168/1995. (XII. 27.) Korm. rendelet

a külföldi kiküldetéshez kapcsolódó elismert költségekről

A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Szja tv.) 80. §-ának d) pontjában kapott felhatalmazás alapján a Kormány a következőket rendeli el:

1. § A belföldi illetőségű (Szja tv. 3. § 2. pont) magánszemély a külszolgálat (Szja tv. 3. § 13. pont) címén kapott bevételével szemben - ha az nem tartozik a Szja tv. 83. § (4) bekezdésének hatálya alá - a Szja tv. 27. § c) pontjában említett igazolás nélkül elismert költségként az ott meghatározott bevételi hányadnak azon részét vonhatja le, amely nem haladja meg a külszolgálat tényleges időtartamára számított

a)[1] napi 15 eurónak megfelelő forintösszeget, ha a külszolgálat tényleges időtartama egybefüggően nem éri el a 90 napot;

b)[2] ha a külszolgálat tényleges időtartama egybefüggően több mint 90 nap, az első 90 napra napi 15 eurónak megfelelő forintösszeget, a 91. naptól kezdődően napi 15 eurónak megfelelő és a 2. §-ban meghatározott személyek után további napi és személyenkénti 3 eurónak megfelelő forintösszeget.

2. §[3] Az 1. § b) pontjában említett személyek: a külszolgálat címén kiküldött, magánszeméllyel külföldön tartózkodó házastársa és kiskorú gyermeke (örökbe fogadott, nevelt, mostoha gyermeke), feltéve, hogy a tartózkodásuk nem minősül külföldi kiküldetésnek, továbbá feltéve, hogy külföldi tartózkodásuk tényleges időtartama egybefüggően több mint 90 nap.

3. § (1) Az 1. §-ban nem említett külföldi kiküldetés (Szja tv. 3. § 12. pont) esetén

a) a kifizető tevékenységével összefüggő feladat ellátása érdekében történő külföldi kiküldetés címén a belföldi illetőségű magánszemély által megszerzett bevételből [Szja tv. 28. § (2) bekezdés] a külföldi kiküldetés tényleges időtartamára az 1. § rendelkezése szerint - figyelemmel a 2. §-ban foglalt rendelkezésre is - vonható le az igazolás nélkül elismert költség;

b) a belföldi illetőségű, önálló tevékenységet folytató magánszemély az e tevékenységéből származó bevételéből igazolás nélkül elismert költségként a külföldi kiküldetés tényleges időtartamára számítva az 1. § a) és b) pontjában meghatározott napi összeg vonható le, figyelemmel a 2. §-ban foglalt rendelkezésre is.

(2) Az 1. §-ban és az (1) bekezdés a) pontjában említett esetekben az elismert költség levonásával - figyelembe véve a Szja tv. 7. § g) pontjának rendelkezését is - minden költséget elszámoltnak kell tekinteni.

4. § (1)[4] A kiküldetés (a külszolgálat) tényleges időtartama az indulás és az érkezés tényleges időpontja között eltelt idő. A tényleges időpont megállapítása szempontjából az országhatár átlépését, légi és vízi út esetén az indulás szerinti időpontot egy órával megelőzően, illetőleg az érkezést egy órával követően kell alapul venni azzal, hogy az adott kiküldetésben töltött teljes (24 órás) napokhoz hozzá kell adni a tört napokon kiküldetésben töltött órák számának 24-gyel való osztásával kiszámított napokat, úgy hogy a fennmaradó tört rész - amennyiben az legalább 8 óra - egész napnak számít. Amennyiben a kiküldetésben töltött idő 24 óránál rövidebb, de a 8 órát eléri, az egy egész napnak számít, kivéve, ha a (2) bekezdés rendelkezése szerinti választható számítási módszer alkalmazási feltételei fennállnak.

(2)[5] Az (1) bekezdés alkalmazása szempontjából, az ugyanazon a naptári napon kezdődő, ismétlődő, 24 óránál rövidebb, egymást követő kiküldetések (külszolgálatok) esetén a tényleges időtartam meghatározására választható az (1) bekezdés szerinti időtartamok egybeszámítása azzal, hogy

a) légi és vízi út esetén az együttesen számított utak között az érkezés utáni és az újabb indulás előtti egy-egy óra csak akkor vehető figyelembe, ha az érkezés szerinti időpont és az újabb indulás szerinti időpont között legalább két óra eltelik;

b) ha az együttesen számított utak között az érkezés és az újabb indulás között eltelt idő nem több, mint két óra, akkor ez az időtartam is kiküldetésnek (külszolgálatnak) minősül;

(3) Az egyes adóévek között áthúzódó kiküldetés (külszolgálat) címén kifizetett összeg [ideértve a (2) bekezdés rendelkezése alapján választott egybeszámítás esetét is] adókötelezettsége abban az adóévben keletkezik, amelyben a kifizetés, illetőleg a kiküldetés (a külszolgálat) elszámolása megtörtént.

(4) E rendelet végrehajtása során a külföldi pénznem átváltására a Szja tv. 5. §-ában foglalt rendelkezéseket kell értelemszerűen alkalmazni.

4/A. § (1)[6] A nemzetközi közúti árufuvarozásban és személyszállításban gépkocsivezetőként és árukísérőként foglalkoztatott magánszemély az említett címen kapott bevételének jövedelemszámítására az 1. § és 3. §-ban foglalt rendelkezések helyett, választása szerint a (2) bekezdésben foglaltakat alkalmazhatja.

(2)[7] Az (1) bekezdésben említett magánszemély a külföldi kiküldetés (külszolgálat) címén kapott bevételéből igazolás nélkül elismert költségként napi 25 eurónak megfelelő forintösszeget vonhat le, feltéve, hogy ezen kívül kizárólag a gépjármű külföldön történő üzemeltetéséhez közvetlenül kapcsolódó és számlával, más bizonylattal igazolt költségeket számolja el. Ebben az esetben nem számít elismert költségnek a külföldi kiküldetéssel kapcsolatban felmerült szállás- és lakásbérleti díjra fordított összeg. Az előzőekben foglalt költségelszámolási korlátozások figyelembevétele mellett igazolás nélkül elismert költségként napi 40 eurónak megfelelő forintösszeget számolhat el az az önálló tevékenységet folytató magánszemély is, aki az adott utazással összefüggésben mástól külföldi kiküldetés címén bevételt nem kap, de az (1) bekezdésben említett tevékenységet végzi.

4/B. §[8] A4/A. §-nak az államháztartás működési rendjéről szóló 292/2009. (XII. 19.) Korm. rendelet módosításáról szóló 313/2010. (XII. 23.) Korm. rendelettel megállapított rendelkezését a 2011. január 1-jétől kezdődő kiküldetések esetében kell alkalmazni.

5. § Ez a rendelet 1996. január 1-jén lép hatályba.