313/2010. (XII. 23.) Korm. rendelet

az államháztartás működési rendjéről szóló 292/2009. (XII. 19.) Korm. rendelet módosításáról

A Kormány az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 124. § (2) bekezdés a)-c), f)-g), m), p), x, továbbá zsd)-zse) pontjában kapott felhatalmazás alapján, az Alkotmány 35. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következő rendeletet alkotja:

1. § (1) Az államháztartás működési rendjéről szóló 292/2009. (XII. 19.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Ámr.) 2. § 6. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[2. § E rendelet alkalmazásában]

"6. fejezetet irányító szerv és annak vezetője:

a) az I. fejezetnél az Országgyűlés Hivatala és annak gazdasági főigazgatója, a Közbeszerzések Tanácsa tekintetében a Közbeszerzések Tanácsa testülete és annak elnöke, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete tekintetében a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete és annak elnöke, a 7-15. címek tekintetében a Nemzetgazdasági Minisztérium és a nemzetgazdasági miniszter,

b) a II. fejezetnél a Köztársasági Elnöki Hivatal és annak helyettes vezetője,

c) a III. fejezetnél az Alkotmánybíróság és annak elnöke,

d) a IV. fejezetnél az Országgyűlési Biztosok Hivatala és az állampolgári jogok országgyűlési biztosa,

e) az V. fejezetnél az Állami Számvevőszék és annak főtitkára,

f) a VI. fejezetnél az Országos Igazságszolgáltatási Tanács és annak elnöke,

g) a VIII. fejezetnél a Legfőbb Ügyészség és a legfőbb ügyész,

h) a IX. fejezetnél a Belügyminisztérium és a belügyminiszter,

i) a X. fejezetnél a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium és a közigazgatási és igazságügyi miniszter, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala tekintetében a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala és annak elnöke, a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal tekintetében a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal és annak elnöke, a 19-20. cím tekintetében a Nemzetgazdasági Minisztérium és a nemzetgazdasági miniszter,

j) a XI. fejezetnél a Miniszterelnökség és a Miniszterelnökséget vezető államtitkár, a 3. cím tekintetében a Nemzetgazdasági Minisztérium és a nemzetgazdasági miniszter,

k) a XII-XV. és a XVIII. fejezetnél a minisztérium és a miniszter,

l) a XVI. fejezetnél a Nemzeti Adó- és Vámhivatal és annak elnöke,

m) a XVII. fejezetnél a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium és a nemzeti fejlesztési miniszter, az Országos Atomenergia Hivatal tekintetében az Országos Atomenergia Hivatal és annak főigazgatója, a Magyar Energia Hivatal tekintetében a Magyar Energia Hivatal és annak elnöke,

n) a XIX. fejezetnél a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség és annak elnöke,

o) a XX. fejezetnél a Nemzeti Erőforrás Minisztérium és a nemzeti erőforrás miniszter, a 21-22. címek tekintetében a Nemzetgazdasági Minisztérium és a nemzetgazdasági miniszter, p) a XXX. fejezetnél a Gazdasági Versenyhivatal és annak elnöke,

q) a XXXI. fejezetnél a Központi Statisztikai Hivatal (a továbbiakban: KSH) és annak elnöke,

r) a XXXIII. fejezetnél a Magyar Tudományos Akadémia és annak elnöke,

s) a XLI-XLII. fejezetnél a Nemzetgazdasági Minisztérium és a nemzetgazdasági miniszter,

t) a XLIII. fejezetnél a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium és a nemzeti fejlesztési miniszter,

u) a XLIV. fejezetnél a Vidékfejlesztési Minisztérium és a vidékfejlesztési miniszter,

v) a külön jogszabályban meghatározott jogkör tekintetében a LXXI. fejezetnél a Nyugdíjbiztosítási Alap, valamint az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság (a továbbiakban: ONYF) tekintetében a nemzeti erőforrás miniszter, az igazgatási szervek tekintetében az ONYF vezetője,

w) a külön jogszabályban meghatározott jogkörtekintetében a LXXII. fejezetnél az Egészségbiztosítási Alap, valamint az OEP tekintetében a nemzeti erőforrás miniszter,

z) az elkülönített állami pénzalapok tekintetében az alappal való rendelkezésre jogosult, a felhasználásért felelős miniszter;"

(2) Az Ámr. 2. § 14. pontja a) és b) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[2. § E rendelet alkalmazásában]

[14 kezelő szerv:]

"a) a központi kezelésű előirányzatok esetén: a fejezetet irányító szerv, a központi költségvetés XLIII. fejezete esetén a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. és a Magyar Fejlesztési Bank Zrt.,

b) a fejezeti kezelésű előirányzatok esetén: a fejezetet irányító szerv vagy - abban az esetben, ha a fejezeti kezelésű előirányzatok feletti rendelkezési jogokat és az azokkal kapcsolatos feladatokat jogszabály a 109. § (4)-(6) bekezdése alapján középirányító szervre vagy kezelő szervre ruházta át - a középirányító szerv, kezelő szerv az átruházott jogkörök, feladatok, és - a 109. § (6) bekezdése szerinti esetben - előirányzat-hányad tekintetében,"

2. § Az Ámr. 3/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"3/A. § (1) A költségvetési szervek és a fejezeti kezelésű előirányzatok

a) kiadásait az Áht. 24. § (2) bekezdése szerinti előirányzatok alkotják,

b) tárgyévi forrásai

ba) alaptevékenységéhez kapcsolódó tárgyévi forrásain belül kiemelt előirányzatot képez

baa) a kapott támogatás, amely - a bab) pont szerinti eset kivételével - a központi költségvetésből, a társadalombiztosítási költségvetési szervek részére a társadalombiztosítás pénzügyi alapjaiból, a helyi önkormányzat, a többcélú kistérségi társulás, a helyi kisebbségi, az országos kisebbségi önkormányzat költségvetéséből származik,

bab) a működési és a felhalmozási célú támogatásértékű bevételek, amelyek az elkülönített állami pénzalapból, a baa) pontba nem tartozó esetben helyi önkormányzattól, többcélú kistérségi társulástól, a társadalombiztosítás pénzügyi alapjaiból,a társadalombiztosítási költségvetési szervek részére a központi költségvetésből,az európai uniós forrásból finanszírozott programok végrehajtására nyitott lebonyolítási vagy célelszámolási számlán lévő pénzeszközből, a fejezeti kezelésű előirányzat bevételeként elszámolható összegből, a központi költségvetés előirányzat-módosítási kötelezettség nélkül túlteljesíthető előirányzatából, a helyi önkormányzati költségvetési szerv esetén központi költségvetési fejezet előirányzatából származnak,

bac) a közhatalmi bevételek, amelyek az igazgatási szolgáltatási díjból, a felügyeleti díjból, és a bírságbevételből származnak,

bad) az intézményi működési bevételek, amelyek a működés során keletkezett bevételekből - így különösen az áru-és készletértékesítés, a nyújtott szolgáltatások ellenértéke, a bérleti és lízingdíjbevételek, az intézményi ellátási díjak, az alkalmazottak térítése, az általános forgalmi adó bevételek- és visszatérülések, valamint a hozam- és kamatbevételek - származnak,

bae) a felhalmozási bevételek, amelyek a tárgyi eszközök és immateriális javak értékesítése és a pénzügyi befektetések bevételeiből származnak,

baf) a működési és a felhalmozási célú átvett pénzeszközök, mint az államháztartáson kívülről származó olyan források, amelyek ellenében az átadó államháztartáson kívüli szervezet vagy személy az ellátandó feladatot meghatározhatja, de ellenszolgáltatást nem kér, az abból létrejött eredmény hasznosítási jogát nem köti ki, a költségvetési szervet vagy a központi, fejezeti kezelésű előirányzat kezelő szervét számlaadási kötelezettség külön jogszabály alapján nem terheli,

bag) az előző évi működési és felhalmozási célú maradvány átvétele, amely központi költségvetési szerv, fejezeti kezelésű előirányzat, valamint az államháztartás nem központi költségvetési alrendszere maradványából származik,

bah) a kölcsönök, amelyek a kapott kölcsönökből és a nyújtott kölcsönök visszatérüléseiből származnak,

bai) a finanszírozási bevételek, amelyek a belföldi hitelműveletek bevételeiből és a külföldi finanszírozás bevételeiből származnak,

bb) a vállalkozási bevétel, amely a költségvetési szerv vállalkozási tevékenysége során befolyó működési és felhalmozási célú bevétel,

c) előző évi (évekbeli), pénzforgalom nélküli forrásai

ca) az előző évi előirányzat-maradvány, pénzmaradvány igénybevétele,

cb) az előző évek vállalkozási maradványának igénybevétele.

(2) A központi kezelésű előirányzatok kiadásaira és forrásaira az (1) bekezdés a) és baa)-bai) pontjaiban foglalt szabályokat kell alkalmazni. Az alapok kiadásairól és bevételeiről törvény rendelkezik."

3. § Az Ámr. 12. §-a kiegészül a következő (11) bekezdéssel:

"(11) A költségvetési szervet - szakmai szempontból meghatározó - alaptevékenységének jellege szerint az irányító szerv az államháztartásért felelős miniszter által tájékoztatóban kiadott államháztartási szakágazati rendben meghatározott szakágazatba - szakágazat számmal és megnevezéssel - sorolja be az alapító okiratban."

4. § Az Ámr. 14. § (2) bekezdésének nyitó szövegrésze helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) Ha törvény vagy kormányrendelet eltérően nem rendelkezik, a középirányító szerv a következő jogokat gyakorolhatja az irányítása alá tartozó költségvetési szervek vonatkozásában:"

5. § (1) Az Ámr. 15. § (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(8) Az alapok kezelője, továbbá - abban az esetben, ha a fejezeti kezelésű előirányzatok feletti rendelkezési jogokat és az azokkal kapcsolatos feladatokat jogszabály a 109. § (4)-(5) bekezdése alapján középirányító szervre, kezelő szervre, központi kezelésű előirányzat esetén jogszabály kezelő szervre ruházta át-a középirányító szerv, illetve az előirányzat kezelő szerve az alapokkal, illetve a központi vagy fejezeti kezelésű előirányzatokkal kapcsolatos gazdálkodási, könyvvezetési, adatszolgáltatási feladatait - figyelemmel a (9) bekezdésben foglaltakra is - a gazdasági szervezetével, vagy ezekkel a feladatokkal külön megbízott más szervezeti egységével látja el."

(2) Az Ámr. 15. §-a kiegészül a következő (9) bekezdéssel:

"(9) Ha a megyei kormányhivatalokon belül működő szakigazgatási szerv a fejezeti kezelésű előirányzatok meghatározott része felett a 109. § (6) bekezdése, továbbá vagy törvény alapján valamely alap előirányzatai meghatározott része felett rendelkezési joggal bír, az előirányzatokkal, vagy jogszabályban meghatározott feladatai ellátásával kapcsolatos gazdálkodási, nyilvántartás-vezetési, adatszolgáltatási feladatait az ezekkel a feladatokkal külön megbízott, a szakigazgatási szerven belül működő szervezeti egységével látja el."

6. § Az Ámr. 17. § (4)-(6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(4) A gazdasági szervezettel nem rendelkező helyi önkormányzati önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szervek esetén, ha azok számára az irányító szerv nem jelöl ki más költségvetési szervet, a 15. § (2) bekezdés a)-b) pontjában meghatározott feladatok ellátásáért a költségvetési szerv vezetője felel. Ez esetben a költségvetési szerv vezetőjére a 18. § (1)-(4) bekezdésében, a pénzügyi-gazdasági feladatokat ellátó személyekre a 19. § (1) bekezdésében előírt követelményeket kell alkalmazni.

(5) E rendelet gazdasági vezetőre vonatkozó előírásait a 15. § (7) bekezdése szerinti esetben a fejezetet irányító szervnél, a 15. § (8) bekezdése szerinti esetben a középirányító, vagy kezelő szervnél a kezelt alapokkal, központi és fejezeti kezelésű előirányzatokkal kapcsolatban a gazdálkodási, könyvvezetési, adatszolgáltatási feladatok ellátásáért felelős szervezeti egységek vezetőire nézve is megfelelően alkalmazni kell. A megyei kormányhivatal gazdasági vezetőjének feladatai nem terjednek ki a szakigazgatási szervein belül a 15. § (9) bekezdése alapján működő szervezeti egység feladataira, az ott megjelölt előirányzatok és feladatok tekintetében a gazdasági vezető feladatainak ellátásáért a szervezeti egység vezetője felel.

(6) A gazdasági vezető a feladatait a költségvetési szerv - a 15. § (9) bekezdés szerinti szervezeti egység vezetője a szakigazgatási szerv - vezetőjének közvetlen vezetése és ellenőrzése mellett látja el. A gazdasági vezető az általa ellátott feladatok tekintetében a költségvetési szerv - a 15. § (9) bekezdés szerinti szervezeti egység vezetője a szakigazgatási szerv - vezetőjének helyettese abban az esetben is, ha munkaköri elnevezése, beosztása ezt nem jelöli. Ezek a rendelkezések nem vonatkoznak a Legfőbb Ügyészség és az önkormányzati hivatal, a kormányhivatal, a költségvetési szervi formában működő autonóm államigazgatási szerv, valamint - a (7) bekezdésben foglaltak kivételével - a minisztérium gazdasági vezetőjére, akik a szervezeti és működési szabályzatban megjelölt személy vezetése és ellenőrzése alatt látják el feladataikat."

7. § Az Ámr. 32. § (3) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[(3) A fejezetet irányító szerv a fejezeti költségvetési javaslatának a Nemzetgazdasági Minisztériummal való egyeztetését megelőzően]

"b) költségvetési javaslatot készít

ba) a fejezeti kezelésű előirányzatokra,

bb) a saját (igazgatási) költségvetésére,"

8. § Az Ámr. 48. § (1) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[(1) A fejezeti kezelésű előirányzat elemi költségvetése magában foglalja]

"b) az államháztartásért felelős miniszter rendeletében meghatározott formájú finanszírozási tervét,"

9. § Az Ámr. 51. § (7)-(8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(7) A többcélú kistérségi társulás, valamint az általa alapított, illetve irányítása alá tartozó költségvetési szervek elemi költségvetését az (1)-(3) bekezdés rendelkezéseinek megfelelő alkalmazásával kell elkészíteni. A többcélú kistérségi társulás munkaszervezete az elkészített és a társulási tanács elnöke által jóváhagyott elemi költségvetéseket - ha a költségvetési törvény másként nem rendelkezik - a kistérségi határozat-tervezet társulási tanács elé terjesztésének határidejét követő harminc napon belül nyújtja be az Igazgatósághoz.

(8) A helyi önkormányzatok jogi személyiségű társulása, valamint az irányítása alá tartozó önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szerv elemi költségvetését az(1)-(3) bekezdés rendelkezéseinek megfelelő alkalmazásával kell elkészíteni azzal, hogy a megállapodásban megjelölt vagy a társulásban megvalósuló feladat ellátását végző költségvetési szerv székhelye szerinti önkormányzat költségvetési szerveire meghatározott módon kell az irányító szerv vezetője által jóváhagyott elemi költségvetést az Igazgatóság részére megküldeni."

10. § Az Ámr. 55. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"55. § (1) Ha jogszabály előirányzat-átcsoportosításról, vagy előirányzat-átcsoportosítással végrehajtott előirányzatmódosításról rendelkezik, azon a központi költségvetés végrehajtása során

a) a központi költségvetési fejezeten belül a fejezetet irányító szerv által végrehajtott előirányzat-módosítást, ha a fejezet kiadási, bevételi és támogatási főösszege nem változik, és

b) a központi költségvetés fejezetei közötti előirányzat-átadást és átvételt, ha a központi költségvetés kiadási, bevételi és támogatási főösszege nem változik

is érteni kell.

(2) A Kormány hatáskörében elrendelt előirányzat-átcsoportosításhoz - az előterjesztés és a határozat mellékleteként-a6.számú mellékletben meghatározott adatlapot kell alkalmazni.

(3) A Kormány vagy miniszter irányítása vagy felügyelete alá tartozó fejezetbe sorolt fejezeti kezelésű előirányzat fejezeten belüli átcsoportosítása során nem megengedett az átcsoportosított összeg jutalmazási célú felhasználása, a jogszabályi előírás alapján kötelezően kifizetett jutalmak kivételével. A szabálytalanul felhasznált összeget a jogosulatlanul igénybe vett támogatások visszaköveteléseinek szabályai szerint a költségvetési szervtől el kell vonni.

(4) A fejezetet irányító szerv által a fejezeten belüli, vagy fejezetek közötti - megállapodáson alapuló -előirányzat-átcsoportosítás elrendelésére a fejezetet irányító szerv vezetője vagy az általa írásban kijelölt, a fejezetet irányító szerv állományába tartozó személy jogosult, és az intézkedést a 74. § szabályainak megfelelően kijelölt ellenjegyző ellenjegyzi.

(5) A fejezetek között az érintett fejezetet irányító szervek megállapodása alapján végrehajtott előirányzat-átcsoportosítás esetén, ha az átcsoportosított előirányzat felhasználási célja szerint annak végső felhasználója az előirányzatot átvevő fejezet irányítása alá tartozó költségvetési szerv, a megállapodást ez a költségvetési szerv is aláírja. Ebben az esetben a fejezetet irányító szerv arra vállal kötelezettséget, hogy az átvett előirányzatot a végső felhasználó rendelkezésére bocsátja, a felhasználás elszámoltatásában közreműködik, és a fel nem használt, továbbá a nem rendeltetésszerűen felhasznált előirányzatot az átadó fejezet jelzése alapján elvonja, az átcsoportosított előirányzat végső felhasználója pedig a megállapodásban az átvevő fejezetre nézve megállapított összes egyéb kötelezettség teljesítéséért felel."

11. § Az Ámr. 56. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(7) Amennyiben a fejezetet irányító szerv év közben a (6) bekezdés b) pontja szerinti eseti bevételhez jut, a költségvetési törvényben jóváhagyott fejezeti kezelésű előirányzatait-az 59/A. § (2) bekezdésében foglalt mértéket meghaladó bevétel esetén az ott szabályozott engedélyt követően - saját hatáskörben növelheti meg, vagy állapíthat meg új előirányzatot az eseti bevétel rendeltetésének megfelelően."

12. § Az Ámr. 57. §-a és az azt megelőző alcím helyébe a következő rendelkezés lép:

"A rendkívüli kormányzati intézkedésekre szolgáló tartalék felhasználása

57. § (1) A rendkívüli kormányzati intézkedésekre szolgáló tartalék felhasználásáról - az államháztartásért felelős miniszter önállóan, vagy az államháztartásért felelős miniszter és a fejezetet irányító szerv vezetőjének együttesen benyújtott előterjesztése alapján - a Kormány határozatban dönt. A fejezetet irányító szerv vezetőjének az előterjesztésben nyilatkoznia kell arról, hogy a benyújtást megelőzően elvégzett felülvizsgálat alapján a fejezet költségvetésében az igényelt feladat ellátására felhasználható szabad előirányzat, pénzeszköz nem áll rendelkezésre, és az összeget visszatérítési kötelezettséggel igényli-e.

(2) Visszatérítési kötelezettséggel igényelt összeg esetében az előterjesztésben meg kell jelölni a visszafizetés tervezett időpontját.

(3) Az előterjesztés és a határozat mellékletében a rendkívüli kormányzati intézkedésekre szolgáló tartalék előirányzatának azonos összegű csökkentése mellett fel kell tüntetni

a) a felhasználás jogcímét és az elszámolás időpontját,

b) a felhasználó fejezetet, költségvetési címet, alcímet, jogcímcsoportot, jogcímet, előirányzat-csoportot, kiemelt előirányzatot,

c) az előirányzat egyszeri vagy tartós jellegét, összegét,

d) az esetleges visszafizetési kötelezettséget és a visszafizetés időpontját,

e) a következő évekre áthúzódó kötelezettségvállalást,

f) az előirányzat-teljesítés, az előirányzat-felhasználás módját,

továbbá az előterjesztésben tájékoztatni kell a Kormányt a rendkívüli kormányzati intézkedésekre szolgáló tartalék szabad előirányzatának összegéről.

(4) Az előterjesztés és a határozat mellékleteként a 6. számú mellékletben meghatározott adatlapot kell alkalmazni.

(5) Ha a rendkívüli kormányzati intézkedésekre szolgáló tartalék terhére történő igény szerinti előirányzat átcsoportosításhoz szükség van a fejezeti kezelésű előirányzat felhasználására vonatkozó szabályozás megváltoztatására, a benyújtáskor csatolni kell a szabályozás módosításának tervezetét."

13. § Az Ámr. 58. §-a és az azt megelőző alcím helyébe a következő rendelkezés lép:

"Előirányzatok megváltoztatása a fejezetet irányító szerv hatáskörében

58. § (1) Ha törvény eltérően nem rendelkezik a fejezetet irányító szerva fejezeti kezelésű előirányzatok és az irányítása alá tartozó központi költségvetési szervek esetén

a) gyakorolja az Áht. 27. § (3)-(5) bekezdésében és 27/A-27/B. §-ában meghatározott jogokat,

b) a Kormány döntése vagy a fejezetet irányító szervek megállapodása alapján átcsoportosított összeggel a kiadási és az ahhoz kapcsolódó támogatási előirányzatokat megváltoztathatja,

c) a bevételek elmaradása esetén - az elmaradás okainak értékelése alapján - a kiadások és a bevételek előirányzatát a támogatási előirányzat egyidejű változtatásával vagy változtatása nélkül csökkentheti.

(2) Az Áht. 27/B.§ (1) bekezdése és 100/A. § (1) bekezdés a) pontja szerinti átcsoportosításhoz a Kormány irányítása alá tartozó fejezetet irányító szervnek abban az esetben kell az államháztartásért felelős miniszter előzetes engedélyét kérnie, ha a tárgyévben az előirányzat-átcsoportosítás során csökkenteni tervezett előirányzat-csoportból addig átcsoportosított előirányzatok összevont összege meghaladja, vagy az átcsoportosítás végrehajtásával meghaladná az adott előirányzat-csoport eredeti kiadási előirányzata főösszegének 10%-át.

(3) A fejezetet irányító szerv az irányítása alá tartozó költségvetési szerv előirányzatát nem csökkentheti a miniszter által adományozott kitüntetések, elismerések, és az irányító szerv jutalmazási vagy más teljesítményösztönzési célú kifizetései pénzügyi fedezetének biztosítása céljából.

(4) E §-ban foglalt intézkedések elrendelésére a fejezetet irányító szerv vezetője, vagy az általa írásban kijelölt, a fejezetet irányító szerv állományába tartozó személy jogosult, és az intézkedést a 74. § szabályainak megfelelően kijelölt ellenjegyző ellenjegyzi."

14. § Az Ámr. 59/A. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) Az Áht. 27/B. § (2) bekezdése és 100/B. § (1) bekezdése szerinti többletbevétel felhasználásának engedélyezésére és a bevételi előirányzatok módosítására e § rendelkezéseit kell alkalmazni. E § alkalmazásában többletbevétel a költségvetési szerv és a fejezeti kezelésű előirányzat közhatalmi bevételek, intézményi működési bevételek és felhalmozási bevételek kiemelt előirányzat eredeti - az 58. § (1) bekezdés c) pontja szerinti esetben a csökkentett módosított - előirányzatán felül pénzügyileg teljesült összeg."

15. § (1) Az Ámr. 60. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A költségvetési szerv saját előirányzat-módosítási hatáskörében - az irányító szerv és a Kincstár egyidejű tájékoztatása mellett - kiadási és bevételi előirányzatának fő összegét, a kiemelt előirányzatokat és azokon belül a megfelelő tételek előirányzatait a 3/A. § (1) bekezdés bab), baf), bag) és bah) pontja szerinti bevételek eredeti - az 58. § (1) bekezdés c) pontja szerinti esetben a csökkentett módosított - előirányzatán felül pénzügyileg teljesült összeggel, az Áht. 24/B. § (6) bekezdésében foglaltakra figyelemmel a kötelezettségvállalással terhelt előirányzat-maradványából és vállalkozási tartalékából megemelheti."

(2) Az Ámr. 60. §-a kiegészül a következő (6) bekezdéssel:

"(6) E §-ban foglalt intézkedések elrendelésére az érintett előirányzat felett a költségvetési szerv vezetője, vagy az általa írásban felhatalmazott, a költségvetési szerv állományában lévő személy jogosult, és az intézkedést a 74. § szabályainak megfelelően kijelölt ellenjegyző ellenjegyzi."

16. § (1) Az Ámr. 62. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) Az (1) bekezdés szerinti kérelem alapján az államháztartásért felelős miniszter a helyi önkormányzatokért felelős miniszterrel és az átcsoportosításban érintett miniszterrel egyetértésben intézkedik az előirányzatok módosításáról. A módosított előirányzatról a helyi önkormányzatokért felelős miniszter a Kincstáron keresztül harminc napon belül értesíti a helyi önkormányzatot."

(2) Az Ámr. 62. § (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(8) Az Áht. 64/B. § (1) bekezdésében meghatározott lemondás esetén a helyi önkormányzat az Igazgatóság útján kezdeményezi a helyi önkormányzatokért felelős miniszternél az előirányzat módosítását, és egyidejűleg megküldi az Igazgatóságnak - a nettó finanszírozás keretében folyósított központi költségvetési források kivételével - a visszafizetés teljesítéséről szóló pénzügyi szolgáltatói igazolást. A helyi önkormányzatokért felelős miniszter a legkésőbb a tárgyév november 30-áig beérkező előirányzat-módosítási kezdeményezéssel, valamint az Áht. 64/A. § (3) bekezdés b) pontja szerinti határozattal összefüggő tárgyévi előirányzat-módosítást harminc napon belül a Kincstáron keresztül igazolja vissza. Az Áht. 63. § (3) bekezdése alapján nettó módon folyósított központi költségvetési támogatások esetében a lemondással érintett összeg visszavonása a nettó finanszírozás keretében történik. A tárgyév november 30-a után a helyi önkormányzatokért felelős miniszterhez beérkező kezdeményezésekben, határozatokban rögzített előirányzat-változást a helyi önkormányzat az Áht. 80. §-ában előírt év végi költségvetési beszámoló készítése során köteles figyelembe venni. Erről az Igazgatóság a helyi önkormányzatot értesíti."

(3) Az Ámr. 62. § (12) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(12) A helyi önkormányzat előirányzatának módosításáról a helyi önkormányzatokért felelős miniszter intézkedik, amelyről a Kincstáron keresztül értesíti a helyi önkormányzatot."

17. § Az Ámr. 65. § (5) bekezdés af) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[(5) A felülvizsgálati eljárás során hozott határozatnak tartalmaznia kell]

[a) a rendelkező részben]

"af) a jövedelemkülönbség mérséklés jogtalan igénybevétele után az Áht. 64/A. § (4) bekezdése szerinti igénybevételi kamatot, a költségvetési törvényben foglalt eltérésekkel,"

18. § (1) Az Ámr. 72. § (3) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[Kötelezettségvállalásra - jogszabályban meghatározott kivétellel - ]

"b) a központi és a fejezeti kezelésű előirányzat kezelő szerve, az alapok esetén a fejezetet irányító szerv vagy a kötelezettségvállalásra törvényi rendelkezés alapján jogosult más szerv, törvényben meghatározott feladatai ellátása érdekében ideértve a megyei kormányhivatalok szakigazgatási szervét is,"

(2) Az Ámr. 72. §-a kiegészül a következő (5) bekezdéssel:

"(5) A (3) bekezdés alkalmazásában a Nemzeti Adó- és Vámhivatal szervezetéről és egyes szervek kijelöléséről szóló 273/2010. (XII. 9.) Korm. rendelet 1. § (2) bekezdés c)-d) pontjában és 1. § (3)-(4) bekezdésében meghatározott szervek vezetőit is a kötelezettséget vállaló szerv vezetőjének kell tekinteni a számukra biztosított előirányzatok terhére vállalható kötelezettségek tekintetében."

19. § Az Ámr. 74. § (2) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[(2) A kötelezettséget vállaló szervnél a kötelezettségvállalás ellenjegyzésére]

"a) gazdasági szervezettel rendelkező költségvetési szerv, központi és a fejezeti kezelésű előirányzat kezelő szerve vagy az alap felett rendelkezni jogosult szerv esetén a gazdasági vezető, illetve a központi és a fejezeti kezelésű előirányzat, alap gazdálkodási feladatait ellátó külön szervezeti egységének vezetője, a 15. § (9) bekezdése szerinti esetben a szakigazgatási szerv szervezeti egységének vezetője, vagy az általuk írásban kijelölt, a b)-c) és e)-j) pontban foglalt esetek kivételével a kötelezettséget vállaló szerv alkalmazásában álló személy,"

20. § Az Ámr. 75. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A kötelezettségvállalást követően gondoskodni kell annak nyilvántartásba vételéről - ideértve a következő évi költségvetési keretszámokat determináló összegek nyilvántartásba vételét is -, és a kötelezettségvállalás értékéből az adott évet terhelő rész lekötéséről az érintett előirányzatok szabad keretének terhére. A lekötést legalább a kiemelt előirányzatok szintjén kell végrehajtani. A nyilvántartás tartalmazza legalább a kötelezettségvállalás azonosító számát, a kötelezettségvállalást tanúsító dokumentum megnevezését, iktatószámát, keltét, a kötelezettségvállaló nevét, a kötelezettségvállalás tárgyát, összegét, évek szerinti forrását, a kifizetési határidőket és azok jogosultjait, továbbá a teljesítési adatokat."

21. § Az Ámr. 76. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A szakmai teljesítés igazolása a kiadás utalványozása előtt történik. A szakmai teljesítés igazolása során ellenőrizhető okmányok alapján - az Egészségbiztosítási Alapból finanszírozott természetbeni ellátások esetében a külön jogszabály szerint - ellenőrizni, szakmailag igazolni kell a kiadások teljesítésének jogosságát, összegszerűségét, ellenszolgáltatást is magában foglaló kötelezettségvállalás esetében - ha a kifizetés vagy annak egy része az ellenszolgáltatás teljesítését követően esedékes - annak teljesítését."

22. § (1) Az Ámr. 81. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) Az államháztartáson belülről,illetve államháztartáson kívülről továbbadási céllal juttatott pénzeszközzel az átvevő költségvetési szerv - a (3) bekezdésben foglalt kivétellel - az előirányzatait nem módosíthatja, e forrás terhére kötelezettséget nem vállalhat, azt az átvételkor továbbadási célú bevételként, átadáskor a továbbadási célú bevételek csökkentéseként kell elszámolnia."

(2) Az Ámr. 81. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(7) Amennyiben a költségvetési szerv az alaptevékenysége ellátásához kapcsolódóan meghatározott feladat ellátására támogatásban részesül, a támogatás összegét úgy kell megállapítani, hogy az fedezetet nyújtson a felmerült közvetlen és közvetett költségekre is. E rendelkezést nem kell alkalmazni az európai uniós forrásból finanszírozott támogatásokra."

23. § Az Ámr. 109. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"109. § (1) A fejezeti kezelésű előirányzatok feladatfinanszírozási körbe nem tartozó előirányzatai és az elkülönített állami pénzalapok nem alanyi jogon nyújtott ellátások, támogatások folyósítására, kedvezmények megtérítésére szolgáló előirányzatai (e fejezet alkalmazásában a továbbiakban együtt: előirányzatok) felhasználására a 110-131. § rendelkezéseit kell alkalmazni. Az előirányzatok pályázati rendszer keretében történő felhasználása során a 132-136. §-ban meghatározott szabályokat is alkalmazni kell.

(2) Az I. fejezet 4. cím 3. Az Országgyűlés elnökének közcélú felajánlásai, adományai alcím, az I. fejezet 4. cím 8. Volt köztársasági elnökök közcélú felajánlásai, adományai alcím, a XIX. Uniós fejlesztések fejezet, 2. cím, 4. alcím, 1. Gazdaságfejlesztés Operatív Program jogcímcsoport "JEREMIE-típusú pénzügyi eszközök" prioritása, valamint a XIX. Uniós fejlesztések fejezet, 2. cím, 4. alcím, 29. Közép-magyarországi Operatív Program jogcímcsoport "A tudásalapú gazdaság innováció- és vállalkozásorientált fejlesztése" prioritása terhére megvalósuló 1.3. intézkedés tekintetében e fejezet előírásait - az e §-ban foglalt előírások kivételével - nem kell alkalmazni.

(3) A 7. számú mellékletben megjelölt előirányzatok, részelőirányzatok, felhasználási jogcímek (a továbbiakban együtt: azonos célú előirányzatok) felhasználása során - az európai uniós forrásból finanszírozott támogatások felhasználásához szükséges technikai segítségnyújtás előirányzatai kivételével, a Területi Együttműködés előirányzatra külön jogszabályokban meghatározott eltérésekkel - a 110-136. §-ok rendelkezéseit a 137-153. §-ban foglalt eltérésekkel, kiegészítésekkel kell alkalmazni.

(4) A fejezetet irányító szerv a 14. § (2) bekezdés g)-h) pontjában, továbbá törvényben vagy kormányrendeletben meghatározottak szerinti, a fejezeti kezelésű előirányzatokkal kapcsolatos jogait az Áht. 100/J. § (2) bekezdése szerinti jogszabályban középirányító szervre ruházhatja.

(5) A fejezetet irányító szerv egyes fejezeti kezelésű előirányzatokra nézve az Áht. 100/J. § (2) bekezdése szerinti jogszabályban kijelölheti azt a kezelő szervet, amelynek előirányzat-átcsoportosítás nélkül átadja a fejezeti kezelésű előirányzat felett gyakorolt jogai és kötelezettségei - így különösen pályázat kiírása, a 112. § (2) bekezdés a)-b) pontja szerinti okirat kiadása és visszavonása vagy szerződés megkötése, módosítása, az attól történő elállás, annak felmondása, utalványozás, beszámoltatás, felhasználás ellenőrzése, a jogosulatlanul igénybe vett támogatás visszakövetelése, a könyvvezetési és beszámolási kötelezettségek teljesítése - meghatározott körét. A jogszabályban tételesen meg kell határozni az érintett fejezeti kezelésű előirányzatokat, valamint az átadott jogosultságok és kötelezettségek körét. A kezelő szervre nem lehet átruházni a fejezeti kezelésű előirányzatok tervezésével és megváltoztatásával összefüggő feladatokat, valamint a fejezetet irányító szerv beszámolási kötelezettségének teljesítésével kapcsolatos felelősséget.

(6) A fejezetet irányító szerv egyes fejezeti kezelésű előirányzatok szakigazgatási szervenként kiemelt előirányzati bontásban meghatározott részére nézve az Áht. 100/J. § (2) bekezdése szerinti jogszabályban kijelölheti valamely megyei kormányhivatal keretén belül működő szakigazgatási szervet arra, hogy a meghatározott rész felett az (5) bekezdésben rögzített jogait gyakorolja. A jogszabályban megjelölt előirányzat-hányadot terhelő kifizetések teljesítésére az államháztartásért felelős miniszter rendeletében foglaltak szerint külön, a fejezeti kezelésű előirányzatok gazdálkodásának lebonyolítására szolgáló számlához kapcsolódó alszámla vezethető. Az alszámla forrásait a szakigazgatási szerv által a feladatai ellátása során beszedett, a fejezeti kezelésű előirányzat javára elszámolandó bevételek, továbbá a fejezetet irányító szervtől - a szakigazgatási szerv által rendelkezésére bocsátott adatok alapján - érkező átutalások képezik.

(7) Az európai uniós forrásból finanszírozott támogatások rendelkezésre bocsátása külön jogszabályban foglaltak szerint, közreműködő szervezeten keresztül történhet.

(8) Az Áht. 100/J. § (2) bekezdése szerinti miniszteri rendeletben vagy a jogalkotási jog hiányában a fejezetet irányító szerv vezetője által kiadott szabályzatban rendelkezni kell

a) a fejezeti kezelésű előirányzatok 110. § (1) vagy (3) bekezdés szerinti felhasználási módjáról,

b) a támogatható tevékenységekről és kedvezményezettekről,

c) a támogatások - pályázati úton vagy egyedi döntéssel történő - elosztási módjáról,

d) a fejezeti kezelésű előirányzat forrásai rendelkezésre bocsátásának módjáról [124. §], az előleg folyósításának lehetőségéről,

e) a visszafizetést szolgáló biztosítékokról,

f) a beszámolás és a visszakövetelés rendjéről, a felhasználás ellenőrzési szabályairól,

g) a fejezeti kezelésű előirányzatok felhasználásával kapcsolatos rendelkezési jogosultságokról, ideértve az (5)-(6) bekezdés szerinti kezelő szerv esetleges kijelölését is,

h) az éven túli kötelezettségvállalás lehetőségéről, eseteiről, módjáról, és

i) a pályázatok lebonyolításának és a visszatérítési kötelezettséggel nyújtható támogatások különös szabályairól, és j) a 131. §-ban foglaltakról.

(9) Az Áht. 100/J. § (2) bekezdése szerinti belső normát a fejezetet irányító szerv vezetője a fejezeti kezelésű előirányzatok 20. § (4) bekezdése szerinti szabályzataként adja ki, amelyben rendelkezni kell különösen a fejezeti kezelésű előirányzatok megváltoztatásának, a támogatói döntések meghozatalának és a kötelezettségek vállalásának belső egyeztetési és engedélyezési eljárási, továbbá dokumentációs szabályairól, határidőiről, a pénzügyi teljesítés, a beszámoltatás, az ellenőrzés feladatainak rendjéről, mindezek határidőiről, szervezeti megosztásáról és az egyes szervezeti egységek feladatairól. Ha a fejezetet irányító szerv a szabályzatot jogalkotási jog hiányában adja ki, a szabályzatnak rendelkeznie kell a (8) bekezdés szerinti kérdésekről is.

(10) A Kormány irányítása vagy felügyelete alá tartozó fejezetek esetén a (8)-(9) bekezdés szerinti jogszabály, szabályzat hiányában a Kormány - az államháztartásért felelős miniszter javaslatára - elrendelheti az érintett fejezeti kezelésű előirányzatok felhasználásának felfüggesztését."

24. § Az Ámr. 120. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) A fejezetet irányító szerv az Áht. 122/B. §-ában meghatározott adatszolgáltatást a 9/a. számú melléklet szerint teljesíti. Az adatszolgáltatás nyilvános adatait a Kincstár a honlapján közzéteszi, a nem nyilvános adatokhoz a támogatók számára - jogosultság igénylés útján - elérhetőséget biztosít."

25. § (1) Az Ámr. 122. § (1)-(3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A Kincstár a köztartozások figyelemmel kísérése érdekében az e fejezet rendelkezései alapján bejelentett költségvetésből nyújtott támogatások kedvezményezettjeinek az Áht. 18/C. § (13) bekezdésében meghatározott adatait elektronikus úton megküldi az állami adóhatóság részére.

(2) Az állami adóhatóság az (1) bekezdés szerinti adatszolgáltatás alapján tájékoztatja a Kincstárt, amennyiben a kedvezményezettnek az adatszolgáltatást megelőző hónap utolsó napjáig esedékessé vált és meg nem fizetett köztartozása, illetve behajthatatlanság miatt törölt köztartozása van, vagy azt megfizette, illetve arra fizetési könnyítést (halasztást, részletfizetést) kapott. A tájékoztatás elektronikusan, a Kincstár és az állami adóhatóság közötti megállapodásban rögzített időpontban és adatstruktúrában történik. A Kincstár a monitoringrendszer számára az e fejezet előírásai szerint bejelentett költségvetésből nyújtott támogatások esetén a 8. számú melléklet 5.2. pontjában megjelölt jogosultakat elektronikus úton tájékoztatja a vonatkozó köztartozási információkról.

(3) A költségvetésből nyújtott támogatás utalványozója, folyósítója, a XIX. Uniós fejlesztések fejezetből európai uniós forrásból finanszírozott költségvetésből nyújtott támogatások esetén a közreműködő szervezet, annak hiányában az irányító hatóság (a továbbiakban együtt: a támogatások folyósítója) közvetlenül fordulhat az állami adóhatósághoz a kedvezményezettek köztartozás-mentességének ellenőrzése céljából az (1) bekezdés alapján nem bejelentett előirányzatok esetében. A megkeresés elektronikus úton, az állami adóhatóság által meghatározott formában történik. Kötelező az állami adóhatóság - általa meghatározott formában történő - közvetlen megkeresése abban az esetben, ha - a Kincstár által az (1) bekezdés szerint teljesített bejelentés időigényét is figyelembe véve -az utalványozás tervezett időpontjáig a támogatás folyósítójánál rendelkezésre álló legutóbbi, a (2) bekezdés szerint fogadott adatszolgáltatás tartalmának kialakítása során a kedvezményezett köztartozás-mentessége még nem volt vizsgálható és a kedvezményezett nem szerepel a köztartozásmentes adózói adatbázisban."

(2) Az Ámr. 122. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(5) Ha a köztartozás teljesítésére az állami adóhatóság határozatában új esedékességi határidőt állapít meg, az új időpontig a határozatban megjelölt összeget e rendelet alkalmazása során nem kell lejárt köztartozásként kezelni."

26. § Az Ámr. 131. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) Törvény vagy kormányrendelet eltérő rendelkezése hiányában a nem közigazgatási hatósági határozattal államháztartáson kívüli kedvezményezetteknek biztosított költségvetésből nyújtott támogatások esetén a támogatás igénylője vagy a kedvezményezett a fejezetet irányító szerv vezetőjénél kifogást nyújthat be, ha a pályázati eljárásra, a támogatási igény befogadására, a támogatási döntés meghozatalára, a támogatói okiratok kiadására vagy a támogatási szerződések megkötésére, a költségvetésből nyújtott támogatás folyósítására, visszakövetelésére vonatkozó eljárás jogszabálysértő. A kifogás benyújtásával, elbírálásával kapcsolatos eljárási szabályokat az Áht. 100/J. § (2) bekezdése alapján kiadott jogszabályban, jogalkotási jog hiányában nyilvános szabályzatban kell meghatározni."

27. § Az Ámr. kiegészül a következő 140/A. §-sal:

"140/A. § (1) Nem nyújthat be pályázatot az Európai Regionális Fejlesztési Alap, az Európai Szociális Alap és a Kohéziós Alap forrására az a helyi önkormányzat - ideértve a helyi önkormányzat részvételével működő települési önkormányzatok többcélú kistérségi társulását, helyi önkormányzatok társulását, valamint a 2007-2013 időszakban az Európai Regionális Fejlesztési Alapból, az Európai Szociális Alapból és a Kohéziós Alapból származó támogatások felhasználásának általános eljárási szabályairól szóló rendeletben foglaltak szerint létrehozott konzorciumot is -, amely a Magyar Köztársaságnak az Európai Unióhoz történő csatlakozásáról szóló 2004. évi XXX. törvény X. melléklet 8. Környezetvédelem címszó alatt előírt határidőig a szennyvízkezeléssel kapcsolatban a 91/271 EGK irányelv 3,4. és 13. cikkét, az ivóvízkezeléssel kapcsolatban a 98/83/EK irányelvet, valamint a hulladékkezeléssel kapcsolatban 2006/12/EK irányelven és 94/62/EK irányelvet átültető jogszabályban előírt kötelezettségeket 2011. január 1-jéig nem teljesítette, a teljesítésre irányuló beruházások nincsenek folyamatban, vagy a teljesítés érdekében nem nyújtott be pályázatot.

(2) Az (1) bekezdésben foglalt rendelkezést nem kell alkalmazni, ha a helyi önkormányzat vagy a részvételével működő többcélú kistérségi társulás, helyi önkormányzatok társulása, valamint a 2007-2013 időszakban az Európai Regionális Fejlesztési Alapból, az Európai Szociális Alapból és a Kohéziós Alapból származó támogatások felhasználásának általános eljárási szabályairól szóló rendeletben foglaltak szerint létrehozott konzorcium 2011. január 1-jét követően

a) jogszabály által előírt kötelező feladat teljesítése érdekében nyújt be pályázatot,

b) az (1) bekezdésben foglalt kötelezettsége teljesítése érdekében nyújt be pályázatot, vagy

c) az a) és b) pontokon kívüli okból nyújt be pályázatot, de van olyan b) pont szerinti pályázata, amelynek tekintetében

ca) egyfordulós pályáztatás már érvényes támogatási döntés született, vagy

cb) kétfordulós pályáztatás esetén a projektkoncepciót már elfogadták.

(3) A (2) bekezdés cb) pontja szerinti esetben, ha a részletes projektjavaslat a derogáció teljesítésére vonatkozó pályázati útmutatóban rögzített határidőig nem kerül benyújtásra, az (1) bekezdésben foglalt tilalmat ismételten alkalmazni kell. A projektkoncepció elfogadása és a részletes projektjavaslat benyújtására rendelkezésre álló határidő között megítélt, az Európai Regionális Fejlesztési Alapból, az Európai Szociális Alapból, valamint a Kohéziós Alapból folyósítandó költségvetésből nyújtott támogatások - a (2) bekezdés a) és b) pontjában foglalt kivétellel - felfüggesztésre kerülnek az (1) bekezdésben foglalt kötelezettségek teljesítése érdekében készített pályázat ismételt benyújtásáig."

28. § Az Ámr. 156. §-a kiegészül a következő (3) bekezdéssel:

"(3) A költségvetési szerv vezetője köteles szabályozni a szabálytalanságok kezelésének eljárásrendjét, amely - a fejezetet irányító szervek kivételével - a költségvetési szerv szervezeti és működési szabályzatának mellékletét képezi."

29. § Az Ámr. 160. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"160. § (1) A költségvetési szerv vezetője köteles olyan monitoring rendszert működtetni, mely lehetővé teszi a szervezet tevékenységének, a célok megvalósításának nyomon követését.

(2) A költségvetési szerv monitoring rendszere az operatív tevékenységek keretében megvalósuló folyamatos és eseti nyomon követésből, valamint az operatív tevékenységektől függetlenül működő belső ellenőrzésből áll."

30. § Az Ámr. 174. §-a kiegészül a következő (3a) és (3b) bekezdéssel:

"(3a) A (3) bekezdésben meghatározott felhatalmazó levél hiányában, a IX. Helyi önkormányzatok támogatásai és átengedett személyi jövedelemadója fejezet terhére történő költségvetési támogatás utalványozását a helyi önkormányzatokért felelős miniszter felfüggeszti. A felhatalmazó levél pótlásáról szóló kincstári értesítést követően a helyi önkormányzatokért felelős miniszter a felfüggesztett támogatást utalványozza. A Kincstár a nettó finanszírozáson kívüli támogatást az utalványozást követő banki napon teljesíti a helyi önkormányzatok részére. A nettó finanszírozás hatálya alá tartozó támogatás felfüggesztése esetén a folyósítás a pótlást követő nettó finanszírozási támogatás - 16. számú melléklet szerinti - utalási időpontjában teljesíthető.

(3b) A Kincstár minden hónap 5-éig írásban tájékoztatja a helyi önkormányzatokért felelős minisztert az adott hónapban felhatalmazó levéllel nem rendelkező önkormányzatokról, többcélú kistérségi társulásokról."

31. § (1) Az Ámr. 180. § (3)-(5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) A Kincstár a január havi keret megállapításakor a (2) bekezdés b) pontja szerinti támogatást a költségvetési szerv előzetes kincstári költségvetése alapján állapítja meg, amelyet - a Honvédelmi Minisztérium és a Polgári Nemzetbiztonsági Szolgálatok kivételével -a személyi juttatások eredeti támogatási előirányzata 1/12-ének40%-ával és a munkaadókat terhelő járulékok eredeti támogatási előirányzata 1/12-ével csökkent a személyi juttatásokat, valamint egyéb kifizetéseket terhelő, illetve azokkal összefüggésben felmerülő és az államháztartás alrendszereit megillető közterhek biztosítása érdekében. A Kincstár elnöke e mértéktől az irányító szerv kezdeményezésére eltérést engedélyezhet.

(4) Ha a kincstári költségvetéssel rendelkező költségvetési szervnek az elismert tartozásállományáról benyújtott adatszolgáltatása alapján az állammal vagy a társadalombiztosítás pénzügyi alapjaival szemben tartozása van, a Kincstár az időarányos előirányzat-felhasználási keret megnyitását megelőzően a tartozás összegét, legfeljebb azonban a megnyitandó keret 50%-át a köztartozás zárolt fedezeti számlán történő elkülönítéssel zárolja.

(5) Az állami adóhatóság heti rendszerességgel tájékoztatja a Kincstárt a kincstári költségvetéssel rendelkező költségvetési szervek tartozásállományáról. Amennyiben a tájékoztatás alapján megállapítható, hogy a költségvetési szerv tartozásállománya magasabb az általa bejelentett összegnél, a Kincstár a (4) bekezdés szerint jogosult további előirányzat-felhasználási keret zárolására."

(2) Az Ámr. 180. § (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(8) A személyi juttatásokat, valamint egyéb kifizetéseket terhelő, illetve azokkal összefüggésben felmerülő és az államháztartás alrendszereit megillető közterhek befizetési kötelezettségének teljesítéséhez a Kincstár a tárgyévben aktuális havi és az egyidejűleg megküldött önrevízióra vonatkozó adóbevallás "A" részének űrlapjaiból a Kincstár által biztosított leválogató programmal előállított és elektronikus úton megküldött adatszolgáltatás alapján a befizetési kötelezettségeket a költségvetési szervek- beleértve a teljes egészében bevételből gazdálkodó szerveket is - előirányzat-felhasználási keretszámlájának megterhelésével teljesíti."

32. § Az Ámr. 192. §-a kiegészül a következő (6)-(8) bekezdéssel:

"(6) Az (1) bekezdésben szereplő költségvetési szerv a Kincstár által benyújtott beszedési megbízások teljesítése érdekében köteles a felhatalmazást a számlavezető hitelintézet részére megadni. A felhatalmazó levelet a 10032000-01457254 "Helyi önkormányzatok kötelezettségei" számla javára kell kitölteni.

(7) A (6) bekezdés szerinti dokumentációt a területileg illetékes igazgatóság útján a Kincstár részére kell megküldeni. A helyi önkormányzati költségvetési szerv pénzforgalmi számlavezető pénzintézet váltása esetén az új számlavezető ellenjegyzésével aláírt felhatalmazó levél eredeti példányát, a pénzintézetváltás bejelentésével egyidejűleg ugyancsak köteles megküldeni.

(8) A (7) pontban foglalt kötelezettség elmulasztása esetén a Kincstár az Egészségbiztosítási Alap terhére folyósított támogatás utalását a pótlásig felfüggeszti, azt a pótlást követő banki napon teljesíti."

33. § (1) Az Ámr. 195. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(5) A(3)-(4) bekezdésben foglaltak megfelelően irányadók a helyi önkormányzat által kötelezettségvállalással terhelt, az Áht. 64-64/B. §-ának hatálya alá tartozó, a központi költségvetésből származó támogatások maradványként feltüntetett, tárgyévben nem teljesített előirányzatainak összegére is."

(2) Az Ámr. 195. § (10) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(10) Az (1)-(2) bekezdésben foglaltak szerinti visszafizetési kötelezettség, illetve az önkormányzatot megillető pótlólagos hozzájárulás és támogatás kiutalás összegének megállapítása és teljesítése során az alábbiak szerint kell eljárni:

a) az Áht. 64-64/A. §-ának hatálya alá tartozó normatív állami hozzájárulások és normatív, kötött felhasználású támogatások, valamint a helyi önkormányzatok jövedelemkülönbségének mérséklését szolgáló támogatás egyenlegét,

b) az Áht. 64-64/A. §-ának hatálya alá nem tartozó központi költségvetésből származó támogatások összegét jogcímenként

kell megállapítani és megfizetni."

34. § Az Ámr. 202. § (2)-(3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) A kincstári költségvetési jelentés magában foglalja a kincstári költségvetés éves előirányzatait, a tárgyhónap végéig igénybe vett előirányzat-felhasználási kereteit, a tárgyhónap végéig teljesített kiadásait, bevételeit, zárolt előirányzatait, és a még nem teljesült kötelezettségvállalásokat teljeskörűen. A 109. § (6) bekezdése szerinti fejezeti kezelésű előirányzatok esetén a kincstári költségvetési jelentésben elkülönítetten jelennek meg a megyei kormányhivatalok által kezelt, és az adott fejezeti kezelésű előirányzat egyéb előirányzat-hányadainak adatai.

(3) A kincstári költségvetési jelentést a Kincstár a tárgyhónapot követő hónap 10. napjáig honlapján - a Polgári Nemzetbiztonsági Szolgálatok és a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálatok kivételével - közzéteszi, ahol a) a költségvetési szerv, központi, fejezeti kezelésű előirányzat, alapkezelő szerve a saját vagy kezelt előirányzatai,

b) a fejezetet irányító szerv az irányítása alá tartozó fejezetbe sorolt valamennyi költségvetési szerv, központi és fejezeti kezelésű előirányzat, alap,

c) az államháztartásért felelős miniszter valamennyi költségvetési szerv, központi és fejezeti kezelésű előirányzat, alap adatait megtekintheti, letöltheti."

35. § Az Ámr. 241. §-a kiegészül a következő (13) bekezdéssel:

"(13) Az önhibájukon kívül hátrányos helyzetben lévő települési önkormányzatok 2010. évi vagy az azt megelőző év(ek) támogatása év végi elszámolása, felülvizsgálata, helyszíni vizsgálata során e rendelet előírásai közül a 195. § (10) bekezdésének rendelkezéseit a 2011. január 1-je előtt hatályos szövegével kell alkalmazni."

36. § Az Ámr. 242. §-a kiegészül a következő (5) bekezdéssel:

"(5) Ha e rendelet az OEP, az ONYF, vagy a társadalombiztosítás igazgatási szerveiről rendelkezik, azon kizárólag az önálló költségvetési szervként működő társadalombiztosítási költségvetési szerveket kell érteni, a megyei kormányhivatalok társadalombiztosítási szakigazgatási szerveit nem."

37. § (1) Az Ámr. 3. számú mellékelte helyébe e rendelet 1. számú melléklete, 7. számú mellékelte helyébe e rendelet 2. számú melléklete, 10. számú melléklete helyébe e rendelet 3. számú melléklete, 15. számú melléklete helyébe e rendelet 4. számú melléklete, 19/A. számú melléklete helyébe e rendelet 5. számú melléklete, 22. számú melléklete helyébe e rendelet 6. számú melléklete lép.

(2) Az Ámr. kiegészül e rendelet 7. számú melléklete szerinti 9/a. számú melléklettel.

(3) Az Ámr. 16. számú melléklete helyébe e rendelet 8. számú melléklete lép.

38. § (1) Ez a rendelet - a (2)-(4) bekezdésben foglalt kivételekkel - a kihirdetését követő napon lép hatályba.

(2) E rendelet 1-17. §-a, 18. § (1) bekezdése, 19-36. §-a, 37. § (1)-(2) bekezdése, 39. §-a, 40. § (1)-(2) bekezdése, valamint 43. §-a 2011. január 1-jén lép hatályba.

(3) E rendelet 18. § (2) bekezdése 2011. január 2-án lép hatályba.

(4) E rendelet 40. § (3) bekezdése 2011. január 3-án lép hatályba.

39. § Az Ámr. 2. § 18. pont b) alpontjában a "Vám- és Pénzügyőrség" szövegrész helyébe a "Nemzeti Adó- és Vámhivatal" szöveg, 8. § (2) bekezdésében az "ONYF és ezek igazgatási szervei" szövegrész helyébe az "ONYF és igazgatási szervei" szöveg, 11. § (4) bekezdésében az "együttes jogszabályban vagy határozatban" szövegrész helyébe a "jogszabályban, jogalkotási jog hiányában közös megállapodásban" szöveg, 25. § (2) bekezdés a) pontjában "a Nemzetgazdasági Minisztérium" szövegrész helyébe "az államháztartásért felelős miniszter által irányított minisztérium" szöveg, 25. § (2) bekezdés c) pontjában a "Belügyminisztérium" szövegrész helyébe a "helyi önkormányzatokért felelős miniszter által irányított minisztérium" szöveg, 33. §-ában a "(3) bekezdés bc) pontjával" szövegrész helyébe a "(3) bekezdés b) pont bb) alpontjával" szöveg, 36. § (1) bekezdés e) pont ed) pontjában a "pénzmaradványa működési, illetve felhalmozási cél szerinti tagolásban" szövegrész helyébe a "pénzmaradványa, vállalkozási maradványa működési, illetve felhalmozási cél szerinti tagolásban," szöveg, 39. § (2) bekezdésében a "működési célú pénzeszközátadást" szövegrész helyébe a "támogatásértékű működési kiadást" szöveg, 51. § (2) bekezdésében a "46. § (1) és (3) bekezdése" szövegrész helyébe a "46. § (1)-(3) bekezdése" szöveg, 51. § (5) bekezdésében a "tartalmi és formai szempontból ellenőrzött" szövegrész helyébe "az irányító szerv vezetője által jóváhagyott" szöveg. 51. § (5) bekezdésében a "Kincstár területi szervéhez" szövegrész helyébe a "Kincstár területileg illetékes szervéhez" szöveg, 59/A. § (2) bekezdésében az "58. § (1) bekezdés d) pontja" szövegrész helyébe az "58. § (1) bekezdés c) pontja" szöveg, 61. § (3) bekezdésében a "költségvetés általános tartalékából és a céltartalékból" szövegrész helyébe a "rendkívüli kormányzati intézkedésekre szolgáló tartalékból és a költségvetés céltartalékából" szöveg, 62. § (1) bekezdésében a "Belügyminisztériumhoz" szövegrész helyébe a "helyi önkormányzatokért felelős miniszterhez" szöveg, 62. § (3) bekezdésében a "Belügyminisztériumot" szövegrész helyébe a "helyi önkormányzatokért felelős minisztert" szöveg, a Belügyminisztérium" szövegrész helyébe a "helyi önkormányzatokért felelős miniszter" szöveg, 62. § (4) bekezdésében az "Áht. 64. §-ának (5) bekezdésében" szövegrész helyébe az "Áht. 64. § (4) és (5) bekezdésében" szöveg, 62. § (5) bekezdésében az "Áht. 64. §-ának (5) bekezdése" szövegrész helyébe az "Áht. 64. § (4) és (5) bekezdése" szöveg, a "Belügyminisztérium" szövegrész helyébe a "helyi önkormányzatokért felelős miniszter" szöveg, 62. § (9) bekezdésében a "Belügyminisztériumot" szövegrész helyébe a "helyi önkormányzatokért felelős minisztert" szöveg, 62. § (10) bekezdésében a "Belügyminisztérium vezet nyilvántartást" szövegrész helyébe a "helyi önkormányzatokért felelős miniszter nyilvántartást vezet" szöveg, az "a Nemzetgazdasági Minisztérium" szövegrész helyébe az "az államháztartásért felelős miniszter" szöveg, 65. § (1) bekezdésében az "iparűzési adóerő-képesség teljesülésének vizsgálatára" szövegrész helyébe az "iparűzési adóerő-képesség vizsgálatára" szöveg, 70. § (1) bekezdés b) pontjában a "Belügyminisztérium, az országos kisebbségi önkormányzatok támogatását" szövegrész helyébe a "helyi önkormányzatokért felelős miniszter, a helyi kisebbségi önkormányzatok feladatarányos támogatási előirányzatáról és az országos kisebbségi önkormányzatok támogatását" szöveg, 110. § (2) bekezdésében a "109. § (6) bekezdésében" szövegrész helyébe a "109. § (7) bekezdésében" szöveg, 112. § (4) bekezdésében az "55. § (6) bekezdése" szövegrész helyébe az "55. § (5) bekezdése" szöveg, az "55. § (6) bekezdésében" szövegrész helyébe az "55. § (5) bekezdésében" szöveg, 119. § (4) bekezdésében az "55. § (6) bekezdése" szövegrész helyébe az "55. § (5) bekezdése" szöveg, 123. §-ában az "adóhatóságok Áht. 18/C. §-ának (15) bekezdésében meghatározott adatszolgáltatása" szövegrész helyébe az "az adóhatóság adatszolgáltatása" szöveg, 145. § (4) bekezdésében az "adóhatóságok számára" szövegrész helyébe az "állami adóhatóság számára" szöveg, 153. § (2) bekezdésében a "kártya-igénylőlap" szövegrész helyébe a "hiteligénylő lap" szöveg, 155. § (1) bekezdésében az "ezen belül folyamatba épített, előzetes, utólagos és vezetői ellenőrzéseket (FEUVE) működtetni" szövegrész helyébe a "valamint az annak részét képező belső ellenőrzést" szöveg, a 163. § (1) bekezdésében a " pénzügyi-számviteli végzettséggel" szövegrész helyébe a "pénzügyi-számviteli vagy jogi végzettséggel" szöveg, a 163. § (6) bekezdés e) pontjában a "központi költségvetés általános tartalékából" szövegrész helyébe a "rendkívüli kormányzati intézkedésekre szolgáló tartalékból" szöveg, 165. § (3) bekezdés e) pontjában az "adóhatósággal, a vám- és pénzügyőrség szerveivel" szövegrész helyébe az "állami adóhatósággal, a vámhatósággal" szöveg, 180. § (1) bekezdésében az "Áht. 102. §-a (1) bekezdésének a) pontja" szövegrész helyébe az "Áht. 102. § (1) bekezdése" szöveg, 180. § (6) bekezdés c) pontjában az "APEH" szövegrész helyébe az "állami adóhatóság" szöveg, 184. § (6) bekezdésében az "Áht. 102. §-a (12) bekezdésének c) pontjában" szövegrész helyébe az "Áht. 102. § (6) bekezdés b) pontjában" szöveg, 188. § (1) bekezdésében a "Belügyminisztérium" szövegrész helyébe a "helyi önkormányzatokért felelős miniszter" szöveg, 188. § (2) bekezdésében a "25-én" szövegrész helyébe a "nettó finanszírozási támogatásának - 16. számú melléklet szerinti - utalási időpontjában" szöveg, 188. § (4) bekezdésében a "Belügyminisztériummal. A Belügyminisztérium" szövegrész helyébe a "helyi önkormányzatokért felelős miniszterrel. A helyi önkormányzatokért felelős miniszter" szöveg, 188. § (13) bekezdésében a "Belügyminisztérium" szövegrész helyébe a "helyi önkormányzatokért felelős miniszter" szöveg, 188. § (15) bekezdésében a "Belügyminisztériumot" szövegrész helyébe a "helyi önkormányzatokért felelős minisztert" szöveg, 188. § (16) bekezdésében a "Belügyminisztérium" szövegrész helyébe a "helyi önkormányzatokért felelős miniszter" szöveg, 189. § (1) és (2) bekezdésében az "az önkormányzatokért felelős" szövegrész helyébe az "a helyi önkormányzatokért felelős" szöveg, 193. § (1) bekezdésében az "adóhatóság az Igazgatóságoknak" szövegrész helyébe az "állami adóhatóság az Igazgatóságoknak" szöveg, 195. § (1) bekezdés a) pontjában a "történt benyújtását" szövegrész helyébe a "történő, az államháztartási számviteli kormányrendelet 10. § (5) és (6) bekezdésében foglalt benyújtási határidejét" szöveg, 195. § (6) bekezdésében a "költségvetési törvényben foglaltak szerint" szövegrész helyébe a "költségvetési törvényben és az Áht. 64/A. § (4) bekezdésében foglaltak szerint" szöveg, 195. § (8) bekezdésében a "beszámolójának az Igazgatósághoz történő benyújtási határidejétől" szövegrész helyébe a "beszámolója szerinti visszafizetési kötelezettségére vonatkozóan április 30-ig" szöveg, 195. § (11) bekezdésében a "hozzájárulás vagy a támogatás együttes összege, illetőleg az igénybevételi" szövegrész helyébe a "hozzájárulás és a támogatás együttes összege, vagy az igénybevételi" szöveg, 206. § (3) bekezdésében az "APEH-adatszolgáltatást" szövegrész helyébe az "állami adóhatóság adatszolgáltatását" szöveg, az "APEH-nak" szövegrész helyébe az "állami adóhatóságnak" szöveg, 206. § (4) bekezdésében az "APEH" szövegrész helyébe az "állami adóhatósági" szöveg, 217. § c) pontjában az "Áht. 49. § (5) bekezdés t) pontja" szövegrész helyébe az "Áht. 49. § (5) bekezdés t)-u) pontja" szöveg, 233. § (1) bekezdésében a "honvédelmi" szövegrész helyébe a "honvédelemért felelős" szöveg, 235. § (2) bekezdésében "az irányító szerv" szövegrész helyébe "a fejezeti kezelésű előirányzat kezelő szerve" szöveg, 235. § (3) bekezdésében a "bruttó egymillió" szövegrész helyébe a "bruttó ötmillió" szöveg, 235. § (4) bekezdésében "Az irányító szerv" szövegrész helyébe "A fejezeti kezelésű előirányzat kezelő szerve" szöveg, 237. § (4) bekezdésében az "5-éig" szövegrész helyébe a "20-áig" szöveg, 237. § (5) bekezdésében az "APEH" szövegrész helyébe az "állami adóhatóság" szöveg, 237. § (7) bekezdésében a "Belügyminisztérium" szövegrész helyébe a "helyi önkormányzatokért felelős miniszter" szöveg, 237. § (8) bekezdésében az "APEH" szövegrész helyébe az "állami adóhatóság" szöveg, valamint 243. § (1) bekezdésében az "Áht. 24. § (9) bekezdése" szövegrész helyébe az "Áht. 100/J. § (2) bekezdése" szöveg lép.

40. § (1) Hatályát veszti az Ámr. 2. § 5. pontja, 3. § (6) és (7) bekezdése, 17. § (11) bekezdése, 61. § (1) bekezdése, 86. §-a és az azt megelőző cím, 116. §-a és az azt megelőző alcím, 120. § (2) bekezdése, 140. § (7) és (8) bekezdése, 161. §-a és az azt megelőző cím, valamint 2. számú melléklete.

(2) Hatályát veszti az Ámr. 9. § (1) bekezdés c) pontjában "- az Országos Rádió és Televízió Testület kivételével -" szövegrész, a 60. § (5) bekezdésében a "az Áht. 100/A. § (3) bekezdésében foglalt korlátozásra is figyelemmel" szövegrész, 81. § (3) bekezdésében a "(lebonyolítási)" szövegrész, 81. § (9) bekezdésében a "3/A. § (1) bekezdés ba)-bf) pont szerinti" szövegrész, valamint 153. § (1) bekezdésében az "átmeneti likviditási problémákat kezelő" szövegrész.

(3) Hatályát veszti az Ámr. 241. § (8) bekezdése, valamint 249. § (3) bekezdés a) és b) pontja.

41. § (1) Hatályát veszti az Ámr. 162. §-át megelőző alcím, valamint 240. § (3) bekezdése.

(2) Hatályát veszti az Ámr. 249. § (3) bekezdés b) pontjában az "és 248. §-a" szövegrész.

(3) E rendelet 2011. január 4-én hatályát veszti.

42. § Nem lép hatályba az Ámr. 162. §-a és 248. §-a.

43. § (1) A külföldi kiküldetéshez kapcsolódó elismert költségekről szóló 168/1995. (XII. 27.) Korm. számú rendelet kiegészül a következő 4/B. §-sal:

"4/B. § A4/A. §-nak az államháztartás működési rendjéről szóló 292/2009. (XII. 19.) Korm. rendelet módosításáról szóló 313/2010. (XII. 23.) Korm. rendelettel megállapított rendelkezését a 2011. január 1-jétől kezdődő kiküldetések esetében kell alkalmazni."

(2) A külföldi kiküldetéshez kapcsolódó elismert költségekről szóló 168/1995. (XII. 27.) Korm. számú rendelet 4/A. § (2) bekezdésében a "napi 25 eurónak" szövegrész helyébe a "napi 40 eurónak" szöveg lép.

Orbán Viktor s. k.,

miniszterelnök

1. számú melléklet a 313/2010. (XII. 23.) Korm. rendelethez

3. számú melléklet a 292/2009. (XII. 19.) Korm. rendelethez

2. számú melléklet a 313/2010. (XII. 23.) Korm. rendelethez

7. számú melléklet a 292/2009. (XII. 19.) Korm. rendelethez

Összehangolás szabályai alá tartozó előirányzatok

3. számú melléklet a 313/2010. (XII. 23.) Korm. rendelethez

10. számú melléklet a 292/2009. (XII. 19.) Korm. rendelethez

4. számú melléklet a 313/2010. (XII. 23.) Korm. rendelethez

15. számú melléklet a 292/2009. (XII. 19.) Korm. rendelethez

ADATLAPOK JEGYZÉKE

15/A 1.1. számú adatlap

15/A 1.1. számú adatlap

15/A 2.1. számú adatlap

15/A 2.1. számú adatlap

15/A 2.1. számú adatlap

15/A 2.2. számú adatlap

15/A 2.3. számú adatlap

15/A 2.3. számú adatlap

15/A 2.3. számú adatlap

15/A 2.4. számú adatlap

15/A 2.5. számú adatlap

15/A 2.6. számú adatlap

15/A 3.1. számú adatlap

15/A 3.2. számú adatlap

15/A 4.1. számú adatlap

15/A 4.2. számú adatlap

16/A 4.2. számú adatlap

15/A 5.1. számú adatlap

15/A 5.2. számú adatlap

15/A 5.3. számú adatlap

15/A 5.4. számú adatlap

15/B 1.1. számú adatlap

15/B 1.1. számú adatlap

15/B 3.1. számú adatlap

15/B 3.1. számú adatlap

15/B 3.1. számú adatlap

15/B 3.2. számú adatlap

15/B 4.1. számú adatlap

15/B 4.1. számú adatlap

15/B 4.2. számú adatlap

15/B 4.2. számú adatlap

15/B 4.2. számú adatlap

5. számú melléklet a 313/2010. (XII. 23.) Korm. rendelethez

19/A. számú melléklet a 292/2009. (XII. 19.) Korm. rendelethez

KITÖLTÉSI ÚTMUTATÓ

01-R űrlap: MÉRLEG-JELENTÉS 2010.

01-R-A űrlap: Mérleg-jelentés (Az eszközök és a források alakulása)

01-R-B űrlap: A részesedések és a részesedések utáni osztalékok alakulása

01-R-C űrlap: A közteher-bevételek adósainak alakulása

01. űrlap: MÉRLEG-JELENTÉS

Az űrlap a központi költségvetési szervek, a társadalombiztosítási költségvetési szervek, az elkülönített állami pénzalapok, a társadalombiztosítási pénzügyi alapok és a fejezeti kezelésű költségvetési előirányzatok (beleértve a fejezeti kezelésű előirányzatként megtervezett központi beruházásokat és támogatási célprogramokat is), a központi kezelésű (ún. nemzetgazdasági) előirányzatok, a vagyonkezelő szervezetek, valamint a helyi önkormányzati és a helyi kisebbségi önkormányzati költségvetési szervek (a továbbiakban együtt: az államháztartási szervezetei) kettős könyvvezetési kötelezettsége alapján az eszközök és a források évközi alakulásának áttekintésére szolgál.

A mérlegjelentés minden adatszolgáltatási időszakában a tárgyév eleji (január 1-jei) nyitóállományból kiindulva az adatszolgáltatási időszak teljes halmozott forgalmát kell szerepeltetni.

Az űrlap három részből áll:

A) Az eszközök és a források alakulása

B) A részesedések és a részesedések utáni osztalékok alakulása

C) A közteher-bevételek adósainak alakulása

Az űrlap használatát az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény (a továbbiakban: Áht.) végrehajtására szolgáló, az államháztartás működési rendjéről szóló 292/2009. (XII. 19.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Ámr.) XI. fejezetének 206. §-a írja elő.

KITÖLTÉSI ÚTMUTATÓ 2010.

01-R-A űrlap: Mérleg-jelentés (Az eszközök és a források alakulása)

Az űrlap elsősorban a pénzügyi eszközök és kötelezettségek alakulását részletezi, figyelemmel a negyedéves nemzeti számlák államháztartási komponenseinek összeállítására vonatkozó hazai és nemzetközi adatszolgáltatási kötelezettségre. Az űrlap az éves könyvviteli mérlegtől eltérően kiemeli a pénzügyi eszközök és kötelezettségek államháztartáson belüli elszámolásait és a külfölddel szembeni követeléseket, illetve tartozásokat, ideértve a devizában vezetett bankszámlákat és a valutapénztárakat is.

Az űrlapot a fejezeti kezelésű előirányzatok esetében a könyvvezetés kialakult rendjéhez igazodóan kell kitölteni. Amennyiben a fejezeti költségvetésbe integrált elkülönített állami pénzalap továbbra is önálló könyvvezetést végez, a jogutód "támogatási célprogram" önálló adatszolgáltató lehet. A fejezetért felelős szerv ellenőrizni tartozik a fejezeti kezelésű előirányzatokra vonatkozó adatszolgáltatás teljességét. A központi kezelésű előirányzatok (nemzetgazdasági elszámolások, államadóssági elszámolások) eszközeinek és forrásainak teljes körűségéről - beleértve az Államadósság Kezelő Központ Zrt. és más analitikus helyek elszámolásait is - a Magyar Államkincstár gondoskodik a kincstári elszámolások beszámolási és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 240/2003. (XII. 17.) kormányrendelet alapján vezetett könyvvezetés adataiból.

Az időközi mérlegjelentés összeállítása a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (a továbbiakban: Szt.) és az államháztartás szervezetei beszámolási és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 249/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet (a továbbiakban: SzVhr.) által elrendelt könyvvezetés adataiból történik.

Az űrlap adatai követik a könyvviteli mérleg sorait, illetve egyes tételeket kiemelten is bemutatnak. A mérlegjelentés kitöltése a negyedéves főkönyvi kivonat állományi számlák oszlopainak egyenleg rovat-párjában szereplő adatok alapján, a könyvvezetési és beszámolási kötelezettséget tartalmazó rendelkezésekben előírt főkönyvi feladásokra támaszkodva történik. A kitöltést megelőzően a leltározást, a zárlati műveleteket nem kell elvégezni.

Az űrlap egyes sorai tartalmazzák a főkönyvi számlákra történő hivatkozásokat.

Az űrlap oszlopai az eszközöknek és a forrásoknak a tárgyév első napján (január 1-jén) és a tárgyidőszak végén megállapított állományát, és a tárgyidőszakban bekövetkezett (halmozott) állományváltozások összetevőit, ezen belül a pénzforgalmi és nem pénzforgalmi tranzakciókat, az egyoldalú (partner nélküli) volumenváltozást eredményező eseményeket, valamint az átértékeléseket (beleértve a piaci értéken alapuló terven felüli értékcsökkenést, az értékvesztést, a korábban elszámolt értékvesztés visszaírását és az értékhelyesbítéseket) tartalmazzák.

A tőkeváltozásokat részletező 412-414 főkönyvi számlák bontására vonatkozó előírás olyan szerkezetet tartalmaz, amely a változásokat az ezen űrlap 4-7. oszlopainak megfelelő tartalom szerint bontja szét.

Az űrlap 3. oszlopa: Állomány a tárgyév elején

Az eszközöknek és forrásoknak az adatszolgáltatási tárgyév első napján (minden adatszolgáltatási időszakban a január 1-jén) kimutatott állománya, melyeknek meg kell egyezniük az előző évi éves mérlegbeszámoló adataival, a megfeleltethetőség szintjén.

Az űrlap 4. oszlopa: Állományváltozás pénzforgalmi tranzakciók miatt

Az űrlap 4. oszlopa a könyvvezetésben feljegyzendő pénzforgalmi események hatásaként jelentkező állományváltozásokat foglalja össze. Tranzakciónak tekintünk egyébként minden olyan gazdasági eseményt, amely két gazdasági szervezet, illetve egy gazdasági szervezet két különböző rendeltetésű (önálló elszámolású) szervezeti egysége között kölcsönös megállapodás alapján jön létre. A tranzakció fogalmába - a kialakított módszertani konvenció alapján - beletartozik a közterhek megfizetése is. A hatályos számvitel az államháztartásban döntően a pénzforgalomban jelentkező gazdasági eseményeket rögzíti, de egyre nagyobb jelentőséggel bírnak azok a könyvelési tételek is, amelyek a számviteli feljegyzésre kerülő gazdasági-pénzügyi eseményeket az üzleti világban szokásos tartományban értelmezik. Annak érdekében, hogy a tranzakciók mindkét - pénzforgalmi és pénzforgalom nélküli - csoportja megismerhetővé váljék, a mérlegtételek változásaiból a pénzforgalomban jelentkező eseményeknek betudható hányad a beszámoló pénzforgalmi adataival összeegyeztethető legyen, az űrlap a tranzakciókat két külön oszlopban tünteti fel. A pénzforgalomban jelentkező tranzakciók a 4. oszlopban kapnak helyet.

Idetartozik ennek megfelelően minden olyan gazdasági esemény, amelynek a pénzforgalma a 31-36. számlacsoportokban jelenik meg.

A könyvvezetési kötelezettségek módosulásával összhangban a követelések és a kötelezettségek állományában, valamint a raktárral rendelkező államháztartási szervezeteknél a készletek állományában bekövetkező változások közül a pénzforgalomban is jelentkező forgalmat ebben az oszlopban kell feltüntetni.

Fontos szempont, hogy amennyiben valamely vagyonelem értékesítése, eladása során a könyv szerinti nyilvántartási érték és a tranzakciós pénzforgalmi érték eltér, a 4. oszlopban a tranzakció pénzforgalmi értékét (pl. az eladási árat), míg a nyilvántartási érték és tranzakciós érték különbözetét (a tartási nyereséget vagy veszteséget) a 7. oszlopban kell feltüntetni.

Egyes mérlegtételek speciális elszámolásait az űrlap sorainak részletes ismertetése tartalmazza.

Az űrlap 5. oszlopa: Állományváltozás nem pénzforgalmi tranzakciók miatt

Az űrlap 5. oszlopa a könyvvezetésben feljegyzendő gazdasági események (tranzakciók) következményeként adódó, pénzforgalomban nem jelentkező események hatásaként jelentkező állományváltozásokat foglalja össze. Ide tartoznak pl. a térítésmentes átvételek-átadások (Immateriális javak és tárgyi eszközök állományának alakulása 38 űrlap 08 és 17 sorának megfelelően), a saját kivitelezésben megvalósított és az állományi számlákon nyilvántartásba vett aktivált eszközök értéke (Immateriális javak és tárgyi eszközök állományának alakulása 38 űrlap 06 és 07 sorának megfelelően), továbbá az adósság-elengedés, amely a két fél megállapodásán alapul.

Ugyancsak itt kell kimutatni a tárgyi eszközök értékcsökkenését (Immateriális javak és tárgyi eszközök állományának alakulása 38 űrlap23, 24, 27, 29 sorával egyezően), amelyet az SzVhr. 30. §-ának előírásai alapján negyedévente kell elszámolni. Az értékcsökkenés (ide nem értve a terven felüli értékcsökkenést) elszámolása a statisztikai szabványok szerint tranzakciónak minősül, mégpedig speciális tranzakciónak, mert noha nincs partner, de a statisztika különbséget tesz egy adott szervezeti egység két különböző minősége (jelen esetben az eszköz tulajdonosa és a termelést végző) között.

Fontos szempont, hogy amennyiben valamely vagyonelem átadása során a könyv szerinti nyilvántartási érték és a tranzakciós elszámolási érték eltér, az 5. oszlopban a tranzakció elszámolási árát, míg a nyilvántartási érték és tranzakciós érték különbözetét (a tartási nyereséget vagy veszteséget) a 7. oszlopban kell feltüntetni.

A készletek állományának készletfelhasználással kapcsolatos változását, az adósok állományának előírással, bevallással, esetleg számlázással kapcsolatos változását, az áruszállításból és szolgáltatásból származó követelések állományának számlázással, előírással kapcsolatos változását ugyancsak ebben az oszlopban kell elszámolni.

Egyes mérlegtételek speciális elszámolásait az űrlap sorainak részletes ismertetése tartalmazza.

Az űrlap 6. oszlopa: Egyéb volumenváltozás

Az űrlap 6. oszlopa a szokásos gazdasági események (tranzakciók) közé nem tartozó, az eszközök, készletek, követelések, kötelezettségek volumenét - általában rendkívüli jelleggel és tranzakciós partner nélküli módon -befolyásoló állományváltozásokat foglalja össze. Ilyen volumenváltozások az eszközök gazdasági megjelenése (pl. talált, fellelt eszközök), eltűnése a gazdasági ciklusból (selejtezés, megsemmisítés), a katasztrófaveszteségek (fizikai eltűnés, megsemmisülés), az ellenérték nélküli kisajátítás (elkobzás), az eszközöket kivételesen érintő, váratlan és nagymértékű volumenváltozás (rendkívüli események), a besorolási rendszerek és a besorolások módosulásával kapcsolatos osztályozásbeli mozgások. Idetartozik még az az adósságleírás is, amely kivételes, egyoldalú intézkedés, és az adós már nem létezik, azaz nem lehetséges az adós könyveiből is a tartozást kivezetni. A behajthatatlan követelés hitelezési veszteségként való leírását ebben az oszlopban kell elszámolni. Csak az ilyen esetek tartoznak az egyéb volumenváltozások közé, mert ahol létezik az adós, s így az államháztartásban könyvelt adósság-elengedési, -mérséklési esemény tükörképét is könyvelik, tranzakciónak minősül és az 5. oszlopba tartozik.

Az űrlap 7. oszlopa: Értékelés

Az űrlap 7. oszlopa az állományváltozások azon összetevőit mutatja be, amely változások során az eszközök, követelések, kötelezettségek egyedileg és volumenben nem változnak, azonban a tárgyidőszakban lezajló külső folyamatok hatására értékük megváltozik. Ezek az értékelési, újraértékelési elszámolások alkotják az itt kimutatandó változásokat.

Az államháztartásba tartozó szervezetek eszközeiket és kötelezettségeiket a könyvvezetésre és beszámolásra vonatkozó jogszabályok alapján meghatározott időközönként, év végén, meghatározott dokumentumokban (pl. számviteli politika) rögzített módon értékelik, illetve értékváltozást számolnak el (pl. valuta-pénztárak és devizaértékpapírok értékelési különbözete; gazdasági társaságban lévő tulajdoni részesedést jelentő befektetések vagy hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok, továbbá a követelések, a készletek értékvesztése, a korábban elszámolt értékvesztések visszaírása; immateriális javak és tárgyi eszközök piaci érték változása miatti terven felüli értékcsökkenése, piaci értékelés alapján meghatározott értékhelyesbítése, a korábban elszámolt terven felüli értékcsökkenés visszaírása).

A Magyar Államkincstárban a pénzügyi eszközök értékelésére vonatkozó speciális szabályokat a könyvvezetését és beszámolási kötelezettségét szabályozó többször módosított 240/2003. (XII. 17.) Korm. rendelet rendelkezései határozzák meg.

Az űrlap 8. oszlopa: Állomány a tárgyidőszak végén

Az eszközöknek és forrásoknak az adatszolgáltatás tárgyidőszakának (tárgynegyedévének) utolsó napján kimutatott állománya, amely számszakilag megegyezik a tárgyév első napján kimutatott állományban a tárgyidőszakban a négy állományváltozási jogcímen (4-7. oszlopban) kimutatott együttes (+/-) változás eredményeként adódó záróállománnyal (8. oszlop = 3. oszlop +/- 4. oszlop +/- 5. oszlop +/- 6. oszlop +/- 7. oszlop), illetve az éves mérleg megfelelő adataival.

Az űrlap egyes sorainak meghatározása a negyedéves főkönyvi kivonat állományi számláinak összesítésével történik, az űrlap sorai tartalmazzák a főkönyvi számlákra történő hivatkozásokat.

Az űrlap 01-02. sora: I. Immateriális javak

Az immateriális javak között kell kimutatni a nem anyagi eszközöket, így a vagyonértékű jogokat (kivéve az ingatlanhoz kapcsolódó vagyoni értékű jogokat), a szellemi termékeket és az egyéb immateriális javakat. A mérlegjelentésben a bruttó érték és az elszámolt értékcsökkenés különbözetét kell feltüntetni (január 1-jei nettó érték +/- évközi állományváltozások). Az elszámolt lineáris értékcsökkenést az 5. oszlopban kell feltüntetni. A nem a piaci érték változásán alapuló terven felüli értékcsökkenést (pl. megsemmisülés, megrongálódás, rendeltetésszerű használatra alkalmatlanná válás) a 6. Egyéb volumenváltozás oszlopban, míg a piaci érték változása miatti terven felül értékcsökkenést, illetve ennek visszaírását, továbbá a piaci értékre történő értékhelyesbítést, a 7. Értékelés oszlopban kell szerepeltetni.

Az immateriális javak beszerzésére adott előleg értékvesztését és a korábban elszámolt értékvesztés visszaírását a 7. Értékelés oszlopban kell szerepeltetni.

Az immateriális javakra adott előlegek kiemelése a 02. sorban a beruházási kiadások eredményszemléletű adatának előállítását szolgálják.

Az űrlap 03-04. sora: II. Tárgyi eszközök

Tárgyi eszközként mutatandó ki a gazdálkodó szerv működését egy éven túl szolgáló földterület, telek, erdő, épület, egyéb építmény, ingatlanhoz kapcsolódó vagyoni értékű jogok, gép, berendezés és felszerelés, jármű, tenyészállatok függetlenül attól, hogy meddig szolgálják a vállalkozás tevékenységét. A mérleg-jelentésben a bruttó érték és az értékcsökkenés különbözetét kell feltüntetni (január 1-jei nettó érték +/- évközi állományváltozások). Az elszámolt lineáris értékcsökkenést az 5. oszlopban kell feltüntetni. A nem a piaci érték változásán alapuló terven felüli értékcsökkenést (pl. megsemmisülés, megrongálódás, rendeltetésszerű használatra alkalmatlanná válás) a 6. Egyéb volumenváltozás oszlopban, míg a piaci érték változása miatti terven felül értékcsökkenést, illetve ennek visszaírását, továbbá a piaci értékre történő értékhelyesbítést, a 7. Értékelés oszlopban kell szerepeltetni.

A tárgyi eszközök javak beszerzésére adott előleg értékvesztését és a korábban elszámolt értékvesztés visszaírását a 7. Értékelés oszlopban kell szerepeltetni.

A Beruházásra adott előlegek kiemelése a 04. sorban a beruházási kiadások eredményszemléletű adatának előállítását szolgálják.

Az űrlap 05-08. sora: Tulajdoni részesedést jelentő befektetések

Vállalkozásokba tartósan (egy évnél hosszabb időre szólóan) jövedelemszerzés céljából befektetett pénzügyi eszközként kell kimutatni a részesedéseket. Az űrlap sorai a vállalkozás jellege alapján részletezik a gazdasági társaságokban meglévő részesedéseket, a 06. sor a nem pénzintézeti tevékenységet végző vállalkozásokban, a 07. sor a pénzügyi (pénz- és hitelintézeti, biztosítóintézeti, pénzügyi közvetítői tevékenységet végző) vállalkozásokban elhelyezett pénzügyi befektetéseket tartalmazza.

A hatályos számviteli előírások szerint a gazdasági társaságokban lévő tulajdoni részesedést jelentő befektetést a társasági szerződésben meghatározott alapításkori értéken, illetve vételi áron kell nyilvántartásba venni, és év végén értékvesztést kell elszámolni, ha a gazdasági társaság piaci megítélése a befektetés nyilvántartási értéke alá csökken.

A számviteli törvény és végrehajtási rendeletei alapján az értékvesztés visszaírására, illetve a tulajdoni részesedést megtestesítő értékpapíroknál a piaci értéken alapuló értékhelyesbítésre is mód van.

A pénzforgalommal kapcsolatos alapítás, tőkeemelés miatti állománynövekedést, valamint az értékesítés, illetve tőkekivonás miatti állománycsökkenést a 4. oszlopban; a természetbeni apporttal kapcsolatos alapítás, tőkeemelés, továbbá a kárpótlási jegy cseréből származó csökkenést az 5. oszlopban; a felszámolás, végelszámolás miatti kivezetést a 6. oszlopban; a Szt. 54. §-ában foglaltak szerinti értékvesztést, illetve az értékvesztés visszaírását, továbbá a piaci értékre történő értékhelyesbítést a 7. oszlopban kell szerepeltetni.

Az űrlap 09-11. sora: Hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok

Befektetett pénzügyi eszközként kell kimutatni az egy évnél hosszabb időre szólóan, tartós jövedelemszerzés céljából birtokolt értékpapírokat. Az értékpapírokból - az államháztartáson belüli adósságkonszolidáció elvégezhetősége érdekében - fel kell tüntetni az Állam által kibocsátott kötvényeket (10. sor) és a helyi önkormányzatok által kibocsátott kötvényeket (11. sor).

A hatályos számviteli előírások szerint az értékpapírokat tényleges beszerzési áron kell nyilvántartásba venni, a nyilvántartás szerinti értéket viszont év végén csökkenteni kell akkor, ha a mérlegkészítés napját megelőzően legalább egy éven keresztül a piaci megítélése alacsonyabb, mint a nyilvántartási érték.

Az értékpapírok vásárlása miatti változást a 4. oszlopban, az eladás miatti állományváltozások kapcsán a kapott ellenértéket szintén a 4. oszlopban, a kapott ellenérték és a nyilvántartási érték különbözetét, a Szt. 54. §-a szerinti értékvesztést, illetve az értékvesztés visszaírását, valamint a Magyar Államkincstárnál az átértékeléseket a 7. oszlopban kell szerepeltetni.

Az űrlap 12-14. sora: Tartósan adott kölcsönök

Befektetett pénzügyi eszközként kell kimutatni - az éven túli lejárattal - adott kölcsönöket, továbbá az egyéb hosszú lejáratú követeléseket (pl. pénzügyi lízingből, halasztott fizetésből eredő követeléseket). Az adott kölcsönökből, illetve hosszú lejáratú követelésekből - az államháztartáson belüli adósságkonszolidáció elvégezhetősége érdekében - fel kell tüntetni az államháztartáson belülre - támogatási célú kölcsön, visszterhes támogatás formájában - nyújtott kölcsönállományt (13. sor), valamint - a nemzetközi adatszolgáltatások teljesíthetősége érdekében - a külföldre adott kölcsönök állományát (14. sor).

A kölcsönök nyújtása, visszatérülése, illetve egyéb hosszú lejáratú követelések keletkezése, megszűnése miatti állományváltozásokat a 4. oszlopban, a megállapodáson alapuló adósság-elengedést és a következő évi részlet átsorolását az 5. oszlopban, és az egyoldalú adósságleírást a 6. oszlopban kell szerepeltetni. Az értékvesztést, illetve a korábban elszámolt értékvesztés visszaírását a 7. Értékelés oszlopban kell szerepeltetni.

Az űrlap 15-16. sora: Hosszú lejáratú bankbetétek

Befektetett pénzügyi eszközként kell - az éven túli - hosszú lejáratú bankbetéteket kimutatni. A betételhelyezés, illetve betét-visszavonás (visszavezetés) miatti állományváltozásokat a 4. oszlopban kell szerepeltetni.

A devizabetétek évközi mozgása során jelentkező árfolyam-veszteséget vagy -nyereséget, valamint az átértékelését a 7. oszlopban kell kimutatni.

Az űrlap 17. sora: Egyéb hosszú lejáratú követelések

Egyéb hosszú lejáratú követelésként kell kimutatni az éven túli részletre, illetve halasztott fizetéssel történő értékesítés miatti követeléseket.

A követelés keletkezését és a következő évi részlet átsorolását az 5. oszlopban, pénzforgalmi teljesülésüket a 4. oszlopban, az egyoldalú követelés-leírást (pl. az adós jogutód nélkül megszűnt) a 6. oszlopban, az értékvesztést, illetve a korábban elszámolt értékvesztés visszaírását a 7. Értékelés oszlopban kell kimutatni.

Az űrlap 19-20. sora: Üzemeltetésre, kezelésre átadott, koncesszióba adott (vagyonkezelésbe vett) eszközök és értékhelyesbítésük

Itt kell kimutatni az államháztartás szervezetei tulajdonában lévő azon eszközöket, amelyek üzemeltetését, működtetését, kezelését szerződéses formában más gazdálkodó szervre bízta, illetve koncesszióba adta. Ugyancsak itt kell kimutatniuk a helyi önkormányzatoknak a kezelésbe vett kincstári vagyon állományát.

Az újabb átadások és a visszavezetések alapján bekövetkező állományváltozásokat az 5. oszlopban kell szerepeltetni.

A nem a piaci érték változásán alapuló terven felüli értékcsökkenést (pl. megsemmisülés, megrongálódás, rendeltetésszerű használatra alkalmatlanná válás) a 6. Egyéb volumenváltozás oszlopban, míg a piaci érték változása miatti terven felül értékcsökkenést, illetve ennek visszaírását, továbbá a piaci értékre történő értékhelyesbítést a 7. Értékelés oszlopban kell szerepeltetni.

Az űrlap 22-23. sora: Készletek

Itt kell kimutatni a vásárolt és saját termelésű készletek, valamint (a 23. sorban kiemelve) a követelés fejében átvett eszközök és készletek állományát, illetve annak változását.

A vásárolt készleteket tényleges bekerülési értéken kell kimutatni. A követelés fejében átvett eszközöket - ha jogszabály, szerződés, megállapodás ettől eltérően nem rendelkezik - a kiváltott követelés összegével azonos összegben kell nyilvántartásba venni.

A hatályos számviteli előírások alapján az analitikus nyilvántartásban szereplő állományok változását kell a főkönyvi számlákra átvezetni, a raktárral rendelkezők esetében a pénzforgalommal összefüggő változásokat (pl. beszerzés, értékesítés) az űrlap 4. oszlopában, egyébként az 5. oszlopában kimutatni. Az értékvesztést, illetve a korábban elszámolt értékvesztés visszaírását a 7. Értékelés oszlopban kell szerepeltetni.

Az űrlap 24-25. sora: Követelések áruszállításból és szolgáltatásokból

Az államháztartás szervezetei által teljesített és a vevő, igénybe vevő által teljesítésként elismert termékértékesítés vagy szolgáltatásnyújtás ellenértékeként még nem fizetett követelések állománya az analitikus nyilvántartások feladásai alapján.

A követelések állományának pénzforgalomban jelentkező változását az űrlap 4. oszlopában, a pénzforgalomban nem jelentkező megállapodáson alapuló változását az űrlap 5. oszlopban, míg az esetlegesen előforduló egyoldalú követelés-leírást a 6. oszlopban kell kimutatni. Az értékvesztést, illetve a korábban elszámolt értékvesztés visszaírását a 7. Értékelés oszlopban kell szerepeltetni.

Az államháztartáson belüli áruszállításból és szolgáltatásokból származó követelések kiemelése a 25. sorban a konszolidált államháztartási adatok előállítását szolgálja.

Az űrlap 26. sora: Adósok

Az adósok a közterhek beszedésével, illetve az államháztartás szervezetei működésével, az önkormányzati lakás-és helyiséggazdálkodással, bérbeadással kapcsolatosan keletkező, fennálló követelések állománya, az analitikus nyilvántartások feladásai alapján. Az adósok kimutatott állománya magában foglalja az előlegeket (pl. adóelőlegeket) és a hátralékokat, hozzászámítva a késedelmi pótlékokat és bírságokat is. Az állomány nem tartalmazhatja a túlfizetéseket, azokat a kötelezettségek között kell szerepeltetni.

Az adósok állományának pénzforgalomban bekövetkező változását az űrlap 4. oszlopában, egyéb változását (előírások, előírások módosítása megállapodás alapján) az űrlap 5. oszlopában, míg az esetlegesen előforduló egyoldalú követelés-leírást a 6. oszlopban kell kimutatni. Az értékvesztést, illetve a korábban elszámolt értékvesztés visszaírását a 7. Értékelés oszlopban kell szerepeltetni.

Az űrlap 27-29. sora: Rövid lejáratú kölcsönök

Éven belüli visszafizetési kötelezettség mellett nyújtott kölcsönök fennálló állománya, amelyből ki kell emelni az államháztartáson belüli szervezetnek (28. sor) támogatási célú kölcsön, visszterhes támogatás formájában, illetve külföldi szervezetnek (29. sor) nyújtott kölcsönállományt.

A kölcsönök nyújtása, illetve visszatérülése miatti, pénzforgalomban is jelentkező állományváltozásokat a 4. oszlopban, a megállapodáson alapuló adósság-elengedést és a következő évi részlet átsorolását az 5. oszlopban, az esetlegesen előforduló egyoldalú követelés-leírást a 6. oszlopban kell szerepeltetni. Az értékvesztést, illetve a korábban elszámolt értékvesztés visszaírását a 7. Értékelés oszlopban kell szerepeltetni.

Az űrlap 30-33. sora: Egyéb követelések

A munkavállalókkal, illetve az államháztartás szervezeteinek tevékenységével kapcsolatos, az űrlap 24-29. soraiba nem tartozó, nyilvántartott követelések állománya.

A követelések keletkezése, illetve teljesítése miatti, pénzforgalomban jelentkező állományváltozásokat a 4. oszlopban, a megállapodáson alapuló adósság-elengedést és a következő évi részlet átsorolását az 5. oszlopban, az esetlegesen előforduló egyoldalú követelés-leírást a 6. oszlopban kell szerepeltetni. Az értékvesztést, illetve a korábban elszámolt értékvesztés visszaírását a 7. Értékelés oszlopban kell szerepeltetni.

A támogatási program előlegének kiemelése a 31. sorban, a nemzetközi támogatási programok miatti követelése kiemelése a 32. sorban, az Európai Unióval szemben fennálló követelések kiemelése a 33. sorban az uniós pénzeszközökkel való elszámolást célozza.

Az űrlap 35-36. sora: Egyéb részesedések

A forgatási célú egyéb részesedések értékpapírok vásárlásából, illetve értékesítéséből adódó, tranzakciós árfolyamon számolt állományváltozásokat az űrlap 4. oszlopában, a tranzakciós árfolyam és a nyilvántartási érték különbözetét a 7. oszlopban kell kimutatni. Önálló soron kell bemutatni a mérlegben elszámolt értékvesztést és annak visszaírását, mely összeget a 7. oszlopban kell szerepeltetni.

Az űrlap 37-38. sora: Kárpótlási jegyek

Az államháztartás szervezetei által forgatási célból, nem tartós befektetésként birtokolt, illetve jogszabályban meghatározott esetekben fizetőeszközként elfogadott kárpótlási jegyek állománya.

A kárpótlási jegyek vásárlásából, illetve értékesítéséből adódó, pénzforgalomban jelentkező állományváltozásokat az űrlap 4. oszlopában, a fizetőeszközként (eszközökért cserébe kapott) birtokba került kárpótlási jegyeket az 5. oszlopban kell szerepeltetni. A 4-5. oszlopban minden esetben a tranzakciós árfolyamot kell alkalmazni (pl. értékesítésnél a 4. oszlopban a ténylegesen kapott vételárat, míg a könyv szerinti érték és a ténylegesen elért árfolyam különbözetét (a realizált árfolyamveszteséget, -nyereséget) a 7. oszlopban kell feltüntetni Önálló soron kell bemutatni a mérlegben elszámolt értékvesztést és annak visszaírását, mely összeget a 7. oszlopban kell szerepeltetni.

Az űrlap 39. sora: Kincstárjegyek

Az államháztartás szervezetei által - jogszabály által megengedetten - forgatási célból, nem tartós befektetésként birtokolt kincstárjegyek állománya.

A kincstárjegyek vásárlásából, illetve értékesítéséből adódó, tranzakciós értéken elszámolt állományváltozásokat az űrlap 4. oszlopában kell kimutatni; az átértékeléseket, ideértve a tranzakciós árfolyam és a nyilvántartási érték különbözetét is pedig a 7. oszlopban.

Az űrlap 40-43. sora: Kötvények

Az államháztartás szervezetei által - jogszabály által megengedetten - forgatási célból, nem tartós befektetésként birtokolt kötvények állománya.

Az államháztartáson belüli hitelviszonyok azonosítása érdekében a kötvények állományából ki kell emelni az Állam által (42. sor) és a helyi önkormányzatok által (43. sor) kibocsátott kötvények állományát.

A kötvények vásárlásából, illetve értékesítéséből adódó, tranzakciós értéken elszámolt állományváltozásokat az űrlap 4. oszlopában, a tranzakciós árfolyam és a nyilvántartási érték különbözetét, valamint a Magyar Államkincstárnál az átértékeléseket a 7. oszlopban kell kimutatni.

Önálló soron kell bemutatni a mérlegben elszámolt értékvesztést és annak visszaírását, mely összeget a 7. oszlopban kell szerepeltetni.

Az űrlap 44-45. sora: Forgatási célú, hitelviszonyt megtestesítő egyéb értékpapírok

Az államháztartás szervezetei által - jogszabály által megengedetten - forgatási célból, nem tartós befektetésként birtokolt, a kárpótlási jegyek, kincstárjegyek és kötvények közé nem tartozó egyéb értékpapírok állománya, ideértve a forgatási célból birtokolt részesedéseket is.

Az egyéb értékpapírok vásárlásából, illetve értékesítéséből adódó, tranzakciós árfolyamon számolt állományváltozásokat az űrlap 4. oszlopában, a tranzakciós árfolyam és a nyilvántartási érték különbözetét a 7. oszlopban kell kimutatni.

Önálló soron kell bemutatni a mérlegben elszámolt értékvesztést és annak visszaírását, mely összeget a 7. oszlopban kell szerepeltetni.

Az űrlap 47-48. sora: Pénztárak és betétkönyvek

Az államháztartás szervezeteinek pénztáraiban és betétkönyveiben lévő pénzeszközök állománya, amelyből a külföldi pénznemben tartott pénzeszközök (forintban kimutatott) állományát a 48. sorban kell szerepeltetni. Az értékelés év végén a mérlegfordulónapon a választott hitelintézetnél érvényes valuta-, devizavételi és -eladási árfolyamának átlagán számított forintérték, vagy az MNB által közzétett, hivatalos devizaárfolyam alapján történik. A pénzforgalommal kapcsolatos tranzakciók miatti állományváltozást az űrlap 4. oszlopában, az értékelés miatti különbözetet a 7. oszlopban kell kimutatni.

Az űrlap 49-50. sora: Költségvetési pénzforgalmi számlák

Az államháztartás szervezeteinek költségvetési pénzforgalmi számlán kezelt pénzeszközállománya, amelyből a külföldi pénznemben tartott pénzeszközök (forintban kimutatott) állományát a 50 sorban kell szerepeltetni. A pénzforgalommal kapcsolatos tranzakciók miatti állományváltozást az űrlap 4. oszlopában, az értékelés miatti különbözetet a 7. oszlopban kell kimutatni.

Az űrlap51-52. sora: Elszámolási számlák

Az államháztartás kincstári körbe tartozó szervezetei elszámolási számláinak (előirányzat-felhasználási keretszámlák, célelszámolási és elkülönített számlák) állománya. Az elszámolási számlák állományának változását a 49-50. soroknál leírtak szerint kell kimutatni.

Az űrlap 53-55. sora: Idegen pénzeszközök számlák

Az államháztartás szervezeteinek működési körén kívül eső, nem a költségvetési elszámolások részét képező, de általuk kezelt pénzeszközök állománya. Az idegen elszámolási számlák állományának változását az űrlap 4. oszlopában kell kimutatni.

A nemzetközi támogatási programok lebonyolítási- és devizaszámláinak kiemelése a 54. és 55. sorban az uniós pénzeszközökkel való elszámolást célozza.

Az űrlap 57-64. sora: Egyéb aktív pénzügyi elszámolások

Az államháztartás szervezeteinek pénzeszközeit olyan pénzmozgások is befolyásolják, amelyek a rendelkezésre álló pénzeszközöket időlegesen, rendezési kötelezettséggel csökkentik. Ezek egy része a költségvetési működéssel, más részük költségvetésen kívüli elszámolásokkal kapcsolatos. Az aktív pénzügyi elszámolások esetében időben először egy kiadás (vagyis pénzkészlet-csökkenés) jelentkezik, amely később megtérüléssel (vagyis pénzkészletnövekedéssel) rendeződik. Az űrlap sorai az éves mérleggel egyezően részletezi a költségvetési elszámolási körbe tartozó függő (57. sor), átfutó (58. sor), kiegyenlítő 63.) tételeket, valamint a költségvetésen kívüli aktív pénzügyi elszámolásokat (64. sor).

Az egyéb aktív pénzügyi elszámolások állományának változását az űrlap 4. oszlopában kell szerepeltetni. Amennyiben egy itt elszámolt kiadásból végleges kiadás lesz, ugyanezen az oszlopon belüli átrendezéssel kell elszámolni a költségvetési kiadások növekedését és az egyéb aktív pénzügyi elszámolások kiadásainak csökkenését (negatív kiadás).

A költségvetési aktív átfutó elszámolások egyes tételeinek kiemelése a pénzforgalmi adatok eredményszemléletesítését szolgálja: a személyi juttatásokkal és munkavállalókkal kapcsolatos elszámolását (59. sor), a megelőlegezett társadalombiztosítási és családi támogatásokat (60. sor) és a szállítóknak adott előlegeket (61. sor) illetően.

A nemzetközi támogatásokhoz kapcsolódó költségvetési átfutó kiadások kiemelése az 62. sorban az uniós pénzeszközökkel való elszámolást célozza.

Az űrlap 68. sora: D/ Saját tőke

A tartós tőke, , a tőkeváltozások és az értékelési tartalék összértéke az eszközök és források egyes oszlopokban elszámolt változásait is tartalmazza. A D/ Saját tőke záró állományát a mérlegösszefüggéseknek megfelelően egyeztetni kell.

Az űrlap 69. sora: E/ Tartalékok

A tárgyévi, illetve az előző évi tartalékelszámolási számlák egyenlege. Az egyes oszlopokba beírandó összeget a mérlegösszefüggés alapján [költségvetési pénzeszközök + költségvetési aktív pénzügyi elszámolások - (mínusz) költségvetési passzív pénzügyi elszámolások +/- (plusz/mínusz) forgatási célú értékpapírok, rövid lejáratú likvid hitelek] kell kiszámítani.

Az űrlap 70-71. sora: Hosszú lejáratra kapott kölcsönök

Éven túli visszafizetési kötelezettséget képező kölcsöntartozások állománya, amelyből ki kell emelni az államháztartáson belüli szervezettel szemben fennálló, támogatási célú kölcsönök, visszterhes támogatások igénybevétele miatti tartozást (71. sor).

A hosszú lejáratra kapott kölcsönök keletkezése, illetve megszűnése miatti, pénzforgalomban jelentkező állományváltozásokat a 4. oszlopban, a megállapodáson alapuló adósság-elengedést és a következő évi részlet átsorolását az 5. oszlopban, az esetleges egyoldalú elengedéseket a 6. oszlopban kell feltüntetni.

Az űrlap72-73. sora: Tartozások (fejlesztési célú) kötvénykibocsátásból

A fejlesztési célok megvalósításához kapcsolódó, általában éven túli visszafizetési kötelezettséggel kibocsátott értékpapírok (alapvetően kötvények) fennálló tartozásállománya, év végén csökkentve a tárgyévet követő évben törlesztésre esedékes összegekkel, amelyeket az egyéb rövid lejáratú kötelezettségek között (95. sorban) kell kimutatni.

A hosszú lejáratú értékpapírok kibocsátása, illetve törlesztése miatti tartozásállomány-változásokat a 4. oszlopban, a következő évben esedékes törlesztőrészletek rövid lejáratú kötelezettségre történő átvezetése miatti állománycsökkenést és a következő évi részlet átsorolását az 5. oszlopban, és az esetlegesen előforduló egyoldalú adósságleírást a 6. oszlopban, valamint a devizában fennálló kötelezettségek átértékeléseit a 7. oszlopban kell szerepeltetni.

Az űrlap 74-76. sora: Beruházási és fejlesztési hitelek

A hosszú lejáratú - éven túli - visszafizetési kötelezettséggel felvett beruházási és fejlesztési hitelek fennálló állománya, év végén csökkentve a tárgyévet követő évben törlesztésre esedékes összegekkel, amelyeket az egyéb rövid lejáratú kötelezettségek között (94. sorban) kell kimutatni.

A hosszú lejáratú hitelek állományából bemutatásra ki kell emelni a nemzetközi fejlesztési szervezetektől (75. sor), illetve a külföldi pénzintézetektől (76. sor) felvett fennálló hitelállományt.

A hitelek felvétele, illetve törlesztése miatti állományváltozásokat a 4. oszlopban, a következő évben esedékes törlesztőrészletek rövid lejáratú kötelezettségre történő átvezetése miatti állománycsökkenést és a megállapodáson alapuló adósság-elengedést és a következő évi részlet átsorolását az 5. oszlopban, és az esetlegesen előforduló egyoldalú adósságleírást a 6. oszlopban, valamint a devizában fennálló kötelezettségek átértékeléseit a 7. oszlopban kell szerepeltetni.

Az űrlap 77. sora: Egyéb hosszú lejáratú kötelezettségek

Éven túli fizetési vagy visszafizetési kötelezettséget képező, a 70-76. sorokba nem tartozó kötelezettségek állománya. Tájékoztatásul be kell mutatni (78. sor) azokat a hosszú lejáratú fizetési kötelezettségeket, amelyek részletvásárlással, halasztott fizetéssel megvalósuló eszközbeszerzések, beruházások, felújítások miatt keletkeznek, s nem szerepelnek a szállítókkal szembeni kötelezettségek (85-89. sor) között.

Az egyéb hosszú lejáratú kötelezettségek keletkezése, illetve megszűnése miatti, pénzforgalomban jelentkező állományváltozásokat a 4. oszlopban, a megállapodáson alapuló adósság-elengedést és a következő évi részlet átsorolását az 5. oszlopban, az esetleges egyoldalú elengedéseket a 6. oszlopban kell feltüntetni.

Az űrlap 80. sora: Rövid lejáratú kölcsönök

Éven belüli visszafizetési kötelezettséget képező, kölcsön kötelezettségek állománya, amelyből ki kell emelni az államháztartáson belüli működési célú rövid lejáratú kölcsön állományt (81. sor).

A rövid lejáratú kölcsönök keletkezése, illetve megszűnése miatti, pénzforgalomban jelentkező állományváltozásokat a 4. oszlopban, a megállapodáson alapuló elengedést az 5. oszlopban kell szerepeltetni.

Az űrlap 82-84. sora: Rövid lejáratú hitelek

A rövid lejáratú - éven belüli - visszafizetési kötelezettséggel felvett hitelek fennálló állománya, melyből a likvid hitelek központi költségvetésből, illetve egyéb belföldi forrásból kiemelése a (83. és 84. sorokban) a Tartalékok és a Saját tőke adtainak előállításához szükséges.

A hitelek felvétele, illetve törlesztése miatti, pénzforgalomban jelentkező állományváltozásokat a 4. oszlopban, a megállapodáson alapuló adósság-elengedést az 5. oszlopban kell szerepeltetni.

Az űrlap 85-90. sora: Kötelezettségek áruszállításból és szolgáltatásból (szállítók)

Rövid lejáratú kötelezettségként kell kimutatni az áruszállításból és szolgáltatás teljesítéséből származó, általános forgalmi adót a számviteli előírások szerinti esetekben tartalmazó kötelezettséget, megbontva azokat a tárgyévi költségvetést (87. sor), illetve a tárgyévet követő évet terhelő kötelezettségekre (89. sor), valamint a jogszabály által lehetővé tett esetekben kibocsátott váltókkal kapcsolatos elszámolásokat.

A szállítókkal szembeni tartozások állományát az analitikus nyilvántartások feladásai alapján kell meghatározni, az állományváltozások pénzforgalomból adódó változásának adatait a 4. oszlopban, egyéb változásait az 5. oszlopban kell feltüntetni.

A beruházási szállítók kiemelése a 88. és 90. sorban a beruházási kiadások eredményszemléletű adatának előállítását szolgálják.

Az űrlap 91-97. sora: Egyéb rövid lejáratú kötelezettségek

Éven belüli visszafizetési kötelezettséget képező, 80-90. sorokba nem tartozó kötelezettségek állománya, növelve a hosszú lejáratú kötelezettségek következő évet terhelő kötelezettségeinek rövid lejáratú kötelezettségre átvezetett esedékes összegeivel. Az egyéb rövid lejáratú kötelezettségekből ki kell emelni a hosszú lejáratú hitelek, kötvények következő évet terhelő törlesztő részleteit (94. és 95. sor), az egyéb hosszú lejáratú kötelezettségek következő évben esedékes fizetési részleteit 96. sor), a tárgyévet terhelő működési célú kötvénykibocsátásból eredő tartozásokat (91. sor), továbbá a váltótartozásokat (92. sor)Az egyéb rövid lejáratú kötelezettségek keletkezése, illetve megszűnése miatti, pénzforgalomban jelentkező állományváltozásokat a 4. oszlopban, a megállapodáson alapuló elengedést és a következő évi részlet átsorolását az 5. oszlopban kell szerepeltetni.

Az űrlap 98. sora: Tartozás rövid lejáratú értékpapírokból

Éven belüli visszafizetési kötelezettséggel kibocsátott értékpapírok fennálló tartozásállománya. A rövid lejáratú értékpapírok kibocsátásából származó kötelezettségek keletkezése, illetve megszűnése miatti, pénzforgalomban jelentkező állományváltozásokat a 4. oszlopban, a megállapodáson alapuló elengedést az 5. oszlopban kell szerepeltetni.

Az űrlap 100-105. sora: Egyéb passzív pénzügyi elszámolások

Az államháztartás szervezeteinek pénzeszközeit olyan pénzmozgások is befolyásolják, amelyek a rendelkezésre álló pénzeszközöket időlegesen, rendezési kötelezettséggel növelik. Ezek egy része a költségvetési működéssel, más részük költségvetésen kívüli elszámolásokkal kapcsolatos. A passzív pénzügyi elszámolások esetében időben először egy bevétel (vagyis pénzkészlet-növekedés) jelentkezik, amely később visszafizetéssel (vagyis pénzkészletcsökkenéssel) rendeződik. Az űrlap sorai az éves mérleggel egyezően részletezi a költségvetési elszámolási körbe tartozó függő (100. sor), átfutó (101. sor), kiegyenlítő (102.) tételeket, valamint a költségvetésen kívüli passzív elszámolásokat (103. sor). Önálló soron kell kimutatni a költségvetésen kívüli letéti elszámolásokat (104. sor), valamint a könyvviteli mérlegben egyébként önálló mérlegsort jelentő "Nemzetközi támogatási programok devizaelszámolása" címén jelentkező ideiglenes bevételeket (105. sor) a végleges elszámolásig.

Az egyéb passzív pénzügyi elszámolások állományának változását az űrlap 4. oszlopában kell szerepeltetni. Amennyiben egy itt elszámolt bevételből végleges bevétel lesz, ugyanezen az oszlopon belüli átrendezéssel kell elszámolni a költségvetési bevételek növekedését és az egyéb passzív pénzügyi elszámolások bevételeinek csökkenését (negatív bevétel).

KITÖLTÉSI ÚTMUTATÓ 2010.

01-R-B űrlap: A részesedések és a részesedések utáni osztalékok alakulása

A negyedéves adatszolgáltatásokat a tárgynegyedévre vonatkozóan a tulajdonos rendelkezésére bocsátott jelentésekből, évközi beszámolókból kell teljesíteni. Az éves elszámolást a tulajdonolt szervezet közgyűlése által elfogadott, auditált mérlegbeszámolója, az éves konszolidált elszámolást a tulajdonolt szervezet konszolidált mérlegbeszámolója alapján kell összeállítani.

Az űrlapon mindig a tárgyév január 1-jei nyitóállományt, a január 1-je és a tárgynegyedév utolsó napja közötti időszak teljes (halmozott) forgalmát, valamint a tárgyidőszak utolsó napján kimutatott záróállományt kell szerepeltetni.

Az egyes űrlapok fejrovatában csak

- az adatközlő szerv megnevezését

- az adatközlő szektorát,

- PIR törzsszámát,

- az adatközlés időpontját

- az évet (négy számjegyen, pl. 2007) és

- a vonatkozó időszakot (első negyedév: 11, második negyedév 12, harmadik negyedév 13, negyedik negyedév 14, éves elszámolás 15, éves konszolidált elszámolás 16)

kell feltüntetni, a többi azonosító, illetve leíró adatot nem kell feltüntetni.

Az éves konszolidált elszámolás 16 jelű űrlapot akkor is be kell nyújtani, ha a tulajdonolt szervezet nem készít konszolidált elszámolást, s így a 15 és 16 jelű adatközlések megegyeznek.

Az űrlap oszlopai

Az űrlap oszlopai a gazdasági társaságokban való - a befektetett eszközök között kimutatott - részesedéseket (részvényeket, üzletrészeket) azok jogi szabályozási szintje és a társaságok jövedelemtulajdonosi szektor szerinti hovatartozása szerint különbözteti meg. A jogi szabályozás alapján megkülönbözetjük azokat a tulajdonrészeket, amelyeket törvény társaságonként tételesen és a tartós állami tulajdoni részesedés konkrét mértékének feltüntetésével határoz meg, azoktól a tulajdonrészektől, amelyeket a költségvetési szervek, a helyi önkormányzatok - törvényi felhatalmazás alapján saját elhatározás szerinti mértékben - saját alapítású vagy támogatott gazdasági társaságokban birtokolnak.

3. oszlop: Törvény alapján tartós állami részesedések nem pénzügyi vállalkozásokban

Az űrlap 3. oszlopában a Magyar Államnak a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zártkörűen működő Részvénytársaságban, valamint az állami vagyonról szóló 2007. évi CVI. törvény mellékletében meghatározott gazdasági társaságokban való részesedéseket kell - a pénz- és hitelintézetek kivételével - feltüntetni. Amennyiben a tulajdonosi jogokat gyakorló tárcájában hivatkozott törvény mellékletében meghatározott részesedési mértéket meghaladó részesedés van, azt is itt kell szerepeltetni.

4. oszlop: Törvény alapján tartós állami részesedések pénzügyi vállalkozásokban

Az űrlap 4. oszlopában a Magyar Államnak a Magyar Nemzeti Bankban fennálló tulajdonosi részesedését, valamint az állami vagyonról szóló 2007. évi CVI. törvény mellékletében meghatározott gazdasági társasági részesedések közül a pénz- és hitelintézetekben meglévő részesedéseket kell szerepeltetni. Amennyiben a tulajdonosi jogokat gyakorló tárcájában hivatkozott törvény mellékletében meghatározott részesedési mértéket meghaladó részesedés van, azt is itt kell szerepeltetni.

5. oszlop: Részesedések saját alapítású gazdasági társaságokban

Az űrlap 5. oszlopában az Országgyűlés, a Kormány, illetve a költségvetési szervek által alapított gazdasági társaságokban való részesedéseket kell kimutatni, ideértve a helyi önkormányzatok által alapított társaságokat és a volt tanácsi alapítású vállalatokban szerzett részesedéseket is.

6. oszlop: Részesedések saját alapítású közhasznú társaságokban

Az űrlap 6. oszlopában az Országgyűlés, a Kormány, illetve a költségvetési szervek által alapított közhasznú társaságokban való részesedéseket kell kimutatni, ideértve a helyi önkormányzatok által alapított közhasznú társaságokat is.

7. oszlop: Részesedések átmeneti időre

Az űrlap 7. oszlopában azokat a 3-6. oszlopokban nem szereplő, egyéb tulajdonrészeket kell kimutatni. Az itt szerepeltetendő részesedések általában résztulajdoni (kisebbségi) hányadot jelentenek és ideiglenesen, átmeneti időre tartózkodnak a részesedés birtoklására jogszabályban felhatalmazott szerv tárcájában. Nem szerepelhetnek itt a forgatási célból vásárolt értékpapírok és a követelés fejében átvett részesedések, mert azok nem a befektetett eszközök, hanem a forgóeszközök között szerepelnek a könyvviteli mérlegben.

8. oszlop: Részesedések nemzetközi szervezetekben

Az űrlap 8. oszlopában azokat a nemzetközi szervezetekben elsősorban pénzügyi szervezetekben, társaságokban meglévő tulajdonrészeket kell kimutatni, amely szervezetekhez Magyarország tőke-hozzájárulást teljesített.

9. oszlop: Összesen

Összegző oszlop, a részesedések összegzésére szolgál.

10. oszlop: Összesenből részesedés a Budapesti Értéktőzsdén jegyzett társaságokban

Tájékoztató adatoszlop, amely - eleget téve az EU adatszolgáltatási kötelezettségnek - az államháztartás által birtokolt, de a tőzsdei forgalomban jegyzett részvények állományára, azok alakulására kér információt.

Az űrlap sorai

01. sor: Előző évi záró állomány (tárgyévi nyitó állomány)

Ebben a sorban az előző évi beszámoló könyvviteli mérlegének Részesedések mérlegsorában kimutatott összeg - részletezve - szerepel, mely egyben a tárgyévi nyitó állomány összegét képezi.

02. sor: Alapítás

Gazdasági társaság, közhasznú társaság alapításával kapcsolatos pénzátutalás, amely a tárgyidőszak pénzforgalmában megjelent. A természetbeni apportot, azaz fizikai vagyontárgyak átadását nem itt, hanem a 07 sorban kell szerepeltetni.

03. sor: Tőkeemelés

Gazdasági társaságokban, közhasznú társaságokban meglévő részesedések növelése a társasági tőke növelése révén, a pénzforgalomban jelentkező pénzátutalás eredményeként.

04. sor: Vásárlás készpénzért

Üzletrészek, részvények vásárlása készpénzért, a jogszabályok által lehetővé körben.

05. sor: Vásárlás kárpótlási jegy ellenében

Üzletrészek, részvények vásárlása kárpótlási jegy ellenében, a jogszabályok által lehetővé tett szervezeti körben.

06. sor: Részesedések tárgyévi pénzforgalmában jelentkező növekedés összesen (02+03+04+05)

Összegző sor, a részesedések a pénzforgalommal együtt járó állományváltozásának kimutatására szolgál.

07. sor: Alapítás eszközök átadásával

Gazdasági társaság, közhasznú társaság alapításához való hozzájárulás természetbeni apport formájában, azaz tárgyi eszközök, immateriális javak, értékpapírok stb. átadásával. A készpénz átadását nem itt, hanem a 02 sorban kell szerepeltetni.

08. sor: Tőkeemelés nem pénzügyi eszközök átadásával

Gazdasági társaságokban, közhasznú társaságokban meglévő részesedések növelése a társasági alaptőke növelése révén, természetbeni hozzájárulás formájában, azaz tárgyi eszközök, immateriális javak, értékpapírok stb. átadásával. A készpénz átadását nem itt, hanem a 03 sorban kell szerepeltetni.

09. sor: Térítésmentes átvétel

Más szervezettől térítésmentesen átvett részesedések, üzletrészek az átadó által közölt értéken, illetve ennek hiányában piaci értéken.

10. sor:

(szándékosan üresen hagyott sor)

11. sor: Átértékelési különbözet (növekedés)

A tárgyidőszak végén meglévő részvények, üzletrészek (növelő, illetve csökkentő) értékvesztésének, továbbá a korábban elszámolt értékvesztés visszaírásának összege.

12. sor: Részesedések tárgyévi pénzforgalmában nem jelentkező növekedés összesen (07+08+09+10+11) Összegző sor, a részesedések állományának pénzforgalomban nem jelentkező változásával összefüggő változások kimutatására szolgál.

13. sor: Növekedések összesen (06+12)

Összegző sor, a részesedések állományának összes növekedését mutatja.

14. sor: Értékesítés készpénzért

Részvények, üzletrészek értékesítése készpénz ellenében. A kivezetés a könyvi értéken történik. Az értékesítés során realizált - bevételként elszámolt - árfolyamnyereséget a 31. sorban, a realizált árfolyamveszteséget a 20. sorban kell kimutatni.

(Ha tehát pl. egy 100 könyvi értéken nyilvántartott részesedésértékesítése 120 egységen történt meg, akkor a realizált 20 egység hozambevétel a 31. sorban jelenik meg, a 14. sorban a kivezetés könyvszerinti, 100 egységen történik. Ha a 100 egységen nyilvántartott részesedés értékesítése 90 egységért történt, akkor a realizált 10 egység veszteség a 20 sorban mutatandó ki, a 14. sorban pedig a realizált 90 egység értékesítési bevétel összegében történik a kivezetés. Így mindkét esetben a 22. sorban a csökkenés összességében 100 egységet mutat.)

15. sor: Tőkekivonás

A gazdasági társaságokba, közhasznú társaságokba befektetett pénztőke kivonása, a jegyzett tőke leszállítása pénzforgalomban jelentkező bevétel formájában.

16. sor: Részesedések tárgyévi pénzforgalmában jelentkező csökkenés összesen (14+15)

Összegző sor, a pénzforgalomban jelentkező változások csökkentő hatásának kimutatására.

17. sor: Értékesítés kárpótlási jegyért

Részvények, üzletrészek értékesítése kárpótlási jegy ellenében. Itt kell kimutatni az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Rt.-nél az által meghirdetett privatizációs akciók során a részesedések kárpótlási jegy ellenében történő átadását. A kivezetés a könyvi értéken történik. Az értékesítés során realizált árfolyamnyereséget a 31. sorban, a realizált árfolyamveszteséget a 20. sorban kell kimutatni, a készpénzes értékesítés elszámolásának módjával azonosan.

18. sor: Térítésmentes átadás

Más szervezeteknek térítésmentesen átadott részesedések, üzletrészek az átadónál szereplő könyvi értéken.

19. sor: Felszámolás, végelszámolás miatti kivezetés

Részvények, üzletrészek könyvi értékének egyoldalú kivezetése a gazdasági társaság, közhasznú társaság felszámolása, végelszámolása miatt.

20. sor: Értékesítés realizált árfolyamvesztesége

Részvények, üzletrészek értékesítése során a befolyt ellenérték és a könyvi érték negatív különbsége. A könyvi érték kivezetése a 14. vagy 15. sorokban történik.

21. sor: Átértékelési különbözet (csökkenés)

A tárgyidőszak végén meglévő részvények, üzletrészek leértékelése, amennyiben a tulajdonosra előírt könyvvezetési szabályok ezt lehetővé teszik.

22. sor: Részesedések tárgyévi pénzforgalmában nem jelentkező csökkenés összesen (17+18+19+20+21)

Összegző sor, a pénzforgalomban nem jelentkező változások csökkentő hatásának kimutatására.

23. sor: Csökkenések összesen (16+22)

Összegző sor, az adósok állományában bekövetkezett csökkenés kimutatására.

24. sor: Tárgyévi záró állomány (1+13-23)

Ebben a sorban a tárgyévi beszámoló könyvviteli mérlegének Részesedések mérlegsorában kimutatott összeg szerepel, mely egyben a tárgyévet követő évi nyitó állomány összegét képezi.

25. sor: A gazdasági és közhasznú társaságok száma a nyitó állományban

A gazdasági és közhasznú társaságok összesített darabszáma a tárgyidőszak nyitó napján, amelyben az adatszolgáltató részesedéssel rendelkezik, függetlenül a részesedés mértékétől és minőségétől.

26. sor: A gazdasági és közhasznú társaságok száma a záró állományban

A gazdasági és közhasznú társaságok összesített darabszáma a tárgyidőszak záró napján, amelyben az adatszolgáltató részesedéssel rendelkezik, függetlenül a részesedés mértékétől és minőségétől.

27. sor: Tulajdonost megillető osztalék a részesedések előző évi záró állománya után

Az előző beszámolási időszak végén birtokolt részesedések után, a közgyűlési határozatok alapján a tulajdonost a tulajdoni részesedés alapján megillető bevétel, függetlenül attól, hogy az bevételként mikor folyik be.

28. sor: Tárgyévi osztalékbevétel a részesedések előző évi záró állománya után

Az előző beszámolási időszak végén birtokolt részesedések után, a közgyűlési határozatok alapján a tulajdonost a tulajdoni részesedés alapján megillető bevétel azon része, amely a tárgyévben folyik be.

29. sor: Tárgyévi egyéb osztalékbevétel

A tárgyévben befolyt osztalékbevételek azon része, amely vagy korábbi évekről elmaradt befizetés teljesítéseként, vagy a tárgyévben képződő feltételezett nyereség alapján osztalékelőleg formájában realizálódott.

30. sor: Gazdasági és közhasznú társaságok kötelezettségei a tárgyidőszak végén

Ebben a sorban tájékoztató adatként a gazdasági és közhasznú társaságok (auditált) előző évi mérlegbeszámolójának mérlegében "F) Kötelezettségek" mérlegblokk alatt kimutatott mérlegtételek összegének a tulajdoni részaránynak megfelelően arányosított összegét kell szerepeltetni.

31. sor: Értékesítés realizált árfolyamnyeresége (hozambevétel)

Részvények, üzletrészek értékesítése során a befolyt ellenérték könyvi értéket meghaladó különbözete. A könyvi érték kivezetése a 14. vagy 15. sorokban történik.

KITÖLTÉSI ÚTMUTATÓ 2010.

01-R-C űrlap: A közteher-bevételek adósainak alakulása

Az űrlapot a beszedő szervezetek töltik ki a közterhekre (adókra, járulékokra, illetékekre, adójellegű bevételekre), amennyiben megnevezett más szerv gondoskodik a közterhek adósainak nyilvántartásáról, akkor a nyilvántartó szervezetet az adatszolgáltató. A Magyar Államkincstár főkönyvéhez analitikus helyként kapcsolódó beszedő és nyilvántartó szervezetek esetében az analitikus helyek az adatszolgáltatók, ezeknek a szervezeteknek is a megjelölt határidőre be kell nyújtaniuk jelentéseket a Nemzetgazdasági Minisztérium kijelölt szervezetéhez adatfeldolgozás céljából. A fejezeti kezelésű előirányzatok tekintetében az űrlapot a könyvvezetés munkamegosztási rendjéhez igazodóan kell kitölteni. Amennyiben a fejezeti költségvetésbe integrált elkülönített állami pénzalap továbbra is önálló könyvvezetést végez, úgy a "támogatási célprogram" önálló adatszolgáltató. A fejezetért felelős szerv ellenőrizni tartozik a fejezeti kezelésű előirányzatokra vonatkozó adatszolgáltatás teljességét.

Az egyes űrlapok fejrovatában csak

- az adatközlő szerv megnevezését

- az adatközlő szektorát,

- PIR törzsszámát

- az adatközlés időpontját

- az évet (négy számjegyen, pl. 2010) és

- a vonatkozó időszakot (első negyedév: 11, második negyedév 12, harmadik negyedév 13, negyedik negyedév 14, éves elszámolás 15)

kell feltüntetni, a többi azonosító, illetve leíró adatot nem.

A 01 sorban minden adatszolgáltatási időszakban a tárgyévi nyitó (január 1-jei) állományt kell feltüntetni.

A negyedéves adatszolgáltatásokat halmozottan, a tárgyidőszak egészére vonatkozó havi és negyedéves bevallások, illetve kivetések, valamint a tárgyidőszakban teljesített félévente esedékes bevallások adataiból kell teljesíteni. Az éves elszámolást a havi, negyedéves és éves bevallást készítők adatait is tartalmazó, az adóévre vonatkozó, teljes körű bevallás-, illetve kivetés-feldolgozás alapján kell összeállítani.

Az űrlap oszlopai

Az űrlap oszlopaiban a közteher-bevételek adós-állományának alakulását az egyes közteher-nemek szerint, azon belül az adós típusa, nevezetesen jövedelemtulajdonosi szektora szerint, a bevallás/kivetés gyakorisági rendje. Az űrlap ezért - hasonlóan a költségvetési szakfeladatok kiadásait és bevételeit bemutató 21 és 22 űrlapokhoz - nem rögzített oszlopokkal azonosítja, hanem az egyes közterheket - az előforduláshoz igazodóan azonosítja kettős metszetben: a közteher-bevétel és az adós típusának kombinációjával (pl. társasági adó pénzügyi vállalkozásoktól, egészségbiztosítási járulék helyi önkormányzati költségvetési szervektől). Amennyiben a közteher-bevétel alapnyilvántartásaiból az adósok típusa szerinti összesítések nem állítható elő, azokat - a Nemzetgazdasági Minisztériummal folytatott külön egyeztetés alapján - becslési eljárással kell meghatározni, illetve - kivételesen - bontás nélkül lehet szerepeltetni.

Az egyes közterheket öt számjegyes, az adós-típust két számjegyes azonosító-kombináció jelöli a következők szerint:

A közteher-bevételek részletes meghatározása:

I Jövedelemadók

II Magánszemélyek jövedelemadói

1-100 Személyi jövedelemadó

A magánszemélyek összevonás alá eső és elkülönülten adózó jövedelme után fizetendő adó. Elszámolása a pénzforgalomban elsősorban adóelőleg-fizetéssel történik, amely előleg megállapítása során egyes adókedvezmények figyelembe vehetők, míg más adómérséklések csak az éves - tárgyévet követően benyújtott - adóbevallásban érvényesíthetőek. Az éves bevallásban - a magánszemélyek valamennyi adóévi tevékenységük után megszerzett adóköteles jövedelmüket feltüntetik, majd az arra jutó adót - a törvényben rögzített feltételek teljesítése esetén - adókedvezményekkel mérséklik. Az adóbevallásban szereplő adó és az adóév során megfizetett adóelőleg különbözetét a bevallás benyújtását (tárgyévet követő május 20.) megelőzően (befizetés) vagy követően (visszaigénylés) kell rendezni.

Jogszabály:

1995. évi CXVII. törvény a személyi jövedelemadóról

NAV Adónemkód: 103

1-110 Magánszemélyek különadója

A magánszemély személyi jövedelemadó adóalapjának a járulékfizetés felső határát meghaladó része mint különadó-alap, illetve az egyéni vállalkozói tevékenységet is végző magánszemély esetén a kapott támogatás nélkül számított vállalkozói bevételek összegéből a vállalkozói költségeket meghaladó rész, átalányadózás esetén az átalányadó-alap után fizetendő adó. Egyéni vállalkozói tevékenységet nem folytató magánszemélyek és nem egyszerűsített vállalkozói adó (eva)-alany egyéni vállalkozók, az adóbevallásban szereplő összevont adóalapnak a járulékfizetés törvényben meghatározott felső határát meghaladó része, vállalkozói jövedelemadózás esetén a vállalkozói bevételek összegéből a vállalkozói kiadásokat meghaladó rész, átalányadózás esetén az átalányadó alap együttes összege után (különadó-alap) fizetik meg.

Jogszabály:

2006. évi LIX. törvény az államháztartás egyensúlyát javító különadóról és járadékról

NAV Adónemkód: 198

12 Társas vállalkozások jövedelemadói 1-210 Társasági adó (pénzintézetek kivételével)

A gazdasági társaság, az egyesülés és az európai részvénytársaság és az európai szövetkezet, a szövetkezet, az állami vállalat, a tröszt, az egyéb állami gazdálkodó szerv, az egyes jogi személyek vállalata, a leányvállalat, az ügyvédi iroda, a végrehajtói iroda, a szabadalmi ügyvivői iroda, a közjegyzői iroda, az erdőbirtokossági társulat, a Munkavállalói Résztulajdonosi Program szervezete, a vízitársulat, az alapítvány, a közalapítvány, a társadalmi szervezet, a köztestület, az egyház, a lakásszövetkezet és az önkéntes kölcsönös biztosító pénztár, a felsőoktatási intézmény, a diákotthon, az európai területi együttműködési csoportosulás, egyéni cég jövedelme (adózás előtti eredménye) után fizetendő adó.

Jogszabály:

1996. évi LXXXI. törvény a társasági adóról és az osztalékadóról

NAV Adónemkód: 101

1-230 Osztalékadó

A gazdasági társaság, az egyesülés és az európai részvénytársaság és az európai szövetkezet, a szövetkezet, az állami vállalat, a tröszt, az egyéb állami gazdálkodó szerv, az egyes jogi személyek vállalata, a leányvállalat, az ügyvédi iroda, a végrehajtói iroda, a szabadalmi ügyvivői iroda, a közjegyzői iroda, az erdőbirtokossági társulat, a Munkavállalói Résztulajdonosi Program szervezete , a vízgazdálkodási társulat, az alapítvány, a közalapítvány, a társadalmi szervezet, a köztestület, az egyház, a lakásszövetkezet és az önkéntes kölcsönös biztosító pénztár, a felsőoktatási intézmény, a diákotthon, által kapott (realizált) osztalék után fizetendő adó.

Jogszabály:

1996. évi LXXXI. törvény a társasági adóról és az osztalékadóról

NAV Adónemkód: 101

1-240 Hitelintézetek és pénzügyi vállalkozások különadója

A társas vállalkozás adózás előtti eredményét korrigáló tételekkel számított különadó-alap után fizetendő adó.

Jogszabály:

2006. évi LIX. törvény az államháztartás egyensúlyát javító különadóról és járadékról

NAV Adónemkód: 201

1-250 Társas vállalkozások különadója

A társas vállalkozás adózás előtti eredményét korrigáló tételekkel számított különadó-alap után fizetendő adó.

Jogszabály:

2006. évi LIX. törvény az államháztartás egyensúlyát javító különadóról és járadékról

NAV Adónemkód: 199

1-260 Hitelintézetek járadéka

A hitelintézetnek az állami kamattámogatással, kamatkiegyenlítéssel közvetlenül vagy közvetetten érintett hitelállománya alapján kamat és kamatjellegű bevétel címén befolyt összeg után fizetendő járadék.

Jogszabály:

2006. évi LIX. törvény az államháztartás egyensúlyát javító különadóról és járadékról

NAV Adónemkód: 202

1-270 Energiaellátók jövedelemadója

Az energiaellátók jövedelmét terhelő adó.

Jogszabály:

2008. évi LXVII. törvény a távhőszolgáltatűs versenyképesebbé tételéről

NAV Adónemkód: 232

13 Egyéb jövedelmi adók

1- 310 A gyógyszerforgalomba hozatali engedélyének jogosultját terhelő befizetési kötelezettség

Gyógyszer forgalomba hozatali engedély jogosultjainak a gyógyszer támogatási kassza terven felüli kifizetésének visszapótlásához teljesített hozzájárulása

Jogszabály:

2006. évi XCVIII. törvény a biztonságos és gazdaságos gyógyszer- és gyógyászati segédeszközellátás, valamint a gyógyszerforgalmazás általános szabályairól

NAV Adónemkód: 243

2 Társadalombiztosítási, munkaerőpiaci járulékok

21 Munkavállalókat terhelő járulékok

211 Munkavállalói társadalombiztosítási járulékok

2- 111 Munkavállalói járulék

A munkavállalókat terhelő, a kötelező munkaerőpiaci biztosítási rendszerben a munkanélküli ellátásokra való jogosultságot keletkeztető és fenntartó járulékbefizetés.

Jogszabály:

1991. évi IV. törvény a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról

NAV Adónemkód: 145

2-112 Munkavállalói egészségbiztosítási járulék

A munkavállalókat terhelő, a kötelező egészségbiztosítási rendszerben az egészségbiztosítási rendszer keretében biztosított pénzbeli és természetbeni ellátásokra való jogosultságot keletkeztető és fenntartó járulékbefizetés.

Jogszabály:

1997. évi LXXX. törvény a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről

NAV Adónemkód: 124

2-113 Munkavállalói nyugdíjjárulék

A munkavállalókat terhelő, a kötelező nyugdíjbiztosítási rendszerben a nyugdíjakra való jogosultságot keletkeztető és fenntartó járulékbefizetés.

Jogszabály:

1997. évi LXXX. törvény a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről

NAV Adónemkód: 125

2-114 Egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulék (foglalkoztatott)

Jogszabály: 1997. évi LXXX. törvény a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről

NAV-adónemkód: 188

22 Munkáltatókat terhelő járulékok

221 Munkáltatói társadalombiztosítási járulékok

2-211 Munkáltatói egészségbiztosítási járulék

A foglalkoztatókat, munkáltatókat terhelő, az általuk foglalkoztatott munkavállalóknak kifizetett bérek és más kereseti elemek után számított járulékok a kötelező társadalombiztosítási (nyugdíj- és egészségbiztosítási) jogviszony keletkeztetése és fenntartása érdekében.

Jogszabály:

1997. évi LXXX. törvény a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről

NAV Adónemkód: 124

2-212 Munkáltatói nyugdíjbiztosítási járulék

A foglalkoztatókat, munkáltatókat terhelő, az általuk foglalkoztatott munkavállalóknak kifizetett bérek és más kereseti elemek után számított járulékok a kötelező társadalombiztosítási (nyugdíj- és egészségbiztosítási) jogviszony keletkeztetése és fenntartása érdekében.

Jogszabály:

1997. évi LXXX. törvény a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről

NAV Adónemkód: 125

2-213 Egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulék (foglalkoztató)

Jogszabály: 1997. évi LXXX. törvény a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről

NAV Adónemkód: 188

222 Munkaadói járulék

2-220 Munkaadói járulék

Foglalkoztatói, munkáltatói munkaerőpiaci járulékbefizetések azon gazdasági szervezetektől, amelyek nem társas és nem egyéni vállalkozások.

Jogszabály:

1991. évi IV. törvény a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról

NAV Adónemkód: 144

223 Táppénz-hozzájárulás

2-230 Táppénz-hozzájárulás

A foglalkoztatók által a biztosított betegsége miatti keresőképtelensége, valamint a kórházi (klinikai) ápolása időtartamára folyósított táppénz törvényben meghatározott hányadának hozzájárulás címén megfizetett összege.

Jogszabály:

1997. évi LXXX. törvény a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről

NAV Adónemkód: 149

23 Egyéb járulékok

231 Egyéb járulékok (biztosítottak befizetései)

2-311 Egyéni vállalkozók saját jogon fizetett járulékai

Önfoglalkoztatást megvalósító egyéni vállalkozások által teljesített befizetések társadalombiztosítási jogviszony keletkeztetésére és fenntartására.

Jogszabály:

1997. évi LXXX. törvény a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről

NAV Adónemkód: 124, 125

2-313 Egyén által fizetett egészségbiztosítási járulék

A kötelező társadalombiztosítási ellátásokra - törvény alapján - biztosítottnak nem minősülő, személyi igazolvánnyal rendelkező személyek által befizetett összeg meghatározott egészségügyi szolgáltatások fedezetére.

Jogszabály:

1997. évi LXXX. törvény a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről

NAV Adónemkód: 124

2-314 Baleseti járulék

A társas vállalkozás a kiegészítő tevékenységet végző társas vállalkozó után, valamint a kiegészítő tevékenységet folytatónak minősülő egyéni vállalkozó által a baleseti társadalombiztosítási ellátások fedezetére fizetett összeg.

Jogszabály:

1997. évi LXXX. törvény a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről

NAV Adónemkód: 124

2-315 Egészségügyi szolgáltatási járulék

A társas vállalkozás a kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vállalkozó és a kiegészítő tevékenységet folytató társas vállalkozó után egészségügyi szolgáltatási járulék fizetésére kötelezett. Továbbá, az a belföldi személy, aki biztosítottnak vagy biztosított eltartott hozzátartozójának nem minősül és egészségügyi szolgáltatásra sem jogosult, köteles a minimálbér alapulvételével havonta egészségügyi szolgáltatási járulékot fizetni.

Jogszabály:

1997. évi LXXX. törvény a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről

NAV Adónemkód: 124

2-316Egyszerűsített foglalkoztatás utáni közteher befizetés

Jogszabály:

2009. évi CLII. Törvény az egyszerűsített foglalkoztatásról

2010. évi LXXV. Törvény az egyszerűsített foglalkoztatásról

NAV Adónemkód: 239,249

232 Egyéb járulékok (biztosítottak helyetti befizetések)

2-321 Munkanélküli ellátások járulékai

A munkanélküli ellátások államháztartási szektorba tartozó folyósítói által teljesített befizetések a kötelezően előírt biztosítási jogviszony keletkeztetése és fenntartása érdekében a biztosítási jogviszony keretében igénybe vehető pénzbeli és nem pénzbeli ellátások finanszírozására.

Jogszabály:

1997. évi LXXX. törvény a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről

2-322 Központi költségvetés által fizetett járulékok

A központi költségvetés által átvállalt járulékfizetés a társadalombiztosítási jogviszonnyal nem rendelkező állampolgárok javára, a társadalombiztosítási jogviszony keretében igénybe vehető pénzbeli és nem pénzbeli ellátások finanszírozására.

Jogszabály:

1997. évi LXXX. törvény a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről. A Magyar Köztársaság éves költségvetésében az egészségügyi feladatok ellátásával kapcsolatos hozzájárulás jogcímén meghatározott összeg.

2-323 Társadalom- és szociálpolitikai juttatások után fizetett járulék

A gyermekgondozási segély, a gyermekgondozási díj és a gyermeknevelési támogatás címén, az államháztartás szervezetei által kifizetett ellátások utáni nyugdíjbiztosítási járulék megfizetése a folyósító által.

Jogszabály:

1997. évi LXXX. törvény a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről

2-325 Fegyveres szervek kedvezményes nyugellátási kiadásaihoz fizetett hozzájárulás

A fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak a korhatár elérése előtt igénybe vett szolgálati nyugellátások, valamint az öregségi nyugdíjkorhatár elérését követően folyósított, járulékfizetéssel ellentételezett nyugdíjkedvezmények fedezetére átadott összeg.

Jogszabály:

A Magyar Köztársaság költségvetésében a Honvédelmi Minisztérium fejezetben a hivatásos állományúak nyugdíjrendszeréhez való hozzájárulás jogcímen előirányzott összeg.

2-326 Egyéb járulékok

Alkalmi munkavállalókat foglalkoztatók által, a járulékok egyszerűsített módon történő megfizetése a nyugdíj és egészségügyi ellátások fedezetére.

Jogszabály:

1997. évi LXXIV. törvény az alkalmi munkavállalói könyvvel történő foglalkoztatásról és az ahhoz kapcsolódó közterhek egyszerűsített befizetéséről

2-327 Vállalkozói járulék

A vállalkozók munkanélküli ellátásának fedezésére, az egyéni és a társas vállalkozó az egészségbiztosítási járulék alapját képező jövedelem után vállalkozói járulékot fizet.

Jogszabály:

1991. évi IV. törvény a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról

NAV Adónemkód: 185

2-328 START-kártya kedvezményes járulékbefizetések

A munkaerőpiacon hátránnyal elhelyezkedők után fizetendő kedvezményes mértékű járulékkötelezettség.

Jogszabály:

2004. évi CXXIII. Törvény a pályakezdő fiatalok, az ötven év feletti munkanélküliek, valamint a gyermek gondozását, illetve a családtag ápolását követően munkát keresők foglakoztatásának elősegítéséről, továbbá az ösztöndíjas foglalkoztatásról

NAV Adónemkód: 186

2-329 Korkedvezmény-biztosítási járulék

Korkedvezményre jogosító munkakörben foglalkoztatott, saját jogú nyugdíjasnak nem minősülő biztosított, kiegészítő tevékenységet folytatónak nem minősülő társas vállalkozás, ill. korkedvezményre jogosító munkakörben vállalkozói tevékenységet végző biztosított egyéni vállalkozó fizeti a Nyugdíjbiztosítási alap részére a korkedvezményes nyugdíj fedezésére.

Jogszabály:

1997. évi LXXX. törvény a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről

NAV Adónemkód: 187

3 Bérhez és foglalkoztatáshoz kapcsolódó adók

3-100 Szakképzési hozzájárulás

Munkaadók, önfoglalkoztatók által fizetendő szakképzési hozzájárulás a kifizetett bérek, kereseti elemek arányában a szakképzés munkaadókra háruló terheinek megosztása érdekében.

Jogszabály:

2003. évi LXXXVI. törvény a szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról

NAV Adónemkód: 182

3-200 Rehabilitációs foglalkoztatási hozzájárulás

Munkaadók, önfoglalkoztatók által fizetendő rehabilitációs hozzájárulás a kifizetett bérek, kereseti elemek arányában a megváltozott munkaképességűek foglalkoztatása érdekében a munkaadókra háruló terheinek megosztása céljából.

Jogszabály:

1991. évi IV. törvény a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról

NAV Adónemkód: 119

3-300 Kommunális adó foglalkoztatottak után

Munkaadók által, a foglalkoztatottak korrigált átlagos statisztikai állományi létszáma után fizetendő adó.

Jogszabály:

1990. évi C. törvény a helyi adókról

3-400 Egészségügyi hozzájárulás

A foglalkoztatókat, munkáltatókat terhelő, az általuk foglalkoztatott munkavállalók után fizetett tételes vagy %-os hozzájárulás a kötelező egészségbiztosítási jogviszony keletkeztetése és fenntartása érdekében.

Jogszabály:

1998. évi LXVI. törvény az egészségügyi hozzájárulásról

NAV Adónemkód: 152

3- 500 Egyéb bérhez és foglalkoztatáshoz kapcsolódó adók

(Ez idő szerint nincs ide sorolandó közteherbevétel.)

4 Vagyonadók

4- 100 Építményadó

Rendszeres vagyoni típusú adó a lakás, nem lakás céljára szolgáló épület, épületrész (együtt: építmény) tulajdonlása után. Az építményadó alapja az építmény hasznos alapterülete, illetve korrigált forgalmi értéke.

Jogszabály:

1990. évi C. törvény a helyi adókról

4-200 Idegenforgalmi adó épület után

Rendszeres vagyoni típusú adó lakás, valamint üdülőnek minősülő, magánszemély tulajdonában álló, illetőleg magánszemély ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett vagyoni értékű jogával terhelt épület után. Alapja az építmény hasznos alapterülete. Nem tartozik ide a magánszemélyt terhelő idegenforgalmi adó, amely az eltöltött vendégéjszaka után teljesítendő.

Jogszabály:

1990. évi C. törvény a helyi adókról

4-300 Magánszemélyek kommunális adója

Rendszeres vagyoni típusú adó építmény, illetve telek magánszemély általi tulajdonlása, illetve nem magánszemély tulajdonában álló lakás bérleti joga után.

Jogszabály:

1990. évi C. törvény a helyi adókról

4-400 Telekadó

Rendszeres vagyoni típusú adó az önkormányzat illetékességi területén beépítetlen belterületi földrészlet (telek) tulajdonlása után. A telekadó alapja a telek területe, illetve a telek korrigált forgalmi értéke.

Jogszabály:

1990. évi C. törvény a helyi adókról

4-500 Öröklési illeték

Örökösödést terhelő közteher, amelyet illeték formájában rónak le, és pénzben fizetnek meg.

Jogszabály:

1990. évi XCIII. törvény az illetékekről

4-600 Ajándékozási illeték

Ajándékozást terhelő közteher, amelyet illeték formájában rónak le, és pénzben fizetnek meg.

Jogszabály:

1990. évi XCIII. törvény az illetékekről

4-700 Visszterhes ingatlan-vagyonszerzés illetéke

Ingatlannak, meghatározott ingónak és vagyoni értékű jognak visszteher mellett, továbbá öröklési és ajándékozási illeték alá nem eső, más módon történő megszerzése után fizetendő közteher.

Jogszabály:

1990. évi XCIII. törvény az illetékekről

4-800 Visszterhes ingatlan átruházás illetéke

Haszonélvezet, használat, lakástulajdon, ingatlanforgalmazási célú vagyonszerzés, hitelintézet ingatlanszerzése esetén fizetendő közteher.

Jogszabály:

1990. évi XCIII. törvény az illetékekről

4- 900 Gépjárműszerzés illetéke

Gépjármű tulajdonjogának szerzésével kapcsolatos közteher.

Jogszabály:

1990. évi XCIII. törvény az illetékekről

NAV Adónemkód: 222

5 Termékek és szolgáltatások adói

51 Értékesítési és forgalmi adók

5- 110 Általános forgalmi adó

A belföldön teljesített termékértékesítés és szolgáltatásnyújtás, illetve lízing, átadás, szállítás teljesített ellenértéke után, valamint termékimport vámértéke után megállapított forgalmi adó.

Jogszabály:

2007. évi CXXVII. törvény az általános forgalmi adóról

NAV Adónemkód: 104

5-120 Iparűzési adó

Vállalkozót az állandó vagy ideiglenes jelleggel végzett vállalkozási tevékenysége után, annak nettó árbevétele alapján teljesítendő értékesítési adó.

Jogszabály:

1990. évi C. törvény a helyi adókról

5-130 Innovációs járulék

A Kutatási és Technológiai Innovációs Alap kutatás-fejlesztés és a technológiai innováció állami támogatását biztosító elkülönített állami pénzalap forrásához való hozzájárulás. Azok a társaságok, amelyek saját forrásból kutatási-fejlesztési tevékenységet végeznek, illetve finanszíroznak, ennek a tevékenységnek a számvitelileg kimutatható költségeit levonhatják a bruttó járulékfizetési kötelezettségből.

Jogszabály:

2003. évi XC. törvény a Kutatási és Technológiai Innovációs Alapról

NAV Adónemkód: 184

5-140 Egyszerűsített vállalkozói adó

Az adminisztráció egyszerűsítése és az adóterhek mérséklése érdekében meghatározott bevételi határ alatti vállalkozások számára egyszerűsített adóztatási forma alkalmazását teszi lehetővé. Az eva kiváltja egyéni vállalkozók esetében a vállalkozói szja-t, és a vállalkozói osztalékalap után fizetendő szja-t, a cégautóadót és az áfát; a társas vállalkozások esetében a társasági adót, az osztalék utáni szja-t, a cégautóadót és az áfát. Az eva alapja az adóévben megszerzett összes bevétel, módosítva néhány korrekciós tétellel.

Jogszabály:

2002. évi XLIII. törvény az egyszerűsített vállalkozói adóról

NAV Adónemkód: 115

5-150 Gyógyszerforgalmazók gyógyszertárban forgalmazott, közfinanszírozott gyógyszerek utáni befizetései

Gyógyszer forgalomba hozatali engedély jogosultját terhelő, a támogatott körbe tartozó gyógyszerek forgalma után fizetendő adó.

Jogszabály:

2006. évi XCVIII. törvény a biztonságos és gazdaságos gyógyszer- és gyógyászati segédeszközellátás, valamint a gyógyszerforgalmazás általános szabályairól

NAV Adónemkód: 243

5-160 Gyógyszer-nagykereskedők gyógyszertárak részére értékesített, közfinanszírozott gyógyszerek utáni befizetései

A gyógyszer-nagykereskedelmi engedéllyel rendelkező gazdálkodó szervezetet, a teljes évi támogatott gyógyszerforgalom nagykereskedelmi árréstömege után teljesítendő befizetési kötelezettség.

Jogszabály:

2006. évi XCVIII. törvény a biztonságos és gazdaságos gyógyszer- és gyógyászati segédeszközellátás, valamint a gyógyszerforgalmazás általános szabályairól

NAV Adónemkód: 244

52 Fogyasztási adók

5-210 Termékek és szolgáltatások fogyasztási adói

Meghatározott termékek és szolgáltatások belföldi előállítása és importálása után megállapított adó, a termék, fogyasztási és általános forgalmi adót nem tartalmazó forgalmi, illetve ellenérték, továbbá import esetén a vámérték mint adóalap után.

Jogszabály:

1991. évi LXXVIII. törvény a fogyasztási adóról és a fogyasztói árkiegészítésről

5-220 Jövedéki adók

Jövedéki termékek belföldi előállítása, raktározása, importálása, exportálása, forgalmazása, birtoklása után mennyiségi, illetőleg minőségi egység alapján megállapított közteher. Jövedéki terméknek minősülnek (ez idő szerint): az ásványolaj, az alkoholtermék, a sör, a pezsgő, a köztes alkoholtermék, a dohánygyártmány.

Jogszabály:

2003. évi CXXVII. törvény a jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól

5-230 Regisztrációs adó

A személygépkocsik, lakóautók fogyasztási adóját váltotta fel. Mértéke a gépkocsi műszaki tulajdonsága, környezetvédelmi osztályba sorolása alapján meghatározott összeg alapján kerül meghatározásra. Az adót az autó forgalomba helyezésekor, vagy az átalakítás napján kell megfizetni.

Jogszabály:

2003. évi CX. törvény a regisztrációs adóról

5-240 Energiaadó

Az energiagazdálkodás és a környezetvédelem céljainak figyelembevételével, az externális környezeti károk energiaárakba történő beépítése, az energiatakarékossági szempontok érvényre juttatása, valamint a villamos energia és a földgáz e szempontokat érvényre juttató adóztatása a felhasznált mennyiség alapján.

Jogszabály:

2003. évi LXXXVIII. törvény az energiaadóról

53 Pénzügyi monopóliumok nyeresége

5-310 Kereskedelmi és játékadó

A kormányzati szektor javára átadott nyereség a pénzügyi monopóliumot gyakorló nem-pénzügyi vállalkozások meghatározott körbe tartozó termék- és szolgáltatásértékesítésből származóan.

Jogszabály:

1991. évi XXXIV. törvény a szerencsejáték szervezéséről

NAV Adónemkód: 146

54 Egyéb termék- és szolgáltatási adók

541 Egyes szolgáltatások adói

(Ez idő szerint nincs ide sorolandó közteherbevétel.)

542 Áruk használatának, szolgáltatások engedélyezésének adói

5-421 megszűnt

543 Gépjárműadók

5-431 Belföldi gépjárművek adója

Belföldi forgalmi engedéllyel és rendszámmal ellátott gépjárművek után a tulajdonos, illetve az üzemeltető által fizetendő adó.

Jogszabály:

1991. évi LXXXII. törvény a gépjármű adóról

5-432 Külföldi gépjárművek adója

A Magyar Köztársaság területén közlekedő, külföldön nyilvántartott gépjárművek után az üzemben tartó által fizetendő adó.

Jogszabály:

1991. évi LXXXII. törvény a gépjárműadóról

5-433 Gépjármű túlsúlydíj

A Magyar Köztársaság területén közúton és közforgalom elől el nem zárt magánúton közlekedő, a megengedett össztömeget, illetőleg a megengedett legnagyobb tengelyterhelést meghaladó, a túlméretes, valamint a lánctalpas járművekre és járműszerelvényekre, azok tulajdonosaira (üzemben tartóira) kiterjedő speciális díj. Ezen járművek közlekedéséért fizetendő díj összegét kilométerenkénti díjtételek és a közútkezelői hozzájárulásban meghatározott útvonal távolságának, hozzájárulás hiányában a közúton megtett távolság (km) figyelembevételével állapítják meg.

Jogszabály:

4/1999. (II. 12.) KHVM rendelet a meghatározott össztömeget, tengelyterhelést és méretet meghaladó járművek közúti közlekedéséről, a közútkezelői és a hatósági eljárás, valamint a díjfizetés feltételeiről

544-545 Egyéb áruhasználati és szolgáltatási adók

5-442 Környezetvédelmi termékdíjak

A belföldi termelő, illetve termeltető által belföldön értékesített vagy felhasznált, illetve az importőr által behozott egyes termékek árában megfizetendő környezetvédelmi célú hozzájárulás.

Jogszabály:

1995. évi LVI. törvény a környezetvédelmi termékdíjról, továbbá egyes termékek környezetvédelmi termékdíjáról

5-443 Kulturális járulék

Meghatározott kulturális és szórakoztatóipari termékek és szolgáltatások általános forgalmi adót nem tartalmazó árbevétele (jegybevétele) után befizetendő kötelezettség.

Jogszabály:

1993. évi XXIII. törvény a Nemzeti Kulturális Alapprogramról

NAV Adónemkód: 172

5-444 Idegenforgalmi adó (tartózkodás alapján)

Magánszemélyt terhelő nem állandó lakóhelyen, az önkormányzat illetékességi területén eltöltött vendégéjszaka után fizetendő adó.

Jogszabály:

1990. évi C. törvény a helyi adókról

5-445 Turisztikai hozzájárulás

(Ez idő szerint nincs ilyen adónem)

5-446 Bérfőzési szeszadó

Természetes személy által bérfőzetett pálinka, borpárlat után fizetendő szolgáltatási adó.

Jogszabály:

2003. évi CXXVII. törvény a jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól

5-447 Felügyeleti szolgáltatások díja

Az egyes ágazatok felügyeleti tevékenységének ellátásáért fizetett, közgazdasági tartamát tekintve "szolgáltatási díj" helyett adójellegű bevétel, miután a fizetési kötelezettség alapja nem hozható összefüggésbe a felügyelet által a befizető számára teljesített felügyeleti tevékenységgel és annak költségeivel.

Jogszabály:

1991. évi XXXIV. tv. a szerencsejáték szervezéséről (bevétel kedvezményezettje: Szerencsejáték Felügyelet) 2001. évi CXX. tv. a tőkepiacról (bevétel kedvezményezettje: Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete)

1996. évi CXII. tv. a hitelintézetekről és pénzügyi vállalkozásokról (bevétel kedvezményezettje: Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete)

1993. évi XCVI. tv. az Önkéntes Kölcsönös Biztosító Pénztárakról (bevétel kedvezményezettje: Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete)

1997. évi LXXXII. tv. a magánnyugdíjról és a magánnyugdíjpénztárakról (bevétel kedvezményezettje: Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete)

1996. évi XLVIII. tv. a közraktározásról (bevétel kedvezményezettje: Ipari, Kereskedelmi és Idegenforgalmi Minisztérium és a jogutód Gazdasági Minisztérium)

1996. évi CXVI. tv. az atomenergiáról (bevétel kedvezményezettje: Országos Atomenergia Hivatal) 2001. évi XL. tv. a hírközlésről (bevétel kedvezményezettje: Hírközlési Főfelügyelet)

91/2007. (XI. 5.) GKM rendelet a Magyar Energia Hivatal igazgatási szolgáltatási díjainak mértékéről, valamint az igazgatási szolgáltatási és a felügyeleti díj fizetésének szabályairól (bevétel kedvezményezettje: Magyar Energia Hivatal)

12/2002. (II. 20.) PM rendelet a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete által lefolytatott államigazgatási eljárásokért fizetendő igazgatási szolgáltatási díjakról (bevétel kedvezményezettje: Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete)

5-448 Tenyésztési hozzájárulás

Meghatározott mezőgazdasági termékek értékesítésének nettó árbevétele és a lóverseny-totalizatőr tevékenység forgalma után fizetendő hozzájárulás.

Jogszabály:

1993. évi CXIV. törvény az állattenyésztésről 2004. évi költségvetési törvény 15. számú melléklete

5-449 Vadvédelmi hozzájárulás

A hasznosított vadállomány mennyisége után fizetendő hozzájárulás.

Jogszabály:

1996. évi LV. törvény a vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról

5-450 Erdőfenntartási járulék

A kitermelt bruttó fatérfogat mennyisége után a véghasználatok, valamint a növendékfokozó gyérítések után fizetendő járulék.

Jogszabály:

1996. évi LIV. törvény az erdőről és az erdő védelméről

5-451 Földvédelmi járulék

A termőföld más irányú hasznosítása esetén egyszeri befizetési kötelezettség.

Jogszabály:

1994. évi LV. törvény a termőföldről

5-452 Halászatfejlesztési hozzájárulás

Az állam által átengedett halászati jogért fizetendő hozzájárulás a vízterület halászati értéke után.

Jogszabály:

1997. évi XLI. törvény a halászatról és a horgászatról, egységes szerkezetben a végrehajtásáról szóló 78/1997. (XI. 4.) FM rendelettel

5-453 Állatvédelmi hozzájárulás

Az állatok védelmével kapcsolatos feladatok ellátásához állatvédelmi hozzájárulást kell fizetni. Az állatvédelmi hozzájárulásra kötelezett termékek körét, a hozzájárulás mértékét, valamint fizetésének és felhasználásának szabályait külön törvény állapítja meg.

Jogszabály:

1998. évi XXVIII. törvény az állatok védelméről és kíméletéről (és külön törvény)

5-454 Környezetterhelési díj

A természeti környezet igénybevételét, használatát terhelő adójellegű befizetések. Fajtái: levegőterhelési díj, vízterhelési díj, talajterhelési díj.

Jogszabály:

2003. évi LXXXIX. törvény a környezetterhelési díjról

546 Egyéb termelési adók

5-461 Gyógyszertár szolidaritási díj

Közforgalmú gyógyszertár működtetésére jogosultat terhelő; a közfinanszírozott gyógyszerek forgalmazásából származó éves árréstömege után fizetendő adó.

Jogszabály:

2006. évi XCVIII. törvény a biztonságos és gazdaságos gyógyszer- és gyógyászati segédeszközellátás, valamint a gyógyszerforgalmazás általános szabályairól

NAV Adónemkód: 245

5-462 Gyógyszer, gyógyászati segédeszköz ismertetés utáni befizetések

A gyógyszer forgalomba hozatali engedélyének jogosultja (forgalmazó) és a gyógyászati segédeszköz gyártója vagy annak meghatalmazott képviselője minden általa foglalkoztatott ismertető személy tevékenysége után évente teljesítendő befizetési kötelezettség.

Jogszabály:

2006. évi XCVIII. törvény a biztonságos és gazdaságos gyógyszer- és gyógyászati segédeszközellátás, valamint a gyógyszerforgalmazás általános szabályairól

NAV Adónemkód: 246 gyógyszerismertetés, 247 gyógyászati segédeszköz ismertetés

5-463 Gyógyszertámogatás-többlet sávos kockázatviseléséből eredő befizetések

A gyógyszer forgalomba hozatali engedélyének jogosultját (forgalmazóját) terhelő, az Egészségbiztosítási Alap gyógyszerkiadásainak túllépése esetén, a túllépés után, sávonként eltérő mértékben teljesítendő befizetés.

Jogszabály:

2006. évi XCVIII. törvény a biztonságos és gazdaságos gyógyszer- és gyógyászati segédeszközellátás, valamint a gyógyszerforgalmazás általános szabályairól

NAV Adónemkód: 248

6 Vámok és vámjellegű befizetések

61 Vámbefizetések

6-110 Vámok

Az Európai Unióba történt belépéstől kezdődően a vámbevételek az Európai Uniót illetik meg.

6- 120 Vámbiztosíték

(Ez idő szerint nincs a Magyar Államot megillető, ilyen jogcímű befizetési kötelezettség.)

7 Egyéb adók, adójellegű bevételek

71 Egyéb adók

7- 110 Bélyegilleték

Az államigazgatási és bírósági eljárásért fizetendő eljárási illetékek, igazgatási és bírósági szolgáltatási díjak, amennyiben azok lerovása illetékbélyeg formájában történik.

Jogszabály:

1990. évi XCIII. törvény az illetékekről

72 Egyéb adójellegű bevételek

7-210 Környezethasználati díjak

(Ez idő szerint nincs ebbe a csoportba tartozó adónem.)

7-220 Nukleáris hozzájárulás

A radioaktív hulladékok végleges elhelyezésének, valamint a kiégett üzemanyag átmeneti és végleges elhelyezésének, továbbá a nukleáris létesítmények leszerelésének (lebontásának) költségeihez való hozzájárulás az engedélyesek által. A hozzájárulás mértékét az éves költségvetési törvény állapítja meg.

Jogszabály:

1996. évi CXVI. törvény az atomenergiáról

7- 230 Egyéb adójellegű bevételek

(Ez idő szerint nincs ebbe a csoportba tartozó adónem.)

8 Adók, járulékok, adójellegű bevételek bírság- és pótlék-bevételei

8- 100 Adó- és járulékbírság, késedelmi pótlék, önellenőrzési pótlék

Idetartozik minden olyan késedelmi pótlék, kamat és bírság befizetése is, amely adónemekre nem különíthető el. Az egyes szakhatóságok által kiszabott (pl. környezetvédelmi, műemlékvédelmi) bírságok nem adójellegű bevételnek minősülnek, ezért nem itt szerepelnek.

Jogszabály:

2003. évi XCII. törvény az adózás rendjéről

NAV Adónemkód: 138, 215

Az adóstípusok részletes meghatározása:

Az adóstípusok meghatározásánál a gazdasági szervezeteknek a gazdálkodási forma szerinti osztályozására alkalmazott, az egységes statisztikai számjel elemeiről és nómenklatúráról szóló - többször módosított - 9001/2002. (SK. 3.) KSH közlemény 1. számú mellékletében (a továbbiakban: KSH GFO) meghatározott kategóriákra hivatkozunk.

11-13 Nem pénzügyi vállalkozások

11 Társas vállalkozások

A KSH GFO-ban az "1 Jogi személyiségű vállalkozások", valamint a "2 Jogi személyiség nélküli vállalkozások" azon csoportjai a "23 Egyéni vállalkozások" csoport kivételével, amelyek nem pénzintézeti, hitelintézeti, biztosítóintézeti tevékenységet végeznek.

12 Egyéni vállalkozások

A KSH GFO-ban a "23 Egyéni vállalkozások" csoportja.

13 Nem társult és egyéb vállalkozások

A KSH GFO-ban a "7 Egyéb gazdasági szervezet" csoportja.

20 Pénzügyi vállalkozások

A KSH GFO-ban az "1 Jogi személyiségű vállalkozások" azon csoportjai, amelyek pénzintézeti, hitelintézeti, biztosítóintézeti tevékenységet végeznek.

31-36 Költségvetési szerv és intézménye

A KSH GFO-ban a "3 Költségvetési szerv és intézménye", az államháztartásba tartozó előirányzatokkal és pénzügyi alapokkal kibővítve a következő csoportok:

31 Központi költségvetési szerv és intézménye

32 Helyi, helyi kisebbségi önkormányzati költségvetési szerv és intézménye

33 Társadalombiztosítás pénzügyi alapjai és társadalombiztosítási költségvetési szerv

34 Köztestületi költségvetési szerv

35 Országos kisebbségi önkormányzati költségvetési szerv

36 Területfejlesztési tanács és társulás

911 Elkülönített állami pénzalap

912 Központi és fejezeti kezelésű előirányzat

913 Nyugdíjbiztosítási alap

914 Egészségbiztosítási alap

4 Háztartások

A magánszemélyek.

5 Nonprofit szervezetek

A KSH GFO-ban a "Nonprofit szervezet (5, 6,)" csoportjai.

Az űrlap sorai

01. sor: Előző évi záró állomány (tárgyévi nyitó állomány)

Ebben a sorban az előző évi beszámoló Mérlegének B/II/1 Adósok mérlegsorából a közteher-bevételek címén kimutatott összeg szerepel, mely egyben a tárgyévi nyitó állomány összegét képezi. A Mérleg B/II/1 Adósok mérlegsorában más követelések is szerepelhetnek, nemcsak a közteher-bevételekkel kapcsolatosak, ezért a 01 sorban kimutatott összeg kisebb vagy legfeljebb egyenlő a Mérleg B/II/1 Adósok mérlegsorban kimutatott összeggel.

02. sor: Előző év(ek) bevételi előírásainak növekedése

Ebben a sorban kell szerepeltetni azokat a tárgyévben regisztrált pótlólagos bevételi előírásokat - ideértve az adó-és járulékalanyok és a beszedő szervezetek helyesbítéseit egyaránt -, amelyek a tárgyévet megelőző év(ek) gazdasági tevékenységével kapcsolatosak.

03. sor: Tárgyévi bevételi előírás

Ebben a sorban kell szerepeltetni azokat a tárgyévben, illetve a közterhek tárgyévi elszámolásához kapcsolódó bevallások beadásának időpontjáig regisztrált tárgyévi bevételi előírásokat, azaz a tárgyévi gazdasági tevékenységgel kapcsolatos adó-, járulék- és egyéb befizetési kötelezettségeket a bevallások, illetve kivetések alapján, ideértve a bevallások helyesbítését és a beszedő szervezet által megállapított tartozások helyesbítését egyaránt. A tárgyévi bevételi előírás tehát nem azonos a közteher-bevétel költségvetési előirányzatával, mely utóbbi pénzforgalmi szemléletű bevétel és a költségvetés(ek) számára ténylegesen realizálható és elkölthető jövedelmet képez, még ha kalkulálása bevételi prognózison is alapul.

04. sor: Tárgyévi pénzforgalomban nem jelentkező növekedés összesen (02+03)

Összegző sor, az adósok állományának a bevételi előírások változásával összefüggő változások kimutatására szolgál.

05. sor: Növekedések összesen (02+03=04)

Összegző sor, az adósok állományának növekedését mutatja.

06. sor: Előző év(ek) bevételi előírásának csökkenése helyesbítés miatt

Ebben a sorban kell szerepeltetni azokat a tárgyévben regisztrált, de az előző év(ek) gazdasági tevékenységével kapcsolatos követelés-csökkenéseket, amelyek a bevallások tartozást-csökkentő helyesbítése vagy a beszedő szervezet által megállapított helyesbítése miatt következett be.

07. sor: Előző év(ek) bevételi előírásának csökkenése tartozás elengedés miatt

Ebben a sorban kell szerepeltetni azokat a tárgyévben regisztrált, de az előző év(ek) gazdasági tevékenységével kapcsolatos követelés-csökkenéseket, amelyeket a beszedő szervezet határozata követelés elengedés formájában elengedett, s ezáltal az adós is kivezetheti a nyilvántartásaiból.

08. sor: Előző év(ek) bevételi előírásának csökkenése felszámolás, megszűnés miatt

Ebben a sorban kell szerepeltetni azokat a tárgyévben regisztrált, de az előző év(ek) gazdasági tevékenységével kapcsolatos követelés-csökkenéseket, amelyeket a beszedő szervezet egyoldalúan kényszerül kivezetni a nyilvántartásaiból, miután a korábbi adóst felszámolták vagy megszüntették.

09. sor: Tárgyévi pénzforgalomban nem jelentkező csökkenés összesen (06+07+08)

Összegző sor, a pénzforgalomban nem jelentkező változások csökkentő hatásának kimutatására.

10. sor: Tárgyévi befizetés előző év(ek) bevételi előírásának teljesítésére

Ebben a sorban kell szerepeltetni azokat a tárgyévi pénzforgalomban jelentkező befizetéseket, amelyeket az adósok az előző év(ek) gazdasági tevékenységével kapcsolatos kötelezettségek miatt fennálló hátralékaik teljesítésére fizettek be.

11. sor: Tárgyévi befizetés tárgyévi bevételi előírás teljesítésére

Ebben a sorban kell szerepeltetni azokat a tárgyévi pénzforgalomban jelentkező befizetéseket, amelyeket az adósok a tárgyi gazdasági tevékenységével kapcsolatos befizetési kötelezettségeik teljesítésére fizetnek be, ideértve a törvényben megállapított előlegeket is.

12. sor: Tárgyévi befizetés tárgyévet követő évi bevételi előírás teljesítésére

Ebben a sorban kell szerepeltetni azokat a tárgyévi pénzforgalomban jelentkező befizetéseket, amelyeket az adósok a tárgyévet követő évi befizetési kötelezettségeivel kapcsolatban előlegként fizettek be.

13. sor: Tárgyévi pénzforgalomban jelentkező csökkenés összesen (10+11+12)

Összegző sor, a pénzforgalomban jelentkező változások csökkentő hatásának kimutatására.

14. sor: Csökkenések összesen (09+13)

Összegző sor, az adósok állományában bekövetkezett csökkenés kimutatására.

15. sor: Tárgyévi (tárgyidőszaki) záróállomány (01+05-14)

Ebben a sorban a tárgyévi beszámoló Mérlegének B/II/1 Adósok mérlegsorában a közteher-bevételekkel kapcsolatban kimutatott összeg szerepel, mely egyben a tárgyévet követő évi nyitó állomány összegét képezi. A Mérleg B/II/1 Adósok mérlegsorában más követelések is szerepelhetnek, nemcsak a közteher-bevételekkel kapcsolatosak, ezért a15 sorban kimutatott összeg kisebb vagy legfeljebb egyenlő a Mérleg B/II/1 Adósok mérlegsorban kimutatott összeggel.

16. sor: Tárgyévi (tárgyidőszaki) eredményszemléletű bevétel

Ebben a sorban a tárgyévi, illetve évközi adatszolgáltatás esetén a tárgyidőszaki gazdasági-pénzügyi tevékenységek, illetve események után keletkező, az államháztartást megillető, ténylegesen is beszedhető közteher-bevétel összegét kell szerepeltetni. Ezt úgy kell meghatározni, hogy a tárgyévre, tárgyidőszakra vonatkozó bevallások, kivetések (ügyletek) szerinti közteher-befizetési kötelezettséget mérsékelni kell azzal az összeggel, amely a tárgyidőszakban jogutód nélkül megszűnt vagy felszámolt szervezetek tárgyévre, tárgyidőszakra előírt befizetési kötelezettségéből nem fizetettek meg (és vélelmezhető, hogy sohasem fognak már megfizetni.)

Az eredményszemléletű számbavételhez az adó-, járulék- és adójellegű bevételeket abban az időszakban kell számba venni, amikor a fizetési kötelezettséget keletkeztető tevékenység, a tranzakció vagy más esemény ténylegesen megtörténik. Annak érdekében azonban, hogy az eredményszemléletű bevétel az államháztartás számára ténylegesen is realizálható, és mindössze csak időbeni eltolódással megszerezhető jövedelemként legyen számba vehető, a bevallott, kivetett adókötelezettségeket korrigálni kell a megszűnés, felszámolás miatt várhatóan soha nem realizálódó adók összegével.

A 16. sorban szereplő tájékoztató adat az államháztartásra vonatkozó hazai és nemzetközi statisztikai adatszolgáltatások teljesítését segítik elő. A makrogazdasági statisztikai számításokban, a kormányzati szektor hiányának és adósságának EU-kritériumok szerinti meghatározásában az adó- és járulékbevételeket ún. eredményszemléletben kell meghatározni. A nemzeti számlák módszertanában erre a következő leírások szerepelnek.

A nemzeti számlákban minden adót annak esedékességekor kell elszámolni, tehát abban az időpontban, amikor azok a tevékenységek, gazdasági műveletek vagy más események végbemennek, amelyek az adókötelezettség keletkezéséhez vezetnek. Vannak azonban olyan gazdasági tevékenységek, tranzakciók vagy események, amelyek után bár az adózási szabályok szerint adót kellene fizetni, ez azonban nem jut az adóhatóság tudomására. Nem lenne reális azt feltételezni, hogy ezek a rejtett tevékenységek, gazdasági műveletek vagy események után pénzügyi eszközök, illetve kötelezettségek keletkeznének. Ezért a nemzeti számlákban elszámolt adók összegét csak az adókivetéssel, bevallással vagy más módon, pl. értékesítéskor kiállított számlával, vámbevallással bizonylatolt összeg jelenti. Ezek a bizonylatok az adó megfizetésekor megszűnő adófizetői kötelezettség keletkezéséhez vezetnek. Az eredményszemlélettel összhangban az adók elszámolásának időpontja az az időpont, amikor az adókötelezettség keletkezik. Például a kibocsátás értékesítése, továbbadása vagy felhasználása esetén fizetendő adót akkor kell elszámolni, amikor az értékesítés, az átadás vagy a felhasználás megtörténik, s ez nem szükségszerűen egyezik meg azzal az időponttal, amikor az adóhatóság arról tudomást szerez, az adókivetés megtörténik, az adó esedékessé válik, vagy az adót ténylegesen megfizetik. Némi rugalmasság azonban - gyakorlati okokból - megengedhető, például a jövedelmekből a kifizetéskor levonásra kerülő adók regisztrálása időpontja esetében.

Esetenként a ténylegesen megfizetett adóösszeg lényegesen és rendszeresen eltérhet a fizetendő adók összegétől. Oly mértékben, hogy a fizetendő adókat nem érdemes teljes egészében pénzügyi kötelezettségeknek kezelni. Ilyen esetekben elemzési és gazdaságpolitikai döntéshozatali célokra relevánsabb, ha figyelmen kívül hagyjuk a meg nem fizetett adókötelezettségeket, és csak a ténylegesen megfizetett adókat számoljuk el. A ténylegesen megfizetett adókat azonban továbbra is eredményszemléletben kell elszámolni abban az időpontban, amikor az adókötelezettségek keletkezését előidéző események megtörténtek.

17. sor: Tárgyévi (tárgyidőszaki) fizetés-esedékességi bevétel

Ebben a sorban külön rendelkezésig még nem kell adatot szerepeltetni. Az Európai Unió azon rendeletét, amelyben a kormányzati szektorra vonatkozó adatszolgáltatásokat határozzák meg, a közeljövőben fogják módosítani. A törvényerőre emelkedő szabályok és a kapcsolódó módszertani meghatározások függvényében külön rendelkezés és kitöltési utasítás alapján kell majd - ugyancsak tájékoztató adatként - azt az összeget kell kimutatni, amely az államháztartást a tárgyévben (tárgyidőszakban) - az adott közteher-bevételre vonatkozó adózási rend vagy a fizetési kötelezettség szabályai szerint - pénzforgalmilag is megilleti.

6. számú melléklet a 313/2010. (XII. 23.) Korm. rendelethez

22. számú melléklet a 292/2009. (XII. 19.) Korm. rendelethez

A kötelezően közzéteendő közérdekű adatok

7. számú melléklet a 313/2010. (XII. 23.) Korm. rendelethez

9/a. számú melléklet a 292/2009. (XII. 19.) Korm. rendelethez

8. számú melléklet a 313/2010. (XII. 23.) Korm. rendelethez

16. számú melléklet a 292/2009. (XII. 19.) Korm. rendelethez

Az önkormányzatok, többcélú kistérségi társulások nettó finanszírozásának ütemezése