12/1997. (II. 26.) BM rendelet

az erdők tűz elleni védelméről

A tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltóságról szóló 1996. évi XXXI. törvény 47. §-a (6) bekezdésének c) pontjában kapott felhatalmazás alapján, a földművelésügyi miniszterrel egyetértésben, a következőket rendelem el:

1. § (1) A rendelet hatálya kiterjed az erdőről és az erdő védelméről szóló 1996. évi LIV. törvény (a továbbiakban: Etv.) hatálya alá tartozó erdőterületekre (a továbbiakban: erdő).

(2) Az erdőkben az általános tűzvédelmi szabályokon, valamint az Etv.-nek a tűz elleni védelemre vonatkozó rendelkezésein túl az e rendeletben foglaltakat is alkalmazni kell.

2. § A fegyveres erők és rendvédelmi szervek kötelesek a kezelésükben nem lévő, de az általuk igénybe vett erdőben az erdőtűz megelőzésére a szükséges intézkedéseket megtenni, illetőleg a működésük közben keletkezett tűz eloltásáról haladéktalanul gondoskodni.

3. §[1] Az erdőgazdálkodó az erdőterületeket az e rendelet mellékletében meghatározott szempontok, valamint az illetékességgel rendelkező katasztrófavédelmi igazgatóság - fővárosban a Fővárosi Tűzoltó-parancsnokság -, illetve az Állami Erdészeti Szolgálat területi szervének szakvéleménye alapján tűzvédelmi szempontból besorolja, majd kezdeményezi az erdőterület besorolásának megfelelő nyilvántartásba vételét. Az erdőterületek tűzvédelmi besorolása:

a) nagymértékben veszélyeztetett terület, ahol az állandó vagy ciklikus erdőtűz veszélye súlyosan fenyegeti az ökológiai egyensúlyt, a személyek és a vagyontárgyak biztonságát;

b) közepesen veszélyeztetett terület, ahol az erdőtűz veszélye nem állandó, nem ciklikus, de ahol az erdőtűz jelentős veszélyt jelent az erdők ökoszisztémái számára;

c) kismértékben veszélyeztetett terület minden más -- az előző két besorolásba nem tartozó - erdőterület.

3/A. §[2] A katasztrófavédelmi igazgatóság (Fővárosi Tűzoltó-parancsnokság) szakvéleménye tartalmazza az erdő tűzvédelmi besorolásával kapcsolatos javaslatot és javaslat indokolását. Az indokolás kitér azokra a tűzvédelmi szempontból fontos tényezőkre, melyek meghatározzák a tűzvédelmi besorolással kapcsolatos javaslat megtételét.

3/B. §[3] (1) A nagymértékben és a közepesen veszélyeztetett területek esetében az erdőgazdálkodó védelmi tervet készít.

(2) A nagymértékben veszélyeztetett terület esetében a védelmi terv tartalmazza:

a) a kérdéses terület vagy területrész jelenlegi helyzetének leírását, a megelőzést és a megfigyelést szolgáló rend. szerekre és rendelkezésre álló tűzvédelmi eszközökre tekintettel, beleértve az erdőtűz elleni védelem módszereinek és technikáinak leírását is;

b) beszámolót a megelőző öt év erdőtüzeiről, valamint ezen tüzek feltárt okainak leírását és elemzését;

c) a tervidőszak végére elérendő célokat a főbb tűzkeletkezési okok megszüntetésére és csökkentésére, továbbá a megelőzési, megfigyelési és ellenőrző rendszerek javítására;

d) a célok elérése érdekében tervezett intézkedések leírását;

e) az erdők tűzvédelmét végző szervezetek és személyek adatait és részvételük koordinálásának módját.

(3) A közepes mértékben veszélyeztetett terület esetében a védelmi terv a (2) bekezdés a), d), e) pontjaiban, valamint az ellenőrző rendszer leírásának kivételével a (2) bekezdés c) pontjában meghatározott adatokat tartalmazza.

(4) Az elkészített védelmi terveket módosítani kell, ha a tűzvédelmi helyzetre kiható változás következik be.

(5) Az elkészített, illetve a módosított védelmi tervek a. (2) bekezdés b), d) és e) pontjában meghatározott részeit az illetékes katasztrófavédelmi igazgatóság - a fővárosban a Fővárosi Tűzoltó-parancsnokság - hagyja jóvá.

(6) A (2) bekezdés b) pontja szerinti beszámolót csak a rendelet hatálybalépését követő időszakra kell elkészíteni.

A tűzesetek megelőzése

4. § (1)[4] Az erdő és a vasútvonal erdő felőli vágánya között a terület kezelőjének legalább 10 méter, az erdő és a közút szilárd burkolatú széle között legalább S méter széles védősávot kell tartani. Ezen felül gőzmozdony üzemeltetése esetén az erdőgazdálkodó az erdő felőli szélső vasúti vágánnyal párhuzamos hosszirányban, a vágánytengelytől 30 m távolságra, továbbá ugyaneddig a távolságig a vasúti vágánytengelyre merőlegesen, a vasúti pálya felépítményének szélétől 300 méterenként, 3 méter széles keresztirányú, tűzvédő pásztát (ösvényt) köteles létesíteni és fenntartani.

(2)[5] A tűzvédő pásztán (ösvényen) és a védősávon lévő fákról az ágakat 2 méter magasságig - a fák kitermelésének kötelezettsége nélkül - el kell távolítani, valamint azokat a száraz avartól éghető aljnövényzettől, gallytól, cserjéktől tisztán kell tartani.

(3) Erdősítéskor - ha a gőzmozdony üzemeltetésének megszüntetése a távlati tervben nem szerepel - a tűzvédő pásztára (ösvényre) nem szabad fát telepíteni (magot vetni, csemetét ültetni).

(4) A vasút, illetve a közút és az erdő közötti tűztávolságon belül, valamint az út menti fásított árokparton a száraz növényrészeket és a hulladékot az alkalomszerű tűzveszélyes tevékenységre vonatkozó szabályok szerint lehet elégetni.

5. § Az erdőgazdálkodó köteles a kijelölt, illetve kialakított tűzrakó hely környékéről az éghető anyagokat eltávolítani, és azt állandó jelleggel az éghető anyagoktól mentesen tartani.

6. § Az erdőgazdálkodó köteles az erdőbe vezető utak, ösvények, nyiladékok bejáratánál, az autóspihenőknél, valamint a tűzrakó helyeken - jól látható módon - az erdőben történő tűzrakásra, a nyílt láng használatára, valamint a dohányzás szabályaira és a tűzjelzés módjára vonatkozó figyelmeztető, útbaigazító táblákat elhelyezni.

Tűzveszélyes üzemi tevékenység

7. § (1) Védett természeti területen lévő erdőben - a kijelölt és kiépített tűzrakó hely kivételével - tűz gyújtásához a természetvédelmi hatóság engedélye is szükséges.

(2) Vágástéri hulladékot az erdőben az Etv.-ben foglaltakon túl csak abban az esetben lehet égetéssel megsemmisíteni, ha annak felhasználására és hasznosítására más lehetőség nincs vagy az nem gazdaságos.

(3) Védett természeti területen lévő erdőben kerülni kell a vágástéren történő hulladékégetést.

(4)[6] A vágástéri és egyéb fahulladék égetése az illetékes tűzoltósághoz történő bejelentést követően végezhető alkalomszerű tűzveszélyes tevékenység.

(5) Az égetést az erdőgazdálkodó által megbízott személy irányítása mellett, az erre a munkára vonatkozó tűzvédelmi oktatásban részesült személyek végezhetik szélcsendes időben.

(6) Az égetést akkor lehet elkezdeni, ha a vágástéri hulladék a faállomány szélétől legalább ötven méterre halomba van rakva, és körülötte legalább két méter széles, frissen felszántott vagy felásott, éghető anyagoktól mentes tűzvédő sávot készítettek.

(7) Az égetés helyszínén a tűz tovaterjedésének megakadályozására alkalmas, megfelelő mennyiségű tűzoltó eszközt kell készenlétbe helyezni.

(8) Az égetést úgy kell abbahagyni vagy befejezni, hogy az esti sötétedésig elegendő idő álljon rendelkezésre a tűz biztonságos eloltásához.

8. § (1) Az erdőgazdálkodónak a mészégető, illetve faszénégető létesítésével kapcsolatosan előírt bejelentési kötelezettségére az Etv.-ben foglaltakat kell alkalmazni.

(2) A faszén- és a mészégető üzemeltetője köteles a boksa, illetve a kemence környékét 15 méteres körzetben fától, cserjéktől, száraz növénytől tisztán tartani és a tűzoltáshoz szükséges anyagokról, eszközökről gondoskodni. A tűz teljes elhamvadásáig biztosítani kell a boksa (kemence) felügyeletét.

9. § (1) Az erdőben létesített építmények használatára, fűtő- és tüzelőberendezéseinek üzemeltetésére, tűzvédelmére, az építményekben tartózkodó személyek magatartására vonatkozó szabályokat az erdőgazdálkodó, illetve az erdőgazdálkodóval egyetértésben az építmény használója írásban köteles megállapítani.

(2) Az erdő területén az éghető folyadék tárolóhelyét, valamint a környezetét legalább 5 méteres körzetben gyomtalanítva, éghető anyagoktól mentesen kell tartani, és az egész területet legalább 4 méter széles, felszántott és felásott védősávval kell körülvenni. Bekerített tárolóhelynél a védősávot a kerítés külső oldalán kell létesíteni.

(3) Éghető folyadékot az erdei tűzrakó helytől csak 50 méternél nagyobb távolságban lehet tárolni.

Fokozott tűzveszély időszakára vonatkozó szabályok

10. §[7] (1) Az erdőgazdálkodó a tűzgyújtási tilalom ideje alatt a tűzvédelmi szempontból nagymértékben veszélyeztetett területek esetében köteles:

a) az erdőbe vezető utak, ösvények, nyiladékok bejáratánál és a tűzrakó helyeken az általános tűzgyújtási tilalomra figyelmeztető táblát elhelyezni;

b) a tűzgyújtási tilalomra vonatkozó rendelkezések megtartását folyamatosan ellenőrizni;

c) a veszélyeztetett helyekre a tűz jelzésére alkalmas eszközökkel felszerelt tűzvédelmi őröket (tűzjelző szolgálatot) állítani;

d) az esetleges erdőtűz eloltására központi helyen megfelelő munkacsoport, felszerelés és jármű készenlétben tartásáról gondoskodni.

(2) Az erdőgazdálkodó a tűzvédelmi szempontból kis mértékben és közepesen veszélyeztetett erdőterületek esetében az (1) bekezdés a)-c) pontjaiban meghatározott kötelezettségeket teljesíti.

Tűzoltás

11. § (1) A lakott erdészházaknál és az üzemelő turistaházaknál gondoskodni kell az állandó tűzjelzési lehetőségről.

(2) Az erdőgazdálkodó köteles az erdőben dolgozók riasztását megszervezni.

(3) Az erdőgazdálkodó köteles az erdők védelme érdekében a tűzveszélynek fokozottan kitett erdőkben - az általa kijelölt erdészeti létesítményekben - legalább 30 személy részére az erdőtűz oltására alkalmas felszerelést készenlétben tartani.

12. § Az erdőgazdálkodó köteles intézkedni arról, hogy az erdőtűz után a területet 24 órán át őrizzék, és az égett terület szélén - ahol lehetséges - a talajt legalább 1 méter szélességben felszántsák.

Erdőtüzek elleni védelem információs rendszere[8]

12/A. § Erdőterületet érintő tűzesetek esetén az Állami Erdészeti Szolgálat területi szervét és az illetékes tűzoltóságot kölcsönös tájékoztatási kötelezettség terheli.

12/B. §[9] (1) Az Állami Erdészeti Szolgálat a rendelkezésre álló adatok alapján végzi:

a) az országos erdőtűz veszélyeztetettségi térkép, valamint az éves erdőtűz elleni védelem javítását célzó tervek és programok elkészítését;

b) az országos erdőtűz adattár vezetését.

(2) Az országos erdőtűz veszélyeztetettségi térkép az erdőterületek tűzvédelmi besorolásának megfelelően tartalmazza az ország erdőterületeit.

12/C. §[10] (1) Az országos erdőtűz adattár tartalmazza:

a) az első riasztás dátumát és időpontját (év, hónap, nap, óra, perc), amikor a tűzoltóságot tájékoztatták a tűz észleléséről,

b) az első beavatkozás dátumát és időpontját (év, hónap, nap, óra, perc), amikor az első tűzoltó egységek megérkeztek az erdőtűz helyszínére,

c) a tűz eloltásának dátumát és időpontját (év, hónap, nap, óra, perc), amikor a tüzet teljesen eloltották és az utolsó tűzoltóegységek elhagyták az erdőtűz helyszínét,

d) a tűz keletkezésének helyszínét (megye, önkormányzat),

e) a teljes leégett területet (hektárban),

f) a leégett terület megoszlását erdősült és erdősülés nélküli területeken (nagysága és százalékos megoszlása),

g) a tűz tényleges vagy feltételezett keletkezésének okát (1. a tűz oka ismeretlen; 2. természetes ok; 3. kellő körültekintés ellenére bekövetkező tűz vagy emberi mulasztás; 4. szándékosan előidézett tüzek).

(2) Az (1) bekezdés a)-d) és g) pontjában meghatározott adatokat a Belügyminisztérium Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság 60 napon belül szolgáltatja az Állami Erdészeti Szolgálatnak.

13. § Ez a rendelet a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba, ezzel egyidejűleg az erdők tűz elleni védelméről szóló 4/1983. (III. 16.) BM-MÉM együttes rendelet hatályát veszti.

Melléklet a 12/1997 (II. 26.) BM rendelethez[11]

1. Nagymértékben veszélyeztetett kategóriába sorolható erdők:

a) hegyvidékek karszt-bokor erdei; valamint

b) alföldi, síkvidéki erdők területein található

ba) elegyes és elegyetlen fiatal és középkorú fenyvesek,

bb) művelt területekkel vagy tanyával érintkező erdők,

bc) lakott hely közelében lévő, sok személy által látogatott erdők,

bd) közúti vagy vasút mellett fekvő erdők,

be) a parkerdők, valamint a

bf) folyamatban lévő felújítások, telepítések.

2. Közepesen veszélyeztetett erdőterületek:

A nagymértékben veszélyeztetett kategóriába nem sorolt

a) elegyes és elegyetlen fenyvesek,

b) művelt területekkel vagy tanyával érintkező erdők;

c) a lakott hely közelében lévő, sok személy által látogatott erdők,

d) közúti vagy vasút mellett fekvő erdők,

e) a parkerdők, valamint

f) a folyamatban lévő felújítások, telepítések.