22/1995. (XII. 29.) IM rendelet

az állam tulajdonában és a büntetés-végrehajtási szervek kezelésében lévő lakások, valamint a nem lakás céljára szolgáló helyiségek elidegenítéséről

A lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Lt.) 87. §-a (1) bekezdésének k)-l) pontjában kapott felhatalmazás alapján a következőket rendelem el:

Az elidegenítés általános feltételei

1. § (1) Az állam tulajdonában és a büntetés-végrehajtási feladatokat ellátó, költségvetésből gazdálkodó intézetek, intézmények (a továbbiakban: bv. szerv) kezelésében lévő, lakás és nem lakás céljára szolgáló helyiség - a 2. §-ban foglalt kivételekkel - a következő feltételek együttes fennállása esetén idegeníthető el:

a) az elidegenítés nem ellentétes a szolgálati vagy lakásgazdálkodási érdekekkel;

b) a bérlő a lakásra, helyiségre határozatlan időtartamra szóló bérleti szerződéssel rendelkezik;

c)[1] a bérlőnek legalább tíz év, büntetés-végrehajtási szerveknél eltöltött szolgálati, közalkalmazotti jogviszonya van, vagy a lakásban tíz éve életvitelszerűen lakik;

d) a lakás (lakóépület) használatbavételi engedélyének jogerőre emelkedésétől, illetőleg vásárlásától vagy a teljes felújításától számított tíz év már eltelt;

e) ha a lakás, helyiség és a hozzá tartozó földterület az ingatlan-nyilvántartásban rendezett.

(2) A büntetés-végrehajtás országos parancsnoka (a továbbiakban: országos parancsnok) az (1) bekezdés c)-d) pontjában meghatározott feltételek alól mentesítést adhat, ha a bentlakó bérlő olyan lakást bocsátott a bv. szerv rendelkezésére, amellyel a bv. szerv korábban nem rendelkezett.

1/A. §[2] Nem idegeníthető el a lakás annak, aki az általa vagy házastársa (élettársa) által korábban bérelt, állami tulajdonú, büntetés-végrehajtási kezelésű lakást a maga vagy más személy részére megvásárolta, illetve a lakás megvásárlásához házastársa, egyenes ági rokona, örökbe fogadott gyermeke javára hozzájárult, továbbá akinek javára korábban bérelt önkormányzati bérlakása bv. szervet megillető bérlőkijelölési vagy bérlőkiválasztási jogáról lemondtak.

2. § Nem idegeníthető el a lakóépület (lakás), ha az

a) jóváhagyott rendezési terv vagy érvényes döntés alapján bontásra van kijelölve, vagy felújításáról, átalakításáról, tetőtér-beépítéséről, illetve emeletráépítéséről az illetékes lakásgazdálkodási szerv már döntött,

b) a bv. szerv területén van,

c) műemléknek nyilvánított épületben van és az elidegenítéshez a műemléki hatóság nem járult hozzá.

3. § (1) A lakás, helyiség elidegenítését a bérbeadó részéről a helyi lakásgazdálkodási szerv kezdeményezi.

(2) A helyi lakásgazdálkodási szerv a javaslatot a szolgálati út betartásával terjeszti fel a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoksága (a továbbiakban: BvOP) lakásgazdálkodási szervének vezetőjéhez.

(3) A BvOP lakásgazdálkodási szervének vezetője évente két alkalommal, április 30-áig, illetve október 31-éig javaslatot tesz az országos parancsnoknak az elidegenítéshez való hozzájárulásra.

4. § (1) Ha az országos parancsnok a 3. § (3) bekezdése szerinti hozzájárulását megadta, a lakásgazdálkodási szerv írásban felhívja a Lt. 49. §-ának (1) bekezdésében megjelölt személyeket, nyilatkozzanak arról, hogy az általuk bérelt lakást meg kívánják-e venni. A bérlő a lakást - akár részben is - házastársa, élettársa javára is megveheti. Annak a bérlőnek, aki nem kívánja lakását megvenni, a lakásgazdálkodási szerv másik megfelelő bv. lakás bérbevételét ajánlhatja fel határozatlan időtartamra.

(2) A bérlő részére - az együttlakó személyek számától függően - legfeljebb a következő méretű lakás ajánlható fel:

a) egy-két személyig: egy - két lakószoba,

b) három személy esetében, egy és fél - két és fél lakószoba,

c) négy személy esetében: kettő - három lakószoba,

d) öt személy esetében: két és fél - három és fél lakószoba,

e) hat személy esetében: három - négy lakószoba,

f) hét személy esetében: három és fél - négy és fél lakószoba,

g) nyolc személy esetében: négy - öt lakószoba,

h) nyolcnál több személy esetében: legalább négy és fél lakószoba.

(3) Ha a bérlő a felajánlott lakást nem kívánja bérbe venni, az általa lakott lakásra szóló bérleti szerződése változatlanul fennmarad és a lakást elidegeníteni sem lehet.

A lakások vételárának megállapítása és megfizetése

5. § (1)[3] Ha a lakást az Lt. 49. §-ának (1) bekezdése szerinti jogosult vásárolja meg, a vételár az Lt. 52. §-a (1) és (2) bekezdésének figyelembevételével megállapított üres és beköltözhető lakás (a továbbiakban: üres lakás) forgalmi értékének a hetven százaléka.

(2) A vételármegállapításakor az üres lakás forgalmi értékéből le kell vonni a bérlőnek a lakásra fordított és meg nem térített értéknövelő beruházásainak értékét.

6. § Ha az elidegeníthető lakást az Lt. hatálybalépését megelőzően lakás-használatbavételi díj fizetési kötelezettséggel utalták ki a bérlő részére és a bérlő a lakás-használatbavételi díj megfizetésére halasztást, részletfizetési kedvezményt, szociálpolitikai kedvezmény-megelőlegezést kapott, fizetési kötelezettségének a lakás megvásárlása után is köteles eleget tenni.

7. § (1) Ha a lakást az Lt. 49. §-ának (1) bekezdése szerinti jogosult vásárolja meg, a szerződés megkötésekor a megállapított vételár tíz százalékát egy összegben köteles megfizetni, a fennmaradó vételár megfizetésére havonkénti egyenlő összegű huszonöt évi részletfizetési kedvezmény illeti meg.

(2)[4] Részletfizetés esetén a szerződéses kamat mértéke évi öt százalék.

8. § (1)[5] Ha a vevő az adásvételi szerződés megkötésekor a vételárat egy összegben megfizeti, vagy a vételár tíz százalékát meghaladó fizetést teljesít, a vételár, illetve a vételár tíz százalékát meghaladó befizetés után harminc százalék árengedmény illeti meg.

(2)[6] Ha a vevő a szerződés megkötésétől számított öt éven belül a fennmaradó vételárhátralékot egy összegben megfizeti, a fennálló tartozásából harminc százalék engedményt kell adni.

(3) Ha a vevő a szerződés megkötésétől számított öt év eltelte után a vételárhátralékot egy összegben megfizeti, a fennálló tartozásából részére húsz százalék engedményt kell adni.

(4)[7] A vételárhátralék rendkívüli törlesztéssel történő részbeni kiegyenlítése esetén az esedékes havi törlesztő összeget meghaladó befizetésrészre a (2), illetőleg a (3) bekezdésben meghatározott engedményt kell adni.

9. § Az üres lakás vevőjét a 7-8. §-okban foglalt kedvezmények nem illetik meg.

10. §[8] (1) Ha a vásárlás részletfizetési kedvezménnyel történik, a vételárhátralék és járulékai erejéig a BvOP javára jelzálogjogot, továbbá elidegenítési és terhelési tilalmat kell az ingatlan-nyilvántartásba bejegyeztetni.

(2) Ha a vásárlás árengedménnyel történik, a BvOP javára a szerződés megkötésétől számított öt évre elidegenítési és terhelési tilalmat kell az ingatlan-nyilvántartásba bejegyeztetni.

(3) Ha a vevő árengedményben részesült, és a lakást a szerződés megkötésétől számított öt éven belül átruházza,köteles az engedményt egy összegben megfizetni.

(4) A (3) bekezdésben foglalt rendelkezést nem kell alkalmazni, ha a vevő a vételárat másik - saját, illetve házastársával (élettársával) közös tulajdonába kerülő - lakás szerzésére fordítja, és csatolja a másik lakás adásvételi szerződését, illetőleg a saját nevére szóló jogerős építési engedélyt.

11. § (1) A törlesztési határidő elmulasztása esetén az adóst legalább egy- és legfeljebb háromhónapos teljesítési határidő kitűzésével, írásban kell felszólítani kötelezettsége teljesítésére. Ha az adós a felszólításra sem teljesít, a vételár-hátralék megtérítése egy összegben esedékessé válik.

(2) Az adós, késedelme esetén a hátralékos tartozása után járó késedelmi kamat törvényes mértéke [Ptk. 301. §-ának (2) bekezdése] szerinti összeget is köteles megfizetni.

A lakások értékesítésének előkészítése

12. § (1) A 3. § (3) bekezdésében említett hozzájárulást követően az elidegenítési eljárás lefolytatására a BvOP lakásgazdálkodási szerve intézkedik. Az elidegenítés teljes körű lebonyolítására megbízási szerződést köthet ingatlanközvetítésre és értékbecslésre jogosult szervezettel vagy magánszeméllyel (a továbbiakban: megbízott).

(2) A megbízottat nyilvános pályázat útján kell kiválasztani. A bv. szervvel szolgálati, közalkalmazotti jogviszonyban (a továbbiakban együtt: szolgálati jogviszonyban) álló személy a pályázaton nem vehet részt.

(3) A teljes körű lebonyolítás magában foglalja a lakóépület (a hozzá tartozó földterület, a benne lévő lakások, helyiségek) műszaki felmérését és annak dokumentálását, helyi forgalmi értékének és vételárának megállapítását, a telek- és közműrendezést, a társasházzá történő alakítást, a lakások értékesítését.

13. § (1) A vásárlási feltételek meglétét a BvOP lakásgazdálkodási szerve által a jogosult részére kiállított igazolás tanúsítja.

(2) A megbízott köteles a társasház alapító okiratát, továbbá az általa megállapított vételárat egyeztetni a BvOP lakásgazdálkodási szervének vezetőjével.

14. § (1) A jogosult az adásvételi ajánlat kézhezvételét követő három hónapon belül írásban nyilatkozik arról, hogy az ajánlatot elfogadja-e. A határidő elmulasztása az ajánlat elutasítását jelenti.

(2) Ha a jogosult az ajánlatot elfogadja, akkor vele az adásvételi szerződést meg kell kötni.

A lakások birtokba adása

15. § (1) A helyi lakásgazdálkodási szerv az adásvételi szerződés megkötését követő tizenöt napon belül adja a lakást a vevő birtokába.

(2) Az (1) bekezdés szerinti birtokba adással megszűnik a bérleti jogviszony, és megszűnnek az ebből eredő jogok és kötelezettségek.

(3) Ha a társasház alakuló közgyűlésének időpontja az (1) bekezdéstől eltér, a helyi lakásgazdálkodási szerv kötelezettsége a tulajdonosokkal szemben a társasház megalakulását követő hónap első napjával szűnik meg.

(4) A (3) bekezdés szerinti időtartamra eső kezelői bevételekkel és kiadásokkal a lakóházkezelő szerv a kezelői kötelezettség megszűnését követő két hónapon belül köteles a társasházi közösséggel írásban elszámolni.

16. § Az értékesítéssel megbízott az alapító okirat és az adásvételi szerződés alapján bejegyezteti az ingatlan-nyilvántartásba

a) a vevőnek a megvásárolt ingatlanra vonatkozó tulajdonjogát,

b) kérelemre a bérlő javára a haszonélvezeti jogot, ha a lakást egyenes ági rokona, örökbe fogadott gyermeke vásárolja meg,

c) a 10. §-ban meghatározott jelzálogjogot, elidegenítési és terhelési tilalmat.

Az árverés útján történő elidegenítés feltételei

17. § (1) Az elidegeníthető üres lakást árverésen kell értékesíteni.

(2) Az első árverésen kizárólag szolgálati jogviszonyban álló személy árverezhet és az ingatlan kikiáltási ára a becsérték ötven százaléka. Ha az első árverezés sikertelennek bizonyult, a második árverésen bárki árverezhet.

(3) Az árverést az ingatlan fekvésének helyén vagy a lakásgazdálkodási szerv által kijelölt más helyen kell megtartani.

18. § Az árverést a lakásgazdálkodási szerv hirdetménnyel tűzi ki, és ebben feltünteti

a) az ingatlan kezelőjét,

b) az árverés helyét és idejét,

c) az ingatlan-nyilvántartási adatokat (az ingatlan fekvésének helyét, tulajdonosát, a terheket stb.),

d) az ingatlan tartozékait, épületnél a jellemző sajátosságokat, továbbá beköltözhető állapotát,

e) az ingatlan becsértékét,

f) az árverési előleg (a továbbiakban: előleg) összegét,

g) a 17. § (2) bekezdésében és a 20., 23., 28. §-okban megjelölt árverési feltételeket.

19. § (1) Az árverési hirdetményt ki kell függeszteni.

(2) A lakásgazdálkodási szerv gondoskodik arról, hogy a hirdetményt, a helyben szokásos módon, közzétegyék.

(3) A lakásgazdálkodási szerv kijelöli az árverés vezetőjét.

20. § (1) Ingatlanra az árverezhet, aki előlegként az ingatlan becsértékének öt százalékát legkésőbb az árverési ajánlatának megtétele előtt az árverés vezetőjénél letétbe helyezte.

(2) Akinek az ingatlanszerzése engedélyhez van kötve az árverezése előtt igazolni köteles, hogy az engedélyt megkapta.

(3) Személyesen vagy képviselő útján lehet árverezni.

(4) Az árverés vezetője és annak közeli hozzátartozója [a Ptk. 685. § b) pontja alapján] sem személyesen, sem képviselője útján nem árverezhet, és az ingatlant árvereztetéssel közvetve sem szerezheti meg.

21. § (1) Az árverés megkezdésekor az árverés vezetője az árverezőkkel közli az ingatlan becsértékét (a kikiáltási árat), ismerteti az árverési feltételeket, és felhívja az árverezőket az ajánlatuk megtételére.

(2) Ha a felajánlott vételár nem éri el a kikiáltási árat, azt fokozatosan lejjebb kell szállítani a becsérték feléig.

(3) Az árverést addig kell folytatni, amíg ajánlatot tesznek. Ha nincs tovább ajánlat az árverés vezetője a felajánlott legmagasabb vételár háromszori kikiáltása után kijelenti, hogy az ingatlant a legtöbbet ajánló megvette.

22. § (1) Az árverési vevő letétbe helyezett előlegét be kell számítani a vételárba.

(2) Az árverési vevőn kívüli többi letevőnek az előleget az árverés befejezése után azonnal vissza kell adni.

23. § (1) Az árverési vevő köteles a teljes vételárat az árveréstől számított tizenöt napon belül befizetni a lakásgazdálkodási szerv részére, ha elmulasztja, előlegét elveszti.

(2) A lakásgazdálkodási szerv a vételár megfizetésére legfeljebb két hónapig terjedő halasztást adhat, ha azt a vételár nagyobb összege vagy más fontos körülmény indokolttá teszi.

(3) A vételár előleggel csökkentett összege után az esedékesség napjától a Ptk. szerinti késedelmi kamatot kell fizetni, amely az árverés során befolyt összeget növeli.

24. § (1) Az árverésről az árverés vezetője árverési jegyzőkönyvet készít és ebben feltünteti

a) az árverés helyét, idejét,

b) az érdekeltek kérelmét, észrevételeit,

c) az elárverezett ingatlannak az ingatlan-nyilvántartási adatait, becsértékét és árverési vételárát,

d) az árverési vevő nevét, születési évét, anyja nevét és lakóhelyét, illetőleg székhelyét.

(2) Az árverési jegyzőkönyvet az árverési vevő is aláírja.

25. § (1) Az árverési jegyzőkönyv másolatát kézbesíteni kell azoknak, akiknek az ingatlanra vonatkozólag az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett joguk van.

(2) Ha az árverési vevő a teljes vételárat kifizette, a lakásgazdálkodási szerv megküldi az árverési jegyzőkönyv másolatát

a) az árverési vevő részére, az árverési vétel igazolása céljából,

b) a földhivatal részére az árverési vevő tulajdonjogának az ingatlan-nyilvántartásba való bejegyzése végett.

26. § (1) Ha az árverési vevő a teljes vételárat kifizette, a lakásgazdálkodási szerv az ingatlant tizenöt napon belül átadja az árverési vevőnek.

(2) Az ingatlan után az adó és más köztartozás az árverési vevőt az árverés napjától terheli.

27. § Az első árverés sikertelen, ha

a) nem tettek vételi ajánlatot, vagy a felajánlott vételár nem érte el az ingatlan becsértékének felét,

b) az árverési vevő nem fizette be a teljes vételárat az árveréstől számított tizenöt napon belül, illetőleg a lakásgazdálkodási szerv által a 23. § (2) bekezdése alapján engedélyezett határidőn belül.

28. § (1) Az első árverés sikertelenségének megállapítása esetén a lakásgazdálkodási szerv újabb árverést tűzhet ki.

(2) Nem kell megtartani a második árverést, ha

a) az árverési vevő a második árverés megkezdése előtt befizette a vételárat és megtérítette a második árverés kitűzésével felmerült költségeket, vagy

b) ha az első árverés utolsó előtti ajánlatát megtett személy külön felhívásra, tizenöt napon belül az ajánlatának megfelelő vételárat megfizeti.

(3) A (2) bekezdés a) pontja esetében az utólag befizetett vételárba nem lehet beszámítani a 20. § (1) bekezdése alapján elvesztett előleget.

(4) A (2) bekezdés b) pontja esetén az ott megjelölt személy veheti meg a lakást.

(5) A második árverésen a korábbi árverési vevő nem árverezhet.

(6) A második árverésen is az ingatlan becsértéke a kikiáltási ár, amelyet a becsérték feléig le lehet szállítani.

(7) Ha a második árverésen az ingatlant alacsonyabb áron adták el, mint amelyet az első árverésen a korábbi árverési vevő felajánlott, a különbözetet a korábbi árverési vevő köteles megtéríteni. A megtérítendő összegbe az elvesztett előleget be kell számítani.

(8) Az elvesztett előleg és a korábbi árverési vevő által megtérített különbözet az árverés során befolyt összeget növeli.

A házfelügyelői, illetve gondnoki lakás elidegenítése

29. § (1) Ha az elidegeníthető lakóépületben munkakörhöz kötött házfelügyelői lakás van, a lakóépület elidegenítésére akkor kerülhet sor, ha a helyi lakásgazdálkodási szerv, a leendő társasház-tulajdonosok és a házfelügyelő a lakást és a házfelügyelőt érintő kérdésekben előzetesen írásban megegyeztek.

(2) A társasházi alapító okiratban a munkakörhöz kötött házfelügyelői lakást

a) külön tulajdonként kell felvenni, ha a leendő társasház-tulajdonosok a házfelügyelői szolgáltatásra nem tartanak igényt,

b) társasházi közös tulajdonként kell felvenni, ha a leendő társasház-tulajdonosok a házfelügyelői szolgáltatásra igényt tartanak.

(3) A (2) bekezdésben foglaltak esetén a házfelügyelő közalkalmazotti jogviszonyát meg kell szüntetni.

(4) A (2) bekezdés a) pontjában foglaltak esetén a házfelügyelő számára

a) az általa lakott lakás megvásárlását a bérlőre irányadó feltételek szerint lehetővé kell tenni,

b) lakásvásárlási szándékának hiányában az Lt. 26. §-ának (2)-(3) bekezdései szerinti cserelakást kell bérbe adni, és az így megüresedő lakást értékesíteni kell.

(5) Ha a (2) bekezdés b) pontjában foglaltak esetén a leendő társasház-tulajdonosok a házfelügyelő személyét nem fogadják el, vagy a házfelügyelő nem kíván munkaszerződést kötni a társasház tulajdonosaival, úgy részére az Lt. 26. §-ának (2)-(3) bekezdései szerinti cserelakás bérbeadását kell felajánlani.

30. § (1) A társasházi közös tulajdonba kerülő, munkakörrel kapcsolatos házfelügyelői lakás vételára

a) a házfelügyelővel lakottan történő eladás esetén az 5. § (1) bekezdésében foglaltak alapján meghatározott összeg,

b) üresen történő eladás esetén az üres, beköltözhető lakás forgalmi értékének megfelelő összeg.

(2) A vételárat a társasház-tulajdonosok a tulajdoni hányaduk arányában kötelesek megfizetni.

A nem lakás céljára szolgáló helyiségek elidegenítése

31. § A helyiségek elidegenítésekor a rendeletnek a lakások elidegenítésére vonatkozó szabályait a 32-33. §-okban foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

32. § Ha a helyiséget annak bérlője vásárolja meg, a vételár az üres lakás forgalmi értéke; részletfizetési kedvezmény nem adható. Árverés esetén a kikiáltási ár a becsértéknek megfelelő összeg.

33. § (1) Ha a gépkocsitároló céljára szolgáló helyiséget annak bérlője vásárolja meg, a vételár harminc százalékát köteles egy összegben megfizetni. A fennmaradó részt legfeljebb öt éven át, havi egyenlő részletekben fizeti meg.

(2) Ha a vevő az adásvételi szerződés megkötésekor a vételárat egy összegben megfizeti, vagy harminc százalékot meghaladó fizetést teljesít, a vételár, illetve a többletfizetés összege után húsz százalék árengedmény illeti meg.

(3) Részletfizetés esetén a vételárhátralékot a részletfizetés napjától számított évi tízszázalékos kamattal terhelten kell megfizetni.

(4) Ha nem a bérlő a vevő, őt az (1)-(3) bekezdés szerinti kedvezmények nem illetik meg.

Az elidegenítésre vonatkozó egyéb rendelkezések és hatálybalépés

34. § (1)[9] A BvOP-nak az elidegenítésből származó bevételét lakásépítésre, lakásvásárlásra, lakóépületei felújítására, korszerűsítésére, önkormányzati lakás rendelkezési jogának megszerzésére, lakás kiürítése ellenében vállalt térítési díj fizetésére, valamint lakáscélú támogatásra kell felhasználnia.

(2) A lakóépület, lakás és helyiség e rendelet szerint történő elidegenítéséből származó bevételből le kell vonni:

a) az épület elidegenítésre való előkészítésének,

b) a földrészlet megosztásának,

c) a társasházzá történő átalakításnak,

d) a forgalmi érték megállapításának,

e) az elidegenítés lebonyolításának

költségeit.

35. § A rendelet a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba.

Dr. Vastagh Pál s. k.,

igazságügy-miniszter