10/1993. (XII. 30.) MüM rendelet

a szakmai vizsgáztatás általános szabályairól és eljárási rendjéről

A szakképzésről szóló 1993. évi LXXVI. törvény (a továbbiakban: Szt.) 4. § (1) bekezdés b) pontjában foglalt felhatalmazás alapján - a művelődési és közoktatási miniszterrel, valamint a szakmai és vizsgáztatási követelményrendszer meghatározására feljogosított miniszterrel és a Központi Statisztikai Hivatal elnökével (a továbbiakban: szakképesítésért felelős miniszter) egyetértésben - a következőket rendelem el:

Általános rendelkezések

1. §

(1) A rendelet hatálya kiterjed

a)[1] a szakközépiskolai, a szakmunkásképző iskolai, a szakiskolai (a továbbiakban: szakképző iskola) és a speciális szakiskolai szakmai tanulmányokat lezáró vizsga (a továbbiakban: szakmai vizsga) megszervezésére, lefolytatására,

b) a szakmai vizsga vizsgabizottságára (a továbbiakban: vizsgabizottság);

c) a szakmai vizsgára jelentkezőre (a továbbiakban: vizsgázó);

d) a vizsgabizottság munkáját segítő tanárra, gyakorlati oktatóra, szakoktatóra és más szakértőre (a továbbiakban együtt: a vizsgabizottság munkáját segítő pedagógus), továbbá közreműködő dolgozóra.

(2) A rendeletben foglaltakat kell alkalmazni az iskolarendszeren kívüli szakképzés keretében - ideértve a munkaerőfejlesztő és -képző központban, valamint a szakképesítésért felelős miniszter által feljogosított intézményben - megszervezett szakmai vizsgára, ha az az Országos Képzési Jegyzékben (a továbbiakban: OKJ) meghatározott szakképesítés megszerzésére irányul.

(3)[2] A rendeletben foglaltakat kell alkalmazni a felsőoktatási intézményben folyó szakképzés keretében megszervezett szakmai vizsgára, ha az az OKJ-ben meghatározott szakképesítés megszerzésére irányul.

2. §

(1) A szakmai vizsga írásbeli, gyakorlati és szóbeli részekből (a továbbiakban: vizsgarész), a vizsgarész tantárgyakból állhat.

(2)[3] A vizsgarészek és tantárgyak felsorolását, illetőleg azok sorrendjét a szakképesítésért felelős miniszter által szakképesítésenként meghatározott szakmai és vizsgáztatási követelmény tartalmazza.

3. §

(1)[4] A tanév rendjében kell meghatározni az írásbeli vizsga időpontját, továbbá a gyakorlati vizsga és a szóbeli vizsga lefolytatására rendelkezésre álló időszakot. A fegyveres erőknél és a rendvédelmi szerveknél folyó szakképzés tekintetében a szakmai vizsgarészek időpontjáról a belügyminiszter, illetőleg a honvédelmi miniszter külön rendelkezhet.

(2)[5] A gyakorlati vizsga - ha a szakmai és vizsgáztatási követelmény másképp nem rendelkezik - és a szóbeli vizsga időpontját a szakképző iskola, a speciális szakiskola, a munkaerő-fejlesztő és -képző központ, a felsőoktatási intézmény, továbbá a szakképesítésért felelős miniszter által a szakmai vizsga szervezésére feljogosított intézmény (a továbbiakban együtt: szakmai vizsgát szervező intézmény) vezetője állapítja meg.

4. §

Az írásbeli tételek egy szakmai vizsgán, a szóbeli tételek több szakmai vizsgán használhatók fel.

5. §

(1) Az írásbeli tételeket a szakmai vizsga megkezdése előtt a szakképesítésért felelős miniszter által meghatározott módon és időben kell átadni a szakmai vizsgál szervező intézmény vezetőjének vagy megbízottjának.

(2) Az írásbeli tételeket és a gyakorlati munkafeladatokat a titoktartásra vonatkozó szabályok megtartásával kell őrizni. Ha az előírásokai megszegik, a szakmai vizsgát szervező intézmény székhelye szerint illetékes megyei (fővárosi) önkormányzat főjegyzője (a továbbiakban: főjegyző) a szakmai vizsga megkezdését, illetőleg folytatását a szakképesítésért felelős miniszter intézkedéséig felfüggeszti.

6. §

(1) A szakmai vizsga nyelve magyar, illetőleg a nemzetiségi tanítási nyelvű szakképző iskolákban a vizsgázó választása szerint magyar vagy a nemzetiség nyelve, vagy más idegen nyelv.

(2) Az oktatás nyelven ad számol tudásáról a vizsgázó abból a vizsgarészből, illetőleg tantárgyból, amelyei idegen nyelven tanult

7. §

(1) Ha a vizsgázót a tanulmányok során felmentették valamely vizsgalantárgy tanulása alól, kérelemre a szakmai vizsgát szervező intézmény vezetője a vizsgatantárgy követelményének teljesítése alól felmentést adhat.

(2) Ha a vizsgázó fogyatékossága miatt a vizsga írásbeli vagy szóbeli részének letételére nem képes, az írásbeli vizsga követelményeinek szóban, illetőleg a szóbeli vizsga követelményeinek írásban tehet eleget. A vizsgázó kérelmének indokoltságát - ha az a szakmai vizsgát szervező intézmény vezetője kéri - igazolni köteles.

(3) Abból a vizsgarészből vagy tantárgyból, amelyből a vizsgázó másik szakmai vizsga keretében eredményesen vizsgázott, újabb vizsgál nem köteles tenni. Ilyen esetben a vizsgarész vagy tantárgy osztályzatát, illetőleg érdemjegyét a másik szakmai vizsgán elért eredmény alapján kell megállapítani.

(4) A (3) bekezdés rendelkezését nem lehet alkalmazni. ha a szakmai vizsga letétele óta a szakmai és a vizsgáztatást követelmények megváltoztak.

(5) Mentesül az adott tantárgyban) a szakmai vizsga letétele alól az a vizsgázó, aki országos tanulmányi versenven, diákolimpián stb. stb. versenykiírásban meghatározott

A szakmai vizsga előkészítése

8. §

(1) Szakmai vizsgát kell lartani február-március, május-június és október hónapban (a továbbiakban: vizsgaidőszak).

(2) A szakmai vizsgára

a) februári-márciusi vizsgaidőszak esetén december hónap 15. napjáig:

b) májusi-júniusi vizsgaidőszak esetén február hónap 15. napjáig:

c) októberi vizsgaidőszak esetén augusztus hónap 15. napjáig

lehet jelentkezni a szakmai vizsgát szervező intézmény vezetőjénél.

(3)[6] Az iskolarendszeren kívüli szakképzésben az (1) bekezdésben felsorolt vizsgaidőszakoktól eltérő időben is szervezhető szakmai vizsga, amelyet a megkezdésétől számított negyvenöt napon belül be kell fejezni.

(4)[7] A szakmai vizsgára történő jelentkezéskor - a tanulói jogviszonyban állók kivételével - be kell mutatni a személyi igazolványt. A jelentkezéshez csatolni kell a szakképesítéshez előírt iskolai tanulmányok elvégzését tanúsító bizonyítvány hiteles másolatát, a vizsgával kapcsolatos kérelmet (nem magyar nyelv használata, mentesítés stb.) és az elbíráláshoz szükséges iratokat vagy azok hiteles másolatát, javító- vagy pótlóvizsgára való jelentkezéskor a szakmai vizsga törzslapkivonatának hiteles másolatát.

(5)[8] A szakképző iskola befejező évfolyamára járó tanuló bizonyítványának hiteles másolatát utólag kell csatolni az iratokhoz.

9. §[9]

(1) A szakmai vizsgát szervező intézmény vezetője alakítja ki a vizsgacsoportokat.

(2) Több vizsgarész egy napra - ha a szakmai és vizsgáztatási követelmény másképp nem rendelkezik - nem szervezhető.

(3) Az iskolarendszeren kívüli szakképzésben a szakmai vizsgát szervező intézmény vezetője akkor alakíthat ki vizsgacsoportokat, ha a vizsgára a 8. § (1) és (3) bekezdésében meghatározott vizsgaidőszakban legalább 10 fő jelentkezett. A vizsgacsoport létszáma akkor csökkenthető, ha arra a szakképesítésért felelős miniszter felmentést ad. A felmentést - indokolással ellátva - a szakmai vizsgát szervező intézmény vezetője a szakmai vizsga előkészítéséről szóló jelentésében kezdeményezheti.

10. §

(1)[10] A szakmai vizsgát szervező intézmény vezetője a 8. § (2) bekezdésében meghatározott határidőt követő tizenöt napon belül jelentési küld a szakmai vizsga előkészítéséről a szakképesítésért felelős miniszternek, a jelentésben javaslatot tehet a vizsgabizottság elnökének személyére is. Ezzel egyidejűleg a jelentés másolatát tájékoztatásul megküldi a szakmai vizsgát szervező intézmény székhelye szerint illetékes főjegyzőnek, iskolarendszeren kívüli szakképzés esetén továbbá a megyei (fővárosi) munkaügyi központnak is. A vizsgacsoportonként összeállított jelentésnek tartalmaznia kell a vizsgázók számát, valamint a vizsgarészeket és tantárgyakat, megjelölve a szakképesítést. A szakmai vizsgát szervező intézmény vezetője a vizsgabizottság elnökének személyére vonatkozó javaslatát, elsősorban a szakképesítésért felelős miniszter által megjelentetett szakmai szakértői (vizsgaelnöki) névjegyzék alapján teheti meg.

(2)[11] A szakmai vizsgát szervező intézmény vezetője a 8. § (2) bekezdésében meghatározott határidőt követő tizenöt napon belül kéri fel a szakképesítés szerint illetékes területi gazdasági kamarát, vagy ha a szakképesítés nem tartozik egyik gazdasági kamara hatáskörébe sem, a szakképzést folytató intézményt, illetőleg ha az megegyezik a szakmai vizsgát szervező intézménnyel, a szakképesítésért felelős miniszter által kijelölt szakmai szervezetet (a továbbiakban együtt: területi gazdasági kamara), hogy bízza meg képviselőjét a vizsgabizottságban való részvételre.

(3)[12] Amennyiben a szakmai vizsga megszervezésére a 8. § (3) bekezdése alapján kerül sor, a szakmai vizsga előkészítéséről szóló jelentést, valamint a (2) bekezdés szerinti felkérést a szakmai vizsga megkezdése előtt legalább harminc nappal kell megküldeni a szakképesítésért felelős miniszternek, illetőleg a területi gazdasági kamarának.

11. §

(1) Az írásbeli és szóbeli vizsga helyét a szakmai vizsgát, szervező intézmény vezetője jelöli ki.

(2)[13] A gyakorlati vizsgát az érdekelt gazdálkodó szervezettel kötött megállapodásban foglaltak alapján tanműhelyben, tangazdaságban, tanboltban, tankórteremben, tankertben, tanudvarban, tankonyhában, tanirodában, laboratóriumban, demonstrációs teremben, gyakorló- és szaktanteremben, számítógépteremben stb. vagy egyéb gyakorlati helyen, munkahelyen (a továbbiakban: gyakorlati vizsga helye) lehet lefolytatni.

(3) A szakmai vizsga helyéről, időpontjáról és a szakmai vizsgával kapcsolatos tudnivalókról a szakmai vizsgát szervező intézmény vezetője - a vizsga napja előtt legalább tíz. nappal - tájékoztatja a vizsgabizottság elnökét és tagjait, a vizsgázókat, a vizsga szervezésében érdekelt gazdálkodó szervezetet, valamint a szakmai vizsgában közreműködő személyeket.

A vizsgabizottság

12. §

(1) Az Szt. 14. §-a szerinti vizsgabizottságot szakképesítésenként kell létrehozni.

(2) A vizsgabizottság elnökének és tagjainak a megbízásáról a vizsgaidőszak - a 8. § (3) bekezdése alapján szervezett szakmai vizsga esetén a szakmai vizsga megkezdése - előtt legalább tizenöt nappal értesíteni kell a szakmai vizsgát szervező intézmény vezetőjét.

(3) Ha a vizsga nyelve nem a magyar nyelv, a vizsgabizottság elnökének a vizsgáztatás nyelvéből felsőfokú állami nyelvvizsgával, illetőleg azzal egyenértékű okmányokkal is kell rendelkeznie.

(4) A szakmai vizsgát szervező intézmény alkalmazottja nem lehel a vizsgabizottság elnöke abban az intézményben, amellyel közalkalmazotti jogviszonyban, illetőleg munkaviszonyban áll.

13. §

(1) A vizsgabizottság munkáját segítő pedagógust, valamint a vizsga jegyzőjét a szakmai vizsgát szervező intézmény vezetője bízza meg.

(2) A vizsgabizottság munkáját segítő pedagógus, valamint a vizsga jegyzője nem tagja a vizsgabizottságnak.

(3) A vizsgabizottság tagjának és jegyzőjének a megbízása határozott vagy határozatlan időre szólhat. Ha a vizsgabizottság tagja megbízását nem tudja ellátni, helyettesítéséről a megbízójának kell gondoskodnia.

14. §

(1) A vizsgabizottság munkáját az elnök irányítja. Az elnök feladata a szakmai vizsga szabályos megtartásának, zavartalan, tárgyilagos, a vizsgázót segítő nyugodt légkörének biztosítása.

(2) A vizsgabizottság elnöke

a) ellenőrzi a szakmai vizsga előkészítését, a szükséges szakmai feltételek, az egészséges és biztonságos vizsgakörülrnények meglétét;

b) vezeti a szakmai vizsgát és a vizsgabizottság értekezleteit;

c) ellenőrzi - a jelentkezési iratok alapján - a vizsgázó személyazonosságát, a vizsga letételére való jogosultság feltételeinek meglétét, a vizsgával kapcsolatos iratokat;

d) tájékoztatja a vizsgázókat a gyakorlati és a szóbeli vizsgarész előtt az őket érintő döntésekről, valamint a gyakorlati és a szóbeli vizsgarésszel kapcsolatos tudnivalókról;

e) átvizsgálja az írásbeli dolgozatokat és a gyakorlati vizsgamunkákat;

f) összegzi a szakmai vizsga előkészítésével, szervezésével és lefolytatásával kapcsolatos feladatok végrehajtását.

(3)[14] Ha a vizsgabizottság elnöke megállapítja, hogy a szakmai vizsgát nem készítették elő megfelelően és a mulasztás rövid idő alatt nem pótolható, megtiltja a vizsga megkezdését, és azonnal jelentést tesz a megbízójának.

15. §

(1) A szakmai vizsgát szervező intézmény képviselője látja el a szakmai vizsga előkészítésével és lefolytatásával kapcsolatos szervezési feladatokat, előkészíti a szakmai vizsga eredményének kihirdetését, gondoskodik a szakmai vizsga iratainak szabályszerű kiállításáról és továbbításáról.

(2)[15] A szakmai vizsgát szervező intézmény képviselője a gyakorlati vizsga előkészítésével kapcsolatos feladatait a gyakorlati oktatás vezetőjének bevonásával - ha gazdálkodó szervezetnél folyik a gyakorlati vizsga, a területi gazdasági kamara képviselőjének részvételével - látja el.

(3) A vizsgabizottság tagja az elnököt rövid ideig helyettesítheti a vizsgán.

(4)[16] A területi gazdasági kamara képviselője a (2) bekezdésben foglaltakon kívül elsősorban a gyakorlati feladatokhoz szükséges szakmai feltételek és biztonságos vizsgakörülmények ellenőrzésében, továbbá a gyakorlati vizsgafeladatok kiválasztásában, a vizsgamunkák átvizsgálásában és a vizsgázók gyakorlati teljesítményének értékelésében működik közre.

16. §

A vizsgabizottság munkáját segítő pedagógus feladatait a vizsgabizottság által elfogadott vizsgarend szerint látja el. segíti a vizsgabizottság tevékenységét, javaslatot tesz a vizsgázó teljesítményének értékelésére.

17. §

A vizsga jegyzője a szakmai vizsga előkészítésével és lefolytatásával kapcsolatos írásbeli feladatokat látja el, vezeti a vizsgabizottsági értekezletek jegyzőkönyvét, elkészíti annak mellékletét, kiállítja és vezeti a törzslapot, megírja a bizonyítványt és elvégzi a szakmai vizsgával kapcsolatos egyéb adminisztratív teendőket.

A vizsgabizottság működése

18. §

(1) A vizsgabizottság határozatait bizottsági értekezleten hozza. A vizsgabizottság értekezletet tart

a) a szóbeli vizsga megkezdése előtt,

b) a szóbeli vizsga befejezését követően,

c) a gyakorlati és a szóbeli vizsgarésszel kapcsolatban, ha a szakmai vizsga lefolytatását, megtartását, befejezését zavaró vagy gátló körülmény, illetőleg a vizsgázó által elkövetett szabálytalanság elbírálása vagy egyéb ok az szükségessé teszi.

(2)[17] Az (1) bekezdés szerinti értekezlet akkor határozatképes, ha a teljes vizsgabizottság jelen van.

(3) A vizsgabizottság határozatait nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza. Szavazategyenlőség esetén a vizsgabizottság elnökének szavazata dönt.

(4)[18] A vizsgabizottság elnökét, tagjait és jegyzőjét, a vizsgabizottság munkáját segítő pedagógust a vizsgabizottság határozatai tekintetében - azok kihirdetéséig - titoktartási kötelezettség terheli.

(5) Ha az elnök a vizsgabizottság eljárásával vagy határozatával nem ért egyet, óvást nyújthat be, és a határozat végrehajtását felfüggesztheti. Az óvást haladéktalanul meg kell küldeni a szakképesítésért felelős miniszternek, aki az úgy köteles elbírálni, hogy a vizsgázó számára kedvező döntése esetén, a vizsgázó a megkezdett vizsgaidőszakban lehetőleg befejezhesse vizsgáját. Az óvás elbírálásáig a Vizsgázó bizonyítványát nem lehel kiállítani.

19. §

(1) A szóbeli vizsga megkezdése előtti értekezleten a vizsgabizottság értékeli a vizsgázónak az írásbeli és a gyakorlati vizsgán nyújtott teljesítményéi, határoz a szabálytalan vizsgázással kapcsolatos bejelentésekről, megállapítja a szóbeli vizsgák időbeosztását, a vizsgázók és a vizsgatantárgyak sorrendjét, valamint a szakmai vizsga eredménye kihirdetésének időpontját.

(2) A szóbeli vizsga befejezését követő értekezleten a vizsgabizottság az egyes vizsgarészek eredményei alapján értékeli a. vizsgázó egyes tantárgyakból nyújtott teljesítményét, továbbá összegezi a vizsgák tapasztalatait.

20. §

(1) Minden vizsgabizottsági értekezletről jegyzőkönyvet kell készíteni. A jegyzőkönyvnek a következőket kell tartalmaznia:

a) az értekezlet helyét és idejét, a jelenlévő vizsgabizottsági tagok és a jegyző nevét;

b) annak a vizsgázónak a nevét, aki

- egy vagy több, esetleg valamennyi tárgyból, vizsgarészből elégtelen osztályzatot kapott és ezért javítóvizsgát kell lennie, megjelölve a tantárgyakat, illetőleg a vizsgarészeket,

- a szakmai vizsgát betegség vagy más elfogadható indok miatt nem tudta befejezni, megjelölve azokat a tantárgyakat, illetőleg vizsgarészeket, amelyekből pótlóvizsgát kell tennie,

- a szakmai vizsgán elfogadható ok nélkül nem jelent meg, illetőleg az alapos ok nélkül megszakította, vagy akit szabálytalanság miatt a vizsgabizottság a szakmai vizsga folytatásától eltiltott;

c) a vizsgabizottsági értekezleten elhangzottak rövid, indokolt esetben részletes leírását, a határozatokat, vita esetén a szavazás eredményét, az esetleges különvélemények feltüntetésével;

d) az óvást, a vizsgabizottsági határozat végrehajtásánalt felfüggesztését, az óvással kapcsolatos vizsgabizottsági megállapításokat;

e) az elnöknek a szakmai vizsga tapasztalataival kapcsolatos értékelését.

(2)[19] A vizsgabizottsági értekezletről készített jegyzőkönyvet a vizsgabizottság elnöke, tagjai és a jegyzője írja alá a vizsga utolsó napját követő nyolc napon belül.

(3) A szóbeli vizsga befejezését követő értekezleten készült jegyzőkönyvhöz kell csatolni a többi értekezlet jegyzőkönyvét, az osztályozóívez és a szakmai vizsga lételeit.

21. §

(1) A vizsgabizottság tagjai felelősek a szakmai vizsga szabályos és zavartalan lefolytatásáén.

(2) A szóbeli és a gyakorlati vizsgál az elnök és legalább egy vizsgabizottsági tag, továbbá a vizsgabizottság munkáját segítő pedagógus jelenlétében szabad megkezdeni, illetőleg folytatni.

Az írásbeli vizsga

22. §

(1)[20] Az írásbeli vizsgarészen a szakképesítésért felelős miniszter által kiadott írásbeli télel(ek) alapján a szakképesítés (tantárgy) egészéi átfogó összetett feladatot kell megoldani. Az írásbeli vizsgarész tételei kiadásáról a szakképesítésért felelős miniszter a szakmai és vizsgáztatási követelményben eltérően is rendelkezhet.

(2) A 8. § (2) bekezdésében meghatározott vizsgaidőszakban szervezettszakmai vizsga esetén az írásbeli vizsgát szakképesítésenként, illetőleg tantárgyanként országosan egyidőben kell megtartani.

(3) Az írásbeli vizsga ideje alatt a vizsgatermekben és a folyosókon állandó felügyeletről kell gondoskodni. A vizsga felügyeletével a tantárggyal megegyező szakos pedagógus nem bízható meg.

(4) Az írásbeli vizsga megkezdése előli a felügyelő pedagógus megállapítja a vizsgázók személyazonosságát és tájékoztatást ad a vizsga szabályairól, az alkalmazható segédeszközökről, továbbá a vizsgán elkövetettszabálytalanságok következményéről és gondoskodik a vizsga rendjének megtartásáról. Ezt követően a szakmai vizsgát szervező intézmény vezetője vagy megbízottja kihirdeti az írásbeli vizsga tételeit.

(5) A vizsgázó a feladat elkészítéséhez tanácsot vagy segítségei nem kérhet és nem kaphat.

(6)[21] Az írásbeli feladatok kidolgozásához - ha a szakmai és vizsgáztatási követelmény vagy a vizsgatétel másképp nem rendelkezik - legfeljebb 180 perc áll a vizsgázó rendelkezésére. Ebbe az időbe a feladat ismertetésének ideje nem számít bele.

(7) Az írásbeli vizsgarészt - a tantárgyak számától függetlenül - egy érdemjeggyel kell értékelni.

23. §

(1) A vizsgázó számára az írásbeli feladatok kidolgozásához a szakmai vizsgát szervező intézmény bélyegzőjének lenyomatával ellátott dolgozatpapírt kell biztosítani.

(2) A vizsgázó az első lapon fellünteti a nevét, a tanult szakképesítést, a tétel sorszámát és címét, továbbá a vizsga napjának a keltét. Ha a feladat kidolgozásához több lapot használ fel, a nevét valamennyi lapon fel kell tüntetnie, és a lapokat sorszámmal el kell látnia.

(3) Ha a vizsgázó befejezte a feladatok kidolgozását vagy a rendelkezésre álló idő letelt, a dolgozatát átadja a felügyelő pedagógusnak, aki közvetlenül a kidolgozási követően ráírja a dolgozat beadásának időpontját, és ellátja kézjegyével.

(4) Ha az írásbeli vizsga alatt a vizsgázónak el kell hagynia a vizsgatermet, engedélyt kér a felügyelő pedagógustól és egyidejűleg részére átadja a vizsgadolgozatát. A vizsgázó távozásának és visszaérkezésének Idejét rá kell vezetni a dolgozatra.

(5) Ha a felügyelő pedagógus az írásbeli vizsgán szabálytalanságot észlel, elveszi a vizsgázó dolgozatát, ráírja az elvétel pontos idejét és aláírja; a vizsgázói a vizsgateremből eltávolítja, és azonnal értesíti a szakmai vizsgát szervező intézmény képviselőjét.

(6) A szakmai vizsgát szervező intézmény képviselője a szabálytalanságról jegyzőkönyvet készít. A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell minden olyan adatot és eseményt, amely lehetővé teszi a szabálytalanság elkövetésének megvizsgálását, az érinteti vizsgázó és felügyelő pedagógus nyilatkozatát, továbbá azt, hogy a vizsgázót tájékoztatták a szabálytalanság elbírálásával kapcsolatos eljárásról és a bebizonyított szabálytalanság következményeiről. A jegyzőkönyvet a szakmai vizsgát szervező intézmény képviselője, a szabálytalanságot észlelő pedagógus és a vizsgázó írja alá. A vizsgázó különvéleményét a jegyzőkönyvre rávezetheti.

(7) A jegyzőkönyvet a szakmai vizsgát szervező intézmény képviselője eljuttatja a vizsgabizottság elnökéhez. A jegyzőkönyv elkészítését követően a vizsgázó folytathatja a feladatok kidolgozását. A szabálytalanságról a vizsgabizottság dönt. A jegyzőkönyv elkészítésére fordított idő nem számít bele a feladat megoldásához rendelkezésre álló időbe.

A gyakorlati vizsga

24. §

(1) A gyakorlati vizsgán a szakképesítés tartalmát kifejező alapvető munkafolyamatokat, munkaműveleteket átfogó, a szakképesítésért felelős miniszter által meghatározott szakmai és vizsgáztatási követelmény figyelembevételével kidolgozott munkafeladatot kell megoldani.

(2)[22] A gyakorlati vizsga munkafeladatát - ha a szakmai és vizsgáztatási követelmény másképp nem rendelkezik - a szakmai vizsgát szervező intézmény dolgozza ki, és a szakmai vizsgát szervező intézmény vezetőjének a javaslatára - a gyakorlati vizsga megkezdése előtt - a vizsgabizottság elnöke a területi gazdasági kamarát képviselő vizsgabizottsági taggal egyetértésben hagyja jóvá.

(3) A gyakorlati vizsgát akkor lehel megkezdeni, ha a vizsgabizottság elnöke meggyőződött a feltételek meglétéről. A gyakorlati vizsga a munkafeladat elvégzéséhez, szükséges személyi és tárgyi - beleértve a munkavédelmi, tűzvédelmi, egészségvédelmi - feltételek megléte esetén kezdhető meg, illetőleg folytatható.

(4) A gyakorlati vizsga megkezdése előtt a vizsgázókat tájékoztatni kell a gyakorlati vizsga rendjéről és a vizsgával kapcsolatos egyéb tudnivalókról, továbbá a gyakorlati vizsga helyére és a munkavégzésre vonatkozó munkavédelmi, tűzvédelmi, egészségvédelmi előírásokról.

(5)[23] A munkafeladat végrehajtásához - ha a szakmai és vizsgáztatási követelmény vagy a vizsgatétel másképp nem rendelkezik - a vizsgázónak a munkafeladattól függően legfeljebb 300 perc áll a rendelkezésére. Ebbe az időbe a munkafeladat ismertetésének ideje nem számít bele. A gyakorlati vizsga végrehajtásához rendelkezésre álló idő feladatok szerinti megosztása tekintetében a munkafeladat leírása tartalmazhat rendelkezéseket (részidőket stb.).

(6) Ha a munkafeladat végrehajtása, technológiája indokolja, a gyakorlati vizsga több napig is folyhat.

(7) Nem számítható be a munkafeladat végrehajtására rendelkezésre álló időbe a vizsgázónak fel nem róható okból (kényszerleállás, anyaghiba stb.) kieső idő.

(8) A munkafeladat végrehajtásához a vizsgázónak meg kell adni a szükséges útmutatásokat (a feladattal összefüggő munkavédelmi és szakmai követelményeket). A munka megkezdése után további útmutatás csak baleset megelőzése céljából adható.

(9) Ha balesetveszély, egészségi ártalom technológiai vagy más rendkívüli ok indokolja, az elnök a munkafeladatot megváltoztathatja. A döntésről jegyzőkönyvet kell készíteni.

(10) Ha a vizsgázó a munkafeladatot elvégezte, az közli a vizsgabizottság jelenlévő tagjával, aki ennek időpontját feljegyzi, illetőleg a munkát átveszi.

25. §

(1) A művészeti jellegű szakképesítések esetében - az utolsó évfolyam szorgalmi ideje alatt - a szakmai és vizsgáztatási követelményben meghatározottak szerint külön gyakorlati vizsgamunkát, vizsgaremeket, vizsgaművet (a továbbiakban: vizsgaremek) kell készíteni.

(2)[24] A vizsgázó gyakorlati felkészültségének átfogóbb felmérése érdekében a szakmai és vizsgáztatási követelmény a szakmai vizsgát megelőzően külön gyakorlati vizsgaremek készítését (vagy egyéb vizsgaprodukció megvalósítását, illetőleg szakdolgozat készítését) is előírhatja.

(3) A vizsgaremeket érdemjeggyel kell értékelni. Az értékelésben fel kell tüntetni a vizsgázó nevét, születési helyét és idejét, a szakképesítés megnevezését, a vizsgaremek tárgyát, a végzett munka értékelését és a javasolt érdemjegyet. Az értékelést a gyakorlati oktatás vezetője és az igazgató írja alá. Az intézmény körbélyegzőjével ellátott értékelést a gyakorlati vizsga rajzi vagy mintázási feladatához, kell csatolni.

(4) A vizsgázó gyakorlati vizsga osztályzatát a vizsgaremekre és a gyakorlati vizsga rajzi, illetőleg mintázási feladatára kapott érdemjegyek alapján kell meghatározni.

(5) Az elkészült vizsgaremek felhasználásáról a gyakorlati vizsgát szervező rendelkezik.

26. §

(1) Ha a szakmai vizsga keretében nincs lehetőség a szakképesítést jellemző munkafeladat megoldására, az utolsó évfolyam szorgalmi ideje alatt 10-30 gyakorlati képzési napig tartó - a szakmai és vizsgáztatási követelményben meghatározott - szakmai feladatot kell elvégeznie annak, aki szakmai vizsgára jelentkezett. A szakmai vizsgán a vizsgázó további munkafeladatot old meg.

(2) A (1) bekezdésben meghatározott szakképesítéseket a szakképesítésért felelős miniszter határozza meg.

(3) Az (1) bekezdésben meghatározott szakmai feladat megoldását a tanuló utolsó évfolyamon kapott gyakorlati osztályzatától függetlenül kell értékelni, és az a szakmai gyakorlat osztályzatának megállapításánál figyelembe kell venni.

A szóbeli vizsga

27. §

(1)[25] A szóbeli vizsgarészen a vizsgázó a szakképesítésért felelős miniszter által meghatározott tantárgy(ak)ból és tétel(ek) alapján - a teljes vizsgabizottság előtt - ad számot tudásáról. A tételek kiadásának módjáról a szakképesítésért felelős miniszter rendelkezik.

(2) A vizsgázó teljesítményét tantárgyanként külön-külön érdemjeggyel kell értékelni.

28. §

(1) A vizsgáztatás menetét (a vizsgatantárgyak sorrendje, vizsgázók beosztása stb.) a vizsgabizottság állapítja meg a szakmai vizsgát szervező intézmény képviselőjének javaslata alapján azzal a megkötéssel, hogy a vizsgabizottság egy nap tíz óránál többet nem fordíthat a vizsgázók meghallgatására.

(2) A vizsgateremben egyidőben legfeljebb hat vizsgázó tartózkodhat.

(3) A vizsgázó minden tantárgyból tételt húz A vizsgázó részére a felkészüléshez, tételenként legalább tizenöt perc időt kell biztosítani. A vizsgázó feleletének vázlatát a szakmai vizsgál szervező intézmény bélyegzőjével ellátott papíron rögzítheti, a szakmai vizsgát szervező intézmény által biztosított és a vizsgabizottság által engedélyezett segédeszközöket használhatja.

(4) A vizsgázó a tantárgy jellegének megfelelően önállóan felel. Felelete indokolt esetben szakítható meg.

A vizsgázó teljesítményének értékelése

29. §

(1) A vizsgázó az egyes vizsgarészeken elért teljesítménye alapján szakmai elméletből és szakmai gyakorlatból kap osztályzatot.

(2) A szakmai elmélet osztályzatát az írásbeli és a szóbeli vizsgarészen kapott érdemjegyek alapján kell meghatározni.

(3) Az érdemjegyek és az osztályzatok a következők: jeles (5), jó (4), közepes (3), elégséges (2) és elégtelen (1).

30. §

(1) Az írásbeli dolgozatot a vizsgabizottság munkáját segítő pedagógus javítja ki és értékeli.

(2) Ha a szakképesítésért felelős miniszter a vizsgatételhez értékelési útmutatót ad ki, az írásbeli dolgozatok javítását és értékelését ennek alapján kell végezni.

(3) A vizsgabizottság munkáját segítő pedagógus a szakmai vizsgát szervező intézmény képviselője állal meghatározott időpontig köteles kijavítani és a szakmai vizsgát szervező intézményben leadni a dolgozatokat. Ha a javítás során megállapítja, hogy a vizsgázó szabálytalanságot követett el a dolgozat elkészítésekor, a lehető legrövidebb időn belül szóban tájékoztatja a szakmai vizsgát szervező intézmény képviselőjét, és írásban jelentést készít.

(4) A vizsgázó - fiatalkorú vizsgázó esetén a szülő - a kijavított dolgozatot a vizsgabizottság által meghatározott módon megtekintheti.

(5) A kijavított és elbírált írásbeli dolgozatot, a szabálytalanság elkövetéséről készített jegyzőkönyvet vagy jelentést, az eredeti írásbeli vizsgatételek egy példányát, a vizsgafeladatok megoldását, az értékelési útmutatót, továbbá a szóbeli vizsgatételek jegyzékét - a szóbeli vizsga előtt legalább hét nappal - meg kell küldeni a vizsgabizottság elnökének.

31. §

A szóbeli vizsgán a vizsgázó feleletét tantárgyanként a jelenlévő vizsgabizottsági tagok egymástól függetlenül értékelik.

32. §

(1) A vizsgabizottság - a vizsgabizottság munkáját segítő pedagógus javaslata alapján - megállapítja

a) az utolsó vizsgarészt megelőző értekezleten az írásbeli érdemjegyéi és a gyakorlati vizsga osztályzatát;

b) az utolsó vizsgarészt követő értekezleten a szóbeli vizsga érdemjegyét, továbbá a szakmai elmélet osztályzatát.

(2) A vizsgabizottság elnöke az (1) bekezdés a) pontjában meghatározott döntéskor kezdeményezheti az írásbeli vizsga javasolt érdemjegyének megváltoztatását, ha a dolgozat javításánál az értékelési útmutatóban foglaltakat nem vették figyelembe, vagy a dolgozatban téves javítást, illetőleg ki nem javított hibát talált.

(3) A szakmai vizsga eredményét - a vizsgabizottság tagjainak jelenlétében - a vizsgabizottság elnöke hirdeti ki. Az eredmény kihirdetése nyilvános.

(4) Sikertelen a szakmai vizsga, ha a vizsgázó az írásbeli vagy a gyakorlati vizsgarészen, továbbá, ha a szóbeli vizsgarészen bármelyik szakmai elméleti tantárgyból elégtelen érdemjegyet, illetőleg osztályzatot kapott.

33. §

(1) Ha a vizsgázó a szakmai vizsgát megkezdte, de az betegsége vagy más elfogadható indok miatt befejezni nem tudta, azokból a vizsgarészekből, illetőleg tantárgyakból, amelyekből még nem vizsgázott, pótlóvizsgát tehet.

(2) A szakképesítés megszerzéséhez javítóvizsgát kell tennie annak a vizsgázónak, aki

a) a szakmai vizsgán vagy a pótlóvizsgán a szakképesítésért felelős miniszter által meghatározott vizsgarészből, illetőleg egy vagy több - esetleg valamennyi - tantárgyból elégtelen osztályzatot kapott;

b) a szakmai vizsgán elfogadható ok nélkül nem jeleni meg, illetőleg az alapos indok nélkül megszakította; továbbá, akit

c) szabálytalanság miatt a vizsgabizottság a szakmai vizsga folytatásától eltiltott.

(3) Javítóvizsgát a (2) bekezdés a) pontjában felsorolt esetben abból a vizsgarészből, illetőleg tantárgyból kell tenni, amelyből a vizsgázó tudását elégtelenre minősítették. A (2) bekezdés b) és c) pontjában meghatározott esetben a vizsgát teljes egészében meg kell ismételni.

(4)[26] A sikertelen szakmai vizsga, a pótlóvizsga és a javítóvizsga - a vizsga időpontjában érvényes vizsgakövetelmények szerint - legfeljebb két éven belül megismételhető.

(5)[27] Ha a szakmai vizsgán a vizsgázó tudását elégtelenre minősítették valamelyik vizsgarészből, illetőleg tantárgyból - ha a szakmai és vizsgáztatási követelmény másképp nem rendelkezik -, a vizsgát más vizsgarészből, illetőleg tantárgyból folytathatja.

(6)[28] A sikertelen szakmai vizsga és a javítóvizsga

a) ugyanazon vizsgaidőszakban, illetőleg

b) a vizsgaidőszakoktól eltérő időben szervezett szakmai vizsga esetében a vizsga befejezését követő 30 napon belül

nem tehető le.

A köztes vizsga

34. §

(1) A képzés eredményességének mérésére a képzési folyamat nagyobb képzési szakaszainak (pl. szakmai alapképzés) lezárásaként szervezett köztes vizsga célja annak felmérése, illetőleg megállapítása, hogy a szakképzés során tanúsított előmenetel (szakmai tudás) megfelel-e az adott képzési szakaszra meghatározott szakmai követelményeknek.

(2) A köztes vizsga részeiről és feladatairól a szakképzést folytató intézmény vezetője határoz.

(3) A köztes vizsgán elért teljesítményt érdemjeggyel lehet értékelni és az érdemjegy az adott időszakot lezáró osztályzatba beszámít.

A szakmai vizsga iratai

A törzslap

35. §

(1) A vizsgázóról a szakmai vizsga megkezdése előtt két példányban az 1. számú melléklet szerinti törzslapot kell kiállítani.

(2) A törzslap tartalmazza a kiállító szakmai vizsgát szervező intézménynek, továbbá annak az intézménynek a nevét, amelyben a vizsgázó tanulmányait befejezte, a vizsgázó nevét, születési helyét és idejét, anyja leánykori nevét, a tantárgyakat és vizsgarészeket, az érdemjegyeket és osztályzatokat, továbbá a vizsgabizottság határozatait.

(3) A törzslapra az adatokat eredeti okiratok, illetőleg igazolások alapján a nyomtatvány kitöltési utasításának megfelelően kell bejegyezni.

(4) A törzslapot a nemzetiségi iskolában, továbbá, ha a vizsgázó a szakmai vizsgán az idegen nyelven kívül más tantárgyból is idegen nyelven köteles vizsgázni, a magyar nyelven kívül nemzetiségi és magyar nyelven is vezetni kell.

(5) A törzslappal egyező tartalmú törzslapkivonatot kérésre ki kell adni a vizsgázónak.

(6)[29] A törzslapot (a külív első oldalán) a vizsgabizottság elnöke, tagjai és jegyzője, valamint a szakmai vizsgát szervező intézmény vezetője írja alá.

Az osztályozóív

36. §

(1)[30] A vizsgázó érdemjegyeit és osztályzatait a szakmai vizsgát szervező intézmény által biztosított osztályozóívre kell rávezetni.

(2) Az osztályozóívet a vizsgabizottság elnöke, tagjai és jegyzője, valamint a szakmai vizsgát szervező intézmény vezetője, továbbá a vizsgabizottság munkáját segítő pedagógus írja alá. Az osztályozóívet a szakmai vizsga jegyzőkönyvéhez kell csatolni.

A szakképesítést igazoló bizonyítvány

37. §

(1) Ha a vizsgázó a szakmai vizsga követelményeinek megfelelően eredményes szakmai vizsgát tett, a Magyar Köztársaság címerével ellátott, a 2. számú melléklet alapján készült szakképesítést igazoló bizonyítványt (a továbbiakban: bizonyítvány) kap.

(2) A vizsgabizottság jegyzője a törzslap alapján - a törzslapon szereplő adatokkal egyezően - kiállítja a bizonyítványt. A szakmai vizsgabizottság körbélyegzőjének lenyomatával ellátott bizonyítványt a vizsgabizottság elnöke és a szakmai vizsgát szervező intézmény vezetője írja alá.

(3) Az elveszett vagy megsemmisült bizonyítványról - kérelemre - a törzslap alapján

a) a szakmai vizsgát szervező intézmény,

b) ha a szakmai vizsgát szervező intézmény jogutód nélkül megszűnt vagy a szakmai vizsgát szervező intézmény iratai megsemmisültek, a főjegyző

bizonyítványmásodlatot állít ki.

(4) Törzslap hiányában a bizonyítvány megszerzését és tartalmát igazoló közokirat (személyi igazolvány, munkakönyv, munkaügyi nyilvántartás stb.) alapján a szakmai vizsgát szervező intézmény pótbizonyítványt állít ki. A pótbizonyítványban azokat az adatokat lehet feltüntetni, amelyek a kiállítás alapjául szolgáló közokiratból megállapíthatók.

(5) A nemzetiségi iskolában és a két tanítási nyelvű iskolában (osztályban, csoportban) szerzett bizonyítványt magyar nyelven, továbbá a nemzetiség, illetőleg az oktatás nyelvén kell kiállítani. Ezt a rendelkezést az elveszett vagy megsemmisült bizonyítványról készített bizonyítványmásodlat, illetőleg pótbizonyítvány kiállításakor is alkalmazni kell.

(6)[31] A szakmai vizsgát szervező intézmény vezetője által elkészíttetett szakmai vizsgabizottság körbélyegzője külső ívén a szakmai vizsgát szervező intézmény megnevezését, a belső ívén a "mellett működő szakmai vizsgabizottság" szöveget, valamint a szakmai vizsgát szervező intézmény székhelyének a nevét, közepén a Magyar Köztársaság címerét tartalmazza.

Az iratkezelés, a záradékok és a selejtezés

38. §

(1)[32] A törzslap és a bizonyítvány közokirat. A törzslap (külív, belív) és a bizonyítvány nyomtatvány használata a szakmai vizsgán kötelező. A nyomtatványok megrendelésére és átvételére csak a szakmai vizsgát szervező intézmény jogosult. A sorozatjellel és sorszámmal ellátott bizonyítvány nyomtatvány szoros elszámolási kötelezettség alá esik. Az elrontott példányokat selejtezést követően meg kell semmisíteni.

(2) A vizsga irataira a vizsgabizottság határozatait záradék formájában kell rávezetni.

(3)[33] A törzslap egy példányát a szakmai vizsgát szervező intézmény irattárában, egy példányát pedig a főjegyzői hivatal irattárában kell elhelyezni. A szakmai vizsgát szervező intézmény irattárában elhelyezésre kerülő törzslap nyomtatványok elláthatók folyamatos sorszámozással és a tárgyév végén bekötve irattározhatóak.

(4) A szakmai vizsgával kapcsolatos levelek, iratok és egyéb küldemények iratkezelésére, irattárba helyezésére, selejtezésére, levéltári átadására, továbbá a törzslapon és a bizonyítványon a hibás bejegyzések javítására, illetőleg a névváltozás esetén alkalmazandó eljárásra a közoktatásról szóló törvény alapján a nevelési-oktatási intézmények működéséről kiadott jogszabályban foglaltakat azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a szakmai vizsga iratainak őrzési ideje:

a) a törzslap nem selejtezhető, negyven év után az illetékes levéltárnak kell átadni;

b) a vizsgabizottság jegyzőkönyvei és az osztályozó-ívek tekintetében tíz év;

c) az írásbeli dolgozatok és feladatlapok tekintetében egy év.

Nemzetközi rendelkezések, külföldön szerzett szakképesítés honosítása

39. §

(1) Akit - nemzetközi megállapodás, annak hiányában viszonosság alapján - felmentettek szakmai tantárgy(ak) tanulása alól, annak a tantárgy(ak)ből szakmai vizsgát sem kell tennie.

(2) A Munkaügyi Minisztérium nemzetközi szerződés, egyezmény, ennek hiányában viszonosság alapján engedélyezheti, hogy a külföldi vizsgázó a rendeletben meghatározott vizsgaidőszaktól eltérő időben tegyen szakmai vizsgát.

40. §

(1) Olyan esetekben, amikor nemzetközi szerződés, egyezmény vagy jogszabály a külföldön szerzett szakképesítést igazoló bizonyítvány hazai szakképző iskolában szerzett bizonyítvánnyal való egyenértékűségét nem ismeri el, a külföldi bizonyítványt kérelemre a szakképesítésért felelős miniszter honosítja.

(2) A honosított bizonyítvány a hazai szakképzésben szerzett bizonyítvánnyal egyező szakképesítést igazol, és azzal azonos munkakör vagy foglalkozás (tevékenység) gyakorlására képesít.

(3) A honosítás iránti kérelemhez csatolni kell a külföldön szerzett bizonyítványt és annak hiteles magyar nyelvű fordítását.

(4) A (2) bekezdésben meghatározott esetben a bizonyítványt honosító záradékkal akkor lehet ellátni, ha a külföldön szerzett bizonyítványt olyan szakképesítésre adták ki, amely hazai intézményben is megszerezhető, illetőleg korábban megszerezhető volt. A szakképesítésért felelős miniszter szakmai gyakorlat megszerzéséhez és/vagy szakmai vizsga letételéhez kötheti a honosítást.

(5) A honosított bizonyítványokról a honosítást végző nyilvántartást köteles vezetni.

Záradékok

41. §

(1) A3. számú mellékletben felsorolt 1. számú záradékot a szakmai vizsga alapjául szolgáló iskolai (tanfolyami) bizonyítványra, illetőleg igazolásra, a 2-8. számú záradékot a törzslapra, illetőleg törzslapkivonatra, a 9. és a 10. számú záradékot a külföldön szerzett szakmai bizonyítványra kell rávezetni.

(2) Az 1-8. számú záradékot a szakmai vizsgát szervező intézmény vezetője, a 9. és a 10. számú záradékot a honosítást végző szakképesítésért felelős miniszter megbízottja írja alá és az intézmény, illetőleg a minisztérium körbélyegzőjével hitelesíti.

Záró rendelkezések

42. §

(1) Ez a rendelet kihirdetése napját követő 15. napon lép hatályba. Rendelkezéseit az iskolai rendszerű szakképzésben első ízben az 1994/1995. tanévre a szakképző iskolába felvett tanuló szakmai vizsgájára kell alkalmazni.

(2) A rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti

a) a külföldi szakmunkás-bizonyítványok honosításáról szóló 5/1960. (VI. 5.) MüM rendelet;

b) a szakmunkásbizonyítvány-másodlatok, illetőleg a szakmunkás-bizonyítványt helyettesítő igazolások kiadásáról a szakmunkásvizsga-anyakönyvek megsemmisülése esetén tárgyú 127/1966. (MüK. 15.) MüM utasítás.

Dr. Kiss Gyula s. k.,

munkaügyi miniszter

1. számú melléklet a 10/1993. (XII. 30.) MüM rendelethez

2. számú melléklet a 10/1993. (XII. 30.) MüM rendelethez

3. számú melléklet a 10/1993. (XII. 30.) MüM rendelethez