9/1994. (III. 10.) FM rendelet

vágósertések és vágómarhák vágás utáni minősítéséről

Az agrárpiaci rendtartásról szóló 1993. évi VI. törvény 27. §-ának (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján - az érdekelt miniszterekkel egyetértésben - a kereskedelmi célú vágóállat-termelés, valamint a minőségi hús, hústermék előállítása érdekében a következőket rendelem el:

Általános rendelkezések

1. §

(1) E rendelet hatálya azokra a természetes személyekre, jogi személyekre és jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaságokra terjed ki, akik bel-, illetve külkereskedelmi értékesítés vagy közfogyasztás céljából vágóhidat vagy vágóhelyet üzemeltetnek (a továbbiakban: vágóhíd, illetve vágóhely üzemeltetője), valamint azokra, akik az e tevékenység ellátásában termelőként, minősítőként vagy eljáró szervként részt vesznek.

(2) E rendelet előírásait a külkereskedelmi értékesítésre vagy közfogyasztásra kerülő, e rendelet szerint minősített vágósertésekre (METJ 93-22-01) és vágómarhákra (METJ 93-12-01) (a továbbiakban együtt: vágóállat) kell alkalmazni.

2. §

A rendelet alkalmazásában:

a) bőrös sertés: a levágott sertés kivéreztetve, a gerinc hosszanti középvonalában kettéhasítva, nyelv, szőr, köröm, nemi szervek, belsőség (szív, máj, tüdő és bélgarnitúra) nélkül, de szalonnával és rekeszizommal;

b) lehúzott (szalonna nélküli) sertés: a levágott sertés kivéreztetve, a gerinc hosszanti középvonalában kettéhasítva, nyelv, bőr, köröm, nemi szervek, belsőség (szív, máj, tüdő és bélgarnitúra) és szalonna nélkül, külső és belső felületein a zsiradéktól letisztítva (tőkehús-szabvány szerinti megmunkálással); [az a) és b) pontok a továbbiakban együtt: hasított sertés];

c) hasított marha: a levágott marha kivéreztetve, bőr, bélgarnitúra, fej és lábvégek nélkül; a fej a nyakszirtcsont és az első nyakcsigolya, a lábak a hajlatokban kerülnek levágásra; a teheneknél tőgy, a hímivarúaknál nemi szervek nélkül;

d) hasított féltest: a hátgerinc felezésével kettéválasztott állattest;

e) negyed marha: a vágott féltest a bordák mentén a gerincre merőlegesen szétvágva;

f) első negyed marha: a kettévágott féltest első része;

g) hátsó negyed marha: a kettévágott féltest hátsó része;

h) súly: tömeg, súlymértékben számítva;

i) melegsúly: az a), b), c) pont szerint előkészített hasított sertés, illetve marha, szúrás után nem több mint 45 perccel mért súlya;

j) hasított hideg súly: a meleg súlyból konverziós tényezővel számított érték;

k) hasított sertés színhústartalma: a levágott sertés teljes csontozásával nyert tiszta vörös, harántcsíkolt izmok súlyának és a teljes hasított súlyának a hányadosa;

l) besorolási osztályok: a hasított sertésnél a becsült színhústartalom %-os értéke alapján, a hasított marha esetében a húsosság és a faggyússág alapján megállapított kategóriák;

m) azonosító jel: a tulajdonos azonosságának megállapítására alkalmas vágóállatjelölés;

n) minősítés: a rendeletben meghatározott feltételek szerinti osztályba sorolás;

o) minősítő: a minősítésre jogosult természetes és jogi személy, valamint jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság;

p) minősítő módszer: a sertéseknél mérőrendszerből és a hozzá tartozó regressziós egyenletből, marha esetében pontosan rögzített követelményrendszerből áll.

Minősítés

3. §

(1) Valamennyi 50-120 kg meleg súlyú hasított sertést, valamint súlyhatár nélkül valamennyi hasított marhát minősíteni kell.

(2) A minősítés feltételeit vágósertés esetében az 1. számú melléklet, vágómarha esetében pedig a 2 számú melléklet tartalmazza.

4. §

Az 1. § (2) bekezdése szerinti vágóállatot a termelő vágás előtt köteles olyan azonosító jellel ellátni, amely a vágóállat azonosítását a feldolgozásig lehetővé teszi.

5. §

(1) A termelő vagy képviselője, valamint a vágóhíd, illetve a vágóhely üzemeltetője a minősítés eredménye ellen kifogással élhet az Országos Hús- és Tejellenőrzési Főfelügyeletnél (a továbbiakban: főfelügyelet).

(2) Kifogásolt minősítés esetén a termelő vagy képviselője, valamint a vágóhíd, illetve vágóhely üzemeltetője helyszíni ellenőrzést kezdeményezhet a főfelügyeletnél.

(3) A minősítés ellenőrzésének költségeit a kifogás benyújtója viseli, ha a minősítés megfelelő volt.

6. §

(1) A hasított féltesteket a meleg súly mérésekor kell minősíteni és tanúsító jelöléssel ellátni.

(2) A hasított sertést nagybetűs jellel (S/EUROP), a hasított marhát betű- (EUROP) és számjellel (1...5) kell ellátni. A betűknek, illetve számoknak legalább 2 cm nagyságúaknak kell lenniük. A jelölésre használható bármilyen nem mérgező, véletlenszerűen eltávolíthatatlan, hőálló tinta, ráakasztott címke vagy más elismert módszer. A jelölést a kereskedelmi értékesítésig vagy a feldolgozásig tilos eltávolítani.

7. §

(1) A minősítő köteles a súlymérés és a minősítés adatait a vágóállat más azonosító adataival együtt hitelt érdemlően és utólag is ellenőrizhető módon jegyzőkönyvben rögzíteni. A jegyzőkönyv tartalmazza

a) a súlymérési adatokat:

- a vágóállat hasított meleg súlyát;

b) a minősítési adatokat:

ba) vágósertés esetén:

- bőrös vágásmódnál: a szalonna- és izomvastagság mért értékeit,

- lehúzott vágásmódnál: a zsíros bőr, a szalonnás féltest, a lehúzott, letisztított csontos hús súlyát,

- a minősítési osztály betűjelét, valamint a színhústartalom százalékát;

bb) vágómarha esetén: a húsossági osztály betűjelét, a faggyússági fokozat számjelét, a kor- és ivarjelölést;

c) az azonosító adatokat:

- a vágás helyét és időpontját,

- a vágóállatra vonatkozó azonosító adatokat,

- a termelő személyi adatait,

- a minősítő nevét és működési engedélyének számát. A felvett adatok valódiságáért a minősítő felelősséggel tartozik.

(2) A minősítőnek és a vágóhíd, illetve vágóhely üzemeltetőjének az (1) bekezdés szerinti jegyzőkönyvet a minősítés időpontjában kell kitölteni, és azt a kereskedelmi értékesítésig vagy a feldolgozásig, de legalább a vágást követő 12 hónapig meg kell őriznie.

(3) A minősítés adatai a termelő és a vágóhíd, illetve vágóhely üzemeltetője fizetési megállapodásának, valamint a vállalati, üzemi termelés elszámolásának bizonylati alapjául szolgálnak.

8. §

(1) A földművelésügyi miniszter által a termékpályán elismert terméktanács (a továbbiakban: terméktanács) információs rendszerének keretében központi adatbankot (a továbbiakban: adatbank) működtet. A terméktanács az adatok gyűjtésével és feldolgozásával független szervezetet is megbízhat.

(2) A minősítő a minősítés eredményéről napi jelentést köteles készíteni, és azt a vágóhíd, illetve vágóhely üzemeltetőjének átadni, valamint az adatbanknak megküldeni. A jelentésnek az alábbi adatokat kell tartalmaznia:

a) a minősítő nevét és működési engedélyének számát;

b) a vágások helyét;

c) a hasított sertés vagy marha meleg súlyának mért értékét;

d) a minősítési osztályok betű-, marha esetében a számjelét is;

e) marha esetében a kor- és ivarjelölést;

f) a minőségi osztályok százalékos megoszlását és az adott osztályhoz tartozó színhús százalékát.

(3) A vágóhíd, illetve a vágóhely üzemeltetője köteles megküldeni az adatbanknak a minőségi osztályokhoz tartozó árat.

(4) A vágóhíd, illetve vágóhely üzemeltetője a minősítés eredményéről köteles tájékoztatni a termelőt vagy képviselőjét.

(5) Az adatbank köteles a főfelügyelet részére folyamatosan és térítésmentesen átadni a minősítés ellenőrzéséhez szükséges valamennyi adatot.

(6) Az adatbank az adatok feldolgozásának, illetve értékelésének eredményeit a Földművelésügyi Minisztérium (a továbbiakban: minisztérium) Agrárrendtartási Hivatala, a terméktanács, a kutató-fejlesztő és minőségellenőrzési intézetek, a tenyésztési hatóság, az érintett termelők, a vágóhíd, illetve vágóhely üzemeltetője, valamint ezek képviseleti szerveinek rendelkezésére bocsátja.

(7) Az adatbank a központi adatbankban levő, a (2) bekezdésbe nem tartozó adatokat az adatok szolgáltatójára utaló módon csak az érintett szervezet hozzájárulásával hozhatja nyilvánosságra. Ennek hiányában az adatok csak alapadatként használhatók fel.

A minősítő

9. §

(1) A vágóállatok vágás utáni minősítését kizárólag a minősítési tevékenységre kiképzett, elismert és a tevékenysége végzésére engedéllyel rendelkező természetes személyek végezhetik. A minősítés végzésére vonatkozó engedélyt a főfelügyelet adja ki.

(2) Az engedély kiadásának személyi feltételei:

a) egészségügyi alkalmasság, megfelelő látóképesség;

b) minimum középfokú iskolai végzettség és a minősítési szaktanfolyam eredményes elvégzését tanúsító érvényes állami bizonyítvány.

(3) Az engedély kiadásának tárgyi feltételei:

a) az engedélyezett minősítő módszernek megfelelő típusvizsgálattal és hitelesítéssel rendelkező minősítő eszköz;

b) a nyilvántartás vezetéséhez szükséges eszközök, illetve nyomtatványok.

(4) A minősítő a minősítési tevékenységéért a Ptk. rendelkezései szerint anyagi felelősséggel tartozik.

(5) Amennyiben a minősítést jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság végzi, e tevékenysége ellátásának feltétele, hogy a minősítést végző alkalmazottai vagy tagjai megfeleljenek a (2) és (3) bekezdésben előírt személyi és tárgyi feltételeknek.

10. §

(1) Az engedély határozott időtartamra szól, amely a minősítő kérelmére a 9. § (2) és (3) bekezdésében meghatározott feltételek felülvizsgálata alapján meghosszabbítható.

(2) A főfelügyelet a minősítőt a minősítő azonosíthatóságát szolgáló bélyegzővel látja el, és erről nyilvántartást vezet.

(3) A minősítéshez szükséges és a főfelügyelet által jóváhagyott nyomtatványokat a minősítő köteles beszerezni.

(4) A főfelügyeletnek évente közzé kell tennie a minősítők listáját a minisztérium hivatalos lapjában.

11. §

(1) A minősítő köteles a működés feltételeinek változásait a főfelügyelettel a változás bekövetkeztekor haladéktalanul írásban közölni.

(2) A főfelügyelet a működési engedélyt visszavonja, vagy felfüggeszti

a) a minősítő tevékenységének beszüntetésére vonatkozó nyilatkozata alapján;

b) a minősítő halála esetén;

c) az előírásoknak meg nem felelő működés vagy a feltételek kedvezőtlen változása esetén;

d) a külön jogszabályban meghatározott feltételek nem teljesítése esetén;

e) a jogszabályoknak meg nem felelő nyilvántartás, jelentés, továbbá az ellenőrzés által feltárt valótlan minősítési eredmények alapján.

(3) A minősítő tevékenységének megszüntetésekor vagy engedélyének visszavonásakor a korábbi minősítésekre vonatkozó nyilvántartásokat, dokumentumokat, valamint a bélyegzőt köteles átadni a főfelügyeletnek. A főfelügyelet köteles ezt jegyzőkönyvben rögzíteni.

12. §

(1)[1] A minősítőt a minősítési tevékenységének ellátásáért szerződés alapján díjazás illeti meg.

(2) A minősítő a vágóállat-termelővel, illetve a vágóhíd vagy vágóhely üzemeltetőjével, továbbá hús kis- vagy nagykereskedővel nem állhat munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban, és tőlük munkabért vagy bármilyen egyéb járandóságot a minősítő tevékenysége gyakorlásával összefüggésben semmilyen jogcímen nem kaphat.

(3) A minősítő nem lehet vágóállat-tenyésztő, -hizlaló, hús kis- vagy nagykereskedő, valamint vágóhíd, illetve vágóhely üzemeltetője vagy tulajdonosa.

13. §

(1) A jóváhagyott minősítési módszerek alkalmazásához szükséges műszerek és eszközök típusvizsgálatát el kell végezni.

(2) A típusvizsgálatot a szükséges feltételekkel és felkészültséggel rendelkező és azt hivatalos dokumentumokkal igazoló, a főfelügyelet által kijelölt szervezet végezheti el. A típusvizsgálat költségei a megrendelőt terhelik.

(3) A minősítő eszközök, berendezések üzemben tartója köteles gondoskodni az évenkénti hitelesítésről, valamint a főfelügyelet által elrendelt alkalomszerű hitelesítésről.

(4) A hitelesítést csak a főfelügyelet engedélyével rendelkező szakértő végezheti.

(5) A típusvizsgálat végzésére kijelölt szervezetek és a hitelesítésre jogosult szakértők jegyzékét a minisztérium hivatalos lapjában közzé kell tenni.

Eljáró szervek

14. §

A vágóállatok vágás utáni minősítésének irányításával, szervezésével és a minősítési tevékenység végzésével kapcsolatos feladatokat

a) a minisztérium;

b) a főfelügyelet;

c) a terméktanács, valamint

d) az adott feladat végrehajtásában - oktatásban, továbbképzésben, vizsgáztatásban, valamint adatfeldolgozásban - közreműködő szervezetek, intézmények látják el.

15. §

(1) A minisztérium a minősítés irányítási, szervezési feladatainak keretében

a) a nemzetközi előírásokkal összhangban levő minősítési rendszert dolgoz ki, és gondoskodik annak működéséről, valamint továbbfejlesztéséről;

b) a minősítési rendszer működésével kapcsolatos feladatok végrehajtására jogszabályokat ad ki;

c) a minősítés feltételrendszerének biztosítása és a jogszabályok végrehajtása érdekében finanszírozási rendszert dolgoz ki és működtet;

d) megteremti a minősítési rendszer működésének szervezeti feltételeit;

e) gondoskodik a minősítéssel kapcsolatos állami feladatok megszervezéséről;

f) segíti a minősítés területén a folyamatos nemzetközi együttműködést.

(2) A minisztérium a minősítés hatósági feladatainak keretében

a) engedélyezi az alkalmazható minősítő módszereket;

b) független szervezetet bíz meg a minősítési módszerek folyamatos korszerűsítésével, ellenőrzésével, hitelesítésével, illetve esetleges vitás ügyekben a szakértői tevékenység ellátásával;

c) kijelöli a minősítő és ellenőrzést végző személyek oktatására jogosult intézményeket, és jóváhagyja az oktatás, továbbképzés szakmai és vizsgáztatási követelményrendszerét.

16. §

(1) A vágóállatok vágás utáni minősítésével és a minősítő tevékenység végzésével kapcsolatos hatósági feladatokat a főfelügyelet részben önállóan, részben az illetékes állategészségügyi és élelmiszer-ellenőrző állomás közreműködésével látja el. A főfelügyelet feladatainak keretében

a) engedélyeket ad ki;

b) ellenőrzést végez vagy végeztet;

c) felülvizsgálatot tart;

d) kijelöli a típusvizsgálat végzésére és a hitelesítésre jogosultakat;

e) nyilvántartást vezet az engedélyhez kötött tevékenységekről, a minősítőkről, valamint az engedélyezett minősítő berendezésekről;

f) ellátja a külön jogszabály által hatáskörébe utalt feladatokat.

(2) A főfelügyelet engedélyezi

a) a minősítő működését;

b) a jóváhagyott minősítő módszerekhez kapcsolódóan alkalmazásra kerülő típusvizsgálattal és hitelesítéssel rendelkező műszerek, eszközök használatát;

c) a minősítési tevékenység végzésére jogosító dokumentációkat.

(3) A főfelügyelet rendszeresen, szúrópróbaszerűen vagy bejelentés alapján ellenőrzi

a) a minősítő szakmai tevékenységét;

b) az oktatási, képzési tevékenységet;

c) a minősítő személyi és tárgyi feltételeit;

d) az engedélyezett minősítő módszereket, és szükség esetén javaslatot tesz azok módosítására;

e) az új módszerek alkalmazhatóságát;

f) az adatszolgáltatást.

(4) A főfelügyelet elrendelheti a jóváhagyott minősítő módszerek, illetve a regressziós egyenletek meghatározott hibahatárok közötti alkalmazhatóságának felülvizsgálatát.

(5) A főfelügyelet

a) megszervezi a működéséhez szükséges információs rendszert és nyilvántartást;

b) a kijelölt szakintézmények bevonásával gondoskodik az oktatással, továbbképzéssel, vizsgáztatással kapcsolatos feladatok végrehajtásáról;

c) folyamatosan figyelemmel kíséri a szakterület nemzetközi eredményeit és együttműködik a külföldi szakmai szervezetekkel.

(6) A főfelügyelet valamennyi vágóhídon, illetve vágóhelyen köteles előre meghatározott terv szerint a minősítésre vonatkozó teljes körű ellenőrző vizsgálatot végezni, és annak eredményét dokumentálni.

17. §

A terméktanács a minősítéssel kapcsolatos feladatok keretében

a) országos minősítési adatbankot tart fenn, és ellátja a minősítőktől beérkező minősítési eredmények, valamint egyéb információk tárolását, feldolgozását és szolgáltatását;

b) közreműködik a minősítéssel összefüggő árrendszer kialakításában;

c) segíti a termékpálya szereplőinek minősítéssel kapcsolatos érdekazonosságának kialakítását, illetve fenntartását;

d) tagjai révén részt vállal az oktatási, továbbképzési teendők, valamint a minősítő módszerek továbbfejlesztési munkáinak ellátásában.

Záró rendelkezések

18. §

(1) Ez a rendelet kihirdetésének napján lép hatályba.

(2)[2] 1995. december 31-ig a minősítés 9. §-ban előírt személyi és tárgyi feltételeiről a vágóhíd, illetve vágóhely üzemeltetője köteles gondoskodni.

(3)[3] 1995. december 31-ig a minősítési engedélyt ki lehet adni a 9. § (2) bekezdésének b) pontjában előírt középiskolai végzettség és állami bizonyítvány nélkül is, a szakképzettséget igazoló tanúsítvány alapján.

(4) A vágósertés minősítésére vonatkozó rendelkezéseket kötelezően csak a 60 db/órás vagy annál nagyobb műszaki vágókapacitású vágóhidak, illetve vágóhelyek üzemeltetőjére kell alkalmazni.

(5)[4] A 60 db/órás műszaki vágókapacitásnál kisebb vágóhidak, valamint vágóhelyek esetén a rendeletben meghatározott feltételek megteremtéséig, de legkésőbb 1995. december 31-ig a napi gyakorlatban használt átvételi, illetve minősítési módszerek alkalmazhatóak.

(6)[5] A vágómarha minősítésére vonatkozó rendelkezéseket kötelezően, az agrárrendtartási szabályozással összhangban, de legkésőbb 1999. január 1-jétől kezdődően kell alkalmazni.

(7)[6] A 9. §-ban foglalt feltételeknek megfelelő, a vágóhíd, illetve vágóhely üzemeltetőjének alkalmazásában lévő személy is végezhet minősítést - átmenetileg - 1997. június 25. napjától 1998. március 31. napjáig.

(8)[7] A minősítési tevékenységgel kapcsolatos költségeket az érintett vállalatok saját pénzalapjukból fedezik.

(9)[8] A vágóállatot a 4. § szerinti azonosító jellel 1995. december 31-ig a vágóhíd, illetve vágóhely üzemeltetője köteles ellátni.

(10) A terméktanács miniszteri elismeréséig a 17. §-ban meghatározott feladatokat a Húsipari Szövetség látja el, azonban az adatok gyűjtésére és feldolgozására - a minisztérium Agrárrendtartási Hivatalának egyetértésével - független szervezetet kell megbíznia.

(11)[9]

Dr. Szabó János s. k.,

földművelésügyi miniszter

1. számú melléklet a 9/1994. (III. 10.) FM rendelethez

I.

Hasított sertések osztályba sorolása

A vágás utáni osztályba sorolásnál a következő besorolási osztályokat kell alkalmazni:

1. A 3. § (1) bekezdése szerinti 50-120 kg hasított súlyú sertés esetében:

2. A 120 kg-ot meghaladó hasított súlyú sertések esetében:

II.

Az osztályba sorolás az alábbiak szerint történik:

1. Az osztályba sorolást objektív mérésen alapuló becsléssel, de nem feltétlenül műszerrel kell végezni.

2. A hasított sertés (vágott test) osztályba sorolása, illetve minősítése során olyan módszert kell alkalmazni, amely a hasított sertés értékét az összsúlyhoz viszonyított színhús aránya alapján határozza meg.

3. A színhústartalom meghatározása becsléssel történik, amelynek a hasított sertés súlyának és/vagy a hátszalonna vastagságának meghatározott pontokon történő objektív mérésén kell alapulnia

a) a becslési eljárás során alkalmazott regressziós egyenletek közzététele és esetleges módosítása a földművelésügyi miniszter feladata;

b) a hasított sertés kereskedelmi értéke nem kizárólag az osztályba sorolástól függ.

4. A hasított sertés színhústartalmának meghatározására csak statisztikailag igazolható becslési eljárás használható

a) az osztályba sorolási módszerek engedélyezésénél az értékbecslés eredő hibája nem haladhatja meg az St=2,5 értéket;

b) a színhústartalom meghatározására szolgáló módszer ellenőrzése során az országos vagy területi vágósertés-termelés olyan reprezentatív mintáját kell alkalmazni, amely legalább 120 darab hasított sertés boncolási eredményének értékelésén alapul. Az ún. meghatározottsági tényező (korrelációs koefficiens négyzete) nem lehet kisebb R2=0,64 értéknél.

III.

A rendelet hatálybalépésének napjáig engedélyezett, Magyarországon alkalmazható becslési módszerek és érvényes, ellenőrzött regressziós egyenletek

1. Bőrös, hasított sertések minősítésére

a) Reflexiós elven működő szúrószondás minősítőrendszer esetén:

Az oldalszalonna és az izom vastagságát az 1. számú ábrán jelölt l-es és 2-es mérési pontokon, a hátizom sávjában kell mérni.

b) A ZP (kétpontos) minősítő módszer alkalmazása esetén:

2. Lehúzott (szalonna nélküli) sertés minősítése esetén:

IV.

A súlymérést az alábbiak szerint kell elvégezni:

1. A súlymérést a vágást követően, haladéktalanul, de legkésőbb a szúrás után 45 percen belül kell elvégezni (meleg súly mérése).

2. A hasított hideg súly meghatározása a meleg súly 2%-kal történő csökkentésével történik.

3. Abban az esetben, ha egy adott vágóhídon - műszaki, technológiai okok miatt - nem tudják betartani a 45 perces időkorlátot a szúrás és a mérlegelés között, akkor a főfelügyelet engedélyével ezen periódus meghosszabbítható oly módon, hogy a 2%-os csökkentést minden további eltelt negyedóra után 0,1% ponttal mérséklik.

V.

Az osztályba sorolás alapján a féltestek jelölését az alábbiak szerint kell elvégezni:

1. A fél testeket a hátsó comb bőrén vagy a csülök bőrrel fedett részén kell jelölni, az osztályba sorolásnak megfelelő betűjellel.

2. A jelölésre olyan ráakasztott címke is használható, amely nem távolítható el és nem rongálható meg.

3. A féltestek osztályba sorolását a minősítő saját engedélyszámát tartalmazó bélyegzővel tanúsítja, amelyet az (1) bekezdésben meghatározott helyeken kell elhelyezni.

A bélyegzőlenyomatnak összetéveszthetetlenül jól olvashatónak kell lennie.

Mérési pontok

1. számú ábra

2. számú ábra

Szalonnaméret (SZ) mm-ben [szalonnavastagság bőrkével együtt a vékonyabb helyen mérve, az ágyékizom felett (musc. glutaeaus medius)].

Húsméret (H) mm-ben [a rövidebb összeköttetés az ágyékizom első (cranialis) végétől a gerinccsatorna felső (dorsalis) hajlatáig].

2. számú melléklet a 9/1994. (III. 10.) FM rendelethez

I.

Hasított marha minősítése

1. A hasított marha minősítésekor és osztályba sorolásakor olyan módszert kell alkalmazni, amely pontosan tükrözi a húsok kereskedelmi használati értékét, ezáltal alapjául szolgálhat az élő állat, illetve az értékesített féltestek árának meghatározásához.

2. A marhahús használati és kereskedelmi értékét a testek húsossága, valamint a zsírossági fok (faggyútartalom) határozza meg. Az osztályba soroláskor e két jellemző jelzést kell feltüntetni.

3. A húsosság kifejezésére az 1. számú ábra szerinti betűjelzést (E U R O P), a faggyússág jelölésére számjelet (1., 2., 3., 4., 5.) kell alkalmazni. Egyidejűleg fel kell tüntetni a kor és az ivar jelzését is.

II.

A minősítést kereskedelmi és szakmai szempontok alapján küllemi bírálattal kell végezni.

III.

A minősítési szempontok az alábbi ismérveket tartalmazzák:

1. Húsosság kifejezésére:

2. Zsírossági fokozatok a féltest külső részén lévő, valamint a mell belső részén lévő zsírszövet alapján:

3. Kor és ivarjelölés

IV.

A súlymérést az alábbiak szerint kell elvégezni:

1. A súlymérést a vágást követően haladéktalanul, de legkésőbb a vágás után 45 percen belül kell elvégezni (meleg súly mérése).

2. A hasított hideg súly meghatározása a meleg súly 2%-kal történő csökkentésével történik.

3. Abban az esetben, ha egy adott vágóhídon - műszaki, technológiai okok miatt - nem tudják betartani a 45 perces időkorlátot a vágás és a mérlegelés között, akkor a főfelügyelet engedélyével ezen periódus meghosszabbítható oly módon, hogy a 2%-os csökkentést minden további eltelt negyedóra után 0,1 % ponttal mérséklik.

V.

A minősítés alapján a féltestek jelölését az alábbiak szerint kell elvégezni:

1. A hasított féltesteket az első és hátsó negyedben kell megjelölni, az osztályba sorolásnak megfelelő betű-szám kombinációval, valamint a kor- és ivarjelöléssel egyidejűleg.

2. A megjelölésre olyan ráakasztott címke is használható, amely nem távolítható el, és nem rongálható meg.

3. A minősítést, illetve a féltestek osztályba sorolását a minősítő saját engedélyszámát tartalmazó bélyegzővel tanúsítja, amelyet az (1) bekezdésben meghatározott helyeken kell elhelyezni.

A bélyegző lenyomatnak összetéveszthetetlenül jól olvashatónak kell lennie.

1. számú ábra