17/1997. (III. 12.) BM rendelet

a Határőrségnél általános hadkötelezettség alapján szolgálatot teljesítő állomány kártérítési felelősségéről

A hadköteles katonák szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIV. törvény (a továbbiakban: Hkt.) 146. §-a (2) bekezdésének e) pontjában kapott felhatalmazás alapján a következőket rendelem el:

A rendelet hatálya

1. § A rendelet hatálya kiterjed a Határőrségnél általános hadkötelezettség alapján sor-, tartalékos és póttartalékos határőrszolgálatot teljesítő állomány (a továbbiakban: határőr) katonai szolgálati viszonyából eredő kártérítési felelősségére.

Általános rendelkezések

2. § (1) A rendelet alkalmazása szempontjából a kár a Határőrséget ért vagyoni hátrány, különösen

a) az anyagi-technikai eszközök, létesítmények, azok berendezéseinek rendeltetésellenes használatából eredő megrongálódása, megsemmisítése, hiánya, illetve a javításra, pótlásra fordított költség és kiadás;

b) az anyagi-technikai eszközök vagy pénzeszközök jogtalan felhasználása, illetve igénybevétele;

c) a Határőrség vagyoni jogai érvényesítésének elmulasztása;

d) a Határőrségre háruló olyan vagyoni kötelezettség, amely abból keletkezett, hogy a Határőrségnek a határőr vétkes magatartása miatt kártérítést, kötbért, kamatot, bírságot stb. kellett fizetnie.

(2) Az (1) bekezdés vonatkozásában a Határőrség vagyonának minősülnek mindazon vagyontárgyak (ingó, ingatlan), pénzeszközök és vagyoni értékű jogok, amelyek a Határőrség gazdálkodási körébe, kezelésébe tartoznak.

3. § (1) A kár összegének meghatározásánál figyelembe kell venni:

a) a megrongált dolog kijavítására fordított kiadást - ideértve az üzemviteli költségeket is - és a kijavítás ellenére még fennmaradó esetleges értékcsökkenés mértékét;

b) ha a dolog megsemmisült vagy használhatatlanná vált, a károkozás időpontjában irányadó fogyasztói árat, az avulásra is tekintettel;

c) ha a dolog nincs meg, a hiány megállapítása napján irányadó fogyasztói árat, az avulásra tekintettel.

(2) Fogyasztói ár hiányában a beszerzési értéket - az avulásra tekintettel - kell figyelembe venni.

(3) A kár összegét a biztosítási szerződés alapján megtérülő összeggel, a megrongált dolog kijavításával előálló értéknövekedéssel csökkenteni kell.

Az eljárás rendje

4. § (1) A kártérítési eljárás az illetékes határőr igazgató és vele azonos jogállású parancsnok (a továbbiakban együttesen: határőr igazgató) intézkedésére indul.

(2) A kártérítési eljárás megindulásáról a károkozót írásban értesíteni kell.

5. § (1) Az eljárás lefolytatására az a határőr igazgató illetékes, akinek gazdálkodási körében a kár felmerült.

(2) Ha a határőr nem annak a szervnek az állományába tartozik, amelynek gazdálkodási körében a kár felmerült, az (1) bekezdés szerinti határőr igazgató az eljárás megindításáról és tárgyáról írásban értesíti az állományilletékes parancsnokot.

(3) Ha az eljárásra több szerv lenne illetékes, vagy a gazdálkodási kör szerinti illetékesség nem állapítható meg, az eljárást annál a szervnél kell lefolytatni, amelynek állományába a károkozó tartozik.

6. § (1) A határőr igazgató a kár felfedezésétől számított 3 napon belül kijelöli a Hkt. 117. §-ának (3) bekezdésében foglaltak szerint a tényállás megállapítására alkalmas személyt vagy háromtagú bizottságot.

(2) Az eljárás lefolytatásával megbízott személy (a továbbiakban: eljáró személy), illetőleg bizottság (a továbbiakban együtt: eljáró szerv) tagja hozzátartozója ügyében nem járhat el.

(3) A (2) bekezdés vonatkozásában hozzátartozónak minősül az egyeneságbeli rokon és annak házastársa, az örökbefogadó és a nevelőszülő, az örökbefogadott és nevelt gyermek, a testvér, a házastárs, a jegyes és az élettárs, a házastárs egyeneságbeli rokona és testvére, valamint a testvér házastársa.

7. § (1) Az eljáró személy a határőr igazgatónak haladéktalanul köteles bejelenteni, ha vele szemben kizárási ok áll fenn.

(2) A kizárási okot a károkozó személy, illetve képviselője is bejelentheti.

(3) A kizárás kérdésében a határőr igazgató határoz, és egyidejűleg új eljáró személyt jelöl ki.

8. § (1) Az eljáró szerv tisztázza a határozathozatalhoz szükséges tényállást, amennyiben a rendelkezésre álló adatok nem elegendőek, bizonyítási eljárást folytat le.

(2) Az eljáró szerv által hivatalosan ismert és a köztudomású tényeket nem kell bizonyítani.

(3) A bizonyítási eszközök különösen a károkozó személy nyilatkozata, az irat, a tanúvallomás, a szemle és a szakértői vélemény.

(4) Az eljáró szerv a bizonyítékokat egyenként és összességükben értékeli, és ezen alapuló meggyőződése szerint állapítja meg a tényállást.

9. § (1) Azt, akinek személyes meghallgatása az eljárás során szükséges, az eljáró szerv meghatározott helyen és időpontban - az illetékes igazgatóság útján - megjelenésre kötelezi.

(2) Az idézést általában úgy kell közölni, hogy azt a határőr, illetőleg a tanú a meghallgatást megelőzően legalább 5 nappal megkapja.

(3) Az eljáró szerv az idézésben megjelöli, hogy az idézett személyt milyen ügyben és milyen minőségben kívánja meghallgatni.

(4) Az idézett személy az idézésnek köteles eleget tenni.

10. § Az iratra vonatkozó rendelkezések irányadók minden olyan tárgyra, amely adatokat rögzít.

11. § (1) A károkozó, a tanú, a szakértő meghallgatásáról és a szemle lefolytatásáról egyidejűleg jegyzőkönyvet kell készíteni.

(2) A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell

a) az eljárást elrendelő határőr igazgató nevét;

b) a vizsgálattal megbízott személy vagy bizottság tagjainak nevét, beosztását, rendfokozatát;

c) a meghallgatott személy azonosító adatait, beosztását, rendfokozatát és lakcímét;

d) az ügyre vonatkozó lényeges nyilatkozatokat;

e) a meghallgatott személy figyelmeztetését jogaira és kötelezettségeire;

f) a jegyzőkönyv készítésének helyét és idejét;

g) a meghallgatott személy, az eljáró személy(ek) és a jegyzőkönyvvezető aláírását.

(3) A meghallgatott fontosabb nyilatkozatát lehetőleg szó szerint kell felvenni, különösen akkor, ha az a kár keletkezésére és a felelősségre közvetlenül utal. Mellőzhető a jegyzőkönyv felvétele, ha a rendelkezésre álló iratok (jelentés, fegyelmi vagy bírósági eljárásban készült jegyzőkönyvek, határozatok stb.) alapján a tényállás és a felelősség kellőképpen tisztázott.

12. § (1) Ha az eljárás alá vont személlyel szemben a kártérítési üggyel összefüggésben bírósági eljárás indult, a határőr igazgató a kártérítési eljárást - az érintett károkozó személy egyidejű értesítése mellett - felfüggeszti.

(2) A felfüggesztés időtartama alatt a határőr igazgató elrendelheti meghatározott bizonyítási eljárás lefolytatását, ha a késedelem hátrányos következménnyel járna, illetőleg az eljárást később nem lehet pótolni, vagy a pótlás jelentős nehézségekkel járna.

(3) A felfüggesztés tartama az elintézési határidőbe nem számít be.

13. § (1) Ha a bíróság a kárigényt teljes terjedelmében elbírálta, határozatának megfelelően intézkedni kell.

(2) Ha a bíróság a kárigény tárgyában érdemben egyáltalán nem vagy csak részben határozott, az el nem bírált összegre vonatkozóan az eljárást le kell folytatni.

(3) Ha a bíróság határozatában a részletben történő megtérítésről nem rendelkezik, ennek lehetőségét a határőr igazgatónak kell megvizsgálnia, illetőleg döntenie.

A határozat

14. § (1) A határőr igazgató által hozott határozat rendelkező részből és indokolásból áll.

(2) A határozatnak tartalmazni kell:

a) a rendelkező részben

- a kiszabott kártérítés összegét (számmal vagy betűvel), vagy annak mellőzését,

- a kártérítés megfizetésének időpontjára, a havonta fizetendő részletekre vagy a levonás elhalasztására vonatkozó rendelkezést,

- a jogorvoslat benyújtásának lehetőségéről, határidejéről és helyéről történő kioktatást;

b) az indokolásban

- a megállapított tényállás világos és pontos ismertetését, a kár kiszámításának módját, a bizonyítékokra utalást,

- a károkozó védekezésének lényegét és annak értékelését,

- a felelősség elbírálásánál alkalmazott jogszabály vonatkozó rendelkezésére való hivatkozást, és

- a döntés egyéb, szükség szerinti indokolását.

15. § (1) Az anyagi és fegyelmi felelősség egy határozatban nem bírálható el.

(2) A határőr anyagi felelősségét nem csökkenti az a körülmény, hogy a fegyelmi eljárásban vele szemben anyagi hátránnyal járó fenyítést szabtak ki.

(3) Ha a károkozó a határozat meghozatala, illetőleg közlése előtt meghalt, az anyagi felelősséget kártérítési határozatban megállapítani nem lehet.

16. § (1) A határozatot legalább három példányban kell elkészíteni és nyilvántartásba venni, melyből egy példányt a károkozónak kézbesíteni kell, egy példányt pedig az iratokhoz kell csatolni, egy további példányát - ha a határozat jogerőre emelkedett - előjegyzésre, illetve végrehajtásra a pénzügyi szervnek kell átadni.

(2) A határozatot a kötelezett részére általában személyesen kell kézbesíteni, egyébként a kézbesítés posta útján, a hivatalos iratok kézbesítésére vonatkozó szabályok szerint történik.

(3) A határozat átvételét és az átvétel időpontját a károkozó aláírásával köteles igazolni. Ha a kézbesítés posta útján történik, az átvétel igazolására tértivevény szolgál.

A jogorvoslat

17. § (1) A fellebbezés a kézhezvételt követő 15 napon belül a határőr igazgatónál írásban terjeszthető elő. A fellebbezésben elő kell adni, hogy a károkozó a határozatot miért sérelmezi.

(2) Ha a fellebbezést nem a határőr igazgatóhoz nyújtották be, azt haladéktalanul a határozatot meghozó határőr igazgatóhoz kell továbbítani.

(3) Fellebbezésnek kell tekinteni - elnevezésére tekintet nélkül - minden olyan beadványt vagy kérelmet, amelyben a károkozó a határőr igazgató határozatát sérelmezi, illetve annak megváltoztatását kéri.

18. § A fellebbezést a kártérítési ügy iratanyagaival együtt 8 napon belül fel kell terjeszteni az országos parancsnokhoz.

19. § (1) Az országos parancsnok a másodfokú határozatban az első fokú határozatot helyben hagyja, megváltoztatja vagy hatályon kívül helyezi, és a határőr igazgatót új eljárásra utasítja.

(2) A másodfokon eljáró szerv az első fokú kártérítési határozatot

a) helybenhagyja, ha az a vonatkozó jogszabályok rendelkezéseinek megfelel;

b) megváltoztatja, ha az anyagi felelősség megállapítása vagy a kártérítés kirovása a vonatkozó jogszabályok rendelkezéseinek nem felelt meg, de a rendelkezésre álló adatokból (iratokból) a felelősség és a kár helyes összege megállapítható;

c) hatályon kívül helyezi, és az első fokon eljárt szervet új eljárás lefolytatására utasítja, ha az első fokú eljárásban a felelősség tisztázása, a kártérítés kirovása nem az előírt szabályoknak megfelelően történt, vagy ha az eljárás során feltárt adatok annyira hiányosak, ellentmondóak, hogy ezek alapján a határőr felelősségét (felelőssége terjedelmét) érdemben elbírálni, a kár helyes összegét megállapítani nem lehet.

(3) A határozat tartalmi elemeire, valamint közlésére, kézbesítésére az első fokú határozatra vonatkozó szabályok irányadók.

20. § A másodfokú határozat bírósági megtámadása esetén a perben az alperes a másodfokon eljárt szerv.

Vegyes rendelkezések

21. § A határozatot meghozó határőr igazgató és az országos parancsnok hivatalból vagy a határőr kérelmére a határozatot kiegészítheti, ha az ügy érdeméhez tartozó kérdésben nem határozott. A kiegészítés nem érintheti a határozat egyéb rendelkezéseit.

22. § Nincs helye a kártérítési eljárás mellőzésének, amennyiben a bekövetkezett kár fegyver, lőszer, pirotechnikai anyagok tekintetében merült fel.

23. § A Hkt. 118. §-ának (3) bekezdésében foglaltakon túl nincs helye a kártérítés mérséklésének, ha a károkozó a kárt önhibájából eredő ittas vagy bódult állapotban okozta.

24. § A kiszabott kártérítés (ideértve a bíróság által megítélt kártérítés összegét is) kérelemre akkor mérsékelhető, illetve engedhető el, ha

a) a kötelezett a károkozást követően tanúsított magatartásával ezt kiérdemelte és a Határőrség vagyonának megóvására irányuló érdek a kártérítés teljes összegének megfizetése nélkül is megvalósult; vagy

b) a kötelezett jövedelmi, vagyoni helyzete miatt a kártérítést még részletekben sem képes saját vagy az általa eltartottak megélhetésének veszélyeztetése nélkül megfizetni; vagy

c) a kártérítésre kötelezett körülményeiben olyan méltányolandó változás következett be, amelyet a kártérítési kötelezettség megállapítása során nem lehet figyelembe venni.

25. § Amennyiben a kártérítés összege a károkozó leszereléséig nem térült meg, a leszerelés után csak annyiban van helye behajtásnak, amennyiben az a kártérítés összegéhez képest többletköltséget nem okoz.

26. § Az e rendeletben nem szabályozott eljárási szabályokra az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló 1957. évi IV. törvény előírásait kell megfelelően alkalmazni.

27. § Ez a rendelet a kihirdetését követő hónap első napján lép hatályba, rendelkezéseit a folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell. Egyidejűleg hatályát veszti a 21/1981. BM parancs a Határőrségnél általános hadkötelezettség alapján sor-, tartalékos és póttartalékos határőrszolgálatot teljesítő állomány tekintetében.