83/1995. (VII. 6.) Korm. rendelet
a felsőoktatási intézmények hallgatói részére nyújtható támogatásokról és az általuk fizetendő díjakról és térítésekről
A Kormány a felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény (a továbbiakban: Ftv.) 30. § (2) és (3) bekezdéseiben, a 31. § (2) bekezdésének a) pontjában, valamint a 72. § k) és l) pontjaiban kapott felhatalmazás alapján a következőket rendeli el:
Általános rendelkezések
1. §
(1) A rendelet hatálya kiterjed
a) az állami felsőoktatási intézményekben alapképzésben, valamint szakirányú továbbképzésben, továbbá doktori és mesterképzésben tanulmányokat folytató magyar állampolgárságú hallgatókra,
b) az állami felsőoktatási intézményeknek a jogszabály vagy nemzetközi megállapodás alapján az a) pont szerinti hallgatókkal azonos elbírálás alá eső hallgatóira.
(2) A rendelet hatálya a nem állami felsőoktatási intézmények hallgatóira a hallgatók pénzbeli támogatására megállapított állami költségvetési keretösszeg felhasználása (2. §, 4-5. §), továbbá a köztársasági ösztöndíj adományozása (8. §) tekintetében terjed ki.
(3) Nem terjed ki e rendelet hatálya a katonai és a rendészeti felsőoktatási intézmények hallgatóira.
2. §
(1) A felsőoktatási intézmények által nyújtható állami és intézményi támogatások és juttatások fajtáit, feltételeit és mértékét, továbbá a fizetendő díjakat, térítéseket és kedvezményeket egy tanévre kell megállapítani.
(2) Az (1) bekezdésben körülírtakat a felvételi tájékoztatókban, továbbá az intézményben szokásos módon közzé kell tenni.
(3) A hallgató számára a tanulmányi ösztöndíjat és az egyéb ösztöndíjakat, a rendszeres szociális támogatást, valamint a tandíjat egy tanulmányi félévre (oktatási időszakra) kell megállapítani.
3. §
(1) A felsőoktatási intézményben az intézményi tanács a hallgatói támogatások és a fizetendő díjak egységes intézményi rendszerét szabályzatban (a továbbiakban: Szabályzat) határozza meg.
(2) A Szabályzatban rendelkezni kell többek között
a) a hallgatói támogatások odaítélésének jogcímeiről, szempontjairól, módjáról és eljárási szabályairól, továbbá a támogatások mértékéről, időtartamáról;
b) a fizetendő díjak és térítések összegéről, a mentességekről és kedvezményekről, a díjak befizetésének (ideértve a fizetéshalasztás lehetőségét is), kezelésének, visszatérítésének szabályairól, a díjakból és térítésekből származó intézményi bevételek felhasználásának elveiről;
c)[1] a pénzügyi források felhasználásának, a kedvezményes szolgáltatások és természetbeni juttatások nyújtásának rendszeres tájékoztatási és ellenőrzési rendszeréről.
(3) Résztanulmányok esetén, valamint külön jogszabály alapján hozott hatósági vagy intézményi döntés következtében végzett tanulmányok során nyújtható juttatásokat és a fizetendő díjakat jogszabály vagy nemzetközi megállapodás [1. § (1) bekezdés b) pont] keretei között ugyancsak a Szabályzat állapítja meg.
(4) A Szabályzat határozza meg a hallgatói önkormányzatnak az Ftv. 67. § j) és k) pontjaiban foglalt részvételi jogosultsága formáját, szervezeti kereteit és döntési hatáskörét.
A felsőoktatási intézmények hallgatói részére nyújtható támogatások
4. §
(1) A felsőoktatási intézmények hallgatói részére állami támogatásokat az Ftv. 9. § (3) és (4) bekezdéseiben megállapított hallgatói előirányzat terhére, egyéb támogatásokat az állami költségvetésen kívüli források felhasználásával lehet nyújtani.
(2) Az Ftv. 9. § (3) és (4) bekezdésében meghatározott hallgatói normatívából (a továbbiakban: hallgatói normatíva), továbbá a doktori képzésben résztvevők támogatási normatívájából e rendelet 5. § (1) bekezdésének a)-b) és d)-f) pontjaiban meghatározott támogatásban a felsőoktatási intézmények hallgatói részesülhetnek legfeljebb a képesítési követelményekben előírt tanulmányi időszakra, amennyiben első
a) egyetemi vagy főiskolai alapképzésben, illetőleg a főiskolai alapképzésre épülő egyetemi alapképzésben,
b) szakirányú továbbképzésben, vagy
c) doktori (mester-) képzésben vesznek részt.
(3) A doktori képzésben részt vevő hallgatók támogatását a doktori eljárásról szóló külön jogszabályban foglalt eltérésekre figyelemmel kell megállapítani.
(4) A rendszeres hallgatói juttatásokat havonta kell folyósítani.
5. §
(1) Hallgatói juttatásként az alábbi támogatások nyújthatók:
a) tanulmányi ösztöndíj,
b) pénzbeli szociális támogatás,
c) köztársasági ösztöndíj,
d) jutalom,
e) szakmai gyakorlat idejére adott költségtérítés,
f) kiemelkedő tudományos, kulturális, sport- és művészeti tevékenységért adományozott ösztöndíj,
g) tankönyv- és jegyzettámogatás,
h) diákotthoni (kollégiumi) elhelyezés.
(2)[2] A juttatásokat pályázati úton, egyéni elbírálás alapján ítéli oda az (1) bekezdés b) és d), h) pontjai alapján a felsőoktatási intézmény, az (1) bekezdés c) pontja alapján a művelődési és közoktatási miniszter (a továbbiakban: miniszter).
(3) Az első alapképzés első félévében, továbbá a szakirányú továbbképzés első félévében csak az (1) bekezdés b), g)-h) pontjában említett támogatásra lehet pályázatot benyújtani.
(4) A 4. § (2) bekezdés a)-c) pontjaiban felsorolt hallgató a hallgatói normatívából támogatásban csak egy, általa meghatározott intézmény, kar, szak szabályzata szerint részesülhet, függetlenül attól, hogy hány intézménybe, karra, szakra iratkozott be.
6. §
(1) A tanulmányi ösztöndíj a Szabályzatban meghatározott azonos tanulmányi eredmény (teljesítmény) elérése esetén azonos mértékben jár.
(2) Tanulmányi ösztöndíjra a hallgatói normatíva Szabályzatban meghatározott része szolgál.
(3) Más felsőoktatási intézményből, illetve az intézményen belüli karról, szakról első alapképzésre átvett hallgató esetében a tanulmányi eredmény megállapításának feltételeiről, ezen belül a figyelembe vehető tárgyak köréről a felsőoktatási intézmény Szabályzatában rendelkezik.
7. §
A pénzbeli szociális támogatás a hallgató szociális körülményeinek mérlegelése alapján adható, a hallgatói normatíva e célra elkülönített részéből adományozott rendszeres havi, illetve egyszeri pénzbeli támogatás.
8. §
(1) A miniszter kiemelkedő tanulmányi eredményű és tudományos, illetőleg szakmai területen kimagasló munkát végző hallgató számára, egy tanév időtartamára, köztársasági ösztöndíjat adományozhat.
(2) Köztársasági ösztöndíjban a felsőoktatási intézmények nappali tagozatos, alapképzésben részt vevő hallgatói részesülhetnek két lezárt félév (egy tanévnek megfelelő oktatási időszak) után.
(3)[3] A köztársasági ösztöndíj pályázat útján nyerhető el. A pályázat általános feltételeit a miniszter, a pályázat intézményi elbírálásának rendjét és feltételeit az intézmény Szabályzatban határozza meg.
(4) A köztársasági ösztöndíj havi összegét, az ösztöndíjban részesíthetők számát a miniszter évente a pályázatban határozza meg, és azt a Művelődési Közlönyben teszi közzé.
9. §
A tantervi követelményekben előírt szakmai gyakorlat idejére - a Szabályzatban meghatározott módon - a hallgatót költségtérítés illetheti meg.
10. §
(1) A tankönyv- és jegyzettámogatásra szolgáló költségvetési előirányzat kizárólag tankönyv- és jegyzetvásárlásra, illetőleg tankönyv- és jegyzetkiadásra használható fel.
(2) Tankönyv- és jegyzetvásárlásra pénzbeli (pénzhelyettesítő utalványban biztosított) támogatás a hallgató szociális körülményeinek mérlegelése alapján adható.
(3) A felsőoktatási intézmény tankönyv- és jegyzetkiadásra az előirányzat Szabályzatban meghatározott részét használhatja fel.
11. §
(1) A felsőoktatási intézményekben tanuló nappali tagozatos hallgató diákotthoni (kollégiumi) elhelyezésre pályázhat, melynek igénybevétele esetén térítési díjat kell fizetni.
(2) A diákotthoni térítési díj havi összege nem lehet magasabb a minimálbér 25%-ánál.
(3) A diákotthoni térítési díj összegét, továbbá a térítési díj alóli mentesítés, illetőleg a csökkentett térítési díj fizetésének eseteit a Szabályzat határozza meg.
(4) A felsőoktatási intézmények rendelkezésére álló diákotthoni férőhelyek a szorgalmi időben más célra nem használhatók; azok elosztásának rendjéről, a diákotthoni felvétel eljárásáról a Szabályzat rendelkezik.
A hallgatók által fizetendő díjak és térítések
12. §
(1) E rendelet 1. § (1) bekezdésében említett hallgatók - a rendelet keretei között, a Szabályzat szerint - tandíjat, egyéb díjakat és térítéseket fizetnek.
(2) A felsőoktatási intézmények a hallgatók részére a tandíjon, továbbá e rendeletben szabályozott díjakon felül csak olyan szolgáltatásokért állapíthatnak meg díjakat, amelyek nem kapcsolódnak a képesítési követelményekben, illetve a tantervekben foglalt tanulmányi kötelezettségek teljesítéséhez.
(3) A félévre megállapított tandíj havonta egyenlő részben vagy - a hallgató döntésétől függően egy összegben - a Szabályzatban meghatározott módon fizetendő be, kivéve a 3. § (2) bekezdésének b) pontja alapján meghatározott fizetéshalasztás eseteit.
13. §
(1) A tandíj két részből áll: alap- és kiegészítő tandíjból tevődik össze.
(2) Alaptandíjat minden hallgatónak kell fizetnie, kivéve a tandíjmentességek eseteit.
(3) Az alaptandíj összege 1995. szeptember 1-jétől havi 2000 forint.
(4) A kiegészítő tandíjat a felsőoktatási intézmény Szabályzatában állapítja meg.
(5) A kiegészítő tandíj évi összege nem haladhatja meg az alaptandíj évi összegének a négyszeresét.
14. §
(1) A Szabályzat a hallgatók számának 20%-áig a legrászorultabbak részére, kiemelkedő tanulmányi eredmény esetében alaptandíj-fizetési mentességet vagy alaptandíjfizetési kedvezményt határozhat meg.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott kereten belül, a Szabályzat rendelkezései szerint, tandíjmentességet kaphat az a hallgató,
a) aki köztársasági ösztöndíjban részesül,
b) akinek tanulmányi eredménye a Szabályzatban meghatározott értéket eléri, vagy azt meghaladja,
c) akinek életkörülményei ezt indokolják,
d) aki kiemelkedő tudományos, művészeti, kulturális, sportteljesítménye (tevékenysége) folytán erre érdemes (pl. demonstrátor),
e) aki nappali tagozatú doktori képzésben vesz részt, és az intézményi Szabályzatban legalább heti 4 óra oktatási tevékenységre kötelezett.
(3) A felsőoktatási intézmény a Szabályzatban a kiegészítő tandíj alóli mentességeket és tandíjkedvezményt is megállapíthat.
(4) Nem fizet alap-, illetőleg kiegészítő tandíjat az a hallgató, akinek tandíjmentességét jogszabály vagy nemzetközi megállapodás határozza meg.
15. §
(1) A felsőoktatási intézmény a tanulmányi és vizsgaszabályzatban rögzített kötelezettség elmulasztása vagy késedelmes teljesítése esetére Szabályzatában díjakat határoz meg; annak összege esetenként nem lehet nagyobb 2000 forintnál.
(2) Az (1) bekezdés alapján megállapított díjakból befolyt összeget a hallgatói előirányzat növelésére, továbbá a hallgatói önkormányzat feladatainak ellátására lehet felhasználni.
Vegyes, átmeneti és záró rendelkezések
16. §
Az a hallgató, aki e rendelet, továbbá a Szabályzat alapján beadott pályázatában valótlan adatot közöl, vagy fizetési kötelezettségének nem tesz eleget, az Ftv. 39. § (1) bekezdése alapján fegyelmi felelősségre vonható.
17. §
(1) Ez a rendelet - a (2) bekezdésben foglaltak kivételével - 1995. szeptember 1-jén lép hatályba.
(2) A 2. § (2) bekezdése 1996. január 1-jén lép hatályba.
(3)[4] A 13. §-nak a kiegészítő tandíjra vonatkozó rendelkezései az állami felsőoktatási intézmények első alapképzésben nappali tagozaton tanulmányokat folytató hallgatói tekintetében hatályukat vesztik.
18. §
(1) A felsőoktatási intézmények Szabályzatukat - a (2) bekezdés esetét kivéve - legkésőbb 1996. január 31-ig kötelesek elkészíteni. A Szabályzat hatálybalépéséig a jelenleg hatályos intézményi szabályzat rendelkezéseit kell alkalmazni, amennyiben azok nem ellentétesek e rendelettel.
(2) A felsőoktatási intézmények 1995. szeptember 30-ig kötelesek megállapítani a 14. § (1)-(3) bekezdésekben foglaltaknak megfelelő mentességeket.
(3) A felsőoktatási intézmények hallgatói - a tandíjmentességben és tandíjkedvezményben részesülő hallgatók kivételével - 1995 októberében a szeptemberi és októberi alaptandíjat egy összegben fizetik meg.
19. §
E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti
a) az állami felsőoktatási intézmények nappali tagozatos hallgatóit megillető juttatásokról és kedvezményes szolgáltatásokról szóló 7/1990. (VIII. 28.) MKM rendelet;
b) a felsőoktatásban fizetendő díjakról és térítésekről szóló 8/1987. (VI. 29.) MM rendelet;
c) a felsőoktatási intézmények kollégiumairól szóló 105/1986. (Műv. K. 19.) MM utasítás.
Horn Gyula s. k.,
miniszterelnök
Lábjegyzetek:
[1] Helyesbítette a Magyar Közlöny 1995/74. száma. Megjelent 1995.09.08.
[2] Helyesbítette a Magyar Közlöny 1995/74. száma. Megjelent 1995.09.08.
[3] Helyesbítette a Magyar Közlöny 1995/74. száma. Megjelent 1995.09.08.
[4] Beiktatta a 129/1995. (X. 25.) Korm. rendelet 1. §-a. Hatályos 1995.10.25.