114/1997. (VII. 1.) Korm. rendelet

a felszámolás és a végelszámolás időszaka alatti számviteli feladatokról

A csődeljárásról, a felszámolási eljárásról és a végelszámolásról szóló 1991. évi IL. törvényt módosító 1997. évi XXVII. törvény 35. §-ában kapott felhatalmazás alapján a Kormány a következőket rendeli el:

A rendelet hatálya

1. § A rendelet hatálya a többször módosított 1991. évi IL. törvény (a továbbiakban: Cstv.) 3. §-a (1) bekezdésének a) pontjában meghatározott gazdálkodó szervezetre a felszámolás kezdő időpontjától - Cstv. 27. §-ának (1) bekezdése -, illetve végelszámolás esetén a jogutód nélküli megszűnésről rendelkező határozatban megállapított időponttól - Cstv. 66. §-ának (1) bekezdése - (a továbbiakban: a felszámolás, a végelszámolás kezdő időpontja) a felszámolás Cstv. 52. §-ának (1) bekezdése szerinti, illetve a végelszámolás Cstv. 75. §-ának (1) bekezdése szerinti befejezésének időpontjáig (a két időpont közötti időszak: a felszámolás, a végelszámolás időszaka) terjed ki.

2. § (1) A felszámolás, a végelszámolás időszaka alatt a gazdálkodó szervezetre a számvitelről szóló, többször módosított 1991. évi XVIII. törvény (a továbbiakban: számviteli törvény) előírásait a hatályos Cstv.-ben és e kormányrendeletben előírtak figyelembevételével kell alkalmazni. A számviteli törvénynek a Cstv.-vel és e kormányrendelettel nem érintett előírásai a felszámolás, a végelszámolás időszaka alatt is érvényesek.

(2) A felszámolás, a végelszámolás időszaka alatt a gazdálkodó szervezet által vezetett számviteli nyilvántartásoknak alkalmasaknak kell lenni a közbenső mérleg [Cstv. 50. §-ának (1) bekezdése], a felszámolási zárómérleg [Cstv. 52. §-ának (3) bekezdése], a végelszámolási zárómérleg [Cstv. 75. §-ának (1) bekezdése], a vagyonfelosztási javaslat [Cstv. 52. §-ának (1) bekezdése és a 75. §-ának (1) bekezdése], a bevételek és költségek alakulását tartalmazó kimutatás [Cstv. 52. §-ának (4) bekezdése], a felszámolás, a végelszámolás időszaka alatt készülő adóbevallások, a záró adóbevallás, az adózás előtti eredmény, valamint a saját tőke különbözete meghatározásának [a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban: Tao. tv.) 5. §-ának (3) bekezdése és a 16. §-ának (6) bekezdése], továbbá a zárójelentés bizonylati alátámasztására.

Számviteli feladatok a felszámolás megindításakor

3. § (1) A tevékenységet lezáró mérleg tételei alátámasztására szolgáló záróleltár a gazdálkodó szervezetnek a Cstv. 31. §-a (1) bekezdésének a) pontjában meghatározott időpontban - a mérleg fordulónapja - meglévő befektetett eszközeit és forgóeszközeit (a továbbiakban: vagyoni eszközök), valamint azok forrásait kell tartalmazza mennyiségben és a számviteli törvényben előírtak szerint meghatározott értéken. A záróleltár és a tevékenységet lezáró mérleg értékhelyesbítést és értékelési tartalékot, valamint időbeli elhatárolást - a fejlesztési célra kapott támogatásból származó bevételnek a számviteli törvény 29. §-a alapján elhatárolt és még meg nem szüntetett elhatárolás összege kivételével - nem tartalmazhat. A záróleltár összeállításánál a számviteli törvény 42. §-ának rendelkezéseit kell alkalmazni.

(2) A tevékenységet lezáró mérleg részét képező mérlegben és eredménykimutatásban, az egyszerűsített mérlegben és eredménylevezetésben a számviteli törvény 18. §-ának (3) bekezdésében meghatározott jelentősebb összegű, az előző évvel (évekkel) kapcsolatos módosításokat külön oszlopban kell bemutatni. A tevékenységet lezáró mérlegnek akkor része a kiegészítő melléklet, ha az a számviteli törvény értelmében része a beszámolónak.

(3) A tevékenységet lezáró mérlegnek üzleti jelentést nem kell tartalmaznia.

(4) A gazdálkodó szervezet - előírt esetben a könyvvizsgálói záradékot is tartalmazó tevékenységet lezáró mérlegére vonatkozó, a számviteli törvény 71-72. §-aiban meghatározott - letétbe helyezési és közzétételi kötelezettségének a tevékenységet lezáró mérleg (1) bekezdés szerinti fordulónapját követő 45 napon belül köteles eleget tenni.

(5) A zárómérleg a gazdálkodó szervezetnek az (1) bekezdés szerinti mérlegfordulónapon meglévő vagyoni eszközeinek és ezen eszközök forrásainak értékét a tevékenységet lezáró mérlegben kimutatott mérleg szerinti eredménynek az eredménytartalékba történő átvezetése után mutatja.

(6) A zárómérleg elkészítésével egy időben az alkalmazott könyvviteli számlákat - számviteli törvény 82. §-a (1) bekezdésének megfelelően - a tevékenységet lezáró mérleg fordulónapjával le kell zárni.

Számviteli feladatok a felszámolás időszaka alatt

4. § (1) A gazdálkodó szervezet a felszámolás időszaka alatt is köteles megfelelni a számviteli törvény 12. §-ában meghatározott könyvvezetési kötelezettségnek, a 77-80. §-aiban előírt könyvvezetéssel szembeni követelményeknek, a 83-87. §-aiban meghatározott bizonylati rend és bizonylati fegyelem követelményének. A felszámoló jogosult a számviteli törvény 79. §-a alapján készített számlarendet írásban módosítani.

(2) A felszámolás időszaka a felszámolási zárómérleg készítése szempontjából egy (önálló) elszámolási időszaknak minősül. A vagyoni eszközök és a források változását jelentő gazdasági eseményeket az 5. § (1) bekezdése szerinti nyitó felszámolási mérleg alapján megnyitott könyvekben, a valóságnak megfelelően, folyamatosan, áttekinthetően kell elszámolni, és nyilvántartani. Az eredményt érintő tételek az eredményszámlák helyett közvetlenül a Felszámolás eredményelszámolása számlán elszámolhatók.

(3) Az egyezségi tárgyalásra készítendő fizetőképesség helyreállítására alkalmas programot és egyezségi javaslatot a felszámolás időszaka alatt vezetett könyvviteli nyilvántartásokkal kell megalapozni.

5. § (1) A felszámoló a Cstv. 46. §-a (2) bekezdésének megfelelően a 3. § (5) bekezdése szerinti zárómérleg alapján nyitó felszámolási mérleget készít, amelyben a felszámolásba be nem vonható vagyoni eszközök értékét (ideértve a felszámolás alatt álló gazdálkodó szervezet tulajdonát nem képező, de a könyveiben értékkel kimutatott eszközök értékét is) és ezzel egyező összegű forrását elkülönítetten kell kimutatni.

(2) A könyvviteli nyilvántartásokban rendezni kell a kötelezettségek és a követelések állományát:

a) a nyitó felszámolási mérlegben nem szereplő, a felszámolónak bejelentett, a felszámoló által elfogadott és nyilvántartásba vett kötelezettségeket (hitelezői követelések) eredményt csökkentő tételként kell állományba venni,

b) a nyilvántartásbavételi díjat - a Cstv. 46. §-a (7) bekezdésének megfelelően - hitelezőkkel szembeni kötelezettségként és eredményt csökkentő tételként kell állományba venni,

c) a nyitó felszámolási mérlegben lévő, a felszámoló által elfogadott, de a Cstv. 46. §-ának (8) bekezdésében foglalt esetben nyilvántartásba nem vett kötelezettséget, továbbá az egy éven belül be nem jelentett, és így jogvesztetté vált kötelezettséget - Cstv. 37. §-ának (3) bekezdése - eredményt növelő tételként ki kell vezetni,

d) a tartásdíj, az életjáradék, a kártérítési járadék, a bányászati keresetkiegészítés, a mezőgazdasági szövetkezet tagja részére járó pénzbeli juttatás [Cstv. 57. §-a (1) bekezdésének c) pontja], valamint a környezetvédelmi kárelhárítás költségei, a környezetvédelmi bírság [Cstv. 31. §-a (1) bekezdésének c) pontja] nyitó felszámolási mérlegben nem szereplő összegét eredményt csökkentő tételként állományba kell venni,

e) a nyitó felszámolási mérlegben lévő - a könyvviteli nyilvántartás szerinti - kötelezettség, valamint a bejelentett és elfogadott kötelezettség (hitelezői követelés) közötti különbözetet eredményt érintő tételként állományba kell venni, illetve törölni kell az állományból,

f) a nyitó felszámolási mérlegben nem szereplő, elismert, jogszerű, behajtható követeléseket eredményt növelő tételként kell állományba venni, továbbá a benne szereplő, de behajthatatlannak minősülő követeléseket eredményt csökkentő tételként ki kell vezetni,

g) a nyitó felszámolási mérlegben lévő követeléseket minősíteni kell, és azok könyv szerinti értékét - elkülönítetten - a kapcsolódóan kimutatott céltartalékkal szemben módosítani kell,

h) a nyitó felszámolási mérlegben lévő követelések egyeztetése során megállapított és elfogadott eltéréseket eredményt érintő tételként kell elszámolni.

(3) A felszámolás kezdő időpontját követően a könyvviteli nyilvántartásokban eredményt érintő tételként rendezni kell:

a) a meglévő, a nyitó felszámolási mérlegben értékkel nem szerepeltethető, de a hitelezőkkel szembeni kötelezettségek teljesítésére felhasználható vagyoni eszközöket, azok piaci értékén (köztük a használatban lévő 30 ezer forint alatti tárgyi eszközök, a nullára leírt eszközök, az 1996. december 31-ig térítés nélkül kapott, valamint a többletként fellelt vagyoni eszközök) eredményt növelő tételként állományba kell venni,

b) a nyitó felszámolási mérlegben lévő céltartalék állományának értékével a megfelelő követelés (eszköz) könyv szerinti értékét kell elkülönített tételként csökkenteni, illetve a követeléshez (eszközhöz) nem kapcsolódó céltartalék állományát eredményt növelő tételként ki kell vezetni,

c) a vagyoni eszközök értékvesztéséből, selejtezéséből, leértékeléséből származó különbözetet az eredmény terhére el kell számolni.

(4) A Cstv. 36. §-a alapján beszámított összeggel a hitelező tartozását és követelését csökkenteni kell.

(5) Egyezség esetén - az egyezségi megállapodás alapján - az eredmény javára el kell számolni az elengedett kötelezettségeket, ideértve a fejlesztési célra kapott visszatérítendő támogatásoknak a támogató által elengedett összegét is.

(6) A felszámoló a Cstv. 48. §-a (1) bekezdésének megfelelően

a) a behajtott követeléseket a pénzeszközök növekedéseként és a követelés csökkenéseként számolja el,

b) a kft.-be, az rt.-be, a szövetkezetbe befektetett, apportként átadott vagyoni eszközök társasági szerződésben, alapszabályban meghatározott értékét befektetésként veszi állományba eredményt növelő tételként, a könyv szerinti értékét eredményt csökkentő tételként kivezeti,

c) az értékesített vagyoni eszközök (befektetett eszközök, forgóeszközök) kivezetett könyv szerinti értékét eredményt csökkentő tételként, az értékesítés bevételét eredményt növelő tételként számolja el.

6. § (1) A felszámoló a Cstv. 48. §-ának (3) bekezdésében foglaltaknak megfelelően a felszámolás időszaka alatt köteles gondoskodni a gazdálkodó szervezet vagyoni eszközeinek megóvásáról, megőrzéséről, a felszámolás kezdő időpontjáig folytatott tevékenység befejezéséről. Ezen tevékenység gazdasági eseményeit a számviteli törvényben foglaltaknak megfelelően kell elszámolni, figyelembe véve, hogy a költségek és a bevételek elszámolása történhet közvetlenül a Felszámolás eredményelszámolása számlán is. A gazdasági eseményekkel kapcsolatos ilyen költségek, illetve bevételek lehetnek:

a) a termelt termékek értékesítésének bevételei, illetve költségei;

b) a végzett szolgáltatások számlázott értéke, illetve költségei;

c) a más vagyoni eszközök értékesítése;

d) a vagyoni eszközök beszerzése;

e) a tevékenység befejezése során felmerült költségek, ráfordítások, köztük

ea) a felmerült munkabérek, bérjellegű juttatások, beleértve a végkielégítést,

eb) az elszámolt bérek társadalombiztosítási járuléka, az egészségügyi hozzájárulás, a táppénzhozzájárulás,

ec) a költségvetésbe, az elkülönített állami pénzalapokba kötelező befizetések mint a munkaadói járulék,

ed) az egyéb költségek, egyéb ráfordítások;

f) a tartásdíj, az életjáradék, a kártérítési járadék, a bányászati keresetkiegészítés, a mezőgazdasági szövetkezeti tag részére adott pénzbeli juttatás;

g) a felszámolási eljárással kapcsolatos bírósági eljárás során felmerült költségek;

h) az iratanyagok rendezésével, elhelyezésével, megőrzésével kapcsolatos költségek;

i) a felszámoló részére megállapított díj;

j) a környezetvédelmi kárelhárítás költségei.

(2) Kötelezettségként kell állományba venni az állami garancia miatti állami követelést - Cstv. 62. §-ának (2) bekezdése -, valamint a Bérgarancia Alapból kapott támogatást, amelyeket visszafizetésekor meg kell szüntetni.

Közbenső felszámolási mérleg

7. § (1) Közbenső felszámolási mérleget lehet készíteni, ha megfelelő mennyiségű pénzeszköz folyt be és áll rendelkezésre a hitelezői követelések kielégítésére, részbeni teljesítésére. A felszámolás kezdetétől évente kötelező közbenső felszámolási mérleget készíteni. A közbenső felszámolási mérleg célja, hogy megbízható, hiteles helyzetfelmérés alapján történjen a befolyt pénzeszközök felhasználása. A rendelkezésre álló pénzeszközből a várható költségekre - benne a környezeti károk elhárításának költségeire - és a vitás hitelezői igények fedezetére - a Cstv. 50. §-ának (3) bekezdése szerint - tartalékot kell képezni, amelyről elkülönített nyilvántartást kell vezetni. A tartalék összegével a forrás oldalt külön módosítani nem kell.

(2) A közbenső felszámolási mérleg a felszámoló által meghatározott fordulónapra vonatkozóan tartalmazza - a Cstv. 50. §-a (1) bekezdésének megfelelően - a vagyoni eszközök, a kötelezettségek és a saját tőke állományát könyv szerinti értéken, a bevételek és költségek alakulásáról készített kimutatást és a szöveges jelentést.

(3) A közbenső felszámolási mérleg tartalmában és felépítésében egyező a Cstv. 52. §-ának (3) bekezdésében meghatározott felszámolási zárómérleggel. Piaci értékelés esetén a könyv szerinti érték és a piaci érték különbözetét előzetesen eredményt érintő tételként kell elszámolni.

(4) A közbenső felszámolási mérlegben - a (3) bekezdésben részletezetteken túlmenően - elkülönítetten kell kimutatni a pénzeszközök között a tartalék összegét, továbbá közölni kell a nyitó felszámolási mérleg adatait is.

(5) A közbenső felszámolási mérleg fordulónapjáig elszámolt bevételekről és költségekről a Cstv. 52. §-ának (4) bekezdésében meghatározott bontásban kell tájékoztatást adni.

(6) A közbenső felszámolási mérleghez kapcsolódó szöveges jelentésben részletes tájékoztatást kell nyújtani a nyitó felszámolási mérleg és a közbenső felszámolási mérleg adatai közötti eltérések, változások minősítéséről.

(7) A hitelezők követelésének pénzügyi teljesítése a bíróság által jóváhagyott részleges vagyonfelosztási javaslat alapján történik.

Felszámolási zárómérleg

8. § (1) A Cstv. 52. §-ának (3) bekezdése szerint készítendő felszámolási zárómérleg a gazdálkodó szervezet vagyoni eszközeit (a vagyontárgyakat piaci értéken) és az eszközök forrásait könyv szerinti értéken, mérlegszerű felépítésben, egyező végösszeggel a felszámolás befejezésének időpontjában, a felszámoló által meghatározott fordulónappal tartalmazza.

(2) A felszámolási zárómérleg elkészítését megelőzően a meglévő vagyoni eszközök - közte a visszavásárolt saját részvények, üzletrészek, vagyonjegyek - könyv szerinti értéke és a zárómérleg fordulónapjára vonatkozó piaci értéke közötti különbözetet eredményt érintő tételként el kell számolni. Az alkalmazott eredményszámlák egyenlegét a Felszámolás eredményelszámolása számlára kell átvezetni, és ezt követően a számlán kimutatott eredménnyel az eredménytartalékot kell módosítani.

(3) A felszámolási zárómérleg a vagyoni eszközöket

a) a Cstv. 4. §-ának (3)-(5) bekezdése szerint a felszámolásba be nem vonható vagyoni eszközöket könyv szerinti értéken,

b) a pénzeszközöket könyv szerinti értéken (pénzkészletek, bankban lévő pénzeszközök, csekkek),

c) a vagyoni eszközöket piaci értéken (tárgyi eszközök, immateriális javak, befektetések, egyéb pénzügyi eszközök, készletek, értékpapírok),

d) a be nem hajtott követeléseket a várhatóan megtérülő, a várható veszteséggel csökkentett piaci értéken (azok a követelések, amelyek leírása nem indokolt, nem megengedett)

tartalmazza.

(4) A felszámolási zárómérleg a forrásokat

a) a felszámolásba be nem vonható vagyont [Cstv. 4. §-ának (3)-(5) bekezdése] - mint kötelezettséget - a vagyoni eszközök között ilyen címen kimutatott összeggel egyezően,

b) a kötelezettségeket könyv szerinti értéken (a nyilvántartásba vett és még fennálló, ki nem egyenlített kötelezettségek - közte a környezetvédelmi kárelhárításból származó kötelezettségek - összege),

c) a felosztható vagyont - amely a felszámolási zárómérleg szerinti vagyoni eszközök, valamint a kötelezettségek és a felszámolásba be nem vonható vagyon együttes összegének különbözete, amely negatív előjelű is lehet -

tartalmazza.

(5) A felosztható vagyon pozitív összege azt mutatja, hogy a kötelezettségek kiegyenlítése után mennyi vagyoni eszköz illeti meg a befektetőket, a tulajdonosokat a befektetéseik ellenében. Amennyiben az összeg negatív előjelű, az a fedezetlen kötelezettség összegét mutatja, és azt jelenti, hogy a vagyoni eszközök - a felszámolásba be nem vonható vagyont meghaladó - értéke ilyen összegben nem fedezi a hitelezőkkel szemben fennálló kötelezettségeket.

(6) A ténylegesen felosztható vagyon a saját tőke felszámolásba be nem vonható vagyonnal csökkentett pozitív összege.

(7) A felszámolási zárómérlegben kimutatott követelések tekintetében a hitelezővel szembeni kötelezettség erejéig a Cstv. 52. §-ának (5) bekezdése alapján engedményezésnek van helye. Az átruházott követelés összegében az adós gazdálkodó szervezet kötelezettsége kiegyenlítetté válik.

(8) A felszámoló a gazdálkodó szervezet számviteli bizonylatainak elhelyezéséről úgy köteles gondoskodni, hogy az megfeleljen a számviteli törvény 87. §-ában meghatározott iratmegőrzési követelményeknek.

Kimutatás a bevételek és költségek alakulásáról

9. § A bevételek és költségek alakulásáról készített, a Cstv. 52. §-ának (4) bekezdésében meghatározott kimutatásnak a könyvviteli nyilvántartásokkal egyezően kell tartalmaznia:

a) a felszámolás időszaka alatt felmerült, elszámolt árbevételeket, bevételeket, költségeket és ráfordításokat,

b) az a) pontban lévő értékből az értékesített vagyontárgyak árbevételét, bevételét, valamint e vagyontárgyak nyitó felszámolási mérleg szerinti nyilvántartási értékét,

c) a felszámolás időszaka alatt behajtott követelések összegét záró egyszerűsített mérleg készítése esetén,

d) a már kiegyenlített felszámolási költségeket.

Vagyonfelosztási javaslat

10. § (1) A Cstv. 52. §-a (1) bekezdésében előírt vagyonfelosztási javaslat tartalmazza a felszámolási zárómérlegben kimutatott eszközök és források értékét a következő csoportosításban:

a) felszámolásba be nem vonható vagyoni eszközök és az ezzel egyező forrás összege,

b) a fennálló kötelezettségek, tartozások összege és a kötelezettségek, a tartozások kielégítésére kijelölt vagyoni eszközök értéke,

c) a felosztható vagyoni eszközök értéke.

(2) A Cstv. 61. §-ának (6) bekezdésében meghatározott felszámolásba be nem vonható vagyoni eszközöket a Kincstári Vagyoni Igazgatóságnak kell átadni.

(3) A vagyonfelosztási javaslat a Cstv. 57. §-ában foglalt kielégítési sorrendnek megfelelő felépítésben és sorrendben tartalmazza a kötelezettségek (tartozások) összegét, és ezzel szembeállítva a hitelezőkkel szembeni kötelezettségek (tartozások) teljesítésére kijelölt eszközök értékét. Amennyiben a vagyoni eszközök értéke kevesebb, mint a kötelezettségek (a tartozások) értéke, a sorrendben hátrább lévő hitelezők igénye a gazdálkodó szervezet vagyonából nem kerül kielégítésre.

(4) A vagyonfelosztási javaslatban felosztható vagyonként a hitelezőkkel szembeni kötelezettségek (tartozások) kielégítése után megmaradt eszközök értéke szerepel. Ezen eszközöket a gazdálkodó szervezet tulajdonosai, befektetői között a Cstv. 61. §-ában előírtaknak megfelelően kell felosztani.

Számviteli feladatok az egyszeres könyvvitelt vezető gazdálkodó szervezeteknél

11. § Az egyszeres könyvvitelt vezető gazdálkodó szervezeteknek a 3-10. §-ok előírásait a következő eltérésekkel kell alkalmazniuk:

(1) Számviteli feladatok a felszámolás megindításakor (3. §-hoz):

a) a zárómérlegben az egyszerűsített mérleg szerinti eredményt - az eredménytartalék analitikus nyilvántartásával egyezően - át kell vezetni az eredménytartalék tételbe, amely összeg az átvezetést követően a pénzügyileg realizált jövedelemből származó, rendelkezésre álló saját forrást mutatja,

b) a zárlati kötelezettség a számviteli törvény 80. §-a szerint vezetett pénzforgalmi nyilvántartáshoz kapcsolódó kiegészítő és analitikus nyilvántartásokra is vonatkozik,

c) a vagyoni eszközök és a források változását jelentő gazdasági eseményeket a nyitó felszámolási egyszerűsített mérleg alapján megnyitott pénzforgalmi nyilvántartásban és a kapcsolódó kiegészítő és analitikus nyilvántartásokban az egyszeres könyvvitel szabályai szerint, a valóságnak megfelelően, folyamatosan, áttekinthetően kell elszámolni, és nyilvántartani.

(2) Számviteli feladatok a felszámolás időszaka alatt (4-6. §-okhoz):

a) a pénzmozgáshoz nem kapcsolódó kötelezettségek analitikus nyilvántartásába kell felvenni a felszámoló által elfogadott, a nyitó felszámolási egyszerűsített mérlegben ki nem mutatott kötelezettségeket, a nyilvántartásbavételi díjat, az 5. § (2) bekezdésének d) pontjában felsorolt kötelezettségeket, amelyek kiegyenlítését ráfordításként (az egyéb termelési és kezelési költségek, ráfordítások rovatba) kell könyvelni,

b) a pénzmozgáshoz nem kapcsolódó követelések analitikus nyilvántartásába kell felvenni a nyitó felszámolási egyszerűsített mérlegben ki nem mutatott, elfogadott, behajtható követeléseket, amelyek pénzügyi rendezésekor adóköteles bevételt kell könyvelni,

c) a jogvesztett kötelezettségek közül azokat, amelyek pénzbevételből származnak adóköteles bevételként (az árbevétel és egyéb bevételek rovaton) elszámolva kell kivezetni a pénzforgalmi nyilvántartásból. Azokat a jogvesztett kötelezettségeket, amelyek a pénzmozgáshoz nem kapcsolódó kötelezettségek analitikus nyilvántartásában szerepeltek - bevétel és ráfordítás egyidejű elszámolása nélkül -, az analitikus nyilvántartásból való kivezetéssel kell megszüntetni. Az ilyen kötelezettségből származó, még meglévő eszközök térítés nélkül átvett eszköznek minősülnek, de értéküket - az 5. § (3) bekezdésének a) pontjára figyelemmel - nem kell csökkenteni a kötelezettség törlésekor,

d) azon követelések értékét, amelyekre az egyszerűsített mérlegbe céltartalékot állítottak be, csökkenteni kell a céltartalék összegében. A követelés értékének csökkentését a követelés jellege szerint a pénzforgalmi nyilvántartásban - tényleges pénzmozgás nélkül ráfordításként könyvelve - vagy az analitikus nyilvántartásból való törléssel kell végrehajtani,

e) a nyitó felszámolási egyszerűsített mérlegben lévő és a bejelentett, az elfogadott kötelezettség összege közötti különbséget - annak előjele és a kötelezettség jellege szerint - a pénzforgalmi nyilvántartásban (pénzmozgás nélkül könyvelt, az adóköteles jövedelmet érintő tételként), illetve az analitikus nyilvántartásban kell állományba venni vagy törölni. Ugyanígy kell eljárni a követelésekkel kapcsolatos különbözet esetében is,

f) a meglévő, a nyitó felszámolási egyszerűsített mérlegben értékkel nem szerepeltethető vagyoni eszközök piaci értékét - a záróleltár és a kiegészítő nyilvántartás adatai alapján - a felszámolási zárómérleg készítésekor az eredménylevezetés 8. Pénzmozgással nem járó költséghelyesbítések tételébe pozitív előjellel kell beállítani,

g) az egyszeres könyvvitelt vezető gazdálkodó szervezetnél felmerült, a 6. § (1) bekezdésében felsorolt költségek és bevételek elszámolása azok pénzügyi teljesítésekor történik.

(3) A felszámolási zárómérleg készítésekor (a 8. §-hoz):

a) a 8. § (2) bekezdésében meghatározott különbözetet a pénzforgalmi nyilvántartásba fel nem vett vagyoni eszközök esetében a felszámolási zárómérleg készítésekor az eredménylevezetés 8. Pénzmozgással nem járó költséghelyesbítések tételébe, előjelének megfelelően kell beállítani,

b) az átruházott követeléssel (engedményezés) kiegyenlített kötelezettséget a pénzforgalmi nyilvántartásban a követelés, illetve a kötelezettség jellege szerint eredményt érintő, vagy jövedelembe be nem számító egyéb tételként kell elszámolni.

(4) Teendők a vagyonfelosztási javaslat alapján (a 10. §-hoz):

a) a hitelezőknek átadott eszközöket, a kötelezettség kiegyenlítését - annak jellege szerint - a pénzforgalmi nyilvántartásban értékesítésként, ráfordításként vagy egyéb kiadásként könyvelve kell elszámolni,

b) a vagyonfelosztási javaslatban felosztható vagyonként megmaradt eszközök tulajdonosoknak történő átadását a pénzforgalmi nyilvántartásba értékesítésként kell könyvelni a jegyzett tőke és tőketartalék, valamint a pénzügyi eredmény rovatokban kimutatott együttes összeg egyidejű csökkentésével.

Egyszerűsített felszámolás

12. § A Cstv. 63/A. §-ában meghatározott egyszerűsített felszámolás esetén is - a lehetőségeknek megfelelően - eleget kell tenni a 3-11. §-okban előírt követelményeknek.

Felszámolási eljárás befejezése az adós megszűnése nélkül

13. § (1) Amennyiben a gazdálkodó szervezet és hitelezői a felszámolás időszaka alatt egyezséget kötöttek, a bíróság egyezséget jóváhagyó végzésben dönt a felszámolási eljárás befejezéséről [Cstv. 60. §-ának (2) bekezdése].

(2) A felszámoló az (1) bekezdésben meghatározott esetben elkészíti a Cstv. 52. §-ának (1) bekezdésében előírt - a felszámolás befejezésének időpontjára vonatkozó - felszámolási zárómérleget, valamint a bevételek és költségek alakulását tartalmazó kimutatást, a záró adóbevallást és a zárójelentést, amelyeket megküld a bíróságnak és az adóhatóságnak. Vagyonfelosztási javaslatot nem kell készíteni. A gazdálkodó szervezet a felszámolás időszaka alatt vezetett könyveit lezárja.

(3) A gazdálkodó szervezet a felszámolási zárómérleg alapján nyitó mérleget készít, amelyben

a) az eszközöket a 8. § (3) bekezdése szerinti vagyoni eszközök,

b) a kötelezettségeket a 8. § (4) bekezdésének b) pontja szerinti kötelezettségek,

c) a saját tőkét a 8. § (4) bekezdésének a) pontja szerinti felszámolásba be nem vonható vagyon és a 8. § (4) bekezdésének c) pontja szerinti felosztható vagyon együttes

összegében kell meghatároznia. Ez a saját tőke megfelel a Tao. tv. 16. §-ának (6) bekezdésében meghatározott vagyonmérleg szerinti saját tőkének. A 3. § (1) bekezdése szerinti tevékenységet lezáró mérlegben kimutatott saját tőke megfelel a Tao. tv. 16. §-ának (6) bekezdésében meghatározott, a felszámolás kezdő napját megelőző napra készített beszámolóban szereplő saját tőkének.

(4) A gazdálkodó szervezet a könyveit a (3) bekezdés szerinti nyitó mérleg alapján nyitja meg.

Végelszámolás

14. § (1) A gazdálkodó szervezet vezetője a Cstv. 70. §-ának a) pontjában foglaltak értelmében a végelszámolás kezdő időpontját megelőző nappal záróleltárt, tevékenységet lezáró mérleget, adóbevallást és az eredmény felosztása után zárómérleget készít.

(2) A záróleltár, a tevékenységet lezáró mérleg és a zárómérleg elkészítése során a 3. §-ban - a felszámolással kapcsolatosan - meghatározott követelményeknek, kötelezettségeknek eleget kell tenni. A zárómérleg alapján a könyveket le kell zárni. A tevékenységet lezáró mérleget - a számviteli törvény 73. §-ának (1) bekezdésében foglaltaknak megfelelés esetén - könyvvizsgálóval felül kell vizsgáltatni.

(3) A végelszámolás időszaka a számviteli elszámolás tekintetében egy (önálló) elszámolási időszaknak minősül. Az időszak gazdasági eseményeit a számviteli törvényben meghatározott módon és elkülönített számviteli nyilvántartásban kell rögzíteni, elszámolni. Ezen elszámolási időszakon belül biztosítani kell, hogy a más törvényekben előírt fordulónappal könyvviteli zárlatot lehessen készíteni.

(4) A végelszámoló a Cstv. 72. §-a (1) bekezdése értelmében a zárómérleg alapján végelszámolási nyitómérleget készít, amelynek része a hitelezőkkel szemben fennálló kötelezettségek részletezése.

(5) A gazdálkodó szervezet a végelszámolás időszaka alatt is köteles megfelelni a 4. § (1) bekezdésében meghatározott követelményeknek. A végelszámoló jogosult a számviteli törvény 79. §-a alapján készített számlarendet írásban módosítani.

15. § (1) A végelszámoló a végelszámolás befejezésekor a számviteli elszámolások, nyilvántartások alapján a Cstv. 75. §-a (1) bekezdésének és a Tao. tv. 5. §-a (3) bekezdésének megfelelően az egyes naptári évekre külön-külön számviteli beszámolót, az utolsó évről - a végelszámoló által meghatározott fordulónappal - készült beszámolóban kimutatott eredmény felosztása után végelszámolási zárómérleget, zárójelentést, vagyonfelosztási javaslatot, valamint záró adóbevallást készít, gondoskodik a gazdálkodó szervezet számviteli bizonylatainak a számviteli törvény 87. §-ában meghatározott módon és ideig történő megőrzéséről. A végelszámolási zárómérleget - a számviteli törvény 73. §-ának (1) bekezdésében foglaltaknak megfelelés esetén - könyvvizsgálóval felül kell vizsgáltatni.

(2) A végelszámolás ideje alatti naptári év(ek) évenkénti mérleg szerinti eredményét az eredménytartalékba kell átvezetni.

16. § Abban az esetben, ha a Cstv. 72. §-a (2) bekezdésében meghatározottak miatt felszámolási eljárás lefolytatására kerül sor, a végelszámoló a végelszámolást a 15. §-ban foglaltak szerint köteles lezárni, és a felszámolás számviteli feladatait a 3-12. §-okban előírtak szerint elvégezni.

17. § Ha a gazdálkodó szervezet a Cstv. 77. §-a alapján a végelszámolás megszűntetéséről és a működés továbbfolytatásáról dönt, a végelszámoló eleget tesz a 15. §-ban a végelszámolás befejezésére előírtaknak. A végelszámolási zárómérleg alapján nyitó mérleget készít, és a könyveit ebből nyitja meg.

Hatálybalépés

18. § (1) Ez a rendelet 1997. augusztus 6-án lép hatályba.

(2) A rendelet előírásait a Cstv. 75. § (1) bekezdésében meghatározott - a végelszámolás befejezésekor az egyes évekre külön-külön készítendő - beszámolók esetében először az 1997. évről készítendő beszámolónál kötelező alkalmazni.

Horn Gyula s. k.,

miniszterelnök