1996. évi LXIII. törvény
az egészségügyi ellátási kötelezettségről és a területi finanszírozási normatívákról[1]
Az Alkotmány 70/D. §-ának (2) bekezdésében foglalt egészségügyi ellátás megszervezésével kapcsolatos állami kötelezettség alapján az Országgyűlés az egészségügyi ellátási kötelezettség rendjét a következők szerint határozza meg:
1. § Az egészségügyi ellátó rendszer része minden olyan egészségügyi szolgáltató, amely a szakmai normák alapján meghatározott egészségügyi szolgáltatás nyújtására - a külön jogszabályban foglalt eljárási rend szerint - működési engedéllyel rendelkezik.
2. § (1) Az 1. §-ban foglalt szolgáltatók működtetői közül a központi költségvetés egyes fejezeteiben szereplő egészségügyi intézmények fenntartóit - egyetemi klinikák esetében az egyetemet - és az egészségügyi intézménytulajdonos helyi önkormányzatokat, valamint a területi egészségügyi ellátásra állami szervvel vagy helyi önkormányzattal szerződést kötött egyéb fenntartókat - egyház, alapítvány, egészségügyi vállalkozás, magángyakorlatot folytató orvos stb. (a továbbiakban: fenntartó) - együttesen és a kötelező egészségbiztosításban az Egészségbiztosítási Alap kezeléséért felelős szervet kötelezettség terheli, hogy a kapacitáslekötési megállapodásokban kijelölt szolgáltatások tekintetében, a szakmai szabályok szerinti minőségben az egészségügyi szolgáltatónál ellátásokat biztosítsanak.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott kötelezettség keretében a fenntartó biztosítja a szolgáltatás nyújtásához szükséges tárgyi és személyi feltételeket, az intézmény működőképességét, továbbá a szakellátást nyújtó intézményekben a kapacitáslekötési megállapodással érintett terület lakosságának ellátását.
(3) Az (1) bekezdésben meghatározott kötelezettség keretében az Egészségbiztosítási Alap kezeléséért felelős szerv biztosítja a 3. §-ban meghatározott mértékig a szolgáltatásokhoz szükséges kapacitás időben történő lekötését, a teljesített és ellenőrzött szolgáltatások finanszírozását.
(4) A kapacitáslekötési megállapodásban nem szereplő szolgáltatások tekintetében a fenntartó mentesül a (2) bekezdésben előírt kötelezettségek alól.
3. § Az Egészségbiztosítási Alap kezelője köteles finanszírozni
a) a jogszabályokban foglalt követelményeknek megfelelő valamennyi háziorvosi és házi gyermekorvosi szolgálatot,
b) az e törvény hatálybalépése napján teljesített, de legfeljebb az 1. számú melléklet szerinti szakrendelési összóraszámig a járóbeteg-szakellátást azzal, hogy amennyiben ez a megyében nem éri el a mellékletben meghatározott összóraszámot, az legfeljebb 10%-kal megemelhető - a fenntartók ajánlata alapján -,
c) a 2. számú mellékletben foglalt területi normatívákig a fekvőbeteg-szakellátást,
d) a b) és c) pontban foglalt finanszírozható óraszámokból és normatívákból a 3. számú mellékletben szereplő területi normákig az országos, a regionális és a speciális szakellátást.
4. §[2]
5. §[3]
6. §[4]
7. §[5]
8. §[6]
9. §[7]
10. §[8]
11. §[9]
12. §[10]
13. §[11]
Átmeneti rendelkezések
14. §[12]
Göncz Árpád s. k.,
a Köztársaság elnöke
Dr. Gál Zoltán s. k.,
az Országgyűlés elnöke
1. számú melléklet az 1996. évi LXIII. törvényhez[13]
A járóbeteg-szakellátás heti rendelési összórájának felső határértéke tízezer lakosra
1. Általános szakrendelés szakorvosi órái: 266
2. Országos, regionális és speciális feladatot ellátó szakrendelés többlet szakorvosi órái: 210
3. Gondozó intézeti gondozás többlet szakorvosi órái: 34
4. Nem szakorvosi órák: 80*
*Felsőfokú végzettségű (vegyész, pszichológus, gyógytornász, logopédus stb.) által irányított rendelés.
2. számú melléklet az 1996. évi LXIII. törvényhez
A fekvőbeteg-ellátás ágyszámai megyénként és szakmánként
A kórházi ágyszámok megyénkénti meghatározása az alábbi matematikai összefüggés alapján történik:
Ágyszám/10 ezer lakos =
X*+0,5*Akron+0,3*Aregio+0,5*(Fdem+Feü.szoc)+2*Ftöbblet
Az összefüggésben szereplő jelölések magyarázata és az egyes elemek kiszámítási módja:
X*: konstans szám, melynek értéke:
1996-ban 52 ágy/10 ezer lakos
1997-ben 52 ágy/10 ezer lakos
1998-ban 51 ágy/10 ezer lakos
1999-ben 50 ágy/10 ezer lakos
2000-ben 49 ágy/10 ezer lakos
Akron: az adott terület 10 ezer lakosra számított krónikus ágyainak száma.
A jelenlegi ágystruktúra-átalakítás egyik alapvető tényezője a krónikus ágyak számának és arányának növelése, ezért a krónikus ágyak 50%-át (azaz 0,5*Akron) hozzá kell számítani az alapértékhez. 1996-ra és 1997-re a krónikus ágyak 10 ezer lakosra vetített számát az OEP által kötött finanszírozási szerződésekben az 1995 év végén krónikus ágyként lekötött ágyak száma alapján kell kiszámítani.
Aregio: a klinikai, országos intézeti ágyszám 10 ezer lakosra.
Azokban a megyékben (fővárosban), ahol orvostudományi egyetem, illetve országos intézet működik, a többi megyékhez képest a kórházi ágyszükséglethez többletként hozzáadódik az ágyszámuk 30%-a (0,3* Aregio). Ez a mutató az egyetemek (országos intézetek) országos, regionális és kutatási feladatait veszi figyelembe. 1996-ra és 1997-re az egyetemi (országos intézeti) ágyak 10 ezer lakosra vetített számát az OEP által a klinikákra kötött finanszírozási szerződésekben 1995 év végén egyetemi ágyként lekötött ágyak száma alapján, valamint a Népjóléti Minisztérium által országos és regionális intézménynek minősített ágyai számának alapján kell kiszámítani.
Fdem: a demográfiai, illetőleg egyéb társadalmi, gazdasági mutatók, pontértékek (score-ok) alapján számított tényezője.
1996-ra és 1997-re a számításnál a Központ Statisztikai Hivatal adatait kell alapul venni.
A számításnál alkalmazandó statisztikai mutatók:
- A férfiak születéskor várható átlagos élettartama (1992-1994. évek átlaga).
- Standardizált halálozási hányados (SHH), (1990-1994. évek átlaga).
- A 60 éven felüli lakosok aránya (1993., 1994., 1995. év elejei adatainak átlaga).
- A felsőfokú iskolai végzettségűek aránya (az 1990. évi népszámlálás alapján).
- A munkanélküliek aránya (1993-1995. évek átlaga).
- Az állandó ingázók aránya (az 1990. évi népszámlálás alapján).
- A közcsatorna-hálózatba bekötött lakások aránya (1992-1994. évek átlaga).
- Ezer lakosra jutó gazdasági szervezetek száma (1993., 1994. év és 1996. január 31-i állapot átlaga).
Az ágyszámot meghatározó összefüggés Fdem komponense a fenti 8 tényezőből számított pontszámérték.
Feü.szoc: Az egészségügyi és a szociális ellátás mutatóinak pontértékek (score-ok) alapján számított tényezője.
Az Feü.szoc faktorba bevont statisztikai mutatók:
- Egy háziorvosra jutó bejelentkezett lakosok száma (1996-ra és 1997-re a számításnál az OEP által kötött finanszírozási szerződésekben 1995. év végén figyelembe vett adatokat kell alkalmazni).
- Házi gyermekorvosok száma 10 ezer 0-14 éves lakosra (KSH adat; 1992-1994. évek átlaga).
- Rendelőintézeti szakorvosi óraszám/100 lakos (KSH adat; 1992-1994. évek átlaga).
- Egy lakosra jutó laboratóriumi vizsgálatszám (KSH adat; 1992-1994. évek átlaga).
- Pszichiátriai gondozói szakorvosi óra/ezer lakos (KSH adat; 1992-1994. évek átlaga).
- Tartós bentlakásos szociális intézményi férőhelyek száma/10 ezer lakos (KSH adat; 1993-1994. évek átlaga).
Ftöbblet tényező: A kórházi betegforgalomban a nem az állandó lakhely szerinti megye kórházaiban történő betegellátás gyakoriságának mutatószáma (a továbbiakban: a területen kívüli betegellátás mutatószáma).
1996-1997-re a területen kívüli kórházi ellátás statisztikai mutatóit az 1994. és 1995. évi teljes körű kórházi betegforgalmi adatok alapján kell kiszámítani.
Az Ftöbblet tényező számítás módja:
Területen kívüli betegellátás statisztikai mutatója: területen kívüli ápolási eset/10 ezer lakos (a lakosságszám a befogadó megyére vonatkozik) mínusz a megyéből távozó eset/10 ezer lakos. Az Ftöbblet tényező ettől a statisztikai mutatótól abban különbözik, hogy a területen kívüli ápolási eseteket nem 10 ezer lakosra, hanem 100 lakosra vonatkoztatja.
A formula alapján a fővárosi és megyei ágyszámok 1996-ban és 1997-ben a következők:
1. számú táblázat
Terület | Ágyszám, regionális, területi ellátási kötelezettség és speciális ágyak nélkül | Regionális, speciális, területi ellátási kötelezettségre védett ágyszám | Számított kórházi ágyszám) |
Budapest és Pest m. | 21 989 | 5 524c) | 27 513a) |
Baranya m. | 2 838 | 801 | 3 639 |
Bács-Kiskun m. | 3 689 | 82 | 3 771 |
Békés m. | 2 850 | 40 | 2 890 |
Borsod-Abaúj-Zemplén m. | 5 066 | 300 | 5 366 |
Csongrád m. | 2 597 | 959 | 3 556 |
Fejér m. | 2 708 | 101 | (3025) |
2 809b) | |||
Győr-Moson-Sopron m. | 3 480 | 211 | 3 691 |
Hajdú-Bihar m. | 3 196 | 1 069 | (4351) |
4 265b) | |||
Heves m. | 2 527 | 40 | 2 567 |
Jász-Nagykun-Szolnok m. | 2 872 | 142 | 3 014 |
Komárom-Esztergom m. | 2 144 | 2 144 | |
Nógrád m. | 1 661 | 1 661 | |
Somogy m. | 2 313 | 124 | 2 437 |
Szabolcs-Szatmár-Bereg m. | 4 148 | 40 | (4329) |
4 188b) | |||
Tolna m. | 1 652 | 1 652 | |
Vas m. | 1 810 | 197 | 2 007 |
Veszprém m. | 2 842 | 249 | 3 091 |
Zala m. | 2 379 | 336 | 2 715 |
ÖSSZESEN | 72 761 | 10 215 | 82 976 |
a) Ebből 20 376 ágy Budapest ágyszáma a képlet alapján, 7137 ágy Pest megye számított ágyszáma.
b) A táblázatban az 1995. október 1-jei szerződés szerinti ágyak szerepelnek, tekintettel arra, hogy a jelenlegi ágyszám a formula szerint számított értéket nem éri el. A számított érték a zárójelben van feltüntetve.
c) Nem tartalmazza azIM büntetés-végrehajtás kórházainak ágyszámait.
d) A szerződéskötés során a számított megyei ágyszámoktól a kerekítés szabályai szerint el lehet térni 10-es nagyságrendig (1-től 4-ig, 0, és 5-től 9-ig 10).
2. számú táblázat[14]
A területi normatívák kiszámításánál figyelembe veendő adatokat, a számítás részletes matematikai levezetését, valamint ezek eredményeképpen a tárgyévre kiszámított megyénkénti ágyszámokat a megállapodási határidőt megelőző 180 nappal a népjóléti miniszter köteles közzétenni. A matematikai összefüggés alkalmazásához szükséges adatok közül - az OEP által szolgáltatott, a finanszírozási szerződésekből származó adatok esetében a megállapodás évét megelőző évben érvényes finanszírozási szerződések adatait kell alkalmazni,[15]
- a népszámlálási adatok tekintetében a legutolsó népszámlálás adatait kell figyelembe venni,
- a kórházi betegforgalmi adatokra és a KSH által szolgáltatott egyéb adatok tekintetében a megállapodás évét megelőző második-negyedik évre számított átlagos adatokat kell figyelembe venni.
3. számú melléklet az 1996. évi LXIII. törvényhez[16]
Az orvostudományi, egészségtudományi egyetemek és speciális intézetek minimális területi ellátási kötelezettsége
4. számú melléklet az 1996. évi LXIII. törvényhez
Az országos és regionális feladatok ellátására javasolt intézmények
BUDAPEST
Budai MÁV Kórház
Budapest Fővárosi Önkormányzat Visegrádi Gyógyintézete
Fővárosi Önkormányzat Budai Gyermekkórház-Rendelőintézete
Fővárosi Önkormányzat Heim Pál Gyermekkórháza
Fővárosi Önkormányzat Nyírő Gyula Kórháza
Fővárosi Szent László Kórház
Fővárosi Önkormányzat Uzsoki Utcai Kórház-Rendelőintézete
Haynal Imre Egészségtudományi Egyetem
Központi Honvéd Kórház
Országos Haematológiai és Immunológiai Intézet
Országos Idegsebészeti Tudományos Intézet
Országos Kardiológiai Intézet
Országos Korányi TBC és Pulmonológiai Intézet
Országos Mentőszolgálat Kórháza
Országos Onkológiai Intézet
Országos Orvosi Rehabilitációs Intézet
Országos Pszichiátriai és Neurológiai Intézet
Országos Reumatológiai és Fizioterápiás Intézet
Országos Traumatológiai Intézet
SOTE Oktató Kórház
Semmelweis Orvostudományi Egyetem
Szabadság-hegyi Gyermekgyógyintézet
Erzsébet Kórház-Rendelőintézet
BARANYA
Pécsi Orvostudományi Egyetem
MH Pécsi Honvéd Kórháza
Baranya Megyei Gyógyfürdőkórház, Harkány
BÁCS-KISKUN
Bács-Kiskun-Megyei Önkormányzat Kórháza, Kecskemét[17]
Kecskeméti Repülő Kórház
BÉKÉS
Békés Megyei Képviselő-testület Pándy Kálmán Kórháza, Gyula
BORSOD-ABAÚJ-ZEMPLÉN
Miskolc Megyei Jogú Város Önkormányzata Semmelweis Kórház-Rendelőintézete
Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat Kórháza, Miskolc
CSONGRÁD
Szentgyörgyi Albert Orvostudományi Egyetem
Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzata Kórház-Rendelőintézet
Csongrád Megyei Közgyűlés Mellkasi Betegségek Szakkórháza, Deszk
FEJÉR
Fejér Megyei Szent György Kórház, Székesfehérvár
GYŐR-MOSON-SOPRON
Petz Aladár Megyei Kórház, Győr
Állami Szanatórium, Sopron
HAJDÚ-BIHAR
Debreceni Orvostudományi Egyetem
Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat Kenézy Gyula Kórház-Rendelőintézet, Debrecen
HEVES
Mátrai Állami Gyógyintézet, Mátraháza[18]
Állami Kórház, Parádfürdő
JÁSZ-NAGYKUN-SZOLNOK
Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Hetényi Géza Kórház-Rendelőintézet, Szolnok
SOMOGY
Kaposi Mór Megyei Kórház, Kaposvár
Somogy Megyei Tüdő- és Szívkórház, Mosdós
SZABOLCS-SZATMÁR-BEREG
Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Önkormányzat Jósa András Kórház-Rendelőintézet, Nyíregyháza
VAS
Vas Megyei Markusovszky Kórház, Szombathely
VESZPRÉM
Állami Kórház Balatonfüred
ZALA
Zala Megyei Önkormányzati Közgyűlés Kórház-Rendelőintézete, Zalaegerszeg
Állami Gyógyfürdő Kórház, Hévíz
Lábjegyzetek:
[1] A törvényt az Országgyűlés az 1996. július 3-i ülésnapján fogadta el.
[2] Hatályon kívül helyezte a 2001. évi XXXIV. törvény 13. § (5) bekezdés a) pontja. Hatálytalan 2001.07.12.
[3] Hatályon kívül helyezte a 2001. évi XXXIV. törvény 13. § (5) bekezdés a) pontja. Hatálytalan 2001.07.12.
[4] Hatályon kívül helyezte a 2001. évi XXXIV. törvény 13. § (5) bekezdés a) pontja. Hatálytalan 2001.07.12.
[5] Hatályon kívül helyezte a 2001. évi XXXIV. törvény 13. § (5) bekezdés a) pontja. Hatálytalan 2001.07.12.
[6] Hatályon kívül helyezte a 2001. évi XXXIV. törvény 13. § (5) bekezdés a) pontja. Hatálytalan 2001.07.12.
[7] Hatályon kívül helyezte a 2001. évi XXXIV. törvény 13. § (5) bekezdés a) pontja. Hatálytalan 2001.07.12.
[8] Hatályon kívül helyezte a 2001. évi XXXIV. törvény 13. § (5) bekezdés a) pontja. Hatálytalan 2001.07.12.
[9] Hatályon kívül helyezte a 2001. évi XXXIV. törvény 13. § (5) bekezdés a) pontja. Hatálytalan 2001.07.12.
[10] Hatályon kívül helyezte a 2001. évi XXXIV. törvény 13. § (5) bekezdés a) pontja. Hatálytalan 2001.07.12.
[11] Hatályon kívül helyezte a 2001. évi XXXIV. törvény 13. § (5) bekezdés a) pontja. Hatálytalan 2001.07.12.
[12] Hatályon kívül helyezte a 2001. évi XXXIV. törvény 13. § (5) bekezdés a) pontja. Hatálytalan 2001.07.12.
[13] Az 1996. évi LXIII. törvény 1. számú melléklete az 1997. évi CLIII. törvény 10. számú mellékletének megfelelően módosított szöveg
[14] Az 1996. évi LXIII. törvény 2. számú melléklete 2. számú táblázatot megelőző címét, a 2. számú táblázatát és annak magyarázatát az 1997. évi CLIII. törvény 59. § 1. bekezdésének b) pontja hatályon kívül helyezte
[15] Az 1996. évi LXIII. törvény 2. számú mellékletének jelölt része az 1997. évi CLIII. törvény 59. § 1. bekezdése b) pontjának megfelelően módosított szöveg
[16] Az 1996. évi LXIII. törvény 3. számú melléklete az 1997. évi CLIII. törvény 11. számú mellékletének megfelelően módosított szöveg
[17] Az 1996. évi LXIII. törvény 4. számú mellékletének jelölt részét az 1997. évi CLIII. törvény 59. § 1. bekezdése c) pontja iktatta be
[18] Az 1996. évi LXIII. törvény 4. számú mellékletének jelölt részét az 1997. évi CLIII. törvény 59. § 1. bekezdése c) pontja iktatta be