4/1983. (III. 16.) BM-MÉM együttes rendelet
az erdők tűz elleni védelméről[1]
A tűz elleni védekezésről és a tűzoltóságról szóló 1973. évi 13. törvényerejű rendelet végrehajtására kiadott, az 1981. évi 25. törvényerejű rendelettel, valamint a 31/1978. (VI. 10.) MT rendelettel módosított 14/1973. (VI. 2.) MT rendelet 26. §-ának (1) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján az erdők és a fásítások tűz elleni védelme érdekében - az érdekelt miniszterekkel és országos hatáskörű szervek vezetőivel egyetértésben - a következőket rendeljük:
Általános rendelkezések
1. § (1) E rendelet hatálya kiterjed az erdőkről és a vadgazdálkodásról szóló 1961. évi VII. törvény hatálya alá tartozó erdőkre és fásításokra (a továbbiakban együtt: erdő).
(2) Az erdőkben az általános tűzvédelmi szabályokon felül az e rendeletben foglaltakat is meg kell tartani.
2. § (1) Az erdők tűz elleni védelme az erdő tulajdonosainak, kezelőjének, használójának (a továbbiakban együtt: az erdő kezelője) a feladata.
(2) A fegyveres erők és a fegyveres testületek kötelesek az általuk igénybe vett erdőben az erdőtűz megelőzésére a szükséges intézkedéseket megtenni, illetőleg a működésük közben keletkezett tűz eloltásáról haladéktalanul gondoskodni.
3. § Az erdő kezelőjének az erdőterületeket tűzvédelmi szempontból a következő csoportokba kell sorolni:
a) az I. csoportba tartoznak a lakott helytől távol eső, idős faállományú erdők;
b) a II. csoportba tartoznak az idős elegyes és elegyetlen faállományú, továbbá a telepítés alatt álló erdőterületek, amelyeket a gombát és egyéb erdei terméket gyűjtők látogatnak;
c) a III. csoportba tartoznak a zártkerttel, tanyával határos, továbbá a lakott hely közelében levő, sok személy által látogatott, közút mellett fekvő erdők, a parkerdők, valamint a fiatal és középkorú fenyvesek.
A tűzesetek megelőzése
4. § (1) Az erdő és vasútvonal erdő felőli vágánya között legalább 10 méter, az erdő és a közút határa között legalább 5 méter tűztávolságot kell tartani. Gőzmozdony üzemeltetése esetén az erdő kezelője az erdő felőli vasúti vágánnyal párhuzamosan, attól 30 méter távolságra és 300 méterenként a vasúti vágányra merőlegesen 3 méter széles tűzvédő ösvényt köteles létesíteni.
(2) A tűzvédő ösvényt - a rajta levő fák kitermelésének kötelezettsége nélkül - a száraz alomtól, éghető aljnövényzettől, gallyaktól, bokroktól tisztán kell tartani, és a rajta levő fákról az ágrészeket 2 méter magasságig el kell távolítani.
(3) Új erdő telepítésekor - ha a gőzmozdony üzemeltetésének megszüntetése a távlati tervben nem szerepel - a tűzvédő ösvényre nem szabad fát telepíteni (magot vetni, magoncot, csemetét ültetni).
(4) Parkerdőben az autóspihenőket legalább két, egymástól 10 méter távolságra levő, 2-2 méter széles, a száraz növényzettől tisztán tartott és gyomtalanított védősávval kell körülvenni. A védősávban levő fákról az ágrészeket 2 méter magasságig el kell távolítani.
(5) A vasút, illetve a közút és az erdő közötti tűztávolságon belül, valamint az útmenti fásított árokparton a száraz növényrészeket és a hulladékot csak az alkalomszerű tűzveszélyes tevékenységre vonatkozó szabályok szerint lehet elégetni.
A tűzgyújtás szabályai
5. § Az erdőben és az erdőtől számított 200 méter távolságon belül nyílt lángot használni, tüzet gyújtani, égő dohányneműt, vagy gyufát eldobni - az e célra kijelölt helyek kivételével - nem szabad.
6. § (1) Az erdőbe vezető utak, ösvények, nyiladékok bejáratánál, az autóspihenőknél, valamint a tűzrakó helyeken az erdő kezelőjének jól látható, az erdőben történő tüzelés, nyílt láng használata, valamint a dohányzás szabályaira figyelmeztető és tűz jelzésére útbaigazító táblákat kell elhelyeznie.
(2) Az erdő kezelője köteles a kijelelölt tűzrakó hely környékét az éghető anyagoktól tisztán tartani és a tűzrakó hely mellett a tűzoltáshoz homokot vagy földet biztosítan i.
7. § (1) Aki a tűzrakó helyen, illetőleg az erdőben és az erdő szélétől számított 200 méteren belül engedéllyel tüzet gyújt, köteles a tűz állandó felügyeletéről és biztonságos eloltásáról gondoskodni.
(2) Az erdőben kiránduló vagy ott táborozó csoport vezetője a résztvevőket köteles kioktatni a tüzelésre, a dohányzásra és a nyílt láng használatára vonatkozó tűzvédelmi szabályokra.
Tűzveszélyes üzemi tevékenység
8. § (1) Az erdőben csak az erdő kezelője által kiadott Tűzvédelmi Utasítás szerint szabad faszenet és meszet égetni, illetőleg a vágástéri hulladékot eltüzelni.
(2) A faszén- és a mészégető üzemeltetője köteles a boksa, illetve a kemence környékét 15 méteres körzetben fától, bokortól, száraz növénytől tisztántartani és a tűzoltáshoz szükséges anyagokról, eszközökről gondoskodni. A tűz teljes elhamvadásáig gondoskodni kell a boksa (kemence) felügyeletéről.
(3) Az erdő kezelője a tűzgyújtási tilalom alá eső terület használója részére a tűzgyújtásra és a nyílt láng használatára - az alkalomszerű tűzveszélyes tevékenységre vonatkozó szabályok szerint - engedélyt adhat.
9. § (1) Az erdőben a IV. és az V. tűzállósági fokozatba tartozó építményben "A" és "B" tűzveszélyességi osztályba tartozó anyagot nem szabad tárolni.
(2) A IV. és az V. tűzállósági fokozatú építmények használatára, fűtő- és tüzelőberendezéseinek üzemeltetésére, tűzvédelmére, az építményekben tartózkodó személyek magatartására vonatkozó szabályokat a Tűzvédelmi Utasításban kell megállapítani.
(3) Az erdő területén a tűzveszélyes folyadék tárolóhelyét, valamint a környezetét legalább 5 méteres körzetben gyomtalanítva, éghető anyagtól mentesen kell tartani és az egész területet védősávval kell körülvenni. Bekerített tárolóhelynél a védősávot a kerítés külső oldalán kell létesíteni.
(4) Tűzveszélyes folyadékot az erdei tűzrakó helytől 50 méternél távolabb szabad tárolni.
Fokozott tűzveszély időszakára vonatkozó szabályok
10. § (1) Fokozott tűzveszély esetén a Földművelésügyi Minisztérium - a BM Tűzoltóság Országos Parancsnokság egyidejű értesítésével - az országban vagy annak meghatározott területén levő erdőkre, átmeneti időre, a hírközlő szervek útján közzétett hirdetményben (közleményben) általános tűzgyújtási tilalmat rendelhet el.
(2) A tűzgyújtási tilalom hatálya kiterjed az érintett területen levő valamennyi erdőre.
(3) A tűzgyújtási tilalom ideje alatt a tűzvédelmi szempontból III. csoportba sorolt erdő kezelője - a hóvédő erdősávokat és az útmenti fasorokat kivéve - köteles
a) az erdőbe vezető utak, ösvények, nyiladékok bejáratánál és a tűzrakó helyeken az általános tűzgyújtási tilalomra figyelmeztető táblát elhelyezni;
b) a tűzgyújtási tilalomra vonatkozó rendelkezések megtartását folyamatosan ellenőrizni;
c) a veszélyeztetett helyekre a tűz jelzésére alkalmas eszközökkel felszerelt tűzvédelmi őröket állítani;
d) munkaszüneti napokon a tűzvédelmi őrséget társadalmi aktívákkal megerősíteni;
e) az esetleges erdőtűz eloltására központi helyen megfelelő munkacsoport, felszerelés és jármű készenlétben tartásáról gondoskodni.
(4) A tűzvédelmi szempontból II. csoportba sorolt erdő kezelőjére a (3) bekezdés a)-d) pontjaiban, az I. csoportba sorolt erdő kezelőjére a (3) bekezdés a)-c) pontjaiban meghatározott kötelezettségek az irányadók.
(5) Az általános tűzgyújtási tilalom idejére az erdő kezelője az erdőbe való belépést és az ott-tartózkodást az erdőbe vezető utak bejáratánál elhelyezett táblákon korlátozhatja, illetőleg megtilthatja.
Tűzoltás
11. § (1) A gyakran látogatott, tűzveszélynek fokozottan kitett erdőrészeken az erdő kezelője köteles szerszámtárolót létesíteni és abban legalább 30 személy részére az erdőtűz oltására alkalmas felszerelést készenlétben tartania.
(2) A lakott erdészházaknál és az üzemelő turistaházaknál gondoskodni kell az állandó tűzjelzési lehetőségről. Az erdő kezelője köteles az erdőben dolgozók riasztását megszervezni.
12. § Erdőtűz esetén - a tűzoltóság megérkezéséig - az erdő őrzésével, védelmével megbízott személy jogosult a szükséges intézkedéseket megtenni, a veszélyeztetett területen levő járművek vezetőit és más személyeket a közreműködésre felhívni és a járművel - a kár elhárítása érdekében - rendelkezni.
13. § Az erdő kezelője köteles intézkedni, hogy az erdőtűz után az égett terület szélén, ahol lehetséges, a talajt legalább 1 méter szélességben felszántsák, és a területet 24 órán át őrizzék.
14. § Ez a rendelet a kihirdetése napján lép hatályba, egyidejűleg a 4/1980. (XI. 25.) BM rendelettel kiadott Országos Tűzvédelmi Szabályzat 71. §-ának (1) és (2) bekezdése a hatályát veszti.
Dr. Horváth István s. k.,
belügyminiszter
Váncsa Jenő s. k.,
mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter
Lábjegyzetek:
[1] Lásd a 3/1980. (VIII. 30.) és a 4/1980. (XI. 25.) BM rendeletet.