13/1995. (XII. 21.) HM rendelet
a Honvédelmi Minisztérium rendelkezése alatt lévő lakások és helyiségek bérletéről, elidegenítéséről, valamint a lakhatás támogatásáról szóló 6/1994. (IV. 30.) HM rendelet módosításáról
A Honvédelmi Minisztérium rendelkezése alatt lévő lakások és helyiségek bérletéről, elidegenítéséről, valamint a lakhatás támogatásáról szóló 6/1994. (IV. 30.) HM rendeletet (a továbbiakban: R.) a következők szerint módosítom:
1. §
Az R. 2. §-a (1) bekezdésének b) és c) pontjai helyébe a következő rendelkezés lép:
"b) a honvédelmi szerv és a katonai ügyészség köztisztviselőjére, továbbá közalkalmazottjára, kivéve, ha e rendelet XIII. Fejezetére vonatkozóan a kollektív szerződés másként rendelkezik,
c) a HM rendelkezése alatt álló (a továbbiakban: HM rendelkezésű) lakásra és szükséglakásra, a nem lakás céljára szolgáló, bérbeadás útján hasznosított helyiségre, valamint nőtlen-, nővér- és munkásszállóra, továbbá nyugdíjas- és garzonházra,"
2. §
Az R. 3. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(3) Munkakörhöz kötött lakás a házfelügyelői, szálló-és lőtérgondnoki, a műterem-, valamint más, a honvédelmi szerv területén lévő lakás."
3. §
(1) Az R. 8. §-a (1) bekezdésének b) és c) pontjai helyébe a következő rendelkezések lépnek:
"b) a szolgálati, illetve a munkahelye szerinti településen a 9. §-ban megállapított jogos igényének megfelelő, beköltözhető, saját tulajdonú lakással rendelkezik, vagy ha a házastársa (élettársa), továbbá a saját háztartásában nevelt kiskorú gyermeke tulajdonában - beleértve a felsoroltak közös tulajdonát is - van ilyen lakás,
c) az általa vagy a házastársa (élettársa) által korábban önállóan vagy együttesen bérelt HM rendelkezésű vagy önkormányzati lakást a maga, vagy más személy részére megvásárolta, illetve a lakás megvásárlásához a házastársa, egyenes ági rokona, örökbe fogadott gyermeke javára hozzájárult. E szerint kell eljárni abban az esetben is, ha a lakásra a vételi, elővásárlási jog jogosultja az igénylő házastársa (élettársa) volt."
(2) Az R. 8. §-ának (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, egyúttal új (6) bekezdéssel egészül ki:
"(5) Határozatlan időtartamra, valamint a 28. § (1) bekezdés szerinti feltétel bekövetkezéséig szóló lakásjuttatás az (1) bekezdés d)-e) pontjaiban és a (2) bekezdés b) pontjában meghatározott kizáró ok alóli felmentés esetén csak a kölcsönből még fennálló tartozás - beleértve az egyébként vissza nem térítendő engedményt is -, továbbá a lakásbérleti jogról történt lemondás, a lakás-használatbavételi díjkülönbözet címén kifizetett térítések, valamint a kiürítési és cseretérítés egy összegben történő visszafizetésének feltételével engedélyezhető.
(6) Határozatlan időtartamra kaphat HM rendelkezésű lakást a (3) bekezdés szerinti személy, akinek volt HM rendelkezésű lakástulajdonát külön rendelkezés alapján a HM visszavásárolta."
4. §
Az R. 9. §-a (5) és (6) bekezdéseinek a)-c) pontjai előtti bevezető mondatrészei helyébe a következők lépnek:
"(5) A (2) bekezdés szerint tartósan betegnek kell tekinteni azt, aki..."
"(6) A (2) bekezdés alkalmazásában figyelembe vehető beosztás, illetőleg munkavégzés..."
5. §
Az R. a következő új 24/A. §-sal egészül ki: "24/A. § A 22-24. §-okban megállapított elosztási arányoktól a Központi Lakásbizottság indokolt esetben a honvédelmi miniszter egyetértésével eltérhet."
6. §
(1) Az R. 30. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(1) Ha a 28. § (1) bekezdés szerinti feltétel bekövetkezéséig, valamint az e rendelet hatálybalépése előtt létrejött, határozatlan időtartamra szóló lakásbérleti szerződés azért szűnik meg, mert a bérlő honvédelmi szervvel fennálló szolgálati (köztisztviselői, közalkalmazotti) jogviszonyának megszűnésére
a) hivatásos állományból szolgálati nyugállományba helyezéssel,
b) hivatásos állományból egészségügyi alkalmatlanság, valamint szolgálatképesség-csökkenés és a beosztásának megszűnése miatt tartalékállományba helyezéssel,
c) köztisztviselői jogviszonyból felmentéssel,
d) közalkalmazotti jogviszonyból a munkáltató jogutód nélküli megszűnésével, rendkívüli lemondással vagy felmentéssel
került sor, kérelmére ugyanazt a lakást - egyebekben változatlan feltételekkel - részére határozatlan időtartamra bérbe kell adni, feltéve, hogy esetében a 8. § (1) bekezdésében meghatározott kizáró ok nem áll fenn."
(2) Az R. 30. §-a (5) bekezdésének első mondata helyébe a következő rendelkezés lép:
"(5) Ha a szolgálati, köztisztviselői, közalkalmazotti jogviszony tartamára mint feltétel bekövetkezéséig szóló bérleti szerződés a honvédelmi szervvel jogviszonyban álló bérlő halálával szűnik meg, özvegyének - kérelmére - a lakást határozatlan időtartamra, egyebekben változatlan feltételekkel bérbe kell adni."
7. §
Az R. a következő új 30/A. §-sal egészül ki:
"30/A. § Ha a bérlő a HM rendelkezésű lakását a rendelet 8. §-ának (3) bekezdése alapján, vagy a (4) bekezdése szerinti felmentéssel határozott időtartamra, illetőleg feltétel bekövetkeztéig kapta, úgy esetében a rendelet 29. §-ának a)-c) pontjait és a 30. §-ának (1)-(2) bekezdéseit nem lehet alkalmazni."
8. §
Az R. 32. §-ának (1) és (2) bekezdései helyébe a következő rendelkezések lépnek:
"(1) A hivatásos szolgálati jogviszonyban álló személy a részére bérbeadott HM rendelkezésű lakás részleges felújításához - kivéve, ha a lakás új, valamint részben vagy egészben felújított - részleges felújítási átalányra jogosult, ha lakást
a) első juttatásként,
b) szolgálati érdekből, helyőrség (település) változtatással is járó áthelyezés következtében,
c) műszaki okok következtében lakhatatlanná vált lakásból történő végleges kiköltöztetés céljából
kapta.
(2) A részleges felújítási átalány mértékét, számításának és kifizetésének szabályait az MH elhelyezési feladatokat ellátó központi szervének vezetője - az MH pénzügyi és számviteli feladatokat ellátó központi szervének vezetőjével egyetértésben - határozza meg, és évente február 28-áig gondoskodik annak közzétételéről."
9. §
(1) Az R. 44. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
"44. § (1) Ha a lakást visszaadó bérlő (használó) a kötelezettségét önhibáján kívül 30 napon belül nem teljesíti, a bérbeadó a kezelő útján e munkákat helyette és költségére jogosult elvégezni, illetve elvégeztetni.
(2) Ha a bérlő (használó) kötelezettségi körébe tartozó munkákat - akár kérelmére, akár az (1) bekezdés szerinti esetben - a kezelő végzi, illetve végezteti el, annak költségeiről a kötelezett részére számlát állít ki. Ha a kezelő a kivitelezést vállalkozóval végezteti, az erről kiállított számla összegét számlázza a kötelezett részére."
(2) Az R. 45. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
"45. § (1) A lakást visszaadó bérlő (használó) a kezelő által kiállított számla összegét a kézhezvételétől számított 30 napon belül köteles kiegyenlíteni.
(2) A kezelő a kötelezett kérelmére a számla kiegyenlítésére legfeljebb 36 havi kamatmentes részletfizetést engedhet, azonban a havi törlesztő részlet összege 2000 Ft-nál kevesebb nem lehet.
(3) Nem engedélyezhető részletfizetés, ha a bérlő (használó) kiürítési vagy cseretérítésben részesült.
(4) A kötelezett kérelmére a (2) bekezdés szerinti részletfizetést a már fennálló tartozás esetében is alkalmazni lehet."
10. §
Az R. 46. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(1) Az önkormányzati tulajdonú HM rendelkezésű lakást visszaadó bérlő (használó) kötelezettségeit az illetékes bérbeadó határozza meg, ezért ilyenkor a 41. § (1) bekezdésének, valamint a 42-45. §-ainak a rendelkezései nem alkalmazhatóak."
11. §
Az R. 47. §-ának helyébe a következő rendelkezés lép:
"47. § Az MH átalakítása következtében új helyőrségbe költöző hivatásos állományú tag HM rendelkezésű lakása visszaadásával kapcsolatos kötelezettségeinek szabályait külön rendelkezés állapítja meg."
12. §
Az R. 52. §-a új (2) bekezdéssel egészül ki, a jelenlegi (2) és (3) bekezdés számozása (3) és (4) bekezdésre módosul:
"(2) A lakásbérleti szerződés közös megegyezéssel történő megszüntetése során
a) HM bérlőkijelölési jogú önkormányzati tulajdonú lakás esetén az 54. § szerint megállapított pénzbeli térítések,
b) HM rendelkezésű állami tulajdonú lakás esetén az 54. § szerint megállapított kiürítési és cseretérítés fizethető."
13. §
Az R. 53. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(2) Nem lehet pénzbeli vagy kiürítési térítésben megállapodni, illetőleg annak fizetéséhez előzetes hozzájárulást adni, ha a bérlő egyszeri pénzbeli támogatásban részesül."
14. §
Az R. 54. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(1) A térítés mértékének alapja a lakásra vagy lakásokra a 69. § (1) bekezdése alapján kiszámított lakbérnek megfelelő összeg vagy összegek különbözete."
15. §
Az R. 55. §-a (2) bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
"a) korábban a lakásbérleti jogról való lemondásért, vagy e rendelet alapján pénzbeli térítésben nem részesült, vagy az e címeken kapott térítést teljes egészében visszafizette,"
16. §
Az R. 70. §-a (3) bekezdésének d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
"d) összkomfortos vagy komfortos és fűtése szilárd tüzelésű etázskazánnal, illetve szilárd tüzelésű egyedi fűtőberendezéssel ellátott."
17. §
Az R. 88. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
"88. § A bérlő a helyiséget kizárólag a saját, vagy a vele jogszerűen, állandó jelleggel együttlakó hozzátartozója tulajdonában lévő személygépkocsi tárolására használhatja, abba más személyt nem fogadhat be, használatát másnak nem engedheti át."
18. §
Az R. 97. §-a a következő új (3) bekezdéssel egészül ki:
"(3) Ha a településen nincs katonai szervezet és a lakóépület (lakás) más településen lévő katonai szervezet lakásellátását nem szolgálja, az (1) bekezdés a) pontját nem kell alkalmazni."
19. §
Az R. 100. §-ának meglévő rendelkezése (1) bekezdésre módosul, és a következő új (2) bekezdéssel egészül ki:
"(2) A 97. § (1) bekezdés a) pontját és a 99. § (1) bekezdését kell alkalmazni a személygépkocsi tároló helyiség elidegenítésére is."
20. §
Az R. 101. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(3) Ha a bérlő elővásárlási jogával nem él, és az (1) bekezdés szerinti cserelakásra sem tart igényt, az általa lakott lakást állami tulajdonban, HM rendelkezésben kell megtartani. Ez esetben a lakásbérlet változatlan tartalommal fennmarad."
21. §
Az R. 102. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(3) Az MH elhelyezési feladatokat ellátó központi szervének vezetője - az MH vezérkari főnöke útján -évente egy alkalommal, május 31-ig tesz javaslatot a honvédelmi miniszternek az elidegenítésre történő kijelölésre."
22. §
Az R. 105. §-ának (2) és a (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(2) Ha a vevő természetes személy és az adásvételi szerződés megkötésekor
a) a vételárat egy összegben megfizeti, a teljes vételárra,
b) 10%-ot meghaladó fizetést teljesít, a 10% feletti többletfizetés összegére,
40% árengedmény illeti meg.
(4) Ha a vevőnek vételárhátraléka van és az egyösszegű befizetése az egyéves törlesztő összeget meghaladja (rendkívüli törlesztés), a vételárhátralékából az egyösszegű befizetése 40%-ával a fennmaradó tartozását csökkenteni kell."
23. §
Az R. 107. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
"107. § A hatályos jogszabály alapján a lakások értékesítése során a vételár kiegyenlítésére a vevőtől, a vevő házastársától a saját jogán szerzett kárpótlási jegyet névértéken el kell fogadni."
24. §
Az R. 108. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
"108. § Ha a lakás vételárát a vevő részletfizetéssel egyenlíti ki, fennálló vételárhátralék és járulékai erejéig a lakásra (ingatlanra) a HM javára jelzálogjogot, valamint elidegenítési és terhelési tilalmat kell az ingatlan-nyilvántartásba bejegyeztetni."
25. §
Az R. 120. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(1) A pályázó részére - a helyi önkormányzat kivételével - az adott településen csak egy lakás (helyiség) értékesíthető."
26. §
Az R. 121. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(1) Ha több pályázó azonos fizetési feltételeket vállal, a pályázatot az nyeri meg, aki a 117. § szerinti nyilvántartás alapján korábban nyújtotta be a pályázatát."
27. §
Az R. 126. §-ának c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
"c) a még ki nem egyenlített vételárhátralék és járulékai erejéig a 108. § szerinti esetben a HM javára a jelzálogjogot, valamint az elidegenítési és terhelési tilalmat."
28. §
(1) Az R. 130. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
"130. § Az önkormányzat által elidegenítésre kijelölt, HM bérlőkijelölési vagy ismételten gyakorolható bérlőkiválasztási jogú lakás és helyiség megvásárlásához adott hozzájárulásban az önkormányzattal közölni kell az 1991. évi XXXIII. törvény 43. §-ában meghatározott vételárhányadra vonatkozó igényt is."
(2) Az R. 131. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
"131. § A HM rendelkezésű önkormányzati lakás és személygépkocsi tároló helyiség megvásárlásához adott hozzájárulásról a helyi lakásgazdálkodási szerv, az egyéb nem lakás céljára szolgáló helyiség megvásárlásához adott hozzájárulásról a helyi lakóházkezelő szerv értesíti a területi lakásgazdálkodási szervet."
29. §
Az R. 138. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(1) A HM javára bejegyzett jelzálogjog, valamint elidegenítési és terhelési tilalom fennállása alatt a lakás (helyiség) tulajdonjogának átruházásához - a házasság felbontásával és az örökléssel összefüggő tulajdonközösség megszüntetése kivételével - hozzájárulni csak a vételárhátralék és annak járulékai egy összegben történő kiegyenlítésének vagy másik lakóingatlanra történő átterhelésének feltételével lehet."
30. §
Az R. 146. §-ának (3)-(4) bekezdései helyébe a következő rendelkezések lépnek:
"(3) A bérleti jog folytatásáért kötött tartási szerződéshez, valamint az albérleti szerződéshez és a magánszemélyek közötti lakáscsere-szerződéshez előzetes bérbeadói nyilatkozat nem adható, a hozzájárulás iránti kérelmet a szerződés tartalma szerint kell elbírálni. A bérbeadói hozzájárulást tartalmazó nyilatkozat a szerződés példányaira rávezetett záradék formájában is megtehető. Ilyen esetben rögzíteni kell, hogy a bérlő a záradékolt szerződés mely példányait, és mikor vette át.
(4) A (3) bekezdés szerinti szerződéshez megadott hozzájárulással egyidejűleg fel kell hívni a bérlőt, hogy más személy vagy szerv hozzájáruló nyilatkozatát 60 napon belül csatolja be, és addig az eltartót, albérlőt a lakásba nem fogadhatja be, továbbá a magánszemélyek közötti lakáscsere-szerződés alapján bérleti szerződés megkötésére nem kerülhet sor."
31. §
Az R. 147. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(2) A lakáscélú támogatási számlával kapcsolatos pénzügyi szabályokat az MH pénzügyi és számviteli, valamint az MH elhelyezési feladatokat ellátó központi szerveinek vezetői együttes intézkedésben határozzák meg."
32. §
(1) Az R. 151. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
"151. § (1) Egyszeri, vissza nem térítendő, pénzbeli támogatás nyújtható a honvédelmi szerv hivatásos állományú tagja (annak özvegye) részére, továbbá az ilyen állományból szolgálati vagy rokkantsági nyugállományba helyezett személy (annak özvegye) részére lakásépítéshez vagy lakásvásárláshoz, ha ő egyébként HM rendelkezésű lakásra jogosult, azonban
a) a szolgálati beosztása szerinti településen az igényjogosultságának megfelelő HM rendelkezésű lakás nincs, és igényének teljesítése három éven belül nem várható;
b) a végleges letelepedés céljából megjelölt településen az igényjogosultságának megfelelő HM rendelkezésű lakás nincs, vagy a bérlakással történő ellátása nem esik egybe a helyi lakásgazdálkodási érdekkel;
c) olyan lakásbérlete van, amely lakásra a honvédelmi szerv rendelkezési joggal bír, illetőleg ilyen jogot szerezhet, és a lakás gazdaságosan felhasználható.
(2) A támogatás az (1) bekezdésben meghatározott esetekben akkor nyújtható, ha az az kérelmező személy vállalja, hogy
a) az általa lakott HM rendelkezésű lakást a támogatás kifizetését követő egy éven belül kiürítve, rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban, elhelyezési és térítési igény nélkül a honvédelmi szerv rendelkezésére bocsátja, és
b) a támogatást egy éven belül saját lakástulajdon szerzésére használja fel, továbbá
c) a támogatást követően a honvédelmi szervvel szemben lakás- vagy lakáscélú támogatási igényt nem támaszt.
(3) Ha a támogatást kérelmező személynek az e rendelet szerinti jogos igényének megfelelő, határozatlan időtartamra bérelt önkormányzati lakása van, részére az egyéb feltételek mellett akkor nyújtható támogatás, ha a lakás egyszeri HM bérlőkiválasztási jogát az illetékes önkormányzat elismeri."
(2) Az R. 152. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
"152. § Nem nyújtható egyszeri pénzbeli támogatás annak a személynek,
a) akivel szemben a 8. § (1) bekezdés b)-e) pontjaiban és a (2) bekezdésében meghatározott kizáró okok bármelyike áll fenn;
b) aki az általa lakott lakást határozott időtartamra vagy a 28. § (1) bekezdésében foglaltaktól eltérő feltétel bekövetkezéséig bérli;
c) akinek a házastársa (élettársa) e támogatásban részesült, illetve részesül."
33. §
Az R. 153. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
"153. § Az egyszeri pénzbeli támogatás összegét a kedvezményezettnek a lakáscélú támogatásról szóló 106/1988. (XII. 26.) MT rendelet 1. §-ának (7) bekezdése szerint méltányolható lakásigény mértéke felső határával azonos nagyságú fővárosi lakás előző évi átlagos építési költségének az MT rendelet 1. §-a (5) bekezdésének b) pontja alapján a Pénzügyminisztérium által közzétett mértékének figyelembevételével a honvédelmi miniszter évente utasításban határozza meg."
34. §
Az R. 154. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
"154. § (1) Az egyszeri pénzbeli támogatás iránti kérelmet a honvédelmi szervvel hivatásos szolgálati viszonyban álló személy az állományilletékes katonai szervezet parancsnokához, nyugállományú és özvegy személy az állandó lakóhelye szerint illetékes hadkiegészítő parancsnokhoz nyújthatja be.
(2) A parancsnok a kérelmet véleményezi, és haladéktalanul továbbítja a kérelmező lakásigénylését nyilvántartó helyi lakásgazdálkodási szerv szintjén működő helyőrségi (keretgazda) lakásbizottságnak. A bizottság a kérelmet érdemi javaslatával ellátva 30 napon belül döntésre felterjeszti a területi lakásgazdálkodási szervhez."
35. §
Az R. 160. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
"160. § A munkáltatói kölcsön - a 159. § (2) bekezdése szerinti önkormányzati tulajdonú lakásvásárlás esete kivételével - a lakhatási engedély kiadásának, illetve az adásvételi szerződés megkötésének évét követő naptári év végéig adható, ha az építkezés műszakilag indokolt befejező munkálataihoz, vagy az adásvételi szerződésben kikötött vételár részlet kifizetéséhez szükséges."
36. §
Az R. 166. §-ának meglévő rendelkezése (1) bekezdésre módosul, és a következő új (2) bekezdéssel egészül ki:
"(2) Az (1) bekezdés szerinti e célra rendelkezésre álló pénzügyi fedezet legfeljebb 30%-át a Központi Lakásbizottság javaslatára a honvédelmi miniszter a honvédség átalakításával összefüggő, vagy más központi lakásgazdálkodási feladat megvalósítására, más lakáscélú támogatásra átcsoportosíthatja."
37. §
Az R. 168. §-ának (1) bekezdése a következő h) ponttal egészül ki:
(Fel kell mondani a munkáltatói kölcsönt, és vissza kell vonni a már jóváírt engedményt, ha a kedvezményezett)
"h) az építkezés befejezését az építési engedélyben meghatározott határidőig lakhatási engedéllyel, továbbá az önkormányzati lakás megvásárlását a munkáltatói kölcsön folyósításától számított 6 hónapon belül az adásvételi szerződéssel nem igazolja."
38. §
Az R. 173. §-ának (1)-(2) bekezdései helyébe a következő rendelkezések lépnek, és egyúttal kiegészül a következő új (4) bekezdéssel:
"(1) A támogatásban részesített személy tulajdonába kerülő lakásra a kölcsönt folyósító pénzintézettel az ingatlan-nyilvántartásba a kölcsöntartozás fennállásáig a HM javára jelzálogjogot, valamint elidegenítési és terhelési tilalmat kell bejegyeztetni.
(2) A jelzálogjog, valamint az elidegenítési és terhelési tilalom fennállása alatt a lakást csak a kölcsönt nyújtó honvédelmi szerv hozzájárulásával lehet elidegeníteni. A hozzájárulás akkor adható meg, ha
a) az elidegenítés olyan, a honvédelmi szervvel szolgálati, köztisztviselői, közalkalmazotti viszonyban álló személy részére történik, aki a teljes kölcsöntartozást átvállalja, és esetében a munkáltatói kölcsön nyújtásának e rendelet szerinti feltételei fennállnak;
b) a támogatásban részesített személy vállalja, hogy az elidegenítéssel egyidejűleg a kölcsöntartozás teljes összegét visszafizeti;
c) a támogatásban részesített személy az elidegenítéssel egyidejűleg másik lakást vásárol - beleértve a lakások cseréjéi is -, és a tulajdonába kerülő újabb lakásra a munkáltatói kölcsön alapján a HM jelzálogjog, valamint elidegenítési és terhelési tilalom átjegyezhető."
"(4) Az (1) bekezdés szerinti jelzálogjogot, valamint elidegenítési és terhelési tilalmat akkor kell töröltetni, ha a kedvezményezett a 164. § (1) bekezdés szerinti engedménnyel csökkentett kölcsöntartozását kiegyenlítette."
39. §
Az R. 177. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
"177. § (1) A HM rendelkezésű lakásnak a honvédelmi szervvel hivatásos szolgálati viszonyban álló bérlője a lakás fenntartási kiadásainak mérsékelése érdekében lakbér-kiegészítés és lakásüzemeltetési hozzájárulás címén lakhatási költségtérítésre jogosult.
(2) A lakhatási költségtérítéseket havonta, az illetményekkel egyidejűleg kell az arra jogosultak részére kifizetni. A folyósítás egyéb pénzügyi és adminisztratív feltételeit az MH pénzügyi és számviteli feladatokat ellátó központi szervének vezetője intézkedésben határozza meg."
40. §
Az R. a következő új 177/A. §-sal egészül ki:
"177/A. § (1) Lakbér-kiegészítés illeti meg az önkormányzati tulajdonú HM rendelkezésű lakás bérlőjét, ha a helyi önkormányzat által megállapított lakbér mértéke (Ft/m2) meghaladja az azonos komfortfokozatú lakásra, e rendelet 69. § (1) bekezdésében megállapított lakbér mértékét.
(2) A lakbér-kiegészítés összege a lakás tényleges -a bérbeadó által kikötött - lakbérének, és az e rendelet 69. § (1) bekezdése szerint kiszámított lakbérének a különbözete.
(3) A lakbér-kiegészítés iránti kérelmet a lakásbérleti szerződés csatolásával az illetékes helyi lakóházkezelő szervhez lehet benyújtani. A lakóházkezelő szerv a kérelmet megvizsgálja, és ha az (1) bekezdésben foglalt feltételek fennállnak, az a (2) bekezdés szerint megállapított lakbér-kiegészítés összegének közlésével megküldi a folyósító szervnek."
41. §
Az R. a következő új 177/B. §-sal egészül ki:
"177/B. § (1) A lakásüzemeltetési hozzájárulás szempontjából a fűtési és melegvíz-ellátási díj, valamint a víz-és csatornahasználati díj egy évre kiszámított költsége vehető figyelembe.
(2) A lakásüzemeltetési hozzájárulás abban az esetben állapítható meg, illetve folyósítható, ha a HM rendelkezésű lakás helyőrségi típusköltsége a bázisköltséget meghaladja.
(3) A HM rendelkezésű lakás helyőrségi típusköltsége az adott helyőrségben (településen)
a) összkomfortos lakásokra a táv- és központi fűtés,
b) komfortos lakásokra az alkalmazott fűtési mód (szén, fa, gáz, olaj, elektromos)
szerinti csoportosításban az üzemeltetési költségek alapján megállapított, a lakás m2-ére vetített átlagköltség.
(4) A bázisköltség az állami tulajdonú HM kezelésű lakásokra a komfortfokozattól és a fűtési módtól (energiahordozótól) függetlenül megállapított, lakás m2-ére vetített átlagköltség.
(5) A helyőrségi típusköltséget és a bázisköltséget adott tárgyévre vonatkozóan a tárgyévet megelőző év végén a helyőrségekben megállapított szolgáltatási egységárak (energiahordozók díja, távfűtési és melegvíz-ellátási díj, víz- és csatornahasználati díj) alapján kell meghatározni.
(6) Adott lakás üzemeltetési költségtérítésének mértéke a (2) bekezdés szerinti különbözet és a lakás - 72. § (3) bekezdés a) alpontja szerint megállapított - alapterületének szorzata.
(7) Az MH elhelyezési feladatokat ellátó központi szervének vezetője évente, január 15-ig a Honvédelmi Közlönyben közzéteszi a bázisköltséget és helyőrségenként a típusköltségeket, valamint a (2) bekezdés szerint képzett hozzájárulás mértékét."
42. §
Az R. 178. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
"178. § (1) A rendelet alkalmazásában az albérleti díjon a HM, illetve az MH hivatásos állományú tagja helyett viselt (átvállalt) albérleti (szállás) díj összegét kell érteni.
(2) A honvédelmi szerv hivatásos állományú tagját albérleti díj hozzájárulás illeti meg, ha
a) a vezénylés esetét kivéve, szolgálati helyén nyilvántartott lakásigénylése van, és a
b) szálló férőhelyen történő elhelyezése helyhiány, továbbá egyéni és családi körülményei miatt nem lehetséges.
(3) A szálló férőhelyen történő elhelyezés lehetőségének kizárásáról a kérelmező egyéni és családi körülményeinek vizsgálata alapján az állományilletékes parancsnok dönt.
(4) A hozzájárulás szempontjából albérletnek kell tekinteni:
a) a magán-, vagy köztulajdonú lakás egy részének bérletét;
b) a magántulajdonú lakás bérletét;
c) a szállodai vagy szállodai jellegű szobabérletet.
(5) A hozzájárulás a szerződéssel és számlával, illetőleg a (4) bekezdés c) pontja esetében számlával igazolt, rezsiköltséget nem tartalmazó albérleti vagy bérleti díj, de legfeljebb az albérlő, illetve bérlő e rendelet szerinti jogos igénye mértékének alsó határával (szobaszámával) azonos nagyságú, átlagos alapterületű, összkomfortos, állami tulajdonú HM kezelésű lakás e rendelet 69. §-ának (1) bekezdése szerint megállapítható havi lakbérének
a) Budapesten és megyei jogú városban a tízszeres,
b) más településen a nyolcszoros
összege lehet. A jogos igény mértékét e tekintetben az albérletben, illetve bérletben együtt lakó személyek, és az általuk kizárólagosan használt lakószobák alapján kell megállapítani. Ha az albérlet a kérelmező jogos lakásigény mértéke alsó határának nem felel meg, részére csak a kizárólagosan használt lakószobák figyelembevételével állapítható meg a hozzájárulás.
(6) Az albérleti díj hozzájárulás mértéke, ha a jogosult más településen lévő lakásába házastársát (élettársát) visszahagyva a családjától külön él az (5) bekezdés a) pontja esetében tizenötszörös, b) pontja esetén tizenkétszeres szorzatú számlával igazolt összeg, amely akkor illeti meg, ha az áthelyezése nem saját kérelmére történt. Ilyen esetben a hozzájárulás összegének megállapítása szempontjából az albérlet jogos igényének mértékét egy lakószoba alapulvételével kell figyelembe venni.
(7) Az (5) és (6) bekezdések szerint megállapított összeget az igényjogosult szociális körülményeire figyelemmel az állományilletékes parancsnok 20%-kal felemelheti, ha a kérelmező családi pótlékra jogosult. Az így megállapított összeg sem haladhatja meg a ténylegesen fizetett és számlázott albérleti díjat.
(8) Az (5) bekezdés alkalmazásában az átlagos alapterületet a következők szerint kell megállapítani:
1 lakószoba 35 m2 1,5 lakószoba 45 m2
2 lakószoba 55 m2 2,5 lakószoba 65 m2
3 lakószoba 75 m2
minden további lakószobánál +10 m2
(9) A hozzájárulás feltételeit - kérelem alapján -a helyi lakásgazdálkodási szerv igazolja, a hozzájárulás folyósításáról az állományilletékes parancsnok dönt és gondoskodik.
(10) A hozzájárulás folyósítását meg kell szüntetni, ha az abban részesített személy a részére időközben felajánlott szálló férőhelyet vagy a jogos igénye mértékének megfelelő HM rendelkezésű lakást legalább két esetben nem fogadta el, vagy a HM rendelkezésű lakásra való jogosultsága megszűnt. Ilyen esetekben a helyi lakásgazdálkodási szerv haladéktalanul értesíti az állományilletékes parancsnokot.
(11) A hozzájárulás folyósításának módját az MH pénzügyi és számviteli feladatokat ellátó központi szervének vezetője intézkedésben határozza meg.
(12) Az albérleti díj hozzájárulásra vonatkozó rendelkezéseket az első beosztásba helyezett személyre megfelelő módon alkalmazni kell."
43. §
Az R. 183. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
"183. § A HM központi lakásgazdálkodási szerv lakásgazdálkodási feladatai:
a) szervezi és irányítja a lakásellátást, a személygépkocsi tároló és a nőtlen-, nővér- és munkásszálló férőhely gazdálkodást,
b) véleményezi a lakásellátással összefüggő jogszabálytervezeteket, kezdeményezi azok módosítását, részt vesz a HM lakásügyi szabályozásának kialakításában,
c) gondoskodik a lakásgazdálkodási feladatokat ellátó személyek szakmai képzéséről,
d) ellenőrzi a helyi és területi lakásgazdálkodási szervek tevékenységét,
e) szakmailag közreműködik a lakás, személygépkocsi tároló és szállóférőhely bérletével összefüggő jogviták bíróság előtti képviseletében,
f) elbírálja az irányítása alá tartozó szervek által hozott döntések ellen benyújtott kérelmeket, panaszokat, közérdekű bejelentéseket, előkészíti az ezekkel összefüggő felsőbb szintű vezetői döntéseket,
g) a Magyar Honvédség vezérkari főnökének írásbeli közlése alapján meghatározza a központi feladat ellátásához szükséges lakásszámot, az zárolja, illetőleg a zárolás alól feloldja,
h) javaslatot tesz a honvédelmi miniszternek a HM rendelkezésű lakásnak kívülálló személy vagy szervezet részére történő bérbeadására,
i) a helyőrségi (keretgazda) lakásbizottság és a szolgálati elöljáró együttes javaslatára dönt a helyi lakásgazdálkodási szerv vezetőjének (helyőrségparancsnok), valamint a keretgazda lakásbizottság elnökének lakás, személygépkocsi tároló, nőtlenszálló, egyszeri pénzbeli támogatás és munkáltatói kölcsön ügyeiben,
j) elbírálja a helyi lakásgazdálkodási szerveknek lakások bérletére, vásárlására, építésére tett javaslatait,
k) véleményezi és kijelölésre előkészíti az állami tulajdonban és a HM rendelkezésében lévő lakóépületek (lakások) elidegenítésére tett javaslatokat,
l) adatokat összesít, elemez és szolgáltat a lakásellátásról a felső vezetés számára,
m) dönt a HM rendelkezésű lakás és személygépkocsi tároló helyiség más célra történő hasznosításáról."
44. §
Az R. 184. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(4) A lakáscélú támogatás pénzforgalmának, a lakóépület (lakás) elidegenítés és a lakóházkezelés szakmai irányítószerve az MH elhelyezési feladatokat ellátó központi szerve."
45. §
(1) Az R. 188. §-a (1) bekezdésének d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A bizottság önálló hatáskörben, a helyi lakásgazdálkodási szerv illetékességi területére, illetve az érintett katonai szervekre kiterjedően:)
"d) dönt a 6. § (1) bekezdésében, valamint a 8. § (2) bekezdésében meghatározott feltétel és kizáró okok alóli felmentés iránti kérelmekben,"
(2) Az R. 188. §-ának (2) és (4) bekezdései helyébe a következő rendelkezések lépnek:
"(2) A bizottság az (1) bekezdés c) és e) pontja szerinti ügyekben a döntést két bizottsági ülés közötti időszakra az önálló lakásgazdálkodást folytató helyőrség parancsnokának hatáskörébe utalhatja. Ez esetben a helyőrségparancsnok a döntéseiről a bizottság következő ülésén köteles beszámolni."
"(4) A bizottság működésére a 189. § (3)-(6) bekezdéseit, valamint a (8) bekezdést kell megfelelően alkalmazni."
46. §
Az R. 189. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(1) A HM-ben Központi Lakásbizottságot kell létrehozni. A bizottság személyi összetételét és a titkárának feladatait HM utasítás állapítja meg."
47. §
Az R. 190. §-ának d) és h) pontjai helyébe a következő rendelkezések lépnek:
(A bizottság a hatáskörében)
"d) dönt a HM főosztályvezetői, az MH csoportfőnökei (hadtestparancsnokai), a velük azonos vagy náluk magasabb beosztású személyek, továbbá a Központi Lakásbizottság elnöke és titkára lakásügyeiben,"
"h) titkára útján irányítja a helyőrségi és a keretgazda lakásbizottságok működését,"
48. §
Az R. 191. §-át követően a következő új 191/A.-191/C. §-okkal egészül ki:
"191/A. § (1) A lakásigények átmeneti, illetve végleges megoldása érdekében a HM garzonházat és nyugdíjasházat működtethet.
(2) E rendelet szabályait megfelelően kell alkalmazni az állami tulajdonban és a HM rendelkezésében lévő garzonés nyugdíjasházi lakásokra a (3) bekezdésben, továbbá a 191/B. és 191/C. §-okban megállapított eltérésekkel.
(3) E rendelet szerinti kiürítési és cseretérítés a nyugdíjasházi elhelyezést kapott személyt megilleti, garzonházi elhelyezés cselén azonban térítés nem fizethető.
191/B. § (1) A garzonházi elhelyezés időtartama legfeljebb 3 év, előfeltétele a helyőrségi (keretgazda) lakásbizottság vállalása arról, hogy a garzonházban elhelyezett személyt meghatározott időtartamon belül lakáshoz juttatja.
(2) A garzonházi elhelyezés időtartama a helyőrségi (keretgazda) lakásbizottság javaslatára indokolt esetében egy alkalommal további 3 évre meghosszabbítható.
191/C. § (1) Nyugdíjasházi elhelyezést kaphat az a HM rendelkezésű lakásra jogosult személy, aki nyugállományban van, vagy külön jogszabályban megállapított öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte és családi gondozás nélkül képes önmaga ellátására, valamint vállalja, hogy HM rendelkezésű lakását a honvédelmi szerv rendelkezésére bocsátja és nyugdíjasházi elhelyezése esetén fizeti a bérlőt terhelő költségeket vagy az helyette készfizető kezes téríti.
(2) A nyugdíjasházi elhelyezésről szóló bérleti szerződésben ki kell kölni, hogy a lakásba a bérlővel együtt csak a házastársa (élettársa) költözhet be, rajtuk kívül más személyt a lakásba nem fogadhat be, továbbá a lakásbérleti jogviszonyt a vele együtt lakó házastársán (élettársán) kívül más személy nem folytathatja."
49. §
Az R. 194. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
"194. § A lakásellátás szervezetét e rendelet hatálybalépését követően kell kialakítani oly módon, hogy az 1996. március 31-ig működőképes legyen."
50. §
Az R. 195. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
"195. § E rendelet végrehajtásával összefüggő nyilvántartásokat, iratmintákat a szakterületét érintően az illetékes szakmai szerv vezetője intézkedésben teszi közzé."
51. §
Az R. 197. §-a a következő (3)-(4) bekezdésekkel egészül ki:
"(3) A 177. §-ban meghatározott költségtérítéseket az erre vonatkozó közzététel évének január 1. napjától kell megállapítani és ezen időpontra visszamenőlegesen kell folyósítani:
(4) Az e rendelet hatálybalépése előtt megállapított albérleti díj hozzájárulást változatlan összegben kell folyósítani,"
52. §
(1) E rendelet a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba, rendelkezéseit a folyamatban levő ügyekben is alkalmazni kell, egyidejűleg az R. 33. §-ának (3) bekezdése, a 41. §-ának (2) bekezdése és a 189. §-ának (2) bekezdése, valamint a szolgálati érdekből történő áthelyezéssel (vezényléssel) kapcsolatos költségek viseléséről szóló 6/1991. (IX. 27.) HM rendelet 2. §-a (3) bekezdésének b) pontja és a 6. §-a a hatályát veszti.
(2) Az R. mellékletének 1. pontja a hatályát veszti, egyidejűleg a melléklet 9. pontjában az Eger helyőrséghez utalt települések felsorolása kiegészül Abasár, Gyöngyös és Mátraháza településekkel.
Keleti György s. k.,
honvédelmi miniszter