20/1997. (V. 8.) MKM rendelet

az 1997/98. tanév rendjéről

A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény (a továbbiakban: közoktatási törvény) 94. §-a (1) bekezdésének b) pontjában foglalt felhatalmazás alapján - szakképzés tekintetében a munkaügyi miniszterrel és a szakképesítésért felelős miniszterekkel egyetértésben - az alábbiakat rendelem el:

A rendelet hatálya

1. § (1) A rendelet hatálya - fenntartóra való tekintet nélkül - kiterjed

a) az általános iskolákra,

b) a szakmunkásképző iskolákra és szakiskolákra (a továbbiakban együtt: szakiskola),

c) a gimnáziumokra, a szakközépiskolákra (a továbbiakban együtt: középiskola),

d) az alapfokú művészetoktatási intézményekre,

e) a gyógypedagógiai nevelési-oktatási intézményekre [a továbbiakban: az a)-e) pont alattiak együtt: iskola],

f) a diákotthonokra és kollégiumokra (a továbbiakban: kollégium)

[az a)-f) pont alattiak együtt: nevelési-oktatási intézmény],

g) a tanulókra,

h) a pedagógusokra,

i) a nevelő és oktató munkát végző más szakemberekre és a nem pedagógus-munkakört betöltőkre,

j) a tanulók szüleire, gyámjára (a továbbiakban együtt: szülő).

(2) Gyógypedagógiai nevelési-oktatási intézmény a fogyatékosság típusának megfelelően létrehozott általános iskola, középiskola, szakiskola, kollégium, speciális szakiskola, munkára felkészítő iskola, illetve iskolai, kollégiumi tagozat, osztály, csoport.

A tanév, a szorgalmi idő (tanítási év)

2. § (1) Az 1997/98. tanév kezdő napja 1997. szeptember 1., záró napja 1998. augusztus 31. Ha e rendelet másképp nem rendelkezik a szorgalmi idő (tanítási év) első napja, az első tanítási nap 1997. szeptember 1. (hétfő), a szorgalmi idő (tanítási év) utolsó napja, az utolsó tanítási nap 1998. június 12. (péntek). A tanévnyitó ünnepséget 1997. szeptember 1-jét megelőző napokon kell megtartani.

(2) Az iskola utolsó, befejező évfolyamán az utolsó tanítási nap

a) kísérleti engedély alapján nevelő és oktató munkát végző mezőgazdasági gazda-, gazdasszonyképzést, élelmiszeripari vállalkozói képzést folytató szakiskolákban, speciális szakiskolákban 1998. június 5., a kétéves képzést folytató más szakiskolákban 1998. május 22.,

b) középiskolákban és szakiskolákban - a c)-d) pontban meghatározott kivétellel - 1998. május 15.,

c) kisebbségi nyelven oktató és a két tanítási nyelvű középiskolákban 1998. május 13.,

d) szakiskolákban a középiskola negyedik évfolyamát végzett tanulók részére szervezett másfél éves kiegészítő képzésben 1998. január 15.

(3) Az alapfokú művészetoktatási intézményekben és a felnőttoktatásban a szorgalmi idő első és utolsó napját - a tanítási év első és utolsó hetének keretében - az igazgató határozza meg.

(4) A szakközépiskola és a szakiskola a szakképzési évfolyamon a szorgalmi időt február első hetében is megkezdheti. A szorgalmi idő első és utolsó napját az iskola igazgatója határozza meg.

(5) Az iskola igazgatója határozza meg a szorgalmi idő első és utolsó napját, ha a testi, érzékszervi, értelmi, beszéd- és más fogyatékos tanuló az évfolyam követelményeit egy szorgalmi időnél hosszabb idő alatt teljesíti.

(6) A tanév első féléve 1998. január 30-ig tart. Az iskolák 1998. február 6-ig értesítik a tanulókat, illetőleg a kiskorú tanulók szüleit az első félévben elért tanulmányi eredményekről. A (4)-(5) bekezdésben meghatározott esetben az első félév utolsó napját az igazgató állapítja meg. Az értesítést ettől a naptól számított hét napon belül kell megküldeni.

(7) Az első és második félév lezárását követően az iskoláknak nevelőtestületi értekezleteken el kell végezni a pedagógiai munka elemzését, értékelését, hatékonyságának vizsgálatát. A nevelőtestületi értekezletről készített jegyzőkönyvet meg kell küldeni az iskolaszéknek és a fenntartónak.

Tanítási szünet a szorgalmi időben, a tanítás nélküli munkanap

3. § A szorgalmi idő alatt a nevelőtestület a tanév helyi rendjében meghatározott pedagógiai célra tíz munkanapot - tanítás nélküli munkanapként - használhat fel, melyből két napot a nevelőtestület tagjainak továbbképzésére kell fordítani.

4. § (1) A téli szünet 1997. december 20-tól 1998. január 2-ig tart. A szünet előtti utolsó tanítási nap december 19. (péntek), a szünet utáni első tanítási nap 1998. január 5. (hétfő).

(2) A tavaszi szünet 1998. április 4-től április 14-ig tart. A szünet előtti utolsó tanítási nap április 3. (péntek), a szünet utáni első tanítási nap április 15. (szerda).

(3) Az iskola az (1) és (2) bekezdésben meghatározott szünetek mellett más időpontban is adhat a tanulóknak szünetet, ha a heti pihenőnapon tartott tanítási nappal ehhez a szükséges feltételeket megteremti, és döntéséhez beszerzi a fenntartó egyetértését.

A vizsgák rendje

5. § (1) A gimnáziumi érettségi vizsgákat, a szakközépiskolai érettségi vizsgákat és szakmai (képesítő) vizsgákat, a szakközépiskolai technikus képesítő vizsgákat, a szakiskolai szakmai vizsgákat a mellékletben foglaltak szerint kell megtartani.

(2) A mezőgazdasági gazdaképzést, illetve élelmiszeripari vállalkozói képzést folytató szakiskolákban, speciális szakiskolákban, ha a tanulók a gyakorlati feladatokat a munka jellege miatt (pl. aratás) a szorgalmi időben nem tudják teljesíteni, a szakmai vizsgát az októberi vizsgaidőszakban kell megszervezni.

(3) Az alapfokú művészetoktatási intézményekben a szorgalmi idő utolsó három hetében lehet vizsgát szervezni. A vizsga időpontját az iskolaigazgató határozza meg.

(4) Az Országos Képzési Jegyzékről szóló 7/1993. (XII. 30.) MüM rendelet szerint folyó iskolarendszerű szakképzés írásbeli vizsgaidőpontjait a melléklet 4., 7. pontja tartalmazza.

A tankötelesek beíratása, a felvételi eljárás és a beiratkozás

6. § (1) A szülő 1998. március 1-je és április 30-a között - a községi, városi, fővárosi kerületi, megyei jogú városi önkormányzat által meghirdetett időpontban - köteles gyermekét az állandó lakóhelye szerint illetékes vagy a választott általános iskola első évfolyamára beíratni.

(2) Az iskola a tanköteles tanulók iskolai beíratására megállapított időpontot legalább harminc nappal korábban közzéteszi.

7. § (1) A középiskolába és a szakiskolába az 1998/99. tanévre

a) előzetes,

b) általános,

c) rendkívüli

eljárás keretében vehetők fel a tanulók. Ha az iskola a felvételi eljárás keretében felvételi vizsgát tart, a vizsgára történő jelentkezés módját, a vizsga követelményeit, a vizsga időpontját és helyét a vizsgázó teljesítményének értékelését, az előzetes felvételi eljárás időpontját - akkor is, ha nincs felvételi vizsga - a felvételi tájékoztatójában 1997. október 31-ig köteles nyilvánosságra hozni.

(2) A középiskola és a szakiskola a fenntartó egyetértésével szervezhet előzetes felvételi eljárást.

(3) Az előzetes felvételi eljárásban

a) az intézmény által meghatározott módon kell jelentkezni; a felvételi eljárást 1998. február 9. és február 20. között lehet megszervezni; a tanuló felvételéről hozott döntésről 1998. február 25-ig tájékoztatni kell a tanulót, illetve a kiskorú tanuló szülőjét;

b) külön jelentkezési lap benyújtásával a tanuló a fegyveres erők és rendvédelmi szervek által fenntartott nevelési-oktatási intézménybe vagy művészeti szakközépiskolába kérheti felvételét; a jelentkezési lapot az iskola 1998. január 10-ig megküldi a választott középiskolának; a középiskola a felvételről február 25-ig dönt.

(4) Az előzetes felvételi eljárásban történő felvételről szóló iskolai értesítés nem zárja ki a tanulót az általános felvételi eljárásban való részvételtől.

(5) Ha a tanulót az előzetes felvételi eljárásban felvették és azt a tanuló elfogadja, akkor a jelentkezési lapján kizárólag az őt felvevő iskolát jelöli meg, s a jelentkezési lapot az általános iskola 1998. március 2-ig továbbítja a megjelölt iskolának.

(6) Az általános felvételi eljárás három fordulóból áll. Az eljárásban részt vevő tanuló egy jelentkezési lapot állít ki, melyen három iskolát tüntethet fel, az egyes iskoláknál több szakot, osztályt is megjelölhet. Az iskola a tanuló által kiállított jelentkezési lapot 1998. március 2-ig továbbítja a felvételi nyomtatványon első helyen megjelölt iskolának. A jelentkezési lap nem tartalmazhat a szülő munkahelyére és foglalkozására utaló adatot.

(7) Az iskola igazgatója a felvételi kérelemről 1998. március 20-ig dönt. Azoknak a tanulóknak a jelentkezési lapját, akiket az iskola nem vett fel, 1998. március 25-ig továbbítania kell a nyomtatványon második helyen megjelölt iskolának (első forduló).

(8) A második helyen megjelölt iskola igazgatója a jelentkezők felvételéről 1998. március 31-ig dönt. Azoknak a tanulóknak a jelentkezési lapját, akiket nem vettek fel az iskolába, 1998. április 6-ig továbbítani kell a nyomtatványon harmadik helyen megjelölt iskolába (második forduló).

(9) A harmadik helyen megjelölt iskola igazgatója a tanuló felvételéről 1998. április 10-ig dönt, a fel nem vett tanulók jelentkezési lapját általános iskolájukhoz vagy - ha a jelentkezés egyénileg történt - a tanuló lakhelyére 1998. április 17-ig megküldi (harmadik forduló).

(10) Az iskolafenntartóknak a felvételi eljárás lefolytatására és a felvételi kérelmek elbírálására egymással kötött megállapodásában az első forduló tovább tagolható. Az iskola igazgatója a felvételi kérelmeket a megállapodásban foglaltak szerint köteles elbírálni, illetve továbbítani. A határidőket 1998. január 31-ig nyilvánosságra kell hozni.

(11) Az iskola igazgatója 1998. május 11. után a tanév első napjáig rendkívüli felvételi eljárást írhat ki. A rendkívüli felvételi eljárásban a tanuló új jelentkezési lapot állíthat ki, melyet az iskola igazgatója öt napon belül köteles továbbítani a megjelölt iskolának, vagy egyéb - a felvevő iskola által meghatározott - módon nyújtja be jelentkezését.

(12) Az alapfokú művészetoktatási intézményekben a felvételi eljárást, a kollégiumokban a jelentkezés idejét az iskola, illetve a kollégium igazgatója, vezetője határozza meg. Ezt az időpontot legalább hatvan nappal korábban nyilvánosságra kell hozni.

(13) A nagykorú cselekvőképes tanuló jelentkezési lapját a tanuló írja alá. A kiskorú tanuló jelentkezési lapját a tanuló szülei, továbbá - ha a tanuló a tizennegyedik életévét betöltötte és nem cselekvőképtelen - a tanuló írják alá. Nem kell a szülő aláírása, ha a szülői felügyeletet a bíróság megszüntette, korlátozta, szüneteltette, vagy ha a szülői felügyelet azért szünetel, mert a szülő cselekvőképtelen, vagy korlátozottan cselekvőképes, illetve ismeretlen helyen tartózkodik, vagy jogai gyakorlásában ténylegesen akadályozott. Azt, hogy a másik szülő aláírására nincs szükség, a szülői felügyeletet gyakorló szülőnek kell igazolnia.

(14) Az iskola a tanuló jelentkezési lapját akkor is továbbítja, ha azt a különélő szülő nem írta alá, abban az esetben, ha a gyermek továbbtanulásra való jelentkezéséről a bíróság döntött, vagy s szülők a bírósági eljárást nem indították meg.

(15) Az iskola a kiskorú tanuló szüleit 1997. október 1. napjáig a (13)-(14) bekezdésben foglaltakról írásban tájékoztatja.

(16) Az állami és önkormányzati feladatellátásban közreműködő iskolákban a felvételi eljárás és vizsga költségei a szülőre, tanulóra a közoktatási törvény 114. §-a (1) bekezdésének a) pontja szerint nem háríthatók át.

(17) Az iskolai felvétel vagy felvételi vizsgán való részvétel nem köthető előzetes felvételi előkészítőn való részvételhez. Az iskola nem kérhet olyan ismeretekben való jártasságot, amely megszerzésére kizárólag a felvételi előkészítőn volt lehetőség. A szülő és a tanuló részére lehetőséget kell biztosítani a kijavított felvételi dolgozat megtekintésére.

8. § (1) Az iskola igazgatója, ha a tanuló jelentkezését elutasítja, értesíti az iskolát, a tanulót, illetve a kiskorú tanuló szülőjét. A szülőnek szóló értesítésben fel kell hívni a figyelmet a jogorvoslat lehetőségére, illetve, ha a felvételi lapot az iskola továbbküldi másik iskolába, akkor arra is, hogy az eljárást megindító kérelem csak akkor nyújtható be, ha az utolsó helyen megjelölt iskola értesítése is megérkezett.

(2) Ha a felvételi lapon a tanuló több iskolát tüntetett fel, és egyik iskola sem vette fel, az elutasításról hozott határozatban az utolsó helyen megjelölt iskola igazgatója értesíti a szülőt arról, hogy bármelyik iskola döntése ellen benyújthatja az eljárást megindító kérelmét, és a nemleges értesítéssel egyidejűleg visszaküldi a felvételt nem nyert tanulók jelentkezési lapjait általános iskolájuk igazgatójának.

(3) Az eljárást megindító kérelmet azon iskola fenntartójához kell benyújtani, amelynek a döntésével a tanuló, a szülő nem ért egyet. Ha a kérelemben több iskolai döntés megváltoztatását kéri, a döntések felülvizsgálatának sorrendjét is meg kell jelölni. Ha a sorrend feltüntetését elmulasztják, a sorrendet a jelentkezési lapon feltüntetett iskolák sorrendje határozza meg.

(4) Ha a sorrendben előrébb álló iskola fenntartója az eljárást megindító kérelemben foglaltaknak helyt ad, az iratokat nem kell továbbítania. Ha az iskola fenntartója az eljárást megindító kérelemben foglaltakat elutasítja, az iratokat a sorrendben következő iskola fenntartójának kell megküldenie.

(5) Az eljárást megindító kérelmeket az általános felvételi eljárásban oly módon kell elbírálni, hogy a jogorvoslati eljárás 1998. május 11-ig befejeződjék. Ha a tanköteles korú tanulót egyik iskola sem vette fel, annak az iskolának az igazgatója, amellyel a tanuló tanulói jogviszonyban áll, értesíti a tanuló állandó lakóhelye szerint illetékes települési önkormányzat jegyzőjét, valamint a megyei, fővárosi önkormányzat főjegyzőjét, kérve, hogy a közoktatási törvény 87. §-a (1) bekezdésének d) pontja, illetve 91. §-ának b) pontja alapján nyújtsanak segítséget a tankötelezettség teljesítéséhez.

(6) Az iskolai beiratkozások időpontját - 1998. június 23. és 25. közötti időszakban - az iskola igazgatója határozza meg. Az időpontot legalább tizenöt nappal korábban nyilvánosságra kell hozni. Ha a tanulót rendkívüli felvételi eljárás keretében vették fel az iskolába, a beiratkozásának időpontját az iskola igazgatója állapítja meg.

(7) Az előző bekezdésekben és a 7. §-ban foglaltakat alkalmazni kell akkor is, ha az általános iskolai tanuló hat vagy nyolc évfolyamos gimnáziumban vagy ilyen iskola tanulója négy évfolyamos gimnáziumban kívánja folytatni tanulmányait.

(8) Az alapfokú művészetoktatási intézményekben és a kollégiumokban a beiratkozás időpontját az iskola, a kollégium igazgatója, vezetője határozza meg. A beiratkozás időpontját legalább harminc nappal korábban nyilvánosságra kell hozni.

Záró rendelkezések

9. § Ha az iskola a Nemzeti alaptanterv kiadását követően az 1997/98. tanévtől át kíván térni a 185 napos tanítási évre, a tanítási napok számát a tanítás nélküli munkanapok terhére öt munkanappal megnöveli. A hiányzó munkanapokkal a rendeletben meghatározott szorgalmi idő meghosszabbítható.

10. § Ez a rendelet 1997. szeptember 1. napján lép hatályba, egyidejűleg hatályát veszti az 1996/97. tanév rendjéről szóló 5/1996. (V. 3.) MKM rendelet.

Melléklet a 20/1997. (V. 8.) MKM rendelethez

A vizsganapok

1. A tanév végi vizsgák ideje:

a) Az érettségi, szakmai (képesítő) írásbeli vizsgák kezdő napja

- a nemzetiségi és a két tanítási nyelvű középiskolákban 1998. május 15.,

- a gimnáziumok és szakközépiskolák nappali tagozatán 1998. május 18.,

- a gimnáziumok és szakközépiskolák esti és levelező tagozatán 1998. június 2.

b) A közös írásbeli érettségi-felvételi vizsgák ideje 1998. május 25-26-27.

c) Az érettségi, szakmai (képesítő) szóbeli vizsgákat a nappali tagozaton 1998. június 8. és június 19. között, az esti, levelező tagozaton június 15. és június 26. között kell megtartani.

d) A szakmunkásképző iskolákban, a speciális szakiskolákban a szakmai vizsgák írásbeli részét 1998. május 18. napjától, a gyakorlati és a szóbeli vizsgákat május 25. napjától kell megtartani. A középiskola negyedik évfolyamát végzett másfél éves kiegészítő képzésben tanulók számára 1998. február 1. napjától kell a szakmai vizsgát folyamatosan megtartani.

e) Az egészségügyi szakiskolákban a szakmai vizsga írásbeli részét 1998. június 15. napjától kell megtartani.

f) A gépíró és gyorsíró szakiskolákban 1998. június 8., 9., 10., 11., 12. napján kell a szakmai vizsgákat megtartani. Az emelővizsga napja 1998. június 12.

2. A szeptemberi-októberi vizsgák:

a) Az érettségi, szakmai (képesítő) vizsgák írásbeli részét a középiskolák nappali, esti és levelező tagozatán, osztályán 1997. szeptember 29. napjától, szóbeli részét pedig október hónapban kell megtartani.

b) A gépíró és gyorsíró szakiskolákban 1997. október 10. napján kell vizsgát tenni.

3. Az érettségi, szakmai (képesítő) vizsga írásbeli részének tantárgyankénti sorrendje:

Gimnázium nappali tagozat

Nemzetiségi nyelv és irodalom, a két tanítási nyelvű középiskolák célnyelve 1997. szeptember 26. de. 1998. május 15. de.

Magyar nyelv és irodalom 1997. szeptember 29. de. 1998. május 18. de.

Matematika 1997. szeptember 30. de. 1998. május 19. de.

Német nyelv 1997. október 1. de. 1998. május 20. de.

Olasz nyelv 1997. október 1. du. 1998. május 20. du.

Rajz és műalkotások elemzése 1997. október 2. de. 1998. május 21. de.

Fizika 1997. október 2. de. 1998. május 21. de.

Kémia 1997. október 2. de. 1998. május 21. de.

Spanyol nyelv 1997. október 2. du. 1998. május 21. du.

Orosz nyelv 1997. október 3. de. 1998. május 22. de.

Latin nyelv 1997. október 3. du. 1998. május 22. du.

Angol nyelv 1997. október 6. de. 1998. május 27. de.

Francia nyelv 1997. október 7. du. 1998. május 28. de.

A felsoroltakon kívül minden más idegen nyelv 1997. október 7. de. 1998. május 28. du.

Fakultatív gyakorlati záróvizsga 1997. október 8. de.

Fakultatív gépírás és gyorsírás szakmai minősítő vizsgája 1997. október 8. du.

Gépírás, gyorsírás, gép- és gyorsírás, záróvizsga (javító) 1997. október 10. de.

A vizsgák délelőtt 8 órakor, délután pedig 14 órakor kezdődnek.

Gimnázium esti, levelező tagozat

Magyar nyelv és irodalom 1997. szeptember 29. du. 1998. június 2. du.

Matematika 1997. szeptember 30. du. 1998. június 3. du.

Fizika 1997. október 1. du. 1998. június 4. du.

Kémia 1997. október 2. du. 1997. június 5. du.

Idegen nyelv 1997. október 3. du. 1998. június 8. du.

Rajz és műalkotások elemzése 1997. október 6. du. 1998. június 9. du.

A vizsgák délután 14 órakor kezdődnek.

A dolgozók gimnáziumában azok a tanulók vizsgázhatnak e napon idegen nyelvből, akik iskolai keretben, óraterv szerint tanulták a nyelvet.

A dolgozók gimnáziumában idegen nyelvből egyedi elbírálás alapján érettségizők a nappali tagozatra előírt időpontban tehetnek írásbeli vizsgát.

[Lásd a Gimnáziumi Érettségi Vizsgaszabályzat I. fejezet 3. § (5) pontját.]

Szakközépiskola

4. Az Országos Képzési Jegyzékről szóló - módosított - 7/1993. (XII. 30.) MüM rendelet szerint folyó iskolarendszerű szakmai képzés szakmai írásbeli vizsganapjai

- 1998. február 16-17-18.

- 1998. június 2-3-4-5-6.

- 1998. október 12-13-14.

5. A Honvédelmi Minisztérium illetékességi körébe tartozó, a 7/1993. (XII. 30.) MüM rendelet szerint folyó iskolarendszerű szakképzések írásbeli vizsgaidőpontja június 15.

6. A Belügyminisztérium irányítása alá tartozó, a 7/1993. (XII. 30.) MüM rendelet szerint folyó iskolarendszerű határrendész szakképesítés írásbeli vizsgaidőpontja május 27.

7. A 4. és 5. pontban meghatározott időponttól eltérő írásbeli vizsgaidőpontot állapíthat meg a szakképesítés szerint érdekelt minisztérium, ha a képzés kísérleti, egyedi engedély alapján folyik.

Megjegyzés:

1. A szakközépiskolák szakmai elméleti írásbeli tantárgyai vizsganapjainak tételes felsorolását a szakközépiskolai érettségi-képesítő vizsgaszabályzat függeléke tartalmazza.

2. A dolgozók egy-, illetve kétéves technikusképző tagozatán végzők számára a szakmai elmélet írásbeli képesítő időpontjai megegyeznek a műszaki szakközépiskolák nappali tagozata 1/13. (V.) évfolyamára előírt vizsgaidőpontokkal.