97/1996. (VII. 10.) Korm. rendelet

az önkéntes kölcsönös biztosító pénztárak egyes gazdálkodási szabályairól szóló 6/1994. (I. 21.) Korm. rendelet módosításáról

Az önkéntes kölcsönös biztosító pénztárakról szóló 1993. évi XCVI. törvény (a továbbiakban: Öpt.) 37. §-ának (2) bekezdésében és 78. §-ában foglalt felhatalmazás alapján a Kormány a következőket rendeli el:

1. § Az önkéntes kölcsönös biztosító pénztárak egyes gazdálkodási szabályairól szóló 6/1994. (I. 21.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R.) 2. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"2. § (1) A pénztár működtetésére és szolgáltatásainak teljesítésére használt tárgyi eszközök, illetve az ilyen tárgyi eszközök megteremtését szolgáló beruházások kivételével a pénztár eszközeit (a továbbiakban: befektetett pénztári eszközök) kizárólag az 1. számú mellékletben meghatározott befektetési formákba (a továbbiakban: befektetési formák) fektethetik be, illetve eszközeiket ilyen befektetési formákban tarthatják.

(2) A pénztár csak saját eszközeit fektetheti be.

(3) A pénztár külföldi befektetéseit, a befektetési forma és a befektetés értékének megjelölésével, köteles bejelenteni a Pénztárfelügyeletnek. A devizahatósági engedélyezésre a devizajogszabályokban foglaltak irányadók.

(4) A pénztár köteles befektetett pénztári eszközeit az 1. számú mellékletben meghatározott portfoló osztályokba sorolni és nyilvántartani."

2. § Az R. 7. §-a helyébe az alábbi rendelkezés lép:

"7. § (1) A pénztár befektetett pénztári eszközein belül,

a) az I. portfolió osztályba tartozó eszközök aránya legalább 10%,

b) az I. és II. portfolió osztályba tartozó eszközök aránya együttesen legalább 40% kell legyen,

c) a III. portfolió osztályba tartozó eszközök aránya legfeljebb 60%,

d) a IV. portfolió osztályba sorolt eszközök aránya legfeljebb 30% lehet.

(2) A pénztár házipénztárában, annak napi zárásakor legfeljebb 500 000 Ft készpénz tartható."

3. § Az R. 10. §-a helyébe az alábbi rendelkezés lép:

"10. § A pénztár ugyanazon értékpapír-forgalmazónak adott, még nem teljesült értékpapír-bizományosi megbízásainak árfolyamértéke nem haladhatja meg a pénztár befektetett pénztári eszközeinek 25%-át."

4. § Az R. 11. §-a helyébe az alábbi rendelkezés lép:

"11. § (1) A pénztári befektetések 6-7., valamint 10. §-okban megjelölt szabályozási mértékeit a számviteli szabályok alkalmazásával a befektetett eszközök könyv szerinti értéke alapján kell megállapítani.

(2) A pénztárnak a számviteli rendelet előírásai szerint negyedévenként igazolnia kell a befektetési és likviditási keretszabályoknak történő megfelelést.

(3) A (2) bekezdés szerinti beszámolási időszakok között a pénztári befektetések tényleges arányai kizárólag a III-IV. portfolió osztályok esetében és legfeljebb 3%-os mértékig térhetnek el az előírt mértékektől.

(4) Amennyiben a befektetett pénztári eszközök befektetésének arányai a támogató adománya vagy az induló vagyon összetétele miatt eltérnek a 6-7. §-okban megjelölt mértékektől, az eltérésről a Pénztárfelügyeletet a befektetési és likviditási jelentés benyújtásával egyidejűleg értesíteni kell.

(5) A Pénztárfelügyelet az eltérés mértékének és a pénztári eszköz befektetési formájának figyelembevételével dönt a 6-7., valamint 10. §-okban foglalt keretszabályoknak történő megfelelés helyreállításának idejéről és módjáról."

5. § Az R. 12. §-a helyébe az alábbi rendelkezés lép:

"12. § (1) A pénztár a befektetett pénztári eszközök letéti kezelését önálló letétkezelő szervezetre bízhatja. Kötelező letétkezelő igénybevétele, ha a pénztár fedezeti és működési alapjának együttes állománya meghaladja a 30. § (1) bekezdésében meghatározott mértéket.

(2) A pénztári letétkezelő az alábbi feladatokat együttesen végzi:

a) gondoskodik a pénztár által átadott befektetett pénztári eszközök letéti őrzéséről;

b) ellátja a pénztár, illetve a pénztár felhatalmazottja által adott adásvételi megbízásokkal (ügyletekkel) kapcsolatos technikai teendőket;

c) értékpapírszámlát vezet a pénztár számára;

d) ellátja az értékpapírok, illetve pénztári eszközök hozamának elszámolásával, valamint a letétként kezelt értékpapír-állomány értékelésével kapcsolatos tevékenységet;

e) beszedi a letétként kezelt befektetéseken képződő kamatot, osztalékot, törlesztést és egyéb járandóságokat;

f) ellátja a pénztár befektetési üzletmenetét végző szervezetek ellenőrzését."

6. § Az R. 13. §-ának (2)-(3) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép, valamint kiegészül az alábbi (4) bekezdéssel:

"(2) Egy pénztárnak - a letétkezelési szerződés felmondási idejének tartamát kivéve - egy letétkezelője lehet.

(3) A pénztár nem bízhatja meg pénztári letétkezeléssel azt a szervezetet,

a) amely a pénztár pénzeszközeinek befektetését vagy befektetett eszközeinek adásvételét végzi,

b) amelyhez a pénztár befektetési üzletmenetét részben vagy egészben kihelyezi,

c) amely ellen csőd- vagy felszámolási eljárás van folyamatban, illetve amely ellen a tárgyévet megelőző két évben csődeljárást folytattak le,

d) amely 10%-ot meghaladó mértékben közvetlenül vagy közvetve tulajdonosa a pénztár vagyonkezelőjének,

e) amelynek 10%-ot meghaladó mértékben tulajdonosa olyan természetes vagy jogi személy, aki a pénztár vagyonkezelőjében 10%-ot meghaladó mértékű tulajdonnal rendelkezik.

(4) A pénztár befektetési döntéseinek meghozatalára feljogosított személy vagy a döntéshozó testület tagja nem lehet a letétkezelő tulajdonosa, vezető tisztségviselője, vezető állású alkalmazottja. E rendelkezést nem kell alkalmazni, ha a pénztárnak van vagyonkezelője."

7. § Az R. 15. §-a helyébe az alábbi rendelkezés lép:

"15. § A pénztári letétkezelő tevékenységét a pénztár érdekében, a letétkezelésre vonatkozó megbízásoknak megfelelően köteles végezni. Amennyiben a pénztár befektetéseinek összetétele nem felel meg a 6-7. §-ban foglalt előírásoknak, az ennek bekövetkeztét követő 3 munkanapon (bank esetében banki napon) belül a letétkezelő köteles erről a pénztárat és - ha van - a pénztár vagyonkezelőjét értesíteni. A letétkezelő a jogszabályba ütköző megbízásokat köteles visszautasítani."

8. § Az R. 19. §-a helyébe az alábbi rendelkezés lép:

"19. § (1) A pénztár befektetési üzletmenetét olyan, a Magyar Köztársaságban bejegyzett korlátolt felelősségű társasághoz vagy névre szóló részvényekkel rendelkező részvénytársasághoz helyezheti ki, amely

a) értékpapír és társasági részesedés kezelésére;

b) nyugdíjalap kezelésére;

c) a 18. §-ban meghatározott vagyonkezelési feladatok ellátását szolgáló pénzügyi közvetítő tevékenység végzésére

jött létre és megfelel a (2)-(4) bekezdésekben meghatározott feltételeknek.

(2) Pénztári vagyonkezelő lehet az az (1) bekezdésben meghatározott társaság,

a) amely rendelkezik a vagyonkezeléshez szükséges személyi és tárgyi feltételekkel;

b) amely legalább 20 millió forint készpénzben teljesített alaptőkével vagy törzstőkével rendelkezik,

c) amely rendelkezik olyan büntetlen előéletű alkalmazottal vagy személyes közreműködésre kötelezett taggal, akinek felsőfokú végzettsége, az Állami Értékpapír és Tőzsdefelügyelet által elfogadott vizsgája és legalább kétéves szakmai gyakorlata van.

(3) Nem bízható meg vagyonkezeléssel az a gazdasági társaság,

a) amelynek tulajdonosa, vezető állású dolgozója, vezető tisztségviselője a pénztár alkalmazottja vagy a pénztár tisztségviselője,

b) amely ellen csőd- vagy felszámolási eljárás van folyamatban, illetve, amellyel szemben az üzletmenet-kihelyezést megelőző 2 évben csődeljárást folytattak le,

c) amelynek vezető állású dolgozója, vezető tisztségviselője a pénztár letétkezelőjének vezető állású dolgozója, vezető tisztségviselője,

d) amely 10%-ot meghaladó mértékben közvetlenül vagy közvetve tulajdonosa a pénztár letétkezelőjének,

e) amelynek 10%-ot meghaladó mértékben tulajdonosa olyan természetes vagy jogi személy, aki a pénztár letétkezelőjében 10%-ot meghaladó mértékű tulajdonnal rendelkezik."

9. § Az R. 21. §-ának (4) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép:

"(4) Az üzletmenet-kihelyezésre vonatkozó szerződésben a pénztár köteles rendelkezni a kezelésbe átadott vagyon rendszeres értékeléséről, valamint arról, hogy a vagyonkezelő mely esetekben és milyen mértékben felel a kezelésbe átadott pénztári vagyon értékének esetleges csökkenéséért."

10. § Az R. 23. §-a helyébe az alábbi rendelkezés lép:

"23. § (1) A pénztár a működési és a likviditási alap terhére legfeljebb 12 havi lejáratú pénzintézeti hitelt vagy kölcsönt vehet fel.

(2) A felvett hitel vagy kölcsön kamatokkal növelt összege nem haladhatja meg a két alap együttes - a hitel vagy a kölcsön futamidejére tervezett, és a pénztár éves pénzügyi tervében meghatározott - bevételeinek 30%-át."

11. § Az R. 24. §-ának (1) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép:

"24. § (1) A nyugdíjpénztári pénztártag részére tagi kölcsön egy alkalommal, a várakozási idő 3. évét követően nyújtható."

12. § Az R. 25. §-a helyébe az alábbi rendelkezés lép:

"25. § (1) Amennyiben a pénztár a szolgáltatást olyan intézménytől vásárolja meg, amely az alaptevékenység keretében egészségügyi szolgáltatásokat is végez, a pénztár és a szolgáltatást nyújtó intézmény írásba foglalt szerződéséből egyértelműen és elkülöníthetően megállapítható kell legyen a pénztár által szervezett szolgáltatás kiegészítő jellege.

(2) Az egészségpénztár és az önsegélyező pénztár évente az éves pénztári beszámoló kiegészítő mellékleteként a 2. számú melléklet szerinti táblázatot készíti el."

13. § Az R. IV. Részének címe helyébe az alábbi cím lép:

"IV. Rész

A pénztárak biztosításmatematikai előírásai és pénzügyi tervezésének egyes szabályai"

14. § Az R. 29. §-át követően az alábbi 29/A-29/B. §-okkal egészül ki:

"29/A. § (1) A pénztár éves terve a tervet elfogadó közgyűlés évének április hó 1. napjától az azt követő év március hó 31. napjáig terjedő időszakra vonatkozik. A pénzügyi terv azonosítására az a naptári év szolgál, amelyikben elfogadásra kerül. Egy meghatározott naptári évre vonatkozó éves pénztári beszámolóban az értékelést a megelőző évvel azonosított pénzügyi terv utolsó negyedévére és az adott évvel azonosított pénzügyi terv első három negyedévére vonatkozó tervrészek alapján kell elvégezni.

(2) A pénztár éves tervét negyedéves bontásban kell elkészíteni. A tervbeni részidőszakok fordulónapjai egybeesnek a negyedéves beszámolók fordulónapjaival. A tervben a naptári év végi fordulónapi állapotnak szerepelnie kell.

(3) Az éves tervben (segédinformációként) fel kell tüntetni a megelőző naptári év fordulónapjának vonatkozó tényadatait.

(4) A hosszú távú terv tervezési időszakának kezdő-, illetve zárónapja rendre az Öpt. előírásaiból adódó évek április hó 1., illetve március hó 31. napja.

(5) Önsegélyező pénztári szolgáltatást is nyújtó egészségpénztár pénzügyi tervében elkülönítetten kell megjeleníteni az egészségpénztári, illetve az önsegélyező pénztári szolgáltatásokra vonatkozó adatokat.

(6) 1997. január 1-je után a pénzügyi tervet a Pénztárfelügyelet által kiadott formanyomtatványon vagy azzal megegyező szerkezetű dokumentumban kell a Pénztárfelügyeletnek benyújtani.

29/B. § (1) Az Öpt. 44. §-a (1) bekezdésének c) pontjában előírt átalakulási tervre vonatkozóan az Öpt. 62. §-a (5) bekezdésének az induló gazdálkodási tervre előírt szabályait kell alkalmazni, a következő eltérésekkel:

a) a tervnek az alapításkori vagyon helyett a jogutód pénztár vagyonát kell tartalmaznia,

b) az Öpt. 62. §-a (5) bekezdésének b) pontja szerinti kimutatást nem kell tartalmaznia.

(2) Az Öpt. 44. §-a (1) bekezdésének c) pontja szerinti vagyonmérleg-tervezet a jogutód pénztárnak az összeolvadás, beolvadás vagy szétválás napjára vonatkozó, a 7/1994. (I. 21.) Korm. rendelet 10-22. §-aiban meghatározott, legfeljebb 60 napos leltárral alátámasztott mérlege."

15. § Az R. 30. §-ának (1) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép:

"30. § (1) Amennyiben a pénztár tárgyévi nyitómérlegében a fedezeti és likviditási alap együttes állománya nem haladja meg a 20 millió forintot (a továbbiakban: szabályozási szint), a pénztár befektetéseire e rendelet 6-7., 10-15. §-aiban foglaltak nem vonatkoznak, ugyanakkor a pénztár köteles a pénztári alapok tárgyévben képződő pénztári befektetett eszközeit az 1. számú mellékletben meghatározott I. és II. portfolió osztályba tartozó befektetési formákba fektetni."

16. § Az R. 1. számú melléklete helyébe e rendelet 1. számú melléklete lép.

17. § Az R. 2. számú mellékletének címe a következőre változik:

"Az egészségpénztár, illetve az önsegélyező pénztár szolgáltatási adatai"

18. § (1) E rendelet 1996. augusztus 31-én lép hatályba. Egyidejűleg az R. 5. §-a, 6. §-ának (1) bekezdése, 8-9. §-ai, 26. §-a és az R. 3. számú melléklete hatályát veszti.

(2) Ahol az R. "szabad pénztári eszköz"-t, illetőleg "kockázati osztály"-t említ, azon az e rendelet szerinti "befektetett pénztári eszköz"-t, illetőleg "portfolió osztály"-t kell érteni.

(3) Az e rendelet kihirdetéséig megkötött értékpapír-letétkezelési szerződések esetében az e rendelet 5-6. §-ával megállapított 12. § (2) bekezdése és a 13. § (2), (4) bekezdése szerinti előírásokat 1997. január 1-jétől kell teljesíteni.

(4) Az e rendelet kihirdetéséig megkötött vagyonkezelési szerződések esetében az e rendelet 8. §-ával megállapított 19. § (1)-(3) bekezdése, és a 9. §-sal megállapított 21. § (4) bekezdése szerinti előírásokat 1997. január 1-jétől kell teljesíteni.

(5) 1997. első negyedévében a közgyűlés eltérő rendelkezése hiányában a pénztár gazdálkodását az 1996. évre vonatkozó éves vagy a hosszú távú terve alapján folytathatja.

(6) A 7/1994. (I. 21.) Korm. rendelet 4. számú melléklete kiegészül az e rendelet 2. számú mellékletében foglaltakkal.

Horn Gyula s. k.,

miniszterelnök

1. számú melléklet a 97/1996. (VII. 10.) Korm. rendelethez

"1. számú melléklet a 6/1994. (I. 21.) Korm. rendelethez

A pénztár befektetett pénztári eszközeinek portfolió osztályai és befektetési formái

1. Az I. portfolió osztályba tartozó eszköznek minősül:

a) a legfeljebb 1 éves lejáratú állampapír;

b) a legfeljebb 1 éves lekötésű pénzintézeti betét;

c) a pénztári pénzforgalmi számla szabad pénzeszközei;

d) a magyar állami garanciával fedezett, 1 évnél rövidebb lejáratú értékpapír.

2. A II. portfolió osztályba tartozó eszköznek minősül:

a) a központi költségvetés, valamint a jegybank által kibocsátott, 1 évnél hosszabb lejáratú értékpapír a kárpótlási jegyek kivételével;

b) a jelzáloghitelezésre feljogosított pénzintézet által kibocsátott záloglevél;

c) a nemzetközi pénzügyi szervezetek által Magyarországon kibocsátott, illetve forgalomba hozott, 1 évnél hosszabb lejáratú kötvény;

d) a magyar állami garanciával fedezett, 1 évnél hosszabb lejáratú értékpapír;

e) olyan állam kormánya által garantált értékpapír, amellyel a Magyar Köztársaságnak érvényes befektetésvédelmi egyezménye van;

f) olyan nyílt végű befektetési alap befektetési jegye, amely kezelési szabályzata szerint csak az I-II. portfolió osztályba tartozó eszközökbe fektethet be;

g) a jelzáloggal vagy pénzintézeti garanciával fedezett, 1 évnél rövidebb lejáratú kötvény;

h) az OECD tagországokban kibocsátott, devizabelföldiek által korlátozás nélkül megvásárolható állampapír.

3. A III. portfolió osztályba tartozó eszköznek minősül:

a) a tőzsdén jegyzett részvény, kötvény, befektetési jegy;

b) a jelzáloggal vagy pénzintézeti garanciával fedezett, 1 évnél hosszabb lejáratú kötvény;

c) a pénztárak közös ingatlan vagy értékpapír alapja által kibocsátott, az a) pontba nem tartozó befektetési jegy;

d) a kihelyezett kiegészítő vállalkozás üzletrésze;

e) olyan nyílt végű befektetési alap befektetési jegye, amely kezelési szabályzata szerint csak az I-III. portfolió osztályokba tartozó eszközökbe fektethet be;

f) olyan zárt végű befektetési alap befektetési jegye, amely kezelési szabályzata szerint csak az I-II. portfolió osztályokba tartozó eszközökbe fektethet be;

g) az egy évnél hosszabb lekötésű banki betét;

h) az OECD tagországokban kibocsátott, devizabelföldiek által korlátozás nélkül megvásárolható értékpapír.

4. A IV. portfolió osztályba tartozó eszköznek minősül:

a) a tőzsdén forgalmazott részvény;

b) a kárpótlási jegy;

c) a pénzintézet által kibocsátott értékpapír jellegű okirat;

d) az önkormányzat vagy részvénytársaság által nyilvánosan forgalomba hozott értékpapírok;

e) a III. portfolió osztályba be nem sorolt vállalkozásbeli tagság, illetve üzletrész;

f) a tagi kölcsön;

g) a terheletlen ingatlan vagy egyéb földtulajdon.

5. Amennyiben a pénztár az induló vagyon részeként vagy támogató adományaként az I-IV. portfolió osztályba nem tartozó befektetett pénztári eszköznek minősített befektetéssel rendelkezik, azt portfolió osztályba be nem sorolt befektetett pénztári eszközként kell kimutatni.

6. A pénztár köteles a portfolió osztályba be nem sorolt befektetett pénztári eszközöket a tulajdonba kerülést követő 1 éven belül a portfolió osztályokba sorolt befektetési formák valamelyikébe átalakítani.

7. a) A külföldön kibocsátott értékpapírok, illetve a külföldön bejegyzett tulajdonrész, üzletrész, külföldi ingatlan értéke nem haladhatja meg a befektetett pénztári eszközök 5%-át.

b) A Magyarországon bejegyzett tőzsdéken bevezetett tőzsdei származékos termékekre vonatkozó kötések értéke, a kötési árfolyamon számítva, nem haladhatja meg a befektetett pénztári eszközök 10%-át. Más tőzsdén és tőzsdén kívül a pénztár származékos termékre vonatkozó szerződést nem köthet."

2. számú melléklet a 97/1996. (VII. 10.) Korm. rendelethez

A befektetett pénztári eszközök besorolásáról a pénztár negyedéves jelentésében

1. A 7/1994. (I. 21.) Korm. rendelet 4. számú melléklete szerinti befektetési és likviditási jelentés (a továbbiakban: jelentés) kitöltése során az e rendelet 1. számú mellékletében szereplő

a) magyar állami garanciával fedezett, 1 évnél rövidebb lejáratú értékpapírt a jelentés 011. rovatában (rövid lejáratú állampapírok);

b) az OECD tagországokban kibocsátott, devizabelföldiek által korlátozás nélkül megvásárolható állampapírt a jelentés 021. rovatában (hosszú lejáratú állampapírok);

c) a jelzáloggal vagy pénzintézeti garanciával fedezett, 1 évnél rövidebb lejáratú értékpapírt, valamint az olyan nyílt végű befektetési alap befektetési jegyét, amely kezelési szabályzata szerint csak az I-II. portfolió osztályba tartozó eszközökbe fektethet be a jelentés 023. rovatában (hosszú lejáratú, garanciával fedezett egyéb értékpapír);

d) az olyan zárt végű befektetési alap befektetési jegyét, amely kezelési szabályzata szerint csak az I-II. portfolió osztályokba tartozó eszközökbe fektethet be, valamint az 1 évnél hosszabb lekötésű banki betétet a jelentés 032. rovatában (egyéb befektetési jegy);

e) az OECD tagországokban kibocsátott, devizabelföldiek által korlátozás nélkül megvásárolható értékpapírt a jelentés 031. rovatában (tőzsdén jegyzett, az I. és II. osztályba be nem sorolt értékpapír);

f) a kárpótlási jegyet a jelentés 041. rovatában (tőzsdén forgalmazott értékpapírok) kell feltüntetni.