21/1991. (IX. 12.) PM rendelet
a vám- és pénzügyőrség rendelkezése alatt álló lakásokkal való gazdálkodásról és a vám-és pénzügyőrség tagjai, valamint polgári alkalmazottjai részére adható lakáscélú támogatásról
A lakások elosztásáról és a lakásbérletről szóló 1/1971. (II. 8.) Korm. rendelet 150. §-ának (4) bekezdésében, a lakásépítési hozzájárulásról és a lakáshasználatbavételi díjról, továbbá a kedvezményekről szóló 2/1971. (II. 8.) MT rendelet 17. § (1) bekezdésében és 18. § (2) bekezdésében, valamint a lakáscélú támogatásokról szóló 106/1988. (XII. 26.) MT rendelet 14. §-ának (8) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján - a belügyminiszterrel és az igazságügyminiszterrel egyetértésben - a következőket rendelem:
I. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK
1. §
(1) A rendelet hatálya kiterjed
a) a vám- és pénzügyőrség (a továbbiakban: testület) rendelkezése alatt álló fegyveres testületi szolgálati lakásra [1/1971. (II. 8.) Korm. rendelet 36. §-a],
b) az olyan önkormányzati tulajdonban levő bérlakásra, amelyre a testületet bérlőkiválasztási jog illeti meg [1/1971. (II. 8.) Korm. rendelet 7. §-a],
c) az olyan személyi tulajdonba kerülő lakásra, amelyre a testületet vevőkijelölési jog illeti meg,
d) a testület kezelésében levő ingatlanon létesített szolgálati lakások lakbérére [45/1982. (X. 7.) MT rendelet], továbbá
e) a testület hivatásos állományú tagjai és kinevezett polgári alkalmazottai (a továbbiakban együtt: a testület tagja), valamint a szerződéses főfoglalkozású dolgozói részére adható lakáscélú támogatásra [106/1988. (XII. 26.) MT rendelet 8. §-a].
(2) Az (1) bekezdés a)-c) pontjaiban meghatározott lakások (a továbbiakban együtt: testületi rendelkezésű lakás) elosztásánál, a bérlők, vevők kijelölésénél, kiválasztásánál, a bérleti jogviszony létesítésénél és megszüntetésénél, a lakásépítési hozzájárulás, illetve a lakáshasználatbavételi díj (a továbbiakban együtt: lakáshasználatbavételi díj) fizetési kötelezettség megállapításánál, a lakbérek, továbbá a lakáscélú támogatás megállapításánál az 1/1971. (II. 8.) Korm. rendelet, a 2/1971. (II. 8.) Korm. rendelet, a 106/1988. (XII. 26.) MT rendelet, az 1/1971. (II. 8.) ÉVM rendelet, a 2/1971. (II. 8.) ÉVM-PM rendelet és a 3/1971. (II. 8.) PM-ÉVM együttes rendelet előírásait az e rendeletben foglalt kiegészítésekkel kell alkalmazni. A lakáshasználatbavételi díj szempontjából kiemelt körzetek tekintetében a helyi önkormányzat rendelete irányadó.
2. §
(1) A testület lakásgazdálkodásának központi irányító szerve a PM Vám- és Pénzügyőrség Országos Parancsnoksága (a továbbiakban: országos parancsnokság), amely a feladatkörében országosan tervezi, szervezi, irányítja és ellenőrzi a lakásgazdálkodást.
(2) Lakásügyben első fokon eljáró szervek:
a) a lakáskérelmek elbírálása, a szolgálati lakások kiutalása, a szolgálati lakások egymás közötti cseréje, a jogcím nélküli lakáshasználó ügyében történő intézkedés, a cserelakás kijelölése, a kiköltöztetés elrendelése, a kiköltöztetés végrehajtásának foganatosítása tekintetében - a b) pontban foglaltak kivételével - a testületnek a lakás helye szerint illetékes megyei (fővárosi) parancsnoksága;
b) az állományába tartozók, valamint a megyei (fővárosi) parancsnokságok vezetői lakáskérelmeinek elbírálása, a rendelkezése alatt álló lakások elosztása, a lakások szolgálati jellegének megszüntetése, a szolgálati lakás használatára vonatkozó korlátozások alól felmentés, valamint szolgálati lakásról történő lemondás esetén a térítési díj mértékének megállapítása tekintetében az országos parancsnokság.
(3) A lakásügyekben benyújtott fellebbezéseket
a) a megyei (fővárosi) parancsnokság döntése esetében az országos parancsnokság,
b) az országos parancsnokság döntése esetében a vám-és pénzügyőrség országos parancsnoka (a továbbiakban: országos parancsnok)
bírálja el.
3. §
(1) A testület valamennyi, lakásügyben hatáskörrel rendelkező szervénél (lakásügyi szerv) Lakásügyi Bizottságot (a továbbiakban: Bizottság) kell működtetni. A Bizottság tagjait a lakásügyi szerv vezetője jelöli ki. A Bizottságban képviseletet kell biztosítani mind a hivatásos állomány, mind a polgári alkalmazotti állomány tagjainak, továbbá fel kell kérni a Bizottság munkájában való részvételre a Vám- és Pénzügyőrség Független Szakszervezetét.
(2) A Bizottság a lakásügyi szerv vezetőjének véleményező, javaslattevő szerve. A Bizottság feladata
a) a lakáskérelmekben és a lakáscélú támogatásra vonatkozó kérelmekben feltüntetett körülmények szükség szerinti helyszíni vizsgálata,
b) javaslat előterjesztése a lakásigények kielégítésének sorrendjére, az egyes igénylők részére biztosítandó lakás fajtájára, a lakások elosztására.
4. §
A lakások elosztására - a Bizottság véleményének, javaslatának mérlegelésével - az első fokú lakásügyi szerv vezetője jogosult.
II. LAKÁSGAZDÁLKODÁS
Lakásellátás, lakásigénylés
5. §
(1) Legalább három éves testületi szolgálati vagy munkaviszony esetében
a) a testület tagjai az 1. § (1) bekezdésének a)-c) pontjaiban meghatározott lakások tekintetében,
b) a testület szerződéses főfoglalkozású dolgozója az 1. § (1) bekezdésének c) pontjában meghatározott lakás tekintetében
lakásellátásban részesíthető.
(2) Lakásellátásban részesíthető az (1) bekezdés a) pontjában foglaltak szerint a testület állományából nyugállományba helyezett személy is, ha lakáscsere keretében a meglévő lakásánál kisebbet kér.
(3) Nem részesíthető lakásellátásban az, akinek kérelmére a lakása szolgálati jellegét a testület megszüntette.
(4) A három éves testületi szolgálati- vagy munkaviszonyra vonatkozó feltétel érvényesítésétől az országos parancsnok szolgálati érdekből eltekinthet.
6. §
(1) Öt évig nem részesíthető szolgálati, illetőleg bérlőkiválasztású lakásellátásban az, aki
a) önkormányzati bérlakása bérleti jogviszonyáról a testület lakásgazdálkodási körén kívüli személy vagy szerv részére lemondott,
b) lakásáról a lakással rendelkező szerv javára, pénzbeli térítés ellenében lemondott,
c) családi házát, lakásingatlanát elidegenítette, kivéve, ha erre áthelyezése miatt került sor, vagy az elidegenítés a testület lakásgazdálkodási köréhez tartozó részére történt,
d) a testülettől kapott bér-, illetőleg szolgálati lakásban a házasság felbontása következtében vagy más okból bérlőt, egyéb családtagot vagy más személyt, illetőleg jogcím nélkül használót visszahagyott.
(2) Az (1) bekezdésben foglaltak alkalmazása alól az országos parancsnok felmentést adhat. Az e §-ban meghatározott ötéves határidőt a lemondás, az elidegenítés, illetőleg a jogcím nélküli használat megkezdése napjától kell számítani.
7. §
(1) A testület tagjai és szerződéses főfoglalkozású alkalmazottjai lakásellátását elsősorban a lakásépítés, -vásárlás munkáltatói kölcsönnel való támogatásával és csak másodsorban szolgálati vagy bérlőkiválasztási jogú lakás kiutalásának kezdeményezésével kell megoldani.
(2) A lakásigénylés iránti kérelmet (lakásigénylést) az erre a célra szolgáló nyomtatvány felhasználásával a testület tagja és szerződéses főfoglalkozású alkalmazottja az állományilletékes szerv útján nyújthatja be az első fokú lakásügyi szervhez.
(3) Az első fokú lakásügyi szervek a lakásigényléseket a beérkezésük sorrendjében kötelesek nyilvántartásba venni.
8. §
(1) A lakásigények elbírálásakor - a rendelkezésre álló kereteken belül - a jogos lakásigény vizsgálata mellett elsőbbséget kell biztosítani
a) az indokolt szolgálati érdeknek,
b) az első lakásellátásban részesülőnek,
c) a 10 évet meghaladó szolgálati (munka-) viszonnyal rendelkezőnek,
d) az egészségügyi vagy egyéb előírásoknak meg nem felelő lakással rendelkezőnek,
e) a minőségi lakáscserét kérőnek.
(2) Az (1) bekezdés c) pontjában meghatározott szolgálati (munka-) viszony számításánál a más fegyveres (rendészeti) szervnél eltöltött szolgálati (munka-) időt is figyelembe kell venni.
(3) A lakásügyi szerv a lakás kiutalásáról írásban határoz.
(4) A lakáskiutaló határozatot a bérlőnek és a bérbeadó lakóházkezelő szervnek kell megküldeni, egy példányát a lakásügyi szerv az irattárában őrzi.
(5) A szolgálati lakás kiutalásakor a kijelölt bérlővel ismertetni kell a lakás használatával kapcsolatos jogokat és kötelezettségeket.
9. §
(1) A szolgálati lakásba a lakás bérlője a közeli hozzátartozóján kívül más személyt csak a lakásügyi szerv előzetes engedélyével jelenthet be. Közeli hozzátartozónak minősül a bérlő házastársa, egyeneságbeli rokona, örökbefogadott, mostoha és nevelt gyermeke, örökbefogadója, mostoha és nevelő szülője, élettársa és ennek gyermekei.
(2) A szolgálati lakásban albérlet, ágybérlet, valamint szolgálati lakásra tartási szerződés - a (3) bekezdésben írt kivétellel - nem létesíthető.
(3) Az országos parancsnokság a szolgálati lakás nyugállományba helyezett bérlőjének, illetőleg a bérlő nyugállományú özvegyének - ha tartásra kötelezhető hozzátartozója nincs - engedélyezheti a szolgálati lakásra tartási szerződés megkötését. Ha a tartási szerződés alapján az eltartó a lakásbérleti jogviszony folytatására jogosulttá válik, a lakást részére ki kell utalni és a lakás szolgálati jellegét meg kell szüntetni. Ebben az esetben a 14. §-ban foglaltakat is alkalmazni kell.
A szolgálati lakásról való lemondás
10. §
(1) A szolgálati lakás bérleti jogviszonyáról a testület javára történő lemondás esetében a szolgálati lakást tisztán, rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban és a felszerelési tárgyak leltár szerinti átadása után kell visszaadni.
(2) Aki a szolgálati lakásáról lemondott, abban az esetben, ha kiutaláskor lakáshasználatbavételi díjat fizetett, részére a megállapítható lakáshasználatbavételi díj összegét ki kell fizetni.
(3) Amennyiben a leadásra kerülő szolgálati lakást a testület kiutalással, bérbeadással vagy más módon hasznosítani tudja és a testület tagja másik testületi lakást, illetőleg lakáscélú támogatást nem kap, a lakásról lemondót - tekintet nélkül arra, hogy a beköltözködéskor lakáshasználatbavételi díjat fizetett-e vagy sem - a (4) bekezdésben meghatározott lakáshasználatbavételi díj illeti meg.
(4) A többszörös összegű lakáshasználatbavételi díj - a lakás hasznosíthatóságától, a lakás helyének kiemelt vagy egyéb övezetétől, az adott területen rendelkezésre álló lakások számától és más figyelembevehető körülményétől függően - a megállapítható lakáshasználatbavételi díj legalább ötszöröse, de legfeljebb tízszerese lehet.
A lakás szolgálati jellegének megszüntetése
11. §
(1) A lakás szolgálati jellege - a bérlő, illetőleg a jóhiszemű jogcím nélküli lakáshasználó kérelmére - megszüntethető, ha a kérelmező - ideértve a testület nyugállományú tagját is -
a) legalább 15 évi testületi szolgálati (munka-) viszonnyal rendelkezik,
b) befizeti a testület lakásépítési számlájára a lakásra megállapított lakáshasználatbavételi díj egyszeres összegét.
(2) A lakás szolgálati jellegének kérelemre történő megszüntetése esetén a kérelmező további lakásra vagy lakáscélú támogatásra nem jogosult.
(3) Nem szüntethető meg a lakás szolgálati jellege, ha
a) a szolgálati lakás a testület kezelésében levő ingatlanon van,
b) a lakásbérleti szerződés határozott időre szólt,
c) a bérlő ellen fegyelmi vagy büntető eljárás van folyamatban,
d) a bérlőnek vagy a lakáshasználónak lakáshasználatbavételi díj, illetőleg lakáscélú támogatásként adott hitel után tartozása van.
12. §
(1) A testület tagjának lakásbérleti jogviszonyát a nyugállományba helyezés nem szünteti meg.
(2) A nyugállományba helyezett bérlő, illetőleg a bérleti jogviszonyt folytató özvegy a szolgálati lakásból megfelelő minőségű cserelakásba költöztethető, ha a szolgálati lakás a jogos lakásigényét meghaladja és a kiköltöztetést tényleges állományú testületi tag elhelyezése indokolja.
13. §
(1) A szolgálati lakás bérlőjének halála esetén a bérleti jogviszonyt a szolgálati jelleg fenntartása mellett, lakáshasználatbavételi díj fizetése nélkül az elhalt bérlő özvegye folytathatja, feltéve, hogy a bérlő halálakor állandó jelleggel a lakásban lakott. Ez a jogosultsága házasságkötése esetén megszűnik.
(2) Az országos parancsnokság az olyan élettárs részére is engedélyezheti a bérleti jogviszony folytatását, aki legalább egy évig állandó jelleggel a lakásban együtt élt az elhalt bérlővel. Ilyen esetben a lakáskiutalás lakáshasználatbavételi díj fizetéséhez köthető. Az élettársnak ez a jogosultsága házasságkötése esetén megszűnik.
A lakáshasználatbavételi díj
14. §
(1) A testület tagja szolgálati lakás kiutalása esetében - a (2) és (4) bekezdésben meghatározott kivételekkel - a 2/1971. (II. 8.) Korm. rendeletben és a 2/1971. (II. 8.) ÉVM-PM rendeletben meghatározottak szerint lakáshasználatbavételi díjat köteles fizetni.
(2) A lakáshasználatbavételi díjat az országos parancsnokság elengedi vagy mérsékeli, ha a testület tagja
a) összkomfortos vagy komfortos lakás használatbavételekor három vagy ennél több gyermek eltartásáról gondoskodik,
b) félkomfortos vagy komfort nélküli lakás használatbavételekor legalább kettő gyermek eltartásáról gondoskodik,
c) a gyermekét egyedül nevelő özvegy összkomfortos vagy komfortos lakás használatbavételekor legalább kettő, félkomfortos vagy komfort nélküli lakás használatbavételekor legalább egy gyermek eltartásáról gondoskodik, továbbá ha
d) szolgálat érdekében más helységbe való áthelyezés miatt részesült szolgálati lakásellátásban.
(3) Az (2) bekezdésben foglaltakat értelemszerűen alkalmazni kell a bérlőkiválasztási jogú lakás juttatásával kapcsolatban felmerülő lakáshasználatbavételi díjra is.
(4) A 6. § (1) bekezdésében foglaltak alkalmazása alól történő felmentés esetén a kiutalt lakás után a bérlő háromszoros lakáshasználatbavételi díjat köteles fizetni.
Jogcím nélküli lakáshasználat
15. §
(1) A szolgálati lakás jogcím nélküli használójával legkésőbb a lakáshasználat jogcímének megszűnését követő 30 napon belül írásban közölni kell a bérleti jogviszony megszűnését, annak következményeit, továbbá azt, hogy milyen elhelyezésre jogosult, s elhelyezésre vagy pénzbeli térítésre a testülettől igényt tarthat-e.
(2) A jóhiszemű jogcím nélküli lakáshasználó a szolgálati lakásból megfelelő minőségű cserelakásba a végrehajtásra vonatkozó rendelkezések szerint kiköltöztethető, ha azt tényleges állományú testületi tag elhelyezése szolgálati érdekből indokolja.
(3) A jóhiszemű jogcím nélküli lakáshasználó részére másik lakás helyett - megállapodás alapján - pénzbeli térítés fizethető, ennek maximális összege a lakásra megállapítható lakáshasználatbavételi díj tízszerese.
(4) A szolgálati lakásra létesített bérleti jogviszony megszűnése után a lakásban visszamaradó jóhiszemű jogcím nélküli lakáshasználó által, a részére biztosított önkormányzati tulajdonú bérlakás után kifizetett lakáshasználatbavételi díjat a 2/1971. (II. 8.) Korm. rendelet 18. §-ának (1) bekezdésében foglaltak szerint kell az érdekelt részére megtéríteni.
16. §
(1) A szolgálati lakásban lakó rosszhiszemű lakáshasználót a lakás elhagyására az első fokú lakásügyi szerv írásban köteles felszólítani. Ha a lakáshasználó a felszólításnak nem tesz eleget, szükséglakásba kell költöztetni.
(2) Amennyiben az (1) bekezdés rendelkezései alapján a rosszhiszemű lakáshasználó kiköltöztetése nem oldható meg, az illetékes önkormányzatnál bírság kiszabását kell kezdeményezni.
17. §
A testületi szolgálati lakásnak más, nem szolgálati lakásra történő cseréjét az országos parancsnok engedélyezheti.
A szolgálati lakások lakbére
18. §
(1) A testület kezelésében levő ingatlanon létesített szolgálati lakások havi lakbérének mértéke
a) összkomfortos lakás után 20 Ft/m2
b) komfortos lakás után 12 Ft/m2
c) félkomfortos lakás után 6 Ft/m2
d) komfort nélküli lakás után 3 Ft/m2.
(2) A laktanyaépülethez tartozó kert használatáért a használónak bérleti díjat kell fizetnie, ha arra a bérleti jogviszony nem terjed ki. Ennek összegét - a helyi viszonyok figyelembevételével - a lakásügyi szerv állapítja meg. A bérleti díjat minden év december 31-ig a megyei (fővárosi) parancsnokság költségvetés elszámolási számlájára kell befizetni.
(3) Ha a kertbérlet év közben szűnik meg, a bérleti díjat - időarányosan - a megszűnés időpontjában kell megfizetni.
(4) A szolgálati lakás után megállapított lakbért a lakásbérleti szerződésben kell rögzíteni.
III. A LAKÁSCÉLÚMUNKÁLTATÓI TÁMOGATÁS
A lakáscélú pénzeszközökkel való gazdálkodás
19. §
A testület tagja és szerződéses főfoglalkozású dolgozója lakásépítésének, -vásárlásának munkáltatói támogatására a következő forrásokból származó pénzeszközök használhatók fel:
a) a testület éves költségvetésének e célra elkülönített részéből származó központi juttatás,
b) a korábbi években hasonló célra rendelkezésre álló keret pénzmaradványai, és a költségvetésen belüli esetleges évközi átcsoportosítások,
c) a testületi kezelésű lakás céljára szolgáló házingatlanok - külön engedély esetén egyéb ingatlanok - elidegenítéséből származó bevételek,
d) a szolgálati vagy bérlőkiválasztási jogú lakás kiutalása esetén előírt és a testületet megillető lakáshasználatbavételi díjak és ennek esetleges kamatait,
e) a testület által nyújtott munkáltatói kölcsöntámogatás visszafizetett összege - és annak esetleges kamatai - ideértve a más munkáltatók által kölcsön átvállalása címén átutalt összegeket is,
f) lakás rendelkezési jogáról való lemondás, vagy szolgálati jellegének megszüntetése ellenében az illetékes önkormányzat által átutalt, illetve a bérlő (használó) által befizetett térítések,
g) az a)-f) pontok alapján rendelkezésre álló összeg után az azt kezelő pénzintézet által fizetett kamat.
20. §
Az országos parancsnokság a lakáscélú pénzeszközökből az alábbi kifizetéseket teljesítheti:
a) munkáltató kölcsön folyósítása megelőlegezése, illetve átvállalása más munkáltatótól,
b) bérlő-, illetve vevőkiválasztási jog, férőhely vásárlás, szolgálati lakás céljára lakásvásárlás,
c) bérlőkiválasztási jog gyakorlása ellenében az önkormányzatnak kifizetés teljesítése,
d) szolgálati lakás bérleti jogviszonyáról, illetve használatáról történő lemondás esetén a bérlőt, használót megillető térítés kifizetése,
e) pénzintézeti kezelési költség átvállalása.
21. §
(1) A lakáscélú pénzeszközökből a testület tagja és szerződéses főfoglalkozású dolgozója részére
a) a tulajdonába kerülő lakás megvásárlásához, illetve építéséhez - ideértve az építési telek vásárlását, az önálló lakást eredményező emeletráépítést, lakás műszaki megosztása, vagyonközösség felszámolása érdekében tulajdon részvásárlást is -, a szobaszám-növekedést is jelentő toldaléképítéshez és nem lakás céljára szolgáló helyiségek lakássá történő átalakításához, valamint
b) lakásának felújításához, korszerűsítéséhez, helyreállításához
kamatmentes kölcsön nyújtható.
(2) Nem nyújtható kölcsön annak, aki
a) szolgálati helyén jogos lakásigényének megfelelő saját tulajdonú lakással rendelkezik, új lakás vásárlásához (építéséhez),
b) szolgálati lakásról a testület javára többszörös térítés ellenében lemondott,
c) a szolgálati érdekkel nem egyező helyen kíván lakást vásárolni, építeni, felújítani vagy korszerűsíteni,
d) szolgálati helyén saját jogos igényének megfelelő házingatlanát vagy bérleményét 5 éven belül eladta, illetőleg elcserélte.
(3) A kölcsön törlesztési ideje
a) az (1) bekezdés a) pontja esetében legfeljebb 35 év
b) az (1) bekezdés b) pontja esetében legfeljebb 15 év.
Szolgálati idő utáni engedmény és egyéb kedvezmények
22. §
(1) A munkáltatói támogatást igénylőt a testület állományában tényleges eltöltött idő alapján a munkáltatói támogatás visszafizetése alól az alábbi engedmény illeti meg:
5. betöltött év után 5 000 Ft
10. betöltött év után további 10 000 Ft
15. betöltött év után további 15 000 Ft
20. betöltött év után további 20 000 Ft
25. betöltött év után további 30 000 Ft.
(2) A testület állományában ténylegesen eltöltött szolgálati évek alatt a fegyveres testületnél, vagy más rendészeti szervnél eltöltött időt is érteni kell.
(3) A munkáltatói támogatást igénylőt a kölcsön átutalásakor megillető engedmény jóváírása iránt az országos parancsnokság intézkedik. További engedmények jóváírására a fennálló tartozás erejéig az érdekelt kérelme alapján a megyei (fővárosi) parancsnokság intézkedik.
23. §
(1) A szolgálatteljesítés közben elhunytat - tekintet nélkül szolgálati idejére - a 25. évi szolgálat után járó engedmény illeti meg, amennyiben engedményben még nem részesült. Ha részbeni engedményt kapott, ezt a 25. évi szolgálat után elszámolható összegre kell kiegészíteni.
(2) A kölcsön után a pénzintézet által felszámított kezelési költség a munkáltatói támogatást igénylőt terheli. Ha azonban az igénylő legalább 3 eltartott családtagról gondoskodik és a családja egy főre jutó havi jövedelme nem éri el a hivatalosan megállapított minimális bér összegét, a kezelési költséget a testület viseli.
24. §
(1) A munkáltatói kölcsönnek a megállapított törlesztési idő előtti visszafizetése esetén a kölcsönt visszafizetőt engedmény illeti meg. Amennyiben a visszafizetett összeg eléri a tartozás 50%-át, az engedmény összege a tartozás fennmaradó 50%-a.
Az egyéb rendkívüli törlesztés esetén az előírt éves törlesztési kötelezettségen felül fizetett összeg 50%-ának megfelelő engedményt kell adni.
(2) Az (1) bekezdés szerinti engedmény nem illeti meg azt, a) aki ellen fegyelmi vagy bűntető eljárás van folyamatban, annak befejezéséig, illetve akinek a szolgálati vagy munkaviszonya megszüntetése egyéb módon folyamatban van,
b) akinek kölcsönét a testület megvonta, s emiatt az egyösszegben esedékessé vált,
c) akinek a kölcsönnel terhelt lakás elidegenítését a kölcsön egyösszegű visszafizetése mellett a lakásügyi szerv engedélyezte.
(3) Az (1) bekezdés alapján engedményben részesített 5 éven belül újabb munkáltatói kölcsönt nem kaphat.
A lakáscélú támogatások igénylésének és elbírálásának rendje
25. §
(1) A lakáscélú munkáltatói támogatást igénylő a kérelmét - az erre rendszeresített nyomtatványon - az állományilletékes szervnél nyújthatja be. Az állományilletékes szerv a kérelmet - javaslattal ellátva - az illetékes lakásügyi szervhez küldi meg.
(2) A lakásügyi szerv a kérelmet - a lakásügyi szerv mellett működő Bizottság véleményét is figyelembe vevő - javaslatával megküldi az országos parancsnoksághoz.
(3) A tárgyévre vonatkozó, az egyes támogatási formákra meghatározott átlagos támogatást az országos parancsnok határozza meg, figyelemmel a 19. §-ban meghatározottak szerint rendelkezésre álló keretre.
(4) Az átlagos támogatás szintjének figyelembevételével az egyes igénylőknek kiutalandó konkrét támogatás összegét - az országos parancsnokságon működő Bizottság véleményére is figyelemmel - az országos parancsnokság állapítja meg. A döntésről az igénylőt szolgálati úton kell tájékoztatni.
26. §
A lakáscélú munkáltatói támogatás iránti kérelem elbírálásánál a 8. §-ban foglaltakat figyelembe kell venni.
27. §
Az a lakáscélú támogatásban részesített, aki a szerződésben vállalt kötelezettségének nem tesz eleget, köteles a szerződésszegés idején fennálló tartozását egyösszegben visszafizetni. Amennyiben ezt nem teljesíti, kamatmentes kölcsönét a Ptk. 301. § (1) bekezdés szerinti késedelmi kamat összegével kell megterhelni.
28. §
(1) A testület által nyújtott munkáltatói kölcsönnel vásárolt vagy épített lakást csak az országos parancsnokság és a pénzintézet hozzájárulásával lehet a tartozás kiegyenlítése előtt elidegeníteni vagy megterhelni.
(2) Ha a támogatásban részesült a testület által biztosított kölcsönnel vásárolt lakását testületi dolgozó részére értékesíti, a vevő részére a munkáltatói kölcsön átírható, ha a vevő a kölcsön biztosításához szükséges feltételekkel rendelkezik.
29. §
(1) Ez a rendelet a kihirdetése napján lép hatályba, rendelkezéseit - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - a folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.
(2) A 22. § rendelkezéseit csak az e rendelet hatálybalépése után kötött kölcsönszerződésekre lehet alkalmazni.
(3) Egyidejűleg hatályát veszti a vám- és pénzügyőrség rendelkezése alatt álló szolgálati lakások bérleti jogviszonyáról, a lakások elosztásáról és a lakásigények elbírálásáról szóló 105/1983. (PK 6.) PM utasítás, és a fegyveres erők, a fegyveres testületek és a rendészeti szervek tagjai lakásépítésének (-vásárlásának) támogatásáról szóló 16/1983. (VI. 29.) PM-ÉVM együttes rendeletnek a vám- és pénzügyőrségre vonatkozó végrehajtásáról szóló 116/1983. (PK 20.) PM utasítás.
Dr. Kupa Mihály s. k.,
pénzügyminiszter