3/1994. (II. 27.) IM rendelet

az igazságügyi szakértőkről szóló 2/1988. (V. 19.) IM rendelet módosításáról

Az igazságügyi szakértőkről szóló 53/1993. (IV. 2.) Korm. rendelet (a továbbiakban: K.) 10. §-ának (4) bekezdésében, valamint a Be. 404. §-a (1) bekezdésének b) pontjában és a Pp. 183. §-ában foglalt felhatalmazás alapján - az érdekelt miniszterekkel és országos hatáskörű szervek vezetőivel, valamint a Legfelsőbb Bíróság elnökével és a legfőbb ügyésszel egyetértésben - a következőket rendelem el:

1. §

Az igazságügyi szakértőkről szóló 2/1988. (V. 19.) IM rendelet (a továbbiakban: R.) 1-22. §-ai helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"I. Fejezet

A SZAKÉRTŐI SZERVEZET

Az igazságügyi szakértők

1. § Az igazságügyi szakértő (a továbbiakban: szakértő) a szakértői tevékenységét az ország egész területén kifejtheti.

2. § (1) Az igazságügyi szakértői névjegyzékbe (a továbbiakban: névjegyzék) való felvétel iránti kérelemben (a továbbiakban: kérelem) a 4. számú melléklet szerinti adatokat kell feltüntetni és igazolni.

(2) Az igazságügy-miniszter megkeresi a K. 4. §-ának (3) bekezdésében megjelölt szerveket a kérelemre vonatkozó véleményük közlése végett. A kérelmezőt a véleményező meghallgathatja. A kérelem elutasítására vonatkozó javaslatot indokolni kell.

(3) Ha a szakértő névjegyzékbe való felvételére a Legfelsőbb Bíróság elnöke vagy a legfőbb ügyész lett javaslatot, az igazságügy-miniszter a felvétel iránti eljárás eredményéről tájékoztatja a javaslattevőket.

3. §(1) Az igazságügy-miniszter a névjegyzékbe való felvételről a szakértőt írásban értesíti, és igazságügyi szakértői igazolvánnyal látja el, amelyben megjelöli a szakértő szakágazatát.

(2) A munkaviszonyban (közszolgálati, közalkalmazotti vagy más szolgálati viszonyban) álló szakértőnek a névjegyzékbe való felvételéről a munkáltatót értesíteni kell.

4. § Az Igazságügyi Minisztériumban vezetett névjegyzék nyilvános.

5. § (1) A szakértő a működését a szakértői eskü letétele után kezdheti meg.

(2) A szakértői eskü szövege: "Én........................... esküszöm, hogy hazámhoz, a Magyar Köztársasághoz hű leszek; az Alkotmányt és az alkotmányos jogszabályokat megtartom; az állami és a szolgálati titkot megőrzöm; igazságügyi szakértői tevékenységem során részrehajlás nélkül, lelkiismeretesen, kizárólag a törvényeknek megfelelően járok el."

6. § A szakértőt a bíróság, az ügyész, illetőleg a nyomozó hatóság (a továbbiakban: kirendelő szerv) rendeli ki. A szakértő megbízás alapján más állami szerv, gazdálkodó és társadalmi szervezet, egyéb jogi, illetve magánszemély számára is adhat szakvéleményt, ha ez a kirendelő szervtől származó feladatainak ellátását nem akadályozza és azzal nem összeférhetetlen.

7. § A szakértő az írásbeli szakvéleményt bélyegzőjével látja el. A bélyegző feltünteti a szakértő nevét és az igazságügyi szakértői igazolványában meghatározott szakágazatát. A bélyegzőn az állami címer nem használható.

8. § A szakértő a szakértői tevékenységéről nyilvántartást vezet. Ebben fel kell tüntetni a kirendelő szerv megnevezését és ügyszámát, a felek (megbízó) nevét, a kirendelés (megbízás) és a szakvélemény keltét, valamint a felszámított szakértői díjat.

9. § (1) A szakértő tevékenységét az igazságügy-miniszter megvizsgálhatja. A vizsgálat megkezdéséről a szakértőt értesíteni kell. A vizsgálatot a K. 4. §-ának (3) bekezdésében megjelölt szervek, a Legfelsőbb Bíróság elnöke és a legfőbb ügyész is kezdeményezheti.

(2) A vizsgálat során a szakértőt személyesen meg kell hallgatni. A szakértő tevékenységére vonatkozóan be kell szerezni az (1) bekezdésben felsoroltak véleményét.

(3) Jogerősen el nem bírált ügyben készített szakértői vélemény nem vonható a vizsgálat körébe.

10. § (1) Ha a szakértőt a K. 4. §-ának (4) bekezdése alapján a névjegyzékből törlik, a működésének megszűnésétől számított nyolc napon belül köteles átadni igazolványát és bélyegzőjét az Igazságügyi Minisztérium részére, a folyamatban levő ügyek iratait pedig a kirendelő szervnek, illetve a megbízónak.

(2) Az igazságügy-miniszter a névjegyzékből való törlésről a szakértőt, valamint munkaviszonyban álló szakértő esetében a munkáltatót is írásban értesíti.

Az igazságügyi szakértői intézmények

11. § (1) Az igazságügy-miniszter által alapított intézmények (a továbbiakban: intézmény) nevét, szakterületét és illetékességi területét az 1. számú melléklet tartalmazza.

(2) Az orvostudományi egyetemek igazságügyi orvostani intézeteinek szakértői, valamint a rendőrorvos szakértők a 2. számú mellékletben megállapított illetékességi területen járnak el.

(3) A 3. számú mellékletben meghatározott szakkérdésekben az igazságügyi szakértői intézmény, illetőleg az ott felsorolt más állami szerv jár el.

(4) A 11. § (1)-(3) bekezdésében fel nem sorolt szervek illetékességi területét a szervek alapító okirata tartalmazza.

12. § A 11. § (1)-(3) bekezdésében felsorolt szervek kivételesen illetékességi területükön kívül is eljárhatnak. Szükség esetén, vagy ha az eljárásra illetékes szerv kizárási vagy egyéb ok miatt akadályoztatva van, más szerv, illetőleg szakértő is igénybe vehető.

13. § (1) Az intézményt az igazgató vezeti.

(2) Az intézmény az ellátott szakterületeknek megfelelően irodákra és osztályokra tagozódhat.

14. § (1) Az ügyben eljáró szakértőt az intézmény igazgatója az intézményben működő szakértők közül jelöli ki. Ha a kirendelés (megbízás) megnevezi, hogy az intézmény melyik szakértője járjon el, lehetőleg a megnevezett szakértőt kell a kirendelés (megbízás) ellátására kijelölni.

(2) Szükség esetén az intézmény igazgatója az intézménnyel közalkalmazotti jogviszonyban nem álló szakértől is felkérhet a szakvélemény elkészítésére, feltéve, ha ehhez a kirendelő szerv (megbízó) hozzájárult.

(3) Az intézmény igazgatója a szakértő kijelöléséről - a működésének megkezdése előtt - értesíti

a) a kirendelő szervet, büntetőeljárás esetén a terheltet és a védőt;

b) a bíróságon folyó büntetőeljárás során az ügyészt, illetve a magánvádlót is;

c) polgári eljárás esetén a feleket, a beavatkozót és az ügyben eljáró ügyészt.

(4) Az intézmény igazgatója indokolt esetben - különösen, ha a vizsgálat elvégzése halaszthatatlan - a szakértő kijelöléséről szóló értesítést az érdekelteknek utólag is megküldheti.

15. § (1) Nem jelölhető ki az intézménynek az a szakértője, akinél a jogszabályban meghatározott kizárási ok áll fenn. Ha a kizárási ok az intézmény vezetőjére áll fenn, az intézményben működő egyetlen szakértő sem adhat szakvéleményt.

(2) Az intézmény igazgatója a szakértő kijelöléséről szóló értesítésben közli, hogy az eljáró szakértőre vagy az intézmény vezetőjére vonatkozó esetleges kizárási okot az intézménynél vagy a kirendelő szervnél lehet bejelenteni. Az intézmény a kizárási ok bejelentéséről a kirendelő szervet haladéktalanul értesíti.

(3) Ha az intézmény igazgatója a kizárási okot alaposnak tartja, más szakértő kijelöléséről a saját hatáskörében gondoskodik.

(4) Ha a kirendelő szerv a szakértőre nézve kizárási okot állapít meg, az intézmény igazgatója más szakértőt jelöl ki. Ha a kizárási ok az intézmény igazgatójára vonatkozik, az intézmény szakvéleményt nem adhat és a kirendelő szerv más intézményt vagy szakértőt vesz igénybe.

16. § (1) Az intézmény szakértője a szakvéleményének aláírásakor feltünteti az igazságügyi szakértői igazolványában meghatározott szakágazatát.

(2) Az intézmény alkalmazásában álló szakértő az intézményi feladatok ellátásakor az intézmény bélyegzőjét használja.

17. § (1) Ha a szakértői működéssel és a közalkalmazotti jogviszonnyal nem összeférhetetlen, továbbá ha az intézmény igazgatója előzetesen írásban hozzájárult, az intézmény alkalmazásában álló szakértő saját nevében is készíthet szakvéleményt. Ebben az esetben a szakértő a szakvéleményen az intézmény bélyegzőjét nem használhatja és köteles a 8. §-nak megfelelő nyilvántartást vezetni.

(2) A szakértő és az intézmény igazgatója megállapodik a szakértő saját nevében készített szakvéleménye intézményi költségeinek megtérítéséről.

18. § (1) Az Igazságügyi Minisztérium felügyelete alatt működő intézményekkel kapcsolatos egyes igazgatási, gazdálkodási és munkaügyi feladatokat az Igazságügyi Szakértői Intézetek Hivatala látja el.

(2) Az Igazságügyi Szakértői Intézetek Hivatalának Szervezeti és Működési Szabályzatát az igazságügy-miniszter állapítja meg.

(3) Az igazságügy-miniszter által alapított intézmény szervezetének kialakítását az igazságügy-miniszter hagyja jóvá.

Eseti szakértő

19. § Ha a felmerült szakkérdésben nincs igény bevehető igazságügyi szakértő vagy intézmény, a szakértői feladat ellátására megfelelő szakértelemmel rendelkező más természetes személyt vagy jogszabályban meghatározott intézményt is igénybe lehet venni.

A szaktanácsadó, a szakközreműködő, a szakértőjelölt és a segédszemélyzet

20. § (1) Büntetőügyben szaktanácsadó vehető igénybe (Be. 79. §). A szaktanácsadó igénybevételéhez határozat nem szükséges; a kirendelő szerv írásban vagy szóban közli a szaktanácsadóval, hogy milyen eljárási cselekményeknél kell közreműködnie, illetőleg mire kér felvilágosítást.

(2) A szakértő a vizsgálat egy részének elvégzésére - szükség esetén - szakközreműködőt kérhet fel; a szakvéleményben meg kell jelölnie, hogy a lelet és a szakmai ténymegállapítás meghatározott része kitől származik.

(3) A szaktanácsadó és a szakközreműködő - ha megfelel a szakértőként való kirendelés feltételeinek - a további eljárás során szakértőként igénybe vehető.

21. § A szakértő technikai jellegű tevékenység elvégzésére segédszemélyzetet, az igazságügyi szakértői intézmény alkalmazásában álló szakértő a szakvélemény előkészítésére az intézményben alkalmazott szakértőjelölt közreműködését veheti igénybe; erről a szakvéleményben a kirendelő szervet tájékoztatnia kell.

A szakvélemény felülvizsgálata

22. § A szakvélemény felülvizsgálata céljából az erre kijelölt testületeket, illetve szerveket kell megkeresni [K. 7. § (1) bek.]. Az a szakértő, aki a szakvéleményt adta, a felülvizsgálatban nem vehet részt."

2. §

Az R. 23. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(4) A kirendelő szerv lehetőleg már a határozatának meghozatala előtt gondoskodik arról - szükség szerint a kirendelendő szakértő vagy a szaktanácsadó előzetes bevonásával -, hogy a szakvélemény elkészítéséhez szükséges iratok, továbbá tárgyak és minták (a továbbiakban: tárgy), valamint az esetleges korábbi vizsgálat anyagai rendelkezésre álljanak."

3. §

Az R. 27. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) A szakértő a kirendelő szervtől, valamint a felektől a szakvélemény elkészítéséhez szükséges további adatok, felvilágosítás közlését, iratok, vizsgálati tárgyak rendelkezésre bocsátását kérheti."

4. §

Az R. 31. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A szakértő, ha a megállapítása szerint a kirendelő határozatban feltett kérdések körén [24. § f) pont| túl kell terjeszkedni, illetve az eredeti tényállást módosító vagy kiegészítő tényeket tapasztal, továbbá ha a más szakághoz tartozó szakkérdés elbírálásához, további szakértőt kell igénybe venni, és jogszabály eltérően nem rendelkezik, javaslattal fordulhat a kirendelő szervhez."

5. §

Az R. 36. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) Ha a szakértő az eljárása során az üggyel összefüggő olyan, az eredeti tényállást kiegészítő vagy módosító tényt, illetve olyan jelenséget, hiányosságot vagy rendellenességet észlel, amely a megválaszolandó kérdések körén [24. § f) pont] kívül esik, erről a kirendelő szervet az esetleges javaslataival - károsodás veszélye esetén haladéktalanul - tájékoztatja, és a szakvéleményében kitérhet további kérdések megválaszolására is. A kirendelő szerv a további kérdések megválaszolását megtilthatja, ha érdemi információt nem tartalmaznak, illetve költségnövelő hatásuk van."

6. §

Az R. 39. §-ának címe "A szaktanácsadó, a szakértőjelölt és a szakközreműködő eljárása" címre változik, és az R. 39. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A szaktanácsadó, a szakértőjelölt és a szakközreműködő eljárására a 28. § (1) bekezdése, a 29-31. § és 38. § megfelelően irányadó. A titoktartási kötelezettség (38. §) a segédszemélyzetre is vonatkozik."

7. §

(1) Az Igazságügyi Műszaki Szakértői Intézet és a Budapesti Igazságügyi Könyv- és Árszakértői Intézet a szakértői tevékenységét összevont intézményként, Budapesti Igazságügyi Műszaki, Könyv- és Árszakértői Intézetként, Budapest II., Fő u. 70-78. szám alatti székhelyen folytatja.

(2) Az (1) bekezdésben megjelölt szakértői intézet tevékenységi köre és illetékességi, illetve működési területe nem változik; ellátja az Igazságügyi Műszaki Szakértői Intézet és a Budapesti Igazságügyi Könyv- és Árszakértői Intézet szakértői tevékenységét.

(3) Az R. 1. számú mellékletében az Igazságügyi Műszaki Szakértői Intézet és a Budapesti [gazságügyi Könyv- és Árszakértői Intézet elnevezése Budapesti Igazságügyi Műszaki. Könyv- és Árszakértői Intézet; a Győri Igazságügyi Orvosszakértői Iroda, a Győri Igazságügyi Könyvszakértői Iroda és a Győri Igazságügyi Műszaki Szakértői Iroda elnevezése Győri Igazságügyi Szakértői Intézel; a Miskolci igazságügyi Orvosszakértői Intézet, a Miskolci Igazságügyi Könyvszakértői Iroda és a Miskolci [gazságügyi Műszaki Szakértői Iroda elnevezése Miskolci Igazságügyi Szakértői Intézet; a Szolnoki Igazságügyi Orvosszakértői Iroda elnevezése Szolnoki Igazságügyi Orvosszakértői Intézet; a Veszprémi Igazságügyi Orvosszakértői Iroda és a Veszprémi Igazságügyi Műszaki Szakértői Iroda elnevezése Veszprémi Igazságügyi Szakértői Intézet; a Debreceni Igazságügyi Könyvszakértői Iroda és a Debreceni [gazságügyi Műszaki Szakértői Iroda elnevezése Debreceni Igazságügyi Szakértői Intézet; a Kecskeméti Igazságügyi Könyvszakértői Iroda és a Kecskeméti Igazságügyi Műszaki Szakértői Iroda elnevezése Kecskeméti Igazságügyi Szakértői Intézet; a Pécsi Igazságügyi Könyvszakértői Iroda és a Pécsi Igazságügyi Műszaki Szakértői Iroda elnevezése Kaposvári Igazságügyi Szakértői Intézet; a Szegedi Igazságügyi Műszaki Szakértői Iroda elnevezése Szegedi Igazságügyi Műszaki Szakértői Intézet elnevezésre változik.

8. §

(1) Az R. 3. számú mellékletének A) része a következő 23-24. ponttal egészül ki:

(2) Az R. 3. számú melléklete B) I. részének első mondata helyébe a következő rendelkezés lép, és a bekezdés a következő i) ponttal egészül ki:

"Az Országos Rendőr-főkapitányság Bűnügyi Szakértői és Kutató Intézete ad elsősorban szakvéleményt:

i) daktiloszkópiai vizsgálat esetén"

(3) Az R. 3. számú melléklete B) III. része helyébe a következő rendelkezés lép:

"III. 1. A Nemzetbiztonsági Hivatal Szakértői Intézete ad szakvéleményt az alábbi okiratok és más írásos bizonyítási eszközök meghamisításának gyanúja esetén:

a) magyar és külföldi hatóság állal kibocsátott, határátlépést lehetővé tevő okmányok;

b) magyar állampolgár részére személyes adatok igazolására (pl. személyi igazolvány, anyakönyvi kivonat, ideiglenes személyi igazolvány, katonai személyi igazolvány), valamint szerzett jog alapján (pl. bizonyítvány, gépjárművezetői és gépjárműforgalmi engedély, fegyver-, lőfegyvertartási engedély) kiállított okmányok;

c) a Magyarországon tartózkodó külföldi állampolgárok részére kiállított tartózkodásra jogosító engedélyek, igazolványok (pl. tartózkodási engedély, diplomáciai testületek tagjának, családtagjainak és alkalmazottjának igazolványa stb.);

d) az Alkotmány II-XI. Fejezetében felsorolt szerv, továbbá minisztérium és országos hatáskörű szerv által kiadott igazolványok, engedélyek, megbízólevelek;

e) nemzetbiztonsági, honvédelmi és rendőrségi szempontból kiemelt fontosságú szervek működéséhez kapcsolódó okmányok (pl. igazolványok, engedélyek);

f) az alkotmányos rendet sértő nyomdai és sajtótermékek;

g) törvényben meghatározott értékpapír, bélyeg, váltó, valamint bankjegyek nyomdatechnikai

vizsgálata esetén.

2. A Nemzetbiztonsági Hivatal Szakértői Intézete ad elsősorban szakvéleményt

a) a kéz- és gépírásszakértői vizsgálat esetén;

b) kriminalisztikai nyelvész-szakértői vizsgálat esetén;

c) az 1. pontban fel nem sorolt egyéb okirat nyomdatechnikai vizsgálata esetén.

3. A Nemzetbiztonsági Hivatal Szakértői Intézete adhat szakvéleményt bűncselekmény elkövetésének alapos gyanúja esetén

a) kábítószer vizsgálata:

b) robbanóanyagok, és azok robbantási maradékának vizsgálata:

c) vegyészszakértői vizsgálat cselén."

(4) Az R. 3. számú melléklete a következő B) egészül ki:

"IV. A Nemesfémvizsgáló és Hitelesítő Intézet, valamint az ORFK Bűnügyi Szakértői és Kutató Intézete adhat szakvéleményt:

nemesfémjelzések, hamis fémjelek, valamint a jogszabálynak nem megfelelő nemesfém tárgyak kriminalisztikai és egyéb természettudományos módszerekkel történő vizsgálata esetén."

9. §

(1) Ez a rendelet a kihirdetését követő 30. napon lép hatályba.

(2) Az R. 45. § (3) bekezdése, az R. 1. számú melléklete B) részének 8. pontja, az R. 3. számú melléklete A) részének 14. b) pontja, az R. 4. számú mellékletének 2. c) pontja hatályát veszti, és az R. 4. számú mellékletének első mondata helyébe a következő rendelkezés lép:

"A szakértői névjegyzékbe való felvétel iránti kérelemnek tartalmaznia kell:"

(3) Ahol a rendelet a hatóság kifejezést használja, ezen a kirendelő szerv elnevezési kell érteni.

Dr. Balsai István s. k.,

igazságügy-miniszter