64/1996. (XII. 27.) IKIM rendelet

a polgári kézilőfegyverek, gáz-, riasztó- és légfegyverek, lövőkészülékek, valamint ezek lőszereinek vizsgálatáról

A kézilőfegyverek próbabélyegeinek kölcsönös elismeréséről Brüsszelben, 1969. július 1-jén kötött nemzetközi Egyezmény kihirdetéséről szóló 1973. évi 19. törvényerejű rendelet 3. §-ában kapott felhatalmazás alapján - a belügyminiszterrel egyetértésben - a következőket rendelem el:

1. § (1) A belföldi gyártású, vagy külföldről belföldi forgalmazás céljára behozott polgári kézilőfegyvert, gáz- és riasztófegyvert (a továbbiakban: lőfegyver), lőszerrel működő 7,5 joulenál kisebb torkolati energiájú fegyvert, légfegyvert és a polgári felhasználású - kereskedelmi forgalomba kerülő - lőszereket forgalomba hozatal előtt a gyártónak, illetve a forgalmazónak be kell vizsgáltatnia.

(2) A rendelet hatályba kiterjed a fegyverek váltócsöveire, zárszerkezeteire, valamint a kereskedelmi forgalomba kerülő újratöltött lőszerekre is.

(3)[1] E rendelet alapján a lőfegyverekhez hasonló vizsgálatoknak kell alávetni azokat a lőporgázzal (robbanással) működtetett ipari lövőkészülékeket, amelyek lövedék kilövésére vagy bármiféle mechanikus alkatrész dinamikus gyorsítására szolgálnak, így emberélet kioltására alkalmasak vagy alkalmassá tehetők, továbbá a betétcsöveket.

(4) A rendelet hatálya nem terjed ki:

a)[2] a 115/1991. (IX. 10.) Korm. rendelet (a továbbiakban: kormányrendelet) 2. §-a (1) bekezdésének a) pontjában felsorolt szervek fegyvereire és lőszereire, valamint a hatástalanított lőfegyverre és lőszerre,

b) a személyes használatra töltött, újratöltött, vagy külföldről ilyen célra behozott lőszerekre.

2. § (1) A vizsgálat célja annak megállapítása, hogy a lőfegyver, illetve a lőszer szilárdsága és biztonságos működése megfelel-e a vonatkozó nemzeti szabványok előírásainak.

(2) A vizsgálat megfelelő eredményét a Vizsgáló a fegyveren, illetve a lőszer legkisebb csomagolási egységén próbajellel igazolja.

(3) A vizsgálat eredményéről a Vizsgáló egyidejűleg szakvéleményt állít ki.

3. § (1) A vizsgálatra való bemutatás kötelezettsége:

a) belföldi gyártás esetén a gyártót,

b) töltények iparszerűen végzett újratöltése után az újratöltést végzőt,

c) külföldről történő behozatal esetén - ha a terméke nem rendelkezik a 4. § szerint elismert próbajellel - a belföldi forgalomba hozót, vagy a megrendelőt terheli.

(2) A már használatban lévő lőfegyverek, valamint a kereskedelmi forgalmon kívül beszerzett lőfegyverek és lőszerek esetén a bemutatási kötelezettség az engedéllyel rendelkező használót, fődarab cserével javított fegyverek esetében a javítást végzőt terheli.

(3) A Vizsgáló kérésére a bemutatásra kötelezetteknek minden - a méréshez és az azonosításhoz szükséges - dokumentációt rendelkezésre kell bocsátani.

4. § (1) Nem kell vizsgálatra bemutatni a külföldről behozott fegyverek és lőszerek közül azokat, amelyek a Brüsszelben, 1969. július 1-jén a kézilőfegyverek próbabélyegeinek kölcsönös elismerésére kötött nemzetközi Egyezményhez csatlakozott országok (C.I.P. tagországok) valamelyikéből származnak, és az illető ország valamelyik vizsgáló állomásának érvényes próbajelével vannak ellátva. E próbajeleket a hazai próbajelekkel egyenértékűnek kell tekinteni.

(2) Nem kell vizsgálni azokat a fegyvereket és lőszereket sem, amelyek nem C.I.P. tagországból származnak, ha azokat egy C.I.P. tagország vizsgáló állomása bevizsgálta, és próbajellel látta el.

(3) A Magyarországon jelenleg elismert külföldi próbajelek jegyzékét a rendelet melléklete tartalmazza.

(4)[3] Az elismert érvényes külföldi próbajelek a lőfegyverek esetében csak a biztonsági ellenőrzést igazolják. Miután nincs olyan próbajel, amely a 7,5 joule alatti torkolati energiát garantálja, az ilyen kategóriában forgalmazni kívánt fegyvereket a forgalmazónak a forgalomba hozatal előtt be kell vizsgáltatnia.

5. § (1)[4] Minden egyes vizsgálatra kerülő - 7,5 joule fölötti torkolati energiával rendelkező - fegyvert az alábbi ellenőrző próbáknak kell alávetni:

a) lőpróba előtti ellenőrzés: szemrevételezés, méretellenőrzés, a működési biztonság vizsgálata,

b) szilárdsági vizsgálat a Vizsgáló által biztosított erőkémlelő (tormentáló) tölténnyel végzett lőpróbával,

c) lőpróba utáni ellenőrzés.

(2) A vizsgálatra kerülő - 7,5 joule alatti torkolati energiával rendelkező - fegyvert a következő ellenőrző próbáknak kell alávetni:

a) lőpróba előtti ellenőrzés szemrevételezéssel,

b) a torkolati energia ellenőrzése lőpróbával.

(3) Az ellenőrzések módját és követelményeit az MSZ 15765 szabvány írja elő.

6. § (1) A már használatban lévő fegyvert vizsgálatra kell bemutatni, ha

a) a fegyveren nincs érvényes próbabélyeg,

b) a fegyvercsövön vagy a szerkezeten olyan eltérések észlelhetők, amelyek kétségessé teszik a biztonságos használatot (pl. repedés, dudor, horpadás vagy csőforrasztási hiba), ez esetben a Vizsgáló szakvéleményében a javíthatóságra is kitér,

c) a fokozott igénybevételnek kitett alkatrészek valamelyikét kicserélték, vagy méreteit megváltoztatták és

d) a fegyver javítása után.

A vizsgálat az 5. § előírásai szerint történik.

(2)[5] A már használatban lévő fegyvert a kormányrendeletben foglaltak alapján ismételt vizsgálatra kell bemutatni. Ebben az esetben a vizsgálatokat az 5. § a) pont előírásai szerint kell elvégezni. Az 5. § b) és c) pont szerinti vizsgálatokra csak akkor kerül sor, ha az 5. § a) pont szerinti vizsgálatok eredménye kétségessé teszi a fegyver biztonságos működését.

(3) Újbóli vagy ismételt vizsgálatnak kell a fegyvert alávetni akkor is, ha azt

a) a fegyver tulajdonosa kéri,

b) az illetékes rendőrhatóság kezdeményezi,

c) több fegyver együttes használatával járó tevékenységet folytató testület (sportegyesület, vadásztársaság) vezetősége kéri.

(4) Amennyiben az (1) bekezdés d) pont szerinti javítás nem a fokozott igénybevételnek kitett alkatrészekre terjed ki (pl. elsütőerő-beállítás, biztosító szerkezet), a javítás után csak az 5. § a) pont szerinti vizsgálatokat kell elvégezni. Ebben az esetben a Vizsgáló új próbajelet nem üt be. Ugyancsak nem kell új próbajelet beütni, ha a (2) bekezdés alapján csak az 5. § a) pont szerinti vizsgálatokra került sor.

(5) A fegyvert a vizsgálatra összeszerelve, vékonyan beolajozott állapotban, a kiegészítő, váltó- és tartalékcsövekkel, valamint zárszerkezetekkel együtt kell bemutatni. A vizsgálatra bemutatott fegyveren rajta kell lennie a gyártó megnevezésének (jelének), gyártási számának és a kaliber jelölésének.

(6) A fegyver állapotának figyelembevételével a Vizsgáló a külön jogszabályban megjelölt időtartamnál rövidebb időt is meghatározhat.

7. § (1) Az előzetes (nem kötelező) vizsgálat próbajele:

1. számú próbajel

Ezt a próbajelet kell beütni a nem készreszerelt állapotban erőkémlelő lőpróbának alávetett csövekre,

(2)[6] Végleges (kötelező) gyérfüstű lőporral végzett vizsgálat próbajele:

2. számú próbajel

Ezt a próbajelet kell beütni minden készregyártott (fehér vagy fekete) állapotban vizsgált sörétes vagy golyós fegyver csövére (csöveire), zárszerkezetére, a szilárdsági igénybevételnek kitett fődarabjaira, ha azok a lőpróbán és a lőpróba utáni ellenőrzésen megfeleltek.

(3) Végleges (kötelező) vizsgálat fekete lőporral, próbajele:

3. számú próbajel

Ezt a próbajelet kell beütni minden készregyártott (fehér vagy fekete) állapotban vizsgált sörétes, golyós vagy történelmi fegyver csövére (csöveire) zárszerkezetére, szilárdsági igénybevételnek kitett fő darabjaira, ha azok a fekete lőporral végzett lőpróbán és a lőpróba utáni ellenőrzésen megfeleltek.

(4) A fokozott vizsgálat próbajele:

4. számú próbajel

Ezt a próbajelet kell beütni azokba a sörétes fegyverekbe, amelyeket a rendes legnagyobb gáznyomást meghaladó növelt gáznyomású töltények kilövésre való alkalmasság szempontjából vizsgáltak. A rendes legnagyobb gáznyomás, valamint a fokozott próba esetén megengedett növelt gáznyomás értékeit az MSZ 15763 számú szabvány tartalmazza.

(5) Az acélsörétes vizsgálat próbajele:

5. számú próbajel

Acélsöréttel vizsgált fegyverek esetén ezt a jelölést kell beütni.

(6) Az ismételt vizsgálat próbajele:

6. számú próbajel

Ezt a próbajelet a fegyver ismételt eredményes vizsgálatának (6. §) igazolására kell beütni a fegyverbe.

(7)[7] A 7,5 joule alatti torkolati energiával rendelkező fegyverek ellenőrzésének próbajele:

10. számú próbajel

Ezt a próbajelet kell beütni minden olyan egyedi vizsgálattal ellenőrzött fegyverbe, amelynek torkolati energiája nem haladja meg a 7,5 joule-t. Ez a próbajel csak belföldi minősítésre szolgál.

(8)[8] A hatástalanított fegyverek ellenőrzésének próbajele:

11. számú próbajel

Ezt a próbajelet kell beütni minden olyan egyedi vizsgálattal ellenőrzött fegyverbe, amelyet a vonatkozó jogszabálynak megfelelően hatástalanítottak. Ez a próbajel kizárólag belföldi minősítésre szolgál.

(9)[9] A próbajel után a vizsgálat évének két utolsó számjegyét is be kell ütni, még abban az esetben is, ha a 6. § (4) bekezdése szerint új próbajelet nem ütnek be.

(10)[10] Hamisított próbajel észlelése vagy annak alapos gyanúja esetén a Vizsgáló köteles haladéktalanul értesíteni az illetékes rendőrhatóságot.

8. § (1) Amennyiben a fegyver a vizsgálaton nem felel meg az előírásoknak, a próbajel beütését meg kell tagadni.

(2) Ha a vizsgálaton meg nem felelt és nem javítható fegyveren próbajel van, azt a Vizsgálónak érvénytelenítenie kell, az MSZ 15765 szabványban előírt módon.

(3) A már használatban lévő, de a vizsgálaton meg nem felelt fegyver esetén a Vizsgáló köteles az illetékes rendőrhatóságot 30 napon belül a fegyver azonosító adatainak közlésével értesíteni.

9. § (1) Egyedi vizsgálat helyett típusjóváhagyó vizsgálattal minősíthetők azok a (2) bekezdésben felsorolt, sorozatban gyártott fegyverek és lövőkészülékek, amelyek szerkezete minden kétséget kizáró módon alkalmas a lövés elviselésére, azaz a gáznyomás hatásának kitett alkatrészek lényegesen nagyobb mechanikai szilárdságúak, mint amilyen igénybevétel a lövéskor keletkezik.

(2) Típusjóváhagyó vizsgálatra kerülhetnek:

a) azon fegyverek,

- amelyekben a töltényűr átmérője legfeljebb 5 mm, hossza legfeljebb 15 mm,

- amelyekben a töltényűr átmérője eléri a 6 mm-t, de csak olyan lőszer lőhető ki belőle, amelyben a gyúelegy képezi a teljes hajtótöltet és a kilőtt lövedék torkolati energiája legfeljebb 7,5 joule,

- amelyek csak egyetlen lőszer kilövésére alkalmasak (pl. jelzőrakéta indítószerkezet);

b)[11] betétcsövek, amelyeknek nincs önálló zárszerkezetük és olyan lőfegyverhez készültek, amelyek lőszere a csőben legfeljebb 2000 bar gáznyomást fejleszt;

c) ipari célú kézi lövőkészülékek, amelyekben a lövedék vagy más mechanikus alkatrész mozgatására lőportöltet használatos;

d) riasztó-, gáz-, jelző- és indítófegyverek, amelyek hüvelytölténnyel (lövedék nélkül) működnek, vagy amelyek lövedéke ingerlő hatású, illetve pirotechnikai anyagot tartalmaz, de legfeljebb 6 mm átmérőjű töltényűrrel rendelkeznek;

e) légfegyverek - beleértve a sűrített gázzal üzemelőket is -, amelyek lövedékének torkolati energiája legfeljebb 7,5 joule.

Amennyiben az ezen bekezdésben felsorolt eszközök bármelyikét nem sorozatban gyártják, úgy azokat - az egyszeri lövésre alkalmas fegyverek kivételével - egyedi vizsgálattal kell minősíteni.[12]

(3) A típusjóváhagyó vizsgálat eredménye alapján a (2) bekezdésben felsorolt fegyverek és lövőkészülékek akkor gyárthatók, ha a külön jogszabály előírása szerint a Vizsgáló szakvéleményében tanúsítja, hogy a gyártó a sorozatgyártás feltételeit megteremtette. A feltételeket az MSZ 15765 szabvány előírásai tartalmazzák.

10. § (1) A típusjóváhagyó vizsgálatot a Vizsgáló rendelkezésére bocsátott szerkezeti rajzok alapján legalább két mintadarabon kell elvégezni. A vizsgálat a következő ellenőrzésekből áll:

a) a típusmegjelölés ellenőrzése,

b) az alkalmazott szerkezeti anyagok szilárdsági ellenőrzése erőkémlelő, vagy ennek hiányában legerősebb tölténnyel történő lövéssel az MSZ 15764 szabvány szerint,

c) a lényeges méretek ellenőrzése,

d) a működési biztonság ellenőrzése,

e) a lövedék torkolati energiájának meghatározása (ha a határérték előírt) az MSZ 15764 szabvány szerint.

Az ellenőrzések módját és követelményeit az MSZ 15765 szabvány rögzíti.

(2) A 9. § (2) bekezdés e) pontja szerinti légfegyvereknél a vizsgálat a b) pont kivételével azonosan történik az (1) bekezdésben felsoroltakkal.

(3) A jóváhagyott típushoz azok a termékek tartoznak, amelyek az (1), illetve (2) bekezdésben felsorolt jellemzők és külső megjelenés tekintetében azonosak a bemutatott és vizsgált mintával. A külső megjelenés jelentéktelen módon, a termék biztonságának csökkenése nélkül változtatható.

(4) A Vizsgáló szakvéleményében a típus jóváhagyást megtagadja, ha a vizsgált minta nem felel meg az (1) bekezdésben megjelölt szabványok követelményeinek.

11. § (1) A típusjóváhagyó vizsgálat eredményességét igazoló szakvélemény a következőket tartalmazza:

a) a kérelmező nevét (cégjelzését) és címét,

b) a lőfegyver (lövőkészülék) fajtáját és a típus megjelölését,

c) a vizsgált minta lényeges jellemzőit,

d) a jóváhagyás számát tartalmazó típusjóváhagyó próbajelet,

e) a jóváhagyás érvényességi idejét.

(2) A jóváhagyott termékhez a gyártó köteles használati utasítást mellékelni.

12. § (1) A jóváhagyott és sorozatban gyártott típusokra vonatkozó szakvélemény egy évig érvényes. A szakvélemény újabb egy évre többször meghosszabbítható, ha a gyártó a Vizsgálóval legalább öt mintadarabot a 10. § (1), illetve (2) bekezdésében foglaltak szerint megvizsgáltat.

(2) Ha a jóváhagyás után az eszközön bármelyik nagy igénybevételnek kitett alkatrészt módosítják (pl. cső, zárszerkezet, biztosító), azt egyedi vizsgálatra be kell mutatni. Ha a módosítás a sorozatgyártást is érinti, új típusjóváhagyó vizsgálatot kell kérni.

13. § (1) A gyártónak jóváhagyott típushoz tartozó minden terméken (fegyveren, lövőkészüléken, betétcsövön), annak valamelyik fődarabján, jól látható és tartós módon a következőket kell feltüntetni:

a) a gyártó (vagy importáló) nevét vagy márkajelét,

b) a típus megjelölését,

c) kaliber jelzését vagy a fegyverhez használható lőszerek szabványos megnevezését,

d) a gyártási számot,

e) a típusjóváhagyó próbajelet.

(2) A típusjóváhagyó vizsgálat próbajele, amely a kipontozott helyen a jóváhagyás számát is tartalmazza, a következő:

a) kézi lőfegyverekre, betétcsövekre és lövőkészülékekre:

7. számú próbajel

Ezt a próbajelet kell beütni a 9. § (2) bekezdés a), b) és c) pontjában felsorolt fegyverekbe.

b) Riasztó- gáz- és légfegyverekre:

8. számú próbajel

Ezt a próbajelet kell beütni a 9. § (2) bekezdés d) és e) pontjában felsorolt fegyverekbe.

14. § A típusvizsgálattal jóváhagyott termékek közül az ipari célú lövőkészülékeket [9. § (2) bekezdés c) pont] az engedéllyel rendelkező használók kötelesek kétévenként vizsgálatra bemutatni.

15. § (1) A Vizsgáló a típusjóváhagyó szakvéleményt visszavonja, ha

a) a 10. § (1), illetve (2) bekezdésében megjelölt szabványok szerinti előírásoknak a termékek már nem felelnek meg,

b) a legyártott termékek a típusjóváhagyó szakvéleményben feltüntetett jellemzőktől eltérnek.

(2) A Vizsgáló a visszavonásról az illetékes rendőrhatóságot értesíti.

16. § (1) A Vizsgáló a típusjóváhagyó szakvélemény másolatát megküldi a C.I.P. Állandó Irodának, de értesíti az Irodát a típusjóváhagyás visszavonásáról is. A C.I.P. tagállamainak érvényes típusjóváhagyásait, az Állandó Iroda közlései alapján, a Vizsgáló nyilvántartása tartalmazza.

(2) Amennyiben a Vizsgálóhoz olyan bejelentés érkezik, amelynek alapján alaposan feltehető, hogy a C.I.P. tagországokból származó és belföldi forgalomban lévő fegyver a minőségi követelményeknek nem felel meg, arról a Vizsgáló értesíti az illetékes rendőrhatóságot és a C.I.P. Állandó Irodát.

17. § (1) A lőszerek vizsgálata gyártási sorozatonként történik, az MSZ 15765 szabványban meghatározott mintamennyiség kiválasztása útján.

(2) A kiválasztott mintamennyiségen az alábbi vizsgálatokat kell elvégezni:

a) az egyes lőszereken a megkülönböztető jelzések meglétének ellenőrzése,

b) a legkisebb csomagolási egység kellő szilárdságának és az előírt megkülönböztető jelzések meglétének ellenőrzése,

c) a lőszerek átlagos legnagyobb gáznyomásának, illetve egyes lőszerfajtáknál a lövedék torkolati energiájának vizsgálata,

d) a méretek ellenőrzése,

e) a működési biztonság vizsgálata.

(3)[13] A lőszerek vizsgálata az MSZ 15765 szabvány alapján az alábbiak szerint történik:

a) a legkisebb csomagolóegység, majd annak felbontása után a lőszerek szemrevételezése,

b)[14] a lőszerek méretellenőrzése metrológiai (méréstechnikai) eljárásokkal, valamint tölthetőségi idomszerrel (az MSZ 15763 szabványban megadott legnagyobb megengedett értékek nem léphetők túl),

c) a fegyvercsőben fejlődő gáznyomás, illetve a lövedék torkolati energiájának mérése az MSZ 15764 szabvány előírásai szerint (a lőszerre megengedett, az MSZ 15763 szabványban megadott maximális érték nem léphető túl),

d) a lőszer működési biztonságának ellenőrzése az MSZ 15765 szabvány szerint.

18. § (1) A lőszer gyártásához előírt - a 115/1991. (IX. 10.) Korm. rendelet szerinti - hatósági engedély kiadásához szükséges szakvéleményben a Vizsgáló rögzíti, hogy a gyártó a fenti vizsgálatok elvégzéséhez rendelkezik a szükséges mérő, ellenőrző és ballisztikai vizsgáló berendezésekkel, lőtérrel, valamint megfelelően képzett személyzettel.

(2) A gyártónak minden lőszertípusra vonatkozóan rendelkeznie kell a Vizsgáló szakvéleményével.

(3) A Vizsgáló köteles évenként a gyártónál ellenőrizni, hogy a szakvéleményében foglalt megállapításoknak a gyártó változatlanul megfelel. Meg nem felelés esetén köteles az illetékes rendőrhatóságot haladéktalanul értesíteni.

19. § Minden lőszeren a következő megkülönböztető jelzéseket kell feltüntetni:

a) a lőszer gyártójának azonosítási jele,

b) kereskedelmi célra újratöltött tölténynél az eredeti jelet törölni kell, helyette az újratöltő jelét kell feltüntetni,

c) a központi gyújtású lőszereken a hüvelyfenéken az űrméret (kaliber) szabványos vagy kereskedelmi jelzése az MSZ 15763 szabvány szerint,

d) sörétes vadásztöltényeken az a) és b) pontban felsoroltakon kívül a sörétszemek átmérője vagy számjelzése, és a hüvely hossza is, ha ez meghaladja a 63,5 mm-t,

e) acélsörétes vadásztöltényeken a d) pontban felsoroltakon kívül a "Steel shot" vagy "acélsörét" felirat jelölése,

f) az MSZ 15763 szabványban megadott normál maximális értéknél nagyobb gáznyomást adó nagyteljesítményű lőszereken az erre utaló jelzés,

g) szilárd lövedék kilövésére alkalmatlan töltény esetében annak jelölése, hogy folyékony vagy gáz halmazállapotú anyagot lő ki a fegyverből.

20. § A forgalomba kerülő lőszert megfelelően csomagolni kell. A csomagolási egységnek megbízhatóan zártnak kell lennie. A legkisebb csomagolási egységen a következőket kell feltüntetni:

a) a gyártó neve, jelzése vagy márkajele,

b) a lőszer kereskedelmi vagy szabvány szerinti megnevezése, a kereskedelmi célra újratöltött lőszereknél erre utaló felirat,

c) a lőszersorozat azonosító száma,

d) a csomagolási egységben lévő lőszerek darabszáma,

e) az MSZ 15763 szabványban megadott normál maximális értéknél nagyobb gáznyomást adó nagyteljesítményű lőszerek esetében az erre utaló félreérthetetlen figyelmeztetés,

f)[15] acélsörétes lőszernél, ha a sörétek átmérője 3,25 mm, vagy annál nagyobb, annak jelzése egy arra utaló felirattal, hogy csak acélsörétre és fokozott nyomásra is vizsgált fegyverből szabad kilőni,

g) szilárd lövedék kilövésére alkalmatlan tölténynél a kilőtt anyag halmazállapotának jelölése,

h) a lőszer tűzveszélyességi osztálya.

21. § Amennyiben a lőszerek és azok csomagolása kielégítették az előírásokat, azt a legkisebb csomagolási egységen feltüntetett próbajellel kell igazolnia a gyártónak.

A lőszerellenőrzés próbajele:

9. számú próbajel

22. § (1) A Vizsgáló a 18. § (1) bekezdése szerinti szakvéleményről tájékoztatja a C.I.P. Állandó Irodát.

(2) Ha a Vizsgáló meggyőződik arról, hogy a gyártó által próbajellel ellátott valamelyik lőszersorozat nem felel meg az előírásoknak - az illetékes rendőrhatóság egyidejű értesítése mellett - írásban felhívja a gyártó figyelmét, hogy tegyen intézkedéseket a kereskedelmi forgalomból való kivonásra.

(3) Külföldről származó lőszer esetén a megállapított hibáról a Vizsgáló tájékoztatja a C.I.P. Állandó Irodát. A lőszernek a felhasználóra vagy annak környezetére való veszélyessége esetén a Vizsgáló köteles értesíteni az illetékes rendőrhatóságot.

23. § E rendelet alkalmazásában lőszernek kell tekinteni a kézilőfegyverek, az ipari lövőkészülékek, a gáz- és riasztófegyverek lövésfolyamatában használt, hüvelyből, csappantyúból (gyúelegyből, iniciáló eszközből), lőporból (hajtóanyagból) és lövedékből álló, illetve ezek közül legalább három olyan elemet tartalmazó eszközöket, amelyekkel lövés adható le.

24. § Ez a rendelet a kihirdetését követő 3. napon lép hatályba.

Melléklet a 64/1996. (XII. 27.) IKIM rendelethez[16]