Tippek

Bíró, ügytárgy keresése

A keresőmezőbe Írjon be bírónevet, az ügyre jellemző kulcsszót (pl. az ügytárgy részletét).

Válogasson a megjelenő gyorstalálatokból.

Bővebben

Link jogszabályhelyre

§-ra, bekezdésre, pontra, alpontra mutató linket hozhat létre.

Bővebben

PREC, BH stb. ikonok elrejtése

A kapcsolódó dokumentumok ikonjainak megjelenítését kikapcsolhatja -> így csak a normaszöveg marad a képernyőn.

Bővebben

1996. évi XLIV. törvény

a hadköteles katonák szolgálati viszonyáról[1]

A Magyar Köztársaság függetlenségének és területi sérthetetlenségének katonai védelme olyan fegyveres erő fenntartását igényli, amelyben a hivatásos állományú katonák mellett a sor-, tartalékos és póttartalékos katonák a demokratikus jogállam szerinti törvényes keretek között fegyelmezetten, és ha kell, az önfeláldozásig terjedő bátor helytállással teljesítik alkotmányos hadkötelezettségüket. Mindezekre tekintettel - kifejezve a katonai szolgálatért a társadalom fokozott megbecsülését - az Országgyűlés a hadköteles katonák szolgálati viszonyáról a következő törvényt alkotja:

ELSŐ RÉSZ

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

I. Fejezet

A TÖRVÉNY ALKALMAZÁSI KÖRE

1. § (1) A honvédelemről szóló 1993. évi CX. törvény (a továbbiakban: Hvt.) 44. §-ának (2) bekezdésére figyelemmel e törvényt a Magyar Honvédségnél, illetőleg a Határőrségnél (a továbbiakban együtt: fegyveres erők) a Hvt. 44. §-a (1) bekezdésének c) pontja szerinti, az általános hadkötelezettség alapján sor-, tartalékos és póttartalékos katonai, illetőleg határőr szolgálatot teljesítő (a továbbiakban együtt: hadköteles katona) állomány katonai szolgálati viszonyára (a továbbiakban: szolgálati viszony) kell alkalmazni. E törvény X. Fejezetét a Hvt. 43. §-a szerinti, rendfokozattal rendelkező tartalékos állományba helyezettre, a IX. Fejezetnek a honvédség kártérítési felelősségéről szóló 122-129. §-át a hadkötelezettséggel kapcsolatos megjelenési kötelezettséget teljesítőkre, valamint a jóléti és kegyeleti gondoskodásról szóló XI. Fejezetben meghatározott személyekre is alkalmazni kell. E törvény rendelkezéseit megfelelően kell alkalmazni a katonai szakképzésben résztvevő tényleges állományú hallgatókra is.

(2) A hadköteles katonai szolgálati viszony az általános honvédelmi kötelezettség alapján az állam által egyoldalúan létesített jogviszony, meghatározott idejű katonai szolgálat teljesítése - kiképzés, át- és továbbképzés, gyakorlat, különleges szolgálat, fegyveres és fegyver nélküli szolgálat - céljából.

(3) A szükségállapot és rendkívüli állapot idejére külön jogszabályok állapítják meg a hadköteles katona szolgálati viszonyára vonatkozó eltérő rendelkezéseket.

2. § E törvény alkalmazásában a Hvt. 25. §-a szerinti elöljárók közül

a) az állományilletékes parancsnok: a fegyveres erők önálló katonai (határőri) szervezeti egységének (a továbbiakban: katonai szervezet) általános hatáskört gyakorló szolgálati elöljárója, aki e szervezetet vezeti, és gyakorolja mindazokat a vezetői jogköröket, amelyeket jogszabály, utasítás, intézkedés és parancs nem utal más elöljáró (vezető) hatáskörébe;

b) közvetlen szolgálati elöljáró: az állományilletékes parancsnok alárendeltségébe tartozó, elöljárói jogkörrel rendelkező parancsnok (vezető).

II. Fejezet

A HADKÖTELES KATONA ALAPVETŐ KÖTELESSÉGEI ÉS JOGAI

Alapvető kötelességek

3. § (1) A hadköteles katona az 1. § (2) bekezdésében meghatározott szolgálati viszony alapján köteles

a) a (2) bekezdésben foglalt korlátozással részt venni a Hvt. 22. §-ának (1) bekezdésében felsorolt feladatok végrehajtásában,

b) a haza katonai védelmére felkészülni és tevékenyen részt venni az ehhez szükséges kiképzésben (gyakorlaton), átképzésben és továbbképzésben,

c)[2] őr-, ügyeleti, készenléti és futárszolgálatot, valamint katonai rendészeti szolgálatot ellátni,

d) részt venni a katonai szervezet működéséhez szükséges munkák elvégzésében.

(2)[3] A hadköteles katona - a gyakorlaton, kiképzésen való részvétel kivételével - csak előzetes beleegyezésével vezényelhető békeidőben külföldön teljesítendő katonai feladat végrehajtására, valamint a Hvt. 22. §-a (1) bekezdésének j) és k) pontjában említett segítségnyújtásra.

(3)[4] A hadköteles katona a Hvt. 22. §-a (1) bekezdésének l) pontjában meghatározott feladat ellátásában békeidőben nem vehet részt.

4. § (1) A hadköteles katona köteles

a) tiszteletben tartani a hadviselésről és a háború áldozatainak védelméről szóló nemzetközi szerződéseket, továbbá a lakosság, az anyagi javak és a környezet védelmére vonatkozó rendelkezéseket,

b) óvni és rendeltetésszerűen használni a rábízott fegyvert és felszerelési tárgyakat,

c) tiszteletben tartani bajtársainak az emberi méltósághoz fűződő jogait, szükség- vagy veszélyhelyzet esetén nekik segítséget nyújtani,

d) megtartani az államtitkot és a szolgálati titkot.

(2) A szolgálati feladatok végrehajtására vonatkozó tényeket és körülményeket a hadköteles katona a valóságnak megfelelően köteles jelenteni szolgálati elöljáróinak.

5. § (1) A hadköteles katona a szolgálati helyén, illetőleg a szolgálati feladatai ellátásának ideje alatt - ha eltérő parancsot vagy engedélyt nem kapott - a jogszabállyal rendszeresített egyenruhát az előírásoknak megfelelő módon köteles viselni. Szolgálati helyét polgári ruhában is elhagyhatja, és oda polgári ruhában is érkezhet.

(2)[5] Ha a katonai szervezet fegyelmi helyzete indokolja - a Honvéd Vezérkar Főnöke, illetőleg a határőrség országos parancsnoka javaslatára - a honvédelmi miniszter vagy a belügyminiszter legfeljebb 3 hónap időtartamra felfüggesztheti a katonai szervezet hadköteles katonáinak az (1) bekezdés szerinti polgári ruha viselésére való jogosultságát.

6. § A hadköteles katona a szolgálati helyén nem tarthat és nem fogyaszthat alkoholt vagy kábítószert, a szolgálati feladatainak ellátásakor nem állhat alkohol vagy kábítószer befolyása alatt.

7. § (1) A hadköteles katona köteles a szolgálati feladatait a jogszabályokban és egyéb rendelkezésekben foglaltak szerint, a kapott parancsoknak megfelelően esküjéhez (fogadalmához) hűen teljesíteni.

(2) A parancsot a hadköteles katona ellentmondás nélkül, a kellő időben, a legjobb tudása szerint és maradéktalanul köteles teljesíteni.

(3) A fegyver nélküli katonai szolgálatot teljesítő kivételével a hadköteles katona a szolgálati elöljárótól a Hvt. 22. §-a (1) bekezdésének a)-d), valamint a Hvt. 34. §-a (1) bekezdésének e) pontjában meghatározott feladatok végrehajtására kapott parancsot az önfeláldozásig terjedő bátorsággal köteles végrehajtani.

(4) A fegyver nélküli katonai szolgálatot teljesítő kivételével a hadköteles katona a Hvt. 22. §-a (1) bekezdésének e), f) és h), valamint a Hvt. 34. §-a (1) bekezdésének a)-d) pontjában meghatározott feladatok végrehajtására kiadott parancsot akkor is köteles teljesíteni, ha az az életét vagy testi épségét közvetlenül vagy súlyosan veszélyezteti.

(5) A fegyver nélküli katonai szolgálatot teljesítő hadköteles katona a Hvt. 22. §-a (1) bekezdésének a)-d) és h) pontjában meghatározott feladatok végrehajtására kiadott parancsot akkor is köteles teljesíteni, ha az az életét vagy testi épségét veszélyezteti.

(6) A hadköteles katonának a parancs végrehajtását meg kell tagadnia, ha számára nyilvánvaló, hogy annak teljesítésével bűncselekményt valósítana meg.

(7) A (6) bekezdés szerinti kivétellel a hadköteles katona a jogszabálysértő parancsot nem tagadhatja meg. Ha azonban a parancs jogellenessége felismerhető számára, arra haladéktalanul köteles az elöljáró figyelmét felhívni. Ha az elöljáró a parancsát ennek ellenére fenntartja, azt kérelemre írásba kell foglalnia. A jogszabálysértő parancs végrehajtásáért kizárólag a parancsot kiadó felel.

Alapvető jogok

8. § A hadköteles katona jogaira e törvényben meghatározottakat a Hvt.-ben foglalt rendelkezésekkel együtt kell alkalmazni.

A személyi szabadság és a személyi biztonság

9. § (1) A hadköteles katona a Hvt. 25. §-ának (4) bekezdése szerinti feljebbvaló, a katonai rendész, a határőr járőr és a rendőr felszólítására személyazonosságát igazolni köteles.

(2) A feljebbvaló a hadköteles katonát a személyazonossága igazolására a Hvt. 27. §-a (4) bekezdésében előírt esetekben szólíthatja fel, amelyekben a katona részére parancsadásra jogosult.

(3) A hadköteles katona személyazonosságának igazolására a katonai igazolvány szolgál.

A személyi szabadság korlátozása

10. § A hadköteles katona személyi szabadsága korlátozható, ha

a) a kimaradást és az eltávozást megvonják vagy a hadköteles katona a fogság fenyítését tölti,

b) vele szemben a 11. § szerint járnak el,

c) az ellene indult fegyelmi eljárás során vele szemben a 100. § szerinti elkülönítést alkalmazzák,

d) elfogása és előállítása szükséges.

11. § (1) Ha a szolgálati rend és a fegyelem fenntartása érdekében elkerülhetetlenül szükséges, az állományilletékes parancsnok, a helyőrség-, illetve az egységügyeletes a hadköteles katonát súlyos fegyelemsértés vagy bűncselekmény elkövetésének alapos gyanúja esetén az eljárás megindítására illetékes személy vagy szerv intézkedéséig e törvény 100. §-a szerint elkülönítheti.

(2) Az orvos döntése alapján az (1) bekezdésben említett szolgálati személyek az ittas vagy bódult állapotban levő hadköteles katonát - felügyelet céljából - egészségügyi felügyelet alá helyezhetik, ha állapota a katonai szervezet rendjét zavarja, illetve saját testi épségét veszélyezteti. A felügyelet az intézkedésre okot adó állapot megszűnéséig, de legfeljebb 24 órán át tarthat.

12. § (1) A katonai rendész elfogja és további intézkedés végett a legközelebbi helyőrségügyeletes vagy az illetékes katonai nyomozó szerv elé állítja azt a hadköteles katonát,

a) akit bűncselekmény elkövetésén tetten értek,

b) aki ellen elfogató parancsot adtak ki, vagy akinek személykörözésben az elfogását rendelték el,

c) akinek őrizetbe vételét, előzetes letartóztatását, ideiglenes kényszergyógykezelését vagy elmeállapotának megfigyelését rendelték el,

d) aki az őrizetbe vétel, az előzetes letartóztatás, továbbá a szabadságvesztés során megszökött, vagy a fogvatartás helyéről engedéllyel eltávozva oda nem tért vissza, illetőleg aki az ideiglenes kényszergyógykezelés vagy elmeállapotának megfigyelése alól magát kivonta,

e) akinek - külön törvény rendelkezése szerint - meghatározott szervhez való előállítását rendelték el.

(2) A katonai rendész a közbiztonság, a közrend vagy a katonai fegyelem biztosítása érdekében - további intézkedés végett - a legközelebbi helyőrségügyeletes, illetve az illetékes katonai nyomozó vagy rendőri szerv elé állítja azt a hadköteles katonát,

a) aki felszólítására nem tudta magát hitelt érdemlően igazolni, vagy az igazolást megtagadta,

b) aki bűncselekmény elkövetésével alaposan gyanúsítható,

c) akitől bűncselekmény gyanúja vagy szabálysértés bizonyítása érdekében vizeletvétel vagy véralkohol-vizsgálat céljából vérvétel, valamint műtétnek nem minősülő módon egyéb mintavétel szükséges,

d) aki a pártfogó felügyelet szabályait megszegte,

e) aki a fegyelemsértést vagy szabálysértést az abbahagyásra irányuló felszólítás után is folytatja, továbbá, akitől tárgyi bizonyítási eszközt kell megszerezni, vagy elkobzás alá eső dolgot kell visszatartani,

f) aki a szolgálati helyétől az (1) bekezdésben meghatározott eseteken túl, jogellenesen van távol,

g) aki a laktanyai elhelyezésen kívüli tartózkodása vagy szolgálati tevékenysége során olyan súlyú, illetve jellegű fegyelemsértést követett el, hogy előállítása szükséges.

(3) A katonai rendész a hadköteles katonát kivételesen indokolt esetben - az illetékes helyőrségügyeletes értesítése mellett - rendőrségi szervhez is előállíthatja.

(4) A hadköteles katona előállítása legfeljebb az intézkedés megkezdésétől számított 24 órán át, ha az előállítás foganatosítása a rendőri szervnél történik, legfeljebb 8 órán át tarthat, amely idő alatt a hadköteles katona folyamatos, biztonságos őrzéséről és ellátásáról az a szerv gondoskodik, amely az előállítottat befogadta.

(5) A hadköteles katona személyi szabadságának korlátozására:

a) fegyelemsértés esetén e törvény fegyelmi rendelkezései az irányadók,

b) bűncselekmény elkövetése esetén a büntetőeljárás szabályait kell alkalmazni,

c) ha az előállításra okot adó fegyelemsértés vagy szabálysértés miatt a hadköteles katonával szemben fogság fenyítést szabtak ki, annak tartamába az (1) és (2) bekezdés alapján a fogdában eltöltött időt be kell számítani.

13. § Ha a hadköteles katona megkísérelte, hogy szolgálati helyét önkényesen elhagyja, vagy a fogdába helyezése során, továbbá a fogdában töltött idő alatt, illetőleg a katonai rendész vagy határőr járőr jogszerű intézkedése során ellenszegült, vele szemben arányosan szükséges kényszerítő eszköz alkalmazható.

A szabad mozgás és a tartózkodási hely szabad megválasztásának korlátozása

14. § (1) A hadköteles katona szolgálatteljesítésének helyőrségét (szolgálati helyét) a katonai (határőri) szervezetek területi elhelyezkedésére és a fegyveres erők feladatából fakadó szakmai igényekre, valamint a Hvt. 98. és 100. §-ára figyelemmel kell meghatározni.

(2) A hadköteles katona a szolgálati elöljáró által meghatározott szolgálati helyen köteles tartózkodni. Szolgálati helyét a hadköteles katona jogszabályban, továbbá a napirendben, illetőleg munkarendben (a továbbiakban: napirend) megállapított esetekben és módon hagyhatja el. A hadköteles katona e törvényben meghatározott esetekben és feltételek szerint a szolgálati helyéről áthelyezhető vagy más szolgálati helyre vezényelhető.

(3) A szolgálati helynek a 72. § (2) bekezdés c) és d) pontja szerint engedélyezett elhagyása esetén a hadköteles katona köteles bejelenteni tartózkodási helyét, ahol szükség esetén értesíthető vagy elérhető. A bevonulás akkor rendelhető el, ha a szolgálati feladatot a hadköteles katona személyes jelenléte nélkül nem lehet végrehajtani. A bevonulás elrendelésére a közvetlen szolgálati elöljáró jogosult.

15. § (1) A hadköteles katona a külföldre utazásról és az útlevélről szóló 1989. évi XXVIII. törvény 2. §-a (2) bekezdésének b) pontja, valamint a Hvt. 88. §-ának (3) bekezdése rendelkezéseinek megfelelően engedéllyel utazhat külföldre. A külföldi tartózkodás ideje a szabadság mértékébe beszámít.

(2) A külföldre utazás engedélyezése nem tagadható meg, ha azt a hadköteles katona különös méltánylást érdemlő személyes okból, így különösen

a) külföldön élő vagy ott tartózkodó a Hvt. 145. §-ának (2) bekezdése szerinti hozzátartozó halála, vagy

b) a külföldön élő vagy ott tartózkodó vérszerinti, örökbefogadott, mostoha- és nevelt gyermeke, szülője, örökbefogadó, mostoha- és nevelőszülője, nagyszülője, testvére, felesége szülője vagy testvére házasságkötése

miatt kérte.

Lelkiismereti és vallásszabadság

16. § (1) A hadköteles katona a szolgálati helyén a szolgálati kötelezettség teljesítésének sérelme nélkül vehet igénybe lelki gondozást, és vehet részt vallási szertartáson.

(2) A hadköteles katona a szolgálatteljesítési (kiképzési, őr- és ügyeleti szolgálati és munka-) időn kívül szabadon igénybe vehet lelki gondozást, illetve részt vehet vallási szertartáson.

(3) A lelki gondozáson és vallási szertartáson való részvételre senki nem kötelezhető.

(4)[6] A lelki gondozáson és vallási szertartáson való részvétel vagy az attól való távolmaradás nem eredményezheti az egyenlő bánásmód követelményének megsértését.

Szabad véleménynyilvánítás

17. § (1) A hadköteles katona a szolgálati feladatainak végrehajtása során köteles a pártpolitikai tevékenységtől tartózkodni.

(2) A szolgálati helyén a hadköteles katona nem folytathat politikai agitációt, politikai szervezet képviselőjeként vagy megbízottjaként nem nyilváníthat véleményt.

(3) A hadköteles katona a szolgálati parancsokat, utasításokat, intézkedéseket - a 7. § (6) bekezdésében szabályozott eset kivételével - nem bírálhatja, azokról a jog- és érdekérvényesítő tevékenysége körén kívül elmarasztaló véleményt nem nyilváníthat, a szolgálati rendet és a fegyelmet sértő nyilatkozatot nem tehet, a sajtónyilvánosság igénybevételével hivatalos ügyben magánvéleményt nem nyilváníthat.

(4) A fegyveres erők törvényben meghatározott feladataival ellentétes célú szervezethez tartozó hadköteles katona a katonai szolgálat időtartamára köteles tagsági viszonyát felfüggeszteni, és az azzal összefüggő tevékenységet mellőzni.

(5) A szolgálati helyen a szolgálati rendet és a fegyelmet veszélyeztető, valamint pártpolitikai sajtótermék nem állítható elő és nem terjeszthető, ilyen tartalmú plakát, hirdetmény vagy embléma nem függeszthető ki.

(6) A hadköteles katonák érdekvédelmi szerveinek a tevékenységi körükbe tartozó hirdetményei a kijelölt helyeken kifüggeszthetők.

Gyülekezési jog

18. § (1) A szolgálati helyen a gyülekezési jog alapján nyilvános rendezvény csak az állományilletékes parancsnok engedélyével tartható.

(2) Nem engedélyezhető a rendezvény, ha az

a) pártpolitikai célt szolgál,

b) a szolgálati feladat, a szolgálati rend és a fegyelem ellen irányul, vagy azt bírálja,

c) a fegyveres erők iránti közbizalom megingatására alkalmas,

d) a fegyveres erők törvényben meghatározott feladataival ellentétes célra irányul.

(3) A hadköteles katona pártrendezvényen egyenruhát nem viselhet. Szolgálati helyén kívül egyéb politikai rendezvényen - a helyszínen szolgálati feladatokat ellátók kivételével - egyenruhát csak akkor viselhet, ha az állományilletékes parancsnok engedélyével a katonai szervezetet hivatalosan képviseli.

Egyesülési jog

19. § (1) A hadköteles katona nem csatlakozhat olyan szervezethez, amelynek szerveződési célja, tevékenysége a fegyveres erők törvényben meghatározott feladataival ellentétes.

(2) A hadköteles katonák érdekeik védelmére az egyesülési jogról szóló törvény alapján - e törvényben meghatározott keretek között - érdekvédelmi szervezeteket hozhatnak létre, illetve azokhoz csatlakozhatnak.

Az anyanyelv használata

20. § (1) A hadköteles katona anyanyelvét szabadon használhatja.

(2) A fegyveres erők szolgálati és vezényleti nyelve a magyar.

(3)[7] A Hvt. 259. §-ának d) pontja szerinti szövetséges fegyveres erőkkel történő együttműködésre felajánlott katonai szervezetben szolgálatot teljesítő hadkötelesek vonatkozásában a szolgálati és vezényleti nyelv használatát a Honvéd Vezérkar Főnöke a (2) bekezdésben meghatározottól eltérően is megállapíthatja.

Választójog

21. §[8] Az országgyűlési, az európai parlamenti és a helyi önkormányzati képviselői, polgármesteri, kisebbségi önkormányzati választáson jelöltként nyilvántartásba vett hadköteles katona a jelölését köteles haladéktalanul jelenteni az állományilletékes parancsnoknak. A bejelentés alapján a hadköteles katona sorkatonai szolgálatát a Hvt. 112. §-ának e) pontja szerint félbe kell szakítani.

22. § (1)[9] Az országgyűlési, az európai parlamenti, illetve a helyi önkormányzati képviselői általános választások és az országos népszavazás napja kiképzési szünnap. Az országgyűlési, az európai parlamenti és a helyi önkormányzati képviselői választásokon a hadköteles katona a választójogával általában a lakóhelyén élhet. A szolgálat ellátását úgy kell megszervezni, hogy a hadköteles katona lehetőleg a lakóhelyén szavazhasson. A mozgásszabadságot korlátozó fenyítések végrehajtását úgy kell elrendelni, hogy az a választásokon való részvételt ne akadályozza. Ha ez nem lehetséges, a választás napjára a fenyítés végrehajtását félbe kell szakítani.

(2) Ha a hadköteles katona a választások napján kényszerítő okkal fennálló szolgálati érdekből a szavazáshoz szükséges ideig nem tartózkodhat a lakóhelyén, erről őt a választást megelőzően legalább 15 nappal értesíteni kell. Ez esetben lehetővé kell tenni számára - ha a választásokról szóló törvény másként nem rendelkezik -, hogy a szolgálati helyén szavazhasson. A szavazáson való részvételhez szükséges időre a hadköteles katonát szolgálatmentesség illeti meg.

(3)[10] Ha a hadköteles katona kisebbségi önkormányzati, illetőleg időközi választáson kíván részt venni, ezt a választás napját legalább 15 nappal megelőzően be kell jelentenie. A bejelentése alapján részére a választáson való részvételhez szükséges időre - ha ez kényszerítő okból fennálló szolgálati érdekbe nem ütközik - szolgálatmentességet kell adni. Egyebekben az (1) és (2) bekezdésben foglaltakat kell megfelelően alkalmazni.

A munkavégzésre vonatkozó szabály

23. § A hadköteles katona a szolgálati viszonyának fennállása alatt munkavégzéssel járó jogviszony alapján tevékenységet nem végezhet.

A tudományos és művészeti megismerés, a tanulás és a tanítás szabadsága, a művelődéshez és a testi fejlődéshez való jog

24. § (1) A hadköteles katona a tudományos és művészeti megismerés, a tanulás és tanítás szabadságához, a művelődéshez és a testi fejlődéshez való jogát a szolgálati kötelességek teljesítésére vonatkozó szabályok korlátai között gyakorolhatja.

(2) Az állományilletékes parancsnok az (1) bekezdés szerinti jogok gyakorlását - a szolgálati kötelességek teljesítésére vonatkozó szabályok korlátaira figyelemmel - biztosítja.

(3) Sorkatona polgári képzésben való részvételét - kérelmére - az állományilletékes parancsnok - a szolgálati feladatokra figyelemmel meghatározott feltételek szerint - engedélyezheti.

III. Fejezet

A HADKÖTELES KATONÁK ÉRDEKVÉDELME ÉS ÉRDEKKÉPVISELETE

Az érdekvédelem alapelvei

25. § (1) A hadköteles katona jogai érvényesülésének biztosítása és jogos érdekeinek védelme az állományilletékes parancsnok alapvető kötelessége.

(2) A hadköteles katona joga, hogy érdekeinek védelmét és képviseletét érdekvédelmi szervezetek révén is törekedjék érvényre juttatni.

(3) Azok az érdekvédelmi szervezetek, amelyeket e törvény 28. §-a alapján, valamint az egyesülési jogról szóló törvény alapján a Hvt. 44. §-ának (1) bekezdése szerinti tényleges katonai állományúak a szolgálati viszonnyal kapcsolatos, e törvényben és más jogszabályokban biztosított jogaik és jogos érdekeik védelme céljából hoztak létre, e fejezet rendelkezései szerint a katonai szervezeteknél szabadon működnek.

26. § (1) Az érdekvédelmi kapcsolatokban részt vevő szervezetek és személyek jóhiszeműen kötelesek gyakorolni jogaikat.

(2) Az érdekvédelmi kapcsolatokban joggal való visszaélésnek minősül a jog gyakorlása, ha az a jog társadalmi rendeltetésével össze nem férő célra irányul, különösen ha az a Hvt. 44. §-ának (1) bekezdése szerinti tényleges katonai állományúak jogainak és jogos érdekeinek csorbítására, illetéktelen előnyök megszerzésére vezet, vagy a katonai szolgálat ellátását veszélyezteti.

(3) A hadköteles katonák érdekvédelmének képviseletében nem járhat el az

a) aki ellen bűntett miatt büntetőeljárás folyik, az eljárás befejezéséig,

b) akit szándékos bűncselekmény miatt elítéltek, és a büntetés hátrányos jogkövetkezményei alól még nem mentesült.

27. § (1) A katonai érdekvédelmi szervezet a katonai létesítményen belül a katonai működési rend sérelme nélkül működhet.

(2) Az érdekvédelmi szervezet a katonai szervezet által rendelkezésre bocsátott helyiségeket megállapodás szerint, térítésmentesen jogosult használni. A működéséhez szükséges egyéb feltételekről az állományilletékes parancsnok az érdekvédelmi szervezettel megállapodhat.

28. § (1) A sorkatonák és a póttartalékos katonák a kötelező katonai szolgálati viszonyból eredő jogaik és jogos érdekeik védelmére az egyesülési jogról szóló törvény alapján létrehozható érdekvédelmi szervezeten felül külön érdekvédelmi szervezetet is létrehozhatnak.

(2) Az (1) bekezdés szerint megalakuló érdekvédelmi szervezetnek összhangban kell állnia a katonai szervezet szintjével a következők szerint:

a) a századnál, ütegnél (a továbbiakban: század), illetve a kötelékben levő zászlóaljnál, osztálynál (a továbbiakban: zászlóalj) alegységbizalmiak választhatók;

b) az a) pont szerint megválasztott bizalmiak maguk közül főbizalmit vagy dandárnál, ezrednél, önálló zászlóaljnál, illetve azzal azonos szintű katonai szervezetnél 3-5 fős képviseleti testületet választhatnak.

(3) A bizalmiakat az állományváltásokat követő katonai eskütétel után állománygyűlésen választhatják.

29. § (1) Az alegységnél magasabb szintű katonai szervezeteknél 3 havonként főbizalmi értekezletet lehet tartani az egységszintű parancsnokok vagy képviselőik részvételével. Magasabb parancsnoksági és határőrségi szinten évente érdekvédelmi konferenciát lehet tartani a főbizalmiaknak, illetve a képviseleti testület tagjainak részvételével.

(2) A 28. § (3) bekezdésében meghatározott állománygyűlésen - az érdekvédelmi szervezet megalakulásától függetlenül - az újonnan bevonult sorkatonák közül egy képviselőt kell megválasztani érdekeik védelmére. A képviselő megbízatása a következő állományváltást követő választásig tart, jogosultságai megegyeznek a bizalmi jogosultságaival.

(3) Ha a sorkatonák érdekvédelmének képviselete a 26. § (3) bekezdésében foglaltak miatt nincs biztosítva, az állományilletékes parancsnok soron kívül állománygyűlést hív össze, amelyen a sorkatonák dönthetnek a képviseletükben eljáró új bizalmi személyéről.

(4) A tartalékos katonai szolgálatra bevonult katonák maguk közül egy képviselőt választhatnak érdekeik védelmére. Megbízatása a leszerelésig tart, jogosultságai megegyeznek a bizalmi jogosultságaival.

A tagok és a tisztségviselők jogai

30. § (1) A hadköteles katona - az érdekvédelmi szervezet tisztségviselőjének kivételével - nem köteles érdekvédelmi tagságáról nyilatkozni.

(2)[11] A hadköteles katonával szemben érdekvédelmi tagsága vagy annak hiánya nem eredményezheti az egyenlő bánásmód követelményének megsértését.

31. § (1) Az érdekvédelmi szervezetnek a hadköteles katona tisztségviselőjét megilleti

a) a kiképzési idő alatt heti 2 óra szabadidő,

b)[12] legfeljebb 3 nap szolgálatmentesség az érdekvédelmi szervezet által szervezett képzésen, továbbképzésen, nemzetközi és egyéb rendezvényen való részvételre.

(2)[13] A tisztségviselő az (1) bekezdésben megjelölt szabadidő kedvezményt nem veheti igénybe a katonai szervezet által végrehajtott gyakorlat, készenléti, illetve más rendkívüli feladat ellátása idején.

(3) Az érdekvédelmi szervezet tisztségviselőjének áthelyezéséhez, vezényléséhez az általa képviselt szervezetnek a működési rendje szerinti egyetértése szükséges.

Érdekképviselet és érdekérvényesítés

32. § (1) Az állományilletékes parancsnok együttműködik az érdekvédelmi szervezet képviseletére jogosult tisztségviselővel.

(2) Az (1) bekezdés szerinti együttműködés keretében az érdekvédelmi szervezet véleményt nyilvánít (javaslatot tesz) a hadköteles katonák szociális helyzetével, szolgálati és életkörülményeivel kapcsolatos kérdésekben. Így különösen:

a) a hadköteles katonák szolgálati viszonyával kapcsolatos szociális juttatásokról, leszerelési segélyekről, a pihenési, jóléti, egészségügyi és kulturális ellátásról,

b) a szolgálatteljesítés körülményeiről,

c) az ellátási, elhelyezési feltételekről és járandóságokról,

d) a szolgálatteljesítési időn túli szabadidő felhasználásáról, valamint

e) az érdekvédelmi szervezet tagjait és tisztségviselőit megillető jogok érvényesüléséről.

(3) Ha az állományilletékes parancsnoknak a (2) bekezdésben szabályozott esetben nincs döntési jogosultsága, a véleményt (javaslatot) 3 munkanapon belül megküldi az ügyben döntésre jogosult parancsnokhoz. A döntésre jogosult (pl. helyőrségparancsnok, laktanyaparancsnok) az ilyen eljárás során állományilletékes parancsnoknak minősül.

(4) Több katonai érdekvédelmi szervezet működése esetén egyeztetett vélemény nyújtható be az állományilletékes parancsnokhoz.

33. § (1) Az érdekvédelmi szervezet el nem fogadott véleményére (javaslatára) az állományilletékes parancsnok 8 napon belül - a 32. § (3) bekezdésében meghatározott parancsnok 15 napon belül - köteles írásban indokolt választ adni.

(2) Ha az (1) bekezdés szerinti válasszal az érdekvédelmi szervezet nem ért egyet, kérheti a vélemény (javaslat) és a parancsnoki válasz együttes felterjesztését az elöljáró parancsnokhoz, amit az állományilletékes parancsnok 8 napon belül köteles megtenni. A felterjesztésnek az állományilletékes parancsnok döntésére nincs halasztó hatálya.

34. § (1) Az állományilletékes parancsnok a véleményezési jogosultságok gyakorlásához szükséges körülményekről (adatokról) tájékoztatja az érdekvédelmi szervezetet.

(2) Az (1) bekezdésben foglaltakon kívül tájékoztatást kell adni:

a) a hadköteles állomány legalább 10%-át elérő személyi mozgatásról,

b) a katonai szervezet békeműködési rendjéről és a napirendről.

MÁSODIK RÉSZ

A HADKÖTELES KATONA SZOLGÁLATI VISZONYA

IV. Fejezet

A SZOLGÁLATI VISZONY TARTALMA

A szolgálati viszony kezdete

35. § (1) A hadköteles katona szolgálati viszonya az állományba vétellel kezdődik. Az állományba vétel tényéről és a szolgálati viszonyára vonatkozó alapvető rendelkezésekről (pl. a parancsteljesítési kötelezettségről, valamint arról, hogy ezen időponttól a katonákra vonatkozó büntetőtörvények hatálya alá tartozik) a hadköteles katonát tájékoztatni kell.

(2) Az állományba vétel ideje az az időpont, amikor a bevonult hadkötelest a bevonulási helyre való beérkezést követően - a katonai szervezet - az állománybavételi névjegyzéken a hadkiegészítő parancsnokság képviselőjétől átvette.

A szolgálati viszony megszűnése

36. § (1) A szolgálati viszony megszűnik a szolgálat félbeszakításával vagy leszereléssel. Akinek sor- vagy tartalékos katonai szolgálatát félbeszakították, az a szolgálat folytatására - a félbeszakításra okot adó körülmény megszűnését követően - a behívhatóság felső korhatárának betöltése előtt visszahívható.

(2) A szolgálati viszony a félbeszakításra vagy a leszerelésre vonatkozó parancsban meghatározott napon abban az időpontban szűnik meg, amikor a hadköteles a szolgálati helyét (laktanyát) elhagyta.

A bevonulási és a szolgálatteljesítési hely

37. § (1) A hadköteles katona bevonulási helye a behívóparancsban (bevonulási parancsban) meghatározott hely.

(2) Az állományilletékes parancsnok parancsban rendelkezik arról, hogy a hadköteles katona melyik alegységnél, milyen beosztásban teljesíti szolgálatát (szolgálati hely). A szolgálati hely áthelyezéssel és vezényléssel megváltoztatható.

(3) A bevonult sor- és póttartalékos katonát az állományba vétele után, személyi tulajdonságai és adottságai, valamint a szakmai képzettsége figyelembevételével - az alapkiképzés befejezését követően - az adott katonai szervezetnél rendszeresített, a tervezett tartalékos katonai szolgálatra való felkészítést biztosító beosztásba kell helyezni.

A hadköteles katona képzése

38. § (1)[14] A sor- és a póttartalékos katonának a 37. § (3) bekezdése szerinti beosztásban történő kiképzése, valamint a tartalékos katona továbbképzése a honvédelmi miniszter, illetőleg a belügyminiszter (a továbbiakban együtt: illetékes miniszter) által meghatározott felkészítési követelményeknek megfelelő kiképzés szerint történik.

(2) A sor- és a póttartalékos katonai szolgálat első időszaka az alapkiképzés. Ennek keretében a katonát a fegyverhasználat, őr-, ügyeleti és más szolgálat, a határőrségnél a határőrszolgálat szabályaira, az alapvető jogai és kötelezettségei, továbbá a katonai rend és a fegyelem szabályaira kell kiképezni. Nem vezényelhető fegyveres szolgálatra az a katona, aki alapkiképzésben nem részesült, és katonai esküt nem tett.

(3)[15] A bevonuló sor- és póttartalékos katonák alap- és szakalapozó kiképzése elsősorban kiképző központokban történik.

(4) A fegyver nélküli katonai szolgálatot teljesítő hadköteles katona képzése, szolgálati feladatainak ellátása fegyver nélkül történik.

Áthelyezés

39. § (1) Az áthelyezés a hadköteles katonának a 37. § (2) bekezdése szerinti szolgálati helyről más szolgálati helyre történő helyezése. Az áthelyezés a honvédségen és a határőrségen belül és azok között is történhet.

(2)[16] Áthelyezésre a szolgálat érdekében, a hadköteles katona egészségi minősítésének megváltozása miatt vagy a hadköteles katona kérelme alapján méltányolható személyi okból kerülhet sor. A hadköteles katonát át kell helyezni, ha a büntetőeljárásról szóló törvény (Be.) 478. §-ának (1) bekezdése alapján arról a katonai ügyész, illetőleg a bíróság határozott.

(3) Szolgálati érdekből és a hadköteles katona kérelme alapján - elsősorban a szakképzettségének megfelelő - beosztásba helyezhető át a hadköteles katona.

(4) A sorkatonát elsősorban a sorállomány váltásának időszakában lehet áthelyezni.

Vezénylés

40. § (1)[17] A hadköteles katonát az alegységétől, egységétől (szervtől) a szolgálat érdekében más alegységhez, egységhez (szervhez) időlegesen, parancsban meghatározott szolgálati célra lehet vezényelni. A hadköteles katonát át kell helyezni, ha a büntetőeljárásról szóló törvény (Be.) 478. §-ának (1) bekezdése alapján arról a katonai ügyész, illetőleg a bíróság határozott.

(2)[18] Egységek közötti vezénylést készenléti, őrzésvédelmi, továbbá a Hvt. 22. §-a (1) bekezdésének b), h) és i) pontjában, illetve (4) bekezdésében meghatározott feladatok ellátására, valamint kiképzési célból lehet elrendelni.

(3)[19] A vezénylés legfeljebb 3 hónapig tarthat.

Az áthelyezésre és vezénylésre jogosultak

41. §[20] (1) Az áthelyezés és vezénylés elrendelésére jogosult:

a) egységen belül az állományilletékes parancsnok,

b) egységek és más magasabb szintű katonai szervezetek között a közös szolgálati elöljáró, a Honvéd Vezérkar főnöke ezt a jogkörét átruházhatja

c) a honvédség és a határőrség között - a határőrség szervezési főigazgatójával történő egyeztetés alapján - a Honvéd Vezérkar főnöke, aki ezt a jogkörét átruházhatja.

(2)[21] A Be. 478. §-ának (1) bekezdése alapján elrendelt áthelyezést; illetve vezénylést a katonai ügyész, illetőleg a bíróság határozatában foglaltakhoz képest az (1) bekezdés a)-c) pontjában meghatározott elöljáró hajtja végre.

A hadköteles katona minősítése

42. § A hadköteles katona hadibeosztásra való alkalmasságát a leszereléskor az állományilletékes parancsnok állapítja meg.

Rendfokozatba előléptetés

43. §[22] A hadköteles katonák rendfokozatát rendfokozati állománycsoportok szerint a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény 1. számú melléklete tartalmazza. A rendfokozat nélküli hadköteles katona a honvéd (matróz, határőr). Az alapkiképzés befejezése után őrvezetői rendfokozatba előléptethető az a hadköteles katona, aki megfelel az előírt beosztási és képzettségi feltételeknek, ha az állománytáblában rendszeresített rendfokozat ezt lehetővé teszi.

44. § (1) A 43. §-ban meghatározott feltételek fennállása esetén a sorkatona

a) a soron következő tisztesi rendfokozatba előléptethető, ha az adott rendfokozatban a várakozási ideje letelt,

b) soron kívül előléptethető, ha szolgálatát kiemelkedően teljesíti.

(2)[23] a) őrvezető 6 hét,

b) tizedes 6 hét.

A sorkatonai szolgálatot teljesítők tisztesi rendfokozatban eltöltendő minimális várakozási ideje

(3)[24] A leszereléssel egyidejűleg a (2) bekezdés b) pontjától eltérően kivételesen őrmesterré léptethető elő az a legalább középiskolai végzettséggel rendelkező, tisztes rendfokozatú sorkatona, illetve póttartalékos katona, aki a katonai szolgálatát kiemelkedően teljesítette, és a tervezett tartalékos katonai beosztásához szükséges képzésben részesült vagy ilyen ismeretekkel rendelkezik.

Tartalékos tiszt és tiszthelyettes képzés

45. § (1) A Hvt. 95., 97. és 125. §-a alapján tartalékos tiszt és tiszthelyettes képzésen részt vevőket az elméleti képzés után - tanulmányi eredményüktől függően -, ha tisztképzésben vesznek részt, tiszthelyettesi vagy tisztesi, ha tiszthelyettesképzésben vesznek részt, tisztesi rendfokozatba kell előléptetni.

(2) A tartalékos tiszti vagy tiszthelyettesi képzésben részt vevőket az elméleti záróvizsgán elért eredményeik, valamint a csapatgyakorlaton kapott értékelésük alapján - leszerelésükkel egyidejűleg - hadnagyi, zászlósi, illetve őrmesteri rendfokozatba kell előléptetni.

(3) A tartalékos tiszt és tiszthelyettes képzésen kitűnően végzetteket eggyel magasabb rendfokozatba kell előléptetni.

46. §[25] A tartalékos katona akkor léptethető elő soron kívül a következő rendfokozatba, ha továbbképzésen vagy gyakorlaton vett részt, és a tartalékos katonai szolgálatát kiemelkedően teljesítette.

Az előléptetésre jogosultak

47. § Előléptetésre jogosult

a) tisztesi és tiszthelyettesi rendfokozatba az állományilletékes parancsnok,

b) zászlósi rendfokozatba az állományilletékes parancsnok elöljáró parancsnoka,

c) tiszti rendfokozatba az illetékes miniszter, aki ezt a jogkörét - az első tiszti rendfokozatba való előléptetés kivételével - átruházhatja.

V. Fejezet

A HADKÖTELES KATONA ELLÁTÁSA

A sor- és póttartalékos katona illetménye

48. § (1) A sor- és póttartalékos katona a szolgálati viszonya alapján havonta illetményre jogosult.

(2) Az illetmény

a) rendfokozati [rendfokozat nélküli honvéd, határőr, matróz (a továbbiakban együtt: honvéd)] illetményből és

b) illetménypótlékból

áll.

(3) A sor- és póttartalékos katona rendfokozati illetményét a köztisztviselői illetményalap (a továbbiakban: illetményalap) és az egyes rendfokozatokhoz e törvény 1. számú mellékletében meghatározott szorzószám szorzata adja.

49. § A sor- és póttartalékos katona illetményjogosultságát naptári hónapokra kell megállapítani.

50. § (1) Az a sor- és póttartalékos katona, akit zászlósi vagy tiszthelyettesi beosztás ellátására neveztek ki, beosztási pótlékra jogosult.

(2) Az egyes beosztásokra meghatározott beosztási pótlék mértékét az illetményalap és e törvény 2. számú melléklete szerinti szorzószámok szorzata adja.

51. § A sor- és póttartalékos katona az alapilletményében ki nem fejezhető többletkövetelmények teljesítéséért, az átlagosnál lényegesen nagyobb igénybevételért és nehezebb körülmények között teljesített szolgálatért az 52-57. §-ban említett pótlékokra jogosult.

52. § (1) A technikai eszközöket közvetlenül kezelő és kiszolgáló gépjármű-, harcjármű-, munkagépvezető és -kezelő, valamint a távírász, továbbá a műszerkezelő sor- és póttartalékos katona az osztályos szintek szerint meghatározott elméleti és gyakorlati követelmények teljesítése esetén osztálybasorolási pótlékra jogosult.

(2) Az osztálybasorolási pótlék havi mértéke

a) az I. osztályba sorolt sor- és póttartalékos katonának az illetményalap 3%-a, ha a "Kiváló Katona" címet is elnyerte, az illetményalap 4%-a,

b) a II. osztályba sorolt sor- és póttartalékos katonának az illetményalap 2%-a, ha a "Kiváló Katona" címet is elnyerte, az illetményalap 3%-a.

53. § (1)[26] Az illetékes miniszter által meghatározottak szerint a sor- és póttartalékos katona készenléti pótlékra jogosult.

(2)[27] A készenléti pótlék havi mértéke az illetményalap 4%-a.

54. § (1) Ejtőernyős ugrási pótlék jár annak a sor- és póttartalékos katonának, akinek az ejtőernyős ugrás a beosztása ellátásával együtt jár.

(2) Az ejtőernyős ugrási pótlék mértéke ugrásonként:

a) 1-75 ugrás között az illetményalap 2%-a,

b) 76-500 ugrás között az illetményalap 3,5%-a,

c) 500 ugrás felett az illetményalap 5%-a.

(3) A sor- és póttartalékos katona az ejtőernyős ugrás bonyolultságától függően a (2) bekezdés szerinti pótlékon felül

a) a rendszeresített katonai felszerelés nélkül, ejtőernyős vagy repülőhajózó öltözetben végrehajtott ugrásért a (2) bekezdés szerinti pótlék összegének 25%-ára jogosult, ha az ugrást nappal bonyolult vagy éjjel egyszerű terepen hajtja végre, az 50%-ára jogosult, ha azt éjjel bonyolult terepen végzi;

b) a rendszeresített katonai felszereléssel vagy fegyverrel, illetőleg nagy magasságból felszerelés nélkül végrehajtott ugrásért a (2) bekezdés szerinti pótlék 25%-ára jogosult, ha az ugrást nappal egyszerű terepen, 50%-ára, ha nappal bonyolult vagy éjjel egyszerű terepen, illetőleg 75%-ára, ha éjjel bonyolult terepen végzi;

c) a nagy magasságból felszereléssel vagy fegyverrel végrehajtott ugrásért a (2) bekezdés szerinti pótlék összegének 50%-ára jogosult, ha az ugrást nappal egyszerű terepen, 75%-ára, ha nappal bonyolult vagy éjjel egyszerű terepen, illetőleg 100%-ára, ha éjjel bonyolult terepen végzi.

(4) Az ugrás körülményeinek és bonyolultságának elbírálása szempontjából

a) egyszerű terep: a repülőtér, szántás, általában az akadálymentes, sima terep,

b) bonyolult terep: az erdős, hegyes, vízzel (vízi akadállyal) borított és a lakott terület,

c) a nagy magasságban végrehajtott ugrás: a 4000 méter feletti ugrás,

d) éjjeli ugrás: a szürkülettől a napkeltéig végrehajtott ugrás.

(5) Az ugrás végrehajtásának módja (bekötött, stabilizátoros vagy késleltetett) a pótlék összegét nem befolyásolja.

(6) A pótlékra jogosító teljesített ugrások számába a fegyveres erőknél szolgálati feladatként végrehajtott ugrásokon kívül be kell számítani a polgári ejtőernyős kiképzés vagy az ejtőernyős sporttevékenység során végrehajtott ugrások számát.

55. §[28]

56. § (1) A búvár feladatot ellátó sor- és póttartalékos katona búvárpótlékra jogosult.

(2) A búvárpótlék mértéke minden óra merülési idő után:

a) ha a merülés folyóvízben történik, az illetményalap 2,5%-a,

b) ha állóvízben és búvárkeszonban, az illetményalap 1,5%-a.

57. § (1) Az őrszolgálati feladatra az illetékes miniszter által kijelölt katonai szervezet őrszolgálatot teljesítő sor- és póttartalékos katonája őrszolgálati pótlékra jogosult.

(2) Az őrszolgálati pótlék havi mértéke az illetményalap 4%-a.

58. § A sor- és póttartalékos katona a kiküldetése esetén a hivatásos katonának a jogszabály szerint járó napidíj 50%-ára jogosult.

A tartalékos katona illetménye

59. § (1) A tartalékos katona a szolgálati viszonya alapján illetményre jogosult.

(2) Az illetmény

a) beosztási illetményből,

b) rendfokozati illetményből és

c) illetménypótlékból

áll.

(3) A beosztási és a rendfokozati illetmény együttes összege képezi az alapilletményt.

(4) A tartalékos katona beosztási illetménye az illetményalap és főtiszt esetén 1,3, tiszt esetén 1,25, zászlósok és tiszthelyettes esetén 1,1, tisztes és honvéd esetén 1,0 szorzószám szorzatából áll.

(5)[29] A tartalékos katona rendfokozati illetményét a viselt rendfokozatnak megfelelően, a hivatásos katonák honvédelmi pótlékával azonos összegben kell megállapítani, a honvéd rendfokozati illetménye pedig az illetményalap és a 0,35 szorzószám szerinti összeg.

(6) A tartalékos katona - a feltételek teljesítése esetén - a Hvt. szerinti hivatásos katonának a jogszabály szerint megállapított parancsnoki, ejtőernyős ugrási, tűzszerész, búvár és idegen nyelvtudási pótlékára jogosult.

(7) A tartalékos katona illetményjogosultságát naptári napokra kell megállapítani.

60. § A tartalékos katona - a kiküldetése esetén - a hivatásos katonának a jogszabály szerint járó napidíj 50%-ára jogosult.

A hadköteles katona elhelyezése

61. § (1) A hadköteles katonát elsősorban a katonai szervezet elhelyezési körletében (laktanyában) kell elhelyezni.

(2) A laktanyában az illetékes miniszter követelményei szerint biztosítani kell az oktatásnak és kiképzésnek, a tisztálkodásnak, az étkeztetésnek, az egészségügyi ellátásnak, valamint a pihenőidő eltöltésének és az alvásnak az általános feltételeit.

(3) A laktanyai elhelyezéstől béke idején el lehet tekinteni gyakorlatok alkalmával, vagy ha azt a Hvt. 22. §-a (1) bekezdésének h)-k) pontjában foglalt feladatok végrehajtása feltétlenül indokolttá teszi.

(4) A hadköteles katona laktanyán kívüli elhelyezését az állományilletékes parancsnok a (3) bekezdésben nem említett esetben szolgálati érdekből vagy más különös méltánylást érdemlő indok alapján akkor engedélyezheti, ha a laktanyai elhelyezésre megállapított feltételek ilyen módon is biztosíthatók.

Természetbeni ellátás és juttatás

62. § (1) A hadköteles katonát el kell látni a képzéséhez és feladatai ellátásához szükséges katonai felszerelési és munkavédelmi eszközökkel, valamint - a fegyver nélküli katonai szolgálatot teljesítők kivételével - fegyverrel.

(2) A hadköteles katonát természetbeni élelmezési ellátás illeti meg. Ha fokozott fizikai vagy pszichikai terhelésnek van kitéve, az alapellátáson felül pótellátás illeti meg. Ha a természetbeni élelmezési ellátás nem biztosítható (pl. szabadság, vezénylés esetén), akkor a hadköteles katona az élelmezési norma szerinti pénzösszegre jogosult.

(3) Az élelmezési ellátásnak mennyiségben, minőségben és választékban olyannak kell lennie, hogy az - a katonák fizikai igénybevételi és életkori sajátosságaira is figyelemmel - kielégítse az élettani követelményeket.

Ruházati ellátmány

63. § (1) A hadköteles katona az évszaknak és az időjárásnak, illetve a szolgálati feladatai jellegének megfelelő ruházatra, a szabadidő eltöltéséhez alkalmas kimenő ruházatra, valamint a szükséges mértékű szolgáltatásra (mosatás, tisztítás stb.) jogosult.

(2) Az intézkedésben szabályozottak szerint a ruházati ellátmány egyes tárgyai a leszerelő sor- és póttartalékos katona tulajdonába ingyenesen átadhatók.

(3) A hadköteles katona az illetékes miniszter által megállapított költségtérítésre jogosult, ha az állományilletékes parancsnok parancsára szolgálati érdekből - 48 órát meghaladóan - a saját polgári öltözetét viseli a szolgálati feladata ellátásakor.

Egészségügyi ellátás

64. § (1) A hadköteles katona a szolgálatképességének megőrzése - betegsége esetén az egészségének, illetőleg szolgálatképességének a helyreállítása - érdekében jogosult térítésmentes egészségvédelmi és gyógyító-megelőző egészségügyi, valamint orvosi alap- és szakellátás igénybevételére.

(2) Az állományilletékes parancsnok felelős a katonai szervezet hadköteles katonai állománya egészségi állapotának megőrzéséhez szükséges feltételek biztosításáért, valamint az (1) bekezdés szerinti jogosultságok érvényesüléséért.

(3) A hadköteles katona egészségügyi ellátását a honvédség és a Belügyminisztérium egészségügyi szolgálatainál, illetőleg - ha az ellátása indokolja - polgári egészségügyi szervnél kell biztosítani.

(4) A gyógyszer és gyógyászati segédeszköz ellátásra, valamint a fogpótlásra a Hvt. 165. §-ának (2) bekezdését kell alkalmazni.

65. § (1) A hadköteles katonának joga van ahhoz, hogy a honvédség és a Belügyminisztérium egészségügyi szolgálatainak orvosához forduljon. Halaszthatatlan esetben a katonát azonnal orvosi ellátásban kell részesíteni. Ha a hadköteles katona a katonai szervezet orvosától ellátást kíván igénybe venni, ennek tényét jelentenie kell. Az orvosi ellátás igénybevételét nem lehet megtiltani.

(2) A hadköteles katonának betegsége esetén szolgálatmentességet vagy egészségügyi szabadságot kell adni, ideiglenes vagy végleges alkalmatlanság megállapítása esetén a Hvt.-ben meghatározottak szerint szolgálatát félbe kell szakítani, illetve őt le kell szerelni.

66. § (1) A hadköteles katonát - betegsége esetén - alapellátásban a szolgálata szerinti katonai szervezet egészségügyi szolgálata látja el. Ha az alapellátása e szervezetnél nem biztosítható vagy orvosi szakmai szempontból nem folytatható, a beteg gyógykezelését - a sürgősségi ellátás szükségét kivéve - elsődlegesen a honvédség és a Belügyminisztérium gyógyintézetében kell folytatni.

(2) Ha a hadköteles katona a szolgálati helyén kívül járóképtelen beteg lett, ezt bármely, ennek megállapítására jogosult orvos igazolhatja. A hadköteles katona a járóképtelenségéről és tartózkodási helyéről a legrövidebb időn belül értesíteni köteles azt a katonai szervezetet, ahol szolgálatot teljesít.

(3) A (2) bekezdésben foglalt esetben - kivéve, ha a hadköteles katona gyógykezelését a fegyveres erők gyógyintézetében folytatják - a katonai szervezet a járóképtelenséget bármikor ellenőrizheti.

(4) Ha a hadköteles katona az (1) és (2) bekezdés szerinti ellátás igénybevételében akadályozott, a Hvt. 165. §-ának (1) bekezdése szerinti ellátást jogosult igénybe venni azzal, hogy szolgálatképtelenségének megállapítására csak a fegyveres erők egészségügyi szolgálata jogosult.

67. § (1) A katonai szervezet orvosa a katonai szolgálatra való alkalmasság vizsgálatát kezdeményezi, ha a hadköteles katona legalább 90 egymást követő napon át egészségi okból folyamatosan szolgálatképtelen volt.

(2) Az (1) bekezdésben foglalt feltétel hiányában is kezdeményezheti a katonai szolgálatra való egészségi alkalmasság vizsgálatát

a) a hadköteles katona, ha véleménye szerint a szolgálati feladatainak megfelelő ellátására egészségi állapota miatt alkalmatlan;

b) a hadköteles katona állományilletékes parancsnoka, ha úgy ítéli meg, hogy a katona a betegsége folytán a saját, illetve mások életét, testi épségét veszélyeztetheti, vagy szolgálati feladatainak megfelelő ellátására képtelen;

c) a katonai szervezet orvosa, katonai kórház osztályvezető főorvosa vagy ennél magasabb beosztású katonai orvos, illetőleg a Határőrség Egészségügyi Szolgálatának vezetője, ha úgy ítéli meg, hogy a hadköteles katonai szolgálatra való ideiglenes vagy végleges alkalmatlanságának megállapítása valószínűsíthető.

(3) A hadköteles katonának a 4. § (2) bekezdése szerinti kötelezettsége alapján az egészségi állapotára vonatkozó tényeket a valóságnak megfelelően kell jelentenie. A hadköteles katona a tényleges egészségi állapotának megállapítása érdekében köteles alávetni magát a szükséges vizsgálatoknak, valamint - betegsége megállapítása esetén - a megfelelő gyógykezelésnek.

A hadköteles katona szociális támogatása, utazási kedvezménye

68. § A hadköteles katona a Hvt. szerint szociális támogatásra és jogszabályban meghatározott ingyenes utazásra, valamint 90%-os utazási kedvezményre jogosult.

VI. Fejezet

A SZOLGÁLATTELJESÍTÉS

Szolgálatteljesítési idő

69. § (1) A kiképzés időtartama munkanapokon (kiképzési nap) napi 8 óra. A kiképzési idő ennél rövidebb, illetőleg összevont kiképzési napon hosszabb is lehet, de a 16 órát nem haladhatja meg.

(2) A hadköteles katona a kiképzési időn kívül is köteles az alábbi szolgálati tevékenységek végzésére:

a) a Hvt. 22. §-a (1) bekezdésének a)-i) pontjában meghatározott egyes feladatok ellátása, amennyiben az a szolgálati időn kívül is szükséges;

b)[30] őr-, ügyeleti, készenléti, futár- és katonai rendészeti szolgálat ellátása,

c) gyakorlaton való részvétel,

d) a katonai szervezet működéséhez szükséges munkákban való részvétel, ha a munka jellege a kiképzési időn kívüli munkavégzést szükségessé teszi.

(3) A (2) bekezdés b) pontjában felsorolt szolgálatokra, valamint a d) pontjában említett munkavégzésre a hadköteles katonákat úgy kell beosztani, hogy megterhelésük egymás között arányos legyen. A szolgálatra vagy munkavégzésre való beosztásnak nem lehet büntető jellege.

(4) A hadköteles katona - a szervezetszerű őralegységeknél szolgálatot teljesítők kivételével - havonta nyolcnál több 24 órás fegyveres szolgálatot csak beleegyezése esetén teljesíthet.

(5) Az egészségre különösen ártalmas, illetőleg fokozottan veszélyes beosztásokban, vagy ilyen feladatok végrehajtása során a szolgálati idő a napi 6 órát nem haladhatja meg. A szolgálatteljesítési idő ennél rövidebb is lehet, ha az azonos körülmények közötti munkavégzésre vonatkozó szabályok azt írják elő.

70. § (1) A napi szolgálati tevékenység rendjét (napirend) e törvény és más jogszabályok alapján az állományilletékes parancsnok (laktanya-, objektumparancsnok) határozza meg.

(2) A hadköteles katona részére a napirendben alvásra legalább 8 órát kell biztosítani. Ébrenlét idején az étkezések közötti idő 7 óránál több nem lehet.

Pihenőidő

71. § (1) A hadköteles katonát a kiképzési napokon a szolgálati tevékenység napirend szerinti befejezésének időpontja és a másnapi ébresztő között, továbbá kiképzési szünnapokon pihenőidő illeti meg.

(2)[31] A legalább 12 órás őr-, ügyeleti vagy készenléti szolgálat befejezését követően a 8 órát meghaladó szolgálat időtartamával megegyező pihenőidőt kell biztosítani. Ha a szolgálat teljesítésének ideje kiképzési szünnapra esik, akkor az elmaradt, valamint az e bekezdés alapján járó pihenőidőt - a szolgálat befejezését követően - általában egybefüggően kell kiadni. Fontos szolgálati érdekből e szabálytól el lehet térni, de legalább 24 óra pihenőidőt ilyenkor is biztosítani kell, és a további pihenőidőt 14 napon belül ki kell adni.

(3) Gyakorlaton való részvétel esetén, ha a gyakorlat legalább 3 egymást követő napon tart, és ha a jogszabályban előírt elhelyezési körülmények nem biztosíthatók, az (1) és (2) bekezdésben foglaltakon túl további pihenőidőt kell biztosítani. A pihenőidő tartamát a gyakorlatot elrendelő állapítja meg azzal, hogy az 1 napnál kevesebb nem lehet.

(4) A (2) és a (3) bekezdés szerinti eseteket kivéve a napi 10 órát meghaladó igénybevételért a 10. órán felüli igénybevételi idővel azonos szabadidőt kell biztosítani a hadköteles katonának.

(5) A hadköteles katonát hetenként 2 pihenőnap illeti meg, amelyek közül havonta legalább egynek vasárnapra kell esnie.

(6) Ha a katonai beosztás szerinti kiképzési idő az általános kiképzési időtől eltér (pl. szakács beosztásban), a pihenőidőt e beosztás ellátására figyelemmel kell biztosítani.

A szolgálati hely elhagyása

72. § (1)[32] A hadköteles katona a szolgálati helyét (laktanyát) parancsra vagy - kimaradás kivételével - engedély alapján hagyhatja el, illetőleg maradhat attól távol. A katonai szervezettől - a 73. § szerinti kimaradás kivételével - az eltávozás, szabadság miatt egyidejűleg távollévő hadköteles katonai létszám százalékos arányát - a katonai szervezet feladatainak, és készenléti fokának figyelembevételével - a Honvéd Vezérkar főnöke, illetőleg a határőrség országos parancsnoka állapítja meg.

(2) A hadköteles katona a következő célból kaphat engedélyt a laktanya elhagyására:

a) kilépés,

b) kimaradás,

c) eltávozás,

d) szabadság.

(3)[33] A Hvt. 22. §-a (1) bekezdésének a)-i) pontjában meghatározott egyes feladatok ellátásakor, készenlét fokozása, illetőleg gyakorlat végrehajtása idején a hadköteles katona a (2) bekezdés a)-d) pontja alapján kivételesen és csak az állományilletékes parancsnok engedélyével hagyhatja el a laktanyát, illetőleg a szolgálat ellátásának helyét.

Kilépés, kimaradás

73. § (1) A kilépés keretében a hadköteles katona a napi kiképzési idő alatt állampolgári kötelesség teljesítése, egészségügyi vizsgálat, gyógykezelés céljából és fontos személyi okból engedéllyel hagyhatja el a laktanyát.

(2)[34] A hadköteles katonát - a szolgálatban lévő vagy más, a laktanya, az elhelyezési körlet rendjét, a technika karbantartását biztosító szolgálati feladatot teljesítő, továbbá a 92. § (1) bekezdés c) és h) pontja szerinti fenyítést töltő kivételével - a napirendben meghatározott szolgálati feladatok befejezésétől a takarodóig kimaradás illeti meg. A hadköteles katona a napirendben szabályozott időpontig a 62. § (2) bekezdése szerinti élelmezési norma pénzösszegére való jogosultságának érvényesítése érdekében bejelentheti kimaradását. A kiképzési szünnapon a kimaradás a napirend szerinti ebédet követően a takarodóig illeti meg a sor- és póttartalékos katonát.

(3) A kimaradás ideje az őrvezetőnél 1 órával, a tizedesnél 2 órával, a szakaszvezetőnél 3 órával haladhatja meg a takarodó időpontját.

(4) A tartalékos honvéd és tisztes, valamint a helyőrség illetékességi területén, továbbá annak közelében lakó nős, családos sor- és póttartalékos katona részére a következő nap ébresztőjéig engedélyezhető a kimaradás.

(5)[35][36] A kiképző központba bevonult hadköteles katona az alap- és szakalapozó kiképzés ideje alatt kiképzési napokon csak engedéllyel hagyhatja el kimaradás céljából a laktanyát. A kiképző központ parancsnoka - az alap- és szakalapozó kiképzéssel járó leterheltségre figyelemmel - a kiképzendő hadköteles katona kimaradását - a (4) bekezdés szerinti sor- és póttartalékos katona kivételével - korlátozhatja, azonban legalább heti egy kiképzési napon a kimaradást részére biztosítani kell.

74. § A tartalékos tiszthelyettes, zászlós és tiszt a napi szolgálati tevékenység befejezésétől a következő napi szolgálati tevékenység megkezdéséig, ha ezalatt szolgálatot nem kell teljesítenie, az elhelyezési körletét elhagyhatja.

Eltávozás

75. § (1) Az eltávozás a kiképzési szünnapot megelőző nap szolgálati feladatainak befejezésétől az azt követő kiképzési nap ébresztőjéig tart. Szolgálati, kiképzési érdekből az eltávozás 2 napra korlátozható.

(2) A sor- és póttartalékos katona számára havonta legalább egyszer eltávozást kell engedélyezni.

(3) A nős, családos sor- és póttartalékos katona, valamint a tartalékos honvéd és tisztes számára havonta legalább 2 alkalommal eltávozást kell engedélyezni.

(4)[37] A kiképző központba bevonult hadköteles katona részére a kiképző központ parancsnoka az alap- és szakalapozó kiképzés ideje alatt a (2) és (3) bekezdésen túl további eltávozást engedélyezhet.

Szabadság

76. § (1) A hadköteles katonát a szolgálati ideje alatt rendes szabadság illeti meg, amely alap- és pótszabadságból áll. Ezen felül részére jutalom- és rendkívüli, valamint egészségügyi szabadság engedélyezhető.

(2) A szabadság idejébe a lakóhelyre utazás és az onnan való visszautazás időtartama nem számítható be.

(3) A szabadságot kiképzési napokban kell számítani.

77. § (1) A sor- és póttartalékos katonát szolgálatának teljesítése során havonta 1 kiképzési nap alapszabadság illeti meg.

(2)[38] A szabadság kiadásának időpontját - a sor- és póttartalékos katona meghallgatása után - a közvetlen szolgálati elöljáró állapítja meg a következők figyelembevételével:

a) a szabadságot legalább 2 alkalommal, esetenként legalább 3 egymást követő kiképzési napra kell kiadni,

b) a kiképző központba bevonult hadköteles katona részére az alap- és szakalapozó kiképzés ideje alatt alapszabadságot nem lehet kiadni.

(3) A (2) bekezdésben foglaltaktól csak a katona kérésére lehet eltérni.

(4)[39] A tisztesi, tiszthelyettesi, zászlósi beosztást betöltő sor- és póttartalékos katonát az ebben a beosztásban eltöltött ideje alapján 1 kiképzési nap pótszabadság illeti meg.

78. § A tartalékos katonát szabadság akkor illeti meg, ha szolgálatának ideje a 30 napot meghaladja. A szabadság időtartama havonként 2 kiképzési nap, amelynek kiadását a katona meghallgatása után a közvetlen szolgálati elöljáró engedélyezi.

79. § (1) A kiképzésben és a katonai feladatok teljesítésében elért eredmény elismeréseként jutalomszabadság adható.

(2)[40] A jutalomszabadság ideje sor- és póttartalékos katona esetén a szolgálat teljes időtartama alatt a 3 kiképzési napot, tartalékos katona esetén a havi 1 kiképzési napot nem haladhatja meg.

80. § (1) A hadköteles katona részére méltányolható személyi érdekből vagy közérdekből rendkívüli szabadság engedélyezhető, ha rendes szabadsága már nincs.

(2) Rendkívüli szabadságot kell engedélyezni a hadköteles katona részére a Hvt. 145. §-ának (2) bekezdése szerinti hozzátartozójának halála, saját gyermekének születése, továbbá saját vagy a 15. § (2) bekezdés b) pontjában felsorolt hozzátartozójának házasságkötése esetére.

(3)[41] A rendkívüli szabadságot az állományilletékes parancsnok 3, az elöljáró parancsnok további 3 kiképzési napig terjedő időre engedélyezheti. Ennél hosszabb idejű rendkívüli szabadságot a (4) bekezdés figyelembevételével a Honvéd Vezérkar főnöke, illetve a határőrség országos parancsnoka engedélyezhet.

(4)[42] A hadköteles katona részére a szolgálata alatt rendkívüli szabadság legfeljebb 9 kiképzési nap időtartamra engedélyezhető.

Látogatók fogadása

81. § A hadköteles katona kiképzési szünnapon látogatható. Kivételes esetben az állományilletékes parancsnok, kiképzési időn túl a laktanya (egység) ügyeletes a látogatást kérelemre más időpontban is engedélyezheti. Kiképzési szünnap: a heti pihenőnap, a munkaszüneti nap és a jogszabályban meghatározott egyéb kiképzési szünnap.

Az elhelyezési körletben tartható tárgyak

82. § (1) A hadköteles katona a szolgálati helyén, illetve az elhelyezési körletében a napi tevékenység során általa rendszeresen használt olyan személyi tárgyakat tarthat magánál, amelyek birtoklása a katonai szolgálat rendjével összeegyeztethető.

(2) A hadköteles katona jogosult a szolgálati helyére behozni egy váltás - az évszaknak megfelelő - polgári ruházatot.

(3) Jogszabály egyes tárgyaknak a szolgálati helyen való tartását megtilthatja, vagy engedélyhez kötheti, és meghatározhatja azt az értékhatárt, amely felett a katonai szervezetnek e tárgyakban keletkezett kárért való felelőssége kizárt, vagy az általános szabályokhoz képest eltérő.

(4) A szolgálati helyre való beérkezésekor és annak elhagyásakor - a hadköteles katona jelenlétében - a kézitáskája (csomagja) átvizsgálható. Az (1)-(3) bekezdésben foglalt tilalmak és korlátozások betartása indokolt esetben, a hadköteles katona jelenlétében a csomagjának vagy a tárgyai megőrzésére szolgáló helynek (szekrénynek) az átvizsgálása útján ellenőrizhető. Az ellenőrzés a hadköteles katona emberi méltóságát nem sértheti.

(5) Ha a hadköteles katonánál olyan tárgyat találtak, amelyet jogszabály alapján nem tarthat magánál, azt tőle elismervény ellenében át kell venni. Ha alapos a gyanú arra, hogy a tárgy birtoklása önmagában is bűncselekményt vagy szabálysértést valósít meg, a feljelentéssel együtt a tárgyat a bűncselekményt vagy szabálysértést elbírálónak (vizsgálónak) át kell adni. Ha a tárgy birtoklása fegyelemsértést valósít meg, a tárgyat - a fegyelemsértés bejelentése mellett - a szolgálati hely legközelebbi elhagyásakor a hadköteles katona részére vissza kell adni.

Levelezés, csomagküldés

83. § (1) A hadköteles katona ellenőrzés nélkül küldhet és kaphat levelet.

(2) A hadköteles katona szolgálati helyéről küldendő csomagja a jelenlétében ellenőrizhető. A részére érkező csomag a 82. §-ban szabályozottak betartása céljából a jelenlétében ellenőrizhető.

(3) A hadköteles katona részére küldött levelet vagy csomagot legkésőbb a katonai szervezethez történő beérkezést követő napon vagy a címzett hadköteles katona őr-, ügyeleti vagy egyéb szolgálatának letelte után a címzettnek haladéktalanul át kell adni.

HARMADIK RÉSZ

A SZOLGÁLATI VISZONYT ÉRINTŐ EGYÉB SZABÁLYOK

VII. Fejezet

KATONAI ELISMERÉSEK

84. § (1) Az a hadköteles katona, aki a szolgálati viszonyából származó feladatait kiemelkedően jól vagy hosszabb időn át eredményesen teljesíti, elismerésben részesíthető.

(2) A hadköteles katona elismerése vagy annak kezdeményezése a szolgálati elöljáró joga.

85. § A hadköteles katonának adható elismerések:

a) dicséret parancsban a katonai szervezet személyi állománya előtt,

b)[43] 3 kiképzési napig terjedő jutalomszabadság,

c) pénz- vagy tárgyjutalom,

d) emléktárgy,

e) kitüntető díjak,

f) soron kívüli előléptetés,

g) Szolgálati Jel,

h) kitüntetés.

86. § (1) A hadköteles katonának adható kitüntetés, Szolgálati Jel és kitüntető díj adományozására az állományilletékes parancsnok a szolgálati út betartásával az illetékes miniszternek tesz javaslatot.

(2) Az elismerésben való részesítés feltételét, módját és rendjét jogszabály* állapítja meg.[44]

VIII. Fejezet

FEGYELMI FELELŐSSÉG ÉS FELELŐSSÉGRE VONÁS

A fegyelmi felelősség és felelősségre vonás általános szabályai

87. § (1) Az a hadköteles katona, aki a szolgálati viszonyával kapcsolatos kötelezettségét, a szolgálati rend és a fegyelem szabályait vétkesen (szándékosan vagy gondatlanul) megszegi, fegyelemsértést követ el.

(2) A fegyelemsértő hadköteles katonát - a felelősségre vonását kizáró vagy megszüntető ok hiányában - fegyelmi eljárás során felelősségre kell vonni.

(3) A fegyelmi eljárásban a fegyelmi jogkör gyakorlója a fegyelemsértő katonát az e törvényben meghatározott olyan joghátránnyal sújtja, amely arányban áll a fegyelemsértés tárgyi súlyával, a vétkessége fokával, egyben alkalmas a szolgálati rend és fegyelem védelmére, a fegyelemsértő nevelésére és másoknak a fegyelemsértéstől való visszatartására.

(4) A fegyelmi fenyítés mellőzhető, ha a fegyelemsértés olyan csekély súlyú, hogy - figyelembe véve a fegyelemsértő hadköteles katona életvezetését és a szolgálati rendhez való viszonyát - a (3) bekezdésben meghatározott cél figyelmeztetéssel is elérhető.

(5) A fegyelmi eljárás lefolytatására és a fegyelemsértés elbírálására illetékes parancsnok fegyelmi jogkörét elvonni tilos, más elöljáró a fegyelemsértést csak e törvényben meghatározott esetekben bírálhatja el.

(6) A fegyelmi eljárásban a hadköteles katonát megilleti a védelem, ezen belül a védővel való szabad érintkezés joga. A fenyített hadköteles katona a fenyítéssel szemben az elöljáró parancsnokhoz a fenyítés felülvizsgálatára irányuló panasszal élhet, továbbá a 105. §-ban meghatározottak szerint felülvizsgálati kérelemmel, illetve keresettel bírósághoz fordulhat.

(7) A (6) bekezdésben meghatározott jogok érvényesülése lehetőségét - a katonai szolgálati rend sérelme nélkül - az állományilletékes parancsnok biztosítani köteles.

88. § (1) Egyszerű ténybeli megítélésű, csekélyebb tárgyi súlyú fegyelemsértés esetén a fegyelmi eljárás elrendelése és a fegyelmi ügy elbírálása a század(üteg-)parancsnok - vagy azzal azonos szintű szolgálati elöljáró - hatáskörébe tartozik, és az eljárást a 98. § (1) bekezdése szerint kell lefolytatni.

(2) A (1) bekezdésben nem szabályozott esetben, továbbá tiszthelyettesi vagy zászlósi állománycsoportba tartozó hadköteles katona fegyelmi ügyében a fegyelmi eljárás elrendelése és a fegyelmi ügy elbírálása az állományilletékes parancsnok hatáskörébe tartozik, és az eljárást a 99. § szerint kell lefolytatni.

(3) Zászlósi állománycsoportba tartozó hadköteles katonával szemben az eggyel alacsonyabb rendfokozatba visszavetés, továbbá a lefokozás fenyítés kiszabására az állományilletékes parancsnok elöljáró parancsnoka jogosult.

(4) Tiszti, főtiszti és tábornoki állománycsoportba tartozó hadköteles katona fegyelmi ügyében az eljárás elrendelésére, a fegyelmi vizsgálat lefolytatására, valamint a fegyelmi ügy elbírálására a fegyveres szervek hivatásos állománya szolgálati viszonyáról szóló törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.

Szabálysértés fegyelmi eljárásban történő elbírálása

89. § (1) A hadköteles katona által a szolgálati viszonya alatt elkövetett szabálysértés fegyelmi eljárás keretében történő elbírálására a szabálysértésekről szóló törvénynek a katonákra vonatkozó rendelkezései, továbbá e törvény VIII. Fejezete az irányadó.

(2) Szabálysértés fegyelmi eljárásban történő elbírálására az állományilletékes parancsnok jogosult.

(3) Ha a szabálysértési hatóság iratai alapján az ügyben való érdemi döntés lehetősége kétséget kizáróan biztosított, mellőzni kell a további bizonyítékok beszerzését, az eljárás alá vont hadköteles katonát azonban meg kell hallgatni, és vele az iratokat ismertetni kell.

(4) A szabálysértés miatt indult fegyelmi eljárásban a hadköteles katonával szemben - a fogságfenyítés kivételével - e törvényben meghatározott bármely fenyítés kiszabható.

Bűncselekmény elbírálása fegyelmi eljárásban[45]

89/A. §[46] (1) A büntetőeljárásról szóló törvény (Be.) 485/A. §-ában meghatározott esetben a katonai vétséget fegyelmi eljárásban kell elbírálni.

(2) A katonai vétség miatt indult fegyelmi eljárásban a hadköteles katonával szemben e törvényben meghatározott bármely fenyítés kiszabható.

A fegyelmi felelősséget kizáró okok

90. § (1) A fegyelmi felelősséget kizárja

a) az elöljáró parancsa,

b) a kóros elmeállapot,

c) a tévedés,

d) a jogos védelem,

e) a végszükség,

f) a kényszer,

g) a fenyegetés.

(2) Az (1) bekezdés a) pontja értelmében nem fenyíthető az a hadköteles katona, aki a fegyelmi eljárás alapjául szolgáló cselekménye során e törvény 7. §-ának (7) bekezdése szerint járt el.

(3) Az (1) bekezdés b)-g) pontjának értelmezésére a Büntető Törvénykönyv vonatkozó rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.

(4) E törvény 7. §-ának (3) és (4) bekezdésében meghatározott esetekben a szolgálati feladat végrehajtásával együttjáró veszély során a hadköteles katona végszükségre nem hivatkozhat.

A fegyelmi felelősséget megszüntető okok

91. § (1) Fegyelmi eljárás nem indítható, illetve a megindított fegyelmi eljárást meg kell szüntetni, ha a fegyelmi eljárás alatt álló hadköteles katona

a) meghalt,

b) szolgálati viszonya a fenyítés jogerős kiszabása előtt megszűnt,

c) fenyíthetősége elévült,

d) fegyelemsértését már elbírálták.

(2) Elévül a fenyíthetőség, ha

a) a fegyelemsértés elkövetése óta 3 hónap úgy telt el, hogy a fegyelmi eljárás elrendelésére jogosult elöljáró arról nem szerzett tudomást,

b) a fegyelmi eljárás elrendelésére jogosult parancsnok a fegyelemsértés tudomására jutásától számított 30 napon belül a fegyelmi eljárást nem rendelte el.

(3) Az elévülést megszakítja minden olyan eljárási cselekmény, amely a fegyelmi felelősség megállapítására irányul.

Fegyelmi fenyítések

92. § (1)[47] Fegyelemsértés miatt a hadköteles katonával szemben alkalmazható fegyelmi fenyítések:

a) feddés,

b) megrovás,

c) kimaradás és eltávozás megvonása 3-tól 14 napig,

d) a soron következő rendfokozatba történő előléptetés várakozási idejének 1 hónapig terjedő meghosszabbítása,

e) eggyel alacsonyabb rendfokozatba való visszavetés 1 hónapig,

f) alacsonyabb szolgálati beosztásba helyezés,

g) lefokozás,

h) 14 napig terjedő, fogdában letöltendő fogság.

(2) Az (1) bekezdés c) és h) pontjában meghatározott fenyítés csak a rendfokozat nélküli és a tisztes rendfokozati állománycsoportba tartozó hadköteles katonára szabható ki.

A fenyítés végrehajtásának felfüggesztése

93. § (1)[48] A kimaradás és eltávozás megvonása, valamint a fogdában letöltendő fogság fenyítés végrehajtása 1 hónaptól 2 hónapig terjedő próbaidőre felfüggeszthető, ha a fenyítés célja így is elérhető.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott fenyítés végrehajtása nem függeszthető fel, ha a fegyelemsértést vagy szabálysértést (a továbbiakban együtt: fegyelemsértés) a hadköteles katona azonos vagy súlyosabb fenyítés hatálya alatt követte el.

(3) Végre kell hajtani a felfüggesztett fenyítést, ha

a) a próbaidő alatt megállapították, hogy azt a (2) bekezdésben meghatározott kizáró ok ellenére függesztették fel, vagy

b) a próbaidő alatt elkövetett fegyelemsértés miatt a felfüggesztett fenyítéssel azonos fenyítést szabtak ki.

(4) Elrendelhető a felfüggesztett fenyítés végrehajtása, ha a próbaidő alatt elkövetett fegyelemsértés miatt eggyel alacsonyabb rendfokozatba való visszavetés, alacsonyabb szolgálati beosztásba helyezés vagy lefokozás fenyítést alkalmaztak.

(5) A 92. § (1) bekezdésének c) és h) pontjában meghatározott azonos, még végre nem hajtott fenyítéseket egyhuzamban kell letölteni. Több, így letöltendő fenyítés együttes tartama a 30 napot nem haladhatja meg.

A fenyítés hatálya

94. § (1) A fenyítés hatálya az az időtartam, amíg a hadköteles katona a fenyítése miatt a törvényben meghatározott joghátrányokat viseli.

(2) A hadköteles katona a fenyítés jogerőre emelkedésétől a fenyítés kitöltéséig, illetőleg a felfüggesztett fenyítés próbaidejének elteltéig áll a fenyítés hatálya alatt.

(3)[49]

(4) A fenyített hadköteles katonát tilos más joghátránnyal sújtani, mint amit a fenyítettség tényéhez a törvény fűz.

95. §[50]

A fegyelmi eljárás általános szabályai

96. § (1) A fegyelmi felelősség bizonyítása az ügy elbírálására jogosult elöljáró feladata.

(2) A fegyelmi eljárás alá vont hadköteles katona nem köteles magával szemben, a Hvt. 145. §-ának (2) bekezdése szerinti hozzátartozója pedig vele szemben terhelő bizonyítékot szolgáltatni.

(3) A fegyelmi eljárás alá vont hadköteles katonát mindaddig vétlennek kell tekinteni, amíg törvényes eljárás során a felelősségét jogerősen nem állapították meg, és nem lehet a terhére róni olyan tényt, amelyet kétséget kizáróan nem bizonyítottak. Az eljárás alatt mind a terhére, mind a javára szolgáló bizonyítékokat fel kell deríteni.

(4) A fegyelmi eljárás alá vont hadköteles katonát tájékoztatni kell a védelemhez való jogáról, továbbá e törvény 103. §-ának (1) bekezdése és 105. §-ának (1) bekezdése szerinti jogáról.

(5) A fegyelmi ügy kivizsgálásában és elbírálásában nem vehet részt az ügy sértettje, a fegyelmi eljárás alá vont személy hozzátartozója, továbbá, akitől elfogulatlan állásfoglalás vagy döntés egyéb okból nem várható.

(6) A fegyelmi ügyben védőként járhat el a katonák érdekvédelmére jogosult az a katona vagy más személy, akit a fegyelmi eljárás alá vont erre felkért vagy - meghatalmazás alapján - az ügyvéd.

(7) A fegyelmi eljárást - ha azt nem függesztették fel - az elrendelésétől számított 30 napon belül be kell fejezni. E határidőt az elöljáró parancsnok egy alkalommal - legfeljebb 15 nappal - meghosszabbíthatja.

(8) A fegyelmi ügyben hozott érdemi döntés közlésére a Hvt. 26. §-a (4) bekezdésének b) pontja rendelkezései az irányadók.

(9) A fegyelmi fenyítést a fegyelemsértés tárgyi súlyának, a fegyelemre gyakorolt hatásának, az elkövető vétkessége mértékének, a személyi körülményeinek, valamint a szolgálatban tanúsított magatartásának mérlegelésével kell kiszabni.

(10) Tilos ugyanazon fegyelemsértésért több fenyítést kiszabni, vagy egyik fenyítést a másikkal összekapcsolni. Ha több fegyelemsértést egy eljárásban bírálnak el, csak egy fenyítés szabható ki.

(11) E fejezet alkalmazása során hozzátartozó: a fegyelmi eljárás alá vont hadköteles katona egyeneságbeli rokona vagy ennek házastársa, az örökbefogadó vagy nevelőszülője, örökbe fogadott vagy nevelt gyermeke, testvére, házastársa vagy élettársa, házastársának egyeneságbeli rokona, testvére, testvérének házastársa.

A fegyelmi eljárás lefolytatása

97. § (1) Fegyelemsértés alapos gyanúja esetén az annak elbírálására jogosult parancsnok a fegyelmi eljárást haladéktalanul, de legkésőbb a fegyelemsértés tudomására jutásától számított 5 napon belül határozattal rendeli el, amit a fegyelmi eljárás alá vont hadköteles katonának kézbesíteni kell.

(2) A fegyelmi eljárást elrendelő határozatban meg kell jelölni az eljárás alapjául szolgáló fegyelemsértést, az annak kivizsgálásával megbízott személyt - bonyolultabb ügyben a háromtagú bizottság összetételét és annak elnökét (a továbbiakban együtt: vizsgáló) - és az eljárás befejezésének határidejét.

(3) A fegyelmi eljárás során az eljárási cselekmények időpontját úgy kell kitűzni, hogy azon a védő - ha kíván - jelen lehessen. Az értesített védő távolmaradása az eljárási cselekmény lefolytatásának nem akadálya.

98. § (1) A 88. § (1) bekezdésében meghatározott esetben a fegyelmi eljárás elrendelésétől számított 3 napon belül az illetékes parancsnok megvizsgálja az ügy bizonyítékait, meghallgatja a fegyelmi eljárás alá vont hadköteles katonának az üggyel kapcsolatos jelentését és védekezését, továbbá - ha védő jár el - a védőt, majd a fegyelmi döntését parancsban meghozza, és azt közli az eljárás alá vont hadköteles katonával, védő esetén a védőjével is. A lefolytatott eljárás tartalmi lényegéről feljegyzést készít.

(2) Az (1) bekezdés szerinti eljárásban a feddés, megrovás, továbbá a kimaradás és eltávozás megvonása fenyítésnél súlyosabb fenyítés nem szabható ki. Súlyosabb fenyítés kiszabásának szükségessége esetén a 88. § (2) bekezdése szerint kell eljárni.

99. § (1) A 88. § (2) bekezdésében meghatározott fegyelmi ügy kivizsgálására az állományilletékes parancsnok által kijelölt vizsgáló a fegyelmi eljárás alá vont hadköteles katonánál nem lehet alacsonyabb szolgálati beosztásban, és nem lehet alacsonyabb rendfokozatú. Kivétel az a személy, aki beosztása (feladatköre) alapján végez nyomozati (vizsgálati) cselekményt. Ilyennek kell tekinteni a jogász főtisztet, igazgatási főtisztet (tisztet) és a nyomozó tisztet.

(2) A vizsgáló a fegyelmi eljárás elrendelésétől számított 8 napon belül, az ügy bonyolultsága vagy a szolgálat által indokolt esetben 20 napon belül köteles a vizsgálatot lefolytatni.

(3) A vizsgáló az eljárása során meghallgatja a fegyelemsértéssel gyanúsított hadköteles katonát, továbbá tanút, szakértőt hallgathat meg, szemlét tarthat, okiratot és egyéb bizonyítékot szerezhet be. Az eljárási cselekményeknél az eljárás alá vont hadköteles katona, valamint a védője jelen lehet, a tanúhoz, a szakértőhöz kérdést intézhet, és bizonyítási indítványt tehet, a fegyelmi ügy érdemi elbírálása során hozandó döntés előtt felszólalhat.

(4) A tanút a hamis tanúzás, a szakértőt a hamis szakvéleményadás büntetőjogi következményeire figyelmeztetni kell, illetve a tanút még arra is, hogy a vallomása során magát vagy hozzátartozóját nem köteles bűncselekménnyel vagy szabálysértéssel vádolni.

(5) A vizsgáló a lefolytatott eljárásról jegyzőkönyvet készít. A hadköteles katona és védője az ügy iratait megtekintheti, azokkal kapcsolatban észrevételt tehet, és további bizonyítást kérhet.

(6) Ha az eljárás alá vont hadköteles katona meghallgatására a tartós személyes vagy szolgálati akadályoztatása folytán nincs lehetőség, a (3)-(5) bekezdés alkalmazásával az egyéb eljárási cselekményeket el kell végezni, majd a fegyelmi eljárást az akadályoztatás megszűnéséig fel kell függeszteni.

(7) A fegyelmi vizsgálat befejezése után a fegyelmi eljárás alá vont hadköteles katonával az ügy iratait ismertetni kell.

(8) A vizsgáló a vizsgálat befejezésétől számított 10 napon belül az ügy iratait megküldi a saját - bizottság esetén annak elnöke a többségi vélemény alapján kialakított - összefoglaló jelentésével együtt az állományilletékes parancsnoknak. Ha a bizottság valamelyik tagja különvéleményt jelentett be, azt az iratokhoz kell csatolni.

100. § Az állományilletékes parancsnok a vizsgáló javaslatára - ha a fegyelemsértés ismétlődésének veszélye, illetőleg a szolgálati rend és a fegyelem megóvása egyébként szükségessé teszi - a hadköteles katonát az eljárás tartamára vagy annak meghatározott idejére a katonai szervezet más körletébe elhelyezve alegységétől elkülönítheti. Az elkülönített hadköteles katona szolgálatba nem vezényelhető, és a kiképzési időn túl a számára kijelölt elhelyezési körletet csak a katonai szervezet egységügyeletesének engedélyével hagyhatja el.

101. § (1) Az állományilletékes parancsnok a fegyelmi ügy iratainak kézhezvételét követő 5 napon belül kitűzi a fegyelmi ügy érdemi elbírálásának az időpontját, és erről a vizsgálót, a fegyelmi eljárás alá vont hadköteles katonát, továbbá a védőt legalább 3 nappal korábban értesíti.

(2) Az állományilletékes parancsnok a fegyelmi ügy elbírálása során az érdemi döntés előtt meghallgatja a fegyelmi eljárás alá vont hadköteles katonát, továbbá a vizsgálót (fegyelmi bizottság esetén annak elnökét), illetve - a szükséghez képest - a fegyelmi bizottságnak azt a tagját, aki különvéleményt jelentett be, s felszólalása esetén a védőt; ezt követően az indokolt fegyelmi döntését parancsban meghozza, és közli a fegyelmi eljárás alá vont hadköteles katonával, továbbá védő esetén a védővel is.

(3) A fegyelmi döntés során az állományilletékes parancsnok

a) fegyelemsértés megállapítása esetén fenyítést szab ki, vagy

b) a 102. §-ban meghatározott ok esetén az eljárást megszünteti.

(4) Fogdában letöltendő fogságfenyítés kiszabására a fegyelemsértő hadköteles katona állományilletékes parancsnoka, önálló század kötelékébe tartozó hadköteles katonával szemben pedig az állományilletékes parancsnok elöljáró parancsnoka jogosult.

(5) Amennyiben a 88. § (3) bekezdésére, továbbá a 101. § (4) bekezdésére figyelemmel a fenyítés kiszabása az állományilletékes parancsnok fenyítő hatáskörét meghaladja, a fegyelmi ügy iratait - javaslatával - 3 napon belül az elöljáró parancsnoknak megküldi, aki az érdemi döntését 5 napon belül hozza meg.

A fegyelmi eljárás megszüntetése

102. § Meg kell szüntetni a fegyelmi eljárást

a) a fegyelmi felelősséget kizáró vagy megszüntető ok esetén,

b) ha a fegyelemsértést a fegyelmi eljárás alá vont hadköteles katona nem követte el, vagy azt nem lehet bizonyítani.

A fenyített panaszjoga

103. § (1) A fenyített hadköteles vagy a védője a fenyítés közlésétől számított 3 napon belül - az azt kiszabó parancsnok útján - az elöljáró parancsnokhoz panaszt jelenthet be, amelyben a fenyítése felülvizsgálatát kéri.

(2) A panaszt a fenyítést kiszabó parancsnok elöljáró parancsnoka 8 napon belül bírálja el.

104. § (1) A panasz elbírálása során - indokolt esetben a fenyített katona meghallgatása után - a 103. § (2) bekezdése szerinti elöljáró

a) a panaszt elutasítja, ha az alaptalan,

b) a fenyítést enyhítheti,

c) ténybeli megalapozatlanság vagy a fegyelmi döntés eredményére is kiható eljárási vagy anyagi jogi jogsértés esetén a fenyítést kiszabó parancsot hatályon kívül helyezi, és az ügyet új eljárásra visszaadja,

d) a 102. §-ban meghatározott ok esetén a fegyelmi eljárást megszünteti, és a fenyítést kiszabó parancsot hatályon kívül helyezi.

(2) A megismételt fegyelmi eljárást a hatályon kívül helyezést elrendelő parancsban adott iránymutatás szerint kell lefolytatni.

(3) A fegyelmi eljárással összefüggő költségeket - a meghatalmazott védő készkiadása és díja kivételével - a katonai szervezet viseli.

Bírósági felülvizsgálat

105. § (1) A panaszjog kimerítése után a hadköteles katona a fegyelmi ügyében bírósághoz fordulhat.

(2) A keresetet a jogerős parancsnoki döntés kézhezvételétől számított 15 napon belül a Polgári perrendtartás (a továbbiakban: Pp.) közigazgatási perekre vonatkozó szabályai szerint lehet a bírósághoz előterjeszteni. Ennek akadályozása esetén az akadályozót felelősségre kell vonni.

(3) A fogság fenyítés - kérelemre történő - bírósági felülvizsgálatáról külön törvény rendelkezik.

(4)[51] A 98/A. §-ban meghatározott esetben a hadköteles katona és védője három napon belül kérheti a fenyítést kiszabó jogerős határozat Be. szerinti bírósági felülvizsgálatát. Ha a fogságfenyítést katonai vétség miatt szabták ki, annak felülvizsgálatára a Be. szabályai az irányadók.

A fenyítés végrehajtása

106. § (1) A fenyítés végrehajtható, ha az azt kiszabó parancs jogerőre emelkedett.

(2) A fenyítést kiszabó parancs akkor jogerős, ha

a) ellene a jogosult 103. § (1) bekezdésében meghatározott határidőn belül panaszt nem jelentett be, vagy a bejelentett ilyen panaszt visszavonta,

b) a jogosult a bírósági felülvizsgálati kérelmét, vagy a Pp. szabályai szerint a keresetét visszavonta,

c) a bíróság a fogság fenyítést helybenhagyta, annak tartamát csökkentette, vagy enyhébb fenyítést alkalmazott.

(3) A fenyítést kiszabó parancsot a jogerőssé válása napján jogerősségi záradékkal kell ellátni.

(4) A fenyítés végrehajtását az azt kiszabó parancs jogerőre emelkedésétől számított 30 napon belül meg kell kezdeni. E határidő eltelte után a fenyítés végrehajtása nem kezdhető meg.

(5) Ha a hadköteles katona a fenyítése jogerős kiszabása után kiemelkedő katonai helytállást tanúsított, a fenyítés végrehajtását - vagy további végrehajtását - kimaradás és eltávozás megvonása fenyítés esetén az állományilletékes parancsnok, fogdában letöltendő fogság fenyítés esetén pedig az azt kiszabó elöljáró a 93. § (1)-(2) bekezdések rendelkezései szerint felfüggesztheti.

(6) Ha a kimaradás és eltávozás megvonásával, illetve a fogdában letöltendő fogsággal sújtott hadköteles katona beteg, a 66. § (1) bekezdése szerinti szolgálat orvosa javaslatára az említett fenyítések végrehajtását a felgyógyulásáig el kell halasztani, vagy félbe kell szakítani. Ha a fenyítést kiszabó parancs jogerőre emelkedésétől számítva 2 hónap így eltelt, a fenyítés nem hajtható végre.

IX. Fejezet

A HADKÖTELES KATONA ÉS A HONVÉDSÉG KÁRTÉRÍTÉSI FELELŐSSÉGE

A hadköteles katona kártérítési felelőssége

107. § (1) A hadköteles katona a szolgálati viszonyából eredő kötelességének vétkes megszegésével okozott kárért kártérítési felelősséggel tartozik.

(2) A hadköteles katona vétkességét, a kár bekövetkeztét és mértékét, valamint az okozati összefüggést a katonai szervezetnek kell bizonyítania.

108. § A kár és a hiány megtérítésénél illetményként a kár megállapításának hónapjában esedékes havi alapilletmény és a rendszeresen járó pótlékok együttes összegét kell alapul venni, levonva belőle a külön jogszabályban meghatározott összeget (a továbbiakban: illetmény).

109. § (1) Gondatlan károkozás esetén - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - a kártérítés mértéke a hadköteles katona 1 havi illetményének 50%-át nem haladhatja meg.

(2) A hadköteles katona a 3 havi illetményének erejéig felel, ha a kárt

a) a beosztásának ellátására, a katonai szervezet gazdálkodására vagy az anyagi-technikai eszközök kezelésére vonatkozó szabályok súlyos megsértésével, illetve gondatlan bűncselekménnyel,

b) az ellenőrzési kötelezettség elmulasztásával vagy hiányos teljesítésével

okozta.

110. § Szándékos károkozás esetén a hadköteles katona a teljes kárt köteles megtéríteni.

111. § (1) A hadköteles katona vétkességére tekintet nélkül a teljes kárt köteles megtéríteni a visszaszolgáltatási vagy elszámolási kötelezettséggel átvett olyan dolgokban bekövetkezett hiány esetén, amelyeket állandóan őrizetben tart, kizárólagosan használ vagy kezel.

(2) Mentesül a hadköteles katona a felelősség alól, ha bizonyítja, hogy a hiányt elháríthatatlan külső ok idézte elő, vagy a katonai szervezet a biztonságos őrzés feltételeit nem biztosította.

(3) A hadköteles katonát az (1) bekezdés szerinti teljes anyagi felelősség csak akkor terheli, ha a dolgot jegyzék vagy elismervény alapján vette át. A pénztárost, a pénzkezelőt vagy értékkezelőt enélkül is terheli a felelősség az általa kezelt pénz, értékpapír és egyéb értéktárgy tekintetében.

(4) Az (1) és (3) bekezdésben meghatározott feltételek meglétének, a kár (hiány) bekövetkeztének, illetve mértékének bizonyítása a katonai szervezetet terheli.

(5) Ha a megőrzésre átadott dolog megrongálódott, a hadköteles katona a vétkességi felelősségre vonatkozó szabályok szerint felel. Ilyenkor a vétlenség bizonyítása a hadköteles katonát terheli.

112. § (1) Ha a kárt többen együttesen okozták, vétkességük - a megőrzésre átadott dologban bekövetkezett hiány esetén pedig illetményük - arányában felelnek.

(2) Ha a kárt többen szándékosan okozták, egyetemleges kötelezésnek van helye.

113. § (1) A leltárhiány a kezelésre szabályszerűen átadott és átvett anyagban, áruban (leltári készletben) ismeretlen okból keletkezett, a természetes mennyiségi csökkenés és a kezeléssel járó veszteség mértékét meghaladó hiány.

(2) A leltárhiányért

a) a raktárvezető és a raktárvezető-helyettes 6 havi,

b) a beosztott raktáros (anyagkezelő) 4 havi

illetménye erejéig felel.

(3) Ha a hadköteles katona olyan beosztásban teljesít szolgálatot, ahol az átvett anyagokat (raktári készleteket) állandóan egyedül kezeli, a teljes leltárhiányért felel.

(4) A leltárhiányért a raktárvezető és helyettese, valamint a beosztott raktáros (a továbbiakban együtt: raktáros) illetményük arányában felelnek, ha a leltárhiány nem éri el a (2) bekezdés szerinti felelősség alapján megállapítható megtérítési kötelezettség együttes összegét.

114. § A leltárhiányért megtérítési felelősséget akkor lehet megállapítani, ha

a) a raktárost a raktári beosztásba helyezéskor írásban tájékoztatták a kártérítési felelősség formájáról és mértékéről,

b) az anyagokat (raktári készleteket) kezelésre szabályszerűen átadták, illetve átvették.

115. § (1) A leltárhiányért megtérítési felelősséget - a raktáros előzetes hozzájárulásának hiányában - csak a raktár teljes készletének leltározása alapján lehet megállapítani.

(2) A raktárvezetőnek és helyettesének személyében történő változás vagy a felelősségi szabályok megváltozása esetén a raktárt leltározással kell átadni, illetve átvenni.

(3) Leltározásnál a raktárosnak, illetve akadályoztatása esetén a képviselőjének a jelenlétét lehetővé kell tenni. Ha a raktáros a képviseletéről nem gondoskodott, az állományilletékes parancsnok e feladat ellátására szakmailag alkalmas, érdektelen képviselőt köteles kijelölni.

(4) A raktáros a leltározással kapcsolatban a leltárfelvétel során és azt követően is észrevételt tehet.

(5) A leltárhiányért való felelősséget a leltárfelvétel befejezését követő 60 napon belül el kell bírálni, és a határozatot a raktárossal írásban közölni kell. Büntetőeljárás esetén a határidő a nyomozó hatóság, illetve a bíróság jogerős határozatának kézhezvételét követő nappal kezdődik.

116. § Nem kell a hadköteles katonának megtérítenie a kárnak azt a részét, amely a katonai szervezet közrehatása következtében állott elő.

117. § (1) A hadköteles katona kártérítési felelősségének megállapítására az állományilletékes parancsnok jogosult.

(2) Az állományilletékes parancsnok a kár felfedezése után haladéktalanul köteles intézkedni a kár összegének és a károkozó személyének megállapítására.

(3) A kártérítési eljárás során a tényállás megállapítására arra alkalmas, érdektelen és elfogulatlan személyt kell megbízni. Ha a tényállás bonyolult, a kárügy lefolytatására bizottságot kell kijelölni.

(4) A kártérítési eljárásban a hadköteles katonát meg kell hallgatni, és lehetővé kell tenni, hogy védekezését részletesen előadja. A lefolytatott bizonyításról jegyzőkönyvet kell készíteni.

(5) A kártérítési ügyben a hadköteles katonát a Pp. rendelkezése szerinti meghatalmazott képviselheti.

(6) A kár összegének és a károkozó személyének megállapítását követő 60 napon belül az állományilletékes parancsnok a kártérítésre kötelezésről indokolt írásbeli határozattal dönt.

118. § (1) A kártérítést az állományilletékes parancsnok mellőzheti, ha ezt az eset összes körülményei indokolják, és az nem jár a honvédségi vagyontárgyak megóvásához fűződő érdekek sérelmével.

(2) A megőrzési és a leltárhiányért való felelősség körében a kártérítés mérséklésének csak rendkívüli méltánylást érdemlő esetben van helye.

(3) A kártérítés mérséklésének nincs helye, ha a károkozásból a hadköteles katona vagyoni előnyhöz jutott, vagy a károkozás szándékosan történt.

(4) Ha a büntetőeljárás során a kártérítési igényt érdemben nem bírálták el, vagy a bíróság nem utasította egyéb törvényes útra, a kártérítésre való kötelezésről a büntetőügyben hozott jogerős határozat kézbesítésétől számított 60 napon belül kell dönteni.

119. § (1) A hadköteles katona a kártérítési felelősségét megállapító határozat ellen - a kézbesítésétől számított 15 napon belül - a határozatot hozó parancsnok elöljáró parancsnokához fellebbezéssel élhet. A fellebbezésnek a határozat végrehajtására halasztó hatálya van.

(2) A fellebbezési határidő elmulasztása esetén a katona a mulasztását igazolási kérelemmel kimentheti, ha bizonyítja, hogy a mulasztás önhibáján kívül történt. Az igazolási kérelemmel együtt a fellebbezést is be kell nyújtani.

(3) Az igazolási kérelmet az elmulasztott határidő utolsó napjától, illetve a mulasztásra okot adó körülmény megszűnésétől számított 15 napon belül lehet előterjeszteni.

(4) Az elmulasztott határidő utolsó napjától számított 6 hónapon túl igazolási kérelmet nem lehet előterjeszteni.

(5) Az igazolási kérelemről a fellebbezés elbírálására jogosult parancsnok dönt.

120. § (1) Az elbírálásra jogosult parancsnok a fellebbezést 30 napon belül írásbeli határozattal köteles elbírálni. A határozatot meg kell indokolni.

(2) A fellebbezés elutasítása esetén a kártérítésre kötelezett a kártérítési határozat kézbesítésétől számított 30 napon belül halasztó hatályú keresettel fordulhat a bírósághoz. A perre az elbírálásra jogosult parancsnok szolgálati helye szerinti bíróság illetékes.

121. § (1) Az állományilletékes parancsnok által jogerősen megállapított kártérítést a katonai szervezet az adózás rendjéről szóló jogszabályok szerint hajtja be.

(2) A bíróság által megítélt kártérítés behajtása - a (3) bekezdésben foglalt kivétellel - a bírósági végrehajtás szabályai szerint történik.

(3) A hadköteles katona illetményéből kártérítés címén tartozást levonni nem lehet.

(4) Méltánylást érdemlő személyi körülményekre tekintettel a tartozást nyilvántartó katonai szervezet állományilletékes parancsnoka a kártérítés végrehajtását elhalaszthatja, a megállapított kártérítés összegét mérsékelheti, vagy elengedheti.

(5) Jogszabály állapítja meg a kárösszegnek azt az alsó határát, amely alatt nincs helye kártérítési eljárásnak, illetve kártérítésre kötelezésnek.

A honvédség kártérítési felelőssége

122. § (1) A katonai szervezet a vétkességére tekintet nélkül teljes mértékben felel a hadköteles katonának a szolgálati viszonya keretében keletkezett káráért. A kártérítési felelősség a hadkötelezettséggel kapcsolatos megjelenési kötelezettség teljesítése során bekövetkezett kárért is fennáll.

(2) Mentesül a katonai szervezet a felelősség alól, ha bizonyítja, hogy a kárt a működési körén kívül eső elháríthatatlan ok vagy kizárólag a károsult elháríthatatlan magatartása okozta.

(3) Nem kell megtéríteni a kárnak azt a részét, amelyet a károsult vétkes magatartása idézett elő.

(4) A katonai szervezet köteles megtéríteni a hadköteles katona közeli hozzátartozójának [Ptk. 658. § b) pont] a károkozással összefüggésben felmerült kárát és indokolt költségeit.

123. § (1) A katonai szervezet a vétkességére tekintet nélkül felel a kárért, ha az olyan betegség következménye, amely a szolgálat teljesítésével összefüggésben keletkezett vagy súlyosbodott (szolgálati betegség).

(2) A szolgálati betegségen kívüli egyéb megbetegedés folytán keletkezett kárért a katonai szervezet csak vétkessége esetén felel.

124. § Nem felel a katonai szervezet a kárért, ha az a lakóhelyen (tartózkodási helyen), a szolgálati helyről (a kötelezettség teljesítésének helyéről) a lakóhelyre (tartózkodási helyre) vagy onnan visszautazás közben következett be, kivéve, ha az utazás a katonai szervezet saját vagy általa igénybe vett szállítóeszközzel történt.

125. § (1) A katonai szervezet a hadköteles katona dolgaiban bekövetkezett kárért - vétkességére tekintet nélkül - akkor felel, ha az a katonai szervezet engedélyével, annak körletében, megőrzőjében vagy az általa erre a célra kijelölt más helyen elhelyezett dologban keletkezett.

(2) Ha a hadköteles katona polgári ruházatot hozott be a szolgálati helyére, e ruházatban bekövetkezett kárért - vétkességére tekintet nélkül - akkor felel a katonai szervezet, ha azt jegyzéken megőrzésre átvette.

126. § A kár bekövetkezése esetén a károsult hadköteles katona állományilletékes parancsnoka a károkozástól számított 30 napon belül köteles a hadköteles katonát felhívni a kárigénye előterjesztésére, valamint tájékoztatást adni a kártérítési eljárásról.

127. § (1) Ha a kárért a katonai szervezet felelőssége egyértelműen megállapítható, és az ügy ténybeli és jogi megítélése egyszerű, továbbá, ha a kártérítés összege nem haladja meg az illetékes miniszter által megállapított összeghatárt, valamint a kártérítés nem jár járadékfizetési kötelezettséggel, a kártérítés kifizetésére az állományilletékes parancsnok intézkedik.

(2) A kártérítést a károsult részére az igénybejelentéstől számított 60 napon belül ki kell fizetni.

(3) Az (l) bekezdés hatálya alá nem tartozó esetben, vagy ha a károsult a döntéssel nem értett egyet, az ügyben keletkezett iratokat haladéktalanul fel kell terjeszteni az illetékes miniszter által meghatározott katonai szervezet parancsnokához.

128. § (1) A kártérítési eljárás lefolytatása, a kártérítés összegének megállapítása és kifizetése - a 127. § (1) bekezdésében foglalt kivétellel - a 127. § (3) bekezdése szerinti katonai szervezet hatáskörébe tartozik.

(2) A kártérítési igényt 90 napon belül kell elbírálni, és a döntést a károsulttal indokolt írásbeli határozatban kell közölni.

(3) A határozat ellen a kézbesítéstől számított 15 napon belül az illetékes miniszterhez fellebbezést lehet benyújtani.

(4) Az illetékes miniszter a fellebbezést 60 napon belül indokolt határozattal bírálja el, és határozatát a károsulttal írásban közli.

(5) A károsult az illetékes miniszter határozata ellen a kézbesítéstől számított 30 napon belül keresettel fordulhat a Pesti Központi Kerületi Bírósághoz.

129. § (1) E fejezet szerint a hadköteles katona és a honvédség kártérítési felelőssége alapján támasztható kártérítési igények 3 év alatt évülnek el. A bűncselekménnyel okozott kárért fennálló felelősség 5 év alatt, ha pedig a büntethetőség elévülési ideje ennél hosszabb, az ennek megfelelő idő alatt évül el. Az elévülés akkor kezdődik, amikor a kárigény, illetőleg a kártérítési követelés esedékessé vált. Ha a jogosult a kártérítési igényét menthető okból nem tudta érvényesíteni, azt az akadály megszűnésétől számított 6 hónapon belül akkor is megteheti, ha az elévülési idő már eltelt, vagy abból 6 hónapnál kevesebb van hátra.

(2) A hadköteles katona és közeli hozzátartozója igényének elbírálásakor - ha e törvény másképp nem rendelkezik - a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény, valamint az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló 1957. évi IV. törvény szabályait kell megfelelően alkalmazni.

X. Fejezet

A TARTALÉKOS ÁLLOMÁNYBA HELYEZETTEKRE VONATKOZÓ SZABÁLYOK

130. § A tartalékos tiszthelyettesi, zászlósi, tiszti és főtiszti rendfokozatok eléréséhez a következő végzettséggel kell rendelkezni:

a) őrmestertől főtörzsőrmesterig: középiskolai,

b) zászlóstól főtörzszászlósig: középiskolai végzettségre épülő szaktanfolyam,

c) hadnagytól századosig: katonai vagy polgári főiskolai,

d) őrnagy: főiskolai végzettségre épülő szaktanfolyam,

e) alezredes vagy ennél magasabb rendfokozat esetén: egyetemi (akadémiai).

131. § A tartalékállományba helyezett katona - a szakbeosztásának és állományviszonyának megjelölésével - jogosult a rendfokozatát használni.

XI. Fejezet

JÓLÉTI ÉS KEGYELETI GONDOSKODÁS

Jóléti gondoskodás

132. § A fegyveres erők Hvt. szerinti jóléti és szociális gondoskodása keretében ellátásra jogosult

a) a hadköteles katona, továbbá a katonai kötelmekkel összefüggő baleset vagy betegség következtében rokkantsági nyugállományba helyezett személy,

b) az a) pont szerinti rokkantsági nyugállományba helyezett személy halála esetén az ellátásra jogosult hozzátartozója, amíg ellátást folyósítanak számára, az özvegye akkor is, ha saját jogú nyugdíjat kap,

c) akinek a hadkötelezettség alapján keletkezett szolgálati viszonya katonai kötelmekkel összefüggő baleset vagy betegség miatt szűnt meg, és részére járadékot folyósítanak,

d) akinek jóléti ellátását az illetékes miniszter méltányosságból engedélyezte.

133. § A jóléti tevékenység keretében gondoskodni kell

a) a rászorulók szociális érdekvédelméről,

b) a szükséges rendkívüli segélyezésről,

c) a hadköteles katonák és hozzátartozóik külön jogszabályban megállapított ellátásáról.

Kegyeleti gondoskodás

134. § (1) A szolgálati kötelezettség teljesítése következtében az életét feláldozó hadköteles katonát az illetékes miniszter hősi halottá nyilváníthatja.

(2) A személyügyi hatáskörrel rendelkező elöljáró az elhunyt hadköteles katonát a szolgálat teljesítése során szerzett érdemeire figyelemmel a Magyar Honvédség (a Határőrség), a fegyvernem (szolgálat), a katonai szervezet, illetőleg a helyőrség halottjává nyilváníthatja.

(3) A hősi halottá nyilvánított rendfokozat nélkülit, tisztest, tiszthelyettest és zászlósokat hadnaggyá, más rendfokozatú hadköteles katonát eggyel magasabb rendfokozatba kell előléptetni.

135. § (1) A kegyelet hivatalos kifejezéseként az elhunyt hadköteles katonát - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - végtisztesség megadásaként katonai tiszteletadással és az intézkedésre hivatott hozzátartozó kérésére egyházi szertartással kell eltemetni. Az elhunyt katona intézkedésre hivatott hozzátartozójának kérésére a katonai tiszteletadástól el kell tekinteni.

(2) Nem illeti meg a katonai tiszteletadással történő temetés az (1) bekezdésben említett elhunytat, ha a halálát szándékosan okozta.

(3) Különös méltánylást érdemlő körülmények figyelembevételével a (2) bekezdésben foglalt esetben is engedélyezhető az elhunytnak a katonai tiszteletadással történő temetése.

136. § (1) A Hvt. 166. §-ában említett elhunyt hadköteles katona temetésének a költségeit a honvédség, illetőleg a határőrség viseli.

(2)[52] A katonai szolgálattal összefüggő baleset vagy betegség következtében a leszerelést követő 1 éven túl elhunyt személy temetésének költségeihez a Honvéd Vezérkar főnöke, illetőleg a határőrség országos parancsnoka méltányosságból hozzájárulhat.

XII. Fejezet

KÉRELEM ÉS PANASZ

Beadványok

137. § A hadköteles katona - ha a jogszabály nem tiltja, hogy a szolgálati viszonyával összefüggő ügyben elöljáró vagy más szolgálati személy döntését kérje - kérelmet, a szolgálati viszonyával összefüggő bármely jog- vagy érdeksérelem megszüntetése végett pedig panaszt nyújthat be (a továbbiakban együtt: beadvány).

A beadvány előterjesztése

138. § (1) A panaszt írásban, a kérelmet szóban is elő lehet terjeszteni. Azon kérelmek esetében, amelyekben a Hvt. szerint az államigazgatási eljárás általános szabályai az irányadóak, a szóban előterjesztett kérelmekről jegyzőkönyvet kell készíteni.

(2) A kérelmet általában az állományilletékes parancsnokhoz, a panaszt pedig a döntést hozó vagy azt megtagadó elöljáró közvetlen szolgálati elöljárójához kell benyújtani. Jogszabály előírhatja, hogy a beadványt más szolgálati személyhez kell benyújtani.

(3) Ha a beadványt a (1) bekezdésben említett parancsnoknál magasabb beosztású elöljáróhoz vagy a miniszterhez nyújtották be, az elöljáró (miniszter) a beadványt átteheti az elbírálásra elsősorban jogosulthoz, de azt kivételesen maga is elbírálhatja.

139. § (1) A beadványt általában szolgálati úton kell előterjeszteni a következők szerint:

a) kérelem esetén a közvetlen szolgálati elöljárónak jelenteni kell annak tartalmát és elmondásának várható idejét,

b) a panaszt vagy írásba foglalt kérelmet a közvetlen szolgálati elöljárónak kell átadni, aki azt legkésőbb 2 munkanapon belül továbbítja az állományilletékes parancsnokhoz, ha pedig az elbírálásra ő sem jogosult, a beadványt az állományilletékes parancsnok az elbírálásra jogosulthoz 3 munkanapon belül továbbítja.

(2) Az (1) bekezdés szempontjából a századparancsnoknál alacsonyabb beosztású szolgálati elöljárókat figyelmen kívül kell hagyni.

(3) Az írásbeli beadvány továbbítását megtagadni, illetőleg a kérelem elmondását megtiltani nem lehet. Ha az írásbeli beadvány valamely jogszabályban foglalt feltételnek nem felel meg, az (1) bekezdés b) pontjában említett elbírálásra nem jogosult elöljáró erre a hadköteles katona figyelmét felhívja. Ha a hadköteles katona a beadvány továbbításához ennek ellenére ragaszkodik, a beadványt az előírt időn belül továbbítani, illetőleg a kérelem elbírálására jogosult elöljáró előtt a szóbeli kérelem elmondását biztosítani kell.

(4)[53] A sorkatonai szolgálat félbeszakítására okot adó körülmények bizonyított fennállása esetén a kérelmet közvetlenül a Honvéd Vezérkar főnökéhez kell továbbítani.

(5) A szolgálati út betartása nélkül lehet panaszt előterjeszteni

a) a katonai ügyészségnek,

b) fogadóórán a fogadóórát tartó elöljárónak,

c) átfogó felügyeleti ellenőrzések alkalmazásával a bizottság vezetőjének,

d) az illetékes miniszternek.

A beadvány elbírálása

140. § (1) A beadványt a közvetlen elöljáróhoz való benyújtástól számított 30 napon belül el kell bírálni. Az elbíráló ezt a határidőt - a beadványt benyújtó egyidejű értesítésével - indokolt esetben 15 nappal meghosszabbíthatja.

(2) Ha a beadványt - a 139. § (4) bekezdésében foglalt kivétellel - a szolgálati út mellőzésével terjesztették elő, vagy a beadvány névtelen, azt általában érdemi vizsgálat nélkül el kell utasítani, vagy az ügyet le kell zárni. Kivételesen indokolt esetben a beadvány ekkor is elbírálható, illetőleg tartalma kivizsgálható.

(3) A beadvány elbírálására jogosult szükség esetén, vagy ha azt jogszabály előírja, a beadványt benyújtót meghallgatja.

(4) A beadványt a jogszabályban meghatározott feltételek alapján kell elbírálni. Ha a jogszabály a beadvány elbírálására irányadó szempontot nem tartalmaz, a döntést mérlegelési jogkörben a szolgálati érdek és a méltánylást érdemlő egyéni érdek figyelembevételével kell meghozni.

(5) A döntést indokolni kell, ha azt jogszabály előírja, vagy ha a jogszabály az elbírálásnál irányadó szempontokat meghatározza.

(6) A döntést írásba kell foglalni, és a beadványt előterjesztőnek kézbesíteni kell.

(7) Ha a jogszabály másként nem rendelkezik, mellőzhető az írásbeli tájékoztatás, feltéve, hogy az elbírálásra jogosult a beadványnak helyt adott, erről a beadvány előterjesztőjét szóban tájékoztatták, és ő nem kér írásba foglalást.

A panaszra vonatkozó sajátos szabályok

141. § (1) A panasz valamely döntés ellen vagy döntés elmaradása miatt nyújtható be.

(2) Nem lehet panaszt benyújtani

a) a miniszter által hozott döntés ellen,

b) ha a jogszabály a panaszjogot bíróság által felülvizsgálható döntés esetében kizárja,

c)[54] ha a panaszra okot adó sérelemnek a panasz benyújtására jogosult tudomására jutásától számított 3 hónap eltelt.

(3) A panaszt a hadköteles katona egyénileg nyújthatja be. A hadköteles katonák érdekvédelméről és érdekképviseletéről szóló III. Fejezet rendelkezései szerint több hadköteles katona együttesen is panaszt nyújthat be.

(4) A panasz érdemi elintézésében nem vehet részt az a személy (szerv), aki (amely) ellen a beadvány irányul, továbbá, aki a panasszal érintett döntés meghozatalában részt vett. A panaszt nem lehet áttenni olyan szervhez, amely vagy amelynek vezetője a panasszal érintett döntést hozta.

(5) Jogszabály elrendelheti, hogy a panaszt csak a döntés meghozatalától számított meghatározott időn belül lehet benyújtani. Az előírt határidő elmulasztása esetén a panasz érdemi vizsgálat nélkül elutasítható, indokolt esetben azonban a (2) bekezdés c) pontjában meghatározott időn belül ilyenkor is elbírálható. A határidő elmulasztása esetén az államigazgatási eljárás általános szabályai szerint van helye igazolásnak.

(6) A panasznak - a fenyítés ellen benyújtott panasz kivételével - a végrehajtásra általában nincs halasztó hatálya. Jogszabály azonban halasztó hatályt írhat elő, a panaszt elbíráló elöljáró pedig a végrehajtást kérelemre vagy hivatalból felfüggesztheti.

(7) A panasz elbírálására jogosult a sérelmezett döntést hatályon kívül helyezheti vagy megváltoztathatja. Jogszabálysértés esetén a hatályon kívül helyezés, illetve a megváltoztatás kötelező.

A döntés megváltoztatása

142. § (1)[55] A beadvány alapján hozott döntést hatályon kívül kell helyezni, illetve meg kell változtatni, ha az jogszabálysértő volt. A hatályon kívül helyezésre vagy megváltoztatásra a döntéshozó vagy annak bármely elöljárója, továbbá az illetékes miniszter jogosult. A hatályon kívül helyezés vagy megváltoztatás a jóhiszeműen szerzett és gyakorolt jogokat nem érintheti.

(2) Jogszabály a beadványokkal kapcsolatos további részletes szabályokat állapíthat meg.

143. § A panasz jogát kimerítő hadköteles katona a panasza elutasítását követő 15 napon belül - jogszabálysértésre hivatkozva - a Pp. közigazgatási perekre vonatkozó szabályai szerint a bíróságnál a döntés felülvizsgálatát kérheti.

NEGYEDIK RÉSZ

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

XIII. Fejezet

A TÖRVÉNY HATÁLYBALÉPÉSE ÉS VÉGREHAJTÁSA

Hatálybalépés

144. § (1) Ez a törvény a kihirdetését követő harmadik hónap 1. napján lép hatályba.

(2) A törvény 48-60. §-ai 1996. szeptember 1-jén lépnek hatályba.

(3) Az (1) bekezdés szerinti hatálybalépéssel egyidejűleg hatályát veszti a fegyveres erők, a fegyveres testületek és a rendészeti szervek tagjainak a testülettel szemben fennálló anyagi felelősségéről szóló 7/1970. (IV. 1.) Korm. rendelet és az azt módosító 33/1980. (VIII. 19.) MT rendelet és a 9/1988. (II. 23.) MT rendelet , továbbá a fegyveres erők, a fegyveres testületek és a rendészeti szervek kártérítési felelősségéről szóló 16/1978. (III. 1.) MT rendelet , valamint a rendőrség, a határőrség, a polgári védelem és a tűzoltóság szerveinek, valamint hivatásos állományú tagjainak anyagi felelősségét szabályozó egyes rendeletek módosításáról szóló 79/1993. (V. 12.) Korm. rendelet. E törvény hatálybalépése előtt a szolgálati viszonyból származó igényre és eljárásra az igény keletkezésekor hatályos jog az irányadó.

A határidő számítása

145. § (1) Napon - ha e törvény eltérően nem rendelkezik - naptári napot kell érteni.

(2) A napokban megállapított határidőbe nem számít be az a nap, amelyen a határidő megkezdésére okot adó intézkedés (pl. kézbesítés) történt.

(3) A hónapokban vagy években megállapított határidő (időtartam) lejártának napja az a nap, amely számánál fogva a kezdő napnak megfelel. Ha ez a nap a lejárat hónapjában hiányzik, a határidő a hónap utolsó napján jár le.

(4) Ha valamely nyilatkozat megtételére előírt határidő utolsó napja szombat, vasárnap vagy munkaszüneti nap, a határidő a következő munkanapon jár le.

Felhatalmazás

146. § (1) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy a törvényi szabályozásig rendeletben állapítsa meg a hadköteles katonával szemben alkalmazható kényszerítő eszközöket, az alkalmazásuk feltételeit és rendjét.

(2) Felhatalmazást kap a honvédelmi miniszter és a belügyminiszter, hogy rendeletben állapítsa meg a hadköteles katonákra vonatkozólag azokat a részletes szabályokat, amelyek a következőkről rendelkeznek:

a) a katonai egyenruháról és a rendfokozati jelzésekről,

b) az egészségügyi és jóléti ellátásról,

c) az illetményellátásról, a leszerelő sorkatonák egyszeri pénzjuttatása (leszerelési segély) összegéről és folyósításának szabályairól,

d) az anyagi és természetbeni ellátásról, a szociális támogatásról,

e) a kártérítésről, ideértve annak a kárösszegnek a megállapítását, amely alatt nincs helye kártérítési eljárásnak, illetve kártérítésre kötelezésnek, valamint a szolgálati kötelmekkel összefüggő balesetekről és a betegségek köréről, minősítésükről,

f) a beadványokkal kapcsolatos eljárásról,

g) az elhelyezési körletben tartható tárgyakról.

Módosuló rendelkezések

147. § (1) A Hvt. 28. §-a (5) bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Tilos a parancs kiadása, ha az)

"a) a törvényben foglalt kivétellel a katona életét, egészségét vagy testi épségét közvetlenül vagy súlyosan veszélyeztetné;"

(2) A Hvt. 78. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) A bevonulási paranccsal ellátott hadkötelesnek a 3 hónapot meghaladó időtartamú külföldre utazását be kell jelentenie."

(3) A Hvt. 87. §-a (5) bekezdésének utolsó mondata helyébe a következő rendelkezés lép:

"Az átvett személyi okmányokat a leszereléssel egyidejűleg a leszerelt részére vissza kell adni."

(4) A Hvt. 88. §-ának (3) és (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"(3) A sorozott hadköteles az illetékes hadkiegészítő parancsnokság engedélyével, aki pedig a katonai szolgálatát teljesíti, az állományilletékes parancsnok elöljáró parancsnokának engedélyével utazhat külföldre.

(4) A külföldre utazás engedélyezése nem tagadható meg, ha a sorozott hadköteles kérelmében vállalja, hogy a tervezett behívását megelőző 15 napig külföldről hazatér."

(5) A Hvt. 96. §-a a következő új (6) bekezdéssel egészül ki:

"(6) A honvédelmi miniszter a belügyminiszterrel egyetértésben évente rendeletben határozza meg a sorkatonák leszerelésének naptári napjait. Az állományváltásokra figyelemmel a sorkatonák szolgálatteljesítési ideje az (1) bekezdésben meghatározottnál kevesebb is lehet, azonban a csökkentés a 20 napot nem haladhatja meg."

(6) A Hvt. 100. §-a (5) bekezdése E) pontjának e) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép, és az E) pont a következő f) alponttal egészül ki:

(aki azért nem teljesíthetett sorkatonai szolgálatot, mert)

"e) országgyűlési vagy helyi önkormányzati képviselői, polgármesteri, társadalombiztosítási vagy kisebbségi önkormányzati képviselői jelölése vagy megválasztása miatt,

f) bejelentett vagy engedélyezett külföldi tartózkodása miatt nem volt behívható,"

(7) A Hvt. 103. §-a (1) bekezdésének k) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Nem hívható be sorkatonai szolgálatra az a hadköteles)

"k) akit országgyűlési vagy helyi önkormányzati képviselőjelöltként, polgármesterjelöltként, társadalombiztosítási vagy kisebbségi önkormányzati képviselőjelöltként nyilvántartásba vettek, vagy megválasztottak, a jelöltsége, illetőleg mandátuma (megbízatása) fennállásáig;"

(8) A Hvt. 112. §-a (1) bekezdésének c)-e) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:

(Félbe kell szakítani a sorkatonai szolgálatát annak a hadkötelesnek)

"c) akit felsőoktatási intézmény nappali tagozatára alapképzésre hallgatónak vettek fel, a tanulmányai igazolt megkezdését megelőző 30. naptól a tanulmányai befejezéséig;

d) akit jogerősen nem katonai fogdában végrehajtandó szabadságvesztésre ítéltek, a szabadulásáig;

e) akit országgyűlési, helyi önkormányzati, polgármesteri, társadalombiztosítási vagy kisebbségi önkormányzati választáson képviselőjelöltként (polgármesterjelöltként) nyilvántartásba vettek, a választást, illetőleg megválasztása esetén a mandátuma (megbízatása) megszűnésének időpontját követő 30 napig."

(9) A Hvt. 114. §-ának (2) bekezdése a következő új j) ponttal egészül ki:

(A váltási rendtől eltérő időpontban kell leszerelni azt a sorkatonát, akinek)

"j) legalább 4 hónapos sorkatonai szolgálata letelt, és vele hivatásos vagy szerződéses katonai szolgálati viszonyt létesítettek."

(10) A Hvt. 172. §-a (2) bekezdésének első mondatában a "2 napot" szövegrész helyébe az "1 napot" szövegrész lép.

148. § A külföldre utazásról és az útlevélről szóló 1989. évi XXVIII. törvény 2. §-a (2) bekezdésének b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Nem utazhat külföldre az sem, aki)

"b) sor-, tartalékos, póttartalékos katonai szolgálatát teljesíti, ha nem rendelkezik az állományilletékes parancsnokának elöljáró parancsnokától kapott engedéllyel, illetve a besorozott hadköteles, ha az illetékes hadkiegészítő parancsnokság engedélyével nem rendelkezik."

Göncz Árpád s. k.,

a Köztársaság elnöke

Dr. Gál Zoltán s. k.,

az Országgyűlés elnöke

1. számú melléklet az 1996. évi XLIV. törvényhez

A sor- és póttartalékos katonák rendfokozati (rendfokozat nélküli) illetménye

RendfokozatSzorzószám
honvéd (határőr, matróz)0,15
őrvezető0,17
tizedes0,19
szakaszvezető0,21
őrmester0,23
törzsőrmester0,25
főtörzsőrmester0,27
zászlós0,31
törzszászlós0,33
főtörzszászlós0,35

2. számú melléklet az 1996. évi XLIV. törvényhez

A sor- és póttartalékos katonák beosztási pótléka

A beosztás megnevezéseSzorzószám
a) Sorállományú rajparancsnok (kezelőszemélyzet, harcjármű-, löveg-, aknavető-, rádióállomás-, munkagép-, váltás-, járőr- stb. parancsnok) részére0,10
b) Tiszthelyettesi beosztásba kinevezett sorkatona részére (a szakaszparancsnoki beosztást betöltő kivételével)0,12
c) Szakaszparancsnoki és bármely tiszti beosztásba kinevezett sorkatona részére0,14
d) Csapatgyakorlaton levő tiszt- vagy tiszthelyettesképzés során a csapatgyakorlaton résztvevők részére0,15

Lábjegyzetek:

[1] A törvényt az Országgyűlés az 1996. május 14-i ülésnapján fogadta el.

[2] Módosította a 2001. évi XLIII. törvény 25. § (1) bekezdése. Hatályos 2001.07.11.

[3] Az 1996. évi XLIV. törvény 3. § 2. bekezdése az 1998. évi LXXXIX. törvény 21. § 1. bekezdésének megfelelően módosított szöveg

[4] Az 1996. évi XLIV. törvény 3. § 3. bekezdését az 1998. évi LXXXIX. törvény 21. § 2. bekezdése iktatta be

[5] Módosította a 2001. évi XLIII. törvény 21. § -a. Hatályos 2001.07.11.

[6] Megállapította a 2003. évi CXXV. törvény 49. § (1) bekezdése. Hatályos 2004.01.27.

[7] Módosította a 2001. évi XLIII. törvény 21. § -a. Hatályos 2001.07.11.

[8] Megállapította a 2004. évi LVII. törvény 29. § - a. Hatályos 2004.07.01.

[9] Megállapította a 2003. évi CXIII. törvény 42. § - a. Hatályos a Magyar Köztársaságnak az Európai Unióhoz történő csatlakozásáról szóló szerződést kihirdető törvény hatálybalépésének napjától.

[10] Az 1996. évi XLIV. törvény 22. § 3. bekezdése az 1998. évi XCI. törvény 39. § 3. bekezdése g) pontjának megfelelően módosított szöveg

[11] Megállapította a 2003. évi CXXV. törvény 49. § (2) bekezdése. Hatályos 2004.01.27.

[12] Megállapította a 2001. évi XLIV. törvény 31. § -a. Hatályos 2002.01.01.

[13] Módosította a 2001. évi XLIII. törvény 25. § (9) bekezdése. Hatályos 2001.07.11.

[14] Módosította a 2001. évi XLIV. törvény 43. § (1) bekezdése. Hatályos 2001.07.18.

[15] Az 1996. évi XLIV. törvény 38. § 3. bekezdését az 1997. évi LXXV. törvény 10. § -a iktatta be, egyúttal a korábbi (3) bekezdés számozása (4) bekezdésre módosult

[16] Módosította a 2002. évi I. törvény 302. § (6) bekezdése. Hatályos 2003.07.01.

[17] Módosította a 2002. évi I. törvény 302. § (7) bekezdése. Hatályos 2003.07.01.

[18] Módosította a 2001. évi XLIII. törvény 25. § (9) bekezdése. Hatályos 2001.07.11.

[19] Megállapította a 2001. évi XLIV. törvény 32. § -a. Hatályos 2002.01.01.

[20] A § eredeti szövegének jelölését (1) bekezdésre változtatta a 2002. évi I. törvény 302. § (8) bekezdése. Hatályos 2003.07.01.

[21] Beiktatta a 2002. évi I. törvény 302. § (8) bekezdése. Hatályos 2003.07.01.

[22] Módosította a 2001. évi XLIV. törvény 33. § -a. Hatályos 2002.01.01.

[23] Megállapította a 2001. évi XLIV. törvény 34. § (1) bekezdése. Hatályos 2002.01.01.

[24] Megállapította a 2001. évi XLIV. törvény 34. § (2) bekezdése. Hatályos 2002.01.01.

[25] Módosította a 2001. évi XLIV. törvény 43. § (1) bekezdése. Hatályos 2001.07.18.

[26] Módosította a 2001. évi XLIII. törvény 25. § (9) bekezdése. Hatályos 2001.07.11.

[27] Módosította a 2001. évi XLIII. törvény 25. § (9) bekezdése. Hatályos 2001.07.11.

[28] Hatályon kívül helyezte a 2001. évi XLIV. törvény 43. § (1) bekezdése. Hatálytalan 2001.07.18.

[29] Megállapította a 2001. évi XCV. törvény 268. § (3) bekezdése. Hatályos 2002.01.01.

[30] Módosította a 2001. évi XLIII. törvény 25. § (1) bekezdése. Hatályos 2001.07.11.

[31] Módosította a 2001. évi XLIII. törvény 25. § (9) bekezdése. Hatályos 2001.07.11.

[32] Módosította a 2001. évi XLIII. törvény 21. § -a, és a 25. § (1) bekezdése. Hatályos 2001.07.11.

[33] Módosította a 2001. évi XLIII. törvény 25. § (9) bekezdése. Hatályos 2001.07.11.

[34] Az 1996. évi XLIV. törvény 73. § 2. bekezdése az 1997. évi LXXV. törvény 11. § 1. bekezdésének megfelelően módosított szöveg

[35] Az 1996. évi XLIV. törvény 73. § 5. bekezdését az 1997. évi LXXV. törvény 11. § 2. bekezdése iktatta be

[36] Az 1996. évi XLIV. törvény 73. § 5. bekezdése az 1998. évi LXXXIX. törvény 25. § 2. bekezdésének megfelelően módosított szöveg

[37] Az 1996. évi XLIV. törvény 75. § 4. bekezdését az 1997. évi LXXV. törvény 12. § -a iktatta be

[38] Az 1996. évi XLIV. törvény 77. § 2. bekezdése az 1997. évi LXXV. törvény 13. § -ának megfelelően módosított szöveg

[39] Megállapította a 2001. évi XLIV. törvény 35. § -a. Hatályos 2002.01.01.

[40] Megállapította a 2001. évi XLIV. törvény 36. § -a. Hatályos 2002.01.01.

[41] Megállapította a 2001. évi XLIV. törvény 37. § (1) bekezdése. Hatályos 2002.01.01.

[42] Megállapította a 2001. évi XLIV. törvény 37. § (2) bekezdése. Hatályos 2002.01.01.

[43] Megállapította a 2001. évi XLIV. törvény 38. § -a. Hatályos 2002.01.01.

[44] *Szabályozására lásd 12/2000. (V. 31.) HM rendelet, 27/2002. (IV. 17.) HM rendelet

[45] Beiktatta a 2002. évi I. törvény 302. § (9) bekezdése. Hatályos 2003.07.01.

[46] Beiktatta a 2002. évi I. törvény 302. § (9) bekezdése. Hatályos 2003.07.01.

[47] Megállapította a 2001. évi XLIV. törvény 39. § -a. Hatályos 2002.01.01.

[48] Megállapította a 2001. évi XLIV. törvény 40. § -a. Hatályos 2002.01.01.

[49] Hatályon kívül helyezte a 2001. évi XLIV. törvény 43. § (1) bekezdése. Hatálytalan 2001.07.18.

[50] Hatályon kívül helyezte az előtte álló címmel együtt a 2001. évi XLIV. törvény 43. § (1) bekezdése. Hatálytalan 2001.07.18.

[51] Beiktatta a 2002. évi I. törvény 302. § (10) bekezdése. Hatályos 2003.07.01.

[52] Módosította a 2001. évi XLIII. törvény 21. § -a. Hatályos 2001.07.11.

[53] Módosította a 2001. évi XLIII. törvény 21. § -a. Hatályos 2001.07.11.

[54] Megállapította a 2001. évi XLIV. törvény 41. § -a. Hatályos 2002.01.01.

[55] Módosította a 2001. évi XLIV. törvény 42. § -a. Hatályos 2002.01.01.

Tartalomjegyzék