Tippek

Tartalomjegyzék nézet

Bármelyik címsorra duplán kattintva megjelenítheti a dokumentum tartalomjegyzékét.

Visszaváltás: ugyanúgy dupla kattintással.

Bővebben

Link jogszabályhelyre

§-ra, bekezdésre, pontra, alpontra mutató linket hozhat létre.

Bővebben

BH-kban bírónévre, ügytárgyra

keresés: a BH-k címébe ezt az adatot is beleírjuk. Bővebben

100/1997. (VI. 13.) Korm. rendelet

az érettségi vizsga vizsgaszabályzatának kiadásáról[1]

Egyes veszélyhelyzeti III./járványügyi normák:

2022. évi V. törvény (különösen: 14-15. §)

36/2022. (II. 11.) Korm. rendelet (különösen: 1. § (5) bekezdés)

167/2021. (IV. 9.) Korm. rendelet (különösen: 1. §)

Egyes veszélyhelyzeti II./járványügyi normák:

284/2020. (VI. 17.) Korm. rendelet (különösen: 14. §)

Egyes veszélyhelyzeti I. normák:

119/2020. (IV. 16.) Korm. rendelet (különösen: 1. §)

A Kormány a közoktatásról szóló - többször módosított - 1993. évi LXXIX. törvény (a továbbiakban: közoktatásról szóló törvény) 94. §-a (3) bekezdésének c) pontjában kapott felhatalmazás alapján a következőket rendeli el:

Általános rendelkezések

1. §[2] E rendeletben foglaltakat kell alkalmazni a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény (a továbbiakban: Nkt.) 6. §-a alapján szervezett középiskolai érettségi vizsgák előkészítésére, megszervezésére, lebonyolítására, az érettségi vizsgára történő jelentkezésre, a vizsgázók teljesítményének értékelésére, az érettségi vizsgával összefüggő ügyviteli tevékenységre (a továbbiakban e rendelet: vizsgaszabályzat).

2. §[3] Az érettségi vizsga központi vizsgakövetelményeit a 3. számú melléklet szerinti általános követelmények, valamint az Nkt. 6. § (1a) bekezdése szerint kiadott részletes vizsgakövetelmények alkotják. A központi vizsgakövetelmények kiadása előtt - a nemzetiségeket érintő kérdések tekintetében - be kell szerezni az országos nemzetiségi önkormányzat véleményét.

2/A. §[4] (1) A vizsgarészek a következők lehetnek: szóbeli, írásbeli, gyakorlati.

(2) Az emelt szintű élő idegen nyelv érettségi vizsga vizsgarészei a következők:

a) írásbeli vizsga I. - olvasott szöveg értése,

b) írásbeli vizsga II. - nyelvhelyesség,

c) írásbeli vizsga III. - hallott szöveg értése,

d) írásbeli vizsga IV. - íráskészség,

e) szóbeli vizsga - beszédkészség.

3. § Az érettségi vizsga célja annak megállapítása, hogy a vizsgázó

a) rendelkezik-e az általános műveltség alapjaival és olyan képességekkel, amelyek alkalmassá teszik az önművelésre;

b) szert tett-e megfelelő tárgyi tudásra, gondolkodási és tájékozódási képességre, képes-e ismereteinek rendszerezésére és gyakorlati alkalmazására;

c) felkészült-e a felsőoktatási intézményekben folyó tanulmányok megkezdésére.

4. § (1) Az érettségi vizsga egyes vizsgatárgyaiból középszinten vagy emelt szinten tehető érettségi vizsga.

(2)[5] A gimnázium, a szakgimnázium és a technikum (a továbbiakban együtt: középiskola) a közismereti oktatás két befejező évfolyamán a kötelező vizsgatárgyból biztosítja, hogy a tanuló - választása szerint - mind a középszintű, mind az emelt szintű érettségi vizsgára fel tudjon készülni. A szakgimnázium és a technikum az érettségi vizsgára felkészítő két évfolyamos képzésekben a kötelező közismereti vizsgatárgyból biztosítja, hogy a tanuló a középszintű érettségi vizsgára fel tudjon készülni.

(2a)[6] A szakgimnázium biztosítja, hogy a tanuló

a) képzési ágazatának megfelelő ágazati,

b)[7] ágazaton belüli specializáció

szakmai vizsgatárgya érettségi vizsgájára fel tudjon készülni.

(3)[8] A gimnázium legalább két, a szakgimnázium és a technikum - az érettségi vizsgára felkészítő két évfolyamos képzések kivételével - a kötelező érettségi vizsgatárgyakon kívül egy vizsgatárgyból a helyi tantervében, oktatási programjában (a továbbiakban együtt: helyi tanterv) meghatározottak szerint lehetővé teszi az emelt szintű érettségi vizsgára történő felkészülést. E döntéséhez kikéri az iskolai diákönkormányzat véleményét. Az emelt szintre történő felkészítés mellett a kötelező érettségi vizsgatárgyakon kívül gimnáziumban legalább három, szakgimnáziumban és technikumban legalább kettő vizsgatárgyból a helyi tantervben meghatározottak szerint lehetővé kell tenni a középszintű vizsgára történő felkészülést. A (2) és (3) bekezdés alkalmazásában az idegen nyelv vizsgatárgyak egy vizsgatárgynak minősülnek.

(4) A középiskolák az emelt szintű érettségi vizsgára történő felkészítés feladatait egymás közötti megállapodás alapján közösen is megoldhatják.

5. §[9] (1)[10] Tanulói igény esetén a középiskola köteles megszervezni a középszintű érettségi vizsgát minden olyan vizsgatárgyból, amely a helyi tantervében szerepel.

(2)[11] Tanulói igény esetén a tanulói jogviszony fennállása alatt a középiskola köteles fogadni az emelt szintű érettségi vizsgára történő jelentkezést minden olyan vizsgatárgyból, amelyből a tanuló jogosult érettségi vizsgát tenni.

5/A. §[12] Bibliaismeret - Hit Gyülekezete, bibliaismeret - baptista hittan, valamint a hittan és nemzetiségi népismeret vizsgatárgyakból akkor tehető emelt szintű érettségi vizsga, ha az érintett egyház vagy nemzetiségi önkormányzat, a célnyelvi civilizáció vizsgatárgy vonatkozásában a Kétnyelvű Iskoláért Egyesület erre irányuló kezdeményezése alapján a köznevelésért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter) az emelt szintű érettségi vizsga részletes követelményeit közzéteszi, és engedélyezi az emelt szintű érettségi vizsga megszervezését. A miniszter a vizsgatárgy részletes emelt szintű követelményeit a vizsgára való jelentkezést megelőző legalább két évvel közzéteszi.

Az érettségi vizsga részei és vizsgatárgyai[13]

6. §[14] (1) A vizsgázó - függetlenül attól, hogy a középiskolában milyen szintű vizsgára készült fel - dönt abban a kérdésben, hogy középszinten vagy emelt szinten tesz érettségi vizsgát az egyes vizsgatárgyakból.

(2) Azokból a vizsgatárgyakból, amelyekből a vizsgázó a vizsgaszabályzatban foglaltak alapján érettségi vizsgát tehet, a vizsgatárgy választásának joga nem korlátozott. A vizsgatárgy választásának jogával a vizsgaidőszak rendjéhez, ezen belül a kitűzött vizsganapokhoz igazodva lehet élni.

(3)[15]

(4) Ha a középiskola központi vizsgakövetelményekre épülő vizsgatárgyból érettségi vizsgára történő felkészítést kíván biztosítani, akkor a felkészítésre a helyi tantervében középszintű érettségi vizsgára történő felkészítés esetén legalább százharmincnyolc órát, emelt szintű érettségi vizsgára történő felkészítés esetén pedig legalább kettőszázhetvenhat órát kell biztosítania.

(5) A magyar nyelv és irodalom vizsgatárgy helyett magyar mint idegen nyelv vizsgatárgyból érettségi vizsgát az tehet, aki

a) nem magyar állampolgár, vagy

b) a középiskolai tanulmányai befejezését megelőző négy tanév közül legalább hármat nem a magyar köznevelési rendszerben végzett.

(6) Magyar mint idegen nyelv vizsgatárgyból kizárólag középszintű érettségi vizsgát lehet tenni.

(7)[16] Ha a vizsgázót - az Nkt. 56. § (1) bekezdése vagy a szakképzésről szóló 2019. évi LXXX. törvény 60. § (2) bekezdése alapján a kötelező és a kötelezően választandó érettségi vizsgatárgynak megfelelő tantárgyból középiskolában - mentesítették az érdemjegyekkel és osztályzatokkal történő értékelés, minősítés alól, akkor az adott tantárgy helyett a vizsgázó egy másik, általa választott vizsgatárgyból tehet érettségi vizsgát. A vizsgázó részére - a szakértői bizottság szakvéleménye alapján - kérelmére engedélyezni kell az írásbeli beszámoló szóbeli beszámolóval vagy a szóbeli beszámoló írásbeli beszámolóval történő felváltását, és biztosítani kell a hosszabb felkészülési időt.

7. § (1)[17]

(2)[18]

(3)[19]

(4)[20]

(5)[21]

(6)[22]

(7)[23]

(8)[24]

(9)[25]

8. §[26]

AZ ÉRETTSÉGI VIZSGA ELŐKÉSZÍTÉSE

Az érettségi vizsga fajtái, a vizsgaidőszakok

9. § (1)[27] Az érettségi vizsga lehet

a) rendes,

b) előrehozott,

c) kiegészítő,

d) szintemelő,

e) pótló,

f) javító,

g) ismétlő

érettségi vizsga. Egyes vizsgatárgyakból - a szintemelő vizsga kivételével - középszinten vagy emelt szinten lehet érettségi vizsgát tenni. Szintemelő vizsga csak emelt szinten tehető.

(2) Rendes érettségi vizsga a középiskolai tanulmányok követelményeinek teljesítése után, a tanulói jogviszony fennállása alatt vagy megszűnését követően első alkalommal tett érettségi vizsga.

(3)[28] Előrehozott érettségi vizsga a tanulói jogviszony fennállása alatt, az érettségi bizonyítvány megszerzése előtt egyes érettségi vizsgatárgyból első alkalommal letett érettségi vizsga, amely letehető

a)[29] a 12. § (1) bekezdésében meghatározott idegen nyelvekből a középiskolai tanulmányok befejező tanévét megelőző második tanév május-júniusi vizsgaidőszakában, valamint az azt követő vizsgaidőszakokban, továbbá

b)[30] olyan érettségi vizsgatárgyból, amelyeknél a tanuló számára az adott vizsgatárgy vizsgájára való jelentkezés feltételeinek teljesítéséhez szükséges tantárgy, tantárgyak tanítása a középiskola helyi tanterve szerint a középiskolai tanulmányok befejező tanévét megelőző tanévek valamelyikében lezárul, először a középiskolai tanulmányok befejező tanévét megelőző második tanév május-júniusi vizsgaidőszakában, valamint az azt követő vizsgaidőszakokban.

(3a)[31] Előrehozott érettségi vizsga a 12. § (15) és (16) bekezdésében meghatározott vizsga is.

(4)[32] Kiegészítő érettségi vizsga a sikeresen befejezett érettségi vizsga után az érettségi bizonyítványban nem szereplő egyes vizsgatárgyból tett vizsga.

(5)[33]

(6)[34] Szintemelő érettségi vizsga egyes vizsgatárgyból a középszinten sikeresen befejezett érettségi vizsgának az emelt szintű érettségi vizsgán első alkalommal történő megismétlése.

(7)[35] Pótló érettségi vizsga a vizsgázónak fel nem róható okból meg sem kezdett, vagy megkezdett, de be nem fejezett rendes, előrehozott, kiegészítő, szintemelő, ismétlő, javító érettségi vizsga folytatása.

(8)[36] Javító érettségi vizsga a vizsgázónak felróható okból meg sem kezdett, vagy megkezdett, de be nem fejezett, illetve a megkezdett, de tanulmányi követelmények nem teljesítése miatt sikertelen

a) rendes,

b) előrehozott,

c) pótló és

d) az érettségi bizonyítvány megszerzése előtti szintemelő érettségi vizsga megismétlése.

(9)[37] Ismétlő érettségi vizsga az érettségi bizonyítvány kiadása után egyes vizsgatárgyból a korábban sikeresen letett érettségi vizsga azonos szinten, illetve az emelt szintű vizsga középszinten történő megismétlése. Az érettségi bizonyítvány kiadása után letett kiegészítő, szintemelő, ismétlő érettségi vizsga eredménye alapján a kiállított érettségi bizonyítvány nem változtatható meg [a továbbiakban az (1)-(9) bekezdésben szabályozott vizsgák együtt: érettségi vizsga].

(10)[38] Az érettségi vizsga megszervezésével, lebonyolításával kapcsolatos kötelező nyomtatványok felsorolását, az alkalmazható záradékokat a szabályzat 1. számú melléklete tartalmazza. A nyomtatványokat a vizsgabizottságot működtető intézmény szerzi be vagy állítja elő az oktatási nyilvántartásról szóló 2018. évi LXXXIX. törvény 1. melléklet IV. fejezetében meghatározott adattartalom alapján az Oktatási Hivatal (a továbbiakban: Hivatal) által működtetett informatikai rendszer (a továbbiakban: a kétszintű érettségi vizsga adminisztrációs rendszere) segítségével.

10. § (1) Érettségi vizsgát állami vizsgabizottság (a továbbiakban: vizsgabizottság) előtt lehet letenni.

(2)[39] A vizsgabizottság működtetéséről az érettségi vizsgát szervező középiskola, vagy a köznevelési feladatkörében eljáró fővárosi és vármegyei kormányhivatal (a továbbiakban: kormányhivatal) gondoskodik (a továbbiakban: vizsgabizottságot működtető intézmény).

(3)[40] A vizsgabizottság elnevezésében, körbélyegzőjén fel kell tüntetni a vizsgabizottságot működtető intézmény nevét.

(4)[41] A vizsgaszabályzatban az igazgató számára meghatározott feladatokat és hatásköröket a középiskola vagy a többcélú intézmény vezetője, a kormányhivatal által működtetett vizsgabizottság esetén a köznevelési feladatok ellátásáért felelős szervezeti egység vezetője (a továbbiakban együtt: igazgató) látja el.

11. § (1) Érettségi vizsgát az érettségi vizsga vizsgaidőszakában (a továbbiakban: vizsgaidőszak) lehet szervezni.

(2)[42] A vizsgaidőszakok - a vizsga szintjétől függetlenül - a következők:

a)[43] május-június hónapi valamennyi középiskola és a Hivatal, valamint a kormányhivatal részére a rendes, az előrehozott, a kiegészítő, a szintemelő, az ismétlő, a pótló és a javító érettségi vizsgák megszervezésére,

b)[44] október-november hónapi a Hivatal, valamint a kormányhivatal és a kijelölt középiskolák részére a rendes, az előrehozott, a kiegészítő, a szintemelő, az ismétlő, a pótló és a javító érettségi vizsgák megszervezésére.

c)[45]

(3)[46] Pótló vizsgát, ha a vizsgaszervezés megoldható, a folyamatban lévő érettségi vizsga vizsgaidőszakában vagy azt követő másik vizsgaidőszakban, javítóvizsgát csak a folyamatban lévő érettségi vizsgát követő másik vizsgaidőszakban lehet tenni.

(4)[47] Október-novemberi vizsgaidőszakban abban a középiskolában lehet érettségi vizsgát tartani, amelyiket a kormányhivatal - a fenntartó képviselőjével egyetértésben - arra kijelöl. A középiskolák kijelölésénél biztosítani kell a nemzetiségi nyelven való vizsgázás lehetőségét.

(5) A vizsgaidőszakok első és utolsó napját, ezen belül a szóbeli vizsgák megszervezéséhez rendelkezésre álló időszakot, valamint az írásbeli vizsgák vizsganapjait a tanév rendjéről szóló rendelet határozza meg.

(6)[48] A középszintű szóbeli vizsgák napjait - az (5) bekezdésben meghatározott időszakon belül - az igazgató a kormányhivatal egyetértésével, a kormányhivatal által működtetett vizsgabizottság esetén a Hivatal egyetértésével állapítja meg. Az emelt szintű szóbeli vizsgák napjait a Hivatal egyetértésével a kormányhivatal állapítja meg.

(7)[49] A középszintű szóbeli vizsgák napját az igazgató bejelenti a középiskola fenntartójának, továbbá ha az érettségit nemzetiségi oktatásban szervezik meg és a középiskola fenntartója nem nemzetiségi önkormányzat, az intézmény székhelye szerint illetékes - fenntartótól függően települési, vagy területi - nemzetiségi önkormányzatnak és az országos nemzetiségi önkormányzatnak.

(8)[50] Az emelt szintű érettségi vizsgákat a Hivatal készíti elő, és a Hivatal szakmai irányításával a kormányhivatal szervezi meg.

(9)[51]

Jelentkezés az érettségi vizsgára

12. §[52] (1)[53] Érettségi vizsga a tanulói jogviszony keretében, az érettségi bizonyítvány megszerzése előtt abból a vizsgatárgyból tehető, amelynek a helyi tantervben a jelentkező számára az adott tantárgyra vonatkozóan meghatározott követelményeit az érettségi vizsgára jelentkező teljesítette, tudását osztályzattal értékelték, és ezt bizonyítvánnyal igazolni tudja. Ha a tanuló olyan vizsgatárgyból kíván érettségi vizsgát tenni, amelyből középiskolájának helyi tanterve szerint nem tehet érettségi vizsgát, e vizsgatárgy esetében a jelentkezési feltételt vendégtanulói jogviszonyban, másik középiskolában teljesítheti. Az érettségi bizonyítvány megszerzése utáni, továbbá a középiskolai tanulmányok sikeres befejezését követően, tanulói jogviszonyon kívül tett érettségi vizsgán bármely vizsgatárgyból, az előzetes tanulmányok vizsgálata nélkül - idegen nyelv esetén a magyar köznevelési rendszer középiskoláiban tanított nyelvekből - tehető érettségi vizsga. A tanulói jogviszonyon kívül, a középiskolai tanulmányok sikeres befejezése nélkül érettségi vizsga nem tehető.

(2) Az érettségi vizsgára jelentkező - függetlenül attól, hogy milyen szintű érettségi vizsgára készült fel a középiskolában - szabadon választhatja meg a vizsga szintjét. A jelentkező a vizsga szintjét a pótló- és javítóvizsgára történő jelentkezéskor megváltoztathatja. Egy vizsgaidőszakban egy vizsgatárgyból csak egy szinten lehet érettségi vizsgát tenni.

(3) Az érettségi vizsgára történő jelentkezést a vizsgabizottságot működtető intézménybe lehet benyújtani.

(4)[54] Érettségi vizsgára lehet jelentkezni

a)[55] tanulói jogviszony fennállása alatt, az érettségi bizonyítvány megszerzése előtt abban a középiskolában, szakképzési centrumban, amellyel a tanulói jogviszony fennáll, vagy, ha az nem szervez érettségi vizsgát, a kijelölt középiskolában, szakképzési centrumban,

b)[56] tanulói jogviszony fennállása alatt, az érettségi bizonyítvány megszerzése után abban a középiskolában, szakképzési centrumban, amellyel a tanulói jogviszony fennáll, vagy, ha az nem szervez érettségi vizsgát, a kijelölt középiskolában, szakképzési centrumban vagy a kormányhivatalban,

c) a tanulói jogviszony megszűnését követően bármelyik, az adott vizsgatárgyból vizsgát szervező, vizsgabizottságot működtető intézményben.

(5)[57] A sikertelen előrehozott érettségi vizsgát vagy a középiskolai tanulmányok teljes befejezését megelőzően tett szintemelő érettségi vizsgát követően az adott vizsgatárgyból

a) javító vizsgára legkorábban a rendes érettségi vizsga vizsgaidőszakában,

b) pótló vizsgára bármelyik vizsgaidőszakban

lehet jelentkezni.

(5a)[58] A tanulói jogviszony megszűnése után

a) rendes, kiegészítő, szintemelő, ismétlő érettségi vizsgára,

b) a rendes, kiegészítő, szintemelő, ismétlő érettségi vizsgát követően pótló vizsgára,

c) a rendes, a pótló érettségi vizsgát követően javítóvizsgára

bármelyik vizsgaidőszakban lehet jelentkezni.

(5b)[59] Az érettségi vizsgát az adott vizsgaidőszakban hatályos vizsgakövetelmények szerint kell letenni.

(6) Az érettségi vizsgára történő jelentkezés az e célra szolgáló jelentkezési lappal történhet. A jelentkezési lapot

a)[60]

b)[61] május-júniusi vizsgaidőszak esetén február 15-ig,

c)[62] október-novemberi vizsgaidőszak esetén szeptember 5-ig

lehet benyújtani a vizsgabizottságot működtető intézmény igazgatójához. A jelentkezési határidő elmulasztása esetén igazolási kérelmet a jelentkezési határidő utolsó napjától számított nyolc napon belül lehet előterjeszteni. Az igazolási kérelem benyújtási határideje jogvesztő. A jelentkezési lapon a kötelező vizsgatárgyak mellett fel kell tüntetni a kötelezően és a szabadon választható vizsgatárgyakat, a vizsga szintjét, valamint a vizsga e rendelet 9. §-ának (1) bekezdése szerinti fajtáját. A vizsgára jelentkezőnek fel kell tüntetnie azt is, ha a vizsgatárgyból nemzetiségi nyelven vagy célnyelven kíván vizsgázni, illetve élni kíván a 6. § (7) bekezdésében meghatározott jogával. Ha a jelentkező még nem rendelkezik érettségi vizsgabizonyítvánnyal, jelentkezési lapján fel kell tüntetnie korábban teljesített érettségi vizsgáit.[63]

(6a)[64] A vizsgára jelentkező a szakközépiskolában az érettségi vizsgára felkészítő évfolyamokat követő érettségi vizsgára való jelentkezéskor nyilatkozik arról, hogy kötelezően választandó vizsgatárgyból kíván-e érettségi vizsgát tenni. Ezt a nyilatkozatát az adott vizsgaidőszakban nem változtathatja meg.

(6b)[65] A vizsgázó, ha rendes érettségi vizsgáját középiskolai tanulmányainak teljes befejezése után, tanulói jogviszonyon kívül teszi, és iskolai rendszerű nevelésben-oktatásban szerzett, államilag elismert szakképesítéssel rendelkezik, a vizsgára való jelentkezéskor igazolja, hogy rendelkezik az Nkt. 6. § (2a) bekezdése szerinti iskolai rendszerű nevelésben-oktatásban szerzett, államilag elismert szakképesítéssel, és nyilatkozik arról, hogy kötelezően választandó vizsgatárgyból kíván-e érettségi vizsgát tenni. Ezt a nyilatkozatát az adott vizsgaidőszakban nem változtathatja meg.

(7)[66] A jelentkezési lapot személyesen vagy meghatalmazott útján kell benyújtani. Amennyiben a tanuló nem abban a középiskolában jelentkezik érettségi vizsgára, amellyel tanulói jogviszonyban áll, igazolnia kell, hogy az adott vizsgatárgy helyi tantervben meghatározott követelményeit a vizsgára jelentkező teljesítette, tudását osztályzattal értékelték, és ezt bizonyítvánnyal igazolni is tudja, előrehozott vizsgára való jelentkezés esetén emellett igazolnia kell a 9. § (3) bekezdésében szabályozott feltételeknek való megfelelést is. Az igazolást annak a középiskolának a vezetője állítja ki, amellyel a tanuló tanulói jogviszonyban áll. A kiegészítő és az ismétlő, valamint a tanulói jogviszony megszűnése után a szintemelő vizsgára történő jelentkezéskor be kell mutatni az érettségi bizonyítványt, tanúsítványt. A tanulói jogviszony megszűnése után - a jelentkezési lap benyújtásakor - a jelentkezőnek igazolnia kell a személyazonosságát, továbbá be kell mutatnia a középiskolai bizonyítványát és az iskola vagy annak jogutódja által az egyes tantárgyakra, tantárgyrészekre vonatkozó mentesítésről szóló igazolást. A pótló-, javítóvizsgára, valamint a tanulói jogviszony fennállása alatt a szintemelő vizsgára történő jelentkezéskor a jelentkezési laphoz csatolni kell az érettségi törzslapkivonatát is. Abban az esetben, ha az érettségi vizsga az Nkt. 94. § (4) bekezdés p) pontja alapján kiadott kormányrendeletben foglaltak szerint nem ingyenes, a jelentkezési laphoz csatolni kell a vizsgabizottságot működtető intézmény, az emelt szintű vizsgák, valamint a kormányhivatalnál történő jelentkezés esetén a Hivatal számlájára befizetett térítési díj, tandíj, vizsgáztatási díj befizetését igazoló okiratot vagy annak másolatát.

(8)[67] A jelentkezési lapot a kormányhivatalhoz személyesen, postai úton tértivevényes küldeményben vagy írásbelinek minősülő elektronikus kapcsolattartás útján is be lehet nyújtani. A kormányhivatalhoz postai úton benyújtott jelentkezésnek magyarországi lakcímet, ennek hiányában magyarországi értesítési címet kell tartalmaznia. A jelentkezési laphoz a mellékleteket - a személyi igazolvány kivételével - másolatban csatolni kell. Ha a szükséges mellékleteket a jelentkezési laphoz nem csatolják, a kormányhivatal felhívásának kézhezvételétől számított öt munkanapon belül a hiányt pótolni kell. A hiánypótlás elmulasztása esetén a jelentkezés érvénytelen.

(9)[68] A vizsgára való jelentkezés elfogadásáról az igazgató dönt. A jelentkezés elutasításáról - a döntés indokának megjelölésével - az igazgató döntést hoz. A kormányhivatalban benyújtott érettségi vizsgára történő jelentkezés esetén a kormányhivatal által hozott döntés vonatkozásában másodfokon a Hivatal jár el. Az igazgató által elfogadott jelentkezést a jelentkezési határidő lejárta után - ha e rendelet másként nem rendelkezik - visszavonni, illetve megváltoztatni nem lehet. A jelentkezés elfogadásakor dönteni kell a 6. § (7) bekezdésében meghatározottak alapján benyújtott kérelemről is. A döntést határozatba kell foglalni. Az emelt szintű vizsgára vonatkozó döntés határozatát a (11) bekezdés szerinti határidővel meg kell küldeni a kormányhivatalnak. Ha a tanulói jogviszony megszűnése után következik be olyan állapot, amely alapján az Nkt. 4. § 25. pontjában felsorolt sajátos nevelési igény megállapításának lenne helye, az e bekezdésben és a (6)-(7) bekezdésében foglaltakat azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a fogyatékosság fennállását külön jogszabályban meghatározott szakértői bizottság szakértői véleményével kell bizonyítani.

(10)[69] A jelentkezési határidő lejártát követően az igazgató összesítő jelentést készít az érettségi vizsgára jelentkezőkről. Az összesítő jelentésben a 9. § (1) bekezdése szerinti vizsgafajtánként fel kell tüntetni a vizsgára jelentkezők számát, vizsgatárgyankénti megoszlását, a választott vizsgaszintet, vizsgarészeket, a nemzetiségi nyelven, a célnyelven vizsgázókat, a 6. § (7) bekezdésében foglaltak alkalmazásával vizsgázókat.

(11)[70] Az összesítő jelentést

a)[71] május-júniusi vizsgaidőszak esetén március 1-ig,

b)[72] október-novemberi vizsgaidőszak esetén szeptember 10-ig

a kétszintű érettségi vizsga adminisztrációs rendszerében elektronikusan meg kell küldeni a Hivatalnak, továbbá elektronikus úton tájékoztatás céljából a középiskola fenntartójának.[73]

(12)[74] Az összesítő jelentés alapján

a) a kormányhivatal, illetve a Hivatal - a szabályzatban foglaltak szerint - megbízza a vizsgabizottság elnökét, illetve, ha a vizsgatárgyból az érettségi vizsgát emelt szinten szervezik meg, a Hivatal előkészíti, a kormányhivatal megszervezi az emelt szintű érettségi vizsgát,

b) a Hivatal a központi vizsgakövetelményekre épülő vizsgatárgyak esetében elkészíti, és - a szabályzatban foglaltak szerint - megküldi a középszintű érettségihez az írásbeli vizsga feladatlapjait, valamint közzéteszi a feladatlapok javításához, értékeléséhez a javítási és értékelési útmutatót (a továbbiakban: útmutató).

(13)[75]

(14)[76] Ha a jelentkező az adott vizsgatárgyból az érettségi vizsgát azért nem kezdheti meg, mert nem teljesítette a vizsgára bocsátás feltételeit, a jelentkezését törölni kell. A törlésről az igazgató határozatot hoz.

(15)[77] Ha a tanuló a középiskola utolsó évfolyamán nem tudta befejezni a tanulmányait, az adott vizsgaidőszakban rendes és javító érettségi vizsgát nem tehet. A tanuló kérelmére a rendes érettségi vizsgajelentkezéseit előrehozott érettségi vizsgajelentkezésre kell változtatni bármely érettségi vizsgatárgyból, amelyből jogosult érettségi vizsgát tenni. Azokat a vizsgajelentkezéseket, amelyekre a tanuló nem jogosult, az igazgató törli.

(15a)[78] Ha a tanuló a középiskola elvégzését követő érettségi vizsgaidőszakban az írásbeli érettségi vizsgaidőszak kezdetéig nem rendelkezik az Nkt. 6. § (4) bekezdésében a közösségi szolgálat teljesítésére meghatározott feltétellel, érettségi vizsgáit nem kezdheti meg, az adott vizsgaidőszakra vonatkozó összes érettségi jelentkezését az igazgató törli.

(16)[79] Előrehozott érettségi vizsgára kormányhivatalnál jelentkezhet bármely érettségi vizsgatárgyból az a vizsgázó, aki a kérelem benyújtásának időpontjában külföldi vagy külföldi rendszerű középiskola utolsó évfolyamán folytatja tanulmányait. A vizsgára bocsátáskor nem kell vizsgálni az (1) bekezdésben meghatározott feltételek meglétét, azonban a sikeres érettségi vizsgáról kiállított tanúsítvány csak a középiskolai végzettséget tanúsító okirattal együtt alkalmazható.

Az érettségi vizsga vizsgabizottsága

13. § (1)[80] Az érettségi vizsga vizsgabizottságának elnökét - az Országos vizsgaelnöki névjegyzékben szereplők közül - a kormányhivatal, a kormányhivatal által működtetett vizsgabizottság esetén a Hivatal bízza meg.

(2)[81] A vizsgabizottság munkáját az írásbeli vizsgán felügyelő tanár segíti. Nem lehet felügyelő tanár az, aki az adott vizsgatárgy oktatására jogosító végzettséggel, szakképzettséggel rendelkezik.

(3)[82] Az írásbeli feladatok javítására - vizsgatárgyanként - szaktanárt, a szóbeli vizsgáztatásra - vizsgatárgyanként - kérdező tanárt (a továbbiakban együtt: vizsgáztató tanár) kell kijelölni. Vizsgáztató tanár az lehet, aki a kormányrendeletben meghatározottak alapján a vizsgatárgyat - a szakmai érettségi vizsgatárgy esetében a szakmai érettségi vizsgatárgy követelményeire vagy annak valamely részére felkészítő tantárgyat - a középiskolában taníthatja. A vizsgáztató tanári feladatokat - ha az igazgató eltérően nem rendelkezik - azonos személy látja el. A vizsgabizottság tagjai az elnök és a vizsgáztató tanárok.

(4)[83]

(5)[84] A vizsgabizottság tagja nem működhet közre a Polgári Törvénykönyv szerinti közeli hozzátartozójának, továbbá bejegyzett élettársának vizsgáztatásában.

(6)[85] A vizsgabizottság ügyviteli tevékenységét a vizsgabizottság jegyzője végzi. A vizsgabizottság jegyzőjének feladatait középiskolában a nevelőtestület bármely tagja, a gazdasági vezető, az iskolatitkár vagy az iskola legalább középfokú végzettséggel rendelkező alkalmazottja láthatja el. A kormányhivatalban a vizsgabizottság jegyzőjének feladataival az bízható meg, aki legalább középiskolai végzettséggel rendelkezik. A vizsgabizottság jegyzőjének feladata különösen: vezeti az értekezletek jegyzőkönyveit, elkészíti azok mellékleteit, a vizsgázók törzslapjait, megírja az érettségi vizsga bizonyítványait, ellátja a vizsgával kapcsolatos egyéb ügyviteli teendőket, a szabályzatban foglaltak szerint aláírja a vizsga iratait. Jegyzői feladatokkal vizsgáztató tanár is megbízható, amennyiben a vizsga lebonyolítása során mindkét funkciót maradéktalanul el tudja látni. A jegyző - amennyiben nem vizsgáztató tanár - nem tagja a vizsgabizottságnak.

(7)[86] A felügyelő tanárt, a vizsgáztató tanárt és a vizsgabizottság jegyzőjét az igazgató bízza meg. Amennyiben az igazgató vizsgáztató tanár, megbízását az iskola fenntartója adja ki. Ilyen megbízás akkor adható, ha az igazgató a vizsgaszervezéssel és lebonyolítással kapcsolatos feladatait átadta helyettesének vagy más megbízottjának.

(8)[87] Az igazgatónak gondoskodnia kell arról, hogy megfelelő helyettes álljon készenlétben arra az esetre, ha a felügyelő tanárok, a vizsgáztató tanárok és a vizsgabizottság jegyzője közül bárkit helyettesíteni, pótolni kell.

(9)[88] A vizsgabizottság tagjait és a vizsgabizottság jegyzőjét, valamint a vizsgabizottság munkájában közreműködőket a vizsgabizottság döntéseinek meghozatalával kapcsolatosan titoktartási kötelezettség terheli.

14. § (1)[89] A megbízást a vizsgabizottság elnökének, a felügyelő tanároknak, a vizsgáztató tanároknak, a vizsgabizottság jegyzőjének és a helyetteseknek írásban, a tanév rendjében meghatározott első írásbeli vizsganap előtt legalább két héttel meg kell küldeni, illetve át kell adni.

(2)[90] A megbízás az erről szóló okirat átvételének napjától - a vizsga jegyzőjének kivételével - az érettségi vizsga eredményének kihirdetését követően a fellebbezés benyújtására nyitva álló határidő végéig, ha a vizsgabizottság döntése ellen fellebbezést nyújtottak be, a végleges döntésnek megfelelő intézkedés megtételét követő munkanap végéig tart. A vizsgabizottság jegyzőjének megbízása az érettségi vizsga iratainak irattárba történő elhelyezésének napján, a munkaidő lejártával szűnik meg (a továbbiakban: a vizsgabizottság működési ideje).

15. § (1) A vizsgabizottság elnöke felel az érettségi vizsga szakszerű és törvényes megtartásáért, a vizsgabizottság törvényes működéséért. A vizsgabizottság elnökének feladatai különösen:

a) meggyőződik arról, hogy a vizsgázó teljesítette-e az érettségi vizsga letételéhez előírt feltételeket, és szükség esetén kezdeményezi az érettségi vizsgáról való kizárását annak, aki nem teljesítette azokat,

b)[91] eljárást kezdeményez a kormányhivatalnál, a kormányhivatal által működtetett vizsgabizottság esetén a Hivatalnál, ha az érettségi vizsga törvényes megtartása azt szükségessé teszi,

c) vezeti a szóbeli vizsgákat és a vizsgabizottság értekezleteit,

d) átvizsgálja az érettségi vizsgával kapcsolatos iratokat, a szabályzatban foglaltak szerint aláírja a vizsga iratait.

e)[92]

(2) Az elnök feladatainak ellátásába a vizsgabizottság tagjait bevonhatja.

16. § (1) A vizsgabizottság munkáját, az érettségi vizsgát az igazgató készíti elő. Az igazgató felel az érettségi vizsga törvényes előkészítéséért, zavartalan lebonyolításáért.

(2) Az igazgató feladata különösen:

a) dönt minden olyan, az érettségi vizsga előkészítésével és lebonyolításával összefüggő ügyben, amelyet a szabályzat nem utal más jogkörébe,

b) kiadja az előírt megbízásokat, szükség esetén gondoskodik a helyettesítésről,

c)[93] gondoskodik arról, hogy a vizsgára jelentkezők, a vizsgabizottság tagjai, a vizsgabizottság jegyzője, a felügyelő tanárok megismerhessék a vizsgaszabályzatot, a vizsgaleírásokat, a vizsga lebonyolításának rendjét,

d)[94] ellenőrzi a vizsgáztatás rendjének megtartását, e feladata keretében látogatja az írásbeli és a szóbeli vizsgák helyszínét,

e) megszervezi a vizsgaeredmények kihirdetését, ellenőrzi a törzslapok és bizonyítványok egyeztetését, a szabályzatban foglaltak szerint aláírja és aláíratja a vizsga iratait,

f) minden szükséges intézkedést megtesz annak érdekében, hogy az érettségi vizsgát szabályosan, pontosan meg lehessen kezdeni, és be lehessen fejezni.

(3) Az igazgató feladatainak ellátásában közreműködhet - az igazgató megbízása alapján - az igazgató helyettese vagy más megbízottja.

(4) Az igazgató nem lehet vizsgáztató tanár abban a vizsgabizottságban, amelynek tekintetében ellátja az e §-ban meghatározott feladatokat. Amennyiben vizsgáztatói feladatot lát el, helyettesítéséről a (3) bekezdésben foglaltak szerint köteles gondoskodni.

17. § (1)[95] Az igazgató a 14. § (1) bekezdésében szabályozott megbízásnak a vizsgáztató tanárok részére történő megküldésével egyidejűleg felkéri az iskolai szülői szervezetet, az iskolai diákönkormányzatot, hogy képviselője útján kísérje figyelemmel az érettségi vizsga előkészítését, megszervezését, lebonyolítását. Ha az iskolában nemzetiségi oktatás folyik, az igazgató a felkérést megküldi az illetékes nemzetiségi önkormányzatnak is.

(2) Az (1) bekezdésben felsorolt szervezetek képviselőinek véleményét ki kell kérni az írásbeli vizsga szervezésével, a szóbeli vizsganapok kijelölésével, beosztásával, a vizsgacsoportok kialakításával összefüggő igazgatói döntések meghozatala előtt.

(3) A vizsgabizottság munkájában tanácskozási joggal részt vehetnek a fenntartó és az (1) bekezdésben felsorolt szervezetek képviselői (a továbbiakban a fenntartó képviselője és a szervezetek képviselői együtt: vizsgabizottság munkájában közreműködők).

(4)[96] A 13. § (5) és (9) bekezdésében foglaltakat a vizsgabizottság munkájában közreműködők tekintetében is alkalmazni kell.

Az emelt szintű vizsga megszervezésére vonatkozó külön rendelkezések[97]

17/A. § (1)[98] Ha a vizsgatárgyból az érettségi vizsgát emelt szinten szervezik meg:

a)[99] az írásbeli vizsga felügyelő tanárait a kormányhivatal bízza meg,

b)[100] a szóbeli vizsga - elnökből és kettő kérdező tanárból álló - tantárgyi bizottság előtt folyik, melynek tagjait a kormányhivatal bízza meg,

c)[101] a tantárgyi bizottság ügyviteli feladatait az elnök látja el.

(2)[102] A tantárgyi bizottság a vizsgabizottságtól függetlenül működik. Tagjai a vizsgabizottságnak nem tagjai. A kormányhivatal által a tantárgyi bizottság működési helyszínéül kijelölt állami vagy nemzetiségi önkormányzati fenntartású középiskola a tantárgyi bizottság működéséhez szükséges, az egyes vizsgatárgyak központi vizsgakövetelményeiben felsorolt, a vizsgabizottságot működtető intézmény által biztosítandó és a vizsgán használható segédeszközöket, valamint a vizsgák lebonyolításához szükséges összes tárgyi feltételt térítésmentesen bocsájtja a kormányhivatal rendelkezésére. A tantárgyi bizottság működéséhez szükséges további feltételeket a kormányhivatal biztosítja. A tantárgyi bizottság elnöke és tagja az lehet, aki megfelel a vizsgáztató tanárra megállapított feltételeknek.

(3)[103] A tantárgyi bizottság tekintetében a 13. § (5) és (9) bekezdésében, valamint a 14. §-ban foglaltakat kell alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy a tantárgyi bizottság elnökét és tagjait a kormányhivatal - az emelt szintű szóbeli vizsgáknak a tanév rendjéről szóló rendeletben szabályozott kezdőidőpontja előtt legalább két héttel - bízza meg.

(4)[104]

AZ ÉRETTSÉGI VIZSGA MENETE

Az írásbeli vizsga

18. §[105] (1)[106] A központi vizsgakövetelményekre épülő vizsgatárgyak írásbeli vizsgája központi feladatlapok megoldásából áll.

(2)[107] Az (1) bekezdésben meghatározott vizsgatárgyak írásbeli vizsgáztatási követelményei a központi vizsgakövetelményekre épülnek.

(3)[108] A központi vizsgakövetelményekre épülő vizsgatárgyak írásbeli központi feladatlapjait, továbbá a feladatok megoldásához szükséges segédanyagokat (a továbbiakban a feladatlap és a segédanyag együtt: feladatlap) és a javítási, értékelési útmutatókat a Hivatal készítteti el. Az Előadóművészet ágazathoz tartozó ágazaton belüli specializáció szakmai vizsgatárgyak kivételével az ágazati és az ágazaton belüli specializáció szakmai vizsgatárgyak esetén az írásbeli központi feladatlapokat és útmutatókat a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal készítteti el és adja át a Hivatalnak.

(4)[109] A központi vizsgakövetelményekre épülő vizsgatárgyakat és a vizsga részeit e szabályzat 2. számú melléklete tartalmazza.

(5)[110]

(6)[111]

(7)[112]

(8)[113]

(9)[114]

18/A. §[115] (1) A központi vizsgakövetelményekre épülő vizsgatárgyak írásbeli feladatlapjait és javítási, értékelési útmutatóit tételkészítő bizottságok készítik el. A tételkészítő bizottságokat vizsgatárgyanként kell megszervezni.

(2)[116] A tételkészítő bizottság tagjait a Hivatal, illetve a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal vezetője, elnökét a miniszter, illetve a szakképzésért felelős miniszter kéri fel.

(3)[117] A tételkészítő bizottság feladatait a Hivatal, illetve a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal vezetője határozza meg.

(4)[118] A tételkészítő bizottság az elnök irányításával működik. Az elnök felelős a feladatlapok javítási, értékelési útmutatóinak szakszerű elkészítéséért, azért, hogy azok megfeleljenek a központi vizsgakövetelményeknek, valamint azoknak a Hivatal és a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal vezetője részére történő átadásáért.

(5)[119] A feladatlapokat, valamint a javítási, értékelési útmutatókat a Hivatal vagy a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal vezetője átveszi a tételkészítő bizottság elnökétől.

(6)[120]

18/B. §[121] (1) Az egyes vizsgaidőszakokban az egyes vizsgatárgyak vizsgáihoz több feladatlapnak kell rendelkezésre állnia.

(2)[122] A Hivatal vezetője a miniszter által vezetett minisztérium vezető beosztású képviselőjének jelenlétében sorsolás útján választja ki, hogy a rendelkezésre álló feladatlapok közül melyek kerülnek felhasználásra az adott vizsgaidőszakban.

(3)[123] A Hivatal vezetője megszervezi a feladatlapok sokszorosítását, csomagolását és szállítását. Ennek keretében a feladatlapok csomagolásának megkezdésétől az írásbeli vizsgaidőszak utolsó napján, tizennégy óráig a Hivatal gondoskodik a feladatlapok csomagolása helyszínének mechanikus és elektronikus védelemmel kiegészített élőerős védelméről.

(4)[124] A Hivatal vezetője a feladatlapokat - fenntartóra tekintet nélkül, a fővárosi és vármegyei kormányhivatal járási (fővárosi kerületi) hivatala (a továbbiakban: járási hivatal) közreműködésével - átadja a vizsgabizottságot működtető intézmény megbízottjának.

(5)[125] Az igazgató az írásbeli vizsgatételeket tartalmazó feladatlapokat az adott vizsgatárgy írásbeli vizsgájának a tanév rendjéről szóló rendeletben meghatározott időpontjáig köteles elzárni oly módon, hogy ahhoz illetéktelen személy ne férhessen hozzá.

(6) A középiskolákhoz zárt, biztonságos csomagolásban érkező feladatlapok kibontása a csomagon megjelölt időpontban háromtagú, a nevelőtestület tagjaiból álló bizottság előtt történik. A felbontás helyét, időpontját, a csomag (sértetlen vagy sérült, felbontott) állapotát és a jelenlévők nevét jegyzőkönyvben rögzíteni kell.

(7)[126] A Hivatal az írásbeli érettségi vizsgák szervezéséhez szükséges információkat, a javítási, értékelési útmutatókat elektronikus úton juttatja el az iskolákhoz.

(8) Az írásbeli vizsgára vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni a gyakorlati vizsgára, amennyiben a vizsgafeladat megoldását valamilyen rögzített módon, s a vizsga befejezését követően, a szaktanár által javítható formában kell elkészíteni (pl. rajz, kottázás, műszaki rajz, festmény, számítástechnikai program). A gyakorlati vizsgán a 19. § (1) bekezdésben foglaltakat akkor kell alkalmazni, ha a vizsgatárgy központi vizsgakövetelménye eltérő rendelkezést nem állapít meg.

18/C. §[127] (1) A járási hivatalok közreműködnek az írásbeli érettségi vizsgák feladatlapjainak elosztásában, valamint átveszik a Hivataltól, illetve annak megbízottjától a zárt feladatlap-csomagokat (a továbbiakban: csomag) tartalmazó zárt küldeményeket (a továbbiakban: doboz). A járási hivatalok ezzel kapcsolatos feladatai a következők:[128]

a) a Hivatallal történt egyeztetés szerint a csomagokat tartalmazó zárt dobozok átvételének megszervezése, az átvétel dokumentálása;

b) a csomagokat tartalmazó zárt dobozok sértetlenségének ellenőrzése, dokumentálása;

c)[129] eltérés esetén jegyzőkönyv felvétele és a Hivatal, valamint a kormányhivatal egyidejű értesítése.

(2)[130] A járási hivatal feladata továbbá az egyes dobozok tartalma és a hozzájuk tartozó csomagjegyzék, valamint az egy adott vizsgaszervező intézmény számára átvett doboz, illetve dobozok tartalma és az intézmény vizsgaszervezési igénye közötti egyezőség tételes átvizsgálására irányuló ellenőrzés megszervezése az érettségit szervező intézmények számára. Ennek keretében feladata:[131]

a)[132] az intézmények értesítése az ellenőrzés helyszínéről és időpontjáról;

b)[133] a csomagokat tartalmazó zárt dobozoknak a vizsgaszervező intézmény képviselőjének jelenlétében történő felbontása és a dobozok tartalmának a csomagok felbontása nélkül történő ellenőrzése, amely tételes ellenőrzés arra irányul, hogy a dobozok az átvételi dokumentumokban jelzett csomagokat az ott megjelölt számban és tartalommal ténylegesen tartalmazzák-e;

c) az ellenőrzés megtörténtének dokumentálása;

d) a doboz visszazárása;

e)[134] eltérés és pótigények esetén jegyzőkönyv felvétele mellett a Hivatal, valamint a kormányhivatal egyidejű, haladéktalan értesítése.

A magyar nyelv és irodalom, a matematika, a történelem, az angol nyelv és a német nyelv vizsgatárgyak esetében az ellenőrzést a járási hivatal az intézmény képviselőjének a jelenléte nélkül is elvégezheti.[135]

(3)[136] A vizsgaidőszak írásbeli vizsganapjainak reggelén a járási hivatal az adott vizsgatárgy csomagjait átadja a vizsgaszervező intézmény igazgatójának vagy az általa írásban meghatalmazott személynek. Ennek keretében feladata:[137]

a) a doboz felnyitása, az átadásra kerülő csomagok átadásra történő előkészítése;

b) a vizsgatárgy csomagjainak átadása, az átadás dokumentálása;

c) a doboz visszazárása;

d)[138] rendkívüli eseményről jegyzőkönyv felvétele és a Hivatal, valamint a kormányhivatal egyidejű, haladéktalan értesítése.

(4)[139] A minősített feladatlapokat tartalmazó csomagok és a csomagokat tartalmazó dobozok őrzése, nyilvántartása és átadása a járási hivatalban a Nemzeti Biztonsági Felügyelet működésének, valamint a minősített adat kezelésének rendjéről szóló 90/2010. (III. 26.) Korm. rendeletnek a korlátozott terjesztésű minősített adatra vonatkozó, továbbá jelen rendelet rendelkezései szerint történik.

18/D. §[140] (1)[141] A vizsgát szervező intézmény elkészíti az általa szervezett vizsgák napjait tartalmazó jegyzéket. A jegyzéket a (2) bekezdésben részletezett ellenőrzés alkalmával a vizsgaszervező intézmény átadja a járási hivatalnak.

(2)[142] A csomagokat tartalmazó dobozoknak a csomagok felbontása nélküli tételes ellenőrzése a járási hivatalok értesítésében megjelölt időpontban és helyszínen történik. Az ellenőrzést a vizsgaszervező intézmény igazgatója vagy az általa írásban meghatalmazott személy végezheti, melynek során feladata:[143]

a)[144] a dobozok tartalmának ellenőrzése a csomagok felbontása nélkül, a járási hivatal képviselőjének jelenlétében. Az ellenőrzés annak megállapítására irányul, hogy a vizsgaszervező intézmény számára átvett doboz, dobozok, illetve az abban, azokban elhelyezett csomagok tartalma mind a feladatlapok tárgya, mind azok száma tekintetében megfelel-e az intézmény vizsgaszervezési igényének;

b) az ellenőrzés megtörténtének dokumentálása;

c)[145] eltérés esetén az észlelt tények, illetve az esetleges pótigények haladéktalanul történő jelzése a járási hivatalnak.

(3)[146] A vizsgaszervező iskolák a vizsgaidőszak írásbeli vizsganapjainak reggelén a járási hivatal által meghatározott időpontban és helyszínen átveszik az aznapi vizsgatárgyak feladatlapjait tartalmazó csomagokat. A csomagok átvételére a vizsgaszervező intézmény igazgatója vagy az általa írásban meghatalmazott személy jogosult.

(4)[147] A járási hivatalok számára előírt feladatokat a középiskola székhelyén történő vizsgaszervezés esetén a székhely szerinti, a középiskola telephelyén történő vizsgaszervezés esetén a telephely szerinti illetékes járási hivatal látja el.

19. §[148] (1)[149] Az írásbeli feladatok kidolgozásához - ha a vizsgaleírás másképp nem rendelkezik - a vizsgázónak vizsgatárgyanként rendelkezésre álló maximális idő,[150]

a) középszintű vizsga esetén három óra (180 perc),

b) emelt szintű vizsga, továbbá a vizsga szintjétől függetlenül magyar nyelv és irodalom, valamint az anyanyelv (nemzetiségi nyelv) és irodalom vizsgatárgy esetén négy óra (240 perc).

(2)[151] Az írásbeli vizsga idejére a vizsgaleírás két óránál (120 perc) rövidebb időt nem állapíthat meg.

(3) Ha az írásbeli vizsgát bármilyen esemény megzavarja, a kiesett idővel a rendelkezésre álló időt meg kell növelni.

(4)[152] Ha az írásbeli vizsgán több feladatlapot kell megoldani, az egyes vizsgatárgyak írásbeli vizsgájához rendelkezésre álló idő felhasználásához, felosztásához a vizsgatárgy központi vizsgakövetelménye további rendelkezéseket állapíthat meg.

20. § (1) Az írásbeli vizsgán részt vevő vizsgázókat vizsgacsoportba kell beosztani. Minden vizsgacsoportot vizsgatárgyanként egytől kiindulva, folyamatosan, arab számok alkalmazásával meg kell jelölni.

(2) Az írásbeli vizsgát olyan épületrészben kell megszervezni, amelynek felügyelete megfelelő módon biztosítható. Az írásbeli vizsga időtartama alatt a vizsgázók részére elkülönített épületrészbe a vizsgázókon és a vizsgabizottság elnökén, a felügyelő tanárokon, valamint az írásbeli vizsga ellenőrzésére érkező hivatalos szervek képviselőin kívül csak az igazgató engedélyével lehet belépni. Gyakorlati vizsga és technikai berendezés igénybevételével készített írásbeli vizsga esetében az elkülönített épületrészben - amennyiben ez a vizsga biztonságos lebonyolításának érdekében szükséges - az igazgató engedélyével jelen lehet olyan személy, aki a technikai feltételek folyamatos biztosításáért felelős.

(3) A vizsgateremben az ülésrendet a vizsganap kezdetekor a felügyelő tanár - az előzetes csoportbeosztás alapján - úgy köteles kialakítani, hogy a vizsgázók egymást ne zavarhassák és ne segíthessék.

(4)[153] A vizsgázónak legalább harminc perccel az írásbeli vizsga időpontja előtt meg kell jelennie a vizsga helyszínén. A vizsga kezdete előtt az igazgató, vagy az általa erre írásban kijelölt pedagógus a felügyelő tanár jelenlétében mindegyik vizsgateremben megállapítja a jelenlévők személyazonosságát. Ezt követően az igazgató, vagy az általa erre írásban kijelölt pedagógus ismerteti az írásbeli vizsga szabályait, és azok megszegésének lehetséges következményeit, majd kiosztja a feladatlapokat. A feladatlapok kiosztásakor a vizsgázók közül csak a vizsgázásra kijelölt csoport tagjai lehetnek jelen. A feladatlapok kiosztását követően a felügyelő tanár jelzi, hogy a vizsgázók a munkát megkezdhetik, és ennek időpontját rögzíti a vizsga jegyzőkönyvében. A feladatok kidolgozására rendelkezésre álló időt ezen időponttól kell számítani.

(5) A vizsgázóknak a feladat elkészítéséhez útbaigazítás, segítség nem adható.

(6) A vizsgateremben és a folyosón gondoskodni kell az állandó felügyeletről. A felügyelő tanárok az igazgató által előre megállapított sorrendben, óránként váltják egymást. A felügyelő tanár feladata annak megakadályozása, hogy a vizsgázó meg nem engedett segédeszközt használjon, társaitól vagy más személytől segítséget vegyen igénybe.

(7) A 6. § (7) bekezdése szerint a vizsgázó kérelmére, az igazgató engedélye alapján

a) a 19. § (1) bekezdésben meghatározott időt legfeljebb egy órával (60 perc) meg kell növelni,

b)[154] lehetővé kell tenni, hogy a szakértői bizottság szakvéleményében előírt, illetve az iskolai tanulmányok során alkalmazott segédeszközt használja,

c) engedélyezni kell, hogy az írásbeli vizsga helyett szóbeli beszámolót tegyen, vagy a szóbeli vizsgát írásban teljesítse,

d) a tanuló a vizsgán mentesülhet az értékelés egy vagy több része alól, amennyiben a középiskolában a megfelelő tantárgyból nem mentesítették az értékelés, minősítés egésze alól.

e)[155] a látási fogyatékos, a mozgásszervi fogyatékos tanuló a nyomtatott nem enciklopédikus szótár helyett a szótár digitalizált, világháló-kapcsolattal nem rendelkező változatát is használhatja.

f)[156] mind a szóbeli, mind az írásbeli vizsgán biztosítani kell a fizikai vagy kommunikációs segítséget nyújtó segítő személy, illetve a jelnyelvi tolmács jelenlétét, azzal, hogy a segítő személy, a jelnyelvi tolmács a vizsga értékelésének alapjául szolgáló tevékenységet a vizsgázó helyett nem végezhet el.

21. §[157] (1)[158] Az írásbeli vizsgán csak a központilag kiadott feladatlapon, valamint a vizsgát szervező intézmény bélyegzőjével ellátott pótlapokon lehet dolgozni. A rajzokat ceruzával, minden egyéb írásbeli munkát kék vagy fekete színű, nem halványuló, nem radírozható tintával (golyóstollal) kell elkészíteni. A feladatlap előírhatja az írógép, számítógép használatát. A ki nem osztott feladatlapokat az írásbeli vizsga befejezéséig az igazgató az irodájában őrzi. Valamennyi vizsgatárgy egy-egy feladatlapját az érettségi vizsga jegyzőkönyvéhez kell csatolni.

(2)[159] Az íróeszközökről és a segédeszközökről a vizsgázók gondoskodnak. A vizsgaleírás határozza meg, hogy melyek azok az eszközök, amelyekről a vizsgaszervező intézménynek kell gondoskodnia. A segédeszközöket a vizsgázók egymás között nem cserélhetik.

(3)[160] A vizsgázó mindegyik átvett feladatlapon, pótlapon feltünteti a nevét, valamint a pótlapokon a vizsganap keltét és a vizsgatárgy nevét. Vázlatot, jegyzetet csak ezeken a lapokon lehet készíteni.

(4) Az írásbeli vizsga alatt a helyiséget csak indokolt esetben lehet elhagyni, s lehetőleg egyidejűleg csak egy vizsgázónak. A folyóson a felügyelő tanár gondoskodik arról, hogy a vizsgázók ne kerülhessenek kapcsolatba senkivel.

(5)[161] A helyiséget elhagyó vizsgázó átadja vizsgadolgozatát a felügyelő tanárnak, aki a távozás és a visszaérkezés pontos idejét arra rávezeti.

(6)[162] Az írásbeli munka befejezése után a vizsgázó a vizsgadolgozat üresen maradt részeit, valamint a piszkozatlapokat áthúzza, a felhasznált pótlapok számát felírja a vizsgadolgozat címlapjára. A megoldást tartalmazó vizsgadolgozatot, a piszkozatlapokat is tartalmazó áthúzott pótlapokkal együtt belehelyezi a nevével ellátott borítékba, és nyitva átadja a felügyelő tanárnak. A felügyelő tanár - a vizsgázó jelenlétében - ellenőrzi a pótlapok számát, és azt, hogy a vizsgadolgozat üresen maradt részeit és a piszkozatlapokat a vizsgázó áthúzta-e. Ezt követően a vizsgázó jelenlétében leragasztja a borítékot. A felügyelő tanár a jegyzőkönyvben feljegyzi a befejezés időpontját, és aláírja. A vizsgázó a boríték lezárása után távozik a vizsga részére elkülönített épületrészből.

22. §[163] (1) A felügyelő tanárok az írásbeli vizsgáról jegyzőkönyvet vezetnek. A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell az ülésrendet és a vizsga menetével kapcsolatos eseményeket. A jegyzőkönyvet a felügyelő tanár az igazgató részére történő átadás előtt aláírja.

(2)[164] Az igazgató az írásbeli vizsga folyamán vezetett jegyzőkönyveket, valamint a vizsgadolgozatokat tartalmazó borítékokat, az üres feladatlapokkal együtt a kidolgozási idő lejártával átveszi a felügyelő tanároktól. A jegyzőkönyveket aláírásával lezárja, és a vizsgairatokhoz mellékeli. Az igazgató a megoldásokat tartalmazó lezárt borítékokat - megszámlálva - elbírálásra átadja a szaktanárnak.

(3)[165]

23. § (1)[166] Ha a felügyelő tanár az írásbeli vizsgán szabálytalanságot észlel, elveszi a vizsgázó vizsgadolgozatát, ráírja, hogy milyen szabálytalanságot észlelt, továbbá az elvétel pontos idejét, aláírja és visszaadja a vizsgázónak, aki folytathatja az írásbeli vizsgát. A felügyelő tanár a folyóson lévő felügyelő tanár útján értesíti az igazgatót.

(2)[167] Az igazgató az írásbeli vizsga befejezését követően haladéktalanul kivizsgálja a szabálytalanság elkövetésével kapcsolatos bejelentést. Megállapításait részletes jegyzőkönyvbe foglalja. A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell a vizsgázó és a felügyelő tanár nyilatkozatát, továbbá minden olyan eseményt, amely lehetővé teszi a szabálytalanság elkövetésének kivizsgálását. A jegyzőkönyvet a felügyelő tanár, az igazgató és a vizsgázó írja alá. A vizsgázó külön véleményét a jegyzőkönyvre rávezetheti.

24. § (1)[168] Ha a vizsgázó az írásbeli vizsgáról fel nem róható okból elkésik, távol marad, a megkezdett vizsgáról engedéllyel eltávozik mielőtt a válaszadást befejezné, az adott vizsgatárgyból pótló vizsgát tehet.

(2)[169] Ha a vizsgázó az írásbeli vizsgáról felróható okból elkésik, távol marad, vagy a vizsgáról engedély nélkül eltávozik, az adott vizsgatárgyból javítóvizsgát tehet.

(3) E § alkalmazásában a vizsgázónak fel nem róható ok, minden olyan a vizsgán való részvételt gátló esemény, körülmény, amelynek bekövetkezése nem vezethető vissza a vizsgázó szándékos vagy gondatlan magatartására.

(4) Az első bekezdésben meghatározott esetben

a)[170] az igazgató - ha ehhez a feltételek megteremthetőek - hozzájárulhat ahhoz, hogy az adott vizsganapon, vizsgaidőszakban a vizsgázó pótló vizsgát tegyen,

b)[171] az engedélyben meg kell jelölni a hiányzó vizsgarész pótlásának formáját. Ha nincs lehetőség az adott vizsgaidőszakban írásbeli vizsga letételére, engedélyezhető az írásbeli vizsgarész szóbeli vizsgarésszel történő pótlása. Ebben az esetben a vizsgát a 37. § (3) bekezdése szerint kell megszervezni és minősíteni.

c)[172] a vizsgázó kérésére a vizsga megszakításáig az írásbeli vizsgakérdésekre adott válaszokat értékelni kell.

d)[173] ha az adott vizsgatárgyban nincs szóbeli vizsgarész, az igazgató a Hivatal, valamint a kormányhivatal egyidejű és azonnali értesítése mellett engedélyezheti, hogy a vizsgázó az adott vizsgatárgy helyett másik vizsgatárgyat válasszon. Amennyiben a vizsgázó új vizsgatárgyat választ, ám annak írásbeli vizsgája már lezajlott, az írásbeli vizsgát szóbeli vizsgával pótolhatja.

25. §[174] (1)[175] Az írásbeli vizsga vizsgadolgozatait a szaktanár kijavítja, a hibákat, tévedéseket a tanuló által használt tintától jól megkülönböztethető színű tintával megjelöli.

(2) A vizsgakérdésekre kidolgozott megoldásokat az útmutató alapján kell javítani és értékelni.

(3)[176] Ha a szaktanár a vizsgadolgozatok javítása során arra a feltételezésre jut, hogy a vizsgázó meg nem engedett segédeszközt használt, segítséget vett igénybe, megállapítását rávezeti a vizsgadolgozatra, és értesíti az igazgatót.

(4)[177] Az igazgató által megadott határidőre a szaktanár benyújtja a kijavított vizsgadolgozatokat az igazgatónak. A vizsgabizottság jegyzője a szaktanár által javasolt értékelést az osztályozó ívre rávezeti.

(5)[178]

26. §[179] (1)[180] A szaktanár a kijavított vizsgadolgozatra rávezeti az általa javasolt pontszámot, a javítás időpontját, majd aláírásával látja el, és az igazgató által meghatározott időben a borítékokkal együtt átadja az igazgató részére.

(2)[181] Az írásbeli vizsgakérdések megoldására adott szaktanári értékelést a szóbeli vizsga előtt nyilvánosságra kell hozni. A vizsgadolgozatot és az útmutatót a vizsgázó, a vizsgabizottság elnökéhez történő megküldés előtt, a középiskola képviselőjének jelenlétében, az igazgató által meghatározott helyen és időben megtekintheti, azokról kézzel vagy elektronikus úton másolatot készíthet, és az értékelésre észrevételt tehet. Ha az iskolában a feltételek rendelkezésre állnak, a vizsgázó kérésére a saját vizsgadolgozatáról másolatot kell készíteni. A másolat elkészítésével kapcsolatos költségeket - az igazgató rendelkezése szerint - meg kell téríteni. A megtekintésre, a másolat készítésére egy munkanapot - nyolc órát - kell biztosítani. A vizsgázó észrevételeit a megtekintést követő első munkanap végéig - tizenhat óráig - adhatja le. Az észrevétel benyújtására nyitva álló határidő elmulasztása esetén egy napon belül lehet igazolási kérelmet előterjeszteni. Az igazolási kérelem benyújtási határideje jogvesztő. Észrevétel kizárólag az útmutatóban foglaltaktól eltérő javítás vagy az értékelés számszaki hibája esetében tehető. A vizsgázókat az írásbeli vizsga megkezdése előtt tájékoztatni kell arról, hogy hol és mikor tekinthetik meg az általuk elkészített vizsgadolgozatokat, és tehetnek észrevételt a szaktanár értékelésére.

(3)[182] Az igazgató az írásbeli vizsga iratait vizsgatárgyak, valamint vizsgabizottságok szerint szétválogatja, és legalább hét nappal a szóbeli vizsga kezdő napja előtt - a (4) bekezdésben meghatározott kivétellel - megküldi a vizsgabizottság elnökének. Az iratokkal együtt megküldi a szóbeli vizsga tételeit is. Az igazgató a következő iratokat továbbítja a vizsgabizottság elnökének:

a)[183] a vizsgázók által elkészített vizsgadolgozatokat és a javítási, értékelési útmutatókat,

b) az írásbeli vizsga folyamán felvett jegyzőkönyveket,

c) az írásbeli vizsgadolgozatok szaktanári értékelésére benyújtott vizsgázói észrevételeket,

d) a vizsgákra jelentkezőkről készített összesítő ívet,

e) a szaktanár által javasolt értékeléseket tartalmazó osztályozó ívet,

f)[184]

(4)[185] A vizsgabizottság elnöke az érettségi vizsga helyszínén az érettségi vizsga összes dokumentumába jogosult betekinteni.

(5)[186] Ha a vizsgabizottság elnöke a (3) bekezdés szerinti dokumentumok vizsgálata során a középszintű vizsgadolgozatokban javítatlan hibát talált, vagy úgy ítéli meg, hogy a szaktanár eltért a javítási, értékelési útmutatótól, az igazgató útján haladéktalanul felhívja a javító szaktanárt az érintett vizsgadolgozatoknak a javítási, értékelési útmutató szerinti újbóli javítására.

A vizsgabizottság előzetes értekezlete

27. § (1) A szóbeli vizsga megkezdése előtt, legkésőbb a szóbeli vizsga napján a vizsgabizottság értekezletet tart, amelyen megállapítja az írásbeli vizsgakérdésekre adott válaszok minősítését, a szóbeli vizsga időbeosztását, a vizsgázók és a vizsgatárgyak sorrendjét, valamint az eredményhirdetés időpontját.

(2)[187] Az igazgató gondoskodik arról, hogy a vizsgázók bizonyítványai, az iskolai törzslapok, a középiskola pedagógiai programja, a vizsgatárgyak központi vizsgakövetelményei a vizsgabizottság rendelkezésére álljanak.

(3) Ha az írásbeli vizsgakérdésekre adott megoldás szaktanári értékelésére a vizsgázó észrevételt nyújtott be, az igazgató gondoskodik arról, hogy az előzetes értekezleten helyettes szaktanár álljon rendelkezésre az észrevételben foglaltak elbírálására. Az észrevétel elbírálásában nem vehet részt az a szaktanár, aki a megoldást értékelte. Az észrevétel kivizsgálásával kapcsolatosan részletes jegyzőkönyvet kell felvenni, és a döntést indokolással ellátott határozatba kell foglalni.

(4)[188] A vizsgabizottság elnöke kezdeményezi a szaktanár által javasolt értékelés módosítását, ha javítatlan hibát, téves javítást talált, vagy a szaktanár eltért a javítási útmutatótól. Az értékelés megváltoztatásáról a vizsgabizottság határozatot hoz.

(5) Az írásbeli vizsgakérdésekre adott megoldások minősítését rá kell vezetni az osztályozó ívre.

28. § (1)[189] A vizsgabizottság elnöke ellenőrizheti az érettségi vizsgára történő bocsátás jogszerűségét. Abban az esetben, ha a rendelkezésre álló iratok alapján valószínűsíthető, hogy a vizsgára bocsátás előfeltételei nem álltak fenn, vagy az írásbeli vizsga lebonyolítása során jogszabálysértés történt, és az igazgató, valamint a vizsgázó meghallgatásával sem tisztázható egyértelműen a vizsgára bocsátás jogszerűsége, a jogszabálysértés ténye, úgy a vizsgabizottság elnöke a tájékoztató értekezleten közli a vizsgázóval, hogy a vizsgát folytathatja, de amennyiben később bebizonyosodik, hogy a vizsgára bocsátás előfeltételei nem álltak fenn, vagy a vizsga lebonyolítása során jogszabálysértés történt, a miniszter az érettségi vizsgáját megsemmisítheti. A tájékoztatás megtörténtét a részletes jegyzőkönyvben rögzíteni kell.

(2)[190] Ha a vizsgabizottság megállapítja, hogy a vizsgára bocsátás előfeltételei valamely vizsgatárgyból nem álltak fenn, vagy a vizsga lebonyolítása során jogszabálysértés történt, és a jogszerű állapot helyreállítása nem lehetséges, megsemmisíti az adott vizsgatárgyból addig elért eredményt, és az adott vizsgatárgy vizsgáját határozattal törli.

(3)[191] A vizsgabizottság elnöke, ha a vizsgabizottság nem ért egyet az indítványával - az iratok megküldésével - a kormányhivatal, ha a vizsgabizottságot a kormányhivatal működteti, a Hivatal intézkedését kezdeményezheti.

(4) A vizsgabizottság elnöke, illetve a vizsgabizottság az eljárásáról részletes jegyzőkönyvet készít, melynek tartalmaznia kell az eljárás indokát, az alapjául szolgáló tényeket, az elhangzott nyilatkozatokat. A jegyzőkönyvet a vizsgabizottság elnöke és jegyzője, valamint az, akit meghallgattak, írja alá.

(5) A vizsgabizottság elnökének a (3) bekezdésben indított eljárása esetén tájékoztatnia kell a vizsgázót, hogy a vizsgát folytathatja, de amennyiben a vizsgára bocsátás előfeltételei nem valósultak meg a miniszter az érettségi vizsgáját megsemmisítheti. A tájékoztatás megtörténtét a részletes jegyzőkönyvben rögzíteni kell.

29. §[192] (1) A vizsgabizottság az előzetes értekezleten - az ügy kivizsgálása után - dönt az írásbeli vizsgával kapcsolatos szabálytalanságról.

(2) A vizsgabizottság indokolt esetben meghallgatja a vizsgázót, a felügyelő tanárt, a szaktanárt, az érdekelt és más vizsgázókat. A szabálytalanság kivizsgálásával kapcsolatosan - minden esetben - részletes jegyzőkönyvet kell készíteni. A részletes jegyzőkönyvben rögzíteni kell minden olyan eseményt, tényt, amelyből megállapítható, hogy mi történt, továbbá az elhangzott nyilatkozatokat. A jegyzőkönyvet a vizsgabizottság elnöke és jegyzője, a vizsgázó, valamint akiket meghallgattak, írja alá.

(3) Ha a vizsgázó szabálytalanságot követett el, a vizsgabizottság a cselekmény súlyosságának mérlegelésével a következő döntést hozhatja:

a) a vizsgakérdésre adott megoldást részben vagy egészben érvénytelennek nyilvánítja, és az érvénytelen rész figyelmen kívül hagyásával értékeli a vizsgán nyújtott teljesítményt,

b) az adott vizsgatárgyból a vizsgázót javítóvizsgára utasítja,

c)[193]

(4)[194] A szabálytalansággal összefüggésben hozott döntést, annak indokait, valamint a döntés elleni jogorvoslati lehetőséget határozatba kell foglalni.

(5)[195]

(6) Az előzetes értekezletről jegyzőkönyv készül. A jegyzőkönyv tartalmazza az értekezlet idejét és helyét, a jelenlévő és a hiányzó vizsgabizottsági tag nevét, a vizsgabizottság jegyzője nevét, továbbá a távolmaradás okát, az értekezlet során hozott minden döntést és annak indokolását, az értekezlet esetleges vitaanyagát, a kisebbségi véleményt.

Az egyes vizsgatárgyból tett emelt szintű írásbeli érettségi vizsgára vonatkozó külön szabályok[196]

30. §[197] (1)[198] Ha a vizsgázó a vizsgatárgyból emelt szintű érettségi vizsgát tesz, a vizsgatárgyak központi vizsgakövetelmények alapján kiadott feladatlapjain elkészített vizsgadolgozatok javításáról, értékeléséről a kormányhivatal gondoskodik. Az emelt szintű érettségi vizsga írásbeli feladatlapjainak és útmutatóinak kidolgozásába be kell vonni az érdekelt felsőoktatási szakcsoportok képviselőjét. A közreműködés rendjét az érdekeltek közösen állapítják meg.

(2)[199] Az (1) bekezdésben meghatározott esetben az írásbeli vizsgára vonatkozó rendelkezéseket a (2a)-(2p) bekezdésekben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

(2a)[200] A vizsgázót külön, kizárólag az emelt szintű vizsgán résztvevőkből álló vizsgacsoportba kell beosztani.

(2b)[201] A feladatlapokat a felügyelő tanár - a járási hivatal közreműködésével - veszi át a kormányhivatal megbízottjától, és viszi magával a vizsga helyszínére.

(2c)[202] A vizsgázókat a vizsgacsoporton belül folyamatosan, az arab számokat alkalmazva sorszámmal kell ellátni, a csoport száma törve a vizsgázó sorszámával adja a vizsgázó azonosító jelét.

(2d)[203] A vizsgázókról - vizsgatermenként - vizsgáztatási jegyzéket kell készíteni, a vizsgáztatási jegyzék tartalmazza a vizsga helyét, idejét, a vizsgatárgyat, a vizsgázó nevét, anyja nevét, születési idejét és azonosító jelét.

(2e)[204] A felügyelő tanár az ültetést követően megállapítja a vizsgázók személyazonosságát, ismerteti az írásbeli vizsga szabályait, és azok megszegésének lehetséges következményeit, majd minden vizsgázó részére átad egy-egy borítékot. A borítékon fel kell tüntetni a vizsgázó azonosító jelét, a vizsgatárgyat és a vizsga szintjét. A borítékon a vizsgázó nevét nem szabad feltüntetni. Ezt követően kiosztja a feladatlapokat. A feladatlapok kiosztásakor a vizsgázók közül csak a vizsgázásra kijelölt csoport tagjai lehetnek jelen. A feladatlapok kiosztása után a felügyelő tanár jelzi, hogy a vizsgázók a munkát megkezdhetik és ennek időpontját rögzíti a vizsga jegyzőkönyvében. A feladatok kidolgozására rendelkezésre álló időt ezen időponttól kell számítani. A vizsgázó mindegyik átvett feladatlap minden oldalán, valamint a pótlapokon feltünteti az azonosító jelét, valamint a pótlapokon a vizsganap keltét és a vizsgatárgy nevét. Vázlatot, jegyzetet csak ezeken a lapokon lehet készíteni.

(2f)[205] Az írásbeli munka befejezése után a felügyelő tanár - a vizsgázó jelenlétében - ellenőrzi, hogy a vizsgadolgozaton, a borítékon és a jegyzékben szereplő azonosító jelek megegyeznek-e, továbbá a jegyzéken feljegyzi a befejezés időpontját, és aláírja a jegyzéket.

(2g)[206] A vizsgázó a boríték lezárása után a jegyzék aláírásával igazolja, hogy az azonosító jelek egyeztetése megtörtént.

(2h)[207] A kormányhivatal megbízottja a vizsgázók nevét és azonosító jelét tartalmazó jegyzéket a kidolgozási idő lejártával átveszi a felügyelő tanároktól.

(2i)[208] A lezárt borítékot a kormányhivatal megbízottja és a felügyelő tanár aláírásával, valamint az iskola körbélyegzőjének lenyomatával hitelesíti. A kormányhivatal megbízottja a jegyzéket a vizsgahelyszínen való tárolás időtartama alatt köteles elzárni oly módon, hogy ahhoz illetéktelen személy ne férhessen hozzá.

(2j)[209] A vizsgadolgozatokat tartalmazó borítékokat, valamint a (2i) bekezdés szerint lezárt és hitelesített borítékban az emelt szintű vizsgacsoportok vizsgáztatási jegyzékeit, az írásbeli vizsgának a felügyelő tanár és a kormányhivatal megbízottja által aláírt jegyzőkönyvét, továbbá az esetleges szabálytalanságok kivizsgálásával kapcsolatosan a 23. § (2) bekezdése szerint elkészített jegyzőkönyveket a kormányhivatal által meghatározott időpontban át kell adni a kormányhivatalnak.

(2k)[210] A vizsgadolgozatok kijavítása, értékelése a kormányhivatal által felkért szaktanár feladata.

(2l)[211] A kormányhivatal a vizsgadolgozat kijavítása után a vizsgajegyzék alapján rávezeti a kijavított vizsgadolgozatra a vizsgázó nevét.

(2m)[212] A kormányhivatal a kijavított vizsgadolgozatokat átadja a vizsgabizottságot működtető intézmény igazgatójának.

(2n)[213] A vizsgadolgozatok megtekintésének napját a Hivatal határozza meg. A kormányhivatal tájékoztatja a vizsgázót, hogy a vizsgadolgozatát hol és mikor tekintheti meg.

(2o)[214] Az igazgató a vizsgázónak a kijavított vizsgadolgozatra benyújtott észrevételét a vizsgadolgozattal együtt megküldi a kormányhivatalnak, amely az észrevétellel érintett feladatot egy olyan szaktanárral, aki a dolgozat értékelésében eddig nem vett részt a javítási, értékelési útmutató alapján újraértékelteti. A szaktanár megállapítja az általa javasolt pontszámot, amely a korábbiakban megállapított pontszámtól pozitív és negatív irányban is eltérhet, ezt követően a szaktanár értékelésének eredményét a kormányhivatal megküldi a vizsgabizottságot működtető intézmény igazgatójának.

(2p)[215] Az igazgató a kormányhivatal által megküldött vizsgadolgozatokat és a szaktanári értékeléseket továbbítja a vizsgabizottság elnökének.

(3)[216] A vizsgabizottság az előzetes értekezleten tudomásul veszi a kormányhivatal által megküldött szaktanári értékeléseket, és rávezeti azokat az osztályozó ívre. A tájékoztató értekezleten a vizsgázókat tájékoztatni kell a szaktanári értékelésről.

(4)[217] Az írásbeli vizsgán feltárt szabálytalanság esetén a vizsgadolgozatot javító szaktanárnak javaslatot kell tennie a minősítésre arra az esetre, ha a vizsgabizottság a szabálytalanságot megállapítja, és arra az esetre, ha megállapítja, hogy nem történt szabálytalanság; hasonló módon kell az értékelést elkészítenie, ha a javítás során következtet szabálytalanság elkövetésére. Ha a vizsgabizottságnak ki kell vizsgálnia az írásbeli vizsgán elkövetett szabálytalanságot, a szabálytalanság elkövetésével kapcsolatosan hozott döntésétől függően fogadja el a kormányhivatal által megküldött szaktanári értékelést.

(5)[218] Amennyiben az írásbeli vizsga lebonyolítása során a vizsgázó szerint az e rendeletben és az adott vizsgatárgy központi vizsgakövetelményeiben foglalt vizsgaszervezési technikai jellegű előírásokat megszegték, az írásbeli vizsga lezárását követő két órán belül az írásbeli vizsga helyszínén, a kormányhivatal megbízottjánál a kormányhivatalnak címzett írásbeli észrevételt tehet. A határidő jogvesztő, igazolásnak helye nincs. A kormányhivatal megbízottja a vizsgázónak az írásbeli vizsga lebonyolításával kapcsolatban benyújtott észrevételt továbbítja a kormányhivatalnak. A kormányhivatal az észrevételt öt munkanapon belül kivizsgálja, és a vizsgálati eredményt, valamint a vizsga további menetével kapcsolatban a szükséges intézkedésekre vonatkozó javaslatait megküldi a vizsgabizottságot működtető intézmény igazgatójának, aki - szükség esetén - megteszi a vizsga további menetével kapcsolatos intézkedéseket. A vizsgabizottságot működtető intézmény igazgatója a kormányhivatal vizsgálatának eredményéről, és a további intézkedés szükségességéről írásban értesíti a vizsgabizottságot.

A szóbeli vizsga menete

31. § (1)[219] A középszintű szóbeli tételsorokat a kérdező tanár, vagy a kormányhivatal által működtetett vizsgabizottság esetén a Hivatal a központi vizsgakövetelményekre épülő vizsgatárgyakhoz a központi vizsgakövetelmények, illetve középiskolában a helyi tantervekben található témakörök alapján állítja össze. A tételsorokat a Hivatal elektronikus formában átadja a kormányhivatalnak. A tételsorról legalább egy másolati példányt készíteni kell.

(2)[220] Az igazgató által megküldött tételsorokat a vizsgabizottság elnöke aláírásával jóváhagyja, megőrzi, és a vizsgabizottság előzetes értekezletén átadja a kérdező tanárnak. Ha a vizsgabizottság elnöke úgy ítéli meg, hogy a középszintű szóbeli tételsor eltér a vizsgatárgy központi vizsgakövetelményeitől, az igazgató útján azonnal felhívja a kérdező tanárt az érintett szóbeli tételeknek a központi vizsgakövetelmények szerinti átdolgozására.

(3)[221] A helyi tanterv követelményei alapján készített tétel csak attól a vizsgázótól kérhető számon, aki a középiskolával az érettségi vizsga idején tanulói jogviszonyban áll.

(4)[222] A szóbeli vizsgára vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni a gyakorlati vizsgára, amennyiben a vizsgafeladatot egyszeri alkalommal kell bemutatni, előadni és ennek alapján kell a vizsgázó teljesítményét értékelni (pl. éneklés, tornagyakorlat). A gyakorlati vizsgáztatás során a vizsgázó felkészülési és feleltetési idejére a 35. § (2)-(3) bekezdésében meghatározottakat akkor kell alkalmazni, ha a vizsgatárgy központi vizsgakövetelményei eltérően nem rendelkeznek.

(5)[223] Ha a vizsgázó egy vizsgatárgy gyakorlati vizsgarészének teljesítésére - neki fel nem róható okból - képtelenné válik, az igazgató engedélyével, a Hivatal, valamint a kormányhivatal egyidejű és azonnali értesítése mellett az adott vizsgatárgy helyett másik vizsgatárgyat választhat, vagy a gyakorlati vizsgarészt szóbeli vizsgarésszel pótolhatja. Amennyiben a vizsgázó új vizsgatárgyat választ, ám annak írásbeli vizsgája már lezajlott, az írásbeli vizsgát szóbeli vizsgával pótolhatja. Ebben az esetben a vizsgát a 37. § (3) bekezdése szerint kell megszervezni és minősíteni.

(6)[224] A középszintű testnevelés gyakorlati vizsga a vizsgabizottság elnökének előzetes írásbeli hozzájárulása esetén, a szóbeli vizsgákra vonatkozó szabályok betartása mellett, a középszintű szóbeli vizsgák időszakában vagy az írásbeli vizsgák időszaka után - az emelt szintű szóbeli vizsgák időszaka kivételével - a középszintű szóbeli vizsgák időszaka előtt is megszervezhető.

32. §[225]

33. § (1)[226] A szóbeli vizsga megkezdése előtt a vizsgabizottság elnöke a jegyzőnek és a kérdező tanárnak átadja a vizsgázókról kiállított osztályozó ív egy-egy példányát.

(2)[227] A szóbeli vizsga megkezdése előtt a vizsgabizottság elnöke tájékoztató értekezletet tart, amelyen ismerteti a vizsgázókkal a vizsgabizottság őket érintő döntéseit, az írásbeli vizsgán elért eredményeket, a szóbeli vizsgával kapcsolatos tudnivalókat, az érettségi vizsgát követő eredményhirdetés helyét és idejét, átadja a vizsgabizottság által hozott határozatokat, és ismerteti a vizsgabizottság döntése elleni jogorvoslat lehetőségét.

(3)[228] A szóbeli vizsgán a vizsgabizottság tagjai közül egyidejűleg legalább háromnak - az elnöknek és a vizsgabizottság két tagjának - jelen kell lennie. A vizsgabizottság elnöke - a vizsga folytatása mellett - a vizsga helyiségét indokolt esetben, a szükséges ideig elhagyhatja, ha a háromtagú bizottság működése biztosított. Távollétében helyettesítését az általa kijelölt kérdező tanár látja el. Fel kell függeszteni a szóbeli vizsgát addig, ameddig a megfelelő számú bizottsági tag jelenléte nem biztosítható.

34. § (1)[229] A szóbeli vizsga - beleértve a tételhúzást is - reggel nyolc óra előtt nem kezdhető el, és legfeljebb tizennyolc óráig tarthat.

(2) A vizsgázónak legalább harminc perccel korábban meg kell jelennie a vizsga helyszínén, mint amely időpontban az a vizsgacsoport megkezdi a vizsgát, amelybe beosztották.

(3)[230]

35. § (1) A szóbeli vizsga nyilvánosságát a vizsgabizottság elnöke hivatalból vagy kérelemre korlátozhatja, illetve zárhatja ki. Ki kell zárni a nyilvánosságot, ha azt a vizsgázó érdeke indokolja. A vizsgabizottság munkájában közreműködők nem zárhatók ki a szóbeli vizsgáról. A nyilvánosság kizárásával kapcsolatos döntést a vizsga jegyzőkönyvében meg kell indokolni, és a vizsga helyszínén közzé kell tenni.

(2)[231] Minden vizsgázónak - az idegen nyelv kivételével - vizsgatárgyanként harminc perc gondolkodási időt kell biztosítani a felkészülésre. A felkészülési idő alatt a vizsgázó jegyzetet készíthet, de gondolatait szabad előadásban kell elmondania.

(3)[232] Egy-egy vizsgatárgyból a feleltetés időtartama - ha e szabályzat másképp nem rendelkezik - középszintű vizsga esetén tizenöt percnél több nem lehet.

(4)[233] Az egyes vizsgatárgyak szóbeli vizsgáihoz szükséges segédeszközökről a vizsgaszervező intézmény gondoskodik.

(5) A vizsgázók a vizsgateremben egymással nem beszélgethetnek, egymást nem segíthetik.

36. § (1)[234] A szóbeli vizsga megkezdése előtt a vizsgabizottság elnöke meggyőződik a vizsgázó személyazonosságáról. A szóbeli vizsgán a tételt a vizsgázó húzza, és kiválasztja a tétel kifejtéséhez szükséges segédeszközt. A tételben szereplő kérdések megoldásának sorrendjét - ha a központi vizsgakövetelmények másként nem rendelkeznek - a vizsgázó határozza meg. A kihúzott tétel sorszámát rá kell vezetni az osztályozó ívre.

(2)[235] A vizsgázó útbaigazítás és támogatás nélkül, önállóan felel, de ha elakad vagy súlyosan téved, a vizsgabizottság tagjaitól segítséget kaphat.

(3)[236]

(4)[237] A vizsgabizottság tagjai a tétellel kapcsolatosan a vizsgázónak kérdéseket tehetnek fel, ha meggyőződtek arról, hogy a vizsgázó a tétel kifejtését befejezte vagy a tétel kifejtésében elakadt, illetve súlyosan tévedett. A vizsgázó a tétel kifejtésében akkor szakítható félbe, ha súlyosan tévedett, vagy a rendelkezésre álló idő letelt.

(5)[238] Ha a vizsgázó a húzott tétel anyagából teljes tájékozatlanságot árul el, azaz feleletének értékelése nem éri el a szóbeli vizsgarészre adható összes pontszám 12%-át, az elnök egy alkalommal póttételt húzat vele. Ez esetben a szóbeli minősítést a póttételre adott felelet alapján kell kialakítani úgy, hogy az elért pontszámot meg kell felezni és egész pontra fel kell kerekíteni, majd a százalékos minősítést és az osztályzatot ennek alapján kell kiszámítani. Ha a vizsgázó a póttétel húzásától elzárkózik, ezt a tényt a jegyzőkönyvben rögzíteni kell.

(6)[239] Ha vizsgázó a feleletet befejezte, a következő vizsgatárgyból történő tételhúzás előtt, szükség esetén a vizsgahelyiséget rövid időre elhagyhatja.

37. §[240] (1) A 6. § (7) bekezdése alapján a vizsgázó kérelmére, az igazgató engedélye alapján[241]

a)[242] a 35. § (2) bekezdésben meghatározott időt legfeljebb húsz perccel, a 35. § (3) bekezdésében és a 40/A. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott időt legfeljebb tíz perccel meg kell növelni,

b) engedélyezni kell, hogy a szóbeli vizsgát írásban tegye le.

c)[243] lehetővé kell tenni, hogy a vizsga közben a szakvéleményben előírt vagy az iskolai tanulmányok során alkalmazott segédeszközt (pl. számítógép) használja,

d)[244] a tanuló a vizsgán mentesülhet az értékelés egy vagy több része alól, ha a középiskolában a megfelelő tantárgyból nem mentesítették az értékelés, minősítés egésze alól.

(2) Ha a vizsgázó a szóbeli vizsgát írásban teszi le, a vizsgatétel kihúzása után, külön helyiségben, felügyelő tanár mellett készíti el dolgozatát. A dolgozat elkészítésére középszintű vizsga esetén harminc percet, emelt szintű vizsga esetén negyven percet kell biztosítani. A dolgozatot a vizsgázó vagy a vizsgázó kérésére a kérdező tanár felolvassa.

(3)[245] Ha a vizsgázónak a 6. § (7) bekezdése vagy az e rendelet 24. § (4) bekezdés b) pontja, illetve 31. § (5) bekezdései alapján engedélyezték, hogy az írásbeli vagy a gyakorlati vizsgarész helyett szóbeli vizsgát tegyen, és a vizsga írásbeli vagy gyakorlati és szóbeli vizsgarészekből áll, két vizsgatételt kell húznia és kifejtenie. A felkészüléshez és a tétel kifejtéséhez rendelkezésre álló időt tételenként kell számítani. A vizsgázó kérésére a második tétel kihúzása előtt legalább tíz perc pihenőidőt kell adni. A vizsgázó a pihenőidő alatt a vizsgatermet nem hagyhatja el. Amennyiben a vizsgázó a gyakorlati vizsgarészt szóbeli vizsgarésszel pótolja, a törzslapján, az érettségi bizonyítványában, tanúsítványában ezt a tényt - záradék formájában - fel kell tüntetni.

38. §[246] (1)[247] Ha a vizsgázó befejezte a tétel kifejtését, a kérdező tanár rávezeti az általa javasolt értékelést az osztályozó ívre.

(2) Azt követően, hogy a vizsganapon valamennyi vizsgázó befejezte a vizsgázást, előzetesen értékelni kell az azon a napon vizsgázók teljesítményét. A javasolt értékelést az elnök által vezetett osztályozó ívre kell ráírni.

39. § (1) Ha a szóbeli vizsgán a vizsgázó szabálytalanságot követ el (pl. társának segítséget nyújt, vagy társa segítségét veszi igénybe, meg nem engedett eszközt használ), vagy a vizsga rendjét zavarja, a vizsgabizottság elnöke figyelmezteti a vizsgázót, hogy a szóbeli vizsgát befejezheti ugyan, de ha szabálytalanság elkövetését, a vizsga rendjének megzavarását, a vizsgabizottság megállapítja, az elért eredményt megsemmisítheti. A figyelmeztetést a vizsga jegyzőkönyvében fel kell tüntetni.

(2) Az igazgató a szóbeli vizsga szünetében vagy a befejezését követően haladéktalanul részletes jegyzőkönyvet készít a szabálytalanság elkövetéséről. A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell a meghallgatottak nyilatkozatát, minden olyan eseményt, körülményt, amely lehetővé teszi a szabálytalanság elkövetésének kivizsgálását. A jegyzőkönyvet vizsgabizottság elnöke és jegyzője, továbbá az, akit meghallgattak, írja alá. A vizsgázó külön véleményét a jegyzőkönyvre rávezetheti.

40. § (1)[248] Ha a vizsgázó fel nem róható okból a szóbeli vizsgán nem jelenik meg, vagy a vizsga helyszínéről engedéllyel eltávozik, illetve a megkezdett vizsgát engedéllyel nem fejezi be, a szóbeli vizsgát - ha erre lehetőség van - az igazgató engedélyével az adott vizsganapon vagy az adott vizsgaidőszak másik vizsganapján megismételheti, illetve ha erre nincs mód, másik vizsgaidőszakban, pótló vizsgát tehet.

(2)[249] Ha a vizsgázó a szóbeli vizsgáról felróható okból távol marad, vagy a vizsga helyszínéről engedély nélkül eltávozik, illetve a megkezdett vizsgát engedély nélkül nem fejezi be, azokból a vizsgatárgyakból, amelyekből nem tett szóbeli vizsgát, másik vizsgaidőszakban javítóvizsgát tehet.

(3) E § alkalmazásában a vizsgázónak fel nem róható ok, minden olyan, a vizsgán való részvételt gátló esemény, körülmény, amelynek bekövetkezése nem vezethető vissza a vizsgázó szándékos vagy gondatlan magatartására.

Az egyes vizsgatárgyból tett emelt szintű szóbeli érettségi vizsgára vonatkozó külön szabályok[250]

40/A. §[251] (1)[252] Ha a vizsgázó emelt szintű érettségi vizsgát tesz, a 31-37. §-ban foglaltakat a következő eltéréssel kell alkalmazni:[253]

a)[254] a szóbeli tételeket a Hivatal készítteti el, és ezt követően juttatja el a kormányhivatalhoz, amely átadja azokat a tantárgyi bizottságoknak,

b) egy-egy vizsgatárgyból a feleltetés időtartama - ha e szabályzat másképp nem rendelkezik - húsz percnél több nem lehet,

c)

d)[255] a vizsgázó teljesítményét a tantárgyi bizottság mindhárom tagja egyéni értékelő lapon külön értékeli, majd az egyéni értékelések egyeztetése után közösen tesznek javaslatot a vizsgázó minősítésére,

e) a tantárgyi bizottság egyéni osztályozó ívet állít ki minden vizsgázóról, amelyet megküld a vizsgabizottság részére,

f) ha a vizsgázóval szemben annak gyanúja merült fel, hogy szabálytalanságot követett el, a tantárgyi bizottságnak javaslatot kell tenni a minősítésre arra az esetre, ha a vizsgabizottság a szabálytalanságot megállapítja, és arra az esetre, ha megállapítja, hogy nem történt szabálytalanság,

g) a tantárgyi bizottság döntéseit szótöbbséggel hozza.

h)[256] a szóbeli vizsga megkezdése előtt a tantárgyi bizottság elnöke meggyőződik a vizsgázó személyazonosságáról.

(2)[257] A vizsgabizottság a tantárgyi bizottság javaslatát tudomásul veszi. Ha a vizsgabizottságnak ki kell vizsgálnia a szóbeli vizsgán elkövetett szabálytalanságot, a szabálytalanság elkövetésével kapcsolatosan hozott döntésétől függően fogadja el a tantárgyi bizottság értékelését. A vizsgabizottság döntése meghozatalához kikérheti a tantárgyi bizottság elnökének véleményét.

(3)[258] Az előzetes értekezleten meghozott döntéseket a vizsgázóval a tájékoztató értekezleten közölni kell.

Az érettségi vizsga befejezése

41. §[259] (1)[260] Az érettségi vizsga egyes vizsgatárgyaiból a vizsgázó teljesítményét, ha a vizsga

a)[261] írásbeli és szóbeli vizsgarészekből áll 0-150,

b)[262] csak írásbeli vizsgából áll 0-100,

c)[263] csak szóbeli vizsgából áll 0-50

pontskálán egész számokkal kell értékelni.

(2)[264] A vizsgázó teljesítményét a pontszámok százalékban és osztályzatban történő kifejezésével minősíteni kell. A teljesítmény százalékban történő kifejezésekor a számítást csak az egész szám megállapításáig lehet elvégezni, tizedesjegy nem állapítható meg. Ha a vizsgatárgy vizsgája több vizsgarészből áll, a vizsgázónak minden vizsgarészből legalább tizenkettő százalékot kell teljesítenie ahhoz, hogy a vizsgatárgyból a teljesített százalékérték alapján a (3)-(4) bekezdésben meghatározottak szerint legalább elégséges osztályzatot kaphasson. Középszintű matematika vizsgatárgyból tett vizsga esetén, ha a vizsgázó írásbeli teljesítménye, középszintű digitális kultúra vizsgatárgyból tett vizsga esetén, ha a vizsgázó gyakorlati teljesítménye elérte a tizenkettő százalékot, de nem érte el a huszonöt százalékot, a vizsgatárgy központi vizsgakövetelményeiben meghatározott módon szóbeli vizsgát tehet. Ha a vizsgázó a szóbeli vizsgát írásban tette le, teljesítményét a szóbeli vizsgarésznek megfelelően kell minősíteni. Ha a vizsgázó az írásbeli vagy gyakorlati vizsga helyett szóbeli vizsgát tett, mindkét tétel kifejtését a szóbeli tételek értékelési szabályai szerint kell értékelni, majd a két tételre adott pontszámok összegét a szóbeli vizsgán elérhető pontszám kétszeresének százalékában kell kifejezni, és ez adja a vizsga százalékos minősítését. A vizsgázónak ebben az esetben mindkét szóbeli vizsgáján legalább tizenkettő százalékot kell teljesítenie ahhoz, hogy a vizsgatárgyból a teljesített százalékérték alapján a (3)-(4) bekezdésben meghatározottak szerint legalább elégséges osztályzatot kaphasson.

(3)[265] Középszintű érettségi vizsga esetén az elérhető pontszámok százalékos teljesítésének osztályzatban történő kifejezése a következő:

a) 80-100% elérése esetén jeles (5),

b) 60-79% elérése esetén jó (4),

c) 40-59% elérése esetén közepes (3),

d) 25-39% elérése esetén elégséges (2),

e) 0-24% elérése esetén elégtelen (1).

(4)[266] Emelt szintű érettségi vizsga esetén az elérhető pontszámok százalékos teljesítésének osztályzatban történő kifejezése a következő:

a) 60-100% elérése esetén jeles (5),

b) 47-59% elérése esetén jó (4),

c) 33-46% elérése esetén közepes (3),

d) 25-32% elérése esetén elégséges (2),

e) 0-24% elérése esetén elégtelen (1).

(5)[267]

(6)[268] A vizsgázónak az érettségi bizonyítvány megszerzéséhez a kötelező vizsgatárgyakból és még legalább egy választott vizsgatárgyból legalább elégséges osztályzatot kell elérnie. A vizsgázónak javító érettségi vizsgát kell tennie abból a kötelező vizsgatárgyból, amelyből nem szerzett legalább elégséges (2) osztályzatot.

(6a)[269] A szakgimnáziumban, szakképző iskolában és a technikumban az érettségi vizsgára felkészítő két évfolyamos képzésekben tanulói jogviszonyban tett, valamint a középiskola elvégzése után, tanulói jogviszonyon kívül befejezett érettségi vizsgák esetében az érettségi bizonyítvány kiállítható akkor is, ha a vizsgázó sikeresen teljesítette a kötelező vizsgatárgyak érettségi vizsgáit, és az iskolai rendszerű nevelésben-oktatásban szerzett, államilag elismert szakképesítéssel vagy szakmával rendelkezik.

(6b)[270] Szakgimnáziumban tanulói jogviszonyban az érettségi bizonyítvány kiállítható akkor is, ha a vizsgázó sikeresen teljesítette a kötelező vizsgatárgyak érettségi vizsgáit, és emellett a szakgimnázium pedagógiai programjában számára előírt képesítő vizsgát sikeresen letette.

(6c)[271] Technikumban a tanulói jogviszonyban az érettségi bizonyítvány akkor állítható ki, ha a vizsgázó sikeresen teljesítette a kötelező vizsgatárgyak érettségi vizsgáit, és emellett a technikum szakmai programjában számára előírt szakmai vizsgát sikeresen letette.

(7)[272] A kétszintű érettségi vizsga bevezetése előtt tett tantárgyi érettségi vizsga a kétszintű rendszerben középszinten tett érettségi vizsgának minősül, és az érdemjegyek a következő százalékos teljesítésnek felelnek meg:

a) jeles (5) 100%,

b) jó (4) 79%,

c) közepes (3) 59%,

d) elégséges (2) 39%.

(8)[273] Pótló érettségi vizsga esetén az előzőleg sikeresen teljesített vizsgarészeket - amíg a központi vizsgakövetelmények az adott vizsgatárgyban nem változnak - nem kell megismételni.

42. §[274] (1)[275] A szóbeli érettségi vizsga befejezése után, legkésőbb az azt követő munkanapon a vizsgabizottság záróértekezletet tart, amelyen megállapítja a vizsgázók szóbeli vizsgarészen nyújtott teljesítményének minősítését, valamint a teljes vizsga összesített minősítését (összpontszámát és annak százalékban történő kifejezését) és ennek alapján a vizsga végső osztályzatát.

(2) A záróértekezleten a vizsgabizottság megtárgyalja a szóbeli vizsgán elkövetett szabálytalanságot. A szabálytalanság elbírálására és a döntéshozatalra a vizsgaszabályzatnak az írásbeli vizsgán elkövetett szabálytalanság kivizsgálására vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni [29. § (2)-(4) bek.].

(3)[276] Ha a vizsgázó a rendes érettségi vizsgán valamely vizsgatárgyból szintemelő vizsgát tett, a záróértekezleten megállapított eredmény ismeretében írásban nyilatkozik arról, hogy érettségi bizonyítványában melyik minősítés szerepeljen. Ha a vizsgázó a záróértekezlet időpontjában adott vizsgatárgyból több vizsgaeredménnyel rendelkezik, írásban nyilatkozik arról, hogy melyik az az egy vizsgaeredmény, amelynek az érettségi bizonyítványába való bejegyzését kéri. Az érettségi bizonyítványban nem szereplő vizsgaeredményekről a vizsgabizottságot működtető intézmény tanúsítványt állít ki.

43. § (1) A záróértekezletről jegyzőkönyvet kell készíteni.

(2) A záróértekezlet jegyzőkönyve tartalmazza:

a) az értekezlet helyét és idejét,

b) a jelenlévő, illetőleg a hiányzó bizottsági tagok, szaktanárok és kérdező tanárok nevét, a távolmaradás okát,

c)[277] a vizsgabizottság döntéseit, a rövid indokolással,

d)[278] azok nevét, akik javítóvizsgán megismételhetik, vagy pótló vizsgán folytathatják az érettségi vizsgát, a vizsgatárgy, vizsgarész, vizsgaszint megnevezésével, illetve azokét, akiket a vizsgáról kizártak, és a döntés okát,

e) a vizsgabizottság elnökének rövid értékelését,

f) a vizsgabizottság tagjainak hozzászólását, a kisebbségi véleményeket.

44. § (1)[279] Az érettségi vizsga eredményét, a vizsgabizottság még nem ismertetett döntéseit a vizsgázók és a vizsgabizottság tagjai jelenlétében az elnök az eredményhirdető értekezleten ismerteti. Az eredmény kihirdetése nyilvános. A vizsgabizottság elnöke a vizsgaeredmények kihirdetése előtt röviden értékeli az érettségi vizsgát.

(2)[280] Az eredményhirdető értekezleten ismertetett vizsgabizottsági döntések elleni jogorvoslatra rendelkezésre álló időt az értekezletet követő első naptól kell számítani.

45. §[281] (1)[282] Érettségi bizonyítványt kell kiállítani annak, aki teljesítette az érettségi vizsga követelményeit. Az érettségi bizonyítványt az a vizsgabizottság adja ki, amelyik előtt a vizsgázó az érettségi bizonyítvány megszerzéséhez szükséges összes rá vonatkozó feltételt teljesítette.

(2)[283] Az érettségi bizonyítvány, tanúsítvány tartalmazza a vizsgázó természetes személyazonosító adatait, a vizsga törzslapjának számát, annak tényét, hogy az érettségi bizonyítvány a Magyar Képesítési Keretrendszer szerinti 4. és az Európai Képesítési Keretrendszer szerinti 4. szintet tanúsít, a kiállításának keltét, továbbá a vizsgabizottság körbélyegzőjének lenyomatát, a vizsgabizottság elnökének és az igazgatónak az aláírását.

(3)[284] Az érettségi bizonyítványban, tanúsítványban fel kell tüntetni,[285]

a) hogy a vizsgatárgy központi vizsgakövetelményekre vagy akkreditált vizsgakövetelményekre épül,

b) a vizsgatárgyak szintjét, százalékos teljesítését, osztályzatát.

c)[286]

d)[287] - a szakképző intézmény tanulója esetében - az arra vonatkozó záradékot, hogy a vizsgázó a kötelezően választható vizsgatárgy helyett szakmai vizsgát tett.

(4)[288] A vizsgázó érettségi bizonyítványa, tanúsítványa, ha idegen nyelvből, illetve a nyelvoktató nemzetiségi oktatásban nemzetiségi nyelvből emelt szintű érettségi vizsgát tett, és sikeresen teljesítette az érettségi vizsga írásbeli és szóbeli vizsgáit, azoknak minden vizsgarészét[289]

a)[290] ha legalább 60%-ot ért el, középfokú (B2) komplex típusú,

b)[291] 40-59% elérése esetén alapfokú (B1) komplex típusú,

államilag elismert nyelvvizsga-bizonyítvánnyal egyenértékű okiratnak minősül.

(5)[292] Ha a vizsgázó az idegen nyelvből az emelt szintű érettségi vizsgát a 6. § (7) bekezdésében megfogalmazott jogával élve tette le, és megfelel a (4) bekezdés a), b) pontjában foglalt további feltételeknek[293]

a)[294] ha teljesítette a szóbeli vizsga részeit, valamint élő idegen nyelvből a hallott szöveg értése vizsgarészt, érettségi bizonyítványa, tanúsítványa a megfelelő fokozatú szóbeli típusú, államilag elismert nyelvvizsga-bizonyítvánnyal egyenértékű okiratnak minősül,

b)[295] ha teljesítette élő idegen nyelvből az olvasott szöveg értése, az íráskészség és a nyelvhelyesség vizsgarészeket, illetve latin nyelvből az írásbeli vizsgarészt, érettségi bizonyítványa, tanúsítványa a megfelelő fokozatú írásbeli típusú, államilag elismert nyelvvizsga-bizonyítvánnyal egyenértékű okiratnak minősül.

A vizsga iratai, az iratkezelés

46. § (1) Az érettségi vizsgával kapcsolatos iratokat, ha e szabályzat másképp nem rendelkezik két példányban

a) a vizsgabizottság működési ideje előtt és után az igazgató készíti el és írja alá,

b) a vizsgabizottság működési ideje alatt a vizsgabizottság jegyzője készíti el, és a vizsgabizottság jegyzője, elnöke és az igazgató írja alá.

(2) A vizsgabizottság üléseiről és értekezleteiről a jegyzőkönyvet az ülés, illetve az értekezlet napján, a záróértekezlet jegyzőkönyvét legfeljebb a záróértekezletet követő harmadik munkanap végéig el kell készíteni. A jegyzőkönyveket a vizsgabizottság tagjai, a vizsgabizottság jegyzője és az igazgató írja alá.

(3) Ha a vizsgaszabályzatban foglaltak szerint a vizsgabizottság döntését határozatba kell foglalni, a határozat egy példányát a vizsga jegyzőkönyvéhez kell csatolni. A határozatot az igazgató és a vizsgabizottság elnöke írja alá.

(4) Az érettségi vizsga jegyzőkönyvének, határozatának egy-egy példányát - időbeli sorrendben - össze kell kapcsolni. A jegyzőkönyvhöz csatolni kell a törzslapokat, az osztályozó ívet és az érettségi vizsga eredményeiről összeállított kimutatást (a továbbiakban: jegyzőkönyv és csatolt iratok).

(5)[296] A tantárgyi bizottság ülésein jegyzőkönyvet kell készíteni, amelyet a bizottság mind a három tagjának alá kell írnia. A jegyzőkönyv készítésére a (2)-(3) bekezdésben foglaltakat kell alkalmazni.

47. § (1)[297] A vizsgázókkal kapcsolatos adatokat a törzslap tartalmazza. A törzslap két részből áll, a vizsgázókról külön-külön kiállított egyéni lapokból (belív) és a vizsgabizottság adatait tartalmazó borítóból (külív).

(2)[298] A törzslap mindkét részét a kétszintű érettségi vizsga adminisztrációs rendszerében kell előkészíteni az írásbeli vizsga megkezdése előtt. A törzslapot a vizsgabizottság döntését követően, a vizsga minden szükséges adatának és záradékának elektronikus rögzítése után a kétszintű érettségi vizsga adminisztrációs rendszere készíti el elektronikus és kinyomtatható formában. A kétszintű érettségi vizsga adminisztrációs rendszerének lezárását követően a törzslapot csak kézzel, jól olvashatóan, nyomtatott betűvel, nem fakuló tintával lehet kitölteni és javítani.

(3)[299] A törzslap tartalmazza a vizsgázó természetes személyazonosító adatait, annak az iskolának a nevét, amelyben a középiskolában folytatott tanulmányait befejezte, a befejezés tanévének feltüntetésével, a vizsgabizottságot működtető intézmény nevét, címét, OM azonosítóját, a vizsgatárgyakat, azok értékelését és minősítését a szükséges záradékokkal, a vizsga nyelvét (ha az nem a magyar nyelv), a vizsgaeredményt tartalmazó bizonyítvány vagy tanúsítvány sorszámát.

(4)[300] A borítót vizsgabizottságonként kell elkészíteni. A borító tartalmazza a vizsgabizottságot működtető intézmény nevét és címét, a vizsgabizottság nevét, a vizsgabizottság tagjainak és az igazgatónak a nevét, valamint a vizsgabizottsághoz beosztott vizsgázók törzslapjainak számát.

(5)[301] A kétszintű érettségi vizsga adminisztrációs rendszerébe az adatokat csak eredeti okmányok alapján szabad bejegyezni.

(6) A törzslapon - megfelelő záradék alkalmazásával - fel kell tüntetni a vizsgabizottság határozatait. A záradékokat a vizsgabizottság elnöke és jegyzője írja alá.

(7)[302] A törzslapon csak a vizsgaszabályzatban megjelölt módon szabad javítani. A téves, hibás bejegyzést egyszer át kell húzni, és a helyes bejegyzést e mellé vagy e fölé kell írni. A javított oldalt a vizsgabizottság elnöke és a vizsgabizottság jegyzője - megfelelő záradék alkalmazása után - aláírja. Az aláírások mellett szerepelnie kell a vizsgabizottság körbélyegzője lenyomatának.

(8) A borítót a vizsgabizottság elnöke és tagjai, a vizsgabizottság jegyzője és az igazgató írja alá.

(9) Az érettségi vizsga törzslapjának lapjait vizsgabizottságonként a borítóval együtt össze kell fűzni oly módon, hogy az egyes lapokat ne lehessen eltávolítani vagy kicserélni.

48. § (1)[303] Azok részére, akik vendégtanulóként tettek érettségi vizsgát, illetve akik pótló vizsgát tehetnek, vagy akiknek javítóvizsgát kell tenniük, valamint akik előrehozott vizsgát, vagy az érettségi bizonyítvány megszerzése előtt szintemelő vizsgát tettek, az érettségi vizsga eredményének kihirdetésekor a vizsgabizottság elnöke törzslapkivonatot ad át. Azok részére, akik pótló vizsgát tehetnek, a törzslapkivonathoz csatolni kell a már teljesített vizsgarészekről készült osztályozó ívet is. Az igazgató törzslapkivonatot állít ki és ad át annak is, aki a törzslapkivonatot elvesztette. A törzslapkivonat kiállításáért - kivéve, ha a vizsga a külön jogszabályban foglaltak szerint ingyenes - a kiállítás napján érvényes kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) tíz százalékának megfelelő díjat kell befizetni a vizsgabizottságot működtető intézmény részére. Az előrehozott vagy az érettségi bizonyítvány megszerzése előtt letett szintemelő érettségi vizsgáról kiállított törzslapkivonat másolatát - ha az érettségi vizsgát nem abban a középiskolában tették le, amellyel a vizsgázó tanulói jogviszonyban áll - meg kell küldeni az érintett középiskola igazgatójának.

(2)[304] A törzslapkivonatot az érettségi törzslappal egyezően kell kiállítani. A törzslapkivonatot a vizsgabizottság elnöke, valamint az igazgató írja alá, és a vizsgabizottság körbélyegzőjének lenyomatával kell ellátni.

(3)[305] A rendes érettségi vizsga törzslapjára az előrehozott érettségi vizsga eredményét, a vendégtanulóként tett vizsgák eredményét a kapcsolódó záradékokkal együtt a törzslapkivonattal egyezően rá kell vezetni, és a törzslapkivonatot csatolni kell a törzslapnak a tanulóra vonatkozó részéhez.

(4)[306] Az érettségi bizonyítvány megszerzése után letett kiegészítő, szintemelő és ismétlő vizsgákról, valamint a 12. § (16) bekezdésében szabályozott előrehozott érettségi vizsgákról a vizsgabizottság tanúsítványt állít ki, és átadja vagy a záróértekezletet követő nyolc napon belül postai úton megküldi azt a vizsgázónak.

(5)[307]

49. §[308] (1) Az írásbeli vizsga megkezdése előtt vizsgabizottságonként legalább három példányban osztályozó ívet kell készíteni. Az osztályozó ívnek tartalmaznia kell a vizsgabizottság nevét és címét, a vizsgázók nevét, törzslapjának számát, továbbá vizsgatárgyanként, azon belül vizsgarészenként a vizsgázó teljesítményének értékelését és minősítését.

(2)[309] Ha a vizsgázó egyes vizsgatárgyakból emelt szinten tesz érettségi vizsgát, a tantárgyi bizottság egyéni osztályozó ívet készít, amelyet a kormányhivatal küld meg a vizsgabizottságnak.

(3)[310] A záróértekezlet után vizsgabizottságonként két példányban jelentést kell készíteni a vizsgaeredményekről. A jelentésekben fel kell tüntetni a vizsgára jelentkezők, a megjelentek, a vizsgát sikeresen befejezők, a javítóvizsgára utasított és a pótló vizsgára kényszerülők számát, vizsgatárgyanként és vizsgaszintenként összesítve az osztályzatokat.

50. §[311] (1) Az érettségi bizonyítványt, tanúsítványt az érettségi törzslap alapján - a bizonyítvány-, illetve tanúsítvány-nyomtatvány felhasználásával - a jegyző állítja ki, olvasható, nyomtatott betűkkel, nem fakuló tintával. A kiállított érettségi bizonyítványt, tanúsítványt legkésőbb a záróértekezletet követő első munkanapon át kell adni a vizsgázóknak.

(2)[312] Az érettségi bizonyítványba, tanúsítványba beírt adatoknak a megfelelő törzslapi adatokkal szó szerint egyezniük kell. Az érettségi bizonyítványon, tanúsítványon fel kell tüntetni a vizsgabizottságot működtető intézmény OM azonosítóját, kivéve, ha a vizsgabizottságot a kormányhivatal működteti. Erről az igazgatónak az érettségi bizonyítvány, tanúsítvány aláírása előtt meg kell győződnie.

(3)[313] Az érettségi bizonyítvány rovatainak kitöltésekor a vizsgatárgyak felesleges rovatait egy-egy vízszintes vonallal érvényteleníteni kell. Ha a vizsgázó csak négy kötelező érettségi vizsgatárgyból tesz érettségi vizsgát, és számára az érettségi vizsgabizonyítvány e jogszabály alapján kiállítható, a törzslapon és az érettségi bizonyítványban azt a megfelelő záradék alkalmazásával rögzíteni kell.

(4) Az érettségi bizonyítványban, tanúsítványban törölni, helyesbíteni vagy javítani nem szabad. Az elrontott tanúsítvány-nyomtatványra, illetve az elrontott bizonyítvány-nyomtatvány minden oldalára rá kell írni tintával, nyomtatott nagy betűkkel az "ELRONTOTT" kifejezést, és vastagon át kell húzni tintával.

(5)[314]

(6)[315] Ha jogorvoslati eljárásban a Hivatal, vagy a kormányhivatal döntését a bíróság utóbb megváltoztatja, a bíróság döntésének megfelelő érettségi bizonyítványt, tanúsítványt, törzslapkivonatot - az eredeti érettségi bizonyítvány, tanúsítvány, törzslapkivonat bevonása és érvénytelenítése után, a Hivatal, valamint a kormányhivatal egyidejű tájékoztatásával - a vizsgabizottságot működtető intézmény igazgatója állítja ki, írja alá, és látja el a vizsgabizottságot működtető intézmény körbélyegzőjének lenyomatával.

(7)[316] A kiadott érettségi bizonyítványokról, tanúsítványokról és törzslapkivonatokról a vizsgabizottság jegyzője jelentést készít, amelyet - az érettségi vizsga eredményének kihirdetését követő öt munkanapon belül - elektronikus úton és nyomtatott formában hitelesítve, vagy elektronikus úton és elektronikusan hitelesítve megküld a Hivatalnak. A jelentésben a vizsgabizottságot működtető intézmény nevét, címét, OM azonosítóját, a vizsgázó természetes személyazonosító adatait, tanulói azonosítóját, és vizsgatárgyanként a vizsga szintjét, az elért százalékos eredményt és az osztályzatot, valamint a törzslap számát, az érettségi bizonyítvány, illetve tanúsítvány sorszámát és a vizsga időpontját kell feltüntetni. A tanúsítványokról készített jelentésben fel kell tüntetni az érettségi bizonyítvány sorszámát is. A jelentést az igazgató írja alá.

(8)[317]

51. § (1)[318] Az elveszett, megsemmisült érettségi bizonyítványról, tanúsítványról másodlatot lehet kiállítani, a törzslap alapján. A másodlatban mindazokat az adatokat fel kell tüntetni, amelyek az érettségi bizonyítványban szerepeltek. A másodlatot a kiállításra jogosult intézmény vezetője írja alá, és látja el az intézmény körbélyegzőjének lenyomatával. Ha törzslap hiányában másodlat nem állítható ki, a középiskolai bizonyítványban szereplő záradék alapján a vizsgabizottságot működtető intézmény - kérelemre - igazolást állít ki arról, hogy az érettségi vizsgát sikeresen letették, és az érettségi bizonyítványt kiállították.

(2)[319] A Hivatal az érettségi bizonyítványok kiadásáról készített központi nyilvántartás alapján - kérelemre - igazolványt állít ki arról, hogy az érettségi vizsgát sikeresen letették, és az érettségi bizonyítványt kiállították. Az igazolványért - a (3) bekezdésben meghatározott kivétellel - a kiállítás napján érvényes kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) húsz százalékának megfelelő díjat kell befizetni a Hivatal számlájára.

(2a)[320] Ha az érettségi bizonyítványok kiadásáról készített központi nyilvántartás az adott érettségi bizonyítványban foglalt vizsgaeredményeket és a vizsga záradékait is tartalmazza, a (2) bekezdés szerinti igazolványban ezeket is fel kell tüntetni. A 2005. január 1. után kiadott tanúsítványok és érettségi bizonyítványok esetében az igazolvány alkalmas a másodlat helyettesítésére is.

(3) A (1)-(2) bekezdésben szabályozott okiratokat

a) a bizonyítvány tulajdonosának kérésére,

b)[321] továbbá az Nkt. 41. § (5) bekezdésében felsoroltak megkeresésére

lehet kiállítani. A b) pont alapján kiállított bizonyítvány kiállítása ingyenes.

(4)[322] A (2) bekezdésben szabályozott eljárás során megállapítható díj esetében alkalmazni kell az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 33. §-át, 81. §-át és 88. §-át.

52. § (1)[323] Az érettségi vizsga iratainak első példányát a vizsgabizottságot működtető intézményben kell irattárba helyezni, az érettségi vizsga eredményének kihirdetését követő harminc napon belül.

(2)[324] Az iratokat az intézmény többi irataitól elkülönítve kell tárolni és kezelni. Az iratkezelésre az e rendeletben nem szabályozott kérdésekben a nevelési-oktatási intézmények iratkezelésére vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.

(3) Az iratokat vizsgabizottságonként kell megőrizni.

(4) Az iratok - az (5)-(6) bekezdésben meghatározott kivétellel - őrzési ideje tíz év.

(5) Tíz év eltelte után az iratokból a törzslapokat külön kell választani. A törzslapok nem selejtezhetők.

(6)[325] Az írásbeli vizsgadolgozatok őrzési ideje egy év. Az őrzési idő eltelte után - harminc napon belül, kérelemre - a vizsgadolgozatok átadhatók annak, aki írta.

(7) Az érettségi vizsga időszakának utolsó napjától számítva az igazgató

a)[326] tizenöt napon belül a jegyzőkönyv és a törzslap egy példányát a kormányhivatalnak, a kormányhivatal által működtetett vizsgabizottság esetén a Hivatalnak,

b)[327] tizenöt napon belül az érettségi vizsga eredményéről készült kimutatást a fenntartónak, az illetékes nemzetiségi önkormányzatnak

megküldi.

(8)[328] A tantárgyi bizottság üléseiről készített jegyzőkönyveket a kormányhivatalnál kell megőrizni, a többi irattól elkülönítve. Az őrzési idő tíz év.

VEGYES ÉS ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

A nemzetiségi nyelvű és a két tanítási nyelvű érettségi vizsgára vonatkozó külön rendelkezések[329]

53. § (1)[330] Ha a középiskola (iskolai tagozat, osztály) részt vesz a nemzetiségi oktatásban a miniszter rendelete határozza meg, hogy mely és hány tantárgy oktatása folyik nemzetiségi nyelven és a tanulónak hány tantárgyat kell ezen a nyelven tanulnia.

(2)[331] Ha a középiskola (iskolai tagozat, osztály) részt vesz a nemzetiségi oktatásban és az oktatás két nyelven (a nemzetiségi nyelven és magyarul) vagy kizárólag a nemzetiségi nyelven folyik az érettségi vizsgán[332]

a)[333] az anyanyelv (nemzetiségi nyelv) és irodalom mellett, a nemzetiségi nyelven tanult tantárgyak közül legalább kettőből az érettségi vizsgát a nemzetiségi nyelven kell teljesíteni,

b)[334] a vizsgázó más vizsgatárgyakhoz kapcsolódóan vagy önálló választható vizsgatárgy keretében a népismeret körébe tartozó ismeretekből is számot ad tudásáról,

c)[335] a nemzetiségi nyelven folyó írásbeli vizsga idejét az írásbeli vizsga minden - időben elkülönülő - összetevője esetében huszonöt százalékkal meg kell növelni,

d)[336] a nemzetiségi nyelven folyó írásbeli vizsgán kétnyelvű szótár használható,

e)[337] a nemzetiségi nyelven tanult vizsgatárgyakból a szóbeli vizsgán a feleltetés harminc percig tarthat,

f)[338] a vizsgabizottság elnöke az lehet, aki az adott nyelv oktatására jogosító, egyetemi szintű tanári szakképzettséggel vagy az adott nyelven folyó nevelő és oktató munkához a pedagógus-munkakör betöltéséhez szükséges egyetemen szerzett végzettséggel és szakképzettséggel rendelkezik.

(3)[339] Ha a középiskolában (iskolai tagozaton, osztályban) az oktatás a magyar nyelv mellett másik tannyelven (a továbbiakban: célnyelven) is folyik, (a továbbiakban: két tanítási nyelv) a miniszter rendelete határozza meg, hogy mely és hány tantárgy oktatása folyik célnyelven.

(4) A két tanítási nyelvű érettségi vizsgán

a)[340] a kötelező idegen nyelv vizsgatárgy a célnyelv,

b)[341] a célnyelven tanult vizsgatárgyak közül legalább kettőből - annak valamennyi tételéből - célnyelven kell vizsgázni,

c)[342] a célnyelven folyó írásbeli vizsga idejét az írásbeli vizsga minden - időben elkülönülő - összetevője esetében huszonöt százalékkal meg kell növelni,

d)[343] a célnyelven folyó írásbeli vizsgán kétnyelvű szótár használható,

e)[344] a célnyelven tanult vizsgatárgyakból a szóbeli vizsgán a feleltetés harminc percig tarthat,

f)[345] a vizsgabizottság elnöke az lehet, aki a célnyelv oktatására jogosító egyetemen szerzett pedagógus végzettséggel és szakképzettséggel vagy az adott nyelven folyó nevelő és oktató munkához a pedagógus-munkakör betöltéséhez szükséges egyetemen szerzett végzettséggel és szakképzettséggel rendelkezik.

(5)[346]

(6) Ha a vizsgázó az (1) vagy a (3) bekezdésben meghatározott középiskolában (tagozaton, osztályban) folytatja tanulmányait, tanulói jogviszonyának fennállása alatt a (2), illetve a (4) bekezdésben meghatározottak szerint, tanulói jogviszonyának megszűnését követően - választása szerint - az általános szabályok vagy e §-ban foglaltak szerint tehet érettségi vizsgát.

(7)[347]

(8)[348] A nemzetiségi nyelven vagy célnyelven teljesített emelt szintű szóbeli vizsgatárgyi érettségi vizsgán a vizsgatárgyi bizottsági tag megbízása során a kormányhivatal a képesítési követelmények és a bizottság létszáma tekintetében eltérhet e rendelet 17/A. § (2) bekezdésében meghatározott feltételektől.

(9)[349] A két tanítási nyelvű, valamint a nemzetiségi oktatásban részt vevő középiskola tanulójának a történelem vizsgatárgy célnyelven, nemzetiségi nyelven folyó írásbeli és szóbeli érettségi vizsgáján a forrásszövegeket magyar nyelven is rendelkezésére kell bocsátani.

54. §[350] (1) A vizsgázó érettségi bizonyítványa,

a)[351] ha a vizsgázó nemzetiségi nyelv és irodalom vizsgatárgyból emelt szinten legalább 60%-ot ért el, és sikeresen teljesítette az érettségi vizsga írásbeli és szóbeli vizsgáit, azoknak minden vizsgarészét továbbá

b)[352] nemzetiségi nyelven legalább még két vizsgatárgyból sikeres, legalább középszintű vizsgát tett, felsőfokú (C1) komplex típusú államilag elismert nyelvvizsga-bizonyítvánnyal egyenértékű okiratnak minősül.

(2) A vizsgázó érettségi bizonyítványa,

a)[353] ha a vizsgázó nemzetiségi nyelv és irodalom vizsgatárgyból emelt szinten 25-59%-ot vagy középszinten legalább 80%-ot ért el, és sikeresen teljesítette az érettségi vizsga írásbeli és szóbeli vizsgáit, azoknak minden vizsgarészét továbbá

b)[354] nemzetiségi nyelven legalább még két vizsgatárgyból sikeres, legalább középszintű vizsgát tett, középfokú (B2) komplex típusú államilag elismert nyelvvizsga-bizonyítvánnyal egyenértékű okiratnak minősül.

(3) A vizsgázó érettségi bizonyítványa,

a)[355] ha a vizsgázó nemzetiségi nyelv és irodalom vizsgatárgyból középszinten legalább 60%-ot ért el, és sikeresen teljesítette az érettségi vizsga írásbeli és szóbeli vizsgáit, azoknak minden vizsgarészét továbbá

b)[356] nemzetiségi nyelven legalább még két vizsgatárgyból sikeres, legalább középszintű vizsgát tett alapfokú (B1) komplex típusú államilag elismert nyelvvizsga-bizonyítvánnyal egyenértékű okiratnak minősül.

(4) A vizsgázó érettségi bizonyítványa, ha a vizsgázó célnyelvből sikeresen teljesítette emelt szinten az érettségi vizsga írásbeli és szóbeli vizsgáit, azoknak minden vizsgarészét, továbbá[357]

a) legalább 60%-ot ért el, és

b)[358] a másik két vizsgatárgyból célnyelven, sikeres, legalább középszintű, vizsgát tett,

felsőfokú (C1) komplex típusú államilag elismert nyelvvizsga-bizonyítvánnyal egyenértékű okiratnak minősül.

(5) Amennyiben a vizsgázó célnyelvből az emelt szintű vizsgát a 6. § (7) bekezdésében megfogalmazott jogával élve tette le, és megfelel a (4) bekezdésben foglalt feltételeknek, és[359]

a)[360] teljesítette a szóbeli és a hallott szöveg értése vizsgarészeket, érettségi bizonyítványa felsőfokú (C1) szóbeli típusú államilag elismert nyelvvizsga-bizonyítvánnyal egyenértékű okiratnak minősül,

b)[361] teljesítette az olvasott szöveg értése, az íráskészség és a nyelvhelyesség vizsgarészeket, érettségi bizonyítványa felsőfokú (C1) írásbeli típusú államilag elismert nyelvvizsga-bizonyítvánnyal egyenértékű okiratnak minősül.

(6) Ha a vizsgázó nem az (1)-(5) bekezdésben meghatározottak szerint tesz érettségi vizsgát, a 45. § (4) bekezdésében foglaltakat kell alkalmazni.

55. §[362] Az 53. § (2)-(4) bekezdése szerint szervezett érettségi vizsgán a nemzetiségi nyelven, illetve a célnyelven és magyar nyelven kell elkészíteni és kiállítani[363]

a) a feladatlapokat és az útmutatókat,

b) a törzslapot és a törzslapkivonatot,

c) az érettségi bizonyítványt,

d) a tanúsítványt.

A külföldön szerzett érettségi bizonyítványokra vonatkozó rendelkezések

56. §[364] (1) Amennyiben a jelentkező államilag elismert külföldi oktatási intézményben külföldön vagy Magyarországon működési engedéllyel rendelkező külföldi rendszerű iskolában folytatott tanulmányait igazoló bizonyítványa az adott oktatási rendszer szerint érettségi bizonyítványhoz vezető képzésben középiskolai tanulmányok befejezését igazoló okiratnak minősül, a középiskolai tanulmányaikat magyarországi középiskolában befejezett jelentkezőkkel azonos szabályok szerint tehet Magyarországon érettségi vizsgát.

(2) Amennyiben a jelentkező államilag elismert külföldi oktatási intézményben külföldön vagy Magyarországon működési engedéllyel rendelkező külföldi rendszerű iskolában folytatott tanulmányait igazoló bizonyítványa a külföldi bizonyítványok és oklevelek elismeréséről szóló 2001. évi C. törvény (a továbbiakban: elismerési törvény) 13. § (1) bekezdése szerint egyenértékű a hazai érettségi bizonyítvánnyal, vagy az elismerési törvény 13. § (3) bekezdése alapján érettségi bizonyítványként elismerhető, a magyarországi érettségi bizonyítványt szerzett jelentkezőkkel azonos szabályok szerint tehet Magyarországon érettségi vizsgát.

Átmeneti és vegyes rendelkezések[365]

56/A. §[366] (1) Nemzetközi érettségi bizonyítványt az a középiskola állíthat ki, amelyik rendelkezik a Nemzetközi Érettségi Szervezet (International Baccalaureate Organisation) hozzájárulásával. A nemzetközi érettségi vizsgát a Nemzetközi Érettségi Szervezet által meghatározott eljárás szerint kell lefolytatni. A nemzetközi érettségi bizonyítvány tulajdonosát megilletik mindazok a jogok, amelyek a magyar érettségi bizonyítvánnyal rendelkezőket.

(2) Nem magyar érettségi bizonyítványt a középiskola nemzetközi szerződés alapján állíthat ki.

(3)[367] A Magyarországon kiadott nemzetközi érettségi bizonyítvány, valamint államközi megállapodás alapján Magyarországon működő külföldi vagy külföldi rendszerű iskola által kiállított érettségi bizonyítvány eredményei alapján - a miniszter egyedi határozata szerint - az iskola magyar érettségi bizonyítványt is kiállíthat.

(4)[368]

57. § (1)[369] Az igazgató vagy a vizsgabizottság elnöke az érettségi vizsga törvényes megtartását veszélyeztető eseményről értesíti a kormányhivatal közreműködésével, a kormányhivatal által működtetett vizsgabizottság esetén közvetlenül a Hivatalt, akinek az intézkedéséig a vizsga nem kezdhető meg, illetve nem folytatható. A Hivatal indokolt esetben megkeresi a minisztert az Nkt. 78. § (1) bekezdés b) pontjában, illetve e szabályzat 58. §-ában szabályozott intézkedés kezdeményezése céljából.

(2)[370] A Hivatal az érettségi vizsga törvényes lefolytatásának biztosítása céljából a következő intézkedéseket hozhatja:

a) új feladatlapokat, szóbeli tételeket igényel, illetve készíttet,

b) érettségi biztost küld a vizsga törvényes lefolytatásának ellenőrzésére,

c) az érettségi biztos jelentése alapján az (1) bekezdésben meghatározottak szerint jár el.

(3) A 17. § (1) bekezdésében meghatározott szervezetek képviselője szükség esetén megkeresi

a)[371] a fenntartót, ha a középiskola működésével kapcsolatban az Nkt. 86. § (1) bekezdés b) pontjában szabályozott törvényességi ellenőrzést tart szükségesnek, illetve

b)[372] a kormányhivatal közreműködésével a Hivatalt, az (1)-(2) bekezdésben szabályozott intézkedés kezdeményezése céljából.

58. § (1)[373] A miniszter - hivatalból vagy a Hivatal megkeresésére indított eljárásban - megvonhatja a középiskolától az érettségi vizsga megszervezésének jogát, amennyiben a vizsgáztatás tárgyilagos, szakszerű megszervezésének, lebonyolításának nincsenek meg az előfeltételei. A határozatban meg kell jelölni azt a középiskolát, kormányhivatalt, amelyben az érintettek érettségi vizsgát tehetnek. A vizsgáztatási jog megvonása legfeljebb két tanítási évre szólhat, de újabb határozattal több alkalommal is megismételhető.

(2)[374] A miniszter az érettségi vizsga eredményét - határozattal - megsemmisíti, és a kiállított érettségi bizonyítványt, tanúsítványt vagy törzslapkivonatot érvénytelennek nyilvánítja, ha bebizonyosodik, hogy a bizonyítványt, tanúsítványt vagy törzslapkivonatot jogellenesen szerezték meg.

(3)[375] A miniszter a végleges határozat megküldésével intézkedik a megsemmisítés és érvénytelenné nyilvánítás tényének az érettségi vizsga törzslapjára történő rávezetéséről.

(4)[376] A határozat véglegessé válása után az érvénytelenné nyilvánított érettségi bizonyítványt, tanúsítványt vagy törzslapkivonatot be kell vonni, és az érvénytelenné nyilvánító határozatot a miniszter által vezetett minisztérium hivatalos honlapján - indokolás nélkül - közzé kell tenni.

59. § (1)[377] A vizsgázó, a kiskorú vizsgázó szülője a vizsgabizottság döntése ellen az Nkt. 38. § (7) bekezdésében szabályozott fellebbezést - a kormányhivatalnak, a kormányhivatal által működtetett vizsgabizottság esetén a Hivatalnak címezve - az igazgatónak nyújthatja be.

(2)[378] Az igazgató a fellebbezést a döntéssel kapcsolatosan rendelkezésre álló valamennyi irat másolatával együtt a benyújtás napján, illetve, ha ez nem lehetséges, a benyújtást követő első munkanapon elektronikus úton megküldi a kormányhivatalnak, a kormányhivatal által működtetett vizsgabizottság esetén a Hivatalnak. A fellebbezéshez csatolni kell a vizsgabizottság elnökének az üggyel kapcsolatos nyilatkozatát is.

(3)[379] A kormányhivatal, a kormányhivatal által működtetett vizsgabizottság esetén a Hivatal a fellebbezés tárgyában - az Nkt. 38. § (7) bekezdése alapján - meghozott döntéséről, a kézbesítéssel egyidejűleg - rövid úton (futár, e-mail, telefon) értesíti az igazgatót, aki arról haladéktalanul tájékoztatja a vizsgabizottság elnökét.

60. §[380] (1) Az érettségi vizsgán végzett munkáért

a) a vizsgabizottság és a tantárgyi bizottság elnökének, a szaktanárnak, a kérdező tanárnak, a vizsgabizottság jegyzőjének vizsgáztatási díj,

b) a vizsgabiztosnak, a felügyelő tanárnak, a helyettesnek, valamint a kormányhivatal által működtetett vizsgabizottság kivételével az igazgatónak díjazás

jár.

(2) A vizsgáztatási díj nem lehet kevesebb a vizsgáztatási alapdíj (a továbbiakban: alapdíj) százalékában meghatározott összegnél. Az alapdíj összege százegyezer-ötszáz forint.

(3) A vizsgáztatási díj legkisebb mértékét

a) a vizsgabizottság elnöke részére vizsgabizottságba beosztott összes vizsgázó száma és az alapdíj egy százalékának szorzata, továbbá a vizsgabizottság által lebonyolított összes középszintű vizsgatárgyi vizsga számának és az alapdíj fél százalékának szorzata,

b) középszintű vizsga esetében a szaktanár részére az általa javított vizsgadolgozatok száma és az alapdíj kettő százaléka szorzata,

c) az emelt szintű vizsga esetében a szaktanár részére az általa javított vizsgadolgozatok száma és az alapdíj három százaléka szorzata,

d) középszintű vizsga esetében a kérdező tanár részére az általa tartott szóbeli vizsgák száma és az alapdíj kettő százaléka szorzata,

e) a vizsgabizottság jegyzője részére a törzslapon feltüntetett valamennyi vizsgázó száma és az alapdíj kettő százaléka szorzata,

f) a tantárgyi bizottság elnöke részére legalább az alapdíj huszonöt százalékában, illetve, ha ezt meghaladja, a tantárgyi bizottságba beosztott összes vizsgázó száma és az alapdíj három százaléka szorzata,

g) a tantárgyi bizottság kérdező tanára részére legalább az alapdíj tizenöt százalékában, illetve ha ezt meghaladja, a tantárgyi bizottságba beosztott összes vizsgázó száma és az alapdíj kettő százaléka szorzata

eredményeként kell megállapítani.

(4) Ha a szaktanári és a kérdező tanári feladatokat azonos személy látja el, a vizsgadíj mind a kettő jogcímen megilleti.

(5) Az igazgató és a vizsgabiztos díjazásának összege nem lehet kevesebb az alapdíj

a) összegének ötven százalékánál, ha a vizsgázók száma öt vagy annál kevesebb,

b) összegénél, ha a vizsgázók száma meghaladja az ötöt, de nem haladja meg a harmincat,

c) kétszeresénél, ha a vizsgázók száma meghaladja a harmincat, de nem haladja meg a hetvenet,

d) háromszorosánál, ha a vizsgázók száma meghaladja a hetvenet.

(6) Ha az igazgató az érettségi vizsga szervezésével kapcsolatos feladatainak ellátásába a helyettesét, illetve más megbízottját is bevonta, a feladatainak ellátásában közreműködők díjazását az érintett vizsgázók számára tekintettel az igazgató állapítja meg.

(7) A felügyelő tanár részére díjazás azokra az órákra állapítható meg, amelyeken legalább harminc percig felügyeletet látott el. Több megkezdett óra idejét össze kell vonni. Az egy óráért járó összeg nem lehet kevesebb az alapdíj kettő százalékánál.

(8) A helyettesek részére azokra a napokra, amelyek alatt készenlétben kell állniuk, az alapdíj négy százaléka jár.

(9) Ha a vizsgabizottság elnökének tartózkodási helye - ennek hiányában lakóhelye - és a vizsgabizottság működési helye nem egy településen van, a vizsgaelnök számára a vizsgaelnöki teendőivel kapcsolatos utazás igazolt költségeit meg kell téríteni.

(10) Az e §-ban szabályozott díjak közül a vizsgabizottság elnökével, valamint az emelt szintű vizsgáztatással kapcsolatos költségeket a kormányhivatal, a kormányhivatal által működtetett vizsgabizottság esetén a vizsgabizottság elnökével kapcsolatos költségeket a Hivatal, minden egyéb költséget a vizsgabizottságot működtető intézmény köteles fedezni. A díjat, díjazást száz forintra kerekítve kell megállapítani.

60/A. §[381] (1) Az érettségi írásbeli feladatlapjait - amennyiben azokat az erre jogosult minősítő korlátozott terjesztésűvé minősítette - a minősítés érvényességi idejéig a korlátozott terjesztésű minősítésű adatok védelmére vonatkozó rendelkezések szerint kell kezelni.

(2) A vizsgabizottságot működtető intézmény vezetője felel a minősített adatok védelmére vonatkozó rendelkezések megtartásáért az érettségi írásbeli feladatlapok tekintetében. A vizsgabizottságot működtető intézmény vezetője az intézmény iratkezelési szabályzatának részeként meghatározza a minősített adatok védelmével kapcsolatos intézményi feladatokat.

(3)[382] A vizsgabizottságot működtető intézmény a kétszintű érettségi vizsga során a kétszintű érettségi vizsga adminisztrációs rendszerében végzi el a vizsgázók jelentkeztetését, az írásbeli vizsgák beosztását, a vizsgaeredmények rögzítését, a vizsgadokumentumok (vizsgáztatási jegyzék, írásbeli vizsgajegyzőkönyvek, osztályozó ív, törzslap külív és belív, törzslapkivonat) előállítását, kinyomtatását. Az emelt szintű vizsgák szervezéséhez szükséges, a Hivatal által meghatározott adatokat a kormányhivatal, a Hivatal által meghatározott ütemezés szerint rögzíti a kétszintű érettségi vizsga adminisztrációs rendszerében. Az informatikai rendszer tartalmának meghatározása és ellenőrzése a Hivatal feladata. Az informatikai rendszerben rögzített adatok hitelességéért annak az intézménynek az igazgatója felel, amelyik az adat rögzítésére jogosult.

(4)[383] A vizsgabizottságot működtető intézmény igazgatójának biztosítania kell a Hivatal által működtetett elektronikus üzenetküldő rendszer folyamatos figyelemmel kísérését minden vizsgahelyszínen, minden vizsganapon. Az intézményben folyó írásbeli, gyakorlati érettségi vizsgák alkalmával a figyelemmel kísérést a vizsga kezdete előtt legalább 30 perccel meg kell kezdeni és az írásbeli, gyakorlati vizsgára a központi vizsgakövetelményekben meghatározott időtartam letelte után 30 percig kell biztosítani. Az intézményben folyó szóbeli vizsgák időtartama alatt az elektronikus üzenetküldő rendszert legalább kétóránként kell megtekinteni (vagy ellenőrizni).

60/B. §[384] (1)[385]

(2) Idegen nyelv érettségi vizsga nélkül tehet érettségi vizsgát az, akinek a tanulói jogviszonya megszűnésének időpontjában hatályos érettségi vizsgaszabályzat rendelkezései szerint nem kellett idegen nyelvből érettségi vizsgát tennie. Az idegen nyelv vizsgatárgy helyett másik vizsgatárgyból kell érettségi vizsgát tenni.

(3)[386]

(4)[387]

(5)[388]

(6)[389]

60/C. §[390]

60/D. §[391] (1) Az a 2020/2021. tanévben a középiskola utolsó évfolyamán tanuló, akit egy adott vizsgatárgyból a 2020/2021. tanév október-novemberi érettségi vizsgaidőszakában a SARS-CoV-2 koronavírus világjárvány miatt sikertelen középszintű előrehozott érettségi vizsgája során pótló vizsgára utasítottak, és

a) az írásbeli vizsgarészt vagy azon gyakorlati vizsgarészt, amelyre az írásbeli vizsgákra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni, sikeresen teljesítette, vagy

b) aki számára a 2020/2021. tanév október-novemberi vizsgaidőszakában a 24. § (4) bekezdése, a 20. § (7) bekezdése vagy a 31. § (5) bekezdése alapján engedélyezték az írásbeli vizsgarész vagy azon gyakorlati vizsgarész szóbeli vizsgarésszel pótlását, amelyre az írásbeli vizsgákra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni,

a 2020/2021. tanév május-júniusi érettségi vizsgaidőszakban a pótló vizsgát középszinten akkor is leteheti, ha egyidejűleg ugyanazon vizsgatárgyból emelt szintű érettségi vizsgára is jelentkezett.

(2) Az (1) bekezdés szerinti esetben az írásbeli vizsgarész vagy azon gyakorlati vizsgarész, amelyre az írásbeli vizsgákra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni, nem ismételhető meg, a pótló vizsga - a korábban már sikeresen teljesített vizsgarészek mellett - csak szóbeli vizsgarészből áll.

60/E. §[392] A technikumban érettségire felkészítő szakmai oktatásban - ideértve a kizárólag érettségi vizsgára történő felkészítésben részt vevőket is - felnőttképzési jogviszonyban tanulókra e rendeletnek a tanulói jogviszonyban lévő tanulókra vonatkozó szabályait kell alkalmazni.

60/F. §[393] Ha az érettségi bizonyítvány az Nkt. 6. § (1b) bekezdése értelmében a szakképzésre vonatkozó jogszabályokban meghatározottak szerinti munkakör betöltésére képesít, az érettségi bizonyítványban, tanúsítványban fel kell tüntetni az erre vonatkozó kötelező záradékot.

60/G. §[394] Az Előadó-művészet ágazathoz tartozó ágazaton belüli specializáció szakmai vizsgatárgyak kormányhivatalok által szervezett vizsgái esetében a szóbeli tételeket az írásbeli vizsgák befejezését követően a Hivatal állítja össze a központi vizsgakövetelmények alapján.

60/H. §[395] Az ágazati és az ágazaton belüli specializáció szakmai vizsgatárgyak kormányhivatalok által szervezett vizsgái esetén - az Előadó-művészet ágazathoz tartozó ágazaton belüli specializáció szakmai vizsgatárgyak kivételével - a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal készítteti el a szóbeli tételsorokat.

60/I. §[396] (1)[397] E rendeletnek az érettségi vizsga vizsgaszabályzatának kiadásáról szóló 100/1997. (VI. 13.) Korm. rendelet módosításáról szóló 165/2022. (IV. 28.) Korm. rendelettel (a továbbiakban: Módr.) megállapított 3. számú melléklete szerinti új vizsgakövetelményeket - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - első alkalommal a 2023/2024. tanév május-júniusi vizsgaidőszakban kell alkalmazni, azzal, hogy az a vizsgázó, aki a 2020/2021. tanévben - a Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról szóló 110/2012. (VI. 4.) Korm. rendelet 2020. szeptember 1-jétől hatályos rendelkezései alapján - kezdte meg középiskolai tanulmányait, előrehozott, szintemelő és pótló érettségi vizsgát is e követelmények alapján tehet.

(2) E rendeletnek a Módr. által megállapított 3. számú melléklete szerinti honvédelmi alapismeretek vizsgatárgy vizsgakövetelményeit első alkalommal a 2021/2022. tanév május-júniusi vizsgaidőszakban kell alkalmazni.

60/J. §[398] A 2022/2023. tanév május-júniusi vizsgaidőszak befejezéséig a szakgimnázium, a technikum - az érettségi vizsgára felkészítő nevelési-oktatási évfolyamok kivételével - biztosítja, hogy a tanuló

a) képzési ágazatának megfelelő ágazati,

b) ágazaton belüli specializáció

szakmai vizsgatárgya érettségi vizsgájára - választása szerint - mind a közép, mind az emelt szinten fel tudjon készülni.

60/K. §[399] A 2022/2023. tanév május-júniusi vizsgaidőszak befejezéséig a szakgimnázium, a technikum - az érettségi vizsgára felkészítő két évfolyamos képzések kivételével - az ágazati és ágazaton belüli specializáció szakmai vizsgatárgyon kívül legalább egy vizsgatárgyból a helyi tantervében meghatározottak szerint teszi lehetővé az emelt szintű érettségi vizsgára történő felkészülést.

60/L. §[400] A 2. számú melléklet szerinti általános vizsgakövetelmények, valamint az ezekhez az Nkt. 6. § (1a) bekezdése szerint kiadott részletes vizsgakövetelmények szerinti központi vizsgakövetelmények alapján - az ágazati és ágazaton belüli specializáció szakmai vizsgatárgyak kivételével - legkésőbb a 2023/2024. tanév október-novemberi vizsgaidőszakban tehető vizsga. Az ágazati és ágazaton belüli specializáció szakmai vizsgatárgyakból legkésőbb a 2024/2025. tanév október-novemberi vizsgaidőszakban lehet érettségi vizsgát tenni.

Hatályba léptető rendelkezések

61. § (1)[401] Ez a rendelet a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba.

(2)[402]

(3)[403]

(4)[404]

(5)[405]

(6)[406]

(7)[407]

(8)[408]

(9)[409]

(10)[410]

(11)[411]

(12)[412]

(13)[413]

(14)[414]

61/A. §[415]

61/B. §[416]

61/C. §[417]

61/D. §[418]

61/E. §[419]

61/F. §[420]

62. § (1)[421]

(2)[422]

(3)[423]

(4)[424]

63. §[425]

64. §[426]

65. §[427]

Horn Gyula s. k.,

miniszterelnök[428]

1. számú melléklet a 100/1997. (VI. 13.) Korm. rendelethez

[429]
I.
Nyomtatványok
1. Érettségi bizonyítvány*
2. Érettségi vizsga törzslapja (külív, belív)*
3. Törzslapkivonat az érettségi vizsgáról*
4. Jelentkezés érettségi vizsgára
5.
6. Jegyzőkönyv az írásbeli, szóbeli vizsgáról és a vizsgabizottság üléseiről, illetve a tantárgyi vizsgabizottság üléseiről
7. Tanúsítvány az érettségi vizsgáról*
8. Jelentés a vizsgaeredményekről
9. Kimutatás az érettségi bizonyítványokról
10. Osztályozó ív (külív, belív), egyéni osztályozó ív
11. Vizsgáztatási jegyzék a vizsgázókról
A *-gal jelölt nyomtatványok gyártásához és forgalmazásához a miniszter által vezetett minisztérium engedélye szükséges.
[430]
II.
Záradékok
1. Az érettségi vizsgabizottság körbélyegzőjének felirata:.............................................. mellett
működő érettségi vizsgabizottság.
2. Az érettségi vizsga követelményeit..................................................................vizsgatárgyból
nem teljesítette, ............................................javítóvizsgát tehet. (A második pontozott rész: az
adott vizsgatárgyból az adott tanuló hányadik alkalommal tehet javítóvizsgát.)
3. Az érettségi vizsgát fel nem róható okból nem tudta befejezni,
....................................................vizsgatárgyból pótló vizsgát tehet.
4. Az érettségi vizsgát felróható okból nem fejezte be, .......................................................
vizsgatárgyból ............................................javítóvizsgát tehet. (A második pontozott rész: az
adott vizsgatárgyból az adott tanuló hányadik alkalommal tehet javítóvizsgát.)
5. Szabálytalanság elkövetése miatt.....................................................................vizsgatárgyból
a vizsgabizottság döntése szerint ...............................................javítóvizsgát tehet. (A második
pontozott rész: az adott vizsgatárgyból az adott tanuló hányadik alkalommal tehet
javítóvizsgát.)
6..........................................nyelvi minősítését a ...............................számú nyelvvizsga-
bizonyítvány alapján kapta.
7. A(z) ..............................................vizsgatárgy minősítését a ……..............évi OKTV/SZÉTV
eredménye alapján kapta.
8. A(z)............................................vizsgatárgy akkreditált vizsgakövetelményekre épül.
9. A(z) ................................................... vizsgatárgy(ak) minősítését a 2005. év előtt hatályos
vizsgarendszer szabályai szerint kapta.
10. A magyar nyelv és irodalom vizsgatárgy helyett - az érettségi vizsga vizsgaszabályzatának kiadásáról szóló 100/1997. (VI. 13.) Korm. rendelet 6. § (5)-(6) bekezdése alapján - magyar mint idegen nyelv vizsgatárgyból tett érettségi vizsgát.
11. Az érettségi vizsgát fel nem róható okból nem kezdte meg, ................................................
vizsgatárgyból pótló vizsgát tehet.
12. Az érettségi vizsgát felróható okból nem kezdte meg, ...................................vizsgatárgyból
...............javítóvizsgát tehet.
(A második pontozott rész: az adott vizsgatárgyból az adott tanuló hányadik alkalommal
tehet javítóvizsgát.)
13. A ................................................ vizsgatárgy érettségi vizsgáján a gyakorlati vizsgarész
helyett szóbeli vizsgát tett.
14. A................kötelező vizsgatárgy vizsgája alól mentesült.
15. A vizsgabizottság szükség szerint döntéseihez megfelelő további záradékot alakíthat ki.
16. Jelen érettségi bizonyítványt a vizsgázó által bemutatott, iskolai rendszerű nevelésben-oktatásban szerzett, államilag elismert szakképesítésről vagy szakmáról kiadott bizonyítvány vagy sikeres szakmai vizsga figyelembevételével állították ki.
17. Jelen érettségi bizonyítvány szakmai érettségi végzettséget tanúsít, továbbá ......... FEOR számú ..... munkakör betöltésére képesít.
18. A/Az..........................................................ismeretek ágazaton belüli specializáció az Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzék módosításának eljárásrendjéről szóló 150/2012. (VII. 6.) Korm. rendelet 3. melléklete szerinti.............ágazathoz tartozik.

2. számú melléklet a 100/1997. (VI. 13.) Korm. rendelethez

ELSŐ RÉSZ[431]

AZ ÉRETTSÉGI VIZSGA VIZSGATÁRGYAI ÉS A VIZSGA FORMÁI

1. Kötelező vizsgatárgyak

ABCDE
1.A vizsgatárgy neveA vizsga részei
középszintenemelt szinten
2.Magyar nyelv és irodalomírásbeliszóbeliírásbeliszóbeli
3.Nemzetiségi nyelv és
irodalom
írásbeliszóbeliírásbeliszóbeli
4.Történelemírásbeliszóbeliírásbeliszóbeli
5.Matematikaírásbeli-írásbeliszóbeli
6.Élő idegen nyelv
vagy
írásbeliszóbeliírásbeli
1. olvasott szöveg
értése
2. nyelvhelyesség
3. hallott szöveg
értése
4. íráskészség
szóbeli
Latin nyelvírásbeliszóbeliírásbeliszóbeli

2. Választható közismereti vizsgatárgyak

ABCDE
1.A vizsgatárgy neveA vizsga részei
középszintenemelt szinten
2.Élő idegen nyelvírásbeliszóbeliírásbeli
1. olvasott
szöveg értése
2. Nyelv-
helyesség
3. hallott
szöveg értése
4. íráskészség
szóbeli
3.Fizikaírásbeliszóbeliírásbeliszóbeli
4.Kémiaírásbeliszóbeliírásbeliszóbeli
5.Biológiaírásbeliszóbeliírásbeliszóbeli
6.Földrajzírásbeliszóbeliírásbeliszóbeli
7.Ének-zeneírásbeliszóbeliírásbeliszóbeli
8.Vizuális kultúraírásbeligyakorlatigyakorlatiszóbeli
9.Informatikagyakorlatiszóbeligyakorlatiszóbeli
10.Testnevelésgyakorlatiszóbeligyakorlatiszóbeli
11.Filozófiaírásbeliszóbeliírásbeliszóbeli
12.Hittan-szóbeliírásbeliszóbeli
13.Természettudományírásbeliszóbeli--
14.Latin nyelvírásbeliszóbeliírásbeliszóbeli
15.Emberismeret és etikaírásbeliszóbeliírásbeliszóbeli
16.Társadalomismeretírásbeliszóbeliírásbeliszóbeli
17.Ember- és
társadalomismeret, etika
írásbeliszóbeliírásbeliszóbeli
18.Drámaírásbeliszóbeli,
gyakorlati
írásbeliszóbeli,
gyakorlati
19.Mozgóképkultúra és
médiaismeret
írásbeli,
gyakorlati
-írásbeli,
gyakorlati
szóbeli
[432]
20.Nemzetiségi népismeretírásbeliszóbeliírásbeliszóbeli
21.Célnyelvi civilizáció-szóbeliírásbeliszóbeli
22.Belügyi rendészeti
ismeretek
írásbeliszóbeliírásbeliszóbeli
23.Honvédelmi alapismeretekírásbeliszóbeliírásbeliszóbeli
24.Utazás és turizmusgyakorlatiszóbeli--
25.Gazdasági ismeretekírásbeliszóbeliírásbeliszóbeli
26.Judaisztika-szóbeli--
27.Bibliaismeret - Hit
Gyülekezete
-szóbeliírásbeliszóbeli
28.Művészettörténetírásbeliszóbeliírásbeliszóbeli
29.Népművészet-szóbeli-szóbeli
30.Pszichológiaírásbeliszóbeli--

3. Ágazati szakmai érettségi vizsgatárgyak

ABCDE
1.A vizsgatárgy neveA vizsga részei
középszintenemelt szinten
2.Egészségügyi ismeretekírásbeliszóbeliírásbeliszóbeli
3.Egészségügyi technikai
ismeretek
írásbeliszóbeliírásbeliszóbeli
4.Szociális ismeretekírásbeliszóbeliírásbeliszóbeli
5.Pedagógiai ismeretekírásbeliszóbeliírásbeliszóbeli
6.Képző- és iparművészeti
ismeretek
írásbeliszóbeliírásbeliszóbeli
7.Hang-, film- és
színháztechnikai ismeretek
írásbeliszóbeliírásbeliszóbeli
8.Épületgépészeti ismeretekírásbeliszóbeliírásbeliszóbeli
9.Kohászati ismeretekírásbeliszóbeliírásbeliszóbeli
10.Távközlési ismeretekgyakorlatiszóbeligyakorlatiszóbeli
11.Informatikai ismeretekgyakorlatiszóbeligyakorlatiszóbeli
12.Vegyipari ismeretekírásbeliszóbeliírásbeliszóbeli
13.Vegyész ismeretekírásbeliszóbeliírásbeliszóbeli
14.Könnyűipari ismeretekírásbeliszóbeliírásbeliszóbeli
15.Faipari ismeretekírásbeliszóbeliírásbeliszóbeli
16.Környezetvédelmi ismeretekírásbeliszóbeliírásbeliszóbeli
17.Közgazdasági ismeretekírásbeliszóbeliírásbeliszóbeli
18.Kereskedelmi ismeretekírásbeliszóbeliírásbeliszóbeli
19.Vendéglátóipari ismeretekírásbeliszóbeliírásbeliszóbeli
20.Turisztikai ismeretekírásbeliszóbeliírásbeliszóbeli
21.Optikai ismeretekírásbeliszóbeliírásbeliszóbeli
22.Erdészeti és
vadgazdálkodási ismeretek
írásbeliszóbeliírásbeliszóbeli
23.Mezőgazdasági ismeretekírásbeliszóbeliírásbeliszóbeli
24.Kertészeti és parképítési
ismeretek
írásbeliszóbeliírásbeliszóbeli
25.Földmérési ismeretekírásbeliszóbeliírásbeliszóbeli
26.Élelmiszeripari ismeretekírásbeliszóbeliírásbeliszóbeli
27.Sport ismeretekírásbeliszóbeliírásbeliszóbeli
28.Rendészeti és közszolgálati
ismeretek
írásbeliszóbeliírásbeliszóbeli
29.Közművelődési ismeretekírásbeliszóbeliírásbeliszóbeli
30.Vízügyi ismeretekírásbeliszóbeliírásbeliszóbeli
31.Honvédelmi ismeretekírásbeliszóbeliírásbeliszóbeli

4. Ágazaton belüli specializáció szakmai érettségi vizsgatárgyak

ABCDEF
1.A vizsgatárgy neveÁgazat
megnevezése
A vizsga részei
középszintenemelt szinten
2.Bányaművelési ismeretekBányászatírásbeliszóbeliírásbeliszóbeli
3.Gázipari és fluidumkitermelési
ismeretek
írásbeliszóbeliírásbeliszóbeli
4.Gépgyártás-technológiai
ismeretek
Gépészetírásbeliszóbeliírásbeliszóbeli
5.Mechatronikai ismeretekírásbeliszóbeliírásbeliszóbeli
6.Automatikai és elektronikai
ismeretek
Villamosipar és
elektronika
írásbeliszóbeliírásbeliszóbeli
7.Közlekedésautomatikai
ismeretek
írásbeliszóbeliírásbeliszóbeli
8.Magas- és mélyépítési ismeretekÉpítőiparírásbeliszóbeliírásbeliszóbeli
9.Út-, vasút- és hídépítési
ismeretek
írásbeliszóbeliírásbeliszóbeli
10.Nyomdaipari technikai
ismeretek
Nyomdaiparírásbeliszóbeliírásbeliszóbeli
11.Kiadványszerkesztési ismeretekírásbeliszóbeliírásbeliszóbeli
12.Autó- és repülőgép-szerelési
ismeretek
Közlekedés-gépészírásbeliszóbeliírásbeliszóbeli
13.Vasútgépészeti ismeretekírásbeliszóbeliírásbeliszóbeli
14.Hajózási technikai ismeretekírásbeliszóbeliírásbeliszóbeli
15.Irodai ügyviteli ismeretekÜgyvitelírásbeliszóbeliírásbeliszóbeli
16.Idegennyelvű ügyviteli
ismeretek
írásbeliszóbeliírásbeliszóbeli
17.Fodrászati ismeretekSzépészetírásbeliszóbeliírásbeliszóbeli
18.Kozmetikai ismeretekírásbeliszóbeliírásbeliszóbeli
19.Mezőgazdasági és erdészeti
gépésztechnikai ismeretek
Agrárgépészírásbeliszóbeliírásbeliszóbeli
20.Élelmiszeripari gépésztechnikai
ismeretek
írásbeliszóbeliírásbeliszóbeli
21.Közúti és légi közlekedési,
szállítmányozási és logisztikai
ismeretek
Közlekedés,
szállítmányozás
és logisztika
írásbeliszóbeliírásbeliszóbeli
22.Postaforgalmi ismeretekírásbeliszóbeliírásbeliszóbeli
23.Vasútüzemi közlekedési,
szállítmányozási és logisztikai
ismeretek
írásbeliszóbeliírásbeliszóbeli
24.Egyházzenész-ismeretekElőadóművészetírásbeliszóbeliírásbeliszóbeli
25.Gyakorlatosszínész-ismeretekírásbeliszóbeliírásbeliszóbeli
26.Jazz-zenész-ismeretekírásbeliszóbeliírásbeliszóbeli
27.Klasszikuszenész-ismeretekírásbeliszóbeliírásbeliszóbeli
28.Népzenész-ismeretekírásbeliszóbeliírásbeliszóbeli
29.Szórakoztatózenész-ismeretekírásbeliszóbeliírásbeliszóbeli
30.Táncos ismeretekírásbeliszóbeliírásbeliszóbeli
31.Artista ismeretekírásbeliszóbeliírásbeliszóbeli

MÁSODIK RÉSZ

AZ ÉRETTSÉGI VIZSGATÁRGYAK ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEI

MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM ÉRETTSÉGI VIZSGA ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEI[433]

A vizsga formája

Középszinten: írásbeli és szóbeli.

Emelt szinten: írásbeli és szóbeli.

A magyar nyelv és irodalom érettségi vizsga célja

A vizsgakövetelményekben a vizsga mindkét szintjén meghatározó szerepet töltenek be a szövegértés, az írásbeli és szóbeli szövegalkotás képességei és tevékenységei. Hangsúlyosak azok a szövegfeldolgozási, elemzési és értelmezési szempontok, nyelvi és irodalmi ismeretek, amelyek a magyar és az európai kulturális hagyomány mellett a jelen világának, a jelen kultúrájának megértéséhez elengedhetetlenek, amelyek szükségesek az önálló tájékozódáshoz, az ítélőképességhez, az érzelmi, a szociális, az intellektuális élmények megéléséhez és kifejezéséhez. A magyar nyelv és irodalom érettségi vizsgája olyan kitüntetett alkalom, amely az alábbi célokat követve teszi lehetővé a vizsgázó nyelvi kultúrájának és irodalmi műveltségének minősítését és értékelését.

Az érettségi vizsga célja annak megállapítása, hogy a vizsgázó

- hogyan tudja alkalmazni nyelvi, nyelvhasználati, irodalmi és fogalmi ismereteit, olvasói tapasztalatait a múlt és a jelenkor nyelvi, kulturális jelenségeinek megértésében;

- hogyan képes tudását, gondolatait, véleményét szóban és írásban előadni a vizsgafeladatoknak megfelelő műfajban, a szükséges és lehetséges tartalmakkal, szerkezetben és stílusban;

- tud-e önállóan reagálni különböző korszakok különböző műfajú szépirodalmi, köznapi, tudományos szövegeinek gondolataira, állításaira, következtetéseire;

- képes-e élethelyzetek, döntési szituációk, etikai kérdések, gondolatok, érzelmek, magatartások, szociális beállítódások, elvek, eszmék, érzelmek árnyalt bemutatására, értelmezésére;

- képes-e felelős munkavállalóként és állampolgárként élni a szövegek adta lehetőségekkel (hétköznapi szövegek megértésével, a munkához, az állampolgári léthez szükséges szövegek létrehozásával);

- teljesítményében kifejeződik-e önálló gondolkodása, problémalátása, lényegkiemelő és rendszerező képessége, kreativitása, nyelvi-irodalmi kultúrájának egyéni sajátosságai, értékválasztásai;

- tud-e logikusan érvelni, következtetéseit, gondolatait világos nyelvi formában előadni, véleményt alkotni;

- képes-e különböző alkotói magatartások, kifejezésmódok megkülönböztetésére, összevetésére, különböző szövegek elemzésére, összehasonlítására, értelmezésére, értékelésére;

- felismeri-e egy-egy korszak kifejezésmódjának, művészetének találkozási pontjait;

- tud-e irodalmi és nem irodalmi szövegek, kérdésfelvetések és válaszok sokféleségében tematikusan és kronológiailag tájékozódni.

A középszintű vizsga a köznapi kommunikációban, a magyar nyelv használatában és az irodalomban tájékozódni tudó ember kommunikációs képességeit, nyelvi, irodalmi műveltségét, szövegértő és szövegalkotó képességeit, problémalátását, problémamegoldó gondolkodását vizsgálja, így a vizsga a jelöltektől a mindennapi életben és az önművelésben szükséges ismeretszerzési eljárásokat, írásbeli és szóbeli kifejezőképességet, a rendszerezés és alkalmazás alapvető formáit, valamint az értés, értelmezés, magyarázat, véleményalkotás, reflektálás képességének bizonyítását várja el.

Az emelt szintű vizsga elsősorban a felsőoktatásban továbbtanulni szándékozó vizsgázó képességeit és ismereteit vizsgálja. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a vizsga a jelöltektől a középszintű követelményeket meghaladó, bonyolultabb ismeretszerzési eljárásokat, összetettebb rendszerezési, alkalmazási, összehasonlítási és elemzési szempontokat, valamint magasabb fokú gondolkodási, önállóbb ítéletalkotási képességeket várja el, az olvasottság, a nyelvi, irodalmi, fogalmi ismeretek, tények, összefüggések tágabb körét kéri számon.

Tartalmi követelmények

KÖZÉP- ÉS EMELT SZINT

Témakörök/KépességekKövetelmények
Szövegértés
Információk feldolgozása és
megítélése
Szépirodalmi, szakirodalmi és
nem irodalmi szövegek értése,
értelmezése
Nyomtatott és elektronikus közlések információinak célirányos és kritikus
használata.
A szövegértési képesség bizonyítása különféle szakmai, tudományos,
publicisztikai, gyakorlati, szépirodalmi szövegek értelmezésével,
összehasonlításával.
Különböző szövegértelmezési eljárások alkalmazása.
A szövegértés, szövegértelmezés bizonyítása különféle megnyilatkozásokkal.
Szövegalkotás
Írásbeli kifejezőképesség
Olvasottságon alapuló tájékozottság és önálló vélemény megfogalmazása
különböző elvárások szerint.
Különböző típusú, műfajú és célú szövegek alkotása adott témában. Kiemelten
fontos: érvek felsorakoztatása, vélemény, reflektálás megfogalmazása, valamint
műalkotások bemutatása, értelmezése.
Gyakorlati írásművek normáinak alkalmazása.
A köznyelvi norma alkalmazása, biztos helyesírás, rendezett, olvasható íráskép,
az önellenőrzés képességével.
Beszéd, szóbeli szövegalkotásA beszédhelyzetnek, a műfajnak és a témának megfelelő tartalmú és
nyelvhasználatú, világosan kifejtett közlés.
A közszereplés adott célú, műfajú megnyilvánulásainak megfelelő szóbeli
előadás, memoriter.
Fogalmi műveltség
Fogalomismeret,
fogalomhasználat
Nyelvi és irodalmi fogalmak beszédhelyzetnek, témának megfelelő, helyénvaló
alkalmazása.
Fogalmak összefüggései, változó jelentésük, értelmezésük.

KÖZÉPSZINT

TémakörökKövetelmények
1. Magyar nyelv
1.1. KommunikációA nyelv mint kommunikáció.
Pragmatika.
Nyelvi és vizuális kommunikáció.
A kommunikáció működése.
Személyközi kommunikáció.
A tömegkommunikáció.
1.2. A magyar nyelv történeteA nyelv mint történeti képződmény.
A magyar nyelv rokonsága.
Nyelvtörténeti korszakok.
A magyar nyelv szókészletének alakulása.
Nyelvművelés.
1.3. Ember és nyelvhasználatEmber és nyelv.
A jel, a jelrendszer.
Általános nyelvészet.
Nyelvváltozatok.
Nemzetiségi nyelvhasználat és határon túli magyar nyelvűség.
Nyelv és társadalom.
1.4. A nyelvi szintekHangtan.
A helyesírás.
Alaktan és szótan.
A mondat szintagmatikus szerkezete.
Mondattan.
1.5. A szövegA szöveg és a kommunikáció.
A szöveg szóban és írásban.
A szöveg szerkezete és jelentése.
Szövegértelmezés.
Az intertextualitás.
A szövegtípusok.
Az elektronikus írásbeliség és a világháló hatása a szövegre, szövegek a
médiában.
1.6. A retorika alapjaiA nyilvános beszéd.
Érvelés, megvitatás, vita.
A szövegszerkesztés eljárásai.
1.7. Stílus és jelentésSzóhasználat és stílus.
A szójelentés.
Stíluseszközök.
Stílusréteg, stílusváltozat.
2. Irodalom
2.1. Szerzők, művek
2.1.1. Művek a magyar
irodalomból
I. Kötelező szerzők
Petőfi Sándor, Arany János, Ady Endre, Babits Mihály, Kosztolányi Dezső, József
Attila.
Az életút jelentős tényei, művek, műrészletek adott szempontú értelmezése,
kérdésfelvetései, összefüggések a művek, az életmű és a korszak között.
Memoriterek.
2.1.2. Művek a magyar
irodalomból
II. Választható szerzők
Balassi Bálint, Berzsenyi Dániel, Csokonai Vitéz Mihály, Illyés Gyula, Jókai Mór,
Karinthy Frigyes, Kassák Lajos, Kertész Imre, Kölcsey Ferenc, Krúdy Gyula, Márai
Sándor, Mikszáth Kálmán, Móricz Zsigmond, Nagy László, Nemes Nagy Ágnes,
Németh László, Ottlik Géza, Örkény István, Pilinszky János, Radnóti Miklós,
Szabó Lőrinc, Szilágyi Domokos, Vörösmarty Mihály, Weöres Sándor, Zrínyi
Miklós (és még legfeljebb két, a fentiekhez hasonló jelentőségű szerző).
Az életút jelentős tényei, művek, műrészletek adott szempontú értelmezése,
kérdésfelvetései, összefüggések a művek, az életmű és a korszak között.
Memoriterek.
2.1.3. Művek a magyar
irodalomból
III.Kortárs szerzők
Legalább egy szerző ismertetése a legutóbbi 30 év irodalmából.
Az életút jelentős tényei, művek, műrészletek adott szempontú értelmezése,
kérdésfelvetései.
Memoriterek.
2.1.4. Művek a világirodalombólAz európai irodalom alapvető hagyományai: az antikvitás és a Biblia.
A romantika, a realizmus, a századfordulós modernség (a szimbolizmustól az
avantgárdig), a 20. század.
Jellemző művek, műrészletek adott szempontú bemutatása, kérdésfelvetései.
2.1.5. Színház és dráma1-1 mű értelmezése: Szophoklész, Shakespeare, Molière, Katona József:
Bánk bán, egy 19. századi dráma (pl. Ibsen, Csehov egy alkotása), Madách Imre:
Az ember tragédiája, Örkény István egy drámája, egy 20. századi magyar dráma.
A mű, műrészlet adott szempontú értelmezése, bemutatása.
Színház és dráma az adott mű korában.
2.1.6. Az irodalom
határterületei
Egy jelenség vagy szerző, vagy műfaj, vagy műalkotás elemzése vagy
bemutatása a lehetséges témák egyikéből.
Népköltészet, irodalom és film, gyermek- és ifjúsági irodalom, szórakoztató
irodalom.
A korunk kultúráját jellemző jelenségek.
2.1.7. Regionális kultúra és
határon túli irodalom
Egy szerző vagy műalkotás, vagy jelenség, vagy intézmény bemutatása vagy
elemzése a lehetséges témák egyikéből.
A régió, a tájegység, a település kultúrája, irodalma.
A határon túli magyar irodalom.
2.2. Értelmezési szintek, megközelítések
2.2.1. Témák, motívumokSzépirodalmi alkotások gondolati, tematikus, motivikus egyezéseinek és
különbségeinek összevetése.
Az olvasott művekben motívumok, témák változatainak felismerése,
értelmezése.
2.2.2. Műfajok, poétikaMűnemek, műfajok. Poétikai fogalmak alkalmazása.
2.2.3. Korszakok, stílustörténetA kifejezésmód és világlátás változása a különböző korszakokban a középkortól
napjainkig.

EMELT SZINT

TémakörökKövetelmények
1. Magyar nyelv
1.1. KommunikációA nyelv mint kommunikáció.
Társadalmak és kultúrák jelrendszerei, normái.
Pragmatika. Pragmatikai alapfogalmak.
Nyelvi és vizuális kommunikáció.
A nyelvhasználat, mint kommunikáció.
A kommunikáció működése. A kommunikáció alapfogalmai.
Személyközi kommunikáció.
A tömegkommunikáció.
Tömegkommunikációs műfajok ismerete.
1.2. A magyar nyelv történeteA nyelv mint történeti képződmény. Szinkrón és diakrón szemlélet.
A magyar nyelv rokonsága.
Nyelvtörténeti korszakok. Jelenségek, változások, szövegek a nyelvtörténeti
korszakokban.
A magyar nyelv szókészletének alakulása.
Nyelvművelés. A nyelvművelés fogalma, szerepe.
1.3. Ember és nyelvhasználatEmber és nyelv.
A jel, a jelrendszer. Jeltípusok.
Általános nyelvészet. Nyelvek összehasonlítása, nyelvtipológia.
Nyelvváltozatok. A területi tagolódás.
Nemzetiségi nyelvhasználat és határon túli magyar nyelvűség.
Nyelv és társadalom.
Nyelv és politika.
1.4. A nyelvi szintekHangtan. A magyar hangállomány.
A helyesírás. A helyesírási rendszer.
Alaktan és szótan. Szófaji rendszer.
A mondat szintagmatikus szerkezete.
Mondattan. Szerkezettípusok.
1.5. A szövegA szöveg és a kommunikáció.
A szöveg szóban és írásban. Összetettebb szövegműfajok.
A szöveg szerkezete és jelentése. A szövegjelentés összetevői.
Szövegértelmezés.
Az intertextualitás.
A szövegtípusok.
Az elektronikus írásbeliség és a világháló hatása a szövegre, szövegek a
médiában. Digitális és médiaszövegek használata, elemzése.
1.6. A retorika alapjaiA nyilvános beszéd.
A klasszikus szónoklat.
Érvelés, megvitatás, vita.
A meggyőzés, érvelés eszköztípusai, használata különböző helyzetekben.
A szövegszerkesztés eljárásai.
1.7. Stílus és jelentésSzóhasználat és stílus.
A szójelentés.
A jelentés összetett mivolta.
Állandósult nyelvi formák.
Nyelvi, stilisztikai változatok.
Stíluseszközök. A bonyolultabb stíluseszközök.
Stílusréteg, stílusváltozat. A stílus komplexebb és összehasonlító értése,
értékelése.
2. Irodalom
2.1. Szerzők, művek
2.1.1. Művek a magyar
irodalomból
I. Kötelező szerzők
Petőfi Sándor, Arany János, Ady Endre, Babits Mihály, Kosztolányi Dezső, József
Attila.
Művek, műrészletek adott szempontú értelmezése, kérdésfelvetései,
összefüggések a művek, az életmű és a korszak között.
Az életmű: az életút jelentős tényei.
Pályaszakaszok, kötetek, ciklusok.
Irányzatok, szellemi kötődések.
Művek hatása, utóélete az irodalmi-kulturális hagyományban.
Memoriterek.
2.1.2. Művek a magyar
irodalomból
II. Választható szerzők
Balassi Bálint, Berzsenyi Dániel, Csokonai Vitéz Mihály, Illyés Gyula, Jókai Mór,
Karinthy Frigyes, Kassák Lajos, Kertész Imre, Kölcsey Ferenc, Krúdy Gyula, Márai
Sándor, Mikszáth Kálmán, Móricz Zsigmond, Nagy László, Nemes Nagy Ágnes,
Németh László, Ottlik Géza, Örkény István, Pilinszky János, Radnóti Miklós,
Szabó Lőrinc, Szilágyi Domokos, Vörösmarty Mihály, Weöres Sándor, Zrínyi
Miklós (és még legfeljebb két, a fentiekhez hasonló jelentőségű szerző).
Művek, műrészletek adott szempontú értelmezése, kérdésfelvetései,
összefüggések a művek, az életmű és a korszak között.
Az életmű, az életút jelentős tényei. Pályaszakaszok, kötetek, ciklusok.
Irányzatok, szellemi, regionális kötődések. Művészi törekvések és jellemzők.
Művek hatása, utóélete az irodalmi-kulturális hagyományban.
Memoriterek.
2.1.3. Művek a magyar
irodalomból
III. Kortárs szerzők
Legalább egy szerző a legutóbbi 30 év irodalmából.
A mű, művek, műrészletek adott szempontú értelmezése, kérdésfelvetései.
Memoriterek.
2.1.4. Művek a világirodalombólAz európai irodalom alapvető hagyományai: az antikvitás és a Biblia.
A romantika, a realizmus, a századfordulós modernség (a szimbolizmustól az
avantgárdig), a 20. század.
További választható korszakok: a középkor, a reneszánsz, a felvilágosodás,
az avantgárd és a 20. század első fele, a 20. század második fele és kortárs
világirodalom.
Jellemző művek, műrészletek adott szempontú bemutatása, kérdésfelvetései.
A művek értelmezése a korszak szellemi irányzataival, a korstílussal való
összefüggésben.
2.1.5. Színház és drámaEgy-egy mű értelmezése: Szophoklész, Shakespeare, Molière, Katona József:
Bánk bán, egy 19. századi dráma (pl. Ibsen, Csehov egy alkotása), Madách Imre:
Az ember tragédiája. Örkény István egy drámája, egy 20. századi magyar dráma.
További választható szerzők/műfajok: Vörösmarty Mihály: Csongor és Tünde;
epikus dráma, abszurd dráma.
A mű, műrészlet adott szempontú értelmezése, bemutatása.
Színház és dráma az adott mű korában.
Színpadi interpretáció.
Memoriter szöveghű és kifejező előadása.
2.1.6. Az irodalom
határterületei
Egy jelenség vagy szerző, vagy műfaj, vagy műalkotás elemzése vagy
bemutatása a lehetséges témák egyikéből.
Népköltészet, irodalom és film, gyermek- és ifjúsági irodalom, szórakoztató
irodalom.
A korunk kultúráját jellemző jelenségek.
"Magas" (elit) művészet és a tömegkultúra viszonyának problémája egy
korszakban.
Az irodalmi ismeretterjesztés nyomtatott és elektronikus műfajai.
Az irodalomolvasás mint lelki élmény.
2.1.7. Interkulturális jelenségek
és határon túli irodalom
Egy szerző vagy műalkotás, vagy jelenség, vagy intézmény bemutatása vagy
elemzése a lehetséges témák egyikéből.
Szerzők, művek a határon túli magyar irodalomból.
Interkulturális jelenségek, eltérő szöveghagyományok.
Posztmodern jelenségek a mai kultúrában.
2.2. Értelmezési szintek, megközelítések
2.2.1. Témák, motívumokSzépirodalmi alkotások gondolati, tematikus, motivikus egyezéseinek és
különbségeinek összevetése.
Az olvasott művekben motívumok, témák változatainak értelmezése.
Műveket összekötő motivikus összefüggések.
2.2.2. Műfajok, poétikaMűnemek, műfajok.
Poétikai fogalmak alkalmazása. Műfajteremtő művek.
Poétikai jellemzők történeti változásai.
2.2.3. Korszakok, stílustörténetA kifejezésmód és világlátás változása a különböző korszakokban a középkortól
napjainkig.
2.2.3.1. IrodalomtörténetAz irodalom, az irodalmiság változó hagyománya.
A magyar irodalomtörténet/művelődéstörténet főbb korszakainak néhány
jellemzője.

NEMZETISÉGI NYELV ÉS IRODALOM ÉRETTSÉGI VIZSGA ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEI[434]

A vizsga formája

Középszinten: írásbeli és szóbeli.

Emelt szinten: írásbeli és szóbeli.

A vizsga célja

A vizsgakövetelményekben a vizsga mindkét szintjén meghatározó szerepet töltenek be a szövegértés, az írásbeli és a szóbeli szövegalkotás képességei és tevékenységei. Hangsúlyosak azok a szövegfeldolgozási, elemzési és értelmezési szempontok, nyelvi és irodalmi ismeretek, amelyek a hazai nemzetiségi, az anyanemzet és az európai kulturális hagyomány mellett a jelen világának, a jelen kultúrájának megértéséhez elengedhetetlenek, amelyek szükségesek az önálló tájékozódáshoz, az ítélőképességhez, az érzelmi, szociális, az intellektuális élmények megéléséhez és kifejezéséhez.

A nemzetiségi nyelv és irodalom érettségi vizsgája olyan kitüntetett alkalom, amely az alábbi célokat követve teszi lehetővé a vizsgázó nyelvi kultúrájának és irodalmi műveltségének minősítését és értékelését.

Az érettségi vizsga célja annak megállapítása, hogy a vizsgázó

- rendelkezik-e az anyanyelvi műveltség tartalmi és magatartásbeli elemeivel;

- elsajátította-e megfelelő szinten a nyelvhasználati képességeket a beszédértésben, a beszédben, a szövegértés és a szövegalkotás tevékenységében;

- hogyan tudja alkalmazni nyelvi, irodalmi és fogalmi ismereteit, olvasói tapasztalatait a nyelvi és kulturális jelenségek megítélésében;

- ismeri-e az adott nyelvhez kapcsolódó kultúrát, illetve nemzetisége kultúráját, nyelvi sajátosságait, valamint a kisebbségeket érintő aktuális kérdéseket Magyarországon és Európában;

- tudja-e gondolatait, véleményét szóban és írásban előadni a vizsgafeladatoknak megfelelő műfajban;

- elsajátította-e a közlés szándékához, céljához, tartalmához, helyzetéhez való stiláris alkalmazkodás képességét;

- elsajátította-e a szövegalkotás tartalmi és formai követelményeit;

- tájékozott-e az adott anyanemzet és magyarországi nemzetisége irodalmában;

- képes-e az irodalmi és nem irodalmi szövegek sokféleségében és kérdésfeltevéseiben eligazodni;

- érvényre jut-e önálló gondolkodása, problémaérzékenysége, lényegkiemelő és rendszerező képessége, nyelvi-irodalmi kultúrájának egyéni sajátosságai;

- tud-e logikusan érvelni, következtetni, döntési szituációkban eligazodni;

- képes-e mondanivalóját világos nyelvi formába, szabatosan, árnyaltan kifejezni;

- ismeri-e a nyelvművelés kérdését és jelentőségét, tudatában van-e az anyanyelv közösség- és identitásformáló funkciójával.

Az emelt szintű vizsga a nemzetiségi nyelv használatában és az irodalomban tájékozódni tudó ember nyelvi, irodalmi műveltségét, szövegértő és szövegalkotó képességeit, problémalátását, problémamegoldó gondolkodását vizsgálja.

Így a vizsga a jelöltektől a mindennapi életben és az önművelésben szükséges ismeretszerzési eljárásokat, írásbeli és szóbeli kifejezőképességet, a rendszerezés és alkalmazás formáit, az elemzés, az értelmezés és az önálló ítéletalkotás képességének bizonyítását várja el.

Számon kéri továbbá az olvasottságot, a nyelvi, irodalmi, fogalmi ismereteket, tények és összefüggések széles körű felismerését.

Vizsgálja továbbá, hogy a vizsgázó a szövegelemző tevékenységében felismeri-e a műalkotások belső világát, annak megjelenési formáját, a kronológiai és kifejezésbeli összefüggéseket.

A középszintű érettségi vizsga a jelöltektől az emelt szintű követelményektől egyszerűbb rendszerezési, alkalmazási, összehasonlítási és elemzési szempontokat vár el, illetve a nyelvi, irodalmi, fogalmi ismeretek, tények, összefüggések szűkebb körét kéri számon. Az emelt szint magasabb nyelvi készségek mellett a nyelvhasználati képességek biztonságát feltételezi a nyelvi, irodalmi ismeretek befogadásában és interpretálásában.

Tartalmi követelmények

Az emelt és középszinten a témakörök lényegében nem különböznek egymástól, de különböző a témák megközelítési módja. Az emelt szinten a megközelítési mód általános, elvont és összetett; középszinten személyes, konkrét és egyszerűbb.

KÖZÉPSZINT

Ismeretek és képességekKövetelmények
1. Írásbeli és szóbeli nyelvhasználat
A) SzövegértésKülönböző műfajú és tematikájú szövegek értelmezése, összevetése, az így
szerzett ismeretek alkalmazása beszédben és írásban.
A cél, a szándékok, érvelések, vélemények felismerése köznyelvi szóbeli és
írásbeli szövegfajtában.
A szöveg lényegének megítélése.
Irodalmi és nem irodalmi (pl. publicisztikai, ismeretterjesztő) szövegek
gondolatmenetének követése, a nyelvi eszközök jelentőségének felismerése.
B) SzövegalkotásÁllásfoglalás megfogalmazása aktuális témával, illetve problémával
kapcsolatban.
Vélemény, álláspont hatásos kifejtése.
Képesség a kulturált, a partner véleményét figyelembe vevő vitatkozásra.
Tárgyszerű, a szituációknak megfelelő formában történő információadás
képessége (tudósítás, felvilágosítás stb.).
Beszámoló szövegekkel és filmekkel kapcsolatban irányított kérdések mentén.
Kiselőadás (referátum) előkészítése és szabatos előadása.
Szépirodalmi és ismeretterjesztő szövegek lényegének írásban szabatos
formában való rövid megfogalmazása, szövegértelmezés.
Aktuális problémákkal, szövegekkel kapcsolatban érvek és ellenérvek
megfogalmazása szóban és írásban.
Megadott szempontok alapján szövegek megváltoztatása (szemlélet- és
stílusváltás, befejezetlen szöveg folytatása).
A magán- és a közéletben használatos különböző szövegfajták, gyakorlati
szövegtípusok szerkesztése (önéletrajz, pályázat, hirdetés, olvasói levél stb.).
Értekező fogalmazások írása.
A szövegalkotás, a fogalmazás technikai eljárásainak helyes alkalmazása.
A helyesírási ismeretek értelemközvetítő szintű alkalmazása.
2. Nyelvi ismeretekKommunikatív kompetenciák elsajátítása, az adott nemzetiségi nyelv
rendszerének és szabályainak ismerete, alkalmazásuk szóban és írásban.
A nyelv leíró nyelvtanában való jártasság a hangtan, az alaktan és a mondattan
egymással való összefüggésében (hangváltozások, szórend, egyeztetések stb.).
Hangsúlyok az egyes nyelvekben.
Jelentéstani és stilisztikai ismeretek.
Szövegek stilisztikai elemzése.
Szövegfelépítés, előadások szerkesztése a retorikai szabályok alkalmazásával.
A nyelv helye a jelrendszerek sorában. A nyelv és a beszéd.
Anyanyelv, idegen nyelv, kétnyelvűség.
Az adott nemzetiség nyelvének eredete, helye a világ nyelvei között és az
indoeurópai nyelvcsaládban, nyelvrokonság kérdése.
A nyelv társadalmi és földrajzi tagozódása. (Irodalmi nyelv, köznyelv,
rétegnyelvek. Nyelvjárások és a tájnyelvi dialektusok.)
A nyelvújítás fogalma, kiemelkedő nyelvújítók az egyes nyelvekben.
Nyelvművelés, nyelvhelyességi ismeretek alkalmazása szóban és írásban.
3. Irodalmi ismeretekAz irodalomban közvetített esztétikai, erkölcsi és szociális értékek
felismerésének képessége, a szépirodalom eszköztárának ismerete a felismerés
szintjén.
A különféle irodalmi műfajú és nem irodalmi művek több szempontú
elemzésének és értelmezésének képessége.
A műelemzés, az értelmezés és az értékelés megkülönböztetése.
Irodalmi művek olvasása során rögződött nyelvi fordulatok használata,
memoriterek tudása.
Adott mű világirodalmi kontextusba való elhelyezés képessége.
Az adott magyarországi nemzetiség irodalma. A nemzetiségek nyelvén alkotott
irodalmi értékek ismerete nyelvenként.
TémakörökNépköltészet.
A) Szerzők és művekÉletművek az anyanemzetek és a magyarországi nemzetiségek irodalmából.
A szerző és művének beható ismerete.
Szerzők és művek az anyanemzetek és a magyarországi nemzetiségek
irodalmából (egy-egy szerző több jelentős művének ismerete).
20. századi és kortárs irodalmi alkotók műveinek ismerete.
Világirodalmi ismeretek (ahol az anyanyelvi órák keretében tanítják).
B) Értelmezési szintek,
megközelítések
Irodalomtörténeti, stílustörténeti megközelítés.
Tematikus, motivikus értelmezés.
Műfaji, poétikai megközelítés. Kultúrtörténeti értelmezés.
(Művészeti ágak közötti kapcsolatok, az egyes nemzetiségek
irodalmának világirodalmi helye, kölcsönhatások, kapcsolatok a magyar
irodalommal.)
4. Fogalomismeret,
fogalomhasználat nyelvből
és irodalomból
(nemzetiségenként, a részletes követelmények tartalmazzák)

EMELT SZINT

Ismeretek és képességekKövetelmények
1. Írásbeli és szóbeli nyelvhasználat
A) SzövegértésA cél és a kommunikatív kontextus meghatározása, a szerzői előfelvetések,
szándékok felismerése, rekonstruálása írott közlésekben és szóbeli
megnyilatkozásokban.
Olvasott és szóban elhangzó szövegek lényegének megítélése, illetve annak
mérlegelése, hogy az mennyire alkalmas információk szerzésére.
Irodalmi és nem irodalmi (pl. publicisztikai, ismeretterjesztő, audiális és vizuális
tömegtájékoztatás műfajai) szövegek gondolatmenetének követése, az érvelő
szándék felismerése.
A tanulók tanulmányaival összefüggő társadalomtudományi és
természettudományi szövegek körében való biztos tájékozódás, a tantárgyak
körén kívül eső szakmai szövegek megértése szótár használatával.
B) SzövegalkotásÁllásfoglalás megfogalmazása aktuális témával, illetve problémával
kapcsolatban.
Vélemény, álláspont hatásos kifejtése.
Képesség a kulturált, a partner véleményét figyelembe vevő vitatkozásra.
Tárgyszerű, a szituációnak megfelelő formában történő információadás
képessége.
Kiselőadás (referátum) előkészítése és szabatos előadása.
Szépirodalmi és ismeretterjesztő szövegek lényegének megragadása és írásban
szabatos formában való megfogalmazása.
Aktuális problémákkal, illetve olvasott művekkel, szövegekkel kapcsolatban
érvek és ellenérvek összegyűjtése és ütköztetése, kifejtő fogalmazás írása.
Szövegek értelmezése, ezekkel kapcsolatos állásfoglalás.
Megadott szempontok alapján szövegek megváltoztatása (szemlélet- és
stílusváltás, befejezetlen szöveg folytatása).
A szövegalkotás során a tanult műfajok ismérveinek rendszerezése: az egyes
műfajok tartalmi és stiláris követelményeinek, szerkezeti felépítésének alapos
ismerete.
Irodalmi és más olvasmányok alapján értekezés, esszé, érvelés, összehasonlítás
megfogalmazása.
Színházi és filmélmény személyes érintettséget is magában foglaló
megfogalmazása.
A helyesírási szabályok minél biztosabb alkalmazása.
2. Nyelvi ismeretekKommunikatív kompetenciák elsajátítása, azaz az adott nemzetiségi nyelv
rendszerének és szabályainak ismerete, alkalmazásuk szóban és írásban.
A nyelvtan terminológiájának ismerete.
Szövegek leíró nyelvtani, szövegtani és stilisztikai elemzése, valamint az
elemzésben alkalmazott fogalmak, nyelvi rendszerbeli összefüggések
felismerése.
A flektáló és agglutináló nyelvek közötti különbségek felismerése
(a nemzetiségek "hajlító", azaz deklináló nyelvei és a ragok a magyar nyelvben).
A Nyelvművelés szerepe, a nyelvhasználat társadalmi összefüggései.
3. Irodalmi ismeretekAz irodalomban közvetített esztétikai, erkölcsi és szociális értékek
felismerésének képessége, a szépirodalom eszköztárának fogalmi ismerete; az
élmények befogadásán túl személyes állásfoglalás kialakítása.
A különféle irodalmi műfajú és nem irodalmi művek több szempontú elemzése,
a művek közvetítette gondolatok, értékek összevetésének és szembesítésének
képessége.
A műelemzés, az értelmezés, az értékelés megkülönböztetése, olvasat és
személyes érintettség megfogalmazása.
Az adott nemzetiségi nyelven íródott irodalom világirodalmi helyének
megállapítása, a világirodalmi és magyar irodalmi kapcsolatok felismerésének
és értékelésének képessége.
Irodalmi művek olvasása során rögződött nyelvi fordulatok használata, idézetek,
memoriterek.
TémakörökNépköltészet.
A) Szerzők és művekÉletművek az anyanemzet és az adott magyarországi nemzetiség irodalmából.
A szerző és művének beható ismerete.
Szerzők és művek az adott nemzetiség nyelvén íródott irodalomból (egy-egy
szerző több jelentős művének ismerete).
20. századi és kortárs irodalmi alkotók művei.
Világirodalom (ahol az anyanyelvi órák keretében tanítják).
B) Értelmezési szintek,
megközelítések
Irodalomtörténeti, stílustörténeti megközelítés.
Tematikus, motivikus értelmezés.
Műfaji, poétikai megközelítés.
Kultúrtörténeti értelmezés.
(Művészeti ágak közötti kapcsolatok, az egyes nemzetiségek nyelvén
íródott irodalom világirodalmi helye, kölcsönhatások, kapcsolatok a magyar
irodalommal.)
A magyarországi nemzetiségek irodalma.
4. Fogalomismeret,
fogalomhasználat nyelvből
és irodalomból
(nemzetiségenként, a részletes vizsgakövetelmények tartalmazzák)

NEMZETISÉGI NYELV ÉRETTSÉGI VIZSGA ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEI[435]

TÖRTÉNELEM ÉRETTSÉGI VIZSGA ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEI[436]

A vizsga formája

Középszinten: írásbeli és szóbeli.

Emelt szinten: írásbeli és szóbeli.

A történelem érettségi vizsga célja

A vizsga azt hivatott megállapítani, hogy a vizsgázó

- rendelkezik-e a történeti gondolkodásmód kialakulásához szükséges alapokkal;

- birtokában van-e az alapvető történelmi tényeknek (időpontok, személyek stb.);

- tudja-e használni a történelmi fogalmakat, a szaknyelvet;

- képes-e ismereteit szóban és írásban előadni;

- elsajátította-e azokat a képességeket és ismereteket, amelyekkel a történelmi eseményeket és jelenségeket értelmezni tudja;

- képes-e a történelmi forrásokat - legyenek akár eredeti források, akár a múltról szóló feldolgozások - vizsgálni és elemezni, a múlt emberének életét reálisan elképzelni;

- fel tudja-e használni történeti ismereteit arra, hogy a jelenkor társadalmi jelenségeit értelmezze;

- képes-e az érvekkel alátámasztott, árnyalt és tényszerű történelmi értékeléseket előnyben részesíteni a leegyszerűsítő véleményekkel szemben.

A követelményekben

- hangsúlyosan szerepelnek a képesség jellegű követelmények, valamint azok az elemzési szempontok és ismeretek, amelyek a jelen világának megértéséhez szükségesek;

- nagy figyelmet kapnak a társadalmi, gazdasági és kulturális folyamatok, illetve azok a készségek és ismeretek, amelyek az egyes korszakok komplex, életszerű bemutatásához szükségesek;

- fontos szerep jut a politika- és eseménytörténet mellett a társadalom-, a gazdaság-, a művelődés- és mentalitástörténetnek, valamint a társadalmi, az állampolgári, pénzügyi és munkavállalói ismereteknek.

A középszintű vizsga a jelöltektől az egyszerűbb ismeretszerzési eljárásokat, kifejezőképességeket, a rendszerezés és alkalmazás alapvető formáit, valamint a történelmi ítéletalkotás készségének meglétét várja el.

Az emelt szintű vizsga elsősorban a felsőoktatásban történelmet tovább tanulni szándékozó vizsgázó képességeit és ismereteit vizsgálja. A jelöltektől a középszintű követelményeket meghaladó bonyolultabb ismeretszerzési eljárásokat, kifejezőképességeket, összetettebb rendszerezési, alkalmazási, összehasonlítási és elemzési szempontokat, valamint magasabb fokú gondolkodási műveleteket, önállóbb ítéletalkotási készségeket vár el, továbbá a történelmi tények, adatok tágabb körét feltételezi.

Tartalmi követelmények

KÖZÉPSZINT

A) Kompetenciák

1. Ismeretszerzés, források
használata
Releváns információk gyűjtése, történelmi forrásokból (tárgyi, írásos stb.)
következtetések megfogalmazása, a források értelmezése.
Tanult ismeretek felidézése, azonosítása forrás alapján.
Különböző forrásokból származó információk összevetése.
Forráskritika alkalmazása.
Folyamatok és történelmi jelenségek, történelmi személyiségek bemutatása/értelmezése, értékelése források alapján.
2. Kommunikáció, a szaknyelv
alkalmazása
Fontosabb történelmi fogalmak felismerése, azonosítása, meghatározása forrás
alapján, történelmi fogalmak helyes használata.
Az egy témához vagy korhoz kapcsolható fogalmak kiválasztása, rendszerezése,
fogalmak jelentésváltozásainak ismerete.
Szövegalkotás megadott témában (szóban és írásban).
3. Tájékozódás térben és időbenEsemények, folyamatok, jelenségek, személyek elhelyezése térben és időben.
A nagy történelmi korok és a kisebb korszakok elnevezésének és sorrendjének,
valamint legfontosabb jellemzőinek felismerése és bemutatása.
A földrajzi környezet szerepének felismerése és bemutatása az egyes történelmi
kultúrák és államok kialakulásában.
A történelmi fejlődés során kialakult régiók bemutatása térképeken és a
történelmi tér változásainak ismerete.
Különbségek és egybeesések felismerése, értelmezése a világtörténet és a
magyar történelem legfontosabb eseményei között.
Aktuális események történelmi előzményeinek bemutatása.
4. Eseményeket alakító
tényezők feltárása, kritikai
és problémaközpontú
gondolkodás
Ok-okozati összefüggések, események, folyamatok, cselekedetek
mozgatórugóinak rendszerezése, feltárása, bemutatása.
A változás és a fejlődés közötti különbség értelmezése konkrét példákon.
Történelmi analógiák megadott szempontok szerinti keresése, értelmezése.
Személyek, pártok, csoportok szerepének fölismerése, bemutatása egy
történelmi esemény alakulásában.
Történelmi jelenségek problémaközpontú, forrásokon alapuló rendszerezése,
bemutatása.
Általános szabályok alkalmazása konkrét esetekre.
A történelmi kulcsfogalmak használata történelmi jelenségek bemutatásakor.

B) Témakörök

1. Az ókor és kultúrájaPoliszok az ókori Hellászban.
Társadalmi és politikai küzdelmek az ókori Rómában.
Az európai kultúra alapjai.
2. A középkorNyugat-Európa a kora középkorban.
A középkori egyház.
Az érett középkor Nyugat- és Közép-Európában.
Az iszlám vallás és az Oszmán Birodalom.
A középkor kultúrája.
3. A középkori magyar állam
megteremtése és virágkora
A magyar nép története az államalapításig.
Az államalapítás és az Árpád-házi uralkodók kora.
Az Anjouk és Luxemburgi Zsigmond kora.
A Hunyadiak.
4. Szellemi, társadalmi és
politikai változások a kora
újkorban
(1492-1789)
A földrajzi felfedezések és következményei.
Reformáció és katolikus megújulás.
Alkotmányosság és abszolutizmus a 17-18. században.
A felvilágosodás kora.
5. Magyarország a kora újkorban
(1490-1790)
Az ország három részre szakadása és az országrészek berendezkedése.
Az Erdélyi Fejedelemség virágkora.
A török kiűzése és a Rákóczi-szabadságharc.
Magyarország a 18. századi Habsburg Birodalomban.
6. A polgári átalakulás,
a nemzetállamok és az
imperializmus kora
(1789-1914)
A francia forradalom eszméi és a napóleoni háborúk.
A 19. század eszméi és a nemzetállami törekvések Európában.
Gyarmati függés és harc a világ újrafelosztásáért.
Az ipari forradalom hullámai és hatásai.
7. A polgárosodás kezdetei és
kibontakozása Magyarországon
(1790-1914)
A reformkor.
Forradalom és szabadságharc.
A kiegyezés és a dualizmus.
Társadalmi és gazdasági változások a dualizmus korában.
8. A világháborúk kora
(1914-1945)
Az első világháború és következményei.
A fasizmus és a nemzetiszocializmus.
A kommunista diktatúra.
A második világháború.
9. Magyarország a világháborúk
korában
(1914-1945)
Az első világháború és következményei Magyarországon.
A Horthy-korszak.
Művelődési viszonyok és társadalom.
Magyarország a második világháborúban.
10. A jelenkor
(1945-től napjainkig)
A kétpólusú világ kialakulása.
A kétpólusú világrend megszűnése.
Az európai integráció.
A globális világ sajátosságai.
11. Magyarország
1945-től a rendszerváltozásig
A kommunista diktatúra kiépítése és a Rákosi-korszak.
Az 1956-os forradalom és szabadságharc.
A Kádár-korszak.
A rendszerváltozás és a piacgazdaságra való áttérés.
Demográfiai folyamatok és a határon túli magyarság.
12. Társadalmi, állampolgári,
pénzügyi és munkavállalói
ismeretek
A társadalom tagozódása és a társadalmi felelősségvállalás.
Az aktív és felelős állampolgárság - ismérvek, fogalmak, eszközök.
Az alapvető pénzügyi és gazdasági fogalmak, a tudatos és felelős állampolgári gazdálkodás elvei, folyamata, a munkavállalói jogok és kötelességek.

EMELT SZINT

A) Kompetenciák

1. Ismeretszerzés, források
használata
Releváns információk gyűjtése, történelmi forrásokból (tárgyi, írásos stb.)
következtetések megfogalmazása, a források értelmezése.
Tanult ismeretek felidézése, azonosítása forrás alapján.
Különböző forrásokból származó információk összevetése.
Forráskritika alkalmazása.
Folyamatok és történelmi jelenségek, történelmi személyiségek bemutatása/
értelmezése, értékelése források alapján.
2. Kommunikáció, a szaknyelv
alkalmazása
Fontosabb történelmi fogalmak felismerése, azonosítása, meghatározása forrás
alapján, történelmi fogalmak helyes használata.
Az egy témához vagy korhoz kapcsolható fogalmak kiválasztása, rendszerezése,
fogalmak jelentésváltozásainak ismerete.
Szövegalkotás megadott témában (szóban és írásban).
3. Tájékozódás térben és időbenEsemények, folyamatok, jelenségek, személyek elhelyezése térben és időben.
A nagy történelmi korok és a kisebb korszakok elnevezésének és sorrendjének,
valamint legfontosabb jellemzőinek felismerése és bemutatása.
A földrajzi környezet szerepének felismerése és bemutatása az egyes történelmi
kultúrák és államok kialakulásában.
A történelmi fejlődés során kialakult régiók bemutatása térképeken és a
történelmi tér változásainak ismerete.
Különbségek és egybeesések felismerése, értelmezése a világtörténet és a
magyar történelem legfontosabb eseményei között.
Aktuális események történelmi előzményeinek bemutatása.
4. Eseményeket alakító
tényezők feltárása, kritikai
és problémaközpontú
gondolkodás
Ok-okozati összefüggések, események, folyamatok, cselekedetek
mozgatórugóinak rendszerezése, feltárása, bemutatása.
A változás és a fejlődés közötti különbség értelmezése konkrét példákon.
Történelmi analógiák megadott szempontok szerinti keresése, értelmezése.
Hosszabb időtávú történelmi változások bemutatása.
Személyek, pártok, csoportok szerepének fölismerése, bemutatása egy
történelmi esemény alakulásában.
Történelmi jelenségek problémaközpontú, forrásokon alapuló rendszerezése,
bemutatása.
Általános szabályok alkalmazása konkrét esetekre.
A történelmi kulcsfogalmak használata történelmi jelenségek bemutatásakor.

B) Témakörök

1. Az ókor és kultúrájaPoliszok az ókori Hellászban.
Társadalmi és politikai küzdelmek az ókori Rómában.
Az európai kultúra alapjai.
2. A középkorNyugat-Európa a kora középkorban.
A középkori egyház.
Az érett középkor.
Az iszlám vallás és az Oszmán Birodalom.
A középkor kultúrája.
3. A középkori magyar állam
megteremtése és virágkora
A magyar nép története az államalapításig.
Az államalapítás és az Árpád-házi uralkodók kora.
Az Anjouk és Luxemburgi Zsigmond kora.
A Hunyadiak.
4. Szellemi, társadalmi és
politikai változások a kora
újkorban
(1492-1789)
A földrajzi felfedezések és következményei.
Reformáció és katolikus megújulás.
Alkotmányosság és abszolutizmus a 17-18. században.
A felvilágosodás kora.
Nagyhatalmi konfliktusok a 17-18. században.
5. Magyarország a kora
újkorban
(1490-1790)
Az ország három részre szakadása és az országrészek berendezkedése.
Az Erdélyi Fejedelemség virágkora.
A török kiűzése és a Rákóczi-szabadságharc.
Magyarország a 18. századi Habsburg Birodalomban.
Művelődés, egyházak, iskolák.
6. A polgári átalakulás,
a nemzetállamok és
az imperializmus kora
(1789-1914)
A francia forradalom eszméi és a napóleoni háborúk.
A 19. század eszméi és a nemzetállami törekvések Európában.
Gyarmati függés és harc a világ újrafelosztásáért.
Az ipari forradalom hullámai és hatásai.
7. A polgárosodás kezdetei és
kibontakozása Magyarországon
(1790-1914)
A reformkor.
Forradalom és szabadságharc.
A kiegyezés és a dualizmus.
Társadalmi és gazdasági változások a dualizmus korában.
8. A világháborúk kora
(1914-1945)
Az első világháború és következményei.
Gazdaság, társadalom és életmód.
A fasizmus és a nemzetiszocializmus.
A kommunista diktatúra.
A második világháború.
9. Magyarország a világháborúk
korában
(1914-1945)
Az első világháború és következményei Magyarországon.
A Horthy-korszak.
Művelődési viszonyok és társadalom.
Magyarország a második világháborúban.
10. A jelenkor
(1945-től napjainkig)
A kétpólusú világ kialakulása.
A "harmadik világ".
A kétpólusú világrend megszűnése.
Az európai integráció.
A globális világ sajátosságai.
11. Magyarország
1945-től a rendszerváltozásig
A kommunista diktatúra kiépítése és a Rákosi-korszak.
Az 1956-os forradalom és szabadságharc.
A Kádár-korszak.
A rendszerváltozás és a piacgazdaságra való áttérés.
Demográfiai folyamatok és a határon túli magyarság.
12. Társadalmi, állampolgári,
pénzügyi és munkavállalói
ismeretek
A társadalom tagozódása és a társadalmi felelősségvállalás.
Az aktív és felelős állampolgárság - ismérvek, fogalmak, eszközök.
Az alapvető pénzügyi és gazdasági fogalmak, a tudatos és felelős állampolgári
gazdálkodás elvei, folyamata, a munkavállalói jogok és kötelességek.

MATEMATIKA ÉRETTSÉGI VIZSGA ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEI[437]

A vizsga formája

Középszinten: írásbeli.

Emelt szinten: írásbeli és szóbeli.

A matematika érettségi vizsga célja

A matematika érettségi vizsga célja annak vizsgálata, hogy a vizsgázó

- tud-e logikusan gondolkodni, rendelkezik-e megfelelő matematikai probléma- és feladatmegoldó, valamint absztrakciós, analizáló és szintetizáló képességgel;

- tud-e állításokat, egyszerűbb gondolatmenetű bizonyításokat szabatosan megfogalmazni, áttekinthető formában leírni;

- elsajátította-e a mindennapi életben használatos számolási technikákat, rendelkezik-e biztos becslési készséggel, az önellenőrzés igényével;

- képes-e statisztikai gondolatok megértésére, intelligens felhasználására, a függvény- vagy függvényszerű kapcsolatok felismerésére és értékelésére;

- képes-e a leírt síkbeli és térbeli szituációk elképzelésére, tud-e ezekhez ábrát készíteni, és ennek segítségével az adott konstrukcióban gondolkodni, számolni;

- képes-e a tanult ismereteket más tantárgyakhoz kapcsolódó feladatokban alkotó módon alkalmazni;

- képes-e hétköznapi szövegben rejlő matematikai problémákat észrevenni, egy-egy gyakorlati kérdés megoldásához matematikai modellt alkotni, különböző problémamegoldó stratégiákat alkalmazni;

- képes-e a különböző matematikai segédeszközök (függvénytáblázat, zsebszámológép) célszerű alkalmazására; a mindenkori tárgyi feltételek függvényében, azokkal szinkronban a matematikai eszközökkel való problémamegoldásban a programozható számológép, a grafikus kalkulátor és a számítógép használata fokozatosan követelménnyé válhat.

Az emelt szinten a felsoroltakon túl az érettségi vizsga célja annak mérése, hogy a tanuló

- rendelkezik-e a felsőfokú matematikai tanulmányokhoz szükséges alapokkal;

- képes-e hipotéziseket megfogalmazni, és sejtéseit bizonyított állításaitól megkülönböztetni;

- milyen szintű kombinatív készséggel rendelkezik, mennyire kreatív a gondolkodása;

- képes-e gondolatmenetében érthetően, világosan alkalmazni a matematikai modellalkotás lépéseit (probléma megfogalmazása, matematikai formába öntése, összefüggések keresése, az eredmények matematikai módszerekkel történő kiszámítása, igazolása, értelmezése).

Az ismeretek legnagyobb része a középszinten és az emelt szinten egyaránt megjelenik. Ezen ismeretek feldolgozásában az emelt szintet az igényesebb felépítés, az összetettebb alkalmazás, a nehezebb feladatok jellemzik. A követelmények leírásában gyakran szereplő "szemléletes" jelző azt fejezi ki, hogy az adott fogalom matematikailag precíz ismerete nem követelmény. A matematika tanításában csak spirálisan lehet haladni, így több téma, pl. az analízis - a felkészülésre fordítható idő alatt - a középiskolai tanulmányok végére is csak szemléletes formában tanítható meg, és csak bizonyos alkalmazásokat tesz lehetővé.

Tartalmi követelmények

KÖZÉPSZINT

TémakörKövetelmények
1. Gondolkodási módszerek, halmazok, logika, kombinatorika, gráfok
HalmazelméletHalmazelméleti alapfogalmak.
Halmazműveletek, műveleti tulajdonságok.
A halmazfogalom és a halmazműveletek használata a matematika különböző
területein (pl. számhalmazok, ponthalmazok).
Logika
Logikai műveletek
Fogalmak, tételek, bizonyítások
a matematikában
A negáció, konjunkció, diszjunkció, implikáció, ekvivalencia ismerete,
alkalmazása.
A "minden", "van olyan" logikai kvantorok ismerete, alkalmazása.
Egyszerű matematikai szövegek értelmezése.
A tárgyalt definíciók és tételek pontos megfogalmazása.
Szükséges és elégséges feltételek helyes alkalmazása.
KombinatorikaEgyszerű kombinatorikai feladatok megoldása.
GráfokA gráf szemléletes fogalma, egyszerű alkalmazásai.
Gráfelméleti alapfogalmak.
2. Számelmélet, algebra
SzámfogalomA valós számkör.
A valós számok különböző alakjai.
Alapműveletek, műveleti tulajdonságok ismerete, alkalmazása a valós
számkörben.
Az adatok és az eredmény pontossága.
Számrendszerek, a helyiértékes írásmód.
SzámelméletAz osztó, többszörös, prímszám, összetett szám fogalma.
A számelmélet alaptétele, számok prímtényezőkre bontása, legnagyobb közös
osztó, legkisebb közös többszörös.
Egyszerű oszthatósági feladatok.
Algebrai kifejezések, műveletekMűveletek egyszerű algebrai kifejezésekkel.
Másod- és harmadfokú nevezetes azonosságok alkalmazása.
Hatvány, gyök, logaritmusDefiníciók, műveletek, azonosságok (egész kitevőjű hatványok, racionális
kitevőjű hatványok).
A logaritmus fogalma, a logaritmus azonosságainak alkalmazása egyszerű
esetekben.
Egyenletek, egyenlőtlenségekElső- és másodfokú egyenletek és egyenlőtlenségek megoldása.
Az egyenletmegoldás alkalmazása szöveges feladatokban.
Egyszerű négyzetgyökös, algebrai törtes, abszolútértékes egyenletek.
A definíciókra és az azonosságok egyszerű alkalmazására épülő exponenciális,
logaritmusos és trigonometrikus egyenletek.
Két pozitív szám számtani és mértani közepének viszonya.
Kétismeretlenes lineáris és másodfokú egyenletrendszerek.
Egyszerű egyenlőtlenségrendszerek.
3. Függvények, az analízis elemei
Függvények
függvények grafikonjai,
függvény-transzformációk
A függvény matematikai fogalma, megadásának módjai.
Az alapfüggvények (lineáris, másodfokú, harmadfokú és négyzetgyök-
függvények, fordított arányosság, exponenciális és logaritmusfüggvény,
trigonometrikus függvények, abszolútérték függvény) és egyszerű
transzformáltjaik:
f(x) + c, f(x + c), c • f (x).
Függvények jellemzéseZérushely, növekedés, fogyás, szélsőérték, periodicitás, paritás.
SorozatokSzámtani sorozat, mértani sorozat.
Kamatos kamat számítása.
4. Geometria, koordinátageometria, trigonometria
Alapfogalmak, ponthalmazokTérelemek távolsága, szöge.
Nevezetes ponthalmazok.
Geometriai transzformációkEgybevágósági transzformációk, egybevágó alakzatok.
Középpontos hasonlóság, hasonlóság.
Hasonló alakzatok tulajdonságai.
Az egybevágóságra és a hasonlóságra vonatkozó ismeretek alkalmazása
egyszerű feladatokban.
Síkgeometriai alakzatok
Háromszögek
Négyszögek
Sokszögek
Kör
Tételek az oldalakra, szögekre, nevezetes pontokra, vonalakra - alkalmazásuk
bizonyítási és szerkesztési feladatokban.
Nevezetes négyszögek (trapézok, deltoidok) és tulajdonságaik.
Alaptulajdonságok.
Szabályos sokszögek.
A kör és részei.
Kör és egyenes kölcsönös helyzete.
Térbeli alakzatokHenger, kúp, gúla, hasáb, gömb, csonkagúla, csonkakúp.
Kerület-, terület-, felszín- és
térfogatszámítás
Egyszerű síkidomok és részeik kerülete, területe.
Testek felszínének és térfogatának számítása.
Hasonló síkidomok és testek különböző mérőszámainak és a hasonlóság
arányának viszonya.
VektorokA vektor fogalma.
Vektorműveletek (összegvektor, különbségvektor, skalárral való szorzás, skaláris
szorzat) és tulajdonságaik.
Vektor koordinátái.
Vektorok alkalmazása.
TrigonometriaSzögfüggvények fogalma.
Egyszerű összefüggések a szögfüggvények között.
Szinusztétel, koszinusztétel.
KoordinátageometriaAlakzatok (egyenes, kör) egyenlete és kölcsönös helyzetük.
5. Valószínűség-számítás, statisztika
Leíró statisztikaStatisztikai adatok gyűjtése, rendszerezése, különböző ábrázolásai (kördiagram,
oszlopdiagram).
Gyakoriság, relatív gyakoriság.
Átlagok: számtani közép, súlyozott közép, rendezett minta közepe (medián),
leggyakoribb érték (módusz).
Szórás.
Valószínűség-számításValószínűség fogalma.
A valószínűség klasszikus kiszámítási módja.
Visszatevéses mintavétel.

EMELT SZINT

TémakörKövetelmények
1. Gondolkodási módszerek, halmazok, logika, kombinatorika, gráfok
HalmazelméletHalmazelméleti alapfogalmak.
Halmazműveletek, műveleti tulajdonságok.
A halmazfogalom és a halmazműveletek használata a matematika
különböző területein (pl. számhalmazok, ponthalmazok).
Halmazműveletek alkalmazása feladatokban.
A számosság fogalma.
LogikaLogikai műveletek.
Fogalmak, tételek, bizonyítások
a matematikában
A "minden", "van olyan" logikai kvantorok ismerete, alkalmazása.
A nyelv logikai elemeinek tudatos alkalmazása.
A tárgyalt definíciók és tételek pontos megfogalmazása.
Egyes tanult tételek bizonyításának ismerete.
A matematikában használt néhány bizonyítási típus ismerete és tudatos
alkalmazása (pl. skatulyaelv, direkt és indirekt bizonyítás).
Szükséges és elégséges feltételek helyes alkalmazása.
Bizonyítási feladatok megoldása.
KombinatorikaKiválasztási és sorbarendezési feladatok.
Binomiális tétel ismerete, alkalmazása.
GráfokA gráf szemléletes fogalma, alkalmazásai.
Gráfelméleti alapfogalmak.
2. Számelmélet, algebra
SzámfogalomA valós számkör.
Alapműveletek, műveleti tulajdonságok ismerete, alkalmazása a valós
számkörben.
Az adatok és az eredmény pontossága, számolások közelítő értékekkel.
Számrendszerek, a helyiértékes írásmód.
SzámelméletOsztó, többszörös, összetett szám fogalma.
A számelmélet alaptétele.
Számok prímtényezőkre bontása, legnagyobb közös osztó, legkisebb közös
többszörös.
Oszthatósági feladatok.
Műveletek különböző alapú számrendszerekben.
Algebrai kifejezések, műveletekMűveletek egyszerű algebrai kifejezésekkel.
Nevezetes azonosságok, szorzattá alakítások.
Hatvány, gyök, logaritmusDefiníciók, műveletek, azonosságok (egész kitevőjű hatványok, racionális
kitevőjű hatványok).
Irracionális kitevőjű hatvány szemléletes fogalma.
Logaritmus fogalma, a logaritmus azonosságainak alkalmazása.
Egyenletek, egyenlőtlenségekElső- és másodfokú egyenletek és egyenlőtlenségek megoldása.
Paraméteres egyenletek.
Az egyenletmegoldás alkalmazása szöveges feladatokban.
Gyökös, algebrai törtes, abszolútértékes és egyszerű exponenciális,
logaritmusos és trigonometrikus egyenletek.
Egyszerű algebrai törtes, exponenciális és logaritmusos egyenlőtlenségek.
A középértékek, nevezetes egyenlőtlenségek alkalmazása.
Többismeretlenes egyenletrendszerek.
Egyszerű egyenlőtlenségrendszerek.
3. Függvények, az analízis elemei
FüggvényekA függvény matematikai fogalma, megadásának módjai.
Függvények összege, különbsége, szorzata és hányadosa.
Függvény leszűkítése, kiterjesztése.
Összetett függvény.
Függvények grafikonjai,
függvény-transzformációk
Az alapfüggvények (lineáris, másodfokú, hatvány- és négyzetgyökfüggvények,
racionális törtfüggvény, exponenciális és logaritmusfüggvény, trigonometrikus
függvények, abszolútérték függvény) és transzformáltjaik:
c • f (ax + b) + d
Függvények jellemzéseFüggvényvizsgálat.
Szélsőérték-feladatok.
SorozatokSorozat megadása, jellemzése.
Számtani sorozat, mértani sorozat.
Kamatos kamat számítása.
Járadékszámítás.
Az analízis elemeiA határérték fogalma.
A folytonosság szemléletes fogalma.
A differenciálhányados fogalma, alkalmazása.
A kétoldali közelítés módszere, a határozott integrál szemléletes fogalma,
alkalmazása.
4. Geometria, koordinátageometria, trigonometria
Alapfogalmak, ponthalmazokTérelemek távolsága, szöge.
Nevezetes ponthalmazok.
Geometriai transzformációkA geometriai transzformáció mint függvény.
Egybevágósági, hasonlósági transzformációk és alkalmazásuk számításos és
bizonyítási feladatokban.
Hasonlósági tételek és alkalmazásuk számításos feladatokban.
Hasonló alakzatok tulajdonságai.
A merőleges vetítés szemléletes fogalma.
Síkgeometriai alakzatok
Háromszögek
Négyszögek
Sokszögek
Kör
Tételek az oldalakra, szögekre, nevezetes pontokra, vonalakra, alkalmazásuk
bizonyítási és szerkesztési feladatokban.
Nevezetes négyszögek (trapézok és deltoidok) és tulajdonságaik.
Húr- és érintőnégyszögek.
Szabályos sokszögek.
Alaptulajdonságok.
A kör és részei.
Kör és egyenes kölcsönös helyzete.
Középponti és kerületi szög, látókör ismerete, alkalmazása.
Térbeli alakzatokHenger, kúp, gúla, hasáb, gömb, csonkagúla, csonkakúp.
Kerület-, terület-, felszín- és
térfogatszámítás
Egyszerű síkidomok és részeik kerülete, területe.
Testek felszíne és térfogata.
Hasonló síkidomok és testek különböző mérőszámainak és a hasonlóság
arányának viszonya.
VektorokA vektor fogalma.
Vektorműveletek (összegvektor, különbségvektor, skalárral való szorzás, skaláris
szorzat) és tulajdonságaik.
Vektorok hajlásszöge.
Vektor koordinátái.
Vektorok alkalmazása.
TrigonometriaSzögfüggvények fogalma.
Összefüggések a szögfüggvények között.
Szinusztétel, koszinusztétel.
KoordinátageometriaAlakzatok (egyenes, kör, parabola) egyenlete és kölcsönös helyzetük.
5. Valószínűség-számítás, statisztika
Leíró statisztikaStatisztikai adatok gyűjtése, rendszerezése, különböző ábrázolásai
(kördiagram, oszlopdiagram).
Gyakoriság, relatív gyakoriság.
Átlagok: számtani közép, súlyozott közép, rendezett minta közepe (medián),
leggyakoribb érték (módusz).
Szórás.
Valószínűség-számításA valószínűség klasszikus kiszámítási módja.
Visszatevéses mintavétel és alkalmazásai.
A binomiális eloszlás várható értéke és alkalmazásai.
Visszatevés nélküli mintavétel és alkalmazásai.
A hipergeometrikus eloszlás.
Feltételes valószínűség fogalma és konkrét alkalmazásai.

ÉLŐ IDEGEN NYELV ÉRETTSÉGI VIZSGA ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEI[438]

Az idegen nyelv érettségi vizsga célja

Az idegen nyelvi érettségi vizsga célja a kommunikatív nyelvtudás mérése, azaz annak megállapítása, hogy a vizsgázó képes-e valós kommunikációs céljait megvalósítani.

Az idegen nyelvi érettségi vizsga a nyelvoktatás céljai közül (pragmatikus, kognitív, személyiségfejlesztő célok) csak a pragmatikus cél megvalósulását méri, vagyis azt, hogy a vizsgázó rendelkezik-e a kommunikatív kompetencia meghatározott szintjével. Bár nagyon fontos, hogy a tanulók a tanítási folyamat során ismereteket szerezzenek a világról, a nyelvről és a célkultúrákról, ezeket az ismereteket az idegen nyelvi érettségi vizsga közvetlen módon nem méri. Ezek az ismeretek azonban megjelennek a vizsgafeladatokban használt autentikus anyagokban.

A vizsga mindkét szinten a négy nyelvi alapkészséget: az olvasott szöveg értését, a hallott szöveg értését, a beszédkészséget és íráskészséget, valamint a nyelvhelyességet méri. A kommunikatív készségek alkalmazásához a nyelvhasználónak rendelkeznie kell megfelelő mennyiségű szókinccsel, és ismernie kell a nyelv struktúráját is. Ezért a nyelvtani és lexikai kompetenciát mindkét szinten külön vizsgarész keretében is mérik. A vizsga egynyelvű, azaz közvetítési készséget nem mér.

Az idegen nyelvi érettségi vizsga szintmeghatározásai igazodnak az Európa Tanács skálájához. A vizsga középszintje a B1, az emelt szint pedig a B2 szintnek felel meg.

A középszintű vizsga célja annak megállapítása, hogy a vizsgázó képes-e a fontosabb információkat megérteni olyan olvasott és hallott, köznapi, egyszerű, eredeti idegen nyelvű szövegekben, amelyek gyakori élethelyzetekhez kapcsolódnak (pl. iskola, szabadidő, munka). A vizsga azt is méri, hogy vizsgázó tud-e kommunikálni hétköznapi helyzetekben, és tud-e egyszerű, összefüggő szöveget alkotni olyan témákban, amelyeket ismer, vagy amelyek az érdeklődési körébe tartoznak.

Az emelt szintű vizsga célja annak megállapítása, hogy a vizsgázó képes-e megérteni különböző fajtájú igényesebb és hosszabb, konkrét vagy elvont témájú írott és hallott idegen nyelvű szövegek fő gondolatmenetét, és követni tudja-e a hosszabb, összetettebb érveléseket is. A vizsga azt is méri, hogy a vizsgázó képes-e idegen nyelven mind szóban, mind írásban folyamatosan és természetes módon kifejezni magát, világos, jól szerkesztett szöveget létrehozni, és eközben megbízhatóan használja-e a szövegszerkesztési mintákat, szövegösszekötő elemeket, továbbá indokolni tudja-e véleményét.

KÖZÉPSZINT

Témakörök/KompetenciákKövetelmények
1. Kommunikatív készségek
Beszédértés (hallott szöveg
értése)
A vizsgázó megérti a világos köznyelvi beszéd főbb pontjait ismerős témákban,
a tényszerű információ lényegét számára ismerős témákban.
Megérti a standard dialektusú hangfelvételeket érdeklődéséhez közelálló
témákban, érti a tartalmat, azonosítja a beszélő viszonyát a témához.
BeszédkészségA vizsgázó meglehetősen folyékonyan el tudja mondani egy elbeszélés vagy
leírás lényegét, érzései és reakciói bemutatásával.
El tudja mondani egy könyv vagy film cselekményét, és le tudja írni reakcióit.
El tud mondani egy történetet.
Felkészületlenül is részt tud venni ismerős témákról szóló társalgásban, ki tudja
fejezni véleményét.
Szövegértés (olvasott szöveg
értése)
A vizsgázó megkeres és megért lényeges információt mindennapi anyagokban
pl. levelekben, rövid hivatalos dokumentumokban. Átfésül hosszabb szöveget,
megtalálja benne a keresett információt.
ÍráskészségA vizsgázó a számára érdekes témákról rövid, egyszerű esszét tud írni, számára
ismerős dolgokkal kapcsolatban a tényszerű információt szintén magabiztosan
képes összefoglalni, beszámolót tud írni róla, és ki tudja fejezni a témával
kapcsolatos véleményét.
Egyéb készségek (stratégiák)A vizsgázó a feladatok megtervezéséhez, megoldásához, értékeléséhez
szükséges készségeket mozgósítja, és a megfelelő technikákat alkalmazza.
2. Nyelvi kompetencia
A vizsgázó felismeri a tudásszintjének megfelelő szövegfajtákban előforduló
alapvető lexikai elemeket, nyelvi szerkezeteket, ezeket a lexikai elemeket, nyelvi
szerkezeteket nyelvileg elfogadható, azaz a megértést nem akadályozó módon
használja.
Alkalmazza a kommunikációs szándékok megvalósításához szükséges nyelvi
eszközöket szóban és írásban.
3. Témák
Személyes vonatkozások,
család
Például: a vizsgázó személye, családi élet.
Ember és társadalomPéldául: a másik ember külső és belső jellemzése, ünnepek, vásárlás.
KörnyezetünkPéldául: az otthon, a lakóhely és környéke, időjárás.
Az iskolaPéldául: a saját iskola bemutatása, nyelvtanulás.
A munka világaPéldául: diákmunka, pályaválasztás.
ÉletmódPéldául: napirend, kedvenc ételek.
Szabadidő, művelődés,
szórakozás
Például: színház, mozi, kedvenc sport.
Utazás, turizmusPéldául: tömegközlekedés, utazási előkészületek.
Tudomány és technikaPéldául: népszerű tudományok, ismeretterjesztés, a technikai eszközök szerepe
a mindennapi életben.
Gazdaság, pénzPéldául: nyaralás költségeinek megtervezése, adott áru kiválasztása az ár-érték
arány figyelembevételével.

EMELT SZINT

Témakörök/KompetenciákKövetelmények
1. Kommunikatív készségek
Beszédértés (hallott szöveg értése)A vizsgázó tud követni hosszabb, nyelvileg és tartalmilag bonyolultabb
beszédet, illetve beszélgetés gondolatmenetét, a beszélő(k) álláspontját,
felismeri a beszélők érzelmeit, egymáshoz való viszonyát, megérti a
beszélők a kommunikációs szándékait.
Az értési célnak megfelelő stratégiákat alkalmaz (globális, szelektív,
részletes értés).
BeszédkészségA vizsgázó összefüggően, önállóan megnyilatkozik szóban, részt tud venni
ismerős témákról folytatott beszélgetésben, általánosabb szempontból
kialakított álláspontját, véleményét szabatosan, logikusan fejti ki.
Kommunikációja a kommunikációs szándékoknak megfelelő folyékony és
természetes.
A szintnek megfelelő kommunikációs stratégiákat alkalmaz.
Szövegértés (olvasott szöveg értése)A vizsgázó megérti az általánosabb jellegű, a jelenkor problémáival
kapcsolatos, elvontabb témájú szövegeket, a szerző álláspontját,
elkülöníti az érveket és ellenérveket, a tényeket és véleményeket; a széles
olvasóközönség számára íródott, közérthető szövegekben.
Az értési célnak megfelelő olvasási stratégiát alkalmaz (globális, szelektív,
részletes értés).
ÍráskészségA vizsgázó világos, részletes szöveget ír általánosabb, összetettebb
témákban; álláspontját, véleményét szabatosan, következetesen
fejti ki, írásműve logikus szerkesztésű és tagolású, a mindennapi élet
feladataihoz használt szövegtípusok műfaji jellemzőinek és a különböző
közlésformáknak (pl. elbeszélés, leírás, érvelés) megfelelő.
Egyéb készségek (stratégiák)A vizsgázó alkalmazza a feladatok megtervezéséhez, megoldásához,
értékeléséhez, valamint a nyelvi nehézségek áthidalásához szükséges
készségeket és technikákat.
2. Nyelvi kompetencia
A vizsgázó tudásszintjének megfelelő szövegfajtákban előforduló lexikai
elemeket, nyelvi struktúrákat felismer és biztonsággal használ, az írott és
a beszélt nyelvet funkcionálisan használja, a kommunikációs szándékok
megvalósításához szükséges nyelvi eszközöket meglehetős biztonsággal
alkalmazza, értelemzavaró (nyelvtani, lexikai és kiejtésbeli) hibák nélkül
kommunikál.
3. Témák
Személyes vonatkozások, családPéldául: a család szerepe az egyén és a társadalom életében.
Ember és társadalomPéldául: az ünnepek fontossága az egyén és a társadalom életében, a
fogyasztói társadalom, reklámok.
KörnyezetünkPéldául: a lakóhely fejlődésének problémái, a környezetvédelem
lehetőségei és problémái.
Az iskolaPéldául: iskolatípusok és iskolarendszer Magyarországon és külföldön.
A munka világaPéldául: a munkavállalás körülményei, lehetőségei itthon és külföldön.
Divatszakmák.
ÉletmódPéldául: az étkezési szokások hazánkban és külföldön.
Szabadidő, művelődés, szórakozásPéldául: szabadidősport, élsport, veszélyes sportok.
A könyvek, a média és az internet szerepe, hatásai.
Utazás, turizmusPéldául: az idegenforgalom jelentősége.
Tudomány és technikaPéldául: a tudomány és a technikai fejlődésének pozitív és negatív hatása
a társadalomra, az emberiségre.
Gazdaság és pénzPéldául: a jövedelem szerepe a pályaválasztásban, gazdagok és szegények
helyzete a társadalomban.

FIZIKA ÉRETTSÉGI VIZSGA ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEI[439]

A vizsga formája

Középszinten: írásbeli és szóbeli.

Emelt szinten: írásbeli és szóbeli.

A fizika érettségi vizsga célja

A középszintű fizika érettségi alapvetően olyan vizsga, ami a fizika tantárgy elsajátítása során szerzett műveltséget kéri számon, és mint ilyen, nem elsődlegesen a szakirányú természettudományos felsőoktatás igényeit hivatott kiszolgálni, és nem elsősorban az összetett számítási feladatok megoldására helyezi a hangsúlyt. Célja azok számára vizsgalehetőséget nyújtani, akikhez közel áll a természettudományos gondolkodás, akik kíváncsiak arra, hogy a környezetünkben található eszközök, megfigyelhető folyamatok hogyan értelmezhetők, írhatók le a fizika eszközrendszerével, de nem feltétlenül műszaki vagy fizikusi pályát választanak. A középszintű érettségi feladataiban különös hangsúlyt nyernek az általános természettudományos kompetenciák. A vizsgált problémák a feladat típusától függetlenül elsősorban kontextusban, a napi élethez kötődően jelennek meg. A vizsga széleskörű ismeretrendszerre épül, amely a vizsgaleírásban szereplő elvárt ismereteken túl olyan új ismeretek feldolgozását is elvárja, amelyeket a vizsga feladatai explicit módon tartalmaznak. A tanulói teljesítményt az érettségi vizsgaleírás általános követelményeiben rögzített kompetenciákkal összhangban ezen új információk megértése, értelmezése, kezelése jelenti.

Továbbá a középszintű fizika érettségi vizsga célja annak megállapítása is, hogy a vizsgázó

- rendelkezik-e a köznapi műveltség részét képező fizikai ismeretekkel;

- képes-e ismereteit a mindennapokban tapasztalt jelenségekkel, a technikai eszközök működésével összekapcsolni;

- képes-e megérteni a hétköznapi életben használt eszközök működését;

- ismeri-e a természettudományos gondolkodás, a természettudományok művelése során egyetemessé fejlődött megismerési módszerek alapvető sajátosságait;

- képes-e az alapmennyiségek mérésére, a mért adatokból egyszerű számításokkal meghatározható további mennyiségek értékeire következtetni;

- képes-e egyszerűen lefolytatható fizikai kísérletet elvégezni, valamint a kísérleti tapasztalatokat kiértékelni, grafikont elemezni;

- rendelkezik-e a mértékekkel, mértékrendszerekkel, mennyiségekkel összefüggő gyakorlatias látásmóddal és arányérzékkel;

- képes-e a tananyag által közvetített műveltségi anyag alapvető fontosságú tényeit és az ezekből következő alaptörvényeket, összefüggéseket szabatosan kifejteni;

- megérti-e a napjainkban felmerülő, fizikai ismereteket is igénylő problémák lényegét;

- ismeri-e a fizikatörténet legfontosabb eseményeit és személyiségeit, a tananyag által közvetített legjelentősebb kultúrtörténeti vonatkozásokat;

- képes-e a környezetvédelemmel és természetvédelemmel összefüggő egyszerűbb problémák felismerésére és megértésére;

- képes-e a környezettudatossággal és energiahatékonysággal összefüggő egyszerűbb problémák megértésére, és a lehetséges megoldási lehetőségek mérlegelésére.

Az emelt szintű fizika érettségi elsősorban a felsőoktatásban a fizikusi és mérnöki szakirányt választók, valamint az orvosi pályára készülők szakirányú érettségije. Célja, hogy a vizsgára való felkészülés előkészítse a felsőfokú tanulmányi követelményeknek való megfelelést. Az emelt szintű érettségi vizsga során jelentős szerepet kapnak az összetett számítási feladatok. A vizsga elsősorban az érettségi követelmények általános leírásában szereplő természettudományos kompetenciákat kéri számon, azonban törekszik a feladatok és problémák kontextusba helyezésére is, továbbá a mindennapi élet problémáinak megragadására. Az emelt szintű érettségi elsődleges célnak a vizsgaleírásban rögzített tartalmi elemek mind teljesebb számonkérését tekinti.

Továbbá az emelt szintű fizika érettségi vizsga célja annak megállapítása is, hogy a vizsgázó

- elsajátította-e a követelményekben előírt ismereteket;

- képes-e az ismeretanyag belső összefüggéseit, az egyes témakörök közötti kapcsolatokat áttekinteni, felismerni;

- tudja-e ismereteit jelenségek értelmezésében, problémák megoldásában - a megfelelő matematikai eszközöket is felhasználva - alkalmazni;

- járatos-e a fizika tanult vizsgálati és következtetési módszereiben;

- ismeri-e a természettudományos gondolkodás, a természettudományok művelése során egyetemessé fejlődött megismerési módszerek alapvető sajátosságait, felismeri-e alkalmazásukat;

- képes-e a tanultak alapján lefolytatható fizikai mérés, kísérlet megtervezésére és elvégzésére, valamint a kísérleti tapasztalatok kiértékelésére, következtetések levonására, grafikonelemzésre;

- rendelkezik-e a mértékekkel, mértékrendszerekkel, mennyiségekkel összefüggő gyakorlatias látásmóddal és arányérzékkel, pontosan használja-e a mértékegységeket;

- képes-e a tananyag által közvetített műveltségi anyag logikai csomópontjait képező, alapvető fontosságú tényeket és az ezekből következő alaptörvényeket, összefüggéseket szabatosan kifejteni, megmagyarázni;

- képes-e a mindennapi életet befolyásoló fizikai természetű jelenségeket értelmezni;

- ismeri-e a legfontosabb technikai eszközök, rendszerek működési elveit, és képes-e megérteni az összetettebb eszközök működését;

- rendelkezik-e több témakör ismeretanyagának logikai összekapcsolását igénylő, összetett fizikai feladatok, problémák megoldási képességével;

- tájékozott-e a legfontosabb fizikatörténeti és kultúrtörténeti vonatkozásokban;

- képes-e a környezetvédelemmel és természetvédelemmel összefüggő problémák megértésére és elemzésére;

- képes-e a környezetvédelemmel és természetvédelemmel összefüggő, összetettebb problémák felismerésére és megértésére;

- képes-e a környezettudatossággal és energiahatékonysággal összefüggő, összetettebb problémák megértésére és a lehetséges megoldási lehetőségek mérlegelésére.

Tartalmi követelmények

KÖZÉPSZINT

TémakörökKövetelmények
1. Mechanika
A dinamika törvényeiA testek mechanikai kölcsönhatása, az erő, az erő mérése, erők összegzése.
Newton törvényeinek értelmezése.
Erőtörvények (súrlódási erők, rugalmas erő, gravitációs erő).
Az impulzus (lendület) megmaradása, felismerése és alkalmazása konkrét
példákra.
Az erőpár fogalma, a forgatónyomaték kiszámítása egyszerű esetekben.
Tömegközéppont alkalmazása homogén, egyszerű alakú testek esetében.
Testek egyensúlyi helyzetének értelmezése.
Egyszerű gépek működésének leírása.
MozgásokA vonatkoztatási rendszer, pálya, út, idő, elmozdulás fogalmainak alkalmazása, a
mozgás viszonylagossága.
Az egyenes vonalú, egyenletes mozgás leírása.
Az egyenes vonalú, egyenletesen változó mozgás leírása, a sebesség, gyorsulás
alkalmazása.
Az átlagsebesség és a pillanatnyi sebesség megkülönböztetése.
A szabadesés és a függőleges hajítás leírása.
Az egyenletes körmozgás leírása, a harmonikus rezgőmozgás jellemzői.
E mozgások dinamikai feltételének alkalmazása konkrét példákra.
A súrlódás jelensége, csillapodás.
A rezonancia jelensége, felismerése gyakorlati példákban.
A matematikai inga és az időmérés kapcsolata.
A frekvencia, hullámhossz, terjedési sebesség fogalmának alkalmazása.
A longitudinális és transzverzális hullám leírása.
A hullámjelenségek felismerése és leírása.
A hang tulajdonságainak (hangmagasság, hangerősség, hangszín)
összekapcsolása fizikai jellemzőivel.
Állóhullámok felismerése.
Munka és energiaA munka és a teljesítmény. A hatásfok.
A mozgási energia.
Az emelési munka, a helyzeti energia.
A munka grafikus ábrázolása. A rugalmas energia.
A mechanikai energia megmaradása, a törvény alkalmazása.
Folyadékok és gázok
mechanikája
A légnyomás kimutatása és mérése.
Hidrosztatikai nyomás.
Pascal törvénye.
Felhajtóerő.
Felületi feszültség.
Közegellenállás.
Kontinuitási törvény.
Bernoulli-törvény.
2. Hőtan, termodinamika
Állapotjelzők, termodinamikai
egyensúly
Az állapotjelzők ismerete, alkalmazásuk.
Hőmérők és használatuk. A Kelvin-skála.
Avogadro-törvény, anyagmennyiség.
A termikus egyensúly értelmezése.
HőtágulásSzilárd testek vonalas és térfogati hőtágulásának leírása.
Folyadékok hőtágulásának leírása.
A hőtágulási jelenségek gyakorlati jelentősége.
Összefüggés a gázok
állapotjelzői között
Az ideális gáz speciális állapotváltozásainak leírása.
p-V-diagramok értelmezése.
Az egyesített gáztörvény alkalmazása egyszerűbb problémákban.
Az állapotegyenlet ismerete.
A kinetikus gázmodellA hőmozgás értelmezése.
Az állapotjelzők kvalitatív értelmezése a modell alapján.
Termikus és mechanikai
kölcsönhatások
A hőközlés, hőmennyiség, fajhő fogalmainak ismerete, alkalmazása.
A belső energia értelmezése.
A térfogati munka értelmezése.
A termodinamika I. főtétele és jelentősége, egyszerű alkalmazások.
Nyílt folyamatok ideális gázokkal: izoterm, izochor, izobár, adiabatikus
folyamatok energetikai jellemzése.
A gázok állandó nyomáson és állandó térfogaton mért fajhőjének
megkülönböztetése.
Halmazállapot-változásokA halmazállapotok tulajdonságainak ismerete.
Olvadás és fagyás.
Párolgás és lecsapódás. Forrás.
E folyamatok energetikai vizsgálata.
A nyomás szerepének kvalitatív leírása a forrás esetében.
A víz különleges tulajdonságainak ismerete, ezek jelentősége.
A levegő páratartalma.
A légkört érő káros behatások és következményeik.
A termodinamika II. főtételeA II. főtétel szemléltetése mindennapi példákon.
Reverzibilis és irreverzibilis folyamatok fogalma.
A hőerőgépek hatásfokának korlátai.
A hőterjedés formáiA hővezetés, hőáramlás és hősugárzás jelensége.
3. Elektromágnesség
ElektrosztatikaElektrosztatikai alapjelenségek értelmezése, bemutatása.
A töltésmegmaradás törvénye.
A Coulomb-törvény ismerete.
Az elektrosztatikai mező jellemzése: térerősség, erővonalak, feszültség.
Többlettöltés fémen, alkalmazások.
A kapacitás fogalma, a kondenzátorok egy-két gyakorlati alkalmazásának
ismerete.
Az egyenáramAz áramkör részei. Áram- és feszültségmérés.
Ohm törvénye. Vezetők ellenállása, fajlagos ellenállás.
Ellenállások soros és párhuzamos kapcsolása, az eredő ellenállás meghatározása
egyszerű esetekben.
Az egyenáram munkája és teljesítménye.
Az energiafogyasztással kapcsolatos fogalmak.
Az egyenáram hatásai, alkalmazások.
A galvánelem és az akkumulátor.
Az érintésvédelmi szabályok ismerete és betartása.
Félvezetők tulajdonságai, alkalmazások.
Magnetosztatika. Egyenáram
mágneses mezője
A Föld mágnessége, az iránytű használata.
A magnetosztatikai mező jellemzése: a mágneses indukcióvektor és a mágneses
fluxus.
Az egyenes tekercs és az egyenes vezető mágneses mezejének jellege.
Az elektromágnes; gyakorlati alkalmazások.
A Lorentz-erő.
Az elektromágneses indukcióA mozgási és a nyugalmi indukció jelenségének leírása, Lenz törvénye.
Az önindukció jelensége az áram ki- és bekapcsolásánál.
A váltakozó áramA váltakozó áram jellemzése, az effektív feszültség és az áramerősség.
A váltakozó áram munkája, effektív teljesítménye ohmikus fogyasztó esetében.
Az elektromos energia gyakorlati alkalmazásai (generátor, motor,
transzformátor).
Elektromágneses hullámokA rezgőkörben zajló folyamatok kvalitatív leírása.
Az elektromágneses hullámok tulajdonságai (terjedési sebesség, hullámhossz,
frekvencia).
Az elektromágneses hullámok spektrumának és biológiai hatásainak ismerete.
Az elektromágneses hullámok alkalmazásainak ismerete.
4. Optika
A fényFényforrások, fénynyaláb, fénysugár, a fény terjedési sebessége.
A fény visszaverődése, a visszaverődés törvénye.
A fénytörés, a Snellius-Descartes-törvény, a teljes visszaverődés jelensége.
Színfelbontás prizmával, homogén és összetett színek.
A fény hullámjelenségeinek felismerése (interferencia, polarizáció).
Képalkotás, valódi és látszólagos kép; a nagyítás fogalmának ismerete,
alkalmazása.
A síktükör, a gömbtükrök és a leképezési törvény ismerete.
Az optikai lencsék és a leképezési törvény ismerete, a dioptria fogalma.
Optikai eszközök: a nagyító, a mikroszkóp, a távcső, a szem, a szemüveg, a
fényképezőgép működésének alapelvei.
5. Atomfizika, magfizika
Az anyag szerkezeteAz atom, a molekula, az ion, az elem fogalma.
Az anyag atomos természetének alátámasztása konkrét jelenségekkel.
Az atom szerkezeteAz elektromosság atomos természetének értelmezése az elektrolízis alapján.
Az elektron töltése és tömege.
Rutherford szórási kísérlete és atommodellje.
A kvantumfizika elemeiAz energia kvantáltsága, Planck-formula.
A fotoeffektus és értelmezése. A foton és energiája. A fény kettős természete.
A vonalas színképek keletkezésének ismerete.
Összefüggés a színképvonalak hullámhossza és az atomi elektronok energiája
között.
Az elektron kettős természete.
A Bohr-modell sajátosságai, újszerűsége.
Az elektronburok szerkezete: a fő- és mellékkvantumszám és az elektronhéj
fogalma, a Pauli-elv szerepe.
Az atommagban lejátszódó
jelenségek
Az atommag összetétele.
Az erős kölcsönhatás, nukleonok, tömeghiány és kötési energia, tömeg-energia
ekvivalencia fogalmainak használata az atommag leírásában.
A természetes radioaktív sugárzás (alfa, béta, gamma) leírása; felezési idő,
aktivitás.
Atommag-átalakulások leírása, izotópok, alkalmazások.
Maghasadás, láncreakció, atomreaktor, atombomba. Az atomenergia
jelentősége, előnyei, hátrányai, összehasonlítás más energiafelhasználási
módokkal.
Magfúzió, hidrogénbomba, a Nap energiája.
SugárvédelemA radioaktív sugárzás környezeti és biológiai hatásainak ismerete, a
sugárterhelés fogalma. A sugárvédelem módszerei.
6. Gravitáció, csillagászat
GravitációAz általános tömegvonzási törvény és jelentősége.
A bolygók mozgásának leírása: Kepler törvényei.
A mesterséges égitestek mozgása.
Nehézségi erő, a súly, a súlytalanság értelmezése.
A gravitációs gyorsulás mérése.
Potenciális energia homogén gravitációs mezőben.
A csillagászat elemeibőlA Naprendszer és főbb részeinek jellemzése.
A csillag fogalma, összehasonlítás a Nappal.
A Tejútrendszer; a galaxisok.
Az Univerzum tágulása. Ősrobbanás-elmélet.
A világűr megismerésének legfontosabb módszerei, eszközei.
7. Fizika- és kultúrtörténeti ismeretek
SzemélyiségekArkhimédész, Kopernikusz, Kepler, Galilei, Newton, Huygens, Watt, Ohm,
Joule, Ampère, Faraday, Jedlik Ányos, Eötvös Loránd, J. J. Thomson, Rutherford,
Curie-család, Planck, Bohr, Einstein, Szilárd Leó, Teller Ede, Wigner Jenő a
tanultakkal kapcsolatos legfontosabb eredményeinek ismerete.
Elméletek, felfedezések,
találmányok
A geo- és a heliocentrikus világkép összehasonlítása.
Galilei munkásságának jelentősége: a kísérletezés szerepe.
Newton munkásságának jelentősége: "az égi és földi mechanika egyesítése", a
newtoni fizika hatása.
A távcső, a mikroszkóp, a gőzgép, az elektromotor, a generátor, a
transzformátor, az elektron, a belső égésű motor, a röntgensugárzás, a
radioaktivitás, a félvezetők, az atomenergia felhasználásának felfedezése, illetve
feltalálása és hatásuk - összekapcsolás a megfelelő nevekkel.
Néhány új energiatermelő és átalakító technika, és azok hatása az adott kor
gazdasági és társadalmi folyamataira.
A követelményekben szereplő ismeretek alapján megállapítható eltérések a
klasszikus fizika és a kvantummechanika között.
Az űrkutatás történetének legfontosabb állomásai.
A modern technika, a távközlés, a számítástechnika vívmányai és ezen
eszközöknek a mindennapi életre is gyakorolt hatása.

EMELT SZINT

TémakörKövetelmények
1. Mechanika
A dinamika törvényeiA testek mechanikai kölcsönhatása, az erő, az erő mérése, erők összegzése,
felbontása.
Newton törvényeinek értelmezése. Sztatikai tömegmérés.
Szabaderők és kényszererők.
Az impulzus (lendület) megmaradása, felismerése és alkalmazása
feladatmegoldásban.
Az erőpár fogalma, a forgatónyomaték kiszámítása egyszerű esetekben.
Az erő forgató hatása, a forgatónyomaték fogalma, a merev test egyensúlyának
kettős feltétele, a változó forgómozgás dinamikai leírása.
Tömegközéppont alkalmazása homogén, egyszerű alakú testek esetében.
Testek egyensúlyi helyzetének értelmezése.
Egyszerű gépek működésének leírása.
MozgásokA vonatkoztatási rendszer, pálya, út, idő, elmozdulás fogalmainak alkalmazása, a
mozgás viszonylagossága.
Az egyenes vonalú, egyenletes mozgás leírása.
Az egyenes vonalú, egyenletesen változó mozgás leírása, a sebesség, a
gyorsulás alkalmazása.
Az átlagsebesség és a pillanatnyi sebesség.
A szabadesés, a függőleges és a vízszintes hajítás leírása.
A mozgások grafikus jellemzése.
Az egyenletes körmozgás leírása, a harmonikus rezgőmozgás jellemzői.
A tiszta gördülés fogalma.
A változó forgómozgás leírása.
E mozgások dinamikai feltételének alkalmazása feladatmegoldásban.
A súrlódást leíró összefüggések alkalmazása.
A rezonancia jelensége, felismerése gyakorlati példákban.
A matematikai inga periódusideje.
A frekvencia, hullámhossz, terjedési sebesség fogalmának alkalmazása.
A longitudinális és transzverzális hullám leírása.
Hullámjelenségek felismerése és leírása, az interferencia létrejöttének feltétele.
A hullámtani fogalmak alkalmazása.
A hang tulajdonságainak (hangmagasság, hangerősség, hangszín)
összekapcsolása fizikai jellemzőivel.
Hangszennyezés.
Az állóhullámok létrejöttének feltétele.
Az infra- és ultrahang jellemzői, a zajártalom.
Munka és energiaA munka és a teljesítmény. A hatásfok.
A mozgási energia, a munkatétel.
Az emelési munka, a helyzeti energia.
Konzervatív erők.
A lineárisan változó erő munkája, a rugalmas energia.
A mechanikai energia megmaradása, a törvény alkalmazása.
A speciális relativitáselmélet
alapgondolatai
A fénysebesség szerepe, az időtartam, a hosszúság, a tömeg relativisztikus
jellege, tapasztalati alátámasztások ismerete.
Folyadékok és gázok
mechanikája
A légnyomás kimutatása és mérése.
Hidrosztatikai nyomás.
Pascal törvénye.
Felhajtóerő.
Felületi feszültség.
Közegellenállás.
Kontinuitási törvény.
Bernoulli-törvény.
A hidrosztatikai ismeretek alkalmazása.
2. Hőtan, termodinamika
Állapotjelzők, termodinamikai
egyensúly
Az állapotjelzők ismerete, alkalmazásuk.
Hőmérők és használatuk. A Kelvin-skála.
Avogadro-törvény, anyagmennyiség.
A termikus egyensúly értelmezése.
HőtágulásSzilárd testek vonalas és térfogati hőtágulásának leírása.
Folyadékok hőtágulásának leírása.
A hőtágulási jelenségek gyakorlati jelentősége, a hőtágulást leíró
összefüggések alkalmazása.
Összefüggés a gázok
állapotjelzői között
Az ideális gáz speciális állapotváltozásainak leírása, bemutatása.
p-V-diagramok értelmezése, készítése.
Az egyesített gáztörvény alkalmazása egyszerűbb problémákban.
Az állapotegyenlet ismerete, alkalmazása.
A kinetikus gázmodellA hőmozgás értelmezése.
Az állapotjelzők kvalitatív értelmezése a modell alapján.
Termikus és mechanikai
kölcsönhatások
A hőközlés, a hőmennyiség, a fajhő fogalmainak ismerete, alkalmazása.
A belső energia értelmezése.
A térfogati munka értelmezése.
A termodinamika I. főtétele és jelentősége, alkalmazása.
Nyílt folyamatok ideális gázokkal: izoterm, izochor, izobár, adiabatikus
folyamatok energetikai jellemzése.
A gázok állandó nyomáson és állandó térfogaton mért fajhőjének
megkülönböztetése.
Speciális körfolyamatok értelmezése. Az elsőfajú perpetuum mobile
lehetetlensége.
Halmazállapot-változásokA halmazállapotok tulajdonságainak ismerete.
Olvadás és fagyás.
Párolgás és lecsapódás. Forrás.
E folyamatok energetikai vizsgálata és a kapcsolódó ismeretek alkalmazása.
A nyomás szerepének kvalitatív leírása.
A gáz és a gőz különbsége, a telítetté válás kvalitatív leírása.
A víz különleges tulajdonságainak ismerete, ezek jelentősége.
A levegő páratartalma.
A légkört érő káros behatások és következményeik.
A termodinamika II. főtételeIrreverzibilis és reverzibilis folyamatok megkülönböztetése.
Rendezettség, rendezetlenség kvalitatív értelmezése.
A másodfajú perpetuum mobile lehetetlensége.
A hőerőgépek működésének leírása konkrét esetekre.
A hűtőgép működési elve.
A hőterjedés formáiA hővezetés, a hőáramlás és a hősugárzás jelensége.
3. Elektromágnesség
ElektrosztatikaElektrosztatikai alapjelenségek értelmezése, bemutatása.
A töltésmegmaradás törvénye.
A Coulomb-törvény alkalmazása.
Az elektrosztatikai mező jellemzése: térerősség, erővonalak, feszültség,
potenciál, ekvipotenciális felületek.
Többlettöltés fémen, alkalmazások.
A kapacitás fogalma, a kondenzátorok egy-két gyakorlati alkalmazásának
ismerete.
A szigetelő hatása, a síkkondenzátor kapacitása.
Töltések mozgása elektromos mezőben.
Az egyenáramAz áramkör részei. Áram- és feszültségmérés.
Ohm törvénye teljes áramkörre, ellenállásmérés. Vezetők ellenállása, fajlagos
ellenállás.
Ellenállások soros és párhuzamos kapcsolása, az eredő
ellenállás meghatározása.
A fémek ellenállásának hőmérsékletfüggése.
Az egyenáram munkája és teljesítménye.
Az energiafogyasztással kapcsolatos fogalmak.
Az egyenáram hatásai, alkalmazások.
Az elektrolízis jelensége.
A galvánelem és az akkumulátor.
Az érintésvédelmi szabályok ismerete és betartása.
Félvezetők tulajdonságai, alkalmazások.
Magnetosztatika
Egyenáram mágneses mezője
A Föld mágnessége, az iránytű használata.
A magnetosztatikai mező jellemzése: a mágneses indukcióvektor és a mágneses
fluxus.
Analógia és különbség a magneto- és az elektrosztatikai jelenségek között.
Az egyenes tekercs és az egyenes vezető mágneses mezejének jellege.
Speciális alakú áramvezetők mágneses mezője.
Az elektromágnes; gyakorlati alkalmazások.
A Lorentz-erő és alkalmazása.
Az elektromágneses indukcióA mozgási és a nyugalmi indukció jelenségének leírása, Lenz törvénye, a
jelenségek értelmezése.
Az elektrosztatikus mező és az indukált elektromos mező összehasonlítása.
Az összefüggések alkalmazása.
Az önindukció jelensége az áram ki- és bekapcsolásánál.
A váltakozó áramA váltakozó áram jellemzése, időbeli lefolyásának leírása, az effektív feszültség
és áramerősség.
A váltakozó áram munkája, effektív teljesítménye.
Az elektromos energia gyakorlati alkalmazásai (generátor, motor,
transzformátor).
A tekercs és a kondenzátor váltakozó árammal szembeni viselkedésének
magyarázata.
Elektromágneses hullámokA rezgőkörben zajló folyamatok leírása, az antenna szerepe, az elektromágneses
hullámok tulajdonságai (terjedési sebesség, hullámhossz, frekvencia).
A gyorsuló töltés és az elektromágneses hullám kapcsolata.
Az elektromágneses hullámok spektrumának és biológiai hatásainak ismerete.
Az elektromágneses hullámok alkalmazásainak ismerete.
4. Optika
A fényFényforrások, fénynyaláb, fénysugár, a fénysebesség mérése.
A fény visszaverődése, a visszaverődés törvénye.
A fénytörés, a Snellius-Descartes-törvény, a teljes visszaverődés jelensége.
Prizma, planparalel lemez. Színfelbontás prizmával, homogén és összetett
színek.
A fény hullámjelenségeinek ismerete (interferencia, elhajlás, polarizáció).
A lézerfény sajátosságai.
Képalkotás, valódi és látszólagos kép; a nagyítás fogalmának ismerete,
alkalmazása.
A síktükör, a gömbtükrök és a leképezési törvény ismerete.
Az optikai lencsék és a leképezési törvény ismerete; a dioptria fogalma.
Optikai eszközök: a nagyító, a mikroszkóp, a távcső, a szem, a szemüveg, a
fényképezőgép működésének alapelvei.
5. Atomfizika, magfizika
Az anyag szerkezeteAz atom, a molekula, az ion, az elem fogalma.
Az anyag atomos természetének alátámasztása konkrét jelenségekkel. Egyszerű
számítások elvégzése.
Az atom szerkezeteAz elektromosság atomos természetének értelmezése az elektrolízis alapján.
Az elektron töltése és tömege, az ezzel kapcsolatos kísérletek értelmezése.
Rutherford szórási kísérlete és atommodellje.
A kvantumfizika elemeiAz energia kvantáltsága, Planck-formula.
A fotoeffektus és értelmezése. A foton tömege és energiája, a kilépési munka
meghatározása. A fény kettős természete.
A kibocsátási és elnyelési színképek keletkezésének ismerete, a hullámhossz és
az energia kapcsolata.
Az elektron kettős természete, a de Broglie-hullámhossz.
A Heisenberg-féle határozatlansági reláció ismerete.
A Bohr-modell sajátosságai, újszerűsége, korlátai.
Az elektronburok szerkezete: a fő- és mellékkvantumszám és az elektronhéj
fogalma, a Pauli-elv szerepe. Az elektron "tartózkodási helyének" jelentése.
Az atommagban lejátszódó
jelenségek
Az atommag összetétele.
Az erős kölcsönhatás, nukleonok, tömeghiány és kötési energia, tömeg-energia
ekvivalencia fogalmainak használata az atommag leírásában.
A természetes radioaktív sugárzás (alfa, béta, gamma) leírása; felezési idő,
aktivitás, bomlási törvény.
Atommag-átalakulások leírása, izotópok, alkalmazások.
Az atomenergia felhasználásának ismerete: maghasadás, láncreakció,
atomreaktor, atombomba. Az atomenergia jelentősége, előnyei, hátrányai,
összehasonlítás más energiafelhasználási módokkal.
Magfúzió, hidrogénbomba, a Nap energiája.
SugárvédelemA radioaktív sugárzás környezeti és biológiai hatásainak ismerete, a
sugárterhelés fogalma, mennyiségi jellemzés. A sugárvédelem módszerei.
6. Gravitáció, csillagászat
GravitációAz általános tömegvonzási törvény és jelentősége, a gravitációs állandó mérése.
A bolygók mozgásának leírása: Kepler törvényei.
A mesterséges égitestek mozgása.
Nehézségi erő; a súly, a súlytalanság értelmezése.
A gravitációs gyorsulás mérése.
Potenciális energia homogén és centrális gravitációs mezőben.
A csillagászat elemeibőlA Naprendszer és főbb részeinek jellemzése.
A csillag fogalma, összehasonlítás a Nappal.
A Tejútrendszer; a galaxisok.
Az Univerzum tágulása. Ősrobbanás-elmélet.
A világűr megismerésének legfontosabb módszerei, eszközei.
7. Fizika- és kultúrtörténeti ismeretek
SzemélyiségekArkhimédész, Kopernikusz, Kepler, Galilei, Newton, Huygens, Watt, Ohm, Joule,
Ampère, Faraday, Jedlik Ányos, Maxwell, Hertz, Eötvös Loránd, J. J. Thomson,
Rutherford, Curie-család, Planck, Heisenberg, Bohr, Einstein, Szilárd Leó,
Teller Ede, Wigner Jenő, Gábor Dénes a tanultakkal kapcsolatos legfontosabb
eredményeinek ismerete.
Elméletek, felfedezések,
találmányok
A geo- és a heliocentrikus világkép összehasonlítása.
Galilei munkásságának jelentősége: a kísérletezés szerepe.
Newton munkásságának jelentősége: "az égi és földi mechanika egyesítése";
a newtoni fizika hatása.
Maxwell és Hertz munkásságának jelentősége.
A távcső, a mikroszkóp, a gőzgép, az elektromotor, a generátor, a
transzformátor, az elektron, a belső égésű motor, a röntgensugárzás, a
radioaktivitás, a félvezetők, az atomenergia felhasználásának felfedezése, illetve
feltalálása és hatásuk - összekapcsolás a megfelelő nevekkel.
Néhány új energiatermelő és -átalakító technika, és azok hatása az adott kor
gazdasági és társadalmi folyamataira.
A követelményekben szereplő ismeretek alapján megállapítható eltérések
a klasszikus fizika és a kvantummechanika, illetve a klasszikus fizika és a
relativitáselmélet között.
Az űrkutatás történetének legfontosabb állomásai.
A modern technika, a távközlés, a számítástechnika vívmányai és ezen
eszközöknek a mindennapi életre is gyakorolt hatása.

KÉMIA ÉRETTSÉGI VIZSGA ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEI[440]

A vizsga formája

Középszinten: írásbeli és szóbeli.

Emelt szinten: írásbeli és szóbeli.

A kémia érettségi vizsga célja

A középszintű érettségi vizsgán elsősorban a megismert elemek és vegyületek tulajdonságait kell értelmeznie, illetve kísérletekkel igazolnia a vizsgázónak. Ehhez szükség van a kizárólag általános iskolában tanult anyagrészek szintézisére, a középiskolában tanult ismeretek alapján történő újraértelmezésére.

A középszintű vizsga hivatott mérni, hogy a vizsgázó

- képes-e ismereteit szóban és írásban előadni;

- rendelkezik-e a természettudományos gondolkodás alapjaival;

- ismeri-e a természettudományos megismerési módszereket;

- ismeri-e a kémiatudomány legfontosabb történeti vonatkozásait;

- ismeri-e az alapvető kémiai fogalmakat és összefüggéseket;

- tudja-e értelmezni a megismert anyagok tulajdonságait és változásait;

- képes-e egyszerű kémiai számításokat elvégezni;

- képes-e egyszerű kémiai kísérleteket elvégezni, megtervezni, illetve értelmezni;

- képes-e munkájához kiválasztani és használni táblázatok adatait;

- ismeri-e a kémiai elveken és módszereken alapuló környezetvédelem legfontosabb összefüggéseit;

- kémiai ismeretei alkalmasak-e korszerű ökológiai világkép kialakulásához.

Az emelt szintű vizsgán a kémiatanulás során megismert elemek és vegyületek tulajdonságainak ismeretén túl a vizsgázó legyen képes megbecsülni különböző elemek, vegyületek tulajdonságait.

Az emelt szintű vizsga hivatott mérni, hogy a vizsgázó

- képes-e ismereteit szóban és írásban előadni;

- rendelkezik-e a természettudományos gondolkodás alapjaival;

- ismeri-e a kémiatudomány legfontosabb történeti vonatkozásait;

- ismeri-e és tudja-e alkalmazni a természettudományos megismerési módszereket, rendelkezik-e a felsőoktatási tanulmányokhoz szükséges természettudományos alapismeretekkel;

- ismeri-e az alapvető kémiai fogalmakat és összefüggéseket;

- tudja-e használni a megismert kémiai fogalmakat és összefüggéseket az elemek és vegyületek tulajdonságainak és változásainak értelmezésénél;

- képes-e egyszerű kémiai kísérleteket tervezni, szakszerűen elvégezni, illetve értelmezni;

- képes-e kémiai számításokat elvégezni, számításai végeredményét megfelelő pontossággal megadni;

- képes-e munkájához kiválasztani és használni táblázatok adatait;

- ismeri-e a kémiai elveken és módszereken alapuló környezetvédelem legfontosabb összefüggéseit, a kémiatudomány gyakorlati és műszaki alkalmazásait, hasznosságát, veszélyeit, azok elkerülésének módjait, a kémiatudomány és a vegyipar fejlődésének irányát, az európai normák érvényesülését;

- kémiai ismeretei alkalmasak-e korszerű ökológiai világkép kialakulásához.

Tartalmi követelmények

KÖZÉPSZINT

TémakörKövetelmények
1. Általános kémia
Atomok és a belőlük
származtatható ionok
Az elemi részecskék szerepe az atom felépítésében.
Az elektronburok héjas szerkezete, nemesgáz-elektronszerkezet.
Hasonlóságok és különbségek megállapítása az anyagi tulajdonságokban a
periódusos rendszer alapján.
A periódusos rendszerben megmutatkozó tendenciák.
A periódusos rendszer használata a tulajdonságok meghatározásához.
Molekulák és összetett ionokEgyszerű szervetlen és szerves molekulák, valamint az ammónium- és az
oxóniumion szerkezete.
A molekulák és a megismert összetett ionok összegképlete, a megismert
molekulák szerkezeti képlete.
HalmazokAz anyagi halmazok tulajdonságai és az azokat felépítő részecskék szerkezete
közötti kapcsolat értelmezése modellek alapján.
Az anyagi halmazok csoportosítása és jellemzése különböző szempontok
(pl. komponensek száma, halmazállapot, homogenitás) szerint.
Az oldatok és a kolloid rendszerek legfontosabb tulajdonságai.
A kémiai reakciókEgyszerű kísérlet elvégzése leírás alapján, a tapasztalatok értelmezése. Egyszerű
kísérletek megtervezése, a tapasztalatok értelmezése.
A kémiai reakciók jelöléseSztöchiometriai és egyszerűbb ionegyenletek felírása, rendezése.
TermokémiaA termokémiai fogalmak és törvények ismerete, alkalmazásuk egyszerűbb
esetekben.
ReakciókinetikaA reakciók végbemenetelének feltételei.
A reakciósebességet befolyásoló tényezők.
Kémiai egyensúlyA dinamikus egyensúly értelmezése a megismert reakciókra.
Az egyensúlyi állandó és az egyensúlyi koncentrációk közötti kapcsolat.
Az ipari szempontból fontos gyártási folyamatok optimális paramétereinek
értelmezése.
ReakciótípusokA kémiai reakciók csoportosítása különböző szempontok (pl. irány, reakcióhő,
sebesség, részecskeátmenet stb.) szerint.
A megismert anyagok csoportosítása kémiai viselkedésük alapján (sav, bázis,
oxidálószer, redukálószer stb.).
A megismert kémiai folyamatok besorolása különböző reakciótípusokba
(pl. protolitikus, redoxi stb.).
Protonátmenettel járó reakciókA vizes közegben lejátszódó protolitikus reakciók értelmezése egyszerűbb,
illetve tanult példák alapján (pH, kémhatás, közömbösítés, hidrolízis).
Elektronátmenettel járó
reakciók
A redoxireakciók értelmezése (elektronátmenet).
A kémiai reakciók és
az elektromos energia
kölcsönhatása
A kémiai energia és az elektromos energia kapcsolata (galvánelem, elektrolizáló
cella működése).
A redoxireakciók iránya és a standardpotenciálok közötti összefüggés.
Táblázatok adatainak használata a redoxifolyamatok irányának
meghatározására.
A gyakorlati életben használt galvánelemek (akkumulátorok).
Korróziós jelenségek, korrózióvédelem.
Az elektrolízis során végbemenő elektródfolyamatok felírása és értelmezése a
keletkező termékek ismeretében.
TudománytörténetA követelményekkel kapcsolatos tudománytörténeti vonatkozások
megnevezése (pl. Mengyelejev, Hevesy György, Faraday, Arrhenius, Brensted,
Avogadro).
2. Szervetlen kémia
Az elemek és vegyületek
szerkezete (az atom-, a
molekula- és a halmaz-
szerkezet kapcsolata)
A megismert elemek és vegyületek tulajdonságainak és reakcióinak
magyarázata az általános kémiai ismeretek alapján.
Az elemek és vegyületek
fizikai tulajdonságai és ezek
anyagszerkezeti értelmezése
Az általános kémiában tanult fogalmak, összefüggések, szabályok alkalmazása
a megismert elemek és vegyületek tulajdonságainak és reakcióinak
magyarázatára.
Az elemek és vegyületek kémiai sajátosságaiMegismert elemek jellemzése a periódusos rendszer adatai alapján.
Egyszerűbb kísérletek elvégzése leírás alapján, és a tapasztalatok
anyagszerkezeti értelmezése. A természettudományos megfigyelési, kísérleti és
elemzési módszerek alkalmazása.
A megfigyelések, mérések során nyert adatok rendezése, ábrázolása,
értelmezése.
Képlet- és adatgyűjtemény, szaklexikon önálló használata.
Az anyagok tulajdonságainak összehasonlítása és értelmezése táblázat adatai
alapján.
A képlet alapján a megismert vegyületek besorolása a megfelelő rácstípusba és
főbb tulajdonságaik jellemzése.
A megismert vegyületek képleteinek, a reakciók reakcióegyenleteinek felírása.
Az elemek és vegyületek
előfordulása
A megismert elemek előfordulásának formái.
Az elemek és vegyületek
laboratóriumi és ipari előállítása
Az elemek, szervetlen vegyületek laboratóriumi és ipari előállításának elvi
alapjai és módjai.
Az elemek és szervetlen
vegyületek legfontosabb
felhasználásai
Annak ismerete, hogyan kell felelősségteljesen használni a környezetben
előforduló elemeket és szervetlen vegyületeket.
Az elemek és vegyületek
jelentősége
Megismert elemek és vegyületek felhasználása, élettani hatása, gyógyító,
károsító hatása.
A környezetkárosító anyagok hatásai és a megelőzés módjai.
Az energiatermelés szervetlen kémiai vonatkozásai.
A környezetszennyezés okai, környezetvédelem.
TudománytörténetA követelményekkel kapcsolatos tudománytörténeti vonatkozások
megnevezése (pl. Hevesy György, Irinyi János, Semmelweis Ignác).
3. Szerves kémia
A szerves vegyületek szerkezete
és csoportosításuk
A szerves anyag fogalma.
A szerves vegyületek csoportosítása a szénatomok közötti kötések szerint.
A funkciós csoport fogalma.
A szerves vegyületek csoportosítása a funkciós csoportok szerint.
A szerves vegyületek elnevezésének alapelvei és annak alkalmazása.
A mindennapi életben használt vegyületek köznapi neve.
A főbb vegyületcsoportok általános képlete.
A konstitúció, a konfiguráció és a konformáció.
Szerkezeti képlet írása.
Az izoméria különböző típusai, annak példával történő illusztrálása.
A konstitúciós izomerek felismerése.
A szerves vegyületek fizikai
tulajdonságai
Megismert vegyületek fizikai tulajdonságainak molekula- és halmazszerkezeti
értelmezése.
A szerves vegyületek kémiai
sajátosságai
A szerves vegyületek kémiai reakciói a szénváz és a funkciós csoportok alapján.
A kémiai változások reakcióegyenleteinek felírása a megismert vegyületek
példáján.
Egyszerű kísérletek elvégzése leírás alapján, illetve megtervezése, ezek
eredményének értelmezése.
A szerves vegyületek
előfordulása
A legismertebb szerves vegyületek előfordulási területei.
A szerves vegyületek
jelentősége
A mindennapi életben fontos vegyületek felhasználása, élettani, gyógyító,
károsító hatása (pl. drogok).
Az energiatermelés szerves kémiai vonatkozásai, megújuló energiaforrások.
A szerves vegyületek
laboratóriumi és ipari előállítása
Az egyes szerves vegyületcsoportok legismertebb tagjai, laboratóriumi és ipari
előállításának elvi alapjai és előállítási módjai.
TudománytörténetA követelményekkel kapcsolatos tudománytörténeti vonatkozások
megnevezése (pl. Szent-Györgyi Albert, A. Nobel).
4. Kémiai számítások
Általános követelményekAz SI-mértékegységek használata.
A periódusos rendszer adatainak használata a számításokhoz.
A feladatok szövegének, adatainak helyes értelmezése.
Az anyagmennyiségA tömeg, az anyagmennyiség, a részecskeszám és a térfogat közötti
összefüggések
(moláris tömeg, sűrűség, Avogadro-állandó) és alkalmazásuk.
Az Avogadro-törvényAz Avogadro-törvény, illetve az Avogadro-törvényből következő összefüggések
(gázok moláris térfogata, sűrűsége, relatív sűrűsége) alkalmazása egyszerűbb
feladatokban.
Oldatok, elegyek (százalékos
összetételek, koncentráció,
oldhatóság stb.)
Az oldatok százalékos összetételének és koncentrációjának alkalmazása
egyszerűbb feladatokban.
A képlettel és
reakcióegyenlettel kapcsolatos
számítások
A vegyületek összegképlete és százalékos összetétele közötti kapcsolat, és
annak alkalmazása.
A kémiai egyenlet jelentései, ez alapján egyszerűbb számítási feladatok
megoldása.
TermokémiaA reakcióhő és a képződéshők közötti kapcsolat és annak alkalmazása, a
reakcióhő alkalmazása egyszerű kémiai számítási feladatokban.
Kémiai egyensúly, pH-számításAz egész értékű pH és az oldatok oxónium-, illetve hidroxidion-koncentrációja
közötti kapcsolat alkalmazása.
ElektrokémiaA standardpotenciál és galvánelemek elektromotoros ereje közötti kapcsolat
alkalmazása.

EMELT SZINT

TémakörKövetelmények
1. Általános kémia
Atomok és a belőlük
származtatható ionok
Az elemi részecskék szerepe az atom felépítésében.
Az atomszerkezet kiépülésének törvényszerűségei.
Hasonlóságok és különbségek megállapítása az anyagi tulajdonságokban a
periódusos rendszer alapján.
A periódusos rendszerben megmutatkozó tendenciák.
A periódusos rendszer használata az atomok tulajdonságainak
meghatározásában.
Molekulák és összetett ionokEgyszerűbb molekulák, összetett ionok képletének megadása, szerkezetük
jellemzése az atom- és molekulaszerkezeti ismeretek alapján.
HalmazokAz anyagi halmazok tulajdonságai, és az azokat felépítő részecskék szerkezete
közötti kapcsolat.
Az anyagi halmazok csoportosítása és jellemzése különböző szempontok
(pl. komponensek száma, halmazállapot, homogenitás stb.) szerint.
Az oldatok és a kolloid rendszerek legfontosabb tulajdonságai.
Az atomszerkezeti ismeretek alapján következtetés az atomok kapcsolódásának
lehetőségeire és módjaira.
A kémiai reakciókEgyszerű kísérlet elvégzése leírás alapján, a tapasztalatok értelmezése. Egyszerű
kísérlet megtervezése, a tapasztalatok értelmezése.
Az anyagi tulajdonságok kísérleti igazolása a rendelkezésre bocsátott eszközök
és anyagok segítségével.
Valamely kísérlet várható eredményének becslése az elméleti ismeretek alapján.
A kémiai reakciók jelöléseSztöchiometriai és ionegyenletek felírása, rendezése.
TermokémiaA termokémiai fogalmak és törvények ismerete és alkalmazásuk.
ReakciókinetikaA reakciók végbemenetelének feltételei.
A reakciósebességet befolyásoló tényezők.
Kémiai egyensúlyA dinamikus egyensúly értelmezése a megfordítható folyamatokra.
Az egyensúlyi állandó és az egyensúlyi koncentrációk közötti kapcsolat
alkalmazása.
Az ipari szempontból fontos gyártási folyamatok optimális paramétereinek
értelmezése.
ReakciótípusokA kémiai reakciók csoportosítása különböző szempontok (pl. irány, reakcióhő,
sebesség, részecskeátmenet stb.) szerint.
Az anyagok csoportosítása kémiai viselkedésük alapján
(sav, bázis, oxidálószer, redukálószer stb.).
Protonátmenettel járó reakciókA vizes közegben lejátszódó protolitikus reakciók értelmezése
(pH, kémhatás, közömbösítés, hidrolízis).
A sav-bázis folyamatok értelmezése nemvizes közegben.
Elektronátmenettel járó
reakciók
Redoxireakciók értelmezése (elektronátmenet, oxidációsszám-változás).
Reakcióegyenletek rendezése az oxidációsszám-változások alapján.
A kémiai reakciók és
az elektromos energia
kölcsönhatása
A kémiai energia és az elektromos energia kapcsolata
(galvánelem, elektrolizáló cella működése).
Az elektródpotenciál fogalma és meghatározó tényezői.
A redoxireakciók iránya és a standardpotenciálok közötti összefüggés.
Táblázatok adatainak használata a redoxifolyamatok irányának
meghatározására.
A gyakorlati életben használt galvánelemek (akkumulátorok) felépítése és
működése; korróziós jelenségek, korrózióvédelem.
Az elektrolízis során végbemenő elektródfolyamatok értelmezése a megismert
példák alapján kikövetkeztethető esetekben.
Az elektrolízis mennyiségi törvényei és alkalmazásuk.
TudománytörténetA követelményekkel kapcsolatos tudománytörténeti vonatkozások
megnevezése (pl. Mengyelejev, Hevesy György, Faraday, Arrhenius, Brensted,
Avogadro).
2. Szervetlen kémia
A kerettantervben szereplő
elemek és vegyületek
kiegészítő listája
Halogénelemek (fluor, bróm, jód), hidrogén-halogenidek, ezüst-halogenidek,
dihidrogén-peroxid, alumínium-oxid, réz-oxidok, fém-hidroxidok, kénessav
és szulfitok, nátrium-tioszulfát, nitritek, fém-nitrátok, difoszfor-pentaoxid,
hidrogén- és dihidrogén-foszfátok, szilikonok, kobalt, nikkel, higany,
kálium-permanganát.
Az elemek és vegyületek
szerkezete (az atom-, a
molekula- és a halmazszerkezet
kapcsolata)
Az elemek és vegyületek tulajdonságainak és reakcióinak magyarázata az
általános kémiai ismeretek alapján.
Az elemek és vegyületek
fizikai tulajdonságai és
anyagszerkezeti értelmezése
Az általános kémiában tanult fogalmak, összefüggések, szabályok alkalmazása
az elemek és vegyületek tulajdonságainak és reakcióinak magyarázatára.
Az elemek és vegyületek kémiai sajátosságaiAz elemek jellemzése a periódusos rendszer adatai alapján.
Egyszerűbb kísérletek elvégzése leírás alapján, illetve egyszerűbb
kísérletek megtervezése és a tapasztalatok anyagszerkezeti értelmezése.
A természettudományos megfigyelési, kísérleti és elemzési módszerek
alkalmazása.
A megfigyelések, mérések során nyert adatok rendezése, ábrázolása,
értelmezése.
Az anyagi tulajdonságok kísérleti igazolása a rendelkezésre bocsátott eszközök
és anyagok segítségével.
Valamely kísérlet várható eredményének becslése az elméleti ismeretek alapján.
Képlet- és adatgyűjtemény, szaklexikon önálló használata.
Az anyagok tulajdonságainak összehasonlítása és értelmezése táblázat adatai
alapján.
A képlet alapján az elemek, vegyületek besorolása a megfelelő rácstípusba és
főbb tulajdonságaik jellemezése.
A kémiai tulajdonságok bemutatása reakcióegyenletek írásával.
Az elemek és vegyületek
előfordulása
Megismert elemek előfordulásának formái.
Következtetés az elemek és vegyületek előfordulására a kémiai tulajdonságok
alapján.
Az elemek és vegyületek
laboratóriumi és ipari előállítása
Az elemek, szervetlen vegyületek laboratóriumi és ipari előállításának elvi
alapjai és módjai.
Következtetés az elemek és vegyületek előállítására a kémiai tulajdonságok
alapján.
Az elemek és szervetlen
vegyületek legfontosabb
felhasználásai
A környezetkárosító folyamatok és az ellenük való védekezés kémiai
magyarázata.
Annak ismerete, hogyan kell felelősségteljesen használni a környezetben
előforduló elemeket és szervetlen vegyületeket.
Az elemek és vegyületek
jelentősége
Megismert elemek és vegyületek felhasználása, élettani hatása, gyógyító,
károsító hatása.
A környezetkárosító anyagok hatásai és a megelőzés módjai.
Az energiatermelés szervetlen kémiai vonatkozásai.
A környezetszennyezés okai, környezetvédelem.
TudománytörténetA követelményekkel kapcsolatos tudománytörténeti vonatkozások
megnevezése (pl. Hevesy György, Irinyi János, Semmelweis Ignác).
3. Szerves kémia
A szerves vegyületek szerkezete
és csoportosításuk
A szerves anyag fogalma.
A szerves vegyületek csoportosítása a szénatomok közötti kötések szerint.
A funkciós csoport fogalma.
A szerves vegyületek csoportosítása a funkciós csoportok szerint.
Az egyes vegyülettípusok egymásból való származtatása.
Homológ sor általános képletének megszerkesztése.
A szerves vegyületek elnevezésének alapelvei, és annak alkalmazása.
A mindennapi életben használt vegyületek köznapi neve.
Szerkezeti képlet írása.
A konstitúció, a konfiguráció és a konformáció.
Az izoméria különböző típusai.
Konformerek és izomerek felismerése.
Az optikai izoméria kialakulásának lehetőségei, az optikai izomerek
tulajdonságai.
Királis molekulák felismerése egyszerűbb esetekben.
A szerves vegyületek fizikai
tulajdonságai
Szerves vegyületek fizikai tulajdonságainak molekula- és halmazszerkezeti
értelmezése.
A szerves vegyületek kémiai
sajátosságai
A szerves vegyületek kémiai reakciói a szénváz és a funkciós csoportok alapján.
A kémiai változások reakcióegyenleteinek felírása.
Egyszerű kísérleteket elvégzése leírás alapján, és ezek eredményének
értelmezése.
Egyszerű kísérletek megtervezése.
Valamely kísérlet várható eredményének becslése az elméleti ismeretek alapján.
A szerves vegyületek
előfordulása és biológiai
jelentősége, felhasználása
Az ipari és az élettani szempontból legfontosabb szerves vegyületek
biológiai szerepe (mérgező hatás, gyógyszerek, drogok), főbb felhasználási és
előfordulási területei.
Az energiatermelés szerves kémiai vonatkozásai.
A szerves anyagok környezeti
hatásai
Az általános kémiai ismeretek alkalmazása a szerves anyagok környezeti
hatásának magyarázatában.
A szerves vegyületek
laboratóriumi és ipari előállítása
A gyakorlati élet szempontjából legfontosabb szerves vegyületek laboratóriumi
és ipari előállításának elvi alapjai és előállítási módjai.
TudománytörténetA követelményekkel kapcsolatos tudománytörténeti vonatkozások
megnevezése (pl. Szent-Györgyi Albert, E. Fischer, F. Sanger, A. Nobel).
4. Kémiai számítások
Általános követelményekAz SI-mértékegységek használata.
A periódusos rendszer adatainak használata a számításokhoz.
A feladatok szövegének, adatainak helyes értelmezése.
Az eredmények megfelelő pontossággal történő megadása.
Az anyagmennyiségA tömeg, az anyagmennyiség, a részecskeszám és a térfogat közötti
összefüggések (moláris tömeg, sűrűség, Avogadro-állandó) és alkalmazásuk.
A gáztörvényekA gázok állapotegyenlete és alkalmazása.
Az Avogadro-törvény, illetve az Avogadro-törvényből következő összefüggések
(gázok moláris térfogata, sűrűsége, relatív sűrűsége) alkalmazása.
Oldatok, elegyekAz oldatok százalékos összetételének és koncentrációjának alkalmazása.
A képlettel és
reakcióegyenlettel kapcsolatos
számítások
A vegyületek összegképlete és százalékos összetétele közötti kapcsolat, és
annak alkalmazása.
A kémiai egyenlet jelentései, ez alapján számítási feladatok megoldása.
TermokémiaA reakcióhő és a képződéshők, illetve más energiaértékek, például a
rácsenergia, az ionizációs energia stb. közötti kapcsolat és alkalmazása.
A reakcióhő alkalmazása a kémiai számításokban.
Kémiai egyensúly pH-számításA kiindulási és az egyensúlyi koncentrációk, valamint az egyensúlyi állandó
közötti kapcsolat alkalmazása egyszerűbb feladatokban.
A pH és az oldatok oxónium-, illetve hidroxidion-koncentrációja közötti
kapcsolat alkalmazása erős savak és bázisok esetében.
A disszociációfok fogalma.
A pH és az oldatok oxónium-, illetve hidroxidion-koncentrációja, valamint
a disszociációfok közötti kapcsolat alkalmazása gyenge savak és bázisok
esetében, egyszerűbb példákban.
ElektrokémiaA standardpotenciál és galvánelemek elektromotoros ereje közötti kapcsolat
alkalmazása.
A Faraday-törvények alkalmazása.

BIOLÓGIA ÉRETTSÉGI VIZSGA ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEI[441]

A vizsga formája

Középszinten: írásbeli és szóbeli.

Emelt szinten: írásbeli és szóbeli.

A biológia érettségi vizsga célja

A biológia érettségi vizsga célja annak megállapítása, hogy a vizsgázó

- ismeri-e a vizsgálati módszereket (eszközök, eljárások, elméleti háttér), az egyes módszerek korlátait, problémáit;

- képes-e egyszerű biológiai vizsgálatokat elvégezni, ezeket értelmezni, értékelni;

- érti-e az alapfogalmakat, ismeri-e történeti kialakulásukat, mai értelmezésüket;

- képes-e megkülönböztetni a tudományosan megalapozott, de egymással esetleg ellentétes hipotéziseket, különösen az etikailag is fontos kérdésekben;

- felismeri-e a betegségekre, diszharmonikus állapotokra utaló tüneteket, ismeri-e a megelőzés és az egészséges életmód szabályait;

- ismeri-e a természet- és környezetvédelem alapvető problémáit és azok lehetséges megoldási módjait;

- képes-e véleményét kifejteni, alátámasztani, érvelni mellette.

A középszintű követelmények a gyakorlathoz közelebb álló, kevésbé elvont, és mennyiségében is kisebb ismeretkört tartalmaznak. Az emelt szintű követelmények a középszinthez képest (azon felül és ahhoz kapcsolódva) a biológia tudományának elvontabb területeit is tartalmazzák. Ahol, és amennyire szükséges, az ismeretek köre is szélesebb. Az emelt szint alapvetően a biológiából továbbtanulni szándékozók számára készült, ezért lehetővé kell tennie az esetleg szükséges szelekciót is.

KÖZÉPSZINT

TémakörKövetelmények
1. Bevezetés a biológiába
A biológia tudományaA rendszertani kategóriák, a faj, a mesterséges és természetes rendszer fogalma.
A szerveződési szint fogalma.
Fizikai, kémiai alapismeretekA diffúzió, az ozmózis, a felületi kötődés és a katalízis biológiai jelentősége,
feltételei.
2. Egyed alatti szerveződési szint
Szervetlen és szerves alkotóelemek:
Elemek, ionokA C, H, O, N, S, P szerepe az élő szervezetben.
A H+, Na+, K+, Cl-, Ca2+, Mg2+, Fe2+-3+, HCO3-, CO32-, NO3-, PO43--ionok természetes
előfordulásai.
Szervetlen molekulákA víz, a szén-dioxid és az ammónia jelentősége az élővilágban.
LipidekA lipidek oldódási tulajdonságai, a zsírok és olajok, a foszfatidok, az epe
biológiai szerepe.
SzénhidrátokA fontosabb szénhidrátok természetes előfordulása, tulajdonságai.
FehérjékA fehérjék általános szerkezete (peptidlánc). Térszerkezet és aminosav sorrend.
A fehérjék és az esszenciális aminosavak biológiai szerepe.
Nukleinsavak, nukleotidokA DNS információhordozó, örökítő (önmegkettőződő) szerepe.
Az anyagcsere folyamatai:
Felépítés és lebontás
kapcsolata
Az élőlények felépítő és lebontó folyamatainak kapcsolata (fototrófok,
kemotrófok, autotrófok és heterotrófok). Az endo- és exocitózis.
Felépítő folyamatokLényegük (reduktív, energia-felhasználó) és helyük.
A fotoszintézis szerepe a földi életben, alapfolyamatai.
Lebontó folyamatokA biológiai oxidáció lényege, egyszerűsített egyenlete. Az erjedés lényege,
felhasználása.
Sejtalkotók (az eukarióta
sejtben)
Ismerje fel rajzolt ábrán, mikroszkópban a sejtalkotókat.
A biológiai hártyák (membránok) szerepe, felépítésük általános elve.
A passzív és az aktív szállítás.
Állábas, ostoros, csillós mozgások az emberi szervezetben.
Mitózis és meiózis.
Sejtválasz külső és belső ingerekre.
3. Az egyed szerveződési szintje
Nem sejtes rendszerek:
VírusokFelépítésük, biológiai, egészségügyi jelentőségük. Fertőzéses és járványos
megbetegedések, a megelőzés lehetőségei.
Önálló sejtek:
BaktériumokA baktérium és az eukarióta sejt szerveződése.
A baktériumok jelentősége; anyagcseréjük.
Egysejtű eukariótákTestszerveződésük és anyagcseréjük példákon.
Többsejtűség:
Gombák, növények, állatokAz öt regnum elkülönítésének alapja.
elkülönüléseAz egysejtű szerveződés és a többsejtű szerveződés típusai (sejttársulás,
sejtfonal, teleptest).
SejtfonalakA gombák fonalas testfelépítése, spórás szaporodása.
Teleptest és álszövetA teleptest és az álszövet jellemzői.
Szövetek,A növényvilág fejlődésének hajtóerői. Evolúciós "újítások" a harasztoknál, a
szervek,nyitvatermőknél és a zárvatermőknél.
szervrendszerek,A testfelépítés, az életmód és a környezet kapcsolata (szivacsok, laposférgek,
testtájakgyűrűsférgek, rovarok, csigák, a gerincesek nagy csoportjai - halak, kétéltűek,
hüllők, madarak, emlősök).
Növényi szövettípusok működései, mikroszkópos képük. Felépítésük és
alapfunkcióik. Fás szár. A virág biológiai szerepe, része, típusai.
A virágos növények ivaros és az ivartalan szaporodása, szaporítása.
Állati szövettípusok, működésük, mikroszkópos képük.
A petesejt, a hímivarsejt, a zigóta, a hímnősség és a váltivarúság, az ivari
kétalakúság, az embrionális és posztembrionális fejlődés fogalma.
Életkörülmények és szaporodási mód kapcsolata. Regeneráció.
ViselkedésReflex, irányított mozgás, mozgásmintázat, társítások, belátásos tanulás.
4. Az emberi szervezet
HomeosztázisA homeosztázis fogalma, jelentősége. A szűrővizsgálatok szerepe a
megbetegedések korai felismerésében.
KültakaróA bőr funkciói, részei. A bőr ápolása és védelme, mint a személyi higiéné része.
A mozgásA csontváz biológiai funkciói, a csontok szerkezete, lehetséges kapcsolataik.
Néhány fontosabb emberi izom helye és funkciója. A vázizom felépítése.
A mozgási szervrendszer gyakoribb betegségei.
A táplálkozásA táplálkozás jelentősége, folyamatai.
Az emésztőrendszer részei, funkciói. A máj szerepe.
A fog részei, a szájápolás higiéniája.
A bélbolyhok helye, működése. A bélperisztaltika.
Az éhség-, szomjúságérzet.
A tápanyagok természetes forrásai, hiányuk vagy túlzott fogyasztásuk
következményei.
Az étrend változása tevékenységtől, kortól, nemtől és állapottól függően.
Az alul- és túltápláltság következményei és megelőzése.
Az élelmiszer- és ételtartósítás alapvető szabályai.
A légzésA légzőrendszer szervei, funkciói.
A légcsere, a gázcsere és a sejtlégzés összefüggései.
A gége részei, a hangszalagok szerepe.
A vér szén-dioxid koncentrációjának szerepe.
A légzőrendszert károsító környezeti tényezők és a légzőrendszer gyakori
betegségeinek felismerése, megelőzésének és kezelésének lehetőségei.
A dohányzás és a légzőszervi betegségek kialakulásának összefüggései.
Az anyagszállításA vér, szövetnedv, nyirok összetétele, szerepük az emberi szervezet
működésének fenntartásában.
A vér, a szöveti folyadék és a nyirok kapcsolata.
A vérszegénység lehetséges okai.
A szív, a koszorúerek felépítése és működése.
A vérnyomás és a pulzus fogalma, mérése és normálértékei.
A keringést befolyásoló élettani hatások.
A szívinfarktus kockázati tényezői, felismerése.
A véreloszlás megváltozásának élettani funkciója.
Az életmód és a táplálkozás hatása. Sebellátás.
A kiválasztásA vizeletkiválasztó rendszer főbb részei, a kiválasztás funkciója.
A vizelet összetételét és mennyiségét befolyásoló tényezők.
A húgyúti betegségek és a vesekőképződés megelőzése, a művesekezelés.
A szabályozásA szabályozás, a vezérlés és a visszacsatolások.
Az idegrendszer általános
jellemzése
Az idegsejt felépítése és működése.
A receptor, a receptornak megfelelő (adekvát) inger, típusai (mechanikai,
kémiai, fény, hő).
A szinapszis fogalma, a serkentő vagy gátló hatás magyarázata.
A reflexív és a reflexkör fogalma. Hierarchikus felépítés.
A gerincvelő főbb funkciói.
Az agy főbb részei, funkciói.
A bőr és a belső szervek receptorai.
Az érzékszervek működésének általános elvei.
A szem részei, ezek működése, látáshibák, korrigálásuk.
A pupilla, akkomodációs és szemhéjzáró reflex, a távolságészlelés.
A külső-, közép- és belső fül része, működései.
A nyúltvelői kemoreceptorok szerepe.
A szaglóhám, az ízlelőbimbók szerepe.
Az akaratlagos mozgások szerveződése.
A motiváció szerepe.
A kisagy fő funkciója, az alkohol hatása.
A vegetatív működés fogalma, a szimpatikus és paraszimpatikus befolyásolás
következményei.
Az idegrendszer fontosabb betegségei.
Az emberi magatartás
biológiai-pszichológiai alapjai
Az öröklött és tanult magatartásformák.
Öröklött és tanult elemek az emberi viselkedésben. A tanulás és az érzelmek
kapcsolata.
Lorenz bevésődésre vonatkozó kísérletei.
Megerősítés, szokás, függőség kialakulása.
Az agresszió és az önzetlenség megnyilvánulásai.
Az érzelmi és értelmi fejlődés kapcsolata.
Az idegrendszer egészségének kapcsolata az életmóddal, a stresszbetegségek
kialakulása. A fájdalom jelző funkciójának jelentősége, a fájdalom csillapítása.
A pszichoaktív szerek főbb csoportjai, a kémiai és a viselkedési függőségek
közös jellegzetességei.
Hormonrendszer, hormonális
működések
A hormonrendszer működésének lényege és szabályozása.
A neurohormonális rendszer.
Az inzulin, adrenalin, tiroxin, tesztoszteron, oxitocin termelődési helye és
hatása. A női nemi ciklus során végbemenő
hormonális és testi változások. A hormonális fogamzásgátlás
biológiai alapjai.
A cukorbetegség.
Immunrendszer, immunitásAntitest, antigén, immunitás. Az immunrendszer jellemző sejtjei.
Az immunizálás, a védőoltások.
Pasteur és Semmelweis tudománytörténeti jelentősége.
Az AB0- és az Rh-vércsoportrendszer. Rh-összeférhetetlenség.
A szervezett véradás és a vérátömlesztés egészségügyi jelentősége.
A szervátültetés.
A gyulladás és a láz mint az immunválasz elemei. A lázcsillapítás formái.
Szaporodás és egyedfejlődésA férfi és női nemi szervek felépítése, működése, a megtermékenyítés. Az ivar
meghatározottságának szintjei.
A családtervezés jelentősége, formái.
Várandósság, terhesgondozás. A terhességmegszakítás lehetséges
következményei.
A meddőség gyakoribb okai és az ezeket korrigáló orvosi beavatkozások.
Az ember magzati fejlődésének, születésének és posztembrionális fejlődésének
fő szakaszai.
Az emberi élet életkori szakaszainak jellemző változásai.
Szexuális úton terjedő betegségek és megelőzésük lehetőségei.
Az öregedés során bekövetkező biológiai változások.
Az emberi élet vége.
5. Egyed feletti szerveződési szintek
PopulációA populáció fogalma.
Növekedési modellek, korfák.
A környezet fogalma, időbeli és térbeli változása.
A fajok elterjedése és a környezet közti összefüggés.
Tűrőképességi görbék és indikáció.
A territórium, a rangsor, az önzetlen és az agresszív magatartás, a rituális harc, a
behódolás fogalma, a csoportszerveződés típusai.
A szimbiózis, a versengés, az asztalközösség (kommenzalizmus), az antibiózis,
az élősködés és a táplálkozási kölcsönhatás (predáció) fogalma, állati és növényi
példákkal.
Életközösségek
(élőhelytípusok)
A flóra, a fauna és az életközösség (élőhelytípus) fogalma.
Ökológiai mutatók.
Térbeli és időbeli mintázatok, az emberi hatás felismerése.
Egy tó feltöltődésének folyamata.
Bioszféra, globális folyamatokA bioszféra fogalma. A Gaia-elmélet.
Az ember szerepe, feladatai (környezettudatosság). Civilizációs ártalmak, a
természetes növény- és állatvilágot pusztító és védő emberi beavatkozások.
Globális és helyi problémák.
Az ökológiai válság társadalmi és gazdasági összefüggései.
ÖkoszisztémaAz életközösségek anyagforgalmának és energiaáramlásának jellemzői.
A szén és az oxigén körforgása. (Biogeokémiai ciklus.)
Környezet- és
természetvédelem
A természetvédelem fogalma, a mellette szóló érvek.
A védett területek típusai.
Hazánk nemzeti parkjai.
A környezetvédelem a kibocsátás és ülepedés, a határérték fogalma.
A légszennyezés forrásai, az üvegházhatás. A lehetséges teendők. A vizek
tisztulása, tisztítása. Fosszilis és megújuló energiaforrások. A talaj képződése és
védelme.
A hulladék típusai, kezelésük lehetséges módja.
6. Öröklődés, változékonyság, evolúció
Molekuláris genetikaA gén és allél, a genetikai kód, a kromoszóma, a rekombináció, a kromatinfonál
és homológ kromoszóma fogalma.
A DNS bázissorendje, a fehérje aminosavsorrendje, térszerkezete és biológiai
funkciója, valamint a tapasztalható jelleg közötti általános összefüggés.
A mutáció fogalma, evolúciós szerepe és lehetséges hatásai.
Mutagén hatások, csökkentésük vagy kivédésük lehetőségei. A génműködés
szabályozásának lényege.
A daganatos betegségek és a kockázati tényezők.
Mendeli genetikaA haploid, diploid, homozigóta és heterozigóta, genotípus és fenotípus
fogalmai.
Az öröklésmenetek alaptípusai.
A humángenetika sajátos módszerei (családfaelemzés).
Az ivarsejtek szerepe az ivar meghatározásában.
A génkölcsönhatás és a génkapcsoltság.
Öröklődő mennyiségi tulajdonságok és hajlamok.
Populációgenetika és evolúciós
folyamatok
Az ideális és a reális populáció fogalma. A mutációk és a szelekció szerepe
az evolúció folyamatában és a fajok keletkezésében. A természetes szelekció
darwini modelljének lényege.
A populáció nagyságának természetvédelmi jelentősége. Adaptív és nem
adaptív jellegű evolúciós folyamatok.
Az evolúció közvetlen bizonyítékai.
A klón fogalma. Biotechnológai módszerek.
A géntechnológia mellett és ellen felsorakoztatható érvek.
A genetikai tanácsadás jelentősége. A biológiai alkalmasság (fittnes) és az
emberi élet értéke közti különbség.
Az emberi genom felépítésének és szerveződésének feltárása (Humán Genom
Program).
A bioszféra evolúciójaAz emberszabású majmok és az ember vonásai. Az emberi faj egysége.

EMELT SZINT

TémakörKövetelmények
1. Bevezetés a biológiába
A biológia tudományaA rendszertani kategóriák, a faj, a mesterséges és természetes rendszer
fogalma. Molekuláris törzsfák. A szerveződési szint fogalma. Modellek.
Fizikai, kémiai alapismeretekA diffúzió, az ozmózis, a felületi kötődés és a katalízis biológiai jelentősége,
feltételei.
2. Egyed alatti szerveződési szint
Szervetlen és szerves alkotóelemek:
Elemek, ionokA C, H, O, N, S, P, I, F, Si szerepe az élő szervezetben.
A H+, Na+, K+, Cl-, Ca2+, Mg2+, Fe2+-3+, HCO3-, CO32-, NO3- , NO2- és PO43--ionok
természetes előfordulásai.
Szervetlen molekulákA víz, a szén-dioxid és az ammónia jelentősége az élővilágban.
LipidekA lipidek oldódási tulajdonságai, felépítése, a zsírok és olajok, a foszfatidok, az
epe biológiai szerepe.
SzénhidrátokA fontosabb szénhidrátok felépítése, természetes előfordulása, tulajdonságai.
FehérjékA fehérjék általános szerkezete (peptidlánc). Térszerkezet és aminosavsorrend.
A fehérjék és az esszenciális aminosavak biológiai szerepe.
Nukleinsavak, nukleotidokA DNS információhordozó, örökítő (önmegkettőződő) szerepe.
Az anyagcsere folyamatai:
Felépítés és lebontás
kapcsolata
Az élőlények felépítő és lebontó folyamatainak kapcsolata (fototrófok,
kemotrófok, autotrófok és heterotrófok). Az endo- és exocitózis. Hidrolízis és
kondenzáció.
Felépítő folyamatokLényegük (reduktív, energia-felhasználó) és helyük.
A fotoszintézis szerepe a földi életben, alapfolyamatai.
Lebontó folyamatokA biológiai oxidáció lényege, egyszerűsített egyenlete.
Az erjedés lényege, helyszíne, felhasználása. Mechanizmusuk.
Sejtalkotók (az eukarióta
sejtben)
Ismerje fel rajzolt ábrán, mikroszkópban a sejtalkotókat.
A biológiai hártyák (membránok) szerepe, felépítésük általános elve.
A passzív és az aktív szállítás.
Állábas, ostoros, csillós mozgások az emberi szervezetben.
A sejtek osztódási ciklusa. Mitózis és meiózis.
Sejtválasz külső és belső ingerekre. Mechanizmusa.
3. Az egyed szerveződési szintje
Nem sejtes rendszerek:
VírusokEvolúciós eredetük, felépítésük, biológiai, egészségügyi jelentőségük.
Fertőzéses és járványos megbetegedések, a megelőzés lehetőségei.
Önálló sejtek:
BaktériumokA baktérium és az eukarióta sejt szerveződése.
A baktériumok jelentősége; anyagcseréjük típusokba sorolása.
Egysejtű eukariótákEvolúciós eredetük.
Testszerveződésük és felépítő anyagcseréjük példákon.
Többsejtűség:
Gombák, növények, állatok
elkülönülése
Az öt regnum elkülönítésének alapja.
Az egysejtű szerveződés és a többsejtű szerveződés típusai (sejttársulás,
sejtfonal, teleptest).
SejtfonalakA gombák fonalas testfelépítése, spórás szaporodása.
Teleptest és álszövetA teleptest és az álszövet jellemzői.
Szövetek, szervek,
szervrendszerek, testtájak
A növényvilág fejlődésének hajtóerői. Evolúciós "újítások" a harasztoknál, a
nyitvatermőknél és a zárvatermőknél. A növényismeret könyv használata
a környezetében élő növények megismeréséhez és élőhelyének, ökológiai
igényeinek jellemzéséhez.
A testfelépítés, az életmód és a környezet kapcsolata (szivacsok, laposférgek,
gyűrűsférgek, rovarok, csigák).
A gerincesek nagy csoportjai - halak, kétéltűek, hüllők, madarak, emlősök.
A felsorolt állatcsoportok evolúciós újításai.
Növényi szövettípusok működései, mikroszkópos képük.
Felépítésük és alapfunkcióik. Fás szár. A virág biológiai szerepe, része, típusai.
A virágos növények ivaros és az ivartalan szaporodása, szaporítása. A mohák,
a harasztok és a zárvatermők kétszakaszos egyedfejlődése.
Állati szövettípusok, működésük, mikroszkópos képük.
A petesejt, a hímivarsejt, a zigóta, a hímnősség és a váltivarúság, az ivari
kétalakúság, az embrionális és posztembrionális fejlődés fogalma.
Életkörülmények és szaporodási mód kapcsolata. Regeneráció.
ViselkedésReflex, irányított mozgás, mozgásmintázat, társítások, belátásos tanulás.
4. Az emberi szervezet
HomeosztázisA homeosztázis fogalma, jelentősége. Az egészség fogalma. A szűrővizsgálatok
szerepe a megbetegedések korai felismerésében.
KültakaróA bőr funkciói, részei. A bőr ápolása és védelme mint a személyi higiéné része.
A mozgásA csontváz biológiai funkciói, a csontok szerkezete, lehetséges kapcsolataik.
Néhány fontosabb emberi izom helye és funkciója.
A vázizom felépítése; működésének fizikai, biokémiai és szövettani alapjai.
A mozgási szervrendszer gyakoribb betegségei.
A táplálkozásA táplálkozás jelentősége, folyamatai. Az emésztőenzimek.
Az emésztőrendszer részei, funkciói. A máj szerepe.
A fog részei, a szájápolás higiéniája.
A bélbolyhok helye, működése. A bélperisztaltika.
Az éhség-, szomjúságérzet.
A tápanyagok természetes forrása, hiányuk vagy túlzott fogyasztásuk
következményei.
Az étrend változása tevékenységtől, kortól, nemtől és állapottól függően.
Az alul- és túltápláltság következményei és megelőzése.
Az élelmiszer- és ételtartósítás alapvető szabályai.
A légzésA légzőrendszer szervei, funkciói.
A légcsere, a gázcsere és a sejtlégzés összefüggései.
A gége részei, a hangszalagok szerepe, a hang jellemzőit befolyásoló tényezők.
A vér szén-dioxid koncentrációjának szerepe.
A légzőrendszert károsító környezeti tényezők és a légzőrendszer gyakori
betegségeinek felismerése, azok megelőzésének és kezelésének lehetőségei.
A dohányzás és a légzőszervi betegségek kialakulásának összefüggései.
A légzőszervi problémák kialakulásának magyarázata.
Az anyagszállításA vér, szövetnedv, nyirok összetétele, szerepük az emberi szervezet
működésének fenntartásában, áramlási viszonyaik magyarázata.
A véralvadás. A vérszegénység lehetséges okai.
A vér, a szöveti folyadék és a nyirok kapcsolata.
A szív, a koszorúerek felépítése és működése. A vérnyomás és a pulzus fogalma,
mérése és normálértékei.
A keringést befolyásoló élettani hatások. A véreloszlás megváltozásának
élettani funkciója.
Koszorúér-betegségek.
A szívinfarktus kockázati tényezői, felismerése.
Az életmód és a táplálkozás hatása. Sebellátás.
A kiválasztásA vizeletkiválasztó rendszer főbb részei, a kiválasztás funkciója.
A vizelet összetételét és mennyiségét befolyásoló tényezők.
A húgyúti betegségek és a veseképződés megelőzése. A vesefunkciók
romlásának hatása a szervezetre, a veseátültetés és a művesekezelés
jelentősége.
A kiválasztás részfolyamatainak mechanizmusa
A szabályozásA szabályozás, a vezérlés és a visszacsatolások.
Az idegrendszer általános
jellemzése
Az idegsejt felépítése és működése. Spontán aktivitás. A receptor, a receptornak
megfelelő (adekvát) inger, típusai (mechanikai, kémiai, fény, hő).
A szinapszis fogalma, a serkentő vagy gátló hatás magyarázata.
A reflexív és a reflexkör fogalma. Hierarchikus felépítés.
A gerincvelő főbb funkciói.
Az agy főbb részei, funkciói.
A bőr és a belső szervek receptorai.
Az érzékszervek működésének általános elvei.
A szem részei, ezek működése, látáshibák, korrigálásuk.
A pupilla, akkomodációs és szemhéjzáró reflex, a távolságészlelés.
A külső-, közép- és belső fül része, működései.
A nyúltvelői kemoreceptorok szerepe.
A szaglóhám, az ízlelőbimbók szerepe.
Az akaratlagos mozgások szerveződése.
A motiváció szerepe.
A kisagy fő funkciója, az alkohol hatása.
A vegetatív működés fogalma, a szimpatikus és paraszimpatikus befolyásolás
következményei, a vegetatív szabályozás megvalósulása.
A központi és a perifériás idegrendszer fontosabb betegségei.
Az emberi magatartás
biológiai-
pszichológiai alapjai
Az öröklött és tanult magatartásformák.
Öröklött és tanult elemek az emberi viselkedésben. A tanulás és az érzelmek
kapcsolata.
A tanulás kritikus szakaszai az egyedfejlődés során.
Lorenz bevésődésre vonatkozó kísérletei.
Megerősítés, szokás, függőség kialakulása.
Az agresszió és az altruizmus megnyilvánulásai, okai.
Az érzelmi és értelmi fejlődés kapcsolata.
Az idegrendszer egészségének kapcsolata az életmóddal; a stresszbetegségek
kialakulása. A fájdalom jelző funkciójának jelentősége, a fájdalom csillapítása.
Mechanizmusuk.
A pszichoaktív szerek főbb csoportjai, a kémiai és a viselkedési függőségek
közös jellegzetességei.
A hormonrendszer, hormonális
működések
A hormonrendszer működésének lényege és szabályozása.
A neurohormonális rendszer.
Az inzulin, adrenalin, tiroxin, tesztoszteron, oxitocin, mineralo-kortikoidok,
vazopresszin, kalcium-anyagcserét szabályozó hormonok termelődési helye
és hatása. Az agyalapi mirigy hormonjai, szerepe. A női nemi ciklus során
végbemenő hormonális és testi változások. A hormonális fogamzásgátlás
biológiai alapjai.
A cukorbetegség kialakulásának okai, szervi-élettani háttere és a cukorbetegség
kezelése.
Az immunrendszer, immunitásAntitest, antigén, immunitás. Az immunrendszer jellemző sejtjei és működésük.
A gyulladás és a láz mint immunválasz elemei. A lázcsillapítás formái.
Az immunizálás, a védőoltások jelentősége.
Pasteur és Semmelweis tudománytörténeti jelentősége.
Az AB0- és az Rh-vércsoportrendszer. Rh-összeférhetetlenség.
A szervezett véradás és a vérátömlesztés egészségügyi jelentősége.
Szervátültetés.
A levegőszennyezés és a légúti allergiás, asztmás megbetegedések
összefüggései.
Szaporodás és egyedfejlődésA férfi és női nemi szervek felépítése, működése, a megtermékenyítés. Az ivar
meghatározottságának szintjei.
A családtervezés jelentősége, formái.
Várandósság, terhesgondozás. A terhességmegszakítás lehetséges
következményei.
A meddőség gyakoribb okai és az ezeket korrigáló orvosi beavatkozások.
Szexuális úton terjedő betegségek és megelőzésük lehetőségei.
Az ember magzati fejlődésének, születésének és posztembrionális fejlődésének
fő szakaszai.
Az emberi élet életkori szakaszainak jellemző változásai.
Az öregedés során bekövetkező biológiai változások.
Az emberi élet vége.
5. Egyed feletti szerveződési szintek
PopulációA populáció fogalma és jellemzői. Szaporodási stratégiák.
Növekedési modellek, korfák.
A környezet fogalma, időbeli és térbeli változása.
Tűrőképességi görbék és indikáció. Minimum-elv.
A territórium, a rangsor, az önzetlen és az agresszív magatartás,
a rituális harc, a behódolás fogalma, a csoportszerveződés típusai. Emberi és
állati kommunikáció.
A szimbiózis, a versengés, az asztalközösség (kommenzalizmus), az antibiózis,
az élősködés és a táplálkozási kölcsönhatás (predáció) fogalma, állati és növényi
példákkal.
Életközösségek
(élőhelytípusok)
A flóra, a fauna és az életközösség (élőhelytípus) fogalma.
Térbeli és időbeli mintázatok, az emberi hatás felismerése.
Klímától és helyi tényezőktől függő életközösségek.
Egy iskolájához vagy lakóhelyéhez közeli terület élővilága.
Egy tó feltöltődésének folyamata.
Hazai élőhelytípusok változásai a Kárpát-medence történelme során.
Bioszféra, globális folyamatokA bioszféra fogalma. A Gaia-elmélet.
Civilizációs ártalmak, a természetes növény- és állatvilágot pusztító és védő
emberi beavatkozások.
Globális és helyi problémák.
Az ökológiai válság társadalmi és gazdasági összefüggései.
ÖkoszisztémaAz életközösségek anyagforgalmának és energiaáramlásának jellemzői.
A szén, az oxigén és a nitrogén körforgása. (Biogeokémiai ciklus.)
Környezet- és
természetvédelem
A természetvédelem fogalma, a mellette szóló érvek. A biodiverzitás.
A védett területek típusai.
Hazánk nemzeti parkjai.
A környezetvédelem, a kibocsátás és az ülepedés, a határérték
fogalma. A légszennyezés forrásai, az üvegházhatás. A lehetséges teendők.
A vizek tisztulása, tisztítása. Fosszilis és megújuló energiaforrások. A talaj
képződése és védelme.
A hulladék típusai, kezelésük lehetséges módja.
6. Öröklődés, változékonyság, evolúció
Molekuláris genetikaA gén és allél, a genetikai kód, a kromoszóma, a rekombináció, a kromatinfonál
és homológ kromoszóma fogalma.
A DNS bázissorendje, a fehérje aminosavsorrendje, térszerkezete és biológiai
funkciója, valamint a tapasztalható jelleg közötti általános összefüggés.
A fehérjeszintézis folyamata.
A mutáció fogalma, típusai, evolúciós szerepe és lehetséges hatásai. Mutagén
hatások, csökkentésük vagy kivédésük lehetőségei. Kromoszóma-mutációk,
kockázati tényezők.
A génműködés szabályozása (laktóz operon).
A daganatos betegségek és a kockázati tényezők.
Mendeli genetikaA haploid, diploid, homozigóta és heterozigóta, genotípus és fenotípus
fogalmai.
Az öröklésmenetek alaptípusai.
A humángenetika sajátos módszerei (családfaelemzés).
Az ivarsejtek szerepe az ivar meghatározásában.
A génkölcsönhatás és a génkapcsoltság.
Öröklődő mennyiségi tulajdonságok és hajlamok. A mendeli genetika korlátai.
Populációgenetika és evolúciós
folyamatok
Az ideális és a reális populáció fogalma. A mutációk és a szelekció szerepe
az evolúció folyamatában és a fajok keletkezésében. A természetes szelekció
darwini modellje. A Hardy-Weinberg modell lényege és alkalmazása.
A populáció nagyságának természetvédelmi jelentősége, kapcsolata a
beltenyésztettséggel, genetikai sodródással. Adaptív és nem adaptív jellegű
evolúciós folyamatok.
Az evolúció közvetlen bizonyítékai; a kormeghatározás lehetőségei. Az evolúció
szintjeire vonatkozó elméletek. A klón fogalma. Biotechnológai módszerek.
A géntechnológia mellett és ellen felsorakoztatható érvek.
A genetikai tanácsadás jelentősége. A biológiai alkalmasság
(fittnes) és az emberi élet értéke közti különbség.
Az emberi genom felépítésének és szerveződésének feltárása (Humán Genom
Program).
A bioszféra evolúciójaA fizikai és kémiai evolúció fogalma.
Az emberszabású majmok és az ember vonásai. Az emberi faj egysége.
Az ember származása.

FÖLDRAJZ (FÖLDÜNK ÉS KÖRNYEZETÜNK) ÉRETTSÉGI VIZSGA ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEI[442]

A vizsga formája

Középszinten: írásbeli és szóbeli.

Emelt szinten: írásbeli és szóbeli.

A Földrajz (Földünk és környezetünk) érettségi vizsga célja

A középszintű tantárgyi érettségi vizsga célja annak megállapítása, hogy a vizsgázó rendelkezik-e a köznapi műveltség részét képező földrajzi-környezeti ismeretekkel, továbbá, hogy a vizsgázó

- képes-e összekapcsolni ismereteit a mindennapokban tapasztalható természeti, társadalmi-gazdasági és környezeti jelenségekkel, folyamatokkal;

- rendelkezik-e a földrajzi-környezeti szemlélet- és gondolkodásmód alapjaival;

- képes-e eligazodni a témákhoz kapcsolódó információhordozókban, belőlük adatokat, tényeket megállapítani, tudja-e értelmezni az információkat, illetve tud-e levonni alapvető következtetéseket azokból;

- jártas-e a különböző fajta térképeken közölt információk olvasásában, értelmezésében;

- képes-e földrajzi ismereteiről logikusan felépített, szabatosan megfogalmazott formában számot adni szóban és írásban;

- képes-e egyszerű gyakorlati és alapvető számítási feladatok elvégzésére, az eredmények értelmezésére.

Az emelt szintű tantárgyi érettségi vizsga célja annak megállapítása, hogy a vizsgázó

- rendelkezik-e a felsőfokú tanulmányokhoz szükséges tantárgyi alapismeretekkel;

- képes-e felismerni az ismeretanyag belső összefüggéseit, az egyes témakörök közötti kapcsolatokat;

- tudja-e alkalmazni ismereteit a természeti, a társadalmi-gazdasági és a környezeti jelenségek és folyamatok értelmezésében;

- jártas-e a földrajzi-környezeti tartalmú információhordozók kiválasztásában és használatában, a bennük közölt információk feldolgozásában, értelmezésében; képes-e azokból következtetések levonására, összefüggések és törvényszerűségek megállapítására;

- rendelkezik-e a több témakör ismeretanyagának logikai összekapcsolását igénylő problémák, feladatok felismerésének és megoldásának képességével;

- képes-e földrajzi ismereteiről logikusan felépített, szabatosan megfogalmazott formában számot adni szóban és írásban, illetve milyen szinten képes különböző típusú írásbeli feladatok megoldására;

- képes-e a földrajzi-környezeti tartalmú információkkal kapcsolatos egyszerű vázlatrajzok, folyamatábrák, keresztmetszeti rajzok és térképvázlatok készítésére és azok értelmezésére.

A vizsga sikeres teljesítéséhez szükség van az általános iskolában tanult tananyagrészek szintézisére és a középiskolában elsajátított ismeretek alapján történő újraértelmezésére.

Tartalmi követelmények

KÖZÉPSZINT

TémakörKövetelmények
1. Térképi ismeretek
A földrajzi környezet ábrázolásának lehetőségei, módjai.
A különböző tartalmú és fajtájú térképeken közölt információk leolvasása, az
egyszerű összefüggések feltárása és alkalmazása.
Tájékozódás a térképen és a térképpel.
Távérzékelés és térinformatika.
2. Kozmikus környezetünk
A csillagászati ismeretek fejlődése. A Világegyetem.
A Nap és kísérői.
A Föld mint égitest. (Tengely körüli forgás, Nap körüli keringés.)
Az űrkutatás szerepe a Naprendszer megismerésében.
3. A geoszférák földrajza
A kőzetburokFöldtörténet.
A Föld gömbhéjas szerkezetének jellemzői.
A kőzetlemezek és mozgásaik következményei.
A hegységképződés.
A kőzetburok (litoszféra) építőkövei, ásványkincsek.
A Föld nagyszerkezeti egységei (ősmasszívumok, röghegységek,
gyűrthegységek, süllyedékterületek, síkságok).
A földfelszín formálódása.
A talaj.
A levegőburokA légkör kialakulása, anyaga és szerkezete.
A levegő felmelegedése.
A levegő mozgása.
Felhő és csapadékképződés.
Az időjárás és az éghajlat.
A szél és a csapadék felszínformáló tevékenysége.
A légszennyezés következményei.
A vízburokA vízburok kialakulása és tagolódása, tulajdonságai és mozgásai.
A felszíni vizek és felszínalakító hatásuk. (A tavak és a folyóvizek.)
A felszín alatti vizek.
A víz és a jég felszínformáló munkája.
A karsztosodás.
A vízburok mint gazdasági erőforrás.
A geoszférák kölcsönhatásaiA geoszférák kölcsönhatásaihoz kapcsolódó folyamatábrák és szemelvények
elemzése.
4. A földrajzi övezetesség
A szoláris és a valódi éghajlati övezetesség.
A vízszintes földrajzi övezetesség.
Az egyes övezetek egyedi jellemzői.
A forró övezet. (Egyenlítői öv, Átmeneti öv, Térítői öv, Monszun vidék.)
Az egyes övezetek egyedi jellemzői.
Mérsékelt övezet. (Meleg-mérsékelt öv, Valódi mérsékelt öv, Hideg-mérsékelt
öv.)
Az egyes övezetek egyedi jellemzői.
A hideg övezet. (Sarkköri öv, Sarkvidéki öv.)
A függőleges földrajzi övezetesség.
5. Társadalmi folyamatok a 21. század elején
A népesség földrajzi jellemzői. (Demográfiai folyamatok, A népesség
összetétele.)
Településtípusok, urbanizáció.
6. A világgazdaság jellemző folyamatai
Nemzetgazdaságok és a világgazdaság.
Integrációs folyamatok.
A globalizáció.
A monetáris világ.
7. Magyarország - Helyünk a Kárpát-medencében és Európában
A Kárpát-medence természet- és társadalom-földrajzi sajátosságai.
Magyarország természetföldrajzi adottságai.
Magyarország társadalmi-gazdasági jellemzői.
A társadalmi-gazdasági fejlődés jellemzői.
Hazánk nagytájainak eltérő természeti és társadalmi-gazdasági képe.
A magyarországi régiók földrajzi jellemzői.
Természeti, kulturális és történelmi értékek védelme.
Magyarország környezeti állapota.
Az országhatárokon átívelő kapcsolatok.
8. Európa földrajza - A társadalmi-gazdasági fejlődés regionális különbségei Európában
Európa általános természetföldrajzi képe.
Európa általános társadalom-földrajzi képe.
Az Európai Unió.
A területi fejlettség különbségei Európában.
Az Európai Unió magterületei (Egyesült Királyság, Franciaország, Benelux
államok, Németország).
Fejlett gazdaságú országok Európa közepén (Ausztria, Svájc).
A gazdasági felzárkózás lehetőségeinek példái (Olaszország, Spanyolország,
Görögország).
Kelet-Közép- és Délkelet-Európa rendszerváltó országai (Lengyelország,
Csehország, Szlovákia, Románia, Jugoszlávia utódállamai [Délszláv államok],
Szlovénia, Horvátország, Szerbia).
Kelet-Európa (Oroszország, Ukrajna).
9. Az Európán kívüli földrészek földrajza
A kontinensek általános természet- és társadalom-földrajzi képe.
Ázsia általános földrajzi jellemzői.
Ázsia regionális földrajza (Kína, Japán, India, Délkelet-Ázsia iparosodott és
iparosodó országai, Délnyugat-Ázsia).
Ausztrália és Óceánia.
A sarkvidék földrajza.
Afrika általános földrajzi jellemzői.
Afrika regionális földrajza.
Amerika földrajza.
Amerika országai, regionális földrajza (Amerikai Egyesült Államok, Kanada,
Latin-Amerika, Mexikó, Brazília, "Banánköztársaságok", adóparadicsomok).
10. Globális kihívások - a fenntarthatóság kérdőjelei
A globálissá váló környezetszennyezés és következményei.
A demográfiai és urbanizációs válság.
Élelmezési válság.
A mind nagyobb méretű fogyasztás és a gazdasági növekedés következményei.
A környezet- és a természetvédelem feladatai.

EMELT SZINT

TémakörKövetelmények
1. Térképi ismeretek
A földrajzi környezet ábrázolásának lehetőségei, módjai.
A különböző tartalmú és fajtájú térképeken közölt információk leolvasása, az egyszerű összefüggések feltárása és alkalmazása.
Tájékozódás a térképen és a térképpel.
Távérzékelés és térinformatika.
2. Kozmikus környezetünk
A csillagászati ismeretek fejlődése. A Világegyetem.
A Nap és kísérői.
A Föld mint égitest (tengely körüli forgás, Nap körüli keringés).
Az űrkutatás szerepe a Naprendszer megismerésében.
3. A geoszférák földrajza
A kőzetburokTájékozódás a földtörténeti időegységekben és főbb eseményeikben.
A Föld gömbhéjas szerkezetének jellemzői.
A kőzetlemezek és mozgásaik következményei. A hegységképződés.
A kőzetburok (litoszféra) építőkövei, ásványkincsek.
A Föld nagyszerkezeti egységei (ősmasszívumok [ősföld], röghegységek,
gyűrthegységek, süllyedékterületek, síkságok).
A földfelszín formálódása. A talaj.
A levegőburokA légkör kialakulása, anyaga és szerkezete.
A levegő felmelegedése.
A levegő mozgása.
Felhő és csapadékképződés.
Az időjárás és az éghajlat.
A szél és a csapadék felszínformáló tevékenysége.
A légszennyezés következményei.
A vízburokA vízburok kialakulása és tagolódása, tulajdonságai és mozgásai.
A felszíni vizek és felszínalakító hatásuk. (A tavak és a folyóvizek.)
A felszín alatti vizek.
A víz és a jég felszínformáló munkája.
A karsztosodás.
A vízburok mint gazdasági erőforrás.
A geoszférák kölcsönhatásaiA geoszférák közötti összefüggések bemutatása példák segítségével.
A geoszférák legfőbb környezeti problémáinak társadalmi-gazdasági és
szemléleti okai.
Következményeinek, megelőzési és megoldási lehetőségeinek bemutatása
példák alapján.
4. A földrajzi övezetesség
A szoláris és a valódi éghajlati övezetesség.
A vízszintes földrajzi övezetesség.
Az egyes övezetek egyedi jellemzői.
A forró övezet. (Egyenlítői öv, Átmeneti öv, Térítői öv, Monszun vidék).
Az egyes övezetek egyedi jellemzői.
Mérsékelt övezet. (Meleg-mérsékelt öv, Valódi mérsékelt öv, Hideg-mérsékelt
öv)
Az egyes övezetek egyedi jellemzői.
A hideg övezet. (Sarkköri öv, Sarkvidéki öv)
A függőleges földrajzi övezetesség.
5. Társadalmi folyamatok a 21. század elején
A népesség földrajzi jellemzői. (Demográfiai folyamatok, A népesség
összetétele)
Településtípusok, urbanizáció.
6. A világgazdaság jellemző folyamatai
Nemzetgazdaságok és a világgazdaság.
Integrációs folyamatok.
A globalizáció.
A monetáris világ.
7. Magyarország - Helyünk a Kárpát-medencében és Európában
A Kárpát-medence természet- és társadalom-földrajzi sajátosságai.
Magyarország természetföldrajzi adottságai.
Magyarország társadalmi-gazdasági jellemzői.
A társadalmi-gazdasági fejlődés jellemzői.
Hazánk nagytájainak eltérő természeti és társadalmi-gazdasági képe.
A magyarországi régiók földrajzi jellemzői.
Természeti, kulturális és történelmi értékek védelme.
Magyarország környezeti állapota.
Az országhatárokon átívelő kapcsolatok.
8. Európa földrajza. A társadalmi-gazdasági fejlődés regionális különbségei Európában
Európa általános természetföldrajzi képe.
Európa általános társadalom-földrajzi képe.
Az Európai Unió.
A területi fejlettség különbségei Európában.
Az Európai Unió magterületei (Egyesült Királyság, Franciaország, Benelux
államok, Németország).
Fejlett gazdaságú országok Európa közepén (Ausztria, Svájc).
A gazdasági felzárkózás lehetőségeinek példái (Olaszország, Spanyolország,
Görögország).
Kelet-Közép- és Délkelet-Európa rendszerváltó országai (Lengyelország,
Csehország, Szlovákia, Románia, Jugoszlávia utódállamai [Délszláv államok],
Szlovénia, Horvátország, Szerbia).
Kelet-Európa (Oroszország, Ukrajna).
9. Az Európán kívüli földrészek földrajza
A kontinensek általános természet- és társadalom-földrajzi képe.
Ázsia általános földrajzi jellemzői.
Ázsia regionális földrajza (Kína, Japán, India, Délkelet-Ázsia iparosodott és
iparosodó országai, Délnyugat-Ázsia).
Ausztrália és Óceánia. A sarkvidék földrajza.
Afrika általános földrajzi jellemzői.
Afrika regionális földrajza.
Amerika földrajza.
Amerika országai, regionális földrajza (Amerikai Egyesült Államok, Kanada,
Latin-Amerika, Mexikó, Brazília, "Banánköztársaságok", adóparadicsomok).
10. Globális kihívások - a fenntarthatóság kérdőjelei
A globálissá váló környezetszennyezés és következményei.
A demográfiai és urbanizációs válság.
Élelmezési válság.
A mind nagyobb méretű fogyasztás és a gazdasági növekedés következményei.
A környezet- és a természetvédelem feladatai.

ÉNEK-ZENE ÉRETTSÉGI VIZSGA ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEI[443]

A vizsga formája

Középszinten: gyakorlati/szóbeli és írásbeli.

Emelt szinten: gyakorlati/szóbeli és írásbeli.

Az ének-zene érettségi vizsga célja

A középszintű vizsga célja annak megállapítása, hogy a vizsgázó

- képes-e jól artikuláltan, tisztán intonálva, zeneileg formáltan énekelni;

- tudja-e kottaolvasási ismereteit alkalmazni a lapról olvasáskor;

- képes-e a tanult zeneművek hallás utáni felismerésére, a zeneszerzők, a műfajok, a korszakok meghatározására;

- ismeri-e a zenetörténeti korok általános jellemzőit;

- tud-e stílusjegyek alapján zenetörténeti korszakokat meghatározni;

- képes-e a társművészeti (irodalmi, képzőművészeti, építészeti) és történelmi kapcsolódások felvázolására;

- képes-e dallamátírásra a tanult hangnemekben.

Az emelt szintű vizsga célja annak megállapítása, hogy a vizsgázó

- képes-e az esztétikai és előadói szempontoknak megfelelő éneklésre, artikulációra, biztos intonációra, frazeálásra, formálásra;

- képes-e társas zenélésre, képes-e alkalmazkodni és így élményt nyújtóan énekelni;

- tudja-e alkalmazni zenei ismereteit a lapról olvasáskor;

- tud-e tájékozódni a zeneirodalom kiemelkedő alkotásai között;

- képes-e zeneművek meghallgatása alapján a stílusok, zeneszerzők, művek, műfajok, formák, szerkesztési módok felismerésére, meghatározására;

- fel tud-e tárni összefüggéseket, történelmi kapcsolódásokat, képes-e e társművészeti kapcsolatok kifejtésére (irodalom, képzőművészet, építészet, tánc, színház);

- a műelemzésekben tudja-e tanult ismereteit alkalmazni;

- képes-e a zenei hallás és íráskészségek megfelelő szintű alkalmazására;

- képes-e hangközök, hangzatok lejegyzésére, éneklésére és megnevezésére;

- képes-e diktálás alapján egy- és kétszólamú dallamok lejegyzésére a tanult hangnemekben.

Tartalmi követelmények

KÖZÉPSZINT

Kompetenciák/TémakörökKövetelmények
1. Éneklés és zenetörténet
NépzeneEltérő stílusú magyar népdalok, valamint nemzetiségi és más népek népdalának
előadása emlékezetből.
A magyar népdalok stílusrétegeinek ismerete, a régi és az új stílusú népdalok
elemzése: dallamvonal, sorszerkezet, kadencia, szótagszám, hangkészlet,
hangsor megállapítása, besorolás az alapvető stílusrétegekbe.
A tanult népdalokhoz kapcsolódó népszokások, jeles napok ismerete.
Népzenei ismeretek: téma- és ünnepkör szerinti dialektusok.
A népzenegyűjtés és rendszerezés általános ismerete.
A műfajokhoz kapcsolódó népi hangszerek ismerete és felismerése.
MűzeneA zenetörténeti korszakok általános jellemzése.
Társművészeti összefüggések bemutatása (irodalom, képzőművészet, építészet).
A korszakok történelmi, társadalmi hátterének ismerete.
A tanult zeneszerzők személyiségének bemutatása és főbb műveik megnevezése.
Zenei műszavak, fogalmak, előadási jelek, hangszerek ismerete.
KözépkorGregorián dallam éneklése latin szöveggel, emlékezetből.
Trubadúr vagy trouvère dallam előadása szöveggel, emlékezetből.
Az énekelt dallamok elemzése a stílus jellegzetes vonásainak bemutatásával,
kottakép alapján (a ritmus, a dallam és a szöveg sajátosságai, egyéb
kapcsolódások).
A gregorián ének általános jellemzése.
A zenei írásbeliség történetiségének ismerete, a kottaírás fejlődése
(Arezzoi Guido munkássága).
A zsoltár, himnusz fogalmának meghatározása.
Az énekes világi zene általános jellemzése (trubadúr, trouvère dallamok).
ReneszánszHistóriás ének szöveges megszólaltatása emlékezetből.
Ungaresca dallam éneklése szolmizálva, emlékezetből.
Az énekelt dallamok elemzése a stílus jellegzetes vonásainak bemutatásával,
kottakép alapján (a ritmus, a dallam és a szöveg sajátosságai, egyéb
kapcsolódások).
Vokális műfajok ismerete, a műfaji jellemzők meghatározása (mise, motetta,
madrigál).
A magyarországi reneszánsz zene általános bemutatása.
A homofon és a polifon szerkesztési mód kottakép alapján történő felismerése
és értelmezése.
BarokkVirágének előadása szöveggel, emlékezetből.
Korál dallam éneklése magyar vagy eredeti szöveggel, emlékezetből.
Könnyebb ária vagy dal szöveges éneklése emlékezetből, zongorakísérettel.
Barokk hangszeres zeneműrészlet hangszeres bemutatása vagy éneklése
emlékezetből, szolmizálva vagy abszolút névvel.
Az énekelt dallamok elemzése a stílus jellegzetes vonásainak bemutatásával,
kottakép alapján (a ritmus, a dallam és a szöveg sajátosságai).
J. S. Bach és G. F. Händel munkásságának bemutatása, főbb műveik felsorolása.
Korál, passió, oratórium, kantáta, a barokk opera meghatározása.
A korál szerepének ismertetése.
A dacapo-s ária formai ismerete.
Zenei formák: rondó, variáció értelmezése.
Hangszeres műfajok: concerto, concerto grosso, szvit, prelúdium, fúga
értelmezése.
A barokk zenekar összetételének és jellemző hangszereinek felsorolása.
Bécsi klasszikaBécsi klasszikus szerzők (J. Haydn, W. A. Mozart, L. van Beethoven) egy-egy
dalának bemutatása szöveggel, emlékezetből, (tanári) zongorakísérettel.
J. Haydn, W. A. Mozart vagy L. van Beethoven egy hangszeres zeneműve
jellegzetes periódus terjedelmű témájának hangszeres bemutatása vagy
éneklése emlékezetből, szolmizálva vagy abszolút névvel.
Az énekelt dallamok elemzése a stílus jellegzetes vonásainak bemutatásával,
kottakép alapján (a ritmus, a dallam és a szöveg sajátosságai, kapcsolódásuk,
formai elemzés).
J. Haydn, W. A. Mozart és L. van Beethoven munkásságának vázlatos
ismertetése, főbb műveik felsorolása.
A periódus fogalma.
A két-, illetve háromtagú formák meghatározása.
Jellemző műfajok általános bemutatása: szonáta, vonósnégyes, szimfónia,
klasszikus versenymű, opera, klasszikus dal.
A klasszikus szimfonikus zenekar összetételének meghatározása.
RomantikaHárom, különböző szerzőtől származó romantikus mű éneklése emlékezetből,
zongorakísérettel.
Műzenei részlet hangszeres bemutatása vagy éneklése emlékezetből,
szolmizálva vagy abszolút névvel.
A romantikus dal jellegzetes vonásainak ismerete. A dalciklus fogalma.
A programzene meghatározása.
A szimfonikus költemény műfaji meghatározása. A nemzeti romantika
jellemzése.
Liszt Ferenc és Erkel Ferenc munkásságának vázlatos ismertetése, főbb műveik
felsorolása.
A 19-20. század fordulójaM. Ravel egy művének, vagy műrészletének éneklése emlékezetből, szolmizálva
vagy hangnévvel.
A zenei impresszionizmus bemutatása (melodika, hangkészlet, hangszerelés),
zenei törekvések a 19-20. század fordulóján.
20. századi és kortárs zeneBartók Béla és Kodály Zoltán egy-egy zenemű részletének éneklése
emlékezetből, szöveggel, szolmizálva vagy abszolút névvel.
20. századi vagy kortárs mű vagy műrészlet hangszeres bemutatása, illetve
éneklése emlékezetből, szöveggel, szolmizálva vagy abszolút névvel.
Bartók Béla és Kodály Zoltán munkásságának bemutatása (életút, főbb művek).
A 20. század főbb zenei irányzatainak megnevezése, lényegük
ismerete (neoklasszicizmus, folklorizmus, expresszionizmus).
Komponálási technika (dodekafónia) megnevezése, lényegének ismerete.
Az amerikai zene fejlődésének, a dzsessz és hatásának leíró jellegű, általános
bemutatása.
2. Zeneelmélet
A tanult anyagban leggyakrabban előforduló zenei műszavak, fogalmak,
előadási jelek, hangszerek ismerete.
Dallamok olvasása és írása violinkulcsban.
A módosítójelek használata az ötvonalas rendszerben (kereszt, bé, feloldójel).
Törzshangok és egyszeresen módosított hangok lejegyzése az ötvonalas
rendszerben.
Oktávig terjedő valamennyi kis, nagy, tiszta hangköz, alaphelyzetű
hármashangzat (dúr, moll, szűkített, bővített) ismerete és lejegyzése
szolmizációs nevekkel és az ötvonalas rendszerben (2#-2b-ig) adott hangra.
A pentaton, a pentachord és a hétfokú (modális, dúr, moll) hangsorok ismerete,
felismerésük és lejegyzésük betűkotta segítségével.
A ritmusértékek, ritmusképletek, a 2/4, 4/4, 3/4, 3/8, 6/8-os metrum ismerete.
Szekvencia szerkesztése.
Középnehéz, periódus terjedelmű, modulálás nélküli dallam felismerő
kottaolvasása szolmizálva vagy hangnévvel (2#-2b-ig).
3. Zenefelismerés
A zenefelismerési feladatban a Részletes követelmények Műjegyzékében
szereplő (CD-n rögzített) zenei szemelvényeket kell felismerni, azonosítani az
alábbiak szerint:
- népi hangszerek neve,
- korszak, illetve évszázad,
- zeneszerző,
- mű címe, részlet (tétel) címe,
- műfaj,
- forma.
A válogatás az Általános követelményekben szereplő korszakok, stílusok és
műfajok szerint történhet.
4. Dallamírás
Egy egyszólamú, 8-10 ütem terjedelmű, barokk vagy bécsi klasszikus,
hangnemben maradó dallam átírása betűkottából a vonalrendszerbe
violinkulcsban, legfeljebb 2#-2b előjegyzési körben vagy fordítva,
vonalrendszerről betűkottára.

EMELT SZINT

Kompetenciák/TémakörökKövetelmények
1. Éneklés és zeneirodalom
NépzeneEltérő stílusú magyar népdalok, valamint nemzetiségi és két, más népek
népdalának előadása szöveggel, emlékezetből. A nemzetiségi népdal, illetve a
más népek dala eredeti nyelven is előadható.
A magyar népdalok stílusrétegeinek ismerete, a régi és az új stílusú népdalok
elemzése: dallamvonal, sorszerkezet, kadencia, szótagszám, hangkészlet,
hangsor megállapítása, besorolás az alapvető stílusrétegekbe.
A műfajokhoz kapcsolódó népi hangszerek ismerete és felismerése.
A tanult népdalokhoz kapcsolódó népszokások, jeles napok ismerete.
Népzenei ismeretek: téma- és ünnepkör szerinti dialektusok.
A népzenegyűjtés és rendszerezés általános ismerete.
MűzeneA zenetörténeti korszakok általános jellemzése, a legjelentősebb zeneszerzők
munkásságának vázlatos ismerete, főbb műveik megnevezése.
Társművészeti összefüggések bemutatása (építészet, irodalom, képzőművészet,
tánc, színházművészet).
A korszakok történelmi, társadalmi hátterének ismerete.
A tanult zeneszerzők munkásságának vázlatos ismertetése és főbb műveik
megnevezése.
Zenei műszavak, fogalmak, előadási jelek, hangszerek ismerete.
KözépkorSzillabikus és melizmatikus gregorián dallam latin nyelvű éneklése
emlékezetből, elemzése a stílus jellegzetes vonásainak bemutatásával, kottakép
alapján.
A gregorián ének általános jellemzése.
A zenei írásbeliség történetiségének ismerete, a kottaírás fejlődése
(Arezzoi Guido munkássága).
A zsoltár, himnusz fogalmának meghatározása.
Trubadúr vagy trouvère és egy Minnesang dallam előadása szöveggel
emlékezetből, elemzésük a stílus jellegzetes vonásainak bemutatásával, kotta
alapján.
Az énekes világi zene általános jellemzése (trubadúr, trouvère, Minnesang
dallamok).
A többszólamúság kialakulásának ismerete.
ReneszánszHistóriás ének szöveges megszólaltatása emlékezetből, elemzése a stílus
jellegzetes vonásainak bemutatásával, kottakép alapján. Ungaresca dallam
éneklése szolmizálva emlékezetből, elemzése a stílus jellegzetes vonásainak
bemutatásával, kottakép alapján.
Egy ismeretlen világi vagy egy egyházi kórusmű elemzése kotta alapján.
Vokális műfajok ismerete, a műfaji jellemzők meghatározása (mise, motetta,
madrigál).
A homofon és a polifon szerkesztési mód kottakép alapján történő
felismerése és értelmezése.
O. Lassus és G. P. da Palestrina munkásságának vázlatos ismertetése.
A magyarországi reneszánsz zene általános bemutatása.
BarokkKorál dallam éneklése magyar vagy eredeti szöveggel, emlékezetből.
Egy virágének előadása szöveggel, emlékezetből.
Könnyebb ária vagy dal szöveges éneklése emlékezetből, zongorakísérettel.
Barokk hangszeres zeneműrészlet hangszeres bemutatása vagy éneklése
emlékezetből, szolmizálva vagy abszolút névvel.
Társaséneklés.
Az énekelt dallamok elemzése a stílus jellegzetes vonásainak bemutatásával
kottakép alapján (a ritmus, a dallam és a szöveg sajátosságai).
Jellemző műfajok: korál, passió, oratórium, kantáta, barokk opera
meghatározása.
A korál szerepének ismertetése.
A da capo-s ária formai ismerete.
Zenei formák: rondó, variáció értelmezése.
Hangszeres műfajok: prelúdium, fúga, concerto, concerto grosso, szvit
értelmezése.
A barokk zenekar összetételének és jellemző hangszereinek felsorolása.
A. Vivaldi, H. Purcell, J. S. Bach, G. F. Händel és Esterházy Pál munkásságának
vázlatos ismertetése, főbb műveik felsorolása.
Bécsi klasszikaBécsi klasszikus szerzők (J. Haydn, W. A. Mozart, L. van Beethoven) egy-egy
dalának bemutatása szöveggel, emlékezetből, zongorakísérettel.
J. Haydn, W. A. Mozart vagy L. van Beethoven egy hangszeres zeneműve
jellegzetes periódus terjedelmű témájának hangszeres bemutatása vagy
éneklése emlékezetből, szolmizálva vagy abszolút névvel.
Társas éneklés.
Az énekelt dallamok elemzése a stílus jellegzetes vonásainak bemutatásával,
kottakép alapján (a ritmus, a dallam és a szöveg sajátosságai, kapcsolódásuk,
formai elemzés).
A klasszikus periódus fogalma, a két-, illetve háromtagú formák, a szonátaforma,
a variációs forma és a rondóforma meghatározása.
Jellemző műfajok általános bemutatása: szonáta, vonósnégyes, szimfónia,
klasszikus versenymű, opera, klasszikus dal.
A szimfonikus zenekar összetételének meghatározása.
A magyar verbunkos zene jellemzése, kiemelkedő mestereinek megnevezése,
kapcsolata a magyar népzenével.
J. Haydn, W. A. Mozart és L. van Beethoven munkásságának vázlatos
ismertetése, főbb műveik felsorolása.
RomantikaHárom, különböző szerzőtől származó romantikus mű éneklése emlékezetből,
zongorakísérettel.
Társas éneklés.
Műzenei részlet hangszeres bemutatása vagy éneklése emlékezetből,
szolmizálva vagy abszolút névvel.
Az énekelt dallamok elemzése a stílus jellegzetes vonásainak bemutatásával,
kottakép alapján (a ritmus, a dallam és a szöveg sajátosságai, kapcsolódásuk,
formai elemzés).
A romantikus dal és jellegzetes vonásainak ismerete.
A dalciklus fogalma.
A programzene meghatározása.
A romantikus zenekari összetétel.
A szimfonikus költemény műfaji meghatározása.
A nemzeti romantika jellemzése: A. Dvorák, B. Smetana és M. P. Muszorgszkij
idetartozó műveinek megnevezése.
A legjelentősebb operaszerzők (G. Verdi, R. Wagner, G. Puccini) főbb műveik
felsorolása.
Liszt Ferenc és Erkel Ferenc munkásságának bemutatása, főbb műveik
felsorolása.
A 19-20. század fordulójaC. Debussy vagy M. Ravel egy művének vagy műrészletének éneklése
emlékezetből, szolmizálva vagy hangnévvel.
A zenei impresszionizmus bemutatása (melodika, hangkészlet, hangszerelés),
zenei törekvések a századfordulón.
C. Debussy és M. Ravel munkásságának vázlatos ismertetése, művészetük
jellegzetességeinek bemutatása.
20. századi és kortárs zeneBartók Béla és Kodály Zoltán egy-egy zenemű részletének éneklése
emlékezetből, szöveggel, szolmizálva vagy abszolút névvel.
20. századi vagy kortárs mű vagy műrészlet hangszeres bemutatása, illetve
éneklése emlékezetből, szöveggel, szolmizálva vagy abszolút névvel.
Társas éneklés.
Bartók Béla és Kodály Zoltán munkásságának bemutatása (életút, főbb művek).
Bartók Béla és Kodály Zoltán művei (jellemző formai, dallami, ritmikai)
sajátosságainak ismerete.
A 20. század főbb zenei irányzatainak megnevezése, lényegük ismerete
(neoklasszicizmus, folklorizmus, expresszionizmus).
Komponálási technikák (dodekafónia, szeriális zene, repetitív zene, bruitizmus,
aleatória, elektronikus és elektroakusztikus zene) megnevezése, lényegük
ismerete.
Egy, a vizsgázó által választott kortárs zeneszerző művészetének bemutatása.
Az amerikai zene fejlődésének, a dzsessznek és hatásának leíró jellegű általános
bemutatása.
2. Zeneelmélet
A tanult anyagban leggyakrabban előforduló zenei műszavak, fogalmak,
előadási jelek, hangszerek ismerete.
Hangközök éneklése (oktáv hangterjedelmen belül tiszta, kis és nagy)
szolmizálva és hangnévvel (4#-4b-ig).
Alaphelyzetű hármashangzatok éneklése azonos hangmagasságról indítva,
szolmizálva és hangnévvel (4#-4b-ig).
Domináns szeptimakkord éneklése alaphelyzetben oldással, szolmizálva és
hangnévvel (4#-4b-ig).
Egészhangú skála éneklése hangnévvel.
Dallamok olvasása violinkulcsban, írása violin- és basszuskulcsban.
A módosítójelek használata az ötvonalas rendszerben (kereszt, bé, feloldójel).
Törzshangok és egyszeresen módosított hangok lejegyzése az ötvonalas
rendszerben.
Decimáig terjedő valamennyi (egyszeres módosítással kottázható) hangköz,
alaphelyzetű hármashangzatok és fordításaik (dúr, moll, szűkített, bővített)
ismerete, lejegyzése szolmizációs nevekkel és az ötvonalas rendszerben
(4#-4b-ig), adott hangra.
A pentaton, a pentachord és a hétfokú (modális, dúr, moll) hangsorok ismerete,
felismerésük és lejegyzésük betűkotta segítségével.
A ritmusértékek, ritmusképletek, a 2/4, 4/4, 3/4, 3/8, 6/8-os metrum ismerete.
Szekvencia szerkesztése.
A teljes kvintkör ismerete.
3. Lapról olvasás
Középnehéz, periódus terjedelmű, moduláló barokk, klasszikus, romantikus
vagy 20. századi dallam lapról éneklése szolmizálva vagy hangnévvel
(4#-4b-ig).
4. Zenefelismerés
A zenefelismerési feladatban a Részletes követelmények Műjegyzékében
szereplő (CD-n rögzített) zenei szemelvényeket kell felismerni, azonosítani az
alábbiak szerint:
- népi hangszerek neve,
- korszak, illetve évszázad,
- zeneszerző,
- mű címe, részlet (tétel) címe,
- műfaj,
- forma.
A zenefelismerés az ismert műrészleteken kívül tartalmazhat olyan ismeretlen
zenei szemelvényeket is, ahol a vizsgázónak hangszert kell felismernie vagy a
hallott művet a megfelelő zenetörténeti stíluskorszakban kell elhelyeznie.
A válogatás az Általános követelményekben szereplő korszakok, stílusok és
műfajok szerint történhet.
5. Dallamírás
8-10 ütem terjedelmű, barokk vagy bécsi klasszikus hangnemben maradó,
egyszólamú dallam diktálás utáni lejegyzése violinkulcsban (4#-4b-ig).
8-10 ütem terjedelmű, egyszerű (barokk, bécsi klasszikus vagy korai
romantikus) kétszólamú dallam diktálás utáni lejegyzése violinkulcsban vagy
violin- és basszuskulcsban (4#-4b-ig).

VIZUÁLIS KULTÚRA ÉRETTSÉGI VIZSGA ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEI[444]

A vizsga formája

Középszinten: írásbeli és gyakorlati.

Emelt szinten: gyakorlati/írásbeli és szóbeli.

A vizuális kultúra vizsga célja

A tantárgy jellegéből következik, hogy a vizuális alkotás és a vizuális befogadás egyazon tanulási folyamat része, de - mint különbözően fejleszthető képességrendszerrel szemben támasztott követelmény - elkülönülve jelenik meg a követelményrendszerben.

Mindkét fő kompetenciaterület esetében, mind az ismeret jellegű tudáselemek megjelenése, mind azok készségszintű alkalmazása eltérően kap hangsúlyt a két vizsgaszinten. Az emelt szintű követelmény a középszinthez képest tartalmában - az ismeretek mennyiségében - nem bővül jelentősen, arányosan változik azonban a készségek, képességek alkalmazásának szintje tekintetében. Ennek értelmében az emelt szintű vizsga során lényegesen fontosabb szerepet kap az elsajátított ismeretek önálló alkalmazása, az összefüggések felismerése, a problémamegoldó gondolkodás, az alkotó képességek és alkotó gondolkodás alkalmazása.

A vizuális kultúra érettségi vizsga célja annak megállapítása, hogy a vizsgázó képes-e

- a vizuális jelenségek megfigyelésére, széles körű elemző vizsgálatára, esztétikai, kommunikációs szempontok szerinti megítélésére;

- a vizuális nyelv elemeinek megfelelő használatára az alkotó tevékenység során, valamint ezek ismeretében vizuális alkotások elemzésére;

- a tárgyak és vizuálisan értelmezhető jelenségek megjelenítésére és egyéni elképzelések, érzések kifejezésére, különböző eszközökkel;

- a különböző köznapi és művészi vizuális közlésformák sajátos és közös vonásainak alkotó jellegű bemutatására, illetve sokrétű értelmezésére, kritikus megítélésére;

- a képzetekben gazdag vizuális képi látásmód alkalmazására és ennek árnyalt vizuális kifejezésére;

- a köznapi vizuális kommunikáció során értelmezhető vizuális közlések létrehozására, a közlés céljának megfelelő formában és alkalmas technikával;

- a vizuális információk tudatos befogadására, pontos vizuális megfigyelés és megfelelő értelmezés alapján;

- a tárgyak, a köznapi vizuális környezet elemző vizsgálatára, különböző szempontok szerinti megítélésére;

- a környezettudatos gondolkodás fontosságának megértésére és bemutatására;

- időben és térben eltérő korok és kultúrák művészi értékeire vonatkozó ismereteinek bemutatására, értelmezésére, és az ismeretelemek segítségével elemzésre;

- a vizuális megjelenések kultúraközvetítő szerepének megértésére és bemutatására;

- megfelelő szintű pszichomotorikus és technikai készségek használatára;

- leíró, értelmező, elemző munkája során a megfelelő vizuális és textuális közlésformák kiválasztására;

- a vizuális kultúrához kapcsolódó fogalmak, szakkifejezések helyes használatára;

- önálló döntéseken alapuló alkotó gondolkodásra és alkotói magatartás bemutatására;

- vizuálisan feldolgozható problémahelyzetben kreatív megoldások bemutatására.

Tartalmi követelmények

KÖZÉPSZINT

Kompetenciák/TémakörökKövetelmények
1. Alkotás
1.1. Vizuális nyelvA vizuális nyelv elemeinek és eszközeinek (pont, vonal, sík- és térforma, tónus,
szín) adott célnak megfelelő használata.
Adott célnak megfelelő kompozíció létrehozása.
Kontrasztokkal történő kiemelés használata és értelmező ábrázolása.
Színharmóniák, színkontrasztok használata.
A vizuális nyelv eszközeinek használata különböző kontextusban.
1.2. TechnikákAz adott technika adekvát használata.
Jártasság a szabadkézi rajzban - ceruzával, tollal. Jártasság a műszaki jellegű
rajzban - ceruzával, szerkesztőeszközökkel.
Jártasság egyes festőtechnikákban - akvarellel vagy temperával.
Jártasság a kollázstechnikában.
Makett-, vagy modellkészítés (pl. papírból, fából). Jártasság egy kézi
sokszorosító eljárásban (pl. papírnyomat).
Jártasság egy további szabadon választott technika alkalmazásában
(pl. mintázás, vegyes technikák, fotó, videó, számítógép, kézműves technikák).
Jártasság a sablonnal történő feliratkészítésben.
1.3. Ábrázolás,
látványértelmezés
Ábrázoló jellegű rajz készítése során a látvány főbb arányainak, formájának
megfigyelése és helyes visszaadása.
FormaértelmezésEgyszerű tárgyak formakapcsolatait bemutató rajz készítése (pl. szabásrajz,
szerkezeti vázlat).
TérértelmezésTéri helyzetek értelmezhető ábrázolása.
Látvány alapján, az ábrázolás során a nézőpont következetes megtartása.
Adott cél érdekében a látványértelmezés szempontjából optimális nézőpont
kiválasztása.
Beállítás alapján a térmélység megjelenítése.
A választott térábrázolási rendszer következetes alkalmazása szabadkézi
rajzban.
Látvány vagy ábra alapján a térábrázolási konvenciók (vetületi ábrázolás,
axonometrikus ábrázolás, kétiránypontos perspektivikus ábrázolás)
következetes alkalmazása szabadkézi rajzban.
SzínértelmezésBeállítás alapján szín- és fényviszonyok helyes visszaadása.
Látvány vagy instrukció alapján színvázlat készítése.
1.4. Megjelenítés, közlés,
kifejezés, alkotás
KompozícióKompozíció létrehozása megadott szempontok alapján.
SzínhatásSzínek kommunikációs és színdinamikai hatásának alkalmazása a tervezés
során.
ÉrzelmekÉrzelmek, lelkiállapotok vizuális kifejezése.
Folyamat, mozgás, időFolyamat, történet bemutatása értelmezhető képsorozatokban
(pl. folyamatábra, képes forgatókönyv).
Kép és szövegKép- és szövegszerkesztés hagyományos technikával, adott kommunikációs cél
érdekében.
Adott tartalomnak megfelelő betűtípus és kompozíció kiválasztása.
Vizuális információVizuális jelek, szimbólumok következetes használata.
Célzottan vizuális kommunikációs szándékú felület tervezése.
Nem vizuális természetű információk értelmező képi megjelenítése
(pl. grafikonnal, diagrammal).
Színkódok következetes alkalmazása a magyarázó-közlő ábrázolásban.
Tárgyak és környezetEgyszerű csomagolás tervezése adott funkcióra.
Egyszerű terek átalakításának, berendezésének megtervezése, a tervek
értelmezhető megjelenítése.
2. Befogadás
2.1. A megjelenítés sajátosságai
Vizuális nyelvA vizuális közlés, kifejezés legfontosabb eszközeinek (pont, vonal, sík- és
térforma, felület, tónus, szín, szerkezet/kompozíció, képi motívumok,
kontrasztok, térábrázolási rendszerek, anyagok, technikák), a vizuális közlésben,
kifejezésben betöltött szerepének ismerete, használata az elemzés során.
Térábrázolási módokA legjellegzetesebb térábrázolási konvenciók felismerése és lényegének
ismerete.
Vizuális minőségekVizuális minőségek differenciált megkülönböztetése.
LátványértelmezésA látványértelmezésben szerepet játszó tényezők ismerete és alkalmazása az
elemzés során.
Kontraszt, harmóniaSzínharmóniák, színkontrasztok felismerése és lényegének ismerete.
KontextusA vizuális közlés, kifejezés jelentését meghatározó összefüggések - kontextus -
felismerése és használata az értelmezés, elemzés során.
2.2. TechnikákA vizuális közlés, kifejezés legfontosabb technikáinak felismerése.
2.3. Vizuális kommunikáció
Vizuális információA köznapi és művészi vizuális közlésekben előforduló legfontosabb jelek,
jelképek, motívumok értelmezése. A köznapi közlésekben előforduló vizuális
információk értelmezése (pl. műszaki rajz, folyamatábra).
TömegkommunikációA tömegkommunikáció legfontosabb eszközeinek, formáinak ismerete és
megkülönböztetése.
A tömegkommunikáció vizuális információinak megfelelő értelmezése.
Fotó, mozgóképFotó elemzése.
A fotó legfontosabb műtípusainak ismerete.
A mozgóképi közlés, kifejezés legfontosabb eszközeinek ismerete és használata
az elemzés során.
A mozgóképi közlés ábrázoló és reprodukáló tulajdonságainak ismerete és
értelmezése.
Álló- és mozgóképi reklámanyag képi hatásának elemzése.
2.4. Tárgy- és környezetkultúra
Forma és funkcióA tárgyról leolvasható információk ismerete és használata az elemzés során.
Különböző korokból és kultúrákból származó tárgyak és objektumok (pl. épület,
építmény) forma- és funkcióelemzése.
Tárgyak, épületek stílusjegyek alapján történő csoportosítása.
Tervező folyamatA tervező, alkotó folyamat lépéseinek ismerete.
NépművészetA tárgyi néprajz és népművészet fogalmának ismerete.
Egy választott néprajzi tájegység életmódjának, tárgykultúrájának ismerete és
elemzése.
2.5. Kifejezés és képzőművészet
Művészeti ágakA művészeti ágak (képzőművészet, építészet, alkalmazott művészetek)
legfontosabb jellemzőinek ismerete.
MűfajokA képzőművészet kétdimenziós (pl. festészet, grafika, fotó) és háromdimenziós
(pl. szobrászat, installáció), valamint időbeli kifejezéssel bíró (pl. happening,
multimédia) műfajainak ismerete.
Művészettörténeti korszakok,
irányzatok
A művészeti ágak történetének, nagy korszakainak, irányzatainak ismerete
(őskor, ókor, középkor, reneszánsz, barokk, klasszicizmus, romantika, realizmus,
a századforduló és századelő izmusai, a 20. század második felének irányzatai,
a kortárs művészet és legalább egy Európán kívüli kultúra) és az ismeretek
felhasználása az elemzés során.).
StílusjegyekAdott művek besorolása vagy csoportosítása stílusjegyeik alapján.
Alkotások és alkotókA legjelentősebb alkotók ismerete és alkotásaik felismerése és
stílusmeghatározása.
Műelemző módszerekA különböző művészeti ágak kiemelkedő alkotásainak elemzése a megfelelő
műelemző módszerek alkalmazásával.
Műalkotás-elemző vázlat készítése.
Mű és környezeteA mű létrehozását meghatározó összefüggések ismerete.

EMELT SZINT

Kompetenciák/TémakörökKövetelmények
1. Alkotás
1.1. Vizuális nyelvA vizuális nyelv elemeinek és eszközeinek (pont, vonal, sík- és térforma,
tónus, szín) adott célnak és a szándéknak megfelelő, tudatos, árnyalt, egyéni
használata.
Adott célnak megfelelő kompozíció létrehozása. Kompozíciós eszközök tudatos
alkalmazása.
Kontrasztokkal történő kiemelés tudatos használata az értelmező ábrázolás és a
kifejezés során.
Színharmóniák, színkontrasztok tudatos alkalmazása a tervező munka során.
A vizuális nyelv eszközeinek használata különböző kontextusban.
A vizuális nyelv hatáselemeinek jelentésmódosító átalakítása (pl. a képi
környezet megváltoztatásával).
1.2. TechnikákAz adott célnak megfelelő anyagok és technikák kiválasztása.
Jártasság a szabadkézi rajzban - ceruzával, tollal és legalább egy további
technikával (pl. szénnel, krétával, pasztellel).
Jártasság a műszaki jellegű rajzban - ceruzával, szerkesztőeszközökkel.
Jártasság egyes festőtechnikákban - akvarellel vagy temperával.
Jártasság a kollázstechnikában.
Jártasság egy kézi sokszorosító eljárásban (pl. papírnyomat).
Makett- vagy modellkészítés (pl. papírból, fából).
Jártasság legalább két további szabadon választott technika alkalmazásában
(pl. mintázás, vegyes technikák, fotó, videó, számítógép, kézműves technikák).
Jártasság egy további technikával történő feliratkészítésben (pl. betűkivágás,
számítógép).
1.3. Ábrázolás,
látványértelmezés
FormaértelmezésÁbrázoló jellegű rajz készítése során a látvány pontos, részletekre kiterjedő
arányainak, formarészleteinek megfigyelése és visszaadása.
Ábrázoló rajz készítése során a részletek egymáshoz és az egészhez viszonyított
arányainak helyes megítélése.
Egyszerű szerkezeti összefüggéseket pontosan értelmező szabadkézi rajz
készítése látvány alapján és emlékezetből (pl. szerkezeti rajz, metszetrajz).
TérértelmezésTéri helyzetek értelmezhető ábrázolása szöveges instrukciók alapján is.
Látványértelmezés során az optimális nézőpont kiválasztása.
Az ábrázolás során a nézőpont következetes megtartása emlékezetből is.
A térmélység megjelenítése emlékezetből is.
Térrekonstrukció készítése.
Adott cél érdekében a megfelelő térábrázolási rendszer kiválasztása és tudatos
alkalmazása.
Látvány vagy ábra alapján a térábrázolási konvenciók (vetületi ábrázolás,
axonometrikus ábrázolás, kétiránypontos perspektivikus ábrázolás)
következetes alkalmazása szerkesztéssel is.
SzínértelmezésLátvány alapján vagy emlékezetből szín- és fényviszonyok helyes, érzékeny
visszaadása.
Látvány vagy instrukció alapján színvázlat készítése.
MozgásértelmezésEgyszerű mozgás fázisainak értelmező jellegű ábrázolása szabadkézi rajzban.
1.4. Megjelenítés, közlés,
kifejezés, alkotás
TérviszonyokTéri helyzetek szubjektív megjelenítése kifejező jellegű alkotásokban.
KompozícióKépi igényű kompozíció létrehozása látvány és elképzelés alapján.
SzínhatásA színek expresszív hatásának felhasználása kifejező jellegű munkában.
Színek kommunikációs és színdinamikai hatásának alkalmazása tervező jellegű
feladatban.
Színek hangulati hatásának használata az alkotó és tervező munkában.
ÉrzelmekÉrzelmek, lelkiállapotok vizuális kifejezése a szándéknak megfelelő
megjelenítésben.
Elképzelt vagy gyűjtött képi elemekből, érzelmeket, hangulatot, elvont
gondolatot kifejező képi kompozíció összeállítása.
Folyamat, mozgás, időFolyamat, történet bemutatása értelmezhető képsorozatokban
(pl. folyamatábra, képregény).
Rövid mozgóképi közlés, kifejezés megtervezése (pl. képes forgatókönyv).
Kép és szövegKép- és szövegszerkesztés hagyományos technikával, adott kommunikációs cél
érdekében.
Adott tartalomnak megfelelő betűtípus és kompozíció kiválasztása.
Kép és szöveg kölcsönhatásának megjelenítése adott hatás vagy jelentés
eléréséhez.
Vizuális információVizuális jelek, szimbólumok következetes használata.
Célzottan vizuális kommunikáció szándékú felület tervezése.
Nem vizuális természetű információk értelmezhető képi megjelenítése
(pl. grafikonnal, diagrammal).
Nem vizuális információk értelmezhető képi jellé (pl. embléma, piktogram)
tömörítése.
Színkódok következetes alkalmazása a magyarázó-közlő ábrázolásban.
Tárgyak és környezetEgyszerű tárgy és csomagolás tervezése adott funkcióra, és a tervezés,
megvalósulási folyamat dokumentálása.
A tervezéshez szükséges felmérés, kutatás elvégzése.
Egyszerű tárgy megalkotása szabadon választott anyagból.
Adott tárgy, építészeti tér áttervezése, átalakítása úgy, hogy más funkció
betöltésére is alkalmas legyen.
2. Befogadás
2.1. A megjelenítés sajátosságai
Vizuális nyelvA vizuális közlés, kifejezés legfontosabb eszközeinek (pont, vonal, sík- és
térforma, felület, tónus, szín, szerkezet/kompozíció, képi motívumok,
kontrasztok, térábrázolási rendszerek, anyagok, technikák), vizuális közlésben és
kifejezésben betöltött) szerepének ismerete, használata az elemzés során.
Képi, zenei, irodalmi alkotásokban egyaránt előforduló megfelelő
kifejezőeszközök (pl. szerkezet, motívum, ritmus) felismerése és a párhuzamok
elemzése.
A leggyakoribb kompozíciós formák kifejező hatásának ismerete.
Térábrázolási módokA legjellegzetesebb térábrázolási konvenciók lényegének ismerete és
összehasonlítása az elemzés során.
Vizuális minőségekVizuális minőségek differenciált megkülönböztetése.
LátványértelmezésA látványértelmezésben szerepet játszó tényezők ismerete és alkalmazása az
elemzés során.
Kontraszt, harmóniaSzínharmóniák, színkontrasztok felismerése és lényegének ismerete.
Kontraszt kiemelő szerepének vizsgálata.
KontextusA vizuális közlés, kifejezés jelentését meghatározó összefüggések - kontextus -
felismerése és használata az értelmezés, elemzés során.
2.2. TechnikákA vizuális közlés, kifejezés legfontosabb technikáinak felismerése és összegző
jellegű ismerete.
2.3. Vizuális kommunikáció
Folyamat, mozgás, időIdőt, mozgást, változást rögzítő vizuális megjelenítési módok ismerete és
összehasonlítása.
Kép és szövegSzöveg és kép kölcsönhatásának elemző vizsgálata.
Vizuális információA köznapi és művészi vizuális közlésekben előforduló legfontosabb jelek,
jelképek, motívumok értelmezése.
A köznapi közlésekben előforduló vizuális információk értelmezése (pl. műszaki
rajz, folyamatábra).
TömegkommunikációA tömegkommunikáció legfontosabb eszközeinek, formáinak ismerete és
megkülönböztetése.
A tömegkommunikáció vizuális információinak megfelelő értelmezése.
A tömegkommunikáció jelentőségének, működési hatásrendszerének ismerete.
MédiakategóriákA legfontosabb médiakategóriák kommunikatív és esztétikai hatásának
ismerete.
Fotó és mozgóképFotó elemzése.
A fotó és film legfontosabb műtípusainak ismerete.
A mozgóképi közlés, kifejezés legfontosabb eszközeinek ismerete.
A mozgóképi közlés ábrázoló és reprodukáló tulajdonságainak ismerete és
értelmezése.
A fotó és film műtípusainak műfajainak ismerete.
A fotó képzőművészeti felhasználásának ismerete.
Álló- és mozgóképi reklámanyag képi hatásának elemzése.
2.4. Tárgy- és környezetkultúra
Forma és funkcióA tárgyról leolvasható információk ismerete és használata az elemzés során.
Különböző korokból és kultúrákból származó tárgyak és objektumok (pl. épület,
építmény) forma- és funkcióelemzése.
Tárgyak, épületek stílusjegyek alapján történő csoportosítása.
Tárgyak elemzése során minél több vizsgálati szempont alkalmazása.
Tervező folyamatA tervező, alkotó folyamat lépéseinek ismerete.
A tárgytervezés szempontjainak ismerete.
Kézműves és ipari tárgykultúraA kézműves és ipari tárgykultúra főbb műfajainak és technikáinak ismerete és
megkülönböztetése.
NépművészetA tárgyi néprajz és népművészet fogalmának ismerete.
Egy választott néprajzi tájegység életmódjának, tárgykultúrájának ismerete és
elemzése.
A magyar népművészet legfontosabb sajátosságainak ismerete az elemzés és
összehasonlítás során.
2.5. Kifejezés és képzőművészet
Művészeti ágakA művészeti ágak (képzőművészet, építészet, alkalmazott művészetek)
jellemzőinek ismerete.
MűfajokA képzőművészet kétdimenziós (pl. festészet, grafika, fotó), háromdimenziós
(pl. szobrászat, installáció) és időbeli kifejezéssel bíró (pl. happening,
multimédia) műfajainak ismerete.
Művészettörténeti korszakok,
irányzatok
A művészeti ágak történetének - nagy korszakainak és irányzatainak - ismerete,
összehasonlító és elemző tanulmányozása (őskor, ókor, középkor, reneszánsz,
barokk, klasszicizmus, romantika, realizmus, a századforduló és századelő
izmusai, a 20. század második felének irányzatai, a kortárs művészet és legalább
egy Európán kívüli kultúra).
A modern és posztmodern lényegének ismerete.
StílusjegyekAdott művek besorolása vagy csoportosítása stílusjegyeik alapján.
Stílusjegyek alapján ismeretlen mű meghatározása, besorolása.
Alkotók és alkotásokA legjelentősebb alkotók ismerete és alkotásaik felismerése, stílus- és
kormeghatározása.
Egy-egy szabadon választott külföldi és hazai kortárs alkotó munkáinak elemző
vizsgálata.
Műelemző módszerekA különböző művészeti ágak kiemelkedő alkotásainak elemzése a megfelelő
műelemző módszerek alkalmazásával.
Műalkotás-elemző vázlat készítése.
Mű és környezeteA mű létrehozását meghatározó összefüggések ismerete.
A kontextus jelentőségének megértése a művészi értékek viszonylagosságában.
Művész és közönsége kapcsolatának ismerete és értelmezése.

INFORMATIKA ÉRETTSÉGI VIZSGA ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEI[445]

A vizsga formája

Középszinten: gyakorlati és szóbeli.

Emelt szinten: gyakorlati és szóbeli.

Az informatika érettségi vizsga célja

Az informatika érettségi vizsga célja, hogy a vizsgázó bebizonyítsa az általános műveltség részét képező informatikai ismeretek elsajátításának mértékét.

Középszinten:

A vizsgázó bizonyítsa be, hogy:

- képes kiválasztani a feladatnak megfelelő informatikai eszközöket;

- a számítógépet és kiegészítő eszközeit önállóan, biztonságosan használja;

- a feladatok megoldásához önállóan tudja használni a számítógépet;

- önállóan használja a legismertebb alkalmazói rendszereket;

- felismeri az információs és kommunikációs technológiák társadalmi hatásait és rugalmasan alkalmazkodik a változásokhoz;

- képes a könyvtári informatikai rendszerek lehetőségeinek használatára;

- képes a további szakmai fejlődésre.

Emelt szinten:

A vizsgázó képes:

- az algoritmikus gondolkodásra;

- problémák megfogalmazására;

- számítógépes megoldások tervezésére és elkészítésére.

Az informatika gyakorlatorientált tárgy, ezért meghatározó szerepe van a számítógépen végzett feladatmegoldásnak. A gyakorlati vizsgafeladatokat számítógéppel kell megoldani.

Tartalmi követelmények

KÖZÉPSZINT

TémakörKövetelmények
1. Információs társadalom
InformációkezelésAz információkezeléssel kapcsolatos alapfogalmak ismerete.
Jogi és etikai ismeretekAdatbiztonság, szerzői jog, etikai vonatkozások ismerete.
Információs rendszerek,
információs társadalom
Információs rendszerek alkalmazása.
Az információs és kommunikációs technológiák alkalmazási lehetőségeinek
ismerete.
Elektronikus szolgáltatásokAz elektronikus szolgáltatások jellemzőinek ismerete.
2. Informatikai alapismeretek - hardver
Informatikai környezetAz informatikai környezet jellemzőinek ismerete.
A számítógép és a perifériákA számítógép és a kapcsolódó perifériák típusai, főbb jellemzői és feladataik.
3. Informatikai alapismeretek - szoftver
Az operációs rendszerAz operációs rendszer funkciói és műveletei.
ÁllománykezelésÁllományokkal kapcsolatos műveletek ismerete, alkalmazása.
Hálózatok működéseHálózatok működésének alapelvei.
Hozzáférési jogok, adatvédelem.
4. Szövegszerkesztés
Szövegszerkesztő program
használata
Dokumentum készítése.
Dokumentum mentése, nyomtatása.
Szövegszerkesztő program
műveletei
Szöveg beillesztése és formázása.
Objektumok beillesztése és formázása.
5. Táblázatkezelés
Táblázatkezelő program
használata
Táblázat készítése.
Táblázat mentése, nyomtatása.
Táblázatkezelő program
műveletei
Adatok beillesztése, formázása.
Megfelelő adattípusok alkalmazása.
Cellahivatkozások használata.
Képletek szerkesztése.
Diagramok szerkesztéseMegfelelő diagramtípus kiválasztása.
Diagram szerkesztése.
Problémamegoldás
táblázatkezelővel
Tantárgyi feladatok megoldása.
6. Adatbázis-kezelés
Az adatbázis-kezelés
alapfogalmai
Az adatbázis-kezeléssel kapcsolatos fogalmak ismerete.
Adatbázis-kezelő program
használata
Adattábla készítése.
Adatok bevitele, megfelelő adattípusok kiválasztása, adatok módosítása,
törlése, megjelenítése.
Adatbázisok létrehozása, karbantartása.
Adatbázis-kezelő műveletekLekérdezések, függvények használata.
Keresés, válogatás, szűrés, rendezés, összesítés.
7. Információs hálózati szolgáltatások
Kommunikáció az internetenKeresőrendszerek alkalmazása.
Infokommunikációs eszközök alkalmazása.
Az elektronikus publikálás módszereinek ismerete.
WeblapkészítésHálózati dokumentumok szerkezetének ismerete.
Honlapok készítése.
8. Prezentáció és grafika
Prezentációkészítő program
használata
Prezentáció készítése.
Prezentáció mentése, nyomtatása.
Prezentációkészítő program
műveletei
Szöveg beillesztése, formázása.
Objektumok beillesztése, formázása.
GrafikaA grafikai eszközök használata.
Elemi alakzatok megrajzolása, módosítása, képek beillesztése.
9. Könyvtárhasználat
KönyvtárakA könyvtárak funkciói.
Könyvtártípusok.
Elektronikus könyvtárak.
Dokumentumtípusok.
InformációkeresésKatalógusok, számítógépes információkeresés.
Hivatkozások alkalmazása.

EMELT SZINT

TémakörökKövetelmények
1. Információs társadalom
InformációkezelésAz információkezeléssel kapcsolatos alapfogalmak ismerete.
Jogi és etikai ismeretekAdatbiztonság, szerzői jog, etikai vonatkozások ismerete.
Információs rendszerek,
információs társadalom
Az információs és kommunikációs technológiák alkalmazási lehetőségeinek
ismerete.
Elektronikus szolgáltatásokAz elektronikus szolgáltatások jellemzőinek ismerete.
2. Informatikai alapismeretek - hardver
Informatikai környezetAz informatikai környezet jellemzőinek ismerete.
A működés alapelveiAnalóg és digitális jelek átalakítása.
Logikai műveletek ismerete.
3. Informatikai alapismeretek - szoftver
Az operációs rendszerAz operációs rendszer funkciói.
Mappaműveletek.
ÁllománykezelésÁllományokkal kapcsolatos műveletek ismerete, alkalmazása.
Hálózatok működéseHálózatok működésének alapelvei.
Hozzáférési jogok, adatvédelem.
4. Szövegszerkesztés
Szövegszerkesztő program
használata
Dokumentum készítése.
Dokumentum mentése, nyomtatása.
Szövegszerkesztő program
műveletei
Szöveg beillesztése és formázása.
Objektumok beillesztése és formázása.
5. Táblázatkezelés
Táblázatkezelő program
használata
Táblázat készítése.
Táblázat mentése, nyomtatása.
Táblázatkezelő program
műveletei
Adatok beillesztése, formázása.
Megfelelő adattípusok alkalmazása.
Cellahivatkozások használata.
Képletek szerkesztése.
Diagramok szerkesztéseMegfelelő diagramtípus kiválasztása.
Diagram szerkesztése.
Problémamegoldás
táblázatkezelővel
Tantárgyi feladatok megoldása.
6. Adatbázis-kezelés
Az adatbázis-kezelés
alapfogalmai
Az adatbázis-kezeléssel kapcsolatos fogalmak ismerete.
Adatbázis-kezelő program
használata
Adattábla készítése.
Adatok bevitele, megfelelő adattípusok kiválasztása, adatok módosítása,
törlése.
Adatbázisok létrehozása, karbantartása.
Adatbázis-kezelő műveletekLekérdezések, függvények használata.
Keresés, válogatás, szűrés, rendezés, összesítés.
7. Információs hálózati szolgáltatások
Kommunikáció az internetenKeresőrendszerek alkalmazása.
Infokommunikációs eszközök alkalmazása.
Az elektronikus publikálás módszereinek ismerete.
WeblapkészítésHálózati dokumentumok szerkezetének ismerete.
Honlapok készítése.
8. Prezentáció és grafika
Prezentációkészítő program
használata
Prezentáció készítése.
Prezentáció mentése, nyomtatása.
Prezentációkészítő program
műveletei
Szöveg beillesztése, formázása.
Objektumok beillesztése, formázása.
GrafikaA grafikai eszközök használata.
Elemi alakzatok megrajzolása, módosítása, képek beillesztése.
9. Könyvtárhasználat
KönyvtárakA könyvtárak funkciói.
Könyvtártípusok.
Elektronikus könyvtárak.
Dokumentumtípusok.
InformációkeresésKatalógusok, számítógépes információkeresés.
Hivatkozások alkalmazása.
10. Algoritmizálás, adatmodellezés, programozási ismeretek
AlgoritmizálásEgyszerű algoritmusok tervezése, végrehajtása, elemzése.
Elemi algoritmusokÖsszegzés, eldöntés, kiválasztás, keresés, megszámlálás, maximum-kiválasztás,
kiválogatás, rendezések.
Elemi és összetett adatok, fájlszervezés, adatstruktúrák.
Programok készítéseA programkészítés folyamata.
SzimulációkModellek alkalmazása.
Paraméterek módosítása.
Rekurzió a feladatok és az algoritmusok világában.
Tantárgyi feladatok.
11. A programozás eszközei
Algoritmusleíró eszközökAz algoritmusleíró eszközök fajtái.
Feladatmegoldás egy algoritmusleíró eszköz segítségével.
Programozási nyelvEgy programozási nyelv ismerete, további attól jelentősen eltérő nyelv
alapelvei.
Programfejlesztői környezetProgramfejlesztői környezet alkalmazása.
Algoritmusok kódolása, programok futtatása.

TESTNEVELÉS ÉRETTSÉGI VIZSGA ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEI[446]

A vizsga formája

Középszinten: szóbeli és gyakorlati.

Emelt szinten: szóbeli és gyakorlati.

A testnevelés érettségi vizsga célja

A tárgy jellegéből következik, hogy a testkultúra értékeinek felismerésével és elsajátításával, illetve a mozgások megjelenítésével és teljesítményszintjével kapcsolatos követelmények külön kompetenciaként jelennek meg a követelményekben. A tanult sportági csoportok és a testkultúra különböző területei külön témaköröket fednek le.

A testnevelés érettségi vizsga célja annak megállapítása, hogy a vizsgázó

- képes-e az iskolai testnevelésben tanult sportágak technikájának teljesítményhez kötött bemutatására;

- rendelkezik-e a testi képességekhez kapcsolódó ismeretek alkotó felhasználásával;

- képes-e az egészséges életmódhoz kapcsolódó ismeretek felhasználására és átadására;

- rendelkezik-e az egyéni és társasjátékok, sporttevékenységek szervezéséhez szükséges ismeretekkel, képes-e ezek átadására és bemutatására;

- képes-e a mozgás-kommunikáció alkalmazására.

Célja továbbá annak megállapítása, hogy a vizsgázó

- értelmezni tudja-e a kultúra és a testkultúra kapcsolatrendszerét és a biológiai fejlődéssel összhangban a mozgásigény és mozgásszükséglet alakulását;

- ismeri-e az önálló testedzés elméleti és gyakorlati alapjait;

- ismeri-e a testi képességek és a mozgásműveltség sokoldalú fejlesztésének lehetőségeit;

- tudja-e értelmezni a testi és lelki egészség megőrzésére vonatkozó lehetőségeket, a higiénés szokások jelentőségét;

- ismeri-e a magyar sportsikereket és tudja-e értelmezni az olimpiai eszmét.

Tartalmi követelmények

KÖZÉPSZINT

[447]
Kompetenciák/TémakörökKövetelmények
1. Elméleti ismeretek
A harmonikus testi fejlődésA testi fejlődés legfontosabb életkori mutatóinak alakulása.
Az egészséges életmódA testmozgás, a sport szerepe az egészséges életmód kialakulásában és a
személyiség fejlesztésében.
Testi képességek szerepe a
teljesítményben
A kondicionális és koordinációs alapképességek (erő, gyorsaság, állóképesség,
ügyesség) értelmezése.
A pulzusszám alakulása terhelésre.
Az erőfejlesztés szabályai.
Gimnasztikai ismeretekA bemelegítés szerepének értelmezése és kritériumai.
A rendgyakorlatok szerepe a testnevelés órákon.
Gyakorlatok javaslata az állóképesség fejlesztésére és a testtartás javítására.
Nyújtó, lazító és erősítő hatású gyakorlatok.
Légzőgyakorlatok.
AtlétikaA tanult atlétikai futó-, ugró- és dobóversenyszámok ismerete és végrehajtásuk
lényege.
TornaA női és férfi tornaszerek, és az azokon végrehajtható alapelemek.
A legfontosabb baleset-megelőző eljárások.
Segítségadás a gyakorlásnál.
Zenés-táncos mozgásformákA zenés-táncos mozgásformák egyikének bemutatása (pl. ritmikus gimnasztika,
aerobik, néptánc).
Küzdősportok, önvédelem2-2 páros és 1-1 csapat küzdőjáték ismertetése.
Egy küzdősport bemutatása, alapvető szabályainak ismertetése.
Küzdőjátékok.
ÚszásAz úszás jelentősége az ember életében.
Egy úszásnem technikai végrehajtásának leírása.
Az úszás higiénéjének ismerete.
Testnevelés és sportjátékokEgy választott sportjáték játékszabályainak értelmezése.
Alternatív és szabadidős
mozgásrendszerek
Egy választott alternatív, szabadidős, természetben űzhető sportág
jellegzetességeinek és legfontosabb szabályainak ismertetése (sí, kerékpár,
természetjárás, evezés, görkorcsolya stb.).
Alapvető ismeretek a táborozások előnyeiről.
Az olimpiai mozgalom
létrejötte, célja, feladatai; magyar
sportsikerek
Az ókori és az újkori olimpiai játékok kialakulása, története; kiemelkedő
események.
A legnevesebb magyar olimpiai bajnokok sportágai és eredményei.
2. Gyakorlati ismeretek
1. GimnasztikaLeányok: kötélmászás állásból teljes magasságig, mászókulcsolással, a részletes
követelményekben meghatározott szintidő alatt.
Fiúk: függeszkedés állásból teljes magasságig a részletes követelményekben
meghatározott szintidő alatt.
48 ütemű szabadgyakorlat bemutatása.
2. AtlétikaAtlétika: egy futó-, egy ugró- és egy dobószám választása kötelező.
FutásokEgy választott futószám bemutatása a részletes követelményekben
meghatározott szintidő alatt.
60 méteres síkfutás térdelőrajttal.
2000 m síkfutás.
UgrásokEgy választott ugrószám (magasugrás vagy távolugrás) bemutatása a részletes
követelményekben meghatározott minimum szint fölött.
Az ugrás technikája egyénileg választható.
DobásokKislabdahajítás vagy súlylökés választott technikával a részletes
követelményekben meghatározott minimum szint fölött.
3. TornaA talaj- és a szekrényugrás bemutatása kötelező, egy további szer kötelezően
választandó.
TalajtornaÖt különböző gyakorlatelemből összefüggő gyakorlat összeállítása és
bemutatása, kötelező elemek felhasználásával.
SzekrényugrásEgy tanult támaszugrás bemutatása.
FelemáskorlátNégy különböző elemből álló összefüggő gyakorlat bemutatása, kötelező
elemek felhasználásával.
GerendaÖt különböző elemből álló összefüggő gyakorlat bemutatása, kötelező elemek
felhasználásával.
Ritmikus gimnasztika vagy
aerobik
Különböző elemekből álló összefüggő szabad gyakorlat zenére történő
bemutatása (a gyakorlat ideje 35-45 sec).
Továbbá ritmikus gimnasztika esetében egy választott kéziszerrel (labda, karika,
kötél) 3 elem bemutatása.
GyűrűNégy különböző elemből álló összefüggő gyakorlat bemutatása, kötelező
elemek felhasználásával.
NyújtóNégy különböző elemből álló összefüggő gyakorlat bemutatása, kötelező
elemek felhasználásával.
KorlátNégy különböző elemből álló összefüggő gyakorlat bemutatása, kötelező
elemek felhasználásával.
4. Küzdősportok, önvédelemA dzsúdó vagy a birkózás alapelemeinek bemutatása.
5. ÚszásEgy választott úszásnemben 50 m úszás.
Egy további úszásnemben 25 méter leúszása.
6. Testnevelés és sportjátékokKét sportjáték választása kötelező.
KézilabdaKapuralövés gyorsindítás után (társtól visszakapott labdával labdavezetés,
passzív védő mellett beugrásos lövés).
Távolbadobás tetszőleges lendületszerzéssel kézilabdával.
7 méteres büntető dobás.
KosárlabdaMindkét oldalra végrehajtott, fektetett dobás félpályáról indulva; félpályáról
kétkezes mellső átadás a büntetővonal magasságában az oldalvonalnál álló
társnak, indítócsel után befutás a kosár felé a visszakapott labdával, labda leütés
nélkül, fektetett dobás.
Büntetődobás választott technikával.
LabdarúgásLabdaemelgetés (dekázás) váltogatott lábbal.
Szlalom-labdavezetésből kapuralövés.
Összetett gyakorlat a részletes követelményekben meghatározottak szerint.
RöplabdaKosárérintés és alkarérintés fej fölé folyamatosan a részletes követelményekben
meghatározottak szerint.
Nyitás választott technikával.

EMELT SZINT

Kompetenciák/TémakörökKövetelmények a középszintű követelményeken túlmenően
1. Elméleti ismeretek
Az olimpiai mozgalom
létrejötte, célja, feladatai;
magyar sportsikerek
Az ókori és az újkori olimpiai játékok kialakulása, története; kiemelkedő
események.
A legnevesebb magyar olimpiai bajnokok sportágai és eredményei.
A harmonikus testi fejlődésA testi fejlődés legfontosabb életkori mutatóinak alakulása.
Egészséges életmódA testmozgás, a sport szerepe az egészséges életmód kialakításában,
a személyiség fejlesztésében, a lelki egyensúly megőrzésében és az
egészségkárosító szokások elkerülésében.
Testi képességek szerepe a
teljesítményben
A kondicionális és koordinációs alapképességek (erő, gyorsaság, állóképesség,
ügyesség) értelmezése, fejlesztésük különböző módszerei.
Gimnasztikai ismeretekA gimnasztika gyakorlatok felhasználása a testedzésben.
Gyakorlatok javaslata a testtartás javítására és a különböző kondicionális
képességek fejlesztésére.
AtlétikaA tanult atlétikai futó-, ugró- és dobóversenyszámok.
A tanult futások, ugrások, dobások összehasonlítása technikájuk, sebességük és
a kondicionális képességek szempontjából.
TornaA női és férfi torna versenyszámai, a különböző szereken végrehajtható
alapelemek és a legfontosabb balesetmegelőző eljárások.
A tanult talaj- és szertornaelemek technikai végrehajtásának és a
segítségnyújtás módjainak ismerete.
Kiemelkedő magyarok a tornasportban.
Zenés-táncos mozgásformákAz RG versenyszámainak ismerete.
A zenés-táncos mozgásformák egyikének bemutatása (pl. az esztétikum szerepe
a ritmikus gimnasztika, aerobik, néptánc és más zenés sportágakban).
Az esztétikum szerepe a ritmikus gimnasztika és más zenés mozgásformák
területén.
Küzdősportok, önvédelemKüzdőjátékok tanulásának szerepe az iskolai testnevelésben.
Az előkészítő küzdőjátékok, páros és csoportos testnevelési játékok.
A grundbirkózás alapvető szabályainak ismertetése.
A küzdősportok magyar kiválóságai.
ÚszásAz úszás jelentősége az ember életében.
Egy úszásnem technikai végrehajtásának leírása.
Az úszás alapvető versenyszabályai.
A vízbőlmentés végrehajtása.
Kiemelkedő magyarok az úszósportban.
Az úszás higiénéjének ismerete.
Testnevelés és sportjátékokLabdajáték-előkészítő játékok felsorolása.
Egy választott sportjáték játékszabályainak értelmezése.
Két sportág összehasonlítása.
Magyarok a sportjátékokban, sikeres labdajátékok.
Alternatív és szabadidős
mozgásrendszerek
Egy választott alternatív, szabadidős, természetben űzhető sportág
jellegzetességeinek és legfontosabb szabályainak ismertetése (sí, kerékpár,
természetjárás, evezés).
Alapvető ismeretek a táborozások előnyeiről.
2. Gyakorlati ismeretek
1. GimnasztikaLeányok: kötélmászás állásból teljes magasságig mászókulcsolással a részletes
követelményekben meghatározott szintidő alatt.
Fiúk: függeszkedés ülésből teljes magasságig a részletes követelményekben
meghatározott szintidő alatt.
Egy 64 ütemű szabadgyakorlat bemutatása.
2. Atlétika60 m-es síkfutás, 2000 m-es síkfutás; egy választható dobószám; egy választható
ugrószám technikailag elfogadott, teljesítménnyel értékelt bemutatása.
Futások60 méteres síkfutás térdelőrajttal, a részletes követelményekben meghatározott
szintidő alatt.
2000 m síkfutás a részletes követelményekben meghatározott szintidő alatt.
UgrásokEgy választott ugrószám (magasugrás vagy távolugrás) bemutatása a részletes
követelményekben meghatározott minimum szint fölött.
Magasugrás flop vagy hasmánt technikával.
Távolugrás választott technikával.
DobásokEgy atlétikai dobószám (kislabdahajítás, súlylökés, diszkoszvetés, gerelyhajítás)
bemutatása választott technikával, a részletes követelményekben
meghatározott minimum szint fölött.
3. TornaA talaj és a szekrényugrás bemutatása kötelező, egy tornaszer kötelezően
választandó.
TalajtornaKötelezően előírt gyakorlat bemutatása.
SzekrényugrásLányok: lebegőtámasszal végzett guggoló átugrás bemutatása.
Fiúk: lebegőtámasszal végzett terpeszátugrás bemutatása.
FelemáskorlátA tanévre kötelezően előírt gyakorlat bemutatása.
GerendaA tanévre kötelezően előírt gyakorlat bemutatása.
Ritmikus gimnasztikaÖnállóan összeállított, különböző elemekből álló összefüggő kéziszergyakorlat
bemutatása zenére.
A kéziszer lehet: labda, karika, kötél, szalag, buzogány.
GyűrűA tanévre kötelezően előírt gyakorlat bemutatása.
NyújtóA tanévre kötelezően előírt gyakorlat bemutatása.
KorlátA tanévre kötelezően előírt gyakorlat bemutatása.
4. Küzdősportok, önvédelemA birkózás és a dzsúdó alapelemeinek bemutatása.
5. ÚszásEgy választott úszásnemben 50 m úszás, szabályos rajtolással és fordulóval.
Két másik úszásnemben 25 méter leúszása, szabályos rajtolással és fordulóval.
Vízből mentés előgyakorlata.
6. Testnevelés és sportjátékokHárom sportjáték választása kötelező.
KézilabdaKapuralövés gyorsindítás után, a részletes követelményekben előírtak szerint.
Büntetődobás a részletes követelményekben előírtak szerint.
Távolbadobás tetszőleges lendületszerzéssel kézilabdával.
KosárlabdaMindkét oldalra végrehajtott, fektetett dobás, a részletes követelményekben
előírtak szerint.
Tempódobás - elhelyezkedés a büntetővonal sarkánál kosárlabda alapállásban:
rövidindulás és egy leütés után tempódobás.
LabdarúgásLabdaemelgetés (dekázás) váltogatott lábbal.
Szlalom-labdavezetésből kapuralövés.
Összetett gyakorlat a részletes követelményekben meghatározottak szerint.
RöplabdaKosárérintés és alkarérintés a részletes követelményekben meghatározottak szerint.
Felső egyenes nyitás.

FILOZÓFIA ÉRETTSÉGI VIZSGA ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEI[448]

A vizsga formája

Középszinten: írásbeli és szóbeli.

Emelt szinten: írásbeli, szóbeli.

A filozófia érettségi vizsga célja

A középszintű vizsga célja annak megállapítása, hogy a vizsgázó

- meg tudja-e különböztetni a hétköznapi és a filozófiai gondolkodásmódot;

- elsajátította-e a tartalmi követelményekben meghatározott alapismereteket (filozófiatörténeti vagy problémacentrikus kontextusban);

- tudja-e a tanult filozófiai alapfogalmakat, szakkifejezéseket alkalmazni;

- tud-e logikusan érvelni, következtetéseit világos nyelvi formában előadni;

- képes-e eredeti forrásból merített, rövid filozófiai szöveget értelmezni;

- képes-e a különböző filozófiai álláspontokat megkülönböztetni;

- felismeri-e a kiemelt korszakok művészetének, tudományának és filozófiájának találkozási pontjait.

Az emelt szintű vizsga célja annak megállapítása, hogy

- képes-e hétköznapi problémát a filozófia szintjén megfogalmazni;

- elsajátította a követelményekben meghatározott alapismereteket (filozófiatörténeti vagy problémacentrikus kontextusban);

- tudja-e alkalmazni a tanult filozófiai alapfogalmakat, és képes-e azok többrétegű értelmezésére;

- tud-e logikusan érvelni, következtetéseit világos nyelvi formában előadni;

- képes-e eredeti forrásból merített filozófiai szöveget értelmezni;

- képes-e az önálló kérdésfeltevésre és véleményalkotásra;

- képes-e a meghatározott filozófiai problémára adott válaszok összehasonlítására;

- rá tud-e mutatni egy korszak művészetének, tudományának és filozófiájának találkozási pontjaira;

- tud-e a válaszok sokféleségében kronológiailag tájékozódni.

A követelményrendszerben szereplő három nagy témakör egyike sem tartalmaz új ismereteket a többihez képest, hanem ezek más szempontú elrendezését jelenti. A felsorolt filozófusok a megjelölt filozófiai problémák reprezentánsai, a megadott korszakok és irányzatok kiemelkedő képviselői.

Tartalmi követelmények

KÖZÉPSZINT

[449]
TémakörökKövetelmények
Filozófiai problémák
A probléma lényegének megértése és bemutatása egy-két konkrét filozófiai
válasz tükrében:
Mi a filozófia?
A létre vonatkozó kérdés.
Test-lélek probléma.
Megismerhetőség, igazság, bizonyosság.
Az én problémája.
Végesség emberi problémája.
Vallási és filozófiai istenképek.
Az érték etikai problémája: a jó.
Az igazságosság és méltányosság kérdése.
A szabadság kérdése.
A környezet- és bioetika problémái.
Globalizáció és társadalom.
Szabadon választható probléma.
Az idő filozófiai értelmezése.
Filozófusok alapvető gondolatainak ismerete
Jellemző problémafelvetéseik, válaszaik ismerete, rövid szövegrészletük
értelmezése.
Közülük 6 kötelező (Platón, Arisztotelész, Descartes, Kant, Nietzsche,
Wittgenstein) és ezenkívül 4 kötelezően választható.
Szent Ágoston, Szent Tamás, Bacon, Locke, Hume, Hegel, Marx, Comte,
Schopenhauer, Kierkegaard, Bergson, Heidegger, Sartre, Bécsi Kör, John Rawls.
(A középkorból és a XX. századból egy-egy szerző kötelezően választandó.)
Korszakok, irányzatok
Az itt felsorolt korszakok és irányzatok a fentebb említett nevek és/vagy
problémák összefüggésében:
Görög filozófia.
Felvilágosodás.
20. századi filozófiák: analitikus, politikai és életfilozófiák.

EMELT SZINT

TémakörökKövetelmények
Filozófiai problémák
A probléma lényegének megértése és korszakban, irányzatban, illetve
gondolati rendszerben való elhelyezése konkrét filozófiai válaszok tükrében:
Mi a filozófia?
A létre vonatkozó kérdés.
Megismerhetőség, igazság, bizonyosság.
Test-lélek probléma.
Az én problémája.
Az idő filozófiai értelmezése.
A végesség és a végtelenség.
Vallási és filozófiai istenképek.
Az érték etikai problémája: a jó.
Az érték esztétikai problémája: a szép.
Az igazságosság és méltányosság kérdése.
Erkölcsi univerzalizmus és relativizmus.
A környezet- és bioetika problémái.
Globalizáció és társadalom.
Hit és tudás.
Filozófusok alapvető gondolatainak ismerete
Jellemző problémáik és válaszaik ismerete; szövegrészletek értelmezése.
Kapcsolódásaik más filozófusokhoz, illetve filozófiákhoz. (Néhány reflexió ismerete.)
Közülük 9 kötelező (Platón, Arisztotelész, Szent Ágoston, Szent Tamás,
Descartes, Kant, Nietzsche, Heidegger, Wittgenstein) és minimum 4 kötelezően
választható:
Egy preszókratikus gondolkodó, Bacon, Spinoza, Locke, Berkeley, Hume,
Rousseau, Hegel, Marx, Comte, J. S. Mill, Schopenhauer, Kierkegaard, Bergson,
Husserl, Bécsi Kör, K. Popper, Kuhn, John Rawls, egy posztmodern (Derrida,
Rorty, Levinas stb.), egy magyar filozófus (Apáczai, Palágyi, Hamvas, Polányi,
Lukács, Bibó stb.).
Korszakok, irányzatok
Az itt felsorolt korszakok és irányzatok a fentebb említett nevek és/vagy
problémák összefüggésében:
Antik görög filozófia.
Patrisztika.
Skolasztika.
Felvilágosodás (racionalizmus, empirizmus).
Német idealizmus.
Életfilozófiák.
Pozitivizmus; logikai pozitivizmus.
Analitikus filozófia.
Posztmodern.

HITTAN ÉRETTSÉGI VIZSGA ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEI

(Világnézetileg elkötelezett iskolák részére)

(Katolikus, református, evangélikus vallású tanulók számára)

A vizsga formája

Középszinten: szóbeli.

Emelt szinten: írásbeli és szóbeli.

A hittan érettségi vizsga célja

A hittan oktatásnak kettős feladata van: egyrészt segít a tanulók hitének ébresztésében, elmélyítésében, az istenszeretet növekedésében, a fiatalok a keresztény/keresztyén életgyakorlatba történő bevezetésében, másrészt oda kell eljuttatnia a diákokat, hogy felfogják az isteni igazság teljességét.

Az érettségi vizsgán mérhető és értékelhető a hitoktatás folyamán elsajátított ismeret a Szentháromság egy Istenről, az ő egyházáról, egyházának tanításáról és küldetéséről a világban.

Nem lehet az érettségi vizsga célja a személyes hit számonkérése.

A követelményekben

- hangsúlyosan szerepelnek a képesség jellegű követelmények, valamint azok az elemzési szempontok és vallási ismeretek, amelyek segítségével a vizsgázó aktualizálni tudja felekezete tanításait, el tud igazodni korunk erkölcsi kérdéseiben,

- nagy figyelmet kapnak a korszerű biblia és teológiai ismeretek, illetőleg azok a készségek és ismeretek, amelyek egyháza tanításának komplex és időszerű bemutatásához szükségesek,

- fontos szerepet kapnak azok az ismeretek, amelyek egyháza jelenkori társadalmi, szociális és kulturális tevékenységét és azokat az erőfeszítéseket mutatják be, amelyeket egyháza az emberiség üdvösségének érdekében fejt ki.

A vizsga célja annak megállapítása, hogy a vizsgázó

- rendelkezik-e a keresztény/keresztyén élet és gondolkodásmód kialakításához szükséges alapfogalmakkal;

- tudja-e használni az alapvető vallási terminológiákat, a vallási fogalmakat, a szakkifejezéseket, a szaknyelvet;

- ki tudja-e fejezni ismereteit szóban és írásban;

- elsajátította-e azokat a képességeket és ismereteket, amelyekkel felekezetének tanításait korszerűen be tudja mutatni;

- jártas-e a bibliai szövegek olvasásában és értelmezésében;

- látja-e a kapcsolatot a Biblia tanítása és mai életünk között: látja-e azokat az erkölcsi értékeket, amelyek pozitívan alakíthatják életünket és világunkat, valamint ismeri-e a kereszténység/keresztyénség alapvető válaszait a személyes és végső kérdésekre;

- képes-e vallási ismereteit a dialógus és az ökumené szellemében mások számára közvetíteni;

- birtokában van-e felekezetének, egyházának történetében az alapvető tényeknek (időpontok, személyek, események).

A középszintű vizsga a jelöltektől az alapvető hittani ismereteket, kifejezőképességet, az ismeretek rendszerezési képességét, a hittani tudás alkalmazását, valamint az erkölcsi ítéletalkotás képességét várja el.

Az emelt szintű vizsga elsősorban az egyházi felsőoktatásban tovább tanulni szándékozó vizsgázó képességeit és ismereteit vizsgálja. A középszintű követelményeket meghaladó komplex ismereteket, összetettebb teológiai kérdések világos előadását, korszerű bibliai és egzegetikai ismereteket, magasabb fokú gondolkodási műveleteket, önállóbb vélemény- és ítéletalkotási készségeket vár el.

Az érettségi vizsga témaköreit és részletes követelményeit az egyes felekezetek tanterveik alapján fogalmazzák meg.

Tartalmi követelmények

KÖZÉPSZINT

TémakörökKövetelmények
1. Biblia
ÓszövetségŐstörténet, ősatyák, a választott nép történetének főbb szakaszai, fontos eseményei.
Jézusra vonatkozó próféciák, azok keletkezési körülményei, messiási várakozás.
Alapvető ószövetségi bevezetéstudományi ismeretekAz ószövetségi kánon kialakulása, könyveinek keletkezése és felosztása.
ÚjszövetségJézus Krisztus földi életének eseményei, tanítása, megváltó áldozata és feltámadása.
Az apostoli kor.
Alapvető újszövetségi bevezetéstudományi ismeretekAz evangéliumok keletkezésének története és célja, párhuzamok és eltérések, ezek okai.
Az újszövetségi levelek.
Kortörténeti ismeretekJézus és az apostolok korának történeti háttere.
2. Egyháztörténet
Krisztus egyházának történeteA Szentlélek munkájáról szóló bibliai tanítás.
Az egyház történelmének kezdetei, fontos fordulópontjai.
Kiemelkedő egyháztörténeti személyiségek - példák Krisztus elkötelezett követésére.
A saját felekezet történeteA saját felekezet kialakulása, annak okai, történetének fontos pontjai, kiemelkedő személyiségei.
3. Dogmatika
Az egyház tanításaA keresztény/keresztyén egyház tanításának alapvető tételei.
A saját felekezet dogmatikai tanítása.
Az üdvtörténet alapigazságainak vizsgálata; ökumenikus törekvések; Isten mindnyájunkat eggyé tesz Krisztusban.
4. Az egyházi esztendő
Ünnepek, ünnepi időszakokAz egyházi esztendő ünnepei, ünnepi időszakai, a saját felekezet ünnepei, az ünnepek gyökerei, jelentősége.
Az ünnepek liturgiája.
5. A keresztény/keresztyén erkölcsi élet - etika
A kereszténység/keresztyénség erkölcsi tanításaAz ószövetségi és a jézusi etika.
Az ember feladata a világban, felelősségünk a teremtett világ, az élet védelme és embertársaink iránt.
A keresztény/keresztyén etika normái a családi élet, munka és társadalmi élet területén.
6. Világvallások
A nagy világvallások alapvető gondolataiA történelmi Isten-kinyilatkoztatás vallásai: a zsidó vallás, az iszlám, a kereszténység.
Az örök világtörvény vallásai: hinduizmus, buddhizmus stb. Mai vallási áramlatok.
7. Kompetenciák
SzövegértelmezésBibliai szöveg alapvető mondanivalójának, üzenetének kifejtése.
Egyháztörténeti forrás és egyházi dokumentum elemzése.
Hitvallási irat részletének értelmezése a dogmatikai ismeretek birtokában.
EsetelemzésEtikai kérdések, mai problémák elemzése, állásfoglalás, a vélemény indoklása.

EMELT SZINT

TémakörökKövetelmények
1. Biblia
ÓszövetségŐstörténet, ősatyák.
A választott nép történetének főbb szakaszai, fontos eseményei.
Jézusra vonatkozó próféciák, azok keletkezési körülményei, messiási várakozás.
Alapvető ószövetségi bevezetéstudományi ismeretekAz ószövetségi kánon kialakulása, könyveinek keletkezése és felosztása.
A Tóra.
ÚjszövetségJézus Krisztus földi életének eseményei, tanítása, megváltó áldozata és feltámadása.
Az apostoli kor - Az apokaliptika.
Alapvető újszövetségi bevezetéstudományi ismeretekAz evangéliumok keletkezésének története és célja, párhuzamok és eltérések, ezek okai, műfaji sajátosságai.
Az apostolok cselekedetei.
Az újszövetségi levelek.
A jelenések könyve.
Kortörténeti ismeretekJézus és az apostolok korának történeti háttere, a palesztinai zsidóság vallási élete.
2. Egyháztörténet
Krisztus egyházának történeteA Szentlélek munkájáról szóló bibliai tanítás.
Az egyház történelmének kezdetei, fontos fordulópontjai. Kiemelkedő egyháztörténeti személyiségek.
Példák Krisztus elkötelezett követésére.
A saját felekezet történeteA saját felekezet kialakulása, annak okai, történetének fontos pontjai, kiemelkedő személyiségei.
3. Dogmatika
Az egyház tanításaA keresztény/keresztyén egyház tanításának alapvető tételei.
A saját felekezet dogmatikai tanítása.
Az üdvtörténet alapigazságainak vizsgálata.
Ökumenikus törekvések.
Isten mindnyájunkat eggyé tesz Krisztusban.
4. Az egyházi esztendő
Ünnepek, ünnepi időszakokAz egyházi esztendő ünnepei, ünnepi időszakai.
A saját felekezet ünnepei; az ünnepek gyökerei, jelentősége.
A vasárnap és az egyéb ünnepek liturgiája, liturgikus szövegek.
5. A keresztény/keresztyén erkölcsi élet - etika
A kereszténység/keresztyénség erkölcsi tanításaAz ószövetségi és a jézusi etika.
Az ember feladata a világban, felelősségünk a teremtett világ, az élet védelme és embertársaink iránt.
A keresztény/keresztyén etika normái a családi élet, munka és társadalmi élet területén.
6. Világvallások vallási irányzatok
A nagy világvallások alapvető gondolataiA történelmi Isten-kinyilatkoztatás vallásai: a zsidó vallás, az iszlám, a kereszténység.
Az örök világtörvény vallásai: hinduizmus, buddhizmus, konfucianizmus és taoizmus, sintoizmus.
Mai vallási áramlatokAlternatív vallási mozgalmak, ezek kialakulásának lehetséges okai.
Különbségtétel ökumené és szinkretizmus között.
7. Egyházismeret
A saját egyház mai életeA saját egyház jelképei, hitvallásai.
Az egyház felépítése, főbb szolgálati területei.
EgyházzeneAz egyház énekkincsének jellemző, kiemelkedő darabjai.
A szűkebb közösségA gyülekezet, a plébániai közösség, az egyházi iskola története, mai élete.
8. Kompetenciák
SzövegértelmezésBibliai szöveg alapvető mondanivalójának, üzenetének kifejtése.
Egyháztörténeti forrás és egyházi dokumentumok elemzése.
Hitvallási irat részletének értelmezése a dogmatikai ismeretek birtokában.
EsetelemzésEtikai kérdések, mai problémák elemzése, állásfoglalás, a vélemény indokolása.

BIBLIAISMERET - HIT GYÜLEKEZETE ÉRETTSÉGI VIZSGATÁRGY ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEI

(Világnézetileg elkötelezett iskolák részére)

A vizsga formája

Középszinten: szóbeli.

Emelt szinten: írásbeli és szóbeli.

A biblia érettségi vizsga célja

A bibliaismeret oktatásának feladata, hogy a tanuló megismerje az ó- és újszövetségi Szentírást, és így segítse a tanulót hitének erősödésében, elmélyítésében, keresztény világnézet és életvitel kialakításában. Nem lehet ugyanakkor az érettségi vizsga célja a személyes hit számonkérése.

A bibliaismeret tantárgyi érettségi célja meggyőződni arról, hogy a tanuló:

- ismeri a teljes ó- és újszövetségi Szentírás tartalmát, valamint az egyén, a család és a társadalom más csoportjai, a nemzet és az egész emberiség számára szóló üzenetét;

- tisztában van a Szentírásban lefektetett erkölcsi normákkal, képes azokat a mindennapi élet helyzeteire vonatkoztatni;

- ismeri az egyes témákhoz tartozó legfontosabb szentirati szakaszokat;

- képes a bibliai eseményeket történelmi összefüggéseikben megragadni;

- képes rövidebb bibliai részletek önálló értelmezésére, ismeri a legfontosabb értelmezési szempontokat, módszereket;

- képes a bibliai könyvek értelmezése során lexikonok, kézikönyvek, térképek önálló használatára;

- képes az olvasottakról önállóan véleményt kialakítani;

- képes ismereteit szóban és írásban világosan kifejezni.

Tartalmi követelmények

KÖZÉPSZINT

TémakörökKövetelmények
1. Bibliaismeret
ÓszövetségA világ és az ember teremtése, a bűnbeesés, a pátriárkák. Izrael történetének főbb szakaszai, fontosabb eseményei és jelentős vezetői.
Messiási próféciák, és azok beteljesedése, valamint a nemzetekre és Izraelre vonatkozó utolsó időkről szóló próféciák.
Alapvető ószövetségi bevezetés-tudományi ismeretekA Biblia keletkezése, az ószövetség könyveinek keletkezése és felosztása.
ÚjszövetségJézus Krisztus földi életének eseményei, tanítása, engesztelő áldozata és feltámadása.
Az apostoli kor.
Alapvető újszövetségi bevezetéstudományi ismeretekAz evangéliumok és az apostolok cselekedetei keletkezésének története és célja.
2. Kortörténeti háttér
Az ószövetségi zsidóság és a nemzetek történeteA zsidó nép eredete, pátriárkák, egyiptomi fogság és honfoglalás.
Királyság kora, Izrael és Júda.
Az asszír és a babiloni fogság, a helyreállítás és a diaszpóra.
A korai egyház történeteJézus és az apostolok korának történeti háttere.
A jeruzsálemi gyülekezet története.
A kereszténység elterjedésének főbb állomásai és jelentősebb gyülekezetei.
3. Fundamentális teológia
A kereszténység alaptanításaiA megtérés, a bibliai hit, a keresztségek, a kézrátevés, a halottak feltámadása, az örök ítélet.
4. Bibliai ünnepek
Az Úr ünnepeiMózes könyvében leírt ünnepek ismerete.
5. A keresztény erkölcsi élet - etika
A kereszténység erkölcsi tanításaAz ó- és újszövetségi etika. A keresztény etika normái a családi élet, a munka és a társadalmi élet területén.
6. Kompetenciák
Képesnek kell lennie arra, hogy a Bibliát ne csak olvassa, hanem megadott témák szerint tanulmányozza.
Bibliai eseményeket értelmezzen, azaz azoknak jelentést tulajdonítson.
Etikai kérdéseket, mai problémákat elemezzen.

EMELT SZINT

TémakörökKövetelmények
1. Bibliaismeret
ÓszövetségA világ és az ember teremtése, a bűnbeesés, a pátriárkák. Izrael történetének főbb szakaszai, fontosabb eseményei és jelentős vezetői.
Messiási próféciák, és azok beteljesedése, valamint a nemzetekre és Izraelre vonatkozó utolsó időkről szóló próféciák.
Alapvető ószövetségi bevezetés-tudományi ismeretekA Biblia keletkezése, az ószövetség könyveinek keletkezése és felosztása.
ÚjszövetségJézus Krisztus földi életének eseményei, tanítása, engesztelő áldozata és feltámadása.
Az apostoli kor.
Alapvető újszövetségi bevezetés-tudományi ismeretekAz újszövetségi könyvek keletkezésének története és célja.
2. Kortörténeti háttér
Az ószövetségi zsidóság és a nemzetek történeteA zsidó nép eredete, pátriárkák, egyiptomi fogság és honfoglalás.
Királyság kora, Izrael és Júda. A királyság, a prófétaság és a papság intézménye.
Izrael és a környező népek kapcsolata.
A birodalmak és a zsidó nemzeti szuverenitás.
Az asszír és a babiloni fogság, a helyreállítás és a diaszpóra.
A korai egyház történeteZsidóság a római uralom alatt. A zsidóság vallási élete, vallási mozgalmak, irányzatok.
Jézus és az apostolok korának történeti háttere.
A jeruzsálemi gyülekezet története. A kereszténység elterjedésének főbb állomásai és jelentősebb gyülekezetei.
3. Fundamentális teológia
A kereszténység alaptanításaiA megtérés, a bibliai hit, a keresztségek, a kézrátevés, a halottak feltámadása, az örök ítélet.
4. Bibliai ünnepek
Az Úr ünnepeiMózes könyvében leírt ünnepek ismerete. Hanuka, Purim, Jubileumi év.
5. A keresztény erkölcsi élet - etika
A kereszténység erkölcsi tanításaAz ó- és újszövetségi etika.
A keresztény etika normái a családi élet, a munka és a társadalmi élet területén.
6. Kompetenciák
Képesnek kell lennie arra, hogy a Bibliát ne csak olvassa, hanem megadott témák szerint tanulmányozza.
Bibliai eseményeket értelmezzen, azaz azoknak jelentést tulajdonítson.
Etikai kérdéseket, mai problémákat elemezzen.

TERMÉSZETTUDOMÁNY ÉRETTSÉGI VIZSGA ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEI[450]

A természettudomány érettségi vizsga célja

A Magyarországon hagyományos természettudományos érettségi vizsgák középszinten egy-egy szakterületben való alapos elmélyedést és tekintélyes lexikális ismeretet követelnek meg. Korunk mennyiségben és összetettségben is rohamosan növekvő ismeretei azonban egyre nehezebbé teszik egy-egy szakterület akár csak hozzávetőleges áttekintését is. Emellett pedig fokozódik az igény arra, hogy több diszciplína eredményeit összevessük, s ennek ismeretében döntsünk (például környezetvédelmi vagy egészségügyi kérdésekben). A várakozásnak olyan természettudományokban járatos fiatalok felelhetnek meg, akik képesek a több szempontú elemzésre, a problémák módszeres megközelítésére akkor is, ha lexikális ismereteik egy-egy területen csekélyebbek, mint azt a szaktárgyi érettségik megkívánnák.

A "Természettudomány" érettségi fő célja ennek megfelelően az, hogy egy egységes természetszemléleten alapuló, hatékony gondolati eszköz meglétét igazolja, és egyben elő is mozdítsa. A szaktárgyi érettségikkel szemben nem annyira az adatok, képletek, megoldási sémák ismeretét követeli meg, hanem inkább a tájékozódóképességet, a megoldandó kérdések meglátását és helyes megfogalmazását, a rendelkezésre álló adatok mérlegelését, ábrázolását, az összefüggések fölismerését.

Az érettségi vizsgakövetelmények a biológia, kémia, fizika, valamint a földünk és környezetünk tárgyak szakközépiskolai kerettantervének megfelelően csoportosított részletei - tehát nincs bennük olyan tartalom, mely e tárgyak valamelyikében ne szerepelne.

Ezért a vizsga célja annak megállapítása, hogy a vizsgázó

- képes-e tárgyi ismereteit életszerű helyzetekben alkalmazni;

- képes-e összetett probléma elemzésére;

- tud-e egy állítást igazolni vagy cáfolni adatok, grafikonok elemzésével;

- képes-e adatokból, grafikonokból stb. következtetéseket levonni, összefüggéseket felismerni;

- képes-e kísérletek vagy megfigyelések eredményeit értelmezni;

- felismeri-e a hasonlóságokat és különbségeket egyes jelenségek, rendszerek stb. között;

- képes-e döntések következményeinek értékelésére kívánatosságuk alapján;

- képes-e térbeli és időbeli minták, struktúrák és funkciók kapcsolatának elemzésére.

TémakörökTartalmak
1. Az Univerzum
IdőA csillagászat tudománytörténeti fejlődésének jelentős állomásai, a
Világegyetem kialakulásának főbb elméletei.
A Föld mozgásai és azok földi következményei.
Az időmérés eszközei és a naptár.
Időszámítással kapcsolatos gyakorlati feladatok megoldása.
Alapvető mozgástípusok.
Periodikus mozgások, hullámok.
TérTájékozódás a térben: távolságmérés a Földön és tágabb környezetünkben.
A térkép és használata.
Helyzetmeghatározás, koordináta-rendszer.
A Naprendszer felépítése és annak földi következményei.
A Föld kozmikus környezetének sajátosságai.
A bolygók mozgása, az általános tömegvonzás szerepe.
Fizikai kölcsönhatások,
átalakulások
Az energia mérésének módja, formái (mechanikai, elektromágneses, hő), és
ezek egymásba alakulása.
Az energiamegmaradás és az energia szétszóródása.
Gázok állapotváltozásai, halmazállapot-változások közben tapasztalható
energiacserék.
Az elektromágneses hullámok spektruma, az egyes tartományok jellemzői.
Felhasználásuk, biológiai hatásuk.
Lencsék, optika.
A nukleáris kölcsönhatás jellemzői.
2. A Föld
A Föld múltjának megismerő
módszerei
Módszerek a múlt eseményeinek felderítésére.
KőzetburokA Föld gömbhéjas szerkezete és nagyszerkezeti egységei.
A kőzetlemezek mozgása és annak következményei.
Az ásványok és kőzetek fogalma.
A kőzetek csoportosítása.
A belső és a külső erők felszínformáló szerepe.
A szárazföldek felszínfejlődésének legfontosabb lépései.
LégkörA légkör szerkezete, anyagi felépítése és annak változásai.
A légkörben lezajló folyamatok törvényszerűségei, az éghajlati elemek közötti
kölcsönhatások.
A légkör szennyezettségének helyi, regionális és globális következményei.
VízburokA felszíni és felszín alatti víztípusok főbb jellegzetességei.
Az óceánok és a tengerek földrajzi sajátosságai, a víz mozgásjelenségei és azok
következményei.
Halmazállapot-változások.
Víz, jég, gőz.
A vízszennyezés helyi és az egész bolygóra kiható problémái.
Természetföldrajzi övezetességA szoláris éghajlati övezeteket kialakító tényezők.
Az éghajlati övezetesség meghatározó szerepe a többi természeti tényező
jellemzőinek kialakulásában.
A földrajzi övezetek, övek, területek hasonló és eltérő vonásainak bemutatása,
jellemzésük.
A függőleges és a vízszintes természetföldrajzi övezetesség kapcsolata.
3. Életközösségek és populációk
Az élettelen környezeti
tényezők
Az élettelen környezeti tényezők és az élőlények kölcsönhatásai.
A talaj, a levegő, a fény és a víz szerepe.
A C, H, O és legfontosabb szervetlen vegyületeinek átalakulásai, körfogásuk a
természetben.
Rendellenes körforgás (környezetszennyezés) és a helyreállítás módjai
(környezetvédelem).
Az élők mint környezeti
tényezők
Populáción belüli és populációk közötti kölcsönhatások.
PopulációkLétszámuk, sűrűségük, szabályozásuk.
Emberi hatások.
Génáramlás a populáción belül: a tulajdonságok öröklődése.
Az ivaros és az ivartalan szaporodás genetikája.
A genetikai változatosság megőrzése a populáción belül.
A genetika etikai vonatkozásai.
Populációk átalakulása változó környezetben: mutációk, kiválogatódás.
A faj fogalma és tartalma az evolúció elméletében.
[451]
ÉletközösségekSokféleségük, stabilitásuk, időbeli átalakulásaik.
Pusztulásuk okai, védelmük lehetőségei (természetvédelem).
4. Az élő egyed
Az élő egyed és a környezet
kapcsolata
A tűrőképesség, az életmód és a környezet összefüggése.
Az érzékelés, kommunikáció és az életmód kapcsolata.
Az emberi életműködésekA legfontosabb életműködések funkciója, az abban részt vevő alapvető szervek
és mechanizmusok.
Az életműködések idegi és hormonális szabályozásának alapelvei.
Az immunrendszer szerepe. A betegségokozó kockázati tényezők, ezek
elkerülése (egészségvédelem).
CsaládtervezésAz ember egyedfejlődése. A családtervezés biológiai alapjai.
5. A sejt
SejttípusokA baktérium-, gomba-, növényi és állati sejt fő különbségei.
Sejtek szerveződésének módjai: fonal, telep, szövet.
Sejtalkotók és feladatukA sejthártya: anyagcsere, sejtfölismerés.
Mitokondrium: energiatermelés (biológiai oxidáció).
Zöld színtest: fotoszintézis.
Sejtmag: örökítés.
A sejtanyagcsereÉletmódok (heterotróf és autotróf), ezek típusai.
A lebontó és felépítő folyamatok kapcsolata, energiamérlege.
6. Szerves kémia
Az óriásmolekulák
jellegzetességei
Típusaik (szénhidrogének, poliszaharidok, lipidek, fehérjék, nukleinsavak).
Létrejöttük monomerek összekapcsolódásával.
A szénhidrogénekKőolajpárlatok és fölhasználásuk, különös tekintettel a környezeti ártalmakra.
Halogénezett szénhidrogének és műanyagok; fölhasználásuk, veszélyeik.
A szénhidrátokA keményítő, a szőlőcukor és a cellulóz fölépítése, tulajdonságai, előfordulása.
Zsírok, olajokBiológiai jelentőségük.
Fehérjék, kolloidokKépződésük, csoportjaik, hidrolízisük (emésztés).
Biológiai jelentőségük. Tulajdonságaik változása fizikai-kémiai hatásokra
(kicsapódás, mérgek hatása).
A nukleinsavakAlaptípusaik, genetikai jelentőségük.
7. Atomcsoportok (vegyületek, halmazok)
Molekulák, atomcsoportokA molekula-, fém- és ionrács jellemzői.
A kovalens kötés kialakulása, delokalizáció.
A polaritás magyarázata az elektronegativitás és a molekulaszerkezet alapján.
Anyagi halmazokGázok: egyesített gáztörvény (Kelvin-skála), Avogadro törvénye és
értelmezésük.
Folyadékok: oldatok, koncentrációjuk, sűrűségük.
Anyagáramlás gázokban és folyadékokban (diffúzió).
Kristályok: a rácsszerkezet és a fizikai tulajdonságok kapcsolata.
ÁtalakulásokFizikai és kémiai átalakulás.
Mechanikai és termikus kölcsönhatások, mechanikai megmaradási törvények,
az I. főtétel.
A folyamatok iránya, irreverzibilitás.
A halmazállapot-változások, értelmezésük, jelentőségük.
Exo- és endoterm reakciók.
A változás (reakció) sebessége, a dinamikus egyensúly.
A reakciósebességet befolyásoló tényezők (hőmérséklet, koncentráció,
katalizátorok).
ReakciótípusokSav-bázis és redoxireakciók, a kondenzáció és a hidrolízis.
Polimerképződés.
8. Atomok, elemi részek
Elemi részekProton, neutron, elektron, ion.
Az elektron kettős természete.
A foton, a fény kettős természete.
Az atomAz atom felépítése: az atommag összetétele, az elektronburok.
Maghasadás, magfúzió. A napsugárzás hatása a földi életre.
A radioaktív sugárzások fajtái, jellemzői. Az atomenergia felhasználása.
A sugárvédelem alapjai.
Kémiai elemekA kémiai elem.
A periódusos rendszerben megnyilvánuló alapvető tendenciák,
szabályszerűségek.

LATIN NYELVI ÉRETTSÉGI VIZSGA ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEI[452]

A vizsga formája

Középszinten: írásbeli és szóbeli.

Emelt szinten: írásbeli és szóbeli.

A latin nyelv érettségi vizsga célja

Az élő nyelvek tanulásakor megismerhető más kultúrák a latin esetében térbeli helyett időbeli eltérést mutatnak: saját európai és nemzeti múltunk jelentős kulturális értékeinek felfedezését. Az élő nyelvek köznapi beszédhelyzetekben történő alkalmazásával szemben latin nyelvtudásukat a vizsgázók írott szövegek megértéséhez alkalmazzák, mely szövegek az egyidejű emberi kapcsolatok kialakításának lehetősége helyett általános esztétikai, erkölcsi értékkel vagy történeti fontossággal bírnak.

A tantárgy vizsgájának célja kettős. Vizsgálja egyrészt a latin nyelv elemeinek és szabályainak gyakorlott és tudatos használatát, másrészt pedig Európa latin nyelvű kultúrájának térbeli és időbeli kereteiről, szakaszairól, megjelenési formáiról elsajátított ismereteket, ennek keretében az antik eredetű köznyelvi és szaknyelvi kifejezéseink helyes és tudatos használatát.

A latin érettségi vizsgájának célja annak megállapítása, hogy a vizsgázó

- képes-e a pontos szövegértésre, azok megfelelő szóbeli előadására és fordítására;

- rendelkezik-e a más idegen nyelvek tanulására is érvényes grammatikai tudatossággal;

- képes-e az európai kultúra alapjairól szerzett ismeretei közvetítésére, ezek összekapcsolására a magyar kultúrával.

A követelményeket a nyelvtudás egyes elemeire bontva határozzuk meg: készségek és nyelvi eszköztár. Az összetett célrendszer sajátos témák megadásával is jár. A kulturális ismeretek és az azok forrásaiként szolgáló szöveganyag egymással szervesen összefüggő rendszerként foghatók fel.

A vizsga két szintje közötti különbség a megértendő, illetve lefordítandó szövegek fajtájában, összetettségében, terjedelmében, a nyelvi készségek, lexikai és leíró nyelvtani ismeretek elsősorban mennyiségi különbségében, valamint a feladatok típusában mutatkozik meg.

Tartalmi követelmények

KÖZÉPSZINT

TémakörKövetelmények
1. Készségek
Olvasás és beszédkészségA humanista vagy restituált kiejtési szabályok egyike szerint tetszőleges
klasszikus latin szöveg helyes felolvasása, valamint a másik kiejtési rendszer
szabályainak ismerete.
Hexameterben, illetve disztichonban írott verses szövegek megfelelő ritmusú
felolvasása.
A témakörök forrásanyagában megadott szerzők mindegyikétől legalább egy
eredeti szöveg vagy szövegrészlet kiejtés, ritmus és intonáció szempontjából
egyaránt helyes, emlékezetből való (memoriter) felidézése.
Szövegértés, fordításÍrásban: ismeretlen, egyszerű (a klasszikus nyelvi normáknak megfelelő,
bevezetéssel, esetleg kommentárral könnyített vagy az emelt szinthez képest
rövidebb) eredeti latin szöveg kifogástalan lefordítása nyomtatott szótár
segítségével.
Szóban: egyszerűbb, ismert, eredeti latin szöveg segédeszköz nélküli,
kifogástalan lefordítása és értelmezése a szöveg szókincsének pontos
ismeretében.
2. Nyelvi eszköztár
Adott latin szövegben előforduló lexikai elemek és nyelvi struktúrák pontos
felismerése, utóbbiak elemzése és képzési szabályaik bemutatása.
A latin leíró nyelvtan alaktana, a rendes és rendhagyó alakjainak ismerete és
képzése; a mondattan főszabályainak ismerete és alkalmazása.
Ismert latin szövegből a legfontosabb stilisztikai eszközök kiemelése és
bemutatása.
3. Témák
ForrásokLegalább az alábbi szerzők valamely eredeti művének vagy műrészletének
nyelvi és tartalmi szempontú ismerete:
Marcus Tullius Cicero, Caius Iulius Caesar, Caius Valerius Catullus, Publius
Vergilius Maro, Titus Livius, Quintus Horatius Flaccus, Publius Ovidius Naso,
Cornelius Tacitus, továbbá az ókeresztény irodalom és a magyarországi latinság
legalább egy-egy eredeti műve vagy annak részlete.
Alapvető ismeretek legalább a fenti szerzők eredeti nyelven megismert
szövegein túli irodalmi és egyéb működéséről.
Kulturális ismeretekA klasszikus antikvitásra vonatkozó, a fenti forrásokhoz kapcsolható
legfontosabb földrajzi, történelmi, gazdasági és kultúrtörténeti ismeretek.
Alapvető ismeretek a latin nyelvű műveltség területeiről, időbeli és térbeli
elterjedéséről, annak fontosabb szakaszairól (különösen az antikvitás után
megjelenő kersztény kultúra latin nyelvhasználatáról).
Ismeretek a klasszikus antikvitás mindennapi életéről, az életkörülményekről,
a társadalmi érintkezés szokásairól, az adott társadalom alapértékeiről, az
ünnepekről és rítusokról.
Áttekintő jellegű ismeretek az ókori Pannonia emlékeiről, valamint a latin nyelv
jelentőségéről a magyar kultúrában.
Annak bizonyítása, hogy a vizsgázó tisztában van a megismert kulturális
értékek korunkra és az egyetemes magyar kultúrára tett hatásával, ismeri
a kapcsolatrendszer legfontosabb, elsősorban az általa megismert forrásokhoz
köthető elemeit.
4. Egyéb készségek
A szövegkörnyezetből ismeretlen nyelvi elemekre következtetés készségei és
technikái.
Különféle szótárak, tanulóknak készült leíró nyelvtan és egyéb segédeszközök
önálló használata.
A nyelvtanulási célok elérését lehetővé tevő stratégiák,
módszerek és segédeszközök alkalmazása.
A latin nyelvű szövegek fordításakor és értelmezésekor más műveltségi
területekhez kapcsolódó ismeretek és készségek alkalmazása.

EMELT SZINT

TémakörKövetelmények
1. Készségek
Olvasás és beszédkészségA humanista és restituált kiejtési szabályok bármelyike szerint tetszőleges
klasszikus latin szöveg egyformán helyes felolvasása.
Hexameterben, disztichonban, lírai strófákban, iambikus formában vagy
hendecasyllabusban írt verses szövegek megfelelő ritmusú felolvasása.
A témakörök forrásanyagában megadott szerzők mindegyikétől legalább egy
eredeti szöveg vagy szövegrészlet kiejtés, ritmus és intonáció szempontjából
egyaránt helyes, emlékezetből való (memoriter) felidézése.
Szövegértés, fordításÍrásban: ismeretlen, nyelvileg, tartalmilag összetettebb (esetleg a klasszikus
nyelvi normáktól valamelyest eltérő) eredeti latin szöveg nyomtatott szótár
segítségével történő kifogástalan lefordítása.
Szóban: nyelvileg vagy tartalmilag összetettebb, a források közt megjelölt
szerzőktől származó ismeretlen szövegrészletek fordítása és értelmezése segítő
kérdések alapján.
2. Nyelvi eszköztár
Adott latin szövegben előforduló lexikai elemek és nyelvi struktúrák pontos
felismerése, utóbbiak elemzése és képzési szabályaik bemutatása.
A latin leíró nyelvtan alaktanának rendes és rendhagyó alakjai, ezek képzése, a
mondattan fő- és mellékszabályainak ismerete és alkalmazása.
Ismert vagy az érettségi vizsgán lefordított latin szövegből a legfontosabb
stilisztikai eszközök kiemelése és bemutatása.
3. Témák
ForrásokLegalább az alábbi szerzők valamely eredeti művének vagy műrészletének
nyelvi és tartalmi szempontú ismerete:
Marcus Tullius Cicero, Caius Iulius Caesar, Titus Lucretius Carus, Caius Valerius
Catullus, Publius Vergilius Maro, Titus Livius, Quintus Horatius Flaccus, Publius
Ovidius Naso, Lucius Annaeus Seneca, Cornelius Tacitus.
Alapvető ismeretek legalább a fenti szerzők eredeti nyelven megismert
szövegein túli irodalmi és egyéb működéséről.
Kulturális ismeretekA klasszikus antikvitásra vonatkozó, a fenti forrásokhoz kapcsolható
legfontosabb földrajzi, történelmi, gazdasági és kultúrtörténeti ismeretek.
Alapvető ismeretek a latin nyelvű műveltség területeiről, időbeli és térbeli
elterjedéséről, annak fontosabb szakaszairól.
Ismeretek a klasszikus antikvitás mindennapi életéről, az életkörülményekről,
a társadalmi érintkezés szokásairól, az adott társadalom alapértékeiről, az
ünnepekről és rítusokról.
Áttekintő jellegű ismeretek az ókori Pannonia emlékeiről, valamint a latin nyelv
jelentőségéről a magyar kultúrában.
Áttekintő jellegű ismeretek az ókeresztény kultúráról és az egyházi
nyelvhasználatról.
Annak bizonyítása, hogy a vizsgázó tisztában van a megismert kulturális
értékek korunkra és az egyetemes magyar kultúrára tett hatásával, ismeri e
kapcsolatrendszer legfontosabb, elsősorban az általa megismert forrásokhoz
köthető elemeit.
4. Egyéb készségekSzövegkörnyezetből ismeretlen nyelvi elemekre következtetés készségei
és technikái; különféle szótárak, tanulóknak készült leíró nyelvtan és egyéb
segédeszközök önálló használata.
A nyelvtanulási célok elérését lehetővé tevő stratégiák, módszerek és
segédeszközök alkalmazása.
A latin nyelvű szövegek fordításakor és értelmezésekor más műveltségi
területekhez kapcsolódó ismeretek és készségek alkalmazása.

EMBERISMERET, ETIKA ÉRETTSÉGI VIZSGA ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEI[453]

A vizsga formája

Középszint: írásbeli és szóbeli.

Emelt szint: írásbeli és szóbeli.

Az emberismeret, etika érettségi vizsga célja

Az emberismeret, etika érettségi vizsga célja annak megállapítása, hogy a vizsgázó

- rendelkezik-e azokkal a kommunikációs készségekkel és tárgyi ismeretekkel, amelyek képessé teszik, hogy az erkölcsi dilemmákat, döntési helyzeteket felismerje, értelmezze és érvelni tudjon saját választásai mellett;

- megismerkedett-e a különböző etikai érvelésmódok alapelveivel és belső logikájával;

- ismeri-e az etika alapfogalmait;

- tisztában van-e a civilizációnkban általánosan elfogadott erkölcsi alapértékek jelentőségével, és képes-e ezeket értelmezni meghatározott élethelyzetek összefüggésében;

- szert tett-e az ember erkölcsi méltóságától elválaszthatatlan személyi felelősség dimenzióinak mélyebb belátására.

Az emberismeret, etika érettségi vizsga tematikája felöleli az etikai reflexió alapvető szintjeit (lelkiismeret, társas kapcsolatok, közerkölcs stb.), illetve egy-egy életterület erkölcsi kérdéseit (munka, szexualitás, nemzetiségi helyzet). Ezeket a vizsgázó a középszintű vizsgán személyes tapasztalatai és középiskolában elsajátított ismeretei (pl. történelmi, irodalmi, társadalomismereti, pszichológiai és etikai) alapján értelmezi. Mindez alkalmat ad arra, hogy bizonyítsa jártasságát az emberi kapcsolatok világában, a különféle etikai érvelésmódok és értéktételezések területén, valamint arra, hogy felismerjen értékdilemmákat és ezekben állást foglaljon. E feladat alapvetően induktív jellegű: kiindulópontja egy élethelyzet értelmezése. Az emelt szintű vizsga keretében a vizsgázó számot ad az etika egyes területein szerzett fogalmi ismereteiről, bizonyítja jártasságát az erkölcsi hagyományban. Az elvont meghatározások és érvelésmódok bemutatását olvasmányokból, élethelyzetekből merített példák tehetik személyessé és szemléletessé.

Tartalmi követelmények

KÖZÉPSZINT

TémakörKövetelmények
1. Az etika megalapozásaJó és rossz.
Az erkölcsi gondolkodás fejlődése.
Szokáserkölcs, hagyomány, törvény.
Kötelesség és szabadság.
A kanti kötelességetika és bírálata.
A boldogság mint etikai kérdés.
2. Általános értékeinkAz erkölcsi cselekedet.
A kölcsönösség és a felelősség kérdése.
Az erények és a jó élet céljai.
Az emberi méltóság.
Önmegvalósítás, önkorlátozás, önismeret, önértékelés.
Értékkonfliktusok.
Az erkölcsi nevelés.
3. Társas kapcsolatokVersengés és együttműködés.
Szeretet, részvét; hűség, segítség, szolgálat.
Szerelem, házasság, szexualitás.
A családi élet erkölcsi kérdései.
4. Erkölcs és társadalomTársadalmi igazságosság.
Emberi alapjogok, kötelességek.
Közbeszéd, szólásszabadság.
Konfliktusok, konfliktusok kezelése.
Hazaszeretet.
Munkaerkölcs.
Erkölcs és gazdaság.
Erkölcs és politika.
Médiaetika.
A korrupció problémája.
5. Vallás és erkölcsValláserkölcs és világi etika viszonya.
A világvallások alapvető jellemzői.
Az antik, zsidó és keresztény hagyomány erkölcsi öröksége.
A keresztény erkölcsi tanítás lényege.
6. Korunk erkölcsi kihívásaiA tudományos-technológiai változások etikai kérdései.
Bioetika.
A környezetért való egyéni és társadalmi felelősség a globalizáció korában.
A jövő nemzedékekért való felelősség.

EMELT SZINT

TémakörKövetelmények
(Az emelt szintű követelmények magukban foglalják az alábbiakban nem említett középszintűeket is)
1. Az etika megalapozásaMateriális értéketikák (tekintélyelvű, természetjogi és konvencionális
érvelésmódok).
Az etikai formalizmus (kötelesség- és haszonelvű elméletek, konszenzus-etikák).
Személyközpontú etikai tanítások (felelősség- és dialógusetikák).
2. Az erények és a jellemSzabadság és meghatározottság.
Szándék és következmény.
A szenvedés tapasztalata és a rossz eredete.
3. Társas kapcsolatokLétharc és szolidaritás.
A szűkebb és tágabb közösségért vállalt felelősség.
4. Erkölcs és társadalomÁllampolgári erények (kímélet, részvét, áldozat másokért).
Törvénytisztelet és polgári engedetlenség.
5. Vallás és erkölcsA világvallások emberképe és alapvető etikája.
Különböző vallási tanítások a természet fölötti uralom, a nemi szerepek, a
nemzet és egyetemes emberiség, a törvénytisztelet stb. alapkérdéseiről.
6. Korunk erkölcsi kihívásaiA tudományos-technológiai haladás etikai kérdései.

TÁRSADALOMISMERET ÉRETTSÉGI VIZSGA ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEI[454]

A vizsga formája

Középszinten: írásbeli és szóbeli.

Emelt szinten: írásbeli és szóbeli.

A társadalomismeret érettségi vizsga - a tantárgy alapvető céljaival összefüggésben - nem csupán ismereteket kér számon, hanem rendeletetése az is, hogy felmérje, mennyire vált képessé a tanuló a saját értékrendjének felismerésére, életútjának, perspektíváinak tervezésére. A követelmények annak megmutatását is számon kérik a vizsgázótól, hogy milyen mértékben jutott el különböző társadalmi kérdések és problémák tudatos értelmezéséhez. A társadalomismeret vizsgakövetelményei tartalmazzák az ún. szinkron társadalomtudományok: a szociológia, a közgazdaságtudomány, a politológia, a jogtudomány, a szociálpszichológia alapvető értelmezési kereteinek és fogalomrendszerének ismeretét.

A társadalomismeret érettségi vizsga célja

Az érettségi vizsga célja annak megállapítása, hogy a vizsgázó

- ismeri-e a társadalom alapvető szerkezetét, illetve a társadalmi viszonyok legfőbb sajátosságait;

- megismerkedett-e a különböző társadalmi együttélési szabályokkal, a jog alapelveivel, saját jogaival és kötelességeivel, az állam intézményeivel, valamint a gazdaság működésével;

- foglalkozott-e a közvetlen környezet és a tágabb környezet összefüggéseivel, tudatosította-e a globalizáció előnyeit és hátrányait;

- meg tud-e fogalmazni konkrét példák, esetek segítségével különböző értékrendeket, gondolkodási és cselekvési mintákat;

- mennyiben képes saját tapasztalatainak általánosítására és fogalmi megragadására;

- mennyire fejlődött ki benne az a készség, hajlandóság és felelősség, hogy élete további részében is tudatosan és kritikusan foglalkozzon társadalmi kérdésekkel, mások problémájával;

- képes-e a szűkebb és tágabb értelemben vett emberi csoportok, közösségekben zajló folyamatok megértésére, a mások iránti tiszteletre;

- megismerte-e a gazdaság alapintézményeit, törvényszerűségeit, szereplőit;

- ki tudja-e fejteni önálló véleményét gazdasági témákról, tudja-e vázolni megoldási javaslatait a gazdasági élettel összefüggő problémákról;

- mit tud a munkaerőpiacon érvényes írott és íratlan szabályokról.

Az emelt szintű vizsga célja a fentieken túl annak megállapítása, hogy a vizsgázó

- rendelkezik-e a felsőoktatásban való továbbhaladáshoz szükséges tantárgyi alapismeretekkel;

- tisztában van-e azzal, és annak következményeivel, hogy az ember olyan individuum, aki társadalomban, annak különböző szintű közösségeiben él;

- képes-e a környezetében történő eligazodásra, a társadalmi beilleszkedésre, a tudatos életvezetésre, van-e reális önismerete;

- felkészült-e a felelős társadalmi szerepvállalásra, a demokratikus közéletben való aktív részvételre, helytállásra a munka és az üzleti élet területén;

- ismeri-e az ezredforduló alapvető modernizációs és globális folyamatait és azok nemzetközi, illetve hazai hatásait;

- milyen szintű együttműködési és problémamegoldó készséggel rendelkezik;

- ismeri-e az ember vizsgálatának tudományos történeti módszereit (pszichológia, szociológia), közös, illetve eltérő megközelítési módjait;

- ismeri-e a saját élete szempontjából legfontosabb kapcsolatok pszichológiai jellegzetességeit, a nemi identitás és szerepvállalás, a családi élet jellegzetességeit.

Tartalmi követelmények

KÖZÉPSZINT

A témakörhöz tartozó, alább részletezett tematikus követelmények elsajátítását a vizsgázó a saját tapasztalatait is tartalmazó projektmunka keretében, illetve annak szóbeli "megvédésében", továbbá a tételes szóbeli vizsgafeleletében kell, hogy igazolja.

TémakörKövetelmények
1. Egyén és közösség
Az ember biológiai és társadalmi meghatározottsága. Különböző kultúrák
emberképe. Beilleszkedés a társadalomba. Szocializáció és identitás. Társadalmi
szerepek. A szocializáció alapvető közegei: család, iskola, kortárscsoport, média.
Emberi kapcsolatok. Konfliktus és konfliktuskezelés.
Kultúrák és közösségek. Sztereotípia és előítélet. Társadalmi értékrendek.
A vallás jelentősége az egyén közösségi és magánéleti mivoltában.
Kulturális sokféleség. A világ vallásai.
Társadalmi együttélési szabályok. A társadalmi norma és normaátadás.
A deviancia fogalma. A társadalmi normák szabályozó szerepe. Bűnözés és
bűncselekmény.
Jogok és kötelességek. A gyermekek jogai, diákjogok és kötelességek.
A közélet és magánélet határai. A média felelőssége a közélet és magánélet
megközelítésében. A közélet etikája. Az ifjúság sajátos helyzete a
társadalomban. Mentálhigiénés problémák és beilleszkedési zavarok a felnőtté
válás életszakaszában. A munkába lépés életszakasza.
2. A társadalmi viszonyok
A család fogalma és funkciói. Családi szerepek. Nemzedékek együttélése. Nők
és férfiak a társadalomban: a két nem viszonyának változásai.
Az iskola társadalmi szerepe. Az iskolai tudás jellegének átalakulása: az
élethosszig tartó tanulás fogalma. Az iskola közösségteremtő és szocializációs
funkciói.
Az életmód fogalma és elemei. Fogyasztói magatartás. Lakóhely, étkezési és
öltözködési szokások. Munkaidő, szabadidő.
A helyi társadalom. A nemzet politikai és kulturális fogalmai. A magyar
nemzettudat sajátosságai. A hazafiság történelmi példái. A nemzetiség fogalma.
Magyarországi nemzetiségek. A roma népesség helyzetének sajátosságai.
A társadalom rétegződése életkor, nemek, műveltség, vagyoni helyzet,
foglalkozás, településformák, etnikum szerint. A magyarországi egyházak,
vallási közösségek. Multikulturális társadalomszemlélet. Demográfiai viszonyok.
A társadalmi egyenlőtlenség. Méltányosság és igazságosság. A hátrányos
helyzet fogalma. A hátrányos helyzet típusai: szegénység, testi és szellemi
fogyatékosság. Karitatív tevékenység. Közösségi szolgálat, önkéntesség.
A szociológia tudománya. Tömegjelenségek. Tömeglélektan. A média hatása.
3. Állampolgári ismeretek
3.1. Jogi alapismeretekAz alapvető emberi jogok. Egyéni és közösségi jogok. Gyermeki és diákjogok.
Az állampolgárság fogalma. Állampolgári kötelességek.
3.2. IntézményrendszerA politika fogalma. Magánérdek és közérdek. A demokratikus társadalmi és
állami berendezkedés. A demokratikus közélet fő jellemzői.
A hatalommegosztás elve.
Magyarország Alaptörvénye. A törvényhozó hatalom rendszere. A végrehajtó
hatalom rendszere. A köztársasági elnök szerepe. Politikai pártok.
A bíráskodás rendszere Magyarországon.
Az önkormányzatiság fogalma. A helyi önkormányzatok szervezete és
működése. A közigazgatás rendszere. A civil társadalom szervezetei.
Az Európai Unió kialakulása és céljai. Az Európai Unió alapintézményei.
3.3. Ügyek intézéseÁllampolgári dokumentumok: személyi igazolvány, lakcímkártya,
diákigazolvány, útlevél, adóazonosító, taj-kártya, jogosítvány.
4. Jelenismeret - Társadalmi világrend az ezredforduló után
4.1. Az életmódA gazdasági növekedés dilemmái. A demográfiai folyamatok ellentmondásai.
A multinacionális és nemzeti gazdaságok ellentmondásai. Az állami és
nemzetközi politikai szerepvállalás ellentmondásai. Biztonságpolitika:
terrorizmus, migráció. Az európai integráció kérdései. Civilizációs konfliktusok:
etnikai, környezeti, vallási, gazdasági kérdések.
4.2. Kultúra és globalizációA globalizáció folyamata. A fogyasztói társadalom válsága. A munka világának
átalakulása. Az információs társadalom kialakulása. Az élethosszig tartó
tanulás. A nemek közötti viszony és a család kulturális, gazdasági és társadalmi
funkcióinak átalakulása.
4.3. A növekedés határaiA fenntarthatóság elvei. A technikai civilizáció és a gazdasági növekedés hatása
a természeti környezetre. A demográfiai robbanás társadalmi és gazdasági
okai. A népesség csökkenése és az elöregedés hazánkban és más európai
országokban.
A környezetkímélő magatartás elterjedését ösztönző, illetve gátló tényezők.
5. Gazdasági és pénzügyi ismeretek
5.1. A gazdasági környezetA gazdaság alapintézményei, törvényszerűségei és gazdasági szereplői.
A tulajdonformák. A vállalkozási formák fő jellemzői.
5.2. Az állam gazdasági
szerepvállalása
Az állam gazdasági szerepvállalása. Állami költségvetés.
Adópolitika. Az állam piaci és nem piaci feladatai. Az újraelosztási rendszerek.
A fő makrogazdasági mutatók. A gazdasági növekedés, stagnálás;
foglalkoztatottság, munkanélküliség, infláció, külső és belső egyensúly.
Az Európai Unió fő gazdaságszervező elvei (szabad munkaerő- és tőkeáramlás,
egységes valuta).
5.3. Pénzügyi ismeretekA pénz fogalma, szerepe, funkciói.
A nemzetközi és a hazai bankrendszer.
Pénzügyi tranzakciók. Hitel (kamat, futamidő, fedezet, saját erő).
A pénzpiac fogalma. Az ár-bér spirál folyamata.
5.4. A munka világaA munkaviszony. Munkaadók és munkavállalók jogai és kötelezettségei. Hazai
és nemzetközi munkaerő-piaci elvárások.
Az adózás.
Felkészülés a munkaerőpiacra való kilépésre: önéletrajz, motivációs levél írása.
Az állásinterjú.
Fogyasztás, beruházás, megtakarítás a háztartásban.
A megtakarítás formái. A megfontolt hitelfelvétel. A fogyasztó jogai.

EMELT SZINT

TémakörKövetelmények
1. Egyén és közösség
Az emberi faj kultúrájának gyökerei. A kulturális univerzálék. A kulturális
önazonosság és a társadalmi hovatartozás problémái.
A világ vallásai. A vallásgyakorlás mint magán- vagy közügy.
A társadalmi szerződés. A társadalmi norma és normaátadás. Az anómia
fogalma. Az illem. A hatalommal való visszaélés bűncselekménye. Büntetőjogi
számonkérés, elévülés-el nem évülés.
Jogok és kötelességek. A gyermekek jogai, diákjogok és kötelességek.
A közélet és magánélet határai. A média felelőssége a közélet és magánélet
megközelítésében. A közélet etikája.
Az ifjúság sajátos helyzete a társadalomban. Mentálhigiénés problémák és
beilleszkedési zavarok a felnőtté válás életszakaszában. A munkába lépés
életszakasza.
2. A társadalmi viszonyok
A család fogalma és funkciói. Családi szerepek. Nemzedékek együttélése. Nők
és férfiak a társadalomban: a két nem viszonyának változásai.
Az iskola társadalmi szerepe. Az iskolai tudás jellegének átalakulása: az
élethosszig tartó tanulás fogalma. Az iskola közösségteremtő és szocializációs
funkciói.
Az életmód fogalma és elemei. Fogyasztói magatartás. Lakóhely, étkezési és
öltözködési szokások. Munkaidő, szabadidő.
A helyi társadalom.
A nemzet politikai és kulturális fogalmai. A magyar nemzettudat fejlődésének
sajátosságai.
A nemzetiségek jogi szabályozásának történeti változásai és új vonásai.
A társadalom rétegződése.
A magyarországi egyházak, vallási közösségek. Az egyházak társadalmi
szerepvállalása és jogi szabályozása.
Demográfiai viszonyok. Korfa.
A társadalmi egyenlőtlenség. Méltányosság és igazságosság.
A hátrányos helyzet fogalma.
A szociológia és a szociálpszichológia tudománya, szociálpolitika. Urbanizációs
és regionális problémák.
Tömegjelenségek. Tömeglélektan. A média hatása.
3. Állampolgári ismeretek
3.1. Jogi alapismeretekAz alapvető emberi jogok. Egyéni és közösségi jogok. Gyermeki és diákjogok.
Az állampolgárság fogalma. Állampolgári kötelességek. A politika fogalma.
Magánérdek és közérdek. A demokratikus társadalmi és állami berendezkedés.
A demokratikus közélet fő jellemzői. A hatalommegosztás elve.
3.2. IntézményrendszerMagyarország Alaptörvényének létrejötte. Az államhatalmak elválasztása.
A bíráskodás rendszere Magyarországon. Jogi alapismeretek:
jogsérelem, jogorvoslat. A rendőrség jogai és kötelezettségei.
Az önkormányzatiság fogalma. A helyi önkormányzatok szervezete és
működése. A közigazgatás rendszere. A civil társadalom szervezetei.
Az Európai Unió kialakulása és céljai. Az Európai Unió intézményrendszere.
Az európai polgárság jogai és kötelességei.
3.3. Ügyek intézéseA "jó állam" elve.
[455]
4. Jelenismeret - Társadalmi világrend az ezredforduló után
4.1. Az életmódA gazdasági növekedés dilemmái. A demográfiai folyamatok ellentmondásai.
A multinacionális és nemzeti gazdaságok ellentmondásai. Az állami és
nemzetközi politikai szerepvállalás ellentmondásai. Biztonságpolitika:
terrorizmus, migráció. Az európai integráció kérdései. Civilizációs konfliktusok:
etnikai, környezeti, vallási, gazdasági kérdések.
4.2. Kultúra és globalizációA globalizáció fenyegetése a nemzeti-nemzetiségi kultúrák vonatkozásában.
A szabadság, a jólét, a társadalmi igazságosság és a technológiai modernizáció
összefüggései. A hálózati kultúrák növekvő szerepe.
Szellemi és vallási körkép az ezredfordulón.
4.3. A növekedés határaiA globális élelmiszeripar termékeinek és a természetes élelmiszerek
fogyasztásának szembenállása. A génmódosított árukkal összefüggő
társadalmi-egészségügyi kockázatok. Fenntartható fejlődés vagy
fenntarthatóság?
A globális demográfiai növekedés és a hazai népességcsökkenés
ellentmondása.
A környezetkímélő magatartás elterjedését ösztönző, illetve gátló
tényezők.
5. Gazdasági és pénzügyi ismeretek
5.1. A gazdasági környezetA gazdaság alapintézményei, törvényszerűségei és gazdasági szereplői.
A tulajdonformák. A vállalkozási formák fő jellemzői.
5.2. Az állam gazdasági
szerepvállalása
Az állam gazdasági szerepvállalása. Állami költségvetés. Adó- és járulékpolitika.
Az állam gazdasági szerepének liberális, baloldali és konzervatív értelmezése.
Az állam piaci és nem piaci feladatai.
Az újraelosztási rendszerek.
A makroökonómia alapfogalmai.
Nézetek az Európai Unió gazdasági egységesedéséről.
Konvergenciaprogramok.
5.3. Pénzügyi ismeretekA pénz kialakulása.
A nemzetközi és a hazai bankrendszer változási tendenciái.
A devizakölcsön problémája, megoldási lehetőségek.
A pénzpiac fogalma. Pénzkereslet, pénzkínálat; a pénzpiac egyensúlya.
Az ár-bér spirál folyamata.
5.4. A munka világaA középszintű követelményekben szereplő témák részletes ismerete.
A munkáról való gondolkodás eltérő kulturális attitűdjei.
Fogyasztó a piacgazdaságban.

AZ EMBER- ÉS TÁRSADALOMISMERET, ETIKA ÉRETTSÉGI VIZSGA ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEI

A vizsga formája

Középszinten: írásbeli és szóbeli.

Emelt szinten: írásbeli és szóbeli.

Bevezetés

Az Ember- és társadalomismeret, etika a Nemzeti alaptanterv (és a NAT felülvizsgálat során keletkezett új tervezet) szellemiségét hordozó integrált műveltségi terület, amely két modultantárgy - az Emberismeret és etika, valamint a Társadalomismeret - alternatívájaként jelenik meg. Mindez azt jelenti, hogy a két modultárgy önálló érettségi követelményrendszere mellett szükségesnek látszott egy összevont, komplex változat kialakítása is. Legfőképpen azért, mert az emberre vonatkozó lélektani, szociológiai, filozófiai, etika stb. ismereteket, illetve az erkölcsi nevelés kérdését nem lehet elszakítani (önálló tantárgy keretében megjeleníteni) a társadalmi-politikai viszonyok bemutatásától. Ezek szervesen összetartoznak mind a diákok fejében, mind a tananyagban.

Az ember- és társadalomismeret, etika érettségi vizsga célja

Az érettségi vizsga legfontosabb célja az, hogy a diákok jelenre vonatkozó - ember- és társadalomismereti - tudása minél személyesebb és élményszerűbb (személyes tapasztalataikra épülő) legyen. Nagyon fontos cél az is, hogy a tananyag, illetve követelményrendszer jellegét és elrendezését ne a különböző szaktudományok (amúgy is leegyszerűsített) rendszere adja, hanem a tárgy pedagógiai funkciója. A fő cél tehát az, hogy az ember- és társadalomismeret, etika segítse a diákok szocializációját, erősítse problémaérzékenységüket, döntéskészségüket - az életben való eligazodásukat.

A középszintű érettségi vizsga célja annak megállapítása, hogy a vizsgázó

- ismeri-e az ember természeti és társadalmi meghatározottságát;

- tisztában van-e az emberi szabadság és meghatározottság mibenlétével;

- megismerkedett-e az érték, illetve az értékelés fogalmával;

- ismeri-e az értékrend fogalmát;

- tud-e érvelni olyan szituációkban, ahol különböző értékek ütköznek;

- tudja- értelmezni a különböző együttélési szabályokat, tud-e különbséget tenni közöttük;

- megismerkedett-e a jog alapelveivel, saját jogaival és kötelességeivel, az állam intézményeivel;

- képes-e a környezetében történő eligazodásra, a társadalmi beilleszkedésre, a tudatos életvezetésre, van-e reális önismerete;

- milyen szintű együttműködési és problémamegoldó kézséggel rendelkezik;

- tudatosan viszonyul-e a környezetében - család, párkapcsolat, baráti kör iskola - élő emberekhez és közösségekhez;

- foglalkozott-e a közvetlen környezet és a tágabb környezet összefüggéseivel;

- ismeri-e a tágabb környezet, Magyarország alapvető társadalmi és politikai viszonyait;

- megismerkedett-e az alapvető globális kihívásokkal.

Az emelt szintű vizsga célja a fentieken túl annak megállapítása, hogy a vizsgázó

- rendelkezik-e a felsőoktatásban való továbbhaladáshoz szükséges tantárgyi alapismeretekkel;

- felkészült-e a felelős társadalmi szerepvállalásra, a demokratikus közéletben való aktív részvételre, helytállásra a munka és az üzleti élet területén;

- ismeri-e az ezredforduló alapvető modernizációs és globális folyamatait és azok nemzetközi, illetve hazai hatásait;

Tartalmi követelmények

KÖZÉPSZINT

TémakörKövetelmények
EMBER- ÉS TÁRSADALOMISMERET, ETIKA
1. Az ember mint biológiai, társadalmi és szellemi lény
Az ember különböző meghatározottságaiA természeti és társadalmi meghatározottságból fakadó jellemzők, lehetőségek és korlátok.
Az ember különböző közösségek tagjaAz ember egyidejűleg különböző közösségekhez tartozó lény.
2. Az ember mint meghatározott és szabad, értékelő és erkölcsi lény
Az értékekAz értékek különbözősége és ütközéseik.
Szabadság, identitás és önértékelésA szabadság, az identitás, a lelkiismeret és az önértékelés fogalma.
3. Szokás, erkölcs és jog
Az együttélés alapvető szabályaiA szokás, hagyomány, illem, erkölcs és jog eredete, rendeltetésük, változásaik, viszonyaik.
AlapjogokA gyermeki, a diák- és az emberi jogok.
4. Az ember közvetlen környezete: család, párkapcsolat, barátság, közösségi kapcsolatok
A családA családtervezés, a családi munkamegosztás, a háztartás és a családi költségvetés kérdései; családi konfliktushelyzetek.
A család kulturális, gazdasági és társadalmi funkcióinak átalakulása, a szexuális viselkedésben és a nemi szerepekben bekövetkezett történelmi változások.
PárkapcsolatokNők és férfiak társadalmi szerepe.
Szerelem. Barátság.
KözösségAz iskola szerepe a szocializációban.
5. A mi kis ügyeink
Gyakorlati készségek: különböző formanyomtatványok kitöltése, a hétköznapi életben fontos információk megszerzése, érdekei érvényesítése hivatalos ügyeiben.
6. Gazdaság, a munka világa, pályaorientáció
A gazdaság alapfogalmaiAz alapvető gazdasági fogalmak ismerete.
A munka világaAlapvető jogok és konfliktusok.
A pályaválasztás lehetőségeiMunkavállalói jogok és stratégiák a mai gazdaságban. Gyakorlati készségek.
7. Társadalmi rétegződés és társadalmi mobilizáció
Társadalmi tagolódásTársadalmi rétegek a mai Magyarországon.
Változások a társadalombanA társadalmi változások alapfogalmai.
8. A közélet és a politika világa
A politikai rendszerA mai magyar államszervezet jellege és működése.
A demokrácia helyi szintjeiA helyi társadalom érdekérvényesítési lehetőségei.
9. Hovatartozásaink: szülő és lakóhelyünk, hazánk és Európa, magyarságunk és európaiságunk
A nemzettudatA nemzettudat alapfogalmai.
A magyarság és EurópaAz Európai Unió és az európai polgár.
10. Életszínvonal, életmód, az élet minősége, boldogulás és boldogság
Az életmód típusai, életvezetési kérdések.
11. Globális gazdasági, társadalmi és erkölcsi kihívások
Globalizáció a példák szintjén.
Nemzetközi szervezetek.

EMELT SZINT

TémakörKövetelmények
1. Az ember mint biológiai, társadalmi és szellemi lény
Az ember különböző értelemben vett fogalmai.
Az öntudatos én.
2. Az ember mint meghatározott és szabad, értékelő és erkölcsi lény
Szabadság és felelősség.
3. Szokás, erkölcs és jog
Alkotmány, törvényhozás, alapvető jogágak.
Az erény és a bűn fogalma.
4. Az ember közvetlen környezete: család, párkapcsolat, barátság, közösségi kapcsolatok
Családjogi esetek.
Önálló véleményalkotás a szexuális viselkedésről, a házasság intézményéről.
A közösségi kapcsolatok típusai.
5. A mi kis ügyeink
A jogos és jogtalan elkülönítése.
Szerződések alapvető követelményeinek és a különböző jogorvoslati lehetőségeknek az ismerete.
6. Gazdaság, a munka világa, pályaorientáció
A magyar gazdaság és a globalizációs folyamatok.
7. Társadalmi rétegződés és társadalmi mobilizáció
Társadalmi konfliktusok, érdekütközések a mai magyar társadalomban.
8. A közélet és a politika világa
A jogok és kötelességek rendszere a társadalomban. Az önkormányzatiság fogalma.
9. Hovatartozásaink: szülő és lakóhelyünk, hazánk és Európa, magyarságunk és európaiságunk
A magyar nemzettudat alapvető sajátosságai. Magyarország helye az Európai Unión belül.
10. Életszínvonal, életmód, az élet minősége, boldogulás és boldogság
Életmódtípusok a mai Magyarországon. Különböző értékrendek, életutak.
11. Globális gazdasági, társadalmi és erkölcsi kihívások
Demográfiai kihívások. Az informatikai és távközlési fejlődés hatásai. A fenntartható fejlődés.

DRÁMA ÉRETTSÉGI VIZSGA ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEI[456]

A vizsga formája

Középszinten: írásbeli, szóbeli és gyakorlati.

Emelt szinten: írásbeli, szóbeli és gyakorlati.

A dráma érettségi vizsga célja

A dráma érettségi vizsga célja annak megállapítása, hogy a vizsgázó

- képes-e a dráma és a színház értő befogadására, az alkotások értelmezésére;

- tudja-e használni a megismert fogalmi készletet a látott drámamunka vagy előadás elemzésében;

- rendelkezik-e az adott területen (drámajáték, színjáték, zenés játék, versmondás, prózamondás, tánc- vagy mozgásszínház, továbbá egyes színházi mesterségek stb.) végzett tevékenységhez szükséges kompetenciákkal;

- tudja-e alkalmazni színháztörténeti és elméleti ismereteit;

- képes-e kifejezni magát különböző dramatikus tevékenységi formákban, improvizációs szöveges és/vagy mozgásos feladatokban, és adottságaihoz mérten részt tud-e vállalni színházi jellegű előadás létrehozásában.

A középszintű vizsga a jelöltektől a drámai művek, színházi előadások művészi eszközeinek felismerését, azonosítását; az alapvető színházi eszközök és néhány színészi technika gyakorlati alkalmazását várja el.

Az emelt szintű vizsga a drámai művek és színházi előadások művészi eszközeinek széles körű felismerését, azonosítását, valamint a színházi eszközrendszer elemzését, a színészi technikák elmélyültebb gyakorlati alkalmazását várja el.

Tartalmi követelmények

KÖZÉPSZINT

Témakörök/KompetenciákKövetelmények
Színház- és drámatörténetAz ókor színháza és a görög dráma.
Shakespeare színháza és néhány drámája.
Moliere néhány drámája.
A 19. és 20. századi magyar színház és dráma néhány alkotása.
Csehov drámái és Sztanyiszlavszkij színháza.
Brecht színháza és néhány drámája.
Napjaink legfontosabb színházi irányzatai és a kortárs drámairodalom néhány
alkotása.
Színház- és drámaelméletA drámai műnem sajátosságai.
A dráma szerkezeti felépítése.
Dramaturgiai és színházelméleti alapfogalmak.
A színházművészet mint összművészet sajátosságai.
Színházi szakmák.
Színházi előadások elemzése.
Színházi műfajokA tragédia.
A komédia.
A realista színjáték.
Zenés, tánc- és mozgásszínház.
DrámajátékHelyzetgyakorlatok.
Történet szerkesztése és megjelenítése.
Improvizáció.
Mozgás, tánc- és
mozgásszínházi ismeretek
Szituáció megfogalmazása állóképben, mozdulatsorral.
Improvizáció zenére vagy témára.
Összetett improvizációk létrehozása és bemutatása.
BábjátékA tanulók által a képzés során készített bábok és/vagy maszkok alkalmazása
drámamunkában.
Beszéd, vers- és prózamondás.A beszédtechnika alapjai.
Lírai, epikai és drámai alkotások tolmácsolása.
Színjátékos gyakorlatDrámajátékos improvizáció.
Egyéni színpadi vagy pódiumi produkció létrehozása és bemutatása.
Tanári irányítás mellett létrehozott kollektív színpadi produkció (előadás)
bemutatásában való részvétel.

EMELT SZINT

Témakörök/KompetenciákKövetelmények
Színház- és drámatörténetAz ókor színháza, görög dráma és római komédia.
A középkori színjátszás, a commedia dell'arte.
Az Erzsébet-kor színháza, Shakespeare.
A spanyol barokk dráma és színház.
Moliere művei és a klasszicista dráma.
A régi magyar dráma néhány alkotása.
A 19. századi magyar dráma néhány alkotása.
A hazai színjátszás kezdetei.
A 20. századi magyar dráma néhány alkotása.
A modern polgári dráma és színház kialakulása.
Csehov drámái és Sztanyiszlavszkij színháza.
Brecht drámái és színháza.
A 20. század színházi irányzatai, jelentős drámaírói.
Napjaink legfontosabb színházi irányzatai és a kortárs drámairodalom.
Színház- és drámaelméletA drámai műnem sajátosságai.
A dráma (a színjáték) mint kommunikáció.
A dráma szerkezeti felépítése.
Dramaturgiai és színházelméleti alapfogalmak.
A színházművészet mint összművészet sajátosságai.
Színházi szakmák.
Gyakorlati drámaelemzés.
Színházi műfajokA rituális játék/szertartásjáték.
A tragédia.
A komédia.
A realista színjáték.
Bábjáték
Zenés, tánc- és mozgásszínház.
ElőadáselemzésA színházi előadások egyes alkotó elemeinek jelentésteremtő és módosító
hatásainak (a színészi játék, a mozgás, a tér, a díszlet, kellékek, zajok, zenék,
jelmezek, smink) ismerete.
DrámajátékHelyzetgyakorlatok.
Történet szerkesztése és megjelenítése.
Improvizáció.
Drámajáték.
Drámapedagógia.
Mozgás, tánc- és
mozgásszínházi ismeretek
Szituáció megfogalmazása állóképben, mozdulatsorral.
Improvizáció zenére vagy témára.
Összetett improvizáció létrehozása és bemutatása.
BábjátékA tanulók által a képzés során készített bábok és/vagy maszkok alkalmazása
drámamunkában.
Színpadi beszéd, vers- és
prózamondás, egyéni vagy
közös daléneklés
A beszédtechnika alapjai.
Lírai, epikai és drámai alkotások tolmácsolása.
A pódiumi műfajok.
Egyéni vagy közös daléneklés.
Színjátékos gyakorlatDrámajátékos improvizáció.
Egyéni színpadi vagy pódiumi produkció létrehozása és bemutatása.
Tanári irányítás mellett létrehozott kollektív színpadi produkció
(előadás) bemutatásában való alkotó részvétel.

MOZGÓKÉP- ÉS MÉDIAISMERET ÉRETTSÉGI VIZSGA ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEI[457]

A vizsga formája

Középszinten: projekt és írásbeli.

Emelt szinten: projekt és írásbeli és szóbeli.

A mozgókép- és médiaismeret érettségi vizsga célja

A mozgókép és médiaismeret érettségi vizsga lehetőséget biztosít a különféle mozgóképi és médiaszövegek értelmezésében megmutatkozó elemzési-interpretációs és kritikai képesség bizonyítására. A mozgókép/média érettségi alkalmat ad annak megállapítására is, hogy a vizsgázó tisztában van-e a média - és különösen az audiovizuális média és az internet - társadalmi szerepével és működésmódjával.

A vizsga célja, hogy a jelölt az alapszintű médiaismereti felkészültség birtokában, illetve a mozgókép kultúrtörténetének és stílustörténetének, részben a mozgókép formanyelvének ismeretében, illetve adott textus (film, filmrészlet, televíziós műsor-műsorrészlet, digitális szöveg, internetes források) alapján a következőkkel bizonyítsa felkészültségét:

- bemutatja, hogy a stílus és a megjelenítés formája hogyan utal a szerzőre, a tapasztalati valóság és a virtuális valóság kapcsolatára, a gyártási, illetve a társadalmi és kulturális körülményekre;

- jellemzi valamely tömegfilmi műfajt a témaválasztásban, a motívumhasználatban és az elbeszélésmódban megfigyelhető hasonlóságok alapján, egy-egy arra alkalmas film segítségével;

- ismerteti egy-egy jelentős alkotó életművét a szerző legfontosabb műveinek alapján;

- megtervez és meg is valósít néhány beállításból álló értelmes mozgóképi szövegrészletet vagy egyéb médiaszöveget;

- bizonyítja, hogy rendelkezik a tömegkommunikációs eszközök tudatos használatának képességével, tájékozódik a sajtóműfajok, az audiovizuális műsortípusok, internetes szöveg- és kommunikációs formák, a globális monitorkultúra világában;

- jellemzi azokat az érintkezési módokat, ahogyan a médiaintézmények kapcsolatba kerülnek a politikával, a társadalmi és kulturális eseményekkel, a mindennapi élettel;

- ismeri a médiaintézmények működésének gazdasági alapjait, valamint a gyártók és a közönség közötti kapcsolatrendszert;

- önálló ítéletet alkot néhány ismert médiakritikai elmélet által megfogalmazott problematikáról és azok helytállóságáról;

- teljesítményében kifejeződik önálló gondolkodása, problémalátása, lényegkiemelő és rendszerező képessége, kreativitása, mozgóképi kultúrájának egyéni sajátosságai, értékválasztásai.

A mozgókép- és médiaismeret középszintű érettségi vizsgája lehetővé teszi a jelölt mozgókép-nyelvi kultúrájának, filmműveltségének és a média társadalmi szerepét illető tájékozottságának minősítését és értékelését. A vizsgázó teljesítménye mutatja, hogy milyen minőségű és mélységű tudással rendelkezik ezen a téren, továbbá azt is, hogy ismereteit milyen módon tudja önálló produktumok létrehozásával (projektmunka), valamint írásban megjeleníteni.

Az emelt szintű érettségi vizsgán részben a mű- és stílustörténeti ismeretanyag, a fogalmi tájékozottság, részben a mű- és műsorelemzési képesség, valamint a médiajelenségekre vonatkozó - társadalmi-gazdasági ismeretekre támaszkodó - kritikai képesség tekintetében várható el mélyebb és alaposabb ismeretanyag. A középfokú vizsgától mindennek árnyaltabb-személyesebb alkalmazása és magasabb színvonalú kifejtése különbözteti meg.

Tartalmi követelmények

KÖZÉPSZINT

TémakörKövetelmények
1. A mozgóképnyelv alapjai, a filmpoétika fogalmai
A képrögzítés és
mozgásábrázolás alapjai
és jellemzői; a technikai
képalkotás és a mozgóképi
történetmesélés előtörténete
A mozgókép előtti mozgásábrázolási és történetalkotási törekvések azonosítása
a képzőművészetben - a barlangrajztól a képregényig.
A technikai kép létrehozására szolgáló eszközök kezelői szintű ismerete és
alkalmazása
(pl. fényképezőgép, a videokamera használata a projektmunka során).
A technikai képalkotás technikatörténete, meghatározó találmányainak
ismerete.
A technikai kép jellemzőiRögzítés és ábrázolás mozzanatainak elkülönítése és kapcsolatuk értelmezése a
mozgóképi szövegek elemzésében.
A mozgókép kettős természetének (reprodukció és ábrázolás) felismerése a
mozgóképi szövegformálásban.
A látvány mozgóképi
megszervezése
A beállítás és a képkivágat fogalmainak pontos használata; a plánok fajtáinak
felismerése, megnevezése és alkalmazásuk értelmezése a klasszikus szerzői és
műfaji mozgóképi szövegek elemzésében.
Az egyes beállítások felismerése, illetve a kameramozgások azonosítása és
használatuk értelmezése adott szövegek elemzése során.
SzerepjátékA szereplőválasztásnak (civil vagy hivatásos) és a szereplő külső
megjelenésének - mint metakommunikációs közlésnek - a leírása és
értelmezése adott mozgóképi szövegek értelmezésében.
A viselkedés szóbeli, vokális és metakommunikációs eszközeinek felismerése és
értelmezése.
MontázsA montázsjelenség felismerése, a montázs és gondolkodás, illetve a montázs
és az ábrázolás kapcsolatának ismerete (pl. a mozgókép esetében a tér-idő
felbontása, újraszervezése és alkalmazása adott montázsmegoldások leírásában
és értelmezésében).
A lineáris/narratív, asszociatív/expresszív és a belső montázs felismerése és
montázshatásának értelmezése adott montázsmegoldások esetében.
Mozgóképi elbeszélésA történet mint változássorozat elemzése, az események időrendi és okozati
láncolatának összeállítása, leírása, a történet fontosabb alkotóelemeinek
(expozíció, lezárás, fordulat és epizód) felismerése és elkülönítése adott
mozgóképi szövegek értelmezése során.
A történet, a cselekmény és az elbeszélés fogalmainak helyes használata,
alkalmazása a szövegelemzésben.
2. A mozgóképi szövegértés, értelmezési szintek
A médiaszövegek és a
mozgóképi alkotások
rendszerezése
A médiaszövegek rendszerezésének néhány fontosabb módja, a rendszerezés
szempontjainak ismerete, jellemző példák alkalmazása (médiumok szerint:
pl. sajtó, rádió, film, televízió stb.; a valóság ábrázolásához való viszony szerint:
dokumentum és fikció; az alkotói szándék és a nézői elvárás szerint: műfaji,
illetve szerzői; a szöveg keletkezése és stílusa szerint: pl. expresszionista,
neorealista, új hullámos stb.; műsortípus szerint: pl. reklám, hír, show stb.)
és ezen kategóriák alkalmazása adott mozgóképi szövegek elemzésében és
értelmezésében.
A valóság ábrázolásához való
viszony
A valóságos és a valószerű fogalmának ismerete.
A fikcionális és a dokumentarista ábrázolásmód felismerése, jellemzése.
A képi ábrázolás és a mágikus gondolkodás kultúrtörténeti kapcsolatának
ismerete.
A technikai képrögzítés kultúrtörténeti szerepének értelmezése.
A televízió valóságfelfogásának értelmezése a médium megjelenésétől a
valóságshow műsorokig.
CselekményelemzésA fordulatok és az epizódok különválasztása, a cselekmény tér-idő folyamatának
és okozati rendjének összeállítása adott mozgóképi szövegek értelmezésében.
Alapvető műfaji jellegzetességek (helyszín és idő, szereplők, fő téma, jellegzetes
fordulatok, atmoszféra) felismerése adott mozgóképi szövegek elemzésében és
értelmezésében.
A mozgóképi szövegek
jelentése
Jelentéstulajdonítás a legfontosabb filmnyelvi kódok (narráció, montázs,
látványszervezés, szerepjáték) értelmezésével - adott mozgóképi szövegek
esetében.
3. A mozgóképi szövegalkotás
Egyszerű mozgóképi
vagy médiaszövegek
megszerkesztése
A szövegalkotási ismeretek és képesség bizonyítása (pl. néhány beállításból
álló értelmes mozgóképi szekvencia, fotósorozat vagy más médium eszközeit
használó rövid terjedelmű komplett szöveg, alkotás) megtervezése és
kivitelezése a projektmunka során.
4. Műfaj- és műismeret
A filmkultúra kettősségeA tömeg- és a magas/artisztikus kultúra fogalmának elhatárolása.
A műfaji és a szerzői filmalkotások megkülönböztetése és összehasonlítása.
Az archetípus fogalmának ismerete, az archetípusok felismerése és azok konkrét
formáinak értelmezése.
A szerzői filmek sajátosságainak (a nemzeti magaskultúrába ágyazottság, elitista
alkotás- és befogadásmód, hétköznapiság, dominancia, stílusközpontúság,
szoros kapcsolat a társművészetekkel) ismerete.
Műfaji jellemzőkA tömegfilmek sajátosságai: sztárkultusz, iparszerűség, gazdasági
meghatározottság, nézőszám maximalizálás, szórakoztatás, akció- és
látványközpontúság, műfajiság, fogyasztói minták kiváltása és követése,
multiplexterjesztés.
A legjellemzőbb műfajok (melodráma, vígjáték, burleszk, western, akciófilm,
krimi, thriller, horror, sci-fi) közül három szabadon választott műfaj
alapvonásainak ismertetése egy-egy hozzárendelhető film vázlatos elemzésével
- a témaválasztásban, a motívumhasználatban és az elbeszélésmódban
megfigyelhető hasonlóságok alapján.
5. Stílus- és műismeret
KorstílusokA szereplő- és környezetválasztásban, a kamerahasználatban, a
történetmesélésben, a film szerepéről való elképzelésben és a filmtörténeti
hagyományokhoz való viszonyban megfigyelhető stiláris jegyek
hasonlóságának felismerése a (német) expresszionizmus, a francia és a
szovjet-orosz avantgárd film, az (olasz) neorealizmus, a francia és a csehszlovák
új hullám kapcsán.
Ezen (film)stílustörténeti korszak meghatározó alkotóinak és műveinek
ismerete.
6. Egyetemes filmtörténeti ismeretek
A némafilmművészetA német expresszionizmus jellemzése, egy meghatározó művének ismerete.
A szovjet-orosz montázsiskola jellemzése, két meghatározó művének ismerete.
A hangosfilmművészet
kialakulása
Az (olasz) neorealizmus jellemzése, két meghatározó művének ismerete.
A modern filmA fontosabb nemzeti újhullámok (pl. francia, csehszlovák, angol, német)
jellemzése, néhány meghatározó mű ismerete.
7. Magyar filmtörténeti ismeretek
Az új magyar film az ötvenes
évektől a rendszerváltásig
A magyar film néhány jelentős alkotója közül két rendező (pl. Fábri Zoltán, Makk
Károly, Jancsó Miklós, Szabó István, Huszárik Zoltán, Bódy Gábor, Jeles András,
Tarr Béla) munkásságának vázlatos bemutatása (az életmű helye és jelentősége
a magyar film történetében).
Az ún. budapesti iskola jellemzése, két fontosabb alkotás ismerete.
A kortárs magyar filmHárom - szabadon választott -, a rendszerváltozás után készült film részletező
ismertetése.
8. Média a mindennapi életben
A társadalmi nyilvánosságA közszféra-magánszféra, a nyilvánosság, a médiakonvergencia és a diskurzus
fogalmának ismerete; a modern társadalmi nyilvánosság kialakulását elősegítő
fontosabb tényezők szerepének kifejtése (pl. a technikai sokszorosítás, a
technikai képrögzítés-képközvetítés, a távközlés, digitalizáció).
Annak ismerete, hogy milyen alapvető tényezőktől függ valamely kor és
társadalom nyilvánossága.
A média napirend-kijelölő szerepének bizonyítása aktuális médiapéldákkal.
A média legfontosabb társadalmi szerepeinek (pl. tájékoztatás, "őrkutya-szerep",
közösségteremtő szerep, morális értékrend formálása) ismerete.
Mediatizált információforrások
használata
Az egyes médiumokban használatos szövegtípusok (pl. újsághírek, riportok és
tanulmányok, rádióműsorok, filmek, televíziós műsorok, weblapok, CD-ROM-ok,
digitális archívumok) mint információs források tudatos, szelektív és célirányos
használata (pl. a projektmunkában).
Online média használataAz internethasználat biztonsági problémáinak (pl. személyes adatok védelme,
hamis vagy megbízhatatlan oldalak, információk kiszűrése, ismerkedés
veszélyei) ismerete.
Az internetes és mobilkommunikáció fontosabb sajátosságainak
(pl. interaktivitás, a kommunikáció térbeli és időbeli szabadsága,
figyelemmegosztás, multitasking, virtuális kapcsolatok, konstruált
személyiségek, anonimitás és annak korlátai, e-részvétel, e-demokrácia, amatőr
és professzionális tartalomgyártás, médiahasználat mások jelenlétében és
annak normái) tudatosítása.
A média és az életmódA médiumok - elsősorban a rádió, a televízió és az online sajtó -
műsorrendjének, honlapstruktúráinak, az intézmény vagy a csatorna-image
kialakításának a befogadók életmódjára, műsorválasztási preferenciáira
gyakorolt hatásainak bemutatása.
9. A médiaszövegek befogadása, a média közönsége
Intertextualitás, sorozatelvA sorozatelv fogalma, hatása a szövegek megszerkesztésére és befogadására.
A sorozatszerű szerkesztés célja és hatása a befogadóra (pl. szappanoperák,
hírek, reklámkampányok esetén).
A hírmédia médiaszövegeinek mint történetkezdemények közrebocsátott
értelmezési javaslatainak elemzése; a fontosabb újságírói modellek
(elkötelezett, pártos, objektívsemleges, bulvár) ismerete.
A befogadást befolyásoló
tényezők
Az egyirányú kommunikáció dominanciájának, majd csökkenésének, az
interaktivitás módjainak, szerepének ismerete a tömegkommunikációban.
A lineáris és nemlineáris olvasás fogalmának ismerete.
Annak bemutatása, hogy a szövegen túl milyen tényezők hatnak különösen
a befogadásra: így a kulturális kompetencia szerepe (a befogadó tudása,
tapasztalata és ízlése); a közönség kulturális és társadalmi környezetének
- szociális, etnikai, gazdasági helyzetének, életkorának és nemének - hatása,
illetve a befogadás környezetének (pl. újságolvasás, rádióhallgatás, tévézés,
szörfözés a weben) hatása az egyes médiaszövegek, szövegtípusok elutasítására
vagy elfogadására.
A médiaipar globalizálódásának jelei és következményei (pl. a nemzeti identitás
veszélyeztetése) a médiaszövegek kódolásában és terjesztésében.
A közönség eltérő szerepeinek értelmezése: a befogadó mint fogyasztó, a
közönség mint állampolgár, a közönség mint nő vagy férfi.
A legfontosabb médiahatás-elméletek (pl. direkt, korlátozott, használatiérték,
kultivációs modellek) ismerete.
A sztárA sztár szerepének felismerése és értelmezése a médiában és a filmen, néhány
film és médiasztár jellemzésén keresztül.
Az új médiatechnológiákA mediatizált közlésmód új jelenségeinek (interaktivitás, multimédia, hálózati
kommunikáció, virtuális valóság, médiakonvergencia) jellemzése, a befogadási
folyamatra gyakorolt hatásuk bemutatása és értékelése.
10. A médiaintézmények
A médiaszöveg mint termékA tömegkommunikációs gyakorlatra ható főbb gazdasági tényezők
bemutatása, az iparszerű, piacelvű működés bizonyítása (pl. maximális
fogyasztásra késztetés elve; a közönség kettős szerepe: a közönség mint vevő és
mint áru; a műsoridő mint tulajdon).
A médiaipar intézményeiKözszolgálati és kereskedelmi médiaintézmények bemutatása néhány jellemző
példával.
A médiaipar ellenőrzéseA médiaipar jogi és etikai szabályozásának alapelvei (a válaszadás lehetősége, a
magánélet tiszteletben tartása, hátrányos megkülönböztetés elkerülése).
A törvények betartását ellenőrző hazai intézmények megnevezése,
jellemző példák a hatóságok beavatkozására (pl. a reklámidő túllépéséért, a
fiatalkorúakat károsan érintő műsorokkal, elsősorban az indokolatlan erőszak-
megjelenítéssel kapcsolatos döntések) jellemző példáinak ismertetése az adott
időszakból.
Az újságíró szabadsága és ennek korlátai, a szerzői jog, az információhoz
való jog, a rágalmazással kapcsolatos, a kiskorúak védelmét és a politikai
befolyásolástól való védelmet szolgáló főbb szabályozások ismerete.
11. A reprezentáció
Manipuláció, a valóság
sztereotip és torzított
megjelenítése a médiában
A reprezentáció fogalmának ismerete, a tapasztalati és a médiavalóság
eltéréseinek felismerése, bemutatása (elsősorban a nemi szerepek,
a kisebbségek és az etnikumok, az eszmék és a politikai formációk)
médiaszövegekben megtestesülő reprezentációjának tekintetében.
Azoknak a fontosabb érveknek és ellenérveknek az ismerete és alkalmazása,
amelyekkel a média tömegbefolyásolási, közönségmanipulációs hatását
kívánják bizonyítani vagy cáfolni.
A manipuláció és a médiaipari selejt megkülönböztetése egymástól.
A médiaoptimizmus és -pesszimizmus fogalmának, alapvető érvkészletének
ismerete.
12. Jellegzetes műsortípusok, médiaszövegek
HírműsorokA hír, a hírérték, az infotainment és a vélemény fogalmainak ismerete és
elkülönítése.
A hírműsorszerkesztés elemi formáinak és normáinak ismerete és
érvényesülésük kritikus megítélése.
ReklámA reklám mint alkalmazott művészeti forma értelmezése.
A reklámok címzettjének/célcsoportjának meghatározása.
A reklámok gyakoribb képi, verbális, narratív megoldásainak a leírása és
jellemzése; néhány gyakori befolyásolási technika felismerése és értékelése.
Folytatásos teleregény
(szappanopera)
A szériaelv megjelenési formáinak ismerete és jellemzése.
A teleregény szerkezeti sajátosságainak ismerete és bemutatása alkalmas
példán.
Show-műsorokA valóságshow-műsorok (reality) jellemzése mint a jóízlés, a humánum, az
önrendelkezés kikezdése, másfelől annak az elemi igénynek a megvalósulása,
amelyben az egyszerű ember az elit helyett magát láthatja viszont a
nyilvánosságban.

EMELT SZINT

TémakörKövetelmények
1. A mozgóképnyelv alapjai, a filmpoétika fogalmai
A képrögzítés és
mozgásábrázolás alapjai
és jellemzői; a technikai
képalkotás és a mozgóképi
történetmesélés előtörténete
Különféle képtípusok (pl. természeti, képzőművészeti és technikai képek) és a
mozgókép előtti mozgásábrázolási-történetalkotási törekvések azonosítása a
barlangrajztól a képregényig.
A képalkotás és képrögzítés, mozgásábrázolás és történetmesélés
motivációinak felismerése adott esetekben. A mozgókép utalásos
természetének bemutatása és értelmezése szabadon választott, jellemző
példákkal.
A látvány mozgóképi
megszervezése
A kamera térbeli elhelyezésével és optikai beállításával kapcsolatos jelzések
(nézet és látószög, térmélység, előtér-háttér) felismerése és magyarázata kortárs
mozgóképi szövegek értelmezésében.
A megvilágítás és a színhasználat szerepének felismerése, leírása és
magyarázata kortárs mozgóképi szöveg értelmezésében.
SzerepjátékA szereplők dinamikusan változó státuszhelyzetének értékelése, elemzése,
adott mozgóképi szövegek értelmezésében.
MontázsA mozgóképi hanghatások fajtáinak elkülönítése, kombinációik és képekkel
történő összekapcsolásuk megoldásainak leírása és magyarázata
(pl. szinkronitás-aszinkronitás, időérzet és hangulatteremtés) a szövegelemzés
során.
A kép és hang montázsviszonyának értelmezése kortárs szerzői filmek
értelmezésében.
2. A mozgóképi szövegértés, értelmezési szintek
A médiaszövegek és a
mozgóképi alkotások
rendszerezése
A médiaszövegek rendszerezése néhány további fontos szempont szerint
(elbeszélő és nem elbeszélő jelleg, animáció; a kifejező eszközök kísérleti
használata), és ezen kategóriák alkalmazása adott mozgóképi szövegek
elemzésében és értelmezésében.
CselekményelemzésA műfaji konvenciók és a formanyelv cselekményre gyakorolt hatásának
felismerése; a cselekményen belüli és azon kívüli események elkülönítése.
3. Műfaj- és műismeret
A filmkultúra kettősségeA kultúrahasadás jelenségének, okainak és következményeinek bemutatása és
értékelése.
A tömeg- és a magas/artisztikus kultúra fogalmának elhatárolása.
Műfaji jellemzőkEgy szabadon választott tömegfilmes alkotói életmű bemutatása (pl. Chaplin,
Ford, Hitchcock, Spielberg).
4. Korstílusok, szerzők és művek
KorstílusokA szerzőiség stílusjegyeinek (személyes világlátás, az alkotóra jellemző
formanyelvi jegyek) felismerése és bemutatása.
A film stílustörténeti korszakaihoz nehezen besorolható, ún. "nagymesterek"
(pl. Antonioni, Bergman, Bunuel, Cassavetes, Fellini, Godard, Kuroszava, Pasolini,
Tarkovszkij, Welles) közül egy alkotó életművének alaposabb bemutatása, a
legfontosabb művek és a szerzőt jellemző témák, stiláris eszközök alapján.
5. Egyetemes filmtörténeti ismeretek
A filmtörténet kezdetei, az
ősfilm
A Lumiére-fivérek és Meliés munkásságának ismerete.
A némafilmművészetGriffith filmművészeti jelentőségének értékelése.
A francia filmes avantgárd jellemzése, két meghatározó művének ismerete.
A hangosfilmművészet
kialakulása
A lírai realizmus jellemzése, egy meghatározó alkotás ismerete.
A modern filmÚj Hollywood jellemzése, néhány meghatározó alkotás ismerete.
A kortárs filmA Dogma mozgalom jellemzése, legalább két meghatározó mű ismerete.
6. Magyar filmtörténeti ismeretek
A magyar film a második
világháború előtt
A meghatározó műfajok (vígjáték és melodráma) jellemzése, néhány kiemelt
mű ismerete.
Az új magyar film az ötvenes
évektől a rendszerváltásig
A magyar film néhány jelentős alkotója közül két rendező (pl. Fábri Zoltán, Makk
Károly, Jancsó Miklós, Szabó István, Huszárik Zoltán, Bódy Gábor, Jeles András,
Tarr Béla) munkásságának vázlatos bemutatása (az életmű helye és jelentősége
a magyar film történetében).
Az ún. budapesti iskola jellemzése, néhány fontosabb alkotás ismerete.
A kortárs magyar filmAz ezredforduló utáni magyar film néhány fontosabb alkotója szerzői
karakterének vázlatos bemutatása.
7. Média a mindennapi életben
Társadalmi nyilvánosságA nyilvános szereplés képessége, a nyilvános szereplés során elvárható etikai
szempontok alkalmazása (pl. interjúhelyzetben).
Online média használataA mindennapi kommunikáció digitális technológián alapuló formáinak (chat,
SMS, e-mail, fórum) és nyelvi sajátosságaik (pl. szókincs, szavak alakváltozatai,
mondatszerkesztés, az érzelemkifejezés eszközei) értelmező ismerete.
A média és az életmódA fontos tömegkommunikációs modellek (transzmissziós, rituális,
propaganda-reklám, befogadási modell) működésének szemléltetése önállóan
gyűjtött médiapéldák alapján (pl. rövid szóbeli vagy írásbeli beszámoló,
esettanulmány formájában).
8. A médiaszövegek befogadása, a média közönsége
Intertextualitás, sorozatelvAnnak a jelenségnek a bemutatása aktuális médiapéldák segítségével, hogy
a médiaszövegek rendszeresen utalnak más médiaszövegekre, olykor csak
a megelőző vagy az utána következő szövegek alapján értheti meg az adott
textust a befogadó.
A médiaszövegek mint történetkezdemények közrebocsátott értelmezési
javaslatainak az elemzése; a fontosabb újságírói modellek (elkötelezett, pártos,
objektívsemleges, bulvár) ismerete és alkalmazása konkrét médiaszövegek
esetében.
A befogadást befolyásoló
tényezők
Nemlineáris szövegek szerkezeti felépítésének elemzése. Alkalmas példákkal
a hálózati kommunikáció életmódra, életminőségre vonatkozó hatásainak
bemutatása, a személyiség felbontása és megsokszorozása kapcsán az
online médiahasználat veszélyeinek (pl. függőség, elmagányosodás,
egészségkárosodás) értelmezése.
A sztárA sztárfogalom kialakulása és módosulása.
9. A médiaintézmények
A médiaszöveg mint termékNéhány jellemző adat értelmezése (pl. a hazai filmipar és televíziós ipar
nagyságrendje, a közpénzek és a "reklámtorta" mértéke).
A médiaipar intézményeiA független, illetve alternatív médiaintézmények, szakosított csatornák és
bizonyos témákra specializálódott médiavállalkozások között különbségek
bemutatása néhány jellemző példával.
A médiaipar ellenőrzéseA rasszizmus és a gyűlöletbeszéd tilalmának a szólásszabadság elvével való
szembenállása; a konfliktus értelmezése a médiaszabályozás szempontjából.
10. A reprezentáció
Manipuláció, a valóság
sztereotip és torzított
megjelenítése a médiában
A morális pánik fogalmának ismerete.
Fontosabb érvek és ellenérvek ismerete és alkalmazása, amelyek a média
agresszivizáló hatását kívánják bizonyítani vagy cáfolni.
11. Jellegzetes műsortípusok, médiaszövegek
HírműsorokA hírműsorok show-szerű átalakulásának értékelése.
A televíziós dokumentarizmus átalakulásának értékelése.
ReklámA reklám szerepe a média fenntartásában és befolyásolásában.
Show-műsorokA show-műsorok forrásainak és rokon műfajainak ismerete (pl. varieté, cirkusz);
a leggyakoribb showműsor-változatok ismerete és jellemzése.
A show külsőségeinek, a közönség és a show műsorvezetője (showman)
szerepének jellemzése. A valóság és a show viszonyának megfigyelése és
értelmezése, alkalmas példán.
Számítógépes játékVálasztott számítógépes játék elemző bemutatása (pl. prezentáció
keretében) cselekményvezetés, szereplők rendszere és a felkínált identitások,
megformáltság (képi világ, hangeffektusok), az interaktivitás lehetőségei
szerint.

NEMZETISÉGI NÉPISMERET ÉRETTSÉGI VIZSGA ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEI[458]

A vizsga formája

Középszinten: írásbeli és szóbeli.

Emelt szinten: írásbeli és szóbeli.

A vizsga nyelve: az adott nemzetiség nyelve

A nemzetiségi népismeret vizsgakövetelményei integráló (több tantárgy és műveltségi terület tartalmait egyesítő) jellegűek. Ezért ötvözik a történelem, a néprajz, a földrajz, a szociológia, a nyelvtörténet és nyelvjárástan, az építészettörténet, a zenetörténet és az állampolgári ismeretek elemeit. A vizsga arra is kiterjed, hogy a vizsgabizottság megállapíthassa, milyen mértékben képes a vizsgázó a hazai nemzetiség helyzetét, aktuális gondjait önállóan értelmezni, mérlegelni, a nemzeti-etnikai identitás megőrzésének tennivalóit megfogalmazni.

A nemzetiségi népismereti érettségi vizsga célja

Az érettségi vizsga célja annak tanúsítása, hogy a vizsgázó

- ismeri az adott nemzetiség történetének alapvető jellemzőit, a nemzetiségi anyanemzet történetének legfontosabb eseményeit és összefüggéseit, Közép- és Délkelet-Európa népei együttélésének történeti jellemzőit;

- megismerkedett az adott nép, népcsoport sajátos kultúrájával, annak egyes területeivel, megkülönböztető jegyeivel;

- át tudja tekinteni és be tudja mutatni az adott nemzetiség kultúrájának fejlődését;

- ismeri az adott nép, népcsoport hazai településterületeit, azok természet- és gazdaságföldrajzi meghatározóit;

- tudja elemezni a földrajzi tényezők hatását az adott nemzetiség mindennapi életkörülményeire, életmódjára;

- be tudja mutatni a nemzetiségen mint társadalmi csoporton belül az eltérő érdekviszonyokat, a közösségi kapcsolatok alakulását, szervezeti kereteit;

- rendelkezik ismeretekkel az irodalmi és beszélt nyelv változatairól; be tudja őket mutatni; ismeri azokat a nyelvi-történeti hatásokat, amelyek alakították az adott nemzetiség által használt és beszélt nyelvet;

- ismeri az adott nemzetiség által beszélt nyelvhez kapcsolódó írott nyelvi emlékeket, össze tudja őket vetni a mai köznyelvvel, irodalmi nyelvvel;

- be tudja mutatni az adott népcsoport épített környezetének sajátos vonásait, és a népcsoportok közötti kölcsönhatásokat;

- átfogó ismeretekkel rendelkezik az adott nép, népcsoport zenei kultúrájáról;

- tudja alkalmazni a legfontosabb zenei alapfogalmakat;

- be tudja mutatni mindazokat a szervezeti, politikai kereteket, amelyek között a nemzetiségek megőrizhetik sajátos kultúrájukat, erősíthetik önazonosságukat;

- ismeri a jogszabályi, törvényi hátteret, annak alkalmazását a gyakorlatban;

- képes egy projektet megtervezni, amelyben komplex módon feltár egy témát vagy problémát a nemzetiség helyzetében.

Az emelt szintű vizsga célja a fentieken túl annak tanúsítása, hogy a vizsgázó

- rendelkezik a felsőoktatásban való továbbtanuláshoz szükséges tantárgyi alapismeretekkel;

- látja és tudja értelmezni azokat a konfliktusokat, amelyeket a nemzetiségi közösséghez tartozó egyén él át többes kötődése következtében;

- elemezni tudja az interetnikus környezetben élő emberek, közösségek helyzetét az önazonosság fenntartása szempontjából;

- képes elemezni esettanulmányokat, amelyekben a tolerancia és a konszenzusos együttműködés kérdése áll a középpontban;

- ismeri és tudja értelmezni a globalizációnak és a modernizációnak a nemzetiségekre gyakorolt hatásait;

- tud logikusan érvelni egy adott probléma megoldását célzó elképzelés mellett.

A vizsgák során értékelendő, hogy a vizsgázó

- milyen fokon rendelkezik a megfelelő alapismeretekkel;

- hogyan látja egy adott nemzetiséghez tartozó egyén és a különböző közösségek kapcsolatának meghatározó tényezőit;

- mennyire képes eligazodni környezetében, tudja-e értelmezni azokat a közösségi kapcsolatokat, amelyekkel származásából, lakóhelyéből eredően kapcsolatba kerül;

- mennyire ismeri a nemzetiségek magyarországi alkotmányos és törvényekben garantált jogait, helyi és országos érdekképviseletük jogintézményeit, saját nemzetiségének politikai és civil önszerveződési formáit, identitása, hagyománya és kultúrája ápolásának módját, kereteit.

Tartalmi követelmények

KÖZÉPSZINT

TémakörökKövetelmények
TÖRTÉNETI ISMERETEK
1. Az adott nép, népcsoport eredete, megjelenése
Alapvető ismeretek a népcsoport eredetéről, közösséggé formálódásának
kezdeteiről, az ezzel kapcsolatos írásos és íratlan források.
2. A népcsoport közösséggé szerveződésének fontosabb állomásai, kapcsolatrendszere
A közösségi együttélés formáinak, változásainak ismerete, történeti áttekintése,
a jelenkorig érvényes hatások bemutatása.
3. A nemzetiséggé válás története és alakulása a jelenkorig
A politikai tényezővé válás ismertetése, jelenkori párhuzamok.
4. Az anyaország(ok) története és az adott hazai nemzetiség sorsfordulói
Összefüggések az anyaország(ok) és a hazai nemzetiség története között.
A kapcsolatok bemutatása források, dokumentumok alapján.
A politika kapcsolatokra gyakorolt hatásainak elemzése.
5. Az adott nemzetiség regionális történetének jellemző fejlődési vonulatai
A népcsoport helyi és regionális történetére vonatkozó források feltárása
és értelmezése. Különböző állami keretek között élő azonos nemzetiségek
történetének összehasonlító bemutatása szabadon választott példák alapján.
NÉPRAJZI ISMERETEK
1. Az adott nemzetiség tárgyi kultúrája, hagyatéka
A népcsoport tárgyi hagyatékának ismerete, néhány jellegzetes eszköz
bemutatása, elemzése a közösségre jellemző értékek szemszögéből.
2. Az adott nemzetiség szokásrendszere
A népcsoport családhoz, helyi közösséghez, vallásgyakorlásához kapcsolódó
szokásrendszerének ismerete, bemutatása.
3. A média és a hagyományápolás
A tárgyi hagyaték és a szokások, közösségi ünnepek megjelenése az írott és
elektronikus médiában. Annak feltárása, bemutatása és elemzése, hogy milyen
szerepet játszik a média a nemzetiség hagyományos értékeinek fenntartásában.
4. A hagyományápolás szerepe az egyén közösséghez való tartozásának erősítésében
Projektterv készítése és bemutatása az alábbi témákban: A néprajzi hagyaték
és családom, helyi közösségem. Hogyan tehető vonzóvá hasonló korú társaim
számára a hagyományok ápolása, a tárgyi kultúra gondozása?
FÖLDRAJZI ISMERETEK
1. Az anyaország földrajza. Az adott nemzetiség települései hazánkban.
Az anyaország földrajzának ismerete.
A népcsoport hazai településterületeinek ismerete.
2. A településföldrajzi viszonyok hatása az adott nemzetiség életmódjára
A települési területekből adódó életviszonyok bemutatása.
3. Gazdaságföldrajzi meghatározottságok az adott nemzetiség életében
A népcsoport gazdasági kapcsolatainak feltárása és értelmezése.
A gazdasági fejlődés felgyorsulásának következményei: a hatások bemutatása
és elemzése a nemzetiség megmaradása szempontjából.
TÁRSADALMI ISMERETEK
1. Az adott nemzetiség szociológiai ismérvei
Azoknak az ismérveknek a feltárása és értelmezése, amelyek meghatározzák a
népcsoporthoz tartozók alapvető és nagyobb közösségi kapcsolatait.
2. A közösségi összetartozás tudata és jellemző megnyilvánulási formái
A közösségek funkcióinak bemutatása.
3. Az egyén helye a nemzetiségi közösségben, a többes kötődés hatásai
Az identitásvállalás jellemző magatartásformáinak bemutatása egy többes
közösségi kötődésekre épülő társadalmi környezetben.
AZ ADOTT NEMZETISÉG NYELVÉVEL KAPCSOLATOS ISMERETEK
1. Az adott nemzetiség nyelvi fejlődésére ható tényezők
A népcsoport nyelvének, nyelvváltozatainak bemutatása.
2. A köznyelv és a nyelvi változatok szerepe
A tájnyelv szerepe a közösségi identitás megőrzésében.
3. Az adott nemzetiség beszélt nyelvének jellemzői Magyarországon
Nyelvi változatok jellemzőinek bemutatása. A helyi közösségben használt nyelvi
változat néhány jellegzetessége.
4. Az adott nemzetiség írott nyelvi emlékei
A hazai népcsoport írásos emlékeinek áttekintő bemutatása.
AZ ADOTT NEMZETISÉG ÉPÍTETT KÖRNYEZETE
1. Az adott nemzetiség építészeti kultúrája
A népcsoport lakókörnyezetének, közösségi célokra szolgáló épületeinek
bemutatása, ismertetése.
2. Sajátos vonások az adott nép, népcsoport által használt épületekben formai-stílusbeli és funkcionális
szempontból
Az építészet formai és funkcionális jegyei, eszközei.
AZ ADOTT NEMZETISÉG ZENÉJE ÉS TÁNCKULTÚRÁJA
1. A népcsoport szokásai és a zene, tánckultúra kapcsolata
Az éneklés, a hangszeres zene és a tánc gyakorlata a népcsoport életében.
NEMZETISÉGI JOGI, TÁRSADALMI ISMERETEK
1. A nemzetiségpolitika jogszabályi keretei
A nemzetiségpolitikai törvénykezés alakulásának és hatásának ismertetése.
2. A nemzetiségi önkormányzatiság alapjai és gyakorlata
A nemzetiségi önkormányzat működése esettanulmányon keresztül.
3. A nemzetiségi önkormányzatok, egyesületek szerepe a népcsoport önazonosságának fenntartásában.
Az önazonosság fenntartását szolgáló programok ismertetése, megvalósítása.
Javaslatok az önkormányzati, egyesületi működésre.
4. A nemzetiség regionális történetének jellemzői
A népcsoport helyi és regionális történetére vonatkozó források feltárása és
értelmezése.

EMELT SZINT

TémakörökKövetelmények
TÖRTÉNETI ISMERETEK
1. Az adott nép, népcsoport eredete, megjelenése
Egy szabadon választott forrás értelmező ismertetése.
A népcsoport szerepe a magyar állam társadalmi szervezetében.
2. A népcsoport közösséggé szerveződésének fontosabb állomásai, kapcsolatrendszere
A népcsoport életmódtörténetének, értékrendszerének ismerete, a változások
bemutatása.
3. A nemzetiséggé válás története és alakulása a jelenkorig
Az interetnikus kapcsolatok és a kölcsönhatások bemutatása.
4. Az adott nemzetiség regionális történetének jellemző fejlődési vonulatai
Azonos nemzetiség többségi és nemzetiségi helyzetben: azonosságok és
különbségek.
A családtörténet kutatásának eredményei, általános érvényű következtetések
megfogalmazása és értelmezése a nemzet-nemzetiség-elsődleges közösség
kapcsolatrendszerében.
NÉPRAJZI ISMERETEK
1. Az adott nemzetiség tárgyi kultúrája, hagyatéka
Néhány jellemző tárgyhoz kapcsolódó munkaszervezési rendszer vagy
szokásrendszer változásának, alakulásának magyarázó bemutatása.
2. Az adott nemzetiség szokásrendszere
Az élő szokások fenntartása és a modernizáció, globalizáció összefüggéseinek,
egymásra hatásának bemutatása, értelmezése. A fenti hatásokat figyelembe
vevő jövőkép felvázolása.
3. A média és a hagyományápolás
Helyzetelemzés, médiaprogramok bemutatása a nemzetiség fennmaradása
és a kihívásokra történő alkalmazkodási kényszer szempontjának
figyelembevételével.
4. A hagyományápolás szerepe az egyén közösséghez való tartozásának erősítésében
Interetnikus kölcsönhatások kimutatása és értelmezése a regionális
közösségben.
A hagyomány szerepe a nemzetiségi közösségek fenntartásában.
A hagyományteremtés módjai.
FÖLDRAJZI ISMERETEK
1. Az anyaország földrajza. Az adott nemzetiség települései hazánkban.
A földrajzi környezet és a nemzetiségi kultúra kölcsönhatásának értelmező
bemutatása.
2. A településföldrajzi viszonyok hatása az adott nemzetiség életmódjára
A hatások értelmezése.
3. Gazdaságföldrajzi meghatározottságok az adott nemzetiség életében
Modellek és alternatívák adott természeti és gazdaságföldrajzi környezetben a
nemzetiség számára.
TÁRSADALMI ISMERETEK
1. Az adott nemzetiség szociológiai ismérvei
Saját vizsgálódások értelmező bemutatása.
2. A közösségi összetartozás tudata és jellemző megnyilvánulási formái
A nemzetiséget erősítő kisközösségi szerveződések funkciói, jellemzői.
Ezek bemutatása és értelmezése.
3. Az egyén helye a nemzetiségi közösségben, a többes kötődés hatásai
Esettanulmányok értelmezése.
AZ ADOTT NEMZETISÉG NYELVÉVEL KAPCSOLATOS ISMERETEK
1. Az adott nemzetiség nyelvi fejlődésére ható tényezők
A formáló hatások elemzése.
2. A köznyelv és a nyelvi változatok szerepe
A köznyelv és a tájnyelv összefüggése, a környezeti nyelv (államnyelv) hatása a
beszélt nyelv fejlődésére.
3. Az adott nemzetiség beszélt nyelvének jellemzői Magyarországon
Nyelvi változatok összehasonlítása a köznyelvvel, az anyaország nyelvével.
4. Az adott nemzetiség írott nyelvi emlékei
Egy szabadon választott, jelentős nyelvi dokumentum bemutatása és
értelmezése.
AZ ADOTT NEMZETISÉG ÉPÍTETT KÖRNYEZETE
1. Az adott nemzetiség építészeti kultúrája
Az épületek funkcionális jegyei.
2. Hatások és sajátosságok az épített környezetben nemzetiség által (is) lakott területeken
Az általános és kölcsönös jegyek érvényesülése a népcsoport építkezési
gyakorlatában.
3. Az adott nemzetiség építészeti örökségének gondozása
Értékmentő program a lakóhelyen, figyelembe véve a népcsoport sajátosságait
és a modernizáció követelményeit.
AZ ADOTT NEMZETISÉG ZENÉJE ÉS TÁNCKULTÚRÁJA
1. Hagyományőrzés és a jelen követelményei a nemzetiség zenekultúrájában
Hagyomány és modernitás a kisebbség kultúrájában.
NEMZETISÉGI JOGI, TÁRSADALMI ISMERETEK
1. A nemzetiségpolitika jogszabályi keretei
A jogszabályi keretek elemzése az elmúlt évtizedekben és ma.
2. A nemzetiségi önkormányzatiság alapjai és gyakorlata
A pozitív és negatív jellemzők számbavétele, javaslatok megfogalmazása, a
működést javító elképzelések felvázolása.
3. A nemzetiségi önkormányzatok, egyesületek szerepe a népcsoport önazonosságának fenntartásában.
E szerep bemutatása.
4. A nemzetiség regionális történetének jellemzői
A családtörténet kutatásának eredményei, általános érvényű következtetések.
Megfogalmazása és értelmezése a nemzet-nemzetiség kapcsolatrendszerében.

CÉLNYELVI CIVILIZÁCIÓ ÉRETTSÉGI VIZSGA ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEI[459]

A vizsga formája

Középszinten: szóbeli.

Emelt szinten: írásbeli és szóbeli.

A Célnyelvi civilizáció érettségi vizsga célja

A vizsga azt hivatott megállapítani, hogy a vizsgázó

- rendelkezik-e a célnyelvi civilizáció tantárgy témakörei (gazdaság, földrajz, művészet stb.) kapcsán tanult ismeretekkel;

- ismeri-e a célországban élő emberek életmódját, szokásait, hagyományait;

- helyesen használja-e a témakörökkel kapcsolatos fogalmakat;

- birtokában van-e azoknak a képességeknek, amelyekkel az egyes eseményeket, jelenségeket értelmezni tudja;

- rendelkezik-e azokkal a képességekkel, elemzési módszerekkel, amelyekkel értelmezni tudja a jelenkor eseményeihez vezető összefüggéseket;

- tud térben és időben tájékozódni a célországok történelmében, földrajzában, gazdaságában, egyes művészeti ágaiban;

- képes-e a forrásokat megérteni és értelmezni;

- képes-e saját tapasztalatait, élményeit általános formában megfogalmazni, vagy a felvetődő általánosabb kérdésekre és problémákra tud-e konkrét példákat és eseteket mondani;

- képes-e pontos ismeretekkel alátámasztva meghatározni a célország és a magyar kultúra közötti hasonlóságokat és különbségeket;

- rendelkezik-e a szociális viselkedés megfelelő formáival, kellő nyitottsággal és toleranciával a más kultúrkörben élő embertársai iránt;

- képes-e folyékonyan, szabatosan, a megfelelő szókincset használva beszélni a célország kultúrájáról.

A középszintű vizsga a jelöltektől pontos ismereteket, megfelelő kifejezőkészséget, az elemzés, rendszerezés egyszerűbb formáit várja el.

Az emelt szintű vizsga a középszintű követelményeket meghaladó ismeretanyagot, kifejezőkészséget, elemzési és összehasonlítási szempontokat, önálló ítéletalkotási készséget vár el.

Tartalmi követelmények

KÖZÉPSZINT

Témakörök/KompetenciákKövetelmények
1. Kompetenciák
1.1. Ismeretszerzés célnyelvenA tanuló legyen képes a célnyelven megadott forrásokból (írott vagy
audiovizuális források, táblázatok, diagramok, képek stb.) információkat
gyűjteni, azokat rendszerezni, értelmezni, összevetni, következtetéseket
levonni.
1.2. Kritikai gondolkodás
1.3. Kommunikáció és
problémamegoldás célnyelven
A tanuló legyen képes a célnyelven a témák komplex, életszerű bemutatására
10-15 percben. A beszámoló legyen logikusan felépített, árnyaltan
megfogalmazott; a tanuló ismerje és alkalmazza a célországra jellemző
szakszókincset, fogalmakat.
1.4. Tájékozódás térben és
időben
A tanuló legyen képes a célország fejlődése, történelme, kultúrája
szempontjából fontos tájegységeit, helyszíneit azonosítani a térképen.
Legyen tisztában a földrajzi környezet hatásaival a célnyelvi állam/ok és
kultúrák fejlődésére. Tudja időben elhelyezni a célország/ok történelmének
legfontosabb eseményeit, fordulópontjait. Legyen rálátása Magyarország és
a célország/ok történelmének közös pontjaira, a társadalmi és kulturális élet
párhuzamos és eltérő jelenségeire.
2. Témakörök
2.1. A célnyelvi országok
földrajza
A célnyelvi országok földrajzi fekvése, tájegységei.
Éghajlat, élővilág.
Geopolitikai helyzet, annak következményei, nemzetiségek, ki- és bevándorlók,
identitástudat.
Turisztikai nevezetességek.
2.2. A célnyelvi országok
gazdasága
A gazdaság főbb jellemzői.
Pénzügyi ismeretek, fizetőeszköz, pénzhasználati szokások.
Közlekedés.
Idegenforgalom.
Életszínvonal, életminőség.
Egyéni és társadalmi felelősségvállalás.
Munkavállalás.
A célnyelvi országok és az Európai Unió.
2.3. Politikai berendezkedésA célnyelvi ország/ok politikai berendezkedése; hasonlóságok és különbségek a
célnyelvi ország/ok és Magyarország politikai rendszerében.
Alapvető jogok és kötelezettségek; jelentős politikai pártok; a népszavazás
szerepe.
A civil szervezetek, mozgalmak hagyománya, súlya, jelentősége; egybevetés a
magyarországi helyzettel.
2.4. Társadalmi viszonyok
Társadalmi berendezkedés,
problémák
A célnyelvi ország/ok társadalmi rétegeinek, csoportjainak aktuális helyzete,
együttélési formái; az eltérő kultúrák közötti konfliktusok.
A célnyelvi társadalmakat érintő globális problémák.
OktatásA célnyelvi ország/ok hagyományos és jelenlegi oktatási rendszere,
összehasonlítva a magyar oktatással. A tudás, a műveltség, a munka
megbecsülése, helye az erkölcsi értékrendben. Magyar diákok továbbtanulási
lehetőségei a célországban.
A vallás és az egyházak szerepeA lakosság felekezetek szerinti összetétele; egyházi ünnepek, hagyományok;
az egyház/ak szerepe a célnyelvi társadalmakban; a fiatalok és a vallás;
tolerancia, nyitottság.
Köznyelv és dialektusokAz irodalmi nyelv, a köznyelv és a dialektusok a célnyelvi ország/okban.
Közösségi szolgálatÖnkéntesség és közösségi szolgálat a célnyelvi ország/okban
2.5. Hagyományok, szokások,
életmód
A család szerepe, családi élet, családi ünnepek, mindennapi rítusok.
CsaládA célnyelvi ország/ok családmodelljei; aktuális problémák, összevetve a
magyarországi helyzettel.
Családi ünnepekCsaládi ünnepek és népi hagyományok, étkezési szokások, tipikus ételek a
célnyelvi országokban.
A szabadidő eltöltéseSzórakozási, nyaralási és pihenési szokások. Vidéki és városi élet, a fejlődés
tendenciái.
2.6. Környezetvédelem
ÉghajlatváltozásA célnyelvi országokra jellemző éghajlati változások okai és lehetséges
következményei.
Környezeti problémákA célnyelvi országokra jellemző környezeti problémák, összevetve a
magyarországi helyzettel. A sajtó, a televízió és a rádió helyzete, szerepe a
célnyelvi országokban.
Törekvések a környezeti károk
enyhítésére
EnergiagazdálkodásA hagyományos és az alternatív/megújuló energiaforrások használata a
célnyelvi ország/okban és hazánkban.
BiogazdálkodásA biogazdálkodás szerepe a célország/ok mezőgazdaságában és
Magyarországon.
Természetvédelem, felelős
tájgazdálkodás
Természetvédelem, nemzeti parkok, tájvédelmi körzetek, tájgazdálkodás a
célnyelvi ország/okban és Magyarországon.
2.7. Tömegkommunikáció,
média
A sajtószabadság helyzete a célnyelvi ország/ok/ban. A közszolgálati média
nézettsége, elfogadottsága. A célnyelvi ország/ok fontos sajtótermékei, rádiós
és televíziós csatornái és internetes fórumai.
Az egyéni tájékozódás lehetőségei és buktatói.
Reklám.
2.8. SportA sport és az egészséges életmód szerepe a mindennapi életben a célnyelvi
országokban és hazánkban.
A célnyelvi országok legnépszerűbb sportágai, kiemelkedő sportolói,
olimpikonjai, sporteseményei. Iskolai és szabadidősport.
2.9. TudományokA célnyelvi ország/ok és tudósaik, feltalálóik szerepe a fejlődésben,
a tudományok történetében. Találmányok.
Újdonságok a célország/ok tudományos életében.
2.10. Ismeretek a célnyelvi
ország/ok történelméről
A célnyelvi ország/ok történelmének kezdetei térben és időben; fejlődésük
3-4 csomópontja, országok történelmi fejlődésének főbb szakaszai,
2-3 kiemelkedő jelentőségű személyisége.
2.11. Ismeretek a célnyelvi
ország/ok irodalmáról
A célnyelvi irodalom történetének főbb korszakai, néhány kiemelkedő alkotója
és alkotása.
2.12. Ismeretek a célnyelvi
ország/ok művészetéről
A célnyelvi országok művészettörténetének legfontosabb korszakai,
kiemelkedő alkotók/alkotások az építészetben, képző- és iparművészetben.
A zene- és táncművészet, színház- és filmművészet jeles képviselői, alkotásai.
2.13. A célnyelvi ország/ok és
Magyarország kapcsolatának,
viszonyának jelene
Aktualitások a kapcsolatokban.
A célnyelvi ország/ok aktuális politikai, társadalmi, gazdasági és/vagy művészeti
eseményei (irodalmi Nobel-díj, EU-hoz való viszony változása stb.).

EMELT SZINT

Témakörök/KompetenciákKövetelmények
1. Kompetenciák
1.1. Ismeretszerzés célnyelvenA tanuló legyen képes a célnyelven megadott forrásokból (írott vagy
audiovizuális források, táblázatok, diagramok, képek stb.) információkat
gyűjteni, azokat rendszerezni, értelmezni, összevetni, következtetéseket
levonni.
1.2. Kritikai gondolkodásA tanuló ismerje fel a célnyelvi ország/ok hazánkétól eltérő sajátosságait, legyen
képes tények és vélemények megkülönböztetésére, ok-okozati összefüggések
felismerésére, értelmezésére, következtetések levonására, tudjon önállóan
kérdéseket megfogalmazni, problémákat felismerni, megoldásukra javaslatot
tenni a tanult tartalmak alapján.
1.3. Kommunikáció és
problémamegoldás célnyelven
A tanuló legyen képes a célnyelven a témák komplex, életszerű bemutatására
10-15 percben. A beszámoló legyen logikusan felépített, árnyaltan
megfogalmazott és a tanuló ismerje és alkalmazza a célországra jellemző
szakszókincset, fogalmakat.
1.4. Tájékozódás térben és
időben
A tanuló legyen képes a célország fejlődése,
történelme, kultúrája szempontjából fontos tájegységeit, helyszíneit
azonosítani a térképen. Legyen tisztában a földrajzi környezet hatásaival a
célnyelvi állam/ok és kultúrák fejlődésére. Tudja időben elhelyezni a célország/
ok történelmének legfontosabb eseményeit, fordulópontjait. Legyen rálátása
Magyarország és a célország/ok történelmének közös pontjaira, a társadalmi és
kulturális élet párhuzamos és eltérő jelenségeire.
2. Témakörök
2.1. A célnyelvi országok
földrajza
A célnyelvi országok földrajzi fekvése, tájegységei.
Éghajlat, élővilág.
Geopolitikai helyzet, annak következményei, nemzetiségek, ki- és bevándorlók,
identitástudat.
Turisztikai nevezetességek.
2.2. A célnyelvi országok
gazdasága
A gazdaság főbb jellemzői.
Pénzügyi ismeretek, fizetőeszköz, pénzhasználati szokások.
Közlekedés.
Idegenforgalom.
Életszínvonal, életminőség.
Egyéni és társadalmi felelősségvállalás.
Munkavállalás.
A célnyelvi országok és az Európai Unió.
2.3. Politikai berendezkedésTársadalmi, politikai problémák, feszültségek napjainkban.
2.4. Társadalmi viszonyok
Társadalmi berendezkedés,
problémák
A szociális intézményrendszer, egészségügy és társadalombiztosítás jellemzői,
megoldásra váró kérdései.
OktatásA tudományok, a kutatás-fejlesztés támogatottsága, elismertsége a
célországban.
Külföldi diákok tanulási lehetőségei Magyarországon.
A vallás és az egyházak szerepeA különböző vallási közösségek együttélése a célnyelvi országokban.
Köznyelv és dialektusokA középszintű követelmények teljes körű ismerete.
Közösségi szolgálatA középszintű követelmények teljes körű ismerete.
2.5. Hagyományok, szokások,
életmód
CsaládA középszintű követelmények teljes körű ismerete.
Családi ünnepekA középszintű követelmények teljes körű ismerete.
A szabadidő eltöltéseA nyaralás, utazás új formái; a szabadidő eltöltésének a hazaitól eltérő módjai.
Egészségtudatosság az életmódban.
A társadalmi érintkezés és az üzleti etikett szabályai.
2.6. Környezetvédelem
ÉghajlatváltozásA középszintű követelmények teljes körű ismerete.
Környezeti problémákA középszintű követelmények teljes körű ismerete.
Törekvések a környezeti károk
enyhítésére
EnergiagazdálkodásA köz- és a magánszféra hozzáállása az alternatív energiaforrások
használatához.
BiogazdálkodásA bioélelmiszerek, egyéb biotermékek iránti kereslet a célországban és itthon.
Természetvédelem, felelős
tájgazdálkodás
A "zöld mozgalmak", a Natura 2000 hálózat a célnyelvi országokban és
Magyarországon.
2.7. Tömegkommunikáció,
média
Az elektronikus tömegkommunikáció a célnyelvi országokban.
A célország vitakultúrájának megismerése; összehasonlítás a hazai helyzettel.
Újságírói etika, reklámetika.
2.8. SportA célnyelvi országokra jellemző problémák a sportban.
Új tendenciák, extrém sportok a célnyelvi országokban és Magyarországon.
2.9. TudományokEgy tudományág történetének és kiemelkedő képviselőinek bemutatása.
Aktuális tudományetikai kérdések.
2.10. Ismeretek a célnyelvi
ország/ok történelméről
A célnyelvi ország/ok és Magyarország történelmi kapcsolatai, ennek
3-4 kiemelkedő jelentőségű eseménye, illetve 2-3 személyisége.
2.11. Ismeretek a célnyelvi
ország/ok irodalmáról
Az irodalom szerepe a mindennapokban. Két-három 20. századi vagy kortárs
alkotó és mű részletes ismerete.
A célnyelvi ország/ok és Magyarország irodalmi kapcsolatai.
2.12. Ismeretek a célnyelvi
ország/ok művészetéről
A célnyelvi ország/ok leghíresebb múzeumai, legrangosabb kulturális
eseményei, fesztiváljai. A célnyelvi ország/ok és Magyarország művészeti
kapcsolatai.
2.13. A célnyelvi ország/ok és
Magyarország kapcsolatának,
viszonyának jelene
A célnyelvi ország/ok kulturális intézetének tevékenysége, rendezvényei
Magyarországon.
Az aktuális magyar vonatkozású események megjelenése a célnyelvi ország/ok
médiájában, illetve a célnyelvi ország/ok megjelenése a magyar médiában.

BELÜGYI RENDÉSZETI ISMERETEK ÉRETTSÉGI VIZSGATÁRGY ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEI[460]

A vizsga formája

Középszinten: írásbeli és szóbeli

Emelt szinten: írásbeli és szóbeli

A Belügyi rendészeti ismeretek érettségi vizsga célja

A vizsga azt hivatott megállapítani, hogy a vizsgázó

- ismeri-e a főbb rendészeti fogalmakat, a rendészeti szervek feladatrendszerét, szervezetét, erőit, eszközeit,[461]

- tudja-e a rendészeti szerveket egymástól megkülönböztetni, rámutatni azok azonosságaira és különbözőségeire,

- képes-e a rendészeti szervekkel szemben támasztott elvárásokról önálló véleményt alkotni, véleményét érvekkel alátámasztani,[462]

- ismeri-e az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium alá tartozó rendészeti szervek működését meghatározó jogszabályok főbb rendelkezéseit,

- elsajátította-e azokat az ismereteket, amelyekkel fel tudja ismerni a tanult szabálysértési és bűncselekményi tényállásokat, tudja-e azokat értelmezni,

- ki tudja-e választani az elsősegélynyújtáshoz, a terepen történő tájékozódáshoz, a szakmai feladatok ellátásához szükséges eszközöket,

- tudja-e az eszközöket szakszerűen és célszerűen használni,

- képes-e gondolatait szabatosan, szaknyelven megfogalmazni,

- teljesítményében kifejeződik-e önálló gondolkodása, problémalátása, lényegkiemelő és rendszerező képessége.

Tartalmi követelmények

KÖZÉPSZINT

[463]
TémakörökKövetelmények
1. A rendészet alapjai
1.1. Rendészet, rendészeti szervekA rend, a közrend (belső rend) és a határrend.
A biztonság, a nemzetbiztonság és a közbiztonság.
A rendvédelem, a közrend és a közbiztonság védelme,
az államhatár rendjének védelme.
A katasztrófavédelem és a polgári védelem.
A katasztrófák felosztása.
A rendészet szervei.
1.2. A rendészeti szervek általános jellemzéseA rendészeti szervek működését meghatározó főbb jogszabályok. A rendészeti szervek rendeltetése, jogállása és feladatai.
A rendőrség és a katasztrófavédelem szervezeti felépítése, erői (személyi állománya) és eszközei.
2. A rendészeti szervek szakmai tevékenysége
2.1. A szakmai tevékenység területei, az egyes szervek működése és irányításaA rendészeti szervek szolgálati tagozódása, szakmai tevékenységének területei.
A rendőrség, a katasztrófavédelem működésének általános elvei és szabályai. A rendészeti szervek irányítása és vezetése.
[464]
TémakörökKövetelmények
2.2. Intézkedések és kényszerítő eszközökA rendőri intézkedések, alkalmazásuk alapvető szabályai. A kényszerítő eszközök és alkalmazásuk legfontosabb szabályai.
2.3. A katasztrófák felosztásaA katasztrófa fogalma.
A katasztrófák csoportosítása.
2.4. Együttműködés, kapcsolatok és szolgálati tevékenységekA rendészeti szervek együttműködése, kapcsolata a társadalmi szervekkel, szervezetekkel, lakossággal és a civil kontroll. A rendészeti szervek filozófiája.
A rendőrség által alkalmazott szolgálati tevékenységek jellemzése.
A katasztrófavédelmi szolgálati tevékenységek jellemzői. A katasztrófavédelem tevékenysége egyes katasztrófahelyzetekben.
3. A rendészeti szervek funkcionális tevékenysége
3.1. A személyzeti, munkaügyi és szociális tevékenységA személyzeti, munkaügyi és szociális tevékenység célja,
feladatai.
A rendészeti szervek tagjává válásának feltételei.
A rendészeti szervek tagjait megillető alapvető pénzügyi
és anyagi járandóságok, szociális juttatások.
3.2. A szolgálattal összefüggő jogok és kötelességekA személyi állomány szolgálatellátással összefüggő jogai és kötelességei.
A személyi állománnyal szemben támasztott társadalmi elvárások, jogi, szakmai és etikai követelmények.
3.3. A környezet-, a munka- és egészségvédelemA környezet-, a munka- és egészségvédelem célja és feladatai.
Az elsősegélynyújtás alapelvei, az eszméletvesztés, mérgezés, vérzés, törés, égési sérülés elsődleges ellátásának gyakorlati feladatai.
3.4. A szolgálati érintkezésRendfokozatok és állománycsoportok. Fegyelmi és függőségi viszonyok. A szolgálati érintkezés főbb szabályai.
3.5. Az alaki magatartásAz alakiság jelentősége.
A főbb alaki elvárások és követelmények.
4. Tereptan
4.1. A tereptan alapjaiA terep fogalma, fajtái, jellemzői, a világtájak meghatározása.
A térkép fogalma, fajtái, méretaránya. A térképi jelek és jelzések. A térkép tájolása.
4.2. A terepen történő tájékozódásA tájékozódás fogalma, szerepe az ember és a rendészeti szervek tevékenységében. Az iránytű, a tájoló és a távcső használata. A közúthálózat számozása, a közúti gépjárművek államjelzései, a magyar rendszámtáblák ismertető jegyei.
5. A jogellenes cselekményekkel szembeni fellépés
5.1. A jogellenes cselekményekA jogellenes cselekmények értelmezése, felosztása, a velük szembeni fellépést szabályozó jogszabályok.
TémakörökKövetelmények
5.2. Szabálysértési alapismeretekA szabálysértés fogalma, elkövetői, a felróhatóság és a felróhatósági akadályok, az elkövetőkkel szemben alkalmazható szabálysértési szankciók. A szabálysértési ügyekben eljáró hatóságok, az eljárásban résztvevő személyek.
A szabálysértési eljárás szakaszai, lefolytatásának rendje, főbb szabályai.
A rendőrség tevékenysége során előforduló főbb szabálysértési tényállások köznapi értelmezése, gyakorlati jellemzői.
5.3. Bűncselekményi alapismeretekA bűncselekmény fogalma, felosztása, elkövetői. A tényállások fajtái, az általános törvényi tényállás szerkezete.
A büntethetőségi akadályok. Az elkövetőkkel szemben alkalmazható szankciók. A rendőrség tevékenysége során előforduló főbb bűncselekmények köznapi értelmezése, gyakorlati jellemzői.
5.4. Nyomozási alapismeretekA büntetőeljárás elvei.
A büntető ügyekben eljáró hatóságok, az eljárásban résztvevő személyek. A büntetőeljárás szakaszai.
A bűncselekmény nyomozása során alkalmazható krimi-náltechnikai eszközök.
A büntetőeljárási cselekmények és az azokkal kapcsolatos krimináltaktikai ajánlások és módszerek.

EMELT SZINT

[465]
TémakörökKövetelmények
1. A rendészet alapjai
1.1. Rendészet, rendészeti szervekA rend, a közrend (belső rend) és a határrend. A biztonság, a nemzetbiztonság, és a közbiztonság. A rendvédelem, a közrend és a közbiztonság védelme, az államhatár rendjének védelme. A katasztrófavédelem és a polgári védelem. A katasztrófák felosztása. A rendészet szervei.
A rendészet alapfogalmainak bemutatása ábrák segítségével.
1.2. A rendészeti szervek általános jellemzéseA rendészeti szervek működését meghatározó főbb jogszabályok, és azok hatálya. A rendészeti szervek rendeltetése, jogállása és feladatai.
A rendőrség, a katasztrófavédelem szervezeti felépítése, erői (személyi állománya) és eszközei.
1.3. A rendészeti szervek kialakulásaA rendészeti szervek kialakulása, és társadalmi háttere. A rendészeti szervek specializálódásának állomásai. A társadalmi környezet hatása a rendészeti szervek működésére. Kontinentális és amerikai típusú rendészeti szervek.
[466]
TémakörökKövetelmények
2. A rendészeti szervek szakmai tevékenysége
2.1. A szakmai tevékenység területei, az egyes szervek működése és irányításaA rendészeti szervek szolgálati tagozódása, szakmai tevékenységének területei.
Az egyes rendészeti szervek szolgálati tagozódásának és szakmai tevékenységi területeinek eltérései. A rendőrség, a katasztrófavédelem működésének általános elvei és szabályai. A rendészeti szervek irányítása és vezetése. Az irányítás és vezetés közötti különbségek. Az irányítás és a vezetés jogi eszközei.
2.2. Intézkedések és kényszerítő eszközökA rendőri intézkedések és alkalmazásuk alapvető szabályai.
A kényszerítő eszközök és alkalmazásuk legfontosabb szabályai.
Az intézkedések és az alapvető állampolgári jogok korlátozásának összefüggései.
A kényszerítő eszközök együttes alkalmazásának lehetőségei és korlátai.
2.3. A katasztrófák felosztásaA katasztrófa fogalma.
Katasztrófák csoportosítása kiterjedésük és eredetük szerint.
2.4. Együttműködés, kapcsolatok és szolgálati tevékenységekA rendészeti szervek együttműködése, kapcsolata a társadalmi szervekkel, szervezetekkel, lakossággal és a civil kontroll. A nyilvánosság és a média szerepe a rendészeti szervek életében.
A magyar, és a tanulmányok során megismert külföldi rendészeti szervek filozófiája.
A rendőrség szervei által alkalmazott szolgálati tevékenységek jellemzése.
Az egyes szolgálati formák alkalmazásának eltérései a különböző szolgálati ágaknál.
A katasztrófavédelmi szolgálati tevékenységek jellemzői háború esetén és békeidőben.
A katasztrófavédelem tevékenysége az egyes katasztrófahelyzetekben.
3. A rendészeti szervek funkcionális tevékenysége
3.1. A személyzeti, munkaügyi és szociális tevékenységA személyzeti, munkaügyi és szociális tevékenység célja, feladatai.
A rendészeti szervek tagjává válásának feltételei.
A személyi állománnyal szemben támasztott társadalmi elvárások, jogi, szakmai és etikai követelmények. A rendészeti szervek tagjait megillető alapvető pénzügyi és anyagi járandóságok, szociális juttatások.
A rendészeti szervek eltérő állományviszonyú tagjainak jogállása.
Az eltérő állományviszony alapján a rendészeti szervek tagjait megillető juttatások.
TémakörökKövetelmények
3.2. A szolgálattal összefüggő jogok és kötelességekA személyi állomány szolgálatellátással összefüggő jogai és kötelességei.
A személyi állománnyal szemben támasztott társadalmi elvárások, jogi, szakmai és etikai követelmények.
3.3. A környezet-, a munka- és egészségvédelemA környezet-, a munka- és egészségvédelem célja és feladatai.
Az elsősegélynyújtás alapelvei, az eszméletvesztés, mérgezés, vérzés, törés, égési sérülés elsődleges ellátásának gyakorlati feladatai, eszközei, és azok alkalmazásának szabályai.
A szolgálati baleset fogalma, teendők bekövetkezése esetén.
3.4. A szolgálati érintkezésRendfokozatok és állománycsoportok. A rendfokozati és állományjelzések. Fegyelmi és függőségi viszonyok. Fegyelemsértés, fegyelmi büntetések. Jutalmazás és elismerés a rendészeti szerveknél. A szolgálati érintkezés főbb szabályai.
3.5. Az alaki magatartásAz alakiság és alakiasság jelentősége. A főbb alaki elvárások és követelmények. Egyes alaki mozgásmódok.
4. Tereptan
4.1. A tereptan alapjaiA terep fogalma, fajtái, jellemzői, a világtájak meghatározása eszközökkel, illetve eszköz nélkül. A térkép fogalma, fajtái, méretaránya, a katonai térképek jellemzői.
A térképi jelek és jelzések. A térkép tájolása.
4.2. Terepen történő tájékozódásA tájékozódás fogalma, szerepe az ember és a rendészeti szervek tevékenységében. Az iránytű, a tájoló és a távcső használata. Modern navigációs eszközök, azok alkalmazási területei. A közúthálózat számozása, a közúti gépjárművek államjelzései, a magyar rendszámtáblák ismertető jegyei. Az eltérő rendszámtáblák kiadásának feltételei.
5. A jogellenes cselekményekkel szembeni fellépés
5.1. A jogellenes cselekményekA jogellenes cselekmények értelmezése, felosztása, a velük szembeni fellépést szabályozó jogszabályok. A jogértelmezés fogalma, módszerei.
5.2. Szabálysértési alapismeretekA szabálysértés fogalma, elkövetői, a felróhatóság és a felróhatósági akadályok, az elkövetőkkel szemben alkalmazható szabálysértési szankciók. Az egyes szabálysértési szankciók halmazati alkalmazása. A szabálysértési ügyekben eljáró hatóságok, az eljárásban résztvevő fő- és mellékszemélyek. A szabálysértési eljárás szakaszai, lefolytatásának rendje, főbb szabályai.
Védelem, képviselet, jogorvoslat.
Kényszerintézkedések és azok alkalmazásának szabályai. A rendőrség tevékenysége során előforduló főbb szabálysértési tényállások köznapi értelmezése, gyakorlati jellemzői. Kettős alakzatú jogsértések elhatárolása.
TémakörökKövetelmények
5.3. Bűncselekményi alapismeretekA bűncselekmény fogalma, felosztása, elkövetői. A bűncselekmény kialakulásának feltételei (társadalomra veszélyesség, bűnösség, büntethetőség, hatóképesség). A tényállás fogalma, fajtái.
Az általános törvényi tényállás szerkezete, egyes elemeinek meghatározása, szerepük a bűncselekmény létrejöttében.
A büntethetőségi akadályok rendszere. Az elkövetőkkel szemben alkalmazható szankciók. A mediáció és az elterelés. A rendőrség tevékenysége során előforduló főbb bűncselekmények köznapi értelmezése, gyakorlati jellemzői.
5.4. Az elkövető és az áldozatAz elkövetővé és az áldozattá válás okai. A személyiség fejlődés és az elkövetővé válás összefüggései.
A viktimológia fogalma, kutatási területei. Áldozatvédelem és az ezzel kapcsolatos állami feladatok.
5.5. Az egyes bűncselekmény típusok kriminológiai jellemzőiA személy elleni, a közlekedési, a házasság, család, ifjúság, nemi erkölcs elleni, valamint a vagyon elleni bűncselekmények kriminológiai jellemzői. Modern bűnözési jelenségek, a nagyvárosi bűnözés formái.
A szervezett bűnözés, és a bűnszervezetek működésének jellemzői.
A terrorizmus jellemzői, a terrorizmus és a szervezett bűnözés kapcsolata.
5.6. Nyomozási alapismeretekA büntetőeljárás elvei.
A büntető ügyekben eljáró hatóságok, az eljárásban résztvevő fő- és mellékszemélyek. A büntetőeljárás szakaszai. Jogorvoslati lehetőségek a büntetőeljárás során. A bűncselekmény nyomozása során alkalmazható krimináltechnikai eszközök.
A kriminalisztikai azonosítás fogalma, menete, módszerei, jelentősége.
Nyomok fogalma, csoportosítása, felkutatásuk és rögzítésük módszerei.
A büntetőeljárási cselekmények és az azokkal kapcsolatos krimináltaktikai ajánlások és módszerek.

[467]

AZ UTAZÁS ÉS TURIZMUS ÉRETTSÉGI VIZSGATÁRGY ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEI

Az utazás és turizmus középszinten letehető érettségi vizsga.

A középszintű érettségi vizsga célja annak megállapítása, hogy a vizsgázó

ismereteit tekintve ismeri-, tudja-e:

a tanterv 1-4. modulja alapján

- a magyar és nemzetközi idegenforgalom fejlődési tendenciáit, főbb jellemzőit,

- az idegenforgalom hatását a gazdasági, társadalmi és természeti környezetre,

- az utazási döntéseket befolyásoló tényezőket,

- a szervezett utak típusait és jellemzőiket,

- a szálláshelyek típusait és jellemzőiket,

- a közlekedés és idegenforgalom kapcsolatát,

- a vendéglátás szolgáltató egységeinek típusait, jellemzőiket,

- a programszervezés alapfogalmait;

ezenkívül az iskola helyi tantervében szereplő választott moduloknak megfelelően:

5. modul

- a fenntartható fejlődés idegenforgalomban történő értelmezését,

- a levegő- és vízminőség kölcsönhatását az idegenforgalom területén,

6-7. modul

- a vállalkozási formákat,

- az idegenforgalmi marketing alapfogalmait,

- reklám lényegét és szerepét,

- a vállalkozások indításának alapfeltételeit,

8. modul

- a falusi turizmus jellemzőit,

- a falusi települések idegenforgalmi potenciálját;

képességeit tekintve képes-e:

- szolgáltatói attitűddel szemlélni környezetét,

- önálló, mérlegelő döntéshozásra,

- önálló információgyűjtésre, feldolgozásra, alkalmazásra,

- véleményalkotásra és véleményének, álláspontjának megvédésére.

A GAZDASÁGI ISMERETEK ÉRETTSÉGI VIZSGATÁRGY ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEI

A vizsga formája:

Középszinten: írásbeli és szóbeli

Emelt szinten: írásbeli és szóbeli

Középszinten az írásbeli vizsga a hagyományos számonkérési rendszertől eltérően projektmunka készítése. (Egy nagyobb téma feldolgozása, amely részletezve és a gyakorlatra adaptálva tartalmazza a modultárgy több részelemét.)

Középszinten a szóbeli vizsga a fentieknek megfelelően két részből áll: a projektmunka megvédéséből (a dolgozattal kapcsolatos általános elméleti kérdésből és a dolgozathoz kapcsolódó konkrét gyakorlati kérdésből), valamint egy, a vizsgakövetelményeknek megfelelő témakörből kihúzott tétel kifejtése.

Emelt szinten az írásbeli vizsga kétféle módon történhet. A tanulóknak lehetősége van a középszinttel formailag megegyező (tartalmilag mélyebb, átfogóbb ismereteket bemutató) projektmunka elkészítésére, vagy ennek alternatívájaként az emelt szinten meghatározott témakörökhöz (makroökonómia, a mikroökonómia és a nemzetközi gazdasági ismeretek) kapcsolódó feladatok megoldására.

Emelt szinten a szóbeli vizsga a) és b) tételrészekből áll.

a) A vizsgakövetelményeknek megfelelő témakörből kihúzott tétel kifejtése.

b) Vagy a projektmunka megvédéséből, vagy egy aktuális probléma (globalizáció, privatizáció, fogyasztóvédelem stb.) értelmezéséből, elemzéséből egy megadott forrás alapján.

A gazdasági ismeretek érettségi vizsga célja:

Az érettségi vizsga célja annak megállapítása, hogy a vizsgázó

- megismerkedett a közgazdaságtan tudomány fogalmaival, azokat egyértelműen képes azonosítani, helyesen használja. Emelt szinten a fogalmak jelentésváltozatait is képes megkülönböztetni;

- képes önállóan is új ismereteket gyűjteni az őt körülvevő gazdasági környezetről, gazdálkodási szabályokról, a háztartások, üzleti élet gazdálkodási szokásairól;

- képes megszerzett ismereteit személyes formában - önálló véleményeként - elmondani;

- tud a felvetődő általánosabb kérdésekre és problémákra konkrét példákat és eseteket mondani;

- jártas a modellalkotásban, elvonatkoztatásban annyira, hogy saját élményeit és tapasztalatait képes általános formában is megfogalmazni;

- meg tudja különböztetni a lényeges és lényegtelen információkat, és ez alapján képes adott forrásokból információk gyűjtésére és következtetések levonására;

- felismeri azokat a különbségeket és azonosságokat, amelyek alapján képes meglátni, szintetizálni a gazdasági ismeretek és a hozzá kapcsolódó tudományterületek összefüggéseit, amelyekről már hallott, tanult;

- jártas a problémák felismerésében, a feladatok helyes értelmezésében és megoldások keresésében;

- képes a gazdasági jellegű problémák alternatív megoldásainak értékelésére, otthonosan mozog a várható eredmények becslésében;

- egyszerű, emelt szinten bonyolultabb mutatószámok kiszámítását elsajátította, azokat képes gazdasági értelemben használni;

- képes egy adathalmazból többféle feladat megoldására.

Tartalmi követelmények:

TémákVizsgaszintek
KözépszintEmelt szint
A közgazdaságtan alapfogalmai, főbb kérdései, vizsgálódási módszereiA közgazdaságtan tárgya, elhelyezése a tudományok rendszerében. A közgazdaságtan tudomány részei. Alap problémája, alapvető kérdései.
A gazdasági gondolkodás alapvető elvei.
A szűkösség problémája.
Főbb gazdasági szereplők jellemzése, helyük a gazdálkodási folyamatban.
A gazdasági körforgás.
Aktuális kérdések, amelyekre keresi a választ.
Vizsgálódási módszereinek lényegi elemei, és ezek példákon keresztül történő bemutatása.
A közgazdaságtan történelmének fő korszakai (közgazdasági elődök -
merkantilizmus, fiziokraták, Adam Smith munkássága, klasszikus közgazdaságtan, Keynes munkássága, neoklasszikus közgazdaságtan, polgári közgazdaságtan és marxizmus, gazdasági liberalizmus), az egyes korszakok jellemzői és neves képviselői.
A modellezés, mint vizsgálati eszköz előnyei, hátrányai.
A határelemzés, mint alapvető eszköz.
Határelemzés versus átlagelemzés.
A gazdasági racionalitás értelmezése.
A ceteris paribus elv alkalmazása.
Az alternatív költség fogalmának meghatározása, értelmezése.
Gazdasági rendszerek.
Magyarország gazdasága, mint piacgazdaság.
A piaci mechanizmus alapvető elemei, működése, a piacgazdaság jellemzőiA piac fogalma, típusai, a piaci szereplők meghatározása.
A kereslet, a keresleti függvény és a kínálat, kínálati függvény értelmezése.
Marshall-kereszt segítségével a piaci egyensúly, a túlkereslet és túlkínálat értelmezése.
A „láthatatlan kéz” működésének, a piaci önszabályozásnak a bemutatása.
A piacgazdaság alappillérei - magántulajdon, elosztási rendszerek, munkamegosztás, verseny.
Az árak szerepe a piacon.
Piaci folyamatok magyarázata a
Marshall-kereszt segítségével.
Specializáció és a komparatív előnyök tana.
A pénz kialakulása és funkcióiA különböző pénztörténeti korszakok bemutatása a munkamegosztás és a csereformák fejlődésén keresztül.
A pénz funkciók meghatározása, és annak szemléltetése, hogy a különböző pénzformák, hogyan töltötték be a pénz szerepkörét.
A pénz szerepe a gazdálkodásban.
A váltó fogalma, szerepe a bankjegy kialakulásában.
Bankok és a hitelezés kialakulása.
Egyszintű, kétszintű bankrendszer, pénzintézetek fajtái, azok főbb jellemzői.
A magyar bankrendszer kialakulása.
A fogyasztó, mint a gazdaság egyik kulcsszereplője, döntési mechanizmusai, illetve a fogyasztói magatartás elemzéseA háztartás, mint fogyasztó helye, szerepe a modern gazdaságban.
A szűkösség értelmezése a háztartás esetén.
A racionalitás értelmezése a fogyasztóra, s ennek modellezése.
A szükséglet fogalma, csoportosítása, rangsorolása (preferencia rendszer).
Háztartás költségvetésének összeállítása.
A háztartás megtakarítása, befektetési szempontjai.
A piaci keresleti függvény ábrázolása és jellemzése.
A fogyasztás, család, háztartás, szükséglet, igény és kereslet fogalma, az egyes fogalmak közötti különbségek, illetve összefüggések.
A hasznosság kardinális és ordinális megközelítése.
Hasznossági függvények ábrájának elemzése. Telítettségi pont jelentése és felismerése.
A határhaszon és a csökkenő határhaszon értelmezése.
A fogyasztók preferenciáinak bemutatása közömbösségi görbék rendszerén keresztül.
A fogyasztói döntést korlátozó tényezők, a jövedelem és az árak változásának hatása a fogyasztói döntésekre.
A költségvetési egyenes értelmezése.
A piaci keresleti függvény levezetése.
A fogyasztói magatartást befolyásoló tényezőkA fogyasztói magatartást befolyásoló tényezők. A marketing eszközök hatása a fogyasztói döntésekre.
A fogyasztó jogai, fogyasztóvédelem.
A kereslet rugalmasságának többoldalú megközelítése, értelmezése.
A vállalkozások fogalma, célrendszere, vállalkozási formákA vállalkozó fogalma.
Vállalkozói tulajdonságok.
A vállalkozások fogalma és céljai.
A vállalkozás alapításának, működésének külső és belső feltételei, érintettjei.
Vállalkozások csoportosítása különböző szempontok alapján.
Vállalkozási formák jellemzése.
Vállalkozói és a menedzseri szerepkör összehasonlítása.
Vállalkozási forma megválasztásának szempontjai, a különböző vállalkozási formák előnyei és hátrányai.
Tulajdonosi szerkezet alakulása az utóbbi években Magyarországon.
A privatizáció fogalma, alapvető formái, jelentősége, szerepe a magyarországi átalakulás során a 90-es évektől kezdődően.
A nonprofit szféra főbb területei és sajátosságai.
A termelés erőforrásai és felhasználási lehetőségeikTermelési tényezők megnevezése, jellemzése.
A termelési tényezők szerepe a vállalkozás döntéseiben. A munkamegosztás jelentősége, fejlődése a termelésben.
Termelékenységet befolyásoló tényezők.
A vállalkozás működése során felmerülő költségek típusai.
A termelői racionalitás értelmezése és a profit alakulása.
Az idő szerepe és értelmezése a közgazdaságtanban.
Az erőforrások és a termelés kapcsolata. A technológiai és gazdasági hatékonyság.
A termelési függvény elemzése, meghatározói, ábrázolása.
Kiadás versus költség és bevétel versus haszon.
A vállalkozás működése során felmerülő költségek jellemzői és a köztük érvényesülő összefüggések.
A különböző profitkategóriák meghatározása, értelmezése.
A különböző bevételi, költség- és profitfüggvények elemzése, meghatározói, ábrázolásuk.
Piaci formák és jellemzőik. A racionális vállalkozói magatartás különböző piaci viszonyok közöttA piaci formák és jellemzőik.
A vállalkozás piaci helyzetének, döntéseinek szerepe az árbevétel alakulásában.
A profitorientáció értelmezése.
A fedezeti pont jelentősége a vállalkozási döntésekben.
A tisztességes piaci magatartás és verseny védelmének állami eszközei és a versenyszabályozás.
A tökéletes verseny viszonyai között működő vállalkozások döntéseinek sajátosságai, a profitmaximum helyének meghatározása. A verseny „torzulásai” és azok szükségszerűsége.
A monopolhelyzet kialakulásának okai.
A monopólium, mint piaci forma jellemzői, döntéseinek sajátosságai, a profitmaximum helyének meghatározása.
A fedezeti pont és az üzembezárási pont értelmezése és számítása különböző piaci formák esetén.
A természetes monopólium kialakulása, működésének szabályozási lehetőségei.
Az árdiszkrimináció értelmezése, fajtái.
A monopolhelyzet társadalmi előnyei és hátrányai, különös tekintettel a jóléti szempontokra.
A fogyasztói és a termelői többlet, illetve a holtteherveszteség értelmezése.
A vállalkozás finanszírozása, működését és vagyoni helyzetét befolyásoló tényezők.
A tőkepiac
Az induló tőke, a pótlólagos tőkebefektetések és az eredmény hatása a vállalkozás vagyoni helyzetére.
A vállalkozás eredményét befolyásoló tényezők.
Finanszírozási források: saját forrás, idegen forrás.
A tőke ára.
A kereskedelmi bankok ezzel kapcsolatos feladatai.
Folyószámla hitelek; Rövid-, közép- és hosszú lejáratú bankhitelek. Hitelezéssel kapcsolatos alapfogalmak (kamat, futamidő, fedezet, jelzálog, sajáterő).
A jövedelem és a vagyon kapcsolata.
A vagyonértékelés módozatai.
A jelenérték számítás.
A tőkekínálat jellemzői, alakulására ható tényezők.
A tőkekereslet jellemzése, alakulására ható tényezők.
Értékpapírok fajtái és jellemzői.
A tőzsdék fajtái, működésük.
Részvények adásvételének gyakorlata, jelentősége.
A piaci mechanizmus működési zavaraiA vállalat működését befolyásoló „külső környezet” főbb összetevői.
Az externáliák fogalma, elemzése, hatása a vállalkozás életére, különös tekintettel a környezetgazdálkodás jelentőségének növekedésére.
Közjavak, magánjavak, vegyes javak.
A potyautas magatartás.
Piaci mechanizmus kritikája, működési elégtelenségei.
A munka, mint termelési tényező a gazdálkodás folyamatábanA munkaerő, mint termelési tényező bemutatása.
Az emberi erőforrás helye, szerepe a vállalkozások életében.
A munkaerőpiaci elhelyezkedést segítő kompetenciák.
A bérmeghatározó tényezők, a piaci és a nem piaci erők hatása. A szociális párbeszéd a munkáltatók és a munkavállalók között.
A munkakínálat jellemzői, alakulására ható tényezők.
A munkakereslet jellemzése, alakulására ható tényezők.
A humán tőkebefektetés megtérülése.
A munkabérek alsó és felső korlátja.
A makrogazdaság szereplői és a makrojövedelem keletkezéseA makrogazdaság szereplői és a makrogazdasági körforgás.
A nemzetgazdaság kibocsátásának mérésének problémái.
Makrogazdasági mutatók értelmezése, számításuk.
A háztartások jövedelmének keletkezési forrásai.
A jövedelem felhasználása.
A háztartások megtakarítási attitűdjei, formái.
A megtakarítások szerepe a makrogazdaságban.
A fogyasztás, a megtakarítások, a beruházások közötti makrogazdasági összefüggés.
A nemzetgazdasági fogyasztási és a beruházási függvény ismerete, elemzése, meghatározóik, ábrázolásuk.
A fogyasztás részesedése a nemzetgazdaság által megtermelt jövedelemből.
Életszínvonal.
A hazai fogyasztás összehasonlítása nemzetközi példákkal.
Az árupiaci kereslet a tervezett jövedelem függvényében.
A modern pénz teremtése és a pénzpiacA modern pénz fogalma, a pénzteremtés folyamata, mechanizmusa.
Pénzkímélő eszközök használata a gyakorlatban.
A pénzkeresletre ható tényezők.
A pénzkínálat alakulása és a jegybank szerepe ebben.
A pénzkeresleti és a pénzkínálati függvény ismerete, elemzése, ábrázolása.
A gazdaság pénzszükségletét meghatározó tényezők.
Az egyensúlyi kamatláb.
Pénzügyi intézmények rendszere Magyarországon - szereplők, feladatuk és tevékenységük.
A munkapiac és a munkanélküliség problémájának elemzéseA munkapiaci szereplők meghatározása, a kereslet és kínálat értelmezése.
A munkapiac szemléltetése a keresleti és kínálati függvény segítségével.
A munkapiaci helyzetek értelmezése.
A munkanélküliség fogalma, típusai, mérése.
Munkanélküliségi ráta értelmezése.
A munkakeresleti és a munkakínálati függvény ismerete, elemzése, ábrázolása.
Foglalkoztatottság és munkanélküliség Magyarországon.
A hazai és a nemzetközi foglalkoztatottsági és munkanélküliségi adatok összehasonlítása.
A tőkeállomány és a foglalkoztatottság hatása a nemzetgazdasági jövedelem alakulására.
Az állam gazdasági szerepvállalásának megjelenése, oka, fejlődési szakaszai, a gazdasági válságokA klasszikus újratermelési ciklus sajátosságainak bemutatása.
A modern állam szerepvállalásának közvetlen előzményei.
Az állami beavatkozás oka, célja, eszközei.
A makrogazdasági egyensúly meghatározása és a válságciklusok jellemzői az állami szerepvállalás megjelenése előtt és után.
Az állami újraelosztás mértékének összehasonlítása.
Magyarország, nyugat-európai országok és az Egyesült Államok példái alapján.
Költségvetés politika jellemzőiA fiskális politika fogalma, a költségvetés felépítése, egyenlege, a deficit finanszírozás módjai.
A költségvetési politika eszközrendszere, különös tekintettel az adózásra. A költségvetési politika hatásmechanizmusa, veszélyei.
Az állami újraelosztás hatása a GDP alakulására.
A feketegazdaság és a költségvetési hiány problémái Magyarországon.
Adónemek.
Adópolitika és adómorál Magyarországon.
Az infláció és a monetáris gazdaságpolitika jellemzőiAz infláció fogalma, mérése, típusai, okai.
Infláció hatása a gazdaságra és az egyes gazdasági szereplőkre.
A monetáris politika fogalma, céljai.
A monetáris szabályozás jegybanki eszközei, működésének mechanizmusa.
A fogyasztási szokások és a profitvárakozások hatása az infláció alakulására.
A pénzkínálat alakulása és az infláció kapcsolata.
Az ár-bér spirál értelmezése.
A nemzetgazdaság külgazdasági kapcsolataiA kereskedelmi és fizetési mérleg felépítése és a közöttük lévő kapcsolat.
A valutakereslet és valutakínálat értelmezése, jellemzése.
A különböző valutaárfolyamok.
Napjaink valutáinak árfolyam-
meghatározása, az euró jelentősége.
Magyarország külgazdasági kapcsolatainak áttekintése.
A nyitott gazdaság egyensúlya.
A valutakeresleti és a valutakínálati függvény ismerete, elemzése, ábrázolása.
A fix és a lebegő valutaárfolyamos rendszerek jellemzői.
Az eurózónához csatlakozás feltételei.
Eurózónához csatlakozás előnyei és hátrányai.
Aktuális gazdasági problémák és megoldási alternatívákA munkanélküliség és az infláció kezelésének lehetséges módjai.
A téma lehetőséget ad néhány aktuális gazdasági probléma megnevezésére (pl. infláció, munkanélküliség, szegénység, fizetési mérleg hiány, eladósodás stb.).
Ezek közül valamely probléma hazai megjelenésének bemutatása. (Például: Magyarország európai uniós tagságának hatása a hazai munkaerőpiacra.)
A gazdasági problémák közül egy-kettő részletesebb kifejtése.
A probléma megoldási altarnatíváinak felvázolása.
A globalizációA globalizáció fogalma.
Napjaink gazdasági együttműködési formáinak bemutatása. Az együttműködésből származó előnyök, problémák.
Napjaink nemzetközi gazdasági együttműködésének formái, tendenciái.
A fejlett és fejlődő országok helye, szerepe a nemzetközi munkamegosztásban.
Az Európai Unió, mint gazdasági integráció.
Küzdelem a gazdasági problémák megoldásáért (környezetvédő, segélyező, regionális stb. programok, szervezetek).
A globalizációs folyamatok jellemzése, előnyeinek és hátrányainak bemutatása.
Magyarország integrálódása a világgazdaságba és az EU-ba.
Magyarország gazdaságának értékelése a világ más országaihoz képest.
Alternatív közgazdaságtan: miért alakult ki, példák a hagyományostól eltérő válaszokra.

A JUDAISZTIKA ÉRETTSÉGI VIZSGATÁRGY ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEI

A vizsga formája:

Középszinten: szóbeli vizsga.

A vizsga időtartama: 15 perc.

A judaisztika érettségi vizsga célja:

A vizsga célja, hogy az érettségiző diák számot adjon arról, hogy

- rendelkezik a zsidó élet és gondolkodásmód kialakításához szükséges alapfogalmakkal,

- érti és használni tudja az alapvető judaisztikai szaknyelvet és fogalmakat,

- rendelkezik alapvető Bibliaismerettel,

- ismeri a zsidó naptárt és a zsidó ünnepeket,

- tisztában van a zsidó élet fontosabb állomásaival,

- tudja a kóserság alapelemeit,

- rendelkezik alapvető ismeretekkel a zsidó otthon és a zsinagóga vonatkozásában,

- felismeri a parancsolatok hatását a mai életünkre,

- ismeri a zsidó történelem fontosabb eseményeit és összefüggéseit,

- érzékeli a zsidó etika és filozófia sajátosságait,

- jellemezni tudja a magyarországi zsidóságot irányultsága, szervezetei alapján,

- tisztában van a zsidó állam létével,

- képes ismereteit a dialógus szellemében, mások számára is közvetíteni.

Nem lehet az érettségi vizsga célja a személyes hit számonkérése.

A középszintű vizsga az érettségiző jelöltektől pontos ismereteket, megfelelő kifejezőkészséget, az elemzés, rendszerezés alapvető egyszerűbb formáját várja el.

Tartalmi követelmények:

KompetenciákKövetelmények
NyelvA zsidósággal kapcsolatos fogalomrendszer helyes használata.
ForrásokBibliai szöveg alapvető mondanivalójának, üzenetének megértése és kifejtése.
Bibliai források, lényeges információk felismerése, kiemelése, alapvető következtetések levonása.
Információk gyűjtése és rendszerezése, a judaisztika irodalmának alapján.
Térképek felhasználása az ismeretszerzéshez.
Szépirodalmi és képzőművészeti alkotások, képi és zenei források felhasználása a zsidóság szokásainak megértéséhez, bemutatásához.
Tájékozódás térbenA Biblia szempontjából fontos helyszínek azonosítása a térképen.
A földrajzi környezet szerepe a zsidó kultúra alakulásában.
Tájékozódás időbenA fontos történelmi események időrendi sorrendbe állítása.
A zsidó élet körforgásának időbeli értelmezése.
A zsidó naptárCsillagászati háttér, a naptár egységei (év, hó, nap).
A hónapok felsorolása.
A zsidó ünnepek naptári elhelyezkedése.
ZarándokünnepekAz ünnepek eredete.
Az ünnepek nevei, a félünnepek.
Pészach, Savout, Szukot történetének ismerete.
Pészach, Savout, Szukot gyakorlata, imarendszere.
Pészach Hagada jelentősége.
A Tízparancsolat hatása korunkra.
A Szukoti csokor szimbolikája.
ÖrömünnepekHanuka történelmi háttere, szertartása, imarendszere.
A hanukkia.
Purim történelmi háttere, a Purim parancsolatok.
Megilla olvasás jelentősége.
NagyünnepekA zsidó újév forrása jelentősége, szertartása és liturgiája.
A megtérés napjai.
Az engesztelés napja, az ünnep szabályai, szertartása, liturgiája.
Szombat (Sábát)A Szombat bibliai forrása.
A Szombat törvényei, liturgiája, imarendje.
A Szombat jelentősége közösségekben, családokban.
A pihenőnap fontossága.
Kóserság (Kashrut)A kóserság forrásai.
Kóser állatfajták.
Kóser konyha, tejes és húsos szétválasztása.
Kósersági tilalmak.
A zsidó szimbólumok és kegytárgyakDávid pajzsa, menóra.
Imaeszközök, gyertyatartók.
Tóratekercsek és tartozékaik.
Zsidó motívumok a művészetben.
A zsinagóga és kialakulásaA pusztai szentély, forrása, berendezési tárgyai.
A jeruzsálemi szentély építői, helye, története.
A zsinagóga funkciója, tisztviselői, tárgyai, művészete.
A zsidó közösség és zsidó otthonKözösségi élet.
Családi élet.
A zsidó élet körforgásaSzületés, névadás, a körülmetélés és bibliai forrásai.
Halál, temetési szokások, sírkő.
A zsidó esküvőFelkészülés az esküvőre.
Az esküvő szertartása.
A résztvevők és feladataik.
A házasságlevél szerkezete, tartalma.
Gyász és böjtKözösségi gyász-, böjtnapok (Gedalja, Tévét 10, Támuz 17, Áv 9, a holokauszt napja)
Egyéni gyász szakaszai, előírásai.
A zsidó nép gyökereiAz ősatyák története, szerepe a zsidó nép formálásában (Ábrahám, Izsák, Jákob).
Az ősanyák története, szerepe a zsidó nép formálásában (Sára, Rebeka, Ráchel, Lea).
A zsidó törzsek kialakulása, szerepük.
A zsidó nép őstörténeteAz egyiptomi fogság évei.
A kivonulás története.
A kinyilatkoztatás, néppé válás.
A sivatagi vándorlás.
A parancsolatok (micvák)A parancsolatok felosztása.
Tórái parancsolatok.
Rabbinikus parancsolatok.
A parancsolatok jelentősége.
A parancsolatok mint a zsidó élet formálói.
A honfoglalásJózsua, a zsidó nép új vezetője.
A Szentföld meghódítása.
Az ország felosztása.
A bírák kora.
A zsidó nép vezetőiA kohaniták kötelességei, jogai egykor és ma.
A királyok (Saul, Dávid, Salamon).
A próféták közvetítő funkciója.
A Messiás, elképzelések a megváltás koráról.
Nők a BibliábanEgy prófétanő története és szerepe.
A Szent iratokA zsoltárok kialakulása, a liturgiában betöltött szerepük.
Az öt tekercs kialakulása, szerepe.
Jób könyve és üzenete.
A zsidó filozófiaEgy zsidó filozófus élete, munkássága.
Az imaAz ima kialakulása.
Az imák ideje.
Hétköznapi imák.
Ünnepi imák.
Áldások.
Az imakönyv felépítése, fontosabb részei.
Rabbinikus tevékenység MagyarországonEgy magyarországi rabbi élete és munkássága.
Izrael földje (Erec Jisrael)Izrael földrajza.
Izrael szentsége.
A modern zsidó állam kialakulása, jelentősége a zsidó nép életében.

EGÉSZSÉGÜGYI ALAPISMERETEK ÉRETTSÉGI VIZSGA ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEI[468]

SZOCIÁLIS ALAPISMERETEK ÉRETTSÉGI VIZSGA ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEI[469]

OKTATÁSI ALAPISMERETEK ÉRETTSÉGI VIZSGA ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEI[470]

MŰVELŐDÉSI ÉS KOMMUNIKÁCIÓS ALAPISMERETEK ÉRETTSÉGI VIZSGA ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEI[471]

GÉPÉSZETI ALAPISMERETEK ÉRETTSÉGI VIZSGA ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEI[472]

ELEKTRONIKAI ALAPISMERETEK ÉRETTSÉGI VIZSGA ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEI[473]

INFORMATIKAI ALAPISMERETEK ÉRETTSÉGI VIZSGA ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEI[474]

VEGYIPARI ALAPISMERETEK ÉRETTSÉGI VIZSGA ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEI[475]

ÉPÍTÉSZETI ÉS ÉPÍTÉSI ALAPISMERETEK ÉRETTSÉGI VIZSGA ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEI[476]

KÖNNYŰIPARI ALAPISMERETEK ÉRETTSÉGI VIZSGA ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEI[477]

FAIPARI ALAPISMERETEK ÉRETTSÉGI VIZSGA ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEI[478]

NYOMDAIPARI ALAPISMERETEK ÉRETTSÉGI VIZSGA ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEI[479]

KÖZLEKEDÉSI ALAPISMERETEK (KÖZLEKEDÉS - ÜZEMVITEL, KÖZLEKEDÉSTECHNIKA) ÉRETTSÉGI VIZSGA ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEI[480]

KÖRNYEZETVÉDELMI-VÍZGAZDÁLKODÁSI ALAPISMERETEK ÉRETTSÉGI VIZSGA ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEI[481]

KÖZGAZDASÁGI ALAPISMERETEK (ÜZLETI GAZDASÁGTAN, ELMÉLETI GAZDASÁGTAN) ÉRETTSÉGI VIZSGA ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEI[482]

ÜGYVITELI ALAPISMERETEK ÉRETTSÉGI VIZSGA ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEI[483]

KERESKEDELMI ÉS MARKETING ALAPISMERETEK ÉRETTSÉGI VIZSGA ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEK[484]

VENDÉGLÁTÁS-IDEGENFORGALOM ALAPISMERETEK ÉRETTSÉGI VIZSGA ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEI[485]

RENDÉSZETI ALAPISMERETEK ÉRETTSÉGI VIZSGA ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEI[486]

MEZŐGAZDASÁGI ALAPISMERETEK ÉRETTSÉGI VIZSGA ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEI[487]

ÉLELMISZER-IPARI ALAPISMERETEK ÉRETTSÉGI VIZSGA ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEI[488]

ÁBRÁZOLÓ ÉS MŰVÉSZETI GEOMETRIA ÉRETTSÉGI VIZSGA ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEI[489]

NÉPMŰVÉSZET ÉRETTSÉGI VIZSGA ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEI

A vizsga formája

Középszint: szóbeli vizsga.

Emelt szint: szóbeli vizsga.

A középszint és az emelt szint viszonya

A tanulónak mindkét szinten általános érvényű és értékű tudásról kell tanúbizonyságot tennie. A középszintű vizsga a népi kultúra egyes témaköreiben, azok történeti, társadalmi és gazdasági vonatkozásaiban általános műveltséghez tartozó tájékozottságot követel meg, míg az emelt szintű vizsga ezek összefüggéseinek elmélyültebb és alaposabb ismeretét várja el.

A tantárgy oktatásának célja

A tantárgy oktatásának célja a kultúra és a társadalom együttes működésének felismertetése. A tantárgy hármas egysége: egy tárgy (kultikus tárgy, használati tárgy vagy emléktárgy) története, használata, kontextusa; és e tárgy készítése, valamint készítőjének, forgalmazójának használójának műveltsége, világnézete, kultúrája. Ezen keresztül jön létre a népművészet kulturális beágyazottságának és társadalmi környezetének megértése, megértetése. A rendszerezett szakmai és elméleti ismeretek átadásán túl a tantárgy elsősorban az érdeklődés felkeltését, a további tájékozódáshoz szükséges és lehetséges utak bemutatását szolgálja.

A tantárgy általános fejlesztési követelményei

A tanulók ismerjék

- a közösségek, a társadalmak és civilizációk kialakulásának és működésének főbb vonalait és a munkák specializálódásának nagyobb állomásait;

- a kultúrák és a társadalmak szerkezetének kapcsolatait;

- az egyén, a közösség és a kultúra viszonyait.

A tanulók legyenek képesek

- tárgyat és megnyilatkozást annak létrehozójával együtt korába és környezetébe beilleszteni és azzal együtt értelmezni;

- a megértés igényével viszonyulni saját környezetük és az eltérő, távoli vagy idegen csoportok és kultúrák megnyilvánulásaihoz egyaránt.

A NÉPMŰVÉSZET TANTÁRGY SZÓBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA KÖVETELMÉNYRENDSZERE

TémakörKözépszintEmelt szint
A kultúra általános fogalmai és történetiségükA civilizációk kialakulásának lehetséges okai. A kultúra fogalma.Az etnográfia, az etnológia, a folklór és a kulturális antropológia fogalma, területei.
A népművészet felfedezése, népi kultúra, nemzeti kultúra.A népművészet felfedezése, népi kultúra, nemzeti kultúra és értelmezései a XIX-XX. században.
Világkép, folklórJel és megszemélyesítés. Motívumok és szimbólumok a népművészetben (és a népköltészetben).Jel és megszemélyesítés. Motívumok és szimbólumok a népművészetben (és a népköltészetben); a jelek és a nekik tulajdonított jelentések, azok történeti változásai.
Naptári ünnepek, egyházi ünnepek, népszokások és a népszokások költészete.A naptári ünnepek, egyházi ünnepek, népszokások; a vallás(ok) és a naprendszer periódusosságának kapcsolatai.
A népköltészet, a népzene és a néptánc műfajai és összefüggéseik. Rítus és szórakozás.A népköltészet, a népzene és a néptánc műfajai és összefüggéseik. Rítus és szórakozás. Az epikus műfajok (feltételezett) eredete; a zene és a szöveg kapcsolata a balladában és a lírában, a tánc dramatikus hagyományai. A zenészek specializálódása.
Az emberi élet fordulói és a hozzá fűződő szokások.Az emberi élet fordulói és a hozzá fűződő szokások; az átmeneti rítusok fontossága.
Társadalom, gazdaság, mesterségCsalád, rokonság, munkaszervezet, munkarend.Család, rokonság, munkaszervezet, munkarend, az életkorokhoz fűződő szerepek.
A mezőgazdálkodás, a paraszti munkák és munkarend kialakulása, történeti változásai; elsődleges (nemek szerinti) munkamegosztás.A mezőgazdálkodás, a paraszti munkák és munkarend kialakulása, történeti változásai; elsődleges (nemek szerinti) munkamegosztás; nyomásos gazdálkodás, másodlagos munkamegosztás, specializálódás. Új növények megjelenése.
A családokat összefogó közösségek rendje; a falu, a piac.A családokat összefogó közösségek rendje; a falu, a piac. A központosított közigazgatás szerepe, adózás, szabványosítási kísérletek.
A falu hierarchiája. A parasztság rétegezettsége.A falu hierarchiája. A parasztság és a nemesség rétegezettsége. A föld nélküliek, az értelmiségiek, az iparosok, a kereskedők.
„Ősmesterségek”, halász, vadász, madarász” juhász, gulyás, kanász, csikós. Pásztorművészet.„Ősmesterségek”, halász, vadász, madarász” juhász, gulyás, kanász, csikós. Pásztorművészet, technikái, tárgyai és funkciói.
Malmok, molnárok; a malom mint fórum.Malmok, molnárok; a malom mint fórum. Kézi malom, száraz malom, vízimalom, szélmalom, hajómalom; gőzmalom, mint konkurencia.
Kovácsok, kovácsműhelyek, a műhely, mint fórum.Kovácsok, kovácsműhelyek, a műhely, mint fórum. Patkoló kovács, szerszámkovács, cigány kovács, csontkovács.
Ácsok, asztalosok, a tetőszerkezet típusai, bútorok fajtái, ácsszerkezet és asztalos szerkezet.Ácsok, asztalosok, a tetőszerkezet típusai, bútorok fajtái, ácsszerkezet és asztalos szerkezet. A fűrészmalmok és az asztalosbútorok tömeges elterjedése.
Bognárok, kerékgyártók. A híres magyar kocsigyártás.Bognárok, kerékgyártók. A híres magyar kocsigyártás. A közlekedés és szállítás eszközeinek fejlődése, és szerepük.
Ruhakészítés. Szabó, gubacsapó és szűrszabó; úri szabó, német-szabó, női szabó.Ruhakészítés. Szabó, gubacsapó és szűrszabó; úri szabó, német-szabó, női szabó. Alapanyagok, szabásminták és a készáru kereskedelme.
Bőrkészítés, bőrfeldolgozás. Tímár, varga, csizmadia, szíjgyártó.Bőrkészítés, bőrfeldolgozás. Tímár, varga, csizmadia, szíjgyártó. Lábbeli, bőrruházat, lószerszám és más állatok szerszámai.
Kéreg, vessző, gyékény és faedények. Kosárfonó, gyékényes, teknővájó, kádár és pintér.Kéreg, vessző, gyékény és faedények. Kosárfonó, gyékényes, teknővájó, kádár és pintér. A termékek felhasználásának ismertetése, pl. kenyérdagasztás, bortermelés.
Ezermesterek, barkácsolók. Céhek és kontárok.Ezermesterek, barkácsolók. Céhek és kontárok. Házilag készített, alkalmi eszközök; pl. szerszámnyelek, játékok. Árutermelés.
Otthon, lakótér és tárgyi világaNomadizálók lakóterei, kerek alaprajzú épületek, „gubba, hajma”. Használatuk, (férfi-női térfél, kultikus tér, munkatér), bútorzatuk.Nomadizálók lakóterei, „gubba, hajma”. Kerek alaprajzú épületek. Továbbélésük; Halászkunyhó, pásztorkunyhó. Használatuk, (férfi-női térfél, kultikus tér, munkatér), bútorzatuk.
A kerek és a szögletes alaprajz történeti alapmintái, sátor és veremház. Építőanyagok.A kerek és a szögletes alaprajz történeti alapmintái, sátor és veremház. Építőanyagok, megmunkálási technikák. Ülőgödör.
A ház fejlődése, tüzelőberendezések és alaprajzi típusok.A ház fejlődése, tüzelőberendezések és alaprajzi típusok. A modulrendszer változása, a méretek és az építőtechnikák változásai.
Tüzelőanyagok (rönkfa, nád, szalma, kukoricaszár, trágya) és tüzelőberendezések ökológiája.Tüzelőanyagok (rönkfa, nád, szalma, kukoricaszár, trágya) és tüzelőberendezések ökológiája. Táji, területi típusok.
Füstelvezetés, nyitott fedélszék, kürtők, kémények. Rúdra valók és bútorok.Füstelvezetés, nyitott fedélszék, kürtők, kémények. Táji, területi típusok. Rúdra valók és bútorok.
A bútorok elhelyezésének rendje, diagonális és párhuzamos elrendezés.A bútorok elhelyezésének rendje, diagonális és párhuzamos elrendezés. Ácsolt és asztalosbútorok, megmunkálásuk szerszámai, technológiájuk története. Házilag készített bútorok.
Településtípusok, város és falu. Telekformák, gazdasági épületek.Településtípusok, város és falu. Telekformák, gazdasági épületek. A falvak alaprajzi típusai.
A falu életének és szerepének, változása az ipari civilizáció korszakában. Polgári, kispolgári minták, panel.A falu életének és szerepének, változása az ipari civilizáció korszakában. Polgári, kispolgári minták, panel. A régi házak és technikák mai utóélete.
Népi kerámiaAz agyagművesség története, kialakulásának gazdasági feltételei.Az agyagművesség története, kialakulásának gazdasági feltételei. Az agyag alkalmassága, az égetés.
Agyaglelőhelyek Magyarországon, fazekasközpontok.Agyaglelőhelyek Magyarországon, fazekasközpontok. Mázas, mázatlan cserép, oxidációs, redukciós égetés (fekete edény).
A cserépedények típusai, terminológiája.A cserépedények típusai, terminológiája. Égetőkemencék típusai, égetési módok.
Kereskedelem, cserekereskedelem, piacozás. Kereslet és kínálat.Kereskedelem, cserekereskedelem, piacozás. Kereslet és kínálat. Hétköznapi és ünnepi, férfi és női használatra készült tárgyak. Díszítések, felíratok.
TextilekA fonás, szövés ősi technikái.A fonás, szövés ősi technikái. Nemez készítés. Fonott falazatok, kerítések, hálók.
A fonás, szövés alapanyagai (növényi és állati) és feldolgozásuk.A fonás, szövés alapanyagai (növényi és állati) és feldolgozásuk. A fonalak típusai és színezésük.
A szövés termékei, használatuk.A szövés termékei, használatuk. A hétköznapi és az ünnepi textilek, viseletek.
A viseletben megjelenő táji, etnikus hovatartozás, nem, kor, családi állapot, vagyoni helyzet.A viseletben megjelenő táji, etnikus hovatartozás, nem, kor, családi állapot, vagyoni helyzet. A szőttesek stílusjegyei. A hímzések és nagyobb táji típusaik.
A díszítettség történeti korszakai, a gyári áru színre lépése, a kivetkőzés.A díszítettség történeti korszakai, a gyári áru színre lépése, a piaci megrendelések hatása. A kivetkőzés. Kékfestés. Csipke. Népi formák és motívumok továbbélési lehetőségei.

MAGYAR NÉPZENE ALAPJAI ÉRETTSÉGI VIZSGA ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEI[490]

HANGTANI ÉS AKUSZTIKAI ALAPISMERETEK ÉRETTSÉGI VIZSGA ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEI[491]

HANGKULTÚRA ÉRETTSÉGI VIZSGA ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEI[492]

MŰVÉSZETTÖRTÉNET ÉRETTSÉGI VIZSGA ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEI

A vizsga szintjei és formája

Középszinten: írásbeli és szóbeli.[493]

Emelt szinten: írásbeli és szóbeli.[494]

A művészettörténet érettségi vizsga célja

A művészettörténet érettségi vizsga célja annak megállapítása, hogy a vizsgázó

- készségszinten felismeri-e a leghíresebb, legkiemelkedőbb alkotásokat, azaz a megfelelő mennyiségű vizuális ismeret birtokában van-e,

- rendelkezik-e azzal a jártassággal, hogy meghatározza az egyes alkotások, mely korszakhoz, mely stíluskörhöz tartoznak.

A középszintű érettségi vizsga esetén a cél lemérni, hogy a tanuló

- rendelkezik-e a választott tantárgyból egy általános ismeretanyaggal, kellő mértékű jártassággal a fogalomalkotás és az elemzés terén,

- ismeri-e az adott stíluskorszakok, stílusirányzatok legfontosabb jellemzőit,

- felismeri-e a legfontosabb alkotásokat,

- képes-e arra, hogy azokat stíluskritikai módszerekkel elhelyezze a művészettörténet korszakaiban,

- az egyes művek elemzése során önállóan ki tudja-e fejteni a stílus, a forma - funkció és a forma - tartalom összefüggéseit,

- képes-e arra, hogy az elsajátított ismeretek segítségével tájékozódjon a különböző művészeti ágak, művészeti műfajok és stílusok között, felismeri-e és értelmezni tudja-e az ide tartozó alkotásokat.

Az emelt szintű érettségi vizsga célja a tanuló készségeinek és jártasságának mérésén felül, hogy felkészítse a felsőfokú szakirányú továbbtanulásra.

Az emelt szinten a vizsga célja lemérni, hogy a tanuló:

- érti-e az összefüggéseket művészeti műfajok és a társművészetek, az irodalom és a történelem között,

- képes-e az ismereteit komplexen, az összefüggéseket értelmezve, azokat önállóan alkalmazni egy probléma megoldásánál,

- rendelkezik-e azon képességgel, hogy az egyes korszakok és stílusok jellemző vonásait egymással összehasonlítsa,

- megtud-e határozni egy számára ismeretlen művet kizárólag stílusjegyei alapján, és elhelyezni azt a művészettörténet stíluskorszakaiban,

- ismeri-e a mű létrehozásában szereplő kulturális és személyi tényezőket, és ezeket az elemzés során feltudja-e használni.

Az érettségi vizsga tartalmi követelményei

Az emelt szintű követelmények oszlopa csak a középszintet kiegészítő követelményeket tartalmazza.

Készségek, képességekKövetelmények
a középszintű érettségi vizsgán
Követelmények kiegészítése
az emelt szintű érettségi vizsgára
Vizuális eszközök fajtáinak felismerése és helyes használata a képelemzések soránA vizuális közlés eszközeinek (pont, vonal, sík, felület, tónus, szín, kompozíció) felismerése és használata az elemzés során.A szerkezet, motívum, jelkép, ritmus felismerése a műveknél és történeti fejlődésének ismerete, a párhuzamok elemzésénél ezek használata.
Térábrázolási módok felismerése.A térábrázolási módok ismerete és összehasonlító értelmezése az elemzés során.
A vizuális minőségek (tónus/szín; alak/forma; textúra/faktúra /struktúra) ismerete és megkülönböztetése.
A látványértelmezésben szerepet játszó tényezők (nézőpont, arányok) ismerete és alkalmazása.
A színharmóniák, színkontrasztok (fény-
árnyék, hideg-meleg, komplementer, szimultán, magában való, mennyiségi, minőségi) felismerése.
A kontrasztok kiemelő szerepének elemző vizsgálata a konkrét példán keresztül.
A vizuális eszközök jelentését meghatározó összefüggések, a kontextus felismerése és értelmezése az elemzés során.
Művészeti technikákA művészetben használt alkotói technikák felismerése. A művészi kifejezésben betöltött szerepének ismerete.A technikák leíró jellegű ismerete, az eljárás lépéseinek ismerete.
A tömegkommunikáció és média eszközeiA tömegkommunikáció eszközeinek és formáinak ismerete.A tömegkommunikáció működési hatásrendszerének ismerete.
A fotó és a mozgókép műtípusainak ismerete.A mozgóképi kifejezés eszközeinek (montázs, kameramozgás, képkivágás, nézőpont, világítás, hang és képkapcsolat) ismerete.
Tárgy és környezetének kapcsolataA különböző művészeti korokból és kultúrákból származó tárgyak, objektumok stílusjegyeinek ismerete, ezek alapján történő besorolása, funkció- és formaelemzése.A tárgy, a fogyasztói szokás és az életmód közötti kapcsolat értelmezése az elemzés során.
Művészeti ágak, műfajokA művészeti ágak (képzőművészet, építészet, iparművészet) legfontosabb jellemzőinek ismerete.
A képzőművészeti műfajok ismerete.
Művészettörténeti korszakok, stíluskorszakok és művészetföldrajzi területekA legfontosabb jellemzők ismerete.A legfontosabb jellemzők összehasonlító elemzése.
A legfontosabb alkotások és alkotók ismerete, felismerése és stílusmeghatározása.Kormeghatározás évszázados pontossággal.
A műelemző módszerek (stílustörténeti, forma-funkció, forma-tartalom, összehasonlító ikonográfia) ismerete és használata az elemzés során.A műalkotás kompozíciós elrendezésének felismerése, a kompozíció vonalainak bemutatása.
A művek tárgyi- és kulturális összefüggéseinek felismerése.Az összefüggések felhasználása az elemzés során.
A műalkotás létrehozásában szereplő tényezők (kulturális környezet, megrendelői igény, technikai feltételek, alkotói beállítottság) ismerete.A műalkotás létrehozásában szerepet játszó tényezők összefüggéseinek értelmezése és felhasználása az elemzés során.
Őskor művészeteAz őskori ember művészete: építészet, szobrászat, barlangfestészet.Az őskori ember tárgykultúrája, a fazekasság emlékei.
Mezopotámia művészeteAz ókori mezopotámia népeinek művészete (sumer, akkád, Babilon, asszír, perzsa).
Egyiptom művészeteAz ókori Egyiptom építészete, szobrászata, festészete.A dinasztiák előtti kor művészete.
Görög művészetAz ókori görögség építészete, szobrászata, iparművészete.Prehellén művészet.
Római művészetAz ókori Római birodalom építészete, szobrászata, festészete, iparművészete.Etruszk művészet.
Pannónia provincia művészetei emlékei.
Ókeresztény művészetKatakombák művészete, kora keresztény építészet.
Bizánc és az iszlám világ művészeteBizánc építészete, mozaikfestészet.A középkori orosz (pravoszláv) művészet.
Az iszlám világ építészete és díszítőművészete.
NépvándorláskorNépvándorlás-kori népek művészete.
Honfoglaló magyarság művészete.
Román kor művészeteAz európai román kor építészete, szobrászata és festészete.Karoling- és Ottó-kori előzmények.
Magyar román kor művészeti emlékei.
A magyar koronázási jelvények.
Gótika művészeteAz európai gótika építészete, szobrászata, festészete és üvegfestészete.Az angliai gótika művészete.
A magyarországi gótika művészeti emlékei.
ReneszánszAz itáliai reneszánsz építészete, szobrászata, festészete.
A németalföldi és a német reneszánsz festészet és grafika.
A reneszánsz Mátyás király udvarában.
BarokkAz európai barokk építészet, szobrászat és festészet.A manierizmus Európában.
A magyarországi barokk művészeti emlékei.A rokokó kiemelkedő alkotói, alkotásai.
Klasszicizmus és romantikaAz európai klasszicizmus és romantika irányzatának építészeti, szobrászati és festészeti emlékei.Francia forradalmi építészet. Biedermeier, szentimentalizmus festészete.
A klasszicizmus és romantika művészeti emlékei Magyarországon.
RealizmusA XIX. században jelentkező realista törekvések a festészetben.
Realista tendenciák Magyarország festészetében.
Impresszionizmus és posztimpresszionizmusAz impresszionizmus, a neoimpresszionizmus és a posztimpresszionizmus festészetének törekvései, jelentős képviselőik.Plein air festészet Európában és Magyarországon.
Századforduló művészete: szimbolizmus, szecesszióAz európai századforduló művészete, a szimbolizmus és a szecesszió festészete, a szecesszió építészete és iparművészete.A Nabis csoport művészete. Az angliai Arts and Craft’s mozgalom.
A magyarországi századforduló művészete; szecesszió, szimbolizmus.A magyarországi századforduló hivatalos művészeti irányzatai: historizmus, akadémizmus, eklektika.
Avantgárd irányzatok a XX. század elejénA fauve, expresszionista, kubista, futurista, dadaista irányzatok törekvései jelentősebb művészeik és műalkotásaik Európában és Magyarországon.
A XX. századi építészet irányzataiA Bauhaus, De Stijl, funkcionalista, purista és organikus építészet jellemzői.
Művészet a két világháború közöttA szürrealista iskola. A geometrikus és a lírai absztrakció irányzatai Európában, jelentős képviselőik és alkotásaik.A két világháború közti Magyarország művészeti csoportosulásai: Szentendrei iskola, KÚT, Római iskola és a Gresham-kör.
Művészet a második világháború utánNeoavantgárd irányzatok: informel (tasizmus, gesztusfestészet, kalligráfia), tudományos, technicista irányzatok (Op-art, kinetika, minimal-art, post-painterly abstraction, konceptuális művészet, land art, earth art, arte povera).Művészeti csoportok és irányzatok Magyarországon a második világháború után.
A Pop art és egyéb jelenségek (combine painting, assemblage, environment, Nouveau Realisme, hiperrealizmus).
Transzavantgarde és posztmodern művészeti irányzatok, kifejezési formák (akcióművészet; happening, performance, fluxus, body art, process art, mail art, magánmitológiák, Spurensicherung).

PSZICHOLÓGIA ÉRETTSÉGI VIZSGA ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEI[495]

A vizsga formája

Középszinten: írásbeli és szóbeli.

A pszichológia érettségi vizsga célja

A középszintű pszichológia érettségi vizsga a pszichológiai jelenségekkel kapcsolatos ismereteket méri, valamint az alapvető ismereteken túl legfőképpen annak megállapítására irányul, hogy a vizsgázók a pszichológiai ismereteket hogyan képesek felhasználni a körülöttük lévő világ megértésében. A pszichológia oktatás célja, hogy olyan ismeretekhez juttassa a vizsgázókat, amelyek segítik őket a társas világban való jobb eligazodásban, hozzásegíti őket önmaguk és mások reakcióinak jobb megértéséhez. A pszichológia tudományos módszereinek bemutatásával segít a laikus tévhitek felülvizsgálatában, a kritikus szemlélet kialakulásában. Ezen kompetenciák meglétét a vizsgázó az érettségi feladatok megoldása során is bizonyítja.

Az érettségi vizsga célja annak megállapítása, hogy a vizsgázó

- elsajátította-e a tartalmi követelményekben meghatározott alapismereteket;

- tudja-e helyesen használni az alapvető pszichológiai fogalmakat, tisztában van-e a tanult pszichológiai alapfogalmak jelentéstartalmával, képes-e ismereteit világos nyelvi formában előadni;

- tud-e szemléletes példákat, analógiákat említeni saját mindennapi tapasztalatait, irodalmi és filmélményeit alapul véve, és tudja-e ezeket összekapcsolni a tudomány által rendszerezett ismeretekkel;

- tisztában van-e a pszichológia alapvető bizonyítási eljárásaival és a pszichológia szemléletmódjának fő vonásaival;

- képes-e kritikusan viszonyulni a pszichológiai tartalmú információkhoz, tisztában van-e a tudományos bizonyítás alapvető kritériumaival;

- képes-e a pszichológiai ismereteit összekapcsolni az egészséges életvezetés szempontjaival;

- képes-e az emberek és csoportok viselkedésének okait, az emberek közti kommunikáció és érintkezés jellemzőit a pszichológiai ismeretek összefüggéseiben szemlélni;

- ismeri-e a pszichológia lehetséges alkalmazási területeit és a pszichológia mindennapi életben való felhasználásának lehetőségeit.

Tartalmi követelmények

KÖZÉPSZINT

TémakörökKövetelmények
A pszichológia mint tudományA pszichológia fogalma, tárgya, módszerei, helye a tudományok
rendszerében.
A pszichológia fő nézőpontjai, alap- és alkalmazott tudományterületei,
vizsgálati módszerei.
Általános pszichológia
A lelki működés általános
törvényszerűségei
A megismerési folyamat jellemzői, az észlelés, figyelem, tanulás és
emlékezet jelensége.
Különböző tanulási formák, a tanulás hatékonyságát befolyásoló
tényezők és a különböző tanulási módszerek. A tanulást befolyásoló
képességek (intelligencia, kreativitás).
Az aktivációs szint, éberség, alvás, módosult tudatállapotok jellemzői.
A motiváció típusai, működése és szerepe a viselkedésszabályozásban.
Érzelmek kialakulása, fajtái, az érzelmek viselkedésre gyakorolt hatása.
Az aktiváció, érzelem, motiváció kapcsolata.
Szociálpszichológiai ismeretek
A társas kapcsolatok alakulásaA csoportalakulás és a csoport működésével kapcsolatos jelenségek:
csoportnyomás, normaalakulás, engedelmesség, tömegjelenségek,
teljesítmény csoportban.
A segítő viselkedés alakulása és a segítő magatartást befolyásoló
tényezők.
Az attitűd fogalma, attitűdök szerepe a viselkedésszabályozásban,
nézetek alakulása és a meggyőzés hatékonyságát befolyásoló
tényezők.
A társas megismerés jellemzői, sztereotípia, előítélet és ezek gyakorlati
tanulságai.
A személyközi viszonyok alakulása: vonzalom, barátság, szerelem.
KommunikációA kommunikációs folyamat összetevői, a hatékony kommunikáció
feltételei, a kommunikációs zavarok okai.
A verbális és nonverbális közléssel kapcsolatos ismeretek, a verbális és
nonverbális közlés viszonya.
Fejlődéspszichológia
Családi szocializációA családi szocializáció fogalma, jellemzői. Az anya-gyermek kapcsolat
jelentősége a személyiségfejlődésben, kötődés. A családi működés
lehetséges nehézségei és zavarai (veszteségek, válás).
A személyiségfejlődést elősegítő tényezők és a különböző nevelési
stílusok hatása a személyiség alakulására. A személyiség és a környezet
egymásra hatásának összefüggései.
A személyiség fejlődésének állomásai és ezek jellemzői.
Személyiség-lélektani ismeretek
Személyiség felfogás,
személyiségjellemzők
A személyiséggel kapcsolatos különböző megközelítésmódok és
kiemelten egy választott személyiségelmélet megközelítésmódjának
bemutatása.
A személyiség megismerésének lehetőségei és korlátai, a környezet és
az öröklődés szerepe a személyiség alakulásában.
Az énkép, önértékelés kialakulásában szerepet játszó tényezők, az
énkép jelentősége a teljesítményben és a társas kapcsolatok
alakulásában.
A pszichés problémák, függőségek és krízishelyzetek kiváltó okai. A
testi betegségek hátterében meghúzódó pszichés okok.
Nehéz élethelyzetekkel való megküzdés, stressz, depresszió kezelése. A
lelki egészség megőrzése, a boldogság lehetséges forrásai.
Az alkalmazott pszichológia területei
Pszichológia a mindennapi élet területénA pszichológia alkalmazott területei a mindennapi életben és az
életvezetés, iskolapszichológia, tanácsadás, pszichoterápia, sport,
reklám stb. területén.
A média (pl. tévé, internet) szerepe a mindennapi életben, az
internetes világ pszichológiai hatásai, a médiafogyasztás jellemzői,
életkori tényezők a média üzeneteinek megértésében.
Kompetenciák
Források használata és értékeléseTematikus tájékozódás a nyomtatott és elektronikus ismeretterjesztő
információ-forrásokban.
Az értelmezés képességeSzépirodalmi művek és műalkotások lélektani tartalmának meglátása.
Pszichológiai alapfogalmak felismerése és alkalmazása írásos és
verbális formában mind befogadó, mind közlőként.
Megfigyelés képességeIsmeretek élethelyzetekre történő alkalmazása.
Fogalmak összefüggéseinek meglátása, életből vett példákon való
bemutatása.
A tanult pszichológiai jelenségek felismerése valós élethelyzetekben.
Rugalmas gondolkodás
Kritikai értékelés képessége
Nyitottság az emberi megnyilvánulások megértésére, elfogadására.
Önálló kérdésfelvetés, véleményalkotás képessége.
Gondolatokról, ismeretekről, véleményekről személyes állásfoglalás
kialakítása.

EGÉSZSÉGÜGYI ISMERETEK ÁGAZATI SZAKMAI ÉRETTSÉGI VIZSGA ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEI[496]

A vizsga formája

Középszinten: írásbeli és szóbeli.

Emelt szinten: írásbeli és szóbeli.

Az egészségügyi ismeretek ágazati szakmai érettségi vizsga célja

Az egészségügyi ismeretek ágazati szakmai érettségi vizsgatárgy követelményei részét képezik az ágazati szakképzési kerettantervekről szóló miniszteri rendelet által előírt ismereteknek, készségeknek és képességeknek. A feladatok megoldására jellemző az igényes felépítés, logikus gondolkodás.

Az egészségügyi ismeretek ágazati szakmai érettségi vizsga célja annak megállapítása, hogy a vizsgázó képes-e

- a munkáját a jogi és etikai normák betartásával végezni,

- az ápolási folyamat megvalósításában részt venni,

- a munkája során biztonságos és minőségi betegellátást megvalósítani,

- alapápolási tevékenységet végezni, az egyén, a család, illetve a közösség szükségleteinek megfelelően,

- humánus magatartást tanúsítani, empatikus szemléletet közvetíteni,

- a vizsgálatoknál, beavatkozásoknál előkészíteni és segédkezni,

- betegmegfigyelő tevékenységet végezni,

- a hatályos jogszabályokat betartva dokumentációs tevékenységet végezni,

- az ápolás eszközeit adekvátan alkalmazni, karbantartani,

- a sürgősségi eseteket felismerni, az életveszélyt jelentő állapotok ellátásában részt venni,

- munkáját balesetmentesen, a higiéné szabályainak betartásával végezni.

A fent felsoroltak tudásmérése során szükséges meggyőződni arról, hogy a vizsgázó rendelkezik-e az alábbi képességekkel, kompetenciákkal:

- szakmai nyelv- és szóhasználat, beszédkészség,

- rendszerező képesség,

- logikus gondolkodás,

- szakszerűség.

Tartalmi követelmények

KÖZÉPSZINT

TémakörökKövetelmények
1. Egészségügyi alapismeretek
Szakmai etikai és jogi ismeretek
Egészségfejlesztés
Kommunikáció
Szociológia
Pszichológia és pedagógia alapjai
Egészségügyi ellátórendszer
Népegészségügy - környezet-
egészségügy
Az egészségügyi dolgozókkal szemben támasztott etikai és jogi követelmények.
Az egészségi állapotot befolyásoló tényezők.
Az egészségi állapotot veszélyeztető környezeti tényezők felismerése.
Adekvát, kongruens és hiteles kommunikáció a beteggel és a hozzátartozókkal.
Az egészségügyi ellátórendszer felépítése.
A különböző kultúrkörökből érkező betegek ellátása.
Pedagógiai, pszichológiai alapismeretek alkalmazása az egészségfejlesztésben és a
betegellátásban.
2. Alapápolás
Egészséges ember gondozása
Akadályozott ember gondozása
Csecsemő- és kisgyermekgondozás
Ápolástudomány
Ápolási beavatkozások
Betegmegfigyelés
A csecsemő- és kisgyermekgondozás feladatai.
A beteg állapotváltozásai.
Ápolási feladatok.
A gondozási folyamatok életkor szerinti alkalmazása.
Ápolási-gondozási eszközismeret.
3. Klinikumi ismeretek
Anatómia-élettan
Mikrobiológia-járványtan, általános
kórtan
Gyógyszertani alapismeretek
Belgyógyászat alapjai
Sebészet alapjai
Gyermekgyógyászat alapjai
Diagnosztika alapjai
Terápiás alapismeretek
Elsősegélynyújtás - első ellátás
Az egészséges életvitel kialakításának lehetőségei.
Tünetek, tünetegyüttesek.
A speciális ellátási igényű ember gondozása és rehabilitációja.
Az emberi test felépítése és működése.
Szakszerű elsősegélynyújtás, az elsődleges ellátás.
Segítségnyújtás betegek vizsgálatánál.
A gyógyszerelés irányelvei és szabályai.
A beteg megváltozott szükségletei, a beteg megfigyelése során észlelt tünetek.
Az életet veszélyeztető tünetek, tünetegyüttesek, a szükséges teendők.

EMELT SZINT

TémakörökKövetelmények
1. Egészségügyi alapismeretek
Szakmai etikai és jogi ismeretek
Egészségfejlesztés
Kommunikáció
Szociológia
Pszichológia és pedagógia alapjai
Egészségügyi ellátórendszer
Népegészségügy - környezet-
egészségügy
Az egészségügyi dolgozókkal szemben támasztott etikai és jogi követelmények.
Az egészségi állapotot befolyásoló tényezők.
Az egészségi állapotot veszélyeztető környezeti tényezők felismerése.
Adekvát, kongruens és hiteles kommunikáció a beteggel és a hozzátartozókkal.
Az egészségügyi ellátórendszer felépítése.
A különböző kultúrkörökből érkező betegek ellátása.
Pedagógiai, pszichológiai alapismeretek alkalmazása az egészségfejlesztésben és a
betegellátásban.
2. Alapápolás
Egészséges ember gondozása
Akadályozott ember gondozása
Csecsemő- és kisgyermekgondozás
Ápolástudomány
Ápolási beavatkozások
Betegmegfigyelés
A csecsemő- és kisgyermekgondozás feladatai.
A beteg állapotváltozásai.
Ápolási feladatok.
A gondozási folyamatok életkor szerinti alkalmazása.
3. Klinikumi ismeretek
Anatómia-élettan
Mikrobiológia-járványtan, általános
kórtan
Gyógyszertani alapismeretek
Belgyógyászat alapjai
Sebészet alapjai
Gyermekgyógyászat alapjai
Diagnosztika alapjai
Terápiás alapismeretek
Elsősegélynyújtás - első ellátás
Az egészséges életvitel kialakításának lehetőségei.
A tünetek, tünetegyüttesek, szakszerű intézkedés.
A speciális ellátási igényű ember gondozása és rehabilitációja.
Az emberi test felépítése és működése.
Összefüggések felismerése, ok-okozati összefüggések elmagyarázása.
Szakszerű elsősegélynyújtás, az elsődleges ellátás.
Segítségnyújtás betegek vizsgálatánál.
A gyógyszerelés irányelvei és szabályai.
Gondozási feladatok ellátása különböző életszakaszokban, élethelyzetekben.
A beteg megváltozott szükségletei, a beteg megfigyelése során észlelt tünetek.
Az életet veszélyeztető tünetek, tünetegyüttesek, a szükséges teendők.

EGÉSZSÉGÜGYI TECHNIKAI ISMERETEK ÁGAZATI SZAKMAI ÉRETTSÉGI VIZSGA ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEI[497]

A vizsga formája

Középszinten: írásbeli és szóbeli.

Emelt szinten: írásbeli és szóbeli.

Az egészségügyi technikai ismeretek ágazati szakmai érettségi vizsga célja

Az egészségügyi technikai ismeretek ágazati szakmai érettségi vizsgatárgy követelményei részét képezik az ágazati szakképzési kerettantervekről szóló miniszteri rendelet által előírt ismereteknek, készségeknek és képességeknek.

Az egészségügyi technikai ismeretek ágazati szakmai érettségi vizsgára jellemző az egészségügyi és technikai ismeretek együttes mérése.

Az egészségügyi technikai ismeretek ágazati szakmai érettségi vizsga célja annak megállapítása, hogy a vizsgázó

- rendelkezik-e a biztonságos munkaeszköz használathoz szükséges ismeretekkel,

- képes-e munkáját balesetmentesen végezni,

- rendelkezik-e elegendő ismerettel a hirtelen egészségi állapotváltozásban vagy életveszélyben lévő embertársa elsősegélyben való részesítéséhez,

- megfelelően tájékozott-e a fogtechnikai fogpótlás készítésének munkamenetével kapcsolatosan,

- rendelkezik-e elegendő ismerettel a fogtechnikai kivehető fogpótlás készítés anatómiai alapjairól,

- képes-e a kivehető fogpótlás elkészítéséhez szükséges anyagok előkészítésére.

Emelt szinten a felsoroltakon túl az érettségi vizsga további célja annak mérése, hogy a vizsgázó

- megfelelően tájékozott-e a munkakörére jellemző munkakörnyezet kialakításáról,

- készségszinten képes-e elsősegélyben részesíteni a hirtelen egészségi állapotváltozásban vagy életveszélyben lévő embertársát,

- rendelkezik-e elegendő információval a kivehető fogpótlás készítés anatómiai alapjairól,

- képes-e tudatosan összekapcsolni az anyagismereti és technológiai ismereteit,

- térlátása alapján képes-e szabadkézi- és műszaki rajz értelmezésére, reprodukálására,

- képes-e a kivehető fogpótlás készítésének munkafolyamatait átlátni és szakmai nyelven kommunikálni.

A fent felsoroltak tudásmérése során szükséges meggyőződni arról, hogy a vizsgázó rendelkezik-e az alábbi szakmai készségekkel, kompetenciákkal:

- információforrások kezelése,

- ismeretek helyén való alkalmazása, emlékezőképesség (ismeretmegőrzés),

- gyakorlatias feladatértelmezés, rendszerben való gondolkodás,

- kézügyesség.

A fent felsoroltak tudásmérése során emelt szinten meg kell győződni arról, hogy a vizsgázó a kognitív, valamint manuális készsége mellett milyen szinten rendelkezik az alábbi affektív kompetenciákkal:

- az információforrások kezelése,

- ismeretek helyén való alkalmazása, emlékezőképesség (ismeretmegőrzés),

- gyakorlatias feladatértelmezés, rendszerben való gondolkodás,

- kapcsolatteremtő képesség,

- kézügyesség.

Tartalmi követelmények

KÖZÉPSZINT

TémakörökKövetelmények
1. Munkahelyi egészség és
biztonság
A biztonságos munkavégzés körülményeit meghatározó szabályok.
A fertőtlenítés módszerei, anyagai, technológiái.
Szakszerű elsősegélynyújtás.
2. Szakmai és anatómiai
ismeretek
Általános anatómiai ismeretek.
Ortetikai, protetikai anatómiai ismeretek.
Az egészségügyi dolgozókkal szemben támasztott etikai és jogi
követelmények.
Adekvát, kongruens és hiteles kommunikáció.
Lenyomat értékelés, mintakészítés.
3. AnyagismeretA fogtechnikai fogpótlások alap- és segédanyagai.
4. SzakrajzAz emlékezet utáni anatómiai, szabadkézi és műszaki ábrázolás.

EMELT SZINT

TémakörökKövetelmények
1. Munkahelyi egészség és
biztonság
A munkahelyek kialakításához a biztonságos munkavégzéshez szükséges
munkajogi, munkavédelmi, egészségügyi, ergonómiai és technológiai
szabályzók.
Biztonságos munkaeszköz használat.
Munkaviszony létesítés.
Az egészségügyi ellátórendszer felépítése.
Az egészségügyi rendszer szabályozása.
Az egészségügyre vonatkozó etikai előírások.
Az egészségügyi kommunikáció formái.
Az ellátás lélektanához kapcsolódó fogalmak és azok tartalma.
Az elsősegélynyújtás szabályai, protokollja és annak végrehajtása.
Az aszepszis, antiszepszis szabályai.
A vállalkozás működtetésének szabályai, dokumentációja, a tisztességes
kereskedés és vállalkozás etikai és minőségügyi keretei.
Az üzletvitelhez szükséges jogszabályok és azok alkalmazása.
A jogforrás fellelhetősége, az adatkezelésre vonatkozó szabályok, azok
érvényesítése a kereskedelmi folyamatokban, az azokra vonatkozó előírások és
szabályok, a kereskedés feltételei és kialakítása, a pénzügyi és számviteli
előírások és azok alkalmazása.
A kereskedelmi folyamatok.
A kereskedelmi tevékenységhez kapcsolódó dokumentációs követelmények.
A dokumentumok elkészítésének szabályai.
Az értékesítési folyamatok, a szállítási folyamatok dokumentációs előírásai.
2. Szakmai és anatómiai
ismeretek
A kivehető fogpótlások típusai, feladatai, elkészítési folyamatai, követelményei,
kritériumai a szakmai szabályok és az EU-ajánlások alapján.
A kivehető fogpótlásoknál alkalmazott lenyomatok anatómiai alapjai és
szakmai szempontjai.
A rendelő és a laboratórium kapcsolatának pontos ismerete.
A koponya és a rágószerv anatómiai, élettani összefüggéseinek ismerete
kivehető fogpótlások elkészítése során.
3. AnyagismeretA műanyag alapanyagok, valamint egyéb segédanyagok fizikai és kémiai
tulajdonságai.
A fogtechnikában alkalmazott lenyomat- és mintakészítő anyagok.
4. SzakrajzAz emlékezetből történő anatómiai, szabadkézi és műszaki ábrázolás.

SZOCIÁLIS ISMERETEK ÁGAZATI SZAKMAI ÉRETTSÉGI VIZSGA ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEI[498]

A vizsga formája

Középszinten: írásbeli és szóbeli.

Emelt szinten: írásbeli és szóbeli.

A szociális ismeretek ágazati szakmai érettségi vizsga célja

A szociális ismeretek ágazati szakmai érettségi vizsgatárgy követelményei részét képezik az ágazati szakképzési kerettantervekről szóló miniszteri rendelet által előírt ismereteknek, készségeknek és képességeknek.

A szociális ismeretek ágazati szakmai érettségi vizsgára jellemző a szakmai ismeretek összetettsége és integrált alkalmazása, komplex problémaelemzés és problémamegoldás, a holisztikus szemlélet érvényesítése.

A szociális ismeretek ágazati szakmai érettségi vizsgán a vizsgázó összetett szociális műveltségéről ad számot, elsősorban a tananyagban való általános tájékozottság várható el a vizsgázótól.

A szociális ismeretek ágazati szakmai érettségi vizsga célja annak megállapítása, hogy a vizsgázó rendelkezik-e

- a szociális ismeretekre vonatkozó ágazati szakképzési kerettantervekről szóló miniszteri rendelet által előírt szakmai ismeretekkel, az ismeretanyag belső összefüggéseinek, az egyes témakörök közötti kapcsolatok felismerésének képességével,

- a kerettantervben leírt készségekkel és kompetenciákkal,

- a tanult ismeretkörben a problémák felismerésének és megfogalmazásának képességével,

- a segítő tevékenység végzéséhez elegendő információval a társadalom működéséről, társadalmi egyenlőtlenségekről, a szegénység kialakulásáról,

- az egyén társadalmi meghatározottságának, a társadalom ártó-védő hatásainak, a társadalmi helyzet és az egészség összefüggéseit értelmező holisztikus szemlélettel,

- a szociális segítés szakszerű ellátásához szükséges alapvető államigazgatási, jogi, szociális, család- és gyermekjogi, valamint szociálpolitikai ismeretekkel,

- a szociális ellátás rendszerére és a megoldásukra hivatott beavatkozás technikáira, eszközeire, formáira vonatkozó tájékozottsággal,

- az emberek és a társadalmi csoportok működésének megértéséhez elegendő pszichológiai ismertekkel, holisztikus szemlélettel és szakmai személyiséggel,

- az együttműködésről, a konfliktusok kialakulásáról és a konfliktuskezelés módszereiről szóló nélkülözhetetlen ismeretekkel,

- a holisztikus egészségszemlélet kialakításához szükséges ismeretekkel, az emberi test felépítéséről, fejlődéséről, az életkori szakaszokról és azok jellemzőiről, a rendellenes fejlődésre utaló, a kóros állapotot jelző tünetek felismeréséhez szükséges tudással,

- a szakterület munkaköreiben szükséges magatartás, a tanulási és szakmai motiváció fejlesztésének, megerősítésének igényével,

- tudja-e értelmezni

- a szükséges eljárási szabályokat, módszereket, technikákat,

- a szakmai etikai szabályokat,

- az elsősegélynyújtás szabályait.

A fent felsoroltak tudásmérése során szükséges meggyőződni arról, hogy a vizsgázó rendelkezik-e az alábbi képességekkel, kompetenciákkal:

- köznyelvi és szakmai szöveg megértése, írásban és szóban való alkalmazása,

- általános ismeretek speciális helyzetekben való alkalmazása,

- információforrások kezelése.

Tartalmi követelmények

KÖZÉPSZINT

TémakörökKövetelmények
1. Társadalomismeret elmélete és
gyakorlata
A társadalomban és a szűkebb környezetében érvényesülő társadalmi szabályok,
folyamatok, az előítéletek keletkezésének okai.
A társadalom struktúrája, működésének, mobilitásának jellemzői.
Az egyenlőtlenségek, a szegénység kialakulásának területi és társadalmi okai, dimenziói,
jellemzői és csökkentésük lehetőségei.
A legjellemzőbb társadalmi problémák, a társadalmi integrációt veszélyeztető jelenségek,
valamint az egyenlőtlenség által leginkább sújtott társadalmi csoportok ismérvei.
A társadalmi egyenlőtlenség újratermelődésének folyamata, mechanizmusai.
Az egyén társadalmi meghatározottságának összefüggései, a társadalom ártó-védő
hatásai.
A család szerepe, funkciója, történelmi változásai, a családi életciklus, életút szakaszai, a
család szocializációs szerepe, az átörökítés összefüggései.
A társadalmi helyzet és az egészség összefüggései.
A szociológiai alapfogalmak, a család és életmód, az értékek és a szocializáció
fogalmának ismerete.
2. Szociálpolitikai, jogi, etikai
ismeretek elmélete és gyakorlata
A szociálpolitika mint önálló diszciplína és a társadalmi integráció megteremtésének és
megőrzésének fogalmai és összefüggései.
A szociálpolitikai intézmények működését meghatározó gyakorlat.
A szociálpolitika alapjai, érdekei.
A szociálpolitika céljai, értékei és dilemmái, a problémának definiált társadalmi
jelenségek és a megoldásukra hivatott állami beavatkozások technikái, eszközei, formái,
ezek kompenzáló hatásának alkalmazása.
Az alapvető állam- és jogtudományi fogalmak, összefüggések.
A szociális szolgáltatások, a gyermekjólét és gyermekvédelem területén érvényesülő
jogszabályok, az alapvető emberi és állampolgári jogok, a közigazgatási eljárás szabályai.
A szociális segítés etikája, problémák megoldására hivatott állami beavatkozás technikái,
eszközeit, formái, ezek kompenzáló hatása.
3. Pszichológiai és pedagógiai
ismeretek elmélete és gyakorlata
A pszichológia és a pedagógia alapfogalmai, a fogalmak értelmezése.
Az emberi pszichikum, a személyiség összetettsége.
A személyiségfejlődés és a társas érintkezés alapvető folyamatai, összefüggései.
A különböző életkori szakaszok testi, lelki, szociális jellemzői.
A pszichológiai és szociálpszichológiai folyamatok és módszerek.
A konfliktusok fajtái és a konfliktuskezelés módszerei.
Az önismeret forrásai, az énvédő technikák, a lelki egészség megőrzésének módszerei.
A kommunikáció csatornái, jellemzői és a segítő beszélgetés jellemzői.
A gyermekek fejlődésének lelki és szociális szakaszainak bemutatása és jellemezése.
4. Egészségügyi alapismeretekAz egészség holisztikus értelmezése.
A betegmegfigyelés szempontjai.
A betegségek tünetei.
A tünetek enyhítésének technikái.
Az emberi test felépítése, szerveződése, szintjei, a szervrendszerek felépítése, működése.
A gyermek biológiai fejlődését meghatározó tényezők, életkori szakaszok és azok
jellemzői, a rendellenes fejlődésre utaló kóros állapotot jelző tünetek.
A leggyakoribb gyermekbetegségek és azok tünetei.
A gondozás és a betegellátás laikus módszerei.
A közvetlen életveszélyes állapot, az elemi elsősegélynyújtás módszerei.
5. Népegészségügyi ismeretekAz alapvető népegészségügyi fogalmak, összefüggések.
A társadalmi helyzet és az egészség összefüggései.
Az egészségmegőrzés legfontosabb módszerei és technikái.
A védőoltások jelentősége, a magyarországi oltási rend jellemzői.
Az egészségtudatos magatartás jelentősége.

EMELT SZINT

TémakörökKövetelmények
1. Társadalomismeret elmélete és
gyakorlata
A társadalomban és az egyén szűkebb környezetében érvényesülő társadalmi szabályok,
folyamatok, az előítéletek keletkezésének okai.
A társadalom struktúrája, működésének, mobilitásának jellemzői. Az egyenlőtlenségek, a
szegénység kialakulásának területi és társadalmi okai, dimenziói, jellemzői és
csökkentésük lehetőségei.
A legjellemzőbb társadalmi problémák, a társadalmi integrációt
veszélyeztető jelenségek, valamint az egyenlőtlenség által leginkább sújtott társadalmi
csoportok ismérvei.
A társadalmi egyenlőtlenség újratermelődésének folyamata, mechanizmusai.
Az egyén társadalmi meghatározottságának összefüggései, a társadalom ártó-védő
hatásai.
A család szerepe, funkciója, történelmi változásai, a családi életciklus, életút szakaszai, a
család szocializációs szerepe, az átörökítés összefüggései.
A társadalmi helyzet és az egészség összefüggései.
A szociológiai alapfogalmak, a család és életmód, az értékek és a szocializáció
fogalmának ismerete.
A szociológia alapvető technikái és módszerei.
2. Szociálpolitikai, jogi és etikai
ismeretek elmélete és gyakorlata
A szociálpolitika mint önálló diszciplína és a társadalmi integráció megteremtésének és
megőrzésének fogalmai és összefüggései.
A szociálpolitikai intézmények működését meghatározó gyakorlat. A szociálpolitika
alapjai, érdekei és az ideológiák összefüggései.
A szociálpolitika céljai, értékei és dilemmái, a problémának definiált társadalmi
jelenségek és a megoldásukra hivatott állami beavatkozások technikái, eszközei, formái.
Az alapvető állam- és jogtudományi fogalmak, összefüggések.
A szociális szolgáltatások, a gyermekjólét és gyermekvédelem területén érvényesülő
jogszabályok, az alapvető emberi és állampolgári jogok, a közigazgatási eljárás szabályai.
A szociális segítés etikája.
3. Pszichológiai és pedagógiai
ismeretek elmélete és gyakorlata
A pszichológia és a pedagógia alapfogalmai.
Az emberei pszichikum, a személyiség összetettsége.
A személyiségfejlődés és a társas érintkezés alapvető folyamatai, összefüggései.
A különböző életkori szakaszok testi, lelki, szociális jellemzői.
A pszichológiai és szociálpszichológiai folyamatok és módszerek.
A konfliktusok fajtái és a konfliktuskezelés módszerei.
Az önismeret forrásai, az énvédő technikák.
A kommunikáció csatornái, jellemzői és a segítő beszélgetés jellemzői.
A gyermekek fejlődésének lelki és szociális szakaszainak bemutatása és jellemezése.
4. Egészségügyi alapismeretekAz egészség holisztikus értelmezése.
A betegmegfigyelés szempontjai.
A különböző betegségek okai és a betegségek tünetei.
A tünetek enyhítésének technikái és módszerei.
Az emberi test felépítése, szerveződése, szintjei, a szervrendszerek felépítése, működése
és működésének szabályozási szintjei.
A gyermek biológiai fejlődését meghatározó tényezők, életkori szakaszok és azok
jellemzői, a rendellenes fejlődésre utaló kóros állapotot jelző tünetek.
A leggyakoribb gyermekbetegségek és azok tünetei.
A gondozás és a betegellátás laikus módszerei.
A közvetlen életveszélyes állapot, az elemi elsősegélynyújtás módszerei.
5. Népegészségügyi ismeretekAz alapvető népegészségügyi fogalmak, összefüggések.
A társadalmi helyzet és az egészség összefüggései.
Az egészségmegőrzés legfontosabb módszerei és technikái.
A védőoltások jelentősége, a magyarországi oltási rend jellemzői és a védőoltásokat
kísérő tünetek, esetleges szövődmények.

PEDAGÓGIAI ISMERETEK ÁGAZATI SZAKMAI ÉRETTSÉGI VIZSGA ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEI[499]

A vizsga formája

Középszinten: írásbeli és szóbeli.

Emelt szinten: írásbeli és szóbeli.

A pedagógiai ismeretek ágazati szakmai érettségi vizsga célja

A pedagógiai ismeretek ágazati szakmai érettségi vizsgatárgy követelményei részét képezik az ágazati szakképzési kerettantervekről szóló miniszteri rendelet által előírt ismereteknek, készségeknek és képességeknek.

A pedagógiai ismeretek ágazati szakmai érettségi vizsga célja annak megállapítása, hogy a vizsgázó

- tájékozott-e a pedagógiai alapfogalmak tekintetében,

- elsajátította-e a neveléselmélet alapjait,

- ismeri-e a különleges bánásmódot igénylő gyermekekkel kapcsolatos alapfogalmakat,

- képes-e alapvető pedagógiai helyzeteket kezelni,

- képes-e segítséget nyújtani köznevelési intézményekben gondozási feladatokban, kötött, valamint szabadidős tevékenységekben,

- tájékozott-e az oktatás szakmacsoportos tárgyainak ismeretanyagában,

- tudja-e alkalmazni a pedagógiai, pszichológiai fogalmakat,

- rendelkezik-e megfelelő problémamegoldó képességgel,

- rendelkezik-e korszerű pedagógiai szemlélet- és gondolkodásmóddal, mely lehetővé teszi számára a különböző életkori szakaszokban felmerülő alapvető testi, lelki, szociális gondozási igények, a nevelés körébe tartozó különböző alapproblémák felismerését,

- tájékozott-e az alapvető egészségnevelési, egészségvédelmi ismeretekben,

- képes-e pedagógiai szituációkban szerzett tapasztalatai és elméleti ismeretei integrálására,

- fel tudja-e használni ismereteit önmaga és mások viselkedésének elemzésére,

- nevelési szituációban tudatosan tudja-e alkalmazni kommunikációs ismereteit,

- képes-e konfliktusok humanista értékrendet közvetítő megoldására.

Emelt szinten a felsoroltakon túl az érettségi vizsga további célja annak mérése, hogy a vizsgázó

- képes-e jelenségek közötti összefüggések felismerésére, értelmezésére,

- képes-e megfigyelt jelenségeket, nevelési helyzeteket korábbi tapasztalatai és elméleti ismeretei birtokában értékelni, azokkal kapcsolatban szakmai ítéletet alkotni,

- képes-e egy adott helyzetet, jelenséget tágabb összefüggésben vizsgálni,

- pedagógiai szituációkban szerzett tapasztalatai és elméleti ismeretei birtokában képes-e a társadalomban megfigyelhető, a neveléssel összefüggő jelenségekre reflektálni, rendelkezik-e korszerű pedagógiai szemlélet- és gondolkodásmóddal, mely lehetővé teszi számára a különböző életkori szakaszokban felmerülő alapvető testi, lelki, szociális gondozási igények, a nevelés körébe tartozó különböző alapproblémák felismerését.

A fent felsoroltak tudásmérése során szükséges meggyőződni arról, hogy a vizsgázó rendelkezik-e az alábbi képességekkel, kompetenciákkal:

- információk feldolgozása,

- ismeretek alkalmazása,

- eszközhasználat,

- helyzetfelismerés,

- rendszerező képesség.

Tartalmi követelmények

KÖZÉPSZINT

TémakörökKövetelmények
1. A nevelés elmélete
1.1. Általános pedagógiaA pedagógia tárgya, célja, feladata, tudományközi kapcsolatai.
Az adottság, képesség, jártasság, készség fogalma.
1.2. A nevelési folyamat, a nevelés
cél-, feladat- és eszközrendszere
A nevelés fogalma.
A nevelési cél.
A személyiség fejlődését meghatározó biológiai tényezők és a környezeti nevelési
hatások kölcsönhatása.
Az adottság, a rátermettség, a hajlam, a temperamentum, az érdeklődés, a képesség, a
tehetség, a kreativitás fogalma.
A nevelési folyamat.
Az érték és a norma a nevelés folyamatában.
A nevelés feladat- és eszközrendszere.
A nevelés, a személyiségfejlesztés fő területei.
A nevelési cél és a nevelés eszközrendszere.
1.3. A nevelés feladat- és
eszközrendszere - a nevelés
módszerei
A nevelési módszer fogalma, típusai.
A nevelési módszer kiválasztásának szempontjai.
A nevelő mint modell.
A vezetési stílusok.
1.4. A nevelés feladat- és
eszközrendszere - a nevelés
színterei, szervezeti formái
A nevelési színterek.
A szocializáció fogalma, színterei.
A szocializáció és a nevelés kapcsolatrendszere.
A család, a családi nevelés.
A köznevelés intézményei.
A család és az intézmény közötti kapcsolattartás, együttműködés formái.
1.5. A nevelés feladat- és
eszközrendszere - fő tevékenységi
formák
A nevelés fő tevékenységi formái: gondozás, szabadidős tevékenységek, játék;
gyermekmunka; tanulás-tanítás.
A kisgyermekkorú és az óvodáskorú gyermek fő tevékenységformái.
A szabadidő fogalma, típusai.
A különböző életkorokra jellemző szabadidős tevékenységek.
A játék fogalma, fajtái, feltételei.
A különböző életkorok jellemző játéktevékenységei.
A gyermekmunka jelentősége, jellemzői.
A tanulás, a tanítás, az oktatás, az ismeret, a tudás, a jártasság, a készség és a képesség
fogalma.
A nevelés, az oktatás és a képzés kapcsolata.
1.6. Különleges bánásmódot
igénylő gyermekek
A nevelési nehézség.
SNI, beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő fogalma.
Hátrányos helyzet fogalma.
Halmozottan hátrányos helyzet fogalma.
Szegregáció, integráció, inklúzió.
A tehetséges gyermek nevelésének-oktatásának sajátosságai.
2. Nevelési gyakorlat
2.1. Gondozási tevékenységA gyermekek gondozásának alapjai, szabályai.
Higiénés és önkiszolgálási tevékenységek.
2.2. A gyermek megismeréseA gyermek megismerésének lehetőségei.
A megfigyelés.
A szociometria.
A gyermek fejlettségének mutatói.
A személyiség fejlődését meghatározó biológiai tényezők és a környezeti nevelési
hatások megnyilvánulásai.
A harmonikus mozgásfejlődés feltételei.
A gyermek mozgásfejlődésének sajátosságai, lépései.
2.3. A gyermek tevékenységének
megfigyelése, problémahelyzetek
elemzése
A játék, munka, tanulás kapcsolata a nevelési gyakorlatban.
A viselkedést kiváltó és fenntartó okok.
Motiváció, aktiválás.
A játék, a szabadidős tevékenységek feltételei, irányítása.
A pedagógus és a gyermek, valamint a tanuló együttműködése.
3. Gondozás és egészségnevelés
3.1. EgészségvédelemAz egészség, az egészségvédelem, az egészségnevelés fogalma, célja, feladatai.
Az egészségnevelés feladatai, területei a különböző életszakaszokban.
A gyermek, a tanuló testi szükségletei.
A táplálkozás egészségtana.
A helyes életritmus.
A pihenés és a mozgás szerepe.
3.2. Személyi gondozásA gondozás fogalma és területei.
A gondozás szerepe az egyes életszakaszokban.
A gondozás szerepe a nevelési folyamatban.
A gyermekek, a tanulók higiénés szokásai.
A beteg gyermek, tanuló.
Az integráltan nevelt sajátos nevelési igényű gyermek, tanuló személyi gondozásának
speciális kérdései.
4. Kommunikáció és
konfliktuskezelés
4.1. Kommunikációs alapismeretekA kommunikáció fogalma, funkciói.
A közvetlen emberi kommunikáció csatornái.
A verbális kommunikáció.
A nonverbális kommunikáció.
A kommunikációs technikák.
Az eredményes közlés folyamata, feltételei.
A kommunikáció hatékonyságát fokozó tényezők.
A kapcsolatteremtés és kapcsolattartás szabályai.
A közvetett kommunikáció formái.
4.2. A konfliktus, konfliktuskezelésA konfliktus fogalma, a konfliktusok fajtái.
A konfliktuskezelési stratégiák.
Az érzelmek viselkedésre gyakorolt hatása.

EMELT SZINT

TémakörökKövetelmények
1. A nevelés elmélete
1.1. Általános pedagógiaA pedagógia tárgya, célja, feladata, tudományközi kapcsolatai, a tudományosság
kritériumai.
Az adottság, képesség, jártasság, készség fogalma.
A pedagógia módszerei.
1.2. A nevelési folyamat, a nevelés
cél-, feladat- és eszközrendszere
A nevelés, nevelhetőség fogalma.
A nevelési cél.
A nevelési cél fogalmának változásai a különböző társadalmakban.
A nevelési célok összefüggése, szerepük a személyiség fejlődésében.
A nevelhetőség kérdéséről szóló álláspontok.
A nevelés jelentősége az egyén és a társadalom szempontjából.
A személyiség fejlődését meghatározó tényezők.
Az adottság, a rátermettség, a hajlam, a temperamentum, az érdeklődés, a képesség, a
tehetség, a kreativitás fogalma.
A nevelési folyamat.
Az érték és a norma a nevelés folyamatában.
A nevelési cél és a nevelés feladat- és eszközrendszere.
A nevelés, a személyiségfejlesztés fő területei.
Az emberi szükségletek rendszere, hierarchiája.
1.3. A nevelés feladat- és
eszközrendszere - a nevelés
módszerei
A nevelési módszer fogalma, típusai, alkalmazásának lehetőségei.
A nevelési módszer kiválasztásának szempontjai.
A nevelési módszerek alkalmazási lehetősége, szabályai.
Az eredményesség gátjai.
A nevelő mint modell.
A vezetési stílusok.
A vezetési stílusok hatása a személyiség fejlődésére.
1.4. A nevelés feladat- és
eszközrendszere - a nevelés
színterei, szervezeti formái
A nevelési színterek.
A nevelés társadalmi jellege.
A szocializáció fogalma, színterei.
A szocializáció és a nevelés kapcsolatrendszere.
A szociális tanulás formái.
A család, a családi nevelés.
A köznevelés intézményei.
Az elsődleges és másodlagos színterek kapcsolata.
A család és az intézmény közötti kapcsolattartás, együttműködés formái.
A társas kapcsolatok humanista értékei (tolerancia, bizalom, empátia).
1.5. A nevelés feladat- és
eszközrendszere - fő tevékenységi
formák
A nevelés fő tevékenységi formái: gondozás, szabadidős tevékenységek, játék;
gyermekmunka; tanulás-tanítás.
A kisgyermekkorú és az óvodáskorú gyermek fő tevékenységformái.
A szabadidő fogalma, típusai, szerepe az egyén és a közösség életében.
A közművelődési intézmények szerepe.
A különböző életkorokra jellemző szabadidős tevékenységek.
A játék fogalma, fajtái, feltételei.
A játékfejlődés szakasza.
A játék irányítása.
A különböző életkorokra jellemző játéktevékenységek.
A gyermekmunka jelentősége.
A gyermekmunka fajtái.
A nevelés, az oktatás és a képzés kapcsolata.
A tanulás, a tanítás, az oktatás, az ismeret, a tudás, a jártasság, a készség, a képesség
fogalma.
1.6. Különleges bánásmódot
igénylő gyermekek
A nevelési nehézség.
SNI, beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő fogalma.
Hátrányos helyzet fogalma.
Halmozottan hátrányos helyzet fogalma.
Szegregáció, integráció, inklúzió.
Az együttnevelés előnyei, nehézségei.
A tehetséges gyermek nevelésének-oktatásának sajátosságai.
2. Nevelési gyakorlat
2.1. Gondozási tevékenységA gyermekek gondozásának alapjai, szabályai, pszichológiai szempontjai.
Higiénés és önkiszolgálási tevékenységek.
2.2. A gyermek megismeréseA gyermek megismerésének módszerei.
A megfigyelés.
A szociometria, a szociogram.
A gyermek fejlettségének mutatói.
A személyiség fejlődését meghatározó biológiai tényezők és a környezeti nevelési
hatások megnyilvánulásai.
A harmonikus mozgásfejlődés feltételei.
A gyermek mozgásfejlődésének sajátosságai, lépései.
Mozgásos tevékenység irányítása.
2.3. A gyermek tevékenységének
megfigyelése, problémahelyzetek
elemzése
A játék, munka, tanulás kapcsolata a nevelési gyakorlatban.
A viselkedést kiváltó és fenntartó okok.
Motiváció, aktiválás.
Motiváció a különböző életszakaszokban.
A játék, a szabadidős tevékenységek feltételei, irányítása.
A pedagógus és a gyermek, a tanuló együttműködése.
A gyermek tevékenységének elemzése.
A megfigyelt jelenségek mögött álló tények, érzelmek.
3. Gondozás és egészségnevelés
3.1. EgészségvédelemAz egészség, az egészségvédelem, az egészségnevelés fogalma, célja, feladatai.
Az egészségvédelem és a nevelés kapcsolata.
Az egészségnevelés feladatai, területei a különböző életszakaszokban.
A gyermek, a tanuló testi szükségletei.
A táplálkozás egészségtana, pszichés hatások az étkezésben.
A helytelen táplálkozás.
A helyes életritmus.
A mozgásszegény életmód és az egészség összefüggései.
A nevelő szemléletformáló hatása.
3.2. Személyi gondozásA gondozás fogalma és területei.
A gondozás szerepe az egyes életszakaszokban.
A gondozás szerepe a nevelési folyamatban.
A gyermekek, a tanulók higiénés szokásai.
A beteg gyermek, tanuló igényei.
A nevelési intézmények feladatai, a helyes nevelői magatartás.
Az integráltan nevelt sajátos nevelési igényű gyermek, tanuló személyi gondozásának
speciális kérdései.
4. Kommunikáció és
konfliktuskezelés
4.1. Kommunikációs alapismeretekA kommunikáció fogalma, funkciói.
A közvetlen emberi kommunikáció csatornái: a verbális és a nonverbális kommunikáció.
A kommunikáció hatékonyságát fokozó tényezők.
Az eredményes közlés folyamata, feltételei, kommunikációs gátak.
A kapcsolatteremtés és kapcsolattartás szabályai.
A hatékony nevelői kommunikáció.
A közvetett kommunikáció formái.
A tömegkommunikáció.
Infokommunikációs eszközök hatása.
4.2. A konfliktus, konfliktuskezelésA konfliktus fogalma, háttere, a konfliktusok fajtái, okai.
Az egyes konfliktuskezelési stratégiák előnyei, hátrányai.
Az érzelmek viselkedésre gyakorolt hatása.
A konfliktusok hatása az interperszonális kapcsolatokra.

KÉPZŐ- ÉS IPARMŰVÉSZETI ISMERETEK ÁGAZATI SZAKMAI ÉRETTSÉGI VIZSGA ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEI[500]

A vizsga formája

Középszinten: írásbeli és szóbeli.

Emelt szinten: írásbeli és szóbeli.

A képző- és iparművészeti ismeretek ágazati szakmai érettségi vizsga célja

A képző- és iparművészeti ismeretek ágazati szakmai érettségi vizsga célja középszinten annak vizsgálata, hogy a vizsgázó

- rendelkezik-e olyan vizuális ismeretekkel, ábrázolási és szakmai tapasztalatokkal, amelyek alapján képes reprodukáló kivitelezési munkák elvégzésére a képző- és iparművészet területén,

- képes-e felismerni a különböző művészettörténeti korszakokból fennmaradt műemlékek, művészeti alkotások jellegzetes vonásait, készítésének technikáit,

- elsajátította-e a képző- és iparművészeti szakmai munkavégzéshez szükséges alapvető tervezési ismereteket,

- képes-e a képző- és iparművészet szakmai elméleti ismereteit és gyakorlati tapasztalatait az adott feladatoknak megfelelően alkalmazni,

- szert tett-e kellő gyakorlati tapasztalatra, amellyel egyszerű technológiai feladatokat el tud végezni.

Emelt szinten a felsoroltakon túl az érettségi vizsga további célja annak mérése, hogy a vizsgázó

- rendelkezik-e a forma- és térábrázolás terén olyan szintű tapasztalattal, amely képessé teszi összetettebb ábrázolási feladatok önálló megoldására,

- tisztában van-e a vizuális nyelv alapfogalmaival, annak szakmai vonatkozásaival,

- képes-e a művészettörténet különböző korszakait és stílusirányzatait felismerni, adott szempontok alapján önállóan elemezni,

- rendelkezik-e a felsőfokú tanulmányok folytatásához szükséges önálló információgyűjtési és véleményalkotási képességgel, egyéni látásmóddal.

A fent felsoroltak tudásmérése során szükséges meggyőződni arról, hogy a vizsgázó rendelkezik-e az alábbi szakmai képességekkel, kompetenciákkal:

- művészettörténeti korok, műalkotások elemzése, értelmezése,

- szabadkézi rajzolás, festés, térkonstrukciók alakítása,

- szakműhely vagy műterem szakszerű használata,

- kreativitás, ötletgazdagság,

- gyakorlatias feladatértelmezés,

- manuális és digitális prezentáció készítése.

Tartalmi követelmények

KÖZÉPSZINT

TémakörökKövetelmények
1. MűvészettörténetMűvészettörténeti korszakok, művészeti stílusok és irányzatok ismerete az ókori
kultúráktól a 19. század művészetéig.
2. Rajz, festés gyakorlatA látvány ábrázolása, rajzi-festői megjelenítése.
Különböző ábrázolási módok és technikák alkalmazása.
Az arányok, a kompozíció törvényszerűségeinek ismerete és alkalmazása.
A perspektíva szabályainak ismerete és alkalmazása.
Tárgyábrázolás és térábrázolás gyakorlata.
Az emberi figura felépítésének ismerete, arányos megjelenítése.
A fény-árnyék viszonyok megjelenítése, tónusos rajzok készítése.
A színek törvényszerűségeinek ismerete.
Festési és más színes technikák elsajátítása.
3. Tervezés és gyakorlatSzakmai tervek, vázlatok, makettek, digitális modellek vagy munkanaplók,
koncepciótervek készítése.
Munkafolyamatok időbeli ütemezése.
Szakmai kivitelezési feladatok elvégzése.
Szakmai feladatok elkészítése, installálása.
Szakmai munkák dokumentálása, archiválása és a prezentációkészítés folyamata.

EMELT SZINT

TémakörökKövetelmények
1. MűvészettörténetMűvészettörténeti korszakok, művészeti stílusok társadalmi, kultúratörténeti hátterének
ismerete a 19. század végéig.
A különböző korok műemlékeinek és alkotásainak történeti és stíluselemzése, önálló
értelmezése.
Összehasonlító elemzések a klasszikus korszakok és alkotások körében.
2. Rajz, festés gyakorlatA vizuális alapismeretek szerepe az ábrázolás gyakorlati folyamatában.
A látvány értelmezése, rajzi-festői megjelenítése.
A látványelemek célzott felhasználása a kifejezési szándék szerint.
Az ábrázolás eszköztárának tudatos használata, a formai megjelenítés, az arányok, a
kompozíció és az ábrázolási módok összehangolt alkalmazása.
Térábrázolási rendszerek ismerete, a perspektivikus megjelenítés alkalmazása.
A tárgyábrázolás és térábrázolás különböző megközelítései, az absztrakció lehetőségei.
Az épített külső és belső környezet megjelenítése.
Az emberi test arányainak, egyedi karakterjegyeinek megjelenítése.
Az ábrázolás egyedi lehetőségeinek hangsúlyozása.
A fény-árnyék viszonyok leképezése, a tónusok következetes ábrázolása.
A színek és színkontrasztok tudatos alkalmazása.
Az ábrázolási technikák cél szerinti alkalmazása.
3. Tervezés és gyakorlatInspirációs források gyűjtése, rendszerezése és felhasználása.
A tervezői, alkotói döntés szerinti szakmai tervek, koncepciótervek, munkanaplók,
vázlatok, makettek vagy digitális modellek készítése.
A kivitelezés munkafolyamatainak előkészítése és időbeli ütemezése.
Önálló tervezői feladatmegoldások, illetve alkotói véleményformálás megjelenése.
Szakmai feladatok végig vitele és installálása.
Komplex prezentáció készítése a tervezési és kivitelezési munkák bemutatására.

HANG-, FILM- ÉS SZÍNHÁZTECHNIKAI ISMERETEK ÁGAZATI SZAKMAI ÉRETTSÉGI VIZSGA ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEI[501]

A vizsga formája

Középszinten: írásbeli és szóbeli.

Emelt szinten: írásbeli és szóbeli.

A hang-, film- és színháztechnikai ismeretek ágazati szakmai érettségi vizsga célja

A hang-, film- és színháztechnikai ismeretek ágazati szakmai érettségi vizsgatárgy követelményei részét képezik az ágazati szakképzési kerettantervekről szóló miniszteri rendelet által előírt ismereteknek, készségeknek és képességeknek.

A hang-, film- és színháztechnikai ismeretek ágazati szakmai érettségi vizsga feladatai a szakmai ismeretek és gyakorlati tapasztalatok alkalmazási képességének mérését célozzák.

A hang-, film- és színháztechnikai ismeretek ágazati szakmai érettségi vizsga célja annak megállapítása, hogy a vizsgázó

- rendelkezik-e olyan audiovizuális ismeretekkel, amelyek alapján képes reprodukáló művészeti munkák elvégzésére a médiaművészetek területén,

- rendelkezik-e az igényes szakmai munkavégzéshez szükséges művelődéstörténeti, művészetelméleti ismeretekkel,

- képes-e a szakmai elméleti ismereteit és gyakorlati tapasztalatait az adott feladatoknak megfelelően alkalmazni,

- szert tett-e kellő gyakorlati tapasztalatra, amellyel egyszerű technológiai feladatokat el tud végezni,

- felkészült-e a további szakmai képzésre.

A fent felsoroltak tudásmérése során szükséges meggyőződni arról, hogy a vizsgázó rendelkezik-e az alábbi szakmai készségekkel, kompetenciákkal:

- szakmai nyelvi- és beszédkészség,

- áttekintő és értelmező képesség,

- körültekintés, elővigyázatosság.

Tartalmi követelmények

KÖZÉPSZINT

TémakörökKövetelmények
1. Hangművészeti, zenei
alapismeretek
A médiaművészetek hangzó formáinak értékeléséhez szükséges zeneelméleti és
hangtechnikai alapokban szerzett ismeretek.
2. Munkakörnyezeti ismeretekA médiaművészeti munkafajták ismerete, a munkahelyi környezet gazdasági, technikai és
művészeti munkakörei és hierarchiája.
3. Digitális művészeti gyakorlatokAz elektronikus médiaművészeti munkafolyamatok digitális eszközrendszerének
ismerete, használata.
Az alapvető szoftverek és programok alkalmazása, amelyek a hang-, film- és
színháztechnika világában a munkavégzéshez elengedhetetlenül szükségesek.
Önálló munkavégzés audiovizuális környezetben stábtagok instrukciói alapján.
4. Multimédia gyakorlatokA különféle hangforrások és hangszerek biztos felismerése.
Stábmunka környezetben biztos helyzetfelismerés, feladatmeghatározás, tájékozódás.

EMELT SZINT

TémakörökKövetelmények
1. Hangművészeti, zenei
alapismeretek
A hallás és látás útján ható művészetek, az azokból megszerezhető információk,
zeneelméleti és hangtechnikai alapokban szerzett ismereteik.
2. Munkakörnyezeti ismeretekA munkahelyi környezet gazdasági, technikai és művészeti munkakörei és hierarchiája.
3. Digitális művészeti gyakorlatokA számítástechnikai eszközökkel a gyakorlati helyzetekben megfelelően bánás.
Az alapvető szoftverek és programok alkalmazása, amelyek a hang-, film- és
színháztechnika világában a munkavégzéshez elengedhetetlenül szükségesek.
4. Multimédia gyakorlatokA különféle hangforrások és hangszerek biztos felismerése.
A hangosítási feladatokban megfelelő szintű gyakorlati tapasztalat.

BÁNYÁSZAT ISMERETEK ÁGAZATI SZAKMAI ÉRETTSÉGI VIZSGA ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEI[502]

ÉPÜLETGÉPÉSZETI ISMERETEK ÁGAZATI SZAKMAI ÉRETTSÉGI VIZSGA ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEI[503]

A vizsga formája

Középszinten: írásbeli és szóbeli.

Emelt szinten: írásbeli és szóbeli.

Az épületgépészeti ismeretek ágazati szakmai érettségi vizsga célja

Az épületgépészeti ismeretek ágazati szakmai érettségi vizsgatárgy követelményei részét képezik az ágazati szakképzési kerettantervekről szóló miniszteri rendelet által előírt ismereteknek, készségeknek és képességeknek.

Az épületgépészeti ismeretek ágazati szakmai érettségi vizsga célja annak megállapítása, hogy a vizsgázó

- megfelelően tájékozott-e az

- épületgépészeti csővezeték-szerelési ismeretek,

- épületgépészeti rendszerismeret,

- épületgépészeti munkabiztonsági és környezetvédelmi feladatok,

- elektrotechnikai- és irányítástechnikai alapok témaköröket illetően,

- rendelkezik-e elég információval e területekről ahhoz, hogy a gyakorlatban részt tudjon venni különböző épületgépészeti tevékenységek szabályos és szakszerű lebonyolításában,

- tudja-e alkalmazni munkája során az épületgépészeti tevékenységet érintő jogszabályokat,

- képes-e az épületgépészet alapvető fontosságú tényeinek, fogalmainak és alaptörvényeinek szabatos definiálására, jellemzésére,

- képes-e megszerzett ismeretei felhasználásával műszaki összefüggéseket megmagyarázni és folyamatokat összehasonlítani az épületgépészet területén,

- képes-e épületgépészeti alapszámításokat elvégezni, méréseket ismertetni,

- képes-e az elsajátított ismereteket a gyakorlatban alkalmazni.

Emelt szinten a felsoroltakon túl az érettségi vizsga további célja annak mérése, hogy a vizsgázó

- ismeri-e az ide vonatkozó szakmai szabályokat, és megfelelően tudja-e beépíteni azokat a mindennapos munka során.

A fent felsoroltak tudásmérése során szükséges meggyőződni arról, hogy a vizsgázó rendelkezik-e az alábbi szakmai készségekkel, kompetenciákkal:

- szakmai kifejezőkészség,

- műszaki rajz olvasási és készítési készség,

- gyakorlatias feladatértelmezés,

- pontosság, kézügyesség,

- körültekintés, elővigyázatosság.

Tartalmi követelmények

KÖZÉPSZINT

TémakörökKövetelmények
1. Csőszerelés előkészítéseA munkavégzéshez szükséges műszerek, szerszámok, mérőeszközök megfelelő
használatának ismerete.
Mérés, ellenőrzés, tűrés fogalmaihoz kapcsolódó ismeretek.
Kézi és gépi fémmegmunkálás elmélete és gyakorlati ismeretek.
Fémes anyagok és műanyagok anyagismerete.
2. Vezetékhálózat kialakításaA gyakorlatban alkalmazott csőszerelési technológiák ismerete.
Oldható és nem oldható kötések kialakításának technológiai ismeretei.
Hőtágulás, tömítés, korrózióvédelem ismeretei.
Szerelő kőműves munkák technológiáinak ismerete.
3. Csőhálózat üzembe helyezéseA munkavégzéshez szükséges dokumentumok, rajzok készítése, értelmezésének módjai.
A munkavégzéshez szükséges műszerek, szerszámok, mérőeszközök megfelelő
használatának ismerete.
A csőhálózatok üzembe helyezésének elmélete és gyakorlati ismeretek.
A csőhálózat mérési és beszabályozási műveleteinek alapismeretei.
A nyomáspróba és a tömörség ellenőrzés végrehajtásának ismerete.
4. Épületgépészeti alapfogalmakHőtani alapismeretek.
Tüzeléstechnikai ismeretek.
Nyomás fogalmi ismeretei épületgépészet területén.
Egyszerű áramlástani szakmai számítások elvégzése és a kapott eredmények értelmezése.
Hőszükséglet számítás alapismeretei.
5. Épületgépészeti dokumentációkAz épületgépészeti dokumentációk tervjelképei, az alaprajzok, csőtervek ismerete.
Az épületgépészeti szerelvények fajtái, beépítési lehetőségeinek ismerete.
A műszaki leírás bemutatása, alkalmazása és értelmezése.
Szakágankénti vízellátás-csatornázás, gázellátás, központi fűtés, hűtés lég- és
klímatechnika, a rendszerek, rendszerelemek alkalmazása és értelmezése.
6. Épületgépészeti rendszerelemekAz épületgépészeti szerelvények fajtái, részei, működési jellemzőinek ismerete.
A különféle tüzelőanyaggal üzemelő, hőtermelő berendezések szerelési előírásainak
bemutatása.
7. Épületgépészeti
munkabiztonsági és
környezetvédelmi feladatok
Az adott feladat munkavédelmi szempontból való átgondolása.
A megfelelő munkakörnyezet megteremtéséhez, a biztonságos munkafolyamatok
megtervezéséhez tartozó tűz- és környezetvédelmi előírások ismerete.
Kézi és gépi anyagmozgatási ismeretek.
Tűzvédelmi előírások, munkavégzés biztonságtechnikai ismerete.
8. ElektrotechnikaElektrotechnikai alapfogalmak ismerete.
Villamos mérések: villamos feszültség, áramerősség, villamos teljesítmény mérésének
ismerete.
9. IrányítástechnikaAz irányítástechnika alapjainak ismerete.
Vezérlés- és szabályozástechnikai ismeretek.

EMELT SZINT

TémakörökKövetelmények
1. Csőszerelés előkészítéseA csőszerelés előkészítési és csőszerelési technológiai ismeretei.
A munkavégzéshez szükséges dokumentumok, rajzok készítése, értelmezése, magabiztos
alkalmazása.
Az előkészítéshez szükséges műszerek, szerszámok, mérőeszközök használatának
ismerete.
2. Vezetékhálózat kialakításaA vezetékek kialakításnak elméleti és gyakorlati ismeretei.
A munkavégzéshez szükséges dokumentumok, rajzok elkészítése és értelmezése.
A csövezéshez használt anyagok, azok tulajdonságai, alakíthatóságuk, illetve az ezekhez
használt segédeszközök ismerete.
3. Csőhálózat üzembe helyezéseA csőhálózatok üzembe helyezésének elmélete és gyakorlati ismeretei.
A csőhálózat mérési és beszabályozási műveleti alapjainak ismerete.
A nyomáspróba és a tömörség ellenőrzés elméleti törvényszerűségeinek ismerete.
Az üzembe helyezés dokumentációs ismeretei.
4. Épületgépészeti alapfogalmakSzakáganként vízellátás-csatornázásban, gázellátásban, központi fűtés, hűtés lég- és
klímatechnikában, a rendszerek, rendszerelemek és a készülékek szerelési beépítési
előírásainak alkalmazása és értelmezése.
Az ide vonatkozó alapvető fizikai szabályok ismerete.
Számítások elvégzése, a kapott eredményeknek, vagy gyártók által közölt
terméktulajdonságoknak, illetve gyártmánykatalógusok leírásainak értelmezése.
5. Épületgépészeti dokumentációkA csőhálózati vezetékek, szerelvények, berendezések ábrázolása, rajzjeleinek ismerete
szakáganként.
Az épületgépészeti dokumentációk tervjelképei, az alaprajzok, csőtervek ismerete.
Műszaki leírás és költségvetés készítése, alkalmazása és értelmezése.
Munkahelyi dokumentációk elkészítésének ismerete.
6. Épületgépészeti rendszerelemekA szelepek, csapok, tolóelemek fajtái, részei, működési jellemzői, beépítési
lehetőségeinek ismerete.
Különféle tüzelőanyaggal üzemelő, hőtermelő berendezések elhelyezési előírásai, a
levegőellátás és égéstermék elvezetés előírásainak ismerete.
7. Épületgépészeti
munkabiztonsági és
környezetvédelmi feladatok
Az adott feladat munkavédelmi szempontból való átgondolásával kapcsolatban a helyes
munkaeszközök kiválasztása.
A megfelelő munkakörnyezet megteremtéséhez, a biztonságos munkafolyamatok
megtervezéséhez, a tűz- és környezetvédelmi előírások figyelembevételéhez szükséges
alapismeretek.
A figyelmetlenségből eredő sérülések, balesetek és egészségkárosodás megelőzése,
illetve a véletlen balesetekből eredő károk minimalizálásának lehetőségei.
8. ElektrotechnikaAz elektrotechnikai fogalmak elméleti alapjainak ismerete.
Villamos mérések: elektromos feszültség, áramerősség, teljesítmény mérésének elméleti
alapjai és gyakorlati megoldásainak ismerete.
9. IrányítástechnikaIrányítástechnikai alapok elméleti ismeretei.
Vezérlés- és szabályozástechnika elméleti és gyakorlati ismeretei.

GÉPÉSZET ISMERETEK ÁGAZATI SZAKMAI ÉRETTSÉGI VIZSGA ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEI[504]

KOHÁSZATI ISMERETEK ÁGAZATI SZAKMAI ÉRETTSÉGI VIZSGA ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEI[505]

A vizsga formája

Középszinten: írásbeli és szóbeli.

Emelt szinten: írásbeli és szóbeli.

A kohászati ismeretek ágazati szakmai érettségi vizsga célja

A kohászati ismeretek ágazati szakmai érettségi vizsgatárgy követelményei részét képezik az ágazati szakképzési kerettantervekről szóló miniszteri rendelet által előírt ismereteknek, készségeknek és képességeknek.

A kohászati ismeretek ágazati szakmai érettségi vizsgára jellemző az igényes felépítés, az alkalmazás és integrálás összetettsége. A kohászati ismeretek ágazati szakmai érettségi vizsga célja annak megállapítása, hogy a vizsgázó

- rendelkezik-e műszaki szemlélettel és a műszaki műveltség részét képező kohászati alapismeretekkel,

- képes-e ismereteit a mindennapokban tapasztalt fizikai jelenségekkel, technikai eszközök működésével összekapcsolni,

- elsajátította-e a kohászat alapfogalmaihoz kapcsolódó összefüggések alkalmazását,

- rendelkezik-e a fizikai alapmennyiségek mértékegységeinek és mértékeinek ismeretével, átszámítási mechanizmusával,

- képes-e a kohászat alapvető fontosságú tényeinek, fogalmainak és alaptörvényeinek szabatos definiálására, jellemzésére,

- képes-e megszerzett ismeretei felhasználásával műszaki összefüggéseket megmagyarázni és folyamatokat összehasonlítani,

- képes-e kohászati és gépészeti jellegű alapszámításokat elvégezni,

- tudja-e a műszaki ábrázolás szabályait és eszközrendszerét helyesen alkalmazni,

- elsajátította-e a speciális szakmai tantárgyak tanulásához szükséges műszaki feladatmegoldó képességet,

- tudja-e a vonatkozó szabványelőírásokat alkalmazni,

- képes-e az elsajátított ismereteket a gyakorlatban alkalmazni.

Emelt szinten a felsoroltakon túl az érettségi vizsga további célja annak mérése, hogy a vizsgázó

- le tudja-e vezetni, igazolni, ábrázolni és értékelni a kohászati és gépészeti összefüggéseket és folyamatokat,

- rendelkezik-e az alapfogalmak, a folyamatok, a jelenségek és törvényszerűségek integrálási képességével.

A fent felsoroltak tudásmérése során szükséges meggyőződni arról, hogy a vizsgázó rendelkezik-e az alábbi képességekkel, kompetenciákkal:

- szakmai nyelv- és szóhasználat, beszédkészség,

- rendszerező képesség,

- logikus gondolkodás.

Tartalmi követelmények

KÖZÉPSZINT

TémakörökKövetelmények
1. Kohászati alapismeretekÖntészeti és mintakészítési alapismeretek.
A kohászatban és öntészetben használt alapanyagok és segédanyagok tulajdonságai és
hatásuk a gyártási folyamatok paramétereire.
Tűzállóanyagok.
Kohászati folyamatok fizikai-kémiai alapjai.
Tüzeléstan.
Színfémek és ötvözetek fémtani jellemzői.
Elektrotechnikai és irányítástechnikai alapok.
Mechanikai alapismeretek.
Hidraulikai, pneumatikai alapismeretek.
Elektrokémiai ismeretek.
2. Kohászati géptanRajztechnikai ismeretek - szabadkézi rajzolás, axonometrikus ábrázolás, szerkesztési
ismeretek, vetületi ábrázolás, műszaki rajz- és dokumentációkészítés - szabályai.
Gépelemek szabványos ábrázolása, jelölése.
Összeállítás rajz.
Öntödei gépek.
Kohászati és öntészeti üzemek anyagmozgató, energiaellátó, légtechnikai és
környezetvédelmi berendezései.
Színesfémolvasztó berendezések.
A vas- és acélgyártás olvasztóberendezései.
Erőgépek, erőátviteli berendezések, gépkönyv, kezelési és karbantartási utasítás,
üzemeltetési napló.
Emelő- és rakodógépek, energiaellátó rendszerek.
Hengersorok gépi berendezései.
A kovácsolás gépi berendezései.
3. Fémek és ötvözetekAlumínium és ötvözetei.
Réz és ötvözetei.
Cink és ötvözetei.
Ötvözetszámítás.
Hulladékfeldolgozás.
Vas-szén állapotábra.
A vas kohászata, a vas érceiből való előállításának anyagai és technológiája.
Acél gyártása nyersvasból és hulladékból, acélgyártási technológiák.
Ötvözetlen és ötvözött acélok.
A fémek és ötvözetek tulajdonságait meghatározó kristályszerkezetek, az egyensúlyi
átalakulás alapfogalmai, az acélok egyensúlyitól eltérő átalakulásai.
4. AlakítástechnológiaVasöntészet, acélöntészet, fémöntészet, kokillaöntés és nyomásos öntés alapanyagai,
eljárások és a technológiák alapjai.
A képlékenyalakítás elméleti alapjai.
Hengerlési technológiák alapjai.
A kovácsolás elméleti alapjai.
Kovácsolási technológiák.
Felületkikészítés.
Mintakészítés, formakészítés, magkészítés, precíziós öntés alapjai.
Hőkezelési alapismeretek.
5. Munkabiztonság és
környezetvédelem
Haváriák.
Munkabiztonsági ismeretek alapjai.
Környezetvédelmi ismeretek alapjai.
Tűzvédelmi ismeretek alapjai.
Minőségbiztosítási ismeretek alapjai.
Munkavédelem, elsősegélynyújtás alapjai.
Hulladékgazdálkodás alapjai.
Melegüzemek különleges munkabiztonsági előírásai.

EMELT SZINT

TémakörökKövetelmények
1. Kohászati alapismeretekÖntészeti és mintakészítési alapismeretek.
A kohászatban és öntészetben használt alapanyagok és segédanyagok tulajdonságai és
hatásuk a gyártási folyamatok paramétereire.
Tűzállóanyagok.
Kohászati folyamatok fizikai-kémiai alapjai.
Tüzeléstan.
Színfémek és ötvözetek fémtani jellemzői.
Elektrotechnikai és irányítástechnikai alapok.
Mechanikai alapismeretek.
Hidraulikai, pneumatikai alapismeretek.
Elektrokémiai ismeretek.
2. Kohászati géptanRajztechnikai ismeretek - szabadkézi rajzolás, axonometrikus ábrázolás, szerkesztési
ismeretek, vetületi ábrázolás, műszaki rajz- és dokumentációkészítés - szabályai.
Gépelemek szabványos ábrázolása, jelölése.
Összeállítás rajz.
Öntödei gépek.
Kohászati és öntészeti üzemek anyagmozgató, energiaellátó, légtechnikai és
környezetvédelmi berendezései.
Színesfémolvasztó berendezések.
A vas- és acélgyártás olvasztóberendezései.
Erőgépek, erőátviteli berendezések, gépkönyv, kezelési és karbantartási utasítás,
üzemeltetési napló.
Emelő- és rakodógépek, energiaellátó rendszerek.
Hengersorok gépi berendezései.
A kovácsolás gépi berendezései.
3. Fémek és ötvözetekAlumínium és ötvözetei.
Réz és ötvözetei.
Cink és ötvözetei.
Ötvözetszámítás.
Hulladékfeldolgozás.
Vas-szén állapotábra.
A vas kohászata, a vas érceiből való előállításának anyagai és technológiája.
Acél gyártása nyersvasból és hulladékból, acélgyártási technológiák.
Ötvözetlen és ötvözött acélok.
A fémek és ötvözetek tulajdonságait meghatározó kristályszerkezetek, az egyensúlyi
átalakulás alapfogalmai, az acélok egyensúlyitól eltérő átalakulásai.
4. AlakítástechnológiaVasöntészet, acélöntészet, fémöntészet, kokillaöntés és nyomásos öntés alapanyagai,
eljárások és a technológiák alapjai.
A képlékenyalakítás elméleti alapjai.
Hengerlési technológiák alapjai.
A kovácsolás elméleti alapjai.
Kovácsolási technológiák.
Felületkikészítés.
Mintakészítés, formakészítés, magkészítés, precíziós öntés alapjai.
Hőkezelési alapismeretek.
5. Munkabiztonság és
környezetvédelem
Haváriák.
Munkabiztonsági ismeretek alapjai.
Környezetvédelmi ismeretek alapjai.
Tűzvédelmi ismeretek alapjai.
Minőségbiztosítási ismeretek alapjai.
Munkavédelem, elsősegélynyújtás alapjai.
Hulladékgazdálkodás alapjai.
Melegüzemek különleges munkabiztonsági előírásai.

VILLAMOSIPAR ÉS ELEKTRONIKA ISMERETEK ÁGAZATI SZAKMAI ÉRETTSÉGI VIZSGA ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEI[506]

TÁVKÖZLÉSI ISMERETEK ÁGAZATI SZAKMAI ÉRETTSÉGI VIZSGA ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEI[507]

A vizsga formája

Középszinten: gyakorlati és szóbeli.

Emelt szinten: gyakorlati és szóbeli.

A távközlési ismeretek ágazati szakmai érettségi vizsga célja

A távközlési ismeretek ágazati szakmai érettségi vizsgatárgy követelményei részét képezik az ágazati szakképzési kerettantervekről szóló miniszteri rendelet által előírt ismereteknek, készségeknek és képességeknek.

A távközlési ismeretek ágazati szakmai érettségi vizsga célja annak megállapítása, hogy a vizsgázó

- megfelelően tájékozott-e

- az elektrotechnikai alapfogalmakban, alaptörvényekben, alapösszefüggésekben és számításokban,

- a távközlésben alkalmazott alapáramkörök működésében, jellemzőiben, az alapelektronikai áramkörök számításaiban,

- az otthoni, kis- és közepes méretű hálózatok és az internet szolgáltatásokhoz kapcsolódó eszközök és alkalmazások telepítésében, üzemeltetésében,

- a számítógépek hardveregységeinek ismeretében, szerelési, telepítési, karbantartási eljárásaiban,

- rendelkezik-e azzal a képességgel, hogy a komplex ismereteket felhasználva alapvető szakmai feladatokat oldjon meg,

- tudja-e alkalmazni a megszerzett komplex ismereteket a távközléshez kapcsolódó feladatok és az esetlegesen felmerülő problémák megoldása során.

Emelt szinten a felsoroltakon túl az érettségi vizsga további célja annak mérése, hogy a vizsgázó megfelelően tájékozott-e

- az elektrotechnikai alapfogalmakban, alaptörvényekben, alapösszefüggésekben és számításokban,

- a távközlésben alkalmazott alapáramkörök működésében, jellemzőiben, az alapelektronikai áramkörök számításaiban,

- a programkészítés alapelveiben és lépéseiben, az adatbázis-kezelés alapjaiban,

- az otthoni, kis- és közepes méretű hálózatok és az internet szolgáltatásokhoz kapcsolódó eszközök és alkalmazások telepítésében, üzemeltetésében,

- a számítógépek hardveregységeinek szerelésében, telepítési, tesztelési, karbantartási eljárásaiban, továbbá

- a komplex ismeretek birtokában képes önállóan, a távközléshez kapcsolódó feladatokat és az esetlegesen felmerülő problémákat megoldani, hibákat kijavítani.

A fent felsoroltak tudásmérése során szükséges meggyőződni arról, hogy a vizsgázó rendelkezik-e az alábbi szakmai készségekkel, kompetenciákkal:

- logikus gondolkodás,

- önállóság,

- pontosság.

Tartalmi követelmények

KÖZÉPSZINT

TémakörökKövetelmények
1. InformációtechnológiaSzámítógép elvi felépítése.
A számítógép felépítésének alapjai.
Szoftverek csoportosítása, telepítése, eltávolítása, hibák javítása.
Az operációs rendszer feladatai, hardverkövetelmények kapcsolata, telepítése, indítási
folyamata.
Az információtechnológiai biztonság alapjai.
A számítógép alapegységei, alkatrészei és a számítógép perifériáinak csatlakoztatása.
A megelőző karbantartási feladatok.
2. Hálózati ismeretekAz otthoni, kis- és közepes vállalati hálózatok jellemzői, felépítése, eszközei és azok
feladatai.
A hálózatokban leggyakrabban használt vezetékes és vezeték nélküli átviteli közegek.
Az internetszolgáltatóhoz csatlakozás lehetőségei és az internet alapvető szolgáltatásai.
Hálózati eszközök beállítása, konfigurálása, alapszintű hibák keresése és azok elhárítása.
3. ElektrotechnikaA villamos alapfogalmak és a villamos hálózatok alaptörvényei, összefüggései.
Egyenáramú és váltakozó áramú hálózatokban alapszintű számítások.
A villamos és mágneses erőtér, valamint az elektromágneses hullám jellemzői.
Egyen- és váltakozó áramú alapmérések.
4. Távközlés-elektronikai
alaptevékenység
Az elektronikai eszközök felépítésének, működésének, jellemzői.
Az erősítők típusai, alapkapcsolásai.
A villamos jel alapfogalmai, teljesítmény- és feszültségszint számolása.
Alapkapcsolások.
Műveleti erősítő méretezése.
Az oszcillátorok, tápegységek felépítése, jellemzői.
A digitális technika alapfogalmai, áramkörei, logikai függvények egyszerűsítése és
realizálása.
Az elektronikai eszközök főbb jellemzőinek, paramétereinek a mérése.
Alapáramkörök vizsgálata, jellemzői méréssel.
Digitális technikai alapmérések.

EMELT SZINT

TémakörökKövetelmények
1. InformációtechnológiaA számítógépes architektúra alapjainak ismerete.
Megfelelő szoftverismeret, a számítógép beüzemelésén, a programok telepítésén és
konfigurálásán túl a hibajavításig.
Az információtechnológiai biztonság alapjainak ismerete.
A számítógép alapegységeinek, alkatrészeinek ismerete és a számítógép összeszerelése.
Az operációs rendszerek és a hardverkövetelmények kapcsolatának ismerete.
A megelőző karbantartás feladatainak ismerete.
2. Adatbázis és szoftverfejlesztésA programkészítés lépéseinek ismerete.
Az adattípusok, a vezérlési szerkezetek, a programozási tételeknek és az alapvető
adatstruktúráknak ismerete.
Az objektumorientált programozás alapjainak ismerete.
Egy programozói környezet használata.
3. Hálózati ismeretekAz otthoni, kis- és közepes vállalati hálózatok jellemzőinek, felépítésének ismerete.
Ezen hálózatokban jellemzően előforduló eszközök és azok feladatainak ismerete.
A hálózatokban leggyakrabban használt átviteli közegek és az internet szolgáltatásainak
ismerete.
A hálózati eszközök beállítása, konfigurálása és hibák keresése, elhárítása.
4. ElektrotechnikaVillamos alapfogalmaknak, villamos hálózatok alaptörvényeinek, összefüggéseinek
ismerete.
Számítások végzése egyenáramú és váltakozó áramú hálózatokban.
A villamos és mágneses erőtér, valamint az elektromágneses hullám jellemzőinek
ismerete.
Egyen- és váltakozó áramú alapmérések elvégzése.
5. Távközlés-elektronikai
alaptevékenység
Elektronikai eszközök felépítésének, működésének, jellemzői.
Erősítők típusai, alapkapcsolásai.
A villamos jel alapfogalmai, teljesítmény- és feszültségszint számolása.
Alapkapcsolások ismerete.
Műveleti erősítő méretezése.
Az oszcillátorok, tápegységek felépítésének, jellemzőinek
ismerete.
A digitális technika alapfogalmai, áramkörei, logikai függvények egyszerűsítése és
realizálása.
Az elektronikai eszközök főbb jellemzőinek, paramétereinek a mérése.
Alapáramkörök vizsgálata, jellemzői méréssel.
Digitális technikai alapmérések.

INFORMATIKAI ISMERETEK ÁGAZATI SZAKMAI ÉRETTSÉGI VIZSGA ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEI[508]

A vizsga formája

Középszinten: gyakorlati és szóbeli.

Emelt szinten: gyakorlati és szóbeli.

Az informatikai ismeretek ágazati szakmai érettségi vizsga célja

Az informatikai ismeretek ágazati szakmai érettségi vizsgatárgy követelményei részét képezik az ágazati szakképzési kerettantervekről szóló miniszteri rendelet által előírt ismereteknek, készségeknek és képességeknek.

Az informatikai ismeretek ágazati szakmai érettségi vizsgára jellemző az ismeretek alkalmazási és integrálási képességének mérése.

Az informatikai ismeretek ágazati szakmai érettségi vizsga célja annak megállapítása, hogy a vizsgázó

- rendelkezik-e átfogó ismeretekkel az informatikai eszközökről és technológiákról,

- képes-e munkája során megfelelően kiválasztani és alkalmazni az informatikai eszközöket és technológiákat,

- képes-e az otthoni, kis- és közepes méretű egyszerűbb hálózatok és az internet szolgáltatásokhoz kapcsolódó eszközök és alkalmazások telepítésére, beállítására és üzemeltetésére,

- képes-e magas szintű programnyelv használatával egy egyszerű szoftveralkalmazást elkészíteni és tesztelni,

- képes-e egyszerűbb adatbázisok létrehozására, adatok feltöltésére, lekérdezések létrehozására,

- képes-e HTML, CSS és JavaScript technológiákat használva statikus és dinamikus weblapok létrehozására,

- a komplex ismeretek birtokában képes-e önállóan, feladatokat és az esetlegesen felmerülő problémákat megoldani, hibákat kijavítani.

Emelt szinten a felsoroltakon túl az érettségi vizsga további célja annak mérése, hogy a vizsgázó

- képes-e egy szoftver alkalmazás fejlesztését előkészíteni, az alkalmazást elkészíteni és tesztelni,

- képes-e egyszerűbb adatbázisok létrehozására, adatok feltöltésére, kezelésére, lekérdezések létrehozására,

- képes-e HTML, CSS és JavaScript technológiákat használva reszponzív megjelenésű statikus weblapok és dinamikus webalkalmazások létrehozására,

- a komplex ismeretek birtokában képes-e önállóan, feladatokat és az esetlegesen felmerülő problémákat megoldani, hibákat kijavítani,

- rendelkezik-e a megfelelő szakmai informatikai ismeretekkel a tanulmányai folytatása esetén.

A fent felsoroltak tudásmérése során szükséges meggyőződni arról, hogy a vizsgázó rendelkezik-e az alábbi szakmai készségekkel, kompetenciákkal:

- szakmai nyelv- és szóhasználat, beszédkészség,

- precizitás,

- önállóság,

- logikus gondolkodás.

Tartalmi követelmények

KÖZÉPSZINT

TémakörökKövetelmények
1. InformációtechnológiaA számítógép szerelés, karbantartás biztonságos módjai, eszközei.
Adott feladathoz illeszkedő számítógép egyes összetevőinek tudatos, a
jellemzők és feltételek figyelembevételével történő kiválasztása.
Perifériák beüzemelése.
Számítógépek egyszerű karbantartási, bővítési feladatai.
Szoftverek telepítése, operációs rendszerek felhasználói szempontból
fontos beállításainak ismerete.
A számítógépes munkavégzést veszélyeztető rosszindulatú támadások
formái, a védekezés lehetőségei.
2. Hálózati ismeretekAlapvető hálózati közegek, azok tulajdonságai, jellemzői.
OSI és TCP/IP rétegelt modell, az egyes rétegek feladatai.
A hálózati eszközök felépítése, működése, indulási folyamata,
konfigurációs beállításai.
IPv4 címzés tervezése, kialakítása.
A helyi hálózat és az internet alapvető szolgáltatásai és azok jellemzői.
Hálózati eszközök távoli elérési lehetőségei, azok megvalósítása.
Statikus és dinamikus forgalomirányítás konfigurálása IPv4 hálózatokban.
Hálózati forgalom szűrése normál hozzáférési listák használatával.
DHCPv4 szolgáltatás működése, megvalósítása.
Címfordítás lehetőségei, megvalósítása.
Hálózati, kapcsolódási, forgalomirányítási hibák felismerése, elhárítása.
3. Programozás, weboldalak
kódolása, adatbázis-kezelés
A HTML leíró nyelv és a stílusok alkalmazása.
Egyszerűbb dinamikus weboldalak kialakítása készen kapott JavaScript
kód alkalmazásával és kismértékű módosításával.
Az adatbázis-kezelés alapjai.
Az SQL nyelv legfontosabb utasításai, ezek alkalmazása.
A programkészítés lépései.
A Java vagy C# programozási nyelv elemei és alkalmazása, az IDE alapvető
használata.
A legfontosabb egyszerű és összetett adattípusok és alkalmazásuk.
Szekvenciák, elágazások, ciklusok, függvények és alapvető programozási
típusfeladatok alkalmazásával egyszerű asztali alkalmazás készítése.
Beépített és készen kapott osztályok példányosítása és felhasználása.
Szöveges állományok kezelése.

EMELT SZINT

TémakörökKövetelmények
1. InformációtechnológiaA számítógép szerelés, karbantartás biztonságos módjai, eszközei.
Adott feladathoz illeszkedő számítógép egyes összetevőinek tudatos, a
jellemzők és feltételek figyelembevételével történő kiválasztása.
Perifériák beüzemelése.
Számítógépek egyszerű karbantartási, bővítési feladatai.
Szoftverek telepítése, operációs rendszerek felhasználói szempontból
fontos beállításainak ismerete.
A számítógépes munkavégzést veszélyeztető rosszindulatú támadások
formái, a védekezés lehetőségei.
Meglévő számítógépes rendszer bővítésének megtervezésére.
A számítógépes munkavégzést veszélyeztető tényezők ismerete, a
védekezés lehetőségei.
2. Hálózati ismeretekAlapvető hálózati közegek, azok tulajdonságai, jellemzői.
OSI és TCP/IP rétegelt modell, az egyes rétegek feladatai.
A hálózati eszközök felépítése, működése, indulási folyamata,
konfigurációs beállításai.
IPv4 címzés tervezése, kialakítása.
A helyi hálózat és az internet alapvető szolgáltatásai és azok jellemzői.
Hálózati eszközök távoli elérési lehetőségei, azok megvalósítása.
Statikus és dinamikus forgalomirányítás konfigurálása IPv4 hálózatokban.
Hálózati forgalom szűrése normál hozzáférési listák használatával.
DHCPv4 szolgáltatás működése, megvalósítása.
Címfordítás lehetőségei, megvalósítása.
Hálózati, kapcsolódási, forgalomirányítási hibák felismerése, elhárítása.
IPv4 és IPv6 címzés tervezése és kialakítása VLSM és CIDR használatával.
VLAN-ok szerepe, megvalósítása.
Portvédelem jelentősége, megvalósítása.
Statikus és dinamikus forgalomirányítás konfigurálása IPv6 hálózatokban.
Hálózati forgalom szűrése és virtuális vonal védelme hozzáférési listák
használatával.
DHCPv6 szolgáltatás működése, megvalósítása.
3. Programozás, weboldalak
kódolása, adatbázis-kezelés
A HTML leíró nyelv és a stílusok alkalmazása.
Egyszerűbb dinamikus weboldalak kialakítása készen kapott JavaScript
kód alkalmazásával és kismértékű módosításával.
Az adatbázis-kezelés alapjai.
Az SQL nyelv legfontosabb utasításai, ezek alkalmazása.
A programkészítés lépései.
A Java vagy C# programozási nyelv elemei és alkalmazása, az IDE alapvető
használata.
A legfontosabb egyszerű és összetett adattípusok és alkalmazásuk.
Szekvenciák, elágazások, ciklusok, függvények és alapvető programozási
típusfeladatok alkalmazásával egyszerű asztali alkalmazás készítése.
Beépített és készen kapott osztályok példányosítása és felhasználása.
Szöveges állományok kezelése.
Dinamikus webalkalmazás létrehozása JavaScript alkalmazásával.
Egyszerű adatbázis-kezelő webalkalmazás készítése készen kapott szerver
oldali script felhasználásával.
A programtervezés alapjainak ismerete.
Az objektum orientált programozás alapjainak ismerete. Egyszerű
objektum orientált alkalmazás elkészítése. Állományok kezelésének
ismerete.

VEGYIPARI ISMERETEK ÁGAZATI SZAKMAI ÉRETTSÉGI VIZSGA ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEI[509]

A vizsga formája

Középszinten: írásbeli és szóbeli.

Emelt szinten: írásbeli és szóbeli.

A vegyipari ismeretek ágazati szakmai érettségi vizsga célja

A vegyipari ismeretek ágazati szakmai érettségi vizsga célja annak megállapítása, hogy a vizsgázó

- megfelelően tájékozott-e

- a műanyagok és a gumik a felhasználás szempontjából fontos tulajdonságaival kapcsolatban,

- a méréstechnikai ismeretekben,

- mérések elvégzésében, kiértékelésében,

- a mintavételezésben,

- a szakmában használatos gépi berendezések működésével, kezelésével, biztonságtechnikai előírásaival kapcsolatban,

- a műszaki dokumentáció készítésében,

- rendelkezik-e a szükséges elméleti alapokkal, hogy a feladatot és a feladat megoldásához szükséges számításokat elvégezze,

- tudja-e alkalmazni a tanult ismereteit, ismeri-e a biztonságos munkavégzés szabályait.

Emelt szinten a felsoroltakon túl az érettségi vizsga további célja annak mérése, hogy a vizsgázó

- rendelkezik-e logikus, rendszerben való gondolkodással az összetettebb problémák megoldásához,

- munkáját meg tudja-e tervezni.

A fent felsoroltak tudásmérése során szükséges meggyőződni arról, hogy a vizsgázó rendelkezik-e az alábbi szakmai készségekkel, kompetenciákkal:

- szakmai szöveg megértése írásban és szóban,

- szakmai számolási készség, egyenletek megoldása, ábrák, diagramok alkalmazása,

- ismeretek helyénvaló alkalmazása,

- megbízhatóság.

Tartalmi követelmények

KÖZÉPSZINT

TémakörökKövetelmények
1. MéréstechnikaMéréstechnikai alapfogalmak, a gumi- és műanyagipari műszerek működési elve,
karbantartására vonatkozó előírások.
A mintavétel szabályai.
A mért értékekből az előírt viszonyszámok és mutatószámok meghatározása.
2. Anyagvizsgálatok gyakorlat I.Az előírásnak megfelelő mintavétel, fizikai mérések szakszerű ismerete, próbatest
készítésének ismerete.
Az eredmények alapján az alapanyag és a termék minősítése.
A munka dokumentálása és bemutatása szóban.
3. Anyagvizsgálatok gyakorlat II.Az előírásnak megfelelő mintavétel, a mechanikai és reológiai vizsgálatok szakszerű
ismerete.
Az eredmények alapján az alapanyag vagy termék minősítése.
A munka dokumentálása és bemutatása szóban.
4. Gépészeti alapismeretekA műszaki dokumentáció értelmezése, a berendezések működési elvét bemutató
vázlatrajzok értelmezése, egyszerű folyamatábrák értelmezése.
A leggyakoribb kötésmódok, kötő gépelemek, csapágytípusok és hajtások.
A folyadékok, gázok, ömlesztett szilárd anyagok, darabáruk szállítására, tárolására
alkalmas berendezések.
Egyszerű áramlástani és hőtani számítások.
Az ipari adagoló és bemérő rendszerek működési elve.
Az energiaellátó rendszerek funkciója.
5. Gyártás-előkészítés
berendezései gyakorlat
Az anyagmozgatás eszközei, aprító, daraboló, granuláló berendezések működési elve, a
plasztikus anyagok keverésére alkalmas berendezések.
6. Gyártóberendezések gyakorlatExtruderek, kalanderek, sajtoló, préselő, fröccsöntőgépek felépítése és működési
elvének ismeretek.
A gépek kezelésére jellemző munka- és balesetvédelmi szabályok értelmezése.

EMELT SZINT

TémakörökKövetelmények
1. MéréstechnikaMéréstechnikai alapfogalmak, a gumi- és műanyagipari műszerek működési elve,
karbantartására, hitelesítésére vonatkozó előírások.
A mintavétel szabályai.
A mért értékekből az előírt viszonyszámok és mutatószámok meghatározása.
2. Anyagvizsgálatok gyakorlat I.Az előírásnak megfelelő mintavétel, fizikai mérések szakszerű ismerete, próbatest
készítésének ismerete.
Az eredmények alapján az alapanyag és a termék minősítése.
A munka dokumentálása és bemutatása szóban.
3. Anyagvizsgálatok gyakorlat II.Az előírásnak megfelelő mintavétel, a mechanikai és reológiai vizsgálatok szakszerű
ismerete.
Az eredmények alapján az alapanyag vagy termék minősítése.
A munka dokumentálása, táblázatos megjelenítése és bemutatása szóban.
4. Gépészeti alapismeretekA műszaki dokumentáció értelmezése, a berendezések működési elvét bemutató
vázlatrajzok, egyszerű technológiák, folyamatábrák értelmezése, készítése.
A leggyakoribb kötésmódok, kötő gépelemek, csapágytípusok és hajtások.
A folyadékok, gázok, ömlesztett szilárd anyagok, darabáruk szállítására, tárolására
alkalmas berendezések.
Egyszerű áramlástani és hőtani számítások.
Az ipari adagoló és bemérő rendszerek működési elve.
Az energiaellátó rendszerek funkciója.
Motorok, berendezések működési elve.
Szabályozás.
5. Gyártás-előkészítés
berendezései gyakorlat
Az anyagmozgatás eszközei, aprító, daraboló, granuláló berendezések működési elve, a
plasztikus anyagok keverésére alkalmas berendezések.
6. Gyártóberendezések gyakorlatExtruderek, kalanderek, sajtoló, préselő, fröccsöntőgépek, termékkiszerelő és
csomagológépek felépítése és működési elvének ismerete.
A gépek kezelésére jellemző munka- és balesetvédelmi szabályok értelmezése.

VEGYÉSZ ISMERETEK ÁGAZATI SZAKMAI ÉRETTSÉGI VIZSGA ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEI[510]

A vizsga formája

Középszinten: írásbeli és szóbeli.

Emelt szinten: írásbeli és szóbeli.

A vegyész ismeretek ágazati szakmai érettségi vizsga célja

A vegyész ismeretek ágazati szakmai érettségi vizsga célja annak vizsgálata, hogy a vizsgázó

- rendelkezik-e olyan általános-, szervetlen és szerves kémiai ismeretekkel, amelyeket kémiai ismereteket igénylő összetett vegyipari vagy hétköznapi problémák megoldásában tud alkalmazni,

- tudja-e alkalmazni elméleti ismereteit a vegyipari laboratóriumi munkához kapcsolódó feladatokban,

- rendelkezik-e megfelelő probléma- és feladatmegoldó, valamint absztrakciós, analizáló és szintetizáló képességgel a vegyipari folyamatok, a fontosabb laboratóriumi számítások körében,

- elsajátította-e a laboratóriumban és környezetünkben előforduló anyagokkal kapcsolatos ismereteket,

- rendelkezik-e a laboratóriumi vizsgálatok előkészítéséhez és értékeléséhez szükséges kémiai ismeretekkel,

- képes-e alkalmazni a laboratóriumi előírásokat, a vegyiparban használatos szakkifejezéseket, a környezetvédelmi előírásokat.

Emelt szinten a felsoroltakon túl az érettségi vizsga további célja annak mérése, hogy a vizsgázó

- rendelkezik-e a felsőfokú tanulmányokhoz szükséges ismeretekkel,

- képes-e az önálló, absztrakt gondolkodásra,

- ismeri-e az anyagok szerkezete és tulajdonságai közötti összefüggéseket,

- képes-e mérési, számítási adatokat megfelelő pontossággal kezelni,

- az ismeretanyag belső összefüggései és az egyes témakörök közötti kapcsolatok felismerésére.

A fent felsoroltak tudásmérése során szükséges meggyőződni arról, hogy a vizsgázó rendelkezik-e az alábbi képességekkel, kompetenciákkal:

- szakmai szöveg megértése írásban és szóban,

- szakmai számolási készség, egyenletek megoldása,

- rendszerező képesség,

- absztrakt (elméleti) gondolkodás.

Tartalmi követelmények

KÖZÉPSZINT

TémakörökKövetelmények
1. Szakmai kémiaAtomok, elemek, molekulák.
Kémiai kötések, anyagi rendszerek.
Kémiai reakciók.
Nemfémes elemek és vegyületeik.
Víz a természetben.
Fémek és vegyületeik.
Szervetlen kémia a környezetünkben.
Szénhidrogének.
Oxigén tartalmú szerves vegyületek.
Nitrogéntartalmú szerves vegyületek.
Szerves kémia a környezetünkben.
2. Műszaki és irányítástechnikai
ismeretek
Szerkezeti anyagok és kémiai tulajdonságaik, a korrózióvédelem alapjai.
Folyadékok és gázok áramlása, szállítása és mérése.
A hőátadás alapjai, közvetlen és közvetett hőcsere.
3. Fizikai kémiaHalmazállapotok, halmazállapot változások.
Homogén többkomponensű rendszerek: gázelegyek.
Homogén többkomponensű rendszerek: folyadékelegyek.
Egyensúlyi rendszerek.
Sav-bázis egyensúlyok.
Heterogén egyensúlyok.
Elektrokémia alapjai.
4. Laboratóriumi gyakorlatFizikai alapmennyiségek mérése.
Oldatkészítés.
Szervetlen preparátum készítése, előállításuk leírásának értelmezése.
Szerves laboratóriumi munka előkészítése, preparatív feladatok kivitelezése.
Alapvető kvalitatív analitikai vizsgálatok.
Klasszikus analitikai vizsgálatok.
Egyszerű műszeres analitikai vizsgálatok.
5. Szakmai számításokKoncentrációval kapcsolatos és oldatösszetétellel kapcsolatos számítások.
Sztöchiometriai számítások.
Titrimetriával kapcsolatos számítások.
Szervetlen és szerves preparátumokra vonatkozó számítások.
Oldhatósági számítások.

EMELT SZINT

TémakörökKövetelmények
1. Szakmai kémiaAtomok, elemek, molekulák.
Kémiai kötések, anyagi rendszerek.
Kémiai reakciók.
Nemfémes elemek és vegyületeik.
Víz a természetben.
Fémek és vegyületeik.
Szervetlen kémia a környezetünkben.
Szénhidrogének.
Oxigén tartalmú szerves vegyületek.
Nitrogéntartalmú szerves vegyületek.
Szerves kémia a környezetünkben.
2. Műszaki és irányítástechnikai
ismeretek
Szerkezeti anyagok és tulajdonságaik, a korrózióvédelem alapjai.
Folyadékok és gázok áramlása, szállítása és mérése.
A hőátadás alapjai, közvetlen és közvetett hőcsere.
3. Fizikai kémiaHalmazállapotok, halmazállapot változások.
Homogén többkomponensű rendszerek: gázelegyek.
Homogén többkomponensű rendszerek: folyadékelegyek.
Egyensúlyi rendszerek.
Sav-bázis egyensúlyok.
Heterogén egyensúlyok.
Elektrokémia.
4. Laboratóriumi gyakorlatFizikai alapmennyiségek mérése.
Oldatkészítés.
Szervetlen preparátum készítése, előállításuk leírásának értelmezése.
Szerves laboratóriumi munka előkészítése, preparatív feladatok kivitelezése.
Alapvető kvalitatív analitikai vizsgálatok.
Klasszikus analitikai vizsgálatok.
Egyszerű műszeres analitikai vizsgálatok.
5. Szakmai számításokKoncentrációval és oldatösszetétellel kapcsolatos számítások.
Sztöchiometriai számítások.
Titrimetriával és gravimetriával kapcsolatos számítások.
Szervetlen és szerves preparátumokra vonatkozó számítások.
Oldhatósági számítások.

ÉPÍTŐIPAR ISMERETEK ÁGAZATI SZAKMAI ÉRETTSÉGI VIZSGA ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEI[511]

KÖNNYŰIPARI ISMERETEK ÁGAZATI SZAKMAI ÉRETTSÉGI VIZSGA ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEI[512]

A vizsga formája

Középszinten: írásbeli és szóbeli.

Emelt szinten: írásbeli és szóbeli.

A könnyűipari ismeretek ágazati szakmai érettségi vizsga célja

A könnyűipari ismeretek ágazati szakmai érettségi vizsga célja annak vizsgálata, hogy a vizsgázó

- megfelelően tájékozott-e

- a könnyűipari termékek gyártásához szükséges szakmai ismeretekben,

- a termékgyártáshoz szükséges alapanyagok, kellékek, gépek, eszközök kiválasztásában,

- a könnyűipari munkahelyeken alkalmazott gyártási munkamódszerek, munkakörülmények szervezésében,

- a termelési egységben dolgozók tevékenységének összehangolásában, munkabeosztásuk elkészítésében,

- a termelő üzemek közötti kapcsolattartásban,

- a számítógéppel támogatott gyártáselőkészítő rendszerek alkalmazásában,

- az informatikai eszközök kezelésében, termelési adatok rögzítésében, anyaggazdálkodásban, nyilvántartások és beszámolók készítésében,

- a biztonságos munkavégzés feltételeinek biztosításában,

- rendelkezik-e elegendő információval ahhoz, hogy a gyakorlatban részt tudjon venni a vevő igényeinek megfelelő terméktervezési, gyártmány- és gyártáselőkészítési folyamatban,

- tudja-e alkalmazni

- a szakmai elméleti ismereteinek és gyakorlati tapasztalatainak az adott feladat megoldásában,

- munkája során a szakmai elméleti ismereteit,

- a termékek kialakításának, elkészítésének rendszerszemléletű megvalósítását.

A fent felsoroltak tudásmérése során szükséges meggyőződni arról, hogy a vizsgázó rendelkezik-e az alábbi képességekkel, kompetenciákkal:

- szakmai nyelv megértése és használata,

- információforrások kezelése,

- elemi számolási készség,

- szervezőkészség, irányítási készség,

- rendszerező és áttekintő képesség.

Tartalmi k