3/1994. (III. 29.) MKM rendelet

a tankerületi oktatásügyi központokról

A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény 85. §-a (3) bekezdésének a) pontjában, az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 88. §-ának (1) bekezdésében és a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény (a továbbiakban: közoktatási törvény) 94. §-a (1) bekezdésének c) pontjában foglalt felhatalmazás alapján -a munkaügyi miniszterrel és a pénzügyminiszterrel egyetértésben - a következőket rendelem el:

Általános rendelkezések

1. §

(1) A tankerületi oktatásügyi központ az illetékességi területén vesz részt a művelődési és közoktatási miniszter irányítási feladataiban, segíti a nevelési-oktatási intézmények fenntartóinak irányító tevékenységét és a nevelésioktatási intézmények szakmai munkáját.

(2) A tankerületi oktatásügyi központ szervezeti egységeként - az e rendeletben meghatározottak szerint -területi iroda szervezhető.

(3) A nemzeti, illetve etnikai kisebbségi neveléssel és oktatással kapcsolatos feladatok országos szakmai, módszertani irányítását - a tankerületi oktatásügyi központ szervezeti egységeként működő - kisebbségi titkárság látja el.

(4) A tankerületi oktatásügyi központ gazdálkodási szempontból önálló költségvetési szerv.

(5) A tankerületi oktatásügyi központok székhelyét és illetékességi területét e rendelet 1. számú melléklete határozza meg, megjelölve azokat a tankerületi oktatásügyi központokat, amelyekben kisebbségi titkárság működik.

(6) A tankerületi oktatásügyi központ feladatának ellátásához használhatja azt az ingatlant, amelyben a székhelye található, továbbá a leltár szerint nyilvántartott állóeszközöket. A tankerületi oktatásügyi központ a tulajdonában, illetve használatában álló helyiségeket hasznosíthatja, ha az nem zavarja a feladatainak ellátását. Állóeszközeit nem idegenítheti el.

A munkavégzéssel kapcsolatos rendelkezések

2. §

(1) A tankerületi oktatásügyi központ igazgatóságában a tanügyigazgatási feladatok ellátására pedagógiai-szervező, ügyintéző-szakértő és ügyintéző munkaköröket kell szervezni.

(2) Pedagógiai-szervező munkakörbe kell besorolni azt, aki óvodai neveléssel, iskolai neveléssel és oktatással, kollégiumi neveléssel kapcsolatos szervező feladatot lát el.

(3) Ügyintéző-szakértő munkakörbe kell besorolni azt, aki önálló szakértői feladatot lát el (jogtanácsos, rendszerszervező, gazdasági szakértő stb.).

(4) Ügyintéző munkakörbe kell besorolni azt, aki érdemi döntéselőkészítő feladatot lát el (számítástechnikai szervező, számítástechnikai programozó, adatbázis-felelős stb.).

(5) Az (1) bekezdésben felsorolt munkakörök betöltésének - a közoktatási törvény 16. § (2) bekezdésében meghatározottak mellett - feltételei a következők:

a) pedagógiai-szervező munkakör betöltésénél a szervező munkakörrel egyező, a közoktatási intézményben vezetői munkakör betöltésére jogosító felsőfokú iskolai pedagógus szakképesítés, továbbá legalább öt év megfelelő szakmai gyakorlat;

b) ügyintéző-szakértő munkakör betöltésénél a munkakörrel egyező szakirányú, egyetemen szerzett felsőfokú iskolai végzettség;

c) ügyintéző munkakörök betöltésénél szakirányú, főiskolán szerzett felsőfokú iskolai végzettség vagy középiskolai végzettség és szakirányú szakképesítés.

(6) E rendelet 2. számú melléklete határozza meg az egyes közalkalmazotti osztályokat, valamint azokat a munkaköröket, amelyekbe a nem tanügyigazgatási feladatokat ellátó közalkalmazottakat be kell sorolni, továbbá a munkakörök betöltéséhez, megkívánt iskolai végzettséget, illetve képesítési követelményeket.

3. §

(1) A tankerületi oktatásügyi központ igazgatóságán magasabb vezető beosztásnak minősül az igazgatói megbízás és a kisebbségi titkárság vezetői megbízás, vezető beosztásnak minősül az igazgatóhelyettesi, a gazdasági vezetői és a területi irodavezetői megbízás.

(2) A magasabb vezetői megbízás feltétele: egyetemen szerzett felsőfokú iskolai végzettség és legalább tíz év megfelelő szakmai gyakorlat.

(3) A magasabb vezetői megbízás öt évre szól. A megbízás több alkalommal, pályázati eljárás útján meghosszabbítható.

(4) A vezetői megbízás feltétele: szakirányú felsőfokú iskolai végzettség vagy szakirányú felsőfokú szakképesítés és legalább öt év megfelelő szakmai gyakorlat.

4. §

(1) A 2. § (5) bekezdésének a) pontja és a 3. § (2) és (4) bekezdésének alkalmazásában megfelelő szakmai gyakorlat: a közoktatási intézményben magasabb vezetői, vezetői beosztásban, szakmai munkaközösség vezetői, vezető tanári (gyakorlatvezető óvónői, tanítói), szaktanácsadói megbízás keretében, a tankerületi oktatásügyi központban pedagógiai-szervező és ügyintéző szakértő munkakörben szerzett gyakorlat.

(2) Magasabb vezetői megbízás esetén - ha a pályázó az (1) bekezdésben meghatározottak szerint legalább öt év megfelelő gyakorlati idővel rendelkezik - elfogadható megfelelő gyakorlatnak a közoktatás-irányításban, valamint a közigazgatásban szerzett gyakorlat is.

(3) Vezetői megbízás cselén megfelelő szakmai gyakorlatként elfogadható a munkakörnek megfelelő munkavégzés keretében szerzett gyakorlat is.

5. §

(1) A tankerületi oktatásügyi központ igazgatóságán magasabb vezetői és vezetői beosztás ellátásával megbízott közalkalmazott a tankerületi oktatásügyi központ illetékességi területén lévő nevelési-oktatási intézménnyel munkavégzésre irányuló további jogviszonyt nem létesíthet.

(2) A tankerületi oktatásügyi központ igazgatóságán foglalkoztatott közalkalmazott nem működhet közre az ellenőrzés megszervezésében abban a nevelési-oktatási intézményben, amellyel munkavégzésre irányuló további jogviszonyban áll, illetve az ellenőrzést megelőző hat hónapon belül ilyen jogviszonyban állt.

(3) A (2) bekezdésben meghatározottakat a szakértők kirendelésénél is alkalmazni kell.

A működés rendje

6. §

(1) Területi iroda akkor szervezhető, ha a tankerületi oktatásügyi központ és a nevelési-oktatási intézmények, illetve fenntartóik között a kapcsolattartás - a nagy távolságok, illetve a rendszertelen közforgalmú közlekedés miatt - nem szervezhető meg hatékonyan.

(2) Területi iroda létesítéséhez a művelődési és közoktatási miniszter engedélye szükséges.

7. §

(1) A tankerületi oktatásügyi központ szervezeti és működési szabályzatában kell meghatározni

a) a munkarendet;

b) a vezetők közötti feladatmegosztást;

c) a területi iroda állal ellátott feladatokat, a beszámolás és a kapcsolattartás szabályait, a területi iroda telephelyét;

d) a külső kapcsolatok rendszerét, formáját és módját;

e) a tankerületi oktatásügyi központ igazgatósága és a tankerületi oktatásügyi központ szakmai testülete (a továbbiakban: szakmai testület) kapcsolattartásának, együttműködésének módját;

f) az igazgatóság és a szakmai testület közötti feladatmegosztás rendjét;

g) az Országos szakértői névjegyzékben szereplő szakértő (a továbbiakban: szakértő) kirendelésének szabályait, az ellenőrzés, vizsgálat előkészítésének, az összegező jelentések elkészítésének menetét;

h) a szakmai testület tagjai tiszteletdíja megállapításának és a költségek elszámolásának szabályait;

i) mindazokat a kérdéseket, amelyek meghatározását jogszabály előírja.

(2) Az (1) bekezdés e) pontjában meghatározott kérdések tekintetében a szakmai testületet egyetértési jog illeti meg.

8. §

(1) A tankerületi oktatásügyi központ igazgatósága munkáját - a tanév rendjéhez igazodó - éves munkaterv szerint végzi. A munkatervet az igazgató készíti el, és a művelődési és közoktatási miniszter hagyja jóvá. A munkaterv előkészítéséhez be kell szerezni a szakmai testület véleményét.

(2) A tankerületi oktatásügyi központ nemzetközi kapcsolatot a művelődési és közoktatási miniszter engedélyével létesíthet.

(3) A tankerületi oktatásügyi központ igazgatóságának vezetői értekezletein - tanácskozási joggal - részt vesz a szakmai testület vezetője.

9. §

(1) A szakmai testületnek az lehet tagja, aki megfelel a vezető tanári (gyakorlatvezető óvónői, tanítói) megbízáshoz, szükséges feltételeknek.

(2) A szakmai testület tagjait a régió pedagógusai választják a következők szerint:

a) ha a településen több nevelési-oktatási intézmény működik - a (3) bekezdésben meghatározott kivétellel -, a nevelési oktatási intézmények - a tankerületi oktatásügyi központvezetője által felkért nevelési-oktatási intézmény vezetőjének kezdeményezésére - egy-egy képviselő küldésével települési jelölőbizottságot hoznak létre;

b) a jelölőbizottság intézménytípusonként - óvoda, általános iskola, középiskola, szakiskola, alapfokú művészetoktatási intézmény, kollégium, gyógypedagógiai nevelési-oktalási intézmény - egy-egy pedagógust (a továbbiakban: jelölt) javasol (a továbbiakban: ajánlás) a szakmai testületbe, akinek a nevét megküldi a tankerületi oktatásügyi központnak; a jelölt neve mellett fel kell tüntetni munkahelyének nevét és székhelyét, a jelölt munkakörét, iskolai végzettségét és a pedagógus munkakörben szerzett gyakorlat idejét.

(3) Ha a településen egy, illetve kettő nevelési-oktatási intézmény működik, a jelöltekre a nevelőtestület, illetve a kettő nevelőtestület közösen tesz javaslatot és küldi meg a (2) bekezdés b) pontjában meghatározottak szerint a tankerületi oktatásügyi központnak.

10. §

(1) A szakmai testület tagjait - a jelöltek közül - a tankerületi oktatásügyi központ a következők szerint állapítja meg:

a) tagja lesz a szakmai testületnek megyénként az a legtöbb szavazatot kapott két-két jelölt, akik a megyében működő nevelési-oktatási intézményben dolgoznak;

b) a szakmai testületet ki kell egészíteni - intézménytípusonként a legtöbb szavazatot kapott jelöltek közül -oly módon, hogy az óvodának, az általános iskolának, a középiskolának, a szakiskolának, az alapfokú művészetoktatási intézménynek, a kollégiumnak és a gyógypedagógiai nevelési-oktatási intézménynek kettő-kettő képviselője legyen;

c) ezt követően tagja lesz a szakmai testületnek az az öt jelölt, aki a legtöbb szavazatot kapta.

(2) E rendelet alkalmazásában középiskola: a gimnázium és a szakközépiskola; szakiskola: a szakmunkásképző iskola és a szakiskola; kollégium: a diákotthon és kollégium; gyógypedagógiai nevelési-oktatási intézmény: a fogyatékosság típusának megfelelően létrehozott óvoda, általános iskola, középiskola, szakiskola, kollégium, speciális szakiskola, munkára felkészítő iskola, illetve óvodai csoport, iskolai, kollégiumi tagozat, osztály, csoport.

(3) A választás előkészítése, megszervezése és lebonyolítása a tankerületi oktatásügyi központ igazgatójának a feladata.

(4) A szakmai testület összetételének megállapításánál figyelembe kell venni minden olyan jelöltet, aki megfelel a 9. § (1) bekezdésében meghatározott követelményeknek; az ajánlások feldolgozása közjegyző jelenlétében történik.

(5) A tagokat - három évre - a tankerületi oktatásügyi központ vezetője bízza meg.

11. §

(1) A szakmai testület feladata különösen

a) figyelemmel kíséri a régió tanügyi helyzetét, a közoktatást érintő jogszabályok, a szakmai és képesítési követelmények érvényesülését;

b) figyelemmel kíséri a régióban végzett nevelő és oktató munka színvonalának alakulását;

c) javaslatot tesz a tankerületi oktatásügyi központ vezetőjének a közoktatást érintő - a tankerületi oktatásügyi központ feladatkörébe tartozó - kérdésekben.

(2) A szakmai testület megválasztja tisztségviselőit és megállapítja működésének rendjét.

(3) A tankerületi oktatásügyi központ igazgatója a szakmai testület működési rendjét - a tankerületi oktatásügyi központ szervezeti és működési szabályzatának mellékleteként - megküldi a művelődési és közoktatási miniszternek jóváhagyás céljából.

(4) A szakmai testület szükség szerint tart ülést, tevékenységét összehangolja az igazgatóság munkatervével. Az üléseken - tanácskozási joggal - részt vesz a tankerületi oktatásügyi központ igazgatója.

(5) A szakmai testület tagjai munkájukért költségeik megtérítésére, továbbá tiszteletdíjra jogosultak. A tiszteletdíj összegét - az ülések számának figyelembevételével - a szervezeti és működési szabályzat rendelkezései alapján kell megállapítani.

12. §

(1) A tankerületi oktatásügyi központ igazgatója - a közoktatási törvény 54. §-ában meghatározott jogkörében - felel az igazgatóság munkájának szakszerű megszervezéséért, az ellenőrzéseknek a közoktatási törvény 107. §-ában meghatározottak szerinti lefolytatásáért, a szakmai testület működéséhez szükséges feltételek biztosításáért.

(2) A tankerületi oktatásügyi központ igazgatójának feladata különösen

a) felkérni a szakértőket, meghatározni a vizsgálati, ellenőrzési szempontokat, megállapítani a szakértői díjakat;

b) a megállapított költségvetés keretében gyakorolni a munkáltatói jogokat;

c) gondoskodni a feladat ellátásához, szükséges eszközök beszerzéséről.

13. §

(1) A tankerületi oktatásügyi központ ügyintézésére és iratkezelésére - az e rendeletben meghatározott eltéréssel - a nevelési-oktatási intézmények ügyintézésére és iratkezelésére vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

(2) A tankerületi oktatásügyi központban alkalmazott irattári tételeket és az irattári őrzés idejét e rendelet 3. számú melléklete tartalmazza.

(3) Az elintézett iratokat irattárba kell helyezni. Az irattári őrzés idejét az irat végleges irattárba helyezésének évétől kell számítani. A határidő nélküli őrzési idővel megjelölt irattári tételeket a nevelési-oktatási intézmény jogutód nélküli megszűnése esetén kell megküldeni az illetékes levéltárnak. Az irattári terv nem selejtezhető tételeit, továbbá azokat a tételeket, amelyek kiselejtezéséhez az illetékes levéltár nem járult hozzá - ha a levéltár másképpen nem rendelkezett - harminc év után át kell adni az illetékes levéltárnak.

(4) Az irattárban őrzött iratokat legalább ötévenként felül kell vizsgálni, és ki kell választani azokat, amelyeknek az őrzési ideje az irattári tervben foglaltak szerint lejárt. Az iratok selejtezését a tankerületi oktatásügyi központ igazgatója rendeli el és ellenőrzi. A tervezett iratselejtezést harminc nappal előbb be kell jelenteni az illetékes levéltárnak.

(5) A selejtezésre szánt iratokról jegyzőkönyvet kell készíteni, amelynek tartalmaznia kell a selejtezett irattári tételeket, az irattárba helyezés évét és az irat mennyiségét. A selejtezési jegyzőkönyv kettő példányát meg kell küldeni az illetékes levéltárnak. A selejtezett iratokat megsemmisíteni, hasznosítani csak a levéltárnak - a visszaküldött selejtezési jegyzőkönyvre vezetett - hozzájárulása alapján lehet.

A feladatellátás rendje

14. §

(1) A tankerületi oktatásügyi központ

a) a régió tanügyi helyzetének értékelését, vizsgálatát, elemzését, továbbá a nemzeti és etnikai kisebbségi oktatás helyzetének figyelemmel kísérését az adatgyűjtés, az alapvizsga, az érettségi vizsga eredményeinek feldolgozása és a szakmai ellenőrzések megállapításai alapján;

b) a nevelési-oktatási intézmények működési feltételei meglétének, a szakmai követelmények és képesítési előírások megtartásának vizsgálatát az adatgyűjtés, a foglalkozási, illetve a pedagógiai programok értékelése, a tantárgyfelosztás és a személyi nyilvántartások, az alapvizsga és az érettségi vizsga eredményeinek feldolgozása és a szakmai ellenőrzés megállapításai alapján;

c) a tankönyv- és taneszközellátás figyelemmel kísérését az adatgyűjtés, a nevelési-oktatási intézmények fenntartói, illetőleg a nevelési-oktatási intézmények, a szülők és tanulók jelzései, a pedagógiai szakmai szervezetek jelzései alapján;

d) a vizsgarendszer működtetésével kapcsolatos feladatokat az érettségi és alapvizsga vizsgaszabályzatában meghatározottak alapján;

e) az országos versenyek szervezését a versenykiírásban foglaltak szerint

végzi.

(2) A tankerületi oktatásügyi központ

a) a nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló rendeletben foglaltak szerint látja el a független vizsgabizottság működtetésével kapcsolatos feladatokat;

b) a közoktatási intézmény alapításához, átalakításához, megszüntetéséhez az érdekelt önkormányzat vagy más fenntartó megkeresésére ad szakvéleményt;

c) az adatgyűjtést az Országos Statisztikai Adatgyűjtési Programban meghatározottak szerint látja el, felhasználhatja továbbá a közoktatási törvény 2. számú melléklete alapján továbbított adatokat;

d) a nevelési-oktatási intézmény foglalkozási, illetve pedagógiai programját a fenntartó, a jegyző, a nevelési-oktatási intézmény megkeresése alapján vagy szakmai ellenőrzés keretében értékeli.

15. §

(1) Szakmai ellenőrzést a művelődési és közoktatási miniszter rendelhet el. Az ellenőrzést a közoktatási törvény 107. §-ában foglaltak szerint kell lefolytatni. Az elrendelt országos vizsgálatokat a Művelődési és Közoktatási Minisztérium hivatalos lapjában közzé kell tenni.

(2) A tankerületi oktatásügyi központ a fenntartó, a nevelési-oktatási intézmény vezetője, a nevelőtestület és az iskolaszék kérésére is szervezhet ellenőrzést. Az ellenőrzés megszervezése kötelező, ha azt a jegyző a közoktatási törvény 79. §-ának (3) bekezdése vagy a fenntartó a közoktatási törvény 104. §-a (4) bekezdésének a) pontja alapján kéri.

16. §

(1) A tankerületi oktatásügyi központ a szakmai ellenőrzés utolsó napjától számított tizenöt napon belül megküldi az ellenőrzés megállapításait tartalmazó jegyzőkönyvel és az elkészítés alapjául szolgáló szakértői véleményeket a közoktatási törvény 107. §-ának (4) bekezdésében felsoroltaknak (a továbbiakban: érdekelt). A jegyzőkönyvben foglaltakra az érdekelt a kézhezvételtől számított tizenöt napon belül tehet észrevételt, illetőleg kérheti a tankerületi oktatásügyi központtól - az indok megjelölésével - a szakmai ellenőrzés megállapításainak felülvizsgálatát (a továbbiakban: felülvizsgálat).

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott kérelmet teljesíteni kell.

(3) A felülvizsgálatban nem működhet közre az, aki a vitatott megállapítások elkészítésében közreműködött.

(4) A tankerületi oktatásügyi központ az ellenőrzést akkor is befejezheti és az összegező jegyzőkönyvet elkészítheti, ha az érdekelt a felülvizsgálat megállapításait is vitatja.

(5) Az ellenőrzés megállapításait tartalmazó záró jegyzőkönyvet - az elkészítésének alapjául szolgáló szakértői véleményekkel, az érdekelt megállapításaival - az ellenőrzés befejezéséi követő tizenöt napon belül meg kell küldeni az érdekeltnek és a nevelési-oktatási intézmény fenntartójának.

A nemzeti és etnikai kisebbségi feladatok ellátására vonatkozó külön rendelkezések

17. §

(1) A kisebbségi titkárságot az országos kisebbségi pedagógiai titkár (a továbbiakban: országos kisebbségi titkár) vezeti.

(2) Az országos kisebbségi titkár megbízása és a megbízás visszavonása a művelődési és közoktatási miniszter feladata.

(3) A kisebbségi óvodai neveléssel, iskolai neveléssel és oktatással, kollégiumi neveléssel kapcsolatos szervező feladatokat - az egyes tankerületi oktatásügyi központokban - a kisebbségi pedagógiai-szervező látja el. A kisebbségi pedagógiai-szervező munkájának szakmai, módszertani irányítását az országos kisebbségi titkár látja el.

(4) Az országos kisebbségi titkári megbízáshoz, illetőleg a kisebbségi pedagógiai-szervezői kinevezéshez a 2-3. §-ban meghatározottak mellett az szükséges, hogy a jelentkező az adott kisebbséghez tartozóként beszélje a kisebbség nyelvét. Ilyen jelentkező hiányában alkalmazható az is, aki beszéli a kisebbség nyelvét.

(5) A kisebbségi ügyekben keletkezett iratokat magyar nyelven és az adott kisebbség nyelvén is iktatni kell.

Pénzügyi rendelkezések

18. §

(1) A tankerületi oktatásügyi központ feladatait a költségvetésének terhére látja el. Ha az ellenőrzést a 15. § (2) bekezdésében meghatározott megkeresés alapján szervezik meg, a költségeket - kivéve, ha a megkeresés elfogadása kötelező - a megkereső viseli. A felülvizsgálat költségei akkor terhelik az érdekeltet, ha a felülvizsgálat nem igazolta a kérelem jogosságát.

(2) A szakmai testület működéséhez, szükséges összeget, beleértve a választás költségeit is, a tankerületi oktatásügyi központ költségvetésében kell megtervezni és biztosítani. A jelölőbizottság működésével kapcsolatos költségeket a nevelési-oktatási intézmény részére a tankerületi oktatásügyi központ megtéríti.

(3) A tankerületi oktatásügyi központ költségvetésében kell megtervezni és biztosítani a szakértők foglalkoztatásához, munkahelyükön történő helyettesítésükhöz szükséges fedezetet.

(4) A kisebbségi feladatellátáshoz biztosított összegeket más célra nem lehet felhasználni.

Hatályba léptető rendelkezések

19. §

(1) Ez a rendelet a kihirdetését követő 15. napon lép hatályba. A rendelet hatálybalépésének napján hatályát veszti a Regionális Oktatásügyi Központok alapító okiratainak módosításáról és közzétételéről szóló 4/1993. (III. 2.) MKM rendelet.

(2) A Lengyel, az Örmény, a Ruszin és az Ukrán Nemzetiségi Kisebbségi Titkárságot az adott kisebbséghez tartozók részére szervezett kisebbségi óvodai nevelés vagy kisebbségi iskolai nevelés és oktatás indításával egyidejűleg kell megszervezni.

(3) A rendelet 1. számú mellékletében felsorolt tankerületi oktatásügyi központok a regionális oktatásügyi központok jogutódjaiként folytatják tevékenységüket.

(4) A rendelet hatálybalépésétől számított kilencven napon belül létre kell hozni a szakmai testületet.

(5) A rendelet nem érinti a hatálybalépése előtt adott közalkalmazotti kinevezéseket, illetve vezetői megbízásokat.

Dr. Mádl Ferenc s. k.,

művelődési és közoktatási miniszter

1. számú melléklet a 3/1994. (III. 29.) MKM rendelethez

A tankerületi oktatásügyi központok székhelye és illetékességi területe

a) A Budapesti Tankerületi Oktatásügyi Központ, Budapest, V. kerület, Báthori u. 10. szám alatti székhellyel, Budapest illetékességi területtel, a tankerületi oktatásügyi központon belül működik a Cigány Kisebbségi Titkárság.

b) A Közép-Magyarországi Tankerületi Oktatásügyi Központ, Budapest, V. kerület, Városház u. 5-7. szám alatti székhellyel Jász-Nagykun-Szolnok, Pest, Nógrád megye illetékességi területtel; a tankerületi oktatásügyi központon belül működik a Szerb Kisebbségi Titkárság, a Bolgár Kisebbségi Titkárság, a Görög Kisebbségi Titkárság, a Lengyel Kisebbségi Titkárság, az Örmény Kisebbségi Titkárság, a Ruszin Kisebbségi Titkárság, az Ukrán Kisebbségi Titkárság.

c) A Kelet-Magyarországi Tankerületi Oktatásügyi Központ, Debrecen, Egyetem sugárút 13. szám alatti székhellyel, Hajdú-Bihar, Szabolcs-Szatmár-Bereg megye illetékességi területtel.

d) Az Észak-Magyarországi Tankerületi Oktatásügyi Központ, Miskolc, Városház tér 1. szám alatti székhellyel Borsod-Abaúj-Zemplén, Heves megye illetékességi területtel.

e) A Dél-Magyarországi Tankerületi Oktatásügyi Központ, Szeged, Rákóczi tér 1. szám alatti székhellyel, Bács-Kiskun, Békés, Csongrád megye illetékességi területtel; a tankerületi oktatásügyi központon belül működik a Román Kisebbségi Titkárság, valamint a Szlovák Kisebbségi Titkárság.

f) A Dél-Dunántúli Tankerületi Oktatásügyi Központ, Pécs, Tímár út 21. szám alatti székhellyel, Baranya, Somogy, Tolna megye illetékességi területtel; a tankerületi oktatásügyi központon belül működik a Horvát Kisebbségi Titkárság.

g) A Közép-Dunántúli Tankerületi Oktatásügyi Központ, Veszprém, Budapesti út 8. szám alatti székhellyel, Fejér, Veszprém, Zala megye illetékességi területtel.

h) Az Észak-Dunántúli Tankerületi Oktatásügyi Központ, Győr, Bajcsy-Zsilinszky u. 44. szám alatti székhellyel, Győr-Moson-Sopron, Komárom-Esztergom, Vas megye illetékességi területtel; a tankerületi oktatásügyi központon belül működik a Szlovén Kisebbségi Titkárság, valamint a Német Kisebbségi Titkárság.

2. számú melléklet a 3/1994. (III. 29.) MKM rendelethez

Egyes közalkalmazotti osztályhoz tartozó munkakörök

1. A pedagógiai-szervező, az ügyintéző-szakértő és az ügyintéző munkakörök besorolási feltételeit e rendelet 2. §-ának (5) bekezdése határozza meg.

2. Gazdasági dolgozó munkakörbe kell besorolni a tankerületi oktatásügyi központ alaptevékenységéhez kapcsolódó érdemi gazdasági, műszaki, tervezési, számviteli, belső ellenőrzési feladatot ellátó közalkalmazottat.

3. Műszaki dolgozó munkakörbe kell besorolni a szakképesítéshez kötött feladatot ellátó közalkalmazottat, például a szakmunkást.

4. Ügyviteli munkakörbe kell besorolni az adminisztratív jellegű munkakörben dolgozó közalkalmazottat, például titkárnőt, gépírónőt, telefonkezelőt.

5. Kisegítő munkakörbe kell besorolni a szakképesítést nem igénylő munkakörben foglalkoztatott közalkalmazottat, például a takarítót, portást.

6. Az ügyintéző, a gazdasági dolgozó, a műszaki dolgozó, az ügyviteli dolgozó munkakörök betöltéséhez a feladat ellátásához szükséges szakirányú iskolai végzettséget, képesítést kell megkövetelni. A közalkalmazottnak olyan iskolai végzettséggel, szakképesítéssel kell rendelkeznie, amelyet a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény az adott osztályba soroláshoz előír. Ha a munkakör különböző iskolai végzettséggel, szakképesítéssel betölthető, a közalkalmazottat a meglévő, a munkakör betöltésére jogosító legmagasabb iskolai végzettsége, szakképesítése alapján kell besorolni az e rendeletben meghatározott közalkalmazotti osztályba.

3. számú melléklet a 3/1994. (III. 29.) MKM rendelethez

Irattári tételek