230/1996. (XII. 26.) Korm. rendelet

a magyar-EK Társulási Tanácsnak a Magyar Köztársaság és az Európai Közösségek és azok tagállamai között társulás létesítéséről szóló Európai Megállapodás 62. Cikke (1) bekezdésének (i), (ii) pontja és (2) bekezdése, valamint az e Megállapodás 2. számú, az ESZAK-termékekről szóló Jegyzőkönyve 8. Cikke (1) bekezdésének (i), (ii) pontja és (2) bekezdése végrehajtási szabályainak elfogadása tárgyában hozott 2/96. számú határozata kihirdetéséről

1. § A Kormány - a Magyar Köztársaság és az Európai Közösségek és azok tagállamai között, Brüsszelben, 1991. december 16-án aláírt Európai Megállapodás kihirdetéséről szóló 1994. évi I. törvény 4. §-ának c) pontjában kapott felhatalmazása alapján - e rendelettel kihirdeti a magyar-EK Társulási Tanács 2/96. számú, az Európai Megállapodás 62. Cikke (1) bekezdésének (i), (ii) pontja és (2) bekezdése, valamint az e Megállapodás 2. számú, az ESZAK-termékekről szóló Jegyzőkönyve 8. Cikke (1) bekezdésének (i), (ii) pontja és (2) bekezdése végrehajtási szabályainak elfogadása tárgyában 1996. november 6-án hozott határozatát (a továbbiakban: határozat).

2. § A határozat magyar nyelvű szövege a következő:

"A Magyar Köztársaság és az Európai Közösségek és azok tagállamai közötti Társulási Tanács 2/96. számú határozata a Magyar Köztársaság és az Európai Közösségek és azok tagállamai között létrejött Európai Megállapodás 62. Cikke (1) bekezdésének (i), (ii) pontja és (2) bekezdése, valamint az e Megállapodás 2. számú, az ESZAK-termékekről szóló Jegyzőkönyve 8. Cikke (1) bekezdésének (i), (ii) pontja és (2) bekezdése végrehajtási szabályainak elfogadásáról

A Társulási Tanács

tekintettel egyrészről a Magyar Köztársaság, másrészről az Európai Közösségek és azok tagállamai között társulás létesítéséről szóló Európai Megállapodásra és különösen annak 62. Cikke (3) bekezdésére,

tekintettel az Európai Megállapodásnak az ESZAK-termékekről szóló 2. számú Jegyzőkönyvére és különösen annak 8. Cikke (3) bekezdésére

a következő határozatot hozta:

1. Cikk

Egyrészről a Magyar Köztársaság, másrészről az Európai Közösségek és azok tagállamai között társulás létesítéséről szóló Európai Megállapodás 62. Cikke (1) bekezdésének (i), (ii) pontjában és (2) bekezdésében foglalt, a versenyre vonatkozó rendelkezéseknek, valamint az e Megállapodás 2. számú, az ESZAK-termékekről szóló Jegyzőkönyve 8. Cikke (1) bekezdésének (i), (ii) pontjának és (2) bekezdésének e határozat mellékletét képező végrehajtási szabályait elfogadja.

2. Cikk

Ez a határozat 1997. január 1. napján lép hatályba.

a Társulati Tanács nevében

az elnök

Melléklet

Végrehajtási Szabályok

a Magyar Köztársaság és az Európai Közösségek és azok tagállamai között létrejött Európai Megállapodás 62. Cikke (1) bekezdésének (i), (ii) pontjaiban és (2) bekezdésében, valamint az e Megállapodás 2. számú, az ESZAK Termékekről szóló Jegyzőkönyve 8. Cikke (1) bekezdésének (i), (ii) pontjaiban és (2) bekezdésében foglalt, a vállalatokra vonatkozó versenyjogi rendelkezések alkalmazására

1. Cikk

Alapelv

Az Európai Megállapodás 62. Cikkének (1) és (2) bekezdésében foglalt elvek alapján kell rendezni mindazon ügyeket, amelyek vállalatok közötti olyan megállapodásokkal, vállalati társulások olyan döntéseivel vagy vállalatok olyan összehangolt magatartásával kapcsolatosak, amelyek a verseny megakadályozását, korlátozását vagy torzítását célozzák vagy okozzák, illetve amelyek a gazdasági erőfölénnyel Magyarország vagy a Közösség területének egészén vagy jelentős részén való visszaéléssel kapcsolatban merülnek fel, és kihatással lehetnek Magyarország és az Európai Közösség közötti kereskedelemre.[1]

E célból ezekkel az ügyekkel Magyarország részéről a Gazdasági Versenyhivatal, az Európai Közösség részéről az Európai Bizottság (a IV. Főigazgatóság) foglalkozik.

A Gazdasági Versenyhivatal és az Európai Bizottság hatásköre ezeknek az ügyeknek az intézésére Magyarország és az Európai Közösség saját jogrendszerének már létező szabályaiból következik, beleértve azokat az eseteket, amikor a Felek ezeket a szabályokat a saját területükön kívül elhelyezkedő vállalatokra alkalmazzák.

Mindkét Fél hatósága a saját anyagi jogával összhangban rendezi az ügyeket az alább következő rendelkezések figyelembevételével. A hatóságok irányadó anyagi jogi szabályai a Gazdasági Versenyhivatal számára a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény, az Európai Bizottság számára pedig az Európai Közösséget létrehozó Szerződés és az ESZAK Szerződés versenyszabályai, ideértve a versenyre vonatkozó másodlagos jogszabályokat.

AZ EK SZERZŐDÉS HATÁLYA ALÁ TARTOZÓ GAZDASÁGI TEVÉKENYSÉGEK

2. Cikk

A mindkét versenyhatóság hatáskörébe tartozó ügyek

Az Európai Megállapodás 62. Cikkének hatálya alá tartozó olyan ügyekkel, amelyek egyaránt érinthetik Magyarország és az Európai Közösség piacát, és amelyekre mindkét versenyhatóság hatásköre kiterjedhet, a Gazdasági Versenyhivatal és az Európai Bizottság e Cikk szabályai szerint foglalkozik.

2.1. Értesítés

2.1.1. A versenyhatóságok értesítik egymást a náluk folyamatban lévő mindazon ügyekről, amelyekre az 1. Cikkben rögzített alapelv figyelembevételével egyidejűleg a másik versenyhatóság hatásköre is kiterjedhet.

2.1.2. Ez a helyzet állhat elő különösen olyan tevékenységekkel kapcsolatos ügyekben, amelyek

- keretében valamely versenyellenes magatartás a másik hatóság illetékességi területén valósult meg,

- érintik a másik versenyhatóság jogérvényesítési tevékenységét,

- olyan jogalkalmazási eszközök igénybevételével járnak, amelyek a másik hatóság területén követelnek meg, vagy tiltanak meg valamely magatartást.

2.1.3. A jelen Cikk szerinti értesítésnek elegendő tájékoztatást kell tartalmaznia ahhoz, hogy az értesített Fél annak alapján előzetesen fel tudja mérni, hogy az ügy érinti-e érdekkörét. Az értesítések egy példányát rendszeres időközönként fel kell terjeszteni a Társulási Tanácshoz.

2.1.4. Az értesítést előzetesen, a lehető legkorábbi időpontban, legkésőbb azonban a vizsgálatnak még abban a szakaszában kell megadni, hogy az eljárás lezárása vagy a határozat meghozatala előtt mód nyíljon észrevételekre vagy konzultációkra, és az eljáró hatóság figyelembe vehesse a másik hatóság véleményét, valamint az adott ügyben saját joga alapján megfelelőnek ítélt jogalkalmazási intézkedést tehessen.

2.2. A konzultáció és a kölcsönösen jóindulatú elbírálás elve

Ha a Gazdasági Versenyhivatal vagy az Európai Bizottság úgy találja, hogy a másik hatóság területén folytatott versenyellenes tevékenység jelentős kihatással van az érintett Fél lényeges érdekeire, konzultáció tartására kérheti fel a másik hatóságot, vagy kérheti, hogy a másik versenyhatóság saját versenyjogi szabályai alapján kezdeményezzen eljárást megfelelő jogalkalmazási intézkedések foganatosítása céljából. Mindez nem érinti a konzultációt kezdeményező Fél jogosultságát arra, hogy saját versenyjoga alapján bármilyen intézkedést tegyen, és nem akadálya annak, hogy a megkeresett hatóság az ügyben szabad belátása szerint döntsön.

2.3. Kölcsönösen elfogadható megoldás keresése

A megkeresett versenyhatóság teljeskörűen és megértéssel tekinti át a felkérő hatóság által rendelkezésére bocsátott véleményt és tényanyagokat, különösen a kérdéses versenyellenes tevékenység jellegét, az érintett vállalati kört és a kezdeményező Fél fontos érdekei tekintetében jelzett káros hatásokat.

A jelen Cikk alapján konzultációt folytató versenyhatóságok jogaik, illetve kötelezettségeik fenntartásával, az ügyben érintett lényeges érdekeik figyelembevételével számukra kölcsönös elfogadható megoldásra törekednek.

3. Cikk

Az egyik versenyhatóság kizárólagos hatáskörébe tartozó ügyek

3.1. Azokat az ügyeket, amelyek az 1. Cikkben lefektetett alapelvekkel összhangban az egyik versenyhatóság kizárólagos hatáskörébe tartoznak, ugyanakkor érinthetik a másik Fél lényeges érdekeit is, a 2. Cikkben foglalt rendelkezésekre tekintettel kell kezelni az alábbi elvek figyelembevételével.

3.2. Különösen akkor, ha a versenyhatóságok egyike vizsgálatot vagy eljárást kezdeményez olyan ügyben, amelyről kiderül, hogy a másik Fél lényeges érdekeit érinti, az eljáró hatóság hivatalból értesíti az ügyről a másik hatóságot.

4. Cikk

Tájékoztatás kérése

Ha az egyik Fél versenyhatósága tudomást szerez arról, hogy valamely, a másik hatóság hatáskörébe is, vagy kizárólag a másik hatóság hatáskörébe tartozó ügy láthatóan az ő lényeges érdekeit is érinti, tájékoztatást kérhet az ügyre vonatkozóan az eljáró hatóságtól.

Az eljáró hatóság a lehető legteljesebb tájékoztatást köteles nyújtani az eljárásnak olyan korai szakaszában, hogy az eljárás lezárása vagy a határozat meghozatala előtt még lehetőség legyen a kérelmező hatóság véleményének figyelembevételére.

5. Cikk

Titkos és bizalmas információk

5.1. Tekintettel az Európai megállapodás 62. Cikkének (7) bekezdésére, egyik versenyhatóság sem köteles adatszolgáltatásra a másik hatóság számára olyan információ tekintetében, amelynek a felkérő hatóságnak történő kiszolgáltatását a megkeresett hatóság jogrendszere tiltja, vagy az összeegyeztethetetlen lenne annak a Félnek a lényeges érdekeivel, amelynek hatósága az információ birtokában van.

5.2. A versenyhatóságok egyetértenek abban, hogy a lehető legteljesebb mértékben bizalmasként kezelik a másik hatóság által bizalmas jelleggel szolgáltatott információt.

6. Cikk[2]

Csoportmentességek

Az Európai Megállapodás 62. Cikkének a jelen Végrehajtási Szabályok 2. és 3. Cikke szerinti alkalmazása során a versenyhatóságok biztosítják a Közösség hatályos csoportmentességi rendeleteiben foglalt elvek teljes körű alkalmazását. A Gazdasági Versenyhivatal tájékoztatást kap a Közösség bármely, csoportmentességek elfogadására, hatályon kívül helyezésére vagy módosítására irányuló eljárásáról.

Ha az ilyen csoportmentességi rendeletek Magyarország részéről komoly ellenvetésbe ütköznek, az e Végrehajtási Szabályok 9. Cikkében foglalt rendelkezésekkel összhangban - figyelembe véve az Európai Megállapodásban előírt jogharmonizációt - konzultációra kerül sor a Társulási Tanács keretében.

Ugyanezek az elvek érvényesek a Magyarország vagy a Közösség versenypolitikájában bekövetkező egyéb lényeges változások vonatkozásában.

7. Cikk

A vállalatok egyesüléseinek ellenőrzése

Az olyan vállalati egyesülések tekintetében, amelyek az 1989. december 21-én kelt, a vállalatok koncentrációinak ellenőrzését szabályozó 4064/89 (EGK) Tanácsi rendelet hatálya alá tartoznak, és jelentős hatást gyakorolnak a magyar gazdaságra is, a Gazdasági Versenyhivatal jogosult arra, hogy az eljárás folyamán, a fent említett rendelet szerinti határidők figyelembevételével véleményt nyilvánítson. A Bizottság megfelelő mérlegelés tárgyává teszi ezt a véleményt, ez azonban nem csorbítja a Felek jogát arra, hogy saját versenyjogi szabályaik alapján bármilyen intézkedést foganatosítsanak.

8. Cikk

Csekély jelentőségű tevékenységek

8.1. Az olyan versenyellenes tevékenységek, amelyeknek a Felek közötti kereskedelemre vagy a versenyre gyakorolt hatása elhanyagolható, nem esnek az Európai Megállapodás 62. Cikk (1) bekezdésének hatálya alá, ezért azokra nem alkalmazható a jelen Végrehajtási Szabályok 2-6. Cikke.

8.2. A 8. Cikk (1) bekezdése szerinti elhanyagolható hatás fennállása általában akkor feltételezhető, ha

- a részt vevő vállalatok együttes éves forgalma nem haladja meg a 200 millió ECU-t, és

- a megállapodás hatálya alá tartozó áruk és szolgáltatások a részt vevő vállalatok olyan más áruival és szolgáltatásaival együtt, amelyek a felhasználók megítélése szerint jellemzőiket, árukat és felhasználási céljukat tekintve azokkal egyenértékűnek minősülnek, nem képviselnek e termékek és szolgáltatások teljes piaci forgalmából 5%-ot meghaladó részarányt, sem Magyarországnak, sem az Európai Közösségnek a megállapodás által érintett piacán.

9. Cikk

Társulási Tanács

9.1. Amennyiben a fenti 2. és 3. Cikk szerinti eljárás nem vezet kölcsönösen elfogadható megoldáshoz, valamint a jelen Végrehajtási Szabályokban tételesen felsorolt egyéb esetekben bármelyik Fél kérésére véleménycserére kerül sor a Társulási Tanácsban a kérés előterjesztését követő három hónapon belül.

9.2. A véleménycserét követően, vagy a 9. Cikk (1) bekezdésében meghatározott időtartam lejárta után a Társulási Tanács megfelelő ajánlásokat tehet ezen ügyek rendezésére, az Európai Megállapodás 62. Cikkének (6) bekezdésében foglaltak fenntartásával. Ezen ajánlásokban a Társulási Tanács figyelembe veheti azt, hogy a megkeresett hatóság esetleg elmulasztotta közölni álláspontját az őt felkérő hatósággal a 9. Cikk (1) bekezdésében meghatározott időtartamon belül.

9.3. A Társulási Tanácsban lefolytatott ezen eljárások nem érintik a Felek jogát a saját területükön hatályos versenyjogi szabályoknak megfelelő bármely intézkedés megtételére.

10. Cikk

Mindkét Fél hatáskörének hiánya

Amikor a Gazdasági Versenyhivatal és az Európai Bizottság egyaránt úgy ítéli meg, hogy a saját jogrendszerük alapján egyiküknek sincs hatásköre egy ügyben eljárni, kérésre véleménycserét kell tartani a Társulási Tanács keretében. Magyarország és a Közösség törekszik arra, hogy az ügyben fennálló lényeges érdekeik figyelembevételével kölcsönösen elfogadható megoldást találjanak a Társulási Tanács támogatásával, amely megfelelő ajánlásokat tehet, az Európai Megállapodás 62. Cikke (6) bekezdésének, valamint az Európai Közösségek egyes tagállamai saját versenyjogi szabályai alapján fennálló jogainak sérelme nélkül.

AZ ESZAK SZERZŐDÉS HATÁLYA ALÁ TARTOZÓ GAZDASÁGI TEVÉKENYSÉGEK

11. Cikk

Az Európai Szén- és Acélközösséget (ESZAK) létrehozó szerződés

A fenti 1-6. és 8-10. Cikkekben foglalt rendelkezéseket kell alkalmazni a szén- és acélágazat tekintetében is az Európai Megállapodás 2. számú Jegyzőkönyvében foglaltaknak megfelelően.

12. Cikk

Adminisztratív segítségnyújtás (nyelvek)

A Gazdasági Versenyhivatal és a Bizottság gondoskodik a kölcsönös segítségnyújtás érdekében teendő intézkedések megtételéről, vagy egyéb megfelelő megoldásokról, különösen a fordítások tekintetében."

3. § Ez a rendelet 1997. január 1. napján lép hatályba.

Horn Gyula s. k.,

miniszterelnök