1997. évi CLIII. törvény

a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai 1998. évi költségvetéséről

Az Országgyűlés az államháztartásról szóló, többször módosított 1992. évi XXXVIII. törvény 86. §-ának (1) bekezdése alapján - a társadalombiztosítás pénzügyi alapjairól és azok 1993. évi költségvetéséről szóló, többször módosított 1992. évi LXXXIV. törvény (a továbbiakban: AT) rendelkezéseire figyelemmel - a társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak 1998. évi költségvetéséről, valamint annak végrehajtásához kapcsolódóan egyes törvények módosításáról a következő törvényt alkotja:

I. Fejezet

A TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁSI ALRENDSZER BEVÉTELEINEK ÉS KIADÁSAINAK FŐÖSSZEGE

1. § (1) Az Országgyűlés a társadalombiztosítási alrendszernek a Nyugdíjbiztosítási Alap (a továbbiakban: Ny. Alap) és az Egészségbiztosítási Alap (a továbbiakban: E. Alap) költségvetése összegezéséből - a halmozódások kiküszöbölésével - adódó

a) bevételi főösszegét 1 359 564 millió forintban,

b) kiadási főösszegét 1 381 654 millió forintban,

c) hiányát 22 090 millió forintban

állapítja meg.

(2) A társadalombiztosítási alrendszer alaponkénti hiányának rendezésére az 1998. évi központi költségvetés végrehajtásáról szóló törvényben kerül sor.

(3) A társadalombiztosítási alrendszer összevont költségvetési mérlegét e törvény 1. számú melléklete, a társadalombiztosítási alrendszernek és az alrendszert nem terhelő ellátásoknak az 1998. évi összesített költségvetési mérlegét e törvény 2. számú melléklete tartalmazza.

II. Fejezet

A TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁS PÉNZÜGYI ALAPJAINAK A KÖLTSÉGVETÉSE

Az Ny. Alap költségvetése

2. § (1) Az Országgyűlés az Ny. Alap

a) bevételi főösszegét 786 390 millió forintban,

b) kiadási főösszegét 786 390 millió forintban,

c) egyenlegét nullszaldóban

állapítja meg.

(2) Az Ny. Alap költségvetési mérlegét e törvény 3. számú melléklete tartalmazza.

3. § Az Ny. Alapból finanszírozott Nyugdíjbiztosítási Önkormányzat és nyugdíjbiztosítási igazgatási szervek működési költségvetését e törvény 4. számú melléklete tartalmazza.

4. § Az Ny. Alap és a társadalombiztosításon kívüli forrásból finanszírozott, a nyugdíjbiztosítás közreműködésével folyósított ellátások összesített mérlegét e törvény 5. számú melléklete tartalmazza.

Az E. Alap költségvetése

5. § Az Országgyűlés az E. Alap

a) bevételi főösszegét 573 174 millió forintban,

b) kiadási főösszegét 595 264 millió forintban,

c) hiányát 22 090 millió forintban

állapítja meg.

6. § (1) Az E. Alap költségvetési mérlegét e törvény 6. számú melléklete tartalmazza.

(2) A 6. számú melléklet kiadások 1. cím, 1. alcím, 1. előirányzat-csoportszám gyógyító-megelőző ellátás kiadási előirányzata nem tartalmazza a felújítások és beruházások fedezetét.

(3) A 6. számú melléklet kiadások, 1. cím, 1. alcím, 1. előirányzat-csoportszám, 1-11. kiemelt előirányzatok részletezését a 7. számú melléklet tartalmazza.

7. § Az E. Alapból finanszírozott Egészségbiztosítási Önkormányzat és az egészségbiztosítási igazgatási szervek működési költségvetését e törvény 8. számú melléklete tartalmazza.

8. § Az E. Alap, valamint a társadalombiztosításon kívüli forrásból finanszírozott, az egészségbiztosítás közreműködésével folyósított ellátások összesített mérlegét e törvény 9. számú melléklete tartalmazza.

9. § Az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (a továbbiakban: OEP) az E. Alapból finanszírozott, költségvetési rend szerint gazdálkodó egészségügyi szolgáltatók részére - amennyiben a tárgyévet megelőző évre vonatkozó 13. havi illetményt a dolgozók számára január hónapban fizetik ki - kérelemre 1998. január hónapban előleget folyósít. Az előleget az OEP 1998. február 1-jétől 5 havi egyenlő részletben vonja le az esedékes finanszírozási összegből.

III. Fejezet

A TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁS PÉNZÜGYI ALAPJAI KÖLTSÉGVETÉSÉNEK VÉGREHAJTÁSÁVAL KAPCSOLATOS RENDELKEZÉSEK

10. § A 3. számú melléklet bevételek 1. cím, 5. alcímnek az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 86. §-ának (8) bekezdése szerinti támogatási előirányzata a Magyar Köztársaság 1998. évi költségvetéséről szóló 1997. évi CXLVI. törvény (a továbbiakban: KT) 28. §-a szerint használható fel.

11. § (1)[1] A 6. számú melléklet kiadások 1. cím, 1. alcím, 1. előirányzat-csoportszám gyógyító-megelőző ellátás előirányzata 1600 millió forinttal, ezen belül a tényleges kiadások összegével és a 8. kiemelt előirányzatszám, végkielégítés előirányzata és a 7. számú melléklet IV. fekvőbeteg-szakellátás finanszírozás, 1. aktív fekvőbeteg-ellátás, - aktív ellátás végösszege, illetve az aktív fekvőbeteg-ellátás összesen sora, valamint a fekvőbeteg-szakellátás finanszírozása összesen és a kasszák összesen (I-IV.) végösszeg, továbbá a célelőirányzatok 1. sorának előirányzata, a célelőirányzatok összesen, valamint a mindösszesen előirányzat a tényleges kiadások összegével túlléphető.

(2) A 6. számú melléklet 1. cím, 1. alcím, 4. előirányzat-csoportszám, 1. kiemelt előirányzatszám speciális szerződés szerint támogatott magas árú gyógyszerkiadás előirányzatból 1172 millió forint összegű keret a fekvőbeteg-ellátásban, 5123 millió forint összegű keret pedig a járóbeteg-szakellátásban használható fel.

(3) A 6. számú melléklet 1. cím, 1. alcím, 1. előirányzat-csoport, 3. kiemelt előirányzat járóbeteg-szakellátás, továbbá a 7. számú melléklet III. járóbeteg-szakellátás finanszírozása CT-MRI előirányzatának felhasználása során a finanszírozó a nyilvántartásokban elkülönítetten kezeli a járó-, illetve fekvőbetegek részére elvégzett vizsgálatok elszámolását.

(4) A 6. számú melléklet kiadások 1. cím, 1. alcím, 1. előirányzat-csoport, 7. kiemelt előirányzat működési költség előlegkeret terhére folyósított működési költség előleg törlesztése címen bevételként elkönyvelt összeggel a kiadási előirányzat túlléphető.

(5) A 6. számú melléklet kiadások 1. cím, 1. alcím, 1. előirányzat-csoport, 8. kiemelt előirányzata kizárólag a tartós megtakarítást eredményező kapacitásleépítéssel vagy belső struktúraátalakítással együttjáró létszámleépítéssel kapcsolatos kiadások fedezetére használható fel.

(6) A 6. számú melléklet kiadások 6. cím előirányzata az adósságuk rendezésére önerőből képtelen kórházat fenntartó önkormányzatok részére nyújtható, maximum 3 évi részletfizetéssel visszatérítendő hozzájárulás fedezetére szolgál. A visszatérítendő támogatás folyósítása az OEP, a Népjóléti Minisztérium és a Pénzügyminisztérium együttes döntése alapján az OEP és az önkormányzat között létrejött szerződés alapján történik. A támogatás igénybevételének feltételeit és a visszatérítésre vonatkozó részletes szabályokat a Kormány rendeletben határozza meg

(7) A 6. számú melléklet kiadások 1. cím, 1. alcím, 1. előirányzat-csoport, 1-6. kiemelt előirányzatszám alatti előirányzatok 1998. január és február hónapban - a 22. § (1) bekezdésében foglaltakkal összhangban - az 1997. évi azonos kassza előirányzatokból folyósított havi átlagos kifizetés összegének bérhányada változatlanul, dologi hányada 10,5%-kal megemelten kerül az egészségügyi szolgáltatók finanszírozása során felosztásra.

12. § (1) A Ny. Alap 65 000 millió forint, az E. Alap 40 000 millió forint összegig - a KT 28. § (1)-(2) bekezdései szerint - bevételeik és kiadásaik évközi időbeli eltéréséből fakadó átmeneti pénzügyi hiányuk miatt kamatmentes, e mérték fölött pedig a jegybanki alapkamattal megegyező kamat mellett hitelt vehetnek igénybe a Kincstári Egységes Számláról. Ha a magánnyugdíjpénztárakba átlépők miatt a Ny. Alap kieső nyugdíjjárulék bevétele év közben meghaladja a központi költségvetés "A Nyugdíjbiztosítási Alap támogatása" (XXII. Pénzügyminisztérium fejezet, 26. cím, 2. alcím) előirányzatból a 20 000 millió forintot, az Ny. Alap által igénybe vehető kamatmentes hitel összege a magánnyugdíjpénztárakba e címen ténylegesen befizetett tagdíjak különbözetének az összegével növekszik.

(2) A nyugdíjbiztosítási, illetve az egészségbiztosítási szervek által folyósított, de nem az Alapokból finanszírozott ellátásokat a folyósításukra vonatkozó jogszabályok alapján a folyósító szerv által készített finanszírozási tervvel összhangban, az ellátások esedékességekor finanszírozza 1998-ban a Magyar Államkincstár az 1998. évi központi költségvetési törvény 28. § (6) bekezdése alapján.

13. § E törvény 3. számú melléklete kiadások 1. cím, 1. alcím, nyugellátások és a 6. számú melléklete kiadások 1. cím, 2. alcím, 3. előirányzat-csoportszám korhatár alatti III. csoportos rokkantsági és baleseti rokkantsági nyugellátások és baleseti ellátások előirányzatának együttes összegéből az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság és igazgatási szervei - a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény 66. §-ára hivatkozással - különös méltánylást érdemlő körülmények esetén nyugellátás (ideértve az E. Alapból finanszírozott nyugellátásokat is) szociális rászorultságot is figyelembe vevő megállapítására, illetve emelésére 600 millió forintot, egyszeri szociális segélyekre pedig 300 millió forintot használhatnak fel.

14. § (1) A 6. számú melléklet kiadások 2. cím működésre fordított kiadások, 2. alcím behajtás ösztönzése, valamint az 5. alcím APEH-OEP együttműködéssel történő behajtás ösztönzése előirányzat a tényleges bevételek mértéke, a 3. számú melléklet kiadások 2. cím, 2 alcím ellenőrzési tevékenység ösztönzése előirányzat a járulékellenőrzés során ténylegesen feltárt, illetve kirótt járulék arányában túlléphető.

(2) Ha a 3. számú melléklet kiadások 2. cím, 2. alcím ellenőrzési tevékenység ösztönzése, 3. alcím felhalmozási és fejlesztési kiadások előirányzatának, valamint a 6. számú melléklet kiadások 2. cím, 2., 3., 4., alcím behajtás ösztönzése, ellenőrzési rendszerek fejlesztése és a felhalmozási és fejlesztési kiadások előirányzatok tényleges kiadása kevesebb mint az előirányzat, azt a tárgyévben nem lehet felhasználni.

(3)[2] A 3. számú melléklet bevételek 2. cím, 3. alcím és a 6. számú melléklet bevételek 2. cím, 3. alcím a társadalombiztosítás informatikai programjának támogatása előirányzatait a felhasználás igényeihez igazodóan a Kormány az Alapok között átcsoportosíthatja az érintett kiadási előirányzatok azonos összegű és egyidejű módosítása mellett.

15. § (1) A vagyonhasznosításból és értékesítésből származó bevételek (3. számú melléklet, 1. cím, 4. alcím, 1. előirányzat-csoport és 6. számú melléklet 1. cím, 6. alcím, 1. előirányzat-csoport) előirányzata túlléphető.

(2) A társadalombiztosítás informatikai programjának támogatása bevételi előirányzat és a működési célú bevételek, valamint a működésre fordított kiadásokon belül a felhalmozási és fejlesztési kiadások előirányzata az (1) bekezdés szerint elért többletbevétel mértékéig, de legfeljebb

a) az Ny. Alapnál (3. számú melléklet bevételek 2. cím, 3. alcím, kiadások 2. cím és 3. alcím,) 787 millió forinttal,

b) az E. Alapnál (6. számú melléklet bevételek 2. cím, 3. alcím, kiadások 2. cím és 4. alcím) 4571 millió forinttal

túlléphető.

(3) A felhalmozási és fejlesztési kiadások előirányzatán felüli (3. számú melléklet 2. cím, 3. alcím, 6. számú melléklet 2. cím, 4. alcím) az (1) bekezdés szerinti többletbevétel felhasználása a Kormány egyetértésével történhet.

16. § (1) A tényleges kiadások mértékéig túlléphetőek a 3. számú melléklet kiadások

a) 1. cím,

- 1. alcím 1, 2, 3 előirányzat-csoportszám (korhatár feletti sajátjogú nyugdíjak, hozzátartozói ellátások, korhatár alatti rokkantsági és baleseti rokkantsági nyugdíj I-II. csoportos) - ideértve a nyugellátások szükséges emelését -,

- 2. alcím postaköltségek és egyéb kiadások,

- 3. alcím a KESZ igénybevétel miatti kamatkiadás,

b) 3. cím vagyongazdálkodással kapcsolatos kiadások

előirányzatai.

(2) A 3. számú melléklet kiadások 4. cím Postabank garanciális kötelezettségének teljesítése előirányzat a garanciavállalással összefüggő szerződéses kötelezettségek mértékéig túlléphető.

17. § A felhalmozási és fejlesztési kiadások előirányzata (3. számú melléklet 2. cím, 3. alcím és 6. számú melléklet, 2. cím, 4. alcím) a társadalombiztosítás világbanki kölcsönből megvalósított informatikai fejlesztési programjának és az ehhez kapcsolódó hazai kiadásoknak - ideértve a kölcsön 1998. évben esedékes törlesztő részletét is - egyéb beruházásoknak, felújításoknak a fedezetére fordítható.

18. § (1) A tényleges kiadások mértékéig túlléphetőek a 6. számú melléklet kiadások

- 1. cím 1. alcím, 2-6. előirányzat-csoport szám (gyógyfürdő-szolgáltatás, anyatejellátás, gyógyszertámogatás, gyógyászati segédeszköz támogatás, utazási költségtérítés),

- 2. alcím pénzbeli ellátások, 1-5. előirányzat-csoport (terhességi-gyermekágyi segély, táppénz, korhatár alatti III. csoportos rokkantsági és baleseti rokkantsági nyugellátások és baleseti ellátások, betegséggel kapcsolatos segélyek, kártérítési járadék),

- 3-4. alcím (kifizetőhelyeket megillető költségtérítés, postaköltség és egyéb kiadások,

- 5. alcím a KESZ igénybevétele miatti kamatkiadás,

b) 3. cím vagyongazdálkodással kapcsolatos,

c) 5. cím APEH-OEP együttműködéssel összefüggésben átadott összeg

előirányzata.

(2) A 6. számú melléklet kiadások 4. cím Postabank garanciális kötelezettségének teljesítése előirányzat a garanciavállalással összefüggő szerződéses kötelezettségek mértékéig túlléphető.

19. § Jogszabályban meghatározott feltételek szerint az Ny. Alap és az E. Alap kintlévőségeinek csökkentésére irányuló célfeladatok megvalósításában részt vevő köztisztviselőknél a személyi juttatások és ezek munkáltatót terhelő járulékai a teljesítmény figyelembevételével legfeljebb 6%-kal eltérhetnek a

a) 4. számú melléklet kiadások

- 1. cím, 2. alcím, 1. előirányzat-csoportszám, 1., 2. kiemelt,

- 2 cím, 1. előirányzat-csoportszám, 1., 2. kiemelt,

b) 8. számú melléklet kiadások

- 1. cím, 2. alcím, 1. előirányzat-csoportszám, 1., 2. kiemelt,

- 2. cím, 2. alcím, 1. előirányzat-csoportszám, 1., 2. kiemelt

előirányzattól.

20. § (1) Az állam által az Ny. Alapnak vissztehermentesen átadott BHG ingatlan hasznosításából, illetve ezt kiváltó egyéb - az ÁPV Rt. és a Nyugdíjbiztosítási Önkormányzat megállapodásán alapuló - vagyonkonverzióból származó bevétel kizárólag a Fővárosi és Pest Megyei Nyugdíjbiztosítási Igazgatóság elhelyezését szolgáló Budapest, Fiumei úti épület felújítására fordítható.

(2) Ha a Budapest, Fiumei úti épület rekonstrukciójának tényleges kiadása kevesebb, mint az (1) bekezdésben említett ügyletből származó bevétel, azt más célra nem lehet felhasználni.

(3) Az (1) bekezdés szerinti bevétel teljesülése esetén, annak összegével

a) a 3. számú melléklet

- bevételek 2. cím, működési célú bevételek,

- kiadások 2. cím, működésre fordított kiadások valamint

b) a 4. számú melléklet

- bevételek 9. cím központosított előirányzatok, és

- kiadások 9. cím, és 1. alcím, 2. előirányzat-csoportszám

előirányzat túlteljesül.

21. § A Nyugdíjbiztosítási Önkormányzat és a Kormány megállapodhatnak a 3. számú melléklet bevételek 1. cím 4. alcím, 1. előirányzat-csoportszám vagyonértékesítésből és vagyonhasznosításból származó bevétel előirányzat arányos csökkentésében, amennyiben a 3. számú melléklet

a) 1. cím, 1. alcím a Nyugdíjbiztosítási Alap járulék bevételei és hozzájárulásai előirányzat 1998. I. félévi teljesüléséből valószínűsíthető az Ny. Alap tervezettnél kedvezőbb egyensúlyi helyzete, és a

b) 4. alcím, 1. előirányzat-csoportszám vagyonértékesítésből és vagyonhasznosításból származó bevétel előirányzat féléves teljesülése eléri az előirányzat 50%-át.

IV. Fejezet

A TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁS PÉNZÜGYI ALAPJAI KÖLTSÉGVETÉSI ELŐIRÁNYZATAINAK MEGALAPOZÁSÁT SZOLGÁLÓ RENDELKEZÉSEK ÉS TÖRVÉNYMÓDOSÍTÁSOK

Az egészségügyi szolgáltatások finanszírozásának általános szabályai

22. §[3]

23. § (1)[4] A háziorvosi ellátás finanszírozására szolgáló előirányzatokat együttesen kell kezelni.

(2)[5]

(3) Az (1) bekezdésben foglalt rendelkezések nem alkalmazhatók a 22. § (2) bekezdésében foglalt előirányzat tekintetében.

24. §[6] A háziorvosi ellátás finanszírozása korcsoportos fejkvóták megállapításával, a külön jogszabályban meghatározott tevékenységek tételes elszámolásával, valamint a szakképesítés, az ellátott feladatok, a területi viszonyok és a területi ellátási kötelezettség figyelembevételével olyan rendszerben történik, amely az ellátás szakmai színvonalát veszélyeztető mértékű teljesítményre irányuló érdekeltséget degressziós szorzók útján csökkenti.

25. §[7] (1) A járóbeteg-szakellátás a nyújtott ellátások teljesítmény-pontértéke és/vagy az általuk ellátott feladat alapján kerül finanszírozásra.

(2) A fogászati alapellátás finanszírozása a lakosságszámot figyelembe vevő korcsoportos pontszámrendszer, valamint a jelentett teljesítményekkel arányos teljesítménydíjazás alapján történik. A fogászati szakellátás finanszírozása a járóbeteg-szakellátás finanszírozási szabályai szerint történik.

26. § (1)[8] A fekvőbeteg-szakellátás intézményeiben az aktív minősítésű osztályokon nyújtott ellátás finanszírozása

a) az ellátást indokoló fődiagnózis,

b) a fődiagnózis által indikált beavatkozások,

c) a főbetegséghez társult betegségek,

d) a beteg életkora,

e) az a)-d) pont alapján indokolt ráfordítások

alapján képzett súlyszámok figyelembevételével történik.

(2)[9] Az országos és regionális szakfeladatot ellátó intézmények bevétele - a progresszív betegellátásból eredő többletfeladatok fedezetéül - megemelhető, azonban ez a korrekció nem haladhatja meg az aktív fekvőbeteg-ellátás előirányzatának 2,5%-át.

(3)[10] Az egészségügyi ellátó rendszer zavartalan működésének biztosítása érdekében az egészségügyi intézetek az egymás számára végzett ellátások (vér és vérkészítmények díja, orvosi beavatkozások) szerződés szerinti árát kötelesek 30 napon belül kiegyenlíteni.

27. §[11] A fekvőbeteg-szakellátás intézményei a krónikus minősítésű osztályokon nyújtott ellátás után a teljesített ápolási napok alapján szakmai csoportonként országos egységes ápolási díj alapján részesülnek finanszírozásban.

28. §[12]

28/A. §[13] (1) A körzeti védőnői ellátás finanszírozása korcsoportos fejkvóták megállapításával és az ellátandó terület viszonyai figyelembevételével, az iskola-egészségügyi ellátás és az alapellátási ügyelet finanszírozása fejkvóták megállapításával történik.

(2) A gondozóintézeti gondozás és szűrés a rögzített alapdíj és a nyújtott szolgáltatások teljesítmény-pontértéke alapján kerül finanszírozásra.

(3) Az anya-, csecsemő- és gyermekvédelem, a mozgó szakorvosi szolgálatok, valamint a büntetés-végrehajtás által fenntartott egészségügyi intézmények finanszírozása az általuk ellátott feladatok alapján történik.

29. § (1) A fekvőbeteg-gyógyintézeti ellátást kiváltó otthoni szakápolás és a betegszállítás finanszírozása a végzett teljesítményen alapul.

(2) Az országosan általánosan nem elterjedt, korlátozott számban nyújtható ellátások finanszírozása az ellátott esetek számbavételével történik.

30. §[14] A egyes finanszírozási technikák bevezetésének előkészítése céljából az Egészségügyi Minisztérium szakmai-fejlesztési programjában részt vevő egészségügyi szolgáltatók szerződés szerinti finanszírozása mellett az OEP az egészségügyi miniszter felkérése alapján ellátja a szakmai programmal kapcsolatos, a finanszírozási rendszerhez történő illesztés lehetőségét biztosító elemzési, adatkezelési és adatszolgáltatási feladatokat is.

A társadalombiztosítás pénzügyi alapjai költségvetési előirányzatainak megalapozását szolgáló törvénymódosítások

A társadalombiztosítás pénzügyi alapjairól és azok 1993. évi költségvetéséről szóló, többször módosított 1992. évi LXXXIV. törvény módosítása

31. § Az AT 4. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A Nyugdíjbiztosítási Alap az öregségi nyugdíj, az 5. § (1) bekezdésében fel nem sorolt hozzátartozói nyugellátások, az öregségi nyugdíjkorhatárt betöltött személyek rokkantsági és baleseti rokkantsági nyugdíja, valamint az öregségi nyugdíjkorhatárt be nem töltött személyek I-II. csoportos rokkantsági és baleseti rokkantsági nyugdíja kiadásainak fedezetére szolgál."

32. § Az AT 4. §-a (3) bekezdésének a)-c) és g) pontjai helyébe a következő rendelkezés lép:

[(3) A kiadások fedezetét a következő bevételek képezik:]

"a) a társadalombiztosításhoz befolyt

aa) társadalombiztosítási járulékok 61,54%-a (a társadalombiztosítási járulékon - 39% - belül a 24%-os mértékű nyugdíjbiztosítási járulék részaránya), valamint a szolgálati idő megszerzésére kötött megállapodás alapján fizetett nyugdíjbiztosítási járulék teljes összege,

ab) a gyermekgondozási segély, a gyermeknevelési támogatás, az ápolási díj, a keresetpótló juttatás, a munkanélküli járadék, a nyugdíj előtti munkanélküli segély utáni, továbbá a szolgálati idő megszerzésére kötött megállapodás alapján fizetett nyugdíjjárulék teljes összege, valamint a kizárólag a társadalombiztosítási nyugdíj hatálya alá tartozó személy által fizetett egyéni járulék 70,00%-a (az általuk fizetett egyéni járulékok együttes mértékén - 10% - belül a nyugdíjjárulék - 7% - részaránya) és a magánnyugdíjpénztár tagja által fizetett egyéni járulék 25,00%-a (az általuk fizetett egyéni járulékok együttes mértékén - 4% - belül a nyugdíjjárulék - 1% - részaránya);

b) egyéb járulék, ideértve az egyházi személyként és szerzetesrendi tagként szerzett szolgálati idő nyugdíjköltségeinek fedezetére, valamint a gyermekgondozási segélyen lévők után a központi költségvetés által fizetett nyugdíjbiztosítási járulékot, továbbá az alkalmi munkavállalói könyvvel történő foglalkoztatásról és az ahhoz kapcsolódó közterhek egyszerűsített befizetéséről szóló 1997. évi LXXIV. törvény (a továbbiakban: Amt.) 7. §-a alapján a Magyar Államkincstár által a Nyugdíjbiztosítási Alapnak átutalt összeget is;

c) a késedelmi pótlék, bírság, valamint a társadalombiztosítási tevékenységgel kapcsolatos egyéb bevételek közül

ca) a késedelmi pótlék, bírság 56,91%-a,

cb) a Nyugdíjbiztosítási Alapból fizetett - jogalap nélküli felvétel, vagy más ok miatt - visszaérkezett, bevételként elszámolt összegek teljes egészében,

cc) az egyéb tételek - ide nem értve a terhességmegszakítással kapcsolatos egyéni térítési díj és központi költségvetési térítés, baleseti megtérítés, egyéb kártérítések megtérítésének összegét -, valamint eltérő rendelkezés hiányában a társadalombiztosítási pénzügyi alapjainak éves költségvetési törvényében meghatározott további bevételek 56,91%-a;"

"g) törvényben meghatározott egyéb bevétel, ideértve a magánnyugdíjról és a magánnyugdíjpénztárakról szóló 1997. évi LXXXII. törvény 23. § (1) bekezdés d) pontja, továbbá 123. § (2) bekezdésében meghatározott esetekben a pénztár által a pénztártag egyéni számláján lévő összeg átutalását a Nyugdíjbiztosítási Alap részére, ha a pénztártag eszerint döntött;"

33. § Az AT 5. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) Az Egészségbiztosítási Alap az öregségi nyugdíjkorhatárt be nem töltött személyek

a) III. csoportos rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíja,

b) III. csoportos rokkantságra tekintettel megállapított hozzátartozói nyugellátása, hozzátartozói baleseti nyugellátása,

c) a jogszerzőnek üzemi baleset, illetve foglalkozási betegség következtében történő elhalálozására tekintettel, 1998. január 1-jét megelőző időponttal megállapított hozzátartozói baleseti nyugellátása,

d) egyéb baleseti ellátása

fedezetére, valamint a táppénz, a terhességi-gyermekágyi segély, a külön jogszabályban meghatározott gyógyító-megelőző ellátások, a gyógyászati szolgáltatások (gyógyfürdő-szolgáltatások, anyatejellátás) a gyógyszer- és gyógyászati segédeszköz ártámogatás és egyéb betegségi ellátások (kártérítési járadék, útiköltség-térítés, segélyek) kiadásainak fedezetére szolgál."

34. § Az AT 5. §-a (3) bekezdésének a)-d) pontjai helyébe a következő rendelkezés lép:

[(3) A kiadások fedezetét a következő bevételek képezik:]

"a) a társadalombiztosításhoz befolyt

aa) társadalombiztosítási járulékok 38,46%-a (a társadalombiztosítási járulékon - 39% - belül a 15%-os mértékű egészségbiztosítási járulék részaránya), valamint a 11,5%-os mértékű egészségbiztosítási járulék, a baleseti járulék, az egészségügyi szolgáltatások biztosítására kötött megállapodás alapján fizetett egészségbiztosítási járulék teljes összege,

ab) a nem a Nyugdíjbiztosítási Alap kizárólagos bevételét képező egyéni járulékok közül a kizárólag a társadalombiztosítási nyugdíj hatálya alá tartozó személy által fizetett egyéni járulék 30,00%-a (az általuk fizetett egyéni járulékok együttes mértékén - 10% - belül az egészségbiztosítási járulék - 3% - részaránya) és a magánnyugdíjpénztár tagja által fizetett egyéni járulék 75,00%-a (az általuk fizetett egyéni járulékok együttes mértékén - 4% - belül az egészségbiztosítási járulék - 3% - részaránya);

b) az Amt. 7. §-a alapján a Magyar Államkincstár által az Egészségbiztosítási Alapnak átutalt összeg;

c) egyéb járulékok, valamint az egészségügyi hozzájárulásról szóló 1996. évi LXXXVIII. törvény szerinti egészségügyi hozzájárulás, továbbá a munkáltatói táppénz-hozzájárulás;

d) a késedelmi pótlék, bírság, valamint a társadalombiztosítási tevékenységgel kapcsolatos egyéb bevételek közül

da) a késedelmi pótlék, bírság 43,09%-a,

db) a terhességmegszakítással kapcsolatos egyéni térítési díj, és központi költségvetési térítés, a baleseti megtérítés és egyéb kártérítések megtérítése, valamint az Egészségbiztosítási Alapból fizetett - jogalap nélküli felvétel, vagy más ok miatt - visszaérkezett, bevételként elszámolt összegek teljes egészében,

dc) az egyéb bevételek, valamint - eltérő rendelkezés hiányában - a társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak éves költségvetési törvényben meghatározott további bevételek 43,09%-a;"

35. §[15]

36. § Az AT 11. §-a (11) bekezdésének b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[(11) A Kormány]

"b) kijelölt tagja útján, a (10) bekezdés szerinti hatáskörben, illetve keretek között szakértőt küldhet ki a társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak kezelőihez a nyugdíjbiztosítási és az egészségbiztosítási önkormányzat központi hivatali és igazgatási szerveihez."

A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény módosítása

37. § A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény (a továbbiakban: Tbj.) 5. §-a (1) bekezdésének a) és d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[E törvény alapján biztosított az, aki]

"a) munkaviszonyban, közalkalmazotti, illetőleg közszolgálati jogviszonyban, bírósági, ügyészségi szolgálati jogviszonyban, hivatásos nevelőszülői jogviszonyban áll, fegyveres erők és a rendvédelmi szervek, valamint a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok hivatásos állományú tagja (a továbbiakban: munkaviszony), tekintet nélkül arra, hogy teljes vagy részmunkaidőben történik a foglalkoztatása,"

"d) a keresetpótló juttatásban, munkanélküli járadékban, nyugdíj előtti munkanélküli segélyben (a továbbiakban: munkanélküli ellátásban) részesülő személy, továbbá az a személy, akinek munkanélküli járadékra való jogosultságát 1998. január 1-je előtt megállapították és a járadék folyósítása a munkaadótól kapott végkielégítés miatt későbbi időpontban történik, feltéve, hogy a munkanélküli ellátást folyósító szerv a halasztás időtartamára a társadalombiztosítási járulékot és nyugdíjjárulékot megfizette,"

38. § A Tbj. 16. §-a (1) bekezdésének o) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[Egészségügyi szolgáltatásra jogosult - a biztosítottakon túl - az, aki]

"o) a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 54. §-a alapján szociálisan rászorult személy és erről a települési önkormányzat polgármestere hatósági bizonyítványt állított ki."

39. § A Tbj. 22. §-a a következő (2) bekezdéssel egészül ki. Egyidejűleg a § jelenlegi szövegének megjelölése (1) bekezdésre változik és a következők szerint módosul:

"(1) A 4. § a) pont 4-5. alpontjában megjelölt foglalkoztatót a munkanélküli ellátás után a 19. § (1) bekezdésében meghatározott mértékű társadalombiztosítási járulék megfizetésének kötelezettsége, a gyermeknevelési támogatás és az ápolási díj összege után a 19. § (1) bekezdésében meghatározott mértékű nyugdíjbiztosítási járulék megfizetésének kötelezettsége terheli.

(2) A munkanélküli ellátást folyósító szerv az olyan személy után, akinek munkanélküli járadékra való jogosultságát 1998. január 1-jét megelőzően megállapították és a járadék folyósítása a munkaadótól kapott végkielégítés miatt későbbi időpontban történik, a halasztás időtartamára a munkanélküli járadék megállapított összege után társadalombiztosítási járulékot és nyugdíjjárulékot fizet."

40. § A Tbj. 32. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"32. § Amennyiben a biztosított foglalkoztatása egyik jogviszonyában eléri a heti 36 órát, a további jogviszonyából származó, járulékalapot képező jövedelme után - a 24., 27., 29. és a 31. §-okban foglaltaktól eltérően - a biztosítottnak nem kell egészségbiztosítási járulékot fizetnie."

41. § A Tbj. 34. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) A 39. § (2) bekezdésében említett személy az egészségbiztosítási ellátások megszerzése végett 18%-os mértékű egészségbiztosítási járulék fizetésének vállalása mellett megállapodást köthet."

42. § A Tbj. 50. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A foglalkoztató a biztosítottnak juttatott, a járulék alapját képező tárgyhavi kifizetések után köteles a járulékok alapját és összegét megállapítani, a biztosítottat terhelő járulékot levonni és arról a (2) bekezdésben foglaltak szerint a bevallást benyújtani, és a tárgyhót követő hó 10. napjáig az igazgatási szervnek megfizetni. A kifizetéssel egyidejűleg a foglalkoztató a biztosítottat írásban tájékoztatja az utána fizetett társadalombiztosítási járulékról, baleseti járulékról és az egészségügyi hozzájárulásról, valamint a tőle levont nyugdíj- és egészségbiztosítási járulékról, valamint tagdíj összegéről."

A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény módosítása

43. § A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban: Tny.) 12. §-a a következő (6)-(7) bekezdésekkel egészül ki:

"(6) Az öregségi nyugdíj összegét - ha a biztosított kizárólag a társadalombiztosítási nyugdíjrendszer keretében fizetett nyugdíjjárulékot, vagy a magánnyugdíjpénztárban az egyéni számláján lévő összeget a Nyugdíjbiztosítási Alaphoz átutalták - az (1) bekezdés szerint kell meghatározni.

(7) Ha a biztosítottnak a magánnyugdíjpénztárban az egyéni számláján lévő összeget saját döntése alapján nem utalták át a Nyugdíjbiztosítási Alap részére, az öregségi nyugdíj összege a (6) bekezdés szerint kiszámított összeg hetvenöt százaléka."

Az egészségügyi hozzájárulásról szóló 1996. évi LXXXVIII. törvény módosítása

44. §[16]

45. §[17]

46. §[18]

47. §[19]

A személyazonosító jel helyébe lépő azonosítási módokról és az azonosító kódok használatáról szóló 1996. évi XX. törvény módosítása

48. § A személyazonosító jel helyébe lépő azonosítási módokról és az azonosító kódok használatáról szóló 1996. évi XX. törvény (a továbbiakban: Szaz.) 3. §-ának e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[E törvény alkalmazása során:]

"e) társadalombiztosítási szerv: a társadalombiztosítás önkormányzati igazgatásáról szóló 1991. évi LXXXIV. törvény 16-17. §-aiban meghatározott szerv, valamint a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény 58. § (2) bekezdése alapján a Kormány rendeletében meghatározott társadalombiztosítási feladatokat ellátó szervek."

49. § A Szaz. 6. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) Az egészségügyi, a szociális és a társadalombiztosítási és a magánnyugdíj rendszerrel kapcsolatos nyilvántartások azonosító kódja a Társadalombiztosítási Azonosító Jel (a továbbiakban: TAJ szám), melynek képzési szabályait a törvény 2. számú melléklete tartalmazza."

50. § A Szaz. 23. §-ának a) és f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A TAJ számot a következő szervek az alábbiakban meghatározott célból kezelhetik:)

"a) a társadalombiztosítási szerv, a társadalombiztosítási kifizetőhellyel rendelkező foglalkoztató, illetve a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról szóló 1997. évi. LXXX. törvényben (a továbbiakban: Tbj. tv.), a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvényben (a továbbiakban: Tny. tv.), a magánnyugdíjról és a magánnyugdíjpénztárakról szóló 1997. évi LXXXII. törvényben (a továbbiakban: Mpt. tv.), a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvényben, (a továbbiakban: Eb.tv.), valamint az alkalmi munkavállalói könyvvel történő foglalkoztatásról és az ahhoz kapcsolódó közterhek egyszerűsített befizetéséről szóló 1997. évi LXXIV. törvényben (a továbbiakban: Alk. tv.) előírt adatszolgáltatásra kötelezett szerv (foglalkoztató, polgár vagy intézmény) az e törvényekben meghatározott nyilvántartásokkal, járulékok levonásával, bevallásával, befizetésével, behajtásával, a társadalombiztosítási szervek által folyósított pénzbeli ellátásokra való jogosultsággal, azok kifizetésével, illetve ellenőrzésével kapcsolatban;"

"f) a munkaügyi igazgatás szerve a munkanélküli ellátással, a foglalkoztatást elősegítő támogatással és munkaerő-piaci szolgáltatással kapcsolatos, valamint a foglalkoztatottakkal összefüggő, jogszabályban meghatározott egyéb tevékenysége, valamint ellenőrzési eljárása során, továbbá a munkaügyi adatszolgáltatásra kötelezett foglalkoztató e tevékenysége körében."

51. § A Szaz. 24. §-ának a) pontja a következők szerint módosul:

(A TAJ szám továbbítására jogosultak:)

"a) a társadalombiztosítási szervek egymás között, valamint a társadalombiztosítási kifizetőhellyel rendelkező munkáltató, illetve a 23. § a) pontja alapján adatszolgáltatásra kötelezett szerv (foglalkoztató, polgár és intézmény) a társadalombiztosítási szerv részére a törvényekben meghatározott nyilvántartások, a járulékok bevallásával és egyéb követelések befizetésével, behajtásával, a társadalombiztosítási szervek által folyósított pénzbeli ellátásra való jogosultsággal, annak kifizetésével, illetve ellenőrzésével kapcsolatos feladata teljesítése céljából."

52. § A Szaz. 26. §-ának helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A társadalombiztosítási szerv kapcsolati kódot képezhet az ugyanazon polgárra vonatkozó, rendszeresen ismétlődő adatszolgáltatás igénylése, teljesítése, valamint az adatszolgáltatást kérő nyilvántartásának karbantartása céljából. Ugyanazon polgárra adatkérőnként más-más kapcsolati kódot kell képezni.

(2) A kapcsolati kód tartalmát és képzési szabályait a társadalombiztosítási szerv határozza meg. A kapcsolati kód nem lehet azonos az adóazonosító jellel, a TAJ számmal és a személyazonosító jellel, továbbá nem származtatható azokból.

(3) A kapcsolati kód kizárólag az (1) bekezdésben meghatározott célra használható, azt az adatkezelés céljának teljesülése után mind társadalombiztosítási szerv, mind az adatkérő nyilvántartásából törölni kell. A kapcsolati kódot csak a társadalombiztosítási szerv, valamint az adatszolgáltatást kérő kezelheti és továbbíthatja."

53. § A Szaz. 37. §-a (1) bekezdésének b) és c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[(1) A személyiadat- és lakcímnyilvántartás szerve - kapcsolati kód alkalmazásával - köteles rendszeres adatszolgáltatást teljesíteni:]

"b) a társadalombiztosítási szervnek, az egészségbiztosítási nyilvántartásában szereplő polgár családi és utónevének (nők esetében beleértve a leánykori családi és utónevet is), anyja nevének, születési helyének és időpontjának, családi állapotának, lakóhelyének, tartózkodási helyének változásáról, ideiglenesen külföldön tartózkodásának tényéről vagy az onnan való visszatéréséről, továbbá az érintett elhalálozásáról, az ország végleges elhagyásáról, továbbá az Nytv. hatálya alá tartozó újszülöttek nyilvántartásában szereplő adatairól;

c) a társadalombiztosítási szervnek, a nyugdíjbiztosítási nyilvántartásában szereplő polgár családi és utónevének (nők esetében beleértve a leánykori családi és utónevet is), anyja nevének, születési helyének és időpontjának, családi állapotának, lakóhelyének - ennek hiányában tartózkodási helyének - változásáról, ideiglenesen külföldön tartózkodásának tényéről vagy az onnan való visszatéréséről, továbbá az érintett elhalálozásáról, az ország végleges elhagyásáról."

54. § A Szaz. 39. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(4) A foglalkoztató és kifizető a személyazonosító jelet az Art.-ban meghatározott kötelezettsége teljesítése érdekében kezelheti, és az állami adóhatóságnak továbbíthatja."

A polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény módosítása

55. § A polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény 37. §-a (4) bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[(4) A 17. § (2) bekezdésének b) pontjában foglalt adatok igénylésére jogosult:]

"a) a társadalombiztosítás önkormányzati igazgatásáról szóló 1991. évi LXXXIV. törvény 16-17. §-aiban meghatározott szerv, valamint a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény 58. § (2) bekezdése alapján a Kormány rendeletében meghatározott, társadalombiztosítási feladatokat ellátó szervek - a családi állapottal kiegészítve - a járulékfizetéssel, a nyilvántartással, az adatszolgáltatással kapcsolatos, jogszabályban előírt kötelezettségük teljesítése, továbbá e szervek hatáskörébe tartozó ellátásoknak (szolgáltatásoknak) a jogosultak részére történő megállapítása és folyósítása (szolgáltatása), valamint ezeknek ellenőrzése céljából."

A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény módosítása

56. § A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (a továbbiakban: Szt.) 54. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"54. § (1) A települési önkormányzat polgármestere önkormányzati hatáskörben az egészségügyi szolgáltatás igénybevétele céljából annak a személynek állapítja meg szociális rászorultságát,

a) akinek családjában az egy főre jutó havi jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét,

b) aki egyedülélő és jövedelme az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150%-át

nem haladja meg, és nem rendelkezik vagyonnal.

(2) A szociális rászorultság igazolásáról a polgármester hatósági bizonyítványt (a továbbiakban: bizonyítvány) állít ki. A bizonyítvány érvényességi ideje legfeljebb 1 év. A bizonyítvány tartalmazza: a rászoruló személy nevét, lakcímét, TAJ számát, a rászorultság tényét, az igazolás érvényességi idejét. A bizonyítvány az (1) bekezdésben megjelölt feltételek fennállta esetén ismételten kiállítható.

(3) A szociálisan rászorult személyekről a jegyző nyilvántartást vezet és a külön jogszabály szerint bejelentési kötelezettséget teljesít a társadalombiztosítási igazgatási szerv felé."

Záró rendelkezések

57. § (1) Ez a törvény - a 60. §-ának (1) bekezdése a 44-47. §-ok rendelkezéseire vonatkozó befizetési kötelezettség kivételével - 1998. január 1-jén lép hatályba.

(2) A 60. §-ának (1) bekezdése a 44-47. §-ok rendelkezéseire vonatkozó befizetési kötelezettség 1998. február 1-jén lép hatályba.

(3) A törvény hatálybalépésével egyidejűleg az AT 4. §-ának (2) bekezdésében az "54,51%-ának" szövegrész helyébe az "56,91%-ának" szövegrész, 5. §-ának (2) bekezdésében a "45,49%-ának" szövegrész helyébe a "43,09%-ának" szövegrész, 11. §-a (3) bekezdésének a) pontjában az "a csődeljárásban" szövegrész helyébe az "a csődeljárásról, a felszámolási eljárásról és a végelszámolásról szóló 1991. évi IL. törvényben szabályozott eljárásokban" szövegrész lép.

(4) Az AT-nek e törvénnyel megállapított, a bevételek Ny. Alap és E. Alap közötti megosztási arányait meghatározó rendelkezéseit első ízben az 1998. január hónapra vonatkozóan befizetett összegekre kell alkalmazni.

(5) Az Ny. Alappal és az E. Alappal szemben 1998. január 1-jét megelőzően keletkezett tartozások kiegyenlítésére elszámolt bevételeket, valamint a tartozás fejében átvett vagyont a tartozás keletkezésekor hatályban volt, törvényben meghatározott járulékmegosztási arányoknak megfelelően kell a két biztosítási alap között megosztani és elszámolni.

58. §[20]

59. §[21]

60. § (1)[22] A Tbj. 4. §-a k) pontjának 1. alpontja szövege kiegészül a "továbbá a hivatásos nevelőszülői díj," szövegrésszel, a 16. §-a (1) bekezdésének k) pontjában az "eltartott hozzátartozója [Ptk. 685. § b) pont]" szövegrész "eltartott közeli hozzátartozója [Ptk. 685. § b) pont] és élettársa" szövegrészre változik, egyidejűleg a 26. §-ának (1) bekezdése a következő szöveggel egészül ki: "... (ideértve a tagdíjat is)." A Tbj. 29. §-ának (3) bekezdésében a "járulékfizetés felső határ havi összegének" szövegrész "járulékfizetési felső határ összegének" szövegrészre változik. A Tbj. 50. §-ának (2) bekezdésében a "tárgyhavi bevallás szerinti összeg" szövegrész "a tárgyhót megelőző hónap bevallása szerinti" szövegrészre változik. A 44-47. §-ok rendelkezéseit első ízben az 1998. február hónapra vonatkozó befizetésekre kell alkalmazni. 1998. február 1-jétől hatályát veszti az Eht. 4. §-ának (2)-(3) bekezdése és 5. §-ának b) pontja, valamint az Eht. 7. §-ának (3) bekezdéséből az "és a 4. § (1) bekezdésében", valamint az Eht. 8. §-ában a "a T. 105/C. § (2) bekezdésének alkalmazásánál pedig a biztosítottat terhelő egészségbiztosítási és nyugdíjjárulékot" szövegrész, továbbá a Tbj. 47. §-ának (3) bekezdéséből az "A foglalkoztató a levont tagdíjról negyedévenként ad elszámolást a biztosítottnak, amelyen nyilatkozik arról is, hogy a levont tagdíjat a biztosított által megjelölt pénztárnak megfizette." szövegrész, a Tbj. 50. §-a (2) bekezdésének d) pontja, 53. §-ának (3) bekezdése és 57. §-ának (2) bekezdése.

(2) A Tbj. 50. §-ának (3) bekezdésében meghatározott, az összesítő bevallás mellékleteként benyújtandó bejelentési kötelezettséget teljesíteni első ízben az 1999. január hónapra vonatkozó összesítő bevallás benyújtásakor kell.

(3)[23]

(4) Egyidejűleg hatályát veszti az Szt. 55. §-a és 124. §-ának (3) bekezdése.

61. § (1)[24]

(2) Az E. Alap költségvetési mérlegében a 6. számú melléklet kiadási oldalon 1. cím, 1. alcím, 1. előirányzat-csoport, 7. előirányzat működési költség előlegkeret felhasználásának szabályait kormányrendelet határozza meg.

(3) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy meghatározza

a) az Ebtv. 25. §-ának (5) bekezdése alapján külön jogszabályban meghatározott részleges térítési díj megfizetésével igénybe vehető egészségügyi szolgáltatások részleges térítési díját, illetve a térítési díj mértékét,

b) a biztosítottak által is csak teljes térítési díj mellett igénybe vehető egyes egészségügyi szolgáltatások térítési díját,

c) a 6. számú melléklet kiadások 2. cím, működésre fordított kiadások 2. alcím, behajtás ösztönzése, valamint a 3. számú melléklet kiadások 2. cím, 2. alcím, ellenőrzési tevékenység ösztönzése előirányzat felhasználásának részletes feltételeit.

62. § Ahol jogszabály a társadalombiztosításról szóló 1975. évi II. törvényt, vagy a végrehajtásáról szóló 89/1990. (V. 1.) MT rendeletet említi, azon - jogszabály eltérő rendelkezésének hiányában -

a) a társadalombiztosítás ellátásaira jogosultak, valamint az ellátások fedezete, a társadalombiztosítási nyilvántartások, továbbá az adatszolgáltatási és járulékfizetési kötelezettség teljesítése, valamint ezen szabályok ellenőrzése és az előírt kötelezettségek elmulasztásának vonatkozásában a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvényt,

b) a társadalombiztosítási nyugellátás vonatkozásában, ideértve az öregségi, rokkantsági és a baleseti rokkantsági nyugdíjat, valamint a hozzátartozói nyugellátásokat, a nyugdíjak évenkénti emelését, a nyugellátási iránti igény érvényesítését, az ezekkel összefüggő felelősségi szabályokat, a nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettséget, a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvényt,

c)[25] az egészségbiztosítási ellátások - ideértve az egészségügyi szolgáltatásokat és a pénzbeli ellátásokat, ezen belül a csecsemőgondozási díjat, örökbefogadói díjat, a táppénzt; továbbá a baleseti ellátásokat, ezen belül a baleseti egészségügyi szolgáltatást, a baleseti táppénzt és a baleseti járadékot - vonatkozásában a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény, valamint

d) az a)-c) pontokban említett törvények felhatalmazása alapján kiadott szabályokat kell érteni.

63. §[26] Ahol e törvény csecsemőgondozási díjat említ, azon terhességi-gyermekágyi segélyt kell érteni, ha az ellátásra való jogosultság 2015. január 1-jét megelőzően nyílt meg.

Göncz Árpád s. k.,

a Köztársaság elnöke

Dr. Gál Zoltán s. k.,

az Országgyűlés elnöke

1. számú melléklet az 1997. évi CLIII. törvényhez

A Társadalombiztosítási Alapok 1998. évi összesített költségvetési mérlege

2. számú melléklet az 1997. évi CLIII. törvényhez

A Társadalombiztosítási Alapok és a Társadalombiztosítási Alapokat nem terhelő ellátások 1998. évi összesített költségvetési mérlege

3. számú melléklet az 1997. évi CLIII. törvényhez

A Nyugdíjbiztosítási Alap 1998. évi költségvetési mérlege

4. számú melléklet az 1997. évi CLIII. törvényhez

A Nyugdíjbiztosítási Alap 1998. évi működési költségvetése

5. számú melléklet az 1997. évi CLIII. törvényhez

A Nyugdíjbiztosítási Alap és az Alapot nem terhelő ellátások 1998. évi költségvetési mérlege

6. számú melléklet az 1997. évi CLIII. törvényhez

Az Egészségbiztosítási Alap 1998. évi költségvetési mérlege

7. számú melléklet az 1997. évi CLIII. törvényhez

A gyógyító-megelőző ellátások 1998. évi kiadási előirányzatai

8. számú melléklet az 1997. évi CLIII. törvényhez

Az Egészségbiztosítási Alap 1998. évi működési költségvetése

9. számú melléklet az 1997. évi CLIII. törvényhez

Az Egészségbiztosítási Alap és az Alapot nem terhelő ellátások 1998. évi költségvetési mérlege

10. számú melléklet az 1997. évi CLIII. törvényhez

"1. számú melléklet az 1996. évi LXIII. törvényhez

A járóbeteg-szakellátás heti rendelési összórájának felső határértéke tízezer lakosra

1. Általános szakrendelés szakorvosi órái: 266

2. Országos, regionális és speciális feladatot ellátó szakrendelés többlet szakorvosi órái: 210

3. Gondozó intézeti gondozás többlet szakorvosi órái: 34

4. Nem szakorvosi órák*: 80

* Felsőfokú végzettségű (vegyész, pszichológus, gyógytornász, logopédus stb.) által irányított rendelés."

11. számú melléklet az 1997. évi CLIII. törvényhez

"3. számú melléklet az 1996. évi LXIII. törvényhez

Az orvostudományi, egészségtudományi egyetemek és speciális intézetek minimális területi ellátási kötelezettsége