1993. évi LVIII. törvény

a jövedéki szabályozásról és ellenőrzésről, valamint a bérfőzési szeszadóról[1]

Az Országgyűlés - egyfelől a költségvetés feladatainak ellátásához szükséges bevételek fokozott védelme, másfelől annak érdekében, hogy a jövedéki termékek piacán a részt vevők között tisztességes verseny alakuljon ki - a jövedéki szabályozásról és ellenőrzésről, továbbá a természetes személy által bérfőzetett pálinka, borpárlat adóztatásáról a következő törvényt alkotja:

ELSŐ RÉSZ

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

I. Fejezet

A szabályozás célja

1. § (1) E törvény célja a jövedéki termékek tekintetében

a) a termelés, a raktározás, a forgalmazás, az export- és az importtevékenység folytatásának; valamint

b) a jövedéki tevékenységet folytatók és a jövedéki engedélyezési, illetve ellenőrzési hatóságok jogainak és kötelezettségeinek

egységes szabályozása.

(2) Célja a törvénynek továbbá, hogy

a) jövedéki tevékenységet jövedéki engedély nélkül ne végezzenek;

b) a jövedéki termékek után az általános forgalmi adó, a fogyasztási adó, illetve az e törvényben meghatározott adó az állami költségvetésbe nagy biztonsággal, folyamatosan befolyjon;

c) a jövedéki ellenőrzés révén javuljon a jövedéki termékek utáni adófizetési kötelezettség kijátszásának a felderítése, egyúttal szigorodjon az e törvény előírásai megszegésének szankcionálása;

d) a jövedéki ellenőrzési hatóságok számbavegyenek minden, belföldön előállított vagy külföldről behozott jövedéki terméket;

e) az ellenőrzések és a szankciók megelőző hatást fejtsenek ki a visszaélésekkel szemben.

A törvény területi hatálya

2. § E törvény rendelkezéseit a Magyar Köztársaság területén (a továbbiakban: belföld) kell alkalmazni. A belföld fogalmába a vámszabad- és tranzitterület is beletartozik.

A törvény tárgyi hatálya

3. § (1) E törvény hatálya

a)[2] a (3) bekezdésben meghatározott termékek tekintetében

1. a termelési, termeltetési,

2. az önálló raktározási, tárolási,

3. a nagy- és kiskereskedelmi,

4. az import és export;

b)[3] a (4) bekezdésben meghatározott termékek tekintetében

1. a termelési, termeltetési,

2. az önálló raktározási, tárolási,

3. a nagykereskedelmi,

4. az import és export

tevékenység (a továbbiakban: jövedéki tevékenység) folytatásának szabályozására, jövedéki engedélyezésére terjed ki.

(2) Kiterjed a törvény hatálya továbbá

a) az (1) bekezdés szerinti tevékenységeknek;

b) a fogyasztási adóról és a fogyasztói árkiegészítésről szóló 1991. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: FAT) rendelkezése alapján az adó megfizetése nélkül, illetve az adó utólagos levonásával vagy visszaigénylésével beszerzett jövedéki termék felhasználásának;

c) a jövedéki termékek közúti, vasúti, vízi, légi és csővezetéki szállításának;

d)[4]

e) a cukorcefre tiltott előállításának;

f) a szárított és fermentált dohány tiltott átadásának és értékesítésének

g)[5] a fűszerpaprika féltermék tiltott átadásának, értékesítésének és vásárlásának

h)[6] a denaturált és a regenerált szesz előállításának,

i)[7] a zárjegy hamisításának, a hamisított vagy jogtalanul megszerzett zárjegy birtokolásának, továbbadásának, értékesítésének, átvételének, felhasználásának

j)[8] a (3) bekezdés h) pontjában megjelölt terméken kívüli egyéb terméknek belső égésű motorok üzemanyagaként való értékesítésének és felhasználásának

az ellenőrzésére, illetve felderítésére (a továbbiakban: jövedéki ellenőrzés).

(3)[9] Jövedéki terméknek minősül

a) a mesterségesen fermentált dohány (METJ: 91-21-03-32; 91-21-03-33; 91-21-03-34);

b) a fogyasztási dohány, a szivar, a cigaretta (ITJ: 89-21, -22, -23) (a továbbiakban: dohánygyártmány);

c) az etilalkohol (két szénatomos, egyértékű alifás alkohol), a nyersszesz, a finomított szesz, a víztelenített szesz, az elő- és utópárlat (a továbbiakban: szeszgyártási termék) (ITJ: 52-12-11-2; 88-11, -12, -13; 89-98);

d) a lepárlással előállított valódi (gyümölcs-, gabona- és egyéb) pálinka (a továbbiakban: pálinka), a keletkezett alszesz, az elő- és utópárlat (ITJ: 88-22; 89-98);

e) a magas és középfokú borpárlat, valamint a közvetlen lepárlással előállított fogyasztási borpárlat (brandy) (a továbbiakban: borpárlat), továbbá a keletkezett alszesz, az elő- és utópárlat (ITJ: 88-21-1, -2, -3; 89-98),

[a továbbiakban a c)-e) pont együtt: szesz];

f) a borpárlatból előállított fogyasztási borpárlat (brandy), a szeszből hideg úton előállított pálinka, rum, likőr, kevert ital, egyéb szeszes ital (ITJ: 88-21-3; 88-23, -24, -25, -26, -29) (a továbbiakban: szeszes ital);

g) az 1,5% alkoholtartalmat meghaladó szűretlen (főzött) és szűrt (fejtett) sör (ITJ: 88-43, -45) (a továbbiakban: sör);

h)[10] a motorbenzin, a gázolaj és a tüzelőolaj, az üzemanyag céljára szolgáló sűrített vagy cseppfolyós földgáz és cseppfolyósított gáztermék (ITJ: 55-13-1; 55-15; 55-16; 11-3-ból; 55-11-ből) (a továbbiakban: kőolajtermék);

i)[11] a nyerskávé, a pörköltkávé, a valódi kávékivonat, a pörköltkávét tartalmazó kávékeverék-kivonat és kávékeverék (METJ: 91-25-50; ITJ: 87-81; 87-82-1; 87-82-3-ból; 87-85-ből) (a továbbiakban: kávé);

j) a fűszerpaprika-őrlemény (ITJ: 83-81-1).

(4)[12] Jövedéki terméknek minősül továbbá a nem üzemanyag céljára szolgáló sűrített vagy cseppfolyós földgáz és cseppfolyósított gáztermék - kivéve a legfeljebb 2 kg töltősúlyú, egyszer használatos kiszerelésben forgalomba hozott cseppfolyósított gáztermék -, a nem motorbenzin egyéb benzinek, a pentán, a hexán, a benzol és homológjai, a gazolin, a petróleum, a paraffinos és paraffinmentes párlat, a fűtőolaj, továbbá a 220 liternél nagyobb kiszerelésben forgalmazásra, importálásra, exportálásra kerülő gépjármű üzemeltetési segédanyag, kőolajfeldolgozóipari vegyi segédanyag és kenőolaj, illetve az egyéb kőolajfeldolgozási termék (ITJ: 11-3-ból; 55-11-ből; 55-13-0, -2, -3, -4, -9; 52-11-14, -15; 52-21-11; 55-12; 55-14; 55-24; 55-25; 55-22; 59-25-95-ből; 59-25-96-ból; 55-3-ból; 55-9) (a továbbiakban: egyéb kőolajszármazék).

(5)[13] A termékeknek - ideértve azok nem szabványos választékait is - az e törvény hatálya alá tartozása megállapításához a Központi Statisztikai Hivatal Ipari Termékek Jegyzéke (ITJ) és a Mezőgazdasági Termékek Jegyzéke (METJ) 1994. szeptember hónap 15. napján érvényes besorolási rendjét kell irányadónak tekinteni.

A törvény személyi hatálya

4. § (1) A jövedéki tevékenység alanya (a továbbiakban: jövedéki alany) az a jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet és természetes személy, amely (aki) saját neve alatt jogokat szerezhet, kötelezettségeket vállalhat és saját nevében, kockázatára jövedéki tevékenységet végez.

(2)[14] A jövedéki ellenőrzés és az e törvényben meghatározott jogkövetkezmények tekintetében a törvény hatálya alá tartozik az is, aki az 54. § b) pontjában meghatározott jogellenes tevékenységet végez, a kőolajterméken kívüli egyéb terméket belső égésű motorok üzemanyagaként adózatlanul értékesít vagy használ fel, továbbá az a nem jövedéki alany, amely (aki) a 3. § (2) bekezdésének b) pontja szerinti terméket szerez be, és termelési vagy nem termelési célra használ fel.

Eljárási szabályok

5. § A jövedéki ügyekben - ha e törvény másként nem rendelkezik - az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló 1957. évi IV. törvény (a továbbiakban: Áe.) rendelkezéseit kell alkalmazni.

II. Fejezet

Fogalmak

6. § E törvény alkalmazásában:

1.[15] termelési tevékenység: a jövedéki terméknek bármilyen alapanyagból, termékből, bármilyen eljárásban és kivitelezésben történő (saját termelésben vagy bérmunkában való) előállítása - ide nem értve a kétütemű motorolaj motorbenzinhez való keverését, valamint az adalékanyag legfeljebb 0,2 térfogatszázalék arányban, üzemanyagba történő bekeverését -, a jövedéki termék kis egységű kiszerelése (palackozása), az előállított jövedéki termék raktározása, tárolása, értékesítése;

1/a.[16] termeltetési tevékenység: a jövedéki terméknek - a lakosság által bérfőzetett pálinka, borpárlat és bérőröltetett fűszerpaprika-őrlemény kivételével - bármilyen alapanyagból, termékből termeltetéssel (bérmunka keretében) történő előállíttatása, kisegységű kiszereltetése (palackoztatása), az előállíttatott termék raktározása, tárolása és értékesítése;

2. önálló raktározási, tárolási tevékenység: az adó nélküli (általános forgalmi adó, fogyasztási adó) jövedéki termék önálló tevékenység keretében végzett bérraktározása, bértárolása, továbbá az adózatlan jövedéki termék külön jogszabályban kötelezően előírt tartalékolása céljából végzett raktározás, tárolás;

3.[17] nagykereskedelmi tevékenység: a jövedéki terméknek a beszerzése, a készletezése és a nem kiskereskedelmi vagy nem export tevékenység keretében történő továbbértékesítése;

4.[18] kiskereskedelmi tevékenység: a jövedéki terméknek a beszerzése, a készletezése, és közvetlenül a végső felhasználó részére történő értékesítése, kivéve a kőolajtermék és a motorhajtó üzemanyagként cseppfolyósított propán-bután gázkeverék végső felhasználó részére történő értékesítését, ha az nem a 17. § vagy a 48. § szerint történik;

5. export- és importtevékenység: az a tevékenység, amely keretében a vállalkozó jövedéki terméknek a behozatalára vagy kivitelére saját nevében vagy bizományosként külkereskedelmi szerződést köt, a termék behozatalát vagy kivitelét lebonyolítja;

5/a.[19] forgalomba hozatal: a jövedéki terméknek a termelő és az importáló által történő beszerzése, felhasználása és értékesítése, illetve a továbbadási céllal történő beszerzése, készletezése, birtokban tartása és továbbértékesítése;

6. cukorcefre: olyan - szesz előállítására alkalmas - anyag, amelynek szénhidrát- vagy alkoholtartalma 50%-ot meghaladó mértékben ipari és étkezési cukorból, mézből származik;

7. a vállalkozás székhelye: a cégbejegyzésben, az alapszabályban ekként megjelölt hely, a központi ügyvezetés helye;

8. telephely: a vállalkozó jövedéki tevékenység folytatására szolgáló állandó üzleti (üzemi), termelő, szolgáltató tevékenységének helye;

9. jelentős késedelem: az adóbevallási, adófizetési kötelezettség törvényben előírt esedékességi idejének 90 napot meghaladó késedelemmel történő teljesítése;

10. vezető: a gazdasági társaságoknál az igazgató, az ügyvezető(k), az igazgatóság elnöke, az üzletvezetésre jogosult tag, az egyéb vállalkozásoknál a vonatkozó jogszabályokban vezetői jogosítványokkal felruházott személy(ek);

11.[20] üzlethelyiség: a szilárd térelemekkel körülhatárolt, a talajjal egybeépített vagy a talajhoz rögzített, tartós használatra szolgáló, nyílt árusítású, rendszeresen nyitva tartó kiskereskedelmi elárusítóhely, ideértve a munkahelyi éttermet és büfét, továbbá az e feltételeknek megfelelő pavilont, valamint a személyhajó éttermét és büféjét, a belföldi polgári repülőgépjáratot, a vasúti étkezőkocsit, büfét is;

12.[21] üzemanyagtöltő állomás: az Országos Mérésügyi Hivatal által hitelesített kútoszloppal és az illetékes hatóság által engedélyezett és hitelesített tárolótartállyal ellátott kiskereskedelmi elárusítóhely;

12/a.[22] kiskereskedelmi tárolótelep: kőolajterméknek, illetve motorhajtó üzemanyagként cseppfolyósított propán-bután gázkeveréknek - az Országos Mérésügyi Hivatal által hitelesített átfolyásmérővel és összegezővel, ólomzárral ellátott mérőműszeren keresztül - tárolótartályból való értékesítésre szolgáló kiskereskedelmi elárusítóhely;

13. önálló háztartási tüzelőolaj eladóhely: a folyékony tüzelőanyagok árusítását végző, kútoszloppal és tárolótartállyal ellátott kiskereskedelmi elárusítóhely;

13/A.[23] háztartási tüzelőolaj: az 5 °C-on szivattyúzható és 20 °C-on porlasztható tüzelőolaj, amely olajkályhák és kisméretű háztartási olajtüzelésű kazánok fűtőanyaga;

14. fermentáló: a dohány termeltetését, száríttatását, szárítását és feldolgozását végző üzem;

15. dohánygyár: a dohánygyártmányok előállítását végző termelőüzem;

16. szeszüzem: a szeszt előállító ipari szeszgyár, mezőgazdasági szeszüzem és a szeszfőzde, továbbá a palackozóüzem;

17. szeszfőzde: a gyümölcsből (gyümölcscefréből), szőlőszármazékból (törköly, seprő) és borból lepárlással pálinkát, borpárlatot előállító üzem;

18. italgyár: etilalkoholból, borpárlatból hideg úton szeszes ital előállítást, palackozást végző termelőüzem;

19. sörgyár: a sör nagyüzemi méretű előállítását végző termelő-, palackozóüzem;

20. sörfőzde: az a sörgyártó üzem, amelynek termelési kapacitása éves szinten nem haladja meg a 20 000 hektolitert;

21.[24] kőolajfeldolgozó üzem: a kőolajtermékek, az egyéb kőolajszármazékok és a nem jövedéki kőolajtermékek bármilyen eljárással történő előállítását, ezen termékek keverését és forgalomba hozatal előtti tárolását végző, és a tevékenységhez az illetékes hatóságok hatályos engedélyével rendelkező üzem;

21/a.[25] fűszerpaprika-üzem: a fűszerpaprika-őrlemény előállítását szolgáló daráló-, malom-, kiszerelő- és tárolóüzem;

21/b.[26] fűszerpaprika féltermék: a fűszerpaprika növény csípősségmentes és csípős fajtáinak felaprított, megszárított és őrlésre előkészített termése;

21/c.[27] kávéüzem: a nyerskávé pörkölését, pörköltkávé, kávékivonat, valódi kávékivonat, pörköltkávét tartalmazó kávékeverék-kivonat és kávékeverék előállítását, tárolását, kiszerelését végző termelő-, csomagolóüzem;

22.[28] számla: az általános forgalmi adóról szóló 1992. évi LXXIV. törvény (a továbbiakban: ÁFA) 13. §-a (1) bekezdésének 16. pontja rendelkezései szerint számlaként meghatározott bizonylat, amely tartalmazza a vevő adóigazgatási azonosító számát, továbbá a szállító jövedéki engedélyének számát, valamint a vevő jövedéki engedélyének a számát is, ha az jövedéki alanynak minősül;

23.[29] hivatalos zár: a jövedéki üzem mérőberendezésein az Országos Mérésügyi Hivatal által történt hitelesítés után, illetve meghatározott esetben az üzem berendezésein és a szállító eszközökön a vámhivatal által alkalmazott ólomzár vagy pecsétzár;

24. próbaszesz: a szeszmérő gépen átfolyt, illetve megmért szeszből a szeszmérőgép mérődobjára szerelt merítőkanalak által vett és a gyűjtőtartályban összegyűlt minta;

25. valódi szeszfok: a szeszfokmérőn leolvasott szeszfoknak 20 °C hőmérsékletre átszámított értéke;

26. szeszfelhasználási arányszám: az a szeszmennyiség, amely adott termék egységnyi mennyiségének elkészítéséhez - ideértve a gyártással összefüggő veszteségnormát is - szükséges;

27. denaturálási kötelezettség: az adó megfizetése nélkül beszerzett finomszesz emberi fogyasztásra való alkalmatlanná tétele;

28. regenerált szesz: szennyezett finomszeszből ipari felhasználásra újra alkalmassá tett szesz;

29. szesz gyártására alkalmas készülék: az a berendezés, amely összeszerelt állapotban szesz előállítására alkalmas;

30. hektoliterfok (hlf): 1 liter 100 térfogatszázalékos szesz;

31. bérfőzés: szeszfőzdében a bérfőzető részére történő pálinka vagy borpárlat előállítása;

32. bérfőzető: az a természetes személy, aki saját termésű, vásárolt vagy begyűjtött alapanyagból állíttat elő pálinkát vagy borpárlatot;

33.[30] kútoszlop: az üzemanyagok, folyékony tüzelőanyagok kimérésére használatos, helyhez kötött, egy vagy több kimérőhelyes, egy szerkezeti egységbe épített, az Országos Mérésügyi Hivatal által hitelesített átfolyásmérővel és összegezővel ellátott berendezés;

34. raktárközi forgalom: az adózatlan jövedéki terméknek a jövedéki alanyok földrajzilag külön helyiségben vagy külön telephelyen lévő, önállóan működő üzemegységei, raktárai közötti - a tulajdonjog változása nélküli - forgalma;

35. műszaki leírás: a jövedéki terméket gyártó üzemről, a raktárról, a termék gyártásáról, az üzemi berendezésekről, a hivatalos zárak számáról és alkalmazási helyeiről a vámhivatal által készített leírás;

36.[31] elszámolási időszak: olyan egy hónapos időszak, amelynek kezdőnapját - ha e törvény másként nem rendelkezik - a vámhivatal a jövedéki alannyal egyeztetve, a jövedéki alanyra egyedileg állapítja meg;

36/a.[32] készlethiány és -többlet: a jövedéki termék külön rendeletben meghatározott elszámolható termelési, raktározási, mérési és szállítási veszteségét, illetve többletét meghaladó mennyisége;

37. export jövedéki termék: amelyet a vámhatáron át - a nem kereskedelmi forgalom kivételével - az országból kiszállítanak, vámszabad- és tranzitterületre beszállítanak, vagy zártárusítású diplomataboltnak értékesítenek;

38. import jövedéki termék: a nem kereskedelmi forgalomban, a vámszabad- és tranzitterület a zártárusítású diplomatabolt részére behozott termék kivételével, a vámhatáron át külföldről belföldre érkezett, továbbá a vámszabad- és tranzitterületről kilépő és a belföldi forgalom számára vámkezelt termék;

39.[33] zárjegy: a dohánygyártmányok csomagolási egységére vagy egyes darabjára, a palackozott szesz, szeszes italok palackjára, a kávé, illetve a fűszerpaprika-őrlemény fogyasztói csomagolására felhelyezett olyan bélyeg, amelyet a Magyar Állam állíttat elő, bocsát - elszámolási kötelezettség mellett - a gyártók, importőrök rendelkezésére. A zárjegy igazolja e termékeknek a törvény előírásai szerinti forgalomba kerülését.

III. Fejezet

A jövedéki tevékenység folytatásának engedélyezése

7. § (1) A jövedéki engedélyezés az adóbevételek fokozott védelmére irányuló külön engedélyezési eljárás.

(2) A jövedéki engedélyezés nem érinti az egyéb jogszabályokban a tevékenység folytatásához megkövetelt engedélyre, illetve nyilvántartásba vételre vonatkozó előírások teljesítésének kötelezettségét.

8. § (1) A jövedéki tevékenység folytatására a jövedéki engedélyt - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - a Pénzügyminisztérium Vám- és Pénzügyőrsége Országos Parancsnokságának (a továbbiakban: országos parancsnokság) az a területi (fővárosi) parancsnoksága (a továbbiakban: területi parancsnokság) adja ki, amelynek az illetékességi területén a kérelmező vállalkozásának székhelye, ennek hiányában telephelye van.

(2) A jövedéki termékek kiskereskedelmi forgalmazására a jövedéki engedélyt annak a települési, fővárosban kerületi önkormányzatnak a jegyzője (a továbbiakban: jegyző) adja ki, amelynek az illetékességi területén e termékeket értékesíteni szándékoznak.

(3) A jegyző köteles a (2) bekezdés alapján kiadott jövedéki engedély másolatát az értékesítés helye szerint illetékes vámhivatalnak (a továbbiakban: vámhivatal) az engedély kiadásával egyidejűleg megküldeni.

(4) A vámhivatal az illetékességi területén jövedéki engedéllyel rendelkező jövedéki alanyokról nyilvántartást köteles vezetni, amelyet az állami adóhatóság területileg illetékes szervének megküld.

9. §[34] (1) Jövedéki engedélyt - a (2) bekezdésben foglalt eltéréssel - az a kérelmező kap, amely (aki) a számvitelről szóló 1991. évi XVIII. törvény (a továbbiakban: Szt.) előírásai alapján kettős könyvvezetésre kötelezett, vagy saját elhatározása alapján a tárgyévet követő év január 1-jétől áttér a kettős könyvvezetésre.

(2) Az Szt. és a magánszemélyek jövedelemadójáról szóló 1991. évi XC. törvény rendelkezései szerint egyszeres könyvvezetésre kötelezett kérelmező mentesül az (1) bekezdésben foglalt kettős könyvvezetésre történő áttérési kötelezettség alól, ha a jövedéki engedélyt

a) kizárólag kiskereskedelmi tevékenység végzésére kéri, vagy

b) bérfőzési tevékenység, illetve fűszerpaprika-őrlemény termelési tevékenység folytatására igényli, de a tárgyévet megelőző éves vagy időarányos, kezdő vállalkozás esetében a kérelem benyújtása évében az időarányosan bérfőzéssel előállításra kerülő várható pálinka és borpárlat mennyisége a 15 ezer hektoliterfokot, illetve a fűszerpaprika-őrlemény a 15 ezer kilogrammot nem haladja meg.

(3) A (2) bekezdés b) pontjában meghatározott tevékenység végzése esetén is megszűnik a kettős könyvvezetésre való áttérési kötelezettség alóli mentesség, ha a termelés a mentességre jogosító, ott meghatározott mennyiséget meghaladja. A jövedéki alany a mentesség megszűnését követő év január 1-jétől köteles a kettős könyvvezetésre áttérni.

(4) Az (1) bekezdésben foglaltak mellett a jövedéki engedélyt kérelmezőnek a termelési - kivéve a (2) bekezdés b) pontjában meghatározott termelési tevékenységet - továbbá a termeltetési, az önálló raktározási és tárolási, az import és export, a nagykereskedelmi jövedéki tevékenység folytatásához

a) jövedéki biztosítékot kell nyújtania, és

b)[35] a kőolajtermékkel, az egyéb kőolajszármazékkal végzett ezen jövedéki tevékenységek esetén legkésőbb a jövedéki engedély kiadása évét követő évtől független könyvvizsgáló által hitelesített (auditált) mérleggel,

c)[36] a motorbenzin, a gázolaj, és a tüzelőolaj termelési tevékenységéhez telephelyenként legalább 1000 m3 űrtartalmú, az illetékes hatóság által hitelesített és engedélyezett, talajjal egybeépített vagy a talajhoz rögzített tárolótartállyal,

d)[37] az üzemanyag céljára szolgáló cseppfolyósított gáztermék termeléséhez telephelyenként legalább 300 m3 űrtartalmú, talajjal egybeépített vagy a talajhoz rögzített tárolótartállyal

is rendelkeznie kell.

(5) A termelési tevékenység végzéséhez a kérelmezőtől legfeljebb 200 millió forint, de

a)[38] a bérfőzési és fűszerpaprika-őrlemény termelési tevékenység, valamint a sör sörfőzdében történő előállítása esetén, továbbá - ha az értékesített kávé mennyisége éves szinten nem haladja meg az 50 tonnát - a kávéüzemtől legalább 1 millió forint,

b)[39] kőolajtermék és egyéb kőolajszármazék termelési tevékenység esetén legalább 80 millió forint,

c) egyéb termelési tevékenység esetén legalább 5 millió forint

jövedéki biztosíték igazolása kérhető.

(6) Az (5) bekezdés szerinti jövedéki biztosíték nyújtása

a)[40] a tárgyévet megelőző éves adóbevallásban bevallott nettó fogyasztási adó éves összegének egytizenketted részét elérő, illetve kezdő vállalkozás esetén a kérelem benyújtása évében a jövedéki termékértékesítés után számított várható fizetendő nettó fogyasztási adó egy hónapra eső átlagának megfelelő összegre szóló bankgarancia, illetve - az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 18/B. §-ának (5) bekezdése szerint kincstári körbe tartozó gazdálkodó szervezetek esetében - a kincstári számlán rendelkezésre álló, (16) bekezdés szerinti fedezetbiztosítás, vagy

b) az a) pont szerint megállapított értéket elérő forgalomképes, per- és tehermentes saját ingatlantulajdon

igazolásával teljesíthető.

(7)[41] A termeltetési, az önálló raktározási és tárolási, az import- és export-, a nagykereskedelmi jövedéki tevékenység végzéséhez a kérelmezőnek jövedéki biztosítékként

a) dohánygyártmány, szesz és szeszes ital, sör, kávé, fűszerpaprika-őrlemény termékkel folytatott tevékenység esetén 15 millió forint értéket,

b) kőolajtermékekkel és egyéb kőolajszármazékkal folytatott tevékenység esetén 80 millió forint értéket elérő forgalomképes, per- és tehermentes saját ingatlantulajdon vagy azonos értékben bankgarancia, illetve fedezetbiztosítás igazolásával kell rendelkeznie.

(8) A (7) bekezdésben foglaltakon kívül az önálló raktározási és tárolási, a saját számlára végzett import, valamint a nagykereskedelmi tevékenység folytatásához

a) dohánygyártmány, szesz, szeszes ital, sör, kávé és fűszerpaprika-őrlemény forgalmazása esetén telephelyenként legalább 100 m2 alapterületű, helyhez kötött, szilárd térelemekkel körülhatárolt raktárhelyiséggel, illetve nem palackozott szesz forgalmazásához összesen legalább 100 m3 űrtartalmú, helyhez kötött tárolótartállyal,

b)[42] a motorbenzin, a gázolaj és a tüzelőolaj forgalmazásához telephelyenként legalább 500 m3 űrtartalmú, az illetékes hatóság által hitelesített és engedélyezett, a talajjal egybeépített vagy a talajhoz rögzített tárolótartállyal vagy tárolótartályban tárolótérfogattal (a továbbiakban: tárolótartály),

c)[43] az üzemanyag céljára szolgáló cseppfolyósított gáztermék forgalmazásához telephelyenként legalább 300 m3 űrtartalmú, talajjal egybeépített vagy a talajhoz rögzített tárolótartállyal

is rendelkeznie kell.

(9)[44] E törvény alkalmazásában a jövedéki biztosítékként szolgáló bankgarancia belföldi székhelyű pénzintézet által kiállított és igazolt, a 69. §-ban foglaltak szerint megállapított és jogerős határozattal kivetett jövedéki bírság felmerülése, illetve a vámjogról, a vámeljárásról, valamint a vámigazgatásról szóló 1995. évi C. törvény 7. §-a (1) bekezdésének e) pontja szerint nyújtott vámbiztosíték érvényesítése esetére - az e § (6) bekezdésének a) pontjában, illetve a (7) bekezdésének a) és b) pontjában meghatározott összeghatárig - az országos parancsnokság számára érvényesíthető biztosítéknyújtás lehet.

(10) Ha a kérelmező saját ingatlantulajdonban nyújt jövedéki biztosítékot

a) a területi parancsnokság az ingatlan fekvése szerint illetékes földhivatalnál a jövedéki engedély megadását követően az ingatlanra elidegenítési és terhelési tilalmat jegyeztet be;

b) a kérelmezőnek az ingatlan forgalmi értékét hat hónapnál nem régebbi - a cégbíróságnál bejegyzett, értékbecslést végző vállalkozástól vagy közhivataltól származó - értékbecsléssel kell igazolnia;

c) a b) pont szerinti értékbecslés - helyszíni szemlén - kétségbe vont megalapozottsága esetén a kérelmezőnek viselnie kell a területi parancsnokság által ellenőrzésként elvégeztetett értékfelülvizsgálat költségét, ha a felülvizsgálat alapján az ingatlan értékét 20 százalékot meghaladóan kevesebbre értékelik. A területi parancsnokság ezt követően, a b) pontban foglalt értékbecslés és az értékfelülvizsgálat alapján dönt az ingatlan elfogadható forgalmi értékéről.

(11) Ha a kérelmező

a) a jövedéki termék termelési tevékenységéhez kapcsolódóan folytat import vagy export, vagy belföldi értékesítési tevékenységet, a (6) bekezdésben meghatározott jövedéki biztosítékot köteles nyújtani;

b) a jövedéki termék termeltetését, önálló raktározását és tárolását, importját és exportját, nagykereskedelmi tevékenységét részben vagy egészben együtt folytatja, tőle a (7) bekezdés szerinti jövedéki biztosítékok közül csak egy tevékenységhez kapcsolódóan kérhető biztosíték;

c) a b) pont szerinti tevékenységeket együtt folytatja, illetve az önálló raktározási és tárolási, a saját számlás import, vagy a nagykereskedelmi tevékenység mellett végez import vagy export, vagy termeltetési tevékenységet, a (8) bekezdésben meghatározott raktárhelyiséggel vagy tárolótartállyal is rendelkeznie kell;

d) részben kőolajtermékkel és egyéb kőolajszármazékkal is folytat a b) pont szerint jövedéki tevékenységet, akkor a (7) bekezdés b) pontjában meghatározott jövedéki biztosítékot köteles nyújtani, és a nagykereskedelmi, a saját számlás import, vagy az önálló raktározási és tárolási tevékenység végzése esetén a (8) bekezdés b) pontjában foglaltaknak megfelelő tárolótartállyal is rendelkeznie kell.

(12) A jövedéki termék kiskereskedelmi forgalmazására jövedéki engedélyt az a kérelmező kap, amely (aki)

a) a dohánygyártmány, a szesz, a szeszes ital, a sör, a kávé és a fűszerpaprika-őrlemény forgalmazásához üzlethelyiséggel, cigaretta értékesítése esetén ideértve a kiskereskedelmi forgalmazáshoz kihelyezett értékesítő automata egységet is (automata üzlet),

b) a kőolajtermék forgalmazásához üzemanyagtöltő állomással, kiskereskedelmi tárolóteleppel, önálló háztartási tüzelőolaj eladóhellyel vagy tüzelőanyag telephellyel

rendelkezik, és a 4. § (1) bekezdésében meghatározottak szerint folytatja az engedélyezett jövedéki tevékenységet.

(13) Ha a (12) bekezdés a) és b) pontjában meghatározott kiskereskedelmi elárusítóhelyen

a) a jövedéki tevékenységet (szerződéses vagy bérleti rendszerben) a bérlő nem a 4. § (1) bekezdésében foglaltaknak megfelelően végzi, a jövedéki engedélyt kizárólag az elárusítóhely tulajdonosa kérheti;

b) a bérlő (szerződéses vagy bérleti rendszerben) a kiskereskedelmi elárusítóhelyet bérli és a jövedéki tevékenységet a 4. § (1) bekezdésében foglaltak szerint végzi, a jövedéki engedélyt a bérlőn kívül a tulajdonos is kérheti;

c) a b) pont szerinti eset áll fenn, akkor a tulajdonos a jövedéki tevékenysége folytatásának - a szerződéses és bérleti időszak alatti - szüneteltetését, illetve a megkezdését köteles annak bekövetkezése előtt hat munkanappal a vámhivatalnak - írásban - bejelenteni.

(14) Jövedéki engedély - a termeltetési tevékenység, a szezonális jelleggel üzemelő fűszerpaprika-üzem, szeszfőzde és kiskereskedelmi elárusítóhely, valamint a (13) bekezdés c) pontja szerinti eset kivételével - kizárólag a folyamatosan, évente legalább 6 hónapon át megszakítás nélkül végzett jövedéki tevékenységhez kérhető. A tevékenység folytatásának a szüneteltetését, annak bekövetkezése előtt hat munkanappal a vámhivatalnak írásban be kell jelenteni.

(15) Nem adható jövedéki engedély, ha

a) a kérelmező természetes személy, illetve jogi személy és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet vezetőjét a gazdálkodási kötelezettséget sértő vagy vagyon elleni, továbbá visszaélés jövedékkel bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen elítélték, és a kérelem benyújtásakor még nem mentesült a büntetett előélethez fűződő hátrányok alól, vagy a kérelem benyújtását megelőző két éven belül visszaélés jövedékkel szabálysértést követett el;

b)[45] a kérelmezőnek a kérelem benyújtásakor a vámhatóság, az állami adóhatóság, az önkormányzati adóhatóság, az illetékhivatal vagy a társadalombiztosítási szerv felé jogerősen megállapított vám-, adó-, illetéktartozása, illetve társadalombiztosítási járulék vagy munkáltatói táppénz-hozzájárulás tartozása van, kivéve, ha kérelemre a vámhatóság, az állami adóhatóság, az önkormányzati adóhatóság, az illetékhivatal vagy a társadalombiztosítási szerv részletfizetést vagy fizetési halasztást engedélyezett;

c) a kérelmező csőd- vagy felszámolási eljárás alatt áll.

(16)[46] A (6) bekezdés a) pontjában szereplő fedezetbiztosításként a jövedéki biztosítékra az e törvény szerint előírt összegnek a kincstári körbe tartozó kérelmezőnek a kincstár által vezetett fedezetbiztosítási számláján történő elkülönítése fogadható el, ha a kérelmező a fedezetbiztosítási számla felett csak az országos parancsnoksággal együttesen rendelkezhet.

10. § (1) A jövedéki engedély iránti kérelemnek a kérelmező azonosításához szükséges személyi, illetve cégadatokon kívül tartalmaznia kell a kérelmező adószámát, amennyiben van, statisztikai jelzőszámát, pénzforgalmi (átutalási) számlaszámát, a számlavezető pénzintézet megnevezését, valamint az engedélyezni kért jövedéki tevékenység megnevezését.

(2) A kérelemhez csatolni kell

a) a társasági szerződést (alapító okiratot, alapszabályt) és a cégbejegyzést tanúsító végzést vagy a cégbejegyzési kérelem cégbírósághoz történt benyújtásának igazolását, illetve a vállalkozói igazolványt, vagy azok hiteles másolatát;

b) a 9. § (1) bekezdésében foglalt engedélykérelem esetén a kettős könyvvezetésre nem kötelezetteknek a kettős könyvvezetés alkalmazására vonatkozó nyilatkozatot;

c)[47] a 9. § (8) és (12) bekezdésében foglaltak alapján a raktárhelyiségre és tárolótartályra, az üzlethelyiségre, az üzemanyagtöltő állomásra, a kiskereskedelmi tárolótelepre, az önálló háztartási tüzelőolaj eladóhelyre vagy tüzelőanyag telephelyre vonatkozóan a saját tulajdon igazolását, vagy a bérleti szerződést, vagy ezek hiteles másolatát, illetőleg a használati jogra vonatkozó egyéb megállapodást;

d) a kérelmező természetes személynek, illetve a vállalkozás vezetőjének 30 napnál nem régebbi erkölcsi bizonyítványát;

e)[48] az igazolást a 9. § (15) bekezdésének b) pontjában foglaltakról;

f)[49] a 9. § (4)-(7) bekezdésének rendelkezései alapján nyújtott jövedéki biztosítékot igazoló eredeti okmányokat, iratokat, bizonylatokat, vagy ezek hiteles másolatát.

(3)[50] A (2) bekezdésben előírtak - indokolt esetben - az eredeti iratok bemutatásával és az azokról készített - az eredetivel való egyezőséget igazoló, az engedélyező hatóság aláírásával és pecsétjével ellátott - másolatok egyidejű átadásával is teljesíthetők.

11. § (1) Az engedélyező hatóság a benyújtott kérelem és a csatolt iratok alapján adja ki a jövedéki engedélyt, illetve a területi parancsnokság az előbbiek és a (2)-(4) bekezdésekben foglaltak alapján dönt a jövedéki engedély kiadásáról.

(2) A területi parancsnokság a jövedéki engedélyezés keretében

a) a jövedéki terméket gyártó üzemet;

b) a termelő által üzemeltetett tárolótelepet, raktárt;

c) az önálló tevékenység keretében üzemeltetett - adózatlan termék készletezését végző - tárolótelepet, raktárt [a továbbiakban a)-c) pont együtt: jövedéki üzem]

d)[51] a 9. § (8) bekezdésében meghatározott raktárhelyiséget és tárolótartályt

jövedéki ellenőrzési szempontból vizsgálja és minősíti.

(3)[52] A (2) bekezdés szerinti vizsgálathoz, minősítéshez a területi parancsnokság bekérheti, megtekintheti a jövedéki üzem helyszínrajzát, az üzemi berendezések technológiai rajzát, a technológiai folyamatábrát, a műszaki, technológiai és üzemmód leírását, a tartályok és edények jegyzékét, a mérőberendezések helyére, azok típusára vonatkozó leírásokat, a nyilvántartási és bizonylati rendszer leírását (szabályzatát), továbbá a 9. § (8) bekezdésében meghatározott raktárhelyiség és tárolótartály műszaki, technikai, építési dokumentumait, és az azokhoz a külön jogszabályban előírt hatósági engedélyezési, hitelesítési bizonylatokat.

(4)[53] A területi parancsnokság a jövedéki engedély kiadása előtt a jövedéki üzemben, a 9. § (8) bekezdésében meghatározott raktárhelyiségben és a tárolótartály telephelyén, valamint a jövedéki biztosíték módosulása esetén, illetve a forgalmi értékének elbírálásához, ha fedezetét ingatlan képezi, helyszíni szemlét tart.

(5) Az engedélyező hatóság a jövedéki engedélyt az erre a célra rendszeresített okiraton adja ki.

(6)[54] Az engedélyezett jövedéki tevékenységen kívüli további jövedéki tevékenység vagy a már engedélyezett jövedéki tevékenység új telephelyen, üzletkörben való folytatásához, illetve a cégforma megváltozása miatt a jövedéki alanynak nem új jövedéki engedélyt, hanem a jövedéki engedélye kiegészítését kell kérnie, feltéve, ha a változás következtében nem kell magasabb összegű jövedéki biztosítékot nyújtani, továbbá - a kiskereskedő jövedéki alany esetében - a jövedéki engedélyt kiadó jegyző 8. § (2) bekezdés szerinti illetékessége a változás engedélyezése tekintetében is fennáll. A jövedéki engedély kiegészítése az e törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtását szabályozó jogszabály rendelkezései szerint történik. A jövedéki engedély kiegészítésének elmulasztása a 66. § (1) bekezdés d) pontja szerinti esetnek minősül.

12. § (1) Megszűnik a jogosultság a jövedéki tevékenység folytatására, ha

a) a jövedéki alany jövedéki engedélyét az engedélyező hatóságnak visszaadja;

b)[55] az engedéllyel rendelkező jogi személy vagy a jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet jogutód nélkül megszűnik, illetve a jogutód nem felel meg a jövedéki engedélyezés feltételeinek;

c) az engedélyező hatóság a jövedéki engedélyt visszavonja.

(2)[56] A jövedéki alany jövedéki engedélyét vissza kell vonni, ha

a) az engedélyezésnél támasztott - a 9. § (1)-(14) bekezdésében meghatározott - feltételeket a jövedéki tevékenység folytatása során nem teljesíti;

b) a természetes személyt, illetve jogi személy és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet vezetőjét, többségi tulajdonosát a gazdálkodási kötelezettséget sértő vagy vagyon elleni, továbbá visszaélés jövedékkel bűncselekmény miatt jogerősen elítélik;

c) a jövedéki nyilvántartás-vezetési kötelezettségének nem tesz eleget, annak adatait bizonylattal nem támasztja alá, abban a termelt és forgalmazott jövedéki terméket nem veszi hiánytalanul nyilvántartásba;

d) a termelő, termeltető és az importőr zárjeggyel forgalomba hozható jövedéki terméket belföldön zárjegy nélkül értékesít, az önálló raktározást, tárolást végző és a nagykereskedő ilyen terméket vásárol meg, tart készletében és ad el, vagy az egyik fogyasztási adómérték alá besorolt terméket egy másik fogyasztási adómérték alá tartozó termékként hoz forgalomba;

e)[57] terhére a vámhatóság a bérfőzési szeszadó, a vámteher befizetésének elmulasztását állapítja meg, az állami adóhatóság, az önkormányzati adóhatóság, az illetékhivatal az adóbevallási, az adó-, az illetékfizetési kötelezettség elmulasztását vagy jelentős késedelemmel történő teljesítését, vagy az éves adófizetési kötelezettség 20%-át meghaladó összegű adóhiányt jogerősen állapít meg, és az adózás rendjéről szóló 1990. évi XCI. törvény szerint nincs helye az adóbírság mérséklésének, illetve a jövedéki alanynak az éves kötelezettsége 20%-át meghaladó összegű jogerős társadalombiztosítási járulék vagy munkáltatói táppénz-hozzájárulás tartozása keletkezett, vagy a jogerős jövedéki bírságot a jövedéki alany nem fizette meg;

f) cégbírósági bejegyzése a kérelem benyújtásától számított egy éven belül - a jövedéki alanynak felróható okból - nem történik meg;

g) a termelői, termeltetői, az önálló raktározási, tárolási, az export, import és a nagykereskedelmi jövedéki tevékenység folytatásához az e törvényben előírt egyéb rendelkezések betartását ismételten elmulasztja;

h) nem teljesítette a 7. § (2) bekezdése szerinti egyéb jogszabályokban előírt kötelezettségeit.

(3)[58] Vissza kell vonni a jövedéki engedélyt a kiskereskedő jövedéki alany 17. § (1) bekezdése szerinti, azon kiskereskedelmi elárusítóhelyére,

a) amelyben az e § (2) bekezdés d) pontjában meghatározott jövedéki terméket hoznak forgalomba, vagy az ott meghatározottak szerint értékesítik;

b)[59] ahol a külön jogszabályban előírt pénztárgépet nem alkalmazzák;

c) amely nem felel meg az e törvényben megjelölt üzletkörű üzlethelyiségnek, vagy ott nem kizárólag az üzletköri besorolásnak megfelelő egyéb termékek értékesítését, szolgáltatások nyújtását végzik;

d) ahol az e törvényben a kiskereskedelemre előírt egyéb rendelkezések betartását ismételten megszegik.

(4)[60] Ha az állami adóhatóság és a vámhivatal a (2) bekezdés e) pontjában meghatározott körülményeket állapít meg, köteles erről az engedélyező hatóságot haladéktalanul tájékoztatni.

(5)[61] A jegyző az engedély visszaadásáról vagy visszavonásáról az értékesítés helye szerint illetékes vámhivatalt, a visszaadás vagy visszavonás napjától számított 15 napon belül tájékoztatni köteles.

(6)[62] A jövedéki engedély visszavonását elrendelő jogerős határozat ellen előterjesztett keresetlevél benyújtásának a határozat végrehajtására nincs halasztó hatálya. A végrehajtás felfüggesztéséről - kérelemre - a bíróság végzéssel határoz.

(7)[63] Ha a területi parancsnokság vagy a jegyző (a továbbiakban: engedélyező hatóság) a korábban jövedéki alany kérelmező jövedéki engedélyét visszavonta, részére a jogerős visszavonás napjától számított 2 éven belül jövedéki engedély nem adható.

(8)[64] Az országos parancsnokság a jövedéki alanyok név- és címjegyzékét - a kiskereskedő jövedéki alanyok kivételével - a Pénzügyminisztérium hivatalos lapjában köteles közzétenni és a változásokat (a jövedéki engedélyek visszavonását és az újabbak kiadását) folyamatosan megjelentetni.

(9)[65] Az (1) bekezdésben meghatározott esetekben a jövedéki tevékenység folytatására szóló jogosultság megszűnésének napján készleten lévő jövedéki termék érvényes jövedéki engedéllyel rendelkező jövedéki alany részére a vámhivatal felügyelete mellett értékesíthető.

IV. Fejezet

A jövedéki tevékenység folytatásának általános feltételei

13. §[66] Jövedéki tevékenység jövedéki engedély birtokában, a 9. § (4)-(7) bekezdéseiben meghatározott jövedéki biztosíték folyamatos nyújtása, az e törvényben meghatározott egyéb feltételek szerint és a 7. § (2) bekezdésében foglaltak teljesítése mellett folytatható.

A jövedéki termékek termelése, önálló raktározása és tárolása

14. § (1) A jövedéki termékek termelésének megkezdését, befejezését, 30 napot meghaladó szüneteltetését és újbóli megkezdését, annak időpontját legalább 3 munkanappal megelőzően a vámhivatalnak írásban be kell jelenteni.

(2) A jövedéki alany köteles székhelyén, illetve telephelyenként kijelölni azt a személyt, aki a vámhivatallal az együttműködésért és a jövedéki ellenőrzés feltételeinek biztosításáért felelős (a továbbiakban: felelős üzemvezető).

(3) A felelős üzemvezető kijelölését, valamint személyének változását a kijelölést, illetőleg a változást követő 3 munkanapon belül a vámhivatallal írásban közölni kell.

(4) A hivatalos zárral lezárt üzemi berendezést, a hivatalos zárat a műszaki leírásban rögzített állapotban kell tartani, azon változtatást - a kárt okozó üzemzavar, baleset megelőzésének vagy következménye elhárításának kivételével - a vámhivatalhoz történt előzetes, írásban tett bejelentés után lehet végrehajtani.

(5) Ha előre nem látott esemény következtében

a) a termelés és tárolás során a jövedéki termék megsemmisül;

b) az üzemi mérőberendezés működésében zavar, rendellenesség keletkezik,

az észlelést követően a vámhivatalnak haladéktalanul be kell jelenteni, a meghibásodott mérőberendezéssel összekapcsolt gyártóegységen a termelést le kell állítani.

(6) Jövedéki termék raktárközi forgalma, értékesítése esetén a szállítási okmányon fel kell tüntetni

a) az át- és kiszállításkor, az átvételkor végzett mennyiségmegállapítás adatait;

b) az áttárolás és értékesítés, valamint az átvétel időpontját;

c) a szállítás célját (áttárolás, értékesítés);

d) a szállítás rendeltetési helyét (címét, címzettjét).

(7)[67] A termelési, a termeltetési, az önálló raktározási vagy tárolási tevékenységet végző jövedéki alany a jövedéki terméket kizárólag számlakibocsátás mellett értékesítheti, illetve annak értékesítése és raktárközi forgalma esetén a (6) bekezdés szerinti szállítási okmány kíséretében szállíthatja ki, tárolhatja át.

(8)[68] A jövedéki terméket termelő üzemben, valamint a termeltetési tevékenységet végző jövedéki alanynak a telephelyén, továbbá tárolótelepen, raktárban azt a jövedéki terméket, amely után a fogyasztási adót megfizették, az adózatlantól elkülönítve, külön helyiségben, tárolótartályban kell tárolni. Az elkülönítés alól csak akkor mentesülhet a jövedéki alany, ha a tárolt összes mennyiségen belül az adózott és adózatlan jövedéki termék elkülönítése bizonylatolásra kerül, és könyvei alapján azok mennyisége megállapítható.

(9)[69] A jövedéki alany a jövedéki üzemét kiskereskedelmi elárusítóhelyként nem használhatja, illetve a jövedéki termék termelői készlete terhére kiskereskedelmi tevékenységet nem folytathat, ha arra a 6. §-ban foglaltaknak megfelelő külön kiskereskedelmi elárusítóhelyet és elkülönített kiskereskedelmi készletet nem tud biztosítani.

(10)[70] Jövedéki terméket a jövedéki alany saját kiskereskedelmi elárusítóhelye részére is a (6) bekezdésben előírt árukísérő bizonylattal adhatja át.

(11)[71] A jövedéki alany a jövedéki terméke előállításához beszerzett és felhasznált közvetlen anyag, jövedéki termék származását, eredetét számlával, import esetén vámokmánnyal, saját termelés esetén az Szt. előírásainak megfelelő belső bizonylattal köteles igazolni, bizonylatolni.

Jövedéki termékek importja és exportja

15. § (1) Az import jövedéki termék csak a belföldi forgalom számára történő vámkezelés, a tételes belső áruvizsgálat igazolásával hozható belföldön forgalomba.

(2) Az e törvény alkalmazásában exportnak minősülő jövedéki terméket a vámáru továbbítására vonatkozó vámrendelkezések alkalmazásával lehet a jövedéki üzemből kiszállítani.

(3) Teljesített exportnak az a belföldről külföldre kiszállítás, vámszabad- és tranzitterületre teljesített beszállítás, továbbá az a zártárusítású diplomatabolt részére történt értékesítés minősül, amelynél a jövedéki terméknek a vámhatáron a kiléptetését, a vámszabad- és tranzitterületre a beléptetését a vámhivatal, illetve a zártárusítású diplomatabolt vezetője a beszállítását igazolja.

(4)[72]

(5)[73]

A jövedéki termékek nagykereskedelme

16. § (1) A nagykereskedő jövedéki terméket

a) kizárólag számlakibocsátás mellett értékesíthet;

b) árukísérő jegyzékkel szállíthat.

(2) Az árukísérő jegyzéken fel kell tüntetni

a) a termék mennyiségi adatait;

b) a kiszállítás és átvétel időpontját;

c) a szállítás célját (áttárolás, értékesítés);

d) a szállítás rendeltetési helyét (címét, címzettjét).

(3) A nagykereskedő az általa forgalmazott, a készletében, a birtokában tartott jövedéki termék származását (eredetét) számlával, származási bizonyítvánnyal vagy más módon (szállítólevél, bizonylat) igazolni köteles.

(4)[74] Jövedéki termék - a bérfőzetett pálinka és borpárlat, valamint bérőröltetett fűszerpaprika-őrlemény kivételével - kizárólag jövedéki alanytól szerezhető be. A jövedéki termék beszerzését és értékesítését számlával, kiszállítását árukísérő jegyzékkel, nem adóalanytól történő beszerzés esetén az Szt. előírásainak megfelelő belső bizonylattal kell bizonylatolni.

(5)[75] A nagykereskedő a raktárhelyiségét, illetve tárolótartálya telephelyét kiskereskedelmi elárusítóhelyként nem használhatja, illetve a jövedéki termék nagykereskedelmi készlete terhére kiskereskedelmi tevékenységet nem folytathat, ha arra a 6. §-ban foglaltaknak megfelelő külön kiskereskedelmi elárusítóhelyet és elkülönített kiskereskedelmi készletet nem tud biztosítani.

(6)[76] Az (5) bekezdésben foglaltak teljesítésével egy tekintet alá esik, ha a nagykereskedő - külön kiskereskedelmi elárusítóhely és elkülönített kiskereskedelmi készlet biztosítása nélkül - telephelyén úgy folytat egyidejűleg nagy- és kiskereskedelmi tevékenységet, hogy

a) a nagy- és kiskereskedelmi készletéről, annak változásáról (beszerzés, értékesítés) cikkelemenkénti mennyiségben és értékben olyan számítógépes jövedéki nyilvántartást vezet, amelyből az adatok a jövedéki ellenőrzéshez nagy- és kiskereskedelmi tevékenységenként külön-külön és összesítve bármikor rendelkezésre állnak;

b) a kiskereskedelmi tevékenysége keretében a jövedéki terméket a 17. § (7) bekezdésében meghatározott számla kibocsátásával értékesíti, tekintet nélkül az ott megjelölt mennyiségi egységekre;

c) az a) pont szerint kialakított jövedéki nyilvántartás-vezetésével előzetesen az országos parancsnokság egyetértett, és azt jóváhagyta.

(7)[77] A (6) bekezdésben foglaltak és a kiskereskedelmi tevékenység folytatásához az e törvényben meghatározott feltételek teljesítése esetén a nagykereskedő telephelye (raktárhelyisége) megfelel a 9. § (12) bekezdésében meghatározott feltételnek is.

A jövedéki termékek kiskereskedelme

17. §[78] (1)[79] A kiskereskedő jövedéki terméket - a bérfőzetett pálinka és borpárlat, valamint bérőröltetett fűszerpaprika-őrlemény kivételével - kizárólag jövedéki alanytól szerezheti be, és az e törvényben megjelölt üzletkörben, illetve ezen belül

a) kőolajterméket üzemanyagtöltő állomáson, kiskereskedelmi tárolótelepen, illetve háztartási tüzelőolajat önálló háztartási tüzelőolaj eladóhelyen vagy tüzelőanyag-telephelyen,

b) egyéb jövedéki terméket csak üzlethelyiségben,

c) cigarettát automatán át is (automata üzlet)

értékesíthet.

(2) Az (1) bekezdés b) pontja szerinti üzlethelyiség csak egyféle, az e törvényben megjelölt üzletkörű üzlethelyiségként működtethető. Az üzlethelyiségben a jövedéki termék mellett kizárólag az üzletköri besorolásnak megfelelő egyéb termék értékesítése, illetve szolgáltatás nyújtása folytatható, ideértve a vendéglátóipari tevékenység és szálláshelyszolgáltatás esetén a külön jogszabályban megengedett vendéglátáson kívüli szolgáltatási tevékenységek kiegészítő jellegű végzését is.

(3) A kiskereskedő az elárusítóhelye jövedéki termékkészletének részét képező jövedéki termékét a saját üzemeltetésű mozgóboltján keresztül is értékesítheti.

(4) A (3) bekezdésben foglaltak alkalmazásában mozgóboltnak az a forgalmi rendszámmal ellátott közúti gépjármű minősül, amely

a) tüzelőolaj értékesítése esetén a vevőnek a felhasználás helyszínén történő kiszolgálását végzi, továbbá olyan tartállyal van összeszerelve (tankautó), amely az Országos Mérésügyi Hivatal által hitelesített, ólomzárral ellátott mérőműszeren (átfolyásmérőn), kiszolgálótömlőn és pillanatelzárón keresztül méri ki a terméket;

b) dohánygyártmány, szesz és szeszes ital, sör, kávé és fűszerpaprika-őrlemény értékesítése esetén a kis- és tanyatelepülések ellátására rendszeresen nyitva tartó kiskereskedelmi üzlethelyiségként üzemel, illetve olyan szilárd alapanyagú térelemekkel körülhatárolt, zárt légtérrel rendelkező tehergépjármű (autóbusz), amelyben a terméket eladótérben vagy utcán át szolgálják ki.

(5) A (3) bekezdésben meghatározott kiskereskedő az elárusítóhelye szerint illetékes vámhivatalnak - a mozgóboltján keresztül történő jövedéki termékértékesítése megkezdését megelőzően 6 munkanappal - köteles a jövedéki engedélyét bemutatni, továbbá a mozgóboltként működő közúti gépjármű típusát, forgalmi rendszámát, az ellátott települések, értékesítési megállóhelyek megnevezését, azok megközelítésének útvonalát, valamint a településenként, megállóhelyenként előre meghatározott nyitvatartási időt írásban közölni. A mozgóboltot piacokon, vásárokon és különböző alkalmi rendezvényeken tilos üzemeltetni.

(6) A kiskereskedő

a) az általa forgalmazott, a készletében, a birtokában tartott jövedéki termék származását (eredetét) számlával, származási bizonyítvánnyal vagy más módon (szállítólevél, az Szt. előírásainak megfelelő belső bizonylat) igazolni köteles;

b) a jövedéki termék beszerzésekor köteles jövedéki engedélyét bemutatni.

(7) A kiskereskedő egy tételben

a) a 67. § (2) bekezdése 1-8. pontjában megjelölt jövedéki termékekből az ott meghatározott mennyiséget,

b) motorbenzinből és gázolajból 800 litert, tüzelőolajból 3500 litert

meghaladó mennyiséget csak számla kibocsátásával értékesíthet, és a számlán a következő jelzést köteles feltüntetni: "Továbbértékesítés esetén a jövedéki termék származásának igazolására nem alkalmas".

(8)[80]

(9) Az (1) bekezdés a) és b) pontjában meghatározott helyet, helyiséget a kiskereskedő termelési és nagykereskedelmi tevékenység folytatására nem használhatja, a kiskereskedelmi készlet terhére nagykereskedelmi tevékenységet nem folytathat.

IV/A. Fejezet[81]

A jövedéki termékek számbavétele, nyilvántartása, elszámoltatása a jövedéki biztosíték meghatározása

17/A. §[82] (1)[83] A 14-16. §-okban meghatározott, valamint a termeltetési jövedéki tevékenységet folytató jövedéki alany köteles folyamatosan, telephelyenként és összesítve, a vámhivatal - a több telephellyel rendelkező vállalat esetében az összes telephelyre vagy valamennyi telephelyre a jövedéki alany székhelye szerint illetékes vámhivatal - által elfogadott és hitelesített nyomtatványon (űrlapon) a külön jogszabályban meghatározott jövedéki nyilvántartást vezetni, azt az elszámolási időszak végén összegezni és lezárni. A nyilvántartásba vett adatokat bizonylatokkal kell igazolni, alátámasztani.

(2) A termelő jövedéki alany a jövedéki termék gyártott mennyiségét naponta köteles számbavenni és a nyilvántartásba bevezetni.

(3) A jövedéki termék önálló raktározását, tárolását és a termeltetési tevékenységet végző jövedéki alany az 1-5/B. számú mellékletek részét képező forgalmi számadást köteles készíteni.

(4)[84] A (2) és (3) bekezdésben meghatározott jövedéki alany az elszámolási időszakonként lezárt jövedéki nyilvántartása alapján a jövedéki termék készletváltozásáról a külön jogszabályban meghatározott tartalommal havonta elszámolást köteles a vámhivatalnak benyújtani, az alábbi termékbontásban és mennyiségi egységben:

a) mesterségesen fermentált dohány, mennyiségi egysége: kilogramm;

b) fogyasztási dohány, mennyiségi egysége: kilogramm;

c) szivar, cigaretta, mennyiségi egysége: 1000 darab;

d) etilalkohol, nyersszesz, finomított szesz, víztelenített szesz, a 3. § (3) bekezdésének d) pontjában meghatározott pálinka, a 3. § (3) bekezdésének e) pontjában meghatározott borpárlat, mennyiségi egysége: hektoliterfok;

e) rum, pálinka, likőr, fogyasztási borpárlat, kevert ital, egyéb szeszes ital, mennyiségi egysége; hektoliterfok;

f) a szűretlen (főzött) és szűrt (fejtett) sör, ezen belül hordós, palackos, tank, dobozos kiszerelésű, mennyiségi egysége: hektoliter;

g)[85] nyerskávé, pörköltkávé, valódi kávékivonat, pörköltkávét tartalmazó kávékeverék-kivonat, pörköltkávét tartalmazó kávékeverék, mennyiségi egysége: kilogramm;

h) fűszerpaprika-őrlemény, mennyiségi egysége: kilogramm;

i) motorbenzin, gázolaj, tüzelőolaj, mennyiségi egysége: liter;

j)[86] pentán, hexán, gazolin, egyéb benzin, petróleum, benzol és homológjai, mennyiségi egysége: liter;

k)[87] fűtőolaj, nem üzemanyag céljára szolgáló sűrített vagy cseppfolyós földgáz és cseppfolyósított gáztermék, gépjármű üzemeltetési segédanyag, kőolajfeldolgozó-ipari vegyi segédanyag, kenőolaj, paraffinos és paraffinmentes párlat, egyéb kőolaj-feldolgozási termék, mennyiségi egysége: kilogramm;

l)[88] üzemanyag céljára szolgáló sűrített vagy cseppfolyós földgáz és cseppfolyósított gáztermék, mennyiségi egysége: kilogramm.

(5)[89] A (4) bekezdés szerinti elszámolást az elszámolási időszakot követő hónap első tíz munkanapján belül kell benyújtani. A több telephellyel rendelkező jövedéki alany az elszámolást az elszámolási időszakot követő hónap első húsz munkanapján belül nyújthatja be, ha a telephelyenkénti elszámolás mellett az összesített elszámolását is csatolja a székhely szerint illetékes vámhivatalnak, és ehhez az országos parancsnokság előzetesen hozzájárult. Az elszámolási időszak kezdő és befejező napja a naptári hónap első, illetve utolsó napjával egyezik meg.

(6) A jövedéki alany - a vámhivatal előzetes egyetértése és jóváhagyása esetén - mentesülhet az (1)-(3) bekezdés szerinti külön nyilvántartás vezetése alól, ha bizonylati rendjét, hagyományos vagy számítógépes nyilvántartását úgy alakítja ki, hogy annak alapján az előírt számbavétel teljesül, s az adatok üzemrészenként, telephelyenként a jövedéki ellenőrzéshez bármikor rendelkezésre állnak.

(7) Az (1) bekezdés szerinti nyilvántartásra kötelezett jövedéki alany a belföldön értékesített jövedéki termékről (fermentált dohány, dohánygyártmány, szesz, szeszes ital, sör, kávé, fűszerpaprika-őrlemény, kőolajtermék, egyéb kőolajszármazék bontásban) vevőnként

a) az értékesített termék megnevezését, számla szerinti értékét, a számla számát,

b) a vevő nevét, székhelye (telephelye) címét, adóigazgatási azonosítószámát és - jövedéki alany vevő esetén - jövedéki engedélye számát,

c) a vásárlás időpontját

tartalmazó külön vevőnyilvántartást is köteles vezetni, és az értékesített termék értékét az elszámolási időszak végén összesíteni.

(8) A vevőnyilvántartás vezetésekor az üzleti titok és a személyes adatok védelmére vonatkozó rendelkezéseknek megfelelően kell eljárni, és azt kizárólag a vámhivatalnak és az állami adóhatóságnak lehet, illetve - felkérésre - kell rendelkezésre bocsátani.

(9) A (2) és (3) bekezdésben meghatározott jövedéki alany a jövedéki termék készletéről - a vámhivatal negyedévenkénti és éves, továbbá a váratlan, előre be nem jelentett ellenőrzési célú készletfelvételének megkezdésekor - készletbevallást köteles adni.

(10) A jövedéki alany a jövedéki termék importálása, valamint kőolajtermékek nagykereskedelme esetén a külön jogszabályban meghatározott fizetési módokban - kivéve a bankkártyát és a készpénzfizetést - állapodhat meg.

17/B. §[90] (1) A termelő vagy termeltető jövedéki alany (a továbbiakban: termelő) és a termelési tevékenységet folytató importáló (a továbbiakban: importáló) a FAT rendelkezései szerinti jövedéki terméket az ott meghatározott célra és feltételek mellett a fogyasztási adó megfizetése nélkül (a továbbiakban: adózatlan jövedéki termék) értékesítheti, illetve importálhatja.

(2) A termelő és az importáló csak akkor jogosult az adózatlan jövedéki termék értékesítésére vagy importálására, illetve a termelési, a termeltetési tevékenységet folytató vevő (a továbbiakban: vevő) a beszerzésére, ha a FAT és az e § (3)-(18) bekezdése rendelkezéseit betartja.

(3) A termelő (1) bekezdés szerinti belföldi termékértékesítése akkor minősül teljesítettnek, ha az adózatlan jövedéki terméket a 14. § (6) bekezdésében meghatározott szállítási okmánnyal adta át a vevőnek, és a vevő vagy megbízottja e szállítási okmány általa aláírt és cégbélyegzőjével ellátott egy példányának a visszaküldésével az átvételt visszaigazolta.

(4)[91] A vevő és az importáló (a továbbiakban együtt: felhasználó) a vásárlást megelőzően az adózatlan jövedéki termék beszerzéséhez, illetve importálásához a vámhatóság, az állami adóhatóság és a társadalombiztosítási szerv (a továbbiakban együtt: adóhatóságok) FAT-ban meghatározott igazolásának csatolásával a fogyasztási adó megfizetése alóli mentesítést a vámhivataltól írásban köteles kérni. A kérelemhez a felhasználónak csatolnia kell továbbá a FAT-ban meghatározott nyilatkozatát is az önkormányzati adóhatóságnál és az illetékhivatalnál fennálló adó-, illetéktartozásról.

(5) A mentesítési kérelemnek tartalmaznia kell

a) a felhasználó nevét, székhelye (telephelye) címét,

b) a beszerzésre, az importálásra kerülő jövedéki termék megnevezését,

c) a jövedéki termék felhasználása helyének (helyeinek) címét,

d)[92] az adóhatóságok által kiadott és a mentesítési kérelemhez csatolt (4) bekezdés szerinti adóigazolások számát, kiadásának keltét.

(6)[93] A vámhivatal a mentesítést a két példányban benyújtott mentesítési kérelem záradékolásával, érvényességének meghatározásával, a benyújtást követő 15 munkanapon belül engedélyezi, és annak egy példányát a felhasználó részére visszaküldi. A záradékolt mentesítés a záradékolás keltétől számított 90 napig érvényes.

(7) Vásárláskor a vevő köteles a záradékolt mentesítést a termelőnek, illetve importálás esetén az importáló a vámkezelést végző vámhivatalnak bemutatni és arról másolatot adni.

(8) A (4) bekezdés szerinti mentesítési kérelemhez bejelentést kell csatolni, amely a beszerzett, importált adózatlan jövedéki termék

a) felhasználásának célját és módját,

b) felhasználásával előállított termékben, termékenként a felhasználási arányszámát, kőolajtermék, egyéb kőolajszármazék előállítása esetén a komponensek, az adalékok megnevezését, mennyiségét

tartalmazza, melynek valós voltát a vámhivatal ellenőrizheti.

(9) A bejelentést a felhasználó az első mentesítési kérelemhez köteles csatolni és a továbbiakban a változásokat haladéktalanul bejelenteni. A jövedéki termék eseti beszerzése, importálása esetén a bejelentést minden egyes mentesítési kérelemhez mellékelni kell.

(10) A bejelentés alapján a vámhivatal a felhasználót nyilvántartásba veszi, illetve az adózatlan jövedéki termék vásárlását és felhasználását ellenőrzi.

(11) A felhasználó köteles lehetővé tenni a vámhivatal ellenőrzéssel megbízott képviselőjének az üzem- és raktárhelyiségbe történő belépést, az adózatlan jövedéki termékkészlet és az annak felhasználásával előállított termék mennyiségének megállapítását, a gyártási eljárás ellenőrzését.

(12)[94] A felhasználó az adózatlan jövedéki termékről a vámhivatal által elfogadott és hitelesített nyomtatványon (űrlapon) a külön jogszabályban meghatározott nyilvántartást köteles folyamatosan vezetni és az elszámolási időszak végén összegezni, a zárókészlet mennyiségét megállapítani. Az elszámolási időszak kezdő és befejező napja a naptári hónap első, illetve utolsó napjával egyezik meg.

(13) Az adózatlan jövedéki termék készletváltozását és az annak felhasználásával előállított termék termelési adatait a felhasználó az Szt. rendelkezéseinek megfelelően köteles alátámasztani, igazolni.

(14) A felhasználó elszámolási időszakonként köteles a (12) bekezdés szerinti nyilvántartást egy példányban a vámhivatal részére, az elszámolási időszakot követő hónap első tíz munkanapján belül megküldeni.

(15)[95] Az adózatlan jövedéki termék felhasználásának a vámhivatal által az üzemben lefolytatott - 57/A. § szerinti - éves elszámoltatásakor a felhasználó a külön jogszabályban meghatározott éves elszámolást köteles készíteni, és azt a vámhivatal által előre meghatározott időpontig benyújtani.

(16) Az adózatlan jövedéki terméknek a gyártás, tárolás és szállítás során bekövetkezett megsemmisülését a felhasználó haladéktalanul köteles a vámhivatalnak bejelenteni. Az igazolt megsemmisülést az elszámolásnál kell figyelembe venni.

(17) A felhasználó a felhasználás során szennyezetté vált, de tisztítással, regenerálással visszanyert adózatlan jövedéki termék tekintetében is a (11)-(16) bekezdés szerint köteles eljárni.

(18) A felhasználó a terméke előállításához beszerzett, közvetlen anyagként felhasznált jövedéki termék származását, eredetét számlával, import jövedéki termék esetén vámokmánnyal köteles igazolni.

(19)[96] Megszűnik a vámhivatal által a (6) bekezdés szerint adott mentesség érvényessége, ha

a) a felhasználó természetes személy meghalt, illetve a jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet megszűnik vagy átalakul, illetve csőd, felszámolási vagy végelszámolási eljárás alá kerül;

b) a vámhivatal a mentesítést visszavonja.

(20)[97] A felhasználó mentesítését a vámhivatalnak vissza kell vonnia, amennyiben ellenőrzése során jogerősen megállapítja, hogy a mentesítés megadásánál figyelembe vett feltételek már nem állnak fenn, vagy a (12) bekezdésben előírt nyilvántartás-vezetési kötelezettségének a felhasználó nem tesz eleget. Újabb mentesítés a felhasználó részére a jogerős visszavonás napjától számított két éven belül nem adható.

17/C. §[98] (1) A 17/B. § (4) bekezdésében meghatározott felhasználó - ha a jövedéki terméket fogyasztási adóval növelt áron szerezte be, de azt a FAT rendelkezései szerint termelési célra, a saját gyártású vagy termeltetett terméke előállításához közvetlen anyagként használja fel, és a jövedéki terméket terhelő fogyasztási adót fizetendő fogyasztási adójából levonja, vagy ennek hiányában az állami adóhatóságtól visszaigényli - az adózatlanná vált jövedéki termékkészletét - a fűszerpaprika-őrlemény kivételével - köteles a vámhivatalnak a 17/B. § (8) bekezdésében foglaltak szerint bejelenteni.

(2)[99] Az (1) bekezdésben előírt bejelentést a felhasználó az adóvisszaigénylési, -levonási jogosultsága érvényesítésével egyidejűleg köteles teljesíteni.

(3) A felhasználónak az (1) bekezdés szerinti adózatlan jövedéki termék felhasználása esetén is a 17/B. § (10)-(18) bekezdésében foglalt rendelkezéseket kell alkalmaznia.

17/D. §[100] (1) A jövedéki alany a 9. § (5) és (6) bekezdésében meghatározott jövedéki biztosítékot köteles a nettó fogyasztásiadó-összeg alakulásának megfelelően kiigazítani és a változás szerinti biztosítékot nyújtani.

(2) Az (1) bekezdésben foglaltakhoz a jövedéki alany először a jövedéki engedélye kiadása évét, illetve ezt követően a tárgyévet követő év február 28-ig köteles a tárgyévi tényleges nettó fogyasztási adó alapján, a 9. § (5) és (6) bekezdése szerint a jövedéki biztosíték értékét megállapítani.

(3) Ha a (2) bekezdés szerinti felülvizsgálat eredményeként a jövedéki biztosíték értéke módosul, a számítási adatokat, a módosult jövedéki biztosíték teljesítését igazoló bankgaranciát, vagy a saját ingatlantulajdont igazoló iratokat, forgalmi értékbecslést április 30-ig köteles a vámhivatalnak megküldeni.

(4) A saját ingatlantulajdonban adott jövedéki biztosíték esetén a jövedéki tevékenység folytatására szóló jogosultság megszűnését (12. §) követően a területi parancsnokságnak az ingatlanra bejegyzett elidegenítési és terhelési tilalom törléséről haladéktalanul intézkednie kell.

MÁSODIK RÉSZ

KÜLÖNÖS RENDELKEZÉSEK

V. Fejezet

A dohány feldolgozásának és a dohánygyártmány termelésének feltételei

18. § (1) Szárított és fermentált dohányt tilos közvetlen fogyasztási célra átadni, értékesíteni, illetve megvásárolni, továbbá birtokban tartani.

(2) Szárított és fermentált dohány feldolgozására alkalmas gépet és egyéb eszközt kizárólag fermentáló, illetve dohánygyár tarthat birtokában, csak részére lehet belföldön értékesíteni, illetve külföldről behozni.

19. § (1) A gyártási folyamatban - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - valamennyi dohánygyártmányt "Adózott termék" feliratú zárjeggyel (a továbbiakban: zárjegy) kell ellátni.

(2) Nem lehet zárjeggyel ellátni az export jövedéki terméknek minősülő dohánygyártmányt.

(3)[101] A zárjegyet a Magyar Állam állíttatja elő.

(4)[102] A dohánygyár a zárjegyhez - elszámolási kötelezettség mellett - a zárjegy előállítási költségének megfizetése ellenében juthat hozzá.

(5) A zárjegyet - a dohánygyár által az országos parancsnokság felé előzetesen közölt választékban és darabszámban az igényléstől számított 10 munkanapon belül - az országos parancsnokság köteles a dohánygyár rendelkezésére bocsátani. A késedelemből eredő károkért az országos parancsnokság a kártérítés általános szabályai szerint felelős.

(6) A zárjegyet - a (7) bekezdésben foglaltak kivételével - a dohánygyártmány legkisebb gyűjtőcsomagolási egységére (doboz, tasak) kell felragasztani.

(7) A darabonként csomagolt szivar esetén szivargyűrű formájában kell felhelyezni a zárjegyet.

(8) Cigarettát tilos darabonként értékesíteni, illetve szivar csak akkor értékesíthető darabonként, ha a szivaron a zárjegy szivargyűrűként van felhelyezve.

(9) A zárjegy

a) a dohánygyártmány fajtáját (cigaretta, fogyasztási dohány, szivar);

b) az "Adózott termék" feliratozást és

c) a sorszámát

tartalmazza.

(10) A zárjegy darabonként 40 forint díjtételt képvisel.

20. § (1) A dohánygyár az átvett zárjegy mennyiségével kéthavonta köteles az országos parancsnokság felé elszámolni.

(2) A zárjegy elszámolásnál megállapított zárjegyhiány után a dohánygyárat a 19. § (10) bekezdése szerinti díjtétellel meghatározott díjfizetési kötelezettség terheli.

(3) Az országos parancsnokság a zárjegyelszámolás eredményét jegyzőkönyvben köteles rögzíteni.

(4) A jegyzőkönyvben fel kell tüntetni:

a) az elszámolási időszak kezdő napján a dohánygyár készletében lévő zárjegy mennyiségét (nyitókészlet);

b) a dohánygyár által az elszámolási időszakban átvett zárjegy mennyiségét, az átvétel keltét;

c) az elszámolási időszakban felhasznált, bizonylattal igazolt zárjegy darabszámát;

d) csökkentő tételként

1. az országos parancsnokság által visszavett - sérülésmentes - feleslegessé vált, minőséghibás zárjegy darabszámát,

2. a gyártás közben megsérült és a vámhivatal felügyelete mellett megsemmisített zárjegy darabszámát,

3. a baleset vagy az egyéb, a jövedéki tevékenységen kívülálló elháríthatatlan külső ok (tűz, árvíz) miatt használhatatlanná vált, megsemmisült vagy elveszett zárjegy darabszámát, ha az biztonsággal megállapítható;

e) a jegyzőkönyv keltének napján a dohánygyár készletén lévő zárjegy mennyiségét (zárókészlet);

f) az elszámolási időszakban keletkezett zárjegyhiányt.

(5) A (2) és (4) bekezdésben foglaltak alapján a dohánygyár által fizetendő díjösszeget az országos parancsnokság határozatban állapítja meg.

(6) Az (5) bekezdés alapján megállapított díjösszeg a határozat jogerőre emelkedésekor esedékes és 15 napon belül kell az országos parancsnokság jövedéki bírság bevételi számlájára befizetni.

(7) A (6) bekezdés szerinti határozat végrehajthatóságát a bírósági felülvizsgálat nem érinti. Kérelemre a bíróság a végrehajtás felfüggesztéséről végzéssel határoz.

A dohánygyártmány forgalmazásának feltételei

21. § Belföldön - a vámszabad- és tranzitterület, a zártárusítású diplomatabolt kivételével - kizárólag zárjeggyel ellátott dohánygyártmányt lehet kereskedelmi forgalomba hozni.

22. §[103] (1) Dohánygyártmány kiskereskedelmi értékesítése csak - az üzletek működéséről szóló jogszabályban meghatározott

a) általános áruház;

b) élelmiszeráruház;

c) élelmiszer jellegű vegyesüzlet;

d) az egyéb kiskereskedelmi szakboltok közül a dohánybolt és ajándékbolt;

e) a vendéglátóipari üzletek (a termelő és segédüzem kivételével);

f) a kereskedelmi szálláshelyek (a fizető vendéglátóhely kivételével)

üzletkörbe tartozó kereskedelmi egységben, továbbá üzletköri besorolástól függetlenül az üzemanyagtöltő állomás, a közforgalmú repülőtér, a vasúti- és a hajóállomás területén üzemeltetett üzlethelyiségekben, valamint a 2 ezer főnél kisebb népességszámú településen (lakott helyen) a postai szolgáltatást nyújtó szolgáltató helyiségben megengedett.[104]

(2)[105] Az a kiskereskedő, amely (aki) dohánygyártmányt közvetlenül a termelőtől szerez be, e beszerzésével a külön jövedéki engedéllyel végezhető nagykereskedelmi jövedéki tevékenység folytatását is megvalósítja.

VI. Fejezet

A szesz termelésének feltételei

23. § Cukorcefrét, abból szeszt előállítani és értékesíteni, birtokban tartani - az ipari szeszgyár kivételével - tilos.

24. § A szeszüzem - a denaturált szesz kivételével - a gyártott szesz mennyiségének mérésére engedélyezett típusú, az Országos Mérésügyi Hivatal által hitelesített mérőberendezést (a továbbiakban: szeszmérő gép) köteles alkalmazni. A szeszmérő gépet úgy kell az üzemi berendezésbe bekötni, hogy az a végterméket (finomított szesz, pálinka, borpárlat) mérje.

25. § A vámhivatal a szeszüzem berendezéseit, a szeszmérő gépet, továbbá az általa meghatározott esetben a tároló- és szállítóeszközt is hivatalos zárral látja el.

26. § A szeszgyártási tevékenység 30 napot meghaladó szüneteltetése esetén a vámhivatal a jövedéki üzem berendezésein termelést akadályozó hivatalos zárat helyez el, amelyet a gyártás újbóli megkezdésekor távolít el.

27. § (1) A szesz gyártására alkalmas készüléket - a (3) bekezdésben foglaltak kivételével - szeszüzem tarthat birtokában, csak részére lehet belföldön értékesíteni, külföldről behozni.

(2) A szeszüzem a szesz gyártására alkalmas készülék beszerzését a beszerzés napját követő 3 munkanapon belül a vámhivatalnak köteles bejelenteni (a készülék fajtájának, űrtartalmának, főbb részeinek a leírásával).

(3) Azok a szeszgyártásra alkalmas készülékek, amelyeket rendeltetésszerűen nem szesz előállítására használnak, a vámhivatal engedélyével és ellenőrzése mellett működtethetők.

(4) Nem kell engedélyt kérni a rendeltetésszerűen használt túlnyomással üzemelő háztartási főzőedényekre, valamint a tudományos és oktatási célra használt üveg desztilláló berendezésekre.

28. § (1) A gyártott szesz mennyiségét hektoliterfokban kell megállapítani a szeszmérő gép által mért litermennyiség és az összegyűjtött próbaszesz valódi szeszfoka század részének szorzataként. A vitás esetekben a szeszfokot vegyvizsgálattal kell megállapítani.

(2) A bérfőzetőnek kiadott pálinka és borpárlat mennyiségének hektoliterfokban történő meghatározására a kiadott szesz litermennyisége és kiadáskor mért valódi szeszfoka alapján kerül sor.

29. § A pálinkát és borpárlatot gyártó szeszfőzde a bérfőzetőnek kiadott pálinka és borpárlat mennyiségével havonta köteles a vámhivatal felé elszámolni. A vámhivatal az elszámolási időszakot 2 hónapban is meghatározhatja.

30. § (1) A szeszüzem az adózatlan szeszt csak jövedéki üzemben tárolhatja.

(2)[106]

A bérfőzetett pálinka és borpárlat kiadásának feltételei[107]

31. § (1) A szeszfőzde a bérfőzetőnek előállított pálinkát és borpárlatot csak a bérfőzési szeszadó megfizetése után adhatja ki.

(2) A bérfőzető természetes személy a bérfőzéssel főzetett, illetve a szeszfőzde a főzetőktől megvásárolt pálinkát és borpárlatot közvetlen fogyasztásra (lakosságnak) nem adhatja el, azt kizárólag továbbfeldolgozásra vagy továbbforgalmazásra jogosult jövedéki alanynak értékesítheti. Az értékesített pálinka, borpárlat származási igazolványának eredeti példányát a vevőnek át kell adni. A származási igazolványt a szeszfőzde köteles kiállítani az erre a célra rendszeresített formanyomtatványon.

(3) Amennyiben a bérfőzető nem tudja a teljes főzetett mennyiséget egy továbbfeldolgozásra, illetve továbbforgalmazásra jogosultnak eladni, az eredeti származási bizonyítvány visszaadása mellett kérheti azonos összmennyiségre több származási bizonyítvány kiadását.

(4) Az elő- és utópárlat kizárólag ipari felhasználásra értékesíthető.

32. §[108]

33. §[109]

VII. Fejezet

A szeszes ital termelésének feltételei

34. § (1) Az italgyár a gyártott vagy gyártásra kerülő szeszes ital fajtáját, alkoholtartalmát és a gyártásnál alkalmazott szeszfelhasználási arányszámot köteles a vámhivatalnak bejelenteni.

(2) Az (1) bekezdés szerinti szeszfelhasználási arányszám helyességét a vámhivatal próbagyártással ellenőrizheti.

35. § A gyártott szeszes ital mennyiségét italfajtánként - a 3. számú melléklet II. Italgyártási napló fejezetének litermennyiség adatai és a gyártott szeszes ital valódi szeszfoka századrésze szorzataként - hektoliterfokban kell megállapítani.

36. § (1) Az italgyár a gyártáshoz használt üzemi berendezéseket hitelesíttetni köteles. Ezek különösen: a szesztartály, a gyártó tartály és a készárutartály (hordó, tank). A hitelesített berendezéseket azonosítójelekkel és elmozdításuk megakadályozására hivatalos zárral kell ellátni.

(2) Az italgyártás 30 napot meghaladó szüneteltetése, a jövedéki engedély visszaadása, visszavonása esetén a vámhivatal a jövedéki üzem berendezésein termelést akadályozó hivatalos zárat helyez el. A tevékenység szüneteltetése esetén, a gyártás újbóli megkezdésekor a hivatalos zárat a vámhivatal távolíthatja el.

37. § (1) Az italgyár a vásárolt adózatlan szeszt és a gyártott adózatlan szeszes italt csak jövedéki üzemben tárolhatja.

(2)[110]

A szesz és szeszes ital forgalmazásának feltételei

38. §[111] (1) Belföldön kizárólag palackozott és - a vámszabadterület, a tranzitterület, továbbá a zártárusítású diplomatabolt kivételével - zárjeggyel ellátott szeszt és szeszes italt lehet fogyasztói forgalomba hozni.

(2) A zárjegy igénylésére, a palackra történő elhelyezésére és elszámolására a 19-20. § és az 51-52. § rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.

(3) A szesz és a szeszes italok kiskereskedelmi forgalmazása csak az üzletek működéséről szóló jogszabályban meghatározott

a) általános áruház,

b) élelmiszeráruház,

c) élelmiszer szaküzletek közül az édesség, a kávé és a tea szakbolt, a palackozott italok boltja,

d) élelmiszer jellegű vegyes üzlet,

e) vendéglátóipari üzletek (a termelő és segédüzem kivételével),

f) kereskedelmi szálláshelyek (a fizető vendéglátóhelyek kivételével)

üzletkörbe tartozó kereskedelmi egységben, továbbá üzletköri besorolástól függetlenül az üzemanyagtöltő állomás, a közforgalmú repülőtér, a vasúti- és a hajóállomás területén üzemeltetett üzlethelyiségben megengedett.

(4) A (3) bekezdés a)-d) pontjában meghatározott üzletkörben, valamint az üzemanyagtöltő állomás, a közforgalmú repülőtér, a vasúti- és a hajóállomás területén üzemelő és nem a (3) bekezdés e) és f) pontja szerinti üzletkörbe tartozó üzlethelyiségben szesz és szeszes ital kizárólag bontatlan palackban értékesíthető.

(5) A szeszt és szeszes italt a (3) bekezdés e) és f) pontja szerinti üzletkörök, továbbá az üzemanyagtöltő állomás, a közforgalmú repülőtér, a vasúti és a hajóállomás területén üzemelő vendéglátóipari üzletek és kereskedelmi szálláshelyek raktárhelyiségeiben is bontatlan palackban lehet tárolni, illetve ezek kiszolgálóhelyiségeiben, kiszolgálóhelyenként egyidejűleg választékonként csak egy-egy bontott palackot lehet tartani, palackból lehet szeszt és szeszes italt kimérni.

(6) E § alkalmazásában palackozottnak a két liter űrtartalmat el nem érő göngyölegben forgalmazott szesz és szeszes ital minősül. Reklám, kiállítási célra, különleges ajándéktermékként a (3) bekezdés a)-d) pontjában megjelölt üzletkörű üzlethelyiségekben történő forgalmazásra a jövedéki alany kérésére, meghatározott mennyiségben, sorszámmal ellátott két liter űrtartalmat elérő vagy meghaladó palack kiszerelését, értékesítését a vámhivatal engedélyezheti.

VIII. Fejezet

A sör termelésének feltételei

39. § (1)[112] A sörgyár és a sörfőzde a gyártáshoz használt üzemi berendezéseket az Országos Mérésügyi Hivatallal hitelesíttetni köteles. Ezek a nyomótank, a fejtőtank, valamint a sör kimérésére, illetve fejtésére szolgáló hordók és szállítótartályok. Azokat a rozsdamentes acélhordókat (KEG), melyeken domborított vagy nyomott formában szerepel a hordó gyártója és a hordó térfogata a jövedéki termék gyártójának nem kell hitelesíttetni.

(2) A hitelesített berendezéseket azonosítójelekkel kell ellátni és elmozdításuk megakadályozására hivatalos zárat kell alkalmazni.

(3) A sörfőzés 30 napot meghaladó szüneteltetése, a jövedéki engedély visszaadása, visszavonása esetén a vámhivatal a jövedéki üzem berendezésein termelést akadályozó zárat helyez el. A tevékenység szüneteltetése esetén, a gyártás újbóli megkezdésekor a hivatalos zárat a vámhivatal távolíthatja el.

(4) A sörgyár és a sörfőzde a gyártott adózatlan sört csak jövedéki üzemben tárolhatja.

40. § A sörfőzde folyamatosan olyan nyilvántartást köteles vezetni, amelyből megállapítható

a) a sörfőzetek száma;

b) a főzetenként felhasznált maláta mennyisége;

c) a főzött sörlé mennyisége és cukorfoka, valamint

d) az erjesztés lefolyása és eredménye.

A sör forgalmazásának feltételei

41. § (1)[113] A sör forgalmazásánál - a (2) bekezdésben foglalt eltéréssel - a szesz és a szeszes ital forgalmazására a 38. § (3) és (4) bekezdésében meghatározott rendelkezéseket kell alkalmazni.

(2) A jövedéki alany a vámhivatalhoz történt előzetes - 3 munkanappal korábbi - bejelentése alapján alkalmanként üzlethelyiségen kívül is értékesíthet sört, ha ehhez az egyéb jogszabályokban meghatározott engedéllyel is rendelkezik.

(3)[114]

IX. Fejezet

A kávé kiskereskedelmi forgalmazásának feltételei

42. § (1) Belföldön kávét - a vámszabad- és tranzitterület, a zártárusítású diplomatabolt kivételével - kizárólag zárjeggyel ellátva lehet forgalomba hozni. A zárjegy igénylésére, a kávé csomagolásán történő elhelyezésére és az elszámolására a 19-20. §-ok, az 51-52. §-ok rendelkezéseit kell értelemszerűen alkalmazni.

(2) A kávé kiskereskedelmi forgalmazása csak - az üzletek működéséről szóló jogszabályban meghatározott -

a) általános áruház;

b) élelmiszeráruház;

c) élelmiszer jellegű vegyes üzlet;

d)[115] élelmiszer-szaküzletek közül a kávé, a tea és az édesség szakbolt

üzletkörbe tartozó kereskedelmi egységben, továbbá üzletköri besorolástól függetlenül az üzemanyagtöltő állomás, a közforgalmú repülőtér, a vasúti és a hajóállomás területén üzemeltetett üzlethelyiségben, valamint a kétezer főnél kisebb népességszámú településen (lakott helyen) a postai szolgáltatást nyújtó szolgáltató helyiségben megengedett.

IX/A. Fejezet[116]

A fűszerpaprika-őrlemény termelésének és forgalmazásának feltételei

42/A. §[117] (1) Fűszerpaprika félterméket tilos közvetlen fogyasztásra átadni, értékesíteni, illetve megvásárolni.

(2) A fűszerpaprika-üzem az adózatlan fűszerpaprika-őrleményt csak jövedéki üzemben tárolhatja.

(3) Belföldön fűszerpaprika-őrleményt - a vámszabad- és tranzitterület, a zártárusítású diplomatabolt kivételével - kizárólag zárjeggyel ellátva, zárt csomagolásban lehet forgalomba hozni. A zárjegy igénylésére, a fűszerpaprika-őrlemény csomagolásán történő elhelyezésére és az elszámolására a 19-20. §-ok, az 51-52. §-ok rendelkezéseit kell értelemszerűen alkalmazni.

(4) A fűszerpaprika-őrlemény kiskereskedelmi forgalmazása csak az üzletek működéséről szóló jogszabályban meghatározott

a) általános áruház,

b) élelmiszer-áruház,

c) élelmiszer-szaküzlet,

d) élelmiszer jellegű vegyes üzlet

üzletkörbe tartozó kiskereskedelmi egységben megengedett.

X. Fejezet

A kőolajtermék és az egyéb kőolajszármazék termelésének, termeltetésének, importjának és exportjának, nagykereskedelmi forgalmazásának feltételei[118]

43. §[119] (1)[120] A kőolajtermék és az egyéb kőolajszármazék jövedéki üzemben termelt, készletezett és értékesített, továbbá a termeltetett, az importált és exportált, valamint a nagykereskedelemben forgalmazott mennyiségét - a cseppfolyós földgáz és cseppfolyósított gáztermék, a fűtőolaj, a paraffinos és paraffinmentes párlat, az egyéb kőolajfeldolgozási termék, a gépjármű-üzemeltetési segédanyag, a kőolajfeldolgozó-ipari vegyi segédanyag és a kenőolaj kivételével - kompenzált 15 °C hőmérsékletre átszámított térfogatban kell meghatározni és nyilvántartásba venni. Az átszámítást a mindenkor érvényes magyar szabvány szerint kell elvégezni.

(2) Adózatlan kőolajtermék és egyéb kőolajszármazék a jövedéki üzemben az Országos Mérésügyi Hivatal által hitelesített tárolótartályban tárolható.

(3) A kőolajfeldolgozó üzem, nagykereskedelmi raktár és önálló raktár a gyártott kőolajtermék és egyéb kőolajszármazék mennyiségének mérésére engedélyezett típusú, az Országos Mérésügyi Hivatal által hitelesített mérőberendezést köteles alkalmazni.

(4) A vámhivatal a kőolajfeldolgozó üzem, a nagykereskedelmi raktár és az önálló raktár általa meghatározott berendezéseit, mérőműszereit, valamint a tároló- és szállítóeszközöket hivatalos zárral látja el.

(5) A kőolajtermék és egyéb kőolajszármazék raktárközi forgalma és értékesítése

a) tartállyal történő (közúti, vasúti) szállítás esetén az Országos Mérésügyi Hivatal által hitelesített mérőberendezés, zár (ólomzár),

b) csővezeték-szállítás esetén (ideértve az uszálytöltést is) az Országos Mérésügyi Hivatal által hitelesített áramlásmérő vagy - annak hiányában - tartályszintmérés

alkalmazásával történhet. A cseppfolyósított gáz tömegét csővezeték-szállítás esetén számítással kell meghatározni. Ennek módszerét a vámhivatalnak be kell mutatni, és a telephelyen hozzáférhető helyen kell tartani.

(6) Az értékesítés és raktárközi forgalom esetén - az (1) és (5) bekezdésben foglaltak figyelembevételével - a szállítási okmányon fel kell tüntetni a kőolajtermék és az egyéb kőolajszármazék

a) megnevezését,

b) tényleges hőmérsékletét,

c) átadott-átvett mennyiségét környezeti hőmérsékleten mért tényleges térfogatban, illetve vasúti, közúti és uszályszállítás esetén mért vagy számított tömegét,

d) 15 °C hőmérséklethez tartozó sűrűségét,

e) 15 °C hőmérséklethez tartozó térfogatát,

f) szállításának célját (áttárolás, értékesítés),

g) szállításának rendeltetési helyét (címét, címzettjét),

h) átadása-átvétele keltét,

i) a termék minőségét az érvényes MSZ szerint,

j) a termék minőségtanúsítását,

k) az eladó megnevezését,

l) a vevő megnevezését.

(7)[121] A (6) bekezdés b) és c) pontjában előírt adatok szállítási okmányon történő feltüntetése a térfogatban nyilvántartott kőolajtermékek és egyéb kőolajszármazékok értékesítésénél és raktárközi forgalmazásánál a vámhivatal engedélyével mellőzhető, ha a kiszállított vagy áttárolt mennyiséget olyan mennyiségmérő mérőberendezésen mérik, amely a környezeti hőmérséklettől függetlenül a 15 °C hőmérséklethez tartozó térfogatot méri.

44. §[122]

A kőolajtermék kiskereskedelmi forgalmazásának feltételei[123]

45. § (1)[124] A motorhajtó üzemanyagként cseppfolyósított propán-bután, a motorbenzin, a gázolaj és a tüzelőolaj kiskereskedelmi értékesítése csak a 17. § rendelkezései szerint megengedett.

(2)[125] Az üzemanyagtöltő állomás tárolótartályából kizárólag kőolajtermék és csak kútoszlopon keresztül értékesíthető.

46. §[126]

47. §[127] A kiskereskedő a külön jogszabályban meghatározott jövedéki nyilvántartást köteles vezetni, amelyben naponta, több műszakos üzemelés esetén műszakonként köteles a beszerzett és értékesített mennyiséget bevezetni.

48. §[128] A jövedéki alany gázolajat a vámhivatalhoz történő előzetes - három munkanappal korábbi - bejelentés alapján az üzemanyagtöltő állomáson és a kiskereskedelmi tárolótelepen kívül is értékesíthet.

XI. Fejezet

Egyes jövedéki termékek importálásának és exportálásának feltételei

49. §[129] Dohánygyártmány, kávé, fűszerpaprika-őrlemény, palackozott szesz és szeszes ital a belföldi forgalom számára - a nem kereskedelmi forgalomban importált, valamint a vámszabad- és tranzitterület és a zártárusítású diplomata bolt részére történt behozatal kivételével - csak zárjeggyel ellátva vámkezelhető.

50. § Az importált dohánygyártmányok zárjegyének alkalmazására és az importálóra - a 19. § (1) és (2) bekezdésében foglaltak kivételével - a 19. § rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.

51. § (1)[130] Az importált kávé, fűszerpaprika-őrlemény, palackozott szesz és szeszes ital zárjegyét a Magyar Állam állítja elő.

(2)[131] Az importáló a zárjegyhez - elszámolási kötelezettség mellett - a zárjegy előállítási költségének megfizetése ellenében juthat hozzá.

(3) Az (1) bekezdésben meghatározott zárjegyet - az importáló által az országos parancsnokság felé előzetesen közölt darabszámban - az országos parancsnokság az igényléstől számított 10 munkanapon belül köteles az importáló rendelkezésére bocsátani. A késedelemből eredő károkért az országos parancsnokság a kártérítés általános szabályai szerint felelős.

(4) A zárjegy

a)[132] a "Kávé zárjegy", a "Fűszerpaprika-őrlemény zárjegy", illetve a "Szeszes ital zárjegy" megnevezést;

b) az "Adózott termék" feliratozást;

c) a sorszámát

tartalmazza.

(5)[133] A zárjegyet a kávé és a fűszerpaprika-őrlemény csomagolásán, a palack zárókupakján kell elhelyezni úgy, hogy a csomag, a palack nyitásakor a zárjegy eltépődjön.

(6)[134] A szesz és szeszes ital zárjegye darabonként 300 forint, a kávé és a fűszerpaprika-őrlemény zárjegye 100 forint díjtételt képvisel.

52. §[135] (1) A dohánygyártmány, a kávé, a fűszerpaprika-őrlemény, a palackozott szesz és szeszes ital importálásához átvett zárjeggyel történő elszámolásra - a 20. § (1) és (2) bekezdésében foglaltak kivételével - a 20. § rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.

(2) Az importáló az importált dohánygyártmány, kávé, fűszerpaprika-őrlemény, palackozott szesz és szeszes ital zárjegyének átvett mennyiségével az átvétel keltét követő 60 napon belül köteles az országos parancsnoksággal elszámolni. Ha az importügylet, amelyhez az importáló a zárjegyet átvette, nem bonyolódott le, az elszámolásra az országos parancsnokság legfeljebb 30 nap halasztást adhat.

(3) A zárjegy elszámolásánál megállapított zárjegyhiány után az importálót

a) a dohánygyártmány zárjegyhiánya esetén a 19. § (10) bekezdése szerinti díjtétellel,

b) a kávé, a fűszerpaprika-őrlemény, a palackozott szesz és a szeszes ital zárjegyhiánya esetén az 51. § (6) bekezdése szerinti díjtétellel

meghatározott díjfizetési kötelezettség terheli.

53. § (1) Palackozott szeszt és szeszes italt az e törvény alkalmazásában exportnak minősülő esetben csak a palackot lezáró kupakon vagy a palack címkéjén feltüntetett, el nem távolítható "Export" felirattal vagy "E" betűjellel, vagy idegen nyelven feliratozva címkével ellátva lehet kiszállítani, értékesíteni.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott terméket belföldön - a vámszabad- és tranzitterület, a zártárusítású diplomatabolt kivételével - tilos kereskedelmi forgalomba hozni. Amennyiben exportra készített szesz vagy szeszes ital valamilyen okból nem került exportra, belföldi forgalomba hozatala csak zárjeggyel való ellátása után lehetséges.

HARMADIK RÉSZ

XII. Fejezet

A jövedéki ellenőrzés

54. §[136] A jövedéki ellenőrzés

a) a jövedéki alany e törvényben meghatározott jogai gyakorlása és kötelezettsége teljesítésének vizsgálatára,

b) bárkinek a felderítésére, aki jövedéki tevékenységet engedély nélkül végez, e törvény előírásainak megsértésével vásárol, értékesít, birtokol, szállít, az e törvényben tiltott tevékenységet végez, zárjegyet hamisít vagy jogtalanul tart birtokban, ezeket továbbadja, értékesíti, megvásárolja, felhasználja (a továbbiakban: jogellenes tevékenység),

c) a 3. § (2) bekezdésének b) pontja szerinti terméket beszerző, felhasználó nem jövedéki alany ellenőrzésére és elszámoltatására, illetve

d) a jogsértést elkövetőkkel szemben a jogkövetkezmények érvényesítésére

terjed ki.

55. § (1)[137] A jövedéki ellenőrzést - a (4) bekezdésben foglalt eltéréssel - elsőfokú hatósági jogkörben az a vámhivatal végzi, amelynek illetékességi területén a jövedéki vagy a jogellenes [54. § b) pont] tevékenységet folytatják vagy elkövetik, illetve a 3. § (2) bekezdésének b) pontja szerinti terméket beszerzik, felhasználják.

(2)[138] Az országos parancsnokság és szervei a jövedéki ellenőrzési feladatuk végzése során az e törvényben, továbbá a Vám- és Pénzügyőrségről, valamint a vámjog szabályozásáról szóló jogszabályokban meghatározott eljárási jogosultságokkal rendelkeznek.

(3)[139] Ha a nem jövedéki alany jogi személyről, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetről és természetes személyről vált ismertté, vagy a rendelkezésre álló adatok, a tevékenység folytatásának körülményei alapján feltételezhető, hogy az 54. § b) pontjában meghatározott jogellenes tevékenységet követett el, vagy annak elkövetésében közreműködött, a vámhivatal az ilyen személy járművét is megállíthatja, átvizsgálhatja, beléphet a személy üzemébe, üzlethelyiségébe, raktárába, a jogellenes tevékenység végzésére, elkövetésére használt területre, épületbe és lakóházba (lakásba).

(4)[140] Az országos parancsnokság, valamint a területi parancsnokság a jövedéki ellenőrzés alól elvont termék felderítése érdekében az illetékességi területén jövedéki ellenőrzést akkor vonhat hatáskörébe, ha

a) a jövedéki alany több vámhivatal által felügyelt telephellyel rendelkezik, vagy

b) 10 millió forintnál nagyobb összegű jövedéki bírság kiszabása várható.

Az a)-b) pontokban foglalt ellenőrzések lefolytatására az országos parancsnokság bármely területi parancsnokságot, illetve a területi parancsnokság illetékességi területén bármely vámhivatalt kijelölheti.

(5)[141] A Vám- és Pénzügyőrség valamennyi hatósági jogkörrel rendelkező szerve - illetékességétől függetlenül - jogosult az 54. § b) pontjában meghatározott jogellenes cselekmények felderítésére, a bizonyítékok rögzítésére, a jövedéki termék lefoglalására, ezt követően azonban köteles az ügyet további intézkedésre az (1) bekezdésben meghatározott vámhivatalnak átadni.

(6)[142] A jövedéki ellenőrzésben a törvény hatálya alá tartozó személy vagy alkalmazottja köteles közreműködni, illetve a rendelkezésére álló okmányokat, iratokat az ellenőrző hatóság részére átadni.

56. § (1)[143] A (2) bekezdésben megnevezett szervek is kötelesek ellenőrizni, illetve felderíteni az 54. § b) pontjában meghatározott jogellenes tevékenységeket.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott jövedéki visszaélések esetén

a) a rendőrség;

b) a megyei fogyasztóvédelmi felügyelőségek, illetve

c) azokon a településeken, ahol van, a közterület-felügyelet is

köteles a visszaélés bizonyítékait írásban rögzíteni, a jövedéki terméket lefoglalni, és az ügyet további intézkedésre a vámhivatalnak átadni.

(3) A vámhivatal felkérésére a (2) bekezdésben megnevezett szervek az (1) bekezdésben nem említett esetekben is kötelesek a jövedéki ellenőrzéshez segítséget nyújtani.

(4) A jövedéki ellenőrzésben, a vámhivatal megkeresése esetén a jegyző hatósági tanú kiállításával, a lefoglalt jövedéki termékek ideiglenes megőrzésével köteles közreműködni, illetve a jövedéki visszaélésekkel kapcsolatos bejelentéseket a vámhivatal felé továbbítani.

(5) Felszólításra köteles a szállítást végző vállalkozó a vámhivatal részére a jövedéki termék szállításáról adatot szolgáltatni, a teljesített szállításról vezetett bizonylat, nyilvántartás megtekintését, abból kivonat készítését megengedni.

A jövedéki termékek termelésének ellenőrzése

57. § (1) A vámhivatal a jövedéki üzemben üzemidő alatt bármikor jogosult jövedéki ellenőrzést tartani. Ha jövedéki érdek indokolja, a jövedéki ellenőrzés üzemidőn kívül is végezhető.

(2) A vámhivatal a jövedéki ellenőrzés keretében

a) ellenőrzi a termelő jövedéki alany tevékenysége folytatásához az e törvényben előírt feltételek folyamatos teljesítését;

b) vizsgálja a jövedéki üzemet, az azokban lévő tárgyakat, berendezéseket, a jövedéki termék gyártási, feldolgozási folyamatát, a mérőberendezések esetleges működési zavarainak okát és következményeit;

c) ellenőrzi az e törvényben előírt mérőberendezéseket, a hivatalos zárak állapotát;

d)[144] negyedévenként megállapítja a termelt és készleten lévő jövedéki termék mennyiségét, fajtáját, valamint - ha az a jövedéki ellenőrzéshez szükséges - minőségi jellemzőit, illetve elvégzi az adózatlan jövedéki termék közvetlen anyagként való felhasználásának elszámoltatását az 57/A. § rendelkezéseinek alkalmazásával;

e) vizsgálja a gyártási, feldolgozási műveletekről vezetett nyilvántartásokat, az üzleti könyveket - ideértve a számviteli nyilvántartásokat és bizonylatokat is -, valamint az e törvény által elrendelt jövedéki nyilvántartásokat.

f)[145] a jövedéki alany bejelentése alapján haladéktalanul kivizsgálja a jövedéki terméknek a gyártás, tárolás, szállítás közben bekövetkezett megsemmisülését, a mérőberendezés meghibásodását, jegyzőkönyvben rögzíti az igazoltan megsemmisült jövedéki termék mennyiségét, a mérőberendezés meghibásodásának leírását (időpontját, okát, következményeit).

(3) A (2) bekezdés d) pontjában foglaltak megállapításához a vámhivatal negyedévenként, illetve váratlan, előre be nem jelentett időpontban a jövedéki nyilvántartások alapján elszámolást készít:[146]

a) megállapítja és nyilvántartásba veszi az adott időszakban előállított jövedéki termék mennyiségét;

b) készletfelvétellel megállapítja a jövedéki termékek tényleges mennyiségét;

c) rögzíti az adott időszak elszámolásában figyelembe vett, ellenőrzött, a nyilvántartások alapján értékesítésre került jövedéki termékek mennyiségét;

d) a jövedéki nyilvántartásokban zárlatot készít és megállapítja a készlettöbbletet vagy hiányt;

e) a többletet bevételezi, a veszteségnormát meghaladó hiány esetén megállapítja az e törvényben előírt kivetendő jövedéki bírság összegét.

(4)[147]

Az adózatlan jövedéki termék vásárlásának és felhasználásának ellenőrzése[148]

57/A. §[149] (1) A vámhivatal a 17/B. és a 17/C. § szerint beszerzett és felhasznált adózatlan jövedéki termék közvetlen anyagként történő felhasználásáról a felhasználót éves elszámoltatás keretében tételesen elszámoltatja. Ennek során

a) a naptári év végén vagy a felhasználóval közösen megállapított időpontban évente készletfelvétellel megállapítja a vásárolt jövedéki termék tényleges mennyiségét;

b) felülvizsgálja a felhasználásról benyújtott elszámolást;

c) megállapítja a készlettöbbletet vagy hiányt;

d) a hiányt az igazolt megsemmisüléssel csökkenti;

e) a többletet nyilvántartásba veszi, a d) pont szerint korrigált hiány után kiveti az e törvényben előírt jövedéki bírságot.

(2) A vámhivatal az (1) bekezdésben foglalt éves elszámoltatás mellett év közben is végezhet jövedéki elszámoltatást az 57. § (3) bekezdésében foglaltak szerint. Az év közben végzett ellenőrzések során a megállapított hiányt, illetve jövedéki bírság kivetést az éves elszámolásnál figyelembe kell venni.

A bérfőzést végző szeszfőzde jövedéki ellenőrzésének különös szabályai

58. § (1) A szeszfőzde jövedéki alanynál a vámhivatal megállapítja az elszámolási időszak alatt a szeszmérő gép által mért és a bérfőzetőnek kiadott pálinka és borpárlat mennyisége közötti eltérést.

(2) Ha a kiadott pálinka és borpárlat mennyisége kevesebb, mint a szeszmérő gép által mért mennyiség, a megállapított hiányból

a) az előre nem látható, vagy elháríthatatlan esemény következtében igazoltan megsemmisült;

b) a szabványban előírt módon vett hivatalos minta és próbaszesz;

c) a jövedéki ellenőrzés mellett megsemmisített

mennyiséget kell levonni.

(3) A (2) bekezdés szerinti levonások után fennmaradó hiányra a vámhivatal jövedéki bírságot állapít meg.

(4) A vámhivatal az (1) és (2) bekezdés szerinti elszámoláskor megállapítja és kiveti a szeszfőzde által befizetendő bérfőzési szeszadó összegét, a bérfőzési szeszadó befizetésénél keletkezett hátralékot vagy túlfizetést, illetve a hátralék kapcsán a késedelmi pótlék összegét.

A jövedéki termékek forgalmazásának ellenőrzése

59. § (1) A vámhivatal a jövedéki ellenőrzés keretében

a) ellenőrzi a nagykereskedő, a kiskereskedő, az importáló és exportáló jövedéki alany tevékenysége folytatásához az e törvényben előírt feltételek folyamatos teljesítését;

b) vizsgálja az üzlethelyiséget, a raktárhelyiséget (tárolót), az árukészletet, az üzleti könyveket és a jövedéki nyilvántartások vezetését;

c) próbaleltárt végeztethet a nyilvántartott és a tényleges készlet ellenőrzésére;

d) ellenőrzi a forgalmazott és készleten lévő jövedéki termék származását, eredetét;

e) ellenőrzi a jövedéki alanyok pénztárgép alkalmazását;

f) a jövedéki ellenőrzés alól elvont jövedéki termék után kiveti az e törvényben előírt jövedéki bírságot.

(2)[150]

(3) A vámhivatal a motorbenzin, a gázolaj és a háztartási tüzelőolaj kiskereskedelmi forgalmazásánál

a) ellenőrzi a kiszolgáló készülékek mérőműszerei működését, hitelesítési megfelelőségét, a hivatalos zárak állapotát, a tüzelőanyag telephelyen a nyugtaadás alkalmazását;

b)[151] vizsgálja a kiskereskedelmi elárusítóhely tárolótartályába betárolt (beérkezett) és kiszolgált motorbenzin, gázolaj, a motorhajtó üzemanyagként használt cseppfolyósított propán-bután gázkeverék és háztartási tüzelőolaj mennyiségét, elszámolási időszakonként vagy szúrópróbaszerűen elszámolást készít, és megállapítja a készlettöbbletet;

c) a b) pontban foglaltak szerinti többletet bevételezteti, valamint megállapítja az e törvényben előírt kivetendő jövedéki bírság összegét.

A háztartási tüzelőolaj felhasználás ellenőrzésének különös szabályai

60. §[152]

NEGYEDIK RÉSZ

XIII. Fejezet

Bérfőzési szeszadó

61. § (1) A természetes személy által bérfőzésben előállíttatott pálinka és borpárlat után bérfőzési szeszadót kell fizetni.

(2) A bérfőzési szeszadó alanya a bérfőzető természetes személy (a továbbiakban: adóalany).

(3) A bérfőzési szeszadó fizetendő összegét a szeszfőzde állapítja meg és szedi be az adóalanytól.

(4) A bérfőzési szeszadó tekintetében adóhatóságnak az országos parancsnokság és szervei minősülnek.

62. § (1) A bérfőzési szeszadó alapja a szeszfőzde által az adóalanynak kiadott, illetve a 63. § (2) bekezdése szerinti esetben a részére előállított és elszámolt pálinka és borpárlat hektoliterfokban meghatározott mennyisége.

(2) A bérfőzési szeszadó mértéke a szeszadó megfizetése napján hatályos FAT-ban a gyümölcspálinka hektoliterfokára megállapított fogyasztási adótétel 40%-a.

(3) A bérfőzési szeszadó összegét az (1) bekezdés szerinti mennyiség és a (2) bekezdés szerinti adómérték szorzataként kell megállapítani.

(4) A 31. § (1) bekezdése rendelkezésének elmulasztásával be nem szedett bérfőzési szeszadót a szeszfőzde köteles megfizetni.

63. § (1) A bérfőzési szeszadót az adóalany, a (2) bekezdésben foglalt eltéréssel a pálinka, borpárlat átvételekor köteles készpénzben megfizetni.

(2) Az adóalanynak a 29. § szerint meghatározott elszámolási időszakban előállított és az általa még át nem vett pálinka, borpárlat esetén

a) azon a napon, amikor az adóösszeg elérte a 100 ezer forintot;

b) adóösszegtől függetlenül az elszámolási időszak utolsó napján

kell a bérfőzési szeszadót megfizetni. Az elszámolási időszak határnapjáról a nyersanyag főzésre való átvételekor tájékoztatni kell az adóalanyt.

(3) Ha az adóalany az (1) és (2) bekezdés szerinti adófizetési kötelezettségét nem teljesíti, részére az előállított pálinka és borpárlat nem adható ki.

64. § (1) A szeszfőzde az adóalanytól beszedett szeszadót a 100 ezer forint értékhatár elérését, illetőleg az elszámolási időszakonkénti rendszeres vagy a szúrópróbaszerű elszámolást követő munkanapon köteles az országos parancsnokság bérfőzési szeszadó számlájára befizetni.

(2) Az adóalanytól beszedett bérfőzési szeszadó késedelmes befizetése esetén a szeszfőzde az (1) bekezdés szerinti fizetési határidő napjától a befizetés napjáig késedelmi pótlékot köteles fizetni.

(3) A bérfőzési szeszadó, valamint az utána felszámított késedelmi pótlék sem hivatalból, sem kérelemre nem engedhető el és nem mérsékelhető. Fizetési halasztás, részletfizetés nem adható.

65. § A szeszfőzdének a 31. § (2) és (3) bekezdése szerinti származási bizonyítványon igazolnia kell az adóalany számára a bérfőzési szeszadó megfizetését.

ÖTÖDIK RÉSZ

XIV. Fejezet

Jogkövetkezmények

66. § (1)[153] A vámhivatal

a) a jövedéki ellenőrzés alól elvont termékek után,

b) az adózatlan jövedéki termékek készletében keletkezett készlethiány után,

c) a kiskereskedelmi elárusítóhely motorbenzin, gázolaj, a motorhajtó üzemanyagként használt propán-bután gázkeverék és tüzelőolaj készletében megállapított többlet után,

d)[154] az a)-c) pontokban foglaltakon kívül, az e törvényben és a végrehajtási rendeletekben előírt kötelezettségek elmulasztása esetén, továbbá

e) a zárjegy hamisítása, a hamisított, illetve a jogtalanul megszerzett zárjegy birtokolása, továbbadása, értékesítése, felhasználása esetén

jövedéki bírságot vet ki.

(2)[155] Ha bármely jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet és természetes személy

a) jövedéki terméket jövedéki engedély nélkül hoz nagy- és kiskereskedelmi forgalomba, importál vagy exportál,

b) olyan jövedéki terméket hoz nagy- és kiskereskedelmi forgalomba, importál és exportál, vagy szállít, amelynek a származását, eredetét nem tudja igazolni,

a vámhivatal az e tevékenységekhez szolgáló helyiséget (a nagy- és kiskereskedelmi elárusítóhelyet, a kereskedelmi, az import, export raktárt és tárolóhelyet) a cselekmény első elkövetése alkalmával 10 napra, a második és minden további elkövetése alkalmával 30 napra lezárja, illetve a szállítóeszközt zár alá veszi.

(3)[156] Ha bármely jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet és természetes személy

a) jövedéki engedély nélkül állít elő jövedéki terméket, vagy a jövedéki alany termelő és termeltető a megtermelt jövedéki terméket az elszámoláshoz nem veszi hiánytalanul nyilvántartásba,

b) termelő, termeltető és importáló zárjegyköteles jövedéki terméket zárjegy nélkül vagy hamis zárjeggyel belföldön értékesít,

c) nagy- és kiskereskedő zárjegyköteles jövedéki terméket zárjegy nélkül vásárol meg, készletez és értékesít, illetve ilyen terméket bizonyíthatóan neki felróható okból hamis zárjeggyel hoz forgalomba,

a vámhivatal az e tevékenységekhez szolgáló helyiséget (a termelő üzemet, telepet, a nagy- és kiskereskedelmi elárusítóhelyet, a termelő, termeltető, importőr, nagy- és kiskereskedő raktárát és tároló helyét) a cselekmény elkövetője elől - az addig folytatott tevékenysége tekintetében - véglegesen lezárja. A rendelkezés a helyiség egyéb irányú használatát, hasznosítását nem érinti.

(4)[157] A vámhivatal a lezárásról - fellebbezésre tekintet nélkül - végrehajtható határozatot hoz. A határozatban a (2) bekezdés szerinti átmeneti lezárás esetén a zárvatartás első és utolsó napjáról, illetve a (3) bekezdésben foglalt végleges lezárásról rendelkezni kell.

(5)[158] A lezárásnál a romlandó áruk, az élő állatok elszállítására, az egyéb termékek tárolásának, megőrzésének biztosítására a szükséges időt biztosítani kell. Az intézkedésből harmadik személyt ért kárért a cselekmény elkövetője köteles helytállni.

(6)[159] A vámhatóság az átmenetileg lezárt helyiségre, illetve a végleges lezárásig folytatott tevékenységhez használt termelőeszközökre hivatalos zárat helyez el. Az ideiglenes zárvatartás időtartamát jól láthatóan fel kell tüntetni.

(7)[160] A (2) és (3) bekezdés szerinti lezárást az elkövető lakására vagy a lakásától műszakilag el nem különített helyiségre, továbbá arra a kiskereskedelmi üzlethelyiségre, amelynek lezárása az üzletkörébe eső termékekből a településen az ellátást megakadályozná, nem lehet alkalmazni. Az ilyen esetekben a 69. § (4) bekezdésének a) pontja szerint meghatározott összeg ötszörösét elérő jövedéki bírságot kell kivetni.

(8)[161] A vámhivatal az (1)-(7) bekezdésben foglalt rendelkezések alkalmazása mellett, ha a cselekmény egyben a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény rendelkezéseit is megsérti, büntetőeljárást kezdeményez.

(9)[162] A jövedéki bírság kivetése, a (2) és (3) bekezdésben meghatározott lezárás tekintetében a cselekmény elkövetési helye szerint illetékes vámhivatal jogosult intézkedni.

(10)[163] A vámhivatal nem vethet ki jövedéki bírságot, nem hozhat vagy nem kezdeményezhet jogkövetkezménnyel járó intézkedést a cselekményre, amelynek elkövetője jegyzőkönyvvel, határozattal igazolja, hogy ugyanazon cselekmény miatt az állami adóhatóság már eljárt vagy eljárást indított.

(11)[164] Az állami adóhatóság nem állapíthat meg adóhiányt, bírságot, késedelmi pótlékot, illetve nem kezdeményezhet jogkövetkezménnyel járó intézkedést a cselekményre, amelynek elkövetője jegyzőkönyvvel, határozattal igazolja, hogy ugyanazon cselekmény miatt a vámhivatal már eljárt vagy eljárást indított.

67. §[165] (1) E törvény alkalmazásában jövedéki ellenőrzés alól elvont terméknek (a továbbiakban: elvont termék) minősül:

a) bármely termék, amelyet a termelő jövedéki alany a jövedéki terméke előállításához közvetlen anyagként szerzett be, illetve az a jövedéki termék, amelyet a 17/B. és 17/C. §-ban meghatározott nem jövedéki alany felhasználó közvetlen anyagként terméke előállításához szerzett be, és származását, eredetét számlával, vámokmánnyal, az Szt. előírásainak megfelelő belső bizonylattal nem tudja igazolni;

b)[166] az a jövedéki termék, amelyet jövedéki engedély nélkül gyártottak, importáltak, forgalmaztak, amelyet nem jövedéki alanytól szereztek be, illetve amelynek szállítását e törvény rendelkezéseinek megsértésével végzik;

c) az a jövedéki termék, amelynek származását, eredetét forgalombahozója, szállítója számlával, vámokmánnyal, az Szt. előírásainak megfelelő belső bizonylattal nem tudja igazolni, illetve vásárlója bizonyíthatóan nem járt el kellő körültekintéssel a termék jogszerű forgalmazásának tisztázása érdekében;

d) az a jövedéki termék, amelyet üzlethelyiségen kívül vagy nem az e törvényben meghatározott üzletkörbe tartozó üzlethelyiségben, üzemanyagtöltő állomáson, kiskereskedelmi tárolótelepen, önálló háztartási tüzelőolaj eladóhelyen vagy tüzelőanyag telephelyen hoztak kiskereskedelmi forgalomba, kivéve a 41. § (2) bekezdésében a sörre és a 48. §-ban a gázolajra adott eseti engedéllyel történő értékesítést;

e) ha a jövedéki terméket exportcélra adták el, és az exportáló annak teljesítését a 15. § (3) bekezdése szerint a termék kiszállításának megkezdését követő 30 napon belül nem tudja igazolni;

f) az a palackozott szesz és szeszes ital, kávé, fűszerpaprika-őrlemény és dohánygyártmány, amelyet a termelő, a termeltető és importáló zárjegy nélkül, vagy hamis zárjegy alkalmazásával, vagy jogtalanul szerzett zárjeggyel ellátva belföldön értékesít, amelyet a nagy- és kiskereskedő zárjegy nélkül vásárol meg, készletez és értékesít, illetve ilyen terméket bizonyíthatóan neki felróható okból hamis zárjeggyel hoz forgalomba;

g)[167] az a jövedéki termék, amelynek importálása, nagykereskedelme esetén megsértik a 17/A. § (10) bekezdésében foglaltakat;

h) a cukorcefre és az abból készült szesz és szeszes ital;

i) az a szárított és fermentált dohány, amelyet közvetlen fogyasztási célra adtak át, értékesítettek, illetve megvásároltak, birtokban tartanak;

j) az a fűszerpaprika-féltermék, amelyet közvetlen fogyasztásra adtak át, értékesítettek, illetve vásároltak;

k) az az adózatlanul vásárolt, de nem közvetlen anyagként felhasznált (értékesített) jövedéki termék, amely után a fogyasztási adót nem fizették meg;

l) az az adózatlanul értékesített jövedéki termék, amelynek értékesítése a 17/B. § (3) bekezdése szerint - az értékesítést követő 30 nap elteltével - nem minősül teljesítettnek, illetve az a 17/C. § (1) bekezdése szerinti adózatlan jövedéki termék, amelynek felhasználását a 17/C. § szerint nem jelentették be;

m) az a (2) bekezdés szerint kereskedelmi mennyiségűnek minősülő jövedéki termék, amelyet az 55. § (3) bekezdése szerint folytatott jövedéki ellenőrzés során a nem jövedéki alanynál találnak meg, és annak származását, eredetét, birtokolásának jogszerűségét nem tudják igazolni.

n)[168] a 3. § (3) bekezdésének h) pontjában megjelölt terméken kívüli egyéb termék belső égésű motorok üzemanyagaként való értékesítése vagy felhasználása, ha a termék után a fogyasztási adót nem fizették meg.

(2) Az (1) bekezdés m) pontjában foglaltak alkalmazásában kereskedelmi mennyiségű jövedéki terméknek

1. cigarettából a 2000 darabot,

2. szivarból a 200 darabot,

3. fogyasztási dohányból az 1000 grammot,

4. szeszből választékonként a 3 litert,

5. szeszes italból választékonként a 3 litert,

6. sörből az 50 litert,

7. kávéból az 5 kilogrammot,

8. fűszerpaprika-őrleményből az 5 kilogrammot,

9. üzemanyagból az üzemeltetett gépjárművek műszakilag indokolt egy havi szükségletét,

10. tüzelőolajból a fűtési idényre számított éves szükséglet időarányos részét (ha tüzelőolajjal fűtenek)

meghaladó beszerzett, tárolt, birtokban tartott mennyiség minősül.

68. §[169] (1) A büntetőeljárásban le nem foglalt, megtalált elvont terméket

a) a 67. § (1) bekezdése a), k) és l) pontjában meghatározott, továbbá azokban az esetekben, ha a jövedéki alany a jövedéki engedélye szerinti, általa gyártott, importált, exportált, nagy- és kiskereskedelmi tevékenysége során forgalmazott jövedéki terméke származását, eredetét nem tudja igazolni, a vámhivatal ezen elvont terméket többletként állapítja meg és a jövedéki alannyal készletre veteti;

b)[170] a 67. § (1) bekezdésében foglalt egyéb - az a) pontba nem tartozó - esetekben az elvont terméket, továbbá a tárgyi bizonyítási eszközt a vámhivatal lefoglalja, kivéve a 69. § (10) bekezdésében foglalt eseteket.

(2) Az (1) bekezdés b) pontja szerint lefoglalt

a) terméket el kell kobozni, az elkobzásról a jövedéki bírságot megállapító határozatban kell rendelkezni;

b) tárgyi bizonyítási eszköz lefoglalását - az (5) bekezdésben foglalt eltéréssel - meg kell szüntetni, ha az eljárás érdekében arra már nincs szükség, és a jogerős jövedéki bírságot megfizették.

(3) A (2) bekezdés a) pontja szerint elkobzott termékek közül

a) a zárjegy nélküli vagy a hamis, illetve a jogellenesen megszerzett zárjeggyel ellátott dohánygyártmányt, szeszt, szeszes italt, kávét és fűszerpaprika-őrleményt a vámhivatal felügyelete mellett meg kell semmisíteni;

b) az a) pontba nem tartozó egyéb elkobzott termékek esetén a vámhivatal intézkedik azoknak az állam javára történő értékesítéséről, illetve eredménytelenség esetén azt is az a) pont szerint megsemmisíti;

c) a megsemmisítésre kerülő termékek megsemmisítési, illetve az elkobzott termékek környezeti kártételének megszüntetésével felmerülő költségeket a 70. § (1) bekezdése szerinti elkövető a 71. §-ban foglalt eljárás alapján köteles megfizetni.

(4) Ha a hatóság vagy a bíróság a büntetőeljárásban lefoglalt elvont terméknek a visszaadását rendeli el, de az e törvény rendelkezései szerint - egyéb okból - elkobzás alá esik, a vámhivatal az elvont terméket lefoglalja, és az e § (2) és (3) bekezdése rendelkezései szerint jár el.

(5) A tárgyi bizonyítási eszközként lefoglalt,

a) a szárított és fermentált dohány feldolgozására alkalmas gépet, ha azt nem a fermentáló, a dohánygyár használja, tartja birtokában,

b) a szeszgyártásra alkalmas készüléket, amelyet nem a vámhivatal engedélyével és ellenőrzése mellett működtetnek, a 27. § (4) bekezdésében megjelölt kivétellel,

el kell kobozni.

69. § (1) A (4) bekezdés a) pontjában és az (5) bekezdésben meghatározott jövedéki bírság alapját az adott elvont termék kiskereskedelmi egységárának és mennyiségének szorzata képezi.

(2)[171]

(3) Az (1) és (2) bekezdés rendelkezésének alkalmazásában kiskereskedelmi árként az adott elvont terméknek vagy a használati értéke alapján a vele azonosítható terméknek - a jövedéki ellenőrzés időpontjában - leggyakrabban érvényesülő (szokásos) árát kell számításba venni.

(4)[172] A jövedéki bírság mértéke - az (5)-(8) bekezdésben foglalt eltéréssel -

a)[173] a 67. § (1) bekezdésének b)-g), k) és l) pontjaiban szereplő elvont termékek után az (1) bekezdés szerint meghatározott bírságalapnak

1. dohánygyártmányoknál a 140%-a,

2. szesznél és szeszes italnál a 160%-a,

3. sörnél a 110%-a,

4. kávénál a 60%-a,

5. fűszerpaprika-őrleménynél a 100%-a,

6. motorbenzinnél, gázolajnál, tüzelőolajnál, motorhajtó üzemanyagként cseppfolyósított gázterméknél és földgáznál a 120%-a,

de legalább 20 ezer forint, illetve a 67. § (1) bekezdésének b) pontjában foglalt esetben - amennyiben fennállnak a (10) bekezdésben foglalt feltételek - legalább 50 ezer forint, és legfeljebb 500 ezer forint;

b) cukorcefre után 200 forint literenként;

c) a 67. § (1) bekezdésének i) pontjában foglalt esetekben a szárított és fermentált dohány után 1000 forint kilogrammonként;

d) a 67. § (1) bekezdésének j) pontjában meghatározott esetben a fűszerpaprika-féltermék után 1000 forint kilogrammonként;

e) az egyéb kőolajszármazékok elvont mennyisége után a termék fogyasztási adót és általános forgalmi adót nem tartalmazó termelői értékesítési egységárának 500%-ával felszorzott összeg, de legalább 100 ezer forint, ahol egységárként az elvont terméknek vagy a használati érték alapján vele azonosítható terméknek a jövedéki ellenőrzés időpontjában leggyakrabban érvényesülő (szokásos) árát kell számításba venni.

f)[174] a 67. § (1) bekezdésének m) pontjában foglalt esetben az e bekezdés a) pontja 1-6. alpontjai alapján meghatározott összeg kétszerese, de legalább 100 ezer forint;

g)[175] a 67. § (1) bekezdés n) pontjában foglalt esetben az (1) bekezdés szerint meghatározott jövedéki bírságalap ötszöröse, de legalább 100 ezer forint.

(5)[176] Az adózatlan készletekben keletkezett készlethiány, az üzemanyagtöltő állomás motorbenzin, gázolaj, továbbá a kiskereskedelmi elárusítóhelyek tüzelőolaj készletében megállapított készlettöbblet után a jövedéki bírság mértéke az (1) bekezdés szerint meghatározott bírságalapnak

1. dohánygyártmányoknál a 110%-a,

2. szesznél és szeszes italnál a 120%-a,

3. sörnél a 80%-a,

4. kávénál az 50%-a,

5. fűszerpaprika-őrleménynél a 100%-a,

6. motorbenzinnél, gázolajnál és tüzelőolajnál a 90%-a,

illetve az egyéb kőolajszármazékoknál a (4) bekezdés e) pontja szerint kiszámított összegnek az 50%-a.

(6)[177] A 67. § (1) bekezdésének a) pontjában meghatározott elvont termék után a vámhivatal

a) jövedéki alany esetén az elvont termék felhasználásával előállított jövedéki termék egységnyi mennyiségére a (4) bekezdés a) pontja szerint számított bírságnak és az elvont termék mennyiségének a szorzatával,

b) a nem jövedéki alany felhasználó esetén az elvont jövedéki termék mennyiségére a (4) bekezdés a) pontja szerint

meghatározott összeg kétszeresét elérő, de legalább 100 ezer forint jövedéki bírságot vet ki.

(7)[178] A 66. § (1) bekezdésének d) pontjában foglalt esetben legalább 50 ezer és legfeljebb 500 ezer forint jövedéki bírság vethető ki.

(8)[179] A 66. § (1) bekezdésének e) pontjában foglalt esetekben a jövedéki bírság a megtalált hamisított vagy jogtalanul megszerzett zárjegy darabszámával és díjtételével számított összeg ötszöröse.

(9)[180] Ha az elvont terméket sem a büntető-, sem a jövedéki eljárás során nem lehet lefoglalni, de az elvonás ténye bizonyított, a jövedéki bírság alapját a rendelkezésre álló adatok alapján becsléssel kell megállapítani. A becslési eljárás során az adózás rendjéről szóló 1990. évi XCI. törvény rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.

(10)[181] A (4) bekezdés a) pontjában meghatározott legalább 50 ezer forint és legfeljebb 500 ezer forint összegű jövedéki bírság a 67. § (1) bekezdésének b) pontjában foglalt esetben akkor vethető ki, ha a nagykereskedő, a kiskereskedő az adott telephelyen, üzlethelyiségben engedély nélkül általa forgalmazott termékek eredetét, adózottan történő beszerzését hitelt érdemlően igazolja, valamint, ha e tevékenységét e törvény egyéb rendelkezéseinek betartásával végezte, továbbá ha

a) már rendelkezik egy másik telephelyére, üzlethelyiségére érvényes - az engedély nélkül folytatott tevékenysége szerinti - jövedéki engedéllyel; vagy

b) az e törvény előírásainak megfelelő kérelmét az ellenőrzést legalább 30 nappal megelőzően benyújtotta és kérelmét a hatóság nem utasította el; vagy

c) a kiskereskedelmi tevékenységet nagykereskedelmi jövedéki engedély birtokában folytatta; vagy

d) a nagykereskedelmi tevékenységet 1995. július 12-ét megelőzően kiskereskedelmi jövedéki engedély birtokában folytatta.

70. § (1) A jövedéki bírságot az a jövedéki alany vagy az a jövedéki engedéllyel nem rendelkező szervezet, természetes személy köteles megfizetni, amelynél (akinél) a jövedéki ellenőrzés feltárta, hogy a 66. § (1) bekezdésében meghatározott cselekményt elkövette.

(2) Az ugyanazon elvont termék után kivetett jövedéki bírság megfizetéséért a megfizetésre kötelezettek egyetemlegesen felelősek.

(3) Az alkalmazott által munkakörében elkövetett cselekmény után a jövedéki bírságot a munkáltató köteles megfizetni.

(4) A jövedéki bírság kivetéséhez való jog annak a naptári évnek az utolsó napjától számított 5 év elteltével évül el, amelyben a jogsértő cselekményt elkövették, illetőleg a készlethiányt megállapították, továbbá a jövedék alól elvont termék az elkövető birtokából kikerült.

(5)[182] A jogerős jövedéki bírság sem hivatalból, sem kérelemre nem engedhető el, és nem mérsékelhető. Kérelemre a természetes személy részére fizetési halasztást, részletfizetést a területi parancsnokság engedélyezhet, ha a bírság egy összegben való megfizetése a személy családi, jövedelmi, vagyoni és szociális körülményeire tekintettel aránytalanul súlyos megterhelést jelentene.

71. § (1)[183] A vámhivatal az elvont termék mennyisége, értéke után a jövedéki bírság alapját és a fizetendő jövedéki bírság összegét, valamint az elkobzás elrendelését határozattal állapítja meg.

(2) Az (1) bekezdés alapján megállapított jövedéki bírság a határozat jogerőre emelkedésekor esedékes és 15 napon belül kell az országos parancsnokság jövedéki bírság bevételi számlájára befizetni.

(3) A (2) bekezdés szerinti határozat végrehajthatóságát a bírósági felülvizsgálat nem érinti. A végrehajtás felfüggesztéséről kérelemre a bíróság végzéssel határoz.

(4) A jövedéki bírságot megállapító határozat bírósági felülvizsgálata esetén a bíróság a határozatot megváltoztathatja.

72. § A 20. § (5) bekezdése és az 52. § (3) bekezdése szerinti zárjegyhiány utáni díjösszeg, továbbá a 64. § (2) bekezdése szerinti bérfőzési szeszadó és a 71. § szerinti jövedéki bírság késedelmes befizetése esetén késedelmi pótlékot kell fizetni. A késedelmi pótlék mértéke a késedelem minden naptári napja után a felszámítás időpontjában érvényes jegybanki alapkamat kétszeresének 365-öd része.

Végrehajtási eljárás

73. § (1) A zárjegyhiány díjösszeg, a bérfőzési szeszadó és a jövedéki bírság tartozás (a továbbiakban: tartozás) végrehajtására - az e törvényben foglalt eltérésekkel - a bírósági végrehajtásról szóló 1979. évi 18. számú törvényerejű rendelet rendelkezéseit kell alkalmazni. Ahol e rendelet végrehajtót említ, ott az országos parancsnokság és szervei hivatásos állományú tagját, ahol a bíróság elnökét, ott a területi parancsnokság parancsnokát kell érteni.

(2) A vámhivatal jogerős határozata - ha törvény másként nem rendelkezik - az esedékesség időpontjától végrehajtható.

(3) A vámhivatal a tartozás megfizetésére kötelezettet (a továbbiakban: fizetésre kötelezett személy) felhívja, eredménytelen felhívás esetén a végrehajtást megindítja.

(4)[184] A tartozást

a) azon fizetésre kötelezett esetében, amely a jövedéki biztosítékot bankgaranciában teljesítette,

aa) a jövedéki bírságot megállapító jogerős határozat megküldésével a bankgaranciát kiállító pénzintézet számlájának terhére,

ab) a jövedéki bírság bankgaranciával nem fedezett összegére vonatkozóan azonnali beszedési megbízással;

b) az a) pontba nem tartozó fizetésre kötelezett személy esetén,

ba) ha bankszámlával rendelkezik, azonnali beszedési megbízással,

bb) ha nem rendelkezik bankszámlával, a munkabéréből vagy egyéb rendszeres járadékából történő letiltással

kell végrehajtani.

(5) A (4) bekezdés a) pontja szerinti azonnali beszedési megbízás a fizetésre kötelezett személy bármely bankszámlája ellen benyújtható.

(6) Ha a (4) bekezdésben foglalt végrehajtás nem, vagy aránytalanul hosszú idő múlva vezetne eredményre, a fizetésre kötelezett személy követelését, továbbá ingó és ingatlan vagyontárgyait kell végrehajtás alá vonni.

(7) A végrehajtást - az ingatlan-végrehajtás kivételével - a vámhivatal folytatja le.

74. § (1) Ha az ingóvégrehajtás eredménytelen, vagy abból a tartozás nem egyenlíthető ki, a területi parancsnokság parancsnoka határozatban rendeli el az ingatlan-végrehajtást.

(2) Az ingatlan-végrehajtás elrendelésének akkor van helye, ha a tartozás összege a 100 ezer forintot meghaladja, illetve ennél kisebb összeg esetén akkor, ha a tartozás a végrehajtás alá vont ingatlan értékével arányban áll.

(3) Az ingatlan-végrehajtást elrendelőnek - a végrehajtási jog bejegyzése végett - a jogerős határozattal az ingatlan fekvése szerint illetékes földhivatalt kell megkeresnie.

(4) A végrehajtási jog bejegyzéséről szóló jogerős határozatot az ingatlan fekvése szerint illetékes bírósági végrehajtónak kell megküldeni, kérve az ingatlan értékesítését.

(5) Ha a végrehajtási jog nem jegyezhető be, a tartozás erejéig a területi parancsnokságot a fizetésre kötelezett személy ingatlanán jelzálogjog illeti meg, a tartozás megfizetéséig.

75. § A vámhivatal, a területi parancsnokság parancsnoka a fizetésre kötelezett személy kérelmére vagy felettes szerve rendelkezésére a végrehajtási eljárást felfüggeszti, ha a tartozást előíró határozat megváltozása vagy megsemmisítése várható.

76. § (1) A végrehajtással felmerült költség, így különösen az alkalmazott becsüs díjazása, a szállítási, tárolási, értékesítési és egyéb költség a fizetésre kötelezett személyt terheli.

(2) Az (1) bekezdés szerinti költségekről határozatot kell hozni, amely ingóvégrehajtás esetén 500 forintnál, ingatlan-végrehajtás elrendelése esetén pedig 1000 forintnál nem lehet kevesebb.

77. § (1) Ha a fizetésre kötelezett személyek mindegyikével szemben lefolytatták a végrehajtási eljárást, de az nem vezetett eredményre, a tartozást határozattal kell törölni.

(2) A végrehajthatatlanság címén törölt tartozást újból elő kell írni, ha a végrehajtáshoz való jog elévülési idején belül a tartozás végrehajthatóvá válik.

(3) Az esedékessé válás évében végrehajthatatlanság címén a tartozás nem törölhető.

(4) A tartozás végrehajtásához való jog az esedékesség naptári évének utolsó napjától számított 5 év elteltével évül el.

HATODIK RÉSZ

ZÁRÓ ÉS ÁTMENETI RENDELKEZÉSEK

XV. Fejezet

Hatályba léptető rendelkezések

78. § (1) Ez a törvény - a (2) és (3) bekezdésben, a 80. §-ban foglalt eltéréssel - 1993. július hónap 1. napján lép hatályba.

(2) A dohánygyártmányok, a kávé, a palackozott szesz, a szeszes italok zárjegyére vonatkozó rendelkezések 1994. január hónap 1. napján lépnek hatályba.

(3) A háztartási tüzelőolaj felhasználásának jogosultságát igazoló engedély megszerzésére és a HTO-utalvány igénylésére vonatkozó rendelkezéseit 1994. május hónap 1. napjától kell alkalmazni.

(4) E törvény hatálybalépésével egyidejűleg

a) a szesz előállításáról, forgalomba hozataláról, felhasználásáról, jövedéki ellenőrzéséről és adóztatásáról szóló 22/1973. (VIII. 25.) MT rendelet, az ezt módosító 71/1982. (XII. 10.) MT rendelet;

b) a szesz adóztatásáról és jövedéki ellenőrzéséről szóló 35/1980. (XI. 5.) PM rendelet, az ezt módosító 64/1981. (XII. 27.) PM, 92/1982. (XII. 15.) PM, 15/1986. (VI. 26.) PM, 44/1987. (IX. 30.) PM, 19/1988. (V. 31.) PM, 17/1990. (VIII. 23.) PM, 28/1991. (XI. 8.) PM rendelet;

c) a dohány termeléséről, feldolgozásáról, forgalomba hozataláról és jövedéki ellenőrzéséről szóló 16/1968. (IV. 9.) Korm. rendelet, az ezt módosító 77/1982. (XII. 20.) MT rendelet;

d) a dohányjövedéki ellenőrzésről szóló 28/1968. (X. 13.) PM rendelet, az ezt módosító 31/1990. (XII. 28.) PM rendelet;

e) a dohányipari termékek fogyasztói forgalmáról szóló 13/1968. (XI. 12.) BkM rendelet és az ezt módosító 3/1969. (III. 30.) BkM, 2/1976. (I. 27.) BkM, 10/1977. (VI. 14.) BkM, 1/1984. (II. 1.) BkM rendelet;

f) a szesz előállításáról, forgalomba hozataláról és felhasználásáról szóló 11/1992. (III. 18.) FM rendelet;

g) a háztartási tüzelőolaj forgalmazásáról szóló 66/1993. (V. 4.) Korm. rendelet

hatályát veszti.

Felhatalmazás

79. § (1) Felhatalmazást kap a pénzügyminiszter arra, hogy rendeletben határozza meg

a) a jövedéki termékek termelése tekintetében

1. az alkalmazható mérőberendezés típusára, elhelyezésére, hitelesítésére, javítására, működési zavarai különös eseteire,

2. a hivatalos zár alkalmazására, elhelyezésére és eltávolítására,

3. jövedéki ellenőrzési szempontból a jövedéki üzem minősítésének feltételeire, a termelési folyamat, a termelőberendezés kritikus pontjaira, különösen a mérőberendezések és a termelőberendezések csatlakoztatására,

4. a termék fajtájának, szeszfokának vegyvizsgálattal történő meghatározására,

5. a termék származásának, eredetének igazolására,

6. a készletbevallásra,

7. a szeszüzem által gyártott denaturált szesz denaturálási eljárására

a részletes előírásokat, eljárási szabályokat;[185]

b)[186] a dohánygyártmányokra, a kávéra, a fűszerpaprika-őrleményre, a palackozott szeszre és szeszes italra elrendelt zárjegy alkalmazásának részletes előírásait és szabályait;

c) a jövedéki engedélykérelem [10. § (1) bekezdés], illetve a jövedéki engedély okirat [11. § (5) bekezdés] formanyomtatványát.

(2)[187]

(3)[188] Felhatalmazást kap a pénzügyminiszter arra, hogy

a)[189] az ipari és kereskedelmi, valamint a földművelésügyi miniszterrel egyetértésben a jövedéki termék termelési, raktározási, mérési, szállítási elszámolható veszteség normáit és többleteit,

b)[190] a jövedéki ellenőrzés alól elvont termék vámhivatal által történő lefoglalásának, elkobzásának és megsemmisítésének részletes szabályait

rendeletben határozza meg.

Átmeneti rendelkezések

80. § (1) Az a jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet és természetes személy, amely (aki) a 3. § (1) bekezdésében meghatározott jövedéki tevékenységet a 78. § (1) bekezdésében szereplő időpont előtt kezdte meg, köteles az e törvény hatálybalépését követő 60 napon belül - a 10. §-ban foglaltaknak megfelelően - jövedéki engedély iránti kérelmét az illetékes engedélyező hatósághoz benyújtani.

(2) Az engedélyező hatóság az (1) bekezdés szerinti kérelmet a benyújtást követő 6 hónapon belül köteles elbírálni, és a 11. § szerint kiadni a jövedéki engedélyt.

(3) Az (1) bekezdésben meghatározott szervezet és természetes személy jövedéki engedély nélkül legfeljebb az e törvény hatálybalépését követő 8 hónapig folytathat jövedéki tevékenységet, a törvény egyéb szabályainak betartása mellett.

(4) Jövedéki terméknek az üzlethelyiségen, az üzemanyagtöltő állomáson, a háztartási tüzelőolajat értékesítő önálló eladóhelyen vagy tüzelőanyag telephelyen kívüli értékesítése csak az e törvény hatálybalépésének napját követő 30 napig megengedett.

(5) Nem kaphat jövedéki engedélyt az a szervezet és természetes személy, amely (aki) a jövedéki termékeket nem olyan üzletkörbe tartozó kereskedelmi egységben forgalmazza, ahol azt e törvény megengedi, illetve, ha a jövedéki termékek kiskereskedelmi forgalmazásához saját tulajdonú vagy bérelt üzlethelyiséggel, üzemanyagtöltő állomással, háztartási tüzelőolajat értékesítő önálló eladóhellyel vagy tüzelőanyag telephellyel nem rendelkezik.

(6) Az a jövedéki alany, amelynek (akinek) a 9. § (1) bekezdése szerint kettős könyvvezetésre kell áttérnie, az e törvény hatálybalépése évét követő év január 1. napjától kell ekként vezetni könyvelését.

(7) Az (1) bekezdésben meghatározott szervezetek és természetes személyek a jövedéki termékek kiskereskedelmi forgalmazásának feltételeként előírt pénztárgép alkalmazása alól - ha jogszabály másként nem rendelkezik - legfeljebb az e törvény hatálybalépésének napjától számított 1 évig mentesülnek.

Módosuló jogszabályok

A fogyasztási adóról és a fogyasztói árkiegészítésről szóló 1991. évi LXXVIII. törvény módosítása

81. § (1) A FAT. 1. § (2) bekezdése a következő rendelkezéssel egészül ki:

"Mentes az adófizetés alól továbbá - a motorbenzin, a gázolaj, a tüzelőolaj és könnyű fűtőolaj kivételével - az a termékimport, amelyet a zártárusítású diplomatabolt részére importálnak."

(2) A FAT. 5. §-a (1) bekezdésének c) pontja helyébe az alábbi rendelkezés lép:

(Belföldi értékesítésnek minősül)

"c) a terméknek a termelő vagy a termeltető által saját kiskereskedelmi hálózatába, üzlethelyiségébe történő kiszállítása."

(3) A FAT. 5. §-a az alábbi (3) bekezdéssel egészül ki:

"(3) Nem minősül belföldi értékesítésnek a zártárusítású diplomatabolt részére történő termékértékesítés, a motorbenzin, a gázolaj, a tüzelőolaj és könnyű fűtőolaj kivételével."

(4) A FAT. 6. §-a (5) bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Nem tekinthető használt terméknek)

"a) a motorbenzin, a gázolaj, a tüzelőolaj, a könnyű fűtőolaj, a kozmetikai termék, az élelmiszer, az élvezeti cikk, az importált nemesfém termék és drágakő, az importált személygépkocsi, ha az 4 éves vagy ennél fiatalabb gyártású személygépkocsiként kerül vámkezelésre, továbbá a változatlan (kijavított) állapotban már nem értékesíthető nemesfém termék és drágakő;"

(5) A FAT. 7. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"7. § (1) A finomított szesz és a víztelenített szesz értékesítését végző adóalany, illetve az e termékeket importáló mentesül az adó megfizetése alól, ha

a) az adóalany vállalja, hogy a vevő részére a szeszt - a jövedéki szabályozásról és ellenőrzésről, valamint a bérfőzési szeszadóról szóló törvény rendelkezése alapján - a szesz raktárközi forgalmára vonatkozó előírások szerint adja ki;

b) a vevő írásban értesíti az adóalanyt és a vámhivatalt, illetve import esetén az importáló a vámhivatalt, hogy lemond a 11. § (1) bekezdés e) pontjában biztosított adóvisszaigénylési jogáról.

(2) A vevő akkor mondhat le adóvisszaigénylési jogáról, ha a finomszeszt és a víztelenített szeszt közvetlen anyagként a saját előállítású vagy bérmunkában termeltetett termékéhez használja fel."

(6) A FAT. 3. számú melléklete hatályát veszti.

(7) A FAT. 8. §-a (1) bekezdésének a) pontja a következő ac) ponttal egészül ki:

(Az adófizetési kötelezettség)

"ac) az 5. § (1) bekezdésének c) pontjában meghatározott esetben a kiszállításról kiállított bizonylaton a kiszállítás időpontjaként feltüntetett napon;"

(keletkezik.)

(8) A FAT. 9. §-a (1) bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Az adó alapja, ha az adó mértéke százalékos:)

"a) a saját előállítású és a bérmunkában termeltetett terméknél

aa) a saját kiskereskedelmi hálózatba, üzlethelyiségbe történő kiszállítás esetén a termék közvetlen önköltsége;

ab) egyéb esetekben az értékesített termék fogyasztási adót és általános forgalmi adót nem tartalmazó ellenértéke,"

(9) A FAT. 11. §-a (1) bekezdésének a) és b) pontja a következők szerint módosul, a c) pontja hatályát veszti, illetve az alábbi g) ponttal egészül ki:

[Az önadózás keretében [17. § (1) bekezdés] megállapított fizetendő adóból levonhatja vagy az állami adóhatóságtól visszaigényelheti a terméket terhelő adót]

"a) az adó alanya, import esetén az importáló, ha az adóval növelt áron értékesített, beszerzett terméket - a g) pontban foglalt eltéréssel - visszaveszi vagy külföldre visszaszállítja (visszavásárlás, visszáru, reexport);

b) a vevő, ha az adóval növelt áron beszerzett terméket - a g) pontban foglalt eltéréssel - a külkereskedelmi áruforgalom keretében exportálja;"

"g) az a) és b) pont esetén a zárjeggyel ellátott dohánygyártmány, kávé, palackozott szesz és szeszes ital adója akkor vonható le, igényelhető vissza, ha a termékről a zárjegyet az adó alanya a vámhivatal képviselőinek jelenlétében eltávolítja és megsemmisíti. A megsemmisítési jegyzőkönyv a visszaigénylés kötelező melléklete. A vámhivatal költségeit az adóalany a vámeljárás szabályai szerint téríti."

(10) A FAT. 1. számú mellékletének 21. pontja a következőképpen módosul:

"21. Az 5. § (2) bekezdésében foglaltak figyelembevételével, a 11. § (1) bekezdés e) és f) pontjának rendelkezése alkalmazható a nemesfémből készült ékszeralkatrészek és a nemesfémből készült egyéb termékalkatrészek (69- 31-10, 69-33-1-ből), a pörköltkávé és a kávékivonat (87-81 és 87-82), a szeszgyártási termékek és a szeszes italok (88-1 és 88-2), a szőlőborok (88-3-ból), a likőrbor szőlőborból és gyümölcsborból (88-31-4-ből és 88-39-4-ből), valamint a főzött és fejtett sör (88-43 és 88-45) termékek közvetlen anyagként történő felhasználása esetén."

Az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló 1957. évi IV. törvény módosítása

82. § Az Áe. 3. §-ának (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(6) Ezt a törvényt a honvédelmi, a külkereskedelmi, az igazgatási és társadalombiztosítási ügyekben, valamint a tisztességtelen piaci magatartás tilalmáról, az árak megállapításáról szóló törvényekben megállapított ügyekben, továbbá az adó- és jövedéki ügyekben akkor kell alkalmazni, ha jogszabály másként nem rendelkezik."

1-11. számú melléklet az 1993. évi LVIII. törvényhez[191]

12. számú melléklet az 1993. évi LVIII. törvényhez[192]