4/1994. (III. 29.) MKM rendelet

az 1994/95. tanév rendjéről

A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 97. §-ának a)-b) pontjában, valamint a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény (a továbbiakban: közoktatási törvény) 94. §-a (1) bekezdésének b) pontjában foglalt felhatalmazás alapján - szakképzés tekintetében a munkaügyi miniszterrel és a szakképesítésért felelős miniszterekkel egyetértésben - az alábbiakat rendelem el:

A rendelet hatálya

1. §

(1) A rendelet hatálya - fenntartóra való tekintet nélkül - kiterjed

a) az általános iskolákra;

b) a szakmunkásképző iskolákra és szakiskolákra (a továbbiakban együtt: szakiskola);

c) a gimnáziumokra, a szakközépiskolákra (a továbbiakban a gimnázium és a szakközépiskola együtt: középiskola);

d) az alapfokú művészetoktatási intézményekre;

e) a gyógypedagógiai nevelési-oktatási intézményekre [a továbbiakban: az a)-e) pont alattiak együtt: iskola];

f) a diákotthonokra és kollégiumokra [a továbbiakban: kollégium, az a)-f) pont alattiak együtt: nevelési-oktatási intézmény];

g) a tanulókra;

h) a pedagógusokra;

i) a nevelő és oktató munkál végző más szakemberekre és a nem pedagógus-munkakört betöltőkre;

j) a tanulók szüleire, gyámjára (a továbbiakban együtt: szülő).

(2) Gyógypedagógiai nevelési-oktatási intézmény a fogyatékosság típusának megfelelően létrehozott általános iskola, középiskola, szakiskola, kollégium, speciális szakiskola, munkára felkészítő iskola, illetve iskolai, kollégiumi tagozat, osztály, csoport.

A tanév, a szorgalmi idő (tanítási év)

2. §

(1) Az 1994/95. tanév kezdő napja 1994. szeptember 1., záró napja 1995. augusztus 31. Ha e rendelet másképp nem rendelkezik a szorgalmi idő (tanítási év) első napja, az első tanítási nap 1994. szeptember 1., a szorgalmi idő (tanítási év) utolsó napja, az utolsó tanítási nap 1995. június 9.

(2) Az iskola utolsó, befejező évfolyamán az utolsó tanítási nap

a) kísérleti engedély alapján nevelő és oktató munkát végző mezőgazdasági gazda-, gazdasszonyképzést, élelmiszeripari vállalkozói képzést folytató speciális szakiskolákban 1995. június 2., a kétéves képzést folytató más speciális szakiskolákban 1995. május 19.;

b) középiskolákban és szakiskolákban - a c)-d) pontban meghatározott kivétellel - 1995. május 12.;

c) kisebbségi nyelven oktató és két tanítási nyelvű középiskolákban 1995. május 10.;

d) szakiskolákban a középiskola negyedik évfolyamát végzett tanulók részére szervezett másfél éves kiegészítő képzésben 1995. január 20.

(3) Az alapfokú művészetoktatási intézményekben és a felnőttoktatásban a szorgalmi idő első és utolsó napját -a tanítási év első és utolsó hetének keretében - az igazgató határozza meg.

(4) A szakképző iskola a szakképzési évfolyamon a szorgalmi időt február első hetében is megkezdheti. A szorgalmi idő első és utolsó napját az iskola igazgatója határozza meg.

(5) Az iskola igazgatója határozza meg a szorgalmi idő első és utolsó napját, ha a testi, érzékszervi, értelmi, beszéd- és más fogyatékos tanuló az évfolyam követelményeit egy szorgalmi időnél hosszabb idő alatt teljesíti.

(6)[1] A tanév első féléve 1995. január 31-ig tart. Az iskolák 1995. február 7-ig értesítik a tanulókat, illetőleg a kiskorú tanulók szüleit az első félévben elért tanulmányi eredményekről. A (4)-(5) bekezdésben meghatározott esetben az első félév utolsó napját az igazgató állapítja meg. Az értesítést ettől a naptól számított hét napon belül kell megküldeni.

Tanítási szünet a szorgalmi időben, a tanítás nélküli munkanap

3. §

(1) A téli szünet 1994. december 22-től 1995. január 3-ig tart. A szünet előtti utolsó tanítási nap december 21. (szerda), a szünet utáni első tanítási nap 1995. január 4. (szerda).

(2) A tavaszi szünet 1995. március 31 -től április 7-ig tart. A szünet előtti utolsó tanítási nap március 30. (csütörtök), a szünet utáni első tanítási nap április 10. (hétfő).

(3) Az iskola a téli és a tavaszi szünet időpontját - a szünetre megjelölt időszak hosszának megtartásával - az iskolaszék kezdeményezésére - a (2) bekezdésben meghatározottaktól eltérően is megállapíthatja. A döntéshez be kell szerezni a fenntartó egyetértését.

4. §

A szorgalmi idő alatt a nevelőtestület a tanév helyi rendjében meghatározott pedagógiai célra tíz munkanapot - tanítás nélküli munkanapként - használhat fel.

A vizsgák rendje

5. §

(1) A gimnáziumi érettségi vizsgákat, a szakközépiskolai érettségi vizsgákat és érettségi-képesítő vizsgákat, a szakközépiskolai technikus képesítő vagy más szakmai képesítő vizsgákat, a szakmunkásvizsgákat, a szakiskolai képesítő vizsgákat, a szakiskolai szakmai minősítő vizsgákat a mellékletben foglaltak szerint kell megtartani.

(2) A mezőgazdasági gazdaképzést, illetve élelmiszeripari vállalkozói képzést folytató speciális szakiskolákban, ha a tanulók a gyakorlati feladatokat a munka jellege miatt (pl. aratás) a szorgalmi időben nem tudják teljesíteni, a szakmai vizsgát az októberi vizsgaidőszakban kell megszervezni.

(3) Az alapfokú művészetoktatási intézményekben a szorgalmi idő utolsó három hetében lehet vizsgát szervezni. A vizsga időpontját az iskolaigazgató határozza meg.

A tankötelesek beíratása, a felvételi eljárás és a beiratkozás

6. §

(1) A szülő 1995. március 1-je és április 30-a között -a községi, városi, fővárosi kerületi, megyei jogú városi önkormányzat által meghirdetett időpontban - köteles gyermekét az állandó lakóhelye szerint illetékes, vagy a választott általános iskola első évfolyamára beíratni.

(2) Az iskola a tanköteles tanulók iskolai beíratására megállapított időpontot, legalább harminc nappal korábban közzéteszi.

7. §

(1) A szakiskolába és a középiskolába az 1995/96. tanévre

a) előzetes,

b) általános,

c) rendkívüli

eljárás keretében vehetők fel a tanulók.

(2) Az előzetes felvételi eljárásban - külön jelentkezési lap benyújtásával - a tanuló a fegyveres erők és rendvédelmi szervek által fenntartott nevelési-oktatási intézménybe vagy művészeti szakközépiskolába kérheti felvételét. A jelentkezési lapot az iskola 1995. január 11-ig megküldi a lakóhely szerint illetékes megyei (fővárosi) hadkiegészítő parancsnokságnak, illetőleg a művészeti szakközépiskolának. A jelentkezés a tanulót nem zárja ki az általános felvételi eljárásból.

(3) Az általános felvételi eljárás három fordulóból áll. Az eljárásban részt vevő tanuló egy jelentkezési lapot állít ki, melyen három iskolát tüntethet fel. Az iskola a tanuló által kiállított jelentkezési lapot 1995. február 15-ig továbbítja a felvételi nyomtatványon első helyen megjelölt iskolának.

(4) Az iskola igazgatója a felvételi kérelemről 1995. március 10-ig dönt. Azoknak a tanulóknak a jelentkezési lapját, akiket az iskola nem vett fel, 1995. március 14-ig továbbítania kell a nyomtatványon második helyen megjelölt iskolának (első forduló).

(5) A második helyen megjelölt iskola igazgatója a jelentkezők felvételéről 1995. március 27-ig dönt. Azoknak a tanulóknak a jelentkezési lapját, akiket nem vettek fel az iskolába, 1995. március 30-ig továbbítani kell a nyomtatványon harmadik helyen megjelölt iskolába (második forduló).

(6) A harmadik helyen megjelölt iskola igazgatója a tanuló felvételéről 1995. április 10-ig dönt (harmadik forduló).

(7) Az iskolafenntartóknak a felvételi eljárás lefolytatására és a felvételi kérelmek elbírálására egymással kötött megállapodásában az első forduló tovább tagolható. Az iskola igazgatója a felvételi kérelmeket a megállapodásban foglaltak szerint köteles elbírálni, illetve továbbítani. A határidőket 1995. január 31-ig nyilvánosságra kell hozni.

(8) Az iskola igazgatója május 10. után a tanév első napjáig rendkívüli felvételi eljárást írhat ki. A rendkívüli felvételi eljárásban a tanuló új jelentkezési lapot állíthat ki, melyet az iskola igazgatója öt napon belül köteles továbbítani a megjelölt iskolának.

(9) Az alapfokú művészetoktatási intézményekben a felvételi eljárást, a kollégiumokban a jelentkezés idejét az iskola, illetve a kollégium igazgatója, vezetője határozza meg. Ezt az időpontot legalább hatvan nappal korábban nyilvánosságra kell hozni.

(10) A kiskorú tanuló jelentkezési lapját a szülőnek is alá kell írnia.

8. §

(1) Az iskola igazgatója, ha a tanuló jelentkezését elutasítja, értesíti az iskolát, a tanulót, illetve a kiskorú tanuló szülőjét. A szülőnek szóló értesítésben fel kell hívni a figyelmet a jogorvoslat lehetőségére, illetve, ha a felvételi lapot az iskola továbbküldi másik iskolába, akkor arra is, hogy az eljárást megindító kérelem csak akkor nyújtható bc, ha az utolsó helyen megjelölt iskola értesítése is megérkezett.

(2) Ha a felvételi lapon a tanuló több iskolát tüntetett fel, és egyik iskola sem vette fel, az elutasításról hozott határozatban az utolsó helyen megjelölt iskola igazgatója értesíti a szülőt arról, hogy bármelyik iskola döntése ellen benyújthatja az eljárást megindító kérelmét.

(3) Az eljárást megindító kérelmet ahhoz az iskolához kell benyújtani, amelynek a döntésével a tanuló, a szülő nem ért egyet. Ha a kérelemben több iskolai döntés megváltoztatását kéri, a döntések felülvizsgálatának sorrendjét is meg kell jelölni. Ha a sorrend feltüntetését elmulasztják, a sorrendet a jelentkezési lapon feltüntetett iskolák sorrendje határozza meg.

(4) Ha a sorrendben előrébb álló iskola fenntartója az eljárást megindító kérelemben foglaltaknak helyt ad, az iratokat nem kell továbbítania. Ha az iskola fenntartója az eljárást megindító kérelemben foglaltakat elutasítja, az iratokat a sorrendben következő iskola fenntartójának kell megküldenie.

(5) Az eljárást megindító kérelmeket az általános felvételi eljárásban oly módon kell elbírálni, hogy a jogorvoslati eljárás 1995. május 10-ig befejeződjék. Ha a tanköteles korú tanulót egyik iskola sem vette fel, annak az iskolának az igazgatója, amellyel a tanuló tanulói jogviszonyban áll, értesíti a tanuló állandó lakóhelye szerint illetékes települési önkormányzat jegyzőjét, valamint a megyei, fővárosi önkormányzat főjegyzőjét, kérve, hogy a közoktatási törvény 87. §-a (1) bekezdésének d) pontja, illetve 91. §-ának b) pontja alapján nyújtsanak segítséget a tankötelezettség teljesítéséhez.

(6) Az iskolai beiratkozások időpontját - 1995. június 20. és 23. közötti időszakban - az iskola igazgatója határozza meg. Az időpontot legalább tizenöt nappal korábban nyilvánosságra kell hozni. Ha a tanulót előzetes vagy rendkívüli felvételi eljárás keretében vették fel az iskolába, a beiratkozásának időpontját az iskola igazgatója állapítja meg.

(7) Az alapfokú művészetoktatási intézményekben és a kollégiumokban a beiratkozás időpontját az iskola, a kollégium igazgatója, vezetője határozza meg. A beiratkozás időpontját legalább harminc nappal korábban nyilvánosságra kell hozni.

Záró rendelkezések

9. §

Ha az iskola a Nemzeti alaptanterv kiadását követően az 1994/95. tanévtől át kíván térni a 190 napos tanítási évre, a tanítási napok számát a tanítás nélküli munkanapok terhére öt munkanappal, a téli szünet első és utolsó napjának, valamint a tavaszi szünet első napjának igénybevételével összesen nyolc nappal megnöveli. A hiányzó munkanapokkal a rendeletben meghatározott szorgalmi idő meghosszabbítható.

10. §

Ez a rendelet a kihirdetését követő 7. napon lép hatályba.

Dr. Mádl Ferenc s. k.,

művelődési és közoktatási miniszter

Melléklet a 4/1994. (III. 29.) MKM rendelethez

A vizsganapok

1. A tanév végi vizsgák ideje

a) Az érettségi (érettségi-képesítő) írásbeli vizsgák kezdő napja

- a nemzetiségi és a két tanítási nyelvű középiskolákban: 1995. május 12.,

- a gimnáziumok és szakközépiskolák nappali tagozatán: 1995. május 15.,

- a gimnáziumok és szakközépiskolák esti és levelező tagozatán: 1995. május 29.

b) A közös írásbeli érettségi-képesítő vizsgák ideje: 1995. május 22., 23., 24.

c) Az érettségi (érettségi-képesítő) szóbeli vizsgákat a nappali tagozaton 1995. június 8. és június 20. között, az esi, levelező tagozaton június 14. és június 30. közölt kell megtartani.

d) A gimnáziumi fakultatív gyakorlati tantárgyak szóbeli és gyakorlati vizsgarészeit 1995. május 30. és június 7. között kell megtartani.

e) A szakmunkásképző iskolákban, a speciális szakiskolákban a szakmunkásvizsgák (szakmai vizsgák) írásbeli részét 1995. május 23., a gyakorlati és a szóbeli vizsgákat május 30. napjától kell megtartani. A középiskola negyedik évfolyamát végzett másfél éves kiegészítő képzésben tanulók számára 1995. február 1. napjától kell a szakmunkásvizsgát folyamatosan megtartani.

f) Az egészségügyi szakiskolákban a képesítő vizsga írásbeli részét 1995. június 12. napjától kell megtartani.

g) A gépíró és gyorsíró szakiskolákban 1995. június 12., 13., 14., 15., 16. napján kell a minősítő vizsgákat megtartani. Az emelővizsga napja 1995. június 16.

2. A szeptemberi-októberi vizsgák

a) Az érettségi (érettségi-képesítő) vizsgák írásbeli részét a középiskolák nappali, esti és levelező tagozatán 1994. szeptember 30. napjától, szóbeli részét pedig október hónapban kell megtartani.

b) A gépíró és gyorsíró szakiskolákban 1994. október 12. napján kell vizsgát tenni.

3. Az érettségi (érettségi-képesítő) vizsga írásbeli részének tantárgyankénti sorrendje:

Gimnázium nappali tagozat