15/1995. (VII. 14.) PM rendelet

a vám- és pénzügyőrség rendelkezése alatt álló lakásokkal, helyiségekkel való gazdálkodásról

A lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Ltv.) 87. §-ának (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján - az érintett érdekképviseleti szervekkel egyetértésben - a következőket rendelem el:

I. Fejezet

Általános rendelkezések

1. §

(1) E rendelet hatálya kiterjed:

a) az állami tulajdonú, a vám- és pénzügyőrség kezelésében lévő lakásra és a nem lakás céljára szolgáló helyiségre,

b) az olyan önkormányzati tulajdonú lakásra, amelyre a vám- és pénzügyőrséget ismételten gyakorolható bérlőkiválasztási, illetőleg bérlőkijelölési jog illeti meg - ideértve a korábbi szolgálati lakásokat is - [a)-c) együttesen vám- és pénzügyőrségi rendelkezésű lakás, a továbbiakban: VP rendelkezésű lakás].

(2) A VP rendelkezésű lakások, helyiségek bérletére, elidegenítésére, valamint bérleti jogviszonyából eredően a felek jogaira, kötelezettségeire, a lakásbérlet megszűnésére - ha e rendelet eltérően nem rendelkezik - az Ltv. előírásait kell alkalmazni.

II. Fejezet

A LAKÁSGAZDÁLKODÁS RENDJE

Bérlők köre és a bérbeadás feltételei

2. §

(1) VP rendelkezésű lakásellátásban részesíthető a vám-és pénzügyőrség (a továbbiakban: testület) hivatásos állományú tagja és közalkalmazottja (a továbbiakban együtt: a testület tagja), ha legalább hároméves szolgálati vagy közalkalmazotti jogviszonnyal rendelkezik a testületnél. A lakásigény mértékét az 1. számú melléklet tartalmazza.

(2) Lakásellátásban részesíthető a testület nyugállományba helyezett tagja is, ha lakáscsere keretében a meglévő határozatlan időre kiutalt VP rendelkezésű lakásánál kisebbet kér.

3. §

(1) A testület tagja VP rendelkezésű lakást kaphat, ha szolgálati vagy munkahelyén nem rendelkezik önálló lakással.

(2) A VP rendelkezésű lakásellátásra vonatkozó jogosultságot kizárja, ha a testület tagja

a) szolgálati vagy munkahelyén a tulajdonában lévő, beköltözhető öröklakással vagy családi házzal rendelkezik;

b) kérelmére a lakása szolgálati jellegét a testület megszüntette, vagy a lakás feletti rendelkezési jogáról a testület javára lemondott;

c) lakásigényének kielégítéséhez munkáltatói támogatást kapott;

d) önkormányzati vagy állami tulajdonú lakását megvásárolta;

e) lakásbérleti jogviszonyáról a testület javára pénzbeli térítés ellenében lemondott, vagy a lakásbérleti szerződését közös megegyezéssel, térítés mellett szüntette meg.

(3) A (2) bekezdés a) és d) pontjában meghatározott személlyel egy tekintet alá esik az is, ha a lakás a bérlő házastársa vagy vele közös háztartásban élő gyermeke tulajdonában van.

(4) A (2) bekezdésben meghatározott kizárás nem vonatkozik arra az esetre, ha a testület tagját a szolgálat érdekéből olyan településre helyezik át, ahol lakással nem rendelkezik.

4. §

(1) Öt évig nem részesíthető VP rendelkezésű lakásellátásban az, aki

a) jogos lakásigénye mértékének megfelelő önkormányzati bérlakása bérleti jogviszonyát a lakás visszaadásával megszüntette,

b) családi házát, lakásingatlanát elidegenítette, kivéve, ha erre áthelyezése miatt került sor vagy az elidegenítés a testület lakásgazdálkodási köréhez tartozó személy részére történt,

c) jogcím nélküli lakáshasználót VP rendelkezésű lakásban visszahagyott.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott kizárás nem vonatkozik arra az esetre, ha a testület tagját a szolgálat érdekéből olyan településre helyezik át, ahol lakással nem rendelkezik.

(3) Az (1) bekezdésben meghatározott ötéves határidőt a lemondás, az elidegenítés, illetve a jogcím nélküli lakáshasználat megkezdése napjától kell számítani.

5. §

(1) A bérleti szerződés csak határozott időre, illetőleg adott vezetői beosztás, munkakör betöltésének időtartamára köthető.

(2) A bérleti szerződésben fel kell tüntetni, hogy a bérlő a bérleti jogviszony megszűnése után igényt tarthat-e és milyen másik lakásra vagy elhelyezésre. A lakásügyi szerv elhelyezési kötelezettséget csak abban az esetben vállalhat, ha a bérlő másik határozatlan időre bérbeadott lakást bocsátott a testület rendelkezésére.

A bérlőtársi jogviszony létesítésének feltételei

6. §

(1) A testület állományában lévő lakásigénylő házastársak közös kérelmére bérlőtársi szerződést kell kötni.

(2) Kérelem hiányában a lakás bérlője az a testületi tag lesz, aki a lakásigénylést benyújtotta, míg a házastárs a bérlő közeli hozzátartozója (házastársa) címen jogosult a lakás használatára.

A bérlő által befogadható személyek és a befogadás feltételei

7. §

(1) Az 1. § (1) bekezdés a) pontja alá tartozó lakásba a lakás bérlője más személyt - a bérlő házastársa, a kiskorú gyermeke (az örökbe fogadott, a mostoha és a nevelt gyermeke) kivételével - csak a bérbeadó előzetes írásbeli engedélyével fogadhat be.

(2) Az (1) bekezdés szerinti hozzájárulás meghatározott időhöz és/vagy feltételhez kötve adható meg. A bérlő köteles hitelt érdemlően igazolni a befogadási hozzájárulás iránti kérelem indokát.

(3) A (2) bekezdés szerinti meghatározott idő és feltétel lejártakor a bérlő köteles gondoskodni arról, hogy a befogadott személy a VP rendelkezésű lakást elhagyja.

(4) A VP rendelkezésű lakásra albérlet, ágybérlet, a házastárs kivételével bérlőtársi jogviszony, életjáradéki szerződés, valamint tartási szerződés nem létesíthető.

Lakáscseréhez történő hozzájárulás

8. §

(1) A VP rendelkezésű lakás önkormányzati lakásra történő cseréjét - kérelemre - a lakásügyi szerv vezetője engedélyezheti, ha az önkormányzat a cserelakásra a testület rendelkezési jogát elismeri és a cserelakások értéke egymással arányban áll.

(2) VP rendelkezésű lakások egymás közti cseréjéhez - illetékességi területén a középfokú szervek vezetői kivételével - a lakásügyi szerv vezetőjének előzetes hozzájárulása szükséges. A középfokú szervek parancsnokai (vezetői) és az országos parancsnokság főosztályvezetői lakáscsere kérelmének elbírálása az országos parancsnok hatáskörébe tartozik.

A lakásban visszamaradó személy elhelyezésére történő kötelezettségvállalás feltételei

9. §

(1) A lakásban visszamaradó személy elhelyezésére a lakásügyi szerv akkor vállalhat kötelezettséget, ha

a) a bérlő VP rendelkezésű lakás fejében másik lakást bocsátott a testület rendelkezésére,

b) a lakásügyi szerv engedélyével a lakásba beköltöző életvitelszerűen legalább 10 éve a lakásban lakik,

c) a lakásban visszamaradó személynek másik lakásingatlanon nincs bérleti, haszonbérleti vagy beköltözhető lakáson tulajdonjoga.

(2) A lakásban visszamaradó személy részére biztosított másik lakás komfortfokozata és szobaszáma nem lehet magasabb

a) a VP rendelkezésű lakásért átadott másik lakás komfortfokozatánál, szobaszámánál és

b) a jogos lakásigényénél.

(3) Ha a lakásban visszamaradt volt házastárs testületi tag, akkor részére a VP rendelkezésű lakás változatlan feltételek mellett bérbeadható, ha a lakás a jogos lakásigényét nem haladja meg.

A bérlő halála esetén bérleti jog folytatására jogosultak köre és feltételei

10. §

(1) Az 1. § (1) bekezdés a) pontja alá tartozó lakás bérlőjének halála esetén az elhalt bérlő özvegyével kérésére bérleti szerződést kell kötni, feltéve, ha a bérlő halálakor állandó jelleggel, életvitelszerűen a lakásban lakott. Ez a jogosultsága nem testületi taggal vagy VP rendelkezésű lakásra nem jogosult testületi taggal való újabb házasságkötés esetén megszűnik.

(2) Amennyiben tényleges állományú testületi tag elhelyezése céljából a lakásra szükség van, úgy az elhalt bérlő özvegye - közös megegyezés alapján - másik megfelelő lakásba költöztethető, vagy részére a 15. § rendelkezései szerint térítés fizethető.

(3) Ha az elhalt bérlő VP rendelkezésű lakásába - a bérbeadó engedélye nélkül - bármely hozzátartozója jogellenesen visszaköltözött, a bérbeadó köteles jogcím nélküli lakáshasználóvá nyilvánítani, a lakás átadására felszólítani, eredménytelen felszólítás esetén kiköltöztetése érdekében a szükséges intézkedéseket megtenni.

A VP kezelésű, állami lakás bérének mértéke

11. §

(1) A lakbért, valamint a külön szolgáltatások díját a bérbeadó a bérlővel kötött lakásbérleti szerződésben állapítja meg az 1. számú mellékletben meghatározottak figyelembevételével.

(2) A havi lakbér mértékét 10%-kal növelni vagy csökkenteni kell az 1. számú mellékletben meghatározott esetekben, és ha a lakás komfortfokozatában, alapterületében változás következik be. A havi lakbér mértéke nem növelhető, ha a komfortfokozat emelése a bérlő saját költségére történt. A mentesség a következő bérlőre már nem vonatkozik.

(3) A lakbér és külön szolgáltatások díjának megfizetésére mentesség, támogatás nem nyújtható.

(4) A lakbér megállapításával kapcsolatos viták eldöntése a bíróság hatáskörébe tartozik.

Az állami tulajdonú, VP kezelésű kert és nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérleti díja

12. §

(1) A VP kezelésében lévő lakáshoz tartozó - egy építési telek nagyságát el nem érő - kert kizárólagos használatáért a használónak bérleti díjat kell fizetni. Ennek összegét - a helyi önkormányzati rendelet figyelembevételével - a bérbeadó állapítja meg.

(2) A nem lakás céljára szolgáló helyiség bérleti díját általános forgalmi adó nélkül az 1. számú melléklet tartalmazza.

A lakáshasználati díj emelésének mértéke és feltételei

13. §

(1) Az e rendelet szerint elhelyezésre nem jogosult jogcím nélküli lakáshasználó a lakbér mértékének megfelelő összegű lakáshasználati díjat fizet a lakáshasználatért. A lakáshasználati díjat a bérlőkijelölésre jogosult szerv kezeli és számolja el.

(2) A jogcím nélküli lakáshasználó által fizetendő lakáshasználati díjat a lakáshasználat kezdetétől számított 6 hónap elteltével a lakásra megállapított lakbér összegének kétszeresére kell emelni, amennyiben másik lakásra, elhelyezésre nem tarthat igényt.

(3) Amennyiben a jogcím nélküli lakáshasználó a lakást újabb 6 hónap elteltével sem adja le a bérbeadónak, a használati díjat a lakbér háromszorosára kell emelni.

(4) A felemelt használati díj meg nem fizetése esetén késedelmi kamatot kell fizetni. A késedelmi kamat mértékére a Ptk. előírásai az irányadók.

A lakásbérlet megszűnése

14. §

A VP rendelkezésű lakásra vonatkozó bérleti jogviszony az Ltv. 23. §-ának (1) és (2) bekezdésében foglaltak szerint szűnik meg.

15. §

(1) Az 1. § (1) bekezdés a) pontja szerinti lakásra vonatkozó határozatlan időre szóló bérleti jogviszony közös megegyezéssel történő megszüntetése esetén a bérlő pénzbeli térítésre jogosult.

(2) A térítés mértéke a 2. számú melléklet szerint megállapítható alapdíj:

a) kilencszerese, ha a lakás Budapesten,

b) nyolcszorosa, ha megyei jogú városban,

c) ötszöröse, ha egyéb városban,

d) háromszorosa, ha községben vagy egyéb településen van.

16. §

(1) A 15. § (1) bekezdése szerinti térítés kifizetésének feltétele, hogy a bérlő a lakást tisztán, rendeltetésszerű állapotban leltár szerinti felszerelési tárgyakkal együtt, kiürítve a lakásügyi szerv rendelkezésére bocsássa.

(2) A bérbeadó szerv a lakás tényleges átadásától számított 30 napon belül köteles intézkedni a térítési díj átutalására. Ennek elmulasztása esetén a lakás átvételének napjától a Ptk. rendelkezései szerinti kamatot köteles fizetni.

(3) A térítési díj 20%-át a lakás rendeltetésszerű használatára alkalmassá tételéhez szükséges költségek fedezetére vissza kell tartani.

(4) Ha a bérlő javítási, pótlási és karbantartási kötelezettségeinek a lakás tényleges leadásakor maradéktalanul eleget tesz, a visszatartott összeget részére ki kell fizetni.

(5) Ha a bérlő a megadott határidőig nem adja át a lakást, vagy szolgálati, közalkalmazotti jogviszonya a lakás tényleges leadása előtt megszűnik, köteles a már részére kifizetett térítést visszafizetni a testület lakásépítési alapszámlájára, és vele szemben a továbbiakban a jogcím nélküli lakáshasználóra irányadó szabályok szerint kell eljárni.

III. Fejezet

AZ ELIDEGENÍTÉS ÁLTALÁNOS FELTÉTELEI

17. §

Az állami tulajdonban és a testület kezelésében lévő, lakás és nem lakás céljára szolgáló helyiség az alábbi feltételek együttes fennállása esetén idegeníthető el:

a) ha az elidegenítés nem ellentétes a testület szolgálati vagy lakásgazdálkodási érdekeivel;

b) ha a lakás elidegenítését az országos parancsnokság javaslatára a Pénzügyminisztérium engedélyezte;

c) ha az elidegenítésre kijelölt épület tulajdoni hányadának több mint 50%-át az arra jogosult bérlők megvásárolják;

d) ha az épület, létesítésétől, vásárlásától vagy a teljes felújítástól számított 10 év eltelt;

e) ha a lakás, helyiség és a hozzá tartozó földterület az ingatlan-nyilvántartásban rendezett.

18. §

(1) Nem idegeníthető el a lakás, helyiség:

a) ha a bérlő azt határozott időtartamra vagy valamilyen feltétel bekövetkezéséig bérli,

b) ha az épület legfeljebb hat lakást foglal magában,

c) ha az épület teljes felújításáról, átalakításáról, korszerűsítéséről, bontásáról az országos parancsnokság, illetőleg az önkormányzat már döntött,

d) ha a műemléki hatóság a lakást, helyiséget, műemlékké nyilvánította és az elidegenítéshez nem járult hozzá.

(2) A pénzügyminiszter - az országos parancsnok javaslatára - a 17. § c) és d) pontja és a 18. § (1) bekezdése a)-b) pontja alól felmentést adhat:

a) ha a bérlő a lakásra, helyiségre vonatkozó határozatlan időre szóló bérleti szerződéssel nem rendelkezik, és a bérleti szerződés megkötésétől legalább öt év eltelt,

b) ha a jogcím nélküli lakáshasználó a lakásban legalább öt éve életvitelszerűen benne lakik.

19. §

(1) Az elidegenítésre kijelölt lakást, helyiséget megvásárolhatják:

a) a bérlő,

b) a bérlőtársak,

c) az a) és b) pontban felsoroltak hozzájárulásával azok egyenes ági rokona, valamint örökbe fogadott gyermeke.

(2) Az a jogcím nélküli lakáshasználó, aki cserelakásra tarthat igényt, az általa használt lakást a bérlőre irányadó feltételekkel megvásárolhatja.

(3) Az a jogcím nélküli lakáshasználó, aki cserelakásra nem tarthat igényt, az általa használt lakást a helyi forgalmi értéken vásárolhatja meg.

20. §

(1) A lakás, helyiség elidegenítését az illetékes testületi lakásügyi szerv kezdeményezi.

(2) Az országos parancsnokság - az érdekképviseleti szervek véleményének figyelembevétele mellett - javaslatot tesz a pénzügyminiszter számára az elidegenítéshez történő hozzájárulásra.

A vételár megállapítása és megfizetése

21. §

(1) Az elidegenítésre kijelölt lakások és helyiségek forgalmi értékét hivatalos értékbecslés útján kell megállapítani.

(2) A 19. § (1) bekezdésében említett személyek által megvásárolt lakás vételára a forgalmi érték 60%-a, ha a lakás létesítésétől, teljes felújításától számított 15 év még nem telt el, 15 év eltelte után pedig 50%-a.

(3) Nem lakás céljára szolgáló helyiségek vételára a forgalmi érték.

(4) A vételár megállapításakor az üres lakás forgalmi értékéből le kell vonni a bérlőnek, lakáshasználónak a lakásra fordított és meg nem térített - számlával igazolt - értéknövelő beruházási költségeit.

22. §

(1)[1] Ha a lakást, helyiséget a 19. § (1) bekezdésében meghatározott személy vásárolja meg, a vételár 10%-át egy összegben köteles megfizetni, a fennmaradó vételár megfizetésére 25 éven át havi részletfizetési kedvezmény adható, évi 3%-os kamat felszámítása mellett.

(2) Ha a vevő a szerződés megkötésekor a vételárat egy összegben megfizeti, a vételárból 40% árengedmény illeti meg. Ugyanilyen engedményre jogosult az is, aki a vásárláskor fennmaradó vételárhátralékot a vállalt határidő előtt fizeti meg.

(3) A megállapított vételár összegére és annak megfizetésére az (1)-(2) bekezdésben meghatározottakon kívül további engedmény, kedvezmény nem adható.

(4) Az üres lakás és helyiség vevőjét kedvezmény, engedmény nem illeti meg.

(5) A vételár kiegyenlítésére kárpótlási jegy - az arra vonatkozó szabályok szerint - csak a lakás megvásárlásához fogadható el.

23. §

(1) A lakások, helyiségek elidegenítésekor befolyt bevétel a testület lakásépítési alapszámláját illeti meg, amelyet lakóépületei felújítására, korszerűsítésére, lakásépítésre, lakáscélú támogatásra kell felhasználni.

(2) A lakóépület, lakás és helyiség e rendelet szerint történő elidegenítéséből származó bevételből le kell vonni

a) az épület elidegenítésére való előkészítés,

b) a földrészlet megosztás,

c) a társasházzá történő alakítás,

d) a forgalmi érték megállapítás,

e) az elidegenítés lebonyolítása

költségeit.

(3) Ha a vásárlás részletfizetési kedvezménnyel történik a vételárhátralék és járuléka erejéig a testület javára jelzálogjogot, valamint elidegenítési és terhelési tilalmat kell az ingatlan-nyilvántartásban bejegyeztetni.

(4) A törlesztési határidő elmulasztása esetén az adóst 30 napos teljesítési határidő kitűzésével írásban fel kell szólítani. Ha az adós fizetési kötelezettségének a felszólítás ellenére sem tesz eleget, a részletfizetési kedvezményt vissza kell vonni és a vételárhátralék egy összegben válik esedékessé.

(5) Az adós késedelme esetén a Ptk. 301. §-ának (2) bekezdése szerinti kamatot a tartozás teljes összege után köteles megfizetni.

24. §

(1) A lakások és helyiségek elidegenítési eljárásának lebonyolítása iránt az országos parancsnokság intézkedik. Az elidegenítés teljes körű lebonyolítására megbízási szerződést köthet ingatlanközvetítésre és értékbecslésre jogosult szervezettel (a továbbiakban: megbízott).

(2) A megbízottat nyilvánosan meghirdetett pályázat útján kell kiválasztani.

(3) A teljes körű lebonyolítás magában foglalja a lakóépület műszaki felmérését, dokumentálását, helyi forgalmi értékének, vételárának megállapítását, az ingatlan-nyilvántartással összefüggő összes tevékenységet, a társasházzá történő alakítását, és az értékesítés lefolytatását.

(4) A megbízott köteles a megbízóval egyeztetni és ellenjegyeztetni a forgalmi érték és vételár megállapítását, valamint a társasház alapító okiratát.

25. §

(1) A vásárlásra jogosult személy az adásvételi ajánlat kézhezvételét követő 60 napon belül köteles írásbeli nyilatkozatot tenni a megbízottnál az ajánlat elfogadásáról vagy visszautasításáról.

(2) Az elidegeníthető üres lakásra, helyiségre a testület tagjai részére pályázatot kell meghirdetni jelentkezési határidő és pályázati feltételek ismertetésével.

26. §

(1) A pályázatot a lakásügyi szerv vezetője által kijelölt 5 tagú bizottság bírálja el, a pályázati határidő lejártát követő 15 napon belül.

(2) A pályázat eredményét a testület tagjai között nyilvánosan kell kihirdetni, illetve a helyben szokásos módon közzétenni.

27. §

(1) Az adásvételi szerződés megkötését követő hónap első napjával a helyi lakásügyi szerv a vevő birtokába adja a lakóépületet, lakást és helyiséget.

(2) A birtokbaadás napjával megszűnik:

a) a bérleti jogviszony, a vevőt terhelő lakbér, használati díj, bérleti díj fizetési kötelezettség,

b) a helyi lakásügyi szervnek az értékesített lakásra és helyiségre vonatkozó bérbeadói kötelezettsége.

(3) Ha a társasházi közösség alakuló közgyűlésének időpontja az (1) bekezdéstől eltér, a helyi lakásügyi szerv kezelői kötelezettsége a társasház megalakulását követő hónap első napjával szűnik meg.

(4) Ha a lakóépület vegyes tulajdonba kerül, kezelői feladatokat, közös képviseletet a helyi lakásügyi szerv nem vállalhat.

A lakás rendelkezési jogáról való lemondás

28. §

(1) A lakásügyi szerv az 1. § b) pontjában meghatározott lakások rendelkezési jogáról - az elidegenítés kivételével - nem mondhat le.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott lakások elidegenítése esetén a lakásügyi szerv a szolgálati jelleg megszüntetéséhez csak akkor járul hozzá:

a) ha lakásgazdálkodási érdeket nem sért;

b) ha az érintett érdekképviseleti szervek véleményét kikérve az országos parancsnokság a rendelkezési jogról való lemondáshoz hozzájárult;

c) ha a lakás bérlője a testületnél legalább 15 éves szolgálati viszonnyal rendelkezik, és a lakásban legalább 5 évig életvitelszerűen lakott;

d) ha a bérleti szerződést határozatlan időtartamra kötötték.

(3) A lakás szolgálati jellegének megszüntetése esetén a bérlő a testületnél további lakásra vagy lakáscélú támogatásra nem jogosult.

(4) Az önkormányzat által történő elidegenítésre kijelölt lakás vagy helyiség VP rendelkezési jogáról való lemondásra az 1991. évi XXIII. törvény 43. §-ában foglaltak az irányadók.

ÉRTELMEZŐ RENDELKEZÉSEK

29. §

E rendelet alkalmazásában:

Lakásügyi szerv: a lakással rendelkező középfokú szervek, megyei (fővárosi) parancsnokságok, valamint az országos parancsnokság.

A szolgálati, munkaviszony bérlőnek felróható ok miatti megszüntetésének minősül, ha a bérlő

a) a szolgálati jogviszonyáról lemondott (ideértve a közös megegyezéssel történő megszüntetést is);

b) a szolgálatra méltatlanná vált;

c) jogerős, végrehajtandó szabadságvesztés büntetést kapott;

d) fegyelmi eljárás eredményeként nyugállományba került.

Szolgálati viszonya: a testületnél töltött hivatásos és közalkalmazotti jogviszony. Ebbe nem számít bele más fegyveres testületnél töltött, de szolgálati jogviszonyként elismert idő.

Átmeneti rendelkezések

30. §

(1) Az Ltv. hatálybalépésekor fennálló határozatlan időre szóló lakásbérleti jogviszonyt a bérlő folytathatja, feltéve, hogy a szolgálati jogviszonya nem neki felróható ok miatt szűnik meg. Amennyiben a bérlő szolgálati viszonya neki felróható ok miatt szűnik meg, az - 5. § (2) bekezdésében foglaltak kivételével - elhelyezésre, térítésre nem tarthat igényt.

(2) Az Ltv. hatálybalépése előtt keletkezett jogcím nélküli lakáshasználat esetén - amennyiben a bérlő elhelyezésre jogosult - a jogcím nélküli lakáshasználó részére a VP rendelkezésű lakást határozatlan időre bérbe kell adni, ha a testület 1995. december 31-ig cserelakást nem tud biztosítani.

(3) Az elhelyezésre nem jogosult jogcím nélküli lakáshasználó kiköltöztetésének elrendelése végett - egyezség hiányában - a bíróságnál keresetet kell indítani.

IV. Fejezet

HATÁLYBALÉPTETŐ RENDELKEZÉSEK

31. §

(1) E rendelet a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba. Egyidejűleg hatályát veszti a testület rendelkezése

alatt álló lakásokkal való gazdálkodásról szóló 21/1991. (IX. 12.) PM rendelet.

(2) E rendelet hatálybalépésekor fennálló - nem lakás céljára szolgáló - helyiségre vonatkozó szerződéseket 1995. december 31-ig felül kell vizsgálni, és szükség esetén az Ltv. rendelkezéseinek megfelelően módosítani kell.

(3) Felhatalmazást kap az országos parancsnok, hogy a rendelet végrehajtásával kapcsolatos belső szabályozást 1995. december 31-ig kiadja.

Dr. Bokros Lajos s. k.,

pénzügyminiszter

1. számú melléklet a 15/1995. (VII. 14.) PM rendelethez

I. A lakások havi lakbérének mértéke:

1. a) összkomfortos lakás esetén 28,00 Ft/m2

b) komfortos lakás esetén 20,00 Ft/m2

c) félkomfortos lakás esetén 15,00 Ft/m2

d) komfort nélküli lakás esetén 10,00 Ft/m2

2. A havi lakbér mértéke - a lakás településen belüli fekvése, műszaki állapota alapján - 10%-kal növelhető, illetve csökkenthető.

3. A lakbér mértéke növelhető, ha a lakás

a) zöldövezetben van,

b) 1-4 lakásos lakóépületben van, amelyhez legalább 150 m2 nagyságú udvar vagy kert tartozik.

4. A lakbér mértéke csökkenthető, ha a lakás

a) alagsorban van;

b) három- vagy ennél többszintes lakóépület földszintjén vagy I. emeletén van és valamely lakószoba ablaka az épület zárt udvarára néz;

c) országos közforgalmú vasútvonal szélső vágányától mért 50 méter, illetőleg autópálya bevezető szakaszának szélétől mért 15 méter távolságon belül fekvő épületen van, és legalább egy lakószobájának ablaka a vasútvonalra, illetőleg az autópályára néz;

d) felvonó nélküli lakóépület negyedik vagy ennél magasabb emeletén van.

5. A 3-4. pontok alapján alkalmazható csökkentés vagy növelés mértéke együttesen a 20%-ot nem haladhatja meg.

6. A lakbért a lakás teljes hasznos alapterületének figyelembevételével forintra kerekítve kell megállapítani.

II. Külön szolgáltatások:

a) vízellátás és csatornahasználat (szennyvízelszállítás) biztosítása;

b) felvonó használatának biztosítása;

c) kapunyitás;

d) központi fűtés és melegvíz-ellátás;

e) közös használatra szolgáló helyiségekben levő olyan berendezések használata, amelyek egyedi fogyasztása mérhető;

f) hagyományos rendszerű rádió- és televízióadók vételének biztosítása;

g) műholdas, AM mikro- vagy kábeltelevíziós adások vételére alkalmas központi antenna csatlakozás (a ténylegesen felmerülő költségek szerint meghatározott díjjal);

h) szemétszállítás.

III. A lakásigény mértéke - az együttlakó személyek számától függően - a következő:

a) 2 személyig: egy-két és fél lakószoba;

b) 3 személy esetén: másfél-három lakószoba;,

c) 4 személy esetén: kettő-három és fél lakószoba;

d) 5 személy esetén: két és fél-négy lakószoba;

e) 6 személy esetén: három-négy és fél lakószoba;

f) 7 személy esetén: három és fél-öt lakószoba;

g) 8 személy esetén: négy-öt lakószoba;

h) 8-nál több személy esetén: legalább négy és fél lakószoba.

Az igény mértékének megállapításánál két fél lakószoba egy lakószobának felel meg.

IV. Nem lakás céljára szolgáló helyiségek (személygépkocsi-tároló) bérleti díja (ÁFA nélkül):

Zárt: 90 Ft/m2/hónap

Nyitott: 80 Ft/m2/hónap

Leállósáv:

épület alatt: 70 Ft/m2/hónap

udvaron: 40 Ft/m2/hónap

2. számú melléklet a 15/1995. (VII. 14.) PM rendelethez

A lakásra megállapított alapdíj mértéke

Háromnál több szobás lakás esetén a táblázatban szereplő lakásalapterületeket 10 m2-rel, a lakás alapdíj mértékét pedig a negyedik és a további lakószobák után lakószobánként - ezer forintban - a következő táblázatban szereplő összegekkel kell növelni: