43/1994. (III. 29.) Korm. rendelet

a rejtjeltevékenységről

Az államtitokról és a szolgálati titokról szóló 1995. évi LXV. törvény 30. §-ának (1) bekezdésében meghatározottakra figyelemmel, a nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló 1995. évi CXXV. törvény 77. §-a (1) bekezdésének a) pontjában foglalt felhatalmazás alapján, a minősített adat kezelésének rendjéről szóló 79/1995. (VI. 30.) Korm. rendelet 27. §-ának (7) bekezdésében és 31. §-ában előírt rejtjelzési kötelezettség alá eső államtitok és szolgálati titok védelme érdekében a Kormány a következőket rendeli el:[1]

1. § E rendelet alkalmazásában:

(1) Rejtjelzés: minden olyan tevékenység, eljárás, amelynek során valamely adatot abból a célból alakítanak át, hogy annak eredeti állapota a megismerésére illetéktelenek számára rejtve maradjon. A rejtjelzés részét képezi a rejtjelzett adat eredetivé való visszaállítása is. Nem minősül rejtjelzésnek a személyi vagy objektumazonosítás céljaira szolgáló kódolás, továbbá az automatikus rendszerek mérési vagy vezérlési adatainak kódolása akkor sem, ha az védelmi célokat szolgál.

(2) Rejtjelző eszközök: a rejtjelzés céljára szolgáló gépek, berendezések, számítástechnikai és egyéb eszközök (pl. segédletek, programok, adatok, illetve azok adathordozói), valamint a rejtjelkulcsok.

(3) Rejtjelző eszköznek minősülnek továbbá:

a) a rejtjelző eszközök speciális tartozékai és alkatrészei;

b) más rendeltetésű eszközök rejtjelzést megvalósító részegységei;

c) más rendeltetésű számítástechnikai eszközök, amennyiben rejtjelző programot működtetnek, illetve a rejtjelzés folyamatát szolgáló adatokhoz hozzáférhetnek, vagy ilyen adatot tartalmaznak;

d) a rejtjelző eszközökről, módszerekről, eljárásokról készített dokumentációk (pl. leírások, tervek, rajzok, programdokumentációk);

e) a rejtjelző eszközök működtetési szabályzata, kezelési utasítása;

f) a rejtjelző eszközök biztonságával összefüggő egyéb dokumentumok (pl. szabályzatok, nyilvántartások, kimutatások);

g) minden olyan eszköz, amelyet az Országos Rejtjel-felügyelet rejtjelző eszköznek minősít.

(4)[2] Rejtjeltevékenység a rejtjelzés, valamint az azzal összefüggő rejtjelző eszköz fejlesztés, gyártás, javítás, értékesítés, a rejtjeltevékenységgel kapcsolatos ügyvitel, továbbá a felsoroltak biztonságához közvetlenül kötődő feladatok ellátása (pl. kiképzés, rejtjelző eszközök szállítása, raktározása, megsemmisítése).

(5) Külföldinek az ország államhatárain kívül ellátott rejtjeltevékenység minősül.

(6) Gazdálkodó szervezetek a Ptk. 685. § c) pontjában felsoroltak.

2. § E rendelet hatálya a rejtjelzési kötelezettség teljesítésével összefüggő rejtjeltevékenységre és rejtjelző eszközökre terjed ki.

3. § A rejtjeltevékenység szakirányítását, hatósági engedélyezését és felügyeletét - országos illetékességgel - a Magyar Köztársaság Információs Hivatala (a továbbiakban: Információs Hivatal) látja cl.

4. § (1) A rejtjeltevékenységgel kapcsolatos hatósági jogkört első fokon az Információs Hivatal szervezetében működő Országos Rejtjelfelügyelet gyakorolja.

(2) Az Országos Rejtjelfelügyelet állal egyedi ügyben első fokon hozott döntés ellen benyújtott fellebbezést az Információs Hivatal főigazgatója bírálja el.

(3)[3] Az Országos Rejtjelfelügyelet közigazgatási hatósági jogkörében eljárva kizárólag a jogszabályoknak van alávetve, hatósági eljárása során és hatósági döntéseinek tartalmával összefüggésben - a feladat elvégzésére vagy a mulasztás pótlására irányuló utasítás kivételével - nem utasítható.

5. § (1)[4] A rejtjeltevékenységgel kapcsolatos hatósági eljárás során a rejtjelző eszköz rendszeresítési engedélykérelmek elbírálása esetén az elsőfokú eljárásban az ügyintézési határidő hatvanöt munkanap.

(2)[5]

(3)[6]

A rejtjeltevékenység szervezete

6. § (1) A rejtjeltevékenységet folytató szervezet a rejtjelszakmai munka - különösen a rejtjelzési feladatokat ellátó szolgálatok (a továbbiakban: rejtjelző szolgálatok) munkájának - irányítása és felügyelete érdekében a feladatok jellegétől és mértékétől függően legalább egy rejtjelfelügyelőt jelöl ki, illetve rejtjelfelügyeletet hoz létre.

(2) Több rejtjelfelügyelő kijelölése, illetve rejtjelfelügyelet létrehozása esetén az adott szervezetnél központi rejtjelfelügyeletet kell működtetni (a továbbiakban együtt: rejtjelfelügyelet).

(3) Az országos, vagy több szervezetre kiterjedő rejtjelzéssel védett hírközlő hálózatba kapcsolódáskor nem kell rejtjelfelügyeletet létrehozni, ha a rejtjelfelügyeleti feladatok ellátása más szervezetek által központilag biztosított.

7. § (1) A rejtjeltevékenységet folytató szervezet rejtjelszabályzatában részletezni kell a rejtjelfelügyelet hatáskörét, szervezeti és működési rendjét, feladatait, valamint az e rendeletben meghatározott egyéb kérdéseket.

(2) A szervezet rejtjelszabályzatának kiadásához az Országos Rejtjelfelügyelet előzetes egyetértése szükséges.

8. § A rejtjeltevékenységet folytató szervezet vezetője

a) a vonatkozó jogszabályok keretei között megállapítja a szervezet rejtjeltevékenységének szabályait, szervezeti rendjét, kiadja az ezeket rögzítő rejtjelszabályzatot;

b) megállapítja a szervezet rejtjeltevékenységének tartalmát, terjedelmét, a szervezet rejtjelkapcsolatait;

c) biztosítja a rejtjeltevékenység szervezeti, személyi, tárgyi és biztonsági feltételeit;

d) gondoskodik arról, hogy a rejtjeltevékenységgel kapcsolatos, védelem alá eső információkat csak azok a személyek ismerhessék meg, akiknek a munkájához az feltétlenül szükséges, és arra a megfelelő engedélyekkel rendelkeznek.

9. § Működési területén, illetve a szervezet vezetője által meghatározott hatáskörben a rejtjelfelügyelet

a) szakmailag irányítja a rejtjel tevékenységet, az alárendelt rejtjelfelügyeletek, rejtjelző szolgálatok, fejlesztő, gyártó, javítóműhelyek munkáját;

b) rejtjelszakmai és rejtjelbiztonsági kérdésekben állást foglal, szabályozza a szervezet rejtjelszabályzatában nem részletezett kérdéseket;

c) ellenőrzi a rejtjeltevékenység szabályszerű és szakszerű végrehajtását;

d)[7] jogosult részt venni az alárendeltségébe tartozó rejtjelző szolgálatoknak az Országos Rejtjelfelügyelet általi ellenőrzésében;

e)[8] gondoskodik a rejtjeltevékenység biztonságáról és a hatáskörébe utalt egyéb feltételeinek biztosításáról;

f)[9] a rejtjelbiztonság veszélyeztetése esetén intézkedik a biztonság helyreállítása érdekében.

10. § (1) A rejtjelfelügyelet vezetője a szervezet vezetője által meghatározott körben rejtjelszakmai kérdésekben a szervezel vezetőjének nevében jár el, kapcsolatot tart az Országos Rejtjelfelügyelettel.

(2) Az Országos Rejtjelfelügyelettel való kapcsolattartás során, amennyiben az adott szervezetnél központi rejtjelfelügyelet működik, a központi rejtjelfelügyelet vezetője jár el.

11. § A rejtjelző szolgálat a szakmai és biztonsági előírásoknak megfelelően végzi a rejtjelző munkát, valamint ellátja a számára előírt egyéb rejtjeltevékenységet.

A rejtjeltevékenység személyi feltételei

12. § (1) A rejtjeltevékenységgel kapcsolatos ismereteknek a rejtjeltevékenységet folytató szervezet azon tagja kerülhet birtokába, illetve tekinthet bele ilyen ismereteket tartalmazó iratokba, aki

a) megfelel a betekintési jogosultság hatályos titokvédelmi jogszabályokban foglalt feltételeinek;

b) a rejtjeliratokba történő külön Betekintési engedéllyel rendelkezik; és

c) a rejtjeltevékenységre vonatkozó külön írásbeli Titoktartási nyilatkozatot tett.

(2) Betekintési engedélyt az kaphat, akinek munkaköri vagy szolgálati feladatai ellátásához a rejtjeltevékenységgel kapcsolatos ismeretek birtoklása feltétlenül szükséges.

(3) A betekintési engedélyt a rejtjeltevékenységgel összefüggő munkakörbe történő kinevezésre jogosult vezető adja meg.

(4)[10] A betekintési engedélyben fel kell tüntetni azokat a tárgyköröket, illetve meghatározott dokumentumokat vagy rejtjelző eszközöket, amelyekre az vonatkozik, valamint az engedély időbeli hatályát (év, hónap, nap). A betekintési engedély időbeli hatálya meghosszabbítható. Amennyiben a betekintés feltételei megszűnnek, az engedélyt haladéktalanul érvényteleníteni kell.

(5) A szervezet rejtjelszabályzatában meghatározott egyes vezetői munkakört ellátó személyek a rejtjeltevékenységre vonatkozó információkat külön betekintési engedély hiányában is megismerhetik.

(6) A rejtjelző eszköz működtetési szabályzata indokolt esetben külön betekintési engedély kiadásának mellőzését rendelheti el.

(7)[11] A szervezet rejtjelszabályzatában rögzíteni kell azokat a rejtjeltevékenységgel összefüggő munkaköröket, amelyek az 1995. évi CXXV. törvény alapján nemzetbiztonsági ellenőrzéshez kötöttek.

(8)[12] A nemzetbiztonsági ellenőrzéshez kötött, rejtjeltevékenységgel összefüggő munkakört ellátó személy részére a betekintési engedély akkor állítható ki, ha a nemzetbiztonsági ellenőrzést lefolytatták.

13. § (1) Rejtjelző munkakört az tölthet be, rejtjelző eszközöket az kezelhet, aki

a) a feladat biztonságos ellátásához szükséges személyi feltételeknek megfelel, és ez alapján az illetékes rejtjel-felügyelet a megbízással egyetért;

b) a 12. §-ban meghatározott betekintési jogosultsággal rendelkezik;

c) a biztonságos működtetéshez szükséges ismereteket oktatás keretében elsajátította és vizsga alapján Működési engedélyt kapott.

(2) A működési engedélyben meg kell jelölni azokat az eszközöket, amelyeknek kezelésére az engedély jogosít.

(3) A rejtjelző eszköz működtetési szabályzata indokolt esetben a működési engedély kiadásának mellőzését rendelheti el.

(4) Az (1) és (2) bekezdésnek megfelelően kell eljárni a rejtjelző eszközök javítására vagy karbantartására vonatkozó működési engedélyek kiadásánál is.

(5) A működési engedélyt a vizsgabizonyítvány, illetve a vizsgajegyzőkönyv alapján a rejtjelfelügyelet vezetője állítja ki.

(6) A betekintési és működési engedélyeket a rejtjel-felügyeletnél vagy a rejtjelző szolgálatnál kell őrizni.

Rejtjelző eszközök

14. § (1) Rejtjelzésre olyan eszközök alkalmazhatók, amelyek biztosítják a rejtjelzési kötelezettség alá cső információk megbízható védelmét.

(2) Rejtjelzésre hazai fejlesztésű és gyártású (nemzeti) rejtjelző eszközöket kell alkalmazni. Más eszközök csak akkor alkalmazhatók, ha a rejtjel tevékenység ellátása nemzeti rejtjelző eszközzel nem oldható meg.

(3) A rejtjelző eszköz (1) bekezdés szerinti alkalmasságát az Országos Rejtjelfelügyelet rendszeresítési engedély kiadásával állapítja meg.

(4) Az olyan más rendeltetésű eszközök esetében, amelyek rejtjelzést is végeznek, vagy kizárólag a rejtjelzés céljára szolgáló részegységeket tartalmaznak, a rendszeresítési engedély megkérésének kötelezettsége csak a rejtjelzésre, a rejtjelzéssel összefüggő biztonsági megoldásokra, illetve a rejtjelző részegységekre terjed ki.

(5) Az Országos Rejtjelfelügyelet engedélye szükséges továbbá

a) valamely alkalmasnak minősített rejljelzőeszköz-típusnak a szervezetnél történő használatbavételéhez;

b) rejtjelző eszköznek az ország területéről történő kiviteléhez, külföldi használatához;

c) rejtjeltevékenységet szolgáló műhelyek (pl. rejtjelző eszközöket fejlesztő laboratóriumok, gyártó, javítóműhelyek) működéséhez;

d) gazdálkodó szervezeteknek a rejtjelzési kötelezettség alá nem eső más rejtjeltevékenységéhez;

e) rejtjelző eszköz kiállításához vagy bemutatásához;

f) rejtjelző eszközökhöz kötődő értékesítési, piackutató és reklámtevékenységhez;

g) rejtjelző eszközöknek vagy a rejtjeltevékenységgel és eszközökkel kapcsolatos, védelem alá eső adatoknak gazdálkodó és az a) pontban meghatározott engedéllyel nem rendelkező szervezetek részére történő átadásához.

(6)[13] A rejtjelző eszközökkel kapcsolatos engedély iránti kérelmet az érintett szervezet vezetője vagy az érintett szervezet rejtjelfelügyeletének vezetője nyújthatja be. A kérelemhez mellékelni kell az elbíráláshoz szükséges iratokat és dokumentációt, rendszeresítési engedély iránti kérelem esetén a rejtjelző eszközt és a biztonságos működtetés feltételire vonatkozó dokumentumokat.

(7) Új vagy kiegészítő engedélyezési eljárásra van szükség, ha a rejtjeltevékenység engedélyezésének alapjául szolgáló feltételek megváltoztak, vagy a rendszeresítési engedéllyel már rendelkező rejtjelző eszközt továbbfejlesztették, módosították, illetve működtetési feltételeit megváltoztatták.

(8)[14]

15. § (1) Rejtjelző eszköz rendszeresítésének engedélyezésekor az Országos Rejtjelfelügyelet

a) meghatározza azt a legmagasabb titokvédelmi minősítési fokozatot (államtitok vagy szolgálati titok, a továbbiakban egységesen: minősítés), amely minősítésű adatok védelmére az eszköz alkalmazható;

b) meghatározza a rejtjelző eszköz minősítését;

c) kiadja az eszköz működtetési szabályzatát és kezelési utasítását, továbbá az alkalmazáshoz szükséges egyéb dokumentumokat.

(2) A rejtjelző eszköz minősítése általában megegyezik azzal a legmagasabb minősítéssel, amellyel rendelkező adatok védelmére az eszköz alkalmazható: E szabálytól az Országos Rejtjelfelügyelet eltérhet, ha a rejtjelző eszköz biztonságos védelmének szempontjai azt indokolják vagy lehetővé teszik.

(3) Rejtjelző eszközt a kifejlesztése során a célkitűzés szerinti védelmi képességének megfelelően kell minősíteni.

(4) A fejlesztésnél biztosítani kell a minősítésnek megfelelő általános, és az adott eszköz sajátosságaiból esetlegesen adódó különleges biztonsági követelményeket. A különleges biztonsági követelményeket az Országos Rejtjelfelügyelettel egyetértésben kell megállapítani.

Általános rejtjelbiztonsági előírások

16. § (1) Rejtjelfelügyeletet, rejtjelző szolgálatot, fejlesztő, gyártó, javító munkahelyet, rejtjelzőeszköz-raktárt megfelelően őrzött, illetve megfelelő biztonsági felszerelésekkel ellátott, elkülönített helyiségben kell elhelyezni, ahová az oda beosztottakon kívül csak az irányítási és ellenőrzési joggal rendelkezők léphetnek be.

(2) Ha a rejtjelző eszközök védelme vagy a rejtjeltevékenység biztonságos ellátása azt indokolja, illetve lehetővé teszi, az Országos Rejtjelfelügyelet által kiadott szabályzatok az (1) bekezdéstől eltérő, valamint további részletes szabályokat állapíthatnak meg.

(3) A szervezetnél folytatott rejtjeltevékenység védelmét előíró különleges biztonsági követelményeket a szervezet rejtjelszabályzatában kell meghatározni.

(4) A rejtjelző eszközök kezelésének, őrzésének, szállításának, javításának, az azokkal folytatott rejtjelző munka ellátásának biztonsági követelményeit a rejtjelző eszközök működtetési szabályzata és kezelési utasítása tartalmazza.

(5) A külföldön folytatott rejtjeltevékenység különleges biztonsági követelményeit az Országos Rejtjelfelügyelet külön szabályzatban állapítja meg.

Ügyvitel

17. § (1) A rejtjeltevékenységgel kapcsolatos ügyvitelre a titkos ügykezelés általános szabályait az alábbi eltérésekkel kell alkalmazni:

a) a rejtjelfelügyeletek és a rejtjelző szolgálatok önálló decentralizált ügyvitelt vezetnek;

b) a rejtjeltevékenységgel kapcsolatos iratokat és eszközöket a rejtjelfelügyeletnél, illetve a rejtjelző szolgálatoknál, rejtjelző munkahelyeken kell nyilvántartani és őrizni;

c) az iratkezelés során az iktató- és nyilvántartó számot megkülönböztető jelzéssel kell ellátni.

(2) A nyilvántartás és ügyvitel részletes szabályait a rejtjelszabályzatban kell megállapítani.

Az Országos Rejtjelfelügyelet feladatai

18. § Az Országos Rejtjelfelügyelet

a) szakmailag irányítja a szervezetek rejtjeltevékenységét, ellenőrzi a rejtjelfelügyeletek, a rejtjelző szolgálatok, a fejlesztő, gyártó, javító-műhelyek munkáját, a rejtjelbiztonsági szabályok megtartását;

b) dönt a hatáskörébe tartozó engedélyezési ügyekben, előzetes egyetértését adja a szervezetek rejtjelszabályzatának kiadásához;

c) rejtjelszakmai és rejtjelbiztonsági kérdésekben állást foglal, szabályzatot ad ki;

d) szabályozza a rejtjelző eszközök készítésének (fejlesztésének, gyártásának), alkalmazásának (működtetésének, kezelésének, javításának) és őrzésének általános biztonsági feltételeit;

e) a rejtjelbiztonság veszélyeztetése esetén a rejtjelző eszköz használatát korlátozhatja, megtilthatja, a rejtjeltevékenységet folytató szervezet vezetőjét a rejtjelbiztonság helyreállítása érdekében szükséges intézkedés megtételére kötelezheti, a kiadott engedélyeket visszavonhatja;

f) összehangolja a rejtjeltevékenységben együttműködő szervezetek munkáját, szükség szerint koordinál a rejtjelző eszközök fejlesztésével, gyártásával és az eszközellátással kapcsolatban;

g) meghatározza a rejtjeltevékenység biztonságos ellátásának személyi feltételeit, szakmailag irányítja a rejtjel-tevékenységben közreműködők képzését és vizsgáztatását.

Ellenőrzés

19. § (1) A rejtjeltevékenység ellenőrzésére az Országos Rejtjelfelügyelet, az irányító rejtjelfelügyelet, a szervezet vezetője, a rejtjeltevékenységet végző szervezeti egység közvetlen vezetője és a szervezet rejtjelszabályzatában meghatározott további személyek jogosultak.

(2) Az ellenőrzés eredményét írásba kell foglalni, amelyet tájékoztatás és intézkedés céljából meg kell küldeni az intézkedésre jogosult vezetőnek. A megtett intézkedésről az ellenőrző szervet 30 napon belül tájékoztatni kell.

(3) Aki a rejtjeltevékenységgel kapcsolatban szabálytalanságot, rendellenességet észlel, köteles azt az irányító rejtjelfelügyeletnek jelenteni.

(4) A rejtjelbiztonságot veszélyeztető eseményekről az Országos Rejtjelfelügyeletet haladéktalanul értesíteni kell.

(5) A rejtjeltevékenységgel kapcsolatos szabályok megsértése esetén - annak tartalmától függően - fegyelmi, szabálysértési vagy büntetőeljárást kell kezdeményezni.

(6) A rejtjelfelügyelet (több rejtjelfelügyelet esetén a központi rejtjelfelügyelet) a működési területén folyó rejtjeltevékenységről évente tájékoztatja az Országos Rejtjelfelügyeletet.

Záró rendelkezések

20. § (1) E rendelet a kihirdetéséi követő 15. napon lép hatályba.

(2)[15]

(3)[16]

Dr. Boross Péter s. k.,

miniszterelnök