1/1991. (I. 25.) BM rendelet

a belügyi rendelkezésű lakásokról

A lakások elosztásáról és a lakásbérletről szóló 1/1971. (II. 8.) Korm. rendelet 150. § (4) bekezdésében, valamint a lakásépítési hozzájárulásról és a lakás-használatbavételi díjról, továbbá a kedvezményekről szóló 2/1971. (II. 8.) Korm. rendelet 17. § (1) és 18. § (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján - a pénzügyminiszterrel és az érintett szakszervezetekkel egyetértésben - a következőket rendelem:

I. Fejezet

Általános rendelkezések

1. §

(1) E rendelet hatálya kiterjed a belügyminiszter irányításával működő szervek (a továbbiakban együtt: BM) rendelkezése alatt álló

a) a lakások elosztásáról és a lakásbérletről szóló 1/1971. (II. 8.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R.) 36. § szerinti fegyveres testületi és az R. 35. § d) pontja szerinti községi szolgálati lakásra (a továbbiakban együtt: szolgálati lakás),

b) az olyan önkormányzati tulajdonban álló bérlakásra (a továbbiakban: önkormányzati bérlakás), amelyre a BM-et a R. 7. §-a alapján bérlőkiválasztási jog illeti meg (a továbbiakban: bérlőkiválasztási jogú lakás),

c) továbbá - a személy szerinti lakáselosztás vonatkozásában - az olyan személyi tulajdonba kerülő lakásra, amelyre a BM-et vevőkijelölési jog illeti meg (a továbbiakban: személyi tulajdonba kerülő lakás).

Az a)-c) pontokban foglaltak a továbbiakban együtt: BM rendelkezésű lakás.

(2) A BM rendelkezésű lakások elosztásánál, a bérlők, vevők kijelölésénél, a bérleti jogviszony létesítésénél és megszüntetésénél, a lakásépítési hozzájárulás, illetve lakás-használatbavételi díj (a továbbiakban együtt: lakáshasználatbavételi díj) fizetési kötelezettség megállapításánál a hatályos jogszabályokat az e rendeletben foglalt eltérésekkel és kiegészítésekkel kell alkalmazni. A lakás-használatbavételi díj szempontjából kiemelt körzetek tekintetében a helyi önkormányzatok rendeletei az irányadók.

II. Fejezet

A belügyi rendelkezésű lakásoknak a belügyminiszter irányítása alatt álló szervek közötti elosztása

2. §

(1) A budapesti lakásigények kielégítésére rendelkezésre álló új szolgálati lakásokat évenként a nyilvántartott, önálló lakással nem rendelkező lakásigénylők és csereigénylők létszámának arányában kell a fővárosi székhelyű BM szervek között elosztani.

(2) Az éves lakáselosztási javaslatot az alábbi részletezés szerint kell összeállítani:

a) minisztériumi főosztályok (önálló osztályok),

b) Tűzoltóság Országos Parancsnokság

c) Polgári Védelem Országos Parancsnoksága

d) Kormányőrség Parancsnoksága

e) Határőrség Országos Parancsnoksága

f) Országos Rendőrfőkapitányság (ORFK) és budapesti szervei.

(3) A lakáselosztási javaslatban a közérdekű célokra, szanálásokra és az évközbeni rendkívüli igények kielégítésére külön lakáskeretet kell előirányozni, legfeljebb az évi elosztható lakások 5%-áig (BM központi tartalékkeret), amelynek kezelője a lakás kiutalásáig a BM illetékes főosztálya.

(4) A budapesti éves lakáselosztási javaslatot a Belügyi Érdekegyeztető Tanáccsal történt egyeztetés után a miniszterhez kell előterjeszteni döntésre.

(5) Az éves lakáselosztási javaslat jóváhagyása után a BM rendelkezése alá kerülő esetleges újabb lakásokat a miniszter osztja el.

3. §

Az egyes megyék területén évente felhasználható új BM rendelkezésű lakásokat a 2. § (1) bekezdésében foglaltaknak megfelelően az adott megye területén működő BM lakásügyi szervek vezetői (parancsnokai) együttesen osztják el.

4. §

Nem vonható az elosztás körébe a nem központilag biztosított lakás és a munkaköri szolgálati lakás. Ezekkel a lakást megszerző, illetve a szolgálatilag illetékes szerv vezetője (parancsnoka) rendelkezik.

III. Fejezet

A lakásgazdálkodás szervezete, a lakásügyi eljárás főbb szabályai

5. §

A lakásgazdálkodás központi irányító szerve a BM illetékes főosztálya, amely e feladatkörében országosan tervezi, szervezi, irányítja, ellenőrzi a lakásgazdálkodást, továbbképzéseket tart, e rendelet értelmezésére állásfoglalást adhat ki.

6. §

Az első fokú lakásügyi szervek:

a) a 2. § (2) bekezdése a)-c) pontjaiban meghatározott budapesti BM szervek vonatkozásában (a továbbiakban: keretgazdák) a BM illetékes főosztálya

b) a Kormányőrség Parancsnoksága

c) a Határőrség Országos Parancsnoksága a saját állománya és a budapesti szervei, továbbá a Kossuth Lajos Katonai Műszaki Főiskola hőr. tanszéke vonatkozásában

d) az ORFK a saját állománya vonatkozásában

e) a BRFK és a megyei rendőrfőkapitányságok

f) a BM Határőrség kerületparancsnokságok

g) a BM Rendőri Ezred és a Miskolci Rendőri Zászlóalj.

h)[1] a megyei, fővárosi tűzoltóparancsnokság, illetve a Tűzoltóság Országos Parancsnoksága a saját állománya tekintetében.

7. §

A másodfokú lakásügyi szervek:

a) az ORFK, a BRFK, a Rendőri Ezred és Rendőri Zászlóalj, továbbá a megyei rendőrfőkapitányságok,

b) a Határőrség Országos Parancsnoksága a határőr-kerületek,

c)[2] a Tűzoltóság Országos Parancsnoksága a megyei, fővárosi tűzoltóparancsnokságok vonatkozásában,

d)[3] az illetékes főosztály az a)-c) pontok hatálya alá nem tartozó szervek vonatkozásában.

8. §

Az első fokú lakásügyi szerv:

a) kiutalja a szolgálati lakást,

b) jóváhagyja a lakáscsere szerződéseket,

c) intézkedik a jogcím nélküli lakáshasználó használati jogcímének rendezése módjáról, kijelöli a cserelakást, szükség esetén elrendeli a kiköltöztetést, gondoskodik a kiköltöztetés végrehajtásának foganatosításáról,

d) intézkedik a lakások szolgálati jellegének megszüntetésére, illetve elbírálja az erre irányuló kérelmeket,

e) felmentést ad a szolgálati lakások használatára vonatkozó korlátozások alól.

9. §

A keretgazda

a) a lakásigényléseket pontosítja,

b) a lakásigényléseket kategóriánként nyilvántartja és az igénylőket értesíti a nyilvántartásba vételről,

c) dönt a rendelkezésére álló lakások személy szerinti elosztásáról,

d) az igénylőket értesíti a lakásbiztosítás lehetőségéről,

e) a BM illetékes első fokú lakásügyi szervét értesíti a bérlő, illetve a vevő kijelöléséről.

10. §

(1) Valamennyi lakáselosztást folytató szervnél lakásbizottságot kell működtetni, amelynek tagjait, elnökét és titkárát az adott szerv vezetője jelöli ki. A lakásbizottság összetételét úgy kell megállapítani, hogy abban valamennyi állománycsoport képviselve legyen, és a bizottság munkájában való részvételre fel kell kérni az illetékes szakszervezetet és érdekképviseleti szervet is.

(2) A lakásbizottság az adott szerv vezetőjének (parancsnokának) véleményező, javaslattevő szerve. Feladatai:

a) a nyilvántartott lakásigényekben feltüntetett körülmények szükség szerinti helyszíni vizsgálata,

b) javaslat előterjesztése a lakásigények kielégítésének sorrendjére, az egyes igénylők részére biztosítandó lakás fajtájára, valamint a lakások személy szerinti elosztására, továbbá az elosztás során felszabaduló lakások felhasználására.

11. §

A lakások személy szerinti elosztására - a lakásbizottság javaslatának mérlegelése alapján - vidéken az első fokú lakásügyi szerv vezetője, a fővárosban a 2. § (2) bekezdés a)-c) pontokban felsorolt szervek vezetői, az illetékes szakszervezettel, érdekképviselettel egyetértésben jogosultak.

IV. Fejezet

Belügyi rendelkezésű lakásokra való jogosultság, a lakásigénylés

12. §

(1) A BM hivatásos állományának véglegesített tagjai - ideértve hivatásos állományból alkalmazotti állományba átminősítetteket is - a határozatlan időre szóló munkaszerződéssel rendelkező kinevezett polgári alkalmazottak és BM alkalmazottak valamennyi ellátási formában jogosultak lakásra.

(2) Az állandó főfoglalkozású szerződéses polgári alkalmazottak is jogosultak - szolgálati, illetve bérlőkiválasztási jogú lakás kivételével - BM rendelkezésű lakásra, de lakáshelyzetüket elsősorban személyi tulajdonba kerülő lakás juttatásával, a lakásépítés, -vásárlás munkáltatói kölcsönnel való támogatásával, és csak kivételesen bérlakással lehet rendezni.

13. §

(1) A 12. §-ban meghatározott személy belügyi rendelkezésű lakást kaphat, ha:

a) szolgálati, vagy munkahelyén nincs önálló lakása, illetve a lakásigénylést szolgálati, vagy munkáltatói érdekek indokolják,

b) a szolgálati vagy munkahelyén levő önálló bérlakása nem éri el a jogos lakásigénye mértékének alsó határát,

c) az a), b) pontokba nem tartozó BM dolgozó lakásigénylését minőségi cserekérelem, vagy egyéb méltányolható körülmények indokolják, vagy a meglevő lakása helyett kisebbet, illetve azonos szobaszámút, de alacsonyabb komfortfokozatút kér.

(2) Az (1) bekezdés c) pontjában meghatározott esetekben a BM dolgozó, illetve BM nyugdíjas özvegye és a hősi, vagy szolgálati halottá nyilvánított volt BM dolgozó gyermeke is kaphat lakást, feltéve, hogy a dolgozó halálakor vele közös háztartásban együtt élt.

14. §

A BM hivatásos, kinevezett polgári és BM alkalmazotti állományából nem fegyelmi úton, vagy nem büntető bírói ítélet alapján nyugállományba helyezett személy is kaphat belügyi rendelkezésű lakást, ha:

a) a BM-től korábban lakást, vagy lakásépítéshez (vásárláshoz) belügyi munkáltatói kölcsönt nem kapott, s nincs önálló lakása,

b) jogosult a letelepedési hely megválasztására,

c) a meglevő lakásánál kisebbet kér,

d) a lakáskérelmet egészségügyi, vagy más különös méltánylást érdemlő okok indokolják.

15. §

Nem jogosult belügyi rendelkezésű lakásra az a személy, vagy házastársa, akinek kérelmére a lakása szolgálati jellegét a BM megszüntette.

16. §

(1) Öt évig nem jogosult szolgálati, illetve bérlőkiválasztási jogú lakásra - a munkaköri szolgálati lakás kivételével - az,

a) aki a szolgálati helyén levő bérlakásának bérleti jogviszonyáról a BM lakásgazdálkodási körén kívüli személy, vagy szerv javára lemondott,

b) aki a lakásának bérleti jogviszonyáról térítés ellenében lemondott,

c) aki lakáscsere során lakás-használatbavételi díj különbözet térítést kapott, illetve önálló lakásingatlanát kisebbre cserélte, kivéve, ha az újabb lakás biztosítását az időközben született gyermekek száma indokolja,

d) aki a lakásingatlanát elidegenítette, kivéve, ha erre áthelyezés miatt került sor,

e) aki a BM-től kapott bér- illetve szolgálati lakásában házasság felbontása következtében vagy más okból bérlőtársat, egyéb családtagot, vagy más személyt, illetőleg jogcím nélküli lakáshasználót visszahagyott.

(2) Az (1) bekezdés szerinti öt évet a bérleti jogviszonyról történő lemondás vagy a csere jogerős hatósági jóváhagyásától, az ingatlan elidegenítésére vonatkozó szerződés megkötésétől, a házasság felbontása esetén - a közös gyermekek vonatkozásában is - a bontóperi ítélet jogerőre emelkedésének, illetve a jogcím nélküli lakáshasználat keletkezésének időpontjától kell számítani.

17. §

(1) A lakásigény mértékének megállapításánál az igénylőt, házastársát és ezek egyeneságbeli hozzátartozóit, örökbefogadott, mostoha és nevelt gyermekét, valamint ezek házastársát és gyermekeit, az igénylő örökbefogadóját, a mostoha és nevelőszülőjét, élettársát és annak gyermekeit, továbbá a felsorolt személyek orvosi igazolással bizonyított, legalább három hónapos terhessége esetén a születendő gyermeket lehet figyelembe venni, feltéve, hogy e személyek - az igénylő gyermekei és házastársa (élettársa) kivételével - az igénylővel legalább egy éve állandó jelleggel ténylegesen együtt laknak, vagy lakás nélküli igénylő esetében együtt költöznek.

(2) Bérlakás juttatása esetén a lakásigény mértékének a R. 10. § szerinti felső határán túl az adott dolgozó kérelmére:

a) minisztériumi önálló osztályvezető, rendőrfőkapitány-helyettes, BM Határőrség kerületparancsnok, illetve ezekkel azonos vagy ezeknél magasabb beosztásban levő, valamint tudományos fokozattal rendelkező személyek részére további egy,

b) az együttlakó személyek egészségügyi állapotára, munkakörére, tevékenységére tekintettel további fél, de a felsorolt feltételek együttes fennállása esetén is összesen legfeljebb egy többlet lakószoba biztosítható.

(3) A többlet lakószoba az adott dolgozót csak a (2) bekezdésben meghatározott körülmények fennállásáig illeti meg. Amennyiben ezek a körülmények megszűnnek, a dolgozó - nyugdíjba helyezése esetén legkésőbb a nyugállományba vonulással egyidejűleg - arra kötelezhető, hogy költözzön egy, az igényjogosultságának megfelelő nagyságú másik lakásba.

V. Fejezet

A lakásigénylés és a lakásigények nyilvántartása

18. §

(1) A BM dolgozó a lakásigénylését - az erre a célra rendszeresített nyomtatványon - az állományilag illetékes szerv útján a lakások személy szerinti eloszlására jogosult szervhez nyújthatja be.

(2) A Rendőrtiszti Főiskolára, vagy más BM tanintézetre áthelyezett, illetve vezényelt nappali tagozatos hallgató lakásigénylését a küldő szerv, illetve - ha az nem azonos a küldő szervvel - a hallgatót a tanulmányai befejezése után fogadó szerv igénylői között kell az általános szabályok szerint nyilvántartani és kielégíteni.

(3) Az a BM központi állományába tartozó dolgozó, akinek a tényleges szolgálat teljesítési helye nem Budapesten van, lakásigénylését az adott központi szerv útján a BM területileg illetékes első fokú rendőrségi lakásügyi szervéhez nyújthatja be, s e szerv feladata az igény kielégítése.

(4) A BM-től nyugállományba vonult, vagy a letelepedési hely megválasztására jogosult személyek az utolsó szolgálati beosztási helyük útján nyújthatnak be lakás-, vagy lakáscsereigénylést.

A lakás bérleti jogviszonyát a 44. § alapján folytató bérlő vagy a 13. § (2) bekezdésében meghatározott személy csereigénylését annál a szervnél nyújthatja be, ahol az eredeti bérlő utolsó szolgálati beosztása volt.

(5) Ha az igénylő állandó bejelentett lakása nem az igényelt lakás helye szerint illetékes első fokú lakásügyi szerv területén van, az igénylést záradékoltatni kell a lakhely szerint illetékes lakásügyi szervvel. A záradékban különösen az igénylő lakáskörülményeire kell kitérni, valamint arra, hogy meglevő lakását felajánlotta-e a BM-nek és az felhasználható-e.

19. §

A BM állományában levő házastársak maguk választhatják meg, hogy melyikük nyújtja be a lakásigénylést.

20. §

(1) A lakásigényléseket a hiánytalan beérkezés sorrendjében az alábbi csoportosítás szerint nyilvántartásba kell venni:

a) I. kategóriába a 13. § (1) bekezdése a) pont

b)[4] II. kategóriába a 13. § (1) bek. b) pont (lakáscsereigények)

c) III. kategóriába a 13. § (1) bekezdés c) pont (minőségi lakáscsereigények) szerinti igénylőket.

(2) Munkaköri szolgálati lakásuk helyett cserelakásra, illetve a letelepedési hely megválasztására jogosult igénylőket az I. kategóriába kell besorolni.

(3) A szerződéses polgári alkalmazottak lakáskérelmeiről külön nyilvántartást kell vezetni.

(4) A nyilvántartásban fel kell tüntetni, hogy az igénylő személyi tulajdonú lakást elfogad-e.

VI. Fejezet

A lakásigények kielégítése

21. §

(1) A lakásigények elbírálásakor együttesen kell vizsgálni a szolgálati, illetve munkáltatói érdeket, valamint az igénylő lakáskörülményeit, anyagi, szociális és családi helyzetét, végzett munkáját.

(2) A lakásigények kielégítése során elsőbbségei kell biztosítani annak:

a) aki munkaköri szolgálati lakásra való jogosultsága megszűnése miatt igényel lakást,

b) akit szolgálati érdekből áthelyeztek, és új szolgálati helyén nincs lakása.

(3) Az elosztás során figyelmen kívül kell hagyni azt az igénylőt, aki a lakásigénylésben tudatosan olyan valótlan adatot közöl, amely számára jogosulatlan előnyt eredményezhet. Az ilyen igénylőt csak az adatok pontosítása után a következő évben lehet újra besorolni és az elosztásnál figyelembe venni.

22. §

(1) Önálló lakással rendelkező igénylőnek BM rendelkezésű lakás csak akkor biztosítható, ha az igénylő az általa bérlőként használt lakást a BM rendelkezésére bocsátja. Nem alkalmazható ez a feltétel akkor, ha a BM-nek az ily módon rendelkezése alá kerülő lakásra nincs szükséges, és emiatt az illetékes első fokú lakásügyi szerv a bérlőkiválasztási jogáról lemond.

(2) Az első fokú lakásügyi szerv a BM vevőkijelölése alapján, vagy munkáltatói kölcsönével lakást vásárló, illetőleg építő dolgozó önkormányzati bérlakására vonatkozó bérlőkiválasztási jogáról kivételesen lemondhat, ha

a) a lakást a dolgozó nem a BM-től kapta,

b) a szolgálati érdekből áthelyezett dolgozó a lakást a BM-től kapta, feltéve mindkét esetben, hogy a dolgozó a lakás bérleti jogviszonyáról a vele együtt lakó, az 1/1971. (II. 8.) ÉVM rendelet (a továbbiakban: Vhr.) 18. § (2) bekezdése szerinti nagykorú hozzátartozója javára mond le.

23. §

Meghatározott időre a szolgálati, illetve munkaviszony fennállásáig, illetve az adott beosztás betöltésének időtartamára is kiutalható lakás az új szolgálati helyén annak az áthelyezett BM dolgozónak, aki az előző szolgálati helyén személyi tulajdonú lakással rendelkezik, és azt nem idegeníti el, hanem annak használatát más személy vagy szerv részére átengedi, illetve az előző szolgálati helyén levő önkormányzati bérlakásának bérleti jogviszonyát megtartja, továbbá annak a dolgozónak, aki a 17. § (2) bekezdése alapján a jogos lakásigénye mértékét meghaladó nagyságú lakást kap.

24. §

(1) Szolgálati lakás bérlőjéül meghatározott időre az illetékes főosztály engedélyével nem BM szerv dolgozója is kijelölhető, ha az adott lakásba a BM átmenetileg nem tud igényjogosult bérlőt jelölni.

(2) Szolgálati lakás egy év időtartamra, az illetékes főosztály engedélyével egy éven túl is üresen tartható, ha ezt szolgálati érdek teszi szükségessé, vagy ha az igényjogosult BM dolgozó hiányában átmenetileg nem használható fel, és arra a későbbiekben jogos igény kielégítése érdekében szükség lesz, és az átmeneti hasznosítása más szerv részére történő ideiglenes átadással sem biztosítható.

(3) Az üresen tartott lakás lakbérének és közüzemi díjainak költsége az első fokú lakásügyi szerv költségvetését terheli, és e szerv köteles gondoskodni a lakás állagmegóvásáról is.

25. §

(1) Szolgálati lakás bérlőjéül a szolgálati illetve munkáltatói érdekből szerződéses polgári alkalmazott is kijelölhető, ha a dolgozó már rendelkezik 3 éves belügyi munkaviszonnyal, vagy anélkül is, ha a lakás kiutalása csak meghatározott-időre, az adott munkakör betöltésének időtartamára szól, feltéve mindkét esetben, hogy a kijelölt bérlő vállalja a lakáskiutalás feltételeit.

(2) Szolgálati vagy bérlőkiválasztási jogú lakás bérlőjéül a szolgálati jelleg egyidejű megszüntetése, illetőleg a további bérlőkiválasztási jogról történő lemondás mellett olyan személy is kijelölhető, aki a BM-mel nem áll szolgálati, vagy munkaviszonyban, ha ezáltal a BM másik lakáshoz jut, vagy ha erre jogcím nélküli lakáshasználat rendezése miatt van szükség.

26. §

(1) Tízéves BM szolgálati vagy munkaviszonnyal nem rendelkező dolgozó részére szolgálati lakás csak akkor utalható ki, ha az igénylő megállapodásban vállalja, amennyiben a szolgálati vagy munkaviszonya öt éven belül, vagy - ha a nyugdíjjogosultsága eléréséig öt évnél rövidebb idő van hátra - nyugdíjbavonulásáig saját kezdeményezésére, vagy részére felróható okból megszűnik, a lakást 60 napon belül cserelakás és anyagi térítés igénye nélkül kiüríti és a lakással rendelkező szerv részére leadja, illetve legfeljebb csak olyan nagyságú és komfortfokozatú cserelakásra tarthat igényt, mint amilyet a szolgálati lakás kiutalásakor a BM rendelkezésére bocsátott. Lakáscsere során csak akkor kell megállapodást kötni, ha a dolgozó a meglevő lakásánál nagyobb szobaszámú vagy alapterületű, illetve magasabb komfortfokozatú lakást kap.

(2) Az első fokú lakásügyi szerv szolgálati lakás kiutalásakor kikötheti, hogy ha a bérlő szolgálati, vagy munkaviszonya megszűnik és elhelyezéséről a BM gondoskodik, a cserelakás más városban (községben) is biztosítható. A cserelakás más helységben történő biztosításának lehetőségét munkaköri szolgálati lakás kiutalásakor minden esetben ki kell kötni.

27. §

(1) A szolgálati vagy munkaviszony megszűnését akkor kell a bérlő részére felróhatónak tekinteni, ha arra

a) a hivatásos állományú bérlő esetében:

- a hivatásos szolgálatra méltatlanná válás (1971. évi 10. tvr. 5. § 2/b. pont),

- végrehajtandó szabadságvesztés büntetés kiszabása (1971. évi 10. tvr. 5. § 2/c. pont),

- lefokozás (1971. évi 10. tvr. 5. § 2/d. pont),

- a hivatásos szolgálati viszonyról történő lemondás (1971. évi 10. tvr. 5. § 2/e. pont),

- szolgálatra való alkalmatlanság - kivéve az egészségügyi alkalmatlanság esetét - (1971. évi 10. tvr. 6. § c) pont) miatt kerül sor,

- a 26. § (1) bekezdés szerint vállalt időn belül kerül sor és a lakást a 60 nap elteltével nem üríti ki,

b) polgári alkalmazott bérlő esetében:

- bíróság büntető ítélete alapján

- fegyelmi eljárás eredményeként

- felmondással a dolgozó részéről, illetve alkalmatlanság miatti felmondással a munkáltató részéről (kivéve az egészségügyi alkalmatlanság esetét),

- a lakás juttatásától számított 5 éven belül áthelyezéssel került sor,

- a 26. § (1) bekezdés szerint vállalt időn belül kerül sor és a lakást a 60 nap elteltével nem üríti ki.

(2) A munkaviszonynak a lakás juttatásától számított 5 éven belüli áthelyezéssel történő megszüntetése nem tekinthető a 26. § (1) bekezdés szerinti megállapodás megszegésének, ha arra

a) államhatalmi, vagy önkormányzati szerv függetlenített képviselőjének, vagy tömegszervezet függetlenített tisztségviselőjének történő megválasztás miatt, vagy

b) a tervszerű (szervezett) munkaerő-átcsoportosítás következtében kerül sor.

28. §

(1) A beosztásuk szerint belügyminiszteri kinevezési jogkörbe tartozó személyek lakásügyeiben a miniszter dönt.

(2) A lakások személy szerinti elosztását helyileg szokásos módon nyilvánosságra kell hozni.

29. §

(1) A lakás kiutalása előtt lehetővé kell tenni, hogy azt az igénylő megtekintse. Az igénylőnek a lakás megtekintése után írásban kell nyilatkoznia, hogy azt elfogadja-e. Ha az igénylő a felajánlott lakást nem fogadja el, nyilatkozatának tartalmaznia kell ennek okát is. Nemleges nyilatkozat esetén - a lehetőségekhez mérten - másik lakást kell részére felajánlani.

(2) Ha az igénylő a felajánlott, a jogos lakásigény mértékének megfelelő nagyságú két lakás közül alapos indok nélkül egyiket sem fogadja el, csak a következő évi lakás-elosztásnál kell részére újabb lakást felajánlani.

(3) A 26. § (1) bekezdés szerinti megállapodást a kiutaló határozat kiadása előtt kell megkötni és annak egy példányát az igénylő személyi anyaggyűjtőjében, egy példányát pedig a lakásügyi szervnél kell elhelyezni.

30. §

(1) A lakáskiutaló határozatot az e célra rendszeresített nyomtatványon kell kiadni, és azt az első fokú lakásügyi szerv vezetőjének, vagy az általa megbízott személynek kell aláírnia.

(2) A másodfokú lakásügyi szerv jár el, ha a lakáskiutalás az első fokú lakásügyi szerv, vagy a keretgazda nem miniszteri kinevezési jogkörbe tartozó vezetője, illetve a kiutaló határozat aláírására feljogosított más személy részére történik.

(3) A kiutaló határozatot meg kell küldeni a bérlőnek, a bérbeadó lakóházkezelő szervnek, lakáshasználatbavételi díj, díjkülönbözet fizetési kötelezettség vagy térítés megállapítása esetén az illetékes pénzügyi szervnek, s egy példányát a kiutaló lakásügyi szerv irattárában kell elhelyezni.

(4) A szolgálati lakás kiutalásakor a kijelölt bérlővel ismertetni kell a lakás használatával kapcsolatos jogokat és kötelezettségeket.

VII. Fejezet

Szolgálati lakásokra vonatkozó rendelkezések

31. §

Minden belügyi objektumon belüli lakás, a gondnokok, házfelügyelők lakása, valamint a határőr őrsökön levő lakások munkaköri szolgálati lakásnak minősülnek. A BM lakásgazdálkodása szempontjából a rendőrség körzeti megbízottja elhelyezésére szolgáló községi lakás is munkaköri szolgálati jellegűnek minősül. A lakások munkaköri jellegét a kiutaló határozatban fel kell tüntetni.

32. §

(1) A szolgálati lakás bérlője - ideértve a munkaköri szolgálati lakás bérlőjét is - a lakásba a 16. § (1) bekezdésében felsorolt, önálló lakással nem rendelkező személyeket engedély nélkül, minden más személyt csak külön engedéllyel fogadhat be. A 33. §-ban foglalt kivétellel albérlet, ágybérlet, vagy tartási szerződés létesítését engedélyezni nem lehel, s a lakás idegenforgalmi vagy egyéb szerv útján sem hasznosítható.

(2)[5] A 17. § (1) bekezdésében fel nem sorolt személyek bejelentése csak nyomós indok alapján egy év időtartamra, ideiglenes jelleggel engedélyezhető. A bejelentés időtartama a bérlő kérelmére indokolt esetben meghosszabbítható. Az ilyen módon a lakásba fogadott személyekért a bérlő teljes anyagi és erkölcsi felelősséggel tartozik, s e személyek a jogos lakásigény megállapításánál nem vehetők figyelembe.

(3) A bérleti jogviszony megszűnésekor, illetve a (2) bekezdés szerint engedélyezett idő leteltekor a bérlő köteles arról gondoskodni, hogy az ideiglenesen bejelentett személy a lakást elhagyja.

33. §

(1) A határozatlan időre kiutalt szolgálati lakás nyugállományba helyezett bérlője, vagy a bérlő nyugállományú özvegye részére - amennyiben az belügyi érdeket nem sért - engedélyezhető albérleti jogviszony, tartási szerződés létesítése, valamint a lakás egy részének idegenforgalmi vagy egyéb szerv útján történő hasznosítása.

(2) Meg kell tagadni az albérleti vagy tartási szerződés engedélyezését, ha annak megkötése kizárólag nyerészkedési célokat, indokolatlan anyagi előnyökhöz jutást szolgálna.

(3) A lakás egy része hasznosításának engedélyezése előtt lehetőleg fel kell ajánlani a bérlőnek megfelelő, kisebb méretű lakást, valamint a 60. § (2) bekezdése szerinti térítést.

(4) A lakás hasznosítására vonatkozó engedély csak a bérleti jogviszony fennállásának időtartamára szól. Az engedély alapján úgy kell szerződést kötni, hogy a bérleti jogviszony megszűnése esetén a lakás használója köteles azt minden elhelyezés és térítés igénye nélkül elhagyni.

34. §

(1) Ha a tartási szerződés alapján az eltartó a lakásbérleti jogviszony folytatására jogosulttá válik, a lakást részére ki kell utalni és a szolgálati jelleget az első fokú lakásügyi szervnek meg kell szüntetnie.

(2) A lakásbérleti jogviszony folytatására tartási szerződés alapján jogosulttá vált eltartó a 2/1971. (II. 8.) Korm. rendelet szabályai szerint köteles a lakás-használatbavételi díjat megfizetni.

35. §

(1) A szolgálati lakás rendeltetésszerű használatra alkalmassá tételéhez szükséges munkák elvégzéséről a bérlő köteles gondoskodni akkor is, ha a lakást szolgálati érdekből történő elköltözés miatt, vagy a 41. § (2) bekezdés alapján bocsátja a BM rendelkezésére. Az ezzel kapcsolatban felmerült és igazolt, műszakilag indokolt költségeket ilyen esetben azonban a bérlő kérelmére az anyagi szolgálat megtéríti a részére.

(2) Nem téríthetők meg az (1) bekezdés alapján azok a költségek, amelyek a volt bérlő, vagy a vele együttlakó személyek által okozott rongálásból, rendeltetésellenes használatból, illetve a bérlő karbantartási kötelezettségének tartós elmulasztásából erednek, vagy amelyeket a volt bérlő más szervtől jogszerűen követelhet.

36. §

(1) A szolgálati lakás bérlője a házasság felbontása iránt indított perben a lakáshasználat kérdésében köteles a bíróság döntését kérni, vagy bírói egyezséget kötni.

(2) A házasság felbontása után a szolgálati lakás használatával összefüggő kérdésekben a bíróság jogerős döntése, illetve a bíróság által jóváhagyott egyezség az irányadó.

(3) A házasság jogerős felbontása után a bérlő volt házastársa - eltérő bírói döntés hiányában - jóhiszemű jogcím nélküli lakáshasználónak minősül.

(4) A bérleti jogviszony fennállása alatt a volt házastársa elhelyezéséről a szolgálati lakás bérlője köteles gondoskodni. A volt házastárs az elhelyezés biztosításáig - a bírói döntés, illetve egyezség keretei között - a lakást zavartalanul használhatja.

(5) A lakás elhagyásának megállapítása szempontjából nem lehet az R. 94. § (3) bekezdés g) pontjában meghatározott családi körülményként értékelni azt, ha a bérlő a házasság felbontása után a lakásból elköltözött, de a lakás használatának látszatát igyekszik fenntartani. Ilyen esetben a bérlővel szemben a lakás elhagyására, a lakásban maradt volt házastársával szemben a jogcím nélküli lakáshasználókra vonatkozó szabályok szerint kell eljárni.

37. §

(1) A házasság felbontása után az első fokú lakásügyi szerv a jogos igény mértékének felső határát el nem érő nagyságú lakást utalhat ki a bérlő vagy a volt házastársa részére, ha a volt házastárs is lakásra jogosult BM dolgozó és a volt házastársak egyetemlegesen vállalják a kiutalt lakás használatbavételi díjának megfizetését.

(2) Ha az új lakás kiutalása a bérlő részére történik, a szolgálati lakás a BM dolgozó abban visszamaradt volt házastársának külön lakás-használatbavételi díj fizetési kötelezettség nélkül kiutalható, feltéve, hogy az nem haladja meg a jogos lakásigénye mértékének felső határát. A jogos lakásigény mértékének felső határát meghaladó lakás helyett a volt házastárs részére is másik, az igényjogosultságának megfelelő lakást kell biztosítani, és a volt házastársakat az elhelyezésükre biztosított két lakás közül a nagyobb lakás használatbavételi díjának megfizetése terheli egyetemlegesen.

38. §

A 37. § munkaköri szolgálati lakás esetében azzal az eltéréssel alkalmazható, hogy a bérlő számára másik lakás nem biztosítható, és a volt házastársa részére a munkaköri szolgálati lakás nem utalható ki.

39. §

(1) A szolgálati lakás bérlőjének, illetve jogcím nélküli használójának kérelmére a lakás szolgálati jellegét a 41. §-ban foglalt kivétellel meg kell szüntetni, ha

a) a bérlő, illetve a jogcím nélküli lakáshasználó legalább tizenötéves belügyi szolgálati, illetve munkaviszonyban töltött idővel rendelkezik,

b) a nyugállományú bérlő vagy a vele együtt költöző családtagja korábban nem a BM-től kapott lakást bocsátott a BM rendelkezésére,

c) a jogcím nélküli lakáshasználó belügyi szolgálati vagy munkaviszonyban töltött ideje és a jogcím nélküli lakáshasználat időtartama együttesen eléri a tizenöt évet.

(2) Az (1) bekezdés szerinti kedvezmény megilleti az elhunyt bérlő, illetve jogcím nélküli lakáshasználó özvegyét is, ha az (1) bekezdésben meghatározott feltételek fennállnak és a túlélő házastárs a bérlő, illetve a jogcím nélküli lakáshasználó halálakor ténylegesen a szolgálati lakásban lakott.

40. §

(1) A lakás szolgálati jellege megszüntetéséért az adott lakásra megállapítható lakás-használatbavételi díj

a) egyszeresének megfelelő összeget kell fizetnie a bérlőnek és az 1984. december 31-éig jóhiszemű jogcím nélküli lakáshasználóvá vált személynek,

b) kétszeresének megfelelő összeget kell fizetnie az 1984. december 31-éig rosszhiszemű, és az ezt követően jóhiszemű jogcím nélküli lakáshasználóvá vált személynek, továbbá a lakbér és lakás-használatbavételi díj szempontjából kiemelt zöldövezetben fekvő lakás esetén a bérlőnek. Ez utóbbi lakások vonatkozásában azonban a fizetendő összeg megállapítása során a zöldövezeti pótlékot figyelmen kívül kell hagyni,

c) háromszorosának megfelelő összeget kell fizetnie az 1985. január 1-je után rosszhiszemű jogcím nélkülivé váll személynek.

(2) Ha a bérlő, illetve a jogcím nélküli lakáshasználó vagy a vele együttlakó családtag korábban nem a BM-től kapott lakást bocsátott a BM rendelkezésére, a bérlőnek, illetve a jóhiszemű jogcím nélküli lakáshasználónak nem kell az (1) bekezdés a) pontja szerinti térítést megfizetnie, a rosszhiszemű jogcím nélküli lakáshasználónak és a zöldövezeti lakás bérlőjének az (1) bekezdés b) pontja szerinti esetben a lakás-használatbavételi díj egyszeresének, az (1) bekezdés c) pont szerinti esetben kétszeresének megfelelő összeget kell megfizetnie.

(3) A fizetendő összeg nem lakás-használatbavételi díjnak minősül, de megfizetésére indokolt esetben legfeljebb 2 év időtartamra részletfizetés engedélyezhető. A lakás szolgálati jellegének megszüntetésére azonban csak a teljes, semmilyen jogcímen nem csökkenthető összeg megfizetése után kerülhet sor.

41. §

(1) A 39. § alapján nem szüntethető meg a lakás szolgálati jellege, ha a lakás:

a) a BM kezelésében áll, vagy munkaköri szolgálati jellegű, illetve kifejezetten valamely belügyi objektum (szerv) kiszolgáló személyi állományának elhelyezésére szolgál, mindaddig, amíg e körülmények fennállnak,

b) kiutaló határozata, illetőleg bérleti szerződése határozott időre szól,

c) a határozatlan időre szóló kiutalása óta két év még nem telt el,

d) legfeljebb négylakásos önálló kertes épületben van, vagy a bérlő illetve jogcím nélküli lakáshasználó jogos lakásigénye mértékének felső határát több mint félszobával meghaladja,

e) bérlője a BM-nek lakásveszteséget okozott, vagy lakásügyéből eredően a BM egyébként indokolatlan többletkiadásra kényszerült,

f) bérlője ellen fegyelmi vagy büntető eljárás van folyamatban,

g) kiutalásakor a BM a lakás használatbavételi díj megfizetésére halasztást, vagy részletfizetési kedvezményt adott, illetve a felújításához munkáltatói kölcsönt nyújtott, s a bérlőnek illetve lakáshasználónak ebből eredően még tartozása van,

h) bérlője, vagy jogcím nélküli használója által a jogszabály, vagy belügyi rendelkezés tilalma ellenére, illetve meghatározott időre szóló engedéllyel befogadott, továbbá önkényes beköltöző személy kéri azt.

(2) A bérlő, illetve jóhiszemű jogcím nélküli lakáshasználó jogos lakásigényét meghaladó nagyságú lakás helyett másik, a jogos lakásigény mértékét, rosszhiszemű jogcím nélküli lakáshasználó esetében a jogos lakásigény alsó határának mértékét meg nem haladó nagyságú lakást lehet a bérlő, illetőleg használó részére felajánlani. A cserelakás szolgálati jellege bérlő, és jóhiszemű jogcím nélküli lakáshasználó esetében térítés fizetése nélkül, rosszhiszemű jogcím nélküli lakáshasználó esetében a lakás-használatbavételi díj egyszeresének megfelelő összegű térítés fizetése ellenében szüntethető meg.

(3) az (1) bekezdés e) pontja alapján akkor nem szüntethető meg a lakás szolgálati jellege, ha

a) a bérlő illetve a jogcím nélküli lakáshasználó a BM-től kapott bérlakásában házasság felbontása miatt, vagy egyéb okból nem a BM lakásgazdálkodási körébe tartozó személyt hagyott vissza, és e személy elhelyezéséről a BM-nek kelleti, vagy kell az adott, vagy másik lakás felhasználásával - ideértve a bérlakás elvesztését is - illetve pénzbeli térítés fizetésével gondoskodnia,

b) a bérlő, illetve a jogcím nélküli lakáshasználó magatartása miatt a BM nem gyakorolhatta a rendelkezési jogát olyan lakásra, amelyre e jog egyébként megillette volna.

42. §

(1) Jogcím nélküli lakáshasználó esetében a szolgálati jelleg megszüntetésére csak akkor kerülhet sor, ha a jogcím nélküli lakáshasználat keletkezése óta 2 év már eltelt, és ez idő alatt a BM illetékes első fokú lakásügyi szerve a jogszabályban meghatározott minőségű cserelakás hiányában a jogcím nélküli lakáshasználatot nem tudta megszüntetni.

(2) A 39. § szerinti feltételek meglétét - ha azok a BM nyilvántartási anyagából nem derülnek ki - a bérlőnek kell okmányokkal, vagy egyéb hitelt érdemlő módon igazolnia.

43. §

(1) A szolgálati lakásra fennálló bérleti jogviszonya -a munkaköri szolgálati lakás kivételével - a R. 102. § (1) bekezdése alapján nem szűnik meg annak, akinek:

a) szolgálati, illetve munkaviszonya nyugállományba helyezéssel szűnt meg, kivéve, ha arra fegyelmi eljárás vagy büntetői bírói ítélet alapján került sor,

b) szolgálati illetve munkaviszonya egészségügyi alkalmatlanság vagy átszervezés miatt a BM kezdeményezésére szűnt meg,

c) szolgálati viszonya a többször módosított 1971. évi 10. tvr. 23/A. § (5) bekezdése alapján szűnt meg.

(2) A szolgálati lakás fegyelmi eljárás vagy büntetői bírói ítélet alapján nyugállományba helyezett bérlőjét - ideértve a munkaköri szolgálati lakás bérlőjét is - a lakás jóhiszemű jogcím nélküli használójának kell tekinteni.

(3) A szolgálati lakás bérlője szolgálati vagy munkaviszonyának megszűnése esetén a lakás a volt bérlővel együttlakó házastársa, illetve gyermeke részére kiutalható, ha e rendelet alapján a házastárs, illetve a gyermek is lakásra jogosult BM dolgozó. Ilyen esetben a lakás-használatbavételi díj egyszeres összegét meg kell fizetni, ha a bérlő szolgálati vagy munkaviszonya számára felróható módon szűnt meg.

44. §

(1) A nem munkaköri szolgálati lakás bérlőjének halála esetén a bérleti jogviszonyt a szolgálati jelleg fenntartása mellett lakás-használatbavételi díj fizetése nélkül folytathatja:

a) az elhalt bérlő özvegye,

b) a hősi, vagy szolgálati halottá nyilvánított bérlő gyermeke (gyermekei)

feltéve mindkét esetben, hogy a jogosult a bérlő halálakor állandó jelleggel a lakásban lakott.

(2) Az illetékes főosztály méltánylást érdemlő esetben engedélyezheti olyan élettárs részére is a lakásbérleti jogviszony folytatását, aki öt évnél rövidebb ideig, de legalább egy évig élt együtt az elhalt bérlővel. Ilyen esetben az illetékes főosztály a lakás kiutalását lakás-használatbavételi díj megfizetéséhez kötheti.

45. §

(1) A BM szolgálati lakás bérleti jogviszonyáról a R. 86. § (2) bekezdése alapján csak a BM javára lehet lemondani.

(2) A szolgálati lakás bérleti jogviszonyáról történő lemondást csak akkor lehet elfogadni, ha a lakást más jogosult személy részére ki lehet utalni, illetve az átmenetileg egyéb úton történő hasznosítása, vagy üresen tartása feltételei adottak. Amennyiben a BM-nek a lakásra nincs szüksége, a szolgálati jelleg megszüntetésével lehetővé kell tenni, hogy a bérlő a R. 86. § (3) bekezdése alapján az illetékes önkormányzati szerv javára a lakás bérleti jogviszonyáról lemondjon. Ezt a szabályt többszöri bérlőkiválasztási jogú lakás bérleti jogviszonyáról történő lemondás esetén is alkalmazni kell, azzal az eltéréssel, hogy ha a lakásra a BM nem tud újabb bérlőt jelölni, a lemondáshoz való hozzájárulással egyidejűleg a további bérlőkiválasztási jogról le kell mondani.

(3) Ha a lemondás megfelel a feltételeknek, de a lakásra a BM-nek nincs szüksége, a szolgálati jelleget azzal a feltétellel kell megszüntetni, hogy az csak a lakásbérleti jogviszonyról az önkormányzat részére történő tényleges lemondással, s annak elfogadásával válik hatályossá.

(4) Ha a BM első fokú lakásügyi szerve a lemondást elfogadta, megállapodást kell kötnie a bérlővel, amely tartalmazza a lemondás feltételeit, a BM által fizetendő térítés összegét, és a kifizetésének határnapját.

46. §

(1) A bérlőt térítés illeti meg, ha a részére határozatlan időre kiutalt szolgálati lakás bérleti jogviszonyáról történő lemondását a BM illetékes első fokú lakásügyi szerve elfogadta, és a lakást a bérlő kiürítve, tisztán, rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban a lakóházkezelő szervnek jegyzőkönyvileg átadta.

(2) A térítés mértéke a lakásra megállapítható lakáshasználatbavételi díj

a) tízszerese, ha a lakás Budapesten, kilencszerese, ha megyeszékhelyen, nyolcszorosa, ha egyéb településen van, és a dolgozó a lakáshelyzetét a BM közreműködése nélkül oldja meg,

b) kilencszerese, ha a lakás Budapesten, nyolcszorosa, ha megyeszékhelyen, hétszerese, ha egyéb településen van, és a dolgozó lakáshelyzete rendezéséhez a BM vevőkijelölési jogú lakást vagy munkáltatói kölcsönt ad,

c) hétszerese, ha a lakás Budapesten, hatszorosa, ha megyeszékhelyen, és ötszöröse, ha egyéb településen van, és a dolgozó lakáshelyzete rendezéséhez a BM vevőkijelölési jogú lakást és munkáltatói kölcsönt is ad.

(3) Az illetékes főosztály vezetője a területileg illetékes első fokú lakásügyi szerv javaslatára, és az illetékes országos parancsnokság egyetértésével a (2) bekezdés b) és c) pont szerinti mértéket a lakás-használatbavételi díj egyszeresével helyileg és időszakosan megemelheti, ha azt az adott település különösen rossz lakáshelyzete, vagy az adott időszakban olt megoldandó, nagy számban jelentkező lakásügyi feladatok indokolják. Az ebből eredő többletköltséget az indítványozó első fokú lakásügyi szervnek, illetve az illetékes országos parancsnokságnak kell fedeznie.

47. §

Ha a szolgálati lakás bérlője az önkormányzattól, vagy más állami szervtől használatbavételi díj fizetéséhez kötött bérlakást kap, a szolgálati lakásért fizetendő térítés megegyezik a bérlő által a másik lakásért fizetendő lakás-használatbavételi díj összegével, de a BM rendelkezésére bocsátott lakás használatbavételi díjának egyszeresénél kevesebb és minőségi lakáscsere esetében a 46. § szerinti többszörösénél több nem lehet.

48. §

(1) A bérlő kérelmére a részére fizetendő térítés legfeljebb három évre megelőlegezhető, ha a bérlő másik lakást épít, vásárol, a három éven belül a szolgálati lakás leadása biztosított, és ezt a bérlő hitelt érdemlően igazolja.

(2) A térítés megelőlegezésekor a kifizetendő összegből egy évre szóló megelőlegezés esetén 10%-ot, hosszabb időre szóló megelőlegezés esetén 15%-ot a lakás rendeltetésszerű használatra alkalmassá tételéhez szükséges költség fedezeteként vissza kell tartani. Abban az esetben, ha a lakás leadásáról szóló szerződés megkötésekor elvégzett műszaki felmérés szerint a bérlőt terhelő javítási, pótlási és egyéb költségek a visszatartható összeget meghaladják, a visszatartás a megállapított költségek teljes összegéig terjedhet.

(3) Ha a bérlő a javítási, pótlási és egyéb kötelezettségeinek a lakás tényleges leadásakor maradéktalanul eleget tesz, a visszatartott összeget ki kell a részére fizetni. Ellenkező esetben a helyette elvégzett munkák tényleges költségeit meghaladó összeg fizethető ki a volt bérlő részére. Ha az elvégzett munkák tényleges költsége meghaladta a visszatartott összeget, a többlet a bérlőtől az általános szabályok szerint követelhető.

(4) Ha a bérlő szolgálati vagy munkaviszonya a lakás tényleges leadása előtt megszűnik, a részére már kifizetett térítést vissza lehet követelni, valamint az esetleges további kifizetéseket meg lehet tagadni, és a továbbiakban a jogcím nélküli lakáshasználókra irányadó szabályok szerint lehet eljárni.

49. §

(1) Munkaköri szolgálati lakás bérleti jogviszonyáról történő lemondást - feltéve, hogy az nem sérti a munkáltatói, vagy szolgálati érdeket - akkor lehet elfogadni, ha

a) arra szintén munkaköri szolgálati lakásra jogosult BM dolgozó elhelyezéséhez szükség van,

b) az csak félkomfortos, vagy annál alacsonyabb komfortfokozatú, illetve nem éri el a bérlő jogos igénye mértékének alsó határát, és a bérlő másik lakást épít, vásárol,

c) a bérlő nem fegyelmi, vagy büntető eljárás eredményeként nyugállományba vonult, függetlenül attól, hogy a lakásra a BM-nek szüksége van-e, illetve az átadható-e az önkormányzatnak.

(2) Az illetékes főosztály vezetője egyedi elbírálás alapján az első fokú lakásügyi szerv javaslatára az (1) bekezdésben fel nem sorolt esetekben is engedélyezheti munkaköri szolgálati lakás bérlője részére térítés kifizetését.

50. §

(1) Munkaköri szolgálati lakás bérlője, nyugállományba helyezése esetén - kivéve, ha arra fegyelmi eljárás, vagy büntetőbírói ítélet alapján került sor - egy alkalommal megválaszthatja letelepedési helyét olyan városban, községben, ahol a BM az igénylő jogos igényének megfelelő lakással rendelkezik, illetve ilyen lakás építés, vásárlás útján megszerezhető. Budapest csak akkor választható a letelepedés helyéül, ha az igénylő, vagy a vele együttélő házastársa korábban megszakítás nélkül legalább 5 évig rendelkezett Budapesten állandó bejelentett lakással, vagy korábbi budapesti lakásukat a BM rendelkezésére bocsátották.

(2) Az (1) bekezdés szerinti esetben a BM Határőrség, a Kormányőrség, a Polgári Védelem, illetve a Tűzoltóság biztosít lakást az állományából nyugállományba vonult dolgozó részére azokon a településeken, ahol az adott szerv működik.

(3) Az országos rendőrfőkapitány, a BM Határőrség, a Polgári Védelem, Tűzoltóság Országos parancsnoka, illetve a Kormányőrség parancsnoka egyedi engedélye alapján az e szervek hivatásos állományából nyugállományba vonult, nem munkaköri szolgálati lakásban lakó dolgozó is megválaszthatja a letelepedési helyét olyan településen, ahol az adott szerv a dolgozó részére lakást tud biztosítani.

(4) Ha a bérlő munkaköri szolgálati lakásba költözésekor a korábbi lakását a BM rendelkezésére bocsátotta, a cserelakást - ha ezt a bérlő is igényli - abban a városban, községben kell részére biztosítani, ahol a BM rendelkezésére bocsátott lakás volt, feltéve, hogy ott a BM-nek e célra megfelelő lakása van, vagy megszerezhető.

(5) Ha a munkaköri szolgálati lakás volt bérlőjének szolgálati, illetve munkaviszonya nem neki felróható módon szűnt meg, de a letelepedési hely megválasztásának feltételei nem állnak fenn, a cserelakás biztosításakor az adott személy jogos érdekeit figyelembe kell venni.

51. §

(1) A munkaköri szolgálati lakás cserelakásra jogosult volt bérlője igényelheti a cserelakás pénzbeli megváltását is. A térítés összegének meghatározásánál ez esetben a jogos lakásigény alsó határát fél szobával meghaladó komfortos lakásnak az adott településen érvényes használatbavételi díját kell alapul venni, s a lemondás szabályait kell alkalmazni.

(2) A munkaköri szolgálati lakás bérlője a nyugdíjkorhatár elérése előtt öt évvel kérheti az (1) bekezdés szerinti térítés megelőlegezését. Ez esetben a bérleti jogviszonyról történő lemondásra és a térítés megelőlegezésére vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

52. §[6]

Az 50. és 51. §-okban meghatározott kedvezmény megilleti a 44. §-ban felsorolt személyeket is.

53. §

(1) A szolgálati lakás jogcím nélküli használójával haladéktalanul, de legkésőbb a jogcím nélkülivé válást követő 30 napon belül írásban kell közölni bérleti jogviszonyának megszűnését, annak következményeit, továbbá azt, hogy jő vagy rosszhiszemű lakáshasználónak minősül-e, s az elhelyezésre vagy anyagi térítésre a BM-től igényt tarthat-e.

(2) Az a rosszhiszemű jogcím nélküli lakáshasználó, aki a szolgálati lakásba költözésekor, vagy azt megelőzően nem a BM-től kapott lakást bocsátott a BM rendelkezésére, legfeljebb a jogos lakásigénye mértékének alsó határát meg nem haladó szobaszámú lakásra tarthat igényt.

54. §

(1) A BM-től elhelyezésre jogosult jóhiszemű jogcím nélküli lakáshasználó kisebb, vagy alacsonyabb komfortfokozatú cserelakás biztosítása esetén a két lakás lakás-használatbavételi díja közötti különbözet háromszorosára tarthat igényt.

(2) A lakás-használatbavételi díjak különbözetének ötszörösét fizeti ki a BM az (1) bekezdés szerinti lakáshasználónak, ha a részére biztosított cserelakás legalább 1 szobával kisebb, vagy komfortfokozata legalább két fokozattal alacsonyabb, mint az általa használt lakásé.

55. §

Az első fokú lakásügyi szerv megállapodhat a jóhiszemű jogcím nélküli lakáshasználóval, hogy részére - ha elhelyezéséről a BM köteles gondoskodni - cserelakás helyett pénzbeli térítést fizet. A térítés összege a jogcím nélküli lakáshasználó által használt összkomfortos, vagy korszerű - egyedi gáz, vagy hőtárolós villanykályha - fűtésű komfortos lakás esetében a lakásra megállapítható lakás-használatbavételi díj négyszerese, egyéb lakás esetében a háromszorosa.

56. §

(1) A lakáshasználót a lakás elhagyására kell kötelezni, ha:

a) a lakáshasználó a Vhr. 90. § (2) bekezdése alapján rosszhiszeműnek minősül,

b) a lakáshasználó jóhiszeműnek minősül, és a lakás a jogos lakásigénye mértékének felső határát több mint fél lakószobával meghaladja, vagy ha a bérlő esetében az R. 71. § (1) bekezdése alapján a lakásbérleti jogviszony felmondásának lenne helye,

c) a lakás munkaköri szolgálati lakás, kivéve, ha a lakás munkaköri jellegének fenntartása már nem indokolt.

(2) A rosszhiszemű jogcím nélküli lakáshasználóval szemben a lakás elhagyására megállapított határidő eredménytelen eltelte után meg kell indítani a 45/1982. (X. 7.) MT rendelet 8. fejezete, illetve a 19/1982. (X. 7.) ÉVM rendelet 21. §-a szerinti eljárást.

57. §

A munkaköri szolgálati lakás kivételével a jogcím nélküli lakáshasználó részére az általa használt lakást ki lehet utalni, ha annak kiürítésére megfelelő cserelakás hiányában az 53. § szerinti értesítést követően 5 éven belül nem kerülhetett, vagy várhatóan nem kerülhet sor, a szolgálati jelleg megszüntetésének a 39. § szerinti feltételei nem állnak fenn, és

a) a jóhiszemű jogcím nélküli lakáshasználó a lakás használatbavételi díja kétszeresének - Budapesten háromszorosának,

b) a rosszhiszemű jogcím nélküli lakáshasználó a lakás használatbavételi díja ötszörösének - Budapesten hatszorosának - megfizetését vállalja.

VIII. Fejezet

Lakások cseréje

58. §

(1) A BM lakásügyi szervei a lakáscseréket kötelesek intézményesen előmozdítani annak érdekében, hogy a nagyobb létszámú családok megfelelő szobaszámú, a lecsökkent létszámú családok pedig kisebb lakásokba kerüljenek.

(2) A lakáscsere és a minőségi lakáscsere igényeket a rendelkezésre álló lakásállományon belül csereszerződés kezdeményezésével, illetve ennek sikertelensége esetén az első és második kategóriás lakásigényeknek a fokozatosság elvén alapuló kielégítésével összefüggésben kell a lehetőségek szerint megoldani.

59. §

(1) Az első fokú lakásügyi szerv a szolgálati jelleg megszüntetése, illetve a további bérlőkiválasztási jogról történő lemondás mellett hozzájárulhat ahhoz, hogy a bérlő a szolgálati vagy többszöri bérlőkiválasztási jogú lakását önkormányzati bérlakásra cserélje, feltéve, hogy az önkormányzat e bérlakás szolgálati jellegét, illetve további bérlőkiválasztási jogát elismeri.

(2) Az (1) bekezdés szerint hozzájárulás megadását a csereszerződés tényleges teljesedéséhez kell kötni.

60. §

(1) Minőségi lakáscsere során az igénylőnek a kiutalt bérlakás lakás-használatbavételi díját meg kell fizetnie. A lakás-használatbavételi díj összegébe be kell számítani a bérlő előző lakására megállapítható lakás-használatbavételi díjnak megfelelő összeget, ha a bérlő az előző bérlakását beköltözhető állapotban a BM rendelkezésére bocsátotta, és a lakásért más szervtől nem kapott térítést.

(2) Az igénylőt a BM rendelkezésére bocsátott lakás lakás-használatbavételi díjának

a) kétszerese illeti meg, ha a BM rendelkezésére bocsátott lakás félszobával és legalább 6 m2-rel,

b) háromszorosa illeti meg, ha a BM rendelkezésére bocsátott lakás egy szobával,

c) négyszerese illeti meg, ha a BM rendelkezésére bocsátott lakás legalább másfél szobával nagyobb, mint a részére biztosított lakás.

(3) A (2) bekezdés alapján az igénylőt megillető térítés összegéből le kell vonni a részére más szerv által az előző lakás bérleti jogviszonyáról történő lemondás ellenében kifizetett térítés összegét.

61. §

A BM szolgálati vagy bérlőkiválasztási jogú lakás másik szolgálati vagy bérlőkiválasztási jogú lakásra történő elcseréléséhez a hozzájárulást meg kell adni, ha nem állnak fenn a Vhr. 82. § (1) bekezdésében foglalt kizáró okok.

62. §

Hivatásos állományú dolgozó lakáscseréjének lebonyolítása, illetve engedélyezése előtt ki kell kérni az állományilletékes parancsnok véleményét, aki a szolgálati érdek szempontjából megkötéseket tehet.

IX. Fejezet

Lakás-használatbavételi díj fizetése

63. §

(1) Az önálló lakással nem rendelkező hivatásos, kinevezett polgári, és BM alkalmazotti állományú igénylőnek az első önálló lakás biztosításakor lakás-használatbavételi díjat nem kell fizetnie, illetve ha a kiutalt első önálló lakás használatbavételi díj fizetéséhez kötött önkormányzati bérlakás, a lakásügyi hatóság által megállapított lakáshasználatbavételi díj megfizetését a BM átvállalja.

(2) Az (1) bekezdést kell alkalmazni

a) a második kategóriás lakásigénylőre is, feltéve, hogy a meglévő lakását a BM rendelkezésére bocsátja. Ha a második kategóriás lakásigénylő a meglévő lakásáért az azzal rendelkező szervtől térítést kapott, azt a BM részére be kell fizetnie,

b) a szolgálati érdekből történt áthelyezés miatt keletkezett lakásigények esetében is, feltéve, hogy az áthelyezett dolgozó az előző szolgálati helyén (helyein) sem rendelkezett önálló lakással, illetve az előző szolgálati helyén (helyein) levő bérlakását térítés nélkül a BM rendelkezésére bocsátotta.

(3) A lakás-használatbavételi díj fizetéséhez kötött bérlőkiválasztási jogú lakás bérlőjének kijelöléséről szóló átiratban az első fokú lakásügyi szerv nyilatkozik arról, hogy a lakáshasználatbavételi díjat a BM átvállalja-e. Átvállalás esetén a a jogerős lakáskiutaló határozat egy példányát az illetékes hatóságtól meg kell kérni.

64. §

Ha a BM az önkormányzati bérlakás használatbavételi díjának megfizetését a 63. § alapján átvállalta, és a bérlő szolgálati viszonya a 43. § (1) bekezdésben meghatározott módtól eltérően megszűnik, az átvállalt összeget a volt BM dolgozónak be kell fizetnie a BM lakásépítési alap számlájára. Ha a szolgálati viszony a 43. § (2) bekezdésében meghatározott módon szűnik meg, a volt BM dolgozónak a lakás egyszeres használatbavételi díjának megfelelő összeget kell a BM lakásépítési alap számlájára megfizetnie.

65. §

Az első fokú lakásügyi szerv átvállalhatja a lakás-használatbavételi díj megfizetését ahelyett a lakással nem rendelkező BM nyugdíjas helyett, akit az önkormányzat illetékes szerve nyugdíjasházban helyez el, feltéve, hogy az adott személy a BM-től korábban sem lakást, sem lakásépítéshez, vásárláshoz munkáltatói támogatást nem kapott. Az átvállalás legfeljebb a lakás-használatbavételi díj ötszöröséig terjedhet. Nem illeti meg ez a kedvezmény a fegyelmileg, illetve büntető bírói ítélet alapján nyugállományba helyezett, továbbá a szerződéses polgári alkalmazotti állományból nyugállományba vonult személyeket.

66. §

(1) Szolgálati vagy bérlőkiválasztási jogú lakás kiutalása esetén a szerződéses polgári alkalmazott, valamint BM szervvel szolgálati vagy munkaviszonyban nem álló személy a 67. §-ban foglalt kivétellel lakás-használatbavételi díjat köteles fizetni.

(2) A BM hivatásos, kinevezett polgári illetve BM alkalmazotti állományába tartozó személy is köteles szolgálati vagy bérlőkiválasztási jogú lakás kiutalása esetén lakáshasználatbavételi díjat fizetni:

a) minőségi lakáscsere esetén,

b) ha az igénylő a 16. § (1) bekezdésében meghatározott okok miatt 5 évre elvesztette igényjogosultságát és az 5 év elteltével lakást kap.

67. §

Nem kell lakás-használatbavételi díjat fizetnie, illetve bérlőkiválasztási jogú lakás kiutalása esetén a fizetési kötelezettségét a BM átvállalja annak:

a) akinek állományviszonyra tekintet nélkül munkaköri szolgálati lakást utalnak ki,

b) aki lakását csereszerződéssel cserélte el,

c) akinél a lakás-használatbavételi díj fizetési kötelezettség munkaköri szolgálati lakás felszabadítása miatt merült fel, amennyiben a BM-et cserelakás biztosításának kötelezettsége terheli, feltéve, hogy a dolgozó korábbi lakását a BM rendelkezésére bocsátotta, illetve arról nem mondott le pénzbeli térítésért,

d) aki a szolgálati lakás bérleti jogviszonyának folytatására a 44. § (1) bekezdése alapján jogosult,

e) a szolgálati lakásban jóhiszemű jogcím nélküli lakáshasználóként visszamaradt személynek, akinek az általa használt lakást utalják ki, ha a lakásba költözéskor, vagy azt megelőzően a volt bérlő, illetve a vele együtt költöző családtagja személyi tulajdonú, vagy nem a BM-től kapott bérlakást bocsátott a BM rendelkezésére.

68. §

(1) Ha e rendelet eltérő rendelkezést nem tartalmaz, a lakás-használatbavételi díjat a 2/1971. (II. 8.) Korm. rendeletben és a végrehajtására kiadott 2/1971. (II. 8.) ÉVM-PM rendeletben meghatározott módon kell kiszámítani és a megfizetésével kapcsolatos kedvezményeket az önkormányzati bérlakásra megállapított esetekben szolgálati, illetve bérlőkiválasztási jogú lakás kiutalása esetén is alkalmazni kell, vagy kérelemre alkalmazhatók.

(2) A 71-77. § hatálya alá tartozó személyek nem részesíthetők a lakás-használatbavételi díj megfizetésével kapcsolatos kedvezményekben.

69. §

(1) A lakás-használatbavételi díj megfizetésére kedvezményben részesített személytől meg kell vonni a kedvezményt, ha

a) a teljes összeg megfizetése előtt a lakásban jogcím nélküli lakáshasználóvá vált,

b) írásbeli felszólítás ellenére sem tesz eleget fizetési kötelezettségének.

(2) A másodfokú lakásügyi szerv indokolt esetben a kötelezett kérelmére, az első fokú lakásügyi szerv javaslata alapján a kedvezmény megvonásától eltekinthet.

70. §

Lakás-használatbavételi díj fizetési kötelezettség esetén a kötelezettnek - eltérő jogszabályi rendelkezés hiányában - a kiutalt szolgálati, illetve bérlőkiválasztási jogú lakásra megállapított lakás-használatbavételi díj egyszeres összegét kell fizetnie.

71. §

A lakásra megállapítható lakás-használatbavételi díj kétszeres összegét kell fizetni, ha

a) a lakást a BM olyan dolgozó részére biztosítja, akinek a lakásigénylése házasság felbontása miatt keletkezett, és a dolgozó legalább 50%-ban tulajdonában álló lakása tulajdonjogát, illetve használatát volt házastársa, vagy gyermeke részére átengedte, vagy erre őt a bíróság kötelezte,

b) az igénylő a nem a szolgálati helyén lévő bérlakásáról a BM lakásgazdálkodási körén kívüli személy javára lemondott.

72. §

A lakásra megállapítható lakás-használatbavételi díj háromszorosát kell megfizetni, ha a 71. § szerinti lakás Budapesten volt.

73. §

A lakásra megállapítható lakás-használatbavételi díj négyszeres összegét kell fizetni, ha

a) az igénylő a szolgálati helyén lévő lakásának bérleti jogviszonyáról a BM lakásgazdálkodási körén kívüli személy javára lemondott,

b) az igénylő legalább 50%-ban tulajdonában álló lakása használatát a 71. § a) alpontban foglalt eset kivételével a BM lakásgazdálkodási körén kívüli személy vagy szerv részére átengedte,

c) a lakást a BM az 53. § (2) bekezdése alapján rosszhiszemű jogcím nélküli lakáshasználó részére utalja ki, illetve biztosítja.

74. §

A lakásra megállapítható lakás-használatbavételi díj ötszörösét kell fizetni, ha

a)[7] a 73. § a), b) pontok szerinti lakás Budapesten volt, illetve a 73. § c) pont szerinti lakás Budapesten van,

b) az igénylő a tulajdonában álló lakásingatlanát elidegeníti, vagy elidegenítette.

75. §

A lakásra megállapítható lakás-használatbavételi díj hatszorosát kell fizetni, ha a 74. § b) alpont szerinti lakás Budapesten volt.

76. §

(1) Ha az igénylő korábbi lakásbérleti jogviszonyáról - ideértve a társbérleti lakásrészre vonatkozó bérleti jogviszonyt is - a lakással rendelkező szerv javára pénzbeli térítés ellenében lemondott, vagy lakáscsere során térítést kapott, a szolgálati vagy bérlőkiválasztási jogú lakás biztosítása esetén fizetendő lakás-használatbavételi díjat eltérő rendelkezés hiányában úgy kell megállapítani, hogy az megegyezzen a dolgozó által felvett térítés összegével. A kiutalt lakás egyszeres használatbavételi díja alapján számított szociálpolitikai kedvezmény megilleti a kijelölt bérlőt, ha őt a fizetési kötelezettség korábbi lakáscsere során felvett térítés miatt terheli, és az újabb lakás kiutalását az időközben született gyermeke (gyermekei) teszi indokolttá.

(2) Ha a fizetési kötelezettség a korábbi lakáselidegenítése miatt merül fel, és az eladási ár a rendelet alapján fizetendő összeget nem éri el, az eladási árnak megfelelő összeget kell fizetni.

77. §

Lakás-használatbavételi díj fizetési kötelezettség esetén a megállapított összegből le kell vonni a fizetésre kötelezett személy vagy vele együtt lakó, illetve költöző családtagja által a BM részére korábban megfizetett lakás-használatbavételi díjat. Ha a fizetésre kötelezett személy, vagy a vele együtt lakó, illetve költöző családtagja személyi tulajdonú vagy nem a BM-től kapott bérlakást bocsátott a BM rendelkezésére, a fizetendő összegei a lakáshasználatbavételi díj egyszeresével csökkenteni kell.

78. §

Ha szolgálati, illetve bérlőkiválasztási jogú lakás biztosítása lakás-használatbavételi díj ellenében történi, a fizetendő összeg a R. 7. § (5) bekezdésben foglalt esel kivételével a BM első fokú lakásügyi szervét illeti meg, és azt a lakásépítési alap számlára kell befizetni.

X. Fejezet

Értelmező rendelkezések

79. §

E rendelet alkalmazása során a BM dolgozóval legalább 5 éve együtt élő élettárs a házastárssal egy tekintet alá esik.

80. §

E rendelet alkalmazása szempontjából csak a ténylegesen BM állományban, valamint a belügyi szolgálati, illetve munkaviszony létesítését közvetlenül megelőzően más fegyveres erőnél, testületnél, továbbá az átszervezés útján BM állományba került BM alkalmazottak esetében a BM-et megelőző utolsó munkáltatójuknál töltött időt lehet figyelembe venni. A belügyi szolgálati, illetve munkaviszony időtartamának megállapítása szempontjából az illetékes személyügyi szerv igazolása az irányadó.

81. §

Ahol a lakásügy elbírálása egészségi állapottól, vagy az egészségügyi körülményektől függ, ott az egészségi indokoltság megállapítására az állami vagy a belügyi egészségügyi szolgálat által e célra kiállított igazolás fogadható el.

82. §

(1) E rendelet alkalmazása során önálló lakásnak kell tekinteni az igénylő vagy házastársa tulajdonában álló és az általa használt vagy használatba vehető lakásingatlant, ha a tulajdoni részarányuk az 50%-ot eléri, illetve enélkül is, ha az igénylő tényleges használatában lévő lakásrész eléri a jogos igénye mértékének alsó határát, továbbá az általuk bérlőként, bérlőtársként használt határozatlan időre kiutalt önkormányzati bér- vagy szolgálati lakást, függetlenül attól, hogy a szolgálati lakással mely szerv rendelkezik.

(2) Használatba vehetőnek kell tekinteni a lakást akkor is, ha annak használatát az igénylő bérleti szerződéssel vagy egyéb módon másnak átengedte.

(3) Nem lehet az igénylő személyi tulajdonában álló lakást önálló lakásnak tekinteni, ha azt nem megállapodáson alapuló haszonélvezeti jog terheli, és a haszonélvezet jogosultja a lakásra igényt tart.

(4) Nem minősül önálló lakásnak a társbérlőként használt lakás, továbbá a bérlőtársként használt lakás akkor, ha az igénylő bérlőtársa nem a házastársa (volt házastársa) vagy vele együtt költöző egyéb hozzátartozója, kivéve, ha a lakásban maradó hozzátartozó bérlőtársi jogviszonyát az illetékes lakásügyi hatóság az igénylővel közösen előterjesztett kérelem alapján ismerte el, és a lakás bérlője eredetileg az igénylő volt.

(5) A más szerv szolgálati lakásában jogcím nélküli lakáshasználóként lakó BM dolgozó lakását akkor kell önálló lakásnak tekinteni, ha a lakással rendelkező szervet elhelyezési kötelezettség terheli.

83. §

Szolgálati helyen a szolgálat teljesítési helye, illetve a munkahely szerinti települést, és annak olyan körzetét kell érteni, ahová a helyileg szokásos módon a napi hazautazásra lehetőség van. A szolgálati helyen lévőnek kell tekinteni a lakást akkor is, ha az a szolgálat teljesítés helyéhez, illetve a munkahelyhez képest távolabbi településen van, de a szolgálatvezénylésnek, illetve a munkarendnek megfelelő gyakoriságú hazautazásra - a szolgálati érdeksérelme nélkül - lehetőség van.

XI. Fejezet

Vegyes és hatályba léptető rendelkezések

84. §

A miniszter, amennyiben a szolgálati vagy munkáltatói érdek, illetve a rendkívüli méltányosság megkívánja a IV., VI., VII., IX. fejezet rendelkezéseitől eltérést engedélyezhet.

85. §

(1) A BM szerv vezetője (parancsnoka) vagy az általa kijelölt személy az állományba tartozó, BM rendelkezésű lakásban lakó, vagy belügyi lakáscélú támogatásban részesített bérlő, illetve tulajdonos lakásügyi szempontból fontos körülményeiben (szolgálati, illetve munkaviszony megszűnése, áthelyezés, házasság felbontás stb.) bekövetkezett változást a tudomására jutástól számított 15 napon belül írásban köteles közölni az első fokú lakásügyi szervvel.

(2) A BM szerv vezetője (parancsnoka) köteles gondoskodni arról, hogy a BM dolgozó figyelmét a szolgálati, illetve munkaviszonya megszüntetése előtt felhívják annak lakásügyi következményeire, és e következményekről részletes tájékoztatást kapjon. A felhívás megtörténtét a dolgozó személyi anyagában feljegyzésben kell rögzíteni.

(3) A dolgozó áthelyezését megelőzően a személyzeti szerv az, érintett lakásügyi szerv bevonásával tisztázza az áthelyezés lakásügyi következményeit, az áthelyezésre tervezett dolgozó lakásügyi helyzetét, s erről adjanak a dolgozó számára tájékoztatást. Ennek megtörténtét a dolgozó személyi anyagában feljegyzésben kell rögzíteni.

86. §

E rendelet kihirdetése napján lép hatályba, rendelkezéseit a folyamatban lévő, de még el nem bírált ügyekben is alkalmazni kell. Egyidejűleg hatályát veszti a Belügyminisztérium egyes szolgálati ágainak és szerveinek átszervezésével összefüggő lakásügyi feladatok végrehajtásáról szóló 6/1990. Személyügyi Gazdasági Miniszterhelyettesi intézkedés.

Dr. Boross Péter s. k.,

belügyminiszter