1994. évi LXIX. törvény

a jövedéki szabályozásról és ellenőrzésről, valamint a bérfőzési szeszadóról szóló 1993. évi LVIII. törvény módosításáról[1]

1. § (1) a jövedéki szabályozásról és ellenőrzésről, valamint a bérfőzési szeszadóról szóló, módosított 1993. évi LVIII. törvény (a továbbiakban: Jszt.) 3. §-ának (2) bekezdése a következő új g) ponttal egészül ki:

(Kiterjed a törvény hatálya továbbá)

"g) a fűszerpaprika féltermék tiltott átadásának, értékesítésének és vásárlásának."

[az ellenőrzésére, illetve felderítésére (a továbbiakban: jövedéki ellenőrzés).]

(2) a Jszt. 3. §-ának (3) bekezdése a következő új k) ponttal egészül ki:

(E törvény alkalmazásában jövedéki terméknek minősül)

"k) a fűszerpaprika-őrlemény."

2. § (1) a Jszt. 6. §-a a következő új 21/a és 21/b ponttal egészül ki:

(E törvény alkalmazásában)

"21/a fűszerpaprika-üzem: a fűszerpaprika-őrlemény előállítását szolgáló daráló-, malom-, kiszerelő- és tárolóüzem;

21/b fűszerpaprika féltermék: a fűszerpaprika növény csípősségmentes és csípős fajtáinak felaprított, megszárított és őrlésre előkészített termése;"

(2) A Jszt. 6. §-ának 39. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény alkalmazásában:)

"39. zárjegy: a dohánygyártmányok csomagolási egységére vagy egyes darabjára, a palackozott szesz, szeszes italok palackjára, a kávé, illetve a fűszerpaprika-őrlemény fogyasztói csomagolására felhelyezett olyan bélyeg, amelyet a Magyar Állam állíttat elő, bocsát - elszámolási kötelezettség mellett - a gyártók, importőrök rendelkezésére. A zárjegy igazolja e termékeknek a törvény előírásai szerinti forgalomba kerülését."

3. § A Jszt. 9. §-a (4) bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[A jövedéki termékek kiskereskedelmi forgalmazására jövedéki engedélyt az a kérelmező kap, amely (aki) ]

"a) a dohánygyártmány, a szesz, a szeszes ital, a kávé, a fűszerpaprika-őrlemény és a sör forgalmazásához üzlethelyiséggel, cigaretta értékesítése esetén ideértve a kiskereskedelmi forgalmazáshoz kihelyezett értékesítő automata egységet is (automata üzlet)," (rendelkezik.)

4. § A Jszt. 14. §-ának (8) és (9) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"(8) A jövedéki alany köteles az 1-5/A. számú mellékletek szerinti jövedéki nyilvántartásokat vezetni. A termelő a jövedéki termékek gyártott mennyiségét naponta köteles megállapítani, és azt a nyilvántartásba bevezetni. Önálló raktározás esetén a melléklet szerinti forgalmi számadásnak megfelelő nyilvántartási kötelezettség áll fenn.

(9) A termelő jövedéki alany és a jövedéki termékek önálló raktározását, tárolását végző jövedéki alany a belföldön értékesített jövedéki termékek mennyiségéről vevőnként - a vevő nevét, székhelye (telephelye) címét, adószámát, az értékesítés időpontját is tartalmazó - vevőnyilvántartást köteles készíteni, folyamatosan vezetni és elszámolási időszakonként összesíteni, s - felkérésükre - a vámhivatalnak, illetve az adóhatóságnak rendelkezésére bocsátani, továbbá a vevőnyilvántartás vezetésekor az üzleti titok és a személyes adatok védelmére vonatkozó jogszabályoknak megfelelően eljárni."

5. § (1) A Jszt. a IX. Fejezet után a következő új IX/A. Fejezettel és címmel egészül ki:

"IX/A. Fejezet

A fűszerpaprika-őrlemény termelésének és forgalmazásának feltételei"

(2) A Jszt. a következő új 42/A. §-sal egészül ki:

"42/A. § (1) Fűszerpaprika félterméket tilos közvetlen fogyasztásra átadni, értékesíteni, illetve megvásárolni.

(2) A fűszerpaprika-üzem az adózatlan fűszerpaprika-őrleményt csak jövedéki üzemben tárolhatja.

(3) Belföldön fűszerpaprika-őrleményt - a vámszabad-és tranzitterület, a zártárusítású diplomatabolt kivételével - kizárólag zárjeggyel ellátva, zárt csomagolásban lehet forgalomba hozni. A zárjegy igénylésére, a fűszerpaprika-őrlemény csomagolásán történő elhelyezésére és az elszámolására a 19-20. §-ok, az 51-52. §-ok rendelkezéseit kell értelemszerűen alkalmazni.

(4) A fűszerpaprika-őrlemény kiskereskedelmi forgalmazása csak az üzletek működéséről szóló jogszabályban meghatározott

a) általános áruház,

b) élelmiszer-áruház,

c) élelmiszer-szaküzlet,

d) élelmiszer jellegű vegyes üzlet

üzletkörbe tartozó kiskereskedelmi egységben megengedett."

6. § A Jszt. 49. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"49. § Dohánygyártmány, kávé, fűszerpaprika-őrlemény, palackozott szesz, és szeszes ital a belföldi forgalom számára - a nem kereskedelmi forgalomban importált, valamint a vámszabad- ós tranzitterület és a zártárusítású diplomata bolt részére történt behozatal kivételével - csak zárjeggyel ellátva vámkezelhető."

7. § (1) A Jszt. 51. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"51. § (1) Az importált kávé, fűszerpaprika-őrlemény, palackozott szesz és szeszes ital zárjegyét a Magyar Állam állíttatja elő, és - a (2) bekezdésben foglaltak kivételével - viseli az előállítás, kezelés és elszámoltatás költségeit."

(2) A Jszt. 51. §-a (4) bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A zárjegy)

"a) a "Kávé zárjegy", a "Fűszerpaprika-őrlemény zár-jegy", illetve a "Szeszes ital zárjegy" megnevezést,"

(tartalmazza.)

(3) A Jszt. 51. §-ának (5) és (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"(5) A zárjegyet a kávé és a fűszerpaprika-őrlemény csomagolásán, a palack zárókupakján kell elhelyezni úgy, hogy a csomag, a palack nyitásakor a zárjegy eltépődjön.

(6) A szesz és szeszes ital zárjegye darabonként 300 forint, a kávé és a fűszerpaprika-őrlemény zárjegye 100 forint díjtételt képvisel."

8. § A Jszt. 52. §-ának helyébe a következő rendelkezés lép:

"52. § (1) A dohánygyártmány, a kávé, a fűszerpaprika-őrlemény, a palackozott szesz és szeszes ital importálásához átvett zárjeggyel történő elszámolásra - a 20. § (1) és (2) bekezdésében foglaltak kivételével - a 20. § rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.

(2) Az importáló az importált dohánygyártmány, kávé, fűszerpaprika-őrlemény, palackozott szesz és szeszes ital zárjegyének átvett mennyiségével az átvétel keltét követő 60 napon belül köteles az országos parancsnoksággal elszámolni. Ha az importügylet, amelyhez, az importáló a zárjegyet átvette, nem bonyolódott le, az elszámolásra az országos parancsnokság legfeljebb 30 nap halasztást adhat.

(3) A zárjegy elszámolásánál megállapított zárjegyhiány után az importálót

a) a dohánygyártmány zárjegyhiánya esetén a 19. §(10) bekezdése szerinti díjtétellel,

b) a kávé, a fűszerpaprika-őrlemény, a palackozott szesz és a szeszes ital zárjegyhiánya esetén az 51. § (6) bekezdése szerinti díjtétellel

meghatározott díjfizetési kötelezettség terheli."

9. § A Jszt. 67. §-ának e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép, illetve a következő új i) ponttal egészül ki:

[Jövedéki ellenőrzés alól elvont jövedéki terméknek (a továbbiakban: elvont termék) minősül:]

"e) az a palackozott szesz és szeszes ital, kávé, fűszerpaprika-őrlemény, illetve az a dohánygyártmány, amelyei zárjegy nélkül vagy hamis zárjegy alkalmazásával hoztak forgalomba;"

"i) az a fűszerpaprika féltermék, amelyet közvetlen fogyasztásra adtak át, értékesítettek, illetve vásároltak."

10. § A Jszt. 68. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(4) Az elkobzott dohányt, dohánygyártmányt, szeszt, szeszes italt, sört, kávét és fűszerpaprika-őrleményt a vámhivatal felügyelete mellett meg kell semmisíteni."

11. § (1) A Jszt. 69. §-a (4) bekezdésének a) pontja a következő új 6. alponttal, illetve a következő új f) ponttal egészül ki:

[A jövedéki bírság mértéke - az (5) és (6) bekezdésben foglalt eltéréssel -

a) a 67. § a)-e) pontjaiban szereplő elvont termékek után az (1) bekezdés szerint meghatározott bírságalapnak]

"6. fűszerpaprika-őrleménynél a 100%-a,"

"f) a 67. § i) pontjában meghatározott esetekben a fűszerpaprika féltermék után 1000 forint kilogrammonként."

(2) A Jszt. 69. §-ának (5) bekezdése a következő új 5. ponttal egészül ki:

[Az adózatlan készletekben keletkezett készlethiány, az üzemanyagtöltő állomás motorbenzin, gázolaj készletében megállapított készlettöbblet után a jövedéki bírság mértéke az (1) bekezdés szerint meghatározott bírságalapnak]

"5. fűszerpaprika-őrleménynél a 100%-a."

12. § A Jszt. 79. §-a (1) bekezdésének b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Felhatalmazást kap a pénzügyminiszter arra, hogy rendeletben határozza meg)

"b) a dohánygyártmányokra, a kávéra, a fűszerpaprikaőrleményre, a palackozott szeszre és szeszes italra elrendelt zárjegy alkalmazásának részletes előírásait és szabályait;"

13. § A Jszt. az e törvény melléklete szerinti 5/A. számú melléklettel egészül ki.

14. § (1) Ez a törvény - a (2) bekezdésben foglalt eltéréssel - a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba.

(2) A Jszt. 42/A. § (3) bekezdésének rendelkezése e törvény hatálybalépését követő 60. napon lép hatályba.

(3) Az a jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet és természetes személy, amely (aki) a fűszerpaprika-őrleménnyel kapcsolatos jövedéki tevékenységet e törvény hatálybalépése napját megelőzően kezdte meg, jövedéki engedély nélkül a hatálybalépés napját követő 45 napig folytathat jövedéki tevékenységet a Jszt. egyéb szabályainak betartása mellett.

(4) A (3) bekezdésben meghatározott szervezet és természetes személy köteles az e törvény hatálybalépése napját követő 15 napon belül a jövedéki engedély iránti kérelmét, illetve az (5) bekezdés szerinti kérelmét a területileg illetékes engedélyező hatósághoz benyújtani. Az engedélyező hatóság a kérelmet a benyújtás napját követő 30 napon belül köteles elbírálni, és a jövedéki engedélyt, illetve a kiegészítő engedélyt kiadni.

(5) Annak a jövedéki engedéllyel rendelkező kiskereskedőnek, amely (aki) a Jszt. 42/A. §-ában megjelölt üzletkörben folytatja jövedéki tevékenységét, az engedélyező hatóság a kiskereskedő kiegészítő engedélykérelme alapján köteles a jövedéki engedélyt a fűszerpaprika-őrlemény forgalmazási tevékenységgel kiegészíteni, a kérelem benyújtása napját követő 30 napon belül.

Göncz Árpád s. k.,

a Köztársaság elnöke

Dr. Gál Zoltán s. k.,

az Országgyűlés elnöke

Melléklet az 1994. évi LXIX. törvényhez

"5/A. számú melléklet az 1993. évi LVIII. törvényhez

A fűszerpaprika-üzem termelői jövedéki nyilvántartásának tartalma

Termékforgalmi számadás

1. Nyitókészlet elszámolási időszak elején:

2. Bevétel

a) az előállított termék mennyisége:

b) az importként beszerzett mennyiség:

c) egyéb címen történő beszerzés, betárolás:

3. Kiadás

a) belföldi értékesítés mennyisége:

b) saját felhasználás mennyisége:

c) exportként kiszállított mennyiség:

d) igazoltan megsemmisült mennyiség:

e) a mintavételi szabványban előírt módon vett minta mennyisége:

4. Zárókészlet az elszámolási időszak végén:"