6/1995. (III. 22.) BM rendelet

a szabad vizekben való fürdésről, a fürdőhelyről, a viharjelzésről és a jégen tartózkodás szabályairól

A rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény 101. §-a (1) bekezdésének d) pontjában foglalt felhatalmazás alapján a következőket rendelem el:

1. §

(1) A folyóvizekben (folyók, állandó és időszakos vízfolyások) természetes és mesterséges tavakban, továbbá vízi létesítmények (csatornák) vizében (a továbbiakban együtt: szabad vizek) fürödni, valamint a szabad vizek jegén tartózkodni azokon a helyeken szabad, amelyek nem esnek tiltó rendelkezés hatálya alá.

(2) Fürdésnek minősül az olyan úszóeszköz játékcsónak, felfújható eszközök stb.) vízen történő használata is, amely a Hajózási Szabályzat [27/1993. (IX. 23.) KHVM rendelet melléklete] szerint nem tekinthető csónaknak, vízi sporteszköznek, illetve nem rendelkezik a hajózási hatóság által kiadott hajóokmánnyal vagy egyéb vízi sporteszköz esetében típus jóváhagyással.

(3) Nem minősül fürdésnek a gépi berendezéssel vagy más módon meghajtott vízi sporteszköz használata.

(4) Fürdőzők közelében úszóeszközöket használni csak úgy szabad, hogy azok a fürdőzőket ne veszélyeztessék.

(5) A kijelölt fürdőhely határaitól 150 méteren belül vízi sporteszköz közlekedésre szolgáló pálya nem jelölhető ki.

2. §

(1) A települési önkormányzat jegyzője (a továbbiakban: jegyző) a fürdésre alkalmas szabad vizeken - a várható igényeknek megfelelően - új fürdőhely kijelöléséről a tárgyév április hó 15. napjáig hoz határozatot.

(2) A kijelölés visszavonásig tart, de indokolt esetben (fertőzésveszély, vízszennyezés stb.) bármikor szüneteltethető.

3. §

(1) A fürdőhely kijelölése előtt helyszíni szemlét kell tartani, amelyre a jegyző meghívja

a) mint szakhatóságot a területileg illetékes

- vízirendészeti szervet, illetve rendőrkapitányságot;

- vízügyi igazgatóságot;

- Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat városi, fővárosi kerületi intézetét;

- hajózási hatóságot víziutal érintő vagy közlekedésre is használt vízterület esetén;

- környezetvédelmi felügyelőséget;

- természetvédelmi vagy nemzeti park igazgatóságot védett természeti terület esetén;

- határőr igazgatóságot határvíznek minősülő vizek esetén;

- a Honvéd Vezérkar Hadműveleti Főcsoportfőnökségét dunai és tiszai fürdőhely esetén;

b) a fürdőhely kijelölését kérelmező, illetve az üzemeltető szervet.

(2) A helyszíni szemle során vizsgálni kell a terület alkalmasságát és megfelelőség esetén meg kell állapítani:

a) a fürdőhely határait - parton és vízen -, valamint az azok megjelölésére szolgáló eszközök számát és elhelyezésük módját;

b) a mély víz megjelölésére szolgáló eszközök számát;

c) a biztosítandó egészségügyi létesítmények, szeméttárolók, illemhelyek, valamint a mentőeszközök fajtáit és számát;

d) a beállításra kerülő mentőőr szolgálati idejét;

e) azt a vízállástartományt, amelynél a fürdőhely üzemeltethető.

(3) A jegyző a fürdőhely kijelöléséről a helyben szokásos módon tájékoztatja a lakosságot.

4. §

(1) A kijelölt fürdőhely határát a parton 60x30 cm méretű, fehér alapú, kék hullámzó vízen fekete felsőtestet ábrázoló táblával; a vízen vörös-fehér függőlegesen csíkozott, henger alakú, legalább 50 x 50 cm-es bójákkal kell megjelölni.

(2) A kijelölt fürdőhely határát jelző táblán kék mezőben fehér színű nyíllal és a távolság (méter, kilométer) feltüntetésével kell a fürdőhely hosszát jelölni. A 120 cm-nél mélyebb víz határát tavakon és állandó vízszintű vízterületeken "120 cm" feliratú, folyókon "mély víz" feliratú táblával kell jelölni.

(3) A jelzőeszközökről, valamint azok elhelyezéséről, karbantartásáról és eltávolításáról a kezelő, üzemeltető (a továbbiakban: üzemeltető) gondoskodik.

(4) A kijelölt fürdőhelyen az egészségügyi létesítményeket, illemhelyeket, szeméttárolókat, a várható látogatottság figyelembevételével kell biztosítani a külön jogszabályban foglaltak szerint.

(5) A kijelölt fürdőhely üzemeltetője köteles fürdőhelyi rendtartást készíteni, és azt a fürdőhelyen jól látható helyen kifüggeszteni.

(6) A kijelölt fürdőhely üzemeltetője a balesetek megelőzése céljából vizsgálni köteles kötél, lánc végighúzásával a meder víz alatti részét az első üzembe helyezés előtt, minden évben a fürdési szezon előtt, valamint balesetveszély gyanúja esetén. A vizsgálat eredményét az üzemnaplóban fel kell jegyezni.

5. §

(1) A kijelölt fürdőhely üzemeltetője mentőőrrel köteles gondoskodni, ha

a) a fürdőhelyet gyermekek csoportos fürdésre veszik igénybe;

b) díjat szed;

c) a jegyző - a fürdőhely kijelölésében részt vevők javaslatára - azt elrendeli.

(2) Mentőőrként alkalmazni kizárólag azt a személyt lehel, aki a vízből mentésben való jártasságáról érvényes igazolással rendelkezik és egészségügyi alkalmasságát az orvos igazolja.

(3) A mentőőr akkor léphet szolgálatba, ha nem áll mentési képességére hátrányosan hatószer befolyása alatt, szervezetében nincs szeszes ital fogyasztásából származó alkohol. A szolgálati ideje alatt szeszes italt és mentési képességére hátrányosan ható szert nem fogyaszthat.

(4) A mentőőrt el kell látni a Hajózási Szabályzat előírásainak megfelelő csónakkal, és arra 40 x 40 cm nagyságú, fehér alapú, 30x30 cm szárhosszúságú, 10 cm széles vörös kereszttel ellátott zászlót kell felszerelni.

(5) A csónakban kizárólag mentőőri szolgálatot ellátó személy tartózkodhat, és az csak mentési feladatok ellátásához használható.

(6) A mentőőr szolgálati ideje alatt köteles a csónakban, vagy a csónak 50 méteres körzetében tartózkodni olyan helyen, ahonnan a fürdésre kijelölt vízfelület belátható.

6. §

(1) Gyermek- és ifjúsági tábor fürdőhelyén a tábor üzemeltetőjének a balesetek megelőzése érdekében figyelőszolgálatot kell szerveznie.

(2) A jegyző elrendelheti, hogy a vízparti üdülő, illetve gyermek- és ifjúsági vagy sátortábor üzemeltetője a területével határos, fürdésre alkalmas szabad vízen, amennyiben az nem kijelölt fürdőhely

a) jelölje meg a mély víz határát;

b) biztosítson mentőeszközöket;

c) mentőőrről gondoskodjon.

(3) Az (1) és (2) bekezdésben foglaltakra az illetékes rendőri szerv vezetője javaslatot tehet.

7. §

(1) Tilos fürdeni:

a) hajóútban;

b) hajóutat és hajózási akadályt jelző bóják, nagyhajók, úszó munkagépek és fürdés célját nem szolgáló úszóművek 100 méteres körzetében;

c) vízlépcsők és vízi munkák 300 méteres, hidak, vízkivételi művek, egyéb vízi műtárgyak, komp- és révátkelőhelyek 100 méteres körzetében;

d) kikötők, veszteglő- és rakodóhelyek, kijelölt zárt vízisí és vízirobogó (jet-sky), valamint egyéb motoros vízi sporteszköz közlekedésére szolgáló pályák, hajóállomások területén;

e) egészségre ártalmas vizekben;

f) a kijelölt fürdőhelyek kivételével a határvizekben, és a városok belterületén lévő szabadvizekben;

g) vízijármű kísérete nélkül a Balaton Somogy megyei területén a parttól 1000 méternél, Veszprém és Zala megye területén a parttól 500 méternél nagyobb távolságra, valamint a Tisza tó területén a parttól 500 méternél nagyobb távolságra;

h) éjszaka és korlátozott látási viszonyok között, kivéve, ha a vízfelület megvilágított és legfeljebb a mély víz határáig;

i) ahol azt tiltó tábla jelzi.

(2) A fürdési tilalmat 60 x 30 cm méretű fehér alapú, kék hullámzó vízen, fekete felső testet ábrázoló és átlósan 3 cm széles piros csíkkal áthúzott táblával kell jelölni. A táblán kék mezőben fehér színű nyíllal és a távolság (méter, kilométer) feltüntetésével kell kijelölni a tiltott terület hosszát. A tiltó táblákat a tiltási határokon is el kell helyezni.

(3) A veszélyes és egészségre ártalmas vízterületek fürdést tiltó táblával történő megjelölését a jegyző rendeli el. A megjelölési eljárásban szakhatóságként közreműködik

a) a rendőrkapitányság;

b) a vízügyi igazgatóság;

c) a környezetvédelmi felügyelőség;

d) az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat városi, fővárosi kerületi intézete.

(4) A veszélyes és egészségre ártalmas vízterületről a jegyző a helyben szokásos módon tájékoztatja a lakosságot minden évben legalább a fürdőidény kezdetén és rendkívüli tilalom esetén, valamint a tilalom feloldásakor soron kívül.

(5) A fürdést tiltó tábla elhelyezéséről, karbantartásáról és eltávolításáról a vízparti terület kezelője, ennek mulasztása esetén a jegyző - a kezelő költségére - intézkedik.

8. §

Hat éven aluli, továbbá úszni nem tudó tizennégy éven aluli gyermek csak felnőtt felügyelete mellett fürödhet a szabad vizekben.

9. §

(1) A Balatonon és a Velencei-tavon minden év május hó 1. napjától szeptember 30-ig viharelőrejelző, illetőleg viharjelző szolgálat működik.

(2) Az I. fokú viharjelzés - percenként 30-szor felvillanó fényjelzés - esetén a parttól 500 méternél nagyobb távolságra tilos fürödni.

(3) A II. fokú viharjelzés - percenként 60-szor felvillanó fényjelzés - esetén tilos fürödni.

10. §

(1) A szabad vizek jegén tartózkodni csak akkor szabad, ha a jég kellő szilárdságú és nem olvad, illetve nem mozog.

(2) Tilos a szabad vizek jegén tartózkodni:

a) éjszaka és korlátozott látási viszonyok között;

b) közúti járművel, a biztonságos munkavégzés kivételével;

c) kikötők és veszteglőhelyek területén;

d) folyókon.

(3) Az (1) és (2) bekezdésben meghatározott feltételek és tilalmak nem vonatkoznak a folyókon kialakult jégtorlaszok megbontását - jégkár megelőzése vagy elhárítása céljából - végző szakszemélyzet tevékenységére.

11. §

(1) Aki a jégen léket vág, vagy jégkitermelést folytat, köteles a jégmentessé vált területet távolról felismerhető módon megjelölni, illetve körülhatárolni. A jégmentessé vált területet 1 méter magasságban legalább 10 cm széles piros-fehér csíkozású korláttal kell ellátni.

(2) Jégkitermelés vagy más - jégen történő - munkavégzés esetén a munkáltató köteles figyelőszolgálatot szervezni, és mentőeszközöket biztosítani.

12. §

Ez a rendelet a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba, és rendelkezéseit a folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell. A hatálybalépéssel egyidejűleg a folyókban, tavakban és egyéb szabad vizekben való fürdés, a balatoni és a velencei-tavi viharjelzés, továbbá a szabad vizek jegén való tartózkodás szabályairól szóló 8/1978. (XII. 22.) BM rendelet hatályát veszti.

Kuncze Gábor s. k.,

belügyminiszter