3/1994. (II. 3.) BM rendelet

a lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény végrehajtásáról

A lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Tv.) 87. §-ában kapott felhatalmazás alapján - az érintett érdekképviseleti szervekkel egyetértésben - a következőket rendelem el:

1. §

A rendelet hatálya az 1. számú mellékletben felsorolt költségvetési szervekre (a továbbiakban együtt: BM szervek), valamint az e szervek rendelkezése alatt álló következő lakásokra (a továbbiakban együtt: lakás) terjed ki:

a) az állami tulajdonú és a BM szervek kezelésében lévő szolgálati lakás;

b) az önkormányzati tulajdonú, de a Tv. 1. számú mellékletének II. f) pontjában felsorolt jogszabály szerinti fegyveres testületi szolgálati lakás;

c) a rendőrség körzeti megbízottjának elhelyezésére szolgáló önkormányzati tulajdonú szolgálati lakás;

d) a Tv. 1. számú mellékletének II. f) pontjában felsorolt jogszabály alapján a BM szervek által ismételten gyakorolható bérlőkiválasztási joggal terhelt önkormányzati tulajdonú lakás.

Bérleti jogviszony létesítése, a felek jogai és kötelezettségei

2. §

(1) Lakás a BM szervvel hivatásos szolgálati, közszolgálati, közalkalmazotti jogviszonyban (a továbbiakban együtt: szolgálati jogviszony) álló személy részére biztosítható, ha munkahelyén, illetve szolgálati helyén önálló lakással nem rendelkezik.

(2) Állami vagy szolgálati érdekből munkaköri szolgálati lakás a BM szerv hivatásos állományú tagjának, köztisztviselőjének vagy közalkalmazottjának akkor is bérbe adható, ha munkahelyén, illetve szolgálati helyén önálló lakással rendelkezik.

3. §

(1) A lakás bérbeadása iránti kérelmet - az erre a célra rendszeresített formanyomtatványon - a munkáltatói jogkört gyakorló vezető útján az illetékes lakásügyi szervhez kell benyújtani.

(2) A BM szervvel szolgálati jogviszonyban álló házastársak lakáskérelmüket külön-külön is benyújthatják, de részükre csak egy lakás adható bérbe.

(3) Nem adható bérbe lakás az olyan kérelmezőnek, aki a bérbeadás szempontjából lényeges tény, körülmény elhallgatásával vagy valótlan tény, körülmény állításával a lakásügyi szerv megtévesztésére törekszik.

4. §

(1) A bérleti szerződés csak határozott időtartamra, illetőleg valamely feltétel bekövetkezéséig (a továbbiakban együtt: határozott idő) köthető.

(2) A bérleti szerződésnek tartalmaznia kell, hogy a bérleti jogviszony megszűnése után a bérlő igényt tarthat-e és milyen elhelyezésre.

(3) A bérbeadó a bérleti szerződésben csak akkor vállalhat kötelezettséget a bérleti szerződés megszűnése után másik lakás biztosítására, ha a bérlő a lakásba költözés előtt nem határozott időre bérbe adott lakást bocsátott a BM szerv rendelkezésére.

(4) A BM szerv kezelésében lévő szolgálati lakásra kötött bérleti szerződésnek tartalmaznia kell a lakbér mértékét is.

5. §

(1) A bérlő a házastársán és kiskorú gyermekén (ideértve az örökbe fogadott, a mostoha- és nevelt gyermeket is) kívül más személyt csak a BM szerv előzetes írásbeli engedélyével fogadhat be.

(2) Az (1) bekezdés szerinti engedély csak határozott időre adható.

(3) Az engedélyezett idő lejártakor a bérlő köteles gondoskodni arról, hogy az engedéllyel befogadott személy a lakást elhagyja.

(4) Lakás (lakrész) albérletbe nem adható, továbbá a lakásra bérlőtársi jogviszony nem létesíthető, valamint tartási, illetőleg életjáradéki szerződés nem köthető.

A lakásbérlet megszűnése

6. §

(1) A bérleti szerződésnek a határozott idő elteltét megelőzően közös megegyezéssel történő megszüntetése esetén a bérlő térítésre jogosult. A térítés mértéke a lakás helyi beköltözhető forgalmi értékének 15%-a.

(2) A térítés mértéke a lakás helyi beköltözhető forgalmi értékének

a) 10%-a, ha a bérlő lakáscélú munkáltatói támogatásban részesül;

b) 20%-a, ha az elhelyezésre jogosult jogcím nélküli lakáshasználó nem tart igényi a BM szerv általi elhelyezésre.

(3) Az (1)-(2) bekezdés szerinti térítés kifizetésének feltétele, hogy a bérlő a lakást kiürítve, tisztán, rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban a lakáskezelő szervnek átadja.

(4) Ha a bérlő (az elhelyezésre jogosult jogcím nélküli lakáshasználó) állami szervtől vagy önkormányzattól megfelelő bérlakást kap, a térítésre nem tarthat igényt.

7. §

(1) Ha a bérleti szerződés közös megegyezéssel való megszüntetésére saját lakás építése vagy vásárlása miatt kerül sor, a térítés a bérlő kérelmére megelőlegezhető. A bérlő a lakást köteles az előleg kifizetésétől számított legfeljebb egy év múlva a 6. § (3) bekezdése szerint átadni.

(2) A térítés 20%-át vissza kell tartani a lakás rendeltetésszerű használatra alkalmassá tételéhez szükséges költség fedezetére.

(3) A 6. § (3) bekezdésében foglalt feltétel teljesítésekor a visszatartott térítési, illetve a bérlő helyett elvégzett munkák ellenértékével csökkentett összeget a bérlő részére ki kell fizetni.

Lakáscseréhez való hozzájárulás

8. §

A lakásügyi szerva szolgálati jelleg megszüntetése, illetve a bérlőkiválasztási jogról való lemondás mellett hozzájárulhat, hogy a bérlő a szolgálati vagy többszöri bérlőkiválasztási jogú lakását önkormányzati bérlakásra cserélje, ha az önkormányzat a cserelakás szolgálati jellegét, illetve a további bérlőkiválasztási jogot elismeri.

A lakásbérleti jog folytatása

9. §

(1) A bérlő özvegye, valamint a hősi vagy szolgálati halottá, illetve a BM szerv halottjává nyilvánított bérlő gyermeke - a lakás szolgálati jellegének fenntartása mellett - a lakást a bérlő halála után legfeljebb öt évig bérlőként használhatja, feltéve, hogy a bérlő halálának időpontjában a lakásban laktak. Ezen időtartam lejártával az özvegy és a gyermek - a 12. § kivételével - elhelyezési igény nélkül köteles a lakást elhagyni.

(2) A lakás bérlőjének házastársa a házasság jogerős felbontása után elhelyezésre, térítésre nem tarthat igényt, elhelyezéséről a bérlő köteles gondoskodni.

(3) A bérleti jogviszony fennállása alatt a bérlő volt házastársa a bírói ítélet vagy a bíróság által jóváhagyott egyezség szerint használhatja a lakást.

Az állami lakás bére

10. §

(1) A havi lakbér mértékét és a lakbér megállapításának feltételeit a 2. számú melléklet I. pontja tartalmazza.

(2) A lakbért módosítani kell, ha a lakás alapterületében, vagy komfortfokozatában, vagy a lakbér mértékét növelő, illetve csökkentő tényezőkben változás következik be.

(3) Ha a bérlő a lakást saját költségén - a bérbeadó hozzájárulásával és térítése nélkül - úgy alakítja át vagy korszerűsíti, hogy a lakás alapterülete vagy komfortfokozata megváltozik, a lakbér a lakásbérleti jogviszony megszűnéséig e jogcímeken nem módosítható.

(4) A bérbeadót a bérlő részére nyújtott külön szolgáltatásokért a jogszabályban, illetőleg a bérleti szerződésben meghatározott díj illeti meg.

(5) A külön szolgáltatásokat a rendelet 2. számú mellékletének II. pontja tartalmazza.

Lakáshasználati díj

11. §

(1) A jogcím nélküli lakáshasználó a használat ellenértékeként a lakbérrel azonos összegű lakáshasználati díjat fizet.

(2) A lakáshasználati díjat a jogcím nélküli használat kezdetétől számított 6 hónap elteltével - ha a jogcím nélküli lakáshasználó csereelhelyezésre nem tarthat igényt - a kétszeresére, újabb 6 hónap elteltével a háromszorosára kell emelni.

Cserelakás biztosítása

12. §

Ha a bérlő a lakásba költözésekor lakást bocsátott a BM szerv rendelkezésére, a bérlővel házastársi életközösségben együtt lakó házastárs és gyermek, a bérlő halála után, a korábbi lakásnak megfelelő komfortfokozatú és szobaszámú lakásra tarthat igényt.

A lakás szolgálati jellegének megszüntetése

13. §

(1) A BM szerv kezelésében lévő szolgálati lakás szolgálati jellege - az elidegenítés kivételével - nem szüntethető meg.

(2) Az önkormányzati tulajdonban álló szolgálati vagy bérlőkiválasztási jogú lakás elidegenítése esetén a lakásügyi szerv a szolgálati jelleg megszüntetéséhez akkor járulhat hozzá, ha a lakás bérlője legalább 5 éves belügyi szolgálati jogviszonnyal rendelkezik.

(3) A lakásügyi szerv a lakás szolgálati jellegének megszüntetéséről, a bérlőkiválasztási jogról való lemondásról az 1991. évi XXXIII. törvény 43. §-ában foglalt rendelkezések betartásával intézkedhet.

Átmeneti rendelkezések

14. §

(1) A Tv. hatálybalépésekor fennálló határozatlan idejű lakásbérleti jogviszonyt (a továbbiakban: határozatlan idejű bérleti jogviszony) a bérlő - a munkaköri szolgálati lakások kivételével - folytathatja, ha szolgálati jogviszonya nem neki felróható okból szűnik meg.

(2) Ha a bérlő szolgálati jogviszonya neki felróható okból szűnik meg, nem jogosult a határozatlan idejű bérleti jogviszony folytatására, és nem tarthat igényt elhelyezésre, kivéve, ha a lakásbérleti szerződés megkötésekor lakást bocsátott a BM szerv rendelkezésére.

(3) A határozatlan idejű bérleti jogviszonyt, a lakás bérlőjének halála esetén - a szolgálati jelleg fenntartása mellett - folytathatja a lakásban lakó özvegy, valamint a hősi vagy szolgálati halottá, illetve a BM szerv halottjává nyilvánított bérlő gyermeke.

(4) A Tv. hatálybalépése előtt keletkezett jogcím nélküli lakáshasználat esetén az elhelyezésre jogosult jogcím nélküli lakáshasználó részére a szolgálati lakást határozatlan időre bérbe kell adni, ha a BM szerv 1994. december 31-ig cserelakást nem tud biztosítani, és a lakás szolgálati jellege a 13. § alapján nem szüntethető meg.

15. §

(1) A határozatlan idejű bérleti jogviszony közös megegyezéssel történő megszüntetése esetén a bérlő térítésre jogosult. A térítés mértéke a lakás helyi beköltözhető forgalmi értékének 20%-a, illetve, ha a bérlő lakáscélú munkáltatói támogatásban részesül, 15%-a.

(2) A BM szervtől nyugállományba vonult személy az utolsó szolgálati (munka)helye útján nyújthatja be lakáscsere-kérelmét.

(3) A lakás szolgálati jellegének 13. § szerinti megszüntetéséhez, a lakásügyi szerv hozzájárulhat, ha

a) a 14. § (1) bekezdés szerinti bérlő legalább ötéves belügyi szolgálati jogviszonnyal; vagy

b) a 14. § (3) bekezdés alapján a lakásbérleti jogviszony folytatására jogosult legalább ötéves lakáshasználattal rendelkezik.

16. §

(1) E rendelet a kihirdetéséi követő 3. napon lép hatályba, rendelkezéseit a folyamatban lévő ügyekre is alkalmazni kell. Egyidejűleg hatályát veszti a belügyi rendelkezésű lakásokról szóló 1/1991. (I. 25.) BM rendelet és az az módosító 7/1991. (V. 16.) BM rendelet, valamint a BM kezelésében lévő szolgálati lakások lakbérének megállapításáról szóló 16/1983. (BK 8.) BM utasítás.

(2) A rendelet alkalmazásához szükséges értelmező rendelkezéseket a 3. számú melléklet tartalmazza.

(3) A miniszter engedélyével nem BM szervvel szolgálati jogviszonyban álló személy részére biztosított lakás bérletére e rendelet előírásait kell alkalmazni.

(4) A BM szerv kezelésében lévő lakás bérc 1994. június 30-ig nem emelhető.

Dr. Kónya Imre s. k.,

belügyminiszter

1. számú melléklet a 3/1994. (II. 3.) BM rendelethez

1. A Belügyminisztérium

2. A Belügyminisztérium hivatali tevékenységét segítő szervezetek:

Adatfeldolgozó Hivatal

Központi Gazdasági Főigazgatóság

Központi Kórház és Intézményei

BM Kiadó

BM Művelődési Központ

Rendészeti Szemle Szerkesztősége

Számviteli és Nyugdíjmegállapító Hivatal

Központi Beszerzési Iroda

Beruházási Iroda

3. A belügyminiszter irányítása alá tartozó önálló szervezetek (önálló belügyi szervek):

Országos Rendőr-főkapitányság és alárendelt szervei

Határőrség Országos Parancsnoksága és alárendelt szervei

Rendőrtiszti Főiskola

Magyar Közigazgatási Intézet

Menekültügyi és Migrációs Hivatal

Tűz- és Polgári Védelmi Országos Parancsnokság és alárendelt szervei

Országos Személyiadat- és Lakcímnyilvántartó Hivatal

Területi Államháztartási és Közigazgatási Információs Szolgálat

2. számú melléklet a 3/1994. (II. 3.) BM rendelethez

I. A havi lakbér mértéke és a lakbér megállapításának feltételei

1. A havi lakbér mértéke a lakás alapterülete és minősége (komfortfokozata) után:

a) összkomfortos lakás esetén 22,00 Ft/m2

b) komfortos lakás esetén 15,00 Ft/m2

c) félkomfortos lakás esetén 7,50 Ft/m2

d) komfort nélküli lakás esetén 4,50 Ft/m2

2. A bérbeadó a havi lakbér mértéket - a lakások településen belüli fekvésében és műszaki állapotában lévő eltérések kiegyenlítésére - 25%-kal növelheti vagy csökkentheti.

3. A lakbér mértékét növelő tényezők:

a) a zöldövezet;

b) a lakás olyan 1-4 lakásos lakóépületben van, melyhez legalább 150 m2 nagyságú udvar vagy kert tartozik.

4. A lakbér mértékét csökkentő tényezők:

a) az ipari terület vagy az ipari üzem kedvezőtlen környezetének lehatárolható része;

b) a kijelölt zajártalmas terület;

c) a lakás alagsorban van (a lakószoba padlószintje legalább 15 cm-rel a terepszint alatt);

d) a lakás három- vagy többszintes lakóépület földszintjén vagy első emeletén van, és lakószobáinak ablaka az épület zárt udvarára néz;

e) a lakás országos közforgalmú vasútvonal szélső vágányától mért 50 m vagy autópálya bevezető szakaszának szélétől mért 15 m távolságon belül fekvő épületben van, és legalább egy lakószobájának ablaka a vasútvonalra, illetve az autópályára néz;

f) a lakás felvonó nélküli épület IV. vagy ennél magasabb emeletén van.

5. Több növelő, illetve csökkentő tényező figyelembevétele esetén sem haladhatja meg az emelés, illetve a csökkentés együttes összege a 25%-ot.

6. A lakbért a lakás teljes hasznos alapterületének figyelembevételével kell megállapítani.

7. A lakás havi bérének összege: a lakás hasznos alapterülete négyzetméterének és a 3-4. pont alapján alkalmazható módosító tényezők figyelembevételével megállapított havi lakbér mértékének a szorzata. A lakbér összegét forintra kerekítve kell megállapítani.

II. A bérbeadó által a bérlő részére nyújtott külön szolgáltatások, különösen

a) beépített bútorhasználat;

b) vízellátás és csatornahasználat biztosítása;

c) felvonóhasználat biztosítása;

d) kapunyitás biztosítása;

e) központi fűtés és melegvíz-ellátás;

f) a közös használatra szolgáló helyiségekben lévő olyan berendezések használata, amelyeknek egyedi fogyasztása mérhető;

g) rádió- és televízióadók vételének biztosítása;

h) szemétszállítás;

i) egyéb külön meghatározott szolgáltatás.

3. számú melléklet a 3/1994. (II. 3.) BM rendelethez

Értelmező rendelkezések

1. Szolgálati lakás: a BM szerv kezelésében lévő állami tulajdonú lakás, továbbá az önkormányzati tulajdonú, de a Tv. hatálybalépésekor jogszabály alapján a Belügyminisztérium fegyveres testületi szolgálati lakásának minősülő lakás, a rendőrség körzeti megbízottjának elhelyezésére szolgáló lakás, melyekre a BM szerveket bérlőkijelölési jog illeti meg.

2. Munkaköri szolgálati lakás: a belügyminiszter által meghatározott munkakör, beosztás betöltéséhez kötött lakás.

3. Bérlőkiválasztási joggal terhelt önkormányzati tulajdonú lakás: amelyre a Tv. hatálybalépésekor jogszabály, megállapodás vagy ezt követően az önkormányzat és a BM szerv megállapodása a BM szerv részére többszöri vagy egyszeri bérlőkiválasztási jogot biztosít.

4. Lakásügyi szerv: a lakással rendelkezni jogosult BM szerv lakásügyeket intéző szervezeti egysége.

5. A szolgálati jogviszony bérlőnek felróható okból való megszüntetésének minősül a lakásszabályok alkalmazása szempontjából, ha

a) a bérlő kezdeményezi a szolgálati jogviszony megszűnését;

b) a szolgálati jogviszony

- fegyelmi büntetés,

- hivatásos szolgálatra méltatlanná válás,

- elbocsátás,

- jogerős, végrehajtandó szabadságvesztés büntetés,

- fegyelmi eljárás eredményeként nyugállományba helyezés,

- az egészségügyi alkalmatlanság kivételével a szolgálatra, illetve a feladat ellátására való alkalmatlanság,

- összeférhetetlenség meg nem szüntetése miatt szűnik meg.

6. Elhelyezésre jogosult jogcím nélküli lakáshasználó: aki részére a bérbeadó a bérleti szerződésben cserelakás biztosítását vállalta.

7. Belügyi szolgálati jogviszony: a rendelet mellékletében felsorolt BM szervnél töltött hivatásos köztisztviselői, közalkalmazotti jogviszony. Ez idő számításánál figyelmen kívül kell hagyni a máshol eltöltött, de szolgálati jogviszonyként elismert szolgálati, közszolgálati, közalkalmazotti munkaviszonyban töltött időt.

8. Lakáshasználati idő: a bérlő halála előtt és a bérlő halálát követően életvitelszerűen a lakásban való lakás időtartama.