16/1997. (IX. 3.) MüM rendelet

a társadalombiztosítási ügyintéző és a társadalombiztosítási szakelőadó szakképesítés szakmai és vizsgakövetelményeinek kiadásáról

A szakképzésről szóló 1993. évi LXXVI. törvény 5. §-a (1) bekezdésének b) pontjában foglalt felhatalmazás alapján a következőket rendelem el:

1. § E rendelet 1. és 2. számú mellékleteként kiadom a munkaügyi miniszter ágazatába tartozó társadalombiztosítási ügyintéző, illetve a társadalombiztosítási szakelőadó szakképesítés szakmai és vizsgakövetelményeit.

2. § Ez a rendelet a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba.

1. számú melléklet a 16/1997. (IX. 3.) MüM rendelethez

Társadalombiztosítási ügyintéző szakképesítés szakmai és vizsgakövetelményei

I. A szakképesítés Országos Képzési Jegyzékben szereplő adatai

1. Szakképesítés azonosító száma: 52 3435 05

2. Szakképesítés megnevezése: társadalombiztosítási ügyintéző

II. A szakképesítés munkaterülete

1. A szakképesítéssel legjellemzőbben betölthető munkakör, foglalkozás

2. A szakképesítéssel rokon munkakörök, foglalkozások

3. A munkaterület rövid, jellemző leírása

A társadalombiztosítási ügyintéző önállóan, vagy a társadalombiztosítási kifizetőhely vezetőjének irányításával elvégzi mindazon feladatokat, amelyeket az egészségbiztosítással, a nyugdíjbiztosítással és a szociális ellátásokkal kapcsolatban a jogosultságok és kötelezettségek teljesítéséhez a jogszabályok előírnak. Ebben kiemelt jelentősége van annak, hogy tisztában legyen az adott munkáltató és a munkáltatónál bármilyen jogviszonyban dolgozók, illetve foglalkoztatottak társadalombiztosítási jogaival és kötelezettségeivel.

A társadalombiztosítási ügyintéző adatszolgáltatással (igazolások, dokumentumok) készíti elő az illetékes társadalombiztosítási igazgatási szerv döntéseit.

A társadalombiztosítási ügyintéző fő feladata a döntések előkészítése és végrehajtása, illetve adatszolgáltatás az alábbi területeken:

- a betegségi-anyasági ellátás iránti igény elbírálása és az ellátások folyósítása,

- a járulékok bevallása, befizetése, ideértve a munkáltatónál működő kifizetőhelyi ügyintézők esetében a magánnyugdíjpénztárakba fizetendő tagdíjat is,

- a szociális ellátások iránti igények elbírálása, az ellátások folyósítása,

- a baleset üzemi jellegének elbírálása, a baleseti táppénz iránti igény elbírálása és az ellátás folyósítása,

- a megváltozott munkaképességű dolgozók kereset-kiegészítésének megállapítása, folyósítása,

- a jogorvoslattal kapcsolatos intézkedések megtétele,

- a társadalombiztosítási igazolványokkal kapcsolatos feladatok ellátása,

- az ellátások megállapításához, folyósításához más szervek részére adatszolgáltatás, egyéb statisztikák készítése,

- nyilatkozatok, igazolások lejártának figyelemmel kísérése,

- nyomtatványok változásainak figyelemmel kísérése, újak beszerzése és azoknak a jogszabályi előírások szerinti vezetése,

- a dolgozók tájékoztatása jogaikról és kötelezettségeikről.

A nyugdíj-előkészítési tevékenység keretében:

- a nyugellátáshoz szükséges nyomtatványok beszerzése,

- a saját jogú és a hozzátartozói nyugellátásra vonatkozó igények teljesítéséhez, a nyugdíj megállapításához szükséges adatok (szolgálati idő, keresetek) összegyűjtése és továbbítása az illetékes nyugdíjbiztosítási igazgatósághoz,

- a baleseti nyugellátásokkal kapcsolatos külön tennivalók ellátása.

III. A szakképesítés szakmai követelményei

A foglalkozás gyakorlása során előforduló legfontosabb feladatcsoportok, feladatok és az azokhoz kapcsolódó követelmények

A megfelelő szintű jogi, pénzügyi szakismeretek, valamint számítástechnikai ismeretek alkalmazásával a munkaterület leírásában szereplő feladatok végrehajtása a hatályos jogszabályok érvényesítésével:

1. Az egészségbiztosítással kapcsolatos feladatok

- A biztosítási kötelezettségekkel járó jogviszonyok elbírálása.

- A járulékbevalláshoz a bérösszesítő, a pénztárbizonylatok beszerzése, a munkaszerződések, a megbízási szerződések stb. alapján a fizetendő járulék megállapítása. A tagi jogviszony alapján fizetendő maximum és minimum járulékok elbírálása.

- Összesítő elszámolások elkészítése.

- A biztosítottakról nyugdíj- és egészségbiztosítási egyéni nyilvántartó lapok vezetése, évenkénti lezárása, összegyűjtése és beküldése az illetékes társadalombiztosítási szervhez.

- Biztosítással járó jogviszony megszűnése esetén soron kívüli igazolás kiadása a biztosított részére a tárgyévi egészségbiztosítási és nyugdíjjárulék-alapot képező adóköteles jövedelem és a levont egészségbiztosítási, illetőleg nyugdíjjárulék összegéről.

- Táppénz megállapításához a táppénzes utalvány ellenőrzése, a munkavállaló átlagkeresetének megállapítása, a táppénz napi összegének kiszámítása, a táppénz folyósítása.

- Passzív jogú ellátást igénylők részére az ellátások elszámolása, postai átutalása.

- Útiköltség-igények továbbítása az illetékes társadalombiztosítási igazgatási szervhez.

- Kapcsolattartás a keresőképtelenséget megállapító orvossal, orvosi bizottsággal, az Országos Egészségbiztosítási Pénztár Országos Orvosszakértői Intézetével, I. fokú orvosi bizottságával. Munkaképesség-csökkenés, illetve 18. életévét betöltött beteg gyermek esetében vizsgálatra utalás.

- Kapcsolattartás a megyei egészbiztosítási pénztárral, nyugdíjbiztosítási igazgatósággal, más munkáltatókkal, kórházzal, valamint a rehabilitációs bizottsággal.

- Üzemi baleseti táppénz folyósításához a jogosultság elbírálása.

- A nem kifizetőhelyi munkáltatóknál az adatszolgáltatási kötelezettségek teljesítése a betegségi, anyasági ellátások igénybevételéhez.

2. A társadalombiztosítási szervek, valamint a Területi Államháztartási Hivatal (TÁH) által folyósított szociális ellátással kapcsolatos feladatok[1]

A családi pótlékkal, a gyermekgondozási segéllyel és az anyasági támogatással kapcsolatos munkák során:

- az igény írásban történő felvétele, arról igazolás adása,

- az előző folyósító szervtől a családi pótlékkal kapcsolatos igazolvány írásban történő megkérése, illetve az új folyósító szervnek történő továbbítása,

- az igénylőtől a szükséges nyilatkozatok, igazolások beszerzése,

- a családi pótlék összegének megállapítása,

- a családi pótlék havi utalása,

- a családi pótlékkal kapcsolatos nyilvántartás vezetése,

- családi pótlék elbírálása esetén kapcsolattartás

= oktatási intézményekkel,

= magasabb összegű családi pótlék (beteg gyermek) esetén szakorvosi rendelőintézettel vagy kórházzal,

- a gyes igényelbírálásával, folyósításával, elszámolásával, nyilvántartásával kapcsolatos feladatok ellátása,

- igazolások kiadása, különösen segélykérelmekhez, tüzelőutalványhoz, polgármesteri hivataltól igényelt ellátásokhoz, keresőképtelenségről a biztosító részére, a beteg gyermek családi pótlékáról a közgyógyellátási igazolvány kiállításához,

- a segélyezési pénztárnapló vezetése.

3. Nyugdíjbiztosítással kapcsolatos feladatok

- Saját jogú és hozzátartozói nyugellátásra vonatkozó igények felvétele és továbbítása az illetékes nyugdíjbiztosítási igazgatósághoz.

- A szolgálati idő elismerésére vonatkozó kérelmek intézése (igazolások beszerzése és csatolása).

- A nyugdíj alapját képező kereseti adatok összegyűjtése és továbbítása az illetékes nyugdíjmegállapító szervhez.

- A dolgozók tájékoztatása a nyugdíj várható alakulásáról, a nyugdíjazással kapcsolatos jogokról, kötelezettségekről.

- Korhatár előtti nyugdíjazásokkal kapcsolatos külön feladatok elvégzése.

- Baleseti nyugellátásokkal kapcsolatos tennivalók ellátása.

- Egyéb nyugdíjszerű ellátásokhoz adatok szolgáltatása.

- Igénybejelentésekhez a szükséges nyomtatványok beszerzése.

4. Egyéb feladatok

- Az igénylő tájékoztatása jogairól, kötelezettségeiről.

- Jogorvoslattal kapcsolatos intézkedések megtétele, azzal kapcsolatban a dolgozó részére felvilágosítás nyújtása, a beadott iratok továbbítása.

- Nyilvántartás vezetése a visszafizetésre kötelező határozatokról, valamint az igényt elutasító határozatokról.

- Statisztikai jelentések készítése.

- Rendszeresen használt nyomtatványok változásának figyelemmel kísérése, újak beszerzése, tárolása a bizonylati fegyelem betartásával.

- Baleseti jegyzőkönyvvel kapcsolatos teendők ellátása.

- A társadalombiztosítási ellenőrzés során

= adatszolgáltatás az adatvédelmi és személyiségi jogokat érintő jogszabályok figyelembevételével,

= a bizonylatok, bevallások bemutatása, a társadalombiztosítási kifizetésekkel, igényléssel vagy jogorvoslattal összefüggő iratokba történő betekintés biztosítása.

5. A társadalombiztosítási ügyintéző kapcsolati rendszere

Az ügyintéző közvetlen kapcsolata a biztosítottal a biztosítással járó jogviszony alatt folyamatos, annak be- és kilépéskor különösen fontos. Ugyancsak különösen fontos a munkáltató funkcionális szervezeti egységeivel tartott kapcsolat.

A társadalombiztosítási ügyintéző feladatai:

- A biztosított belépésekor

= "Igazolvány a társadalombiztosítási szolgáltatásokról" elnevezésű nyomtatvány átvétele, tárolása,

= "Nyugdíj és egészségbiztosítási egyéni nyilvántartólap" kiállítása, tárolása,

= bejelentés biztosítási jogcímre az illetékes társadalombiztosítási igazgatási szervhez,

= származtatott jogosultsághoz nyilatkozatok bekérése.

- A biztosítással járó jogviszony megszűnésekor

= "Igazolvány a társadalombiztosítás ellátásairól" elnevezésű nyomtatvány kiadása,

= bejelentés biztosítási jogcím megszűnéséről az illetékes társadalombiztosítási igazgatási szervhez,

= "Nyugdíj és egészségbiztosítási egyéni nyilvántartólap" lezárása és megküldése az illetékes társadalombiztosítási igazgatási szervnek.

- Kapcsolattartás a bér- és munkaügyi osztályokkal

= béradatok, betegszabadsággal kapcsolatos adatok, folyamatos biztosítási jogviszonyról, illetve ennek szünetelése időtartamáról kölcsönös adatszolgáltatás.

- Kapcsolattartás a munkavédelmi részleggel

= üzemi baleseti jegyzőkönyv bekérése,

= úti balesettel kapcsolatos adatszolgáltatás, jegyzékek egyeztetése,

= kártérítés esetén igazolás kiadása,

= állásfoglalás igénylése bonyolultabb üzemi baleseti ügyek kapcsán.

- Kapcsolattartás a házipénztárral

= soron kívüli egyéb ellátások kifizetése, e kifizetések havonkénti egyeztetése.

- Kapcsolattartás a főkönyvi könyveléssel

= főkönyvi számlák egyeztetése, ellátások átkönyvelése iránti intézkedés,

= fel nem vett ellátások egyeztetése,

= egészségbiztosítási pénztár egyszámlájának egyeztetése.

- Együttműködés a pénzüggyel és a számvitellel

= a visszaérkezett, illetve 60 napon belül fel nem vett ellátások rendezése.

6. Követelmények a társadalombiztosítási ügyintézővel szemben

A társadalombiztosítási ügyintéző egész tevékenységének az egészségbiztosítás és a nyugdíjbiztosítás szolgáltatás-jellegűvé válását kell szolgálnia. E feladatot csak szakmailag jól képzett, empatikus munkatársak képesek ellátni, ezért követelmény:

- a hatályos jogszabályok ismerete, a jogszabályi változások folyamatos követése,

- a társadalombiztosítási igazgatási szervek írásos és szóbeli szakmai iránymutatásainak figyelembevétele,

- részvétel szakmai továbbképzéseken,

- a társadalombiztosítási és a szociális ellátásokról az ügyfél részére pontos, szakszerű tájékoztatás adása,

- a külső és belső (munkahelyi) határidők, illetve előírások betartása,

- a bizonylati fegyelem betartása,

- a titoktartási kötelezettség megtartása,

- segítségnyújtás az ügyfél részére jogai érvényesítéséhez, az őt terhelő kötelezettségek teljesítéséhez,

- áttekintőkészség,

- kulturált viselkedés, udvarias, segítőkész magatartás az ügyfelekkel szemben.

IV. A szakképesítés vizsgakövetelményei

A társadalombiztosítási ügyintéző szakmai képesítő vizsgát - az adott időpontban érvényes jogszabályok előírásai szerint - szakmai vizsgabizottság előtt kell letenni.

1. A szakmai vizsgán számon kérhető feladatok a szint megjelölésével

A szakmai követelményekben megfogalmazott feladatok a III. pontban meghatározott követelményeknek megfelelő szinten kérhetők számon a szakmai vizsgán.

2. A szakmai vizsga részei

2.1. Írásbeli vizsga

Az írásbeli vizsgán a vizsgázónak a Munkaügyi Minisztérium által kiadott írásbeli tétel(ek) alapján a szakképesítés egészét átfogó összetett feladatot kell megoldani. (Az írásbeli vizsgatételek csak egy vizsgán használhatók fel.) Értékeléskor csak 60% feletti teljesítmény fogadható el.

Az írásbeli vizsga időtartama: 120 perc.

2.2. Gyakorlati vizsga

A vizsgázónak a III. pontban meghatározott szakmai követelmények figyelembevételével a vizsgát szervező intézmény által meghatározott és a vizsgabizottság elnöke által jóváhagyott vizsgafeladatot (pl. különböző társadalombiztosítási nyomtatványok előírásszerű kitöltése) kell elvégezni. Értékeléskor csak 80% feletti teljesítmény fogadható el.

A vizsga időtartama: 120 perc.

2.3. Szóbeli vizsga

A szóbeli vizsgán a MüM által kiadott vizsgakérdéseket kell használni. A szóbeli tételsor több vizsgán is felhasználható. A vizsgázó az alábbi 5 tantárgyból összeállított tételekből húz kérdéseket:

- Járulékok és fedezeti rendszer.

- Egészségbiztosítási ellátások és eljárások.

- Nyugellátások.

- Szociális ellátások.

- Társadalombiztosítási egyéb ismeretek.

3. A vizsga értékelése

A szakmai elmélet (írásbeli és szóbeli) és a szakmai gyakorlat vizsgarészeket 1-5-ig terjedő osztályzattal kell értékelni.

A vizsgázó akkor kaphat szakképesítést, ha minden vizsgarészből megfelelt. A szakmai elmélet osztályzatának meghatározásakor az írásbeli és szóbeli vizsgaérdemjegy átlagát kell venni. Sikertelen a szakmai vizsga, ha a vizsgázó akár a gyakorlati, akár az elméleti vizsga bármelyik tantárgyából elégtelen osztályzatot kapott. Javítóvizsgát abból a vizsgarészből kell tenni, melyből a vizsgázó elégtelen minősítést kapott.

4. A szakmai vizsga egyes részei alóli felmentés feltételei

A szakmai vizsga a teljes szakmai ismeretanyagot átfogja, ezért a vizsga egyes részei alól felmentés nem adható.

A vizsgáztatással összefüggő, itt nem szabályozott részletes kérdésekben a 10/1993. (XII. 30.) MüM rendeletben foglaltak az irányadók.

5. A szakképesítés szintje

Középiskolai végzettséghez kötött középfokú szakképesítés.

2. számú melléklet a 16/1997. (IX. 3.) MüM rendelethez

Társadalombiztosítási szakelőadó szakképesítés szakmai és vizsgakövetelményei

I. A szakképesítés Országos Képzési Jegyzékben szereplő adatai

1. Szakképesítés azonosító száma: 52 3435 05

2. Szakképesítés megnevezése: társadalombiztosítási szakelőadó

Társadalombiztosítási ügyintéző végzettségnek minősül az Országos Egészségbiztosítási Pénztár és igazgatási szervei, az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság és igazgatási szervei, illetve ezek jogelődjei (az Országos Társadalombiztosítási Főigazgatóság, korábban SZOT Társadalombiztosítási Főigazgatóság) által az igazgatási szervek köztisztviselőinek (1992. július 1. napja előtt munkavállalóinak) ezen rendelet hatálybalépéséig megszerzett középfokú társadalombiztosítási szakmai végzettsége, illetve gimnáziumban vagy szakközépiskolában szerzett társadalombiztosítási érettségi bizonyítványa.[2]

II. A szakképesítés munkaterülete

1. A szakképesítéssel legjellemzőbben betölthető munkakör, foglalkozás

2. A szakképesítéssel rokon munkakörök, foglalkozások

A szakképesítés a társadalombiztosítási ügyintéző szakképesítésre épül, ezért megszerzésének feltétele a társadalombiztosítási ügyintézői végzettség. Társadalombiztosítási ügyintéző végzettségnek minősül az e rendelet követelményrendszerének megfelelő társadalombiztosítási ügyintézői végzettség, továbbá a gimnáziumban vagy szakközépiskolában szerzett társadalombiztosítási érettségi bizonyítvány, valamint az ezen rendelet hatálybalépéséig az Országos Egészségbiztosítási Pénztárnál és igazgatási szerveinél, az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóságnál és igazgatási szerveinél, illetve ezek jogelődjeinél (Országos Társadalombiztosítási Főigazgatóságnál, korábban SZOT Társadalombiztosítási Főigazgatóságnál) megszerzett középfokú társadalombiztosítási szakmai végzettség.[3]

3. A munkaterület rövid, jellemző leírása

A társadalombiztosítási szakelőadó tevékenységét elsősorban a társadalombiztosítás szakmai területén - egészségbiztosítási, nyugdíjbiztosítási, balesetbiztosítási és a kiegészítő biztosításokra vonatkozó széles körű szakismerettel - magasabb szakmai szintet követelő munkakörökben, az érdekképviseleti szerveknél, a társadalombiztosítási kifizetőhelyeken, továbbá önkéntes és kötelező kiegészítő biztosítási pénztáraknál vezető, illetve az előbbi helyeken és a társadalombiztosítás központi és területi igazgatási szerveinél önálló döntési kompetenciákkal járó beosztásban végzi.

A társadalombiztosítással kapcsolatos jogszabályok naprakész ismeretével, a szociális ellátó rendszerre és a kiegészítő biztosításokra vonatkozó ismeretekkel a munkáltatók és a munkavállalók társadalombiztosítási kötelezettségeit és jogosultságait kell érvényre juttatnia, az állampolgárok részére segítséget kell nyújtania az őket jogosan megillető ellátások igénybevételéhez, ügyeik intézéséhez.

A társadalombiztosítási szakelőadó fő feladatai:

- a társadalombiztosítási kifizetőhelyeken a beosztott társadalombiztosítási ügyintézők szakmai irányítása,

- intézkedés a társadalombiztosítási, illetve a társadalombiztosítás keretében járó készpénzellátási igények elbírálása és folyósítása tárgyában,

- jogorvoslati intézkedések megtétele,

- statisztikák készítésének, külső és belső nyilvántartások vezetésének irányítása,

- felelős adatszolgáltatás.

Fő tevékenységi területei a társadalombiztosítás központi és területi igazgatási szerveinél a főelőadói és annál magasabb szintű munkakörökben:

- biztosítási és járulékfizetési kötelezettség megállapítása, folyószámla-vezetés, -nyilvántartás, -ellenőrzés, -behajtás, -végrehajtás,

- egészségügyi finanszírozás, betegségi ellátás, nyugellátások, nyugdíjellenőrzés, -nyilvántartás, -folyósítás,

- jogorvoslat,

- méltányossági ügyek,

- ügyfélszolgálat.

III. A szakképesítés szakmai követelményei

A foglalkozás gyakorlása során előforduló legfontosabb feladatcsoportok, feladatok és azokhoz kapcsolódó követelmények

Magas szintű jogi, pénzügyi szakismeretek, valamint számítástechnikai ismeretek alkalmazásával a munkaterület leírásában szereplő feladatok elvégzése a hatályos jogszabályok betartásával:

1. Szakmai feladatok az egészségbiztosítási szakterületen

- Az egészségbiztosítás keretében nyújtott készpénzellátások (táppénz, baleseti táppénz) iránti igények elbírálása, megállapítása és folyósítása, illetve elutasítása.

- A költségvetésből finanszírozott ellátásokkal (pl. gyes) kapcsolatos feladatok végzésének irányítása, illetve ellátása.

- A szociális ellátások (anyasági támogatás, családi pótlék) iránti igények elbírálása, és az ellátások folyósításának előkészítése.

- Biztosítási kötelezettségek elbírálása.

- Az egészségügyi szolgáltatások igénybevételéhez szükséges nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettségek teljesítése.

- A járulékelszámolásokkal és folyószámlákkal kapcsolatos folyamatos feladatok ellátása.

- A behajtás és végrehajtás teendőinek végzése.

- A jogalap nélkül felvett ellátásokkal kapcsolatos ügyintézés (visszafizetésre kötelezés, megtérítés).

- A méltányossági ügyekkel kapcsolatos feladatok ellátása.

- Az egészségügyi finanszírozás teendőinek ellátása.

- A társadalombiztosításhoz kapcsolódó egészségügyi szakterület és a gyógyszerügyi teendőkkel kapcsolatos feladatok ellátása.

- Orvosellenőrzés, gyógyszerrendelési szabályok betartásának ellenőrzése.

2. Szakmai feladatok a nyugellátási szakterületen

- Nyugellátások, baleseti ellátások, járadékok, rendszeres szociális pénzellátások megállapítására vonatkozó igények felvétele, továbbítása, illetve elbírálása.

- Szolgálati idő megállapításával, kereseti adatok beszerzésével, nyilvántartásával kapcsolatos feladatok végzése.

- Ügyfelek tájékoztatása a nyugdíjazással kapcsolatos jogaikról, kötelezettségeikről, a szolgálati idő és a nyugdíj kiszámításának szabályairól.

- Méltányossági ügyek intézése.

- Ellenőrzés.

- Jogalap nélkül felvett ellátások megtéríttetése.

- Folyósítással kapcsolatos feladatok végzése (csak ezen a szakterületen tevékenykedők esetében).

3. Funkcionális és egyéb feladatok

- Pénzügyi gazdálkodási feladatok végzése.

- Szakterületek ellenőrzése.

- Általános igazgatási tevékenység végzése.

- Igazolások elkészítése, kiadása.

- Nyilvántartások vezetése, statisztikák készítése, adatszolgáltatások teljesítése.

- Ügyfélszolgálati feladatok ellátása.

- Jogorvoslat, panaszos, megtérítési és peres ügyek vitele.

- Szakmai tájékoztatók készítése a munkáltatók részére.

- Együttműködés belső funkcionális szakterületekkel.

- Kapcsolattartás külső társadalombiztosítási és egészségügyi szervezetekkel, intézményekkel.

- Társadalombiztosítási kifizetőhelyek létesítésével, megszüntetésével kapcsolatos feladatok elvégzése.

4. Követelmények a társadalombiztosítási szakelőadóval szemben

- Ismerje a hatályos jogszabályokat.

- Az illetékes társadalombiztosítási igazgatási szervek szakmai iránymutatásait munkája során vegye figyelembe.

- Vegyen részt szakmai továbbképzéseken, szakismereteit adja át beosztott munkatársainak.

- Gondoskodjon kezdő ügyintézők betanításáról.

- Ismerje meg a társadalombiztosítás változó körülményeit, a reformokkal (pl. az önkéntes és kötelező kiegészítő biztosítási pénztárakkal) kapcsolatos fejleményeket, jogszabályváltozásokat.

- Az ügyfelek részére adjon pontos, szakszerű tájékoztatást a társadalombiztosítási ellátásokról.

- Segítse az ügyfeleket jogaik érvényesítésében és az őket terhelő kötelezettségek megismerésében.

- Vitás esetekben haladéktalanul igényelje az illetékes társadalombiztosítási szervek állásfoglalását.

- Tartsa be a bizonylati fegyelmet, valamint a jogszabályi és belső (munkahelyi) határidőket, illetve előírásokat.

- Legyen áttekintőkészsége a tények közötti összefüggések felismerésében.

- Fejlessze vezetői készségét, vezetési módszereit (vezetői megbízás esetében).

- Viselkedjen kulturáltan, legyen udvarias, segítőkész mind munkatársai, mind az ügyfelek irányában.

IV. A szakképesítés vizsgakövetelményei

A társadalombiztosítási szakelőadó szakmai képesítő vizsgát - az adott időpontban érvényes jogszabályok előírásai szerint - szakmai vizsgabizottság előtt kell letenni.

1. A szakmai vizsgán számon kérhető feladatok a szint megjelölésével

A szakmai követelményekben megfogalmazott feladatok (feladatcsoportok) a III. pontban meghatározott követelményeknek megfelelő szinten (komplexitás, összefüggések ismerete) kérhetők számon a szakmai vizsgán.

2. A szakmai vizsga részei

2.1. Írásbeli vizsga

A vizsgázónak a III. pontban meghatározott követelmények figyelembevételével a Munkaügyi Minisztérium által kiadott írásbeli tételek alapján kell a szakképesítés egészét átfogó összetett feladatot megoldani. (Az írásbeli vizsgatételek csak egy vizsgán használhatók fel.) Értékeléskor csak 60% feletti teljesítmény fogadható el.

A vizsga időtartama: 120 perc.

2.2. Gyakorlati vizsga

A vizsgázónak a III. pontban meghatározott szakmai követelmények figyelembevételével a vizsgát szervező intézmény által kidolgozott és a vizsgabizottság elnöke által jóváhagyott olyan munkafeladatot kell elvégezni, amely összetett jogeset megoldását, vagy alapelvek, jogelvek, méltányosság stb. alkalmazásával konkrét életszerű problémák - mint feladatok - megoldását tartalmazza. Értékeléskor csak 80% feletti teljesítmény fogadható el.

A vizsga időtartama: 120 perc.

2.3. Szóbeli vizsga

A szóbeli vizsgán a MüM által kiadott vizsgakérdéseket kell használni. A szóbeli tételsor több vizsgán is felhasználható. A vizsgázó az alábbi tantárgyakból összeállított tételekből húz kérdéseket:

- Jogi alapismeretek, ideértve az egészségügyi jogot is.

- Társadalombiztosítási jog és eljárások (fedezeti rendszer, járulék, folyószámla, nyilvántartás, ellenőrzés, behajtás, jogorvoslat).

- Társadalombiztosítási és szociális ellátások rendszere (betegségi, anyasági ellátások, nyugellátások, baleseti ellátások, gyes, családi pótlék).

- A társadalombiztosítás közgazdasági, pénzügyi, statisztikai ismeretei.

- A társadalombiztosítás története és szervezete.

3. A vizsga értékelése

A szakmai elmélet (írásbeli és szóbeli) és a szakmai gyakorlat vizsgarészt 1-5-ig terjedő osztályzattal kell értékelni.

A vizsgázó akkor kaphat szakképesítést, ha minden vizsgarészből megfelelt. A szakmai elmélet osztályzatának meghatározásakor az írásbeli és a szóbeli vizsgaérdemjegyek átlagát kell venni. Sikertelen a szakmai vizsga, ha a vizsgázó akár a gyakorlati, akár az elméleti vizsga bármelyik tantárgyából elégtelen osztályzatot kapott. Javítóvizsgát abból a vizsgarészből, illetőleg tantárgyból kell tenni, melyből a vizsgázó elégtelen minősítést kapott.

4. A szakmai vizsga egyes részei alóli felmentés feltételei

A szakmai vizsga a teljes szakmai ismeretanyagot átfogja, a vizsga egyes részei alól felmentés nem adható.

A vizsgáztatással összefüggő, itt nem szabályozott kérdésekben a 10/1993. (XII. 30.) MüM rendeletben foglaltak az irányadók.

5. A szakképesítés szintje

Középiskolai végzettséghez és meghatározott szakmai előképzettséghez kötött (a felsőoktatás körén kívül eső) felsőfokú szakképesítés.