7/1994. (I. 21.) Korm. rendelet

az önkéntes kölcsönös biztosító pénztárak beszámolási és könyvvezetési kötelezettségéről

A számvitelről szóló 1991. évi XVIII. törvény (a továbbiakban: Szt.) 94. § b) pontjában, valamint az önkéntes kölcsönös biztosító pénztárakról szóló 1993. évi XCVI. törvény (a továbbiakban: Öpt.) 78. §-ában foglalt felhatalmazás alapján, figyelemmel az önkéntes kölcsönös biztosító pénztárak (a továbbiakban: pénztár) gazdálkodásainak sajátosságaira a Kormány a következőket rendeli el:

A rendelet hatálya

1. § A rendelet hatálya az Szt. 3. §-ának (3) bekezdésében megjelölt egyéb szervezetek közül az Öpt. 1. §-ában meghatározott pénztárakra terjed ki.

Beszámolási kötelezettség

(Szt. 4. és 11. §-aihoz)

2. § (1) A pénztár beszámolási kötelezettsége vagyoni, jövedelmi helyzetének, befektetései hatékonyságának, a biztosításmatematikai elvek módszertani érvényesülésének, a tagok befizetései értékállóságának alakulására, a pénzügyi terv teljesítésére terjed ki.

(2) A beszámolónak tükröznie kell a szolgáltatások tervezett szintjéhez képest azok tényleges megvalósulását.

(3) A beszámolónak a pénztár eredményét a fedezet, a működés és a likviditás tekintetében elkülönítetten kell tartalmaznia.

3. § (1) A pénztár beszámolási kötelezettsége

a) rendszeres;

b) eseti

adatszolgáltatásra terjed ki.

(2) Rendszeres beszámoló

a) az éves pénztári beszámoló;

b) a negyedéves jelentés.

(3) Eseti beszámolót kell készíteni, ha

a)[1]

b) az Öpt. 65. §-ának (1) bekezdése alapján a Pénztárfelügyelet a pénztárt beszámoltatja;

c)[2]

d) a pénztár más pénztárral egyesül, több pénztárrá szétválik, megszűnik, illetve felszámolják.

(4) Az eseti beszámolók tartalma azonos az éves pénztári beszámoló tartalmával.

Könyvvezetési kötelezettség

(Szt. 12., 14. és 15. §-aihoz)

4. § A pénztár a vagyoni és a pénzügyi helyzetére ható eseményekről a kettős könyvvitel rendszerében - e rendeletben rögzített szabályok szerint - pénzforgalmi szemléletű nyilvántartást vezet, amelyet a naptári év végével zár le.

5. § (1) A vállalkozás folytatásának elve a pénztár tevékenysége folyamán oly módon érvényesül, hogy a pénztári beszámolónak tükröznie kell a szolgáltatások színvonalában, körében, szerkezetében, összetételében bekövetkezett változásokat is. A pénztári beszámoló a hosszú távú és az éves pénzügyi tervek készítéséhez biztosítja a megbízható bázisadatokat.

(2) A teljesség elvének érvényesítésénél figyelembe kell venni, hogy a pénztár könyvvezetési kötelezettsége pénzforgalmi szemléletű.

(3) A következetesség elvének megvalósítása érdekében biztosítani kell, hogy az alapok szerkezete, képzése különböző időszakokban, valamint a hosszú távú és az éves pénzügyi tervek a beszámolóval összehasonlíthatók legyenek.

(4) Az összemérés elvének alkalmazásával elkülönítetten kell figyelembe venni a fedezeti, a működési és a likviditási alaphoz kapcsolódó bevételeket és ráfordításokat. Bevételként a ténylegesen befolyt (beszedett) bevételeket, ráfordításként a ténylegesen teljesített kiadásokat kell a könyvvitelben kimutatni.

(5) Az óvatosság elvének alkalmazásánál az Öpt. 3. §-ának (2) bekezdését is figyelembe kell venni.

(6) A bruttó elszámolás elvét mindhárom alap (fedezeti, működési és likviditási) elszámolásánál alkalmazni kell.

(7) Az időbeli elhatárolás elve a naptári évre készülő pénzforgalmi teljesítésről összeállított beszámoló miatt a pénztáraknál nem alkalmazható.

(8) A valódiság, a világosság, a folytonosság és az egyedi értékelés elvét a pénztárak az Szt.-ben foglalt általános előírások szerint alkalmazzák.

A pénztári beszámolóra vonatkozó általános szabályok

(Szt. 16-19. §-aihoz)

6. § (1)[3] A pénztár az éves pénztári beszámolót a naptári évről december 31-i fordulónappal köteles elkészíteni a Pénztárfelügyelet által kiadott nyomtatványgarnitúra űrlapjainak kitöltésével és két példányban legkésőbb a következő év április 15-ig a Pénztárfelügyeletnek megküldeni.

(2)[4] A negyedévenként készítendő pénzforgalmi jelentést, valamint a befektetési és likviditási jelentést a Pénztárfelügyelet által kiadott nyomtatványgarnitúra űrlapjainak kitöltésével a negyedévet követő hónap 20-áig kell két példányban megküldeni a Pénztárfelügyeletnek.

(3)[5]

(4) A 3. § (3) bekezdés b) pontja szerinti beszámoló elkészítésének határidejét a Pénztárfelügyelet esetenként határozza meg.

(5) A 3. § (3) bekezdés d) pontja szerinti beszámolót a közgyűlés döntését követően 30 napon belül kell elkészíteni, és a Pénztárfelügyeletnek 2 példányban megküldeni.

(6) A pénztár az éves beszámolót, a pénzforgalmi jelentést és a befektetési és likviditási jelentést az e rendelet mellékleteiben meghatározott formában készíti el.

7. § (1) Az éves pénztári beszámoló részei:

a) mérleg;

b) eredménykimutatás;

c) kiegészítő mellékletek;

d) üzleti jelentés.

(2) A negyedéves jelentés részei:

a) pénzforgalmi jelentés;

b) befektetési és likviditási jelentés.

8. § A mérlegben az eszközöket és a forrásokat, a pénzforgalmi jelentésben a bevételeket és kiadásokat bruttó módon kell kimutatni.

9. § A pénztári beszámolót és a pénzforgalmi jelentést a hely és a kelet feltüntetésével az igazgatótanács elnöke és az ügyvezető írja alá.

A mérleg tételeinek tartalma

(Szt. 20-23. és 25-28. §-aihoz)

10. § A mérleg tagolását és tételeinek részletezését az 1. számú melléklet tartalmazza.

11. § (1) A mérlegben eszközként a befektetett eszközöket és a forgóeszközöket kell kimutatni.

(2) Az eszközök minősítése annak figyelembevételével történik, hogy azt a pénztár tartósan - egy éven túl -, vagy egy éven belül használja működéséhez.

(3) A pénztár a (2) bekezdés szerinti minősítést saját hatáskörben dönti el, pénztári feladatának és szolgáltatásainak figyelembevételével.

12. § (1) A mérlegben ki kell mutatni az immateriális javakon belül a pénztár által működési feltételeinek biztosítása, szolgáltatásai teljesítése érdekében vásárolt, valamint az induló vagyonként megállapított és forgalomképes vagyonértékű jogokat, szellemi termékeket stb.

(2)[6] Tárgyi eszközként kell kimutatni - függetlenül attól, hogy üzembe helyezésük megtörtént-e vagy sem - minden olyan telket, épületet, építményt, gépet, berendezést, felszerelést, járművet stb., amely a pénztár tulajdonát képezi és a pénztár működését tartósan, legalább egy éven túl szolgálja.

(3) A pénztár döntésétől függően a kis értékű - 20 ezer forint egyedi beszerzési, előállítási érték alatti - tárgyi eszközök beszerzési, előállítási költsége folyó kiadásként egy összegben elszámolható. Ez esetben csak az új - használatba nem vett - kis értékű tárgyi eszközöket kell a mérlegben kimutatni.

(4) A pénztárnak a befektetett pénzügyi eszközök között kell kimutatnia a tagság érdekében - a befektetési szabályokban előírtaknak megfelelően - tartós hozam elérése céljából eszközölt befektetéseit, ideértve a közös befektetési alapba történő befizetéseket is.

(5) A befektetett pénzügyi eszközök között, adott kölcsönként kell kimutatni - a hitelnek nem minősülő - a pénztár saját alkalmazottja részére nyújtott munkáltatói lakástámogatás visszafizetendő összegét.

(6)[7] Üzemeltetésre, kezelésre átadott eszközként kell kimutatni a pénztár tulajdonát képező azon tárgyi eszközöket, amelyeket nem működési célból használ és nem részesedésként mutat ki a mérlegben, hanem jövedelemszerzés vagy hozam elérése érdekében más gazdálkodó szervnél működtet. Itt kell kimutatni az egészségpénztárnak a tulajdonában lévő egészségügyi intézmény tárgyi eszközeit abban az esetben, ha azokat nem a pénztár saját maga üzemelteti, hanem üzemeltetésüket, kezelésüket más gazdálkodó szervre bízza.

(7) Az immateriális javak és a tárgyi eszközök mérlegben kimutatott értékének meghatározásakor a megszerzéséért fizetett ellenértékből, beszerzési, illetve előállítási költségből le kell vonni az e rendelet szerint elszámolt értékcsökkenés összegét.

(8) A részesedések és az értékpapírok értékvesztését az Szt. 39. §-ának (3) és (4) bekezdése szerint kell év végén a mérlegben kimutatott érték meghatározásakor elszámolni.

13. § (1) A mérlegben készletként csak a teljes értékű, új (raktárban lévő) készleteket kell kimutatni.

(2) Készletnek minősülnek a vásárolt és saját termelésű anyagok és áruk, a betétdíjas göngyölegek, az alvállalkozói teljesítmények, valamint a befejezetlen termelés és félkész termékek, a késztermékek.

(3)[8] Követelésként kell a mérlegben kimutatni az esedékességig nem teljesített tagdíjat, munkáltatói hozzájárulást, alapításkor a támogató írásos nyilatkozata alapján a felajánlott támogatást, a rendszeres támogatást, a pénztár által - kiegészítő vállalkozási tevékenység keretében - teljesített és az igénybe vevő által elismert termék értékesítéséből és szolgáltatás nyújtásából származó - általános forgalmi adót is tartalmazó - fizetési igényeket. Itt kell továbbá kimutatni a befektetett eszközök értékesítéséből, továbbá a befektetések hozamából származó, december 31-ig időarányosan járó és a befektetésre vonatkozó szerződés szerint december 31-ig pénzügyileg is teljesítendő, de nem realizálódott összegeket.

(4) Értékpapírok között kell kimutatni a forgatási céllal, átmeneti jelleggel - egy évnél nem hosszabb lejárattal - vásárolt kötvényeket, kincstárjegyeket, befektetési jegyeket, egyéb pénzintézeti értékpapírokat stb.

(5) A pénztár a pénzeszközök között mutatja ki a pénzintézettel szembeni elszámolási és betétszámláin lévő pénzköveteléseit, valamint készpénzállományát.

(6)[9] Az egyéb aktív pénzügyi elszámolások között kell kimutatni a végleges kiadásként el nem számolható kifizetéseket. Itt kell kimutatni a működéssel kapcsolatos - szolgáltatások igénybevételéhez, készletek beszerzéséhez, alkalmazottakhoz kapcsolódó - előlegeket, tagi kölcsönöket, a függő kiadásokat (téves kifizetések és terhelések), valamint az aktív pénzforgalmi átvezetésként elszámolandó bankszámlák közötti, illetve a bankszámla és a házipénztár közötti pénzforgalmat, továbbá a vagyonkezelővel és értékpapír-forgalmazóval kapcsolatos elszámolásokat.

14. §[10] A mérlegben forrásként kell kimutatni a saját tőkét, az alapok tartalékait és a kötelezettségeket. A pénztár saját forrását képezi a saját tőke és az alapok tartalékai.

15. § (1) A pénztár induláskori eszközeinek forrását képezi az induló tőke. A mérlegben az induló tőkét az alapszabályban meghatározottak szerint kell részletezni.

(2) A működési alap induló tőkéjét képezik az induláskor meglévő immateriális javaknak és a tárgyi eszközöknek alapszabály szerint meghatározott hányada. Az induláskor meglévő tárgyi eszközöknek az alapszabály szerint meghatározott - a működési alap induló tőkéjét nem képező - hányada a likviditási alap induló tőkéje.

(3) A mérlegben negatív előjelű induló tőke nem mutatható ki.

(4)[11] Tőkeváltozásként kell kimutatni a saját forrásban bekövetkezett változásokat. A mérlegben a pozitív előjelű tőkeváltozás a saját forrás növekedését, a negatív előjelű változás a saját forrás csökkenését mutatja.

(5)[12] A saját forrás növekedhet:

a) a kis értékű tárgyi eszközök, készletek, követelések, kötelezettségek állományának változásából;

b) a működési alap terhére vásárolt immateriális javak, tárgyi eszközök beszerzési és létesítési költsége miatt, valamint a működési alap terhére elszámolt tárgyi eszközök felújítása miatt;

c) a saját kivitelezésű beruházás, felújítás miatt;

d) a gazdasági társaságba bevitt vagyontárgyak szerződés szerinti értékéből származó rendkívüli növekményből;

e) a kötelezettségek leírása (törlése) miatt;

f) a térítés nélkül átvett tárgyi eszközök értékével.

(6)[13] A saját forrás csökkenhet:

a) a kis értékű tárgyi eszközök, készletek, követelések, kötelezettségek állományának változásából;

b) az immateriális javak, a tárgyi eszközök értékcsökkenéséből, selejtezéséből, értékesítéséből;

c) a követelések leírásából (törléséből);

d)[14] a részesedések, az értékpapírok értékvesztéséből;

e) a gazdasági társaságba bevitt vagyontárgyak szerződés szerinti értékéből származó rendkívüli csökkenés miatt.

16. § (1) A pénztárnak ténylegesen befolyt (befizetett) és bevételként elszámolt bevételeit az Öpt. 36. §-ának (3) bekezdésében foglalt előírások szerint kell a gazdálkodási alapok tartalékaiba helyezni.

(2) A gazdálkodási alapokon belül elkülönítetten kell a mérlegben kimutatni azokat a forrásokat, amelyeknek eszközei a mérlegben a befektetett pénzügyi eszközök között és az értékpapírok között szerepelnek.

(3) Fedezeti alap tartalékaként kell a mérlegben kimutatni az Öpt. 34. §-ának (3) és 36. §-ának (3) bekezdései szerint az alapba helyezett bevételek és az Öpt. 36. § (4) bekezdésének a) pontja szerinti kiadások különbözetét, hozzáadva az előző évben (években) képzett alap maradványát.

(4) Működési alap tartalékaként kell a mérlegben kimutatni az Öpt. 34. §-ának (3) és a 36. §-ának (3) bekezdései szerint alapba helyezett bevételek és a 36. § (4) bekezdésének b) pontja szerinti kiadások különbözetét, hozzáadva az előző évben (években) képzett alap maradványát.

(5) Likviditási alap tartalékaként kell a mérlegben kimutatni az Öpt. 34. §-ának (3) és a 36. §-ának (3) bekezdései szerint alapba helyezett bevételek és a hiányok fedezetére felhasznált összegek különbözetét, hozzáadva az előző évben (években) képzett alap maradványát. Járadékszolgáltatást nyújtó pénztárak az alapon belül szolgáltatási tartalékot elkülönítve is képezhetnek.

17. § (1) A kötelezettségek között kell a mérlegben kimutatni a rövid lejáratú kötelezettségeket és az egyéb passzív pénzügyi elszámolásokat.

(2) A pénztár hosszú lejáratú kötelezettséget a mérlegben nem mutat ki.

(3)[15] Rövid lejáratú kötelezettségnek minősül az áruszállításból és szolgáltatás teljesítéséből származó, a pénztár által elismert - általános forgalmi adót is tartalmazó - kötelezettség, valamint az adóhatósággal, továbbá az Egészségbiztosítási Alappal és a Nyugdíjbiztosítási Alappal szembeni, a mérleg fordulónapjáig esedékes, de nem rendezett kötelezettség.

(4)[16] Az egyéb passzív pénzügyi elszámolások között a pénztár vállalkozási tevékenységéhez kapcsolódó (vevőtől) kapott előlegeket, a függő bevételeket (téves és tisztázatlan befizetések, jóváírások), valamint a passzív pénzforgalmi átvezetésként elszámolandó bankszámlák közötti, illetve a házipénztár és a bankszámla közötti pénzforgalmat kell kimutatni.

A mérlegtételek értékelésének szabályai

(Szt. 30-40. §-aihoz)

18. § A mérlegtételek értékelésénél az 5. §-ban és az Szt. 15. §-ában foglalt alapelveket kell érvényesíteni.

19. § A pénztár az általa teljesítendő szolgáltatásokhoz, illetve működési feladatainak ellátásához - ide nem értve kiegészítő vállalkozási tevékenységét - térítésmentesen (adományként, ajándékként) átvett tárgyi eszközöket, továbbá az induló vagyon nem pénzbeli részét a mérlegben bejegyzett könyvvizsgálóval felbecsültetett forgalmi (piaci) értékben mutatja ki.

20. § (1) A vásárolt készletek a mérlegben tényleges beszerzési áron, átlagos (súlyozott) beszerzési áron, folyamatosan karbantartott elszámolóáron, a hozzárendelt árkülönbözettel együtt értékelhetők.

(2) A mérlegben használt készletek, ideértve a térítésmentesen átvett használt készleteket is, nem mutathatók ki.

21. § (1) Az üzembe helyezett (használatba vett) immateriális javak és tárgyi eszközök után értékcsökkenést kell elszámolni.

(2)[17] Az értékcsökkenést évente egyszer, év végén a december 31-én állományban levő, üzembe helyezett (aktivált) immateriális javak és tárgyi eszközök, továbbá az üzemeltetésre, kezelésre átadott eszközök után kell elszámolni. Az értékcsökkenést a beszerzési vagy előállítási költség (bruttó érték) után kell számítani a következő leírási kulcsok szerint:

vagyoni értékű jogok 16%

egyéb immateriális javak 20%

épületek 2%

építmények 3%

gépek, berendezések, felszerelések 14,5%

kivéve

számítástechnikai és ügyviteltechnikai eszközök 33%

járművek 20%

A mérlegtételek alátámasztása leltárral

(Szt. 42. §-ához)

22. § (1) A mérlegben kimutatott eszközök és kötelezettségek értékét leltárral kell alátámasztani. A leltározás alapján készített leltárnak tételesen kell tartalmazni a pénztár eszközeit és kötelezettségeit, mennyiségben és értékben.

(2) A tárgyi eszközök és az új raktári készletek leltározását a pénztár mennyiségi felvétellel köteles elvégezni.

(3) A leltározás és a selejtezés részletes szabályait a pénztár saját hatáskörében állapítja meg és rögzíti szabályzatban.

(4) Szabályzatban kell rögzíteni a pénztár által meghatározott módon, a mérlegben nem szereplő használt és használatban lévő kis értékű tárgyi eszközök és készletek leltározásának és selejtezésének szabályait.

Az eredménykimutatás, a pénzforgalmi jelentés, a befektetési és likviditási jelentés tagolása és tartalma

(Szt. 43. és 45-50. §-aihoz)

23. § (1) Az eredménykimutatás elkészítésének célja a pénztár tárgyévi eredményének bemutatása és összehasonlítása az előző év eredményével. Ennek megfelelően tartalmazza az eredmény levezetését, alapok szerint részletezve.

(2) Az eredménykimutatásban az eredmény összetevőit a tényleges pénzforgalmi teljesítések alapján kell megállapítani.

(3)[18] A fedezeti alap eredménye a szolgáltatási tevékenységgel, működési alap eredménye a fenntartással (üzemeléssel), a likviditási alap eredménye a garanciális biztosítékokkal kapcsolatos tárgyévben keletkezett nyereséget vagy veszteséget mutatja.

(4) Az eredményt a bevételek és a kiadások különbözeteként kell meghatározni a 2. számú mellékletben meghatározott tagolásban.

24. § (1) A pénzforgalmi jelentés az adott időszakban (negyedévben) befolyt bevételeket, illetve teljesített kiadásokat, valamint a pénzforgalom egyeztetését tartalmazza.

(2) Bevételként, illetve kiadásként a pénzügyileg realizált összegeket kell figyelembe venni.

(3) A pénzforgalmi jelentésben a teljesítéseket a fedezeti, a működési és a likviditási alap tagolásában kell részletezni.

(4) A bevételeket és kiadásokat az Öpt. 34. §-ának (3), illetve (4) bekezdésében foglalt jogcímeknek megfelelően, a 3. számú melléklet szerinti formában kell kimutatni.

(5) A pénzforgalom egyeztetésénél a nyitó pénzkészletből kiindulva a pénzforgalom változását kell bemutatni és a zárópénzkészletet kell megállapítani. A pénzforgalmi jelentésben a tárgynegyedév és a tárgynegyedévet megelőző negyedév adatait egymás mellett kell bemutatni.

25. § (1) A befektetési és likviditási jelentés célja az adott időszakban (negyedévben) a befektetett és szabad pénztári eszközök változásainak és a gazdálkodás szabályairól szóló kormányrendeletben meghatározott befektetési, likviditási, biztonsági szabályoknak történő megfelelés bemutatása.

(2) A befektetett pénztári eszközt könyv szerinti értéken, kockázati osztályok szerinti tagolásban kell részletezni, és a 4. számú melléklet szerinti formában kell kimutatni.

(3) A befektetett pénztári eszközök kockázati osztályokba történő besorolásánál a mérleg Befektetett eszközök és Forgóeszközök fejezeteiből kell kiindulni a 6. számú melléklet figyelembevételével.

(4) A tárgynegyedévi kockázati osztályok szerint részletezett állomány bemutatása után a mellékletben fel kell tüntetni a tárgynegyedév nyitóállományát és az állományváltozást. Kockázati osztályonként be kell számolni a befektetési arányok alakulásáról és a jelentős részesedéssel bíró befektetésekről is.

Kiegészítő melléklet

(Szt. 51-55. §-aihoz)

26. § (1) A kiegészítő melléklet célja a pénztár tevékenységének részletes bemutatása, az alapszabályban meghatározott feladatok teljesítésének értékelése.

(2) A kiegészítő melléklet tartalmazza azokat a részletes információkat, amelyek a tulajdonosok (tagság) részére a pénztár vagyonáról, jövedelmi helyzetéről a megbízható és valós összképet tükrözik.

(3) A kiegészítő melléklet számszaki részből és szöveges indokolásból tevődik össze.

(4) A kiegészítő melléklet számszerű kimutatása a pénztári alapok alakulását tartalmazza.

(5) A szöveges részben kell ismertetni azokat a körülményeket, amelyek meghatározó jelleggel befolyásolták a pénztár gazdálkodását. Rögzíteni kell azokat az eseményeket, amelyek a pénzügyi terv teljesítését megakadályozták, az éven belüli ütemezésnél az eltéréseket okozták. Be kell mutatni a rendkívüli eseményeket és azokat a tényezőket, amelyek a pénzügyi helyzetre, ezen belül a befektetésekre, a befektetési szabályok érvényesülésére, az eszközök nagyságára és összetételére hatással voltak.

(6) A szöveges magyarázatnak ki kell terjednie az alapok alakulását befolyásoló tényezőkre is. Az alapok alakulását a hosszú távú terv tükrében kell elemezni, különös figyelmet fordítva az alapok egymás közötti helyes arányának vizsgálatára.

(7) Amennyiben a pénztár a fedezeti alap hiánya miatt átcsoportosít a likviditási alapból, akkor ennek okát részletesen be kell mutatni. Ugyancsak foglalkozni szükséges a visszapótlási kötelezettséggel és annak feltételeivel, biztosítékaival.

(8) Elemző értékelésben be kell mutatni a szolgáltatások igénybevételéért teljesített kifizetéseket és a szolgáltatások volumenét, színvonalát, az összhang érvényesülésének gyakorlatát.

(9) A pénztári taglétszám alakulását az alapszabály szerinti feladatokkal összefüggésben kell bemutatni. Számot kell adni arról, hogy a munkáltatói kötelezettségvállalások megállapodásnak megfelelően teljesültek-e a beszámolási időszakban.

(10) A pénztár kiegészítő vállalkozási tevékenysége és a szolgáltatási feladatok összhangját biztosító intézkedések bemutatására, a vállalkozási tevékenység jövedelmezőségének értékelésére és szerepére a működési kiadások finanszírozásában, a szöveges indokolásban ki kell térni.

(11) A szöveges értékelés részét képezi a pénztár alkalmazotti állományának a bemutatása, ideértve a bér- és létszámváltozás hatásának az elemzését is.

27. § (1) A pénztári alapok alakulása kimutatás tagolását az 5. számú melléklet tartalmazza.

(2) A melléklet elkészítésének célja, hogy bemutassa a pénztár alapjainak alakulását, az érdekeltek részére összképet biztosítson az induló tőkéről és a tartalékokban bekövetkezett változásokról.

(3) A tartalékokban bekövetkezett változásokat fedezeti alap, működési alap és likviditási alap tagolásban kell bemutatni. Valamennyi alap tekintetében a január 1-jei nyitóállományból kiindulva a tárgyévi növekedések és csökkenések figyelembevételével kell megállapítani az alap december 31-i összegét.

(4) Az egyes alapok állománya növekedhet

a) a tárgyévi bevételből;

b) az alapok közötti pénzeszköz-átcsoportosításból;

c) a befektetések állományának változásából.

(5) Az egyes alapok állománya csökkenhet

a) a tárgyévi kiadások teljesítéséből;

b) az alapok közötti pénzeszköz-átcsoportosításból;

c) a befektetések állományának változásából.

(6) A (4) és (5) bekezdések b) és c) pontjaiban foglalt növekedések és csökkenések a pénztár alapjainak állományát nem módosítják, csak az alapok egymás közötti megosztásának, illetve a befektetések és a szabad pénzeszközök arányának a változását tükrözik.

27/A. §[19] (1) A befektetési tevékenység hatékonyságának értékelése céljából a kiegészítő melléklet szöveges részében a Pénztárfelügyelet által kiadott szempontok szerint elkészített számítási anyaggal alátámasztva kell a nyugdíjpénztáraknak bemutatni:

a) a pénztár befektetett eszközei értékének változását a tárgyidőszakban, illetve a pénztár alakulásától a tárgyidőszak végéig,

b) az eszközök értékváltozását a pénztár egységnyi nettó eszközértékére vetítve,

c) a hozamráta alakulását,

d) az elért eredményeket, illetve bekövetkezett változásokat, elemezve azok okait,

e) a pénztár által szükségesnek ítélt további mutatószámok alakulását.

(2) Az Öpt. 36. §-ának (6) bekezdésében megjelölt szolgáltató szervezet(ek)hez kihelyezett eszközök tekintetében az (1) bekezdés szerinti értékelést szervezetenként elkülönítetten is köteles a pénztár elvégezni.

Könyvvizsgálati kötelezettség

(Szt. 73. §-ához)

28. § (1) Az éves pénztári beszámoló felülvizsgálatával az Öpt. 40. §-ának (2) bekezdése alapján a pénztár bejegyzett könyvvizsgálót köteles megbízni.

(2) A könyvvizsgáló megbízásáról az igazgatótanács elnöke köteles gondoskodni legkésőbb a mérleg fordulónapját megelőző 30. napig.

Közzététel[20]

(Szt. 72. §-ához)

28/A. §[21] A pénztár a pénztári beszámoló részét képező mérleget, eredménykimutatást és a beszámoló könyvvizsgálói záradékát Magyarországon megjelenő országos napilapban köteles közzétenni.

A pénztárak számlakerete

(Szt. 77-78. §-aihoz)

29. § (1) A pénztár a tulajdonában (kezelésében) lévő eszközökről és azok forrásairól kettős könyvvitelt vezet.

(2) A gazdasági műveleteket, azok hatásait a kettős könyvvitel rendszerében idősorosan és számlasorosan kell rögzíteni.

(3) A könyvviteli nyilvántartás a pénzforgalmi műveleteket és ezeknek hatását az eszközökre és a forrásokra a valóságnak megfelelően, hiánytalanul, folyamatosan, áttekinthetően, zárt rendszerben mutatja be.

(4) A könyvviteli nyilvántartásokban az egyéb gazdasági műveletek eszközökben és forrásokban bekövetkezett hatását csak időszakonként - a mérleg fordulónapján teljeskörűen - kell rögzíteni.

30. § (1) A pénztárak számlakeretének célja, hogy

a) a közgyűlés és a pénztári tagok részére egységes, áttekinthető információt biztosítson a gazdálkodásról;

b)[22] a Pénztárfelügyelet részére megfelelő információt biztosítson a felügyeleti feladatok gyakorlásához.

(2) A pénztárak számlakeretét a 6. számú melléklet tartalmazza, amely a könyvviteli számlák számát és megnevezését (számlakeret-tükör) és a számlaosztályok tartalmát foglalja magában.

Számlarend

(Szt. 79. §-ához)

31. § (1) A pénztár a pénztárak számlakerete alapján számlarendet köteles készíteni.

(2) A pénztár rendszeres és eseti beszámolókészítési kötelezettségének teljesítése érdekében a 6. számú mellékletben felsorolt főkönyvi számlák tagolásával vagy a könyvviteli számlákhoz kapcsolódó analitikus nyilvántartások, továbbá kiegészítő nyilvántartások vezetésével köteles gondoskodni a valóságnak megfelelő, áttekinthető adatszolgáltatásról.

(3) A pénztár saját hatáskörben köteles szabályozni az analitikus és kiegészítő nyilvántartások körét, tartalmát, formáját, azok vezetésének módját.

(4) A számlarendnek az Szt.-ben foglalt előírások kiegészítéseként tartalmaznia kell mindazokat a szabályozásokat, amelyeket e rendelet a pénztár hatáskörébe utal.

Könyvviteli zárlat

(Szt. 82. §-ához)

32. § (1) A pénztár rendszeres beszámolási kötelezettsége teljesítéséhez a negyedév végén részleges, a tárgyév végén teljes körű könyvviteli zárlatot köteles készíteni.

(2) A negyedéves könyvviteli zárlat részét képezi a beszámoló alátámasztására szolgáló főkönyvi kivonat.

(3) A negyedéves zárlati feladatok tartalmát a (2) bekezdésben foglaltak figyelembevételével a pénztár saját hatáskörében határozza meg.

Bizonylati elv és bizonylati fegyelem

(Szt. 83. §-ához)

33. § A pénztár a pénzforgalmi gazdasági műveletek adatait a pénzintézet értesítése alapján, annak megérkezésekor, illetve a készpénzforgalomról készített bizonylat alapján, annak teljesítésével egyidőben késedelem nélkül köteles könyvviteli számláin feljegyezni.

Záró rendelkezés

34. §[23] A megalakuló pénztár az alapítás napjával induló vagyonáról nyitómérleget köteles készíteni és a Pénztárfelügyeletnek megküldeni a bírósági nyilvántartásba vétel iránti kérelem benyújtását követő 60 napon belül, továbbá könyvvezetési kötelezettségét a 4. §-ban és a 29-33. §-okban foglaltaknak megfelelően megkezdeni.

Hatálybalépés

35. § E rendelet a kihirdetést követő 8. napon lép hatályba.

Dr. Boross Péter s. k.,

miniszterelnök

1. számú melléklet a 7/1994. (I. 21.) Korm. rendelethez[24]

A mérleg előírt tagolása

ESZKÖZÖK

FORRÁSOK

2. számú melléklet 7/1994. (I. 21.) Korm. rendelethez[25]

Az eredménykimutatás előírt tagolása

A) Fedezeti alap

3. számú melléklet a 7/1994. (I. 21.) Korm. rendelethez[26]

Pénzforgalmi jelentés az 199... év ......... negyedévében teljesített bevételekről és kiadásokról

A) Bevételek (Ezer forintban)

B) Kiadások (Ezer forintban)

C) A pénzforgalom egyeztetése (Forintban)

4. számú melléklet 7/1994. (I. 21.) Korm. rendelethez[27]

Befektetési és likviditási jelentés

A) A befektetés és likviditás alakulása az 199... év ... negyedévében

1. Állomány a negyedév zárónapján (Ezer forintban)

3. Tárgynegyedévi változás (Ezer forintban)

B) A befektetési arányok alakulása az 199... év ... negyedévében

1. A portfolió osztályok részesedése (a tárgynegyedév végi szabad pénztári eszközök %-ában)

a) I. portfolió osztály

b) II. portfolió osztály

c) III. portfolió osztály

d) IV. portfolió osztály

2. A befektetett pénztáralapok a tárgynegyedév végi szabad pénztári eszközök %-ában

a) Fedezeti alap

b) Működési alap

c) Likviditási alap

C) A 10%-nál nagyobb részesedéssel bíró befektetések az 199... év ... negyédévében

D) A taglétszám alakulása (Fő)

A befektetett pénztári eszközök besorolásáról a pénztár negyedéves jelentésében[28]

1. A 7/1994. (I. 21.) Korm. rendelet 4. számú melléklete szerinti befektetési és likviditási jelentés (a továbbiakban: jelentés) kitöltése során az e rendelet 1. számú mellékletében szereplő

a) magyar állami garanciával fedezett, 1 évnél rövidebb lejáratú értékpapírt a jelentés 011. rovatában (rövid lejáratú állampapírok);

b) az OECD tagországokban kibocsátott, devizabelföldiek által korlátozás nélkül megvásárolható állampapírt a jelentés 021. rovatában (hosszú lejáratú állampapírok);

c) a jelzáloggal vagy pénzintézeti garanciával fedezett, 1 évnél rövidebb lejáratú értékpapírt, valamint az olyan nyílt végű befektetési alap befektetési jegyét, amely kezelési szabályzata szerint csak az I-II. portfolió osztályba tartozó eszközökbe fektethet be a jelentés 023. rovatában (hosszú lejáratú, garanciával fedezett egyéb értékpapír);

d) az olyan zárt végű befektetési alap befektetési jegyét, amely kezelési szabályzata szerint csak az I-II. portfolió osztályokba tartozó eszközökbe fektethet be, valamint az 1 évnél hosszabb lekötésű banki betétet a jelentés 032. rovatában (egyéb befektetési jegy);

e) az OECD tagországokban kibocsátott, devizabelföldiek által korlátozás nélkül megvásárolható értékpapírt a jelentés 031. rovatában (tőzsdén jegyzett, az I. és II. osztályba be nem sorolt értékpapír);

f) a kárpótlási jegyet a jelentés 041. rovatában (tőzsdén forgalmazott értékpapírok) kell feltüntetni.

5. számú melléklet 7/1994. (I. 21.) Korm. rendelethez[29]

A pénztári alapok alakulása

A) Fedezeti alap

I. Egyéni számlák

01. Induló tőke nyitó állománya

02. Induló tőke tárgyévi változása

03. Induló tőke záró állománya

04. Tőkeváltozások nyitó állománya

05. Tőkeváltozások tárgyévi változása

06. Tőkeváltozások záró állománya

07. Befektetett tartalék nyitó állománya

08. Befektetett tartalék tárgyévi változása

09. Befektetett tartalék záró állománya

10. Likvid tartalék nyitó állománya

11. Likvid tartalék tárgyévi változása

12. Likvid tartalék záró állománya

13. Egyéni számlák nyitó állománya (01+04+07+10)

14. Egyéni számlák tárgyévi változása (02+05+08+11)

15. Egyéni számlák záró állománya (03+06+09+12)

II. Szolgáltatási számlák

16. Induló tőke nyitó állománya

17. Induló tőke tárgyévi változása

18. Induló tőke záró állománya

19. Tőkeváltozások nyitó állománya

20. Tőkeváltozások tárgyévi változása

21. Tőkeváltozások záró állománya

22. Befektetett tartalék nyitó állománya

23. Befektetett tartalék tárgyévi változása

24. Befektetett tartalék záró állománya

25. Likvid tartalék nyitó állománya

26. Likvid tartalék tárgyévi állománya

27. Likvid tartalék záró állománya

28. Szolgáltatási számlák nyitó állománya (16+19+22+25)

29. Szolgáltatási számlák tárgyévi változása (17+20+23+26)

30. Szolgáltatási számlák záró állománya (18+21+24+27)

Fedezeti alap nyitó állománya (13+28)

Fedezeti alap tárgyévi változása (14+29)

Fedezeti alap záró állománya (15+30)

B) Működési alap

01. Induló tőke nyitó állománya

02. Induló tőke tárgyévi változása

03. Induló tőke záró állománya

04. Tőkeváltozások nyitó állománya

05. Tőkeváltozások tárgyévi változása

06. Tőkeváltozások záró állománya

07. Befektetett tartalék nyitó állománya

08. Befektetett tartalék tárgyévi változása

09. Befektetett tartalék záró állománya

10. Likvid tartalék nyitó állománya

11. Likvid tartalék tárgyévi változása

12. Likvid tartalék záró állománya

13. Működési alap nyitó állománya (01+04+07+10)

14. Működési alap tárgyévi változása (02+05+08+11)

15. Működési alap záró állománya (03+06+09+12)

C) Likviditási alap

01. Induló tőke nyitó állománya

02. Induló tőke tárgyévi változása

03. Induló tőke záró állománya

04. Tőkeváltozások nyitó állománya

05. Tőkeváltozások tárgyévi változása

06. Tőkeváltozások záró állománya

07. Befektetett tartalék nyitó állománya

08. Befektetett tartalék tárgyévi változása

09. Befektetett tartalék záró állománya

10. Likvid tartalék nyitó állománya

11. Likvid tartalék tárgyévi változása

12. Likvid tartalék záró állománya

13. Likviditási alap nyitó állománya (01+04+07+10)

14. Likviditási alap tárgyévi változása (02+05+08+11)

15. Likviditási alap záró állománya (03+06+09+12)

Pénztári alapok együttesen

* Induló tőke nyitó egyenlege

+ Tőkeváltozások nyitó egyenlege

+ Tartalékok nyitó egyenlege

--------------------------------

Pénztári alapok nyitó egyenlege

6. számú melléklet 7/1994. (I. 21.) Korm. rendelethez[30]

SZÁMLAKERET-TÜKÖR

1. Számlaosztály

BEFEKTETETT ESZKÖZÖK

11. IMMATERIÁLIS JAVAK

111. Immateriális javak állományának értéke

112. Immateriális javak értékcsökkenése

113. Immateriális javak vásárlása

12-15. TÁRGYI ESZKÖZÖK

12. INGATLANOK

121. Ingatlanok állományának értéke

122. Ingatlanok értékcsökkenése

123. Ingatlanok vásárlása, létesítése

124. Ingatlanok felújítása

13. GÉPEK, BERENDEZÉSEK ÉS FELSZERELÉSEK

131. Gépek, berendezések, felszerelések és járművek állományának értéke

132. Gépek, berendezések, felszerelések és járművek értékcsökkenése

133. Gépek, berendezések, felszerelések és járművek vásárlása, létesítése

134. Gépek, berendezések, felszerelések és járművek felújítása

14. BERUHÁZÁSOK

141. Beruházások állományának értéke

142. Foglalt

143. Beruházások beszerzési, létesítési kiadásai

149. Kisértékű - éven belül amortizálandó - új tárgyi eszközök raktári állománya

15. BERUHÁZÁSRA, FELÚJÍTÁSRA ADOTT ELŐLEGEK

151. Beruházásra, felújításra adott előlegek állománya

152. Foglalt

153. Beruházásra, felújításra adott előlegek kiadása

16. ÜZEMELTETÉSRE, KEZELÉSRE ÁTADOTT ESZKÖZÖK

161. Üzemeltetésre, kezelésre átadott eszközök állománya

162. Üzemeltetésre, kezelésre átadott eszközök értékcsökkenése

17-19. BEFEKTETETT PÉNZÜGYI ESZKÖZÖK

17. RÉSZESEDÉSEK

171. Üzletrészek

172. Részvények

18. ÉRTÉKPAPÍROK

181. Államkötvények és állam által garantált kötvények

182. Pénzintézet által garantált kötvények

183. Egyéb kötvények

189. Egyéb értékpapírok

19. ADOTT KÖLCSÖNÖK ÉS HOSSZÚ LEJÁRATÚ BANKBETÉTEK

191. Alkalmazottaknak adott kölcsönök

195. Hosszú lejáratú bankbetétek pénzintézeteknél

197. Egyéb hosszú lejáratú betétek

2. Számlaosztály

KÉSZLETEK

21-22. VÁSÁROLT ANYAGOK

21. SZAKMAI ANYAGOK

22. EGYÉB ANYAGOK

221. Irodaszerek és nyomtatványok

222. Tüzelő-, hajtó- és kenőanyagok

223. Munkaruha, védőruha, formaruha

224. Textilanyagok és textíliák

225. Szerszámok és egyéb munkaeszközök

226. Berendezések és felszerelések

229. Különféle egyéb anyagok

23. BETÉTDÍJAS GÖNGYÖLEGEK

24. ALVÁLLALKOZÓI TELJESÍTMÉNYEK

25. ÁRUK

28. BEFEJEZETLEN TERMELÉS ÉS FÉLKÉSZ TERMÉKEK

29. KÉSZTERMÉKEK

3. Számlaosztály

KÖVETELÉSEK ÉS PÉNZÜGYI ELSZÁMOLÁSOK

31. KÖVETELÉSEK

311. Tagdíjkövetelés egyéni tagoktól

312. Tagdíjkövetelés munkáltatói tagoktól

313. Vevők

314. Alkalmazottakkal szembeni követelések

315. Alapítással kapcsolatos követelések

319. Egyéb követelések

32. ÉRTÉKPAPÍROK

321. Kincstárjegyek

322. Kárpótlási jegyek

323. Kötvények

324. Részvények

329. Egyéb értékpapírok

33. PÉNZTÁRAK

331. Házipénztár

332. Betétkönyvek

34. BANKSZÁMLÁK

341. Pénztári elszámolási számla

342. Rövid lejáratú betétek pénzintézeteknél

344. Devizabetétszámla

35. AKTÍV ELSZÁMOLÁS A TAGOKKAL

351. Visszatérítés egyéni tagoknak

352. Visszatérítés munkáltatói tagoknak

37-38. EGYÉB AKTÍV PÉNZÜGYI ELSZÁMOLÁSOK

37. ADOTT ELŐLEGEK ÉS KÖLCSÖNÖK

371. Alkalmazotti előlegek állománya

372. Alkalmazotti előlegek tárgyévi forgalma

375. Szállítói előlegek állománya

376. Szállítói előlegek tárgyévi forgalma

377. Tagokkal szembeni kölcsönök állománya

378. Tagokkal szembeni kölcsönök tárgyévi forgalma

38. FÜGGŐ KIFIZETÉSEK ÉS AKTÍV PÉNZFORGALMI ÁTVEZETÉSEK

381. Függő kiadások állománya

382. Függő kiadások tárgyévi forgalma

383. Pénzforgalmi átvezetések állománya

384. Pénzforgalmi átvezetések tárgyévi forgalma

385. Vagyonkezelőnek elszámolási kötelezettséggel átadott pénzeszközök állománya

386. Vagyonkezelőnek elszámolási kötelezettséggel átadott pénzeszközök tárgyévi forgalma

39. ÁTVEZETÉSI SZÁMLÁK

391. Visszatérítések átvezetése fedezeti alap terhére

4. Számlaosztály

FORRÁSOK (PASSZÍVÁK)

41-42. SAJÁT TŐKE

41. INDULÓ TŐKE

411. Fedezeti alap induló tőkéje

4111. Fedezeti alap induló tőkéje egyéni számlákon

4112. Fedezeti alap induló tőkéje szolgáltatási számlákon

412. Működési alap induló tőkéje

413. Likviditási alap induló tőkéje

42. TŐKEVÁLTOZÁSOK

421. Fedezeti alap tőkeváltozása

4211. Fedezeti alap tőkeváltozása egyéni számlákon

4212. Fedezeti alap tőkeváltozása szolgáltatási számlákon

422. Működési alap tőkeváltozása

423. Likviditási alap tőkeváltozása

43. TARTALÉKOK

431-432. Fedezeti alap tartaléka

431. Egyéni számlák tartaléka

4311. Egyéni számlák befektetett tartaléka

4312. Egyéni számlák likvid tartaléka

432. Szolgáltatási számlák tartaléka

4321. Szolgáltatási számlák befektetett tartaléka

4322. Szolgáltatási számlák likvid tartaléka

433-434. Működési alap tartaléka

433. Befektetett működési tartalék

434. Likvid működési tartalék

435-436. Likviditási alap tartaléka

435. Befektetett likviditási tartalék

436. Szabad likviditási tartalék

45-46. RÖVID LEJÁRATÚ KÖTELEZETTSÉGEK

451. Egyéni tagokkal szembeni kötelezettségek

452. Munkáltatói tagokkal szembeni kötelezettségek

453. Szállítók

461. Rövid lejáratú hitelek

466. Adóhatósággal szembeni kötelezettségek

467. Társadalombiztosítással szembeni kötelezettségek

469. Egyéb rövid lejáratú kötelezettségek

47-48. EGYÉB PASSZÍV PÉNZÜGYI ELSZÁMOLÁSOK

47. KAPOTT ELŐLEGEK

475. Vevői előlegek állománya

476. Vevői előlegek tárgyévi forgalma

48. FÜGGŐ BEFIZETÉSEK ÉS PASSZÍV PÉNZFORGALMI ÁTVEZETÉSEK

481. Függő bevételek állománya

482. Függő bevételek tárgyévi forgalma

483. Pénzforgalmi átvezetések állománya

484. Pénzforgalmi átvezetések tárgyévi forgalma

49. ÉVI MÉRLEGSZÁMLÁK

491. Nyitómérleg számla

492. Mérlegrendezési számla

493. Zárómérleg számla

5. Számlaosztály

FOLYÓ KIADÁSOK

51. PÉNZTÁRI SZOLGÁLTATÁSOK KIADÁSAI

52. BÉRKIADÁSOK

521. Teljes munkaidőben foglalkoztatottak összes bére és jutalma

522. Részmunkaidőben foglalkoztatottak összes bére és jutalma

523. Nyugdíjasok bére és jutalma

524. Másodállásúak, mellékfoglalkozásúak összes bére és jutalma

525. Megbízási díjak

53. SZEMÉLYI JELLEGŰ KIFIZETÉSEK

531. Szerzői díjak

532. Kereset és költségtérítés

533. Kiküldetési kiadások

534. Alkalmazottaknak kifizetett hozzájárulások

535. Jubileumi jutalom

536. Végkielégítés

537. Újítási, találmányi díjak

538. Reprezentáció

539. Egyéb személyi kiadások

54. BIZTOSÍTÁSI JÁRULÉKOK ÉS HOZZÁJÁRULÁSOK

541. Társadalombiztosítási járulék

543. Önkéntes biztosítási hozzájárulás

55. KÉSZLETBESZERZÉSEK

551. Irodaszerek és nyomtatványok

552. Tüzelő-, hajtó- és kenőanyagok

553. Munkaruha, védőruha, formaruha

554. Textilanyagok és textíliák

555. Szerszámok és egyéb munkaeszközök

556. Berendezések és felszerelések

557. Kisértékű tárgyi eszköz beszerzés

559. Különféle egyéb anyagbeszerzések

56. IGÉNYBE VETT SZOLGÁLTATÁSOK

561. Energiaszolgáltatások

562. Közműdíjak

563. Postai szolgáltatások

564. Bérleti díjak

565. Szállítás

566. Karbantartási szolgáltatások

567. Vagyonkezelői, letétkezelői szolgáltatás díja

569. Egyéb szolgáltatások

57. EGYÉB KIADÁSOK

571. Bankköltségek

572. Biztosítási díjak

573. Bírság, kötbér, önellenőrzési és késedelmi pótlékok stb.

574. Felügyeleti díj

579. Különféle egyéb kiadások

58. BEFIZETÉSI KÖTELEZETTSÉGEK

581. Vásárolt termékek és szolgáltatások előzetesen felszámított áfája

582. Általános forgalmi adó befizetés

583. Munkaadói járulék

584. Hatósági díjak, illetékek

585. Társasági adó

586. Egyéb adójellegű befizetések

589. Egyéb befizetések

59. ÉRTÉKCSÖKKENÉSI LEÍRÁS ÉS ÁTVEZETÉSI SZÁMLÁK

591-595. Értékcsökkenési leírás

596-599. Átvezetési számlák

6. Számlaosztály

KÖZVETETT (ÁLTALÁNOS) KIADÁSOK

61-62. KISEGÍTŐ RÉSZLEGEK KIADÁSAI

63-64. SZAKMAI EGYSÉGEK KIADÁSAI

631. Raktárra beszerzett készletek kiadásai

65. ÉPÜLETEK FENNTARTÁSÁNAK KIADÁSAI

67. VÁLLALKOZÁSI RÉSZLEGEK KÖZVETETT KIADÁSAI

68. KÖZPONTI IRÁNYÍTÁS KIADÁSAI

7. Számlaosztály

TEVÉKENYSÉGEK KIADÁSAI

71-75. FEDEZETI ALAPHOZ KAPCSOLÓDÓ KIADÁSOK

76. MŰKÖDÉSI ALAPHOZ KAPCSOLÓDÓ KIADÁSOK

77. KIEGÉSZÍTŐ VÁLLALKOZÁSI TEVÉKENYSÉG KIADÁSAI

78. BEFIZETÉSI KÖTELEZETTSÉGEK KIADÁSAI

781. Pénztári szolgáltatások áfája

782. Pénztári szolgáltatásokhoz kapcsolódó egyéb befizetési kötelezettségek

783. Működési tevékenység áfája

784. Működési tevékenység egyéb befizetési kötelezettségei

785. Kiegészítő vállalkozási tevékenység áfája

786. Kiegészítő vállalkozási tevékenység egyéb befizetési kötelezettségei

79. ÁTVEZETÉSI SZÁMLÁK

791. Fedezeti alap kiadásainak átvezetése

792. Működési alap kiadásainak átvezetése

9. Számlaosztály

BEVÉTELEK

91. EGYÉNI TAGOK ÁLTAL FIZETETT TAGDÍJAK

911. Fedezeti alapot képező egyéni tagdíj

913. Működési alapot képező egyéni tagdíj

915. Likviditási alapot képező egyéni tagdíj

92. MUNKÁLTATÓI TAGOK ÁLTAL FIZETETT HOZZÁJÁRULÁS

921. Fedezeti alapot képező munkáltatói hozzájárulás

923. Működési alapot képező munkáltatói hozzájárulás

925. Likviditási alapot képező munkáltatói hozzájárulás

93. BEFEKTETÉSEK HOZAMAI ÉS KAMATOK

931. Fedezeti alapot képező hozam és kamat

933. Működési alapot képező hozam és kamat

935. Likviditási alapot képező hozam és kamat

94. TÁMOGATÓKTÓL BEFOLYÓ ÖSSZEGEK

941. Fedezeti alapot képező támogatás

943. Működési alapot képező támogatás

945. Likviditási alapot képező támogatás

95. ESZKÖZÖK ÉRTÉKESÍTÉSÉBŐL SZÁRMAZÓ BEVÉTEL

951. Fedezeti alapot képező eszközértékesítési bevétel

952. Fedezeti alapot képező árfolyamnyereség

953. Működési alapot képező eszközértékesítési bevétel

954. Működési alapot képező árfolyamnyereség

955. Likviditási alapot képező eszközértékesítési bevétel

956. Likviditási alapot képező árfolyamnyereség

96. BELÉPŐ TAGOK EGYÉNI FEDEZETE ÉS TAGOK EGYÉB BEFIZETÉSEI

961. Fedezeti alapot képező belépő tagok befizetései

962. Fedezeti alapot képező egyéb befizetések

963. Működési alapot képező egyéb befizetések

964. Likviditási alapot képező egyéb befizetések

97. KIEGÉSZÍTŐ VÁLLALKOZÁSI TEVÉKENYSÉG BEVÉTELE ÉS EGYÉB BEVÉTELEK

971. Kiegészítő vállalkozási tevékenység bevétele

979. Egyéb bevételek

98. BEFOLYT ÁLTALÁNOS FORGALMI ADÓ

982. Működési tevékenységhez kapcsolódó kiszámlázott termékek és szolgáltatások áfája

983. Kiegészítő vállalkozási tevékenység kiszámlázott termékek és szolgáltatások áfája

985. Működési tevékenység visszatérült áfája

986. Kiegészítő vállalkozási tevékenység visszatérült áfája

99. ÁTVEZETÉSI SZÁMLÁK

991. Fedezeti alap bevételeinek átvezetése

992. Működési alap bevételeinek átvezetése

993. Likviditási alap bevételeinek átvezetése

0. Számlaosztály

NYILVÁNTARTÁSI SZÁMLÁK

01. BEFEKTETETT ESZKÖZÖK NYILVÁNTARTÁSI SZÁMLA

02. KÉSZLETEK NYILVÁNTARTÁSI SZÁMLA

03. KÖVETELÉSEK, ÉRTÉKPAPÍROK NYILVÁNTARTÁSI SZÁMLA

04. NYILVÁNTARTÁSI ELLENSZÁMLÁK

05. ÉVES PÉNZÜGYI TERV KIADÁSAI NYILVÁNTARTÁSI SZÁMLA

06. ELŐZETESEN FELSZÁMÍTOTT ÁFA NYILVÁNTARTÁSI SZÁMLA

07. FIZETENDŐ ÁFA NYILVÁNTARTÁSI SZÁMLA

09. ÉVES PÉNZÜGYI TERV BEVÉTELEI NYILVÁNTARTÁSI SZÁMLA

A számlaosztályok tartalma

1. Az 1. számlaosztály a mérlegben befektetett eszközként kimutatandó eszközök főkönyvi számláit foglalja magában. A számlaosztály számlacsoportjain belül külön számlán kell kimutatni:

- az eszköz január 1-jei nyitó állományát és azokat a gazdasági műveleteket, amelyek az állomány értékét módosítják, de nem pénzforgalommal kapcsolatosak (pl. térítés nélküli átadás-átvétel, értékesítés, selejtezés),

- az értékcsökkenés elszámolását,

- a nyitó állomány növekedését beszerzésből, létesítésből (kiadási pénzforgalom miatti növekedés),

- a nyitó állomány növekedését felújításból (kiadási pénzforgalom miatti növekedés).

A beszerzési ár (előállítási költség) megállapításánál az Szt. előírásait kell alkalmazni.

a) Az immateriális javak között kell kimutatni a vagyonértékű jogokat és az egyéb immateriális javakat.

Immateriális javak közé a vagyoni értéket megtestesítő forgalomképes jogok tartoznak.

Vagyonértékű jognak minősül többek között a bérleti jog, szolgalmi jog, földhasználat, haszonélvezet és használat.

Egyéb immateriális javak között mutatandók ki a találmányok, szerzői jogvédelemben részesülő javak, szoftver termékek, újítások, a jövőben értékesíthető alapkutatás, alkalmazott kutatás aktivált értéke.

b) Ingatlanok körébe tartozik a föld és minden anyagi eszköz aktivált értéke, amelyet a földdel tartós kapcsolatban létesítettek.

Ingatlanok közé sorolandók: a földterület, a telek, az épület, az egyéb építmény, az ültetvény (erdő).

c) Gépek, berendezések és felszerelések és járművek között kell kimutatni a pénztár működési és kiegészítő vállalkozási tevékenységét tartósan szolgáló eszközök aktivált értékét.

Ide sorolhatók a pénztári szakmai feladatok ellátását segítő berendezések és felszerelések, valamint a számítás- és ügyviteltechnikai stb. gépek, berendezések és felszerelések.

Járművek között a forgalmi rendszámmal ellátott közúti járművek, a vízi és légi személy- és áruszállító eszközök aktivált értéke szerepeltethető.

d) Beruházásnak minősül az üzembe nem helyezett tárgyi eszközök beszerzésére, létesítésére, saját vállalkozásban történő előállítására fordított kiadás, a beszerzett tárgyi eszközök üzembe helyezése érdekében az üzembe helyezésig, a raktárba történő beszállításig végzett tevékenység, továbbá mindaz a tevékenység, amely a tárgyi eszköz beszerzéséhez egyedileg hozzákapcsolható. Beruházások között kell a mérlegben kimutatni a kis értékű új tárgyi eszközök év végi raktári állományát, ha a pénztár azt éven belül amortizálandónak minősítette.

Nem beruházásként kell kimutatni azoknak a tárgyi eszközöknek a beszerzését, amelyek a beszerzéssel egyidejűleg üzembe helyezhetők (aktiválhatók). Ezen tárgyi eszközök aktivált értéke a beszerzéskor az ingatlanok, gépek, berendezések és felszerelések, járművek számlacsoportokban vehetők állományba.

e) Beruházásra adott előlegként kell kimutatni a beruházási, felújítási szállítóknak folyósított előlegeket. Az előleget terhelő előzetesen felszámított forgalmi adót nem itt, hanem a 58. számlacsoportban kell elszámolni.

f) A befektetett pénzügyi eszközök között kell kimutatni a tartós (egy éven túli) céllal befektetett részesedéseket, értékpapírokat, adott kölcsönöket és bankbetéteket. A részesedések között kell kimutatni többek között a részvényeket és a gazdasági társaságba bevitt vagyon értékét. Értékpapírok körébe tartoznak a vásárolt államkötvények és egyéb kötvények.

A Részesedések, Értékpapírok számlacsoportokon belül, valamint az alkalmazottaknak adott kölcsönök számlákon belül külön alszámlákon kell kimutatni a részesedések, értékpapírok, illetve a kölcsönök nyitóállományát és a tárgyidőszaki pénzforgalmát.

A befektetett pénzügyi eszközök (részesedések, értékpapírok, bankbetétek) főkönyvi számláihoz kapcsolódóan olyan analitikus nyilvántartást kell vezetni, amelyből az éves pénztári beszámoló, valamint a befektetési és likviditási jelentés adatszolgáltatása befektetésenként biztosítható, továbbá a befektetési szabályok betartása kockázati osztályok szerint ellenőrizhető.

Az analitikus nyilvántartásnak legalább a következőket kell tartalmaznia:

- az azonosításhoz szükséges adatok (befektetett eszköz megnevezése, kibocsátója stb.),

- a befektetés, vásárlás éve,

- a befektetés értéke és annak időközben bekövetkezett esetleges értékvesztése,

- a befektetés lejárata,

- az osztalék, a kamatfizetés, illetve a hozam realizálásának feltételei.

g) A számlaosztály számláihoz kapcsolódóan a bruttó értékkel számszerűen megegyező analitikus nyilvántartást kell vezetni.

A befektetett eszközökről vezetett főkönyvi számlák további tagolásával vagy külön analitikus nyilvántartás vezetésével biztosítani kell, hogy a beszámoló adatszolgáltatásához az induló tőkerészt képező összeg, illetve a pénztári tevékenység során keletkezett növekedés értéke elkülönítetten gazdálkodási alapok bemutatásában rendelkezésre álljon.

2. A 2. számlaosztály a mérlegben készletként kimutatandó forgóeszközöket foglalja magában.

A számlaosztályban kimutatott készletek a mérlegben szereplő készletérték alátámasztását szolgálják, vásárolt anyagok, betétdíjas göngyölegek, alvállalkozói teljesítmények, áruk, állatok, befejezetlen termelés és félkész termékek, késztermékek tagolásában.

A számlaosztály számláin - a stornó és helyesbítő tételek kivételével - év közben könyvelni nem szabad. A készletbeszerzéseket kiadásként kell elszámolni. Az anyagokat, betétdíjas göngyöleget, árukat és késztermékeket raktározó pénztárak a vásárolt és saját előállítású készletekről - a kettős könyvvitelen kívül - részletező nyilvántartást kötelesek vezetni mennyiségben és értékben. A használt és munkahelyen használatban lévő anyagokról csak mennyiségi nyilvántartás vezetendő. A raktárral nem rendelkező pénztár készleteiről csak mennyiségi nyilvántartást köteles vezetni.

Év végén a leltározás alapján megállapított új készletek értéke és a nyitókészlet értéke különbözetét tőkeváltozásként kell elszámolni.

A készletek értékéből az induló tőkerész az 1. g) pontban foglaltak szerint elkülönítendő.

3. A 3. számlaosztály a követelések, az értékpapírok, a pénztárak (házipénztárak), a bankszámlák, a tagokkal kapcsolatos aktív elszámolások, az előlegek és a függő kifizetések és aktív pénzforgalmi átvezetések számláit tartalmazza.

a) A követelések között elkülönítetten kell kimutatni a pénztári tagoknak (egyéni és munkáltatói tagoknak) a tagdíjjal kapcsolatos, a pénztár alkalmazottaival kapcsolatos, valamint a kiegészítő vállalkozási tevékenységgel kapcsolatos vevőkkel szembeni - általános forgalmi adót is tartalmazó - követeléseket, továbbá az alapításkor a támogató írásos nyilatkozata alapján a felajánlott, de a pénztár rendelkezésére még nem bocsátott támogatást és az egyéb követeléseket. A követelések számláin - a stornó és helyesbítő tételek kivételével - év közben könyvelni nem szabad.

A követelésekről év közben - a kettős könyvvitelen kívül - analitikus nyilvántartást kell vezetni.

Év végén a leltározás alapján megállapított és értékelt - általános forgalmi adót is tartalmazó - követelések és a nyitóérték különbözetét kell tőkeváltozásként elszámolni.

b) Értékpapírok között kell kimutatni a forgatási célból, nem tartós befektetésként vásárolt kárpótlási jegyeket, kincstárjegyeket, kötvényeket, részvényeket és egyéb értékpapírokat. Az értékpapírokról az 1. f) pont szerintieknek megfelelő analitikus nyilvántartást kell vezetni.

c) A pénztárak számlacsoportban kell kimutatni a készpénzforgalmat, valamint a pénzforgalmi betétkönyvekben kezelt pénzeszközök állományát és azok változásait. A valutában eszközölt kifizetéseket és befizetéseket elkülönített számlán kell kimutatni.

A készpénzállományról, valamint a készpénz forgalmáról a pénztárszámlához kapcsolódóan - a pénztár által szabályozott módon - analitikus nyilvántartást kell vezetni.

d) A bankszámlák számlacsoport számlái a gazdálkodási feladatok pénzforgalmának lebonyolítására szolgálnak. Ebben a számlacsoportban kell elszámolni az éves pénzügyi terv végrehajtásaként teljesített valamennyi bevételt és kiadást.

e) Az Aktív elszámolás a tagokkal számlacsoportban kell kimutatni a pénztári tagok részére a fedezeti alap terhére történt visszafizetéseket.

f) A beruházási, felújítási előlegek kivételével az adott előlegek és kölcsönök számlacsoportban kell elszámolni a pénztár által nyújtott valamennyi előleget. Ennek megfelelően itt mutatandó ki az alkalmazottak és szállítók részére adott előlegek.

A szállítói előlegen belül elkülönítetten kell elszámolni az előleget terhelő előzetesen felszámított forgalmi adót. Itt kell kimutatni a nyugdíjpénztáraknak a tagok részére nyújtott kölcsönt is.

g) A függő kifizetések és aktív pénzforgalmi átvezetések számlacsoportban olyan kifizetéseket kell kimutatni, amelyek a teljesítés időpontjában nem jelentenek végleges kiadást a pénztárnak. Ezek a kiadások rendszerint későbbi időpontban megtérülnek. Ide tartoznak továbbá a bankszámlák közötti, illetve a bankszámla és a házipénztárak közötti pénzforgalmi átvezetések is. Itt kell kimutatni a vagyonkezelőnek, értékpapír-forgalmazónak befektetési célból elszámolási kötelezettséggel átutalt pénzeszközöket.

h) Az Átvezetési számlák számlacsoport technikai számlákat tartalmaz. Az elszámolás áttekinthetősége érdekében e számlák közbeiktatásával kell átvezetni a tagoknak visszatérített összegeket a fedezeti alap tartaléka terhére.

i) Az értékpapírok, az adott előlegek és kölcsönök, a függő kifizetések és aktív pénzforgalmi átvezetések számlacsoportokon belül külön számlán kell kimutatni az elszámolások nyitó állományát és a tárgyidőszaki forgalmat.

A pénzeszközök értékéből az induló tőkerész az 1. g) pontban foglaltak szerint elkülönítendő.

4. A 4. számlaosztály tartalmazza az eszközök forrásainak kimutatására szolgáló számlákat. Itt kell kimutatni a saját tőkét, és az azt kiegészítő, de elkülönítetten kimutatandó tartalékokat, továbbá a kötelezettségeket, a kapott előlegeket, a függő befizetéseket és passzív pénzforgalmi átvezetéseket, továbbá az évi (technikai) mérlegszámlákat.

a) A saját tőke egyrészt azt a tőkerészt mutatja, amely alapításkor a pénztár rendelkezésére állt, másrészt minden olyan tőkeváltozást, amelyek nem pénzforgalmi gazdasági műveletek hatásaként módosítják a saját forrásokat. A saját tőkét induló tőke, valamint tőkeváltozások tagoláson belül alapok szerinti részletezésben kell kimutatni. A tőkeváltozások jogcímeit a rendelet 15. §-ának (5) és (6) bekezdése tartalmazza. Az induló tőke tartalmazza a pénztár alapításakor a támogató írásos nyilatkozata alapján felajánlott tőkerészt is.

b) A tartalékok számlacsoport számláira kell átvezetni - legkésőbb a mérleg fordulónapján vagy a pénztár számlarendjében meghatározott időszakok végén - a pénztár tárgyidőszakban elszámolt bevételeit a 9. számlaosztály számláiról. A szolgáltatások kiadásaira a fedezetet az Egyéni számláról át kell vezetni a megfelelő Szolgáltatási számlára. A 35. számlacsoport kiadásait az Egyéni számlák tartalékára, a 7. számlaosztály szolgáltatási kiadásai a Szolgáltatási számlák, a működéssel kapcsolatos kiadásokat a Működési alap tartalékára kell átvezetni. Az immateriális javak és tárgyi eszközök kiadásaira fordított összeget is ki kell itt mutatni a tőkeváltozással szemben. A tárgyidőszaki bevételek és kiadások különbözete a tartalékok növekedését, illetve csökkenését mutatja. A tartalékok nyitóegyenlegéhez hozzászámítva a bevételek és kiadások különbözetét kapjuk meg a tartalékok tárgyidőszaki záró állományát, amely azonos a tárgyidőszakot követő időszak nyitó állományával.

c) A rövid lejáratú kötelezettségek számlacsoport számláin kell kimutatni az egy évet meg nem haladó lejáratú kötelezettségeket. Itt kell kimutatni mérlegkészítéskor az egyéni és munkáltatói tagokkal szembeni rövid lejáratú kötelezettségeket és a szállítókkal szembeni - általános forgalmi adót is tartalmazó - kötelezettségeket, továbbá az adóhatósággal és a társadalombiztosítással szembeni kötelezettséget, valamint a rövid lejáratú hiteleket.

A szállítók számláján - a stornó és helyesbítő kivételével - év közben könyvelni nem szabad.

d) A kapott előlegek között kell elszámolni a pénztár kiegészítő vállalkozási tevékenységéhez kapcsolódóan a vevőktől kapott előlegeket. Az előleg összegén belül elkülönítetten kell kimutatni az előleget terhelő általános forgalmi adót.

e) A függő befizetések és passzív pénzforgalmi átvezetések számlacsoport számláin a pénztárhoz beérkezett olyan bevételeket kell elszámolni, amelyek rendeltetése tisztázatlan, rendszerint nem számolhatók el a pénztár tevékenységével kapcsolatban végleges bevételként, összegüket a befizető részére vissza kell utalni. Pénzforgalmi átvezetésként kell elszámolni a bankszámlák, illetve a bankszámla és a házipénztár közötti passzív jellegű pénzforgalmat.

f) Az évi mérlegszámlák számlacsoport számlái technikai jellegű számlák. A számlák vezetésének célja az év eleji nyitó- és az év végi zárlati tételek világos, áttekinthető kimutatása.

5. Az eredménykimutatás és a pénzforgalmi jelentés összeállításához szükséges adatokat az 5., 7. és 9. számlaosztály tartalmazza. Az 5. számlaosztályban kimutatott folyó kiadásoknak és a 7. számlaosztályban tevékenységenként kimutatott kiadásoknak egyezniük kell.

6. A folyó kiadások egy részéről a teljesítéskor nem lehet megállapítani, hogy az melyik tevékenység érdekében merült fel. Azok a kiadások, amelyekről teljesítésükkor nem állapítható meg, hogy melyik tevékenységet terhelik, a közvetett (általános) kiadások körébe tartoznak és azok tevékenységre történő elszámolásukig a 6. számlaosztályban mutatandók ki.

7. A pénztár saját hatáskörben dönt arról, hogy a folyó kiadásokat először az 5. számlaosztályban könyveli és innen vezeti át a 6-7. számlaosztályokba, vagy fordítva.

A pénztári szolgáltatások kiadásai számlacsoportban csak a pénztári tagok részére vásárolt szolgáltatásokat lehet kimutatni.

A számlaosztály további számlacsoportjaiban kell kimutatni a saját tulajdonban lévő és saját üzemeltetésű, valamint idegen tulajdonban lévő, de a pénztár által üzemeltetett egészségügyi intézmény kiadásait, továbbá a működési alapot terhelő kiadásokat.

Ebben az esetben a pénztár köteles gondoskodni arról, hogy a költségelszámolást szabályozza, amelynek alapján megállapíthatók a fedezeti alap, illetve működési alap kiadásai.

8. Az 5. számlaosztály az éves pénzügyi terv végrehajtásaként ténylegesen teljesített folyó kiadásokat tartalmazza. A kiadásokat a pénzforgalmi jelentésben meghatározott szerkezeti tagolásban kell kimutatni a kiadások jogcímei szerint.

a) A Bérkiadások számlacsoportban kell kimutatni a bérkiadásokat foglalkoztatási formák szerinti tagolásban. Itt kell kimutatni a béralap terhére kifizetett jutalmakat is.

b) A Személyi jellegű kifizetések számlacsoport tartalmazza azokat az alkalmazottak részére teljesített személyi jellegű kifizetéseket, amelyek nem tartoznak a bérkiadások közé. Ide tartoznak többek között a kiküldetési költség, étkezési és egyéb hozzájárulás, kereset- és költségtérítés, végkielégítés, reprezentáció, a pénztár tisztségviselőinek kifizetett tiszteletdíjak.

c) A biztosítási járulékok és hozzájárulások számlacsoportban kell elszámolni a pénztárnak az alkalmazottai után fizetett társadalombiztosítási járulékokat, valamint az alkalmazottai részére kötött önkéntes, illetve kiegészítő biztosításokat.

d) A készletbeszerzések számlacsoportban kell elszámolni minden anyagbeszerzésre fordított - általános forgalmi adót nem tartalmazó - kiadást, függetlenül attól, hogy azt a pénztár azonnal felhasználja, vagy későbbi felhasználás céljából raktározza. Itt mutatja ki a pénztár a 20 ezer forint egyedi beszerzési érték alatti tárgyi eszközök kiadását is.

e) Az igénybe vett szolgáltatások számlacsoport a pénztár által felhasznált energiakiadásokat, továbbá a közmű-, postai, bérleti, szállítási, karbantartási és egyéb szolgáltatások ellenértékeként fizetett - általános forgalmi adót nem tartalmazó - kiadásokat mutatja.

f) Az egyéb kiadások számlacsoportban kell kimutatni a bankköltségeket, a kamatokat és kamat jellegű kifizetéseket, a biztosítási díjakat és a biztosítási ügyletek költségeit, a kötbért, az önellenőrzési és késedelmi pótlékot, a Pénztárfelügyeletnek fizetendő felügyeleti díjat, valamint a különféle egyéb kiadásokat. Itt kell szerepeltetni a különféle jogcímen fizetett bírságokat, így a Pénztárfelügyelet által - az alapszabályt vagy a vonatkozó számviteli, pénzügyi előírásokat sértő tevékenység miatt - kiszabott bírságot is.

g) A befizetési kötelezettségek számlacsoport tartalmazza a pénztár beszerzéseit terhelő előzetesen felszámított általános forgalmi adót, valamint az adójellegű és az egyéb befizetések miatti kiadásokat. Itt kell kimutatni a pénztár által a Foglalkoztatási Alapba befizetett munkaadói járulékot.

h) Az értékcsökkenési leírás számlák tartalmazzák az üzembe helyezett (használatba vett) immateriális javak és tárgyi eszközök bruttó értéke után számított értékcsökkenési leírást. A leírási kulcsokat a rendelet 22. §-ának (2) bekezdése tartalmazza.

Az átvezetési számlák technikai jellegűek, a kiadások 6-7. számlaosztályokba történő átvezetésére vagy a 6-7. számlaosztályokból az 5. számlaosztályba való átvezetésére szolgálnak, biztosítva a kiadások elszámolásának áttekinthetőségét.

9. A 6. számlaosztályban kimutatott közvetett (általános) kiadásokat azok felmerülésének helye szerint kell csoportosítani. Itt kell kimutatni a működési és kiegészítő vállalkozási tevékenység ellátását biztosító kisegítő részlegek és a központi irányítás kiadásait. A közvetett kiadások tevékenységre (alapokra) történő felosztásának módját és a felosztáshoz alkalmazott mutatókat és vetítési alapokat a pénztár saját hatáskörében határozza meg.

a) A kisegítő részlegek kiadásai számlacsoportban kell kimutatni azoknak a szervezeti egységeknek a kiadásait, amelyek közvetlenül szolgálják a pénztár tevékenységét. Ilyen kisegítő részlegnek minősül például a karbantartó részleg, nyomda stb. A karbantartó részlegek kiadásaként kell kimutatni a tárgyi eszközök saját vállalkozásban megvalósított felújítási, javítási kiadásait.

b) A szakmai egységek kiadásai számlacsoport tartalmazza a sajátos, az alaptevékenység részeként működő szakmai részlegek kiadásait. A raktárral rendelkező pénztárak itt számolják el készletbeszerzéseiket kiadásként.

c) Az épületek fenntartásának kiadásai számlacsoport az épületek és az ahhoz tartozó berendezések üzemeltetésével kapcsolatos kiadások kimutatására szolgál.

d) A vállalkozási részlegek közvetett kiadásai számlacsoportban kell kimutatni a kiegészítő vállalkozási tevékenységet végző önálló részlegek működése érdekében felmerülő kiadásokat.

e) A központi irányítás kiadásai számlacsoport tartalmazza a pénztár egészére kiterjedő kiadásokat. Ide tartoznak azon szervezeti egységeknek a kiadásai, amelyek nem a kisegítő vagy szakmai részlegek. Ilyennek minősül például a gazdálkodási tevékenységet ellátó részleg kiadása.

10. A 7. számlaosztály az alapok folyó kiadásait tartalmazza az 5. számlaosztály 51-58. számlacsoportjában kimutatott kiadásokkal azonos összegben. A tevékenységek kiadásai a közvetlen és közvetett kiadásokból tevődnek össze. A közvetlen kiadásokat azok a kiadások képezik, amelyekről felmerülésükkor megállapítható, hogy melyik tevékenységre számolhatók el. A közvetett kiadásokat a 6. számlaosztályból kell átvezetni ebbe a számlaosztályba, felosztás után. Elsődlegesen 7. számlaosztályba történő könyvelés esetén ebből a számlaosztályból kell átvezetni a kiadásokat az 5. számlaosztály megfelelő számláira.

a) A fedezeti alaphoz kapcsolódó kiadások között kell kimutatni a pénztár által a tagok részére nyújtott szolgáltatások kiadásait. Ezek a kiadások csak az alapszabályban meghatározott alaptevékenységhez kapcsolódhatnak. Nyugdíjpénztárnál a szolgáltatási kiadások a megfelelő Szolgáltatási számla tartalékát csökkentik. Önsegélyező pénztár és egészségpénztár esetében a szolgáltatási számla kiadása felosztásra kerül az egyéni számlákra az alapszabályban és számlarendben meghatározott módszer alapján. Amennyiben az önsegélyező pénztár egészségpénztári szolgáltatásokat is ellát, illetve az egészségpénztár önsegélyező pénztári szolgáltatásokat is nyújt, a számlacsoporton belül elkülönítetten kell kimutatnia a pénztártípusnak megfelelő szolgáltatások kiadásait. A szolgáltatási számlához kapcsolódóan szolgáltatás fajtánként analitikus nyilvántartást kell vezetni.

b) A működési alaphoz kapcsolódó kiadások tartalmazzák mindazokat a kiadásokat, amelyek a pénztári tevékenység ellátása érdekében merülnek fel. Az itt kimutatott kiadások tagolhatók a pénztár szervezeti felépítése figyelembevételével.

c) A kiegészítő vállalkozási tevékenység kiadásai között kell kimutatni a pénztár vállalkozási tevékenységével kapcsolatos kiadásait. A vállalkozási tevékenységet kizárólag az alaptevékenységhez kapcsolódó, kiegészítő vállalkozásnak minősülő tevékenység keretében végezheti a pénztár, amelynek bevételeit és kiadásait elkülönítetten kell elszámolni és nyilvántartani.

d) A befizetési kötelezettségek kiadásai számlacsoport tartalmazza a pénztárt terhelő általános forgalmi adót és egyéb befizetési kötelezettségeket. Külön számlán kell kimutatni a pénztári szolgáltatások, a működési tevékenység, valamint a kiegészítő vállalkozási tevékenység általános forgalmi adóját és egyéb befizetési kötelezettségeit.

e) Az átvezetési számlák szolgálnak a számlaosztályban kimutatott, tárgyidőszakban teljesített kiadások átvezetésére a 43. Tartalékok számlacsoport megfelelő számláira.

11. A 9. számlaosztály a ténylegesen teljesített (befolyt) bevételeket tartalmazza bevételi fajtánként. Az alapok bevételeit az Öpt. 36. §-a (3) bekezdése részletesen meghatározza. Ennek figyelembevételével a bevételeket a következőképpen kell elszámolni:

a) Az egyéni tagok által fizetett tagdíjak számlacsoportban kell kimutatni a természetes személyek által a pénztárszervezet részére rendszeresen fizetett pénzbeli hozzájárulást. A tagdíjakat a fedezeti, a működési és a likviditási alapba kell helyezni az alapszabályban (pénzügyi tervben) meghatározottak szerint.

b) Az egyéni tagdíjak befizetését a pénztártag munkáltatója megállapodás keretében egyoldalú kötelezettségvállalás alapján részben vagy egészben átvállalhatja. Ezeket a befizetéseket a munkáltatói tagok által fizetett hozzájárulások között kell bevételként - az alapszabály rendelkezései szerint - mindhárom alapba helyezni.

c) A pénztár alapszabályzatában köteles rögzíteni a pénztárvagyon befektetésének szabályait. Az alapok befektetéseinek hozamát a befektetések hozamai számlacsoportban kell kimutatni, alaponként elkülönítve. Itt kell kimutatni a kamatbevételeket is.

d) A támogatóktól befolyó összegek között kell kimutatni a pénztár támogatói által a pénztárnak ellenszolgáltatás kikötése nélkül juttatott adományát, amely lehet pénzbeli juttatás természetbeni juttatás. A támogató az alapszabállyal összhangban meghatározhatja, hogy adományát a pénztár mely alapjába helyezzék. Egyéb rendelkezésének hiányában az összeget a likviditási alapba kell helyezni.

e) A tárgyi eszközök, immateriális javak és készletek értékesítéséből származó bevételt, valamint a részesedések és értékpapírok értékesítéséből származó árfolyamnyereséget az alapszabályban (pénzügyi tervben) meghatározottak szerint kell a fedezeti, működési és likviditási alapba helyezni.

f) A belépő tagok egyéni fedezete és tagok egyéb befizetései számlacsoportban kell kimutatni más pénztárból átlépő tagok egyéni számláján nyilvántartott összeget, amelyet a fedezeti alapba kell helyezni. A számlacsoport tartalmazza továbbá a tagok egyéb befizetéseit, amelyet az alapszabályban meghatározottak szerint kell a fedezeti, a működési alap, illetve a likviditási alap javára elszámolni.

g) A kiegészítő vállalkozási tevékenység bevétele és egyéb bevételek számlacsoportban a pénztár az Öpt. 31. §-ában meghatározott vállalkozási tevékenységből származó bevételeit mutatja ki. A kiegészítő vállalkozási tevékenység bevételeit a pénztár a működési alapba köteles helyezni. A számlacsoport tartalmazza továbbá az egyéb bevételeket is, amelyek között a pénztár a különféle egyéb bevételeit tartja nyilván. Az egyéb bevételek szintén a működési alapot illető összegek.

h) A befolyt általános forgalmi adó számlacsoportban elkülönítetten kell kimutatni a vevő által fizetett adót, valamint az adóhatóságtól igényelt és befolyt, levonásba helyezhető előzetesen felszámított és fizetendő adó különbözetét.

i) Az átvezetési számla számlacsoport technikai számlákat tartalmaz, amelyek arra szolgálnak, hogy a különböző címeken befolyt bevételek rendeltetés szerinti alapba helyezése áttekinthető legyen.

j) Az a)-f) pontokban felsorolt bevételekről egyéni számlánként analitikus nyilvántartást kell vezetni. Az egyéni számlánként vezetett analitikus nyilvántartásból ki kell tűnni, hogy a bevételből (befizetésből) mekkora összeg illeti az egyéni számlákat.

Az analitikus nyilvántartást úgy kell megszervezni, hogy - az átvezetések mellett - alkalmas legyen a szolgáltatási számlákról teljesített kifizetések kimutatására is. Nyugdíjpénztárban szolgáltatást igénybe vevő tagra vonatkozó nyilvántartásnak tartalmazni kell az igénybe vett szolgáltatást, és kimutathatónak kell lenni a tag hátralévő szolgáltatása fedezetének is.

Tekintettel arra, hogy az egyéni számlák és a bevételek analitikus nyilvántartása egy elszámolási rendszert alkot, az adatok egyeztetését, ellenőrzését mind a bevételek, befizetések, mind a fedezeti alap megfelelő főkönyvi számlái között biztosítani kell. A bevételeket az Egyéni számláknak, a szolgáltatások kiadásait és nyugdíjpénztár esetén annak fedezetét a Szolgáltatási számláknak kell megfeleltetni.

12. A 0. számlaosztály tartalmazza a befektetett eszközök és a forgóeszközökkel, az éves pénzügyi terv bevételeivel és kiadásaival, valamint az előzetesen felszámított és a fizetendő általános forgalmi adóval kapcsolatos nyilvántartási számlákat és ellenszámlákat.