6/1994. (IV. 30.) HM rendelet

a Honvédelmi Minisztérium rendelkezése alatt lévő lakások és helyiségek bérletéről, elidegenítéséről, valamint a lakhatás támogatásáról

A lakások és helyiségek bérletére, valamint elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény 87. §-ának (1) bekezdésében, a honvédelemről szóló 1993. évi CX. törvény 10. §-ának i) pontjában, továbbá a Magyar Honvédség hivatásos és szerződéses állományú katonáinak jogállásáról szóló 2001. évi XCV. törvény 287. §-a f) pontjának fa), fb) és fc) alpontjaiban kapott felhatalmazás alapján, a köztisztviselőkre vonatkozó jogszabályi felhatalmazottal egyetértésben, a közalkalmazottak és a munkavállalók tekintetében a kollektív szerződés keretei között, a hivatásos és szerződéses katonák, köztisztviselők és közalkalmazottak, továbbá a rájuk vonatkozó mértékig a nyugállományú katonák, valamint a hivatásos és nyugállományú katonák özvegyei lakhatásának elősegítésére és támogatására a következőket rendelem el:[1]

I. Fejezet

ÁLTALÁNOS ÉS ÉRTELMEZŐ RENDELKEZÉSEK, A RENDELET ALKALMAZÁSI KÖRE

Általános rendelkezések

1. §[2] (1)[3] E rendelet állapítja meg a lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Lakástörvény) rendelkezéseinek a Honvédelmi Minisztériumban, hivatalaiban és háttérintézményeiben, a katonai nemzetbiztonsági szolgálatoknál, valamint a katonai felsőoktatási intézményekben (a továbbiakban együtt: HM) és a Magyar Honvédségnél (a továbbiakban együtt: honvédelmi szerv) történő alkalmazására, továbbá a Magyar Honvédség hivatásos és szerződéses állományú katonáinak jogállásáról szóló 2001. évi XCV. törvény (a továbbiakban: Hjt.) 126. §-ában meghatározott lakhatási támogatásokra vonatkozó szabályokat.

(2) A honvédelmi szerv lakás- és helyiségügyeiben, valamint a lakás és helyiség elidegenítésekor a Lakástörvényt e rendelettel együtt kell alkalmazni.

(3) Ahol a Lakástörvény bérbeadói hozzájárulást ír elő, azt e rendelet szerint kell elbírálni. Az elbírálás során a bérbeadói jogokat a lakás helye szerint illetékes honvédelmi szerv helyi lakásgazdálkodási szerve gyakorolja.

A rendelet alkalmazási köre

2. § (1) A rendelet alkalmazási köre kiterjed

a)[4] a Magyar Honvédség állományába tartozó, és ott vagy a Hjt. 46. § (3) bekezdésében meghatározott szerveknél szolgálatot teljesítő, tiszti és tiszthelyettesi állományú hivatásos és szerződéses katonára,

b)[5] a honvédelmi szerv köztisztviselőjére, közalkalmazottjára és munkavállalójára, kivéve, ha az e rendelet XIII. fejezetében foglalt lakhatási támogatás tekintetében a kollektív szerződés másként rendelkezik,

c)[6] a HM rendelkezése alatt lévő (a továbbiakban: HM rendelkezésű) lakásra és szükséglakásra, nem lakás céljára szolgáló, bérbeadás útján hasznosított helyiségre, valamint honvédségi szállóra és garzonházra,

d) a honvédelmi szerv lakásbizottságára, lakásgazdálkodási és lakóházkezelő szervére, valamint a személyügyi és pénzügyi szervekre.

e)[7] a szolgáltatási szerződésben vállalt feladatok tekintetében a lakóházkezelést a HM megbízásából ellátó nem honvédelmi szervre (a továbbiakban: Szolgáltató).

(2) A katonai bíróra és a katonai ügyészség hivatásos állományú tagjára e rendeletnek a honvédelmi szerv hivatásos állományú tagjára vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni.

(3)[8] A rájuk vonatkozó mértékig e rendeletet kell alkalmazni

a) a szolgálati, rokkantsági és baleseti rokkantsági nyugellátásban részesülő volt hivatásos katonára (a továbbiakban együtt: szolgálati nyugállományú katona),

b)[9] a hivatásos, valamint a szolgálati nyugállományú katonának a Hjt. 2. § (28) bekezdésében meghatározott közeli hozzátartozójára, továbbá özvegyére és túlélő élettársára.

Értelmező rendelkezések

3. §[10] (1) Lakhatási támogatások:

a) HM rendelkezésű bérlakás juttatása,

b) szálló- vagy garzonelhelyezés,

c)[11] vissza nem térítendő juttatás,".

d) magántulajdonú lakás vevőjének kijelölése,

e) munkáltatói kölcsön,

f) lakbértámogatás (kiegészítés),

g) lakásüzemeltetési hozzájárulás,

h) albérleti díj hozzájárulás.

(2) HM rendelkezésű:

a) a Magyar Állam tulajdonában és a HM kezelésében lévő lakás, nem lakás céljára szolgáló helyiség, valamint a szálló elhelyezést szolgáló helyiség,

b)[12] a szövetkezeti vagy társasházban lévő, a Magyar Állam tulajdonában álló olyan öröklakás, amelynek bérbeadására a honvédelmi szerv a vagyonkezelői jog alapján jogosult,

c) az önkormányzati tulajdonban levő lakás és nem lakás céljára szolgáló olyan helyiség, amelyre a honvédelmi szervnek e rendelet hatálybalépésekor bérlőkijelölési és bérlőkiválasztási joga áll fenn, vagy azt megállapodással utóbb megszerzi,

d)[13] az olyan lakás és nem lakás céljára szolgáló helyiség, amelyre a honvédelmi szerv magánbefektetővel kötött szerződés alapján - függetlenül attól, hogy az a Magyar Állam tulajdonába és a HM vagyonkezelésébe kerül-e - elhelyezési célú használati, hasznosítási jogot szerzett (a továbbiakban: magánbefektetői HM rendelkezésű lakás, nem lakás céljára szolgáló helyiség),

e) a magán- vagy vegyesvállalkozás keretében épített lakás és helyiség, amelyre a honvédelmi szerv szerződés alapján vevőkijelölési jogot szerzett.

(3)[14] E rendelet értelmében

a) magánberuházásból létesített HM rendelkezésű az olyan magánbefektetői HM rendelkezésű lakás, nem lakás céljára szolgáló helyiség, ami az elhelyezési célú megállapodás alapján Magyar Állam tulajdonába és a HM vagyonkezelésébe kerül;

b) vállalkozói HM rendelkezésű az olyan magánbefektetői HM rendelkezésű lakás, nem lakás céljára szolgáló helyiség, ami az elhelyezési célú megállapodás alapján nem kerül a Magyar Állam tulajdonába és a HM vagyonkezelésébe.

(4)[15] Elhelyezési célúnak minősül minden olyan magánbefektetővel kötött megállapodás, amellyel a honvédelmi szerv jogosulttá válik az e rendelet alapján arra jogosult személynek mint a lakás vagy nem lakás céljára szolgáló helyiség bérlőjének kijelölésére vagy kiválasztására. A magánbefektetői HM rendelkezésű lakás, nem lakás céljára szolgáló helyiség bérbeadói jogát az elhelyezési célú megállapodás alapján gyakorolhatja a honvédelmi szerv vagy a magánbefektető, illetve annak arra feljogosított képviselője.

(5)[16] Munkakörhöz kötött lakás a házfelügyelői, szálló- és lőtérgondnoki, a műterem-, valamint más, a honvédelmi szerv területén lévő lakás.

(6)[17] Vezetői lakás a vezetői beosztáshoz rendelt lakás. E tekintetben vezetői beosztás:

a) a helyőrségparancsnoki megbízatással együtt járó parancsnoki beosztás,

b) a (külön) jogszabályban megállapított állami vezető által a honvédelmi szervnél betöltött tisztség, illetve beosztás,

c) az országos parancsnoki beosztás.

(7)[18] Honvédségi szálló:

a) nőtlen- és nővérszálló,

b) laktanyai tiszti- és tiszthelyettesi szállás,

c) családi (garzon) szálló.

(8)[19] A rendelet alkalmazásában

a) bérbeadó: az állami tulajdonú HM rendelkezésű lakások és személygépkocsi-tároló helyiségek, illetve állóhelyek tekintetében a helyi lakásgazdálkodási szerv, az állami tulajdonú HM rendelkezésű lakóépülethez tartozó nem lakáscélú helyiségek tekintetében a területi lakásgazdálkodási szerv;

b) kezelő: az állami tulajdonú HM rendelkezésű lakóépületek (lakások) és nem lakáscélú helyiségek tekintetében a helyi lakóházkezelő szerv.

c)[20] magánbefektető: az olyan természetes vagy jogi személy, továbbá jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, amellyel a honvédelmi szerv elhelyezési célú megállapodást köt.

(9)[21] E rendelet alkalmazásában

a) HM központi közgazdasági és pénzügyi feladatokat ellátó szerve a HM Közgazdasági és Pénzügyi Ügynökség,

b) HM központi lakásgazdálkodási szerv a HM Védelemgazdasági Főosztály,

c) területi lakásgazdálkodási szerv a HM Infrastrukturális Ügynökség,

d) területi lakásgazdálkodási szerv lakásügyi egysége a HM Infrastrukturális Ügynökség Budapesti Lakásgazdálkodási Osztály,

e) területi lakásgazdálkodási szerv lakhatás-támogatási egysége a HM Infrastrukturális Ügynökség Lakhatás Támogató Osztály.

(10)[22] A rendelet alkalmazásában szolgálati és lakásgazdálkodási érdek:

a) a Magyar Honvédség strukturális változásaival összefüggő lakásellátási és lakásgazdálkodási feladatok megvalósítása,

b) a honvédelmi szervek ellátásához szükséges mennyiségű és minőségű HM rendelkezésű lakás megtartása,

c) a lakásállomány mobilitásának segítése,

d) az áthelyezésekkel, kinevezésekkel, vezénylésekkel összefüggő lakhatás megoldását célzó ellátás,

e) harckészültségi és biztonságpolitikai feladathoz kapcsolt lakásellátás,

f) a honvédelmi szerv működőképességének szempontjából fontos beosztás, munkakör betöltése.

A lakások és helyiségek hasznosítása

4. § (1)[23] Lakás lakásgazdálkodási körbe vonásáról és hasznosításáról, továbbá a lakásgazdálkodási körből történő kivonásáról a HM központi lakásgazdálkodási szerv vezetője dönt.

(2)[24] HM rendelkezésű lakás nem lakás céljára csak kivételesen, a HM központi lakásgazdálkodási szerv előzetes engedélyével, az abban meghatározott feltételekkel hasznosítható. Magánbefektetői HM rendelkezésű lakást nem lakás céljára nem lehet hasznosítani.

(3)[25] A munkakörhöz kötött lakás más célra történő hasznosítása csak akkor engedélyezhető, ha egyidejüleg azonos feltételek mellett a munkakörhöz kötött lakás céljára másik lakás tartalékolható.

(4)[26] Szálló jellegű elhelyezés céljára kizárólag a honvédelmi szerv kezelésében levő lakás hasznosítása engedélyezhető.

(5)[27] HM rendelkezésű személygépkocsi tároló helyiség más célra csak a HM központi lakásgazdálkodási szerv előzetes engedélyével, az abban meghatározott feltételekkel használható vagy adható bérbe.

A lakás munkakörhöz rendelése[28]

4/A. §[29] A HM vagyonkezelésében lévő lakás munkakörhöz kötött jellegűvé minősítéséről és e jelleg megszüntetéséről, továbbá a HM rendelkezésű lakás vezetői lakássá minősítéséről és e minősítés megszüntetéséről a HM központi lakásgazdálkodási szerv vezetője dönt.

II. Fejezet

IGÉNYJOGOSULTSÁG

5. §[30] (1)[31] HM rendelkezésű lakásra jogosult:

a) a hivatásos katona és az özvegye,

b) a szolgálati (rokkantsági, baleseti rokkantsági) nyugállományú katona és az özvegye,

c) a hivatásos és szolgálati nyugállományú katonát túlélő élettársa, feltéve, hogy az együttélésből közös gyermekük született, vagy a halál bekövetkezését megelőzően az együttélés folyamatosan legalább öt éven át tartott.

(2) A hivatásos katona özvegye, valamint a szolgálati nyugállományba helyezett katona vagy özvegye a végleges letelepedési helyét egy alkalommal megválaszthatja olyan településen, ahol a honvédelmi szerv lakással rendelkezik. Budapesten csak akkor jogosult e címen lakásra, ha korábban ő vagy a házastársa ott rendelkezett önálló lakással (tulajdon, bérlet), vagy ha az utolsó szolgálati helye Budapest helyőrségben volt.

(3) A (2) bekezdés szerint jogosult lakásra a haderőreformmal összefüggésben hivatásos állományból tartalékállományba helyezett személy is, ha a HM rendelkezésű lakásban bérlőként lakik, és a szolgálati viszonyának megszűnése óta 5 év még nem telt el.

(4)[32] Nem teljesíthető a (2) bekezdés szerinti végleges letelepedés iránt benyújtott lakásigény, ha a kérelmező esetében a 8. § (1) és (2) bekezdésében megállapított okok valamelyike fennáll. A 8. § (1) bekezdésének b) pontját és (2) bekezdésének c) pontját a végleges letelepedés helyéül választott település vonatkozásában kell alkalmazni.

(5)[33] A vállalkozói HM rendelkezésű lakás a honvédelmi szervvel szolgálati, köztisztviselői, közalkalmazotti, munkajogi jogviszonyban álló hivatásos katona, szerződéses katona, köztisztviselő, közalkalmazott, munkavállaló részére adható bérbe.

6. §[34] (1) HM rendelkezésű lakás juttatható

a) a szerződéses állomány tagja részére, amennyiben a szerződéses szolgálatban 5 évet már eltöltött és összesen legalább 10 év szolgálatot vállalt,

b) a legalább három éve folyamatosan a honvédelmi szerv állományába tartozó köztisztviselő, közalkalmazott és munkavállaló részére, amennyiben azt az általa betöltött beosztás (munkakör) ellátása indokolja.

(2) Az (1) bekezdés a) pontjában meghatározott öt év feltétele alól két és fél év, a b) pontjában meghatározott három év feltétele alól másfél év letöltése után - a különös méltánylást érdemlő esetekben - a helyőrségi lakásbizottság, illetve a budapesti keretgazda lakásbizottság felmentést adhat. Nem kell felmentés a vezetői és a munkakörhöz kötött lakás juttatásához, illetve bérbeadásához.

6/A. §[35] (1) A honvédelmi szerv állományába tartozó igényjogosult személy részére a szolgálati vagy a munkahelye (a továbbiakban együtt: szolgálati hely) szerinti lakásellátási körzetben juttatható HM rendelkezésű lakás.

(2) Az (1) bekezdésben foglaltak szerint kell eljárni a lakásfelajánlás és a magánszemélyek közötti lakáscsere esetén is.

(3) E rendelet alkalmazásában lakásgazdálkodási körzetnek kell tekinteni:

a) a mellékletben meghatározott területileg illetékes helyi lakásgazdálkodási szerv székhelye szerinti, továbbá az illetékességébe utalt más helyőrségi és egyéb településeket, a HM rendelkezésű lakásra jogosult személy szolgálati helye szerinti települést,

b) Budapest helyőrség viszonylatában a területi lakásgazdálkodási szerv lakásügyi egységének illetékességébe tartozó Budapest fővárost, valamint az illetékességébe utalt településeket.

(4) E rendelet alkalmazásában lakásellátási körzetnek kell tekinteni:

a)

b) az ugyanabban a lakásgazdálkodási körzetben lévő olyan településeket, amelyeken HM rendelkezésű lakás van, és

ba) a szolgálati hely szerinti helyőrségi település közigazgatási határától közforgalom számára nyitott úton mért 40 km-es távolságon belül vannak, vagy

bb) amelyektől a szolgálati hely szerinti helyőrségi település menetrend szerint közlekedő tömegközlekedési eszközzel - a járat üzemeltetője által közzétett menetrend szerint - legfeljebb egy óra alatt megközelíthető.

(5) E rendelet alkalmazásában vonzáskörzetnek kell tekinteni:

a) a lakásellátási körzetben lévő településeket, továbbá

b) azokat a településeket, amelyek a szolgálati hely szerinti helyőrségi település közigazgatási határától közforgalom számára nyitott úton mért 40 km-es távolságon belül vannak, vagy

c) amelyektől a szolgálati hely szerinti helyőrségi település menetrend szerint közlekedő tömegközlekedési eszközzel - a járat üzemeltetője által közzétett menetrend szerint - legfeljebb egy óra alatt megközelíthető.

(6) Amennyiben a Hjt. 2. §-ának (11) bekezdésében meghatározott szolgálati hely és a szolgálatteljesítés helye szerinti település nem azonos, e rendelet alkalmazásában szolgálati helynek azt a belföldi települést kell tekinteni, ahol az állomány tagja - a Hjt. 52. §-a szerinti vezénylés esetét kivéve - a szolgálatot kinevezéssel, áthelyezéssel, rendelkezési állományból más szervhez határozatlan időtartamra szóló vezényléssel teljesíti. Helyőrségi település az a helység, amelyben katonai szervezet vagy annak szervezeti eleme működik.

(7) A rendelkezési állományban lévő, más szervhez nem vezényelt személy esetében e rendelet alkalmazásában szolgálati helynek azt az utolsó belföldi települést kell tekinteni, ahol az állomány tagja - a Hjt. 52. §-a szerinti vezénylés esetét kivéve - a szolgálatot kinevezéssel, áthelyezéssel, rendelkezési állományból más szervhez határozatlan időtartamra szóló vezényléssel teljesítette.

(8) Vezetői lakás kizárólag az arra jogosult személy szolgálati helye szerinti helyőrségi településen juttatható.

(9) Munkakörhöz kötött lakás a szolgálat teljesítésének, illetve a munkakör ellátásának helyén (helyszínén) adható bérbe.

7. § (1) Ha az 5. és 6. §-ban meghatározott személynek vagy házastársának (élettársának) HM rendelkezésű bérlakása van, részére csak akkor juttatható ugyanazon vagy más településen határozatlan időtartamra másik lakás, ha a meglévő bérleményét a honvédelmi szerv rendelkezésére bocsátja. E feltétel vállalását a bérlő a meglévő lakásbérleti szerződés közös megegyezéssel történő térítésmentes megszüntetésére irányuló bérlői nyilatkozattal teheti meg, amelyhez önkormányzati tulajdonú, HM rendelkezésű lakás esetén csatolnia kell a bérbeadó hasonló tartalmú nyilatkozatát is.

(2)[36] Ha az 5. és 6. §-ban meghatározott személynek vagy házastársának (élettársának) olyan önkormányzati bérlakása van, amely a 3. § (2) bekezdésének c) pontja szerint nem tekinthető HM rendelkezésűnek, részére - a (3) bekezdésben meghatározott kivétellel - csak akkor juttatható HM rendelkezésű lakás ugyanazon a településen, ha az önkormányzati lakás bérlőkiválasztási joga a HM javára megállapodással megszerezhető.

(3)[37] A (2) bekezdéstől eltérően juttatható HM rendelkezésű lakás, ha az önkormányzati lakásra legfeljebb öt évre szóló, pályázati úton megszerzett bérleti jog áll fenn, és a bérbeadó önkormányzat úgy nyilatkozik, hogy a bérleti szerződést nem kívánja meghosszabbítani, illetve az időtartam elteltét követően nem kíván bérleti szerződést kötni.

(4)[38] Egy személy, vagy egy házaspár, vagy egy élettársi párkapcsolatban élő személyek - önállóan vagy együttesen - csak egy HM rendelkezésű lakást bérelhetnek határozatlan időtartamra vagy a 28. § (1) bekezdése szerinti feltétel bekövetkezéséig.

8. §[39] (1) Nem teljesíthető a HM rendelkezésű lakás iránti igény, ha a kérelmező

a)[40] a honvédelmi szervtől vissza nem térítendő juttatásban részesült, vagy a házastársa (élettársa)- a házasság vagy az élettársi kapcsolat fennállása alatt - részesült e támogatásban;

b)[41] a szolgálati helye szerinti lakásellátási körzetben lévő településen a 9. §-ban megállapított jogos igényének megfelelő, beköltözhető, saját tulajdonú lakással rendelkezik, vagy ha a házastársa (élettársa), továbbá a saját háztartásában nevelt kiskorú gyermeke (örökbefogadott, mostoha és nevelt gyermeke) tulajdonában - beleértve a felsoroltak közös tulajdonát is - van ilyen lakás;

c)[42] az általa önállóan vagy a házastársával (élettársával) együttesen bérelt (jogcím nélkül használt) HM rendelkezésű, illetőleg a HM rendelkezési körébe nem tartozó állami vagy önkormányzati tulajdonú lakást a maga vagy más személy részére megvásárolta, illetve az ilyen lakás megvásárlásához más személy javára hozzájárult;

d)[43] házastársa (élettársa)- a házasság vagy az élettársi kapcsolat fennállása alatt - HM rendelkezésű, illetőleg a HM rendelkezési körébe nem tartozó állami vagy önkormányzati tulajdonú lakást elővásárlási vagy vételi jog jogosultjaként a maga vagy más személy részére megvásárolt, illetve az ilyen lakás megvásárlásához más személy javára hozzájárult;

e)[44] a lakásügyének a 158. § (1)-(2) bekezdései, továbbá a 159. § (2) bekezdése szerinti megoldásához a honvédelmi szervtől munkáltatói kölcsönt kapott, vagy a házastársa (élettársa)- a házasság vagy az élettársi kapcsolat fennállása alatt - részesült e támogatásban;

f) HM rendelkezésű lakásának bérleti jogáról 1994. január 1-jét megelőzően térítés ellenében lemondott, vagy 1994. január 1-jét követően a lakásbérleti szerződésének közös megegyezéssel történt megszüntetése alapján e rendelet szerinti kiürítési térítésben részesült;

g) kérelmére a helyi lakásgazdálkodási szerv a HM rendelkezésű lakása HM szolgálati jellegét 1994. január 1-jét megelőzően megszüntette, vagy annak bérlőkijelölési, valamint további bérlőkiválasztási jogáról 1994. január 1-jét követően lemondott.

(2)[45] A lakásbérlet megszűnésének, a cseretérítés kifizetésének, az adásvételi szerződés megkötésének időpontjától számított öt éven belül nem teljesíthető a HM rendelkezésű lakás iránti igénye annak, aki

a) a HM rendelkezésű lakásra fennállott bérleti szerződésének megszűnését követően a lakásban bérlőtársat vagy jogcím nélküli használót hagyott hátra;

b) HM rendelkezésű lakás juttatásával összefüggésben cseretérítésben részesült;

c) a szolgálati, illetőleg munkahelye szerinti településen lévő, a 9. §-ban megállapított jogos igényének megfelelő, beköltözhető, saját tulajdonú lakását elidegenítette.

(3)[46] Az (1) bekezdés a)-g) pontjaiban meghatározott kizáró okok alól a HM Központi Lakásbizottság, a (2) bekezdésben meghatározott kizáró okok alól a helyőrségi, illetve Budapesten az illetékes keretgazda lakásbizottság adhat felmentést a méltányolható körülmények, valamint a szolgálati és lakásgazdálkodási érdek együttes mérlegelésével. A honvédelemért felelős miniszter a HM főosztályvezetői, valamint a velük azonos vagy magasabb besorolású vezetői (parancsnoki) beosztást ellátó személyek felmentési kérelmeit - a HM Központi Lakásbizottság vagy a helyőrségi, illetőleg Budapesten az illetékes keretgazda lakásbizottság javaslatának kikérése mellett - döntésre magához vonhatja. A felmentéssel egyidejűleg a lakásjuttatás jellegét (tartamát) és feltételeit e rendelet szabályai szerint meg kell határozni.

(4)[47] A felmentés - beleértve a (2) bekezdés szerinti időtartam lejártával bekövetkező mentesülést követő lakásjuttatást is a) határozatlan időtartamra, vagy a 28. § (1) bekezdés szerinti feltétel bekövetkezéséig szólóan csak a

aa) vissza nem térítendő juttatás összegének, valamint a munkáltatói kölcsönből még fennálló tartozás és a kölcsönből addig nyújtott engedmények,

ab) lakásbérleti jogról történt lemondás címén, továbbá az e rendelet szerint kapott kiürítési térítés,

ac) a meglévőnél nagyobb szobaszámú vagy magasabb komfortfokozatú lakás juttatása esetére a lakás-használatbavételi díjkülönbözet címén vagy az e rendelet szerint kapott cseretérítés

egyösszegben történő visszafizetésének feltételével adható;

b) vállalkozói HM rendelkezésű lakás juttatása esetében az a) pontban foglalt esetekben a 28/A. § (1) bekezdése szerinti feltétellel adható.

(5)[48] A haderő átalakítása, átszervezés, továbbá diszlokálás következtében más beosztásba kinevezett, áthelyezett, rendelkezési állományból más szervhez határozatlan időtartamra vezényelt személy részére az (1) bekezdés a)-g) pontjaiban meghatározott kizáró okok alól

a) HM rendelkezésű lakás juttatására -a b) pontban foglalt kivételekkel - az új szolgálati hely szerinti településen betöltött beosztásának megszűnéséig, vagy

b) vállalkozói HM rendelkezésű lakás juttatására az új szolgálati hely szerinti településen betöltött beosztásának, de legfeljebb a honvédelmi szerv és a magánbefektető között fennálló elhelyezési célú megállapodás megszűnéséig mint feltétel bekövetkezéséig szólóan is adhat a HM Központi Lakásbizottság felmentést. A felmentésben részesült személyt a (4) bekezdés a) pontjában megállapított visszafizetési kötelezettség nem terheli.

(6)[49] Vezetői és munkakörhöz kötött lakásra jogosult személyek tekintetében az (1) bekezdés b) pontját nem kell alkalmazni.

(7)[50] A (2) bekezdés c) pontját kell alkalmazni akkor is, ha az igénylő házastársának (élettársának), továbbá a saját háztartásában nevelt kiskorú gyermekének (örökbefogadott, mostoha és nevelt gyermekének) a tulajdonában lévő - beleértve a felsoroltak közös, illetőleg az igénylővel közös tulajdonát is - lakás elidegenítésére került sor.

(8)[51] A felmentési kérelem elbírálása során méltányolható körülményként lehet figyelembe venni különösen, ha a kérelmező

a) saját háztartásában kiskorú gyermeket nevel vagy más, tartásra szoruló és vele együtt költöző hozzátartozó ellátásáról gondoskodik;

b) vagyoni helyzete alapján az általánosan elfogadott szintű lakhatását önerőből vagy a HM által nyújtható más lakhatási támogatás igénybevételével sem tudja megoldani;

c) új beosztásba helyezése, kinevezése másik helyőrségbe nem saját kérelmére, a szolgálat érdekében - különösen a haderő átalakításával összefüggésben - történt;

d) a korábbi szolgálati helyén vagy annak lakásgazdálkodási körzetében lévő köztulajdonú lakását a helyőrségváltással is járó - nem saját kérelemre történt - beosztásba helyezése, kinevezése előtt vásárolta meg, illetve engedményezte más személy javára az elővásárlási jogát;

e) helyőrségváltással is járó - nem saját kérelemre történt - beosztásba helyezése előtt a korábbi szolgálati helye szerinti településen vagy annak vonzáskörzetében a HM által nyújtott lakáscélú támogatással saját tulajdonú lakást épített, vásárolt;

f) nyugállományba helyezése folyamatban van vagy az megtörtént, és családi vagy egészségi állapotával összefüggésben a jelenlegi lakhelyétől eltérő településen kíván véglegesen letelepedni;

g) házasságát bíróság jogerős ítélettel felbontotta, vagy élettársi kapcsolata megszűnt, és ennek következményeként lakással nem rendelkezik.

Az igény mértéke

9. § (1) A lakásigény mértéke - az együttlakó személyek számától függően - a következő:

- 2 személyig: egy-két és fél lakószoba,

- 3 személy esetén: másfél-három lakószoba,

- 4 személy esetén: kettő-három és fél lakószoba,

- 5 személy esetén: két és fél-négy lakószoba,

- 6 személy esetén: három-négy és fél lakószoba,

- 7 személy esetén: három és fél-öt lakószoba,

- 8 személy esetén: négy-öt lakószoba,

- 8-nál több személy esetén: legalább négy és fél lakószoba.

E rendelet alkalmazásában két fél lakószoba egy lakószobának felel meg.[52]

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott igény mértékét meghaladó nagyságú lakás csak a Központi Lakásbizottság elnökének előzetes engedélyével juttatható. Nem szükséges előzetes engedély, ha az igény mértékét legfeljebb egy lakószobával meghaladó lakást tartósan beteg személy elkülönítése vagy a bérlő beosztásának, illetőleg munkájának ellátása indokolja.

(3) Ahol e rendelet a HM rendelkezésű lakás meghatározott személy részére történő bérbeadását vagy a lakásbérleti jogviszony folytatását írja elő, az (1) bekezdés rendelkezéseit nem kell alkalmazni.

(4) A lakásigény mértékének megállapításánál az együttlakó személyek körében a bérlőt (igénylőt), házastársát (élettársát), gyermekét (örökbefogadott, nevelt, mostohagyermekét), unokáját, továbbá szülőjét, örökbefogadó, nevelő- és mostohaszülőjét kell figyelembe venni. A lakásbérleti jogviszony tartama alatt beköltözött személy csak akkor vehető figyelembe, ha befogadására a bérlő a bérbeadó hozzájárulása nélkül is jogosult volt, vagy ha az arra jogosító hozzájárulást állandó jellegű befogadásra (bejelentkezésre) kapta meg. A születendő gyermeket a terhesség megállapításától kell figyelembe venni.

(5)[53] A (2) bekezdés szerint tartósan betegnek kell tekinteni azt, aki

a) fertőző vagy fertőzőképességre gyanús gümőkóros,

b) hastífusz vagy paratífusz bacilusgazda,

c) cselekvőképtelen elmebeteg.

(6)[54] A (2) bekezdés alkalmazásában figyelembe vehető beosztás, illetőleg munkavégzés

a)[55] a hivatásos szolgálati viszonyban, az állománytábla szerint I. besorolási osztályba VII. vagy annál magasabb beosztási kategóriába besorolt beosztás.

b) köztisztiviselői jogviszony alapján főosztályvezetői vagy ennél magasabb beosztás,

c) hivatásos szolgálati viszony, köztisztviselői vagy közalkalmazotti jogviszony alapján végzett rendszeres kutatómunka, tudományos és publicisztikai tevékenység a jogszabályban meghatározott tudományos minősítés esetén.

(7)[56] Vezetői lakás tekintetében az igény mértékét nem kell figyelembe venni.

10. § Ha az állami tulajdonú, HM kezelésű lakóépületben lévő lakás bérbeadására nem honvédelmi szervvel kötött megállapodással kerül sor, a 9. § rendelkezéseit nem kell alkalmazni.

A lakásigénylés rendje

11. §[57] A HM rendelkezésű lakás iránti kérelmet (lakásigénylést) az arra a célra rendszeresített igénylőlapon - a honvédelmi szerv állományába tartozók esetében a szolgálati út betartásával - a szolgálati (munka-) hely szerint illetékes helyi lakásgazdálkodási szervhez, Budapesten az illetékes keretgazda lakásbizottsághoz kell benyújtani.

12. §[58] (1) Az 5. § (2) és (3) bekezdésében meghatározott jogosultak, valamint a szolgálati nyugállományba helyezését megelőző öt évben a hivatásos katona, a végleges letelepedés helyéül megválasztott település szerint illetékes helyi lakásgazdálkodási szervhez, Budapesten az illetékes keretgazda lakásbizottsághoz nyújthatják be kérelmüket.

(2) A helyi lakásgazdálkodási szerv vezetője és a budapesti keretgazda lakásbizottságok elnökei a HM központi lakásgazdálkodási szervhez nyújthatják be kérelmüket.

(3) A HM központi lakásgazdálkodási szerv, a területi lakásgazdálkodási szerv és lakásingatlan-gazdálkodási egységének, valamint a budapesti helyi lakásgazdálkodási szerv vezetői, továbbá a HM Központi Lakásbizottság titkára a HM Központi Lakásbizottság elnökének előzetes hozzájárulásával nyújthatják be kérelmüket az illetékes keretgazda lakásbizottsághoz.

(4)[59] A HM Központi Lakásbizottság elnöke a honvédelemért felelős miniszter előzetes hozzájárulásával a HM Központi Lakásbizottsághoz nyújthatja be kérelmét.

13. §[60] (1) A HM rendelkezésű lakás honvédelmi szerv állományába tartozó bérlője - a rendszeresített igénylőlapon - kérheti a meglévő bérleményénél kevesebb szobaszámú, illetőleg a meglévő bérleményével azonos szobaszámú, de alacsonyabb komfortfokozatú HM rendelkezésű lakás bérbeadását a szolgálati helye szerinti lakásellátási körzet bármely településén.

(2) A honvédelmi szerv állományába nem tartozó bérlő az (1) bekezdésben foglaltaknak megfelelő HM rendelkezésű lakás bérbeadását az illetékes helyi lakásgazdálkodási szervhez tartozó lakásgazdálkodási körzet bármely településén kérelmezheti.

(3) Az (1)-(2) bekezdésben foglalt kérelmet nem lakásigénylésként, hanem lakás felajánlásként kell elbírálni.

14. § Az állományilletékes parancsnok - a kérelmező egyidejű tájékoztatása mellett - 15 napon belül köteles a szolgálati úton benyújtott lakásigénylést az illetékes lakásgazdálkodási szervhez, illetve lakásbizottsághoz továbbítani.

A lakásigények nyilvántartása és besorolása

15. §[61] (1) A lakásgazdálkodási szerv (keretgazda lakásbizottság) a lakásigénylést a benyújtást követő 30 napon belül nyilvántartásba veszi, és az igénylőket helyőrségi településenként a következő csoportokba osztja:

a) tiszti állományú katonák,

b) tiszthelyettesi állományú katonák,

c) köztisztviselők, közalkalmazottak és munkavállalók,

d) nyugállományúak, valamint özvegyek és az 5. § (1) bekezdés c) pontjában meghatározott túlélő élettárs,

e) az 5. § (3) bekezdésében meghatározott tartalékos állományúak.

(2) Az (1) bekezdés szerinti csoportokon belül az igénylőket a következő kategóriákba kell besorolni:

a) az I. kategóriába azt, aki

aa)[62] a szolgálati helye szerinti lakásellátási körzetben lévő településen nem rendelkezik önálló lakással,

ab) az építési hatóság megállapítása szerint olyan lakásban lakik, amely lakás céljára alkalmatlan,

ac) az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat megállapítása szerint egészségre ártalmas lakásban lakik;

b) a II. kategóriába azt, aki

ba)[63] a szolgálati helye szerinti lakásellátási körzetben lévő településén társbérletben lakik, vagy az ott lévő lakása a 9. § (1) bekezdésében meghatározott igény mértéke alatt van,

bb) a saját és a vele jogszerűen együttlakó személyek egészségi állapotára a meglévő HM rendelkezésű lakása vagy annak emeleti szintje, elhelyezkedése, településen belüli fekvése állami gyógyintézet szakfőorvosa által igazoltan ártalmas;

c) a III. kategóriába azt, aki

ca) az I.-II. kategóriába nem sorolható,

cb)[64] a szolgálati helye szerinti lakásellátási körzetben lévő településen a 9. § (1) bekezdésében meghatározott igény mértékének megfelelő HM rendelkezésű lakásban lakik, és annál nagyobb szobaszámú, magasabb komfortfokozatú, vagy számára kedvezőbb fekvésű, beosztású, alapterületű, jobb minőségű lakást kér.

(3)[65] Az 5. § (2) és (3) bekezdésben meghatározott személy lakásigénylését

a) az I. kategóriába kell sorolni, ha a végleges letelepedés helyéül választott településen nem rendelkezik önálló lakással, vagy a meglévő lakása a (2) bekezdés a) pontja szerint lakás céljára alkalmatlan, illetve egészségre ártalmas lakásban lakik,

b) a II. kategóriába kell sorolni, ha a végleges letelepedés helyéül választott településen társbérletben lakik, vagy az ott lévő lakása a 9. § (1) bekezdésében meghatározott igény mértéke alatt van, vagy meglévő HM rendelkezésű lakása a (2) bekezdés b) pontja szerint az igénylő vagy vele együtt lakó személy egészségi állapotára ártalmas,

c) a III. kategóriába kell sorolni, ha a végleges letelepedés helyéül választott településen a 9. § (1) bekezdésében meghatározott igény mértékének megfelelő HM rendelkezésű lakásban lakik, és annál nagyobb szobaszámú, magasabb komfortfokozatú vagy számára kedvezőbb fekvésű, beosztású, alapterületű, jobb minőségű lakást kér.

16. §[66] (1) A lakásbizottság évente március 1-jéig dönt a lakásigénylők besorolási kategórián belüli sorrendjéről. A sorrendiség kialakításakor figyelembe kell venni

a)[67] az igénylő beosztását, katonai rendfokozatát, közszolgálati, illetve munkaviszonyának időtartamát, továbbá a lakásigénylésének nyilvántartásba vétele óta eltelt időtartamot,".

b) az igénylő lakáskörülményeit,

c) az igénylővel egy háztartásban élő eltartott személyek, a háztartásában élő különböző nemű és korú személyek számát, egészségi állapotát, különös tekintettel a tartósan betegekre.

(2) Az (1) bekezdés szerinti szempontok figyelembevételével a helyőrségi lakásbizottságok a kategórián belül pontrendszerű besorolást is alkalmazhatnak, amelyet helyőrségi parancsban kell közzétenni. Ahol a folyamatos lakásellátás biztosított, a kategórián belüli sorrendiség megállapítása nem szükséges.

(3) A lakásbizottság által megállapított besorolástól a tárgyévben eltérni csak pótbesorolás esetén lehet.

(4) A lakásigénylőt a besorolásról a kategória és azon belüli sorszám közlésével a bizottsági döntést követő 30 napon belül írásban kell értesíteni.

Lakáselosztási terv és személy szerinti lakáselosztás

17. § (1) Az önálló lakásgazdálkodást folytató helyőrség éves lakáselosztási tervet készít, amely tartalmazza a tárgyévben felhasználható

a) központi feladatok végrehajtására szolgáló,

b) tartalékolt,

c) nyilvántartott lakásigények kielégítésére szolgáló,

d) intézményes lakásgazdálkodási feladatok ellátására szolgáló

lakások számát és adatait.

(2)[68] A lakáselosztási tervnek a lakásigények teljesítésére tervezett keretében a besorolási csoportok szerinti, személy szerinti lakáselosztás arányát meg kell határozni. Ezen belül a hivatásos tiszti állomány aránya 70%-nál kevesebb nem lehet.

(3)[69] A lakáselosztási terv a besorolási csoportokon belüli kategóriák közötti személy szerinti elosztás arányát is meghatározhatja.

18. § (1) Az éves besorolás alapján a lakások személy szerinti elosztásáról a lakásbizottság dönt. A lakásbizottság két ülése között a lakásgazdálkodási szerv vezetője - a bizottsági besorolás alapján - dönt a felhasználhatóvá vált lakás bérlőjének kijelöléséről, valamint a lakás bérbeadásáról, és erről a lakásbizottságnak a következő ülésen beszámol.

(2) A lakások személy szerinti elosztását a parancsnokok, illetőleg a szervezetek vezetői állományülésen vagy a lakáselosztási névjegyzéken ismertetik.

(3) A lakások elosztása elleni panaszt a kihirdetést követő 30 napon belül a lakásbizottság elnökénél lehet előterjeszteni. Ha a panaszt a lakásbizottság elutasítja, az arról szóló döntés egy példányát a központi lakásgazdálkodási szervhez kell továbbítani.

(4) A munkakörhöz kötött lakás bérbeadásáról az állományilletékes parancsnoknak vagy szervezet vezetőjének személyi javaslata alapján a helyi lakásgazdálkodási szerv vezetője dönt.

(5) A helyi lakásgazdálkodási szerv vezetője a 13. § szerinti lakásfelajánlónak, a lakásgazdálkodási érdekek figyelembevételével, megfelelő cserelakást adhat bérbe a sorrendiség betartása nélkül, azonban az nem haladhatja meg a bérlő e rendeletben meghatározott igényének mértékét.

(6)[70] A 12. § (3)-(4) bekezdéseiben meghatározott vezetők részére történő lakásjuttatásról az illetékes keretgazda lakásbizottság vagy annak javaslatára a HM Központi Lakásbizottság elnöke dönt. A HM Központi Lakásbizottság elnökének lakásjuttatásáról a HM Központi Lakásbizottság dönt. A bizottsági döntések meghozatalában a kérelmezők a bizottság tagjaként nem működhetnek közre.

Budapest helyőrségre vonatkozó eltérő rendelkezések

19. § A lakásigénylések nyilvántartásba vételére, besorolására, az éves lakáselosztási tervre és a lakások elosztására vonatkozó rendelkezéseket Budapest helyőrségben és az ide utalt településeken e rendelet 20-25. §-ában meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni.

20. §[71] (1) A lakásigényléseket a keretgazda lakásbizottság vagy a 12. § (2) bekezdése szerinti esetben a központi lakásgazdálkodási szerv ellenőrzi és veszi nyilvántartásba.

(2) A nyilvántartásba vett lakásigénylések éves besorolásáról, valamint a tárgyévi lakáskeret és az annak felhasználásával felszabaduló HM rendelkezésű lakások elosztásáról a keretgazda lakásbizottság dönt.

(3) A keretgazda lakásbizottság a lakáselosztásról hozott döntéséről 15 napon belül a személyi javaslatával értesíti a területi elhelyezési és fenntartási feladatokat ellátó szerv (a továbbiakban: területi lakásgazdálkodási szerv) lakásügyi egységét, amely a bérlőkijelölési, bérlőkiválasztási, illetve bérbeadási eljárást lefolytatja.

(4) A lakásbizottságok a nyilvántartott és besorolt lakásigényekről folyamatosan tájékoztatják a területi lakásgazdálkodási szerv lakásügyi egységét.

21. § A Központi Lakásbizottság évente március 31-ig elkészíti Budapest helyőrség éves lakáselosztási tervét, amely tartalmazza a tárgyévben felhasználható lakásokból

a) a központi tartalék,

b) a keretgazda lakásbizottságoknál nyilvántartott lakásigények teljesítése,

c) az intézményes gazdálkodási feladatok ellátása

céljára szolgáló kereteket.

22. § (1) A meglévő és az új lakások arányos megoszlásával a tárgyévben felhasználható lakások legfeljebb 5%-ából képezhető a központi tartalékkeret.

(2) A központi tartalék rendeltetése a soron kívüli és azonnali intézkedést igénylő feladatok végrehajtásához kapcsolódó lakásügyek megoldása.

(3) A tartalékkeret felhasználásáról a Központi Lakásbizottság dönt, az ülései közötti időszakban pedig - beszámolási és elszámolási kötelezettséggel - a Központi Lakásbizottság elnöke intézkedik.

(4) Azt, a HM rendelkezésű lakást, amely a tartalékkeretből történt lakásjuttatás következtében megüresedett, a tartalékkeretbe kell vonni.

(5) Ha a központi tartalékkeretből olyan személy jut lakáshoz, akinek az igényét egyébként a budapesti keretgazda lakásbizottságnak kellene teljesítenie, a lakást a keretgazda lakásbizottság a következő évi keretéből pótolja.

23. § (1) A nyilvántartott lakásigények teljesítésére évente a rendelkezésre álló lakások 80%-át kell a budapesti keretgazda lakásbizottságok között elosztani.

(2) A lakáselosztásra a tárgyévet megelőző évben a hivatásos állományú I. kategóriába, valamint a nyugállományú és özvegy I. kategóriába besorolt lakásigények arányában kerül sor, a meglévő és az új, a különböző nagyságrendű, illetőleg komfortfokozatú lakások arányos megosztásával. A nagyobb szobaszámú és alapterületű lakásokat a három- vagy többgyermekes igénylők arányában kell elosztani.

(3)[72]

24. §[73] Az intézményes lakáscserék előmozdítása, valamint a jogcím nélküli lakáshasználók elhelyezése céljából a tárgyévben felhasználható lakások 15%-át, továbbá a szükségletnek megfelelő számú házfelügyelői és gondnoki lakást el kell különíteni a budapesti helyi lakásgazdálkodási szerv részére.

24/A. §[74] A 22-24. §-okban megállapított elosztási arányoktól a Központi Lakásbizottság indokolt esetben a honvédelemért felelős miniszter egyetértésével eltérhet.

25. § A budapesti keretgazda lakásbizottságok elnökei, valamint a lakáskerettel gazdálkodó szervek vezetői az éves lakáselosztást megelőzően a Központi Lakásbizottságnak beszámolnak az előző évi keret felhasználásáról.

A bérlő kijelölése és kiválasztása

26. § (1)[75] A HM rendelkezésű lakás juttatásáról a lakásgazdálkodási szerv bérlőkijelölés vagy bérlőkiválasztás formájában értesíti[76]

a) a kijelölt vagy kiválasztott bérlőt, a bérlőtársat, továbbá

b) a honvédelmi szerv által bérbe adott lakás esetében a helyi lakóházkezelő szervet,

c) önkormányzati tulajdonú lakás esetén a bérbeadó szervet,

d) magánbefektetői HM rendelkezésű lakás esetén a magánbefektetőt vagy - amennyiben a bérbeadás joga nem a honvédelmi szervet illeti meg - a magánbefektetőn túl az általa megjelölt és bérbeadásra felhatalmazott képviselőjét, továbbá

e) az esetleges egyéb érdekelteket.

(2) A bérlőkijelölésről szóló értesítés az adat- és tényközlés mellett tartalmazza a bérbeadás feltételeit.

(3)[77] Ha a helyi önkormányzat és a honvédelmi szerv másként nem állapodott meg, a bérlőkiválasztásról, bérlőkijelölésről szóló értesítés a feltételek körében csak azt tartalmazza, hogy a bérbeadás határozott vagy határozatlan időtartamra, illetőleg a nevesített feltétel bekövetkezéséig szól. E rendelkezést kell alkalmazni az olyan magánbefektetői HM rendelkezésű lakás bérbeadása esetében is, amelynek nem a honvédelmi szerv a bérbeadója.

(4)[78] Ha a HM rendelkezésű, önkormányzati tulajdonú lakás bérbeadása a kijelölt (kiválasztott) bérlő meglévő HM rendelkezésű bérlakása kiürítésének feltételével történik, a bérlőkijelölésről (kiválasztásról) szóló értesítés csak a HM vagyonkezelésű lakás bérleti szerződésének megszüntetését követően küldhető meg. Ha azonban a meglévő lakás önkormányzati tulajdonú, vagy olyan magánbefektetői HM rendelkezésű lakás, amelynek nem a honvédelmi szerv a bérbeadója, a bérleti szerződés megkötésének feltételeként kell meghatározni a fennálló lakásbérleti szerződés megszüntetését.

(5)[79] A honvédelemért felelős miniszter előzetes engedélyével, a HM rendelkezésű lakásra visszterhes megállapodással, jogi személy részére legfeljebb 5 év időtartamra bérlőkiválasztási jog engedhető. Ha a HM rendelkezésű lakás önkormányzati tulajdonú, a megállapodáshoz az érintett önkormányzat hozzájárulása szükséges. Magánbefektetői HM rendelkezésű lakásra - a helyi lakásgazdálkodási érdek figyelembevételével - bérlőkiválasztási jog a magánbefektetővel kötött elhelyezési célú megállapodás megszűnéséig, de legfeljebb 5 év időtartamra, a magánbefektető vagy annak arra jogosult képviselője hozzájárulásával engedhető.

(6)[80] A HM központi lakásgazdálkodási szerv vezetőjének előzetes engedélyével a házfelügyelői vagy a gondnoki feladat, illetőleg a szolgáltatási szerződés megszűnéséig, mint feltétel bekövetkezéséig szólóan külön megállapodással, térítésmentesen bérlőkiválasztási jogot lehet elismerni a helyi lakóházkezelő szerv (Szolgáltató) javára azokra a HM vagyonkezelésben lévő lakásokra, amelyek a kezelői tevékenység elvégzéséhez szükségesek. A bérlőkiválasztási jog gyakorlása során a 7. § és a 18. § (4) bekezdésének rendelkezéseit nem kell alkalmazni.

III. Fejezet

A LAKÁSBÉRLET LÉTREJÖTTE

27. § (1) HM rendelkezésű lakásra az e rendelet keretei között kijelölt vagy kiválasztott bérlővel, az arról szóló értesítésben közölt feltételekkel köthető meg a bérleti szerződés.

(2) Az állami tulajdonú, HM kezelésű és a 3. § (2) bekezdésének b) pontja szerinti öröklakásra az illetékes lakásgazdálkodási szerv, az önkormányzati tulajdonú lakásra az illetékes helyi önkormányzat bérbeadó szerve köti meg a bérleti szerződést. A 3. § (2) bekezdésének d) pontjában meghatározott lakásokra a megállapodás szerinti szerv vagy személy köti meg a bérleti szerződést.

28. §[81] (1)[82] A HM rendelkezésű lakás a hivatásos és szerződéses katonának, továbbá a honvédelmi szerv állományába tartozó köztisztviselőnek, közalkalmazottnak és munkavállalónak - az e rendeletben meghatározott kivételektől eltekintve - a honvédelmi szervvel fennálló szolgálati, illetve köztisztviselői, közalkalmazotti jogviszonya, továbbá munkaviszonya megszűnéséig mint feltétel bekövetkezéséig adható bérbe.

(2)[83] A honvédelmi szerv állományában határozott időtartamra kinevezett köztisztviselőnek és közalkalmazottnak, továbbá a határozott időtartamra szóló munkaszerződéssel foglalkoztatott munkavállalónak a kinevezési, illetve a szerződéses határidőig szóló, meghatározott időtartamra adható bérbe HM rendelkezésű lakás.

(3) Legfeljebb 6 hónap időtartamra bérbe adható a lakás annak, akinek arra korábban fennállott bérleti szerződése közös megegyezéssel, kiürítési térítés fizetésével szűnt meg, ha magántulajdonú lakást épít, és annak 80%-os készültségét az építési hatóság igazolja.

(4)[84] A használatbavételi (lakhatási) engedély megszerzésének a lakáscélú támogatást kérelmező által vállalt időpontjáig, de legfeljebb a támogatás nyújtásától számított két év meghatározott időtartamra adható bérbe ugyanaz a lakás annak a személynek, aki a lakásbérleti szerződését a munkáltatói kölcsönre vagy vissza nem térítendő juttatásra való igényjogosultság megszerzése érdekében a bérbeadó szervvel megkötött megállapodásban közös megegyezéssel megszüntette. A határozott időtartamra létrejött lakásbérleti szerződés - kérelemre - indokolt esetben egy alkalommal, legfeljebb egy évvel a területi lakásgazdálkodási szerv lakhatás-támogatási egységének előzetes hozzájárulásával hosszabbítható meg.

(5)[85] A honvédelmi szerv állományába nem tartozó, e rendelet alapján arra nem jogosult természetes személy részére a honvédelemért felelős miniszter előzetes engedélyével, legfeljebb 5 évre szóló határozott időtartamra adható bérbe HM rendelkezésű lakás.

(6)[86] A 26. § (6) bekezdése alapján a helyi lakóházkezelő szerv (Szolgáltató) által kiválasztott személy részére a helyi lakóházkezelő szervvel (Szolgáltatóval) vagy annak alvállalkozójával fennálló házfelügyelői, illetőleg gondnoki munkajogi jogviszony megszűnéséig, mint feltétel bekövetkezéséig adható bérbe a HM vagyonkezelésében lévő lakás.

(7)[87] A vezetői lakást a beosztás (megbízatás), illetve a tisztség betöltésének megszűnéséig mint feltétel bekövetkezéséig kell bérbe adni.

(8)[88] Ha a Ktv. 31/A. §-ában meghatározott főtisztviselői kar tagjának a honvédelmi szervvel fennállt jogviszonya és ezzel egyidejűleg az (1) bekezdés szerinti lakásbérlete - a Miniszterelnöki Hivatalba történt áthelyezés mellett - rendelkezési állományba helyezésével szűnt meg, részére a HM rendelkezésű lakást a rendelkezési állomány megszűnéséig mint feltétel bekövetkezéséig kell bérbe adni. A feltétel bekövetkezését követően a HM rendelkezésű lakásra való igényjogosultság, továbbá a jogcím nélküli lakáshasználat és elhelyezési igény e rendeletben foglalt szabályai szerint kell eljárni.

28/A. §[89] (1) A vállalkozói HM rendelkezésű lakás - a (2)-(4) bekezdésben foglalt kivételekkel - a hivatásos és szerződéses katonának, továbbá a honvédelmi szerv állományába tartozó köztisztviselőnek, közalkalmazottnak és munkavállalónak a honvédelmi szervvel fennálló szolgálati, illetve köztisztviselői, közalkalmazotti, továbbá munkaviszonya megszűnéséig, de legfeljebb a honvédelmi szerv és a magánbefektető között fennálló elhelyezési célú megállapodás megszűnéséig mint feltétel bekövetkezéséig adható bérbe.

(2) A vállalkozói HM rendelkezésű lakás a 28. § (2)-(5) bekezdései szerint csak akkor adható bérbe, ha az ott meghatározott időtartam a honvédelmi szerv és a magánbefektető között fennálló elhelyezési célú megállapodás futamidejének vége előtt lejár.

(3) A 8. § (5) bekezdése szerinti felmentés alapján juttatott vállalkozói HM rendelkezésű lakás az új szolgálati hely szerinti településen betöltött beosztás megszűnéséig, de legfeljebb a honvédelmi szerv és a magánbefektető között fennálló elhelyezési célú megállapodás megszűnéséig mint feltétel bekövetkezéséig adható bérbe.

(4) A 28. § (8) bekezdésében meghatározott főtisztviselő részére vállalkozói HM rendelkezésű lakást a rendelkezési állomány megszűnéséig, de legfeljebb a honvédelmi szerv és a magánbefektető között fennálló elhelyezési célú megállapodás megszűnéséig mint feltétel bekövetkezéséig kell bérbe adni. E feltételek bármelyikének bekövetkezésével a lakásjogi helyzetet illetően (így különösen HM rendelkezésű lakásra való jogosultsága, elhelyezési igénye tekintetében) a 28. § (8) bekezdés alapján kell eljárni.

29. § A HM rendelkezésű lakást határozatlan időtartamra kell bérbe adni:

a) ha a lakásigény teljesítésére az 5. § (2) és (3) bekezdésében meghatározott végleges letelepedés címén kerül sor,

b)[90]

c)[91]

d) ha a bérbeadásra felmondás következtében, vagy megfelelő elhelyezés címén kerül sor,

e) a magánszemélyek közötti lakáscsere esetén a HM rendelkezésű lakásba költöző félnek, ha előző lakását határozatlan időtartamra bérelte,

f)[92] annak, aki a visszaadásra kerülő vagy a korábban térítés nélkül visszaadott HM rendelkezésű lakását határozatlan időtartamra bérelte,

g)[93]

h) annak, aki a honvédelmi szerv által visszavásárolt lakásának a magántulajdon szerzése előtt a bérlője volt.

i)[94] a HM Központi Lakásbizottságnak, illetőleg a honvédelemért felelős miniszternek a 8. § (3)-(4) bekezdései szerint meghozott, határozatlan időtartamú lakásjuttatásra szóló felmentő döntése alapján.

29/A. §[95] A 29. § alapján vállalkozói HM rendelkezésű lakást határozatlan időtartamra szólóan nem lehet bérbe adni.

30. §[96] (1)[97] Ha a 28. § (1) bekezdés szerinti feltétel bekövetkezéséig szóló lakásbérleti szerződés azért szűnik meg, mert a honvédelmi szerv állományába tartozó bérlő

a)[98] hivatásos katonai szolgálati viszonya a Hjt. 59. § (1) bekezdése szerinti felmentéssel vagy 63. §-a szerinti áthelyezéssel,

b) hivatásos katonai szolgálati viszonya a Hjt. 59. § (2) bekezdésének a) pontja alapján egészségi vagy pszichikai alkalmatlanság miatt felmentéssel,

c) hivatásos katonai szolgálati viszonya a Hjt. 59. § (2) bekezdésének b) pontja szerinti felmentéssel,

d)[99] hivatásos katonai szolgálati viszonya a Hjt. 62. § (1) bekezdésének a) pontja alapján - a felső korhatár elérésével, illetve a szolgálati viszony meghosszabbításának megszüntetésével vagy lejártával - a törvény erejénél fogva,

e) szerződéses katonai szolgálati viszonya legalább tíz év szolgálat letöltését követően, a Hjt. 62. § (1) bekezdés a) pontja alapján a törvény erejénél fogva,

f) köztisztviselői jogviszonya felmentéssel, továbbá - 70. életévének betöltésével - a törvény erejénél fogva,

g) közalkalmazotti jogviszonya a munkáltató jogutód nélküli megszűnésével, rendkívüli lemondással, továbbá felmentéssel,

h) munkaviszonya a munkáltató jogutód nélkül megszűnésével, továbbá a munkáltatói működéssel összefüggő okból történt munkáltatói felmondással, valamint a munkavállaló rendkívüli felmondásával szűnt meg, kérelmére ugyanazt a lakást - egyebekben változatlan feltételekkel - határozatlan időtartamra bérbe kell adni, feltéve, ha nem esik a 8. § (1) bekezdésében és a 30/A. §-ban foglalt kizáró rendelkezések hatálya alá.

(2)[100] Ha a köztisztviselő és a közalkalmazott felmentésére alkalmatlansága miatt került sor, az (1) bekezdés f) és g) pontjaiban foglaltak akkor alkalmazhatók, ha az alkalmatlanság megállapítása egészségügyi okból történt.

(3)[101] A lakás határozatlan időtartamra szóló bérbeadására a jogviszony megszűnését - azzal összefüggő jogvita esetén a jogerős munkaügyi döntést - követően kerülhet sor.

(4) A jogviszony megszűnéséről és annak módjáról, valamint időpontjáról az állományilletékes személyügyi szerv vezetője 15 napon belül írásban köteles tájékoztatni az illetékes helyi lakásgazdálkodási szervet.

(5)[102] Ha a 28. § (1) bekezdése szerinti feltétel bekövetkezéséig szóló bérleti szerződés a honvédelmi szerv állományába tartozó bérlő halálával szűnik meg, özvegyének - kérelmére - a lakást határozatlan időtartamra, egyebekben változatlan feltételekkel bérbe kell adni. Így kell eljárni akkor is, ha a bérlő hivatásos katona volt, és az őt túlélő élettársa megfelel az 5. § (1) bekezdés c) pontjában meghatározott feltételnek.

(6) A szerződéses katona halála esetén az (5) bekezdésben foglaltakat akkor lehet alkalmazni, ha az elhunyt bérlő a szerződéses katonai szolgálatban legalább 10 évet eltöltött. E feltétel hiányában a lakást - kérelemre - legfeljebb két év határozott időtartamra lehet bérbeadni az özvegy, illetve a túlélő élettárs részére.

30/A. §[103] Ha a lakás feltétel bekövetkezéséig szóló bérbeadására - felmentés vagy mentesülés alapján - ismételt juttatásként került sor, a 29. § a), b), és g) pontjai akkor alkalmazhatók, ha a felmentés a 8. § (1) bekezdés e) és f) pontjában, továbbá a 8. § (2) bekezdés b) pontjában foglalt kizáró rendelkezés hatálya alól történt, és a teljes összegű munkáltatói kölcsön, valamint a meghatározott térítés visszafizetése teljesült.

31. § (1) HM rendelkezésű lakás több bérlőnek együttesen csak határozatlan időtartamra szóló szerződéssel, a (2)-(5) bekezdésben meghatározott esetekben adható bérbe.

(2) Bérlőtársi szerződés önkormányzati tulajdonú, HM rendelkezésű lakásra házastársakkal akkor köthető, illetve a hozzájárulás részükre akkor adható meg, ha azt honvédelmi szervvel szolgálati (köztiviselői, közalkalmazotti) jogviszonyban nem álló, HM rendelkezésű lakásra jogosult személy és házastársa együttesen kéri.

(3) A felmondás következtében a cserelakást - tekintet nélkül annak tulajdoni jellegére - azoknak kell bérbe adni, akik a felmondással érintett lakásban bérlőtársak voltak. Ha a kiürítésre kerülő lakásnak csak egy bérlője volt, a cserelakást közös kérelmükre a házastársaknak - mint bérlőtársaknak - kell bérbe adni.

(4) A megfelelő elhelyezés címén adott lakást - tekintet nélkül annak tulajdoni jellegére - a jogcím nélkül használt lakás volt bérlőjének és házastársának kell bérbe adni, ha azt közösen kérik. Ha az elhelyezési igényt illetően több jogcím nélküli használó van egymással azonos jogállásban - így különösen másik szülő hiányában az elhunyt bérlő gyermekei -, a megfelelő elhelyezésként adott lakást részükre mint bérlőtársaknak kell bérbe adni.

(5) Magánszemélyek közötti lakáscsere esetén a HM rendelkezésű lakást - tekintet nélkül annak tulajdoni jellegére -, az abba költöző cserélő felek részére együttesen kell bérbe adni, ha előző lakásukban bérlőtársak voltak.

31/A. §[104] (1) A 30-31. §-okban foglalt rendelkezéseket vállalkozói HM rendelkezésű lakás esetében az e §-ban foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

(2) Amennyiben a vállalkozói HM rendelkezésű lakásra a 28/A. § (1) bekezdése szerint létrejött bérlet a 30. § (l)-(2), továbbá (5) bekezdésében foglaltak szerint szűnik meg, a volt bérlő, illetőleg annak házastársa vagy az 5. § (1) bekezdés c) pontja szerinti élettársa megfelelő másik állami vagy önkormányzati tulajdonú HM rendelkezésű lakás határozatlan időtartamú bérbeadására tarthat igényt, feltéve, hogy a (3) bekezdés szerinti kizáró ok nem áll fent.

(3) Ha a vállalkozói HM rendelkezésű lakásnak a 28/A. § szerinti bérbeadására - felmentés vagy mentesülés alapján - ismételt juttatásként került sor, a (2) bekezdés csak akkor alkalmazható, ha a felmentés

a) a 8. § (1) bekezdés e)-f) pontjaiban, vagy

b) a 8. § (2) bekezdés b) pontjában foglalt kizáró rendelkezés hatálya alól történt, és a teljes összegű munkáltatói kölcsön, valamint a meghatározott térítés visszafizetése teljesült.

(4) A (2) bekezdés alkalmazásában megfelelőnek kell tekinteni azt a lakást, amelyik a vállalkozói HM rendelkezésű lakással azonos településen van, és

a) azzal megegyező szobaszámú, valamint komfortfokozatú, vagy

b) azzal megegyező komfortfokozatú, de legfeljebb eggyel alacsonyabb - legalább azonban a 9. § (1) és (4) bekezdése szerinti jogos igény mértékének megfelelő - szobaszámú.

32. §[105] (1) A hivatásos katona a részére bérbeadott HM rendelkezésű lakás részleges felújításához - kivéve, ha a lakás új, valamint részben vagy egészében felújított - részleges lakásfelújítási átalányra jogosult, ha a lakást

a) első juttatásként,

b) helyőrség (település) változtatással is járó, szolgálati érdekű kinevezés, áthelyezés vagyrendelkezési állományból más szervhez határozatlan időtartamra történt vezénylés következtében,

c) műszaki okok következtében lakhatatlanná vált lakásból történő végleges kiköltöztetés céljából kapta.

(2)[106] Az (1) bekezdés b) pontja csak akkor alkalmazható, ha a kinevezett, áthelyezett vagy más szervhez vezényelt hivatásos katona a részére juttatott lakásba nem az ugyanabba a lakásellátási körzetbe tartozó helyőrségi vagy más településen meglévő HM rendelkezésű lakás bérletéből költözik.

(3) A hivatásos állomány tagja részére bérbeadót vezetői lakás tekintetében részleges lakásfelújítási átalány nem állapítható meg. A vezetői lakást - amennyiben az nem új - szükség szerint részben vagy egészében felújított állapotban kell a bérlő birtokába adni.

(4)[107] Nem állapítható meg részleges lakásfelújítási átalány a magánbefektetői HM rendelkezésű lakás esetében akkor, ha a magánbefektetővel kötött elhelyezési célú megállapodás az időszakos - így különösen meghatározott időtartamonként vagy a korábbi bérlő lakásának kiürítését követően elvégzendő - felújítására is kiterjed vagy ennek teljesítésére a honvédelmi szerv üzemeltetési, vállalkozási szerződést kötött.

(5)[108] A részleges lakásfelújítási átalányra való jogosultságot a helyi lakásgazdálkodási szerv a bérlőkijelölésben, kifizetésének rendjét a HM pénzügyi és számviteli feladatokat ellátó központi szervének vezetője állapítja meg.

(6)[109] A részleges lakásfelújítási átalány a lakás tisztasági festésére, tapétázására, mázolására, a parkettaburkolat védőkezelésére és a lakás takarítására szolgáló, elszámolási kötelezettség nélkül felhasználható - a tárgyévet megelőző év december 31. napjáig közzétett mérték alapján számított - pénzösszeg.

33. § (1) Az önkormányzati tulajdonú HM rendelkezésű lakást a helyi önkormányzat bérbeadó szerve adja át a bérlőnek. A lakás átadásában a honvédelmi szerv helyi lakóházkezelő szerve nem működik közre.

(2) Az állami tulajdonú, HM rendelkezésű lakást a kezelő a Lakástörvény 7. §-ában meghatározott, rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban köteles a bérlőnek átadni. E kötelezettsége átvállalására a bérlővel nem állapodhat meg.

(3)[110] A magánbefektetői HM rendelkezésű lakást a magánbefektető vagy annak arra felhatalmazott képviselője adja át a bérlőnek. Amennyiben a magánbefektetői HM rendelkezésű lakás bérbeadója a honvédelmi szerv az átadás tekintetében a (2) bekezdésben foglaltakat kell alkalmazni azzal, hogy a lakás átadásának tényéről a magánbefektetőt az átadás-átvételi jegyzőkönyv egy példányának megküldésével tájékoztatni kell.

33/A. §[111] Az állami tulajdonú, HM rendelkezésű lakás átadásakor jegyzőkönyvet kell felvenni, amelynek tartalmaznia kell a lakás helyiségeinek, nyílászáróinak és berendezési tárgyainak műszaki állapotára vonatkozó megállapításokat. A jegyzőkönyvhöz csatolni kell a bérleményi leltárt, és azok egy-egy példányát a bérlő részére át kell adni.

IV. Fejezet

A FELEK JOGAI ÉS KÖTELEZETTSÉGEI

34. §[112] (1) Az állami tulajdonú HM vagyonkezelésű lakás kezelője a Lakástörvényben meghatározott feladatokon túl gondoskodni köteles:

a) a háztartási hulladék elszállításáról;

b) a személyfelvonók folyamatos felügyeletéről;

c) a közös használatra szolgáló helyiségek és területek megvilágításáról;

d) az utcai járda tisztán tartásáról;

e) a legalább háromlakásos lakóingatlanon a közös használatra szolgáló zöldterület gondozásáról.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott kezelői kötelezettségeket a helyi lakóházkezelő szerv, illetőleg a 3. § (2) bekezdésének b) pontja szerinti lakás esetében az állami tulajdoni hányadot jogszabály, illetőleg a társasházközösség határozata alapján terhelő (közös) költség megfizetése által kell teljesíteni.

(3) A (2) bekezdés szerinti (közös) költség honvédelmi szerv által történő megfizetésének és elszámolásának rendjét a HM pénzügyi és számviteli feladatokat ellátó központi szervének vezetője állapítja meg.

35. § Az állami tulajdonú, HM kezelésű lakás bérlője az épület (lakás) központi berendezéseiben bekövetkező, illetve az azonnali beavatkozást igénylő meghibásodásokat - amennyiben észleli - haladéktalanul köteles bejelenteni a kezelőnek.

36. § Az állami tulajdonú, HM kezelésű lakásban a bérlő távollétében bekövetkezett, azonnali beavatkozást igénylő meghibásodáskor a kezelő (bérbeadó) intézkedik a hiba elhárítására a bérlő egyidejű értesítése mellett. A kezelő gondoskodik a hibaelhárítás befejeztével a lakás biztonságos lezárásáról.

37. § (1) Az állami tulajdonú, HM rendelkezésű lakás bérlője a lakás bérleti díját, valamint a bérleti szerződés szerinti külön szolgáltatások ellenértékét havonta előre, egy összegben - a helyileg meghatározott módon - a tárgyhó 5. napjáig köteles megfizetni.

(2)[113] Teljes összegben kell megfizetni a lakbért, ha a bérlet időtartama a tárgyhóban a 15 napot meghaladta. A lakbért a tárgyhó felére kell megfizetni, ha a bérlet 15 nap vagy annál rövidebb időtartamú volt, de meghaladta az öt napot. Ha a bérlet a tárgyhóban öt nap vagy annál rövidebb időtartamú volt, arra az időtartamra a lakbért nem kell megfizetni.

(3)[114] A bérlő a lakbér elengedését vagy mérséklését kérheti arra az időre, amíg a kezelő (bérbeadó)

a) a karbantartási, pótlási és cserekötelezettségét felszólítás ellenére sem teljesíti, és emiatt a lakás vagy annak egy része 30 napot meghaladó ideig rendeltetésszerűen nem használható,

b) a bérlőt a lakás rendeltetésszerű használatában más módon akadályozza, vagy jelentősebb mértékben korlátozza.

(4)[115] Ha a bérbeadó a bér elengedésére, illetve mérséklésére irányuló kérelmet 8 napon belül nem fogadja el, a bérlő a kérelmével a bírósághoz fordulhat. A bérlőnek a bíróság jogerős határozatáig a korábbi bért kell fizetnie.

37/A. §[116] (1) A magánbefektetői HM rendelkezésű lakás lakbérét, amennyiben annak nem a honvédelmi szerv a bérbeadója, a magánbefektető vagy annak a bérbeadásra felhatalmazott képviselője állapítja meg (a továbbiakban: piaci lakbér) . A honvédelmi szerv és a magánbefektető közötti elhelyezési célú megállapodásban rögzíteni kell a piaci lakbér mértékét és annak módosításának szabályait.

(2) Az (1) bekezdés szerinti magánbefektetői HM rendelkezésű lakás bérbeadása esetén a bérlő az azzal azonos alapterületű és komfortfokozatú állami tulajdonú, HM vagyonkezelésű lakásra az e rendelet alapján megállapítható mértékű lakbér fizetésére köteles. A bérlő az őt terhelő lakbér megfizetését közvetlenül a magánbefektető vagy annak arra feljogosított képviselője részére teljesíti. Ebben az esetben a piaci lakbér és a bérlőt terhelő lakbér különbözetét a honvédelmi szerv lakbér-kiegészítésként mint a magánbefektetővel kötött elhelyezési célú megállapodásban meghatározott ellenértéket a magánbefektető, illetőleg annak arra jogosult képviselője részére megfizeti. Minderről a bérlőkijelölési vagy bérlőkiválasztási jogot gyakorló helyi lakásgazdálkodási szerv a bérlőnek kijelölt vagy kiválasztott személyt írásban tájékoztatja.

(3) A (2) bekezdés szerint megállapítható lakbér-kiegészítés mértékét a helyi lakásgazdálkodási szerv a hozzá megküldött magánbefektetői HM rendelkezésű lakásra megkötött bérleti szerződés alapján hivatalból, soron kívül állapítja meg és küldi meg a folyósító szervnek. A folyósító szerv a megállapított kiegészítést a magánbefektető vagy annak arra felhatalmazott képviselője részére az általa megadott pénzintézeti számlaszámra átutalja.

(4) Amennyiben a nem honvédelmi szerv által bérbeadott magánbefektetői HM rendelkezésű lakás üres, annak bérbeadásáig a honvédelmi szerv a fizetési kötelezettségét a magánbefektetővel kötött elhelyezési célú megállapodásban rögzített módon teljesíti.

(5) Az (1)-(4) bekezdésekben foglaltakat a nem honvédelmi szerv által bérbe adott magánbefektetői HM rendelkezésű lakások beszerzésekor a magánbefektetővel megkötött elhelyezési célú megállapodásban rögzíteni kell.

37/B. §[117] A honvédelmi szerv által bérbe adott magánbefektetői HM rendelkezésű lakás esetében az azzal azonos alapterületű és komfortfokozatú állami tulajdonú, HM vagyonkezelésű lakásra az e rendelet szerint megállapítható lakbért a bérlő a honvédelmi szerv részére fizeti meg. Ebben az esetben - függetlenül attól, hogy magánbefektetői HM rendelkezésű lakás bérlő vagy jogcím nélküli lakáshasználó által lakott, vagy üres - a magánbefektetővel kötött elhelyezési célú megállapodásban meghatározott pénzügyi kötelezettséget mint ellenszolgáltatást a magánbefektető vagy annak képviselője részére a honvédelmi szerv teljesíti.

38. § A Lakástörvény 13. §-ának (1) bekezdése szerinti bérlői kötelezettségektől eltérő megállapodást a helyi lakóházkezelő szerv nem köthet.

39. §[118]

40. § (1)[119] A bérlő a határozatlan időtartamra vagy a 28. § (1) bekezdése szerinti feltétel bekövetkezéséig bérelt lakása átalakítását, korszerűsítését a bérbeadóval kötött írásbeli megállapodás alapján végezheti el.

(2) Ha az átalakításhoz, korszerűsítéshez szakhatósági engedély szükséges, ahhoz a bérbeadó előzetes (elvi) kezelői hozzájárulást adhat. Az (1) bekezdés szerinti megállapodás csak a szakhatósági engedély megadása után köthető.

(3) A lakás átalakításához, korszerűsítéséhez a hozzájárulást meg kell tagadni, illetve megállapodás nem köthető, ha a lakás olyan lakóépületben van, amelynek teljes felújítását, korszerűsítését 2 éven belül, illetőleg lebontását 5 éven belül tervezik.

40/A. §[120] (1) A nem a honvédelmi szerv által bérbe adott magánbefektetői HM rendelkezésű lakás bérlőjének a bérleti jogviszonnyal összefüggő jogaira és kötelezettségeire, a magánbefektetővel kötött bérleti szerződés és a Lakástörvény rendelkezései az irányadóak.

(2) A honvédelmi szerv által bérbe adott magánbefektetői HM rendelkezésű lakás esetében a 34. §-ban foglalt kezelői feladatok ellátása tekintetében a magánbefektetővel kötött megállapodás az irányadó. A bérlő ebben az esetben is köteles a 35. §-ban foglalt bejelentési kötelezettségének eleget tenni.

(3) A helyi lakásgazdálkodási szerv az (1) és (2) bekezdések vonatkozásában a magánbefektetővel kötött elhelyezési célú megállapodás tartalmáról a bérlőnek kijelölt személyt köteles tájékoztatni.

(4) Ha a magánbefektetői HM rendelkezésű lakásnak nem a honvédelmi szerv a bérbeadója, a 40. §-ban foglalt munkálatok elvégzéséhez a bérlő köteles kikérni a helyi lakásgazdálkodási szerv előzetes hozzájárulását. A honvédelmi szerv által bérbe adott magánbefektetői HM rendelkezésű lakás esetében a 40. §-ban foglalt bérbeadói hozzájárulás csak a magánbefektető előzetes hozzájárulását (engedélyét) követően adható meg.

A lakás visszaadása

41. § (1) Az állami tulajdonú, HM rendelkezésű lakást a bérlő kiürítve, a Lakástörvény 17. §-ának (1) bekezdése szerint rendeltetésszerű haszálatra alkalmas állapotban köteles visszaadni a kezelőnek.

(2)[121]

(3) Ha a HM rendelkezésű lakás kiürítésére e rendelet hatálybalépése után, de a korábban kötött megállapodás alapján, pénzbeli térítés mellett kerül sor, a bérlő (használó) a lakást a korábban hatályos rendelkezések alapján adja vissza a kezelőnek.

42. § (1) A lakás visszaadásakor, visszavételekor a kezelő jegyzőkönyvben a lakás berendezési tárgyainak és helyiségeinek műszaki állapotát rögzíti. A megállapított hibákat és hiányosságokat úgy kell feltüntetni, hogy megállapítható legyen a lakás visszavételkori műszaki állapota.

(2)[122] Az (1) bekezdésben meghatározottakon túl a jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell azt is, hogy a hibák és hiányosságok közül melyeket köteles a bérlő (használó) megszüntetni.

(3)[123] A bérlő (használó) a jegyzőkönyvben köteles nyilatkozni arról, hogy az őt terhelő hibák és hiányosságok megszüntetését a jegyzőkönyv aláírásától számított 30 munkanapon belül elvégzi, vagy kéri, hogy azt a kezelő helyette és költségére végezze (végeztesse) el.

43. § (1) Ha a hibák és a hiányosságok megszüntetését a lakás visszaadója végezteti el

a) a szerelési engedélyhez kötött munkákat (gáz-, villanyszerelés stb.) csak engedéllyel rendelkező kivitelezővel végeztetheti el, amit a szerelési igazolás tanúsít,

b) az általa végeztetett munkákra szavatossági és garanciális kötelezettség terheli.

(2) A bérlő (használó) a hiányosságok megszüntetését írásban jelenti be a kezelőnek. A kezelő az elkészült munkákat - ha a bérlő a rögzített kötelezettségét teljesítette - jegyzőkönyvben átveszi.

44. §[124] (1) Ha a lakást visszaadó bérlő (használó) a kötelezettségét önhibáján kívül 30 napon belül nem teljesíti, a bérbeadó a kezelő útján e munkákat helyette és költségére jogosult elvégezni, illetve elvégeztetni.

(2)[125] Ha a bérlő (használó) kötelezettségi körébe tartozó munkákat - akár kérelmére, akár az (1) bekezdés szerinti esetben - a kezelő végzi, illetve végezteti el, annak költségeiről a kötelezett részére számlát állít ki.

45. §[126] (1) A lakást visszaadó bérlő (használó) a kezelő által kiállított számla összegét a kézhezvételétől számított 30 napon belül köteles kiegyenlíteni.

(2)[127]

(3)[128]

(4)[129]

46. §[130] (1) Az önkormányzati tulajdonú HM rendelkezésű lakást visszaadó bérlő (használó) kötelezettségeit az illetékes bérbeadó határozza meg, ezért ilyenkor a 41. § (1) bekezdésének, valamint a 42-45. §-ainak a rendelkezései nem alkalmazhatóak.

(2)[131]

(3) Az önkormányzati tulajdonú lakásnak a bérbeadó részére történő visszaadása a bérlő kötelezettsége.

46/A. §[132] Ha a magánbefektetői HM rendelkezésű lakás bérbeadója honvédelmi szerv, a lakás visszaadása tekintetében a 41-45. §-t kell alkalmazni azzal, hogy a lakás visszaadásának tényéről, a visszaadás során megállapított bérlőt és/vagy a bérbeadót terhelő kötelezettségekről a bérbeadó honvédelmi szerv a helyi lakóházkezelő szerv által felvett jegyzőkönyv egy példányának megküldésével értesíti a magánbefektetőt.

47. §[133] (1)[134] A szolgálati érdekű kinevezés, áthelyezés, továbbá a más szervhez határozatlan időtartamra történt vezénylés következtében az új szolgálati helye szerinti, más lakásellátási körzetbe tartozó helyőrségi, illetve egyéb (utalt) településre átköltöző hivatásos katonát a HM rendelkezésű lakása, továbbá a HM rendelkezési körén kívül eső önkormányzati lakása visszaadásakor a bérbeadó (kezelő) által jogszerűen megállapított karbantartási kötelezettségek (munkák) teljesítésének számlával igazolt költségeire lakás karbantartási költségtérítés illeti meg.

(2) Az (1) bekezdés szerinti térítés nem terjed ki a lakás nem rendeltetésszerű használatából és a lakásberendezési tárgyak pótlásából eredő, továbbá a kártérítési felelősségen alapuló bérlői kötelezettségek teljesítésének költségeire.

(3) A lakás karbantartási költségtérítés mértéke nem haladhatja meg a visszaadott lakásra e rendelet szerint megállapítható részleges felújítási átalány összegét.

(4)[135] Az (1)-(2) bekezdések nem alkalmazhatóak az olyan magánbefektetői HM rendelkezésű lakásra, amelynek az időszakos felújítására a magánbefektetővel kötött elhelyezési célú megállapodás kiterjed vagy annak teljesítésére üzemeltetési, vállalkozási szerződést kötött a honvédelmi szerv a magánbefektetővel.

(5)[136] A térítés megállapításának és kifizetésének rendjét a HM pénzügyi és számviteli feladatokat ellátó központ szervének vezetője határozza meg.

48. § (1)[137] A jogcím nélküli lakáshasználó által használt lakás visszaadására a 41-47. §-ok előírásait kell alkalmazni.

(2)[138]

Lakáshasználati díj

49. § (1)[139] Az a jogcím nélküli lakáshasználó, aki e rendelet alapján elhelyezésre nem tarthat igényt, a jogcím nélküli használat kezdetétől számított 6 hónap elteltével a lakásra megállapítható lakbér kétszeresére növelt összegét köteles lakáshasználati díj címén havonta megfizetni. További 6 hónap elteltével a lakáshasználati díjat a lakásra megállapítható lakbér összegének háromszorosára kell növelni.

(2) Az (1) bekezdés rendelkezéseit az 1994. január 1. előtt rosszhiszemű jogcím nélkülivé vált lakáshasználó esetében is alkalmazni kell.

(3) A lakáshasználati díjat a helyi lakásgazdálkodási szerv állapítja meg, és erről a kötelezettet, a lakóházkezelőt, valamint önkormányzati tulajdonú lakás esetén a bérbeadó szervet értesíti.

(4)[140] A (3) bekezdésben foglaltak szerint kell eljárni akkor is, ha a magánbefektetői HM rendelkezésű lakásnak nem a honvédelmi szerv a bérbeadója, azzal, hogy a kötelezetten és a lakóházkezelőn túl a magánbefektetőt vagy annak képviselőjét is haladéktalanul értesíteni kell. Az értesítésnek tartalmaznia kell az (5)-(6) bekezdésekben foglaltakat is.

(5)[141] A magánbefektetői HM rendelkezésű lakás jogcím nélküli használója az e rendelet szerint megállapított lakáshasználati díjat a honvédelmi szerv részére fizeti meg. Ezzel egyidejűleg a honvédelmi szerv a fizetési kötelezettségét a jogcím nélküli lakáshasználat keletkezésétől a lakás kiürítéséig az elhelyezési célú megállapodás alapján

a) a nem a honvédelmi szerv által bérbe adott magánbefektetői HM rendelkezésű lakás esetében a 37/A. § (4) bekezdése, vagy

b) a honvédelmi szerv által bérbe adott magánbefektetői HM rendelkezésű lakás esetében a 37/B. § alapján teljesíti.

(6)[142] Az (5) bekezdés a) pontja esetén a helyi lakásgazdálkodási szerv haladéktalanul értesíti a folyósító szervet a fizetési kötelezettség teljesítésének módjáról, illetve annak megváltozásáról.

Hozzátartozók beköltözése, befogadása

50. § (1) A HM rendelkezésű lakásba a bérlővel együtt a 9. § (4) bekezdésében meghatározott közeli hozzátartozók költözhetnek be, feltéve, hogy már korábban is közös háztartásban éltek, vagy a lakás juttatására összeköltözésük céljából került sor. Más hozzátartozó - a bérlő kiskorú gyermeke (örökbefogadott, mostoha és nevelt gyermeke) kivételével - akkor költözhet be, ha korábban HM rendelkezésű lakásban állandó jelleggel, jogszerűen a bérlővel együtt lakott.

(2)[143] A bérleti jogviszony tartama alatt a lakás bérlője a kiskorú gyermeke (örökbefogadott, mostoha és nevelt gyermeke), valamint a befogadott gyermekének az együttlakás tartama alatt született gyermeke (unokája) kivételével más személyt csak a helyi lakásgazdálkodási szerv hozzájárulásával, határozatlan (állandó) vagy határozott (ideiglenes) időtartamra fogadhat be.

(3) A bérbeadói hozzájárulás nem tagadható meg, ha a bérlő a házastársának, valamint a saját vagy házastársa tartásra, gondozásra szoruló szülőjének (örökbefogadó, mostoha- és nevelőszülőjének), továbbá a nála vagy házastársánál elhelyezett kiskorú unokának és testvérnek a befogadását kéri, feltéve, hogy a 8. § (1) bekezdés b) pontja szerinti kizáró ok nem áll fenn.

(4) A (3) bekezdés szerinti szülő részére határozatlan időtartamra szóló befogadásra a hozzájárulás akkor adható meg, ha a szülő önálló lakással nem rendelkezik.

(5) A (3) bekezdésben nem említett hozzátartozó határozatlan időtartamú befogadásához csak indokolt esetben és akkor adható meg a hozzájárulás, ha a lakásban lakó, valamint a befogadni kívánt személyek együttes létszáma nem haladja meg a lakószobák számának kétszeresét.

(6) Indokolt esetnek kell tekinteni, ha a bérlő a hozzátartozó befogadásához azért kéri a hozzájárulást, mert az saját vagy házastársa egészségi állapota miatt a folyamatos készenlét, gondozás vagy ápolás céljából vált szükségessé.

(7) A bérlő élettársának határozatlan időtartamú befogadásához csak akkor adható meg a hozzájárulás, ha azt megelőzően legalább 1 évig határozott időtartamra szóló hozzájárulás alapján (ideiglenes bejelentkezéssel) a lakásban lakott, vagy a bérlőtől időközben gyermeke született.

(8) A bérlő a befogadási hozzájárulás iránti kérelme indokát köteles hitelt érdemlően igazolni.

Tartási szerződés

51. § (1) A HM rendelkezésű lakás bérleti jogának folytatásáért kötött tartási szerődéshez a hozzájárulás a körülmények és a lakásgazdálkodási érdekek együttes mérlegelésével akkor adható meg, ha az eltartó természetes személy, és az eltartandó

a) a honvédelmi szervvel szolgálati (köztisztviselői, közalkalmazotti) jogviszonyban nem álló, önkormányzati tulajdonú lakást határozatlan időtartamra bérlő személy, vagy

b) felmondás vagy elhelyezés következtében bérbeadott állami tulajdonú lakás bérlője, vagy

c) magánszemélyek közötti lakáscsere címén határozatlan időtartamra bérbe adott állami tulajdonú lakásnak a honvédelmi szerv szolgálati (köztisztviselői, közalkalmazotti) jogviszonyába nem tartozó bérlője.

(2) A hozzájárulás elbírálásakor vizsgálni kell, hogy a lakás rendelkezési jogának megtartásához a honvédelmi szervnek fűződik-e jelentős gazdálkodási vagy egyéb érdeke.

(3) A hozzájárulás az eltartó befogadására is kiterjed.

V. Fejezet

A LAKÁSBÉRLET MEGSZŰNÉSE

52. §[144] (1) A HM rendelkezésű lakás bérletének közös megegyezéssel történő megszüntetését tartalmazó szerződést a bérlővel (bérlőtársakkal)

a) állami tulajdonú HM vagyonkezelésű lakás esetében a helyi lakásgazdálkodási szerv,

b) önkormányzati tulajdonú lakás esetében a helyi önkormányzat bérbeadó szerve,

c) a nem a honvédelmi szerv által bérbe adott magánbefektetői HM rendelkezésű lakás esetében a magánbefektető vagy annak arra jogosult képviselője,

d) a honvédelmi szerv által bérbe adott magánbefektetői HM rendelkezésű lakás esetében - a magánbefektető vagy annak képviselője egyidejű értesítésével - a helyi lakásgazdálkodási szerv

köti meg.

(2) Az (1) bekezdés b)-c) pontjaiban foglalt esetekben a bérleti szerződés közös megegyezéssel történő megszüntetésének szándékáról és annak tényéről a bérlő köteles értesíteni a helyi lakásgazdálkodási szervet.

(3) A lakásbérleti szerződés közös megegyezéssel történő megszüntetése során

a) önkormányzati tulajdonú, HM bérlőkijelölési vagy ismételten gyakorolható bérlőkiválasztási jogú lakás esetén az 54. § szerint megállapított pénzbeli térítések,

b) HM rendelkezésű állami tulajdonú lakás esetén az 54. § szerint megállapított kiürítési vagy cseretérítés fizethető.

(4) Az önkormányzati tulajdonú, HM bérlőkijelölési vagy ismételten gyakorolható bérlőkiválasztási jogú lakás bérlete - pénzbeli térítés kikötésével - a bérlő (bérlőtársak), a bérbeadó és a bérlőkijelölési jogot gyakorló helyi lakásgazdálkodási szerv közös megállapodásával szüntethető meg. A nem a honvédelmi szerv által bérbe adott magánbefektetői HM rendelkezésű lakás bérlete a bérlő (bérlőtársak), a bérbeadó magánbefektető, vagy annak arra jogosult képviselője és az elhelyezési célú megállapodás alapján megszerzett bérlőkijelölési vagy bérlőkiválasztási jogot gyakorló helyi lakásgazdálkodási szerv közös megállapodásával szüntethető meg.

(5) Ha a lakásbérlet megszüntetésekor a felek pénzbeli térítésben is megállapodtak, a szerződéshez a területi lakásgazdálkodási szerv lakhatástámogatási egységének a hozzájárulása is szükséges. A hozzájárulás megadása esetén a szerződés a megkötése időpontjától jön létre.

53. § (1) Ha a lakásbérlet közös megegyezéssel történő megszüntetésére másik lakás bérbeadása nélkül kerül sor, a bérlő részére kiürítési térítés, másik lakás egyidejű bérbeadása esetén cseretérítés fizethető az 54-56. §-ban meghatározott feltételekkel.

(2)[145]

(3) Ha az 1994. január 1-jét megelőzően vásárolt többszörös bérlőkiválasztási jogát a honvédség még nem merítette ki, vagy ha a további bérlőkiválasztást a helyi önkormányzat arra jogosult szerve elismeri, a lakásbérlet közös megegyezéssel történt megszüntetéséről szóló megállapodás alapján fizetett térítést a honvédség a helyi önkormányzatnak visszatéríti. Az 1994. január 1. után szerzett bérlőkiválasztási joggal érintett lakást illető térítés módjára a honvédség és a lakás tulajdonosa közti megállapodás az irányadó.

A térítések mértéke és feltételei

54. §[146] (1) A térítés mértékének alapja a lakásra vagy lakásokra a 69. § (1) bekezdése alapján kiszámított lakbérnek megfelelő összeg vagy összegek különbözete.

(2)[147] A kiürítési térítés a lakbér egy évre kiszámított összegének

a)[148] helyőrségi településeken az ötvenszerese,

b) más helységben a harmincötszöröse.

(3) A cseretérítés a két lakás egy évre kiszámított lakbéreinek különbözetét képező összegnek

a)[149] helyőrségi településeken a negyvenszerese,

b) más helységben a harmincszorosa.

55. §[150] (1) Kiürítési térítésben - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - csak a határozatlan időtartamra szóló lakásbérlet megszüntetése esetén lehet megállapodni.

(2) A 28. § (1) bekezdése vagy a 28/A. § (1) bekezdése szerinti feltétel bekövetkezéséig szóló lakásbérlet megszüntetésekor a kiürítési térítésben akkor lehet megállapodni, ha a bérlő[151]

a) korábban a lakásbérleti jogról való lemondásért vagy e rendelet alapján pénzbeli térítésben nem részesült, és

b) a lakást legalább három éve folyamatosan bérli.

(3) A 28. § (1) bekezdésétől eltérően kikötött feltétel bekövetkezéséig szóló, valamint a határozott időtartamú lakásbérlet megszüntetése esetén kiürítési térítésben nem lehet megállapodni.

(4) A kiürítési térítés kifizetését követően HM rendelkezésű lakás iránti igény - az e rendelet 28. §-ának (3) és (4) bekezdésében foglalt esetek kivételével - nem teljesíthető. A megállapodás megkötésekor a bérlőt a jogkövetkezményekről tájékoztatni kell.

(5)[152] Az 54. § (2) bekezdésének a) vagy b) pontja szerinti kiürítési térítés összegével megegyező térítés fizethető annak a bérlőnek, akinek a vállalkozói HM rendelkezésű lakásra a 28/A. § (1) bekezdése szerint létrejött bérlete a magánbefektetővel kötött elhelyezési célú megállapodás megszűnése miatt szűnik meg, feltéve, hogy a (2) bekezdésben foglalt feltételek fennállnak.

56. §[153] (1) A határozatlan időtartamra és a 28. § (1) bekezdése, illetőleg a 28/A. § (1) bekezdése szerinti feltétel bekövetkezéséig szóló bérlet megszüntetése esetén cseretérítés akkor fizethető, ha a bérlő részére egyidejűleg a 13. §-ban foglaltak szerinti lakásfelajánlás címén kerül sor olyan másik lakás bérbeadására,[154]

a) amely a visszaadásra kerülő lakással azonos vagy annál kevesebb szobaszámú és alacsonyabb komfortfokozatú, továbbá kevesebb szobaszámú és azonos komfortfokozatú, valamint,

b) amelynek a 69. § (1) bekezdés alapján kiszámított havi lakbér összege kevesebb, mint a visszaadásra kerülő lakás ugyanígy kiszámított havi lakbérösszege.

(2)[155] Az 54. § (3) bekezdésének a) pontját kell alkalmazni abban az esetben is, ha csak a visszaadásra kerülő lakás van helyőrségi településen.

(3)[156] A végleges letelepedés címén történő lakásjuttatás esetén cseretérítés akkor fizethető, ha a bármely más településen lévő lakás megfelel az (1) bekezdés a)-b) pontjaiban meghatározott feltételeknek.

Jogcím nélküli lakáshasználó elhelyezése

57. §[157] A HM rendelkezésű lakás jogcím nélküli használója e rendelet szerinti megfelelő elhelyezésre igényét csak akkor érvényesítheti, ha ő maga vagy a vele együtt lakó házastársa (élettársa), saját háztartásában nevelt kiskorú gyermeke (örökbefogadott, mostoha és nevelt gyermeke)- beleértve a felsoroltak közös tulajdonát is - ugyanazon a településen nem rendelkezik a 62. § (1) bekezdésében meghatározott, beköltözhető lakás tulajdonjogával vagy önkormányzati, illetőleg állami tulajdonú lakás határozatlan időtartamra vagy a 28. § (1) bekezdése, illetőleg a 28/A. § (1) bekezdése szerinti feltétel bekövetkezéséig szóló bérleti jogával.

58. § (1) Ha a lakásbérlet megszűnését követően a 30. § (1) bekezdése szerinti bérbeadás nem lehetséges, a lakás volt bérlője a (2)-(4) bekezdésben foglalt esetek kivételével e rendeletben meghatározott megfelelő elhelyezésre tarthat igényt.

(2) Nem tarthat igényt megfelelő elhelyezésre az, akinek a lakásbérlete a Lakástörvény 24. §-a (1) bekezdésének a)-d) pontjában, valamint a 28. §-ában foglalt felmondással szűnt meg.

(3)[158] Nem tarthat igényt megfelelő elhelyezésre az a volt bérlő, akinek a HM szolgálati lakásra 1994. január 1. előtt határozatlan időtartamra, továbbá a HM rendelkezésű lakásra e rendelet 28. § (1) bekezdése, továbbá a 28/A. § (1) bekezdése szerinti feltétel bekövetkezéséig szólóan kötött bérleti szerződése azért szűnt meg, mert[159]

a) hivatásos vagy szerződéses katonai szolgálati viszonya az állományba vételétől számított tíz éven belül az általa kezdeményezett közös megegyezéssel,

b) hivatásos vagy szerződéses katonai szolgálati viszonya lemondás címén,

c) hivatásos vagy szerződéses katonai szolgálati viszonya - az egészségi éspszichikai ok kivételével - alkalmatlanság, továbbá méltatlanná válás miatt felmentéssel,

d) büntetőeljárás vagy fegyelmi eljárás keretében kiszabott szolgálati viszony megszüntetése vagy lefokozás címén,

e)[160] hivatásos vagy szerződéses katonai szolgálati viszonya jogszabályban előírt képzési kötelezettség önhibából történő nem teljesítése, továbbá összeférhetetlenség megszüntetésének elmulasztása, valamint eskü letételének megtagadása, magyar állampolgárság elvesztése, más állam állampolgárságának a megszerzése, és vagyonnyilatkozat tételi kötelezettség szándékos elmulasztása miatt a törvény erejénél fogva,

f) köztisztviselői vagy közalkalmazotti jogviszonya lemondás címén,

g) köztisztviselői vagy közalkalmazotti jogviszonya - az egészségügyi ok kivételével - alkalmatlanná válás miatt felmentéssel,

h) köztisztviselői jogviszonya hivatalvesztéssel, közalkalmazotti jogviszonya elbocsátással,

i) köztisztviselői jogviszonya összeférhetetlenség megszüntetésének elmulasztása, továbbá vagyonnyilatkozat megtételének szándékos elmulasztása miatt a törvény erejénél fogva,

j) munkaviszonya a munkavállalói képességével, munkaviszonnyal kapcsolatos magatartásával összefüggő okból a munkáltató rendes vagy rendkívüli felmondásával szűnt meg. A hivatásos katona esetében az a)-e) pontokat akkor kell alkalmazni, ha a szolgálati viszony megszűnésével egyidejűleg nem került szolgálati nyugállományba.

(4)[161] Nem igényelhet megfelelő elhelyezést az a személy, akinek a lakásbérlete a

a) szerződésben kikötött határozott idő elteltével,

b)[162] 8. § (1) bekezdésben foglalt kizáró ok alóli felmentés alapján kapott lakás tekintetében, a 28. § (1) bekezdés, továbbá a 28/A. § (1) bekezdés szerint kikötött feltétel bekövetkezésével,

c)[163] 28. § (1) bekezdésétől, továbbá a 28/A. § (1) bekezdésétől eltérően kikötött feltétel bekövetkezésével szűnt meg.

59. § (1) A lakásban hátramaradt személyek megfelelő elhelyezésre akkor tarthatnak igényt, ha e jog a volt bérlőt, mint jogcím nélküli használót is megillette.

(2)[164] Nem tarthat igényt megfelelő elhelyezésre az a személy, akit a lakás volt bérlője a bérbeadó határozott időtartamra szóló hozzájárulásával, vagy a bérbeadó - e rendelet szerint szükséges - hozzájárulása nélkül fogadott be a lakásba.

60. § (1) A HM rendelkezésű lakás bérlőjének (használójának) a vele együtt lakó volt házastársa a honvédelmi szervtől nem tarthat igényt önálló elhelyezésre. Ha viszont a volt házastársak mindketten jogosultak HM rendelkezésű lakásra, a szétköltözésük céljából közösen kérhetik két másik lakás bérbeadását.

(2) Ha a bérleti szerződés - másik lakás bérbeadása és térítés nélküli - közös megegyezéssel történt megszüntetését követően a volt bérlő a lakást azért nem tudja kiüríteni, mert abban a volt házastársát hátrahagyta, a volt házastárs megfelelő elhelyezéséről a honvédelmi szerv gondoskodik. Így kell eljárni akkor is, ha a bérlő már a szerződés megszüntetésekor nyilatkozik a volt házastárs hátrahagyásáról.

(3) Ha a bérleti szerződés megszűnését követően a megfelelő elhelyezésre jogosult volt bérlő a lakás használatával végleg felhagyott, a volt házastárs elhelyezéséről a honvédelmi szerv gondoskodik.

60/A. §[165] Amennyiben a vállalkozói HM rendelkezésű lakásra a 28/A. § (1) bekezdése szerint létrejött bérlet a magánbefektetővel kötött elhelyezési célú megállapodás megszűnése miatt szűnt meg, a honvédelmi szerv állományába tartozó bérlő részére ugyanazon a településen lévő, a 9. § (1) és (4) bekezdése szerinti jogos igény mértékének megfelelő másik

a) állami vagy önkormányzati tulajdonú HM rendelkezésű lakást e rendelet 28. § (1) bekezdése szerinti feltétel bekövetkezéséig szólóan, vagy

b) magánbefektetői HM rendelkezésű lakást e rendelet 28/A. § (1) bekezdése szerinti feltétel bekövetkezéséig szólóan

kell bérbe adni.

61. § Ha a lakásbérlet a bérlő halálával szűnt meg, és e rendelet alapján nincs a lakásbérleti jog folytatására jogosult vagy olyan személy, akinek a lakást bérbe kell adni, az együttlakók köréből megfelelő elhelyezésre az tarthat igényt, aki

a) a bérbeadáskor a bérlővel együtt költözött a lakásba,

b) a bérlet tartama alatt határozatlan időtartamú befogadásra szóló bérbeadói hozzájárulással költözött be a lakásba, vagy a befogadására a bérlő bérbeadói hozzájárulás nélkül is jogosult volt,

c) a bérlőnek, továbbá az a) és b) pontban meghatározott személyeknek a bentlakás tartama alatt született gyermeke (örökbefogadott gyermeke), unokája.

62. § (1) E rendelet alapján az elhelyezésre jogosult jogcím nélküli lakáshasználó másik önálló lakásra tarthat igényt. A másik lakás akkor megfelelő, ha lakószobáinak száma a jogosult e rendelet 9. §-a (1) bekezdésében meghatározott igénye mértékének alsó határával megegyezik,továbbá a jogcím nélkül használt lakással azonos vagy eggyel alacsonyabb komfortfokozatú, és ugyanazon a településen van.

(2) Az igény mértékének megállapításánál az együttlakó, megfelelő elhelyezésre jogosultak együttes létszámát kell figyelembe venni.

(3) A megfelelő elhelyezésre jogosult részére - kérelmére - a HM központi lakásgazdálkodási szerv engedélyével az (1) bekezdés szerinti lakás más településen is bérbe adható, ha az lakásgazdálkodási érdeket nem sért. Ha azonban a lakás a lakásgazdálkodási szerv illetékességébe utalt településen van, a központi lakásgazdálkodási szerv engedélye nem szükséges.

(4) Ha a jogcím nélkül használt lakás a megfelelő másik lakás követelményeinek felel meg, vagy annál legfeljebb fél lakószobával nagyobb, megfelelő elhelyezés címén a jogosultnak bérbe lehet adni, ha az nem sérti a lakásgazdálkodási érdekeket.

(5)[166] Megfelelő elhelyezésként lehetőség szerint önkormányzati tulajdonú lakást kell adni; ilyenkor a bérlőkijelölés (kiválasztás) csak a bérlő (bérlőtársak), a vele együtt költözők megnevezésére és a bérbeadás határozatlan időtartamra szóló jellegére tartalmazhat kikötést.

(6)[167] HM rendelkezésű önkormányzati lakás hiányában a jogcím nélküli használók elhelyezését lehetőség szerint az e célra kijelölt állami tulajdonú HM vagyonkezelésű lakóépületben lévő lakásokkal kell megoldani. A vállalkozói HM rendelkezésű lakást megfelelő elhelyezés címén nem lehet bérbe adni.

(7) A megfelelő elhelyezésre nem jogosult személy részére - különös tekintettel a volt bérlő által hátrahagyott házastársra és kiskorú gyermekekre - mérlegelés alapján legfeljebb másfél lakószobás lakás adható elhelyezésként. E lakás a helyi lakásgazdálkodási szerv illetékességi területéhez tartozó (utalt) településen vagy méltányolható kérelem alapján - a HM központi lakásgazdálkodási szerv engedélyével - az ország más településén is lehet.

(8)[168] Jogcím nélküli lakáshasználó elhelyezésére kijelölt állami tulajdonú HM kezelésű lakóépületnek kell tekinteni az e célra a HM központi lakásgazdálkodási szerv által nevesítetten kijelölt, valamint - a 96. § (3) bekezdése szerinti lakóépület kivételével - a honvédelemért felelős miniszter által e rendelet szerint elidegenítésre kijelölt lakóépületet.

63. § (1) A jogosult részére a megfelelő másik lakás bérbeadása helyett a jogcím nélkül használt lakás kiürítéséért az 54. § (1) és (2) bekezdésében meghatározott térítésben is meg lehet állapodni.

(2) Ha az elhelyezésként adott másik lakás a jogcím nélkül használt lakással azonos vagy alacsonyabb komfortfokozatú, de kevesebb szobaszámú vagy megegyező szobaszámú, de alacsonyabb komfortfokozatú, az elhelyezésre jogosulttal az 54. § (3) bekezdése szerinti cseretérítésben lehet megállapodni.

(3) A térítésekre vonatkozó megállapodást - a jogcím nélkül használt lakás tulajdoni jellegétől függetlenül - a lakásgazdálkodási szerv köti meg, és erről az önkormányzati tulajdonú lakás esetében az illetékes bérbeadó szervet értesíti.

(4) A megállapodáshoz a területi lakásgazdálkodási szerv lakásingatlan-gazdálkodási egységének hozzájárulása szükséges. A térítés kifizetésére csak a lakás kiürítésének igazolását követően kerülhet sor.

(5) Nem lehet térítésben megállapodni azzal, aki a jogcím nélkül használt lakásból a lakásgazdálkodási szerv hozzájárulásával HM rendelkezésű lakásba kíván a bérlő hozzátartozójaként beköltözni.

Magánszemélyek közötti lakáscsere

64. § (1) A HM rendelkezésű lakás bérleti joga állami és önkormányzati tulajdonú lakás bérleti jogára cserélhető el. A lakáscserére vonatkozó szerződés a helyi lakásgazdálkodási szerv hozzájárulásával érvényes.

(2)[169] A honvédelmi szerv szolgálati (köztisztviselői, közalkalmazotti, munkavállalói) jogviszonyába tartozó személyek között a 28. § (1) bekezdése szerinti feltétel bekövetkezéséig szóló bérleti jog csak ezzel azonos feltételű bérleti jogra cserélhető el.

(3) A határozott időtartamra és a 28. § (1) bekezdésétől eltérő feltétel bekövetkezéséig szóló bérleti jog nem cserélhető el.

(4)[170] A vállalkozói HM rendelkezésű lakás bérlete magánszemélyek között nem cserélhető el.

65. § (1) A lakáscseréhez a hozzájárulás megtagadható akkor, ha az lakásgazdálkodási érdeket sért, vagy ha azzal a cserélő felek egyike aránytalanul hátrányos helyzetbe kerül.

(2) A felmondás következtében vagy megfelelő elhelyezés címén bérbeadott lakást érintő cseréhez a hozzájárulás csak akkor tagadható meg, ha a lakáscsere a lakásgazdálkodási érdeket sérti vagy veszélyezteti.

(3) Meg kell tagadni a hozzájárulást, ha

a) a szerződés jogszabályba ütköző kikötést tartalmaz,

b) a felek nem tudtak megegyezni a lakáscserével kapcsolatos minden kérdésben,

c) a szerződés nem felel meg az alaki és tartalmi követelményeknek,

d) a HM rendelkezésű lakásba beköltözni kívánó fél nem természetes személy.

(4) Ha a szerződéshez más személy vagy szerv hozzájárulása is szükséges, HM rendelkezésű lakás csak e hozzájárulás megadása után adható bérbe.

A lakásbérleti jog folytatása

66. § (1)[171] A HM rendelkezésű lakás határozatlan időtartamra szóló bérleti jogát a bérlő halála esetén házastársa (özvegye) folytathatja. Az elhunyt bérlő élettársa akkor folytathatja a bérleti jogot, ha az együttélés tartama alatt gyermekük született, vagy a bérlő halálát megelőzően legalább 5 évig folyamatosan együtt éltek.

(2)[172] A szolgálati nyugállományú bérlő halálát követően - a házastársat vagy élettársat követő sorrendben - a bérleti jogot gyermeke és unokája akkor folytathatja, ha már a bérlet fennállása alatt, a "bérlő közeli hozzátartozója" címen, határozatlan tartamú lakáshasználati jogot szerzett, és e jogot befogadással történt megszerzése esetén legalább egy éve gyakorolja.

(3)[173] Az eltartó a Lakástörvény 32. §-ában meghatározott feltételek fennállása esetén folytathatja a bérleti jogot.

(4)[174] A felmondás következtében és a megfelelő elhelyezés címén bérbeadott lakás bérleti jogát a lakásban állandó jelleggel együttlakók a következő sorrendben folytathatják: az elhunyt bérlő házastársa, gyermeke (örökbefogadott, nevelt és mostoha gyermeke), unokája.

(5)[175] Ha a lakásbérleti jog folytatásának több jogosultja van, eltérő megállapodásuk hiányában a Lakástörvény 32. §-ának (4) és (6) bekezdésében foglaltak szerint kell a bérleti jog folytatását elismerni.

(6)[176] A vállalkozói HM rendelkezésű lakás bérleti jogát e rendelet szabályai szerint folytatni nem lehet. Azon személyek, akik vállalkozói HM rendelkezésű lakásban laknak és az (l)-(5) bekezdés szabályai szerint a lakás bérleti jogát folytathatnák, e rendelet szabályai szerint megfelelő elhelyezésre vagy kiürítési térítésre tarthatnak igényt.

Albérlet

67. § (1) A HM rendelkezésű lakás egy része a bérbeadó lakásgazdálkodási szerv írásos hozzájárulásával adható albérletbe.

(2) A hozzájárulást meg kell tagadni, ha

a) a lakásbérleti szerződés határozott időtartamra vagy feltétel bekövetkezéséig szól,

b)[177] a lakás bérlője a honvédelmi szervvel szolgálati (köztisztviselői, közalkalmazotti, munkavállalói) jogviszonyban áll,".

c) a lakás egyszobás,

d) a lakás a bentlakók és a befogadni kívánt albérlő együttes létszáma alapján a 9. § (1) bekezdésében meghatározott mérték alsó határának felel meg, vagy az alatt van,

e) a bérlővel a 9. § (5) bekezdésében meghatározott tartósan beteg személy is lakik,

f) a befogadni kívánt albérlő nem rendelkezik állandó lakóhellyel,

g) a lakás állami tulajdonban és a HM kezelésében van, kivéve, ha bérbeadására felmondás, megfelelő elhelyezés vagy magánszemélyek közötti lakáscsere következtében került sor.

(3)[178] A vállalkozói HM rendelkezésű lakás nem adható albérletbe.

68. § (1)[179] Az állami tulajdonú, HM kezelésű lakás egy részét a honvédelmi szerv szolgálati (köztisztviselői, közalkalmazotti, munkavállalói) jogviszonyban álló, határozott időtartamú külszolgálatra beosztott bérlője albérletbe adhatja a külszolgálat időtartamára a honvédelmi szervvel szolgálati (köztisztviselői, közalkalmazotti, munkavállalói) jogviszonyban álló személynek, ha a lakása ezen időszak alatt lakatlanul maradna. Az albérletbe adáshoz a helyi lakásgazdálkodási szerv hozzájárulása szükséges.

(2) A hozzájárulás akkor adható meg, ha az albérlő szolgálati vagy munkahelye a lakással azonos településen van, és rendelkezik állandó lakóhellyel, vagy lakásigénylését a helyi lakásgazdálkodási szerv az I. besorolási kategóriában tartja nyilván.

Lakbér és szolgáltatási díjak

69. § (1)[180] Az állami tulajdonú HM rendelkezésű lakás havi lakbére az alapterület és komfortfokozat szerint:

a) az összkomfortos lakásé 80 Ft/m2,

b) a komfortos lakásé 60 Ft/m2,

c) a félkomfortos lakásé 40 Ft/m2,

d) a komfort nélküli lakásé 35 Ft/m2.

(2) Az e rendelet hatálybalépése előtt bérbeadott lakás bérlője az e rendelet szerinti lakbért 1994. november 1-jétől köteles megfizetni.

(3)[181] A 26. § (5) bekezdése vagy a 28. § (5) bekezdése szerinti előzetes miniszteri engedély alapján bérbe adott lakás lakbére az (1) bekezdésben meghatározott összeg kétszerese.

70. § (1)[182] A havi lakbér mértékét 50%-kal kell növelni az olyan egy- vagy kétlakásos lakóépület esetében, amelyhez legalább 150 m2 nagyságú udvar vagy kert tartozik.

(2) A havi lakbér mértékét 5%-kal csökkenteni kell, ha a lakás

a) a három- vagy ennél többszintes lakóépület földszintjén vagy I. emeletén van, és valamennyi lakószobájának ablaka az épület zárt udvarára néz,

b) az országos közforgalmú vasútvonal szélső vágányától 50 méter, illetőleg autópálya (autóút) bevezető szakaszának szélétől 15 méter távolságon belül fekvő épületben van, és legalább egy lakószobájának ablaka a vasútvonalra, illetőleg az autópályára (autóútra) néz,

c) a felvonó nélküli lakóépület IV. vagy ennél magasabb emeletén van,

d) összkomfortos vagy komfortos, de közlekedő helyisége nincs.

(3) A havi lakbér mértékét 10%-kal csökkenteni kell, ha a lakás

a) az állandó jellegű repülőtéri kifutópályának két kilométeres körzetén belül van,

b) a település belterületi határán kívül helyezkedik el,

c) a komfortfokozatra megállapított feltételeknek megfelel, de a lakásban konyha (főzőfülke) helyett főzőszekrény vagy a fürdőszoba helyett zuhanyozó (mosdó) fülke van,

d)[183] összkomfortos vagy komfortos és fűtése szilárd tüzelésű etázskazánnal, illetve szilárd tüzelésű egyedi fűtőberendezéssel ellátott.

(4) A havi lakbér mértékét 15%-kal csökkenteni kell, ha a lakás alagsorban (a lakószoba padlószintje legalább 15 cm-rel, de a belmagasság 2/3-át meg nem haladó mértékben a terepszint alatt) van.

(5) Ha a lakás műszaki állapota különösen kedvezőtlen (aláducolt, az egészségügyi hatóság megállapítása szerint egészségre ártalmas, nedves), e helyzet fennállásának időtartamára a kezelő a lakbért 50%-kal köteles mérsékelni.

(6) A (2)-(5) bekezdés szerinti mérséklés együttes mértéke a 70%-ot nem haladhatja meg.

71. § (1) Az 1971. január 1. előtt épült lakásoknál a lakbér megállapításánál számításba vehető lakásalapterület felső határa:

a) az 1 szobás lakásnál 50 m2,

b) a 2 szobás lakásnál 80 m2,

c) a 3 szobás lakásnál 100 m2,

d) a 4 szobás lakásnál 120 m2.

(2) A négynél több szobás lakások esetében a lakásalapterület felső határa lakószobánként 20 m2-rel növelhető.

(3) Ha a lakásban félszoba is van, az (1) bekezdésben megállapított alapterület felső határát félszobánként a felső határok közötti különbözet felével kell növelni.

72. § (1) A lakás havi lakbérének összege a számításba vehető alapterület (m2) és a 71. § szerinti módosítások figyelembevételével megállapított havi lakbér mértékének a szorzata (m2×Ft/m2).

(2) A lakás helyiségei alapterületének megállapításánál a vakolt belső falsíkok között - a padlószint felett 1 méter magasságban - mért méreteket, továbbá a beépített bútorok által elfoglalt területet kell számításba venni. Nem számítható a helyiség alapterületébe a falsíkokon kívül eső (az ajtóknál és ablakoknál lévő beugrások, a 0,5 m2-nél kisebb alapterületű falfülkék stb.) és a falsíkokból kiugró falpillérek által elfoglalt terület.

(3) A lakás alapterületének meghatározásánál

a) a lakás összes (lakó-, főző-, egészségügyi, közlekedő és tároló-) helyisége teljes területének az 1,90 m szabad belmagasságot elérő részét - figyelmen kívül hagyva a lakás belső lépcsője felső szintjének az alapterületét -, továbbá

b) a loggia és a zárt (fedett és oldalról átlátást gátló módon kialakított) erkély területének a felét kell figyelembe venni oly módon, hogy a számított alapterületet 0,5 m2-ig lefelé, 0,5 m2 felett pedig felfelé kell kerekíteni.

(4) A lakbér összegét - a (2) és (3) bekezdés figyelembevételével - forintra kerekítve kell megállapítani.

73. §[184] (1) Az állami tulajdonú HM rendelkezésű lakás bérlője és jogcím nélküli használója a külön szolgáltatások díját a jogszabályokban, valamint az e rendeletben meghatározottak szerint köteles megfizetni a bérbeadó által megjelölt helyi lakóházkezelő szerv részére. A szolgáltatásokat érintő fogyasztói árváltozásokat a bérbeadó - a kezelő szerv útján - egyoldalúan jogosult érvényesíteni.

(2) Az egyes szolgáltatások nyújtásának és elszámolásának, valamint az üres HM rendelkezésű lakások bérleti és szolgáltatási díjainak fizetési rendjét az MH elhelyezési feladatokat ellátó központi szervének vezetője intézkedésben határozza meg.

73/A. §[185] (1) Az állami tulajdonú HM rendelkezésű lakások bérlői (használói) által fizetendő víz- és csatornahasználati díj megállapításához

a) a lakásonként mellékmérővel mért vízfogyasztást,

b) egyedi mérhetőség hiányában - a bérlőkkel (használókkal) kötött írásbeli megállapodás szerint - az ingatlan főmérőjén mért fogyasztás megosztásával egy lakásra kiszámított vízmennyiséget,

c) az a) és b) pontokban foglalt feltételek hiányában - Budapest kivételével - az illetékes helyi önkormányzat rendeletében meghatározott norma szerint felszámítandó vízfelhasználást,

d) a helyi önkormányzat rendeletének hiányában, továbbá Budapesten az ingatlan előző évi tényleges vízfelhasználásának, a lakások közötti, alapterület arányos megosztással egy lakásra kiszámított vízfogyasztást,

e) a HM kezelésébe újonnan bekerült lakás esetében az üzembe helyezés időpontjától számított egy év időtartamra az MH elhelyezési feladatokat ellátó központi szerve által meghatározott normatív vízmennyiséget

kell alapul venni, amit a díjközlésnek is tartalmaznia kell.

(2) Ha a szolgáltatás kizárólag a szennyvíz elvezetése, a vízfogyasztással megegyező szennyvízmennyiséget kell a díj alapjának tekinteni.

(3) Az állami tulajdonú HM rendelkezésű társasházi és szövetkezeti lakás bérlője (használója) által fizetendő víz- és csatornahasználati díj megállapításához a tulajdonközösség által meghatározott, a közös költségviselés körébe nem tartozó, kizárólag a lakásra eső vízmennyiséget kell alapul venni.

(4) Az (1)-(3) bekezdések szerint meghatározott vízmennyiség alapján fizetendő víz- és csatornahasználati díjat a területileg illetékes helyi vagy regionális, ezek hiányában a településhez legközelebb eső polgári víz-, illetve csatorna szolgáltató víziközmű által mindenkor alkalmazott egységár felszámításával kell megállapítani. A díjat akkor is így kell megállapítani, ha a szolgáltatás a honvédelmi szerv által üzemeltetett közműrendszerről vagy hálózatról történik.

73/B. §[186] (1) A honvédelmi szerv vagyonaként nyilvántartott hőellátó berendezés, rendszer és hálózat felhasználásával, illetve ezek útján - az etage fűtés, illetve melegvíz ellátás kivételével - biztosított hő és használati melegvíz szolgáltatásért

a) az állami tulajdonú HM kezelésű lakás bérlőjének (használójának) a lakás helyiségei légköbméterben kifejezett térfogata arányában fűtési, továbbá a fogyasztott - mérés vagy számítás útján meghatározott mennyiségű - használati melegvíz szolgáltatásért kizárólag a víz felmelegítésének költségeit tartalmazó vízmelegítési vagy a felhasznált hőmennyiség mérése esetén hő szolgáltatási,

b) az állami tulajdonú HM rendelkezésű társasházi és szövetkezeti lakás bérlőjének (használójának), a tulajdonközösség által meghatározott elszámolás alapján megállapított, a közös költségviselés körébe nem tartozó, kizárólag a lakásra eső költséggel megegyező

díjat kell fizetnie.

(2) Az (1) bekezdés szerinti szolgáltatási díjakat a központi fűtésű lakóépületekben lévő lakásokra a hatályos jogszabályok alapján, egyéb lakásokra pedig a településen lévő polgári - ennek hiányában a fővárosi - távhőszolgáltató által mindenkor alkalmazott egységárak és fizetési szabályok alkalmazásával kell megállapítani.

73/C. §[187] (1) Az állami tulajdonú HM kezelésű lakás bérlője (használója) a bérleti szerződés vagy a helyi lakóházkezelő szervvel kötött külön megállapodás alapján

a) a hagyományos rendszerű magyar és más országok televíziós adásainak vételére szolgáló központi antenna csatlakozásáért 10 Ft,

b) a műholdas, AM mikro vagy kábeltelevíziós adások vételére alkalmas központi antenna csatlakozásáért a ténylegesen felmerülő fenntartási, üzemeltetési, szolgáltatási költségek szerint megállapított

havi használati díjat köteles fizetni, kivéve, ha igazolja, hogy külön jogszabály szerint mentesül a televízió üzembentartási díj megfizetése alól.

(2) A felvonó használatáért - a földszinti vagy magasföldszinti lakás kivételével - a bérlő (használó) a lakásban állandó jelleggel lakó, 14 évesnél idősebb személyek figyelembevételével havonta és személyenként 15 Ft felvonó díjat köteles megfizetni.

VI. Fejezet

AZ ÁLLAMI TULAJDONÚ, HM KEZELÉSŰ LAKÓINGATLANBAN LÉVŐ HELYISÉG BÉRLETE

74. §[188] (1) A lakóingatlanban lévő állami tulajdonú HM vagyonkezelésű nem lakáscélú helyiség bérbeadója a területi lakásgazdálkodási szerv.

(2) Az (1) bekezdés szerinti bérbeadás céljára szolgáló helyiség bérlőjét a helyi lakóházkezelő szerv kezdeményezésére nyilvános pályáztatás útján a területi lakásgazdálkodási szerv választja ki.

(3) Az (1) és (2) bekezdés rendelkezései nem alkalmazhatók az állami tulajdonú HM vagyonkezelésű személygépkocsi-tároló helyiségekre és állóhelyekre.

75. § A helyiség nem adható bérbe olyan célra, amely a lakóépületben lakók nyugalmát, a közösségi együttélést zavarja, vagy az általános erkölcsi felfogással ellentétes tevékenységgel jár (kimért szeszes ital forgalmazása, disco, jelentős zajjal záró tevékenység, játékautomata üzemeltetése stb).

76. § A nem lakás céljára szolgáló ingatlan bérbeadásának engedélyezésére vonatkozó rendelkezéseket külön jogszabály tartalmazza.

77. § (1) A kezelő a helyiséget a bérleti szerződésben meghatározott állapotban és felszereltséggel, a kikötött időpontban leltár szerint adja át a bérlőnek.

(2) A helyiség bérlője köteles gondoskodni

a) a helyiség és az átadott berendezési tárgyak karbantartásáról, felújításáról és cseréjéről,

b) a helyiséghez tartozó üzlethomlokzat (portál), kirakatszekrény, védő(elő-)tető, ernyős szerkezet, biztonsági berendezések karbantartásáról, továbbá a bérlő tevékenysége érdekében szükséges felújításáról, pótlásáról, illetőleg cseréjéről,

c) az épület olyan központi berendezésének karbantartásáról, amelyet a bérlő kizárólagosan használ vagy üzemben tart,

d) az épület, továbbá a közös használatra szolgáló helyiségek és területek tisztításáról és megvilágításáról, ha az a bérlő tevékenysége miatt szükséges,

e) a bérlő tevékenysége során keletkezett nem háztartási szemét elszállításáról.

78. §[189] A bérlő és a bérbeadó megállapodhat a helyiség közművesítésében, átépítésében és a használati értékét növelő egyéb építési, szerelési munkák elvégzésében. Ha a munkák elvégzéséhez hatósági engedély szükséges, annak beszerzéséről a bérlő gondoskodik.

79. § A bérlő a helyiséget a bérleti jogviszony megszűnésekor - ha a felek másként nem állapodtak meg - az átadáskori műszaki állapotban és felszereltséggel köteles a bérbeadónak visszaadni.

80. § (1) A bérlő részére cserehelyiség a bérleti jog szüneteltetésének időtartamára csak akkor adható bérbe, ha a bérlő tevékenységéhez a honvédelmi szervnek érdeke fűződik, és az nem jár a bérbeadó részéről költségkihatással.

(2) Ha a bérlő a helyiséget azért kénytelen elhagyni, mert annak állapota az állékonyságot, az egészséget, az élet- vagy vagyonbiztonságot veszélyezteti, illetőleg annak felújítása, átalakítása vagy bővítése csak a helyiség kiürítése esetén végezhető el, a költözéssel kapcsolatos költségeket maga köteles viselni.

81. § (1)[190] A helyiség éves bérleti díját a hasonló bérlemények bérleti díjára figyelemmel kell meghatározni, amely nem lehet kevesebb a helyiség üres állapotban történő értékesítése szerinti forgalmi értékének 5%-ánál. A bérbeadó a bérleti díj összegét évenként, a KSH által az előző évre megállapított inflációs rátával azonos mértékben köteles megnövelni.

(2)[191] A külön szolgáltatások díjait - eltérő megállapodás hiányában - az e rendelet lakásokra vonatkozó szabályai szerint kell megállapítani, melyeket a bérlő (használó) a bérbeadónak (kezelőnek) köteles megfizetni.

(3)[192] A bérlő (használó) a helyiség bérét és a szolgáltatások díját havonta egy összegben előre, a tárgyhó 5. napjáig köteles megfizetni.

82. § (1) A helyiségre bérlőtársi szerződés nem köthető, a bérlet tartama alatt a helyiségbe más személy befogadása nem engedélyezhető.

(2) A bérlő a helyiséget nem adhatja albérletbe.

83. § A helyiség bérleti jogának átruházásához vagy cseréjéhez a bérbeadó csak akkor járulhat hozzá, ha a fél

a) a bérleti jog folytatását változatlan vagy a bérbeadó számára kedvezőbb feltételekkel vállalja, és

b) a helyiségben a korábbi bérlővel azonos vagy más - de a bérbeadó által megengedett - tevékenységet kíván folytatni.

83/A. §[193] (1) Amennyiben a magánbefektetői HM rendelkezésű lakóépületben található nem lakás céljára szolgáló helyiség bérbeadója a honvédelmi szerv, a bérbeadás során e fejezet szabályait kell alkalmazni a (2)-(6) bekezdésben foglalt eltérésekkel.

(2) A 74. § (2) bekezdés szerinti pályáztatás megindításáról és a helyiségbérleti szerződés megkötéséről a területi lakásgazdálkodási szerv értesíti a magánbefektetőt.

(3) A 77. § (1) bekezdés, valamint a 79. § szerinti helyiség átadásról és átvételről a lakóházkezelő a területi lakásgazdálkodási szerv útján értesíti a magánbefektetőt.

(4) Az éves bérleti díj nem lehet kevesebb a 81. § (1) bekezdése szerint meghatározott értéknél és a magánbefektetőt megillető elhelyezési célú megállapodásban rögzített és a honvédelmi szervet terhelő pénzbeli ellenszolgáltatás egy évre lebontott, az év közben történő bérbeadás esetén ennek arányosan kiszámított összegénél.

(5) A 83. § szerinti hozzájárulás tényéről a területi lakásgazdálkodási szerv tájékoztatja a magánbefektetőt.

(6) A vállalkozói HM rendelkezésű nem lakás céljára szolgáló helyiség legfeljebb a magánbefektetői megállapodás megszűnéséig adható bérbe.

83/B. §[194] (1) Amennyiben a magánbefektetői HM rendelkezésű lakóépületben lévő nem lakás céljára szolgáló helyiségnek nem a honvédelmi szerv a bérbeadója, a bérbeadás tekintetében e fejezet szabályait a (2)-(5) bekezdésben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

(2) A 74. § szerinti pályázati eljárást a helyiség bérlőjének kiválasztására kell lefolytatni. A pályázatot nyert személyt a területi lakásgazdálkodási szerv köteles bérlőként kiválasztani és erről a magánbefektetőt értesíteni.

(3) A pályázati eljárás csak akkor indítható meg, ha a magánbefektetői megállapodásban foglalt feltételek fennállnak. A megállapodásban foglalt feltétel hiányában pályázati eljárás abban az esetben indítható meg, ha azt a magánbefektető írásban engedélyezi, vagy a honvédelmi szerv ez irányú megkereséséhez írásban hozzájárul. Az engedélynek, hozzájárulásnak tartalmaznia kell a bérbeadás magánbefektető által kikötött feltételeit, így különösen a bérleti szerződés tartamát és a bérleti díj mértékét.

(4) A helyiség bérbeadója a magánbefektető, vagy annak a bérbeadásra jogosult szerve, szervezeti egysége vagy az általa megjelölt és a bérbeadásra felhatalmazott képviselője.

(5) A helyiségbérleti szerződés alapján a magánbefektetőt megillető bérleti díjból el kell számolni a honvédelmi szervet megillető hányaddal. E hányad nem lehet kevesebb a pályázati eljárás során felmerülő és a honvédelmi szervet terhelő költségek összegénél. Erről a magánbefektetővel kötött elhelyezési célú megállapodásban, vagy ilyen tartalmú rendelkezése hiányában a (3) bekezdés szerinti engedélyben, hozzájárulásban rendelkezni kell.

VII. Fejezet

A SZEMÉLYGÉPKOCSI TÁROLÓKRA VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEK

84. § (1) A HM rendelkezésű személygépkocsi tároló helyiséget (állóhelyet) a személygépkocsi tulajdonnal, illetőleg - megállapodás és külön jogszabály alapján a gépjármű forgalmi engedélyében üzembentartóként bejegyezve -tartós használattal rendelkező személyek között, elosztás útján, a következő sorrendben lehet bérbe adni:[195]

a) a honvédelmi szerv hivatásos állományú tagjának,

b) a hivatásos állományból szolgálati nyugállományba helyezettnek,

c) a honvédelmi szerv köztisztviselőjének, közalkalmazottjának.

Az azonos sorrendben állók között azok élveznek elsőbbséget, akik HM rendelkezésű lakásban bérlőként laknak.

(2)[196] Ahol igénylő hiányában - a szükséges tartalékon felül - HM rendelkezésű üres személygépkocsi tároló helyiség van, azt legfeljebb 2 év időtartamra, a helyi viszonyok szerinti bérleti díjjal, más természetes személynek a helyi lakásgazdálkodási szerv bérbe adhatja személygépkocsi tárolás céljára. Ha a magánbefektetői megállapodás lejártáig 2 év vagy annál kevesebb idő van hátra, a bérlet tartamát legfeljebb a magánbefektetői megállapodás megszűnéséig szólóan lehet meghatározni.

85. § A HM rendelkezésű személygépkocsi tároló helyiség igénylésének és elosztásának rendjét a helyi lakásgazdálkodási szerv előterjesztése alapján a helyőrségi lakásbizottság, Budapesten a Központi Lakásbizottság, a helyi sajátosságok figyelembevételével, szabályzatban határozza meg. A helyőrségi szabályzatot parancsban, a budapesti szabályzatot a Honvédelmi Közlönyben ki kell hirdetni.

86. § A személygépkocsi tároló helyiség bérbeadására a HM rendelkezésű lakás bérletére vonatkozó szabályokat - e fejezetben foglalt eltérésekkel - kell alkalmazni.

87. § (1)[197] Az önálló lakóingatlanban vagy az ahhoz tartozó területen lévő személygépkocsi tárolót a lakás bérlője részére kell bérbe adni, ha személygépkocsi van az ő vagy vele jogszerűen, állandó jelleggel együtt lakó hozzátartozója tulajdonában, vagy megállapodás alapján tartós használatában. Így kell eljárni a sorházi lakáshoz tartozó ilyen helyiség esetében is.

(2) Személygépkocsi tároló helyiséget csak egy bérlőnek lehet bérbe adni, arra bérlőtársi szerződés nem köthető.

(3) A két- vagy többállású személygépkocsi tároló helyiséget azonosító jellel meghatározott állóhellyel lehet bérbe adni.

88. §[198] A bérlő a helyiséget kizárólag a saját, vagy a vele jogszerűen, állandó jelleggel együtt lakó hozzátartozója tulajdonában, illetőleg megállapodás alapján tartós használatában lévő személygépkocsi tárolására használhatja. A bérlő a helyiségbe más személyt nem fogadhat be, használatát másnak nem engedheti át.

Bérleti és használati díjak

89. § (1) Az állami tulajdonú, HM rendelkezésű személygépkocsi tároló helyiség éves bérleti díja - általános forgalmi adó nélkül - 360 Ft/m2.

(2) Az állóhely éves bérleti díja - általános forgalmi adó nélkül - 180 Ft/m2.

(3) A bérleti szerződésben a helyiség (állóhely) bérleti díjának egy évre megállapított összegét 12 egyenlő részre osztva kell a havonta fizetendő bérleti díjként kikötni.

(4) E rendelet hatálybalépése előtt bérbeadott személygépkocsi tároló helyiség (állóhely) bérlője az itt meghatározott bérleti díjat 1994. november 1-jétől köteles fizetni.

90. § (1) A bérleti szerződés megszűnését követően a személygépkocsi tároló helyiséget jogcím nélkül használó személy cserehelyiségre nem tarthat igényt.

(2)[199] Személygépkocsi tároló helyiség esetében a 30. § (1) és (2) bekezdése csak akkor alkalmazható, ha a bérlő vagy a vele jogszerűen állandó jelleggel együtt lakó hozzátartozója személygépkocsi tulajdonjogával, illetőleg megállapodás alapján tartós használati jogával rendelkezik.

(3)[200] Vállalkozói HM rendelkezésű személygépkocsi tároló helyiség esetében a 30. § (1) és (2) bekezdése nem alkalmazható. A volt bérlő ebben az esetben másik cserehelyiségre tarthat igényt. Ugyanígy kell eljárni akkor is, ha a bérleti szerződés azért szűnt meg, mert a magánbefektetői megállapodás tartama lejárt.

91. §[201] Határozatlan időtartamra szóló bérletet a honvédelmi szerv állományába tartozó vagy szolgálati, illetve öregségi nyugállományba helyezett bérlő halála után a házastársa (özvegye), valamint az 5. § (1) bekezdés c) pontja szerinti feltételeknek megfelelő élettársa akkor folytathatja, ha a saját vagy a vele jogszerűen, állandó jelleggel együttlakó közeli hozzátartozója tulajdonában személygépkocsi van. Más személy a bérleti jogot nem folytathatja.

92. § (1) Az állami tulajdonú, HM rendelkezésű személygépkocsi tároló helyiségre határozatlan időtartamra szóló bérleti szerződés cserehelyiség bérbeadása nélkül a Lakástörvény 24. §-a (1) bekezdésének a)-d) pontjában meghatározott esetek fennállása nélkül is felmondható. A felmondási idő egy év.

(2) Az (1) bekezdés szerint fel kell mondani a határozatlan időtartamra szóló bérleti szerződést, ha a bérlőnek a honvédelmi szervvel fennálló jogviszonya az 58. § (3) bekezdésében meghatározottak szerint szűnik meg.

93. § (1) A HM rendelkezésű személygépkocsi tároló helyiség határozatlan időtartamra szóló bérleti joga csak HM rendelkezésű vagy önkormányzati tulajdonú személygépkocsi tároló helyiségre cserélhető el, a helyi lakásgazdálkodási szerv hozzájárulásával.

(2) A személygépkocsi tároló helyiségek bérlői a 28. § (1) bekezdése szerinti feltétel bekövetkezéséig szóló bérleti jogot csak ezzel azonos bérleti jogra cserélhetik el.

(3)[202] A vállalkozói HM rendelkezésű személygépkocsi tároló helyiség bérleti joga nem cserélhető el.

94. §[203]

95. § A HM kezelésű személygépkocsi tárolót a kezelő a bérleti szerződésben meghatározott időpontban és rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban köteles átadni a bérlő részére. A bérlő a szerződés megszűnése után a helyiséget kiürítve, az átadáskori állapotban köteles visszaadni.

95/A. §[204] Amennyiben a magánbefektetői HM rendelkezésű személygépkocsi tároló helyiség bérbeadója a honvédelmi szerv, annak átadására, átvételére a 95. §-ban meghatározottak az irányadók azzal, hogy az átadásról és az átvételről a helyi lakóházkezelő szerv a honvédelmi szerv útján tájékoztatja a magánbefektetőt.

VIII. Fejezet

AZ ELIDEGENÍTÉS ÁLTALÁNOS FELTÉTELEI

96. § (1) Az állami tulajdonban és a HM kezelésében lévő lakóépület, lakás, továbbá a lakóépülethez tartozó nem lakás céljára szolgáló helyiség elidegeníthető, ha

a)[205] az elidegenítés nem ellentétes a vagyongazdálkodási, továbbá a szolgálati és a lakásgazdálkodási érdekekkel,

b) a lakások és helyiségek tulajdoni hányadának több, mint 50%-át az arra jogosultak meg kívánják vásárolni,

c)[206] a létesítéstől, a vagyonkezelésbe kerüléstől vagy az épület egészére kiterjedő - a bérlők és használók átmeneti kiköltöztetésével is járó - felújítástól számított 10 év eltelt,

d) az épület és a hozzá tartozó földterület az ingatlan-nyilvántartásban rendezett,

e)[207]

(2) Az (1) bekezdés b) pontjának alkalmazása során a lakóépületben lévő üres lakást megvásárolhatónak kell tekinteni.

(3) Az (1) bekezdésben meghatározottak szerint, a műszaki állapotától függetlenül elidegenítésre kijelölhető az üresen álló lakóépület.

96/A. §[208] A magánbefektetői HM rendelkezésű lakás esetében a 96. § (1) bekezdés c) pontja szerinti időtartamot a magánbefektetői megállapodás alapján a honvédelmi szervet megillető rendelkezési jog megszerzésétől kell számítani azzal, hogy az elidegenítésére történő kijelölésre csak akkor kerülhet sor, ha a lakás (lakóépület) a Magyar Állam tulajdonába és a HM vagyonkezelésébe került.

97. § (1) Nem idegeníthető el a lakóépület (lakás), ha

a)[209] a bérlő a lakást határozott időtartamra, vagy valamely feltétel bekövetkezéséig bérli,

b) legfeljebb 6 lakást foglal magába, és a létesítéstől vagy a kezelésbe kerüléstől számított 15 év még nem telt el, kivéve, ha a településen katonai szervezet nem működik, vagy más helységben lévő katonai szervezet lakásellátását nem szolgálja,

c) a műemléki hatóság műemlékké nyilvánította, és az elidegenítéshez nem járul hozzá,

d)[210] érvényes helyi településrendezési tervben bontásra van kijelölve, vagy a vagyonkezelő a felújításáról döntött,

e)[211] a helyőrségi településen lévő HM rendelkezésű lakásállomány 30%-os vagy azt meghaladó mértékű csökkenését eredményezné.

(2)[212] A honvédelemért felelős miniszter a 96. § (1) bekezdés b)-c) pontjaiban, valamint 97. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott feltételektől - kellően megalapozott vagyongazdálkodási és lakásgazdálkodási érdek esetén - eltekinthet, és a lakóépületet (lakást) elidegenítésre kijelölheti.

(3)[213] Ha a településen katonai szervezet vagy annak szervezeti eleme nem működik, és a lakóépület (lakás) a lakásgazdálkodási körzet lakásellátását nem szolgálja, az (1) bekezdés a) pontját csak akkor kell alkalmazni, ha a bérlő a lakást a 8. § (1) bekezdésében meghatározott kizáró ok alóli felmentés alapján kapta.

98. § (1) Lakóépületnek kell tekinteni az ingatlan-nyilvántartásba önálló ingatlanként bejegyzett olyan építményt, amelyben kizárólag vagy az épület alapterülete 50%-át meghaladó mértékben lakás van.

(2) A lakóépülethez tartozik a lakóépületben lévő, illetve a lakóépülettel azonos helyrajzi számon bejegyzett nem lakás céljára szolgáló helyiség.

(3)[214] Az azonos helyrajzi számon nyilvántartott, műszakilag egymástól független, legfeljebb 6 lakást magába foglaló lakóépületeket a 97. § (1) bekezdés b) pontja szerint kell elbírálni, kivéve, ha az ingatlan-nyilvántartásba külön-külön önálló ingatlanként nem jegyezhetők be.

99. § (1) Az elidegenítésre kijelölt lakóépületben lévő lakást megvásárolhatják:

a) a bérlő,

b) a bérlőtársak, egyenlő arányban,

c) az a) és b) pontban felsoroltak hozzájárulásával azok egyenesági rokona, valamint örökbefogadott gyermeke.

(2) Az a jogcím nélküli lakáshasználó, aki cserelakásra tarthat igényt, ha elhelyezésére a társasház alapító okirat ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzéséig nem került sor, az általa használt lakást a bérlőre irányadó feltételekkel megvásárolhatja.

(3) Az a jogcím nélküli lakáshasználó, aki cserelakásra nem tarthat igényt, ha kiköltözésére a társasház alapító okirat ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzéséig nem került sor, az általa használt lakást a forgalmi értéken megvásárolhatja.

100. § (1) Az elidegenítésre kijelölt lakóépülethez tartozó, nem lakás céljára szolgáló helyiséget a bérlő vásárolhatja meg.

(2)[215] A 97. § (1) bekezdésének a) pontját, a 97. § (2) és (3) bekezdését, valamint a 99. § (1) bekezdését kell alkalmazni a személygépkocsi tároló helyiség elidegenítésére is.

101. § (1) Ha a 99. § (1) bekezdése szerint a lakás megvásárlására jogosult személy e jogával nem kíván élni, kérelmére a lakásgazdálkodási szerv a jogos lakásigénye mértékének megfelelő, de legfeljebb a meglévő lakás szobaszámával azonos szobaszámú cserelakást adhat bérbe.

(2) Az (1) bekezdés szerinti cserét szolgálati érdekből történő költözésnek kell minősíteni, és költségeit ennek megfelelően kell elszámolni.

(3)[216] Ha a bérlő elővásárlási jogával nem él, és az (1) bekezdés szerinti cserelakásra sem tart igényt, az általa lakott lakást állami tulajdonban, HM rendelkezésben kell megtartani. Ez esetben a lakásbérlet változatlan tartalommal fennmarad.

Elidegenítésre történő kijelölés

102. §[217] (1)[218] A lakóépület (lakás) és a lakóépülethez tartozó nem lakáscélú helyiség, továbbá személygépkocsi tároló helyiség (állóhely) elidegenítésre kijelölését a helyi lakásgazdálkodási szerv az illetékes haderőnemi parancsnok útján, az e célra rendszeresített "Lakóépület (lakás) elidegenítési adatlap" három példányban történő előterjesztésével a területi lakásgazdálkodási szervnél kezdeményezheti.

(2)[219] A területi lakásgazdálkodási szerv az (1) bekezdés szerinti adatlapok tartalmát érdemben felülvizsgálja, és javaslatával ellátva, évenként egy alkalommal május 31-ig a HM központi lakásgazdálkodási szervhez felterjeszti.

(3)[220] A HM központi lakásgazdálkodási szerv vezetője a HM védelmi tervezési és infrastrukturális szakállamtitkár és a HM Honvéd Vezérkar főnök útján tesz javaslatot a honvédelemért felelős miniszternek az elidegenítésre történő kijelölésre vagy a kijelölési javaslat elutasítására.

(4)[221] A honvédelemért felelős miniszter a vagyongazdálkodási, szolgálati és lakásgazdálkodási érdekek együttes mérlegelése alapján a kezdeményező és javaslattevő honvédelmi szervek álláspontjától eltérő döntést is hozhat.

(5) Vagyongazdálkodási és lakásgazdálkodási tekintetben egyaránt indokolt esetben a (2) bekezdés szerinti időponttól eltérő eseti (egyedi) előterjesztés is lehetséges.

A vételár megállapítása és megfizetése

103. § (1) Az elidegenítésre kijelölt lakások és helyiségek a helyi beköltözhető forgalmi érték figyelembevételével kialakított áron értékesíthetők.

(2) A lakás forgalmi értékét csökkenteni kell a bérlőnek vagy használónak a lakásra fordított és meg nem térített értéknövelő beruházásai értékével.

(3) Ha a forgalmi érték megállapítása és a vételi ajánlat közötti időtartam az egy évet meghaladja, a vételi ajánlat elkészítéséhez új forgalmi értékbecslést kell elvégeztetni, és a vételi ajánlatot annak alapján kell megtenni.

(4) A (3) bekezdésben foglaltak szerint kell eljárni abban az esetben is, ha a vásárlásra jogosult a vételi ajánlatra nemlegesen nyilatkozott, azonban e szándékát megváltoztatva az általa bérelt, illetve használt lakás vagy helyiség megvásárlását kezdeményezi.

(5) A (3) és (4) bekezdés szerint végzett forgalmi értékbecslés költsége a honvédelmi szervet terheli.

104. §[222] (1) A lakóépület vagy lakás 99. § (1) és (2) bekezdésében említett természetes személy által történő megvásárlása esetén a vételárat a 103. § szerint megállapított forgalmi érték sávosan növekvő arányában kell meghatározni. Ha a forgalmi érték

a) 5 000 000 Ft vagy annál kevesebb, a vételár a forgalmi érték 30%-a;

b) 5 000 001-7 500 000 Ft, a vételár 1 500 000 Ft és az 5 000 000 Ft feletti rész 35%-a;

c) 7 500 001-10 000 000 Ft, a vételár 2 375 000 Ft és a 7 500 000 Ft feletti rész 40%-a;

d) 10 000 001-12 500 000 Ft, a vételár 3 375 000 Ft és a 10 000 000 Ft felett rész 45%-a;

e) 12 500 001-15 000 000 Ft, a vételár 4 500 000 Ft és a 12 500 000 Ft feletti rész 50%-a;

f) 15 000 001-17 500 000 Ft, a vételár 5 750 000 Ft és a 15 000 000 Ft feletti rész 55%-a;

g) 17 500 001-20 000 000 Ft, a vételár 7 125 000 Ft és a 17 500 000 Ft feletti rész 60%-a;

h) 20 000 000-25 000 000 Ft, a vételár 8 625 000 Ft és a 20 000 000 Ft feletti rész 65%-a;

i) 25 000 001-30 000 000 Ft, a vételár 11 875 000 Ft és a 25 000 000 Ft feletti rész 70%-a;

j) 30 000 000 Ft-nál több, a vételár 15 375 000 Ft és a 30 000 000 Ft feletti rész 80%-a.

(2) Ha a lakóépület vagy lakás megvásárlója nem a 99. § (1)-(2) bekezdésében említett természetes személy, a vételára 103. § szerint megállapított forgalmi érték 100%-a.

(3) Ha a nem lakás céljára szolgáló helyiséget a 99. § (1) bekezdésében említett természetes személy vásárolja meg, a vételára 103. § szerint megállapított forgalmi érték 80%-a, minden egyéb esetben 100%-a.

(4) Az üres állapotban értékesítésre kerülő lakás és helyiség vételára a forgalmi érték, ha azonban a pályázat során azt meghaladó összegű ajánlat érkezik, a vételár a forgalmi értéket meghaladó mértékű is lehet.

(5) Ha az első pályázat során nem érkezik a forgalmi értéket elérő érvényes ajánlat, az újabb pályázaton a meghirdetett vételár legfeljebb a forgalmi érték 80%-ára mérsékelhető. Amennyiben az újabb pályázaton érvényes ajánlat a forgalmi érték 80%-át elérő vételárra sem érkezik, új értékbecslést kell készíttetni, és annak alapján a pályázatot ismételten lefolytatni.

104/A. §[223] (1) A 99. § (1)-(2) bekezdésében említett személyt a honvédelmi szervnél ténylegesen eltöltött és hitelt érdemlően igazolt szolgálati, köztisztviselői, közalkalmazotti, továbbá munkavállalói jogviszonya után a lakóépület vagy lakás 104. § (1) bekezdése szerint megállapított vételárából árengedmény illeti meg.

(2) Az árengedmény mértéke

a) öt évnél több, de legfeljebb tíz év időtartamú jogviszony esetében 2,5%,

b) tíz évnél több, de legfeljebb tizenöt év időtartamú jogviszony esetében 5%,

c) tizenöt évnél több, de legfeljebb húsz év időtartamú jogviszony esetében 10%,

d) húsz évnél több, de legfeljebb huszonöt év időtartamújogviszony esetében 12,5%,

e) huszonöt évnél hosszabb időtartamú jogviszony esetében 15%.

(3) Az (1)-(2) bekezdés alkalmazásában a honvédelmi szervnél különböző jogviszonyokban folyamatosan eltöltött szolgálati időt egybe kell számítani.

105. § (1)[224] Ha a lakást a 99. § (1) és (2) bekezdésében, illetve a helyiséget a 100. §-ban meghatározott jogosult vásárolja meg, részére - kérelmére - legalább tizenöt, de legfeljebb huszonöt évi részletfizetési kedvezményt kell adni. Részletfizetés esetén a jogosult - az (5) bekezdésben meghatározott kivétellel - a vételár 10%-át egy összegben köteles megfizetni. A vételár fennmaradó részét a törlesztés időtartama alatt havi egyenlő részletekben kell megállapítani.

(2)[225] Ha a vevő a 99. § (1)-(2) bekezdéseiben, illetve a 100. §-ban meghatározott természetes személy és az adásvételi szerződés megkötésekor[226]

a) a vételárat egy összegben megfizeti, a teljes vételárra,

b) 10%-ot meghaladó fizetést teljesít, a 10% feletti többletfizetés összegére,

40% árengedmény illeti meg.

(3)[227] A vételárhátraléknak a természetes személy által az adásvételi szerződésben vállalt határidő előtt történő egyösszegű kiegyenlítése esetén a fennálló tartozását

a) a szerződés megkötésétől számított öt éven belül 40%-kal,

b) a szerződés megkötésétől számított öt év eltelte után 30%-kal,

c) a szerződés megkötésétől számított tíz év eltelte után 20%-kal

csökkenteni kell.

(4)[228] Ha a vevőnek vételárhátraléka van, de nincs részletfizetési késedelemben és az egyösszegű befizetés az egyéves törlesztő részletet meghaladja (rendkívüli törlesztés), a vételárhátralékából az egyösszegű befizetésnek a (3) bekezdés szerinti arányában a fennmaradó tartozását csökkenteni kell.

(5)[229] A nyugállományú vevőt az általa lakott lakás megvásárlásakor - kérelmére - a vételár egészére legalább tizenöt, de legfeljebb huszonöt évig tartó, havi részletfizetési kedvezmény illeti meg.

106. § Ha az üres lakás vagy helyiség vevője a vételárat részben vagy egészben kiegyenlíti, őt a 105. § (2)-(4) bekezdése szerint árengedmény nem illeti meg.

107. §[230] A hatályos jogszabály alapján a lakások értékesítése során a vételár kiegyenlítésére a vevőtől, a vevő házastársától a saját jogán szerzett kárpótlási jegyet névértéken el kell fogadni.

108. §[231] Ha a lakás vételárát a vevő részletfizetéssel egyenlíti ki, fennálló vételárhátralék és járulékai erejéig a lakásra (ingatlanra) a HM javára jelzálogjogot, valamint elidegenítési és terhelési tilalmat kell az ingatlan-nyilvántartásba bejegyeztetni.

109. §[232] A vételárhátralékot évi 4,5%-os kamattal terhelten kell megfizetni.

110. § (1)[233] A törlesztési határidő elmulasztása esetén az adóst a fizetési kötelezettségének teljesítésére határidő kitűzésével írásban fel kell szólítani. A határidő eredménytelen lejártát követően az esedékes tartozás behajtása iránti - peren kívüli vagy peres - eljárás megindítására haladéktalanul intézkedni kell.

(2)[234] A kötelezett az (1) bekezdés szerinti tartozásának összege után a késedelembe esés időpontjától számított törvényes kamatot köteles megfizetni.

A lakások és helyiségek értékesítésének előkészítése

111. § (1) A kijelölést követően az elidegenítési eljárás lebonyolítására a területi lakásgazdálkodási szerv saját hatáskörében intézkedik. Az elidegenítés teljes körű lebonyolítására megbízási szerződést köthet ingatlanközvetítésre jogosult szervvel vagy a honvédelmi szervvel szolgálati (köztisztviselői, illetve közalkalmazotti) jogviszonyban nem álló magánszeméllyel (a továbbiakban: megbízott). A megbízási szerződésben az e rendeletben a megbízottakra vonatkozó előírásokat ki kell kötni.

(2) A megbízottat nyilvánosan meghirdetett pályázat útján kell kiválasztani, a vállalt határidő és a gazdasági szempontok figyelembevételével.

(3) A teljes körű lebonyolítás magában foglalja a lakóépület műszaki felmérését és annak dokumentálását, helyi forgalmi értékének és vételárának megállapítását, az ingatlan-nyilvántartással összefüggő esetleges helyesbítést, illetve a telekrendezést, a társasházzá történő alakítást és a lakások, helyiségek értékesítését.

112. § A társasház alapító okirat tervezetének előkészítésébe a leendő tulajdonostársakat be kell vonni. Az alapító okirat tervezetének meg kell felelni a leendő tulajdonostársak többségi akaratának.

113. § A területi lakásgazdálkodási szerv vezetője ellenjegyezni köteles a helyi forgalmi érték és vételár megállapítását, továbbá a társasház alapító okiratot.

114. §[235] (1) A megbízott a társasház földhivatali ingatlan-nyilvántartásba történt bejegyzését követő 30 napon belül köteles vételi ajánlatot tenni a vásárlásra jogosultaknak.

(2) A vásárlásra jogosultság tényét a lakásra és a személygépkocsi-tárolóra vonatkozóan a helyi lakásgazdálkodási szerv, nem lakás céljára szolgáló helyiség esetében a bérbeadó írásban köteles igazolni a jogosultnak.

115. § A vásárlásra jogosult személy a vételi ajánlat kézhezvételét követő 60 napon belül köteles írásbeli nyilatkozatot tenni a megbízottnál az ajánlat elfogadásáról vagy visszautasításáról.

Az üresen álló lakóépület, lakás és helyiség elidegenítése

116. § (1) Az elidegenítésre kijelölt üres lakóépületet, valamint a részben lakott lakóépületben lévő, a lakásgazdálkodás körében felhasználásra nem tervezett üres lakást és nem lakás céljára szolgáló helyiséget a sajtó vagy más tájékoztató eszköz útján, illetve a helyben szokásos módon 30 napos jelentkezési határidővel és a pályázati feltételek ismertetésével együtt kell meghirdetni.

(2) Vásárlásra magánszemély, magánszemélyek jogi személyiség nélküli társasága és jogi személy egyaránt pályázhat.

117. § (1) A pályázatra meghirdetett üres lakásra és nem lakás céljára szolgáló helyiségre zárt borítékban érkező vételi ajánlatokat a beérkezés sorrendjében a helyi lakóházkezelő szerv veszi nyilvántartásba.

(2)[236] A vételi ajánlatot a pályázat megnyitásától számított 30 nap leteltéig lehet bejegyezni a nyilvántartásba. A határidő leteltével a nyilvántartást le kell zárni, és ennek megtörténtét a helyi lakóházkezelő szerv vezetője köteles aláírásával ellenjegyezni.

118. § (1)[237] A pályázati határidő lejártát követő 15 napon belül az e célra kijelölt bizottság közjegyző jelenlétében a beérkezett vételi ajánlatokat - annak tényét jegyzőkönyvben rögzítve - felbontja. A bizottság az ajánlatokat a felbontásuk napját követő 15 napon belül - közjegyző közreműködése nélkül - bírálja el.

(2) A bizottság a helyi lakóházkezelő szervnek, a helyi lakásgazdálkodási szervnek és a területi lakásgazdálkodási szervnek egy-egy képviselőjéből áll.

119. § (1) Az üres lakásra benyújtott pályázatok elbírálásakor a jelentkezőket a következő jogosultsági sorrend szerint kell figyelembe venni

a) a honvédelmi szervvel hivatásos, köztisztviselői, közalkalmazotti jogviszonyban álló személyek azonos feltételekkel,

b) a hivatásos állományból szolgálati nyugállományba helyezett személy,

c) az a) és b) pontban meghatározott személy özvegye,

d)[238] szerződéses katona,

e) az a)-d) pontban nem említett más személy vagy vételre jogosult szervezet.

(2) Az azonos sorrendi kategóriába tartozó pályázók közül elsőbbséget élvez az, aki magasabb összegű előtörlesztést vállal.

(3) A nem lakás céljára szolgáló üres helyiségek értékesítése során az (1) bekezdésben megállapított sorrend nem alkalmazható. A helyiséget a legkedvezőbb vételi ajánlatot tevő pályázó részére kell értékesíteni.

120. §[239] (1) A pályázó részére - a helyi önkormányzat kivételével - az adott településen csak egy lakás (helyiség) értékesíthető.

(2) Ha több lakásra nyer pályázatot, a helyi lakóházkezelő szerv nyilatkoztatja, hogy az általa megpályázott lakások közül melyiket kívánja megvásárolni. A többi, általa megpályázott, de meg nem vásárolható lakást a pályázati sorrendben őt követő személy, illetve személyek részére kell értékesíteni.

(3) A pályázók sorrendjének a (2) bekezdés szerinti változását a pályázatok elbírálásakor jegyzőkönyvben kell megállapítani.

121. §[240] (1) Ha több pályázó azonos fizetési feltételeket vállal, a pályázatot az nyeri meg, aki a 117. § szerinti nyilvántartás alapján korábban nyújtotta be a pályázatát.

(2) Ha az (1) bekezdés szerinti időpont is megegyezik, az azonos tartalommal pályázók számára árverést kell tartani.

122. § A helyi lakóházkezelő szerv köteles a pályázat eredményét a pályázókkal külön-külön közölni, a megbízott részére megküldeni, valamint a helyben szokásos módon nyilvánosságra hozni.

Az adásvételi szerződés megkötése és a birtokbaadás

123. § (1) Az adásvételi szerződést a vevőkkel a megbízott akkor kötheti meg, ha

a) a 113. § szerinti ellenjegyzés megtörtént,

b) a vevő a vételi jogosultságát a 114. § (2) bekezdése szerint igazolta,

c) pályázat útján történő értékesítés esetén a helyi lakóházkezelő szerv vezetője a pályázat eredményét számára megküldte,

d) a házfelügyelői munkakörrel kapcsolatos lakást és a házfelügyelőt érintő kérdések a 132. § szerint rendezettek,

e) a lakóépület több, mint 50%-os tulajdoni hányadára érkezett be vételi szándéknyilatkozat.

(2)[241] A helyi lakóházkezelő szerv az adásvételi szerződés érvényes létrejöttét követő hónap első napjával a lakóépületet a vevők birtokába adja, és ezzel egyidejűleg a vevőket terheli a tulajdonosi jogok és kötelezettségek gyakorlása.

124. § (1) A 123. § (2) bekezdése szerinti birtokbaadás napjával megszűnik:

a) a vevőt terhelő lakbér, használati és bérleti díj fizetési kötelezettség,

b) a helyi lakásgazdálkodási és lakóházkezelő szerv bérbeadói kötelezettsége.

(2) Ha a társasházi közösség alakuló közgyűlésének időpontja a 123. § (2) bekezdésétől eltér, a helyi lakóházkezelő szerv kezelői kötelezettsége a társasházi közösség megalakulását követő hónap első napjával szűnik meg.

(3) A (2) bekezdés szerinti időtartamra eső kezelői bevételekkel és kiadásokkal a lakóházkezelő szerv a kezelői kötelezettség megszűnését követő 60 napon belül köteles a társasházi közösség tagjaival írásban elszámolni.

125. §[242] (1) Ha a lakóépület vegyes tulajdonba kerül, kezelői feladatainak elvégzését és a közös képviselet ellátását a területileg illetékes MH elhelyezési szolgálat nem vállalhatja.

(2) Az (1) bekezdés szerinti esetben az állami tulajdoni hányad tulajdonosi képviseletét a társasházi közösség közgyűlésén a helyi lakóházkezelő szerv látja el.

126. § A megbízott a szerződés alapján jegyezteti be az ingatlan-nyilvántartásba:

a) a vevőnek a megvásárolt ingatlanra vonatkozó tulajdonjogát,

b)[243] a vevő kérelmére - ha az adásvétel a 99. § (1) bekezdésének c) pontjában meghatározott személlyel történt - a haszonélvezeti jogot,

c) a még ki nem egyenlített vételárhátralék és járulékai erejéig a 108. § szerinti esetben a HM javára a jelzálogjogot, valamint az elidegenítési és terhelési tilalmat.

A HM kezelésében álló közműrendszerekről üzemeltetett lakóépületek társasházzá alakítása

127. § (1) A lakóépületekkel együtt értékesíteni kell az üzemeltetésüket és közműellátásukat biztosító, a HM kezelésében álló közműrendszereket is (ivóvíz, csatorna, központi fűtés, melegvíz-ellátó rendszerek).

(2) A katonai szervezetek (létesítmények) közműellátását is biztosító közműrendszereknek csak olyan elemei adhatók társasházi tulajdonba, amelyek kizárólag a lakóépületek közműellátását szolgálják, és a katonai szervezet telekhatárán kívül vannak.

(3) A közműrendszerek tulajdonosi megosztásáról is a társasház alapító okiratban kell rendelkezni. Közös tulajdonba kell adni a közműrendszereknek azt a részét (elemét), amelynek a fenntartása és üzemeltetése a Lakástörvény és e rendelet szerint a bérbeadó feladata.

(4) A társasházi tulajdonba a (2) bekezdés szerint nem adható közműrendszerek üzemeltetése és a folyamatos közműszolgáltatás a katonai szervezetek feladata. A katonai szervezetek szolgáltatási kötelezettségét az adásvételi szerződésben rögzíteni kell.

(5) A katonai szervezet akkor mentesül szolgáltatási kötelezettsége alól, ha az ingatlan katonai célú használata végleg megszűnt, és az ingatlan új tulajdonosa (használója) a honvédelmi szerv lakóépületei közműellátására vonatkozó kötelezettséget szerződésszerűen átvállalta.

Hozzájárulás az önkormányzati tulajdonú, HM rendelkezésű lakás és helyiség elidegenítéséhez

128. § (1) Az önkormányzati tulajdonban levő HM rendelkezésű lakást és helyiséget a helyi önkormányzat az általa megállapított feltételek szerint idegeníti el.

(2) A Lakástörvény 55. §-ának (1) bekezdése szerinti hozzájárulást a következő szervek adhatják meg:

a) lakás és személygépkocsi tároló vonatkozásában a helyi lakásgazdálkodási szerv,

b)[244] helyiségre vonatkozóan a területi lakásgazdálkodási szerv.

129. §[245] Az önkormányzat által történő elidegenítéshez, illetve a lakás megvásárlásához a helyi lakásgazdálkodási szerv csak akkor járulhat hozzá, ha a lakás nem esik a 97. § (1) bekezdés a), b) vagy e) pontjának hatálya alá.

130. §[246] Az önkormányzat által elidegenítésre kijelölt, HM bérlőkijelölési vagy ismételten gyakorolható bérlőkiválasztási jogú lakás és helyiség megvásárlásához adott hozzájárulásban az önkormányzattal közölni kell az 1991. évi XXXIII. törvény 43. §-ában meghatározott vételárhányadra vonatkozó igényt is.

131. §[247] A HM rendelkezésű önkormányzati lakás és személygépkocsi-tároló helyiség megvásárlásához a 128. § (2) bekezdésének a) pontja szerint adott hozzájárulásról a helyi lakásgazdálkodási szerv értesíteni köteles a területi lakásgazdálkodási szervet.

Hozzájárulás magánbefektetői HM rendelkezésű lakás és helyiség elidegenítéséhez[248]

131/A. § A magánbefektetői HM rendelkezésű lakás elidegenítéséhez a magánbefektetői megállapodás tartama (futamideje) alatt a területi lakásgazdálkodási szerv járulhat hozzá. A hozzájárulás abban az esetben adható meg, ha

a) az értékesítést a magánbefektető kezdeményezi,

b) azzal a céllal, hogy a lakást a bérlő javára elidegenítse, és

c) az elidegenítés a helyi lakásgazdálkodási érdekeket nem sérti.

Házfelügyelői lakás elidegenítése

132. § (1) Ha az elidegenítésre kijelölt lakóépületben munkakörhöz kötött házfelügyelői lakás van, a lakóépület elidegenítésére csak akkor kerülhet sor, ha a helyi lakóházkezelő szerv, a leendő társasház tulajdonosok és a házfelügyelő a lakást és a házfelügyelőt érintő kérdésekben előzetesen, írásban megegyeztek.

(2) A társasház alapító okiratba a munkakörhöz kötött házfelügyelői lakást:

a) külön tulajdonként kell felvenni, ha a leendő társasház tulajdonosok a házfelügyelői szolgáltatásra nem tartanak igényt,

b) osztatlan közös tulajdonként kell felvenni, ha a leendő társasház tulajdonosok a házfelügyelői szolgáltatásra igényt tartanak.

(3) A (2) bekezdés a) pontja esetén a házfelügyelőnek a közalkalmazotti jogviszonyát meg kell szüntetni, és számára

a) az általa lakott lakás megvásárlását a 99. § (2) bekezdése szerint lehetővé kell tenni,

b) lakásvásárlási szándékának hiányában a Lakástörvény 26. §-ának (2) bekezdése szerinti cserelakást kell bérbe adni, és az így megüresedő lakásra másik bérlőt kell kijelölni.

(4) A (2) bekezdés b) pontja esetén, ha a leendő társasháztulajdonosok:

a)[249] a házfelügyelő személyét elfogadják, és ő vállalja a társasház tulajdonostársainak közösségével történő megállapodással a házfelügyelői feladatok elvégzését, a házfelügyelői munkajogi jogviszonyát a vonatkozó jogszabályi rendelkezések szerint meg kell szüntetni,

b)[250] a házfelügyelő személyét nem fogadják el, vagy a házfelügyelő nem kíván munkaszerződést kötni a társasház tulajdonostársi közösségével, a házfelügyelő munkajogi jogviszonyát a vonatkozó jogszabályi rendelkezések szerint meg kell szüntetni, és - ha azt a Szolgáltatóval kötött szerződés nem zárja ki - számára az (1) bekezdés szerinti megállapodásban kikötött határidőre a Lakástörvény 26. §-ának (2) bekezdésében meghatározott feltételeknek megfelelő cserelakást kell biztosítani.

(5)[251] A (3) bekezdés b) pontja és a (4) bekezdés b) pontja szerinti esetben a cserelakás biztosítása helyett a volt bérlőnek az 54. § (2) bekezdésében megállapított kiürítési térítés is fizethető.

133. §[252] A társasházi közös tulajdonba kerülő, munkakörrel kapcsolatos házfelügyelői lakás vételára a becsült forgalmi érték 100%-a. A vételárat a leendő társasház tulajdonosok a tulajdoni hányaduk arányában kötelesek megfizetni.

Az elidegenítésre vonatkozó egyéb rendelkezések

134. § (1) Ha az elidegenítésre kijelölt lakóépületben lévő lakást az elidegenítésre történt kijelölést megelőzően a bérlő részére lakáshasználatbavételi díj fizetésének kötelezettségével utalták ki, és a bérlő a lakáshasználatbavételi díj megfizetésére halasztást, részletfizetési vagy szociálpolitikai kedvezményt kapott, e fizetési kötelezettségének a lakás megvásárlása után is köteles eleget tenni a lakáskiutaló határozatban foglaltak szerint.

(2) A lakáshasználatbavételi díj tartozás összegét az adásvétel során nem lehet figyelembe venni.

135. § (1) Az a bérlő, aki a lakásbérleti szerződését közös megegyezéssel pénzbeli térítés ellenében azért szüntette meg, hogy lakásigényét lakásépítés vagy -vásárlás útján oldja meg, és bérlőként továbbra is a lakásban marad, ez idő alatt vásárlási jogával csak akkor élhet, ha a pénzbeli térítést a honvédelmi szervnek visszafizeti.

(2) Az (1) bekezdést kell alkalmazni a a lakásbérleti jogviszonyról pénzbeli térítés ellenében korábban történt lemondás esetén is.

(3) Az (1) és (2) bekezdés nem alkalmazható jogcím nélküli lakáshasználat esetén.

136. § Az elidegenítésből származó bevételnek a honvédelmi szervnél maradó részét a költségvetés pénzforgalmára vonatkozó szabályok szerint kell elszámolni.

137. §[253] (1) A lakóépület, lakás és helyiség e rendelet szerint történő elidegenítéséből származó bevételből le kell vonni azokat a költségeket, amelyek a következő tevékenységekkel kapcsolatban merültek fel:

a) az épület elidegenítésre való előkészítésével,

b) az elidegenítésre történő kijelölés,

c) a földrészlet megosztása,

d) a társasházzá történő átalakítás,

e) a forgalmi érték megállapítása,

f) az elidegenítés lebonyolítása.

(2)[254] Az (1) bekezdés szerinti költségek levonása után megmaradó bevételt - a pénzforgalomra vonatkozó jogszabályi rendelkezések betartásával - lakhatás támogatási célra kell felhasználni. A tervezett bevétel felhasználásától a területi lakásgazdálkodási szerv vezetőjének javaslatára a HM központi lakásgazdálkodási szerv vezetője dönt.

138. §[255] (1) A HM javára bejegyzett jelzálogjog, valamint elidegenítési és terhelési tilalom fennállása alatt a lakás (helyiség) tulajdonjogának átruházásához - a házasság felbontásával és az örökléssel összefüggő tulajdonközösség megszüntetése kivételével - hozzájárulni csak a vételárhátralék és annak járulékai egy összegben történő kiegyenlítésének vagy másik lakóingatlanra történő átterhelésének feltételével lehet.

(2) Az (1) bekezdés szerinti hozzájárulást a területi lakásgazdálkodási szerv adja meg.

139. § (1) E rendelet nem érinti a hatálybalépését megelőzően a korábbi jogszabályok szerint már elidegenítésre kijelölt lakóépületek elidegeníthetőségét.

(2) Ha az eladási ajánlatot e rendelet hatálybalépését követően közlik, az adásvételt a jelen rendelet szerint kell lebonyolítani.

(3) Ha az elidegenítésre kijelölt lakóépületben lévő lakás bérlője, illetőleg jogcím nélküli használója vagy helyiség bérlője a lakást vagy helyiséget - szándékát megváltoztatva - csak e rendelet hatálybalépése után kívánja megvásárolni, esetében a lakást, illetve helyiséget a jelen rendelet szerinti feltételekkel lehet értékesíteni.

IX. Fejezet

A LAKÁSBÉRLETRE VONATKOZÓ EGYÉB RENDELKEZÉSEK

140. § (1) A Lakástörvény 67. §-ának (2) és (3) bekezdésében meghatározott jóhiszemű jogcím nélküli használó részére a lakásbérlet megszűnésekor hatályos jogszabály szerint kell megfelelő másik lakást felajánlani, ha a jogcím nélkül használt lakás kiürítését a lakásgazdálkodási szempont indokolja.

(2) Ha az (1) bekezdés szerinti lakást a jogcím nélküli használó nem fogadja el, és a helyi lakásgazdálkodási szervnek nincs jogi képviselete, a jogcím nélküli használó nyilatkozatát követő 8 napon belül a helyi lakásgazdálkodási szerv az ügyre vonatkozó összes iratot bírósági eljárásra vonatkozó javaslatával felterjeszti a központi lakásgazdálkodási szervhez.

141. § A Lakástörvény 71. §-ának (1) bekezdése szerinti esetben a bérlő által korábban befizetett lakáshasználatbavételi díjat és díjkülönbözetet a területi lakásgazdálkodási szerv lakásingatlan-gazdálkodási egységétől kell igényelni. A visszafizetésre a felmondással érintett lakás kiürítésének igazolását követő 8 napon belül kell intézkedni.

142. § (1) A lakáshasználatbavételi díj címén fennálló tartozások és a megelőlegezett szociálpolitikai kedvezményeken alapuló kötelezettségek e rendelet hatálybalépése után is fennmaradnak.

(2) A kötelezett kérelmére a tartozás elengedéséről, részletfizetési és halasztási kedvezményről a helyi lakásgazdálkodási szerv javaslatának figyelembevételével a területi lakásgazdálkodási szerv lakásingatlan-gazdálkodási egysége dönt.

143. §[256] (1) A HM szolgálati lakásra 1994. január 1-je előtt, határozatlan időtartamra kötött bérleti szerződés nem szűnik meg, ha a bérlőt öregségi nyugdíjba, továbbá szolgálati nyugállományba helyezik, kivéve, ha arra fegyelmi vagy büntetőeljárással összefüggésben kerül sor, valamint, ha a lakás munkakörhöz kötött.

(2)[257] A fegyelmi vagy büntetőeljárás során nyugállományba helyezett személy a 62. §-ának (1) bekezdése szerinti megfelelő elhelyezésre, a munkakörhöz kötött lakás szolgálati nyugállományba vagy öregségi nyugdíjba helyezett volt bérlője a Lakástörvény 26. §-ának (2) bekezdése szerinti cserelakásra tarthat igényt. Egyéb esetekben a 30. § (1) bekezdésében foglaltak szerint kell eljárni.

(3) Az (1) és (2) bekezdésben nem említett esetekben a lakás volt bérlője vagy az általa hátrahagyott személy megfelelő elhelyezésre akkor tarthat igényt, ha az őt e rendelet alapján megilleti.

Lemondás a lakás HM rendelkezési jogáról

144. § (1)[258] A határozatlan időtartamra bérbe adott önkormányzati tulajdonú lakás bérlőkijelölési jogáról a helyi lakásgazdálkodási szerv a honvédelmi szervvel hivatásos, szerződéses, illetve köztisztviselői, közalkalmazotti vagy munkavállalói jogviszonyban nem álló bérlő kérelmére - a szolgálati és a lakásgazdálkodási érdekek figyelembevételével - lemondhat.

(2) A megfelelő elhelyezésre jogosult jogcím nélküli használó által lakott, önkormányzati tulajdonú lakás bérlőkijelölési jogáról kérelemre és hivatalból egyaránt le lehet mondani, ha a lakás megfelelő elhelyezéssel vagy térítéssel történő kiürítése nem lenne gazdaságos.

(3) Az (1) és (2) bekezdés rendelkezéseit kell alkalmazni az önkormányzati tulajdonú lakás bérlőkiválasztási jogáról történő lemondáskor is.

(4) A jogcím nélküli használó elhelyezéseként biztosított önkormányzati tulajdonú lakás rendelkezési jogáról a bérlőkijelöléssel, illetve bérlőkiválasztással egyidejűleg a lakásgazdálkodási szerv lemond.

A lakásbérleti szerződés megkötésével kapcsolatos feladatok

145. § (1) A HM rendelkezésű állami lakás bérleti szerződésének megkötése előtt szerződés előkészítő ívet kell kiállítani, amelyen a lakásgazdálkodási szerv megkeresésére az illetékes lakóházkezelő szerv köteles 8 napon belül közölni a lakás:

a) műszaki adatait (helyiségek, alapterület, komfortfokozat stb.),

b) beköltözhetőségének, birtokba adhatóságának időpontját,

c) a lakbér és a szolgáltatások díját, fizetésének módját.

(2) A lakásbérleti szerződést a helyi lakásgazdálkodási szerv köti meg. A szerződést 2 tanú jelenlétében írásba kell foglalni, amelyet a szerződő feleknek és a tanúknak sajátkezűleg alá kell írniuk. A szerződés kiadott iratmintán is írásba foglalható.

(3)[259] Az (1)-(2) bekezdésben foglaltak szerint kell eljárni akkor is, ha a magánbefektetői HM rendelkezésű lakás bérbeadója honvédelmi szerv.

Bérbeadói hozzájárulások

146. § (1) A bérbeadói hozzájárulás iránti kérelmet a helyi lakásgazdálkodási szerv vezetője bírálja el. A hozzájárulást indokolni nem szükséges, a hozzájárulás megtagadását azonban meg kell indokolni, és tájékoztatni kell a kérelmezőt, hogy jogorvoslatért az illetékes bírósághoz fordulhat.

(2) A bérlő hozzátartozójának befogadásához vagy az önkormányzati tulajdonú lakása megvásárlásához a bérbeadó előzetes hozzájárulást ad.

(3)[260] A bérleti jog folytatásáért kötött tartási szerződéshez, valamint az albérleti szerződéshez és a magánszemélyek közötti lakáscsere-szerződéshez előzetes bérbeadói nyilatkozat nem adható, a hozzájárulás iránti kérelmet a szerződés tartalma szerint kell elbírálni. A bérbeadói hozzájárulást tartalmazó nyilatkozat a szerződés példányaira rávezetett záradék formájában is megtehető. Ilyen esetben rögzíteni kell, hogy a bérlő a záradékolt szerződés mely példányait, és mikor vette át.

(4) A (3) bekezdés szerinti szerződéshez megadott hozzájárulással egyidejűleg fel kell hívni a bérlőt, hogy más személy vagy szerv hozzájáruló nyilatkozatát 60 napon belül csatolja be, és addig az eltartót, albérlőt a lakásba nem fogadhatja be, továbbá a magánszemélyek közötti lakáscsere-szerződés alapján bérleti szerződés megkötésére nem kerülhet sor.

(5) Az állami tulajdonú lakás átalakítására, korszerűsítésére vonatkozó bérbeadói hozzájárulás iránti kérelem esetén előzetesen be kell szerezni a lakóházkezelő szerv írásbeli szakvéleményét. Így kell eljárni akkor is, ha több bérlő, több lakást szolgáló berendezés létesítéséhez kéri a bérbeadói hozzájárulást.

X. Fejezet

LAKÁSCÉLÚ TÁMOGATÁSI FORMÁK PÉNZÜGYI FORRÁSAI ÉS SZÁMLAKEZELÉSE

147. §[261] (1) A lakáscélú támogatás finanszírozása pénzintézeti, valamint költségvetési számlák útján történik.

(2)[262] A központi költségvetésben megállapított lakástámogatási előirányzat pénzforgalmának lebonyolítására a HM az arra jogosult pénzintézetnél "Lakásépítés és -vásárlás munkáltatói támogatása" elnevezésű számlát vezet.

(3) Az e rendeletben megállapított, a (2) bekezdés szerinti körbe nem tartozó támogatások és térítési kötelezettségek teljesítése az arra illetékes honvédelmi szerv által vezetett kincstári számláról történik.

148. §[263] (1) A 147. § (1) bekezdés szerinti számla javára, illetve terhére a külön jogszabályban megállapított bevételeket és kiadásokat lehet elszámolni.

(2) A 147. § (2) bekezdés szerinti lakástámogatási előirányzat tervezését és felhasználását a fejezeti kezelésű előirányzatok éves felhasználásának rendjéről szóló HM rendelet szabályai szerint, az abban kijelölt honvédelmi szerv végzi.

149. §[264] A lakáscélú támogatások pénzügyi forrásai:

a) a központi költségvetésben megállapított lakástámogatási előirányzat,

b) a "Lakásépítés és -vásárlás munkáltatói támogatása" számla - külön jogszabályban megállapított - bevételei,

c) az előző évben az erre a célra rendelkezésre állt keret pénzmaradványa,

d) a HM rendelkezésű lakóépületek, lakások elidegenítéséből és egyéb hasznosításából származó, jogszabály alapján a honvédelmi szerv költségvetését megillető bevétel,

e) jogszabályi felhatalmazás alapján a honvédelmi szerv költségvetéséből e célra átcsoportosított keret.

150. §[265]

XI. Fejezet

VISSZA NEM TÉRÍTENDŐ JUTTATÁS[266]

151. §[267] (1)[268] A végleges letelepedés, illetve a lakhatás végleges megoldásának elősegítésére, a szolgálati viszony fennállásának tartama alatt, a 158. § (1) bekezdésének a) -b) pontjaiban meghatározott célra, vissza nem térítendő juttatásra jogosult[269]

a) az 52. életévét betöltött hivatásos katona, és

b)[270] életkorától függetlenül a szolgálati (baleseti, rokkantsági) nyugállományba helyezés alatt álló hivatásos katona, ha a kérelmét a nyugállományba helyezéséről szóló parancs kézhezvételét követően a jogviszonya megszűnéséig benyújtotta,

(2)[271] A szolgálati (baleseti, rokkantsági) nyugállományba helyezés esetén a vissza nem térítendő juttatás csak akkor állapítható meg, ha a kérelmező szolgálati viszonya a Hjt. 59. § (1) bekezdésében és a (2) bekezdésének a)-b) pontjaiban, továbbá a Hjt. 62. § (1) bekezdésének a)-c) pontjaiban, valamint a Hjt. 63. § (1) bekezdésében foglaltak szerint szűnik meg. A támogatás a szolgálati (rokkantsági, baleseti) nyugállományba helyezésről rendelkező parancs (határozat) aláírását követően, a szolgálati viszony megszűnésének napjáig terjedő időszakban nyújtható, illetve állapítható meg. A kérelem benyújtására nyitva álló határidőről az állományilletékes parancsnok a nyugállományba helyező parancs kihirdetésével egyidejűleg tájékoztatást ad.

(3)[272] Nem teljesíthető a vissza nem térítendő juttatás iránti igény, ha a kérelmező

a) vagy házastársa (élettársa), saját háztartásában nevelt kiskorú gyermeke (örökbefogadott, mostoha, nevelt gyermeke) lakásának tulajdonjogát az igénylés benyújtását megelőző öt éven belül ingyenesen átruházta,

b) korábban vissza nem térítendő juttatásban részesült, kivéve, ha azt visszafizette.

151/A. §[273] A haderő strukturális változásainak elősegítése érdekében a 151. § (3) bekezdésben foglaltak kivételével - vissza nem térítendő juttatást kaphat a hivatásos katona akkor is, ha

a) másik helyőrségbe (településre) a haderő átalakításával vagy átszervezéssel összefüggésben került kinevezésre, áthelyezésre, rendelkezési állományból más szervhez határozatlan időtartamra vezénylésre, és

b) a juttatást a helyőrség változtatást követő három éven belül az új szolgálati helye szerinti településen vagy annak vonzáskörzetében lévő lakás építéséhez vagy vásárlásához kéri, továbbá

c) a helyőrség változtatással összefüggésben az új szolgálati helye szerinti vagy annak vonzáskörzetében lévő településre költözik.

152. §[274] (1)[275] A vissza nem térítendő juttatás összege az 52. életévének betöltése előtt szolgálati (baleseti, rokkantsági) nyugállományba helyezett jogosult esetében a külön jogszabályban megállapított mindenkori köztisztviselő illetményalap 70-szeres, minden más esetben 140-szeres összege, de nem haladhatja meg az építési költséget vagy a vételárat. A juttatás összegének megállapításakor a köztisztviselői illetményalapnak az igénylés elbírálására jogosult szervhez történő beérkezésekor hatályos összegét kell figyelembe venni.

(2) Amennyiben a vissza nem térítendő juttatásra a házastársak egyaránt jogosultak, azt a rá irányadó szabályok szerint mindkét fél részére meg kell állapítani úgy, hogy a juttatások együttes összege nem haladhatja meg az építési költséget vagy a vételárat.

152/A. §[276] (1) Lakásvásárlás céljából, kompenzatív jelleggel életkori korlátok nélkül vissza nem térítendő juttatásra jogosult az a hivatásos és szerződéses katona, továbbá a honvédelmi szervvel jogviszonyban álló köztisztviselő, közalkalmazott és munkavállaló, akinek a 28/A. § (1) bekezdés szerinti lakásbérleti szerződése azért szűnik meg, mert

a) a magánbefektetővel kötött elhelyezési célú megállapodás megszűnt, és másik - e rendelet 60/A. §-ában foglalt feltételeknek megfelelő - HM rendelkezésű lakás a szolgálati hely szerinti lakásellátási körzetben a bérlet megszűnésével egyidejűleg nem juttatható;

b) a szolgálati, köztisztviselői, közalkalmazotti jogviszonya a 30. § (l)-(2), továbbá (5) bekezdésében foglaltak szerint, a magánbefektetővel kötött megállapodás lejárta előtt szűnik meg, és másik - e rendelet 3 l/A. §-ának (5) bekezdése szerinti feltételeknek megfelelő - HM rendelkezésű lakás részére a bérlet megszűnésével egyidejűleg nem juttatható;

c) a honvédelmi szervvel fennálló jogviszonya olyan okból szűnik meg, mely alapján e rendelet szerint megfelelő elhelyezésre jogosult jogcím nélküli lakáshasználat szabályai alapján kell eljárni, de másik- e rendelet 62. §-ának (1) bekezdése szerinti feltételeknek megfelelő - HM rendelkezésű lakás részére a bérlet megszűnésével egyidejűleg nem juttatható.

(2) Az (1) bekezdés szerint nyújtott juttatás mértéke a 152. § (1) bekezdésében megállapított mindenkori legmagasabb összeg 1,75-szerese, de nem haladhatja meg az igénylő által vásárolt lakás vételárát.

153. §[277] (1) A vissza nem térítendő juttatás és e rendelet szerint nyújtható munkáltatói kölcsön támogatás egyidejűleg azonos célra igénybe vehető, de együttes összegük ez esetben sem haladhatja meg az épített vagy vásárolt lakás létesítési költségét (vételárát).

(2) A korábban nyújtott munkáltatói kölcsön esetén a vissza nem térítendő juttatás akkor állapítható meg, illetve akkor folyósítható, ha

a) a munkáltatói kölcsönnel már támogatott lakásépítés vagy lakásvásárlás az arra irányadó jogszabályi rendelkezések szerint nem minősül befejezettnek;

b) a munkáltatói kölcsöntartozás átterhelésével, továbbá azzal együtt újabb, kiegészítő munkáltatói kölcsön támogatást másik lakásingatlan építéséhez vagy vásárlásához kérik.

154. §[278] (1)[279] A vissza nem térítendő juttatás iránti kérelmet az e célra, valamint a munkáltatói kölcsönre rendszeresített "Lakáscélú támogatás igénylő lap"-on, a területi lakásgazdálkodási szerv lakhatás-támogatási egységéhez lehet benyújtani a kérelmezett támogatás vagy támogatások megjelölésével.

(2) Ha a vissza nem térítendő juttatásra irányuló kérelem elbírálására már csak a jogosult szolgálati viszonyának megszűnése után kerül sor, az egyéb feltételek megléte esetén az igényét teljesíteni kell, és intézkedni kell a juttatás részére történő folyósítására.

(3)[280] Az egyszeri pénzbeli támogatásra benyújtott kérelmeket a területi lakásgazdálkodási szerv lakásingatlan-gazdálkodási egysége a beérkezés sorrendjében, az e célra rendelkezésre álló pénzügyi fedezet figyelembevételével bírálja el.

155. §[281] A vissza nem térítendő juttatás vonatkozásában a 151-152/A. §-ban megállapított feltételeken túl a munkáltatói kölcsön feltételeire, igénylésére, felmondására és visszatérítésére vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni.

156. §[282]

XII. Fejezet[283]

XIII. Fejezet

MUNKÁLTATÓI KÖLCSÖN

158. § (1) Munkáltatói kölcsön adható az igénylőnek:

a) a tulajdonába kerülő lakás vásárlásához - kivéve az állami tulajdonban lévő lakás megvásárlását -, cseréjéhez,

b) a tulajdonába kerülő lakás építéséhez, ideértve az önálló lakást eredményező emeletráépítést és a nem lakás céljára szolgáló helyiség lakássá történő átalakítását,

c)[284] lakástulajdona, valamint határozatlan időtartamra bérelt állami vagy önkormányzati tulajdonú lakása legalább egy lakószobával való bővítéséhez,

d) lakásnak további, egy önálló lakást eredményező műszaki megosztásához, ha az így létrehozott lakás a tulajdonába vagy bérletébe kerül,

e) lakás tulajdoni hányadának a házastársi (élettársi) közös vagyon megosztása érdekében történő megvásárlásához.

f)[285] lakás tulajdoni hányadának az öröklés útján létrejött tulajdonközösség megszüntetése céljából történő megvásárlásához

g)[286] lakástulajdonnak az a) és b) pontok szerinti megszerzéséhez igénybe vett lakáscélú pénzintézeti kölcsönből fennálló tartozás összegének csökkentéséhez, kiegyenlítéséhez, amennyiben a kölcsönszerződés megkötésétől számított két év még nem telt el.

(2)[287] Az (1) bekezdést kell alkalmazni akkor is, ha a kölcsönt igénylő a lakásnak legalább 1/4-ed részben tulajdonosa, illetőleg a lakás bérlőjének bérlőtársa.

159. § (1)[288] A munkáltatói kölcsön összege a kölcsönszámítási alap 60%-a, de legfeljebb a 158. § (1) bekezdésének

a)[289] a)-b) és g) pont szerinti esetekben a külön jogszabályban megállapított mindenkori köztisztviselői illetményalap 110-szeres,

b) c)-f) pontjai szerinti esetekben a külön jogszabályban megállapított mindenkori köztisztviselői illetményalap 70-szeres

összege lehet.

(2)[290] Az önkormányzati tulajdonú lakás megvásárlásához az abban bentlakó részére nyújtott munkáltatói kölcsön a kötelezően fizetendő vételárhányad összege, de legfeljebb a külön jogszabályban megállapított mindenkori köztisztviselői illetményalap 10-szeres összege lehet.

(3)[291] Az (1) bekezdés, továbbá a 159/A. § szerint számított kölcsön összege növelhető:

a) 25%-kal, ha az együtt költöző és tulajdonostárssá, illetve bérlőtárssá váló családtagok (hozzátartozók) közül 2 személy, 50%-kal, ha az együtt költöző és tulajdonostárssá, illetve bérlőtárssá váló családtagok (hozzátartozók) közül kettőnél több személy áll a honvédelmi szervvel szolgálati, köztisztviselői, közalkalmazotti vagy munkavállalói jogviszonyban, a támogatást együttesen igénylik és külön-külön rendelkeznek a kölcsönnyújtás feltételeivel,".

b) az igénylő számára már elbírált munkáltatói kölcsön és az a) pont alapján számított összeg különbözete adható munkáltatói kölcsönként az együtt költöző, a 9. § (4) bekezdésében meghatározott hozzátartozó részére, ha kölcsönigénylését külön vagy utólagosan nyújtja be.

(4)[292] A kölcsönszámítási alap a 158. §-ban felsoroltak igazolt költségének vagy vételárának

a) az igénylő vagy a házastársa (élettársa), valamint a vele együttköltöző családtagja által bérelt lakás bérleti szerződésének (jogcím nélküli használatának) a kölcsönigénylést megelőző öt éven belül történt megszüntetéséért kapott pénzbeli térítéssel, továbbá

b) a természetes vagy jogi személy, jogi személyiség nélküli gazdasági társaság vagy egyéb szervezet tulajdonában lévő lakáson az igénylő vagy a házastársa (élettársa), saját háztartásában nevelt kiskorú gyermeke (örökbefogadott, mostoha és nevelt gyermeke), valamint a vele együttköltöző családtagja javára fennálló haszonélvezeti és egyéb használati jognak a kölcsönigénylést megelőző öt éven belül történt megszüntetéséért kapott pénzbeli térítéssel, valamint

c) az igénylő vagy a házastársa (élettársa), saját háztartásában nevelt kiskorú gyermeke (örökbefogadott, mostoha és nevelt gyermeke), valamint a vele együttköltöző családtagja - beleértve a felsoroltak közös tulajdonát is tulajdonát képező lakás elidegenítéséből származó tiszta bevétellel csökkentett összege. A tulajdont eredményező lakáscsere esetén pedig a cserélni kívánt lakások szerződésben kikötött értékének az igénylőt terhelő különbözete.

(5)[293] Az elidegenítésből származó tiszta bevételként kell számításba venni a kölcsönigénylést megelőző öt éven belül értékesített lakásnak az azt terhelő és visszafizetett önkormányzati, valamint munkáltatói támogatás, továbbá kiegyenlített lakáscélú pénzintézeti kölcsön összegével csökkentett eladási árát.

159/A. §[294] A kölcsönszámítási alap összegével megegyező, de a 158. § (1) bekezdés a)-b) és g) pont szerinti esetekben legfeljebb a külön jogszabályban megállapított mindenkori köztisztviselői illetményalap 140-szeresének, c)-f) pont szerinti esetekben 110-szeresének megfelelő összegű munkáltatói kölcsön nyújtható a hivatásos katonának, ha

a) másik helyőrségbe (településre) a haderő átalakításával vagy átszervezéssel összefüggésben került kinevezésre, áthelyezésre, rendelkezési állományból más szervhez határozatlan időtartamra vezénylésre, és

b) a kölcsönt a helyőrség változtatást követő három éven belül az új szolgálati helye szerinti településen vagy annak vonzáskörzetében lévő lakás építéséhez vagy vásárlásához kéri, továbbá

c) a helyőrség változtatással összefüggésben az új szolgálati helye szerinti vagy annak vonzáskörzetében lévő településre költözik.

159/B. §[295] (1)[296] A 152/A. § (1) bekezdésben foglalt esetekben lakásvásárlás céljából, kompenzatív jelleggel munkáltatói kölcsön adható az azt kérelmező részére, feltéve, hogy megfelel a kölcsönnyújtás e rendeletben foglalt egyéb feltételeinek.

(2) Az (1) bekezdés szerint nyújtott munkáltatói kölcsön legfeljebb a 159. § (1) bekezdésének a) pontja szerint megállapítható támogatás legmagasabb értékének 1,75-szerese lehet.

(3) A kompenzatív jellegű munkáltatói kölcsön a 152/A. §-ban foglalt kompenzatív jellegű vissza nem térítendő juttatással együttesen is igénybe vehető. Az együttesen nyújtott támogatások azonban ebben az esetben sem haladhatják meg a kérelmező által vásárólt lakás vételárát.

160. § (1)[297] A 159. § (1) és (2) bekezdése, valamint a 159/A. § alkalmazása során a köztisztviselői illetményalapnak az igénylés elbírálására jogosult szervhez történő beérkezésekor hatályos összegét kell figyelembe venni.

(2)[298] A munkáltatói kölcsön - a 159. § (2) bekezdése szerinti önkormányzati tulajdonú lakásvásárlás esete kivételével - a lakhatási engedély kiadásának, illetve az adásvételi szerződés megkötésének évét követő naptári év végéig adható, ha az építkezés műszakilag indokolt befejező munkálataihoz, vagy az adásvételi szerződésben kikötött vételár részlet kifizetéséhez szükséges.

161. § (1) A munkáltatói kölcsön kamatmentes, a folyósító pénzintézet által felszámított kezelési költség az igénylőt terheli.

(2)[299] A munkáltatói kölcsön visszafizetésének időtartama legfeljebb 35 év, a futamidőt azonban úgy kell megállapítani, hogy a havi törlesztő részlet 3000 Ft-nál kevesebb nem lehet.

(3) A munkáltatói kölcsön visszafizetésének időtartama alatt - indokolt esetben és kérelemre - a törlesztés legfeljebb 2 éves időtartamra felfüggeszthető, ez esetben a futamidő változatlanul hagyása mellett a tartozás havi törlesztő összegét kell megnövelni.

(4)[300] A munkáltatói kölcsönből fennálló tartozás összegét elengedni - a 164. §-ban megállapított engedmények, valamint a Hjt. 126/B. § (1) bekezdésében foglaltak kivételével - nem lehet.

161/A. §[301] (1)[302] Az özvegy, túlélő élettárs és örökös az állomány hősi halottá nyilvánított tagja részére nyújtott munkáltatói kölcsönből fennálló tartozás elengedése iránti, a honvédelemért felelős miniszternek címzett kérelmet a területi lakásgazdálkodási szerv lakhatás-támogatási egységénél nyújthatja be.

(2) A kérelemhez csatolni kell:

a) a házassági anyakönyvi kivonat, illetőleg az élettársi kapcsolatot hitelt érdemlően igazoló okirat másolatát,

b) a jogerős hagyatékátadó végzés másolatát.

(3)[303] A kérelmet a területi lakásgazdálkodási szerv lakhatás-támogatási egysége a kölcsönből fennálló tartozás összegének megjelölésével a központi lakásgazdálkodási szerv útján terjeszti elő a honvédelemért felelős miniszterhez.

(4) A miniszter a döntéséről a területi lakásgazdálkodási szerv lakhatás-támogatási egysége útján értesíti a kérelmezőt. A tartozás elengedéséről a területi lakásgazdálkodási szerv lakhatás-támogatási egysége értesíti a folyósító pénzintézetet, valamint a pénzügyi nyilvántartásokból (mérlegből) a tartozást kivezeti.

162. §[304] (1) Munkáltatói kölcsön adható a honvédelmi szerv állományába tartozó személynek, ha

a)[305] a 158. § (1) bekezdés a)-b) és d)-f) pontjai szerinti igénylés esetében ő maga, házastársa (élettársa), saját háztartásában nevelt kiskorú gyermeke (örökbefogadott, mostoha és nevelt gyermeke), valamint együttköltöző családtagja lakás tulajdonjogával, állandó használati jogával, haszonélvezeti jogával vagy önkormányzati, továbbá állami tulajdonú lakás bérleti jogával nem rendelkezik, illetőleg a meglévőt az újabb lakás megszerzése érdekében elidegeníti, állandó használati jogát, haszonélvezeti jogát, bérleti jogviszonyát megszünteti,

b) a 158. § (1) bekezdés c) pontja szerinti igénylés esetében ő maga, házastársa (élettársa), saját háztartásában nevelt kiskorú gyermeke (örökbefogadott, mostoha és nevelt gyermeke), valamint együttköltöző családtagja a bővíteni kívánt lakás kivételével más lakás tulajdonjogával, állandó használati jogával, haszonélvezeti jogával vagy bérleti jogával nem rendelkezik, illetőleg a munkáltatói kölcsönre való igényjogosultság megszerzése érdekében a lakást elidegeníti, állandó használati jogát, haszonélvezeti jogát, bérleti jogviszonyát megszünteti,

c) megfelel a személyi jövedelemadóról, valamint a lakáscélú állami támogatásokról szóló jogszabályban a méltányolható lakásigényre és építési költségre (vételárra) megállapított feltételeknek,

d)[306] a kérelmező a kölcsönnel a szolgálati helye szerinti településen vagy annak vonzáskörzetében oldja meg a lakhatását,

e) az állományilletékes parancsnok (munkahelyi vezető), valamint az illetékes helyőrségi (budapesti keretgazda) lakásbizottság a kérelem teljesítését javasolja,

f)[307] a 158. §(1) bekezdés g) pont szerinti igénylés esetében ő maga, házastársa (élettársa), saját háztartásában nevelt kiskorú gyermeke (örökbefogadott, mostoha és nevelt gyermeke), valamint együttköltöző családtagja a lakáscélú pénzintézeti kölcsönnel megszerzett lakás kivételével más lakás tulajdonjogával, állandó használati jogával, haszonélvezeti jogával vagy bérleti jogával nem rendelkezik, illetőleg a munkáltatói kölcsönre való igényjogosultság megszerzése érdekében a lakást elidegeníti, állandó használati jogát, haszonélvezeti jogát, bérleti jogviszonyát megszünteti,

g)[308] a folyósító pénzintézet által meghatározott számú adóstársat, készfizető kezest állít.

f) a hivatásos tiszt szolgálati (baleseti, rokkantsági) nyugállományba helyezéséről szóló parancs (határozat) aláírása megtörtént, de a hivatásos szolgálati viszonya még nem szűnt meg, vagy a hivatásos szolgálat felső korhatárának eléréséig 5 év vagy annál kevesebb idő van hátra,

g) a szerződéses állomány tagja 5 évet már a szolgálatban eltöltött és összesen legalább 10 év szerződéses szolgálatot vállalt,

h) a honvédelmi szerv igénye szerint adóstársat vagy meghatározott számú kezest állít.

(2) Munkáltatói kölcsön nyújtható akkor is, ha az igénylőnek, házastársának (élettársának), saját háztartásában nevelt kiskorú gyermekének (örökbefogadott, mostoha és nevelt gyermekének), valamint a vele együttköltöző családtagjának

a)[309] együttesen legfeljebb 50%-os tulajdoni hányada van egy olyan lakásban, amely tulajdonközösség megszüntetése vagy öröklés útján került a tulajdonukba, vagy

b) a tulajdonában lévő lakás lebontását a települési önkormányzat jegyzője elrendelte vagy engedélyezte, vagy

c)[310] lakása az igénylés benyújtásától számított két évnél korábban öröklés vagy ajándékozás jogcímén haszonélvezettel terhelten került a tulajdonába, és a haszonélvező a lakásban lakik.

d)[311]

(3)[312] Az (1) bekezdés e) pontját nem kell alkalmazni, ha

a) a köztisztviselő, közalkalmazott vagy munkavállaló számára a munkahelyi vezető igazolta, hogy a munkahelye szerinti településen kívüli lakóhely nem veszélyezteti a beosztásának (munkakörének) ellátását;

b) az igénylő a szolgálat felső korhatárát 5 éven belül eléri, illetve szolgálati (baleseti, rokkantsági) nyugállományba helyezése folyamatban van, feltéve, hogy a munkáltatói kölcsön felhasználásával a végleges letelepedéséhez szükséges lakásigényét kívánja megoldani.

(4)[313]

(5)[314]

(6)[315] Ha a jogosult munkáltatói kölcsönre vonatkozó igénylésének elbírálására vagy a kölcsön összegének folyósítására a nyugállományba helyezés megtörténte után kerül sor, az egyéb feltételek megléte esetén az igényt érdemben el kell bírálni, és intézkedni kell a kölcsönnek a jogosult részére történő folyósítására.

163. § Nem adható munkáltatói kölcsön annak, aki

a) a részére korábban adott munkáltatói kölcsönt határidőre nem fizette vissza, és arra új határidős kötelezettséget sem vállal,

b) a támogatással nem a saját lakáshelyzetét kívánja rendezni,

c)[316] az állami vagy önkormányzati tulajdonú lakását megvásárolta, és annak vételárát még nem egyenlítette ki, kivéve, ha a kölcsönt e lakás bővítéséhez kéri,

d) a 162. § (1) bekezdésében meghatározott feltételekkel nem rendelkezik, illetve azokat nem vállalja,

e)[317] a hivatásos tiszti állomány tagja, és szolgálati nyugállományba helyezésére

ea)[318]

eb) a szolgálati viszonyának a Hjt. 56. § b), e) és f) pontjai, továbbá a Hjt. 62. § (1) bekezdés d), e), g), h) és i) pontjai szerint, továbbá

ec) az általa kezdeményezett közös megegyezéssel, valamint - az egészségi, pszichikai ok kivételével - alkalmatlanság vagy méltatlanná válás miatt felmentéssel történő megszűnésével egyidejűleg

kerül sor.

f)[319] a 158. § (1) bekezdés f) pont kivételével a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 685. § b) pontja szerinti közeli hozzátartozója vagy hozzátartozója lakásának megvásárlásához kéri a munkáltató támogatását,

g)[320] lakástulajdonát gazdasági társaság tagja által a társaság részére vagyoni hozzájárulásként szolgáltatja, vagy azt ilyen céllal értékesítette, továbbá ha azt üzleti céllal működteti. Minderről az igénylő nyilatkozni köteles.

164. § (1)[321] A munkáltatói kölcsön támogatásban részesült személyt a honvédelmi szervnél folyamatosan eltöltött jogviszonyának időtartama alapján a tartozására

összesen legfeljebb 400 000 Ft engedmény illeti meg.

(2) Az engedmény a még fennálló tartozás összegét nem haladhatja meg.

(3) A honvédelmi szervnél jogviszonyban eltöltött idejük alapján a közös kölcsöntámogatásban részesült személyeket az engedmény külön-külön is megilleti.

(4) Az engedményre való jogosultság megállapításakor a kölcsön nyújtását megelőzően és azt követően a honvédelmi szervnél megszakítás nélkül töltött időt egybe kell számítani.

(5) A munkáltatói kölcsön folyósításakor a támogatásban részesült személy tartozását a már figyelembe vehető, ténylegesen betöltött időnek megfelelő összegű engedménnyel csökkenteni kell.

(6) A tartozás fennállása alatt az engedmény jóváírására a tartozást nyilvántartó pénzintézetnél a kölcsönt folyósító szerv hivatalból intézkedik oly módon, hogy a havi törlesztő összeg változatlanul hagyása mellett a törlesztés időtartama változik meg.

(7)[322] Ismételt munkáltatói kölcsön adása esetén a megállapítható engedmény összegéből le kell vonni a korábban már jóváírt engedmény összegét. Ha az újabb kölcsön összege az adható engedménynél kevesebb, az engedmény a két kölcsön együttes összegéből írható jóvá.

165. §[323] (1) A munkáltatói kölcsön iránti kérelmet -rendszeresített formanyomtatványon - az állományilletékes parancsnokhoz (munkahelyi vezetőhöz) kell benyújtani, aki azt javaslatával ellátva a helyőrségi (budapesti keretgazda) lakásbizottság útján továbbítja érdemi elbírálásra a területi lakásgazdálkodási szerv lakhatás-támogatási egységéhez.

(2) A kérelemhez csatolni kell

a) az elbírálás szempontjából lényeges tényeket és a kölcsön célját hitelesen igazoló iratokat, így különösen az adásvételi szerződést vagy előszerződést, jogerős hatósági engedélyt, költségvetést, ingatlan-nyilvántartási okiratot;

b)[324] a kinevezési, áthelyezési, más szervhez határozatlan időtartamra történt vezénylési parancs (határozat, munkaszerződés) másolatát, valamint

c)[325] a 162. § (3) bekezdés szerinti igénylő kivételével az állományilletékes parancsnok (munkahelyi vezető) igazolását arról, hogy a tervezett lakásépítés (lakásvásárlás) a szolgálati hely szerinti településen vagy annak vonzáskörzetében valósul meg, vagy

d) a 159/A. § szerinti kölcsönigénylés esetében az állományilletékes parancsnok igazolását arról, hogy a tervezett lakásépítés (lakásvásárlás) az új szolgálati hely szerinti vonzáskörzetben valósul meg;

e) köztisztviselő, közalkalmazott vagy munkavállaló munkahely szerinti településen kívül tervezett lakásépítése (vásárlása) esetében a munkahelyi vezető igazolását arról, hogy a munkahelyen kívüli lakhatás a munkakör (beosztás) ellátását nem veszélyezteti.

166. § (1) A munkáltatói kölcsön iránt benyújtott kérelmeket a területi lakásgazdálkodási szerv lakásingatlan-gazdálkodási egysége a beérkezés sorrendjében, az e célra rendelkezésre álló pénzügyi fedezet figyelembevételével bírálja el.

(2)[326] Az (1) bekezdés szerint e célra rendelkezésre álló pénzügyi fedezet legfeljebb 30%-át a HM Központi Lakásbizottság javaslatára a honvédelemért felelős miniszter egyes helyőrségeket érintő, a honvédség átalakításával összefüggő, vagy más központi lakásgazdálkodási feladat megvalósítására lakáscélú támogatásra összpontosíthatja, illetve átcsoportosíthatja.

(3)[327] A (2) bekezdés szerinti feladatra rendelkezésre álló pénzügyi fedezet felhasználása során az (1) bekezdésben megállapított sorrend alkalmazásáról, vagy az attól való eltérésről és annak tartalmáról a HM központi lakásgazdálkodási szerv dönt.

167. § Vissza kell vonni a munkáltatói kölcsönt attól, aki felhasználását a pénzintézethez történt átutalástól számított 6 hónapon belül nem kezdte meg.

168. § (1)[328] Fel kell mondani a munkáltatói kölcsönt és vissza kell vonni a már jóváírt engedményt, ha a kedvezményezett

a) hivatásos vagy szerződéses katonai szolgálati viszonya az állományba vételétől számított tíz éven belül az általa kezdeményezett közös megegyezéssel,

b) hivatásos vagy szerződéses katonai szolgálati viszonya lemondás címén,

c) hivatásos vagy szerződéses katonai szolgálati viszonya - az egészségi és pszichikai ok kivételével - alkalmatlanság, továbbá méltatlanná válás miatt felmentéssel,

d) hivatásos vagy szerződéses katonai szolgálati viszonya fegyelmi vagy büntetőeljárás keretében kiszabott szolgálati viszony megszüntetése vagy lefokozás címén,

e)[329] hivatásos vagy szerződéses katonai szolgálati viszonya jogszabályban előírt képzési kötelezettség önhibából történő nem teljesítése, továbbá összeférhetetlenség megszüntetésének elmulasztása, valamint eskü letételének megtagadása, magyar állampolgárság elvesztése, más állam állampolgárságának a megszerzése, és vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség szándékos elmulasztása miatt a törvény erejénél fogva," (szűnt meg.)

f) köztisztviselői vagy közalkalmazotti jogviszonya lemondás címén,

g) köztisztviselői vagy közalkalmazotti jogviszonya - az egészségügyi ok kivételével - alkalmatlanná válás miatt felmentéssel,

h) köztisztviselői jogviszonya hivatalvesztéssel, közalkalmazotti jogviszonya elbocsátással,

i) köztisztviselői jogviszonya összeférhetetlenség megszüntetésének elmulasztása, továbbá vagyonnyilatkozat megtételének szándékos elmulasztása miatt a törvény erejénél fogva,

j) munkaviszonya a munkavállalói képességével, munkaviszonnyal kapcsolatos magatartásával összefüggő okból a munkáltató rendes vagy rendkívüli felmondásával

szűnt meg. Hivatásos katona esetében az a)-e) pontokat nem kell alkalmazni, ha a szolgálati viszony megszűnésével egyidejűleg nyugállományba helyezték.

(2)[330] Fel kell mondani a munkáltatói kölcsönt és vissza kell vonni a már jóváírt engedményt, ha a kedvezményezett

a) a kölcsönt nem a saját lakhatása megoldására fordította, vagy azzal más módon visszaélt,

b) kérelmében azért közölt valótlan adatot, vagy valós adatot, körülményt azért hallgatott el, hogy azzal jogtalan vagyoni előnyre tegyen szert,

c)[331] az építkezés befejezését a kölcsönkérelmében vállalt időpontig, de legkésőbb a támogatás folyósításától számított két éven belül használatbavételi (lakhatási) engedéllyel, az önkormányzati lakás megvásárlását a támogatás folyósításától számított hat hónapon belül érvényes adásvételi szerződéssel nem igazolta,

d)[332] a kölcsön megfizetésével késedelembe esik, és a felszólításban megjelölt határidőig sem tesz eleget a hátralékos részletfizetési kötelezettségének.

(3)[333] A (2) bekezdés c) pontjában megállapított határidő az eltelte előtt benyújtott kérelemre - indokolt esetben -építés esetén egy évvel, vásárlás esetén három hónappal hosszabbítható meg.

(4)[334] A kölcsönt írásban kell felmondani és erről a folyósító pénzintézetet is értesíteni kell.

169. § (1)[335] A 168. § (1) és (2) bekezdései szerinti esetekben a jóváírt engedménnyel megnövelt, még vissza nem térített kölcsönt az adós egyösszegben köteles visszafizetni.

(2) A felmondott kölcsön késedelmes megfizetése esetén a kölcsönadós a tartozás teljes összege után a törvényes kamatot köteles megfizetni.

170. §[336] A pénzügyi fedezet hiányában nem teljesíthető, a vissza nem térítendő juttatásra vagy a munkáltatói kölcsönre irányuló igényeket az érdemi elbírálás mellett folyamatosan nyilvántartásba kell venni, és arról, valamint a teljesítés várható idejéről a kérelmezőt írásban értesíteni kell.

171. §[337] Ha a munkáltatói jogkör gyakorlója a kölcsön folyósításától számított 10 éven belül a hivatásos és szerződéses katona, valamint a köztisztviselő és a közalkalmazott nem honvédelmi szervhez történő áthelyezésében, továbbá e jogviszonyok és a munkavállaló munkaviszonyának közös megegyezéssel történő megszüntetésében állapodik meg, egyidejűleg köteles a területi lakásgazdálkodási szerv lakásingatlan-gazdálkodási egységét a megállapodás megküldésével értesíteni.

172. §[338] Ha a támogatásban részesített személy szolgálati, köztisztviselői, közalkalmazotti vagy munkavállalói jogviszonya a kölcsön teljes kiegyenlítése előtt megszűnt, az új munkáltatója a még ki nem egyenlített teljes kölcsöntartozást átvállalhatja. Ebben az esetben a 168. § (1) bekezdésének a), b) és f) pontjaiban, továbbá a 169. §-ban meghatározottakat nem lehet alkalmazni.

173. §[339] (1)[340] A támogatásban részesülő személy tulajdonában lévő, vagy tulajdonába kerülő lakásra a kölcsönt folyósító pénzintézettel a tartozás erejéig és fennállásának tartamára - meglévő tulajdon esetén külön megállapodás alapján - a HM javára jelzálogjogot, valamint elidegenítési és terhelési tilalmat kell bejegyeztetni az ingatlan-nyilvántartásba.

(2) A jelzálogjog, valamint az elidegenítési és terhelési tilalom fennállása alatt a lakást csak a kölcsönt nyújtó honvédelmi szerv hozzájárulásával lehet elidegeníteni. A hozzájárulás akkor adható meg, ha

a)[341] az elidegenítés olyan, a honvédelmi szervvel szolgálati, köztisztviselői, közalkalmazotti vagy munkavállalói jogviszonyban álló személy részére történik, aki a teljes kölcsöntartozást átvállalja és esetében a munkáltatói kölcsön nyújtásának e rendelet szerinti feltételei fennállnak,".

b) a támogatásban részesített személy vállalja, hogy az elidegenítéssel egyidejűleg a kölcsöntartozás teljes összegét visszafizeti;

c)[342] a támogatásban részesített személy a támogatással létesített lakást elidegeníti, és a kölcsönnyújtást követően tulajdonába került másik lakásra a munkáltatói kölcsön alapján a HM jelzálogjog, valamint elidegenítési és terhelési tilalom átjegyezhető.

(3) A (2) bekezdés a) pontja esetén a kölcsöntartozást átvállaló személyt a honvédelmi szervnél eltöltött ideje alapján az engedmény megilleti.

(4)[343] A (2) bekezdés c) pontját kell alkalmazni akkor is, ha a támogatásban részesített személy a kölcsönnyújtást követően tulajdonába került olyan - a munkáltatói kölcsön összegét meghaladó forgalmi értékű - ingatlanra kéri a HM jelzálogjog, valamint elidegenítési és terhelési tilalom átjegyzését, amelyen lakást épít.

(5)[344] Az (1) bekezdés szerinti jelzálogjogot, valamint elidegenítési és terhelési tilalmat akkor kell töröltetni, ha a kedvezményezett a 164. § (1) bekezdés szerinti engedménnyel csökkentett kölcsöntartozását kiegyenlítette.

174. § (1) A házassági vagyonközösség megszüntetése során a munkáltatói kölcsöntartozás megtérítését a lakásban maradó volt házastárs - változatlan törlesztési feltételek mellett - átvállalhatja. Ez esetben a volt házastársat engedmény nem illeti meg.

(2) Ha a lakásban maradó és a kölcsöntartozást átvállaló volt házastárs is rendelkezik a kölcsönnyújtás e rendelet szerinti feltételeivel, az engedmény megilleti.

175. §[345] A kölcsöntámogatásban együttesen részesített hozzátartozókat úgy kell tekinteni, mintha a kölcsönt egymás között egyenlő arányban kapták volna, de a visszafizetéséért egyetemleges felelősséggel tartoznak.

176. §[346] (1) A kölcsöntámogatásban részesült személy halála esetén a túlélő házastárs, illetve az örökösök a kölcsöntartozást változatlan feltételek mellett fizethetik vissza.

(2)[347] Ha a lakásban életvitelszerűen bentlakó, illetve oda ilyen céllal beköltöző túlélő házastárs vagy örökös a honvédelmi szervvel szolgálati, köztisztviselői, közalkalmazotti vagy munkaviszonyban áll, őt a reá átszállt tartozásra a szolgálati (munkajogi) jogviszonyban töltött időtartam szerint soron következő engedmény megilleti, amennyiben[348]

a) korábban a honvédelmi szervtől munkáltatói kölcsönt nem kapott, és

b) HM rendelkezésű vagy önkormányzati lakás bérletével nem rendelkezik, továbbá

c) HM rendelkezésű vagy önkormányzati lakást bentlakóként a maga vagy más személy részére nem vásárolt meg.

(3)[349] A túlélő házastársat vagy örököst megillető engedményt a 164. § (1) bekezdésben meghatározott időtartam(ok) leteltésekor kell a tartozásból jóváírni.

XIV. Fejezet

Lakásfenntartási hozzájárulások[350]

177. §[351] (1) A hivatásos katonát, továbbá azt a szerződéses katonát, aki a szerződéses szolgálatban 5 évet már eltöltött, és összesen legalább 10 év szerződéses szolgálatot vállalt, a lakóhelye szerinti lakása fenntartási kiadásainak mérséklése érdekében - kérelemre - lakásfenntartási hozzájárulás címén lakbértámogatás, valamint lakásüzemeltetési hozzájárulás illeti meg.

(2) A lakásfenntartási hozzájárulásokat havonta, az illetménnyel egyidejűleg kell az arra jogosult részére kifizetni.

177/A. §[352] (1) Lakbértámogatás az arra jogosult hivatásos és szerződéses katona részére akkor állapítható meg, ha

a) önkormányzati tulajdonú lakásban bérlőként (bérlőtársként), a bérlő házastársaként, továbbá az 5. § (1) bekezdés c) pontja szerinti feltételeknek megfelelő élettársaként lakik, és

b) a lakás helyi önkormányzat által megállapított lakbérének a mértéke (forint/m2) meghaladja az azonos komfortfokozatú lakásra a 69. § (1) bekezdésében meghatározott lakbér mértékét.

(2) Nem kaphat lakbértámogatást, aki

a) a szolgálati helye szerinti településen a 9. §-ban megállapított jogos lakásigény mértéke alsó határának megfelelő, beköltözhető, saját tulajdonú lakással rendelkezik, vagy a házastársa (élettársa), továbbá a saját háztartásában nevelt kiskorú gyermeke (örökbefogadott, mostoha és nevelt gyermeke) tulajdonában - beleértve a felsoroltak közös tulajdonát is - van ilyen lakás,

b) a szolgálati helye szerinti településen másik - állami vagy önkormányzati tulajdonú - lakás bérleti jogával rendelkezik, vagy házastársa (élettársa) rendelkezik e joggal.

(3) A lakbértámogatás mértéke a lakás tényleges - a bérbeadó által kikötött - lakbérének és a 69. § (1) bekezdése szerint kiszámított lakbérnek a különbözete, de legfeljebb a (4)-(5) bekezdésekben meghatározott átlagos szobaszám és a lakbértámogatás felső határának ahhoz rendelt összege lehet.

(4) A (3) bekezdés alkalmazásában az átlagos szobaszámot a jogosult - 9. § (1) és (4) bekezdései szerinti -jogos lakásigény mértéke alsó határának figyelembevételével kell megállapítani.

(5) A (3) bekezdés alkalmazásában az átlagos szobaszámhoz rendelt lakbértámogatás nem haladhatja meg:

a) 1 lakószobás lakás esetén a 12 000 Ft-ot,

b) 1,5 lakószobás lakás esetén a 15 000 Ft-ot,

c) 2 lakószobás lakás esetén a 18 000 Ft-ot,

d) 2,5 lakószobás lakás esetén a 21 000 Ft-ot,

e) 3 lakószobás lakás esetén a 24 000 Ft-ot,

f) 3 lakószobásnál nagyobb lakás esetén - a félszobát is beleértve - minden további lakószobánál a +3000 Ft-ot.

(6) A lakbértámogatás iránti kérelmet a lakásbérleti szerződés csatolásával az illetékes helyi lakásgazdálkodási szervhez lehet benyújtani. A helyi lakásgazdálkodási szerv a kérelmet érdemben megvizsgálja, és az (1) bekezdésben megállapított feltételek fennállása esetén a (3)-(5) bekezdés szerint megállapított lakbértámogatás összegének közlésével megküldi a folyósító szervnek. A lakbértámogatásra való jogosultság a kérelem benyújtásának időpontját megelőző hatállyal nem állapítható meg, illetőleg nem igazolható.

177/B. §[353] (1) Lakásüzemeltetési hozzájárulás az arra jogosult hivatásos és szerződéses katona részére akkor állapítható meg, ha a 9. § (1) bekezdésében meghatározott igény mértékét legfeljebb egy lakószobával meghaladó nagyságú[354]

a) HM rendelkezése alatt lévő állami és önkormányzati, továbbá egyéb önkormányzati lakásban bérlőként (bérlőtársként) vagy a bérlő házastársaként, illetve az 5. § (1) bekezdés c) pontja szerinti feltételeknek megfelelő élettársaként,

b) magántulajdonú lakásban tulajdonosként (tulajdonostársként), a tulajdonos házastársaként vagy - az 5. § (1) bekezdés c) pontja szerinti feltételeknek megfelelő - élettársaként, továbbá közös háztartásban eltartott tulajdonos szülőjeként (nevelő és örökbefogadó szülőjeként) lakik, és a (2) bekezdés szerinti szolgáltatási díjak egy hónapra számított összege a Hjt. 106. § (1) bekezdés szerinti illetménye bruttó összegének 15%-át meghaladja.

(2)[355] A lakásüzemeltetési hozzájárulás szempontjából a fűtési és melegvíz-ellátási díj, illetve költség, valamint a víz- és szennyvíz (csatornahasználati) díj (e § alkalmazásában együtt: szolgáltatási díj) előző évi - általános forgalmi adót is tartalmazó - összege vehető figyelembe.

(3) A lakásüzemeltetési hozzájárulás mértéke a (2) bekezdés szerinti éves szolgáltatási díjösszeg 1/12-ed részének

a) 75%-a, ha a szolgáltatási díj a havi illetmény 30%-át,

b) 50%-a, ha a szolgáltatási díj a havi illetmény 20%-át,

c) 25%-a, ha a szolgáltatási díj a havi illetmény 15%-át

meghaladja.

(4) Amennyiben egy lakásban több arra jogosult személy lakik, a lakásüzemeltetési hozzájárulás csak egy személy részére állapítható meg.

(5)[356] Az állomány illetményben nem, de gyermekgondozási díjban, gyermekgondozási segélyben vagy ápolási díjban részesülő tagja esetében a lakásüzemeltetési hozzájárulásra való jogosultság megállapítása során illetménynek a díj, illetőleg segély összegét kell tekinteni.

Albérleti díj hozzájárulás

178. §[357] (1) E rendelet alkalmazásában albérleti díj: a honvédelmi szerv állományába tartozó hivatásos, valamint a (2) bekezdés szerinti feltételnek megfelelő szerződéses szolgálati viszonyban álló tiszt, tiszthelyettes helyett viselt (átvállalt) albérleti (szállás) díj vagy lízingdíj.

(2) A hivatásos állomány tagját, továbbá a szerződéses állomány öt év szolgálatot már eltöltött és összesen legalább tíz év szolgálatot vállalt tagját - a Hjt. 52. §-a szerinti vezénylés esetét kivéve - a szolgálati helye szerinti településen vagy annak vonzáskörzetében kérelmére albérleti díj hozzájárulás illeti meg, ha szálló-férőhelyen történő elhelyezése nem lehetséges.

(3) A szálló-férőhelyen történő elhelyezés lehetőségének kizárásáról - helyhiány vagy a kérelmező egyéni és családi körülményeinek vizsgálata alapján - az állományilletékes parancsnok dönt. Nem kell vizsgálni az elhelyezés lehetőségét abban az esetben, ha házastársi (élettársi) kapcsolatban élő vagy háztartásában kiskorú gyermekének (ideértve a mostoha, nevelt, örökbefogadott gyermekét is) eltartásáról gondoskodó igénylő lakáslízinghez kéri az albérleti díj hozzájárulást.

178/A. §[358] (1) Nem kaphat albérleti díj hozzájárulást, aki

a) a honvédelmi szervtől vissza nem térítendő juttatásban részesült;

b) a honvédelmi szervtől munkáltatói kölcsönt kapott;

c) a szolgálati helye szerinti vonzáskörzetben a 9. §-ban megállapított jogos lakásigény mértéke alsó határának megfelelő, beköltözhető, saját tulajdonú lakással rendelkezik, vagy a házastársa (élettársa), továbbá a saját háztartásában nevelt kiskorú gyermeke (örökbefogadott, mostoha és nevelt gyermeke) tulajdonában - beleértve a felsoroltak közös tulajdonát is - van ilyen lakás;

d) a szolgálati helye szerinti vonzáskörzetben állami vagy önkormányzati tulajdonú lakás bérleti jogával rendelkezik, vagy házastársa (élettársa) rendelkezik e joggal;

e) az általa önállóan vagy a házastársával (élettársával) együttesen bérelt állami vagy önkormányzati tulajdonú lakást a maga vagy más személy részére megvásárolta, illetve a lakás megvásárlásához más személy javára hozzájárult;

f) házastársa (élettársa)- a házasság vagy az élettársi kapcsolat fennállása alatt - állami vagy önkormányzati tulajdonú bérlakást elővásárlási vagy vételi jog jogosultjaként a maga vagy más személy részére megvásárolt, illetve a lakás megvásárlásához más személy javára hozzájárult;

g)[359] a Ptk. 685. § b) pont szerinti közeli hozzátartozója vagy hozzátartozója lakásának - vagy lakása egy részének - bérletéhez, lízingeléséhez kéri a hozzájárulást.

(2)[360] Az (1) bekezdés b) és e)-f) pontjait nem kell alkalmazni azon helyőrség vonatkozásában, ahová a hivatásos vagy szerződéses katona helyőrség (település) és lakóhely változtatással is járó másik beosztásba kinevezésére, áthelyezésére, rendelkezési állományból más szervhez határozatlan időtartamra történt vezénylésére a haderő átalakításával vagy átszervezéssel összefüggésben, a szolgálat érdekében került sor, és a munkáltatói kölcsönnyújtás vagy a lakásvásárlás azt megelőzően történt.

178/B. §[361] (1) A hozzájárulás szempontjából albérletnek kell tekinteni:

a) a magán-, állami, továbbá önkormányzati tulajdonú lakás egy részének bérletét;

b) a magántulajdonú lakás bérletét;

c) a szállodai vagy szállodai jellegű szobabérletet.

d)[362] lakásnak lízingbe adására jogosult gazdasági társaságtól való lízingjét.

(2) A hozzájárulás mértéke a szerződéssel és számlával, illetőleg a (1) bekezdés c) pontja esetében a számlával igazolt, rezsiköltséget nem tartalmazó albérleti vagy bérleti díj, de legfeljebb a jogosult e rendelet 9. § (1) és (4) bekezdései alapján megállapítható jogos lakásigény mértékének alsó határával megegyező szobaszámú lakásra a (3) -(5) bekezdés szerint számított összeg.

(3) A jogos lakásigény mérték alsó határának figyelembevételével az albérleti díj hozzájárulás egy lakószoba esetén a jogszabályban megállapított mindenkori köztisztviselői illetményalap 1,4-szeres összege. Az így kiszámított összeget több lakószoba esetén egész lakószobánként a köztisztviselői illetményalap 50%-ával, fél lakószobánként a köztisztviselői illetményalap 25%-ával kell megnövelni.

(4)[363] Az albérleti díj hozzájárulás (3) bekezdés szerint számított összegét annak további 10-10%-ával meg kell növelni, ha

a) a bérlemény Budapesten vagy annak e rendelet szerinti vonzáskörzetében lévő olyan településen van, ahol katonai szervezet működik és egyben a külön jogszabályban meghatározott Budapesti Agglomerációba is tartozik;

b) a bérlemény megyei jogú városban van;

c)[364] a jogosult helyőrségváltással együtt járó kinevezése, áthelyezése, rendelkezési állományból más szervhez határozatlan időtartamra szóló vezénylése nem saját kérelemre történt.

(5) A (2)-(4) bekezdések alapján megállapított, illetve kiszámított albérleti díj hozzájárulás összegét a szociális körülmények figyelembevételével az állományilletékes parancsnok további 10%-kal kiegészítheti, ha a jogosult nevelési ellátásban részesül.

178/C. §[365] (1) A hozzájárulás iránti kérelmet rendszeresített formanyomtatványon, az állományilletékes parancsnok (munkahelyi vezető) útján az igénylő szolgálati helye (munkahelye) szerint illetékes helyi lakásgazdálkodási szervhez kell benyújtani. A hozzájárulás lakásügyi feltételeinek fennállását

a) a 178/A. § (1) bekezdés a)-c) és e)-g) pontjai vonatkozásában a kérelmező nyilatkozata alapján,

b) a 178/A. § (1) bekezdés d) pontja vonatkozásában a lakásgazdálkodási körzetében lévő HM rendelkezésű lakás esetében saját nyilvántartása, egyéb lakás esetében a kérelmező nyilatkozata alapján

a helyi lakásgazdálkodási szerv igazolja. Ha a helyi lakásgazdálkodási szerv - a megtett nyilatkozat vagy saját nyilvántartásai, továbbá a rendelkezésére álló egyéb adatok alapján - azt állapítja meg, hogy az albérleti díj hozzájárulás folyósításának feltételei nem állnak fent, erről a kizáró ok megjelölésével az állományilletékes parancsnokot (munkahelyi vezetőt)- a kérelmező egyidejű tájékoztatása mellett - értesíti.

(2) A hozzájárulás összegéről, annak folyósításáról az állományilletékes parancsnok (munkahelyi vezető) a kérelmező nyilatkozata és a helyi lakásgazdálkodási szerv igazolása alapján dönt és gondoskodik.

178/D. §[366] (1) A folyósítást meg kell szüntetni, ha

a)[367] a hozzájárulásban részesülő személy a részére időközben a szolgálati helye szerinti lakásellátási körzetben felajánlott szállóférőhelyet vagy - ha jogos lakásigényléssel is rendelkezik - a jogos igénye mértékének megfelelő HM rendelkezésű lakást legalább két esetben nem fogadta el;

b) a hozzájárulásban részesülő személy részére a honvédelmi szerv lakásvásárláshoz időközben munkáltatói kölcsönt vagy vissza nem térítendő juttatást nyújt, vagy a házastársát (élettársát) részesíti e támogatások valamelyikében;

c) a szolgálati helye szerinti vonzáskörzetben a hozzájárulásban részesülő személy vagy házastársa (élettársa), továbbá a saját háztartásában nevelt kiskorú gyermeke (örökbefogadott, mostoha és nevelt gyermeke)- beleértve a felsoroltak közös tulajdonszerzését is - időközben beköltözhető lakás tulajdonjogát, illetve állami vagy önkormányzati tulajdonú lakás bérleti jogát megszerzi;

d) a hozzájárulásban részesülő személy vagy házastársa (élettársa) az önállóan vagy együttesen bérelt (jogcím nélkül használt) állami vagy önkormányzati tulajdonú lakást időközben a maga vagy más személy részére megvásárolja, illetve a megvásárláshoz más személy javára hozzájárul;

e) az albérleti díj hozzájárulásban részesülő személyt időközben egy évet meghaladó időtartamú külföldi szolgálatra vezénylik, feltéve, hogy családját az általa bérelt lakásban nem hagyja hátra;

f) az albérleti (bérleti) szerződés megszűnik, vagy azt a felek - közös megegyezéssel vagy az arra jogosult felmondásával - megszüntetik.

(2) Az albérleti díj hozzájárulásban részesülő személy az (1) bekezdés b)-d) ésf) pontjaiban meghatározott megszüntető okok bekövetkezését haladéktalanul köteles a helyi lakásgazdálkodási szervnek és az állományilletékes parancsnokának (munkahelyi vezetőjének) bejelenteni. E kötelezettségének elmulasztása esetén a jogosulatlanul felvett albérleti díj hozzájárulást egyösszegben köteles visszafizetni. Erre az igazolás kiadásakor figyelmeztetni kell.

178/E. §[368] (1) A helyi lakásgazdálkodási szerv az albérleti díj hozzájárulásra való jogosultság fennállását szükség szerint, de évente legalább egy alkalommal ellenőrzi. Ennek során a 178/D. § (1) bekezdésének b)-d) ésf) pontjaiban meghatározott okok vonatkozásában az albérleti díj hozzájárulásban részesülő személyt - 30 napos határidővel - nyilatkozattételre hívja fel. Amennyiben az albérleti díj hozzájárulásban részesülő személy a nyilatkozattételt elmulasztja, vagy a helyi lakásgazdálkodási szerv - a megtett nyilatkozat vagy saját nyilvántartásai, továbbá a rendelkezésére álló egyéb adatok alapján - azt állapítja meg, hogy a hozzájárulásra való jogosultság feltételei már nem állnak fent, erről az állományilletékes parancsnokot (munkahelyi vezetőt) a folyósítás megszüntetése érdekében haladéktalanul értesíti.

(2) A 178/D. § (1) bekezdésének e) pontja szerinti megszüntető ok bekövetkezése esetén az állományilletékes parancsnok - a helyi lakásgazdálkodási szerv egyidejű tájékoztatása mellett - önállóan intézkedik a hozzájárulás megszüntetésére. Ugyanígy kell eljárnia, ha a 178/D. § (1) bekezdésének b)-d) ésf) pontjaiban foglalt okok bekövetkezéséről a helyi lakásgazdálkodási szerv értesítését megelőzően szerez tudomást.

(3) A lakásépítéshez munkáltatói kölcsönben vagy vissza nem térítendő juttatásban részesített személy részére - feltéve, hogy egyéb megszüntető ok nem következett be - a támogatás nyújtása előtt már megállapított hozzájárulást a használatbavételi (lakhatási) engedély megszerzésének vállalt időpontjáig, de legfeljebb a támogatás nyújtásától számított két évig még folyósítani kell.

(4)[369] A lakásvásárláshoz munkáltatói kölcsönben vagy vissza nem térítendő juttatásban részesülő személyt a lakáscélú támogatás odaítélését követő hónap utolsó napjáig még megilleti a részére a támogatás nyújtása előtt már megállapított hozzájárulás.

(5)[370] A HM rendelkezésű lakás juttatásában részesülő személyt az albérleti díj hozzájárulással bérelt lakás (lakrész, szállodai vagy szállodai jellegű szoba) bérleti szerződésében kikötött felmondási időre, de legfeljebb a HM rendelkezésű lakás bérlőjéül történő kijelölést követő hónap végéig illeti meg a hozzájárulás. Ugyanígy kell eljárni akkor is, ha a jogosult házastársa (élettársa) részére juttat a honvédelmi szerv az albérleti díj hozzájárulásban részesülő személy szolgálati helye szerinti lakásellátási körzetben HM rendelkezésű lakást.

(6)[371] A másik lakásellátási körzetben lévő településre kinevezett, áthelyezett, rendelkezési állományból határozatlan időtartamra más szervhez vezényelt hivatásos és szerződéses katona részére - kérelmére - az új szolgálati helyre történő tényleges átköltözéséig, de legfeljebb a személyügyi határozatban (parancsban) megállapított kinevezési, áthelyezési, vezénylési határnaptól számított 3 hónapig folyósítható a korábban megállapított albérleti díj hozzájárulás, feltéve, hogy az állományilletékes parancsnok az új szolgálati helyen, valamint az annak vonzáskörzetén kívüli lakhatáshoz erre az időtartamra a Hjt. 18. §-a szerinti engedélyt megadta. Ebben az esetben az (5) bekezdés nem alkalmazható.[372]

(7)[373] A hozzájárulás folyósításának módját, valamint a szükséges formanyomtatványokat a HM pénzügyi és számviteli feladatokat ellátó központi szervének vezetője intézkedésben határozza meg.

(8)[374] Az albérleti díj hozzájárulásra vonatkozó rendelkezéseket az első beosztásba helyezett személyre megfelelő módon alkalmazni kell.

178/F. §[375] (1) Albérleti díj hozzájárulás állapítható meg a honvédelmi szerv állományába tartozó köztisztviselő részére, ha

a) a munkahelye szerinti településen, valamint abban a megyében, ahol az található, ő maga vagy a házastársa (élettársa), továbbá saját háztartásában nevelt kiskorú gyermeke (örökbefogadott, mostoha és nevelt gyermeke) nem rendelkezik önálló beköltözhető lakással, és

b) a munkahelye szerinti településen honvédségi szállón történő elhelyezése egyéni és családi körülményei miatt nem lehetséges.

(2) A köztisztviselő az albérleti díj hozzájárulás iránt benyújtott - a helyi lakásgazdálkodási szerv által igazolt -kérelmét a munkáltatói jogkört gyakorló vezető bírálja el, és amennyiben a kérelemnek helyt ad, intézkedik a hozzájárulás folyósítására.

(3) Az albérleti díj hozzájárulás mértékére és egyéb feltételeire a 178. § (3) bekezdésében, a 178/A. § (1) bekezdésének b)-g) pontjaiban, a 178/B. § (1)-(3) bekezdéseiben, a 178/B. § (4) bekezdésének a) pontjában, a 178/B. § (5) bekezdésében, a 178/C. § (1)-(2) bekezdéseiben, a 178/D. § (2) bekezdésében és a 178/E. § (1)-(2) bekezdéseiben foglaltakat megfelelően - a munkahely szerinti településre, valamint arra a megyére kiterjedő hatállyal, ahol az van - kell alkalmazni.

(4) A hozzájárulás folyósítását meg kell szüntetni, ha

a) a köztisztviselő a munkahelye szerinti településen felajánlott szálló férőhelyet legalább két esetben nem fogadta el;

b) a köztisztviselő vagy házastársa (élettársa) részére a honvédelmi szerv HM rendelkezésű lakást juttat, vagy lakásvásárláshoz munkáltatói kölcsönt nyújt;

c) a munkahelye szerinti településen, valamint abban a megyében, ahol az található, a köztisztviselő vagy házastársa (élettársa), továbbá saját háztartásában nevelt kiskorú gyermeke (örökbefogadott, mostoha és nevelt gyermeke)- beleértve a felsoroltak közös tulajdonszerzését is - beköltözhető lakás tulajdonjogát, illetve a HM rendelkezési körén kívül eső állami vagy önkormányzati tulajdonú lakás bérleti jogát szerzi meg;

d) a köztisztviselő vagy házastársa (élettársa) az önállóan vagy együttesen bérelt (jogcím nélkül használt) állami vagy önkormányzati tulajdonú lakást a maga vagy más személy részére megvásárolja, illetve a megvásárláshoz más személy javára hozzájárul. Lakásépítéshez nyújtott munkáltatói kölcsön támogatás esetén a hozzájárulás a 178/E. § (3) bekezdésében foglaltak szerint folyósítható.

XV. Fejezet

A LAKÁSELLÁTÁS SZERVEZETE

179. § A honvédelmi szerv lakásellátási feladatait a lakásgazdálkodási, lakóházkezelési és társadalmi szervek valósítják meg.

A lakásgazdálkodás szervezete

180. § (1) Helyi lakásgazdálkodási szerv a területileg illetékes, önálló lakásgazdálkodást folytató helyőrségparancsnokság, Budapesten a területi lakásgazdálkodási szerv lakásügyi egysége.

(2)[376] A helyi lakásgazdálkodási szerv a feladatait a HM központi lakásgazdálkodási szerv irányításával önálló hatáskörben, a lakásgazdálkodási körzetére kiterjedő illetékességgel látja el.

(3) A helyi lakásgazdálkodási szerveket és az utalt helyőrségeket (településeket) e rendelet melléklete határozza meg.

(4) A helyi lakásgazdálkodási szerv:

a) előkészíti a helyőrségi, Budapesten a keretgazda lakásbizottságok döntési jogkörébe tartozó ügyeket, és végrehajtja az azokkal kapcsolatos feladatokat,

b) az illetékességi területén lévő HM rendelkezésű lakások és személygépkocsi tároló helyiségek, valamint szálló férőhelyek tekintetében gyakorolja a bérbeadói jogokat,

c) véleményt nyilvánít és javaslatot tesz a lakásellátásra,

d)[377] vezeti az előírt nyilvántartásokat, a központi, a területi és a társszervek részére adatokat szolgáltat,

e)[378] együttműködik a területileg illetékes lakóházkezelő szervvel, a magánbefektetővel vagy annak bérbeadásra jogosult képviselőjével, kapcsolatot tart a katonai, rendvédelmi és önkormányzati szervekkel.

f)[379] Az állományba történő felvétel, vagy helyőrségváltással is járó áthelyezés esetén az állományilletékes parancsnok megkeresésére információt szolgáltat a honvédelmi szervhez érkező személy részére nyújtható lakhatási támogatásról, valamint a megoldás (lakásjuttatás) várható időpontjáról.

181. § A budapesti helyi lakásgazdálkodási szerv további sajátos feladatai:

a) javaslatot tesz a Központi Lakásbizottságnak a budapesti éves lakáskeret elosztására, tartalék lakáskeret képzésére és a bizottság hatáskörébe utalt budapesti lakásügyek megoldására,

b) felülvizsgálja a keretgazda lakásbizottságok személy szerinti lakáselosztásának jogszerűségét,

c) a rendelet 5. és 6. §-ában meghatározott személyek részére lakóingatlan közvetítést végezhet illetékességi területén, lakásgondjuk megoldása érdekében.

181/A. §[380] (1) A területi lakásgazdálkodási szerv lakásingatlan-gazdálkodási egysége lakásgazdálkodási feladatait a HM központi lakásgazdálkodási szerv szakmai irányításával önálló hatáskörben, az egész ország területére kiterjedő illetékességgel látja el.

(2) A területi lakásgazdálkodási szerv lakhatás-támogatási egysége:[381]

a) központi lakásgazdálkodási döntéseket előkészítő,

b) a lakáscélú támogatás előirányzat-gazdálkodási,

c)[382] a HM lakhatás-támogatási információs rendszereit kezelő és feldolgozó,

d) a vonatkozó jogszabályok betartásával lakóingatlan közvetítési,

e) tájékoztató jellegű ügyfélszolgálati

feladatokat lát el.

181/B. §[383] (1) A területi lakásgazdálkodási szerv a lakásgazdálkodással összefüggő feladatait a HM központi lakásgazdálkodási szerv szakmai irányításával, önálló hatáskörben, az ország egészére kiterjedő illetékességgel látja el.

(2) A területi lakásgazdálkodási szerv

a) a fejezeti kezelésű lakástámogatási előirányzat tervezésével és felhasználásának nyilvántartásával összefüggő adminisztratív,

b) a központi lakásgazdálkodási döntéseket előkészítő,

c) a HM rendelkezésű lakások vásárlásával és elidegenítésével összefüggő előkészítő és végrehajtó,

d) a lakáselidegenítési és egyéb, lakásellátásra fordítható bevételek, előirányzatok felhasználásával összefüggő előkészítő és végrehajtó

feladatokat lát el.

182. § A HM központi lakásgazdálkodási szerv a lakásgazdálkodási feladatot ellátó központi szerv, amely a feladatait önálló hatáskörben, az ország egész területére és a lakásügyi feladatokat ellátó szervekre kiterjedő illetékességgel látja el. A hatáskörében hozott intézkedései, döntései az alárendelt lakásgazdálkodási szervekre kötelezőek.

183. §[384] A HM központi lakásgazdálkodási szerv lakásgazdálkodási feladatai:

a)[385] szervezi és irányítja a lakásellátást, a lakás személygépkocsi-tároló, továbbá a honvédségi szállóférőhely gazdálkodást,

b) véleményezi a lakásellátással összefüggő jogszabálytervezeteket, kezdeményezi azok módosítását, részt vesz a HM lakásügyi szabályozásának kialakításában,

c) gondoskodik a lakásgazdálkodási feladatokat ellátó személyek szakmai képzéséről,

d) ellenőrzi a helyi és területi lakásgazdálkodási szervek tevékenységét,

e) szakmailag közreműködik a lakás, személygépkocsi tároló és szállóférőhely bérletével összefüggő jogviták bíróság előtti képviseletében,

f) elbírálja az irányítása alá tartozó szervek által hozott döntések ellen benyújtott kérelmeket, panaszokat, közérdekű bejelentéseket, előkészíti az ezekkel összefüggő felsőbb szintű vezetői döntéseket,

g)[386] a HM Honvéd Vezérkar főnökének írásbeli közlése alapján meghatározza a központi feladat végrehajtásához szükséges lakásszámot, azt zárolja, illetőleg a zárolás alól feloldja,

h)[387] javaslatot tesz a honvédelemért felelős miniszternek a HM rendelkezésű lakásnak kívülálló személy vagy szervezet részére történő bérbeadására,

i)[388] a helyőrségi (keretgazda) lakásbizottság és a szolgálati elöljáró együttes javaslatára dönt a helyi lakásgazdálkodási szerv vezetőjének (helyőrségparancsnok), valamint a keretgazda lakásbizottság elnökének lakás, személygépkocsi-tároló, szállóelhelyezési, továbbá a vissza nem térítendő juttatási és munkáltatói kölcsön ügyeiben,

j)[389] elbírálja a helyi és területi lakásgazdálkodási szervek lakások bérletére, vásárlására, építésére, valamint a HM rendelkezésű lakásállomány magánbefektetői megállapodással történő fejlesztésére tett javaslatait,

k) véleményezi és kijelölésre előkészíti az állami tulajdonban és a HM rendelkezésében lévő lakóépületek (lakások) elidegenítésére tett javaslatokat,

l) adatokat összesít, elemez és szolgáltat a lakásellátásról a felső vezetés számára,

m) dönt a HM rendelkezésű lakás és személygépkocsi tároló helyiség más célra történő hasznosításáról.

n)[390] dönt a HM rendelkezésű lakás vezetői, továbbá az állami tulajdonú HM rendelkezésű lakás munkaköri jellegű lakássá minősítéséről és e minősítés megszüntetéséről,".

o)[391] dönt a lakóházkezeléshez szükséges házfelügyelői és gondnoki lakás bérlőkiválasztási jogának a Szolgáltató javára történő elismeréséről.

p)[392] döntést hoz a település(ek) másik helyi lakásgazdálkodási szerv ideiglenes illetékességébe utalásáról, illetőleg helyőrségparancsnokság helyi lakásgazdálkodási szervvé történő ideiglenes kijelöléséről,

r)[393] dönt lakóépület, lakás lakásgazdálkodási körbe vonásáról és hasznosításáról, valamint a lakásgazdálkodási körből történő kivonásáról,

s)[394] dönt lakóépület (lakás) garzonházzá (lakássá) vagy honvédségi szállóvá minősítéséről.

XVI. Fejezet

A LAKÓHÁZKEZELÉS SZERVEZETE

184. § (1)[395] Helyi lakóházkezelő szerv

a) ha az elhelyezési ellátás hadrenden belüli szervezet útján történik, a területileg illetékes MH elhelyezési szolgálat,

b) ha az elhelyezési ellátás nem honvédelmi szerv útján történik, a lakóházkezelési feladatokat megbízási szerződés alapján ellátó Szolgáltató és annak alvállalkozója.

(2)[396] A helyi lakóházkezelő szerv a feladatait önálló hatáskörben

a) az (1) bekezdés a) pontja esetében a helyőrségparancsnokság, illetőleg honvédelmi szerv működési területére,

b) az (1) bekezdés b) pontja esetében a szolgáltatási szerződésben, valamint szakmai intézkedésben meghatározott helyőrségparancsnokságra (településre)

kiterjedő illetékességgel látja el.

(3)[397] A lakóházkezelés szakmai irányító szerve a területi lakásgazdálkodási szerv.

(4)[398]

XVII. Fejezet

LAKÁSBIZOTTSÁGOK

185. § A lakásellátás megvalósítása, a lakás- és támogatási igények társadalmi elbírálása érdekében a lakásgazdálkodás szervezete mellett lakásbizottságok működnek.

186. § (1) Lakásügyi társadalmi bizottságot kell létrehozni a Magyar Honvédség minden önálló katonai szervezeténél.

(2) A bizottság a katonai szervezet parancsnokának és a helyőrségi lakásbizottságnak, a katonai szervezet tagja által benyújtott lakás- és lakhatás támogatási igény és az azzal összefüggő kérelem elbírálásában javaslattevő, véleményező és közreműködő szerve.

(3) A bizottság önálló hatáskörben a katonai szervezetre kiterjedő illetékességgel:

a) vizsgálja és véleményezi a lakás- és lakhatás támogatási igényeket, kérelmeket, az adatok valódiságát és az igénylők, kérelmezők lakáskörülményeit,

b) javaslatot tesz az egyedi lakásigények megoldásának módjára,

c) együttműködik a katonai szervezetnél működő szociálpolitikai bizottsággal,

d) évenként egy alkalommal beszámol munkájáról a helyőrségi lakásbizottságnak.

187. § (1) Helyőrségi lakásbizottságot kell létrehozni az önálló lakásgazdálkodást folytató helyőrségparancsnokságnál.

(2) Keretgazda lakásbizottságot kell létrehozni Budapesten a lakáskeretgazdálkodást folytató katonai szervezeteknél.

(3) A helyőrségi bizottságot a helyőrségben és lakásgazdálkodás szempontjából utalt helyőrségekben (településeken) elhelyezett, illetve Budapesten a keretgazdához tartozó katonai szervezetek parancsnokaiból, a katonai szervezeteknél létrehozott lakásügyi társadalmi bizottságok vezetőiből kell megalakítani. Az illetékességi területén működő katonai érdekképviseleti szervek egy tagot, a közalkalmazotti érdekképviseleti szervek további egy tagot jelölhetnek ki a bizottságba.

(4) Ha a helyőrséghez, illetve a keretgazdához lakásgazdálkodás szempontjából csak egy katonai szervezet tartozik, a bizottságot a katonai szervezet parancsnokából és a lakásügyi társadalmi bizottságból kell megalakítani.

(5) A bizottság legalább 6 tagból áll.

(6) A bizottság megalakításáért az önálló lakásgazdálkodást folytató helyőrség parancsnoka, a keretgazda katonai szervezet parancsnok, ha a lakáskeret-gazdálkodást több katonai szervezet együtt végzi, a legmagasabb szintű katonai szervezet parancsnoka a felelős.

(7) A bizottság az alakuló ülésén saját tagjaiból elnököt és elnökhelyettest választ. A titkári teendők ellátásával a helyőrségi lakásgazdálkodási előadót, illetve a keretgazda lakásbizottságnál arra alkalmas személyt kell megbízni. A titkár nem tagja a bizottságnak.

(8) Ha a beosztás megszűnése vagy visszahívás miatt a bizottsági tagság megszűnik, 30 napon belül új tagot kell választani, illetve kijelölni.

188. § (1) A bizottság önálló hatáskörben, a helyi lakásgazdálkodási szerv illetékességi területére, illetve az érintett katonai szervekre kiterjedően:

a) dönt az éves lakáselosztási tervről és a lakásigénylők besorolásáról,

b) személy szerint elosztja a rendelkezésére álló lakásokat és az elosztás során felszabaduló lakásokat,

c) dönt a más helyőrségből illetékességi területére történő átköltözés alóli mentesítés ügyében,

d)[399] dönt a 6. § (2) bekezdésében, valamint a 8. § (2) bekezdésében meghatározott feltétel és kizáró okok alóli felmentés iránti kérelmekben,

e) javaslatot tesz az egyéni lakásépítés és a lakásvásárlás kölcsönnel történő támogatására, valamint az egyszeri pénzbeli támogatásra,

f) véleményezi az állami tulajdonban, a HM kezelésében lévő házingatlan elidegenítésére tett helyőrségparancsnoki kezdeményezést,

g) felügyeli az illetékességi területén működő lakásügyi társadalmi bizottságok munkáját, és annak vezetőit évenként egy alkalommal beszámoltatja.

(2)[400] A bizottság az (1) bekezdés a)-b) pontjai szerinti ügyek kivételével a döntést két bizottsági ülés közötti időszakra a helyőrségi (keretgazda) lakásbizottság elnökének hatáskörébe utalhatja. Ez esetben az elnök a döntéseiről a bizottság soron következő ülésén beszámolni köteles.

(3) A bizottság döntéseit a helyi lakásgazdálkodási szerv (titkár) készíti elő és hajtja végre. A budapesti keretgazda lakásbizottság döntéseit a titkár készíti elő.

(4) A bizottság működésére a 189. § (3)-(6) bekezdéseit, valamint a (8) bekezdést kell megfelelően alkalmazni.

189. §[401] (1) A HM-ben Központi Lakásbizottságot kell létrehozni. A bizottság személyi összetételét és a titkárának feladatait HM utasítás állapítja meg.

(2)[402] A honvédelmi szervek szervezeti változásaival összefüggésben a HM Központi Lakásbizottság elnöke dönt a HM Központi Lakásbizottság ideiglenes személyi, továbbá a 187. § (2) bekezdése szerinti keretgazda lakásbizottságok ideiglenes szervezeti összetételéről, amit a Honvédelmi Közlönyben közlemény formájában tesz közzé.

(3) A bizottság a rendes üléseit félévenként egy alkalommal tartja. Rendkívüli ülést tarthat az elnök javaslatára vagy ha azt a tagok több, mint 50%-a - napirendi javaslattal - az elnöknél írásban kezdeményezi.

(4) A bizottsági ülés időpontját és napirendjét az elnök határozza meg. A napirend anyagának előkészítéséért a bizottság titkára felelős. A bizottsági ülés napirendjét és előkészített írásos anyagát az elnök a bizottság tagjainak az ülés időpontja előtt 10 nappal küldi meg.

(5) A bizottsági ülés akkor határozatképes, ha a tagok kétharmada jelen van. A hatáskörébe tartozó ügyekben nyílt szavazással, egyszerű szavazattöbbséggel dönt. Szavazategyenlőség esetén az elnök szavazata dönt.

(6) A bizottság az ülésére a tagjain kívül más érdekelt személyt is meghívhat, illetve - a hatáskörébe tartozó feladatokról - tőle tájékoztatást kérhet. A meghívott személy az ülésen tanácskozási joggal vehet részt, szavazati joggal nem rendelkezik.

(7) A bizottság a hatáskörébe tartozó ügyekben a döntést az elnök hatáskörébe utalhatja. Az elnök a döntéseiről a bizottságnak beszámolni köteles.

(8) A bizottsági ülésről jegyzőkönyvet kell vezetni, amit a bizottság minden tagjának meg kell küldeni.

190. § A bizottság a hatáskörében:

a) dönt a katonai rehabilitációval, az aktív vagy nyugállományú tagként külföldről hazatelepülő személyek elhelyezésével összefüggő lakásügyekben,

b) dönt budapesti lakóépületre kiterjedő elemi csapás vagy műszaki meghibásodás következtében szükséges kiköltöztetés végrehajtásáról és annak megoldásáról,

c) a budapesti keretgazda lakásbizottság kezdeményezésére dönt a három- és annál többgyermekes lakásigénylők lakásbiztosításáról,

d)[403] dönt a HM főosztályvezetői, valamint a velük azonos vagy magasabb besorolású vezetői (parancsnoki) beosztást ellátó személyek, továbbá a HM Központi Lakásbizottság elnökének, titkárának és az MH vezénylő zászlósának a lakásügyeiben,

e) meghatározza a budapesti éves lakáselosztási tervet,

f) dönt a 8. § (1) bekezdésének b)-e) pontjában meghatározott kizáró okok alóli felmentési kérelmek tárgyában,

g) véleményezi a lakásellátási terveket, a lakáscélú pénzügyi források felhasználását;

h) titkára útján irányítja a helyőrségi és a keretgazda lakásbizottságok működését.

XVIII. Fejezet

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

191. § (1) E rendelet alkalmazásában a magántulajdonú lakást és személygépkocsi tároló helyiséget akkor is beköltözhetőnek, illetve használhatónak kell tekinteni, ha azt a tulajdonos bérbeadás útján hasznosítja.

(2) Az (1) bekezdés nem alkalmazható kényszerbérlet esetén, vagy ha a bérlet már a tulajdon megszerzésekor is fennállt.

191/A. §[404] (1) A lakásigénylők lakhatásának átmeneti megoldására - garzon jellegű elhelyezés céljára - a HM garzonházat (lakást) működtet.

(2) Garzonháznak minősül a nevesítetten e célra létesített vagy kijelölt, több lakást magában foglaló lakóépület, illetve többlakásos vagy vegyes rendeltetésű lakóépületben lévő, a HM központi lakásgazdálkodási szerv által e célra kijelölt lakás.

(3) Garzonelhelyezés céljára a helyi lakásgazdálkodási szerv javaslatára átlagos vagy annál kisebb alapterületű, legfeljebb 2 szobás HM rendelkezésű lakás jelölhető ki.

191/B. §[405] (1) Garzonelhelyezést kaphat az illetékes lakásbizottságjavaslatára az a személy, akinek a lakásigénylése az adott évi besorolásban a besorolási csoporton belül, az I. kategóriában nyert besorolást.

(2) A garzonelhelyezésre szolgáló lakást az (1) bekezdésben meghatározott személy részére 3 év meghatározott időtartamra lehet bérbeadni. Ez az időtartam - az illetékes lakásbizottság javaslatára - indokolt esetben további egy év meghatározott időtartamra szóló bérbeadással meghosszabbítható.

191/C. §[406] E rendeletnek a HM rendelkezésű lakásra vonatkozó rendelkezéseit megfelelően kell alkalmazni a garzonházi lakásra, a következő eltérésekkel:

a) a garzonlakás üresen vagy másik HM rendelkezésű lakás juttatása fejében történő visszaadása estén nem illeti meg a garzonlakás bérlőjét az e rendelet szerinti lakáskiürítési és cseretérítés,

b) a garzonlakás bérletének megszűnése esetén a volt bérlő vagy a lakásban általa hátrahagyott személy megfelelő elhelyezésre nem tarthat igényt.

192. § (1)[407] E rendelet szerint lakhatási támogatásban részesített személynek a szolgálati, köztisztviselői, közalkalmazotti vagy munkaviszonya bármilyen jogcímen történő megszűnéséről - felmentés, lemondás, felmondás estén már az ezekre megállapított felmentési, lemondási és felmondási idő megkezdésével egyidejűleg -, valamint a jogviszony szüneteléséről az állományilletékes parancsnok (vezető) 15 napon belül értesíteni köteles:".

a) HM rendelkezésű lakás-, szálló- és személygépkocsi tároló bérlő esetén a területileg illetékes helyi lakásgazdálkodási szervet,

b)[408] vissza nem térítendő juttatásban vagy munkáltatói kölcsönben részesült személy esetén a területi lakásgazdálkodási szerv lakásingatlan-gazdálkodási egységét,".

c) lakbértámogatásban, lakásüzemeltetési hozzájárulásban vagy albérleti díj hozzájárulásban részesült személy esetén a kifizető hely szerint illetékes pénzügyi és számviteli szolgálatot.

(2) A tájékoztatásban közölni kell a megszűnés jogcímét, időpontját és - a nyugállományba helyezés vagy elhalálozás kivételével - az új munkáltató megnevezését.

193. §[409] A munkáltatói kölcsönre vonatkozó rendelkezések hatálybalépését megelőzően nyújtott támogatások esetében a honvédelmi szervnél folyamatosan eltöltött jogviszony után járó engedmények jóváírására a kölcsönnyújtás időpontjában hatályos szabályok az irányadók.

194. §[410] A lakásellátás szervezetét e rendelet hatálybalépését követően kell kialakítani oly módon, hogy az 1996. március 31-ig működőképes legyen.

195. §[411] (1)[412] A próbaidő tartama alatt a honvédelmi szerv állományába tartozó személyt a honvédségi szállón történő elhelyezés kivételével más lakhatási támogatás nem illeti meg.

(2) A beosztása szerinti vagy más helységbe, más szervezeti egységhez vezényelt hivatásos katona a vezénylésének tartama alatt is jogosult az e rendelet szerinti lakhatási támogatásokra.

(3) A szolgálati viszony jogszabályban meghatározott szünetelésének időtartama alatt a hivatásos és szerződéses katonát - a lakbértámogatás (kiegészítés), a lakásüzemeltetési hozzájárulás és az albérleti díj hozzájárulás, továbbá a szállóbérlet térítésmentességének kivételével - a már megszerzett lakhatási támogatás továbbra is megilleti, azonban a már megszerzetten túl más lakhatási támogatást nem kaphat.

(4)[413] A más közszolgálati jogviszonyba áthelyezett személynek az e rendelet szerinti lakhatási támogatásokra való jogosultsága megszűnik. A honvédelmi szerv megállapodhat az áthelyezett személy számára általa nyújtott támogatásnak a fogadó szerv által történő átvállalásában vagy annak egymás közötti elszámolásában.

(5) A lakhatási támogatások tekintetében a továbbszolgálatban folyamatosan eltöltött időtartamot is figyelembe kell venni, ha a továbbszolgálói viszony a Hszt. 334. § (1) bekezdésében foglaltak alapján alakult át szerződéses szolgálati viszonnyá.

(6) A hivatásos állományba és egyidejűleg a honvédelmi szerv állományába visszavett személyt a lakhatási támogatásokra való jogosultságokat, valamint az azokat kizáró okokat illetően úgy kell tekinteni, mintha a szolgálati viszonya a kieső időtartam alatt folyamatosan fennállt volna.

(7) A szerződéses katona kérheti az 1994. január 1-jét követően létrejött lakásbérleti szerződésének a kikötött határozott időtartam tekintetében a 28. § (1) bekezdése szerinti feltétel bekövetkezéséig szóló, közös megegyezéssel történő módosítását.

(8)[414] A szolgálati, köztisztviselői, közalkalmazotti jogviszonyról történt lemondás, továbbá a munkavállaló által történt rendes felmondás időtartama alatt a lemondó, illetve felmondó nyilatkozat megtételéig megszerzett lakhatási támogatásokon túl további újabb támogatás nem nyújtható, illetve nem állapítható meg a le-, illetve felmondó személy részére.

(9)[415] A honvédelmi szerv állományából rendelkezési állományba helyezett főtisztviselőnek az e rendeletben foglalt lakhatási támogatások - a már megszerzett HM rendelkezésű lakás 28. § (6) bekezdése szerinti bérletének, valamint a munkáltatói kölcsönnek a meghagyásával - nem nyújthatók, illetve nem állapíthatók meg.

(10)[416] A honvédelmi szerv tartalékállományba helyezett köztisztviselője részére a tartalékállomány időtartama alatt a már megszerzett lakhatási támogatásokon túl újabb lakhatási támogatásként kizárólag albérleti díj hozzájárulás és honvédségi szállóelhelyezés nyújtható, illetve állapítható meg. A köztisztviselő által korábban benyújtott lakásigénylést vagy munkáltatói kölcsön iránti kérelmet a tartalékállomány időtartama alatt függőben kell tartani, annak lejártát követően pedig a köztisztviselői jogviszony alakulásának megfelelően kell eljárni.

(11)[417] A lakhatási támogatásra való jogosultság megállapításakor a szerződéses katonának a honvédelmi szervnél szerződéses jogviszonyban eltöltött időtartamába bele kell számítani a Magyar Honvédségnél más közszolgálati (köztisztviselői, közalkalmazotti) jogviszonyban folyamatosan eltöltött időt.

196. § A szálló férőhely gazdálkodás és a szálló bérlet szabályait, a lakásgazdálkodási és lakóházkezelési szervek feladataira, valamint a lakásbizottságok működésére vonatkozó részletes szabályokat, továbbá a HM rendelkezésű lakás bérbeadásával és a lakáscélú támogatásokkal összefüggő, a honvédelmi szervekre háruló egyes feladatok ellátását HM utasítás tartalmazza.

Hatálybalépés

197. § (1) Ez a rendelet - a XI. és XIII. Fejezet kivételével - a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba.

(2) Az egyszeri pénzbeli támogatásra vonatkozó, XI., valamint a munkáltatói kölcsönre vonatkozó XIII. Fejezetben foglalt rendelkezések 1995. január 1-jén lépnek hatályba.

(3)[418] A 177. §-ban meghatározott költségtérítéseket az erre vonatkozó közzététel évének január 1. napjától kell megállapítani és ezen időpontra visszamenőlegesen kell folyósítani.

(4)[419]

198. §[420]

Dr. Für Lajos s. k.,

honvédelmi miniszter

Melléklet a 6/1994. (IV. 30.) HM rendelethez[421]

A helyi lakásgazdálkodási szervek és az azokhoz utalt települések