6/1995. (III. 22.) BM rendelet
a szabad vizekben való fürdésről, a fürdőhelyről, a viharjelzésről és a jégen tartózkodás szabályairól
A rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény 101. §-a (1) bekezdésének d) pontjában foglalt felhatalmazás alapján a következőket rendelem el:
1. §
(1) A folyóvizekben (folyók, állandó és időszakos vízfolyások) természetes és mesterséges tavakban, továbbá vízi létesítmények (csatornák) vizében (a továbbiakban együtt: szabad vizek) fürödni, valamint a szabad vizek jegén tartózkodni azokon a helyeken szabad, amelyek nem esnek tiltó rendelkezés hatálya alá.
(2) Fürdésnek minősül az olyan úszóeszköz játékcsónak, felfújható eszközök stb.) vízen történő használata is, amely a Hajózási Szabályzat [27/1993. (IX. 23.) KHVM rendelet melléklete] szerint nem tekinthető csónaknak, vízi sporteszköznek, illetve nem rendelkezik a hajózási hatóság által kiadott hajóokmánnyal vagy egyéb vízi sporteszköz esetében típus jóváhagyással.
(3) Nem minősül fürdésnek a gépi berendezéssel vagy más módon meghajtott vízi sporteszköz használata.
(4) Fürdőzők közelében úszóeszközöket használni csak úgy szabad, hogy azok a fürdőzőket ne veszélyeztessék.
(5) A kijelölt fürdőhely határaitól 150 méteren belül vízi sporteszköz közlekedésre szolgáló pálya nem jelölhető ki.
2. §
(1) A települési önkormányzat jegyzője (a továbbiakban: jegyző) a fürdésre alkalmas szabad vizeken - a várható igényeknek megfelelően - új fürdőhely kijelöléséről a tárgyév április hó 15. napjáig hoz határozatot.
(2) A kijelölés visszavonásig tart, de indokolt esetben (fertőzésveszély, vízszennyezés stb.) bármikor szüneteltethető.
3. §
(1) A fürdőhely kijelölése előtt helyszíni szemlét kell tartani, amelyre a jegyző meghívja
a) mint szakhatóságot a területileg illetékes
- vízirendészeti szervet, illetve rendőrkapitányságot;
- vízügyi igazgatóságot;
- Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat városi, fővárosi kerületi intézetét;
- hajózási hatóságot víziutal érintő vagy közlekedésre is használt vízterület esetén;
- környezetvédelmi felügyelőséget;
- természetvédelmi vagy nemzeti park igazgatóságot védett természeti terület esetén;
- határőr igazgatóságot határvíznek minősülő vizek esetén;
- a Honvéd Vezérkar Hadműveleti Főcsoportfőnökségét dunai és tiszai fürdőhely esetén;
b) a fürdőhely kijelölését kérelmező, illetve az üzemeltető szervet.
(2) A helyszíni szemle során vizsgálni kell a terület alkalmasságát és megfelelőség esetén meg kell állapítani:
a) a fürdőhely határait - parton és vízen -, valamint az azok megjelölésére szolgáló eszközök számát és elhelyezésük módját;
b) a mély víz megjelölésére szolgáló eszközök számát;
c) a biztosítandó egészségügyi létesítmények, szeméttárolók, illemhelyek, valamint a mentőeszközök fajtáit és számát;
d) a beállításra kerülő mentőőr szolgálati idejét;
e) azt a vízállástartományt, amelynél a fürdőhely üzemeltethető.
(3) A jegyző a fürdőhely kijelöléséről a helyben szokásos módon tájékoztatja a lakosságot.
4. §
(1) A kijelölt fürdőhely határát a parton 60x30 cm méretű, fehér alapú, kék hullámzó vízen fekete felsőtestet ábrázoló táblával; a vízen vörös-fehér függőlegesen csíkozott, henger alakú, legalább 50 x 50 cm-es bójákkal kell megjelölni.
(2) A kijelölt fürdőhely határát jelző táblán kék mezőben fehér színű nyíllal és a távolság (méter, kilométer) feltüntetésével kell a fürdőhely hosszát jelölni. A 120 cm-nél mélyebb víz határát tavakon és állandó vízszintű vízterületeken "120 cm" feliratú, folyókon "mély víz" feliratú táblával kell jelölni.
(3) A jelzőeszközökről, valamint azok elhelyezéséről, karbantartásáról és eltávolításáról a kezelő, üzemeltető (a továbbiakban: üzemeltető) gondoskodik.
(4) A kijelölt fürdőhelyen az egészségügyi létesítményeket, illemhelyeket, szeméttárolókat, a várható látogatottság figyelembevételével kell biztosítani a külön jogszabályban foglaltak szerint.
(5) A kijelölt fürdőhely üzemeltetője köteles fürdőhelyi rendtartást készíteni, és azt a fürdőhelyen jól látható helyen kifüggeszteni.
(6) A kijelölt fürdőhely üzemeltetője a balesetek megelőzése céljából vizsgálni köteles kötél, lánc végighúzásával a meder víz alatti részét az első üzembe helyezés előtt, minden évben a fürdési szezon előtt, valamint balesetveszély gyanúja esetén. A vizsgálat eredményét az üzemnaplóban fel kell jegyezni.
5. §
(1) A kijelölt fürdőhely üzemeltetője mentőőrrel köteles gondoskodni, ha
a) a fürdőhelyet gyermekek csoportos fürdésre veszik igénybe;
b) díjat szed;
c) a jegyző - a fürdőhely kijelölésében részt vevők javaslatára - azt elrendeli.
(2) Mentőőrként alkalmazni kizárólag azt a személyt lehel, aki a vízből mentésben való jártasságáról érvényes igazolással rendelkezik és egészségügyi alkalmasságát az orvos igazolja.
(3) A mentőőr akkor léphet szolgálatba, ha nem áll mentési képességére hátrányosan hatószer befolyása alatt, szervezetében nincs szeszes ital fogyasztásából származó alkohol. A szolgálati ideje alatt szeszes italt és mentési képességére hátrányosan ható szert nem fogyaszthat.
(4) A mentőőrt el kell látni a Hajózási Szabályzat előírásainak megfelelő csónakkal, és arra 40 x 40 cm nagyságú, fehér alapú, 30x30 cm szárhosszúságú, 10 cm széles vörös kereszttel ellátott zászlót kell felszerelni.
(5) A csónakban kizárólag mentőőri szolgálatot ellátó személy tartózkodhat, és az csak mentési feladatok ellátásához használható.
(6) A mentőőr szolgálati ideje alatt köteles a csónakban, vagy a csónak 50 méteres körzetében tartózkodni olyan helyen, ahonnan a fürdésre kijelölt vízfelület belátható.
6. §
(1) Gyermek- és ifjúsági tábor fürdőhelyén a tábor üzemeltetőjének a balesetek megelőzése érdekében figyelőszolgálatot kell szerveznie.
(2) A jegyző elrendelheti, hogy a vízparti üdülő, illetve gyermek- és ifjúsági vagy sátortábor üzemeltetője a területével határos, fürdésre alkalmas szabad vízen, amennyiben az nem kijelölt fürdőhely
a) jelölje meg a mély víz határát;
b) biztosítson mentőeszközöket;
c) mentőőrről gondoskodjon.
(3) Az (1) és (2) bekezdésben foglaltakra az illetékes rendőri szerv vezetője javaslatot tehet.
7. §
(1) Tilos fürdeni:
a) hajóútban;
b) hajóutat és hajózási akadályt jelző bóják, nagyhajók, úszó munkagépek és fürdés célját nem szolgáló úszóművek 100 méteres körzetében;
c) vízlépcsők és vízi munkák 300 méteres, hidak, vízkivételi művek, egyéb vízi műtárgyak, komp- és révátkelőhelyek 100 méteres körzetében;
d) kikötők, veszteglő- és rakodóhelyek, kijelölt zárt vízisí és vízirobogó (jet-sky), valamint egyéb motoros vízi sporteszköz közlekedésére szolgáló pályák, hajóállomások területén;
e) egészségre ártalmas vizekben;
f) a kijelölt fürdőhelyek kivételével a határvizekben, és a városok belterületén lévő szabadvizekben;
g) vízijármű kísérete nélkül a Balaton Somogy megyei területén a parttól 1000 méternél, Veszprém és Zala megye területén a parttól 500 méternél nagyobb távolságra, valamint a Tisza tó területén a parttól 500 méternél nagyobb távolságra;
h) éjszaka és korlátozott látási viszonyok között, kivéve, ha a vízfelület megvilágított és legfeljebb a mély víz határáig;
i) ahol azt tiltó tábla jelzi.
(2) A fürdési tilalmat 60 x 30 cm méretű fehér alapú, kék hullámzó vízen, fekete felső testet ábrázoló és átlósan 3 cm széles piros csíkkal áthúzott táblával kell jelölni. A táblán kék mezőben fehér színű nyíllal és a távolság (méter, kilométer) feltüntetésével kell kijelölni a tiltott terület hosszát. A tiltó táblákat a tiltási határokon is el kell helyezni.
(3) A veszélyes és egészségre ártalmas vízterületek fürdést tiltó táblával történő megjelölését a jegyző rendeli el. A megjelölési eljárásban szakhatóságként közreműködik
a) a rendőrkapitányság;
b) a vízügyi igazgatóság;
c) a környezetvédelmi felügyelőség;
d) az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat városi, fővárosi kerületi intézete.
(4) A veszélyes és egészségre ártalmas vízterületről a jegyző a helyben szokásos módon tájékoztatja a lakosságot minden évben legalább a fürdőidény kezdetén és rendkívüli tilalom esetén, valamint a tilalom feloldásakor soron kívül.
(5) A fürdést tiltó tábla elhelyezéséről, karbantartásáról és eltávolításáról a vízparti terület kezelője, ennek mulasztása esetén a jegyző - a kezelő költségére - intézkedik.
8. §
Hat éven aluli, továbbá úszni nem tudó tizennégy éven aluli gyermek csak felnőtt felügyelete mellett fürödhet a szabad vizekben.
9. §
(1) A Balatonon és a Velencei-tavon minden év május hó 1. napjától szeptember 30-ig viharelőrejelző, illetőleg viharjelző szolgálat működik.
(2) Az I. fokú viharjelzés - percenként 30-szor felvillanó fényjelzés - esetén a parttól 500 méternél nagyobb távolságra tilos fürödni.
(3) A II. fokú viharjelzés - percenként 60-szor felvillanó fényjelzés - esetén tilos fürödni.
10. §
(1) A szabad vizek jegén tartózkodni csak akkor szabad, ha a jég kellő szilárdságú és nem olvad, illetve nem mozog.
(2) Tilos a szabad vizek jegén tartózkodni:
a) éjszaka és korlátozott látási viszonyok között;
b) közúti járművel, a biztonságos munkavégzés kivételével;
c) kikötők és veszteglőhelyek területén;
d) folyókon.
(3) Az (1) és (2) bekezdésben meghatározott feltételek és tilalmak nem vonatkoznak a folyókon kialakult jégtorlaszok megbontását - jégkár megelőzése vagy elhárítása céljából - végző szakszemélyzet tevékenységére.
11. §
(1) Aki a jégen léket vág, vagy jégkitermelést folytat, köteles a jégmentessé vált területet távolról felismerhető módon megjelölni, illetve körülhatárolni. A jégmentessé vált területet 1 méter magasságban legalább 10 cm széles piros-fehér csíkozású korláttal kell ellátni.
(2) Jégkitermelés vagy más - jégen történő - munkavégzés esetén a munkáltató köteles figyelőszolgálatot szervezni, és mentőeszközöket biztosítani.
12. §
Ez a rendelet a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba, és rendelkezéseit a folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell. A hatálybalépéssel egyidejűleg a folyókban, tavakban és egyéb szabad vizekben való fürdés, a balatoni és a velencei-tavi viharjelzés, továbbá a szabad vizek jegén való tartózkodás szabályairól szóló 8/1978. (XII. 22.) BM rendelet hatályát veszti.
Kuncze Gábor s. k.,
belügyminiszter