1993. évi VI. törvény

az agrárpiaci rendtartásról[1]

Az Országgyűlés - figyelemmel a mezőgazdasági, élelmiszeripari és erdészeti termékek termelési, értékesítési, feldolgozási és fogyasztási sajátosságaira - annak érdekében, hogy a piac szereplői számára kiszámíthatóak legyenek lehetőségeik és esélyeik, továbbá a piacgazdaság jogi kereteit kiépítse, a szabályozott agrárpiacot megteremtse, valamint az európai gazdasági együttműködési rendszerhez való csatlakozást elősegítse, a következő törvényt alkotja:

I.

Általános rendelkezések

1. §[2] E törvény hatálya kiterjed:

a) a mezőgazdasági, a halászati, az élelmiszeripari, valamint az erdészeti termékekre;

b) ezen termékeket termelő, előállító, feldolgozó, kül- és belkereskedelmi tevékenységet folytató jogi személyre, jogi személyiség nélküli gazdasági és egyéb társaságra, természetes személyre (a továbbiakban együtt: gazdálkodó), továbbá

c) az c törvény alapján terméktanácsként elismert szervezetre (a továbbiakban: Terméktanács).

2. § E törvény alkalmazásában:

a) agrárpiaci rendtartás: az 1. § szerinti termékek sajátos termelési és piaci viszonyaiból adódó szabályozási rendszer;

b) közvetlenül szabályozott agrárpiac: az a szabályozási rendszer, amely egyes termékekre a külön jogszabályban meghatározott feltételek mellett az agrárpiaci rendtartás eszközeinek e törvényben meghatározott elemeit működteti;

c)[3]

d)[4]

e)[5] termékpálya: a piaci szereplők meghatározott termék alapanyag-előállításától a végtermék előállításáig terjedő kapcsolatrendszere;

f) képviseleti jogosítvány: a Terméktanács tagjai számára adott szavazati jog átruházása;

g)[6] kvóta: az a szabályozási rendszerbe vont termék vagy árumennyiség, illetőleg termőterület, amelyet a földművelésügyi miniszter (a továbbiakban: miniszter) a piaci zavar megelőzése érdekében jogszabályban határoz meg, és amelyhez minőségi kikötés is elrendelhető;

h)[7] garantált ár: az átlagos termelési színvonalon termelők önköltségének hetven százalékát el nem érő, jogszabályban megállapított olyan minimum ár, amelyhez a miniszter kvótát rendel, valamint az így meghatározott mennyiségű és minőségű termék felvásárlására kötelezettséget vállal;

i) az irányár: az az ár, amely a várható piaci viszonyok függvényében azt a centrumot jelöli meg, amely az áringadozások központját képezi;

j)[8] intervenciós ár: az irányár alapján jogszabályban megállapított olyan legalacsonyabb, illetőleg legmagasabb ár, amelyet ha a piaci ár elér, vagy meghalad, az agrárpiaci rendtartás eszközei alkalmazásra kerülnek.

k)[9]

l) piaci zavar: a piaci áraknak az irányártól, ennek hiányában az áringadozás középpontjától való olyan mértékű eltérése, amely veszélyezteti a termékek keresleti-kínálati egyensúlyát, és amelynek megelőzése vagy elhárítása érdekében piaci beavatkozás (intervenció) keretében e törvény hatálya alá tartozó termékek mennyiségi szabályozására, továbbá állami intézkedés alapján történő felvásárlására, feldolgozására, bértároltatására, illetve értékesítésére kerülhet sor;

m)[10] exporttámogatás: az éves költségvetési törvényben meghatározott forrás függvényében egyes termékek külpiacra jutásának elősegítése érdekében megállapított mértékű támogatás;

n)

n)[11] kiegyenlítő befizetés: az irányárat jelentősen meghalad exportár esetén átmeneti időre elrendelt, a folyamatos be földi termékellátást szolgáló befizetési kötelezettség;

lefölözés: a zsilipár és a küszöbár alkalmazása során érvényesített, a termelő védelmére, illetve a folyamatos élelmiszerkínálat fenntartása érdekében elrendelt befizetési kötelezettség;

o) szezonév: a termékek biológiai sajátosságaihoz igazodó időtartam.

II.

Az agrárpiaci rendtartás intézményrendszere

3. § (1) Az agrárpiaci rendtartás működésével kapcsolatos tevékenységei - a kormányzati munkamegosztást is figyelembe véve - a törvényben említett miniszterek e törvényben, továbbá a külön jogszabályban meghatározott feladat- és hatáskör szerint látják el.

(2) Az agrárpiaci rendtartás irányításával, működésével kapcsolatos egyes hatásköröket az (1) bekezdésben foglaltakra tekintettel

a) a miniszter;

b) a tárcaközi bizottság (a továbbiakban: Bizottság); továbbá

c) a Terméktanácsok látják el.

4. §[12] Az agrárpiaci rendtartás irányításával, szervezésével és szabályozásával, valamint az e törvény szerinti információs rendszer kialakításával, működtetésével kapcsolatos feladatokat a miniszter látja el, aki egyes feladataina ellátásáról az általa létrehozott Agrárrendtartási Hivatalon keresztül gondoskodik.

5. § (1)[13] A Bizottság agrárpiaci rendtartási döntéseket előkészítő, egyeztető fórum, véleményt nyilvánít az 1. § a) pontja szerinti termékek külkereskedelmi forgalmát érintő szabályozási kérdésekben, továbbá javaslatot tesz agrárpiaci, valamint egyes termékek kereskedelmi forgalmát és piacvédelmét szolgáló intézkedés meghozatalára.

(2)[14] A Bizottság tagjai: a földművelésügyi miniszter, az ipari és kereskedelmi miniszter, külügyminiszter, a nemzetközi gazdasági kapcsolatok minisztere és a pénzügyminiszter által kijelölt egy-egy személy. A Bizottság elnöke a miniszter által kijelölt bizottsági tag.

(3)[15] Ha e törvény másként nem rendelkezik, a Bizottság munkájában állandó meghívottként tanácskozási joggal részt vesz:

a) a napirend szerint illetékes Terméktanács egy,

b) a gazdasági kamarák egy-egy,

c) az érintett termelők, feldolgozók, továbbá a forgalmazók érdekeit képviselő társadalmi szervezetek összesen kettő, valamint

d) a fogyasztóvédelmi feladatokat ellátó szervezet egy

képviselője.

(4)[16] A Bizottság elnökének meghívására, annak ülésein más érdekelt is részt vehet.

(5) Abban az esetben, ha a Bizottság által megtárgyalt kérdésben a tagok között nincs egyetértés, bármelyik bizottsági tag minisztere útján kérheti a Kormány állásfoglalását.

(6) A Bizottság ügyrendjét saját maga állapítja meg.

(7) Amennyiben a Bizottság ülésein tanácskozási joggal résztvevők a Bizottság állal kialakított állásfoglalással nem értenek egyet a (2) bekezdésben említeti bármelyik miniszternél kezdeményezhetik a Kormány állásfoglalását.

(8) A Bizottság ügyrendjét saját maga állapítja meg. Ennek keretében a Bizottság ülésein tanácskozási joggal résztvevők számára biztosítani kell, hogy javaslatot tegyenek a Bizottság üléseinek napirendjére.

6. § (1) A törvény hatálya alá tartozó, azonos vagy hasonló terméket termelő, feldolgozó és forgalmazó szervezetek és személyek (a továbbiakban együtt: gazdálkodók) az egyesülési jogról szóló 1989. évi II. törvény alapján létrehozott közfeladatokat is ellátó nem nyereségérdekelt szerveit a miniszter Terméktanácsként ismerheti el.

(2) Terméktanácsként csak az a szerv ismerhető el, amely

a) biztosítja azt, hogy ha az (1) bekezdésben említett gazdálkodók a Terméktanács alapszabályát magukra nézve kötelezőnek fogadják el, azokat a Terméktanács tagjai sorába felveszi;

b) az alapszabályban meghatározott módon biztosítja, hogy a fogyasztók érdekképviseleti szervei a Terméktanács munkájában részt vegyenek;

c) az alapszabályban meghatározott, vagy más módon felelősséget vállal azért, hogy a Terméktanács tagjai a miniszter és a Terméktanács közötti szerződésben foglaltakat végrehajtják;

d) döntéseinél a termékpálya résztvevőinek arányos szavazati jogot biztosít:

e) biztosítja a tagsági jogok képviseleti jogosítvány alapján történő gyakorlását azzal, hogy egy képviselő csak egy jogosítvány alapján járhat el.

(3)[17] A Terméktanácsként történő elismerés határozatlan időtartamra szól.

(4) Ha több szervezet kéri az (1) bekezdésben foglaltak alapján Terméktanácsként történő elismerését a miniszter határozza meg, hogy - a termékcsoport vagy termékpálya jellegétől függően - mely szervezetet ismeri el Terméktanácsként.

(5) Amennyiben a Terméktanács e törvényben foglalt feltételeket nem tudja teljesíteni, úgy a miniszter a Terméktanácsként történő elismeréshez adott hozzájárulását visszavonhatja.

(6) A Terméktanácsként elismeri szerveket a Föld-művelésügyi Minisztérium hivatalos lapjában közzé kell tenni.

(7)[18] A külön törvény alapján köztestületként alakult hegyközségek országos szervezetét az általa képviselt termékpálya vonatkozásában - külön miniszteri elismerés nélkül - terméktanácsnak kell tekinteni.

7. § (1) A Terméktanács az agrárpiaci rendtartás eszközeinek alkalmazásával összefüggő egyes feladatok végrehajtására a miniszterrel szerződést köthet.

(2) A megkötött szerződések nyilvánosak, ahhoz a Terméktanácshoz nem tartozó gazdálkodók írásos nyilatkozatban csatlakozhatnak, amit a Terméktanács köteles visszaigazolni. Ebben az esetben a szerződésben vállalt jogok és kötelezettségek a csatlakozó tagot is megilletik, illetve terhelik.

(3) A (2) bekezdésben említett írásos nyilatkozat a Terméktanácsba való tagfelvételi kérelemnek, míg a visszaigazolás a tagfelvételi kérelem elfogadásának minősül.

(4) Az agrárpiaci rendtartás hatálya alá tartozó szerződés csak a miniszter által e törvény alapján Terméktanácsként elismert szervekkel köthető.

(5) Amennyiben az érinteti területen Terméktanács nem működik vagy a miniszter a Terméktanáccsal nem köt szerződést, úgy az agrárpiaci rendtartás hatálya alá tartozó eszközök alkalmazása lebonyolításának részletes feltételeit - a Bizottsággal egyetértésben - a miniszter határozza meg.

(6) Felhatalmazást kap a miniszter arra, hogy amennyiben az adott termékpálya résztvevőinek többsége már tagja egy adott Terméktanácsnak, jogszabályban meghatározza, hogy e törvény hatálya alá tartozó állami támogatás, illetve kötelezettségvállalás kedvezményezettjei csak a Terméktanács tagjai lehessenek.

III.

Az agrárpiaci rendtartás eszközrendszere

8. §[19] (1) Garantált árat

a) kell meghirdetni az élelmezési célú búzára, a takarmánykukoricára, a tehéntejre, a vágómarhára, a vágósertésre,

b) lehet meghirdetni a cukorrépára, a cukorra, valamint az izocukorra.

(2) Az (1) bekezdésbe vont termékek forgalomban szokásos minőségét, amelyekre az agrárpiaci rendtartás eszközeit alkalmazzák, a mindenkor érvényes szabványok, illetve a Magyar Élelmiszerkönyv előírásai alapján az egyes piaci szabályozásokban kell meghatározni.

9. § (1) A törvény alkalmazása során a következő eszközök vehetők igénybe:[20]

a) garantált ár körének és mértékének meghatározása;

b) irányár közzététele;

c) termelési önkorlátozás;

d) kvóta meghatározása;

e) piaci zavar, termékfelesleg, illetve termékhiány esetén, az agrárpiaci rendtartás pénzügyi forrásai terhére piaci beavatkozás (intervenció), valamint egyéb pénzügyi intézkedés, támogatás kezdeményezése, meghozatala, elrendelése;

f) a termelés szabályozására szerződés kötése a Terméktanáccsal;

g)[21] az exporttámogatás mértékének és feltételeinek meghatározása;

h)[22] az export engedélyezése vagy felfüggesztése;

i)[23] kiegyenlítő befizetés előírása;

j)[24] pályázat kiírása, feltételeinek meghatározása;

k) állami készletezés, feldolgoztatás, bértároltatás, állami készlet értékesítése.

l)[25] az áruját közraktárban elhelyező termelőnek a közraktározással összefüggésben felmerült költségeihez való hozzájárulás.

m)[26] pénzintézeti hitelfelvételnél állami kezességvállalás,

n)[27] minőségi felár alkalmazása, valamint

o)[28] állategészségügyi, illetve hatósági díjtámogatás.

(2) Indokolt esetben az (1) bekezdés szerinti eszközök egyidejű vagy időszakos alkalmazására is sor kerülhet.

(3)[29] Pályázat kiírása esetén annak elbírálása pályázati díj előzetes megfizetéséhez köthető. A pályázati díj mértékét a pályázati kiírásban kell meghatározni. A befizetett pályázati díjat a pályázó részére vissza kell fizetni, Amennyiben az a pályázati kiírásban meghatározott időpontig a pályázati feltételeknek eleget tesz, ellenkező esetien a pályázó a befizetett pályázati díjat elveszti.

(4)[30] (5) Jogszabály eltérő rendelkezése hiányában támogatás csak akkor vehető igénybe, ha a támogatott az (1) bekezdés szerinti eszközök alkalmazásához azonos célra más jogszabály alapján állami támogatást nem vesz igénybe.[31]

10. § (1) Az agrárpiaci rendtartás eszközeinek alkalmazása során az alábbi pénzügyi források használhatók fel:

a)[32] a költségvetési törvény Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium fejezetének Piacra jutási támogatás kiadási előirányzata;

b)[33] az e törvényben szabályozott eszközrendszer működtetéséből származó bevételek, ideértve a pályázati díj vissza nem fizetett részét;

c)[34] garantált áron történő felvásárláshoz - állami kezességvállalás mellett - a felvásárló szervezet, szervezetek, vállalkozók által felvett hitel.

(2) Az (1) bekezdés b) pontja szerinti bevételeket a miniszter elkülönített számlán és alapszerűen kezeli, melyeket az (1) bekezdés a) pontja szerinti bevételek kiegészítésére, valamint az agrárpiaci rendtartás működési feltételeinek biztosításával összefüggő kiadásokra lehet felhasználni.

(3)[35] A Terméktanács - az e törvényben foglalt célok megvalósításának elősegítése érdekében - a tagjai által történt befizetésekből támogatást nyújthat. A Terméktanács tagja az e célra történt befizetést az adott termékpályához tartozó termékek értékesítéséből származó árbevétele egy ezrelékének megfelelő mértékben számolhatja el az egyéb ráfordításai, illetőleg költségei között. Az adott termékpályához tartozó egyes termékek esetén - a miniszter, valamint a pénzügyminiszter és az ipari és kereskedelmi miniszter együttes döntése alapján - a befizetés mértéke elérheti az árbevétel öt százalékát is. A Terméktanács az így befizetett pénzt köteles elkülönítetten kezelni, és azt csak az e törvényben meghatározott célokra történő kifizetésekre használhatja fel.

11. § (1)[36] A közvetlenül szabályozott agrárpiac meghirdetése esetében a szabályozásba bevont termékre - a Terméktanács javaslatát is figyelembe véve - a miniszter, a pénzügyminiszterrel egyetértésben garantált árat állapít meg. Ezzel egyidejűleg meghatározott mennyiségű és minőségű termékre termelési kvótát is meg kell határozni. Az ebbe a körbe tartozó termékeknél a garantált ár és a hozzá kapcsolódóan meghirdetett kvóta állami felvásárlás esetén történő érvényesítési időtartama növényi termékeknél a szezonévi betakarítás kezdő napjától a garantált árra vonatkozó rendeletben meghatározott időpontig tart, állati termékeknél a naptári évvel egyezik meg.

(2) Garantált ár meghirdetése esetén az állam nevében a miniszter a Terméktanáccsal kötött szerződésben vállalja, hogy meghatározott mennyiségű és minőségű terméket a Terméktanács tagjaitól, illetve azoktól a termelőktől, akik írásos nyilatkozatban csatlakoztak a szerződéshez - felajánlás esetén - a meghirdetett áron felvásároltat.

12. §[37] (1)[38] A gazdálkodás kiszámíthatósága és a piac szereplőinek tájékoztatása érdekében a 8. § (1) bekezdésében meghatározott termékekre irányárat kell meghirdetni, más termékek esetében irányár hirdethető meg.

(2)[39] Az irányár mértékére, az alkalmazás feltételeire a Terméktanács tesz javaslatot, amelyet a miniszter - egyetértése esetén - rendeletben tesz közzé. Amennyiben a Terméktanács a miniszter kérelmére harminc napon belül nem tesz javaslatot az irányár mértékére, az alkalmazás feltételeire, az irányárat a miniszter állapítja meg és teszi közzé. Ha a Terméktanács irányárra tett javaslatát a miniszter nem fogadja el, akkor a miniszter harminc napon belül gondoskodik az irányár meghirdetéséről.

(3)[40] Irányár meghirdetése esetén az alsó és felső intervenciós árat, valamint az ahhoz kapcsolódó piacszabályozási eszközt a miniszter a pénzügyminiszterrel, külügyminiszterrel és a gazdasági miniszterrel egyetértésben kiadott rendeletben* állapítja meg.[41]

(4) Irányár meghirdetése esetén piaci beavatkozásra (intervenció) csak akkor kerülhet sor, ha

a) piaci zavar állt be, és

b) a Terméktanács a 10. § (3) bekezdése alapján képzett befizetésekből a piaci egyensúly helyreállítása érdekében előzetesen már támogatást nyújtott.

13. § (1) Az e törvény hatálya alá tartozó termékek termelési sajátosságaiból adódó piaci zavara esetén, vagy annak megelőzése érdekében a termelés mennyiségi szabályozására kerülhet sor.

(2) A mennyiségi szabályozás formái lehetnek:

a) a termelés államilag történő szabályozása (ösztönzés, korlátozás), vagy

b) a termelési önkorlátozás vállalása.

(3)[42] A termelés mennyiségi szabályozása határozatlan időre is megállapítható.

14. § (1)[43] A 13. § (2) bekezdésének a) pontja szerinti meghatározott időtartamra, termőterületre, mennyiségre, minőségre vonatkozó kvótát a miniszter rendeletben állapítja meg. Ez esetben a szabályozás feltételeiről, módjáról és - amennyiben ahhoz állami támogatás kapcsolódik - az ellentételezés mértékéről, valamint a szabályozásban foglaltak megsértésének jogkövetkezményeiről is rendelkezni kell. Ennek keretében feltételként előírható, hogy a szabályozással érintett termékkörben e törvény szerinti kedvezményekhez csak a Terméktanács tagja juthat.

(2) A termelés mennyiségi szabályozásának mértékéről, módjáról és a rendelkezésre álló lehetőségeknek a termékpálya résztvevői közötti szétosztásáról, valamint az (1) bekezdésben szabályozott feltételekről külön szerződésben is megállapodhat a miniszter a Terméktanácsokkal.

(3) Ha a Terméktanács által szerződésben vállalt szabályozás ráeső részét a termékpálya résztvevője nem tartja be, a Terméktanács a termékpálya résztvevőjét az alapszabályban, illetve a Terméktanácshoz csatlakozást visszaigazoló okmányában meghatározott módon kizárja az agrárpiaci rendtartás rendelkezésére álló pénzügyi források igénybevételéből. A felvett támogatás ez esetben jogtalanul igénybe vett támogatásnak minősül.

15. § A 13. § (2) bekezdés b) pontja szerint a Terméktanács egyes termékek termelésének önkorlátozását is elrendelheti, a 14. § (2)-(3) bekezdésében említettek - alapszabály szerinti - megfelelő alkalmazásával.

16. §[44] Ha a 12. §-ban meghatározott irányár meghirdetése, továbbá a 13. § (2) bekezdése alapján megvalósuló mennyiségi szabályozás a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló törvény 11. §-ában foglalt tilalomba ütközik, akkor az agrárpiaci rendtartás keretén belül a miniszter biztosítja, hogy az irányár, valamint a mennyiségi korlátozás révén megvalósuló gazdasági előnyök haladják meg a versenyt korlátozó magatartásból adódó hátrányokat. Ennek alapján az így alkalmazott irányár és mennyiségi korlátozás mentesül a tisztességtelen piaci magatartás és versenykorlátozás tilalmáról szóló törvény 11. §-ában foglalt tilalom alól.

17. § (1) Az export támogatási rendszernek - figyelemmel az állam nemzetközi szerződéséből adódó kötelezettségeire is - elő kell segítenie a belföldi kereslet-kínálat egyensúlyának megteremtését, továbbá a hatékony agrárexportot.

(2)[45] Az e törvény hatálya alá tartozó termékek exportjához kapcsolódó exporttámogatás mértékét a miniszternek a pénzügyminiszterrel,külügyminiszterrel valamint az ipari és kereskedelmi miniszterrel együttesen kiadott rendelete állapítja meg.

(3)[46]

18. § (1) Egyes termékeknél a piaci zavar megelőzése vagy elhárítása, valamint az állam nemzetközi kötelezettsége teljesítésének megvalósítása érdekében, exportengedélyezési rendszer működtethető.

(2)[47]

19. § (1) Egyes termékeknél a belföldi piac védelme, valamint az állam nemzetközi megállapodásokban szerzett jogainak és vállalt kötelezettségeinek megvalósítása érdekében, import engedélyezési rendszer működtethető.

(2) Az import engedélyezési körbe vont termékekre, a nemzetközi gazdasági kapcsolatok minisztere, a miniszterrel egyetértésben - meghatározott időszakra - mennyiségi, illetőleg értékkontingenst állapíthat meg.

20. §[48] (1)[49] Amennyiben a belföldi piac alapvetően fontos termékekből való folyamatos ellátása, a bekövetkezett áruhiány vagy annak megelőzése ezt különösen indokolttá teszi, a piaci egyensúly helyreállításának elősegítése érdekében azoknál a termékeknél, amelyekre irányárat is meghirdettek, a termék exportálása kiegyenlítő befizetés előzetes teljesítésétől tehető függővé. Kiegyenlítő befizetés csak meghatározott időtartamra és csak akkor írható elő, ha a termék határparitáson számított átlagos exportára a meghirdetett irányárat jelentősen meghaladja. Kiegyenlítő befizetés elrendelése esetén - ha jogszabály másként nem rendelkezik - a meghirdetés érvényességi ideje alatt exportált termék után exporttámogatás nem vehető igénybe. A kiegyenlítő befizetésre kötelezettet, annak mértékét, az alkalmazás időtartamát, valamint a befizetés egyéb feltételeit a miniszter - az ipari és kereskedelmi miniszterrel, valamint a pénzügyminiszterrel egyetértésben - rendeletben állapítja meg.

(2) A kiegyenlítő befizetés révén képződő bevétel a Tv. 10. §-a (1) bekezdésének b) pontja szerinti pénzügyi forrásnak minősül.

21. § (1) Az agrártermeléssel összefüggő belföldi piaci zavarok elhárítására, a mezőgazdasági sajátosságokból adódó termelésingadozások kezelésére, piaci beavatkozási rendszer működtethető.

(2) Piaci beavatkozást (intervenció) a miniszter, a pénzügyminiszterrel és a nemzetközi gazdasági kapcsolatok miniszterével - a közvetlen belföldi kereskedelmi forgalomba kerülő mezőgazdasági termékek, élelmiszerek esetében az ipari és kereskedelmi miniszterrel is - egyetértésben az agrárpiaci rendtartás rendelkezésre álló források terhére jogszabályban rendelhet el.

(3) A piaci beavatkozás (intervenció) történhet:

a) előre meghatározott módon a Terméktanáccsal megkötött szerződés alapján;

b) piaci egyensúlyt alapvetően zavaró feszültségek keletkezésekor, eseti döntés alapján.

22. § Piaci beavatkozás (intervenció) alkalmazható:

a) termékfelesleg esetén;

b) termékhiány esetén.

23. § Termékfelesleg esetén a felesleg a piacról ideiglenesen vagy véglegesen kivonható. Ennek keretében a piaci beavatkozás (intervenció) során

a) állam által kezdeményezett export lebonyolítására;

b) állam által történő taktikai felvásárlásra, feldolgozásra, készletezésre és tárolásra;

c) államilag támogatott forgalomba hozatalra; valamint

d) a termék forgalomból történő végleges kivonására kerülhet sor.

24. § (1) Termékhiány esetében piaci beavatkozásra (intervenció) az alábbi eszközök alkalmazhatók:

a) az állami és más belföldi készletek meghatározott áron történő forgalomba hozatala vagy annak elősegítése;

b) import kezdeményezése, taktikai célú importvásárlás lebonyolítása és e termékek szükség szerinti kedvezményekkel történő forgalomba hozatala.

(2)[50] Az (1) bekezdésben szabályozott beavatkozást a külügyminiszterrel és az ipari és kereskedelmi miniszterrel egyetértésben a miniszter rendeli el.

(3) Az (1)-(2) bekezdés rendelkezései nem érintik a külön jogszabályban meghatározottak szerinti állami készletekkel való gazdálkodást.

25. § (1)[51] Az agrárpiaci rendtartás hatékony működése érdekében a statisztikai adatszolgáltatási rendszerrel összehangolt információs rendszert kell működtetni. Ennek keretében - a Központi Statisztikai Hivatal közreműködésével - a Terméktanácsok, a gazdasági kamarák, valamint más köztestületek információs rendszerének bekapcsolásával statisztikai célú felhasználásra is alkalmas adatbázist kell létrehozni.

(2)[52] A miniszter külön jogszabályban határozza meg az információ tartalmát, az adatszolgáltatás gyakoriságát, annak felhasználását, az adatszolgáltatásra kötelezettek körét, továbbá az adatszolgáltatás módját.

(3) A miniszter a mezőgazdasági és élelmiszeripari termeléssel, feldolgozással kapcsolatban külön jogszabályban kiegészítő adatszolgáltatási kötelezettséget írhat elő.

(4) Az információs rendszer működtetéséhez a 10. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott bevételek is felhasználhatók.

26. § (1) Az agrárpiaci rendtartás és az ehhez tartozó központi információs rendszer működtetéséhez szükséges feltételekről a Kormány - a pénzügyi feltételeket illetően a költségvetési törvényben meghatározottak szerint - köteles gondoskodni.

(2) A Terméktanácsok megalakulásához, működéséhez, valamint a Terméktanácsok információs rendszerének kialakításához a miniszter az agrárpiaci rendtartás rendelkezésére álló források terhére támogatást adhat.

(3) A Terméktanácsok információs rendszerének működtetéséhez a miniszter az agrárpiaci rendtartás rendelkezésére álló források terhére támogatást ad.

Záró rendelkezések

27. § (1) Ez a törvény 1993. március 1-jén lép hatályba.

(2) Felhatalmazást kap a miniszter arra, hogy az érintett miniszterekkel egyetértésben e törvény végrehajtásáról gondoskodjék, amelynek során részletesen szabályozza a termékpályákat, a Terméktanácsok működését és az állami elismerésük feltételrendszerét, valamint az Agrárrendtartási Hivatal feladatkörét.

(3) Az érdekelt miniszterek az agrárpiaci rendtartás hatályát érintő intézkedéseiket - a nemzetközi kötelezettségekkel is összhangban - a miniszterrel egyetértésben teszik meg.

(4)[53] A törvény hatálya alá tartozó termék külkereskedelmi forgalmát, piacvédelmét (így különösen a vám megállapítását, vámkontingensek, vámpótlékok alkalmazását) érintő intézkedéseiket az illetékes miniszterek a miniszterrel egyetértésben teszik meg.

(5)[54] A jogszabály hatálybalépésével egyidejűleg az Agrárpiaci Rendtartást Koordináló Bizottság létrehozásáról és feladatairól szóló 98/1991. (VII. 25.) Korm. rendelettel, a 31/1992. (II. 13.) Korm. rendelettel, valamint a 137/1992. (X. 8.) Korm. rendelettel, módosított 11/1991. (I. 18.) Korm. rendelet hatályát veszti.

(6)[55] A külön jogszabály szerinti agrárpiaci támogatásokat 1993-ban az abban foglaltaknak megfelelően kell teljesíteni.

Göncz Árpád s. k.,

a Köztársaság elnöke

Szabad György s. k.,

az Országgyűlés elnöke