1996. évi XXXIX. törvény

a volt Jugoszlávia területén elkövetett, a nemzetközi humanitárius jogot súlyosan sértő cselekmények megbüntetésére létrehozott Nemzetközi Törvényszék Alapokmányából fakadó kötelezettségek végrehajtásáról[1]

Az Országgyűlés az Egyesült Nemzetek Biztonsági Tanácsa 827. (1993.) számú határozatával a nemzetközi humanitárius jognak a volt Jugoszlávia területén 1991 óta történt súlyos megsértéséért felelős személyek elleni büntetőeljárás lefolytatása céljából létrehozott Nemzetközi Törvényszék (a továbbiakban: Nemzetközi Törvényszék) Alapokmányából fakadó kötelezettségek végrehajtásáról az alábbi törvényt alkotja:

1. § (1) Az Alapokmány 2-5. Cikkeiben felsorolt bűncselekmények miatt Magyarországon folyó büntetőeljárást a Nemzetközi Törvényszék megkeresésére fel kell függeszteni; a megkeresést követően ilyen ügyben eljárás nem indítható.

(2) A felfüggesztett büntetőeljárás csak akkor folytatható, illetőleg az eljárás csak akkor indítható meg, ha

a) a Nemzetközi Törvényszék joghatóságának hiányát megállapította;

b) a Nemzetközi Törvényszék főügyésze nem emelt vádat;

c) a Nemzetközi Törvényszék eljáró tanácsa a főügyész vádindítványát elutasította.

(3) Ha a Nemzetközi Törvényszék jogerős ítéletet hozott, ugyanazon személy ellen, ugyanazon cselekmény miatt Magyarországon nem indítható büntetőeljárás, a folyamatban lévő, ideértve az (1) bekezdés alapján felfüggesztett büntetőeljárást meg kell szüntetni.

2. § (1) A Nemzetközi Törvényszék megkereséseit a legfőbb ügyész fogadja és teljesíti. Ennek során az eljárásra a nemzetközi bűnügyi jogsegélyről szóló törvény rendelkezéseit értelemszerűen alkalmazni kell, ha a Nemzetközi Törvényszék Alapokmányából más nem következik.

(2) A megkeresés teljesítéséről vagy annak akadályairól a legfőbb ügyész értesíti a Nemzetközi Törvényszéket.

3. § Az Alapokmány eredeti angol nyelvű szövegét és hivatalos magyar nyelvű fordítását a melléklet tartalmazza.

4. § Az e törvény alkalmazásával Magyarországon felmerült költségeket az állam viseli.

5. § Ez a törvény a kihirdetését követő hónap 15. napján lép hatályba, rendelkezéseit azonban a Nemzetközi Törvényszéknek a törvény hatálybalépése napjáig megküldött megkeresések teljesítésére is alkalmazni kell.

Göncz Árpád s. k.,

a Köztársaság elnöke

Dr. Kóródi Mária s. k.,

az Országgyűlés alelnöke

Melléklet az 1996. évi XXXIX. törvényhez

A Nemzetközi Törvényszék Alapokmánya

A volt Jugoszlávia területén 1991 óta elkövetett, a nemzetközi humanitárius jogot súlyosan sértő cselekményekért felelős személyek megbüntetésére létrejött Nemzetközi Törvényszék, amelyet a Biztonsági Tanács az Egyesült Nemzetek Szervezete Alapokmányának VII. fejezete alapján állított fel (a továbbiakban: Nemzetközi Törvényszék), ezen Alapokmány rendelkezéseinek megfelelően működik.

1. Cikk

A Nemzetközi Törvényszék joghatósága

A Nemzetközi Törvényszék jogosult arra, hogy ezen Alapokmány rendelkezéseinek megfelelően eljárást folytasson olyan személyek ellen, akik felelősek a volt Jugoszlávia területén 1991 óta elkövetett, a nemzetközi humanitárius jogot súlyosan sértő cselekményekért.

2. Cikk

Az 1949. évi Genfi Egyezmények súlyos megsértése

A Nemzetközi Törvényszék jogosult arra, hogy eljárást folytasson olyan személyek ellen, akik súlyosan megsértik az 1949. augusztus 12-én kelt Genfi Egyezmények rendelkezéseit, vagy arra parancsot adnak, mégpedig a vonatkozó Genfi Egyezmény rendelkezései által védett személyek és vagyontárgyak ellen irányuló alábbi cselekményekkel:

a) szándékos emberölés,

b) kínzás vagy embertelen bánásmód, ideértve a biológiai kísérleteket is,

c) szenvedés vagy súlyos testi vagy lelki károsodás szándékos okozása,

d) a vagyontárgyaknak a katonai szükségletek által nem indokolt, jogtalanul és önkényesen véghezvitt elpusztítása és eltulajdonítása,

e) hadifogolynak vagy polgári személynek az ellenséges haderő szolgálatába kényszerítése,

f) hadifogoly vagy polgári személy szándékos megfosztása a pártatlan és szabályszerű tárgyaláshoz való jogtól,

g) polgári személy jogellenes kitoloncolása, vagy elszállítása, vagy jogellenes bebörtönzése,

h) polgári személyek túszul ejtése.

3. Cikk

A háború jogának és szokásainak megsértése

A Nemzetközi Törvényszék jogosult arra, hogy eljárást folytasson olyan személyek ellen, akik megsértik a háború jogát és szokásait. Az ilyen jellegű szabályszegés magában foglalja, de nem korlátozódik kizárólag

a) vegyi vagy olyan fegyverek alkalmazására, melyeket szükségtelen szenvedés okozására fejlesztettek ki,

b) nagyvárosok, városok és falvak önkényes lerombolására, vagy a katonai szükségletek által nem indokolt pusztítására,

c) védelem nélküli városok, falvak, lakóhelyek vagy épületek bármilyen eszközzel történő támadására vagy bombázására,

d) a vallási, jótékonysági és oktatási, a művészeti és tudományos célokra rendelt intézmények, történelmi emlékek, műtárgyak és tudományos termékek elkobzására, lerombolására vagy szándékos megkárosítására,

e) a köz- és magántulajdon fosztogatására.

4. Cikk

Népirtás

1. A Nemzetközi Törvényszék jogosult arra, hogy eljárást folytasson olyan személyek ellen, akik az ezen Cikk 2. pontjában meghatározott népirtást vagy az ezen Cikk 3. pontjában felsorolt egyéb cselekményeket követik el.

2. A népirtás a következő cselekmények bármelyikének valamely nemzeti, népi, faji vagy vallási csoport teljes vagy részleges megsemmisítésének szándékával való elkövetését jelenti:

a) a csoport tagjainak megölése,

b) a csoport tagjainak súlyos testi vagy lelki sérelem okozása,

c) a csoportra megfontolva oly életfeltételek ráerőszakolása, melyeknek célja a csoport teljes vagy részleges fizikai elpusztulásának előidézése,

d) oly intézkedések tétele, amelyek célja a csoporton belül a születések meggátolása,

e) a csoport gyermekeinek más csoporthoz való erőszakos átvitele.

3. Büntetendők a következő cselekmények:

a) népirtás,

b) népirtás elkövetésére irányuló szövetkezés,

c) közvetlen és nyilvános felbujtás népirtás elkövetésére,

d) népirtás elkövetésének kísérlete,

e) népirtásban való bűnrészesség.

5. Cikk

Emberiség elleni bűncselekmények

A Nemzetközi Törvényszék jogosult arra, hogy eljárást folytasson olyan személyek ellen, akik felelősek a következő, nemzetközi vagy belső, fegyveres konfliktus során elkövetett, a polgári lakosság ellen irányuló bűncselekményekért:

a) emberölés,

b) kiirtás,

c) leigázás,

d) kitoloncolás,

e) bebörtönzés,

f) kínzás,

g) nemi erőszak,

h) politikai, faji, vallási alapon való üldözés,

i) egyéb embertelen cselekmények.

6. Cikk

Személyi joghatóság

A Nemzetközi Törvényszék természetes személyekkel szemben jogosult eljárni ezen Alapokmány rendelkezéseinek megfelelően.

7. Cikk

Egyéni büntetőjogi felelősség

1. Az, aki az ezen Alapokmány 2-5. Cikkeiben meghatározott bűncselekményt megtervezte, arra mást felbujtott, elkövetésére parancsot adott, elkövette, vagy egyéb módon a megtervezéséhez, előkészítéséhez vagy végrehajtásához segítséget nyújtott, egyénileg felelős a bűncselekményért.

2. A terheltet hivatalos tisztsége, még állam- vagy kormányfői, vagy felelős kormányzati tisztsége sem menti fel a büntetőjogi felelősség alól, és nem szolgálhat a büntetést enyhítő körülményként.

3. Az a tény, hogy az ezen Alapokmány 2-5. Cikkeiben meghatározott bármely cselekményt alárendelt követte el, nem menti fel az elöljáróját a büntetőjogi felelősség alól, ha tudta, vagy tudnia kellett volna, hogy az alárendeltje ilyen cselekmények elkövetésére készül, vagy azt már véghezvitte, és az elöljáró elmulasztotta megtenni a szükséges és indokolt intézkedéseket az ilyen cselekmények megelőzésére vagy az elkövetők megbüntetésére.

4. Az a tény, hogy a terhelt a Kormány vagy az elöljáró parancsának megfelelően cselekedett, nem menti fel őt a büntetőjogi felelősség alól, de figyelembe vehető enyhítő körülményként, ha a Nemzetközi Törvényszék megítélése szerint az igazságosság ezt kívánja.

8. Cikk

Területi és időbeli joghatóság

A Nemzetközi Törvényszék területi joghatósága a volt Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság területére terjed ki, beleértve annak szárazföldi területét, légterét és felségvizeit. A Nemzetközi Törvényszék időbeli joghatósága az 1991. január 1-jével kezdődő időszakra terjed ki.

9. Cikk

Párhuzamos joghatóság

1. A Nemzetközi Törvényszéknek és a nemzeti bíróságoknak párhuzamos joghatósága áll fenn arra, hogy eljárást folytassanak le olyan személyek ellen, akik felelősek a volt Jugoszlávia területén 1991 óta elkövetett, a nemzetközi humanitárius jogot súlyosan sértő cselekményekért.

2. A Nemzetközi Törvényszék joghatóságának elsőbbsége van a nemzeti bíróságok joghatóságával szemben. Az eljárás bármely szakaszában a Nemzetközi Törvényszék hivatalosan kérheti a nemzeti bíróságokat, hogy ezen Alapokmánynak és a Nemzetközi Törvényszék Eljárási és Bizonyítási Szabályainak megfelelően engedjék át joghatóságukat a Nemzetközi Törvényszéknek.

10. Cikk

Non bis in idem (A többszöri eljárás tilalma)

1. Senki sem állítható nemzeti bíróság elé olyan cselekményekért, melyek ezen Alapokmány értelmében súlyosan sértik a nemzetközi humanitárius jogot, és ügyét a Nemzetközi Törvényszék már elbírálta.

2. Olyan személyt, akit a nemzetközi humanitárius jogot súlyosan sértő cselekményekért már a nemzeti bíróság elé állítottak, csak akkor lehet ezt követően a Nemzetközi Törvényszék elé állítani, ha

a) azt a cselekményt, amelyért bíróság elé állították, köztörvényes bűncselekménynek minősítették; vagy

b) a nemzeti bíróság eljárása nem volt pártatlan vagy független, azt azzal a céllal folytatták le, hogy megvédjék a terheltet a nemzetközi büntetőjogi felelősségre vonástól, vagy a bűnüldözés nem volt megfelelő.

3. Az ezen Alapokmányban meghatározott bűncselekmény elkövetéséért elítélt személyre kiszabandó büntetés meghatározásakor a Nemzetközi Törvényszék figyelembe veszi az ugyanazon személyre, ugyanazon bűncselekmény elkövetéséért a nemzeti bíróság által kiszabott és már letöltött büntetés mértékét.

11. Cikk

A Nemzetközi Törvényszék szervezete

A Nemzetközi Törvényszék a következő szervekből áll:

a) a Tanácsok, ezen belül két Elsőfokú és egy Fellebbviteli Tanács,

b) a Főügyész,

c) a Tanácsok és a Főügyész közös Hivatala.

12. Cikk

A Tanácsok összetétele

A Tanácsok tizenegy független bíróból állnak, akik közül kettő ugyanannak az államnak polgára nem lehet, és akik közül

a) az Elsőfokú Tanácsok mindegyikében hárman-hárman,

b) a Fellebbviteli Tanácsban öten

működnek.

13. Cikk

A bírák képzettsége és választása

1. A bírák nagy erkölcsi tekintélyű, pártatlan és becsületes személyek, akik hazájukban a legmagasabb bírói tisztek betöltéséhez megkívánt követelményeknek megfelelnek. A Tanácsok általános összeállításakor kellő figyelemmel kell lenni a bírák büntetőjogi és nemzetközi jogi tapasztalatára, ideértve a nemzetközi humanitárius jogot és az emberi jogi szabályokat is.

2. A Nemzetközi Törvényszék tagjait a Biztonsági Tanács által készített lista alapján a Közgyűlés az alábbi módon választja:

a) a Főtitkár felkéri az Egyesült Nemzetek Szervezetének tagállamait és az Egyesült Nemzetek Szervezete mellett állandó megfigyelői képviselettel rendelkező nem-tagállamokat, hogy jelöljenek bírákat a Nemzetközi Törvényszékbe;

b) a Főtitkár felkérésének időpontjától számított hatvan napon belül minden állam legfeljebb két olyan jelöltet állíthat, akik megfelelnek az 1. pontban megállapított követelményeknek, és akik nem lehetnek ugyanannak az államnak a polgárai;

c) a Főtitkár a beérkezett jelöléseket a Biztonsági Tanács elé terjeszti. A beérkezett jelölésekből a Biztonsági Tanács egy, legalább huszonkét, de legfeljebb harminchárom jelöltet tartalmazó listát állít össze, kellő figyelemmel a világ fő jogrendszereinek megfelelő képviseletére;

d) a Biztonsági Tanács Elnöke a jelöltek listáját a Közgyűlés Elnökéhez továbbítja. A Nemzetközi Törvényszék tizenegy bíráját a Közgyűlés választja meg a lista alapján. Azokat a jelölteket, akik az Egyesült Nemzetek Szervezete tagállamai és az Egyesült Nemzetek Szervezete mellett állandó megfigyelői képviselettel rendelkező nem-tagállamok szavazatainak abszolút többségét elnyerik, megválasztottnak kell tekinteni. Abban az esetben, ha két ugyanolyan állampolgárságú jelölt érné el a kívánt szavazattöbbséget, a magasabb számú szavazatot kapott jelöltet kell megválasztottnak tekinteni.

3. Ha a Tanácsokban hely üresedik meg, a Biztonsági Tanács és a Közgyűlés Elnökével folytatott konzultáció után a Főtitkár jelöl ki egy olyan személyt a hivatali idő hátralevő részére, aki megfelel az 1. pontban megállapított feltételeknek.

4. A bírákat négy évre választják. Munkavégzésük feltételei megegyeznek a Nemzetközi Bíróság bíráira vonatkozó feltételekkel. A bírák újraválaszthatók.

14. Cikk

A Tanácsok tisztségviselői és tagjai

1. A Nemzetközi Törvényszék bírái Elnököt választanak.

2. A Nemzetközi Törvényszék Elnöke a Fellebbviteli Tanács tagja, és elnököl annak ülésein.

3. A Nemzetközi Törvényszék bíráival való konzultáció után az Elnök beosztja a bírákat a Fellebbviteli és az Elsőfokú Tanácsokba. A bíró csak abban a Tanácsban tevékenykedik, amelybe beosztották.

4. Mindegyik Elsőfokú Tanács bírái Tanácselnököt választanak, aki vezeti az Elsőfokú Tanács előtti eljárást.

15. Cikk

Eljárási és bizonyítási szabályok

A Nemzetközi Törvényszék bírái eljárási és bizonyítási szabályokat fogadnak el a tárgyalást megelőző eljárás, a tárgyalás és a fellebbezési eljárás lefolytatására, a bizonyítás-felvételre, a sértettek és a tanúk védelmére, és egyéb kérdésekre nézve.

16. Cikk

A Főügyész

1. A Főügyész feladata azon személyek felkutatása és vád alá helyezése, akik felelősek a volt Jugoszlávia területén 1991 óta elkövetett, a nemzetközi humanitárius jogot súlyosan sértő cselekményekért.

2. A Főügyész függetlenül, mint a Nemzetközi Törvényszék önálló szerve tevékenykedik. Nem kér és nem fogad el utasítást egyetlen Kormánytól vagy egyéb forrástól sem.

3. A Főügyész hivatala a Főügyészből és a szükséghez képest egyéb tisztviselőkből áll.

4. A Főügyészt a Főtitkár javaslata alapján a Biztonsági Tanács nevezi ki. A Főügyész nagy erkölcsi tekintéllyel bíró személy, aki a legmagasabb szintű szakértelemmel és tapasztalattal rendelkezik a büntetőügyek nyomozásában és a vád képviseletében. A Főügyész négyéves szolgálatot teljesít, és újra kinevezhető. A Főügyész munkavégzésének feltételei megegyeznek az Egyesült Nemzetek Szervezetének Főtitkár-helyettesére vonatkozó feltételekkel.

5. A Főügyész hivatalának tisztviselőit a Főügyész ajánlása alapján a Főtitkár nevezi ki.

17. Cikk

A Hivatal

1. A Hivatal felelős a Nemzetközi Törvényszék ügyviteléért és kiszolgálásáért.

2. A Hivatal a Jegyzőből és a szükséghez képest egyéb tisztviselőkből áll.

3. A Jegyzőt a Főtitkár a Nemzetközi Törvényszék Elnökével való konzultáció után nevezi ki. A Jegyző négyéves szolgálatot teljesít, és újra kinevezhető. A Jegyző munkavégzésének feltételei megegyeznek a Főtitkár igazgatási helyettesére vonatkozó feltételekkel.

4. A Hivatal tisztviselőit a Jegyző ajánlása alapján a Főtitkár nevezi ki.

18. Cikk

Nyomozás és a vádirat előkészítése

1. A Főtitkár hivatalból vagy bármely forrásból, különösen Kormányoktól, az Egyesült Nemzetek Szervezetének szerveitől, kormányközi és nem kormányzati szervezetektől szerzett információk alapján indít nyomozást. A Főügyész értékeli a kapott vagy szerzett információkat, és dönt arról, hogy elégséges alap van az eljárás megindításához.

2. A Főügyésznek joga van a gyanúsítottakat, sértetteket és tanúkat kihallgatni, bizonyítékokat gyűjteni, és helyszíni szemlét tartani. Ezen feladatainak teljesítésekor, amennyiben az szükséges, a Főügyész az érintett állami hatóságok segítségét kérheti.

3. Kihallgatása során a gyanúsítottnak joga van az általa választott védő közreműködéséhez; ez magában foglalja a jogot, hogy munkadíj nélkül eljáró kirendelt védője legyen olyan esetekben, ha nem rendelkezik a szükséges anyagi eszközökkel a munkadíj megfizetésére, valamint a szükséges tolmácsolást arra a nyelvre, amelyet beszél és ért.

4. Ha a Főügyész azt állapítja meg, hogy megalapozott gyanú áll fenn, vádiratot készít, amely tartalmazza a tömör tényállást, és azon bűncselekmény vagy bűncselekmények megjelölését, amellyel a terheltet az Alapokmány alapján vádolják. A vádiratot az Elsőfokú Tanács egyik bírájának kell továbbítani.

19. Cikk

A vádirat vizsgálata

1. Az Elsőfokú Tanács bírája megvizsgálja a hozzá továbbított vádiratot. Ha maga is úgy találja, hogy a Főügyész által megállapított alapos gyanú fennáll, a bíró elfogadja a vádiratot. Ha ezt nem látja igazoltnak, a vádiratot elutasítja.

2. A vádirat elfogadása után a Főügyész kérelmére a bíró elfogatóparancsot, személyek letartóztatására, átadására és átszállítására szóló utasítást és a tárgyalás lefolytatásához szükséges egyéb utasításokat bocsáthat ki.

20. Cikk

A bírósági tárgyalás megkezdése és levezetése

1. Az Elsőfokú Tanácsok biztosítják, hogy a tárgyalás tisztességes és gyors legyen, és az eljárás az eljárási és bizonyítási szabályoknak megfelelően, a terhelt jogaira tekintettel, valamint a sértettek és a tanúk védelmére figyelemmel folyjon.

2. Azt a személyt, akivel szemben benyújtott vádiratot elfogadták, a Nemzetközi Törvényszék utasítása vagy elfogatóparancsa alapján őrizetbe kell venni, azonnal tájékoztatni kell az ellene felhozott vádakról, és át kell szállítani a Nemzetközi Törvényszékhez.

3. Az Elsőfokú Tanács ismerteti a vádiratot, meggyőződik arról, hogy a terhelt jogait tiszteletben tartják, megbizonyosodik arról, hogy a terhelt érti a vádiratot, és felhívja a terheltet, hogy nyilatkozzék a bűnösségéről. Ezt követőn az Elsőfokú Tanács tárgyalási határnapot tűz ki.

4. A tárgyalások nyilvánosak, kivéve, ha az Elsőfokú Tanács az eljárási és bizonyítási szabályaival összhangban zárt tárgyalást rendel el.

21. Cikk

A terhelt jogai

1. A Nemzetközi Törvényszék előtt mindenki egyenlő.

2. A terheltet megilleti az a jog, hogy az ellene felhozott vádról pártatlan és nyilvános tágyaláson döntsenek, kellő figyelemmel azonban az Alapokmány 22. Cikkére.

3. A terheltet mindaddig ártatlannak kell tekinteni, amíg a jelen Alapokmány rendelkezéseinek megfelelően bűnösségét meg nem állapították.

4. A jelen Alapokmánynak megfelelően emelt vád elbírálásakor minden terheltnek joga van legalább a következő biztosítékokra:

a) a legrövidebb határidőn belül egy általa értett nyelven részletesen tájékoztassák az ellene emelt vád természetéről és okáról;

b) megfelelő idővel és lehetőséggel rendelkezzék védelme előkészítésére és az általa választott védővel való érintkezésre;

c) indokolatlan késedelem nélkül tárgyalják az ügyét;

d) a tárgyaláson személyesen jelen lehessen, személyesen vagy az általa választott védő útján védekezhessék; amennyiben védője nincsen, tájékoztassák a védő választására vonatkozó jogáról; és minden olyan esetben, ha az igazságszolgáltatás érdekei ezt megkövetelik, hivatalból védőt rendeljenek ki számára, éspedig ingyenesen, amennyiben nem rendelkezik a védő díjazásához szükséges anyagi eszközökkel;

e) kérdéseket intézhessen vagy intéztethessen a vád tanúihoz, és kieszközölhesse a mentő tanúk megjelenését és kihallgatását ugyanolyan feltételek mellett, mint a vád tanúi;

f) díjmentesen vehessen igénybe tolmácsot, amennyiben nem érti vagy nem beszéli a Nemzetközi Törvényszék előtt használt nyelvet;

g) ne lehessen kényszeríteni arra, hogy saját maga ellen tanúskodjék, vagy beismerje bűnösségét.

22. Cikk

A sértettek és a tanúk védelme

A Nemzetközi Törvényszék az eljárási és bizonyítási szabályokban gondoskodik a sértettek és a tanúk védelméről. Ezek a biztonsági intézkedések magukban foglalják, de nem korlátozódnak kizárólag a zárt tárgyalás elrendelésére, és a sértett személyazonosságának védelmére.

23. Cikk

Ítélet

1. A Nemzetközi Törvényszék ítéletet hoz, és büntetést szab ki a nemzetközi humanitárius jogot súlyosan sértő cselekmények elkövetésében bűnösnek kimondott személyekkel szemben.

2. Az ítéletet az Elsőfokú Tanács bírái szavazattöbbséggel hozzák, és azt az Elsőfokú Tanács nyilvánosan hirdeti ki. Az ítéletet írásbeli indokolás egészíti ki, amelyhez párhuzamos és különvélemények csatlakozhatnak.

24. Cikk

Büntetések

1. Az Elsőfokú Tanács kizárólag szabadságvesztés büntetést szabhat ki. A szabadságvesztés feltételeinek meghatározásakor az Elsőfokú Tanácsok a volt Jugoszlávia bíróságainak általános szabadságvesztés-kiszabási gyakorlatát veszik alapul.

2. A büntetés kiszabásakor az Elsőfokú Tanács köteles figyelembe venni a bűntett súlyát és az elítélt személyi körülményeit.

3. A szabadságvesztés büntetés mellett az Elsőfokú Tanács elrendelheti a bűncselekmény útján megszerzett vagyontárgyaknak és anyagi haszonnak akár kényszer útján történő visszaadását a jogos tulajdonosaiknak.

25. Cikk

Fellebbviteli eljárás

1. A Fellebbviteli Tanács az Elsőfokú Tanácsok által elítélt személyek, illetve a Főügyész által az alábbiak alapján benyújtott fellebbezéseket tárgyalja:

a) jogkérdésben való tévedés, amely semmissé teszi a döntést, vagy

b) olyan ténybeli tévedés, amelyet súlyos bírói hiba okozott.

2. A Fellebbviteli Tanács helybenhagyhatja, megsemmisítheti vagy megváltoztathatja az Elsőfokú Tanácsok által hozott döntéseket.

26. Cikk

Felülvizsgálati eljárás

Ha olyan új tényre derül fény, amelyet az Elsőfokú vagy a Fellebbviteli Tanács előtt folyó eljárásban nem ismertek, és amely döntő tényező lehetett volna a döntés meghozatalakor, az elítélt vagy a Főügyész kérelmet terjeszthet elő az ítélet felülvizsgálata iránt a Nemzetközi Törvényszéknél.

27. Cikk

Az ítéletek végrehajtása

A szabadságvesztés büntetést az elítélt a Nemzetközi Törvényszék által azon államok listájáról kijelölt államban tölti le, amelyek jelezték a Biztonsági Tanácsnak, hogy hajlandóak átvenni az elítélt személyeket. A szabadságvesztés büntetést az érintett tagállamban alkalmazandó jogszabályoknak megfelelően hajtják végre, a Nemzetközi Törvényszék felügyelete alatt.

28. Cikk

Kegyelem vagy a büntetés átalakítása

Ha az elítélt azon állam alkalmazandó joga szerint, ahol a szabadságvesztés büntetését tölti, kegyelmet kaphat, vagy átalakíthatják a büntetését, az érintett tagállam erről azonnal értesíti a Nemzetközi Törvényszéket. A Nemzetközi Törvényszék Elnöke a bírákkal való konzultáció alapján dönt a kérdésben az igazságszolgáltatás érdekeinek és az általános jogelveknek megfelelően.

29. Cikk

Együttműködés és jogsegély

1. Az államok kötelesek együttműködni a Nemzetközi Törvényszékkel a nemzetközi humanitárius jogot súlyosan sértő cselekmények elkövetésével vádolt személyek felkutatásában és vád alá helyezésében.

2. Az államok indokolatlan késedelem nélkül kötelesek teljesíteni az Elsőfokú Tanács jogsegélykérelmét vagy határozatát, beleértve, de nem korlátozva a következőkre:

a) személyek azonosítása és felkutatása,

b) tanúkihallgatások és bizonyításfelvétel,

c) okiratok szolgáltatása,

d) személyek őrizetbe vétele vagy letartóztatása,

e) a terhelt átadása vagy átszállítása a Nemzetközi Törvényszékhez.

30. Cikk

A Nemzetközi Törvényszék jogállása, kiváltságai és mentességei

1. Az Egyesült Nemzetek Szervezetének kiváltságairól és mentességeiről szóló, 1946. február 13-án kelt Egyezmény rendelkezései vonatkoznak a Nemzetközi Törvényszékre, annak bíráira, a Főügyészre és munkatársaira, valamint a Jegyzőre és munkatársaira.

2. A bírák, a Főügyész és a Jegyző élvezik azokat a kiváltságokat és mentességeket, amelyek a nemzetközi joggal összhangban a diplomatákat megilletik.

3. A Főügyész és a Jegyző munkatársai élvezik azokat a kiváltságokat és mentességeket, amelyek az ezen Cikk 1. pontjában említett Egyezmény V. és VII. Cikke szerint az Egyesült Nemzetek Szervezete tisztségviselőit megilletik.

4. Az egyéb személyek - beleértve a terheltet is -, akiknek a jelenléte a Nemzetközi Törvényszék székhelyén kívánatos, olyan bánásmódban részesülnek, amely a Nemzetközi Törvényszék megfelelő működéséhez szükséges.

31. Cikk

A Nemzetközi Törvényszék székhelye

A Nemzetközi Törvényszék székhelye Hága.

32. Cikk

A Nemzetközi Törvényszék költségei

A Nemzetközi Törvényszék költségeit az Egyesült Nemzetek Szervezetének rendes költségvetése viseli az Egyesült Nemzetek Szervezete Alapokmányának 17. Cikkének megfelelően.

33. Cikk

Munkanyelvek

A Nemzetközi Törvényszék munkanyelvei az angol és a francia.

34. Cikk

Éves jelentés

A Nemzetközi Törvényszék Elnöke éves jelentést terjeszt a Biztonsági Tanács és a Közgyűlés elé.

Annex

Statute of the International Tribunal

Having been established by the Security Council acting under Chapter VII of the Charter of the United Nations, the International Tribunal for the Prosecution of Persons Responsible for Serious Violations of International Humanitarian Law Committed in the Territory of the Former Yugoslavia since 1991 (hereinafter referred to as "the International Tribunal") shall function in accordance with the provisions of the present Statute.

Article 1

Competence of the International Tribunal

The International Tribunal shall have the power to prosecute persons responsible for serious violations of international humanitarian law committed in the territory of the former Yugoslavia since 1991 in accordance with the provisions of the present Statute.

Article 2

Grave breaches of the Geneva Conventions of 1949

The International Tribunal shall have the power to prosecute persons committing or ordering to be committed grave breaches of the Geneva Conventions of 12 August 1949, namely the following acts against persons or property protected under the provisions of the relevant Geneva Convention:

a) wilful killing;

b) torture or inhuman treatment, including biological experiments;

c) wilfully causing great suffering or serious injury to body or health;

d) extensive destruction and appropriation of property, not justified by military necessity and carried out unlawfully and wantonly;

e) compelling a prisoner of war or a civilian to serve in the forces of a hostile power;

f) wilfully depriving a prisoner of war or a civilian of the rights of fair and regular trial;

g) unlawful deportation or transfer or unlawful confinement of a civilian;

h) taking civilians as hostages.

Article 3

Violations of the laws or customs of war

The International Tribunal shall have the power to prosecute persons violating the laws or customs of war. Such violations shall include, but not be limited to:

a) employment of poisonous weapons or other weapons calculated to cause unnecessary suffering;

b) wanton destruction of cities, towns or villages, or devastation not justified by military necessity;

c) attack, or bombardment, by whatever means, of undefended towns, villages, dwellings, or buildings;

d) seizure of, destruction or wilful damage done to institutions dedicated to religion, charity and education, the arts and sciences, historic monuments and works of art and science;

e) plunder of public or private property.

Article 4

Genocide

1. The International Tribunal shall have the power to prosecute persons committing genocide as defined in paragraph 2 of this article or of committing any of the other acts enumerated in paragraph 3 of this article.

2. Genocide means any of the following acts committed with intent to destroy, in whole or in part, a national, ethnical, racial or religious group, as such:

a) killing members of the group;

b) causing serious bodily or mental harm to members of the group;

c) deliberately inflicting on the group conditions of life calculated to bring about its physical destruction in whole or in part;

d) imposing measures intended to prevent births within the group;

e) forcibly transferring children of the group to another group.

3. The following acts shall be punishable:

a) genocide;

b) conspiracy to commit genocide;

c) direct and public incitement to commit genocide;

d) attempt to commit genocide;

e) complicity in genocide.

Article 5

Crimes against humanity

The International Tribunal shall have the power to prosecute persons responsible for the following crimes when committed in armed conflict, whether international or internal in character, and directed against any civilian population:

a) murder;

b) extermination;

c) enslavement;

d) deportation,

e) imprisonment,

f) torture,

g) rape,

h) persecutions on political, racial and religious grounds,

i) other inhumane acts.

Article 6

Personal jurisdiction

The International Tribunal shall have jurisdiction over natural persons pursuant to the provisions of the present Statute.

Article 7

Individual criminal responsibility

1. A person who planned, instigated, ordered, committed or otherwise aided and abetted in the planning, preparation or execution of a crime referred to in articles 2 to 5 of the present Statute, shall be individually responsible for the crime.

2. The official position of any accused person, whether as Head of State or Government or as a responsible Government official, shall not relieve such person of criminal responsibility nor mitigate punishment.

3. The fact that any of the acts referred to in articles 2 to 5 of the present Statute was committed by a subordinate does not relieve his superior of criminal responsibility if he knew or had reason to know that the subordinate was about to commit such acts or had done so and the superior failed to take the necessary and reasonable measures to prevent such acts or to punish the perpetrators thereof.

4. The fact that an accused person acted pursuant to an order of a Government or of a superior shall not relieve him of criminal responsibility, but may be considered in mitigation of punishment if the International Tribunal determines that justice so requires.

Article 8

Territorial and temporal jurisdiction

The territorial jurisdiction of the International Tribunal shall extend to the territory of the former Socialist Federal Republic of Yugoslavia, including its land surface, airspace and territorial waters. The temporal jurisdiction of the International Tribunal shall extend to a period beginning on 1 January 1991.

Article 9

Concurrent jurisdiction

1. The International Tribunal and national courts shall have concurrent jurisdiction to prosecute persons for serious violations of international humanitarian law committed in the territory of the former Yugoslavia since 1 January 1991.

2. The International Tribunal shall have primacy over national courts. At any stage of the procedure, the International Tribunal may formally request national courts to defer to the competence of the International Tribunal in accordance with the present Statute and the Rules of Procedure and Evidence of the International Tribunal.

Article 10

Non-bis-in-idem

1. No person shall be tried before a national court for acts constituting serious violations of international humanitarian law under the present Statute, for which he or she has already been tried by the International Tribunal.

2. A person who has been tried by a national court for acts constituting serious violations of international humanitarian law may be subsequently tried by the International Tribunal only if:

a) the act for which he or she was tried was characterized as an ordinary crime; or

b) the national court proceedings were not impartial or independent, were designed to shield the accused from international criminal responsibility, or the case was not diligently prosecuted.

3. In considering the penalty to be imposed on a person convicted of a crime under the present Statute, the International Tribunal shall take into account the extent to which any penalty imposed by a national court on the same person for the same act has already been served.

Article 11

Organization of the International Tribunal

The International Tribunal shall consist of the following organs:

a) The Chambers, comprising two Trial Chambers and an Appeals Chamber;

b) The Prosecutor, and

c) A Registry, servicing both the Chambers and the Prosecutor.

Article 12

Composition of the Chambers

The Chambers shall be composed of eleven independent judges, no two of whom may be nationals of the same State, who shall serve as follows:

a) Three judges shall serve in each of the Trial Chambers;

b) Five judges shall serve in the Appeals Chamber.

Article 13

Qualifications and election of judges

1. The judges shall be persons of high moral character, impartiality and integrity who possess the qualifications required in their respective countries for appointment to the highest judicial offices. In the overall composition of the Chambers due account shall be taken of the experience of the judges in criminal law, international law, including international humanitarian law and human rights law.

2. The judges of the International Tribunal shall be elected by the General Assembly from a list submitted by the Security Council, in the Gollowing manner:

a) The Secretary-General shall invite nominations for judges of the International Tribunal from States Members of the United Nations and non-member States maintaining permanent observer missions at United Nations Headquarters;

b) Within sixty days of the date of the invitation of the Secretary-General, each State may nominate up to two candidates meeting the qualifications set out in paragraph 1 above, no two of whom shall be of the same nationality;

c) The Secretary-General shall forward the nominations received to the Security Council. From the nominations received the Security Council shall establish a list of not less than twenty-two and not more than thirty-three candidates, taking due account of the adequate representation of the principal legal systems of the world;

d) The President of the Security Council shall transmit the list of candidates to the President of the General Assembly. From that list the General Assembly shall elect the eleven judges of the International Tribunal. The candidates who receive an absolute majority of the votes of the States Members of the United Nations and of the non-Member States maintaining permanent observer missions at United Nations Headquarters, shall be declared elected. Should two candidates of the same nationality obtain the required majority vote, the one who received the higher number of votes shall be considered elected.

3. In the event of a vacancy in the Chambers, after consultation with the Presidents of the Security Council and of the General Assembly, the Secretary-General shall appoint a person meeting the qualifications of paragraph 1 above, for the remainder of the term of office concerned.

4. The judges shall be elected for a term of four years. The terms and conditions of service shall be those of the judges of the International Court of Justice. They shall be eligible for re-election.

Article 14

Officers and members of the Chambers

1. The judges of the International Tribunal shall elect a President.

2. The President of the International Tribunal shall be a member of the Appeals Chamber and shall preside over its proceedings.

3. After consultation with the judges of the Intarnational Tribunal, the President shall assign the judges to the Appeals Chamber and to the Trial Chambers. A judge shall serve only in the Chamber to which he or she was assigned.

4. The judges of each Trial Chamber shall elect a Presiding Judge, who shall conduct all of the proceedings of the Trial Chamber as a whole.

Article 15

Rules of procedure and evidence

The judges of the International Tribunal shall adopt rules of procedure and evidence for the conduct of the pre-trial phase of the proceedings, trials and appeals, the admission of evidence, the protection of victims and witnesses and other appropriate matters.

Article 16

The Prosecutor

1. The Prosecutor shall be responsible for the investigation and prosecution of persons responsible for serious violations of international humanitarian law committed in the territory of the former Yugoslavia since 1 January 1991.

2. The Prosecutor shall act independently as a separate organ of the International Tribunal. He or she shall not seek or receive instructions from any Government or from any other source.

3. The Office of the Prosecutor shall be composed of a Prosecutor and such other qualified staff as may be required.

4. The Prosecutor shall be appointed by the Security Council on nomination by the Secretary-General. He or she shall be of high moral character and possess the highest level of competence and experience in the conduct of investigations and prosecutions of criminal cases. The Prosecutor shall serve for a four-year term and be eligible for reappointment. The terms and conditions of service of the Prosecutor shall be those of an Under-Secretary-General of the United Nations.

5. The staff of the Office of the Prosecutor shall be appointed by the Secretary-General on the recommendation of the Prosecutor.

Article 17

The Registry

1. The Registry shall be responsible for the administration and servicing of the International Tribunal.

2. The Registry shall consist of a Registrar and such other staff as may be required.

3. The Registrar shall be appointed by the Secretary-General after consultation with the President of the International Tribunal. He or she shall serve for a four-year term and be eligible for reappointment. The terms and conditions of service of the Registrar shall be those of an Assistant Secretary-General of the United Nations.

4. The staff of the Registry shall be appointed by the Secretary-General on the recommendation of the Registrar.

Article 18

Investigation and preparation of indictment

1. The Prosecutor shall initiate investigations ex-officio or on the basis of information obtained from any source, particularly from Governments, United Nations organs, intergovernmental and non-governmental organizations. The Prosecutor shall assess the information received or obtained and decide whether there is sufficient basis to proceed.

2. The Prosecutor shall have the power to question suspects, victims and witnesses, to collect evidence and to conduct on-site investigations. In carrying out these tasks, the Prosecutor may, as appropriate, seek the assistance of the State authorities concerned.

3. If questioned, the suspect shall be entitled to be assisted by counsel of his own choice, including the right to have legal assistance assigned to him without payment by him in any such case if he does not have sufficient means to pay for it, as well as to necessary translation into and from a language he speaks and understands.

4. Upon a determination that a prima facie case exists, the Prosecutor shall prepare an indictment containing a concise statement of the facts and the crime or crimes with which the accused is charged under the Statute. The indictment shall be transmitted to a judge of the Trial Chamber.

Article 19

Review of the indictment

1. The judge of the Trial Chamber to whom the indictment has beend transmitted shall review it. If satisfied that a prima facie case has been established by the Prosecutor, he shall confirm the indictment. If not so satisfied, the indictment shall be dismissed.

2. Upon confirmation of an indictment, the judge may, at the request of the Prosecutor, issue such orders and warrants for the arrest, detention, surrender or transfer of persons, and any other orders as may be required for the conduct of the trial.

Article 20

Commencement and conduct of trial proceedings

1. The Trial Chambers shall ensure that a trial is fair and expeditious and that proceedings are conducted in accordance with the rules of procedure and evidence, with full respect for the rights of the accused and due regard for the protection of victims and witnesses.

2. A person against whom an indictment has been confirmed shall, pursuant to an order or an arrest warrant of the International Tribunal, be taken into custody, immediately informed of the charges against him and transferred to the International Tribunal.

3. The Trial Chamber shall read the indictment, satisfy itself that the rights of the accused are respected, confirm that the accused understands the indictment, and instruct the accused to enter a plea. The Trial Chamber shall then set the date for trial.

4. The hearings shall be public unless the Trial Chamber decides to close the proceedings in accordance with its rules of procedure and evidence.

Article 21

Rights of the accused

1. All persons shall be equal before the International Tribunal.

2. In the determination of charges against him, the accused shall be entitled to a fair and public hearing, subject to article 22 of the Statute.

3. The accused shall be presumed innocent until proved quilty according to the provisions of the present Statute.

4. In the determination of any charge against the accused pursuant to the present Statute, the accused shall be entitled to the following minimum guarantees, in full equality:

a) to be informed promptly and in detail in a language which he understands of the nature and cause of the charge against him;

b) to have adequate time and facilities for the preparation of his defence and to communicate with counsel of his own choosing;

c) to be tried without undue delay;

d) to be tried in his presence, and to defend himself in person or through legal assistance of his own choosing; to be informed, if he does not have legal assistance, of this right; and to have legal assistance assigned to him, in any case where the interests of justice so require, and without payment by him in any such case if he does not have sufficient means to pay for it;

e) to examine, or have examined, the witnesses against him and to obtain the attendance and examination of witnesses on his behalf under the same conditions as witnesses against him;

f) to have the free assistance of an interpreter if he cannot understand or speak the language used in the International Tribunal;

g) not to be compelled to testify against himself or to confess guilt.

Article 22

Protection of victims and witnesses

The International Tribunal shall provide in its rules of procedure and evidence for the protection of victims and witnesses. Such protection measures shall include, but shall not be limited to, the conduct of in camera proceedings and the protection of the victim's identity.

Article 23

Judgement

1. The Trial Chambers shall pronounce judgements and impose sentences and penalties on persons convicted of serious violations of international humanitarian law.

2. The judgement shall be rendered by a majority of the judges of the Trial Chamber, and shall be delivered by the Trial Chamber in public. It shall be accompanied by a reasoned opinion in writing, to which separate or dissenting opinions may be appended.

Article 24

Penalties

1. The penalty imposed by the Trial Chamber shall be limited to imprisonment. In determining the terms of imprisonment, the Trial Chambers shall have recourse to the general practice regarding prison sentences in the courts of the former Yugoslavia.

2. In imposing the sentences, the Trial Chambers should take into account such factors as the gravity of the offence and the individual circumstances of the convicted person.

3. In addition to imprisonment, the Trial Chambers may order the return of any property and proceeds acquired by criminal conduct, including by means of duress, to their rightful owners.

Article 25

Appellate proceedings

1. The Appeals Chamber shall hear appeals from persons convicted by the Trial Chambers or from the Prosecutor on the following grounds:

a) an error on a question of law invalidating the decision; or

b) an error of fact which has occasioned a miscarriage of justice.

2. The Appeals Chamber may affirm, reverse or revise the decisions taken by the Trial Chambers.

Article 26

Review proceedings

Where a new fact has been discovered which was not known at the time of the proceedings before the Trial Chambers or the Appeals Chamber and which could have been a decisive factor in reaching the decision, the convicted person or the Prosecutor may submit to the International Tribunal an application for review of the judgement.

Article 27

Enforcement of sentences

Imprisonment shall be served in a State designated by the International Tribunal from a list of States which have indicated to the Security Council their willingness to accept convicted persons. Such imprisonment shall be in accordance with the applicable law of the State concerned, subject to the supervision of the International Tribunal.

Article 28

Pardon or commutation of sentences

If, pursuant to the applicable law of the State in which the convicted person is imprisoned, he or she is eligible for pardon or commutation of sentence, the State concerned shall notify the International Tribunal accordingly. The President of the International Tribunal, in consultation with the judges, shall decide the matter on the basis of the interests of justice and the general principles of law.

Article 29

Cooperation and judicial assistance

1. States shall cooperate with the International Tribunal in the investigation and prosecution of persons accused of committing serious violations of international humanitarian law.

2. States shall comply without undue delay with any request for assistance or an order issued by a Trial Chamber, including, but not limited to:

a) the identification and location of persons;

b) the taking of testimony and the production of evidence;

c) the service of documents;

d) the arrest or detention of persons;

e) the surrender or the transfer of the accused to the International Tribunal.

Article 30

The status, privileges and immunities of the International Tribunal

1. The Convention ot the Privileges and Immunities of the United Nations of 13 February 1946 shall apply to the International Tribunal, the judges, the Prosecutor and his staff, and the Registrar and his staff.

2. The judges, the Prosecutor and the Registrar shall enjoy the privileges and immunities, exemptions and facilities accorded to diplomatic envoys, in accordance with international law.

3. The staff of the Prosecutor and of the Registrar shall enjoy the privileges and immunities accorded to officials of the United Nations under articles V and VII of the Convention referred to in paragraph 1 of this article.

4. Other persons, including the accused, required at the seat of the International Tribunal shall be accorded such treatment as is necessary for the proper functioning of the International Tribunal.

Article 31

Seat of the International Tribunal

The International Tribunal shall have its seat at The Hague.

Article 32

Expenses of the International Tribunal

The expenses of the International Tribunal shall be borne by the regular budget of the United Nations in accordance with Article 17 of the Charter of the United Nations.

Article 33

Working languages

The working languages of the International Tribunal shall be English and French.

Article 34

Annual report

The President of the International Tribunal shall submit an annual report of the International Tribunal to the Security Council and to the General Assembly.