100/1997. (VI. 13.) Korm. rendelet

az érettségi vizsga vizsgaszabályzatának kiadásáról[1]

Veszélyhelyzeti normák

A Kormány a közoktatásról szóló - többször módosított - 1993. évi LXXIX. törvény (a továbbiakban: közoktatásról szóló törvény) 94. §-a (3) bekezdésének c) pontjában kapott felhatalmazás alapján a következőket rendeli el:

Általános rendelkezések

1. §[5] E rendeletben foglaltakat kell alkalmazni a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény (a továbbiakban: Nkt.) 6. §-a alapján szervezett középiskolai érettségi vizsgák előkészítésére, megszervezésére, lebonyolítására, az érettségi vizsgára történő jelentkezésre, a vizsgázók teljesítményének értékelésére, az érettségi vizsgával összefüggő ügyviteli tevékenységre (a továbbiakban e rendelet: vizsgaszabályzat).

2. §[6] Az érettségi vizsga központi vizsgakövetelményeit a 3. számú melléklet szerinti általános követelmények, valamint az Nkt. 6. § (1a) bekezdése szerint kiadott részletes vizsgakövetelmények alkotják. A központi vizsgakövetelmények kiadása előtt - a nemzetiségeket érintő kérdések tekintetében - be kell szerezni az országos nemzetiségi önkormányzat véleményét.

2/A. §[7] (1) A vizsgarészek a következők lehetnek: szóbeli, írásbeli, gyakorlati.

(2) Az emelt szintű élő idegen nyelv érettségi vizsga vizsgarészei a következők:

a) írásbeli vizsga I. - olvasott szöveg értése,

b) írásbeli vizsga II. - nyelvhelyesség,

c) írásbeli vizsga III. - hallott szöveg értése,

d) írásbeli vizsga IV. - íráskészség,

e) szóbeli vizsga - beszédkészség.

3. § Az érettségi vizsga célja annak megállapítása, hogy a vizsgázó

a) rendelkezik-e az általános műveltség alapjaival és olyan képességekkel, amelyek alkalmassá teszik az önművelésre;

b) szert tett-e megfelelő tárgyi tudásra, gondolkodási és tájékozódási képességre, képes-e ismereteinek rendszerezésére és gyakorlati alkalmazására;

c) felkészült-e a felsőoktatási intézményekben folyó tanulmányok megkezdésére.

4. § (1) Az érettségi vizsga egyes vizsgatárgyaiból középszinten vagy emelt szinten tehető érettségi vizsga.

(2)[8] A gimnázium, a szakgimnázium és a technikum (a továbbiakban együtt: középiskola) a közismereti oktatás két befejező évfolyamán a kötelező vizsgatárgyból biztosítja, hogy a tanuló - választása szerint - mind a középszintű, mind az emelt szintű érettségi vizsgára fel tudjon készülni. A szakgimnázium és a technikum az érettségi vizsgára felkészítő két évfolyamos képzésekben a kötelező közismereti vizsgatárgyból biztosítja, hogy a tanuló a középszintű érettségi vizsgára fel tudjon készülni.

(2a)[9] A szakgimnázium biztosítja, hogy a tanuló

a) képzési ágazatának megfelelő ágazati,

b)[10] ágazaton belüli specializáció

szakmai vizsgatárgya érettségi vizsgájára fel tudjon készülni.

(3)[11] A gimnázium legalább két, a szakgimnázium és a technikum - az érettségi vizsgára felkészítő két évfolyamos képzések kivételével - a kötelező érettségi vizsgatárgyakon kívül egy vizsgatárgyból a helyi tantervében, oktatási programjában (a továbbiakban együtt: helyi tanterv) meghatározottak szerint lehetővé teszi az emelt szintű érettségi vizsgára történő felkészülést. E döntéséhez kikéri az iskolai diákönkormányzat véleményét. Az emelt szintre történő felkészítés mellett a kötelező érettségi vizsgatárgyakon kívül gimnáziumban legalább három, szakgimnáziumban és technikumban legalább kettő vizsgatárgyból a helyi tantervben meghatározottak szerint lehetővé kell tenni a középszintű vizsgára történő felkészülést. A (2) és (3) bekezdés alkalmazásában az idegen nyelv vizsgatárgyak egy vizsgatárgynak minősülnek.

(4) A középiskolák az emelt szintű érettségi vizsgára történő felkészítés feladatait egymás közötti megállapodás alapján közösen is megoldhatják.

5. §[12] (1)[13] Tanulói igény esetén a középiskola köteles megszervezni a középszintű érettségi vizsgát minden olyan vizsgatárgyból, amely a helyi tantervében szerepel.

(2)[14] Tanulói igény esetén a tanulói jogviszony fennállása alatt a középiskola köteles fogadni az emelt szintű érettségi vizsgára történő jelentkezést minden olyan vizsgatárgyból, amelyből a tanuló jogosult érettségi vizsgát tenni.

5/A. §[15] Bibliaismeret - Hit Gyülekezete, bibliaismeret - baptista hittan, valamint a hittan és nemzetiségi népismeret vizsgatárgyakból akkor tehető emelt szintű érettségi vizsga, ha az érintett egyház vagy nemzetiségi önkormányzat, a célnyelvi civilizáció vizsgatárgy vonatkozásában a Kétnyelvű Iskoláért Egyesület erre irányuló kezdeményezése alapján a köznevelésért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter) az emelt szintű érettségi vizsga részletes követelményeit közzéteszi, és engedélyezi az emelt szintű érettségi vizsga megszervezését. A miniszter a vizsgatárgy részletes emelt szintű követelményeit a vizsgára való jelentkezést megelőző legalább két évvel közzéteszi.

Az érettségi vizsga részei és vizsgatárgyai[16]

6. §[17] (1) A vizsgázó - függetlenül attól, hogy a középiskolában milyen szintű vizsgára készült fel - dönt abban a kérdésben, hogy középszinten vagy emelt szinten tesz érettségi vizsgát az egyes vizsgatárgyakból.

(2) Azokból a vizsgatárgyakból, amelyekből a vizsgázó a vizsgaszabályzatban foglaltak alapján érettségi vizsgát tehet, a vizsgatárgy választásának joga nem korlátozott. A vizsgatárgy választásának jogával a vizsgaidőszak rendjéhez, ezen belül a kitűzött vizsganapokhoz igazodva lehet élni.

(3)[18]

(4) Ha a középiskola központi vizsgakövetelményekre épülő vizsgatárgyból érettségi vizsgára történő felkészítést kíván biztosítani, akkor a felkészítésre a helyi tantervében középszintű érettségi vizsgára történő felkészítés esetén legalább százharmincnyolc órát, emelt szintű érettségi vizsgára történő felkészítés esetén pedig legalább kettőszázhetvenhat órát kell biztosítania.

(5)[19] A magyar nyelv és irodalom vizsgatárgy helyett magyar mint idegen nyelv vizsgatárgyból érettségi vizsgát az tehet, aki

a) nem magyar állampolgár,

b) a középiskolai tanulmányai befejezését megelőző négy tanév közül legalább hármat nem a magyar köznevelési vagy szakképzési rendszerben végzett, vagy

c) magyar állampolgársága mellett egyéb állampolgársággal is rendelkezik, és a középiskolai tanulmányai befejezését megelőző négy tanévben a tanulmányi idejének többségében tanulmányait külföldön teljesítette.

(6) Magyar mint idegen nyelv vizsgatárgyból kizárólag középszintű érettségi vizsgát lehet tenni.

(7)[20] Ha a vizsgázót - az Nkt. 56. § (1) bekezdése vagy a szakképzésről szóló 2019. évi LXXX. törvény 60. § (2) bekezdése alapján a kötelező és a kötelezően választandó érettségi vizsgatárgynak megfelelő tantárgyból középiskolában - mentesítették az érdemjegyekkel és osztályzatokkal történő értékelés, minősítés alól, akkor az adott tantárgy helyett a vizsgázó egy másik, általa választott vizsgatárgyból tehet érettségi vizsgát. A vizsgázó részére - a szakértői bizottság szakvéleménye alapján - kérelmére engedélyezni kell az írásbeli beszámoló szóbeli beszámolóval vagy a szóbeli beszámoló írásbeli beszámolóval történő felváltását, és biztosítani kell a hosszabb felkészülési időt.

(8)[21] Nem lehet alkalmazni az (5) bekezdés c) pontjában foglaltakat akkor, ha

a) a tanuló a külföldi tanulmányait külföldön működő magyar tanítási nyelvű nevelési-oktatási vagy szakképző intézményben teljesítette, vagy

b) a tanuló a külföldi állam joga szerint működő iskolát magyar tanítási nyelven végezte.

7. § (1)[22]

(2)[23]

(3)[24]

(4)[25]

(5)[26]

(6)[27]

(7)[28]

(8)[29]

(9)[30]

8. §[31]

AZ ÉRETTSÉGI VIZSGA ELŐKÉSZÍTÉSE

Az érettségi vizsga fajtái, a vizsgaidőszakok

9. § (1)[32] Az érettségi vizsga lehet

a) rendes,

b) előrehozott,

c) kiegészítő,

d) szintemelő,

e) pótló,

f) javító,

g) ismétlő

érettségi vizsga. Egyes vizsgatárgyakból - a szintemelő vizsga kivételével - középszinten vagy emelt szinten lehet érettségi vizsgát tenni. Szintemelő vizsga csak emelt szinten tehető.

(2) Rendes érettségi vizsga a középiskolai tanulmányok követelményeinek teljesítése után, a tanulói jogviszony fennállása alatt vagy megszűnését követően első alkalommal tett érettségi vizsga.

(3)[33] Előrehozott érettségi vizsga a tanulói jogviszony fennállása alatt, az érettségi bizonyítvány megszerzése előtt egyes érettségi vizsgatárgyból első alkalommal letett érettségi vizsga, amely letehető

a)[34] a 12. § (1) bekezdésében meghatározott idegen nyelvekből a középiskolai tanulmányok befejező tanévét megelőző második tanév május-júniusi vizsgaidőszakában, valamint az azt követő vizsgaidőszakokban, továbbá

b)[35] olyan érettségi vizsgatárgyból, amelyeknél a tanuló számára az adott vizsgatárgy vizsgájára való jelentkezés feltételeinek teljesítéséhez szükséges tantárgy, tantárgyak tanítása a középiskola helyi tanterve szerint a középiskolai tanulmányok befejező tanévét megelőző tanévek valamelyikében lezárul, először a középiskolai tanulmányok befejező tanévét megelőző második tanév május-júniusi vizsgaidőszakában, valamint az azt követő vizsgaidőszakokban.

(3a)[36] Előrehozott érettségi vizsga a 12. § (15) és (16) bekezdésében meghatározott vizsga is.

(4)[37] Kiegészítő érettségi vizsga a sikeresen befejezett érettségi vizsga után az érettségi bizonyítványban nem szereplő egyes vizsgatárgyból tett vizsga.

(5)[38]

(6)[39] Szintemelő érettségi vizsga egyes vizsgatárgyból a középszinten sikeresen befejezett érettségi vizsgának az emelt szintű érettségi vizsgán első alkalommal történő megismétlése.

(7)[40] Pótló érettségi vizsga a vizsgázónak fel nem róható okból meg sem kezdett, vagy megkezdett, de be nem fejezett rendes, előrehozott, kiegészítő, szintemelő, ismétlő, javító érettségi vizsga folytatása.

(8)[41] Javító érettségi vizsga a vizsgázónak felróható okból meg sem kezdett, vagy megkezdett, de be nem fejezett, illetve a megkezdett, de tanulmányi követelmények nem teljesítése miatt sikertelen

a) rendes,

b) előrehozott,

c) pótló és

d) az érettségi bizonyítvány megszerzése előtti szintemelő érettségi vizsga megismétlése.

(9)[42] Ismétlő érettségi vizsga az érettségi bizonyítvány kiadása után egyes vizsgatárgyból a korábban sikeresen letett érettségi vizsga azonos szinten, illetve az emelt szintű vizsga középszinten történő megismétlése. Az érettségi bizonyítvány kiadása után letett kiegészítő, szintemelő, ismétlő érettségi vizsga eredménye alapján a kiállított érettségi bizonyítvány nem változtatható meg [a továbbiakban az (1)-(9) bekezdésben szabályozott vizsgák együtt: érettségi vizsga].

(10)[43] Az érettségi vizsga megszervezésével, lebonyolításával kapcsolatos kötelező nyomtatványok felsorolását, az alkalmazható záradékokat a szabályzat 1. számú melléklete tartalmazza. A nyomtatványokat a vizsgabizottságot működtető intézmény szerzi be vagy állítja elő az oktatási nyilvántartásról szóló 2018. évi LXXXIX. törvény 1. melléklet IV. fejezetében meghatározott adattartalom alapján az Oktatási Hivatal (a továbbiakban: Hivatal) által működtetett informatikai rendszer (a továbbiakban: a kétszintű érettségi vizsga adminisztrációs rendszere) segítségével.

10. § (1) Érettségi vizsgát állami vizsgabizottság (a továbbiakban: vizsgabizottság) előtt lehet letenni.

(2)[44] A vizsgabizottság működtetéséről az érettségi vizsgát szervező középiskola, vagy a köznevelési feladatkörében eljáró fővárosi és vármegyei kormányhivatal (a továbbiakban: kormányhivatal) gondoskodik (a továbbiakban: vizsgabizottságot működtető intézmény).

(3)[45] A vizsgabizottság elnevezésében, körbélyegzőjén fel kell tüntetni a vizsgabizottságot működtető intézmény nevét.

(4)[46] A vizsgaszabályzatban az igazgató számára meghatározott feladatokat és hatásköröket a középiskola vagy a többcélú intézmény vezetője, a kormányhivatal által működtetett vizsgabizottság esetén a köznevelési feladatok ellátásáért felelős szervezeti egység vezetője (a továbbiakban együtt: igazgató) látja el.

11. § (1) Érettségi vizsgát az érettségi vizsga vizsgaidőszakában (a továbbiakban: vizsgaidőszak) lehet szervezni.

(2)[47] A vizsgaidőszakok - a vizsga szintjétől függetlenül - a következők:

a)[48] május-június hónapi valamennyi középiskola és a Hivatal, valamint a kormányhivatal részére a rendes, az előrehozott, a kiegészítő, a szintemelő, az ismétlő, a pótló és a javító érettségi vizsgák megszervezésére,

b)[49] október-november hónapi a Hivatal, valamint a kormányhivatal és a kijelölt középiskolák részére a rendes, az előrehozott, a kiegészítő, a szintemelő, az ismétlő, a pótló és a javító érettségi vizsgák megszervezésére.

c)[50]

(3)[51] Pótló vizsgát, ha a vizsgaszervezés megoldható, a folyamatban lévő érettségi vizsga vizsgaidőszakában vagy azt követő másik vizsgaidőszakban, javítóvizsgát csak a folyamatban lévő érettségi vizsgát követő másik vizsgaidőszakban lehet tenni.

(4)[52] Október-novemberi vizsgaidőszakban abban a középiskolában lehet érettségi vizsgát tartani, amelyiket a kormányhivatal - a fenntartó képviselőjével egyetértésben - arra kijelöl. A középiskolák kijelölésénél biztosítani kell a nemzetiségi nyelven való vizsgázás lehetőségét.

(5) A vizsgaidőszakok első és utolsó napját, ezen belül a szóbeli vizsgák megszervezéséhez rendelkezésre álló időszakot, valamint az írásbeli vizsgák vizsganapjait a tanév rendjéről szóló rendelet határozza meg.

(6)[53] A középszintű szóbeli vizsgák napjait - az (5) bekezdésben meghatározott időszakon belül - az igazgató a kormányhivatal egyetértésével, a kormányhivatal által működtetett vizsgabizottság esetén a Hivatal egyetértésével állapítja meg. Az emelt szintű szóbeli vizsgák napjait a Hivatal egyetértésével a kormányhivatal állapítja meg.

(7)[54] A középszintű szóbeli vizsgák napját az igazgató bejelenti a középiskola fenntartójának, továbbá ha az érettségit nemzetiségi oktatásban szervezik meg és a középiskola fenntartója nem nemzetiségi önkormányzat, az intézmény székhelye szerint illetékes - fenntartótól függően települési, vagy területi - nemzetiségi önkormányzatnak és az országos nemzetiségi önkormányzatnak.

(8)[55] Az emelt szintű érettségi vizsgákat a Hivatal készíti elő, és a Hivatal szakmai irányításával a kormányhivatal szervezi meg.

(9)[56]

Jelentkezés az érettségi vizsgára

12. §[57] (1)[58] Érettségi vizsga a tanulói jogviszony keretében, az érettségi bizonyítvány megszerzése előtt abból a vizsgatárgyból tehető, amelynek a helyi tantervben a jelentkező számára az adott tantárgyra vonatkozóan meghatározott követelményeit az érettségi vizsgára jelentkező teljesítette, tudását osztályzattal értékelték, és ezt bizonyítvánnyal igazolni tudja. Ha a tanuló olyan vizsgatárgyból kíván érettségi vizsgát tenni, amelyből középiskolájának helyi tanterve szerint nem tehet érettségi vizsgát, e vizsgatárgy esetében a jelentkezési feltételt vendégtanulói jogviszonyban, másik középiskolában teljesítheti. Az érettségi bizonyítvány megszerzése utáni, továbbá a középiskolai tanulmányok sikeres befejezését követően, tanulói jogviszonyon kívül tett érettségi vizsgán bármely vizsgatárgyból, az előzetes tanulmányok vizsgálata nélkül - idegen nyelv esetén a magyar köznevelési rendszer középiskoláiban tanított nyelvekből - tehető érettségi vizsga. A tanulói jogviszonyon kívül, a középiskolai tanulmányok sikeres befejezése nélkül érettségi vizsga nem tehető.

(2) Az érettségi vizsgára jelentkező - függetlenül attól, hogy milyen szintű érettségi vizsgára készült fel a középiskolában - szabadon választhatja meg a vizsga szintjét. A jelentkező a vizsga szintjét a pótló- és javítóvizsgára történő jelentkezéskor megváltoztathatja. Egy vizsgaidőszakban egy vizsgatárgyból csak egy szinten lehet érettségi vizsgát tenni.

(3) Az érettségi vizsgára történő jelentkezést a vizsgabizottságot működtető intézménybe lehet benyújtani.

(4)[59] Érettségi vizsgára lehet jelentkezni

a)[60] tanulói jogviszony fennállása alatt, az érettségi bizonyítvány megszerzése előtt abban a középiskolában, szakképzési centrumban, amellyel a tanulói jogviszony fennáll, vagy, ha az nem szervez érettségi vizsgát, a kijelölt középiskolában, szakképzési centrumban,

b)[61] tanulói jogviszony fennállása alatt, az érettségi bizonyítvány megszerzése után abban a középiskolában, szakképzési centrumban, amellyel a tanulói jogviszony fennáll, vagy, ha az nem szervez érettségi vizsgát, a kijelölt középiskolában, szakképzési centrumban vagy a kormányhivatalban,

c) a tanulói jogviszony megszűnését követően bármelyik, az adott vizsgatárgyból vizsgát szervező, vizsgabizottságot működtető intézményben.

(5)[62] A sikertelen előrehozott érettségi vizsgát vagy a középiskolai tanulmányok teljes befejezését megelőzően tett szintemelő érettségi vizsgát követően az adott vizsgatárgyból

a) javító vizsgára legkorábban a rendes érettségi vizsga vizsgaidőszakában,

b) pótló vizsgára bármelyik vizsgaidőszakban

lehet jelentkezni.

(5a)[63] A tanulói jogviszony megszűnése után

a) rendes, kiegészítő, szintemelő, ismétlő érettségi vizsgára,

b) a rendes, kiegészítő, szintemelő, ismétlő érettségi vizsgát követően pótló vizsgára,

c) a rendes, a pótló érettségi vizsgát követően javítóvizsgára

bármelyik vizsgaidőszakban lehet jelentkezni.

(5b)[64] Az érettségi vizsgát az adott vizsgaidőszakban hatályos vizsgakövetelmények szerint kell letenni.

(6) Az érettségi vizsgára történő jelentkezés az e célra szolgáló jelentkezési lappal történhet. A jelentkezési lapot

a)[65]

b)[66] május-júniusi vizsgaidőszak esetén február 15-ig,

c)[67] október-novemberi vizsgaidőszak esetén szeptember 5-ig

lehet benyújtani a vizsgabizottságot működtető intézmény igazgatójához. A jelentkezési határidő elmulasztása esetén igazolási kérelmet a jelentkezési határidő utolsó napjától számított nyolc napon belül lehet előterjeszteni. Az igazolási kérelem benyújtási határideje jogvesztő. A jelentkezési lapon a kötelező vizsgatárgyak mellett fel kell tüntetni a kötelezően és a szabadon választható vizsgatárgyakat, a vizsga szintjét, valamint a vizsga e rendelet 9. §-ának (1) bekezdése szerinti fajtáját. A vizsgára jelentkezőnek fel kell tüntetnie azt is, ha a vizsgatárgyból nemzetiségi nyelven vagy célnyelven kíván vizsgázni, illetve élni kíván a 6. § (7) bekezdésében meghatározott jogával. Ha a jelentkező még nem rendelkezik érettségi vizsgabizonyítvánnyal, jelentkezési lapján fel kell tüntetnie korábban teljesített érettségi vizsgáit.[68]

(6a)[69] A vizsgára jelentkező a szakközépiskolában az érettségi vizsgára felkészítő évfolyamokat követő érettségi vizsgára való jelentkezéskor nyilatkozik arról, hogy kötelezően választandó vizsgatárgyból kíván-e érettségi vizsgát tenni. Ezt a nyilatkozatát az adott vizsgaidőszakban nem változtathatja meg.

(6b)[70] A vizsgázó, ha rendes érettségi vizsgáját középiskolai tanulmányainak teljes befejezése után, tanulói jogviszonyon kívül teszi, és iskolai rendszerű nevelésben-oktatásban szerzett, államilag elismert szakképesítéssel rendelkezik, a vizsgára való jelentkezéskor igazolja, hogy rendelkezik az Nkt. 6. § (2a) bekezdése szerinti iskolai rendszerű nevelésben-oktatásban szerzett, államilag elismert szakképesítéssel, és nyilatkozik arról, hogy kötelezően választandó vizsgatárgyból kíván-e érettségi vizsgát tenni. Ezt a nyilatkozatát az adott vizsgaidőszakban nem változtathatja meg.

(7)[71] A jelentkezési lapot személyesen vagy meghatalmazott útján kell benyújtani. Amennyiben a tanuló nem abban a középiskolában jelentkezik érettségi vizsgára, amellyel tanulói jogviszonyban áll, igazolnia kell, hogy az adott vizsgatárgy helyi tantervben meghatározott követelményeit a vizsgára jelentkező teljesítette, tudását osztályzattal értékelték, és ezt bizonyítvánnyal igazolni is tudja, előrehozott vizsgára való jelentkezés esetén emellett igazolnia kell a 9. § (3) bekezdésében szabályozott feltételeknek való megfelelést is. Az igazolást annak a középiskolának a vezetője állítja ki, amellyel a tanuló tanulói jogviszonyban áll. A kiegészítő és az ismétlő, valamint a tanulói jogviszony megszűnése után a szintemelő vizsgára történő jelentkezéskor be kell mutatni az érettségi bizonyítványt, tanúsítványt. A tanulói jogviszony megszűnése után - a jelentkezési lap benyújtásakor - a jelentkezőnek igazolnia kell a személyazonosságát, továbbá be kell mutatnia a középiskolai bizonyítványát és az iskola vagy annak jogutódja által az egyes tantárgyakra, tantárgyrészekre vonatkozó mentesítésről szóló igazolást. A pótló-, javítóvizsgára, valamint a tanulói jogviszony fennállása alatt a szintemelő vizsgára történő jelentkezéskor a jelentkezési laphoz csatolni kell az érettségi törzslapkivonatát is. Abban az esetben, ha az érettségi vizsga az Nkt. 94. § (4) bekezdés p) pontja alapján kiadott kormányrendeletben foglaltak szerint nem ingyenes, a jelentkezési laphoz csatolni kell a vizsgabizottságot működtető intézmény, az emelt szintű vizsgák, valamint a kormányhivatalnál történő jelentkezés esetén a Hivatal számlájára befizetett térítési díj, tandíj, vizsgáztatási díj befizetését igazoló okiratot vagy annak másolatát.

(8)[72] A jelentkezési lapot a kormányhivatalhoz személyesen, postai úton tértivevényes küldeményben vagy írásbelinek minősülő elektronikus kapcsolattartás útján is be lehet nyújtani. A kormányhivatalhoz postai úton benyújtott jelentkezésnek magyarországi lakcímet, ennek hiányában magyarországi értesítési címet kell tartalmaznia. A jelentkezési laphoz a mellékleteket - a személyi igazolvány kivételével - másolatban csatolni kell. Ha a szükséges mellékleteket a jelentkezési laphoz nem csatolják, a kormányhivatal felhívásának kézhezvételétől számított öt munkanapon belül a hiányt pótolni kell. A hiánypótlás elmulasztása esetén a jelentkezés érvénytelen.

(9)[73] A vizsgára való jelentkezés elfogadásáról az igazgató dönt. A jelentkezés elutasításáról - a döntés indokának megjelölésével - az igazgató döntést hoz. A kormányhivatalban benyújtott érettségi vizsgára történő jelentkezés esetén a kormányhivatal által hozott döntés vonatkozásában másodfokon a Hivatal jár el. Az igazgató által elfogadott jelentkezést a jelentkezési határidő lejárta után - ha e rendelet másként nem rendelkezik - visszavonni, illetve megváltoztatni nem lehet. A jelentkezés elfogadásakor dönteni kell a 6. § (7) bekezdésében meghatározottak alapján benyújtott kérelemről is. A döntést határozatba kell foglalni. Az emelt szintű vizsgára vonatkozó döntés határozatát a (11) bekezdés szerinti határidővel meg kell küldeni a kormányhivatalnak. Ha a tanulói jogviszony megszűnése után következik be olyan állapot, amely alapján az Nkt. 4. § 25. pontjában felsorolt sajátos nevelési igény megállapításának lenne helye, az e bekezdésben és a (6)-(7) bekezdésében foglaltakat azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a fogyatékosság fennállását külön jogszabályban meghatározott szakértői bizottság szakértői véleményével kell bizonyítani.

(10)[74] A jelentkezési határidő lejártát követően az igazgató összesítő jelentést készít az érettségi vizsgára jelentkezőkről. Az összesítő jelentésben a 9. § (1) bekezdése szerinti vizsgafajtánként fel kell tüntetni a vizsgára jelentkezők számát, vizsgatárgyankénti megoszlását, a választott vizsgaszintet, vizsgarészeket, a nemzetiségi nyelven, a célnyelven vizsgázókat, a 6. § (7) bekezdésében foglaltak alkalmazásával vizsgázókat.

(11)[75] Az összesítő jelentést

a)[76] május-júniusi vizsgaidőszak esetén március 1-ig,

b)[77] október-novemberi vizsgaidőszak esetén szeptember 10-ig

a kétszintű érettségi vizsga adminisztrációs rendszerében elektronikusan meg kell küldeni a Hivatalnak, továbbá elektronikus úton tájékoztatás céljából a középiskola fenntartójának.[78]

(12)[79] Az összesítő jelentés alapján

a) a kormányhivatal, illetve a Hivatal - a szabályzatban foglaltak szerint - megbízza a vizsgabizottság elnökét, illetve, ha a vizsgatárgyból az érettségi vizsgát emelt szinten szervezik meg, a Hivatal előkészíti, a kormányhivatal megszervezi az emelt szintű érettségi vizsgát,

b) a Hivatal a központi vizsgakövetelményekre épülő vizsgatárgyak esetében elkészíti, és - a szabályzatban foglaltak szerint - megküldi a középszintű érettségihez az írásbeli vizsga feladatlapjait, valamint közzéteszi a feladatlapok javításához, értékeléséhez a javítási és értékelési útmutatót (a továbbiakban: útmutató).

(13)[80]

(14)[81] Ha a jelentkező az adott vizsgatárgyból az érettségi vizsgát azért nem kezdheti meg, mert nem teljesítette a vizsgára bocsátás feltételeit, a jelentkezését törölni kell. A törlésről az igazgató határozatot hoz.

(15)[82] Ha a tanuló a középiskola utolsó évfolyamán nem tudta befejezni a tanulmányait, az adott vizsgaidőszakban rendes és javító érettségi vizsgát nem tehet. A tanuló kérelmére a rendes érettségi vizsgajelentkezéseit előrehozott érettségi vizsgajelentkezésre kell változtatni bármely érettségi vizsgatárgyból, amelyből jogosult érettségi vizsgát tenni. Azokat a vizsgajelentkezéseket, amelyekre a tanuló nem jogosult, az igazgató törli.

(15a)[83] Ha a tanuló a középiskola elvégzését követő érettségi vizsgaidőszakban az írásbeli érettségi vizsgaidőszak kezdetéig nem rendelkezik az Nkt. 6. § (4) bekezdésében a közösségi szolgálat teljesítésére meghatározott feltétellel, érettségi vizsgáit nem kezdheti meg, az adott vizsgaidőszakra vonatkozó összes érettségi jelentkezését az igazgató törli.

(16)[84] Előrehozott érettségi vizsgára kormányhivatalnál jelentkezhet bármely érettségi vizsgatárgyból az a vizsgázó, aki a kérelem benyújtásának időpontjában külföldi vagy külföldi rendszerű középiskola utolsó évfolyamán folytatja tanulmányait. A vizsgára bocsátáskor nem kell vizsgálni az (1) bekezdésben meghatározott feltételek meglétét, azonban a sikeres érettségi vizsgáról kiállított tanúsítvány csak a középiskolai végzettséget tanúsító okirattal együtt alkalmazható.

Az érettségi vizsga vizsgabizottsága

13. § (1)[85] Az érettségi vizsga vizsgabizottságának elnökét - az Országos vizsgaelnöki névjegyzékben szereplők közül - a kormányhivatal, a kormányhivatal által működtetett vizsgabizottság esetén a Hivatal bízza meg.

(2)[86] A vizsgabizottság munkáját az írásbeli vizsgán felügyelő tanár segíti. Nem lehet felügyelő tanár az, aki az adott vizsgatárgy oktatására jogosító végzettséggel, szakképzettséggel rendelkezik.

(3)[87] Az írásbeli feladatok javítására - vizsgatárgyanként - szaktanárt, a szóbeli vizsgáztatásra - vizsgatárgyanként - kérdező tanárt (a továbbiakban együtt: vizsgáztató tanár) kell kijelölni. Vizsgáztató tanár az lehet, aki a kormányrendeletben meghatározottak alapján a vizsgatárgyat - a szakmai érettségi vizsgatárgy esetében a szakmai érettségi vizsgatárgy követelményeire vagy annak valamely részére felkészítő tantárgyat - a középiskolában taníthatja. A vizsgáztató tanári feladatokat - ha az igazgató eltérően nem rendelkezik - azonos személy látja el. A vizsgabizottság tagjai az elnök és a vizsgáztató tanárok.

(4)[88]

(5)[89] A vizsgabizottság tagja nem működhet közre a Polgári Törvénykönyv szerinti közeli hozzátartozójának, továbbá bejegyzett élettársának vizsgáztatásában.

(6)[90] A vizsgabizottság ügyviteli tevékenységét a vizsgabizottság jegyzője végzi. A vizsgabizottság jegyzőjének feladatait középiskolában a nevelőtestület bármely tagja, a gazdasági vezető, az iskolatitkár vagy az iskola legalább középfokú végzettséggel rendelkező alkalmazottja láthatja el. A kormányhivatalban a vizsgabizottság jegyzőjének feladataival az bízható meg, aki legalább középiskolai végzettséggel rendelkezik. A vizsgabizottság jegyzőjének feladata különösen: vezeti az értekezletek jegyzőkönyveit, elkészíti azok mellékleteit, a vizsgázók törzslapjait, megírja az érettségi vizsga bizonyítványait, ellátja a vizsgával kapcsolatos egyéb ügyviteli teendőket, a szabályzatban foglaltak szerint aláírja a vizsga iratait. Jegyzői feladatokkal vizsgáztató tanár is megbízható, amennyiben a vizsga lebonyolítása során mindkét funkciót maradéktalanul el tudja látni. A jegyző - amennyiben nem vizsgáztató tanár - nem tagja a vizsgabizottságnak.

(7)[91] A felügyelő tanárt, a vizsgáztató tanárt és a vizsgabizottság jegyzőjét az igazgató bízza meg. Amennyiben az igazgató vizsgáztató tanár, megbízását az iskola fenntartója adja ki. Ilyen megbízás akkor adható, ha az igazgató a vizsgaszervezéssel és lebonyolítással kapcsolatos feladatait átadta helyettesének vagy más megbízottjának.

(8)[92] Az igazgatónak gondoskodnia kell arról, hogy megfelelő helyettes álljon készenlétben arra az esetre, ha a felügyelő tanárok, a vizsgáztató tanárok és a vizsgabizottság jegyzője közül bárkit helyettesíteni, pótolni kell.

(9)[93] A vizsgabizottság tagjait és a vizsgabizottság jegyzőjét, valamint a vizsgabizottság munkájában közreműködőket a vizsgabizottság döntéseinek meghozatalával kapcsolatosan titoktartási kötelezettség terheli.

14. § (1)[94] A megbízást a vizsgabizottság elnökének, a felügyelő tanároknak, a vizsgáztató tanároknak, a vizsgabizottság jegyzőjének és a helyetteseknek írásban, a tanév rendjében meghatározott első írásbeli vizsganap előtt legalább két héttel meg kell küldeni, illetve át kell adni.

(2)[95] A megbízás az erről szóló okirat átvételének napjától - a vizsga jegyzőjének kivételével - az érettségi vizsga eredményének kihirdetését követően a fellebbezés benyújtására nyitva álló határidő végéig, ha a vizsgabizottság döntése ellen fellebbezést nyújtottak be, a végleges döntésnek megfelelő intézkedés megtételét követő munkanap végéig tart. A vizsgabizottság jegyzőjének megbízása az érettségi vizsga iratainak irattárba történő elhelyezésének napján, a munkaidő lejártával szűnik meg (a továbbiakban: a vizsgabizottság működési ideje).

15. § (1) A vizsgabizottság elnöke felel az érettségi vizsga szakszerű és törvényes megtartásáért, a vizsgabizottság törvényes működéséért. A vizsgabizottság elnökének feladatai különösen:

a) meggyőződik arról, hogy a vizsgázó teljesítette-e az érettségi vizsga letételéhez előírt feltételeket, és szükség esetén kezdeményezi az érettségi vizsgáról való kizárását annak, aki nem teljesítette azokat,

b)[96] eljárást kezdeményez a kormányhivatalnál, a kormányhivatal által működtetett vizsgabizottság esetén a Hivatalnál, ha az érettségi vizsga törvényes megtartása azt szükségessé teszi,

c) vezeti a szóbeli vizsgákat és a vizsgabizottság értekezleteit,

d) átvizsgálja az érettségi vizsgával kapcsolatos iratokat, a szabályzatban foglaltak szerint aláírja a vizsga iratait.

e)[97]

(2) Az elnök feladatainak ellátásába a vizsgabizottság tagjait bevonhatja.

16. § (1) A vizsgabizottság munkáját, az érettségi vizsgát az igazgató készíti elő. Az igazgató felel az érettségi vizsga törvényes előkészítéséért, zavartalan lebonyolításáért.

(2) Az igazgató feladata különösen:

a) dönt minden olyan, az érettségi vizsga előkészítésével és lebonyolításával összefüggő ügyben, amelyet a szabályzat nem utal más jogkörébe,

b) kiadja az előírt megbízásokat, szükség esetén gondoskodik a helyettesítésről,

c)[98] gondoskodik arról, hogy a vizsgára jelentkezők, a vizsgabizottság tagjai, a vizsgabizottság jegyzője, a felügyelő tanárok megismerhessék a vizsgaszabályzatot, a vizsgaleírásokat, a vizsga lebonyolításának rendjét,

d)[99] ellenőrzi a vizsgáztatás rendjének megtartását, e feladata keretében látogatja az írásbeli és a szóbeli vizsgák helyszínét,

e) megszervezi a vizsgaeredmények kihirdetését, ellenőrzi a törzslapok és bizonyítványok egyeztetését, a szabályzatban foglaltak szerint aláírja és aláíratja a vizsga iratait,

f) minden szükséges intézkedést megtesz annak érdekében, hogy az érettségi vizsgát szabályosan, pontosan meg lehessen kezdeni, és be lehessen fejezni.

(3) Az igazgató feladatainak ellátásában közreműködhet - az igazgató megbízása alapján - az igazgató helyettese vagy más megbízottja.

(4) Az igazgató nem lehet vizsgáztató tanár abban a vizsgabizottságban, amelynek tekintetében ellátja az e §-ban meghatározott feladatokat. Amennyiben vizsgáztatói feladatot lát el, helyettesítéséről a (3) bekezdésben foglaltak szerint köteles gondoskodni.

17. § (1)[100] Az igazgató a 14. § (1) bekezdésében szabályozott megbízásnak a vizsgáztató tanárok részére történő megküldésével egyidejűleg felkéri az iskolai szülői szervezetet, az iskolai diákönkormányzatot, hogy képviselője útján kísérje figyelemmel az érettségi vizsga előkészítését, megszervezését, lebonyolítását. Ha az iskolában nemzetiségi oktatás folyik, az igazgató a felkérést megküldi az illetékes nemzetiségi önkormányzatnak is.

(2) Az (1) bekezdésben felsorolt szervezetek képviselőinek véleményét ki kell kérni az írásbeli vizsga szervezésével, a szóbeli vizsganapok kijelölésével, beosztásával, a vizsgacsoportok kialakításával összefüggő igazgatói döntések meghozatala előtt.

(3) A vizsgabizottság munkájában tanácskozási joggal részt vehetnek a fenntartó és az (1) bekezdésben felsorolt szervezetek képviselői (a továbbiakban a fenntartó képviselője és a szervezetek képviselői együtt: vizsgabizottság munkájában közreműködők).

(4)[101] A 13. § (5) és (9) bekezdésében foglaltakat a vizsgabizottság munkájában közreműködők tekintetében is alkalmazni kell.

Az emelt szintű vizsga megszervezésére vonatkozó külön rendelkezések[102]

17/A. § (1)[103] Ha a vizsgatárgyból az érettségi vizsgát emelt szinten szervezik meg:

a)[104] az írásbeli vizsga felügyelő tanárait a kormányhivatal bízza meg,

b)[105] a szóbeli vizsga - elnökből és kettő kérdező tanárból álló - tantárgyi bizottság előtt folyik, melynek tagjait a kormányhivatal bízza meg,

c)[106] a tantárgyi bizottság ügyviteli feladatait az elnök látja el.

(2)[107] A tantárgyi bizottság a vizsgabizottságtól függetlenül működik. Tagjai a vizsgabizottságnak nem tagjai. A kormányhivatal által a tantárgyi bizottság működési helyszínéül kijelölt állami vagy nemzetiségi önkormányzati fenntartású középiskola a tantárgyi bizottság működéséhez szükséges, az egyes vizsgatárgyak központi vizsgakövetelményeiben felsorolt, a vizsgabizottságot működtető intézmény által biztosítandó és a vizsgán használható segédeszközöket, valamint a vizsgák lebonyolításához szükséges összes tárgyi feltételt térítésmentesen bocsájtja a kormányhivatal rendelkezésére. A tantárgyi bizottság működéséhez szükséges további feltételeket a kormányhivatal biztosítja. A tantárgyi bizottság elnöke és tagja az lehet, aki megfelel a vizsgáztató tanárra megállapított feltételeknek.

(3)[108] A tantárgyi bizottság tekintetében a 13. § (5) és (9) bekezdésében, valamint a 14. §-ban foglaltakat kell alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy a tantárgyi bizottság elnökét és tagjait a kormányhivatal - az emelt szintű szóbeli vizsgáknak a tanév rendjéről szóló rendeletben szabályozott kezdőidőpontja előtt legalább két héttel - bízza meg.

(4)[109]

AZ ÉRETTSÉGI VIZSGA MENETE

Az írásbeli vizsga

18. §[110] (1)[111] A központi vizsgakövetelményekre épülő vizsgatárgyak írásbeli vizsgája központi feladatlapok megoldásából áll.

(2)[112] Az (1) bekezdésben meghatározott vizsgatárgyak írásbeli vizsgáztatási követelményei a központi vizsgakövetelményekre épülnek.

(3)[113] A központi vizsgakövetelményekre épülő vizsgatárgyak írásbeli központi feladatlapjait, továbbá a feladatok megoldásához szükséges segédanyagokat (a továbbiakban a feladatlap és a segédanyag együtt: feladatlap) és a javítási, értékelési útmutatókat a Hivatal készítteti el. Az Előadóművészet ágazathoz tartozó ágazaton belüli specializáció szakmai vizsgatárgyak kivételével az ágazati és az ágazaton belüli specializáció szakmai vizsgatárgyak esetén az írásbeli központi feladatlapokat és útmutatókat a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal készítteti el és adja át a Hivatalnak.

(4)[114]

(5)[115]

(6)[116]

(7)[117]

(8)[118]

(9)[119]

18/A. §[120] (1) A központi vizsgakövetelményekre épülő vizsgatárgyak írásbeli feladatlapjait és javítási, értékelési útmutatóit tételkészítő bizottságok készítik el. A tételkészítő bizottságokat vizsgatárgyanként kell megszervezni.

(2)[121] A tételkészítő bizottság tagjait a Hivatal, illetve a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal vezetője, elnökét a miniszter, illetve a szakképzésért felelős miniszter kéri fel.

(3)[122] A tételkészítő bizottság feladatait a Hivatal, illetve a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal vezetője határozza meg.

(4)[123] A tételkészítő bizottság az elnök irányításával működik. Az elnök felelős a feladatlapok javítási, értékelési útmutatóinak szakszerű elkészítéséért, azért, hogy azok megfeleljenek a központi vizsgakövetelményeknek, valamint azoknak a Hivatal és a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal vezetője részére történő átadásáért.

(5)[124] A feladatlapokat, valamint a javítási, értékelési útmutatókat a Hivatal vagy a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal vezetője átveszi a tételkészítő bizottság elnökétől.

(6)[125]

18/B. §[126] (1) Az egyes vizsgaidőszakokban az egyes vizsgatárgyak vizsgáihoz több feladatlapnak kell rendelkezésre állnia.

(2)[127] A Hivatal vezetője a miniszter által vezetett minisztérium vezető beosztású képviselőjének jelenlétében sorsolás útján választja ki, hogy a rendelkezésre álló feladatlapok közül melyek kerülnek felhasználásra az adott vizsgaidőszakban.

(3)[128] A Hivatal vezetője megszervezi a feladatlapok sokszorosítását, csomagolását és szállítását. Ennek keretében a feladatlapok csomagolásának megkezdésétől az írásbeli vizsgaidőszak utolsó napján, tizennégy óráig a Hivatal gondoskodik a feladatlapok csomagolása helyszínének mechanikus és elektronikus védelemmel kiegészített élőerős védelméről.

(4)[129] A Hivatal vezetője a feladatlapokat - fenntartóra tekintet nélkül, a fővárosi és vármegyei kormányhivatal járási (fővárosi kerületi) hivatala (a továbbiakban: járási hivatal) közreműködésével - átadja a vizsgabizottságot működtető intézmény megbízottjának.

(5)[130] Az igazgató az írásbeli vizsgatételeket tartalmazó feladatlapokat az adott vizsgatárgy írásbeli vizsgájának a tanév rendjéről szóló rendeletben meghatározott időpontjáig köteles elzárni oly módon, hogy ahhoz illetéktelen személy ne férhessen hozzá.

(6) A középiskolákhoz zárt, biztonságos csomagolásban érkező feladatlapok kibontása a csomagon megjelölt időpontban háromtagú, a nevelőtestület tagjaiból álló bizottság előtt történik. A felbontás helyét, időpontját, a csomag (sértetlen vagy sérült, felbontott) állapotát és a jelenlévők nevét jegyzőkönyvben rögzíteni kell.

(7)[131] A Hivatal az írásbeli érettségi vizsgák szervezéséhez szükséges információkat, a javítási, értékelési útmutatókat elektronikus úton juttatja el az iskolákhoz.

(8) Az írásbeli vizsgára vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni a gyakorlati vizsgára, amennyiben a vizsgafeladat megoldását valamilyen rögzített módon, s a vizsga befejezését követően, a szaktanár által javítható formában kell elkészíteni (pl. rajz, kottázás, műszaki rajz, festmény, számítástechnikai program). A gyakorlati vizsgán a 19. § (1) bekezdésben foglaltakat akkor kell alkalmazni, ha a vizsgatárgy központi vizsgakövetelménye eltérő rendelkezést nem állapít meg.

18/C. §[132] (1) A járási hivatalok közreműködnek az írásbeli érettségi vizsgák feladatlapjainak elosztásában, valamint átveszik a Hivataltól, illetve annak megbízottjától a zárt feladatlap-csomagokat (a továbbiakban: csomag) tartalmazó zárt küldeményeket (a továbbiakban: doboz). A járási hivatalok ezzel kapcsolatos feladatai a következők:[133]

a) a Hivatallal történt egyeztetés szerint a csomagokat tartalmazó zárt dobozok átvételének megszervezése, az átvétel dokumentálása;

b) a csomagokat tartalmazó zárt dobozok sértetlenségének ellenőrzése, dokumentálása;

c)[134] eltérés esetén jegyzőkönyv felvétele és a Hivatal, valamint a kormányhivatal egyidejű értesítése.

(2)[135] A járási hivatal feladata továbbá az egyes dobozok tartalma és a hozzájuk tartozó csomagjegyzék, valamint az egy adott vizsgaszervező intézmény számára átvett doboz, illetve dobozok tartalma és az intézmény vizsgaszervezési igénye közötti egyezőség tételes átvizsgálására irányuló ellenőrzés megszervezése az érettségit szervező intézmények számára. Ennek keretében feladata:[136]

a)[137] az intézmények értesítése az ellenőrzés helyszínéről és időpontjáról;

b)[138] a csomagokat tartalmazó zárt dobozoknak a vizsgaszervező intézmény képviselőjének jelenlétében történő felbontása és a dobozok tartalmának a csomagok felbontása nélkül történő ellenőrzése, amely tételes ellenőrzés arra irányul, hogy a dobozok az átvételi dokumentumokban jelzett csomagokat az ott megjelölt számban és tartalommal ténylegesen tartalmazzák-e;

c) az ellenőrzés megtörténtének dokumentálása;

d) a doboz visszazárása;

e)[139] eltérés és pótigények esetén jegyzőkönyv felvétele mellett a Hivatal, valamint a kormányhivatal egyidejű, haladéktalan értesítése.

A magyar nyelv és irodalom, a matematika, a történelem, az angol nyelv és a német nyelv vizsgatárgyak esetében az ellenőrzést a járási hivatal az intézmény képviselőjének a jelenléte nélkül is elvégezheti.[140]

(3)[141] A vizsgaidőszak írásbeli vizsganapjainak reggelén a járási hivatal az adott vizsgatárgy csomagjait átadja a vizsgaszervező intézmény igazgatójának vagy az általa írásban meghatalmazott személynek. Ennek keretében feladata:[142]

a) a doboz felnyitása, az átadásra kerülő csomagok átadásra történő előkészítése;

b) a vizsgatárgy csomagjainak átadása, az átadás dokumentálása;

c) a doboz visszazárása;

d)[143] rendkívüli eseményről jegyzőkönyv felvétele és a Hivatal, valamint a kormányhivatal egyidejű, haladéktalan értesítése.

(4)[144] A minősített feladatlapokat tartalmazó csomagok és a csomagokat tartalmazó dobozok őrzése, nyilvántartása és átadása a járási hivatalban a Nemzeti Biztonsági Felügyelet működésének, valamint a minősített adat kezelésének rendjéről szóló 90/2010. (III. 26.) Korm. rendeletnek a korlátozott terjesztésű minősített adatra vonatkozó, továbbá jelen rendelet rendelkezései szerint történik.

18/D. §[145] (1)[146] A vizsgát szervező intézmény elkészíti az általa szervezett vizsgák napjait tartalmazó jegyzéket. A jegyzéket a (2) bekezdésben részletezett ellenőrzés alkalmával a vizsgaszervező intézmény átadja a járási hivatalnak.

(2)[147] A csomagokat tartalmazó dobozoknak a csomagok felbontása nélküli tételes ellenőrzése a járási hivatalok értesítésében megjelölt időpontban és helyszínen történik. Az ellenőrzést a vizsgaszervező intézmény igazgatója vagy az általa írásban meghatalmazott személy végezheti, melynek során feladata:[148]

a)[149] a dobozok tartalmának ellenőrzése a csomagok felbontása nélkül, a járási hivatal képviselőjének jelenlétében. Az ellenőrzés annak megállapítására irányul, hogy a vizsgaszervező intézmény számára átvett doboz, dobozok, illetve az abban, azokban elhelyezett csomagok tartalma mind a feladatlapok tárgya, mind azok száma tekintetében megfelel-e az intézmény vizsgaszervezési igényének;

b) az ellenőrzés megtörténtének dokumentálása;

c)[150] eltérés esetén az észlelt tények, illetve az esetleges pótigények haladéktalanul történő jelzése a járási hivatalnak.

(3)[151] A vizsgaszervező iskolák a vizsgaidőszak írásbeli vizsganapjainak reggelén a járási hivatal által meghatározott időpontban és helyszínen átveszik az aznapi vizsgatárgyak feladatlapjait tartalmazó csomagokat. A csomagok átvételére a vizsgaszervező intézmény igazgatója vagy az általa írásban meghatalmazott személy jogosult.

(4)[152] A járási hivatalok számára előírt feladatokat a középiskola székhelyén történő vizsgaszervezés esetén a székhely szerinti, a középiskola telephelyén történő vizsgaszervezés esetén a telephely szerinti illetékes járási hivatal látja el.

19. §[153] (1)[154] Az írásbeli feladatok kidolgozásához - ha a vizsgaleírás másképp nem rendelkezik - a vizsgázónak vizsgatárgyanként rendelkezésre álló maximális idő,[155]

a) középszintű vizsga esetén három óra (180 perc),

b) emelt szintű vizsga, továbbá a vizsga szintjétől függetlenül magyar nyelv és irodalom, valamint az anyanyelv (nemzetiségi nyelv) és irodalom vizsgatárgy esetén négy óra (240 perc).

(2)[156] Az írásbeli vizsga idejére a vizsgaleírás két óránál (120 perc) rövidebb időt nem állapíthat meg.

(3) Ha az írásbeli vizsgát bármilyen esemény megzavarja, a kiesett idővel a rendelkezésre álló időt meg kell növelni.

(4)[157] Ha az írásbeli vizsgán több feladatlapot kell megoldani, az egyes vizsgatárgyak írásbeli vizsgájához rendelkezésre álló idő felhasználásához, felosztásához a vizsgatárgy központi vizsgakövetelménye további rendelkezéseket állapíthat meg.

20. § (1) Az írásbeli vizsgán részt vevő vizsgázókat vizsgacsoportba kell beosztani. Minden vizsgacsoportot vizsgatárgyanként egytől kiindulva, folyamatosan, arab számok alkalmazásával meg kell jelölni.

(2) Az írásbeli vizsgát olyan épületrészben kell megszervezni, amelynek felügyelete megfelelő módon biztosítható. Az írásbeli vizsga időtartama alatt a vizsgázók részére elkülönített épületrészbe a vizsgázókon és a vizsgabizottság elnökén, a felügyelő tanárokon, valamint az írásbeli vizsga ellenőrzésére érkező hivatalos szervek képviselőin kívül csak az igazgató engedélyével lehet belépni. Gyakorlati vizsga és technikai berendezés igénybevételével készített írásbeli vizsga esetében az elkülönített épületrészben - amennyiben ez a vizsga biztonságos lebonyolításának érdekében szükséges - az igazgató engedélyével jelen lehet olyan személy, aki a technikai feltételek folyamatos biztosításáért felelős.

(3) A vizsgateremben az ülésrendet a vizsganap kezdetekor a felügyelő tanár - az előzetes csoportbeosztás alapján - úgy köteles kialakítani, hogy a vizsgázók egymást ne zavarhassák és ne segíthessék.

(4)[158] A vizsgázónak legalább harminc perccel az írásbeli vizsga időpontja előtt meg kell jelennie a vizsga helyszínén. A vizsga kezdete előtt az igazgató, vagy az általa erre írásban kijelölt pedagógus a felügyelő tanár jelenlétében mindegyik vizsgateremben megállapítja a jelenlévők személyazonosságát. Ezt követően az igazgató, vagy az általa erre írásban kijelölt pedagógus ismerteti az írásbeli vizsga szabályait, és azok megszegésének lehetséges következményeit, majd kiosztja a feladatlapokat. A feladatlapok kiosztásakor a vizsgázók közül csak a vizsgázásra kijelölt csoport tagjai lehetnek jelen. A feladatlapok kiosztását követően a felügyelő tanár jelzi, hogy a vizsgázók a munkát megkezdhetik, és ennek időpontját rögzíti a vizsga jegyzőkönyvében. A feladatok kidolgozására rendelkezésre álló időt ezen időponttól kell számítani.

(5) A vizsgázóknak a feladat elkészítéséhez útbaigazítás, segítség nem adható.

(6) A vizsgateremben és a folyosón gondoskodni kell az állandó felügyeletről. A felügyelő tanárok az igazgató által előre megállapított sorrendben, óránként váltják egymást. A felügyelő tanár feladata annak megakadályozása, hogy a vizsgázó meg nem engedett segédeszközt használjon, társaitól vagy más személytől segítséget vegyen igénybe.

(7) A 6. § (7) bekezdése szerint a vizsgázó kérelmére, az igazgató engedélye alapján

a) a 19. § (1) bekezdésben meghatározott időt legfeljebb egy órával (60 perc) meg kell növelni,

b)[159] lehetővé kell tenni, hogy a szakértői bizottság szakvéleményében előírt, illetve az iskolai tanulmányok során alkalmazott segédeszközt használja,

c) engedélyezni kell, hogy az írásbeli vizsga helyett szóbeli beszámolót tegyen, vagy a szóbeli vizsgát írásban teljesítse,

d) a tanuló a vizsgán mentesülhet az értékelés egy vagy több része alól, amennyiben a középiskolában a megfelelő tantárgyból nem mentesítették az értékelés, minősítés egésze alól.

e)[160] a látási fogyatékos, a mozgásszervi fogyatékos tanuló a nyomtatott nem enciklopédikus szótár helyett a szótár digitalizált, világháló-kapcsolattal nem rendelkező változatát is használhatja.

f)[161] mind a szóbeli, mind az írásbeli vizsgán biztosítani kell a fizikai vagy kommunikációs segítséget nyújtó segítő személy, illetve a jelnyelvi tolmács jelenlétét, azzal, hogy a segítő személy, a jelnyelvi tolmács a vizsga értékelésének alapjául szolgáló tevékenységet a vizsgázó helyett nem végezhet el.

21. §[162] (1)[163] Az írásbeli vizsgán csak a központilag kiadott feladatlapon, valamint a vizsgát szervező intézmény bélyegzőjével ellátott pótlapokon lehet dolgozni. A rajzokat ceruzával, minden egyéb írásbeli munkát kék vagy fekete színű, nem halványuló, nem radírozható tintával (golyóstollal) kell elkészíteni. A feladatlap előírhatja az írógép, számítógép használatát. A ki nem osztott feladatlapokat az írásbeli vizsga befejezéséig az igazgató az irodájában őrzi. Valamennyi vizsgatárgy egy-egy feladatlapját az érettségi vizsga jegyzőkönyvéhez kell csatolni.

(2)[164] Az íróeszközökről és a segédeszközökről a vizsgázók gondoskodnak. A vizsgaleírás határozza meg, hogy melyek azok az eszközök, amelyekről a vizsgaszervező intézménynek kell gondoskodnia. A segédeszközöket a vizsgázók egymás között nem cserélhetik.

(3)[165] A vizsgázó mindegyik átvett feladatlapon, pótlapon feltünteti a nevét, valamint a pótlapokon a vizsganap keltét és a vizsgatárgy nevét. Vázlatot, jegyzetet csak ezeken a lapokon lehet készíteni.

(4) Az írásbeli vizsga alatt a helyiséget csak indokolt esetben lehet elhagyni, s lehetőleg egyidejűleg csak egy vizsgázónak. A folyóson a felügyelő tanár gondoskodik arról, hogy a vizsgázók ne kerülhessenek kapcsolatba senkivel.

(5)[166] A helyiséget elhagyó vizsgázó átadja vizsgadolgozatát a felügyelő tanárnak, aki a távozás és a visszaérkezés pontos idejét arra rávezeti.

(6)[167] Az írásbeli munka befejezése után a vizsgázó a vizsgadolgozat üresen maradt részeit, valamint a piszkozatlapokat áthúzza, a felhasznált pótlapok számát felírja a vizsgadolgozat címlapjára. A megoldást tartalmazó vizsgadolgozatot, a piszkozatlapokat is tartalmazó áthúzott pótlapokkal együtt belehelyezi a nevével ellátott borítékba, és nyitva átadja a felügyelő tanárnak. A felügyelő tanár - a vizsgázó jelenlétében - ellenőrzi a pótlapok számát, és azt, hogy a vizsgadolgozat üresen maradt részeit és a piszkozatlapokat a vizsgázó áthúzta-e. Ezt követően a vizsgázó jelenlétében leragasztja a borítékot. A felügyelő tanár a jegyzőkönyvben feljegyzi a befejezés időpontját, és aláírja. A vizsgázó a boríték lezárása után távozik a vizsga részére elkülönített épületrészből.

22. §[168] (1) A felügyelő tanárok az írásbeli vizsgáról jegyzőkönyvet vezetnek. A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell az ülésrendet és a vizsga menetével kapcsolatos eseményeket. A jegyzőkönyvet a felügyelő tanár az igazgató részére történő átadás előtt aláírja.

(2)[169] Az igazgató az írásbeli vizsga folyamán vezetett jegyzőkönyveket, valamint a vizsgadolgozatokat tartalmazó borítékokat, az üres feladatlapokkal együtt a kidolgozási idő lejártával átveszi a felügyelő tanároktól. A jegyzőkönyveket aláírásával lezárja, és a vizsgairatokhoz mellékeli. Az igazgató a megoldásokat tartalmazó lezárt borítékokat - megszámlálva - elbírálásra átadja a szaktanárnak.

(3)[170]

23. § (1)[171] Ha a felügyelő tanár az írásbeli vizsgán szabálytalanságot észlel, elveszi a vizsgázó vizsgadolgozatát, ráírja, hogy milyen szabálytalanságot észlelt, továbbá az elvétel pontos idejét, aláírja és visszaadja a vizsgázónak, aki folytathatja az írásbeli vizsgát. A felügyelő tanár a folyóson lévő felügyelő tanár útján értesíti az igazgatót.

(2)[172] Az igazgató az írásbeli vizsga befejezését követően haladéktalanul kivizsgálja a szabálytalanság elkövetésével kapcsolatos bejelentést. Megállapításait részletes jegyzőkönyvbe foglalja. A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell a vizsgázó és a felügyelő tanár nyilatkozatát, továbbá minden olyan eseményt, amely lehetővé teszi a szabálytalanság elkövetésének kivizsgálását. A jegyzőkönyvet a felügyelő tanár, az igazgató és a vizsgázó írja alá. A vizsgázó külön véleményét a jegyzőkönyvre rávezetheti.

24. § (1)[173] Ha a vizsgázó az írásbeli vizsgáról fel nem róható okból elkésik, távol marad, a megkezdett vizsgáról engedéllyel eltávozik mielőtt a válaszadást befejezné, az adott vizsgatárgyból pótló vizsgát tehet.

(2)[174] Ha a vizsgázó az írásbeli vizsgáról felróható okból elkésik, távol marad, vagy a vizsgáról engedély nélkül eltávozik, az adott vizsgatárgyból javítóvizsgát tehet.

(3) E § alkalmazásában a vizsgázónak fel nem róható ok, minden olyan a vizsgán való részvételt gátló esemény, körülmény, amelynek bekövetkezése nem vezethető vissza a vizsgázó szándékos vagy gondatlan magatartására.

(4) Az első bekezdésben meghatározott esetben

a)[175] az igazgató - ha ehhez a feltételek megteremthetőek - hozzájárulhat ahhoz, hogy az adott vizsganapon, vizsgaidőszakban a vizsgázó pótló vizsgát tegyen,

b)[176] az engedélyben meg kell jelölni a hiányzó vizsgarész pótlásának formáját. Ha nincs lehetőség az adott vizsgaidőszakban írásbeli vizsga letételére, engedélyezhető az írásbeli vizsgarész szóbeli vizsgarésszel történő pótlása. Ebben az esetben a vizsgát a 37. § (3) bekezdése szerint kell megszervezni és minősíteni.

c)[177] a vizsgázó kérésére a vizsga megszakításáig az írásbeli vizsgakérdésekre adott válaszokat értékelni kell.

d)[178] ha az adott vizsgatárgyban nincs szóbeli vizsgarész, az igazgató a Hivatal, valamint a kormányhivatal egyidejű és azonnali értesítése mellett engedélyezheti, hogy a vizsgázó az adott vizsgatárgy helyett másik vizsgatárgyat válasszon. Amennyiben a vizsgázó új vizsgatárgyat választ, ám annak írásbeli vizsgája már lezajlott, az írásbeli vizsgát szóbeli vizsgával pótolhatja.

25. §[179] (1)[180] Az írásbeli vizsga vizsgadolgozatait a szaktanár kijavítja, a hibákat, tévedéseket a tanuló által használt tintától jól megkülönböztethető színű tintával megjelöli.

(2) A vizsgakérdésekre kidolgozott megoldásokat az útmutató alapján kell javítani és értékelni.

(3)[181] Ha a szaktanár a vizsgadolgozatok javítása során arra a feltételezésre jut, hogy a vizsgázó meg nem engedett segédeszközt használt, segítséget vett igénybe, megállapítását rávezeti a vizsgadolgozatra, és értesíti az igazgatót.

(4)[182] Az igazgató által megadott határidőre a szaktanár benyújtja a kijavított vizsgadolgozatokat az igazgatónak. A vizsgabizottság jegyzője a szaktanár által javasolt értékelést az osztályozó ívre rávezeti.

(5)[183]

26. §[184] (1)[185] A szaktanár a kijavított vizsgadolgozatra rávezeti az általa javasolt pontszámot, a javítás időpontját, majd aláírásával látja el, és az igazgató által meghatározott időben a borítékokkal együtt átadja az igazgató részére.

(2)[186] Az írásbeli vizsgakérdések megoldására adott szaktanári értékelést a szóbeli vizsga előtt nyilvánosságra kell hozni. A vizsgadolgozatot és az útmutatót a vizsgázó, a vizsgabizottság elnökéhez történő megküldés előtt, a középiskola képviselőjének jelenlétében, az igazgató által meghatározott helyen és időben megtekintheti, azokról kézzel vagy elektronikus úton másolatot készíthet, és az értékelésre észrevételt tehet. Ha az iskolában a feltételek rendelkezésre állnak, a vizsgázó kérésére a saját vizsgadolgozatáról másolatot kell készíteni. A másolat elkészítésével kapcsolatos költségeket - az igazgató rendelkezése szerint - meg kell téríteni. A megtekintésre, a másolat készítésére egy munkanapot - nyolc órát - kell biztosítani. A vizsgázó észrevételeit a megtekintést követő első munkanap végéig - tizenhat óráig - adhatja le. Az észrevétel benyújtására nyitva álló határidő elmulasztása esetén egy napon belül lehet igazolási kérelmet előterjeszteni. Az igazolási kérelem benyújtási határideje jogvesztő. Észrevétel kizárólag az útmutatóban foglaltaktól eltérő javítás vagy az értékelés számszaki hibája esetében tehető. A vizsgázókat az írásbeli vizsga megkezdése előtt tájékoztatni kell arról, hogy hol és mikor tekinthetik meg az általuk elkészített vizsgadolgozatokat, és tehetnek észrevételt a szaktanár értékelésére.

(3)[187] Az igazgató az írásbeli vizsga iratait vizsgatárgyak, valamint vizsgabizottságok szerint szétválogatja, és legalább hét nappal a szóbeli vizsga kezdő napja előtt - a (4) bekezdésben meghatározott kivétellel - megküldi a vizsgabizottság elnökének. Az iratokkal együtt megküldi a szóbeli vizsga tételeit is. Az igazgató a következő iratokat továbbítja a vizsgabizottság elnökének:

a)[188] a vizsgázók által elkészített vizsgadolgozatokat és a javítási, értékelési útmutatókat,

b) az írásbeli vizsga folyamán felvett jegyzőkönyveket,

c) az írásbeli vizsgadolgozatok szaktanári értékelésére benyújtott vizsgázói észrevételeket,

d) a vizsgákra jelentkezőkről készített összesítő ívet,

e) a szaktanár által javasolt értékeléseket tartalmazó osztályozó ívet,

f)[189]

(4)[190] A vizsgabizottság elnöke az érettségi vizsga helyszínén az érettségi vizsga összes dokumentumába jogosult betekinteni.

(5)[191] Ha a vizsgabizottság elnöke a (3) bekezdés szerinti dokumentumok vizsgálata során a középszintű vizsgadolgozatokban javítatlan hibát talált, vagy úgy ítéli meg, hogy a szaktanár eltért a javítási, értékelési útmutatótól, az igazgató útján haladéktalanul felhívja a javító szaktanárt az érintett vizsgadolgozatoknak a javítási, értékelési útmutató szerinti újbóli javítására.

A vizsgabizottság előzetes értekezlete

27. § (1) A szóbeli vizsga megkezdése előtt, legkésőbb a szóbeli vizsga napján a vizsgabizottság értekezletet tart, amelyen megállapítja az írásbeli vizsgakérdésekre adott válaszok minősítését, a szóbeli vizsga időbeosztását, a vizsgázók és a vizsgatárgyak sorrendjét, valamint az eredményhirdetés időpontját.

(2)[192] Az igazgató gondoskodik arról, hogy a vizsgázók bizonyítványai, az iskolai törzslapok, a középiskola pedagógiai programja, a vizsgatárgyak központi vizsgakövetelményei a vizsgabizottság rendelkezésére álljanak.

(3) Ha az írásbeli vizsgakérdésekre adott megoldás szaktanári értékelésére a vizsgázó észrevételt nyújtott be, az igazgató gondoskodik arról, hogy az előzetes értekezleten helyettes szaktanár álljon rendelkezésre az észrevételben foglaltak elbírálására. Az észrevétel elbírálásában nem vehet részt az a szaktanár, aki a megoldást értékelte. Az észrevétel kivizsgálásával kapcsolatosan részletes jegyzőkönyvet kell felvenni, és a döntést indokolással ellátott határozatba kell foglalni.

(4)[193] A vizsgabizottság elnöke kezdeményezi a szaktanár által javasolt értékelés módosítását, ha javítatlan hibát, téves javítást talált, vagy a szaktanár eltért a javítási útmutatótól. Az értékelés megváltoztatásáról a vizsgabizottság határozatot hoz.

(5) Az írásbeli vizsgakérdésekre adott megoldások minősítését rá kell vezetni az osztályozó ívre.

28. § (1)[194] A vizsgabizottság elnöke ellenőrizheti az érettségi vizsgára történő bocsátás jogszerűségét. Abban az esetben, ha a rendelkezésre álló iratok alapján valószínűsíthető, hogy a vizsgára bocsátás előfeltételei nem álltak fenn, vagy az írásbeli vizsga lebonyolítása során jogszabálysértés történt, és az igazgató, valamint a vizsgázó meghallgatásával sem tisztázható egyértelműen a vizsgára bocsátás jogszerűsége, a jogszabálysértés ténye, úgy a vizsgabizottság elnöke a tájékoztató értekezleten közli a vizsgázóval, hogy a vizsgát folytathatja, de amennyiben később bebizonyosodik, hogy a vizsgára bocsátás előfeltételei nem álltak fenn, vagy a vizsga lebonyolítása során jogszabálysértés történt, a miniszter az érettségi vizsgáját megsemmisítheti. A tájékoztatás megtörténtét a részletes jegyzőkönyvben rögzíteni kell.

(2)[195] Ha a vizsgabizottság megállapítja, hogy a vizsgára bocsátás előfeltételei valamely vizsgatárgyból nem álltak fenn, vagy a vizsga lebonyolítása során jogszabálysértés történt, és a jogszerű állapot helyreállítása nem lehetséges, megsemmisíti az adott vizsgatárgyból addig elért eredményt, és az adott vizsgatárgy vizsgáját határozattal törli.

(3)[196] A vizsgabizottság elnöke, ha a vizsgabizottság nem ért egyet az indítványával - az iratok megküldésével - a kormányhivatal, ha a vizsgabizottságot a kormányhivatal működteti, a Hivatal intézkedését kezdeményezheti.

(4) A vizsgabizottság elnöke, illetve a vizsgabizottság az eljárásáról részletes jegyzőkönyvet készít, melynek tartalmaznia kell az eljárás indokát, az alapjául szolgáló tényeket, az elhangzott nyilatkozatokat. A jegyzőkönyvet a vizsgabizottság elnöke és jegyzője, valamint az, akit meghallgattak, írja alá.

(5) A vizsgabizottság elnökének a (3) bekezdésben indított eljárása esetén tájékoztatnia kell a vizsgázót, hogy a vizsgát folytathatja, de amennyiben a vizsgára bocsátás előfeltételei nem valósultak meg a miniszter az érettségi vizsgáját megsemmisítheti. A tájékoztatás megtörténtét a részletes jegyzőkönyvben rögzíteni kell.

29. §[197] (1) A vizsgabizottság az előzetes értekezleten - az ügy kivizsgálása után - dönt az írásbeli vizsgával kapcsolatos szabálytalanságról.

(2) A vizsgabizottság indokolt esetben meghallgatja a vizsgázót, a felügyelő tanárt, a szaktanárt, az érdekelt és más vizsgázókat. A szabálytalanság kivizsgálásával kapcsolatosan - minden esetben - részletes jegyzőkönyvet kell készíteni. A részletes jegyzőkönyvben rögzíteni kell minden olyan eseményt, tényt, amelyből megállapítható, hogy mi történt, továbbá az elhangzott nyilatkozatokat. A jegyzőkönyvet a vizsgabizottság elnöke és jegyzője, a vizsgázó, valamint akiket meghallgattak, írja alá.

(3) Ha a vizsgázó szabálytalanságot követett el, a vizsgabizottság a cselekmény súlyosságának mérlegelésével a következő döntést hozhatja:

a) a vizsgakérdésre adott megoldást részben vagy egészben érvénytelennek nyilvánítja, és az érvénytelen rész figyelmen kívül hagyásával értékeli a vizsgán nyújtott teljesítményt,

b) az adott vizsgatárgyból a vizsgázót javítóvizsgára utasítja,

c)[198]

(4)[199] A szabálytalansággal összefüggésben hozott döntést, annak indokait, valamint a döntés elleni jogorvoslati lehetőséget határozatba kell foglalni.

(5)[200]

(6) Az előzetes értekezletről jegyzőkönyv készül. A jegyzőkönyv tartalmazza az értekezlet idejét és helyét, a jelenlévő és a hiányzó vizsgabizottsági tag nevét, a vizsgabizottság jegyzője nevét, továbbá a távolmaradás okát, az értekezlet során hozott minden döntést és annak indokolását, az értekezlet esetleges vitaanyagát, a kisebbségi véleményt.

Az egyes vizsgatárgyból tett emelt szintű írásbeli érettségi vizsgára vonatkozó külön szabályok[201]

30. §[202] (1)[203] Ha a vizsgázó a vizsgatárgyból emelt szintű érettségi vizsgát tesz, a vizsgatárgyak központi vizsgakövetelmények alapján kiadott feladatlapjain elkészített vizsgadolgozatok javításáról, értékeléséről a kormányhivatal gondoskodik. Az emelt szintű érettségi vizsga írásbeli feladatlapjainak és útmutatóinak kidolgozásába be kell vonni az érdekelt felsőoktatási szakcsoportok képviselőjét. A közreműködés rendjét az érdekeltek közösen állapítják meg.

(2)[204] Az (1) bekezdésben meghatározott esetben az írásbeli vizsgára vonatkozó rendelkezéseket a (2a)-(2p) bekezdésekben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

(2a)[205] A vizsgázót külön, kizárólag az emelt szintű vizsgán résztvevőkből álló vizsgacsoportba kell beosztani.

(2b)[206] A feladatlapokat a felügyelő tanár - a járási hivatal közreműködésével - veszi át a kormányhivatal megbízottjától, és viszi magával a vizsga helyszínére.

(2c)[207] A vizsgázókat a vizsgacsoporton belül folyamatosan, az arab számokat alkalmazva sorszámmal kell ellátni, a csoport száma törve a vizsgázó sorszámával adja a vizsgázó azonosító jelét.

(2d)[208] A vizsgázókról - vizsgatermenként - vizsgáztatási jegyzéket kell készíteni, a vizsgáztatási jegyzék tartalmazza a vizsga helyét, idejét, a vizsgatárgyat, a vizsgázó nevét, anyja nevét, születési idejét és azonosító jelét.

(2e)[209] A felügyelő tanár az ültetést követően megállapítja a vizsgázók személyazonosságát, ismerteti az írásbeli vizsga szabályait, és azok megszegésének lehetséges következményeit, majd minden vizsgázó részére átad egy-egy borítékot. A borítékon fel kell tüntetni a vizsgázó azonosító jelét, a vizsgatárgyat és a vizsga szintjét. A borítékon a vizsgázó nevét nem szabad feltüntetni. Ezt követően kiosztja a feladatlapokat. A feladatlapok kiosztásakor a vizsgázók közül csak a vizsgázásra kijelölt csoport tagjai lehetnek jelen. A feladatlapok kiosztása után a felügyelő tanár jelzi, hogy a vizsgázók a munkát megkezdhetik és ennek időpontját rögzíti a vizsga jegyzőkönyvében. A feladatok kidolgozására rendelkezésre álló időt ezen időponttól kell számítani. A vizsgázó mindegyik átvett feladatlap minden oldalán, valamint a pótlapokon feltünteti az azonosító jelét, valamint a pótlapokon a vizsganap keltét és a vizsgatárgy nevét. Vázlatot, jegyzetet csak ezeken a lapokon lehet készíteni.

(2f)[210] Az írásbeli munka befejezése után a felügyelő tanár - a vizsgázó jelenlétében - ellenőrzi, hogy a vizsgadolgozaton, a borítékon és a jegyzékben szereplő azonosító jelek megegyeznek-e, továbbá a jegyzéken feljegyzi a befejezés időpontját, és aláírja a jegyzéket.

(2g)[211] A vizsgázó a boríték lezárása után a jegyzék aláírásával igazolja, hogy az azonosító jelek egyeztetése megtörtént.

(2h)[212] A kormányhivatal megbízottja a vizsgázók nevét és azonosító jelét tartalmazó jegyzéket a kidolgozási idő lejártával átveszi a felügyelő tanároktól.

(2i)[213] A lezárt borítékot a kormányhivatal megbízottja és a felügyelő tanár aláírásával, valamint az iskola körbélyegzőjének lenyomatával hitelesíti. A kormányhivatal megbízottja a jegyzéket a vizsgahelyszínen való tárolás időtartama alatt köteles elzárni oly módon, hogy ahhoz illetéktelen személy ne férhessen hozzá.

(2j)[214] A vizsgadolgozatokat tartalmazó borítékokat, valamint a (2i) bekezdés szerint lezárt és hitelesített borítékban az emelt szintű vizsgacsoportok vizsgáztatási jegyzékeit, az írásbeli vizsgának a felügyelő tanár és a kormányhivatal megbízottja által aláírt jegyzőkönyvét, továbbá az esetleges szabálytalanságok kivizsgálásával kapcsolatosan a 23. § (2) bekezdése szerint elkészített jegyzőkönyveket a kormányhivatal által meghatározott időpontban át kell adni a kormányhivatalnak.

(2k)[215] A vizsgadolgozatok kijavítása, értékelése a kormányhivatal által felkért szaktanár feladata.

(2l)[216] A kormányhivatal a vizsgadolgozat kijavítása után a vizsgajegyzék alapján rávezeti a kijavított vizsgadolgozatra a vizsgázó nevét.

(2m)[217] A kormányhivatal a kijavított vizsgadolgozatokat átadja a vizsgabizottságot működtető intézmény igazgatójának.

(2n)[218] A vizsgadolgozatok megtekintésének napját a Hivatal határozza meg. A kormányhivatal tájékoztatja a vizsgázót, hogy a vizsgadolgozatát hol és mikor tekintheti meg.

(2o)[219] Az igazgató a vizsgázónak a kijavított vizsgadolgozatra benyújtott észrevételét a vizsgadolgozattal együtt megküldi a kormányhivatalnak, amely az észrevétellel érintett feladatot egy olyan szaktanárral, aki a dolgozat értékelésében eddig nem vett részt a javítási, értékelési útmutató alapján újraértékelteti. A szaktanár megállapítja az általa javasolt pontszámot, amely a korábbiakban megállapított pontszámtól pozitív és negatív irányban is eltérhet, ezt követően a szaktanár értékelésének eredményét a kormányhivatal megküldi a vizsgabizottságot működtető intézmény igazgatójának.

(2p)[220] Az igazgató a kormányhivatal által megküldött vizsgadolgozatokat és a szaktanári értékeléseket továbbítja a vizsgabizottság elnökének.

(3)[221] A vizsgabizottság az előzetes értekezleten tudomásul veszi a kormányhivatal által megküldött szaktanári értékeléseket, és rávezeti azokat az osztályozó ívre. A tájékoztató értekezleten a vizsgázókat tájékoztatni kell a szaktanári értékelésről.

(4)[222] Az írásbeli vizsgán feltárt szabálytalanság esetén a vizsgadolgozatot javító szaktanárnak javaslatot kell tennie a minősítésre arra az esetre, ha a vizsgabizottság a szabálytalanságot megállapítja, és arra az esetre, ha megállapítja, hogy nem történt szabálytalanság; hasonló módon kell az értékelést elkészítenie, ha a javítás során következtet szabálytalanság elkövetésére. Ha a vizsgabizottságnak ki kell vizsgálnia az írásbeli vizsgán elkövetett szabálytalanságot, a szabálytalanság elkövetésével kapcsolatosan hozott döntésétől függően fogadja el a kormányhivatal által megküldött szaktanári értékelést.

(5)[223] Amennyiben az írásbeli vizsga lebonyolítása során a vizsgázó szerint az e rendeletben és az adott vizsgatárgy központi vizsgakövetelményeiben foglalt vizsgaszervezési technikai jellegű előírásokat megszegték, az írásbeli vizsga lezárását követő két órán belül az írásbeli vizsga helyszínén, a kormányhivatal megbízottjánál a kormányhivatalnak címzett írásbeli észrevételt tehet. A határidő jogvesztő, igazolásnak helye nincs. A kormányhivatal megbízottja a vizsgázónak az írásbeli vizsga lebonyolításával kapcsolatban benyújtott észrevételt továbbítja a kormányhivatalnak. A kormányhivatal az észrevételt öt munkanapon belül kivizsgálja, és a vizsgálati eredményt, valamint a vizsga további menetével kapcsolatban a szükséges intézkedésekre vonatkozó javaslatait megküldi a vizsgabizottságot működtető intézmény igazgatójának, aki - szükség esetén - megteszi a vizsga további menetével kapcsolatos intézkedéseket. A vizsgabizottságot működtető intézmény igazgatója a kormányhivatal vizsgálatának eredményéről, és a további intézkedés szükségességéről írásban értesíti a vizsgabizottságot.

A szóbeli vizsga menete

31. § (1)[224] A középszintű szóbeli tételsorokat a kérdező tanár, vagy a kormányhivatal által működtetett vizsgabizottság esetén a Hivatal a központi vizsgakövetelményekre épülő vizsgatárgyakhoz a központi vizsgakövetelmények, illetve középiskolában a helyi tantervekben található témakörök alapján állítja össze. A tételsorokat a Hivatal elektronikus formában átadja a kormányhivatalnak. A tételsorról legalább egy másolati példányt készíteni kell.

(2)[225] Az igazgató által megküldött tételsorokat a vizsgabizottság elnöke aláírásával jóváhagyja, megőrzi, és a vizsgabizottság előzetes értekezletén átadja a kérdező tanárnak. Ha a vizsgabizottság elnöke úgy ítéli meg, hogy a középszintű szóbeli tételsor eltér a vizsgatárgy központi vizsgakövetelményeitől, az igazgató útján azonnal felhívja a kérdező tanárt az érintett szóbeli tételeknek a központi vizsgakövetelmények szerinti átdolgozására.

(3)[226] A helyi tanterv követelményei alapján készített tétel csak attól a vizsgázótól kérhető számon, aki a középiskolával az érettségi vizsga idején tanulói jogviszonyban áll.

(4)[227] A szóbeli vizsgára vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni a gyakorlati vizsgára, amennyiben a vizsgafeladatot egyszeri alkalommal kell bemutatni, előadni és ennek alapján kell a vizsgázó teljesítményét értékelni (pl. éneklés, tornagyakorlat). A gyakorlati vizsgáztatás során a vizsgázó felkészülési és feleltetési idejére a 35. § (2)-(3) bekezdésében meghatározottakat akkor kell alkalmazni, ha a vizsgatárgy központi vizsgakövetelményei eltérően nem rendelkeznek.

(5)[228] Ha a vizsgázó egy vizsgatárgy gyakorlati vizsgarészének teljesítésére - neki fel nem róható okból - képtelenné válik, az igazgató engedélyével, a Hivatal, valamint a kormányhivatal egyidejű és azonnali értesítése mellett az adott vizsgatárgy helyett másik vizsgatárgyat választhat, vagy a gyakorlati vizsgarészt szóbeli vizsgarésszel pótolhatja. Amennyiben a vizsgázó új vizsgatárgyat választ, ám annak írásbeli vizsgája már lezajlott, az írásbeli vizsgát szóbeli vizsgával pótolhatja. Ebben az esetben a vizsgát a 37. § (3) bekezdése szerint kell megszervezni és minősíteni.

(6)[229] A középszintű testnevelés gyakorlati vizsga a vizsgabizottság elnökének előzetes írásbeli hozzájárulása esetén, a szóbeli vizsgákra vonatkozó szabályok betartása mellett, a középszintű szóbeli vizsgák időszakában vagy az írásbeli vizsgák időszaka után - az emelt szintű szóbeli vizsgák időszaka kivételével - a középszintű szóbeli vizsgák időszaka előtt is megszervezhető.

32. §[230]

33. § (1)[231] A szóbeli vizsga megkezdése előtt a vizsgabizottság elnöke a jegyzőnek és a kérdező tanárnak átadja a vizsgázókról kiállított osztályozó ív egy-egy példányát.

(2)[232] A szóbeli vizsga megkezdése előtt a vizsgabizottság elnöke tájékoztató értekezletet tart, amelyen ismerteti a vizsgázókkal a vizsgabizottság őket érintő döntéseit, az írásbeli vizsgán elért eredményeket, a szóbeli vizsgával kapcsolatos tudnivalókat, az érettségi vizsgát követő eredményhirdetés helyét és idejét, átadja a vizsgabizottság által hozott határozatokat, és ismerteti a vizsgabizottság döntése elleni jogorvoslat lehetőségét.

(3)[233] A szóbeli vizsgán a vizsgabizottság tagjai közül egyidejűleg legalább háromnak - az elnöknek és a vizsgabizottság két tagjának - jelen kell lennie. A vizsgabizottság elnöke - a vizsga folytatása mellett - a vizsga helyiségét indokolt esetben, a szükséges ideig elhagyhatja, ha a háromtagú bizottság működése biztosított. Távollétében helyettesítését az általa kijelölt kérdező tanár látja el. Fel kell függeszteni a szóbeli vizsgát addig, ameddig a megfelelő számú bizottsági tag jelenléte nem biztosítható.

34. § (1)[234] A szóbeli vizsga - beleértve a tételhúzást is - reggel nyolc óra előtt nem kezdhető el, és legfeljebb tizennyolc óráig tarthat.

(2) A vizsgázónak legalább harminc perccel korábban meg kell jelennie a vizsga helyszínén, mint amely időpontban az a vizsgacsoport megkezdi a vizsgát, amelybe beosztották.

(3)[235]

35. § (1) A szóbeli vizsga nyilvánosságát a vizsgabizottság elnöke hivatalból vagy kérelemre korlátozhatja, illetve zárhatja ki. Ki kell zárni a nyilvánosságot, ha azt a vizsgázó érdeke indokolja. A vizsgabizottság munkájában közreműködők nem zárhatók ki a szóbeli vizsgáról. A nyilvánosság kizárásával kapcsolatos döntést a vizsga jegyzőkönyvében meg kell indokolni, és a vizsga helyszínén közzé kell tenni.

(2)[236] Minden vizsgázónak - az idegen nyelv kivételével - vizsgatárgyanként harminc perc gondolkodási időt kell biztosítani a felkészülésre. A felkészülési idő alatt a vizsgázó jegyzetet készíthet, de gondolatait szabad előadásban kell elmondania.

(3)[237] Egy-egy vizsgatárgyból a feleltetés időtartama - ha e szabályzat másképp nem rendelkezik - középszintű vizsga esetén tizenöt percnél több nem lehet.

(4)[238] Az egyes vizsgatárgyak szóbeli vizsgáihoz szükséges segédeszközökről a vizsgaszervező intézmény gondoskodik.

(5) A vizsgázók a vizsgateremben egymással nem beszélgethetnek, egymást nem segíthetik.

36. § (1)[239] A szóbeli vizsga megkezdése előtt a vizsgabizottság elnöke meggyőződik a vizsgázó személyazonosságáról. A szóbeli vizsgán a tételt a vizsgázó húzza, és kiválasztja a tétel kifejtéséhez szükséges segédeszközt. A tételben szereplő kérdések megoldásának sorrendjét - ha a központi vizsgakövetelmények másként nem rendelkeznek - a vizsgázó határozza meg. A kihúzott tétel sorszámát rá kell vezetni az osztályozó ívre.

(2)[240] A vizsgázó útbaigazítás és támogatás nélkül, önállóan felel, de ha elakad vagy súlyosan téved, a vizsgabizottság tagjaitól segítséget kaphat.

(3)[241]

(4)[242] A vizsgabizottság tagjai a tétellel kapcsolatosan a vizsgázónak kérdéseket tehetnek fel, ha meggyőződtek arról, hogy a vizsgázó a tétel kifejtését befejezte vagy a tétel kifejtésében elakadt, illetve súlyosan tévedett. A vizsgázó a tétel kifejtésében akkor szakítható félbe, ha súlyosan tévedett, vagy a rendelkezésre álló idő letelt.

(5)[243] Ha a vizsgázó a húzott tétel anyagából teljes tájékozatlanságot árul el, azaz feleletének értékelése nem éri el a szóbeli vizsgarészre adható összes pontszám 12%-át, az elnök egy alkalommal póttételt húzat vele. Ez esetben a szóbeli minősítést a póttételre adott felelet alapján kell kialakítani úgy, hogy az elért pontszámot meg kell felezni és egész pontra fel kell kerekíteni, majd a százalékos minősítést és az osztályzatot ennek alapján kell kiszámítani. Ha a vizsgázó a póttétel húzásától elzárkózik, ezt a tényt a jegyzőkönyvben rögzíteni kell.

(6)[244] Ha vizsgázó a feleletet befejezte, a következő vizsgatárgyból történő tételhúzás előtt, szükség esetén a vizsgahelyiséget rövid időre elhagyhatja.

37. §[245] (1) A 6. § (7) bekezdése alapján a vizsgázó kérelmére, az igazgató engedélye alapján[246]

a)[247] a 35. § (2) bekezdésben meghatározott időt legfeljebb húsz perccel, a 35. § (3) bekezdésében és a 40/A. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott időt legfeljebb tíz perccel meg kell növelni,

b) engedélyezni kell, hogy a szóbeli vizsgát írásban tegye le.

c)[248] lehetővé kell tenni, hogy a vizsga közben a szakvéleményben előírt vagy az iskolai tanulmányok során alkalmazott segédeszközt (pl. számítógép) használja,

d)[249] a tanuló a vizsgán mentesülhet az értékelés egy vagy több része alól, ha a középiskolában a megfelelő tantárgyból nem mentesítették az értékelés, minősítés egésze alól.

(2) Ha a vizsgázó a szóbeli vizsgát írásban teszi le, a vizsgatétel kihúzása után, külön helyiségben, felügyelő tanár mellett készíti el dolgozatát. A dolgozat elkészítésére középszintű vizsga esetén harminc percet, emelt szintű vizsga esetén negyven percet kell biztosítani. A dolgozatot a vizsgázó vagy a vizsgázó kérésére a kérdező tanár felolvassa.

(3)[250] Ha a vizsgázónak a 6. § (7) bekezdése vagy az e rendelet 24. § (4) bekezdés b) pontja, illetve 31. § (5) bekezdései alapján engedélyezték, hogy az írásbeli vagy a gyakorlati vizsgarész helyett szóbeli vizsgát tegyen, és a vizsga írásbeli vagy gyakorlati és szóbeli vizsgarészekből áll, két vizsgatételt kell húznia és kifejtenie. A felkészüléshez és a tétel kifejtéséhez rendelkezésre álló időt tételenként kell számítani. A vizsgázó kérésére a második tétel kihúzása előtt legalább tíz perc pihenőidőt kell adni. A vizsgázó a pihenőidő alatt a vizsgatermet nem hagyhatja el. Amennyiben a vizsgázó a gyakorlati vizsgarészt szóbeli vizsgarésszel pótolja, a törzslapján, az érettségi bizonyítványában, tanúsítványában ezt a tényt - záradék formájában - fel kell tüntetni.

38. §[251] (1)[252] Ha a vizsgázó befejezte a tétel kifejtését, a kérdező tanár rávezeti az általa javasolt értékelést az osztályozó ívre.

(2) Azt követően, hogy a vizsganapon valamennyi vizsgázó befejezte a vizsgázást, előzetesen értékelni kell az azon a napon vizsgázók teljesítményét. A javasolt értékelést az elnök által vezetett osztályozó ívre kell ráírni.

39. § (1) Ha a szóbeli vizsgán a vizsgázó szabálytalanságot követ el (pl. társának segítséget nyújt, vagy társa segítségét veszi igénybe, meg nem engedett eszközt használ), vagy a vizsga rendjét zavarja, a vizsgabizottság elnöke figyelmezteti a vizsgázót, hogy a szóbeli vizsgát befejezheti ugyan, de ha szabálytalanság elkövetését, a vizsga rendjének megzavarását, a vizsgabizottság megállapítja, az elért eredményt megsemmisítheti. A figyelmeztetést a vizsga jegyzőkönyvében fel kell tüntetni.

(2) Az igazgató a szóbeli vizsga szünetében vagy a befejezését követően haladéktalanul részletes jegyzőkönyvet készít a szabálytalanság elkövetéséről. A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell a meghallgatottak nyilatkozatát, minden olyan eseményt, körülményt, amely lehetővé teszi a szabálytalanság elkövetésének kivizsgálását. A jegyzőkönyvet vizsgabizottság elnöke és jegyzője, továbbá az, akit meghallgattak, írja alá. A vizsgázó külön véleményét a jegyzőkönyvre rávezetheti.

40. § (1)[253] Ha a vizsgázó fel nem róható okból a szóbeli vizsgán nem jelenik meg, vagy a vizsga helyszínéről engedéllyel eltávozik, illetve a megkezdett vizsgát engedéllyel nem fejezi be, a szóbeli vizsgát - ha erre lehetőség van - az igazgató engedélyével az adott vizsganapon vagy az adott vizsgaidőszak másik vizsganapján megismételheti, illetve ha erre nincs mód, másik vizsgaidőszakban, pótló vizsgát tehet.

(2)[254] Ha a vizsgázó a szóbeli vizsgáról felróható okból távol marad, vagy a vizsga helyszínéről engedély nélkül eltávozik, illetve a megkezdett vizsgát engedély nélkül nem fejezi be, azokból a vizsgatárgyakból, amelyekből nem tett szóbeli vizsgát, másik vizsgaidőszakban javítóvizsgát tehet.

(3) E § alkalmazásában a vizsgázónak fel nem róható ok, minden olyan, a vizsgán való részvételt gátló esemény, körülmény, amelynek bekövetkezése nem vezethető vissza a vizsgázó szándékos vagy gondatlan magatartására.

Az egyes vizsgatárgyból tett emelt szintű szóbeli érettségi vizsgára vonatkozó külön szabályok[255]

40/A. §[256] (1)[257] Ha a vizsgázó emelt szintű érettségi vizsgát tesz, a 31-37. §-ban foglaltakat a következő eltéréssel kell alkalmazni:[258]

a)[259] a szóbeli tételeket a Hivatal készítteti el, és ezt követően juttatja el a kormányhivatalhoz, amely átadja azokat a tantárgyi bizottságoknak,

b) egy-egy vizsgatárgyból a feleltetés időtartama - ha e szabályzat másképp nem rendelkezik - húsz percnél több nem lehet,

c)

d)[260] a vizsgázó teljesítményét a tantárgyi bizottság mindhárom tagja egyéni értékelő lapon külön értékeli, majd az egyéni értékelések egyeztetése után közösen tesznek javaslatot a vizsgázó minősítésére,

e) a tantárgyi bizottság egyéni osztályozó ívet állít ki minden vizsgázóról, amelyet megküld a vizsgabizottság részére,

f) ha a vizsgázóval szemben annak gyanúja merült fel, hogy szabálytalanságot követett el, a tantárgyi bizottságnak javaslatot kell tenni a minősítésre arra az esetre, ha a vizsgabizottság a szabálytalanságot megállapítja, és arra az esetre, ha megállapítja, hogy nem történt szabálytalanság,

g) a tantárgyi bizottság döntéseit szótöbbséggel hozza.

h)[261] a szóbeli vizsga megkezdése előtt a tantárgyi bizottság elnöke meggyőződik a vizsgázó személyazonosságáról.

(2)[262] A vizsgabizottság a tantárgyi bizottság javaslatát tudomásul veszi. Ha a vizsgabizottságnak ki kell vizsgálnia a szóbeli vizsgán elkövetett szabálytalanságot, a szabálytalanság elkövetésével kapcsolatosan hozott döntésétől függően fogadja el a tantárgyi bizottság értékelését. A vizsgabizottság döntése meghozatalához kikérheti a tantárgyi bizottság elnökének véleményét.

(3)[263] Az előzetes értekezleten meghozott döntéseket a vizsgázóval a tájékoztató értekezleten közölni kell.

Az érettségi vizsga befejezése

41. §[264] (1)[265] Az érettségi vizsga egyes vizsgatárgyaiból a vizsgázó teljesítményét, ha a vizsga

a)[266] írásbeli és szóbeli vizsgarészekből áll 0-150,

b)[267] csak írásbeli vizsgából áll 0-100,

c)[268] csak szóbeli vizsgából áll 0-50

pontskálán egész számokkal kell értékelni.

(2)[269] A vizsgázó teljesítményét a pontszámok százalékban és osztályzatban történő kifejezésével minősíteni kell. A teljesítmény százalékban történő kifejezésekor a számítást csak az egész szám megállapításáig lehet elvégezni, tizedesjegy nem állapítható meg. Ha a vizsgatárgy vizsgája több vizsgarészből áll, a vizsgázónak minden vizsgarészből legalább tizenkettő százalékot kell teljesítenie ahhoz, hogy a vizsgatárgyból a teljesített százalékérték alapján a (3)-(4) bekezdésben meghatározottak szerint legalább elégséges osztályzatot kaphasson. Középszintű matematika vizsgatárgyból tett vizsga esetén, ha a vizsgázó írásbeli teljesítménye, középszintű digitális kultúra vizsgatárgyból tett vizsga esetén, ha a vizsgázó gyakorlati teljesítménye elérte a tizenkettő százalékot, de nem érte el a huszonöt százalékot, a vizsgatárgy központi vizsgakövetelményeiben meghatározott módon szóbeli vizsgát tehet. Ha a vizsgázó a szóbeli vizsgát írásban tette le, teljesítményét a szóbeli vizsgarésznek megfelelően kell minősíteni. Ha a vizsgázó az írásbeli vagy gyakorlati vizsga helyett szóbeli vizsgát tett, mindkét tétel kifejtését a szóbeli tételek értékelési szabályai szerint kell értékelni, majd a két tételre adott pontszámok összegét a szóbeli vizsgán elérhető pontszám kétszeresének százalékában kell kifejezni, és ez adja a vizsga százalékos minősítését. A vizsgázónak ebben az esetben mindkét szóbeli vizsgáján legalább tizenkettő százalékot kell teljesítenie ahhoz, hogy a vizsgatárgyból a teljesített százalékérték alapján a (3)-(4) bekezdésben meghatározottak szerint legalább elégséges osztályzatot kaphasson.

(3)[270] Középszintű érettségi vizsga esetén az elérhető pontszámok százalékos teljesítésének osztályzatban történő kifejezése a következő:

a) 80-100% elérése esetén jeles (5),

b) 60-79% elérése esetén jó (4),

c) 40-59% elérése esetén közepes (3),

d) 25-39% elérése esetén elégséges (2),

e) 0-24% elérése esetén elégtelen (1).

(4)[271] Emelt szintű érettségi vizsga esetén az elérhető pontszámok százalékos teljesítésének osztályzatban történő kifejezése a következő:

a) 60-100% elérése esetén jeles (5),

b) 47-59% elérése esetén jó (4),

c) 33-46% elérése esetén közepes (3),

d) 25-32% elérése esetén elégséges (2),

e) 0-24% elérése esetén elégtelen (1).

(5)[272]

(6)[273] A vizsgázónak az érettségi bizonyítvány megszerzéséhez a kötelező vizsgatárgyakból és még legalább egy választott vizsgatárgyból legalább elégséges osztályzatot kell elérnie. A vizsgázónak javító érettségi vizsgát kell tennie abból a kötelező vizsgatárgyból, amelyből nem szerzett legalább elégséges (2) osztályzatot.

(6a)[274] A szakgimnáziumban, szakképző iskolában és a technikumban az érettségi vizsgára felkészítő két évfolyamos képzésekben tanulói jogviszonyban tett, valamint a középiskola elvégzése után, tanulói jogviszonyon kívül befejezett érettségi vizsgák esetében az érettségi bizonyítvány kiállítható akkor is, ha a vizsgázó sikeresen teljesítette a kötelező vizsgatárgyak érettségi vizsgáit, és az iskolai rendszerű nevelésben-oktatásban szerzett, államilag elismert szakképesítéssel vagy szakmával rendelkezik.

(6b)[275] Szakgimnáziumban tanulói jogviszonyban az érettségi bizonyítvány kiállítható akkor is, ha a vizsgázó sikeresen teljesítette a kötelező vizsgatárgyak érettségi vizsgáit, és emellett a szakgimnázium pedagógiai programjában számára előírt képesítő vizsgát sikeresen letette.

(6c)[276] Technikumban a tanulói jogviszonyban az érettségi bizonyítvány akkor állítható ki, ha a vizsgázó sikeresen teljesítette a kötelező vizsgatárgyak érettségi vizsgáit, és emellett a technikum szakmai programjában számára előírt szakmai vizsgát sikeresen letette.

(7)[277] A kétszintű érettségi vizsga bevezetése előtt tett tantárgyi érettségi vizsga a kétszintű rendszerben középszinten tett érettségi vizsgának minősül, és az érdemjegyek a következő százalékos teljesítésnek felelnek meg:

a) jeles (5) 100%,

b) jó (4) 79%,

c) közepes (3) 59%,

d) elégséges (2) 39%.

(8)[278] Pótló érettségi vizsga esetén az előzőleg sikeresen teljesített vizsgarészeket - amíg a központi vizsgakövetelmények az adott vizsgatárgyban nem változnak - nem kell megismételni.

42. §[279] (1)[280] A szóbeli érettségi vizsga befejezése után, legkésőbb az azt követő munkanapon a vizsgabizottság záróértekezletet tart, amelyen megállapítja a vizsgázók szóbeli vizsgarészen nyújtott teljesítményének minősítését, valamint a teljes vizsga összesített minősítését (összpontszámát és annak százalékban történő kifejezését) és ennek alapján a vizsga végső osztályzatát.

(2) A záróértekezleten a vizsgabizottság megtárgyalja a szóbeli vizsgán elkövetett szabálytalanságot. A szabálytalanság elbírálására és a döntéshozatalra a vizsgaszabályzatnak az írásbeli vizsgán elkövetett szabálytalanság kivizsgálására vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni [29. § (2)-(4) bek.].

(3)[281] Ha a vizsgázó a rendes érettségi vizsgán valamely vizsgatárgyból szintemelő vizsgát tett, a záróértekezleten megállapított eredmény ismeretében írásban nyilatkozik arról, hogy érettségi bizonyítványában melyik minősítés szerepeljen. Ha a vizsgázó a záróértekezlet időpontjában adott vizsgatárgyból több vizsgaeredménnyel rendelkezik, írásban nyilatkozik arról, hogy melyik az az egy vizsgaeredmény, amelynek az érettségi bizonyítványába való bejegyzését kéri. Az érettségi bizonyítványban nem szereplő vizsgaeredményekről a vizsgabizottságot működtető intézmény tanúsítványt állít ki.

43. § (1) A záróértekezletről jegyzőkönyvet kell készíteni.

(2) A záróértekezlet jegyzőkönyve tartalmazza:

a) az értekezlet helyét és idejét,

b) a jelenlévő, illetőleg a hiányzó bizottsági tagok, szaktanárok és kérdező tanárok nevét, a távolmaradás okát,

c)[282] a vizsgabizottság döntéseit, a rövid indokolással,

d)[283] azok nevét, akik javítóvizsgán megismételhetik, vagy pótló vizsgán folytathatják az érettségi vizsgát, a vizsgatárgy, vizsgarész, vizsgaszint megnevezésével, illetve azokét, akiket a vizsgáról kizártak, és a döntés okát,

e) a vizsgabizottság elnökének rövid értékelését,

f) a vizsgabizottság tagjainak hozzászólását, a kisebbségi véleményeket.

44. § (1)[284] Az érettségi vizsga eredményét, a vizsgabizottság még nem ismertetett döntéseit a vizsgázók és a vizsgabizottság tagjai jelenlétében az elnök az eredményhirdető értekezleten ismerteti. Az eredmény kihirdetése nyilvános. A vizsgabizottság elnöke a vizsgaeredmények kihirdetése előtt röviden értékeli az érettségi vizsgát.

(2)[285] Az eredményhirdető értekezleten ismertetett vizsgabizottsági döntések elleni jogorvoslatra rendelkezésre álló időt az értekezletet követő első naptól kell számítani.

45. §[286] (1)[287] Érettségi bizonyítványt kell kiállítani annak, aki teljesítette az érettségi vizsga követelményeit. Az érettségi bizonyítványt az a vizsgabizottság adja ki, amelyik előtt a vizsgázó az érettségi bizonyítvány megszerzéséhez szükséges összes rá vonatkozó feltételt teljesítette.

(2)[288] Az érettségi bizonyítvány, tanúsítvány tartalmazza a vizsgázó természetes személyazonosító adatait, a vizsga törzslapjának számát, annak tényét, hogy az érettségi bizonyítvány a Magyar Képesítési Keretrendszer szerinti 4. és az Európai Képesítési Keretrendszer szerinti 4. szintet tanúsít, a kiállításának keltét, továbbá a vizsgabizottság körbélyegzőjének lenyomatát, a vizsgabizottság elnökének és az igazgatónak az aláírását.

(3)[289] Az érettségi bizonyítványban, tanúsítványban fel kell tüntetni,[290]

a) hogy a vizsgatárgy központi vizsgakövetelményekre vagy akkreditált vizsgakövetelményekre épül,

b) a vizsgatárgyak szintjét, százalékos teljesítését, osztályzatát.

c)[291]

d)[292] - a szakképző intézmény tanulója esetében - az arra vonatkozó záradékot, hogy a vizsgázó a kötelezően választható vizsgatárgy helyett szakmai vizsgát tett.

(4)[293] A vizsgázó érettségi bizonyítványa, tanúsítványa, ha idegen nyelvből, illetve a nyelvoktató nemzetiségi oktatásban nemzetiségi nyelvből emelt szintű érettségi vizsgát tett, és sikeresen teljesítette az érettségi vizsga írásbeli és szóbeli vizsgáit, azoknak minden vizsgarészét[294]

a)[295] ha legalább 60%-ot ért el, középfokú (B2) komplex típusú,

b)[296] 40-59% elérése esetén alapfokú (B1) komplex típusú,

államilag elismert nyelvvizsga-bizonyítvánnyal egyenértékű okiratnak minősül.

(5)[297] Ha a vizsgázó az idegen nyelvből az emelt szintű érettségi vizsgát a 6. § (7) bekezdésében megfogalmazott jogával élve tette le, és megfelel a (4) bekezdés a), b) pontjában foglalt további feltételeknek[298]

a)[299] ha teljesítette a szóbeli vizsga részeit, valamint élő idegen nyelvből a hallott szöveg értése vizsgarészt, érettségi bizonyítványa, tanúsítványa a megfelelő fokozatú szóbeli típusú, államilag elismert nyelvvizsga-bizonyítvánnyal egyenértékű okiratnak minősül,

b)[300] ha teljesítette élő idegen nyelvből az olvasott szöveg értése, az íráskészség és a nyelvhelyesség vizsgarészeket, illetve latin nyelvből az írásbeli vizsgarészt, érettségi bizonyítványa, tanúsítványa a megfelelő fokozatú írásbeli típusú, államilag elismert nyelvvizsga-bizonyítvánnyal egyenértékű okiratnak minősül.

A vizsga iratai, az iratkezelés

46. § (1) Az érettségi vizsgával kapcsolatos iratokat, ha e szabályzat másképp nem rendelkezik két példányban

a) a vizsgabizottság működési ideje előtt és után az igazgató készíti el és írja alá,

b) a vizsgabizottság működési ideje alatt a vizsgabizottság jegyzője készíti el, és a vizsgabizottság jegyzője, elnöke és az igazgató írja alá.

(2) A vizsgabizottság üléseiről és értekezleteiről a jegyzőkönyvet az ülés, illetve az értekezlet napján, a záróértekezlet jegyzőkönyvét legfeljebb a záróértekezletet követő harmadik munkanap végéig el kell készíteni. A jegyzőkönyveket a vizsgabizottság tagjai, a vizsgabizottság jegyzője és az igazgató írja alá.

(3) Ha a vizsgaszabályzatban foglaltak szerint a vizsgabizottság döntését határozatba kell foglalni, a határozat egy példányát a vizsga jegyzőkönyvéhez kell csatolni. A határozatot az igazgató és a vizsgabizottság elnöke írja alá.

(4) Az érettségi vizsga jegyzőkönyvének, határozatának egy-egy példányát - időbeli sorrendben - össze kell kapcsolni. A jegyzőkönyvhöz csatolni kell a törzslapokat, az osztályozó ívet és az érettségi vizsga eredményeiről összeállított kimutatást (a továbbiakban: jegyzőkönyv és csatolt iratok).

(5)[301] A tantárgyi bizottság ülésein jegyzőkönyvet kell készíteni, amelyet a bizottság mind a három tagjának alá kell írnia. A jegyzőkönyv készítésére a (2)-(3) bekezdésben foglaltakat kell alkalmazni.

47. § (1)[302] A vizsgázókkal kapcsolatos adatokat a törzslap tartalmazza. A törzslap két részből áll, a vizsgázókról külön-külön kiállított egyéni lapokból (belív) és a vizsgabizottság adatait tartalmazó borítóból (külív).

(2)[303] A törzslap mindkét részét a kétszintű érettségi vizsga adminisztrációs rendszerében kell előkészíteni az írásbeli vizsga megkezdése előtt. A törzslapot a vizsgabizottság döntését követően, a vizsga minden szükséges adatának és záradékának elektronikus rögzítése után a kétszintű érettségi vizsga adminisztrációs rendszere készíti el elektronikus és kinyomtatható formában. A kétszintű érettségi vizsga adminisztrációs rendszerének lezárását követően a törzslapot csak kézzel, jól olvashatóan, nyomtatott betűvel, nem fakuló tintával lehet kitölteni és javítani.

(3)[304] A törzslap tartalmazza a vizsgázó természetes személyazonosító adatait, annak az iskolának a nevét, amelyben a középiskolában folytatott tanulmányait befejezte, a befejezés tanévének feltüntetésével, a vizsgabizottságot működtető intézmény nevét, címét, OM azonosítóját, a vizsgatárgyakat, azok értékelését és minősítését a szükséges záradékokkal, a vizsga nyelvét (ha az nem a magyar nyelv), a vizsgaeredményt tartalmazó bizonyítvány vagy tanúsítvány sorszámát.

(4)[305] A borítót vizsgabizottságonként kell elkészíteni. A borító tartalmazza a vizsgabizottságot működtető intézmény nevét és címét, a vizsgabizottság nevét, a vizsgabizottság tagjainak és az igazgatónak a nevét, valamint a vizsgabizottsághoz beosztott vizsgázók törzslapjainak számát.

(5)[306] A kétszintű érettségi vizsga adminisztrációs rendszerébe az adatokat csak eredeti okmányok alapján szabad bejegyezni.

(6) A törzslapon - megfelelő záradék alkalmazásával - fel kell tüntetni a vizsgabizottság határozatait. A záradékokat a vizsgabizottság elnöke és jegyzője írja alá.

(7)[307] A törzslapon csak a vizsgaszabályzatban megjelölt módon szabad javítani. A téves, hibás bejegyzést egyszer át kell húzni, és a helyes bejegyzést e mellé vagy e fölé kell írni. A javított oldalt a vizsgabizottság elnöke és a vizsgabizottság jegyzője - megfelelő záradék alkalmazása után - aláírja. Az aláírások mellett szerepelnie kell a vizsgabizottság körbélyegzője lenyomatának.

(8) A borítót a vizsgabizottság elnöke és tagjai, a vizsgabizottság jegyzője és az igazgató írja alá.

(9) Az érettségi vizsga törzslapjának lapjait vizsgabizottságonként a borítóval együtt össze kell fűzni oly módon, hogy az egyes lapokat ne lehessen eltávolítani vagy kicserélni.

48. § (1)[308] Azok részére, akik vendégtanulóként tettek érettségi vizsgát, illetve akik pótló vizsgát tehetnek, vagy akiknek javítóvizsgát kell tenniük, valamint akik előrehozott vizsgát, vagy az érettségi bizonyítvány megszerzése előtt szintemelő vizsgát tettek, az érettségi vizsga eredményének kihirdetésekor a vizsgabizottság elnöke törzslapkivonatot ad át. Azok részére, akik pótló vizsgát tehetnek, a törzslapkivonathoz csatolni kell a már teljesített vizsgarészekről készült osztályozó ívet is. Az igazgató törzslapkivonatot állít ki és ad át annak is, aki a törzslapkivonatot elvesztette. A törzslapkivonat kiállításáért - kivéve, ha a vizsga a külön jogszabályban foglaltak szerint ingyenes - a kiállítás napján érvényes kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) tíz százalékának megfelelő díjat kell befizetni a vizsgabizottságot működtető intézmény részére. Az előrehozott vagy az érettségi bizonyítvány megszerzése előtt letett szintemelő érettségi vizsgáról kiállított törzslapkivonat másolatát - ha az érettségi vizsgát nem abban a középiskolában tették le, amellyel a vizsgázó tanulói jogviszonyban áll - meg kell küldeni az érintett középiskola igazgatójának.

(2)[309] A törzslapkivonatot az érettségi törzslappal egyezően kell kiállítani. A törzslapkivonatot a vizsgabizottság elnöke, valamint az igazgató írja alá, és a vizsgabizottság körbélyegzőjének lenyomatával kell ellátni.

(3)[310] A rendes érettségi vizsga törzslapjára az előrehozott érettségi vizsga eredményét, a vendégtanulóként tett vizsgák eredményét a kapcsolódó záradékokkal együtt a törzslapkivonattal egyezően rá kell vezetni, és a törzslapkivonatot csatolni kell a törzslapnak a tanulóra vonatkozó részéhez.

(4)[311] Az érettségi bizonyítvány megszerzése után letett kiegészítő, szintemelő és ismétlő vizsgákról, valamint a 12. § (16) bekezdésében szabályozott előrehozott érettségi vizsgákról a vizsgabizottság tanúsítványt állít ki, és átadja vagy a záróértekezletet követő nyolc napon belül postai úton megküldi azt a vizsgázónak.

(5)[312]

49. §[313] (1) Az írásbeli vizsga megkezdése előtt vizsgabizottságonként legalább három példányban osztályozó ívet kell készíteni. Az osztályozó ívnek tartalmaznia kell a vizsgabizottság nevét és címét, a vizsgázók nevét, törzslapjának számát, továbbá vizsgatárgyanként, azon belül vizsgarészenként a vizsgázó teljesítményének értékelését és minősítését.

(2)[314] Ha a vizsgázó egyes vizsgatárgyakból emelt szinten tesz érettségi vizsgát, a tantárgyi bizottság egyéni osztályozó ívet készít, amelyet a kormányhivatal küld meg a vizsgabizottságnak.

(3)[315] A záróértekezlet után vizsgabizottságonként két példányban jelentést kell készíteni a vizsgaeredményekről. A jelentésekben fel kell tüntetni a vizsgára jelentkezők, a megjelentek, a vizsgát sikeresen befejezők, a javítóvizsgára utasított és a pótló vizsgára kényszerülők számát, vizsgatárgyanként és vizsgaszintenként összesítve az osztályzatokat.

50. §[316] (1) Az érettségi bizonyítványt, tanúsítványt az érettségi törzslap alapján - a bizonyítvány-, illetve tanúsítvány-nyomtatvány felhasználásával - a jegyző állítja ki, olvasható, nyomtatott betűkkel, nem fakuló tintával. A kiállított érettségi bizonyítványt, tanúsítványt legkésőbb a záróértekezletet követő első munkanapon át kell adni a vizsgázóknak.

(2)[317] Az érettségi bizonyítványba, tanúsítványba beírt adatoknak a megfelelő törzslapi adatokkal szó szerint egyezniük kell. Az érettségi bizonyítványon, tanúsítványon fel kell tüntetni a vizsgabizottságot működtető intézmény OM azonosítóját, kivéve, ha a vizsgabizottságot a kormányhivatal működteti. Erről az igazgatónak az érettségi bizonyítvány, tanúsítvány aláírása előtt meg kell győződnie.

(3)[318] Az érettségi bizonyítvány rovatainak kitöltésekor a vizsgatárgyak felesleges rovatait egy-egy vízszintes vonallal érvényteleníteni kell. Ha a vizsgázó csak négy kötelező érettségi vizsgatárgyból tesz érettségi vizsgát, és számára az érettségi vizsgabizonyítvány e jogszabály alapján kiállítható, a törzslapon és az érettségi bizonyítványban azt a megfelelő záradék alkalmazásával rögzíteni kell.

(4) Az érettségi bizonyítványban, tanúsítványban törölni, helyesbíteni vagy javítani nem szabad. Az elrontott tanúsítvány-nyomtatványra, illetve az elrontott bizonyítvány-nyomtatvány minden oldalára rá kell írni tintával, nyomtatott nagy betűkkel az "ELRONTOTT" kifejezést, és vastagon át kell húzni tintával.

(5)[319]

(6)[320] Ha jogorvoslati eljárásban a Hivatal, vagy a kormányhivatal döntését a bíróság utóbb megváltoztatja, a bíróság döntésének megfelelő érettségi bizonyítványt, tanúsítványt, törzslapkivonatot - az eredeti érettségi bizonyítvány, tanúsítvány, törzslapkivonat bevonása és érvénytelenítése után, a Hivatal, valamint a kormányhivatal egyidejű tájékoztatásával - a vizsgabizottságot működtető intézmény igazgatója állítja ki, írja alá, és látja el a vizsgabizottságot működtető intézmény körbélyegzőjének lenyomatával.

(7)[321] A kiadott érettségi bizonyítványokról, tanúsítványokról és törzslapkivonatokról a vizsgabizottság jegyzője jelentést készít, amelyet - az érettségi vizsga eredményének kihirdetését követő öt munkanapon belül - elektronikus úton és nyomtatott formában hitelesítve, vagy elektronikus úton és elektronikusan hitelesítve megküld a Hivatalnak. A jelentésben a vizsgabizottságot működtető intézmény nevét, címét, OM azonosítóját, a vizsgázó természetes személyazonosító adatait, tanulói azonosítóját, és vizsgatárgyanként a vizsga szintjét, az elért százalékos eredményt és az osztályzatot, valamint a törzslap számát, az érettségi bizonyítvány, illetve tanúsítvány sorszámát és a vizsga időpontját kell feltüntetni. A tanúsítványokról készített jelentésben fel kell tüntetni az érettségi bizonyítvány sorszámát is. A jelentést az igazgató írja alá.

(8)[322]

51. § (1)[323] Az elveszett, megsemmisült érettségi bizonyítványról, tanúsítványról másodlatot lehet kiállítani, a törzslap alapján. A másodlatban mindazokat az adatokat fel kell tüntetni, amelyek az érettségi bizonyítványban szerepeltek. A másodlatot a kiállításra jogosult intézmény vezetője írja alá, és látja el az intézmény körbélyegzőjének lenyomatával. Ha törzslap hiányában másodlat nem állítható ki, a középiskolai bizonyítványban szereplő záradék alapján a vizsgabizottságot működtető intézmény - kérelemre - igazolást állít ki arról, hogy az érettségi vizsgát sikeresen letették, és az érettségi bizonyítványt kiállították.

(2)[324] A Hivatal az érettségi bizonyítványok kiadásáról készített központi nyilvántartás alapján - kérelemre - igazolványt állít ki arról, hogy az érettségi vizsgát sikeresen letették, és az érettségi bizonyítványt kiállították. Az igazolványért - a (3) bekezdésben meghatározott kivétellel - a kiállítás napján érvényes kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) húsz százalékának megfelelő díjat kell befizetni a Hivatal számlájára.

(2a)[325] Ha az érettségi bizonyítványok kiadásáról készített központi nyilvántartás az adott érettségi bizonyítványban foglalt vizsgaeredményeket és a vizsga záradékait is tartalmazza, a (2) bekezdés szerinti igazolványban ezeket is fel kell tüntetni. A 2005. január 1. után kiadott tanúsítványok és érettségi bizonyítványok esetében az igazolvány alkalmas a másodlat helyettesítésére is.

(3) A (1)-(2) bekezdésben szabályozott okiratokat

a) a bizonyítvány tulajdonosának kérésére,

b)[326] továbbá az Nkt. 41. § (5) bekezdésében felsoroltak megkeresésére

lehet kiállítani. A b) pont alapján kiállított bizonyítvány kiállítása ingyenes.

(4)[327] A (2) bekezdésben szabályozott eljárás során megállapítható díj esetében alkalmazni kell az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 33. §-át, 81. §-át és 88. §-át.

52. § (1)[328] Az érettségi vizsga iratainak első példányát a vizsgabizottságot működtető intézményben kell irattárba helyezni, az érettségi vizsga eredményének kihirdetését követő harminc napon belül.

(2)[329] Az iratokat az intézmény többi irataitól elkülönítve kell tárolni és kezelni. Az iratkezelésre az e rendeletben nem szabályozott kérdésekben a nevelési-oktatási intézmények iratkezelésére vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.

(3) Az iratokat vizsgabizottságonként kell megőrizni.

(4) Az iratok - az (5)-(6) bekezdésben meghatározott kivétellel - őrzési ideje tíz év.

(5) Tíz év eltelte után az iratokból a törzslapokat külön kell választani. A törzslapok nem selejtezhetők.

(6)[330] Az írásbeli vizsgadolgozatok őrzési ideje egy év. Az őrzési idő eltelte után - harminc napon belül, kérelemre - a vizsgadolgozatok átadhatók annak, aki írta.

(7) Az érettségi vizsga időszakának utolsó napjától számítva az igazgató

a)[331] tizenöt napon belül a jegyzőkönyv és a törzslap egy példányát a kormányhivatalnak, a kormányhivatal által működtetett vizsgabizottság esetén a Hivatalnak,

b)[332] tizenöt napon belül az érettségi vizsga eredményéről készült kimutatást a fenntartónak, az illetékes nemzetiségi önkormányzatnak

megküldi.

(8)[333] A tantárgyi bizottság üléseiről készített jegyzőkönyveket a kormányhivatalnál kell megőrizni, a többi irattól elkülönítve. Az őrzési idő tíz év.

VEGYES ÉS ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

A nemzetiségi nyelvű és a két tanítási nyelvű érettségi vizsgára vonatkozó külön rendelkezések[334]

53. § (1)[335] Ha a középiskola (iskolai tagozat, osztály) részt vesz a nemzetiségi oktatásban a miniszter rendelete határozza meg, hogy mely és hány tantárgy oktatása folyik nemzetiségi nyelven és a tanulónak hány tantárgyat kell ezen a nyelven tanulnia.

(2)[336] Ha a középiskola (iskolai tagozat, osztály) részt vesz a nemzetiségi oktatásban és az oktatás két nyelven (a nemzetiségi nyelven és magyarul) vagy kizárólag a nemzetiségi nyelven folyik az érettségi vizsgán[337]

a)[338] az anyanyelv (nemzetiségi nyelv) és irodalom mellett, a nemzetiségi nyelven tanult tantárgyak közül legalább kettőből az érettségi vizsgát a nemzetiségi nyelven kell teljesíteni,

b)[339] a vizsgázó más vizsgatárgyakhoz kapcsolódóan vagy önálló választható vizsgatárgy keretében a népismeret körébe tartozó ismeretekből is számot ad tudásáról,

c)[340] a nemzetiségi nyelven folyó írásbeli vizsga idejét az írásbeli vizsga minden - időben elkülönülő - összetevője esetében huszonöt százalékkal meg kell növelni,

d)[341] a nemzetiségi nyelven folyó írásbeli vizsgán kétnyelvű szótár használható,

e)[342] a nemzetiségi nyelven tanult vizsgatárgyakból a szóbeli vizsgán a feleltetés harminc percig tarthat,

f)[343] a vizsgabizottság elnöke az lehet, aki az adott nyelv oktatására jogosító, egyetemi szintű tanári szakképzettséggel vagy az adott nyelven folyó nevelő és oktató munkához a pedagógus-munkakör betöltéséhez szükséges egyetemen szerzett végzettséggel és szakképzettséggel rendelkezik.

(3)[344] Ha a középiskolában (iskolai tagozaton, osztályban) az oktatás a magyar nyelv mellett másik tannyelven (a továbbiakban: célnyelven) is folyik, (a továbbiakban: két tanítási nyelv) a miniszter rendelete határozza meg, hogy mely és hány tantárgy oktatása folyik célnyelven.

(4) A két tanítási nyelvű érettségi vizsgán

a)[345] a kötelező idegen nyelv vizsgatárgy a célnyelv,

b)[346] a célnyelven tanult vizsgatárgyak közül legalább kettőből - annak valamennyi tételéből - célnyelven kell vizsgázni,

c)[347] a célnyelven folyó írásbeli vizsga idejét az írásbeli vizsga minden - időben elkülönülő - összetevője esetében huszonöt százalékkal meg kell növelni,

d)[348] a célnyelven folyó írásbeli vizsgán kétnyelvű szótár használható,

e)[349] a célnyelven tanult vizsgatárgyakból a szóbeli vizsgán a feleltetés harminc percig tarthat,

f)[350] a vizsgabizottság elnöke az lehet, aki a célnyelv oktatására jogosító egyetemen szerzett pedagógus végzettséggel és szakképzettséggel vagy az adott nyelven folyó nevelő és oktató munkához a pedagógus-munkakör betöltéséhez szükséges egyetemen szerzett végzettséggel és szakképzettséggel rendelkezik.

(5)[351]

(6) Ha a vizsgázó az (1) vagy a (3) bekezdésben meghatározott középiskolában (tagozaton, osztályban) folytatja tanulmányait, tanulói jogviszonyának fennállása alatt a (2), illetve a (4) bekezdésben meghatározottak szerint, tanulói jogviszonyának megszűnését követően - választása szerint - az általános szabályok vagy e §-ban foglaltak szerint tehet érettségi vizsgát.

(7)[352]

(8)[353] A nemzetiségi nyelven vagy célnyelven teljesített emelt szintű szóbeli vizsgatárgyi érettségi vizsgán a vizsgatárgyi bizottsági tag megbízása során a kormányhivatal a képesítési követelmények és a bizottság létszáma tekintetében eltérhet e rendelet 17/A. § (2) bekezdésében meghatározott feltételektől.

(9)[354] A két tanítási nyelvű, valamint a nemzetiségi oktatásban részt vevő középiskola tanulójának a történelem vizsgatárgy célnyelven, nemzetiségi nyelven folyó írásbeli és szóbeli érettségi vizsgáján a forrásszövegeket magyar nyelven is rendelkezésére kell bocsátani.

54. §[355] (1) A vizsgázó érettségi bizonyítványa,

a)[356] ha a vizsgázó nemzetiségi nyelv és irodalom vizsgatárgyból emelt szinten legalább 60%-ot ért el, és sikeresen teljesítette az érettségi vizsga írásbeli és szóbeli vizsgáit, azoknak minden vizsgarészét továbbá

b)[357] nemzetiségi nyelven legalább még két vizsgatárgyból sikeres, legalább középszintű vizsgát tett, felsőfokú (C1) komplex típusú államilag elismert nyelvvizsga-bizonyítvánnyal egyenértékű okiratnak minősül.

(2) A vizsgázó érettségi bizonyítványa,

a)[358] ha a vizsgázó nemzetiségi nyelv és irodalom vizsgatárgyból emelt szinten 25-59%-ot vagy középszinten legalább 80%-ot ért el, és sikeresen teljesítette az érettségi vizsga írásbeli és szóbeli vizsgáit, azoknak minden vizsgarészét továbbá

b)[359] nemzetiségi nyelven legalább még két vizsgatárgyból sikeres, legalább középszintű vizsgát tett, középfokú (B2) komplex típusú államilag elismert nyelvvizsga-bizonyítvánnyal egyenértékű okiratnak minősül.

(3) A vizsgázó érettségi bizonyítványa,

a)[360] ha a vizsgázó nemzetiségi nyelv és irodalom vizsgatárgyból középszinten legalább 60%-ot ért el, és sikeresen teljesítette az érettségi vizsga írásbeli és szóbeli vizsgáit, azoknak minden vizsgarészét továbbá

b)[361] nemzetiségi nyelven legalább még két vizsgatárgyból sikeres, legalább középszintű vizsgát tett alapfokú (B1) komplex típusú államilag elismert nyelvvizsga-bizonyítvánnyal egyenértékű okiratnak minősül.

(4) A vizsgázó érettségi bizonyítványa, ha a vizsgázó célnyelvből sikeresen teljesítette emelt szinten az érettségi vizsga írásbeli és szóbeli vizsgáit, azoknak minden vizsgarészét, továbbá[362]

a) legalább 60%-ot ért el, és

b)[363] a másik két vizsgatárgyból célnyelven, sikeres, legalább középszintű, vizsgát tett,

felsőfokú (C1) komplex típusú államilag elismert nyelvvizsga-bizonyítvánnyal egyenértékű okiratnak minősül.

(5) Amennyiben a vizsgázó célnyelvből az emelt szintű vizsgát a 6. § (7) bekezdésében megfogalmazott jogával élve tette le, és megfelel a (4) bekezdésben foglalt feltételeknek, és[364]

a)[365] teljesítette a szóbeli és a hallott szöveg értése vizsgarészeket, érettségi bizonyítványa felsőfokú (C1) szóbeli típusú államilag elismert nyelvvizsga-bizonyítvánnyal egyenértékű okiratnak minősül,

b)[366] teljesítette az olvasott szöveg értése, az íráskészség és a nyelvhelyesség vizsgarészeket, érettségi bizonyítványa felsőfokú (C1) írásbeli típusú államilag elismert nyelvvizsga-bizonyítvánnyal egyenértékű okiratnak minősül.

(6) Ha a vizsgázó nem az (1)-(5) bekezdésben meghatározottak szerint tesz érettségi vizsgát, a 45. § (4) bekezdésében foglaltakat kell alkalmazni.

55. §[367] Az 53. § (2)-(4) bekezdése szerint szervezett érettségi vizsgán a nemzetiségi nyelven, illetve a célnyelven és magyar nyelven kell elkészíteni és kiállítani[368]

a) a feladatlapokat és az útmutatókat,

b) a törzslapot és a törzslapkivonatot,

c) az érettségi bizonyítványt,

d) a tanúsítványt.

A külföldön szerzett érettségi bizonyítványokra vonatkozó rendelkezések

56. §[369] (1) Amennyiben a jelentkező államilag elismert külföldi oktatási intézményben külföldön vagy Magyarországon működési engedéllyel rendelkező külföldi rendszerű iskolában folytatott tanulmányait igazoló bizonyítványa az adott oktatási rendszer szerint érettségi bizonyítványhoz vezető képzésben középiskolai tanulmányok befejezését igazoló okiratnak minősül, a középiskolai tanulmányaikat magyarországi középiskolában befejezett jelentkezőkkel azonos szabályok szerint tehet Magyarországon érettségi vizsgát.

(2) Amennyiben a jelentkező államilag elismert külföldi oktatási intézményben külföldön vagy Magyarországon működési engedéllyel rendelkező külföldi rendszerű iskolában folytatott tanulmányait igazoló bizonyítványa a külföldi bizonyítványok és oklevelek elismeréséről szóló 2001. évi C. törvény (a továbbiakban: elismerési törvény) 13. § (1) bekezdése szerint egyenértékű a hazai érettségi bizonyítvánnyal, vagy az elismerési törvény 13. § (3) bekezdése alapján érettségi bizonyítványként elismerhető, a magyarországi érettségi bizonyítványt szerzett jelentkezőkkel azonos szabályok szerint tehet Magyarországon érettségi vizsgát.

Átmeneti és vegyes rendelkezések[370]

56/A. §[371] (1) Nemzetközi érettségi bizonyítványt az a középiskola állíthat ki, amelyik rendelkezik a Nemzetközi Érettségi Szervezet (International Baccalaureate Organisation) hozzájárulásával. A nemzetközi érettségi vizsgát a Nemzetközi Érettségi Szervezet által meghatározott eljárás szerint kell lefolytatni. A nemzetközi érettségi bizonyítvány tulajdonosát megilletik mindazok a jogok, amelyek a magyar érettségi bizonyítvánnyal rendelkezőket.

(2) Nem magyar érettségi bizonyítványt a középiskola nemzetközi szerződés alapján állíthat ki.

(3)[372] A Magyarországon kiadott nemzetközi érettségi bizonyítvány, valamint államközi megállapodás alapján Magyarországon működő külföldi vagy külföldi rendszerű iskola által kiállított érettségi bizonyítvány eredményei alapján - a miniszter egyedi határozata szerint - az iskola magyar érettségi bizonyítványt is kiállíthat.

(4)[373]

57. § (1)[374] Az igazgató vagy a vizsgabizottság elnöke az érettségi vizsga törvényes megtartását veszélyeztető eseményről értesíti a kormányhivatal közreműködésével, a kormányhivatal által működtetett vizsgabizottság esetén közvetlenül a Hivatalt, akinek az intézkedéséig a vizsga nem kezdhető meg, illetve nem folytatható. A Hivatal indokolt esetben megkeresi a minisztert az Nkt. 78. § (1) bekezdés b) pontjában, illetve e szabályzat 58. §-ában szabályozott intézkedés kezdeményezése céljából.

(2)[375] A Hivatal az érettségi vizsga törvényes lefolytatásának biztosítása céljából a következő intézkedéseket hozhatja:

a) új feladatlapokat, szóbeli tételeket igényel, illetve készíttet,

b) érettségi biztost küld a vizsga törvényes lefolytatásának ellenőrzésére,

c) az érettségi biztos jelentése alapján az (1) bekezdésben meghatározottak szerint jár el.

(3) A 17. § (1) bekezdésében meghatározott szervezetek képviselője szükség esetén megkeresi

a)[376] a fenntartót, ha a középiskola működésével kapcsolatban az Nkt. 86. § (1) bekezdés b) pontjában szabályozott törvényességi ellenőrzést tart szükségesnek, illetve

b)[377] a kormányhivatal közreműködésével a Hivatalt, az (1)-(2) bekezdésben szabályozott intézkedés kezdeményezése céljából.

58. § (1)[378] A miniszter - hivatalból vagy a Hivatal megkeresésére indított eljárásban - megvonhatja a középiskolától az érettségi vizsga megszervezésének jogát, amennyiben a vizsgáztatás tárgyilagos, szakszerű megszervezésének, lebonyolításának nincsenek meg az előfeltételei. A határozatban meg kell jelölni azt a középiskolát, kormányhivatalt, amelyben az érintettek érettségi vizsgát tehetnek. A vizsgáztatási jog megvonása legfeljebb két tanítási évre szólhat, de újabb határozattal több alkalommal is megismételhető.

(2)[379] A miniszter az érettségi vizsga eredményét - határozattal - megsemmisíti, és a kiállított érettségi bizonyítványt, tanúsítványt vagy törzslapkivonatot érvénytelennek nyilvánítja, ha bebizonyosodik, hogy a bizonyítványt, tanúsítványt vagy törzslapkivonatot jogellenesen szerezték meg.

(3)[380] A miniszter a végleges határozat megküldésével intézkedik a megsemmisítés és érvénytelenné nyilvánítás tényének az érettségi vizsga törzslapjára történő rávezetéséről.

(4)[381] A határozat véglegessé válása után az érvénytelenné nyilvánított érettségi bizonyítványt, tanúsítványt vagy törzslapkivonatot be kell vonni, és az érvénytelenné nyilvánító határozatot a miniszter által vezetett minisztérium hivatalos honlapján - indokolás nélkül - közzé kell tenni.

59. § (1)[382] A vizsgázó, a kiskorú vizsgázó szülője a vizsgabizottság döntése ellen az Nkt. 38. § (7) bekezdésében szabályozott fellebbezést - a kormányhivatalnak, a kormányhivatal által működtetett vizsgabizottság esetén a Hivatalnak címezve - az igazgatónak nyújthatja be.

(2)[383] Az igazgató a fellebbezést a döntéssel kapcsolatosan rendelkezésre álló valamennyi irat másolatával együtt a benyújtás napján, illetve, ha ez nem lehetséges, a benyújtást követő első munkanapon elektronikus úton megküldi a kormányhivatalnak, a kormányhivatal által működtetett vizsgabizottság esetén a Hivatalnak. A fellebbezéshez csatolni kell a vizsgabizottság elnökének az üggyel kapcsolatos nyilatkozatát is.

(3)[384] A kormányhivatal, a kormányhivatal által működtetett vizsgabizottság esetén a Hivatal a fellebbezés tárgyában - az Nkt. 38. § (7) bekezdése alapján - meghozott döntéséről, a kézbesítéssel egyidejűleg - rövid úton (futár, e-mail, telefon) értesíti az igazgatót, aki arról haladéktalanul tájékoztatja a vizsgabizottság elnökét.

60. §[385] (1) Az érettségi vizsgán végzett munkáért

a) a vizsgabizottság és a tantárgyi bizottság elnökének, a szaktanárnak, a kérdező tanárnak, a vizsgabizottság jegyzőjének vizsgáztatási díj,

b) a vizsgabiztosnak, a felügyelő tanárnak, a helyettesnek, valamint a kormányhivatal által működtetett vizsgabizottság kivételével az igazgatónak díjazás

jár.

(2) A vizsgáztatási díj nem lehet kevesebb a vizsgáztatási alapdíj (a továbbiakban: alapdíj) százalékában meghatározott összegnél. Az alapdíj összege százegyezer-ötszáz forint.

(3) A vizsgáztatási díj legkisebb mértékét

a) a vizsgabizottság elnöke részére vizsgabizottságba beosztott összes vizsgázó száma és az alapdíj egy százalékának szorzata, továbbá a vizsgabizottság által lebonyolított összes középszintű vizsgatárgyi vizsga számának és az alapdíj fél százalékának szorzata,

b) középszintű vizsga esetében a szaktanár részére az általa javított vizsgadolgozatok száma és az alapdíj kettő százaléka szorzata,

c) az emelt szintű vizsga esetében a szaktanár részére az általa javított vizsgadolgozatok száma és az alapdíj három százaléka szorzata,

d) középszintű vizsga esetében a kérdező tanár részére az általa tartott szóbeli vizsgák száma és az alapdíj kettő százaléka szorzata,

e) a vizsgabizottság jegyzője részére a törzslapon feltüntetett valamennyi vizsgázó száma és az alapdíj kettő százaléka szorzata,

f) a tantárgyi bizottság elnöke részére legalább az alapdíj huszonöt százalékában, illetve, ha ezt meghaladja, a tantárgyi bizottságba beosztott összes vizsgázó száma és az alapdíj három százaléka szorzata,

g) a tantárgyi bizottság kérdező tanára részére legalább az alapdíj tizenöt százalékában, illetve ha ezt meghaladja, a tantárgyi bizottságba beosztott összes vizsgázó száma és az alapdíj kettő százaléka szorzata

eredményeként kell megállapítani.

(4) Ha a szaktanári és a kérdező tanári feladatokat azonos személy látja el, a vizsgadíj mind a kettő jogcímen megilleti.

(5) Az igazgató és a vizsgabiztos díjazásának összege nem lehet kevesebb az alapdíj

a) összegének ötven százalékánál, ha a vizsgázók száma öt vagy annál kevesebb,

b) összegénél, ha a vizsgázók száma meghaladja az ötöt, de nem haladja meg a harmincat,

c) kétszeresénél, ha a vizsgázók száma meghaladja a harmincat, de nem haladja meg a hetvenet,

d) háromszorosánál, ha a vizsgázók száma meghaladja a hetvenet.

(6) Ha az igazgató az érettségi vizsga szervezésével kapcsolatos feladatainak ellátásába a helyettesét, illetve más megbízottját is bevonta, a feladatainak ellátásában közreműködők díjazását az érintett vizsgázók számára tekintettel az igazgató állapítja meg.

(7) A felügyelő tanár részére díjazás azokra az órákra állapítható meg, amelyeken legalább harminc percig felügyeletet látott el. Több megkezdett óra idejét össze kell vonni. Az egy óráért járó összeg nem lehet kevesebb az alapdíj kettő százalékánál.

(8) A helyettesek részére azokra a napokra, amelyek alatt készenlétben kell állniuk, az alapdíj négy százaléka jár.

(9) Ha a vizsgabizottság elnökének tartózkodási helye - ennek hiányában lakóhelye - és a vizsgabizottság működési helye nem egy településen van, a vizsgaelnök számára a vizsgaelnöki teendőivel kapcsolatos utazás igazolt költségeit meg kell téríteni.

(10) Az e §-ban szabályozott díjak közül a vizsgabizottság elnökével, valamint az emelt szintű vizsgáztatással kapcsolatos költségeket a kormányhivatal, a kormányhivatal által működtetett vizsgabizottság esetén a vizsgabizottság elnökével kapcsolatos költségeket a Hivatal, minden egyéb költséget a vizsgabizottságot működtető intézmény köteles fedezni. A díjat, díjazást száz forintra kerekítve kell megállapítani.

60/A. §[386] (1) Az érettségi írásbeli feladatlapjait - amennyiben azokat az erre jogosult minősítő korlátozott terjesztésűvé minősítette - a minősítés érvényességi idejéig a korlátozott terjesztésű minősítésű adatok védelmére vonatkozó rendelkezések szerint kell kezelni.

(2) A vizsgabizottságot működtető intézmény vezetője felel a minősített adatok védelmére vonatkozó rendelkezések megtartásáért az érettségi írásbeli feladatlapok tekintetében. A vizsgabizottságot működtető intézmény vezetője az intézmény iratkezelési szabályzatának részeként meghatározza a minősített adatok védelmével kapcsolatos intézményi feladatokat.

(3)[387] A vizsgabizottságot működtető intézmény a kétszintű érettségi vizsga során a kétszintű érettségi vizsga adminisztrációs rendszerében végzi el a vizsgázók jelentkeztetését, az írásbeli vizsgák beosztását, a vizsgaeredmények rögzítését, a vizsgadokumentumok (vizsgáztatási jegyzék, írásbeli vizsgajegyzőkönyvek, osztályozó ív, törzslap külív és belív, törzslapkivonat) előállítását, kinyomtatását. Az emelt szintű vizsgák szervezéséhez szükséges, a Hivatal által meghatározott adatokat a kormányhivatal, a Hivatal által meghatározott ütemezés szerint rögzíti a kétszintű érettségi vizsga adminisztrációs rendszerében. Az informatikai rendszer tartalmának meghatározása és ellenőrzése a Hivatal feladata. Az informatikai rendszerben rögzített adatok hitelességéért annak az intézménynek az igazgatója felel, amelyik az adat rögzítésére jogosult.

(4)[388] A vizsgabizottságot működtető intézmény igazgatójának biztosítania kell a Hivatal által működtetett elektronikus üzenetküldő rendszer folyamatos figyelemmel kísérését minden vizsgahelyszínen, minden vizsganapon. Az intézményben folyó írásbeli, gyakorlati érettségi vizsgák alkalmával a figyelemmel kísérést a vizsga kezdete előtt legalább 30 perccel meg kell kezdeni és az írásbeli, gyakorlati vizsgára a központi vizsgakövetelményekben meghatározott időtartam letelte után 30 percig kell biztosítani. Az intézményben folyó szóbeli vizsgák időtartama alatt az elektronikus üzenetküldő rendszert legalább kétóránként kell megtekinteni (vagy ellenőrizni).

60/B. §[389] (1)[390]

(2) Idegen nyelv érettségi vizsga nélkül tehet érettségi vizsgát az, akinek a tanulói jogviszonya megszűnésének időpontjában hatályos érettségi vizsgaszabályzat rendelkezései szerint nem kellett idegen nyelvből érettségi vizsgát tennie. Az idegen nyelv vizsgatárgy helyett másik vizsgatárgyból kell érettségi vizsgát tenni.

(3)[391]

(4)[392]

(5)[393]

(6)[394]

60/C. §[395]

60/D. §[396] (1) Az a 2020/2021. tanévben a középiskola utolsó évfolyamán tanuló, akit egy adott vizsgatárgyból a 2020/2021. tanév október-novemberi érettségi vizsgaidőszakában a SARS-CoV-2 koronavírus világjárvány miatt sikertelen középszintű előrehozott érettségi vizsgája során pótló vizsgára utasítottak, és

a) az írásbeli vizsgarészt vagy azon gyakorlati vizsgarészt, amelyre az írásbeli vizsgákra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni, sikeresen teljesítette, vagy

b) aki számára a 2020/2021. tanév október-novemberi vizsgaidőszakában a 24. § (4) bekezdése, a 20. § (7) bekezdése vagy a 31. § (5) bekezdése alapján engedélyezték az írásbeli vizsgarész vagy azon gyakorlati vizsgarész szóbeli vizsgarésszel pótlását, amelyre az írásbeli vizsgákra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni,

a 2020/2021. tanév május-júniusi érettségi vizsgaidőszakban a pótló vizsgát középszinten akkor is leteheti, ha egyidejűleg ugyanazon vizsgatárgyból emelt szintű érettségi vizsgára is jelentkezett.

(2) Az (1) bekezdés szerinti esetben az írásbeli vizsgarész vagy azon gyakorlati vizsgarész, amelyre az írásbeli vizsgákra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni, nem ismételhető meg, a pótló vizsga - a korábban már sikeresen teljesített vizsgarészek mellett - csak szóbeli vizsgarészből áll.

60/E. §[397] A technikumban érettségire felkészítő szakmai oktatásban - ideértve a kizárólag érettségi vizsgára történő felkészítésben részt vevőket is - felnőttképzési jogviszonyban tanulókra e rendeletnek a tanulói jogviszonyban lévő tanulókra vonatkozó szabályait kell alkalmazni.

60/F. §[398] Ha az érettségi bizonyítvány az Nkt. 6. § (1b) bekezdése értelmében a szakképzésre vonatkozó jogszabályokban meghatározottak szerinti munkakör betöltésére képesít, az érettségi bizonyítványban, tanúsítványban fel kell tüntetni az erre vonatkozó kötelező záradékot.

60/G. §[399] Az Előadó-művészet ágazathoz tartozó ágazaton belüli specializáció szakmai vizsgatárgyak kormányhivatalok által szervezett vizsgái esetében a szóbeli tételeket az írásbeli vizsgák befejezését követően a Hivatal állítja össze a központi vizsgakövetelmények alapján.

60/H. §[400] Az ágazati és az ágazaton belüli specializáció szakmai vizsgatárgyak kormányhivatalok által szervezett vizsgái esetén - az Előadó-művészet ágazathoz tartozó ágazaton belüli specializáció szakmai vizsgatárgyak kivételével - a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal készítteti el a szóbeli tételsorokat.

60/I. §[401] (1)[402] E rendeletnek az érettségi vizsga vizsgaszabályzatának kiadásáról szóló 100/1997. (VI. 13.) Korm. rendelet módosításáról szóló 165/2022. (IV. 28.) Korm. rendelettel (a továbbiakban: Módr.) megállapított 3. számú melléklete szerinti új vizsgakövetelményeket - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - első alkalommal a 2023/2024. tanév május-júniusi vizsgaidőszakban kell alkalmazni, azzal, hogy az a vizsgázó, aki a 2020/2021. tanévben - a Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról szóló 110/2012. (VI. 4.) Korm. rendelet 2020. szeptember 1-jétől hatályos rendelkezései alapján - kezdte meg középiskolai tanulmányait, előrehozott, szintemelő és pótló érettségi vizsgát is e követelmények alapján tehet.

(2) E rendeletnek a Módr. által megállapított 3. számú melléklete szerinti honvédelmi alapismeretek vizsgatárgy vizsgakövetelményeit első alkalommal a 2021/2022. tanév május-júniusi vizsgaidőszakban kell alkalmazni.

60/J. §[403] A 2022/2023. tanév május-júniusi vizsgaidőszak befejezéséig a szakgimnázium, a technikum - az érettségi vizsgára felkészítő nevelési-oktatási évfolyamok kivételével - biztosítja, hogy a tanuló

a) képzési ágazatának megfelelő ágazati,

b) ágazaton belüli specializáció

szakmai vizsgatárgya érettségi vizsgájára - választása szerint - mind a közép, mind az emelt szinten fel tudjon készülni.

60/K. §[404] A 2022/2023. tanév május-júniusi vizsgaidőszak befejezéséig a szakgimnázium, a technikum - az érettségi vizsgára felkészítő két évfolyamos képzések kivételével - az ágazati és ágazaton belüli specializáció szakmai vizsgatárgyon kívül legalább egy vizsgatárgyból a helyi tantervében meghatározottak szerint teszi lehetővé az emelt szintű érettségi vizsgára történő felkészülést.

60/L. §[405] A 2. számú melléklet szerinti általános vizsgakövetelmények, valamint az ezekhez az Nkt. 6. § (1a) bekezdése szerint kiadott részletes vizsgakövetelmények szerinti központi vizsgakövetelmények alapján - az ágazati és ágazaton belüli specializáció szakmai vizsgatárgyak kivételével - legkésőbb a 2023/2024. tanév október-novemberi vizsgaidőszakban tehető vizsga. Az ágazati és ágazaton belüli specializáció szakmai vizsgatárgyakból legkésőbb a 2024/2025. tanév október-novemberi vizsgaidőszakban lehet érettségi vizsgát tenni.

Hatályba léptető rendelkezések

61. § (1)[406] Ez a rendelet a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba.

(2)[407]

(3)[408]

(4)[409]

(5)[410]

(6)[411]

(7)[412]

(8)[413]

(9)[414]

(10)[415]

(11)[416]

(12)[417]

(13)[418]

(14)[419]

61/A. §[420]

61/B. §[421]

61/C. §[422]

61/D. §[423]

61/E. §[424]

61/F. §[425]

62. § (1)[426]

(2)[427]

(3)[428]

(4)[429]

63. §[430]

64. §[431]

65. §[432]

Horn Gyula s. k.,

miniszterelnök[433]

1. számú melléklet a 100/1997. (VI. 13.) Korm. rendelethez

2. számú melléklet a 100/1997. (VI. 13.) Korm. rendelethez[436]

[437]

3. számú melléklet a 100/1997. (VI. 13.) Korm. rendelethez[438]

1. AZ ÉRETTSÉGI VIZSGATÁRGYAK ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEI

1.1. KÖTELEZŐ ÉRETTSÉGI VIZSGATÁRGYAK ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEI

1.1.1. MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM ÉRETTSÉGI VIZSGA

1.1.1.1. ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEK

1.1.1.1.1. A magyar nyelv és irodalom érettségi vizsga célja

A vizsgakövetelményekben a vizsga mindkét szintjén meghatározó szerepet töltenek be a szövegértés, az írásbeli és szóbeli szövegalkotás képességei és tevékenységei. Hangsúlyosak azok a szövegfeldolgozási, -elemzési és -értelmezési szempontok, nyelvi és irodalmi ismeretek, amelyek a Kárpát-medencei és az európai kulturális hagyomány mellett a jelen világának, a jelen kultúrájának megértéséhez elengedhetetlenek, amelyek szükségesek az önálló tájékozódáshoz, az ítélőképességhez, az érzelmi, a szociális, az intellektuális élmények megéléséhez és kifejezéséhez. A magyar nyelv és irodalom érettségi vizsgája olyan kitüntetett alkalom, amely az alábbi célokat követve teszi lehetővé a vizsgázó nyelvi kultúrájának és irodalmi műveltségének minősítését és értékelését.

Az érettségi vizsga célja annak megállapítása, hogy a vizsgázó

a) hogyan tudja alkalmazni nyelvi, nyelvhasználati, irodalmi és fogalmi ismereteit, olvasói tapasztalatait a múlt és a jelenkor nyelvi, kulturális jelenségeinek megértésében;

b) hogyan képes tudását, gondolatait, véleményét szóban és írásban előadni a vizsgafeladatoknak megfelelő műfajban, a szükséges és lehetséges tartalmakkal, szerkezetben és stílusban;

c) tud-e önállóan reagálni különböző korszakok különböző műfajú szépirodalmi, köznapi, tudományos szövegeinek gondolataira, állításaira, következtetéseire;

d) képes-e élethelyzetek, döntési szituációk, etikai kérdések, gondolatok, érzelmek, magatartások, szociális beállítódások, elvek, eszmék, érzelmek árnyalt bemutatására, értelmezésére;

e) képes-e felelős munkavállalóként és állampolgárként hétköznapi szövegek megértésével, a munkához, az állampolgári léthez szükséges szövegek létrehozásával élni a szövegek adta lehetőségekkel;

f) teljesítményében kifejeződik-e önálló gondolkodása, problémalátása, lényegkiemelő és rendszerező képessége, kreativitása, nyelvi-irodalmi kultúrájának egyéni sajátosságai, értékválasztásai;

g) tud-e logikusan érvelni, következtetéseit, gondolatait világos nyelvi formában előadni, véleményt alkotni;

h) képes-e különböző alkotói magatartások, kifejezésmódok megkülönböztetésére, összevetésére, különböző szövegek elemzésére, összehasonlítására, értelmezésére, értékelésére;

i) felismeri-e egy-egy korszak kifejezésmódjának, művészetének találkozási pontjait;

j) tud-e irodalmi és nem irodalmi szövegek, kérdésfelvetések és válaszok sokféleségében tematikusan és kronológiailag tájékozódni.

A középszintű vizsga a köznapi kommunikációban, a magyar nyelv használatában és az irodalomban tájékozódni tudó ember kommunikációs képességeit, nyelvi, irodalmi műveltségét, szövegértő és szövegalkotó képességeit, problémalátását, problémamegoldó gondolkodását vizsgálja, így a vizsga a vizsgázóktól a mindennapi életben és az önművelésben szükséges ismeretszerzési eljárásokat, írásbeli és szóbeli kifejezőképességet, a rendszerezés és alkalmazás alapvető formáit, valamint az értés, értelmezés, magyarázat, véleményalkotás, reflektálás képességének bizonyítását várja el.

Az emelt szintű vizsga elsősorban a felsőoktatásban továbbtanulni szándékozó vizsgázó képességeit és ismereteit vizsgálja. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a vizsga a vizsgázóktól a középszintű követelményeket meghaladó, bonyolultabb ismeretszerzési eljárásokat, összetettebb rendszerezési, alkalmazási, összehasonlítási és elemzési szempontokat, valamint magasabb fokú gondolkodási, önállóbb ítéletalkotási képességeket várja el, az olvasottság, a nyelvi, irodalmi, fogalmi ismeretek, tények, összefüggések tágabb körét kéri számon.

1.1.1.2. MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM ÉRETTSÉGI VIZSGA LEÍRÁSA

1.1.1.2.1. Középszintű vizsga

1.1.1.2.1.1. A vizsga részei

1.1.1.2.2. Emelt szintű vizsga

1.1.1.2.2.1. A vizsga részei

1.1.2. NEMZETISÉGI NYELV ÉS IRODALOM ÉRETTSÉGI VIZSGA

1.1.2.1. ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEK

1.1.2.1.1. A nemzetiségi nyelv és irodalom érettségi vizsga célja

A nemzetiségi nyelv és irodalom érettségi vizsga célja annak megállapítása, hogy a vizsgázó

a) rendelkezik-e az anyanyelvi műveltség tartalmi és magatartásbeli elemeivel;

b) elsajátította-e megfelelő szinten a nyelvhasználati képességeket a beszédértésben, a beszédben, a szövegértés és a szövegalkotás tevékenységében;

c) hogyan tudja alkalmazni nyelvi, irodalmi és fogalmi ismereteit, olvasói tapasztalatait a nyelvi és kulturális jelenségek megítélésében;

d) ismeri-e az adott nyelvhez kapcsolódó kultúrát, illetve nemzetisége kultúráját, nyelvi sajátosságait, valamint a kisebbségeket érintő aktuális kérdéseket Magyarországon és Európában;

e) tudja-e gondolatait, véleményét szóban és írásban előadni a vizsgafeladatoknak megfelelő műfajban;

f) elsajátította-e a közlés szándékához, céljához, tartalmához, helyzetéhez való stiláris alkalmazkodás képességét;

g) elsajátította-e a szövegalkotás tartalmi és formai követelményeit;

h) tájékozott-e az adott anyanemzet és magyarországi nemzetisége irodalmában;

i) képes-e az irodalmi és nem irodalmi szövegek sokféleségében és kérdésfeltevéseiben eligazodni;

j) érvényre jut-e önálló gondolkodása, problémaérzékenysége, lényegkiemelő és rendszerező képessége, nyelvi-irodalmi kultúrájának egyéni sajátosságai;

k) tud-e logikusan érvelni, következtetni, döntési szituációkban eligazodni;

l) képes-e mondanivalóját világos nyelvi formában, szabatosan, árnyaltan kifejezni;

m) ismeri-e a nyelvművelés kérdését és jelentőségét, tudatában van-e az anyanyelv közösség- és identitásformáló funkciójának.

1.1.2.1.1.1. Középszinten:

A középszintű érettségi vizsga a vizsgázóktól az emelt szintű követelményektől egyszerűbb rendszerezési, alkalmazási, összehasonlítási és elemzési szempontokat vár el, illetve a nyelvi, irodalmi, fogalmi ismeretek, tények, összefüggések szűkebb körét kéri számon.

1.1.2.1.1.2. Emelt szinten:

Az emelt szintű vizsga a nemzetiségi nyelv használatában és az irodalomban tájékozódni tudó ember nyelvi, irodalmi műveltségét, szövegértő és szövegalkotó képességeit, problémalátását, problémamegoldó gondolkodását vizsgálja.

Így a vizsga a vizsgázóktól a mindennapi életben és az önművelésben szükséges ismeretszerzési eljárásokat, írásbeli és szóbeli kifejezőképességet, a rendszerezés és alkalmazás formáit, az elemzés, az értelmezés és az önálló ítéletalkotás képességének bizonyítását várja el.

Számon kéri továbbá az olvasottságot, a nyelvi, irodalmi, fogalmi ismereteket, a tények és összefüggések széles körű felismerését.

Vizsgálja továbbá, hogy a vizsgázó a szövegelemző tevékenységében felismeri-e a műalkotások belső világát, annak megjelenési formáját, a kronológiai és kifejezésbeli összefüggéseket.

Az emelt szint a magasabb nyelvi készségek mellett a nyelvhasználati képességek biztonságát feltételezi a nyelvi, irodalmi ismeretek befogadásában és interpretálásában.

1.1.2.2. HORVÁT NYELV ÉS IRODALOM VIZSGA LEÍRÁSA

1.1.2.2.1. Középszintű vizsga

1.1.2.2.1.1. A vizsga részei

1.1.2.2.2. Emelt szintű vizsga

1.1.2.2.2.1. A vizsga részei

1.1.2.3. NÉMET NYELV ÉS IRODALOM VIZSGA LEÍRÁSA

1.1.2.3.1. Középszintű vizsga

1.1.2.3.1.1. A vizsga részei

1.1.2.3.2. Emelt szintű vizsga

1.1.2.3.2.1. A vizsga részei

1.1.2.4. ROMÁN NYELV ÉS IRODALOM VIZSGA LEÍRÁSA

1.1.2.4.1. Középszintű vizsga

1.1.2.4.1.1. A vizsga részei

1.1.2.4.2. Emelt szintű vizsga

1.1.2.4.2.1. A vizsga részei

1.1.2.5. SZERB NYELV ÉS IRODALOM VIZSGA LEÍRÁSA

1.1.2.5.1. Középszintű vizsga

1.1.2.5.1.1. A vizsga részei

1.1.2.5.2. Emelt szintű vizsga

1.1.2.5.2.1. A vizsga részei

1.1.2.6. SZLOVÁK NYELV ÉS IRODALOM VIZSGA LEÍRÁSA

1.1.2.6.1. Középszintű vizsga

1.1.2.6.1.1. A vizsga részei

1.1.2.6.2. Emelt szintű vizsga

1.1.2.6.2.1. A vizsga részei

1.1.3. TÖRTÉNELEM ÉRETTSÉGI VIZSGA

1.1.3.1. ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEK

1.1.3.1.1. A történelem érettségi vizsga célja

A történelem érettségi vizsga célja annak vizsgálata, hogy a vizsgázó

a) rendelkezik-e a történeti gondolkodás kialakulásához szükséges alapokkal;

b) rendelkezik-e alapvető ismeretekkel a magyarság, a magyar nemzet és Magyarország, az európai civilizáció, valamint az emberiség múltjáról;

c) birtokában van-e a részletes követelményekben meghatározott alapvető történelmi tények ismeretének, elsajátította-e a közös kulturális kód leglényegesebb elemeit;

d) tudja-e használni a történelmi szakszókincset és kulcsfogalmakat;

e) képes-e ismereteit szóban és írásban előadni;

f) elsajátította-e azokat a képességeket, készségeket és ismereteket, amelyekkel a történelmi eseményeket és jelenségeket értelmezni tudja;

g) képes-e a múlt és a jelen társadalmi, gazdasági, politikai és kulturális folyamatairól és jelenségeiről árnyalt, megalapozott véleményt alkotni;

h) képes-e a történelmi forrásokat - legyenek akár eredeti források, akár a múltról szóló feldolgozások - vizsgálni és elemezni, a múlt emberének életét reálisan elképzelni;

i) fel tudja-e használni történeti ismereteit arra, hogy a jelenkor társadalmi jelenségeit értelmezze;

j) képes-e az érvekkel alátámasztott, árnyalt és tényszerű történelmi értékeléseket előnyben részesíteni a leegyszerűsítő véleményekkel szemben.

1.1.3.1.1.1. Emelt szinten:

Az emelt szintű vizsga elsősorban a felsőoktatásban továbbtanulni szándékozó vizsgázó képességeit és ismereteit vizsgálja. A vizsgázókról a középszintű követelményeket meghaladó szélesebb körű és mélyebb történelmi ismereteket, bonyolultabb ismeretszerzési eljárásokat, kifejezőképességet, összetettebb rendszerezési, alkalmazási, összehasonlítási és elemzési szempontokat, valamint magasabb fokú gondolkodási műveleteket, önállóbb ítéletalkotási készségeket vár el.

A vizsga azt hivatott megállapítani, hogy a vizsgázó

a) rendelkezik-e a történeti gondolkodás kialakulásához szükséges alapokkal;

b) rendelkezik-e alapvető ismeretekkel a magyarság, a magyar nemzet és Magyarország, az európai civilizáció, valamint az emberiség múltjáról;

c) birtokában van-e az alapvető történelmi tények ismeretének a részletes követelményekben meghatározottak szerint, elsajátította-e a közös kulturális kód leglényegesebb elemeit;

d) tudja-e használni a történelmi szakszókincset és kulcsfogalmakat;

e) képes-e ismereteit szóban és írásban előadni;

f) elsajátította-e azokat a képességeket, készségeket és ismereteket, amelyekkel a történelmi eseményeket és jelenségeket értelmezni tudja;

g) képes-e a múlt és a jelen társadalmi, gazdasági, politikai és kulturális folyamatairól és jelenségeiről árnyalt, megalapozott véleményt alkotni;

h) képes-e a történelmi forrásokat - legyenek akár eredeti források, akár a múltról szóló feldolgozások - vizsgálni és elemezni, a múlt emberének életét reálisan elképzelni;

i) fel tudja-e használni történeti ismereteit arra, hogy a jelenkor társadalmi jelenségeit értelmezze;

j) képes-e az érvekkel alátámasztott, árnyalt és tényszerű történelmi értékeléseket előnyben részesíteni a leegyszerűsítő véleményekkel szemben.

1.1.3.2. TÖRTÉNELEM ÉRETTSÉGI VIZSGA LEÍRÁSA

1.1.3.2.1. Középszintű vizsga

1.1.3.2.1.1. A vizsga részei

1.1.3.2.2.1. A vizsga részei

1.1.3.2.2. Emelt szintű vizsga

1.1.4. MATEMATIKA ÉRETTSÉGI VIZSGA

1.1.4.1. ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEK

1.1.4.1.1. A matematika érettségi vizsga célja

A matematika érettségi vizsga célja annak vizsgálata, hogy a vizsgázó

a) tud-e logikusan gondolkodni, rendelkezik-e megfelelő matematikai probléma- és feladatmegoldó, valamint absztrakciós, analizáló és szintetizáló képességgel;

b) tud-e állításokat, egyszerűbb gondolatmenetű bizonyításokat szabatosan megfogalmazni, áttekinthető formában leírni;

c) elsajátította-e a mindennapi életben használatos számolási technikákat, rendelkezik-e biztos becslési készséggel, az önellenőrzés igényével;

d) képes-e statisztikai gondolatok megértésére, intelligens felhasználására, a függvény- vagy függvényszerű kapcsolatok felismerésére és értékelésére;

e) képes-e a leírt síkbeli és térbeli szituációk elképzelésére, tud-e ezekhez ábrát készíteni, és ennek segítségével az adott konstrukcióban gondolkodni, számolni;

f) képes-e a tanult ismereteket más tantárgyakhoz kapcsolódó feladatokban alkotó módon alkalmazni;

g) képes-e hétköznapi szövegben rejlő matematikai problémákat észrevenni, egy-egy gyakorlati kérdés megoldásához matematikai modellt alkotni, különböző problémamegoldó stratégiákat alkalmazni;

h) képes-e a függvénytáblázat, a zsebszámológép és különböző matematikai segédeszközök célszerű alkalmazására; a mindenkori tárgyi feltételek függvényében, azokkal szinkronban a matematikai eszközökkel való problémamegoldásban a programozható számológép, a grafikus kalkulátor és a számítógép használata fokozatosan követelménnyé válhat.

1.1.4.1.1.1. Emelt szinten:

Az emelt szinten a felsoroltakon túl az érettségi vizsga célja annak mérése, hogy a vizsgázó

a) rendelkezik-e a felsőfokú matematikai tanulmányokhoz szükséges alapokkal;

b) képes-e hipotéziseket megfogalmazni, és sejtéseit bizonyított állításaitól megkülönböztetni;

c) milyen szintű kombinatív készséggel rendelkezik, mennyire kreatív a gondolkodása;

d) képes-e gondolatmenetében érthetően, világosan alkalmazni a matematikai modellalkotás következő lépéseit: probléma megfogalmazása, matematikai formába öntése, összefüggések keresése, az eredmények matematikai módszerekkel történő kiszámítása, igazolása, értelmezése.

Az ismeretek legnagyobb része a középszinten és az emelt szinten egyaránt megjelenik. Ezen ismeretek feldolgozásában az emelt szintet az igényesebb felépítés, az összetettebb alkalmazás, a nehezebb feladatok jellemzik. A követelmények leírásában gyakran szereplő "szemléletes" jelző azt fejezi ki, hogy az adott fogalom matematikailag precíz ismerete nem követelmény. A matematika tanításában csak spirálisan lehet haladni, így több téma, pl. az analízis - a felkészülésre fordítható idő alatt - a középiskolai tanulmányok végére is csak szemléletes formában tanítható meg, és csak bizonyos alkalmazásokat tesz lehetővé.

1.1.4.2. MATEMATIKA ÉRETTSÉGI VIZSGA LEÍRÁSA

1.1.4.2.1. Középszintű vizsga

1.1.4.2.1.1. A vizsga részei

1.1.4.2.2. Emelt szintű vizsga

1.1.4.2.2.1. A vizsga részei

1.1.5. ÉLŐ IDEGEN NYELV ÉRETTSÉGI VIZSGA

1.1.5.1. ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEK

1.1.5.1.1. Az idegen nyelv érettségi vizsga célja

Az idegen nyelv érettségi vizsga célja a kommunikatív nyelvtudás mérése, azaz annak megállapítása, hogy a vizsgázó képes-e valós kommunikációs céljait megvalósítani.

Az idegen nyelvi érettségi vizsga a nyelvoktatás pragmatikus, kognitív és személyiségfejlesztő céljai közül csak a pragmatikus cél megvalósulását méri, vagyis azt, hogy a vizsgázó rendelkezik-e a kommunikatív kompetencia meghatározott szintjével. Bár nagyon fontos, hogy a tanulók a tanítási folyamat során ismereteket szerezzenek a világról, a nyelvről és a célkultúrákról, ezeket az ismereteket az idegen nyelvi érettségi vizsga közvetlen módon nem méri. Ezek az ismeretek azonban megjelennek a vizsgafeladatokban használt autentikus anyagokban.

A vizsga mindkét szinten a négy nyelvi alapkészséget: az olvasott szöveg értését, a hallott szöveg értését, a beszédkészséget és íráskészséget, valamint a nyelvhelyességet méri. A kommunikatív készségek alkalmazásához a nyelvhasználónak rendelkeznie kell megfelelő mennyiségű szókinccsel, és ismernie kell a nyelv struktúráját is. Ezért a nyelvtani és lexikai kompetenciát mindkét szinten külön vizsgarész keretében is mérik. A vizsga egynyelvű, azaz közvetítési készséget nem mér.

Az idegen nyelvi érettségi vizsga szintmeghatározásai igazodnak az Európa Tanács skálájához. A vizsga középszintje a B1, az emelt szint pedig a B2 szintnek felel meg.

1.1.5.1.1.1. Középszinten:

A középszintű vizsga célja annak megállapítása, hogy a vizsgázó képes-e a fontosabb információkat megérteni olyan olvasott és hallott, köznapi, egyszerű, eredeti idegen nyelvű szövegekben, amelyek gyakori élethelyzetekhez kapcsolódnak. A vizsga azt is méri, hogy vizsgázó tud-e kommunikálni hétköznapi helyzetekben, és tud-e egyszerű, összefüggő szöveget alkotni olyan témákban, amelyeket ismer, vagy amelyek az érdeklődési körébe tartoznak.

1.1.5.1.1.2. Emelt szinten:

Az emelt szintű vizsga célja annak megállapítása, hogy a vizsgázó képes-e megérteni különböző fajtájú igényesebb és hosszabb, konkrét vagy elvont témájú írott és hallott idegen nyelvű szövegek fő gondolatmenetét, és követni tudja-e a hosszabb, összetettebb érveléseket is. A vizsga azt is méri, hogy a vizsgázó képes-e idegen nyelven mind szóban, mind írásban folyamatosan és természetes módon kifejezni magát, világos, jól szerkesztett szöveget létrehozni, és eközben megbízhatóan használja-e a szövegszerkesztési mintákat, szövegösszekötő elemeket, továbbá indokolni tudja-e véleményét.

1.1.5.2. ÉLŐ IDEGEN NYELV ÉRETTSÉGI VIZSGA LEÍRÁSA

1.1.5.2.1. Középszintű vizsga

1.1.5.2.1.1. A vizsga részei

1.1.5.2.2. Emelt szintű vizsga

1.1.5.2.2.1. A vizsga részei

1.1.6. LATIN NYELV ÉRETTSÉGI VIZSGA

1.1.6.1. ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEK

1.1.6.1.1. A latin nyelv érettségi vizsga célja

Az élő nyelvek tanulásakor megismerhető más kultúrák a latin nyelv esetében térbeli helyett időbeli eltérést mutatnak: saját európai és nemzeti múltunk jelentős kulturális értékeinek felfedezését. Az élő nyelvek köznapi beszédhelyzetekben történő alkalmazásával szemben latin nyelvtudásukat a vizsgázók írott szövegek megértéséhez alkalmazzák, mely szövegek az egyidejű emberi kapcsolatok kialakításának lehetősége helyett általános esztétikai, erkölcsi értékkel vagy történeti fontossággal bírnak.

A latin nyelv érettségi vizsga célja kettős. Vizsgálja egyrészt a latin nyelv elemeinek és szabályainak gyakorlott és tudatos használatát, másrészt pedig Európa latin nyelvű kultúrájának térbeli és időbeli kereteiről, szakaszairól, megjelenési formáiról elsajátított ismereteket, ennek keretében az antik eredetű köznyelvi és szaknyelvi kifejezéseink helyes és tudatos használatát.

A latin nyelv érettségi vizsgájának célja annak megállapítása, hogy a vizsgázó

a) képes-e a pontos szövegértésre, azok megfelelő szóbeli előadására és fordítására;

b) rendelkezik-e a más idegen nyelvek tanulására is érvényes grammatikai tudatossággal;

c) képes-e az európai kultúra alapjairól szerzett ismeretei közvetítésére, ezek összekapcsolására a magyar kultúrával.

A követelményeket a nyelvtudás egyes elemeire bontva határozzuk meg: készségek és nyelvi eszköztár. Az összetett célrendszer sajátos témák megadásával is jár. A kulturális ismeretek és az azok forrásaiként szolgáló szöveganyag egymással szervesen összefüggő rendszerként foghatók fel.

A vizsga két szintje közötti különbség a megértendő, illetve lefordítandó szövegek fajtájában, összetettségében, terjedelmében, a nyelvi készségek, lexikai és leíró nyelvtani ismeretek elsősorban mennyiségi különbségében, valamint a feladatok típusában mutatkozik meg.

1.1.6.2. LATIN NYELV ÉRETTSÉGI VIZSGA LEÍRÁSA

1.1.6.2.1. Középszintű vizsga

1.1.6.2.1.1. A vizsga részei

1.1.6.2.2. Emelt szintű vizsga

1.1.6.2.2.1. A vizsga részei

1.2. VÁLASZTHATÓ ÉRETTSÉGI VIZSGATÁRGYAK ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEI

1.2.1. ÁLLAMPOLGÁRI ISMERETEK ÉRETTSÉGI VIZSGA

1.2.1.1. ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEK

1.2.1.1.1. Az állampolgári ismeretek érettségi vizsga célja

Az állampolgári ismeretek érettségi vizsga célja annak megállapítása, hogy a vizsgázó

a) ismeri-e a demokratikus jogállam felépítését, intézményeit és működését;

b) ismeri-e az alapvető emberi jogokat, tisztában van-e saját állampolgári jogaival és kötelességeivel;

c) tisztában van-e a családi szerepek sajátosságaival és a családi szocializáció jelentőségével;

d) felkészült-e a demokratikus közéletben való részvételre, helytállásra a munka, illetve az üzleti élet területén;

e) tudja-e azonosítani a magyar nemzettudat sajátosságait, érti-e a nemzeti identitás jelentőségét az egyén és a közösség szempontjából;

f) felismeri-e a haza védelmének fontosságát, ismeri-e a honvédelem feladatköreit, és az ezekkel járó, minden magyar állampolgárra vonatkozó kötelezettségeket;

g) elsajátította-e azokat az ismereteket és készségeket, amelyek a mindennapi ügyintézésben való tájékozódását segítik;

h) érti-e a környezeti fenntarthatóság jelentőségét a mindennapi életben, az egyén, a család, a település, a régió és az állam szintjén, valamint globális perspektívában;

i) ki tudja-e fejteni önálló véleményét gazdasági vagy ökológiai témákról;

j) képes-e pénzügyi döntéseit körültekintően és megalapozottan meghozni;

k) tájékozott-e a munkavállalással kapcsolatos szabályokban.

Az állampolgári ismeretek érettségi vizsga rendeltetése - a tantárgy alapvető céljaival összefüggésben - az, hogy felmérje, mennyire sajátította el a vizsgázó a tudatos és felelős állampolgári léthez szükséges lényeges ismereteket és kompetenciákat, tudja-e alkalmazni azokat az eljárásokat, készségeket, amelyek a társadalmi részvételéhez, mindennapi boldogulásához szükségesek. A középszintű vizsga a vizsgázóktól az alapvető állampolgári ismeretek mellett az egyszerűbb ismeretszerzési eljárásokat, kifejezőképességet, a rendszerezés és alkalmazás alapvető formáit, valamint a tantárgy témaköreiben az ítéletalkotás készségének meglétét várja el.

1.2.1.2. ÁLLAMPOLGÁRI ISMERETEK ÉRETTSÉGI VIZSGA LEÍRÁSA

1.2.1.2.1. Középszintű vizsga

1.2.1.2.1.1. A vizsga részei

1.2.2. BELÜGYI RENDÉSZETI ISMERETEK ÉRETTSÉGI VIZSGA

1.2.2.1. ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEK

1.2.2.1.1. A belügyi rendészeti ismeretek érettségi vizsga célja

A belügyi rendészeti ismeretek érettségi vizsga célja annak megállapítása, hogy a vizsgázó

a) ismeri-e a főbb rendészeti fogalmakat, a rendészeti szervek feladatrendszerét, szervezetét, erőit, eszközeit,

b) tudja-e a rendészeti szerveket egymástól megkülönböztetni, rámutatni azok azonosságaira és különbözőségeire,

c) képes-e a rendészeti szervekkel szemben támasztott elvárásokról önálló véleményt alkotni, véleményét érvekkel alátámasztani,

d) ismeri-e a rendészeti szervek működését meghatározó jogszabályok főbb rendelkezéseit,

e) elsajátította-e azokat az ismereteket, amelyekkel fel tudja ismerni a tanult szabálysértési és bűncselekményi tényállásokat, tudja-e azokat értelmezni,

f) ki tudja-e választani az elsősegélynyújtáshoz, a terepen történő tájékozódáshoz, a szakmai feladatok ellátásához szükséges eszközöket,

g) tudja-e az eszközöket szakszerűen és célszerűen használni,

h) képes-e gondolatait szabatosan, szaknyelven megfogalmazni,

i) teljesítményében kifejeződik-e önálló gondolkodása, problémalátása, lényegkiemelő és rendszerező képessége.

1.2.2.2. BELÜGYI RENDÉSZETI ISMERETEK ÉRETTSÉGI VIZSGA LEÍRÁSA

1.2.2.2.1. Középszintű vizsga

1.2.2.2.1.1. A vizsga részei

1.2.2.2.2. Emelt szintű vizsga

1.2.2.2.2.1. A vizsga részei

1.2.3. BIBLIAISMERET - HIT GYÜLEKEZETE (VILÁGNÉZETILEG ELKÖTELEZETT ISKOLÁK RÉSZÉRE) ÉRETTSÉGI VIZSGA

1.2.3.1. ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEK

1.2.3.1.1. A Bibliaismeret - Hit Gyülekezete (Világnézetileg elkötelezett iskolák részére) érettségi vizsga célja

A bibliaismeret oktatásának feladata, hogy a tanuló megismerje az ó- és újszövetségi Szentírást, és így segítse a tanulót hitének erősödésében, elmélyítésében, keresztény világnézet és életvitel kialakításában. Nem lehet ugyanakkor az érettségi vizsga célja a személyes hit számonkérése.

A bibliaismeret tantárgyi érettségi célja meggyőződni arról, hogy a vizsgázó

a) ismeri a teljes ó- és újszövetségi Szentírás tartalmát, valamint az egyén, a család és a társadalom más csoportjai, a nemzet és az egész emberiség számára szóló üzenetét;

b) tisztában van a Szentírásban lefektetett erkölcsi normákkal, képes azokat a mindennapi élet helyzeteire vonatkoztatni;

c) ismeri az egyes témákhoz tartozó legfontosabb szentirati szakaszokat;

d) képes a bibliai eseményeket történelmi összefüggéseikben megragadni;

e) képes rövidebb bibliai részletek önálló értelmezésére, ismeri a legfontosabb értelmezési szempontokat, módszereket;

f) képes a bibliai könyvek értelmezése során lexikonok, kézikönyvek, térképek önálló használatára;

g) képes az olvasottakról önállóan véleményt kialakítani;

h) képes ismereteit szóban és írásban világosan kifejezni.

1.2.3.2. BIBLIAISMERET - HIT GYÜLEKEZETE ÉRETTSÉGI VIZSGA LEÍRÁSA

1.2.3.2.1. Középszintű vizsga

1.2.3.2.1.1. A vizsga részei

1.2.3.2.2. Emelt szintű vizsga

1.2.3.2.2.1. A vizsga részei

1.2.4. BIOLÓGIA ÉRETTSÉGI VIZSGA

1.2.4.1. ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEK

1.2.4.1.1. A biológia érettségi vizsga célja

1.2.4.1.1.1. A biológia érettségi vizsga általános céljai

A biológia érettségi vizsga szintjei egymásra épülnek, de a vizsgázói tudás más-más típusát mérik. A biológia érettségi vizsga célja annak megállapítása, hogy a vizsgázó a megfelelő szinten

1. ismeri-e a kísérleti és megfigyelési eszközök, a műveletek és az elméleti háttér tekintetében a részletes követelményekben meghatározott biológiai vizsgálatok célját és módszereit;

2. képes-e kritikusan elemezni az egyes módszerek, konkrét vizsgálatok problémáit, korlátait;

3. képes-e felismerni a tudományosan vizsgálható problémákat, érti-e a bizonyítás vagy cáfolat jelentőségét, adott esetben tud-e erre alkalmas módszert javasolni;

4. rendelkezik-e az élő természetről alkotott emberi tudás eredetéről, megbízhatóságáról szóló, történeti szemléletű és tudományosan megalapozott elképzelésekkel;

5. képes-e egyszerűbb biológiai vizsgálatokat elvégezni, a tapasztalatait rögzíteni, azok alapján következtetést megfogalmazni;

6. ismeri-e a biológia kulcsfogalmait és alapvető elméleteit, képes-e ezeket a történeti kialakulásukkal, adott esetben a társtudományokkal összefüggésben értelmezni;

7. képes-e a biológiai tudásához kapcsolódó, etikailag is fontos kérdésekben tudományosan megalapozottan érvelni;

8. képes-e a biológiai rendszerek többszintű szerveződésében tájékozódni, egy jelenség vizsgálatában a megfelelő szinteket figyelembe venni;

9. ismeri-e az emberi szervezet felépítését és működését, képes-e a betegségek, diszharmonikus állapotok tüneteit és egyéb jellemzőit ezzel összefüggésben értelmezni;

10. rendelkezik-e saját testi és pszichés fejlődéséről alkotott, folyamatszemléletű, biológiai működéseit figyelembe vevő elképzelésekkel;

11. ismeri-e a betegségmegelőzés és az egészséges életmód szabályait;

12. rendelkezik-e az egyed feletti szerveződési szintű rendszerek felépítéséről és működéséről alkotott elképzelésekkel, képes-e ennek alapján a bennük végbemenő folyamatokat elemezni, előrejelzéseket tenni;

13. tud-e különféle információtípusokat célszerűen átalakítani, képi információkat szövegesen értelmezni, infografikákat alkotni, azokból következtetéseket levonni;

14. képes-e biológiai vonatkozású kérdésekben véleményt alkotni, vitákban tudományos tényekre alapozottan érvelni;

15. képes-e a természet- és környezetvédelem alapvető problémáit és azok lehetséges megoldási módjait a biológiai mellett a gazdasági és társadalmi szempontokból is vizsgálni;

16. érdeklődik-e az élő természettel, egészségünkkel kapcsolatos kérdések iránt, van-e ezekről szélesebb körű tájékozottsága.

1.2.4.1.1.2. Középszinten:

A középszintű biológia érettségi vizsga műveltségi jellegű, követelményei a biológia kulcsfogalmainak és elméleteinek átfogó ismeretét, a mindennapi életben való alkalmazáshoz szükséges gondolkodási képességeket kérik számon. A vizsga témakörei a gyakorlathoz közelebb állnak, számuk és mélységük kisebb, kevésbé elvontak.

1.2.4.1.1.3. Emelt szinten:

Az emelt szintű biológia érettségi vizsga szakértői jellegű, követelményei a bővebb tartalmi tudást, a kulcsfogalmak és elméletek mélyebb ismeretét, új összefüggésekben és problémák megoldásában való alkalmazását, a gyakorlottabb természettudományos gondolkodást kérik számon.

A vizsga témakörei részben a középszinthez kapcsolódnak, de a biológia tudományának elvontabb területeit is tartalmazzák, valamint igénylik a szerveződési szintek közötti összefüggések felismerését is.

1.2.4.2. BIOLÓGIA ÉRETTSÉGI VIZSGA LEÍRÁSA

1.2.4.2.1. Középszintű vizsga

1.2.4.2.1.1. A vizsga részei

1 Projektmunka készítését csak az a vizsgázó választhatja, aki érettségi bizonyítvánnyal nem rendelkezik, és tanulói jogviszonyban van.

1.2.4.2.2. Emelt szintű vizsga

1.2.4.2.2.1. A vizsga részei

1.2.5. CÉLNYELVI CIVILIZÁCIÓ ÉRETTSÉGI VIZSGA

1.2.5.1. ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEK

1.2.5.1.1. A célnyelvi civilizáció érettségi vizsga célja

A célnyelvi civilizáció érettségi vizsga azt hivatott megállapítani, hogy a vizsgázó

a) rendelkezik-e a célnyelvi civilizáció tantárgy témakörei kapcsán tanult ismeretekkel;

b) ismeri-e a célországban élő emberek életmódját, szokásait, hagyományait;

c) helyesen használja-e a témakörökkel kapcsolatos fogalmakat;

d) birtokában van-e azoknak a képességeknek, amelyekkel az egyes eseményeket, jelenségeket értelmezni tudja;

e) rendelkezik-e azokkal a képességekkel, elemzési módszerekkel, amelyekkel értelmezni tudja a jelenkor eseményeihez vezető összefüggéseket;

f) tud-e térben és időben tájékozódni a célországok történelmében, földrajzában, gazdaságában, egyes művészeti ágaiban;

g) képes-e a forrásokat megérteni és értelmezni;

h) képes-e saját tapasztalatait, élményeit általános formában megfogalmazni, vagy a felvetődő általánosabb kérdésekre és problémákra tud-e konkrét példákat és eseteket mondani;

i) képes-e pontos ismeretekkel alátámasztva meghatározni a célország és a magyar kultúra közötti hasonlóságokat és különbségeket;

j) rendelkezik-e a szociális viselkedés megfelelő formáival, kellő nyitottsággal és toleranciával a más kultúrkörben élő embertársai iránt;

k) képes-e folyékonyan, szabatosan, a megfelelő szókincset használva beszélni a célország kultúrájáról.

1.2.5.1.1.1. Középszinten:

A középszintű vizsga a vizsgázóktól pontos ismereteket, megfelelő kifejezőkészséget, az elemzés, rendszerezés egyszerűbb formáit várja el.

1.2.5.1.1.2. Emelt szinten:

Az emelt szintű vizsga a középszintű követelményeket meghaladó ismeretanyagot, kifejezőkészséget, elemzési és összehasonlítási szempontokat, önálló ítéletalkotási készséget vár el.

1.2.5.2. CÉLNYELVI CIVILIZÁCIÓ ÉRETTSÉGI VIZSGA LEÍRÁSA

1.2.5.2.1. Középszintű vizsga

1.2.5.2.1.1. A vizsga részei

1.2.5.2.2. Emelt szintű vizsga

1.2.5.2.2.1. A vizsga részei

1.2.6. DIGITÁLIS KULTÚRA ÉRETTSÉGI VIZSGA

1.2.6.1. ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEK

1.2.6.1.1. A digitális kultúra érettségi vizsga célja

A digitális kultúra érettségi vizsga célja, hogy a vizsgázó bebizonyítsa az általános műveltség részét képező digitális kompetenciák és informatikai ismeretek elsajátításának mértékét.

A vizsgázó bizonyítsa be, hogy

a) képes kiválasztani a probléma megoldáshoz szükséges informatikai eszközöket;

b) képes a feladatok megoldásához az informatikai erőforrások integrált használatára;

c) önállóan tudja kezelni és a problémamegoldáshoz célszerűen használni az alkalmazói rendszereket;

d) képes problémamegoldáshoz az adatokat kiválasztani és típusalgoritmusokat használni;

e) felismeri az informatikai és társadalmi kölcsönhatásokat;

f) képes a digitális kultúra területén a szakmai fejlődésre.

1.2.6.1.1.1. Emelt szinten:

Az emelt szinten a felsoroltakon túl az érettségi vizsga célja annak vizsgálata, hogy a vizsgázó képes

a) a problémamegoldáshoz algoritmust készíteni és számítógépes megvalósítását elkészíteni;

b) problémák megfogalmazására és komplex eszközhasználattal azok megoldására;

c) számítógépes dokumentumok tervezésére, elkészítésére és publikálására a világhálón.

A digitális kultúra gyakorlatorientált tárgy, ezért meghatározó szerepe van a számítógépen végzett feladatmegoldásnak. Minden gyakorlati vizsgafeladatot számítógéppel kell megoldani.

1.2.6.2. DIGITÁLIS KULTÚRA ÉRETTSÉGI VIZSGA LEÍRÁSA

1.2.6.2.1. Középszintű vizsga

1.2.6.2.1.1. A vizsga részei

1.2.6.2.2. Emelt szintű vizsga

1.2.6.2.2.1. A vizsga részei

1.2.7. DRÁMA ÉRETTSÉGI VIZSGA

1.2.7.1. ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEK

1.2.7.1.1. A dráma érettségi vizsga célja

A dráma érettségi vizsga célja annak megállapítása, hogy a vizsgázó

a) képes-e a dráma és a színház értő befogadására, az alkotások értelmezésére;

b) tudja-e használni a megismert fogalmi készletet a látott drámamunka vagy előadás elemzésében;

c) rendelkezik-e a részletes vizsgakövetelményekben meghatározott területeken végzett tevékenységhez szükséges kompetenciákkal;

d) tudja-e alkalmazni színháztörténeti és elméleti ismereteit;

e) képes-e kifejezni magát különböző dramatikus tevékenységi formákban, improvizációs szöveges, illetve mozgásos feladatokban, és adottságaihoz mérten részt tud-e vállalni színházi jellegű előadás létrehozásában.

1.2.7.1.1.1. Középszinten:

A középszintű vizsga a vizsgázóktól a drámai művek, színházi előadások művészi eszközeinek felismerését, azonosítását, az alapvető színházi eszközök és néhány színészi technika gyakorlati alkalmazását várja el.

1.2.7.1.1.2. Emelt szinten:

Az emelt szintű vizsga a drámai művek és színházi előadások művészi eszközeinek széles körű felismerését, azonosítását, valamint a színházi eszközrendszer elemzését, a színészi technikák elmélyültebb gyakorlati alkalmazását várja el.

1.2.7.2. DRÁMA ÉRETTSÉGI VIZSGA LEÍRÁSA

1.2.7.2.1. Középszintű vizsga

1.2.7.2.1.1. A vizsga részei

1.2.7.2.2. Emelt szintű vizsga

1.2.7.2.2.1. A vizsga részei

1.2.8. ÉNEK-ZENE ÉRETTSÉGI VIZSGA

1.2.8.1. ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEK

1.2.8.1.1. Az ének-zene érettségi vizsga célja

1.2.8.1.1.1. Középszinten:

A középszintű vizsga célja annak megállapítása, hogy a vizsgázó

a) képes-e jól artikuláltan, tisztán intonálva, zeneileg formáltan énekelni;

b) tudja-e kottaolvasási ismereteit alkalmazni a lapról olvasáskor;

c) képes-e a tanult zeneművek hallás utáni felismerésére, a zeneszerzők, a műfajok, a korszakok meghatározására;

d) ismeri-e a zenetörténeti korok általános jellemzőit;

e) tud-e stílusjegyek alapján zenetörténeti korszakokat meghatározni;

f) képes-e az irodalmi, képzőművészeti és építészeti mint társművészeti, valamint a történelmi kapcsolódások felvázolására;

g) képes-e dallamátírásra a tanult hangnemekben;

h) képes-e zenei alkotótevékenységben megnyilvánulni.

1.2.8.1.1.2. Emelt szinten:

Az emelt-szintű vizsga célja annak megállapítása, hogy a vizsgázó

a) képes-e az esztétikai és előadói szempontoknak megfelelő éneklésre, artikulációra, biztos intonációra, frazeálásra, formálásra;

b) képes-e társas zenélésre, képes-e alkalmazkodni és így élményt nyújtóan énekelni;

c) tudja-e alkalmazni zenei ismereteit a lapról olvasáskor;

d) tud-e tájékozódni a zeneirodalom kiemelkedő alkotásai között;

e) képes-e zeneművek meghallgatása alapján a stílusok, zeneszerzők, művek, műfajok, formák, szerkesztési módok felismerésére, meghatározására;

f) fel tud-e tárni összefüggéseket, történelmi kapcsolódásokat, és képes-e az irodalom, képzőművészet, építészet, tánc és színház mint társművészeti kapcsolatok kifejtésére;

g) a műelemzésekben tudja-e tanult ismereteit alkalmazni;

h) képes-e a zenei hallás- és íráskészségek megfelelő szintű alkalmazására;

i) képes-e hangközök, hangzatok lejegyzésére, éneklésére és megnevezésére;

j) képes-e diktálás alapján egy- és kétszólamú dallamok lejegyzésére a tanult hangnemekben;

k) képes-e zenei alkotótevékenység során megnyilvánulni, dallamokat és variációikat megalkotni.

1.2.8.2. ÉNEK-ZENE ÉRETTSÉGI VIZSGA LEÍRÁSA

1.2.8.2.1. Középszintű vizsga

1.2.8.2.1.1. A vizsga részei

1.2.8.2.2. Emelt szintű vizsga

1.2.8.2.2.1. A vizsga részei

1.2.9. FILOZÓFIA ÉRETTSÉGI VIZSGA

1.2.9.1. ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEK

1.2.9.1.1. A filozófia érettségi vizsga célja

1.2.9.1.1.1. Középszinten:

A középszintű vizsga célja annak megállapítása, hogy a vizsgázó

a) meg tudja-e különböztetni a hétköznapi és a filozófiai gondolkodásmódot;

b) elsajátította-e a tartalmi követelményekben meghatározott alapismereteket (filozófiatörténeti vagy problémacentrikus kontextusban);

c) tudja-e a tanult filozófiai alapfogalmakat, szakkifejezéseket alkalmazni;

d) tud-e logikusan érvelni, következtetéseit világos nyelvi formában előadni;

e) képes-e eredeti forrásból merített, rövid filozófiai szöveget értelmezni;

f) képes-e a különböző filozófiai álláspontokat megkülönböztetni;

g) felismeri-e a kiemelt korszakok művészetének, tudományának és filozófiájának találkozási pontjait.

1.2.9.1.1.2. Emelt szinten:

Az emelt szintű vizsga célja annak megállapítása, hogy a vizsgázó

a) képes-e hétköznapi problémát a filozófia szintjén megfogalmazni;

b) filozófiatörténeti vagy problémacentrikus kontextusban elsajátította-e a követelményekben meghatározott alapismereteket;

c) tudja-e alkalmazni a tanult filozófiai alapfogalmakat, és képes-e azok többrétegű értelmezésére;

d) tud-e logikusan érvelni, következtetéseit világos nyelvi formában előadni;

e) képes-e eredeti forrásból merített filozófiai szöveget értelmezni;

f) képes-e az önálló kérdésfeltevésre és véleményalkotásra;

g) képes-e a meghatározott filozófiai problémára adott válaszok összehasonlítására;

h) rá tud-e mutatni egy korszak művészetének, tudományának és filozófiájának találkozási pontjaira;

i) tud-e a válaszok sokféleségében kronológiailag tájékozódni.

1.2.9.2. FILOZÓFIA ÉRETTSÉGI VIZSGA LEÍRÁSA

1.2.9.2.1. Középszintű vizsga

1.2.9.2.1.1. A vizsga részei

1.2.9.2.2. Emelt szintű vizsga

1.2.9.2.2.1. A vizsga részei

1.2.10. FIZIKA ÉRETTSÉGI VIZSGA

1.2.10.1. ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEK

1.2.10.1.1. A fizika érettségi vizsga célja

1.2.10.1.1.1. Középszinten:

A középszintű fizika érettségi alapvetően olyan vizsga, ami a fizika tantárgy elsajátítása során szerzett műveltséget kéri számon. Célja azok számára vizsgalehetőséget nyújtani, akikhez közel áll a természettudományos gondolkodás, akik kíváncsiak arra, hogy a környezetünkben található eszközök, megfigyelhető folyamatok hogyan értelmezhetők, írhatók le a fizika eszközrendszerével. A középszintű érettségi feladataiban különös hangsúlyt nyernek az általános természettudományos kompetenciák, és az is, hogy a vizsgázó hogyan tudja együtt kezelni más természettudományos ismereteivel.

A vizsgált problémák a feladat típusától függetlenül elsősorban kontextusban, a napi élethez kötődően jelennek meg. A vizsga széleskörű ismeretrendszerre épül, amely a részletes vizsgakövetelményekben szereplő elvárt ismereteken túl olyan új ismeretek feldolgozását is elvárja, amelyeket a vizsga feladatai explicit módon tartalmaznak. A vizsgázói teljesítményt az érettségi részletes követelményekben rögzített kompetenciákkal összhangban ezen új információk megértése, értelmezése, kezelése jelenti.

A középszintű vizsga hivatott mérni és értékelni, hogy a vizsgázó milyen szinten áll az alábbi tárgyi tudásanyag és kompetenciák meglétének terén:

1. össze tudja-e kapcsolni a mindennapokban tapasztalt jelenségeket a modern kor technikai eszközeinek működésével és azok hétköznapi használatával;

2. milyen szintű a tudása az alapvető természettudományos megismerési módszerek ismerete, alkalmazása terén;

3. el tudja-e végezni az alapmennyiségek mérését;

4. el tud-e végezni egyszerű számításokat;

5. el tud-e végezni egyszerűen lefolytatható fizikai kísérleteket, a kísérleti tapasztalatokat ki tudja-e értékelni;

6. milyen szinten képes grafikonok, ábrák és folyamatábrák készítésére, értékelésére, elemzésére;

7. milyen mértékben sajátította el a mértékegységek, mértékrendszerek használatát;

8. képes-e a vizsga szintjének megfelelő szakkifejezések szabatos használatára szóban és írásban;

9. milyen mértékben képes induktív és deduktív következtetésre a tárgyban;

10. milyen mértékben képes analógiás következtetésre;

11. képes-e adatok, ábrák kiegészítésére, adatsorok, ábrák, diagramok, grafikonok elemzésére, felhasználására;

12. képes-e tudományos és áltudományos szövegek/információk elkülönítésére; téves információk azonosítására;

13. rendelkezik-e a napjainkban felmerülő, fizikai ismereteket is igénylő problémák lényegének megértésének képességével;

14. milyen szinten áll a mindennapi életben használt eszközök működésének megértésében;

15. milyen tudással rendelkezik a fizikatörténet legfontosabb eseményeiről időrendben;

16. képes-e a környezetvédelemmel összefüggő problémák felismerésére és megértésére, milyen szintű a tudása a környezettudatossággal és energiahatékonysággal összefüggő problémák megértése és a lehetséges megoldási lehetőségek ismerete tekintetében;

17. milyen szintű a tudása a jelen tudományos kihívásaival kapcsolatban;

18. milyen szintű az önálló ismeretszerzés, kutatás, projektmunka elvégzésére való képessége;

19. milyen mértékű a tudása a más természettudományos tantárgyak kapcsolódó középszintű kulcsfogalmainak megértésében.

1.2.10.1.1.2. Emelt szinten:

Az emelt szintű fizika érettségi elsősorban a felsőoktatásban a fizikusi és mérnöki, valamint az orvosi pályára készülők szakirányú érettségije. Célja, hogy a vizsgára való felkészülés előkészítse a felsőfokú tanulmányi követelményeknek való megfelelést. Az emelt szintű érettségi vizsga során jelentős szerepet kapnak az összetett számítási feladatok. A vizsga elsősorban az érettségi követelmények általános leírásában szereplő természettudományos ismereteket kéri számon, azonban törekszik a feladatok és problémák kontextusba helyezésére is, továbbá a mindennapi élet problémáinak megragadására. Az emelt szintű érettségi elsődleges célnak a részletes vizsgakövetelményekben rögzített tartalmi elemek mind teljesebb számonkérését tekinti.

Az emelt szintű érettségi vizsga hivatott mérni és értékelni, hogy a vizsgázó milyen szinten áll az alábbi tárgyi tudásanyag birtokában és kompetenciák megléte terén:

1. elsajátította-e a követelményekben előírt ismereteket;

2. képes-e az ismeretanyag belső összefüggéseit, az egyes témakörök közötti kapcsolatokat áttekinteni, felismerni;

3. tudja-e ismereteit jelenségek értelmezésében, problémák megoldásában - a megfelelő matematikai eszközöket is felhasználva - alkalmazni;

4. járatos-e a fizika tanult vizsgálati és következtetési módszereiben;

5. ismeri-e a természettudományos gondolkodás, a természettudományok művelése során egyetemessé fejlődött megismerési módszerek alapvető sajátosságait, felismeri-e alkalmazásukat;

6. képes-e a tanultak alapján lefolytatható fizikai mérés, kísérlet megtervezésére és elvégzésére, valamint a kísérleti tapasztalatok kiértékelésére, következtetések levonására, grafikonelemzésre;

7. rendelkezik-e a mértékekkel, mértékrendszerekkel, mennyiségekkel összefüggő gyakorlatias látásmóddal és arányérzékkel, pontosan használja-e a mértékegységeket;

8. képes-e a tananyag által közvetített műveltségi anyag logikai csomópontjait képező, alapvető fontosságú tényeket és az ezekből következő alaptörvényeket, összefüggéseket szabatosan kifejteni, megmagyarázni;

9. képes-e a mindennapi életet befolyásoló fizikai természetű jelenségeket értelmezni;

10. ismeri-e a legfontosabb technikai eszközök, rendszerek működési elveit, és képes-e megérteni az összetettebb eszközök működését;

11. rendelkezik-e több témakör ismeretanyagának logikai összekapcsolását igénylő, összetett fizikai feladatok, problémák megoldási képességével;

12. tájékozott-e a legfontosabb fizikatörténeti és kultúrtörténeti vonatkozásokban;

13. képes-e a környezetvédelemmel és természetvédelemmel összefüggő problémák megértésére és elemzésére;

14. képes-e a környezetvédelemmel és természetvédelemmel összefüggő, összetettebb problémák felismerésére és megértésére;

15. képes-e a környezettudatossággal és energiahatékonysággal összefüggő, összetettebb problémák megértésére és a lehetséges megoldási lehetőségek mérlegelésére;

16. milyen mértékű a tudása a más természettudományos tantárgyak kapcsolódó emelt szintű kulcsfogalmainak megértése terén.

1.2.10.2. FIZIKA ÉRETTSÉGI VIZSGA LEÍRÁSA

1.2.10.2.1. Középszintű vizsga

1.2.10.2.1.1. A vizsga részei

2 Projektmunka készítését csak az a vizsgázó választhatja, aki érettségi bizonyítvánnyal nem rendelkezik, és tanulói jogviszonyban van.

1.2.10.2.2. Emelt szintű vizsga

1.2.10.2.2.1. A vizsga részei

1.2.11. FÖLDRAJZ ÉRETTSÉGI VIZSGA

1.2.11.1. ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEK

1.2.11.1.1. A földrajz érettségi vizsga célja

1.2.11.1.1.1. Középszinten:

A középszintű földrajz érettségi vizsga célja annak megállapítása, hogy a vizsgázó rendelkezik-e a köznapi műveltség részét képező földrajzi-környezeti ismeretekkel, továbbá, hogy a vizsgázó

a) képes-e összekapcsolni ismereteit a mindennapokban tapasztalható természeti, társadalmi-gazdasági és környezeti jelenségekkel, folyamatokkal;

b) rendelkezik-e a földrajzi-környezeti szemlélet- és gondolkodásmód alapjaival;

c) képes-e eligazodni a témákhoz kapcsolódó információhordozókban, belőlük adatokat, tényeket megállapítani, tudja-e értelmezni az információkat, illetve tud-e levonni alapvető következtetéseket azokból;

d) jártas-e a különböző fajta térképeken közölt információk olvasásában, értelmezésében;

e) képes-e földrajzi ismereteiről logikusan felépített, szabatosan megfogalmazott formában számot adni szóban és írásban;

f) képes-e egyszerű gyakorlati és alapvető számítási feladatok elvégzésére, az eredmények értelmezésére;

g) képes-e saját megfigyelésekből, vizsgálódásokból szerzett információk összegző értelmezésére, írásbeli és szóbeli bemutatására.

1.2.11.1.1.2. Emelt szinten:

Az emelt szintű földrajz érettségi vizsga célja annak megállapítása, hogy a vizsgázó

a) rendelkezik-e a felsőfokú tanulmányokhoz szükséges tantárgyi alapismeretekkel;

b) képes-e felismerni az ismeretanyag belső összefüggéseit, az egyes témakörök közötti kapcsolatokat;

c) tudja-e alkalmazni ismereteit a természeti, a társadalmi-gazdasági és a környezeti jelenségek és folyamatok értelmezésében;

d) jártas-e a földrajzi-környezeti tartalmú információhordozók kiválasztásában és használatában, a bennük közölt információk feldolgozásában, értelmezésében;

e) képes-e azokból következtetések levonására, összefüggések és törvényszerűségek megállapítására;

f) rendelkezik-e a több témakör ismeretanyagának logikai összekapcsolását igénylő problémák, feladatok felismerésének és megoldásának képességével;

g) képes-e földrajzi ismereteiről logikusan felépített, szabatosan megfogalmazott formában számot adni szóban és írásban, illetve milyen szinten képes különböző típusú írásbeli feladatok megoldására;

h) képes-e a földrajzi-környezeti tartalmú információkkal kapcsolatos egyszerű vázlatrajzok, folyamatábrák, keresztmetszeti rajzok és térképvázlatok készítésére és azok értelmezésére.

A vizsga sikeres teljesítéséhez szükség van az általános iskolában tanult tananyagrészek szintézisére és a középiskolában elsajátított ismeretek alapján történő újraértelmezésére.

1.2.11.2. FÖLDRAJZ ÉRETTSÉGI VIZSGA LEÍRÁSA

1.2.11.2.1. Középszintű vizsga

1.2.11.2.1.1. A vizsga részei

3 Projektmunka készítését csak az a vizsgázó választhatja, aki érettségi bizonyítvánnyal nem rendelkezik, és tanulói jogviszonyban van.

1.2.11.2.2. Emelt szintű vizsga

1.2.11.2.2.1. A vizsga részei

1.2.12. GAZDASÁGI ISMERETEK ÉRETTSÉGI VIZSGA

1.2.12.1. ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEK

1.2.12.1.1. A gazdasági ismeretek érettségi vizsga célja

A gazdasági ismeretek érettségi vizsga célja annak megállapítása, hogy a vizsgázó

a) megismerkedett a közgazdaságtan tudomány fogalmaival, azokat egyértelműen képes azonosítani, helyesen használja. Emelt szinten a fogalmak jelentésváltozatait is képes megkülönböztetni;

b) képes önállóan is új ismereteket gyűjteni az őt körülvevő gazdasági környezetről, gazdálkodási szabályokról, a háztartások, üzleti élet gazdálkodási szokásairól;

c) képes megszerzett ismereteit személyes formában - önálló véleményeként - elmondani;

d) tud a felvetődő általánosabb kérdésekre és problémákra konkrét példákat és eseteket mondani;

e) jártas a modellalkotásban, elvonatkoztatásban annyira, hogy saját élményeit és tapasztalatait képes általános formában is megfogalmazni;

f) meg tudja különböztetni a lényeges és lényegtelen információkat, és ez alapján képes adott forrásokból információk gyűjtésére és következtetések levonására;

g) felismeri azokat a különbségeket és azonosságokat, amelyek alapján képes meglátni, szintetizálni a gazdasági ismeretek és a hozzá kapcsolódó tudományterületek összefüggéseit, amelyekről már hallott, tanult;

h) jártas a problémák felismerésében, a feladatok helyes értelmezésében és megoldások keresésében;

i) képes a gazdasági jellegű problémák alternatív megoldásainak értékelésére, otthonosan mozog a várható eredmények becslésében;

j) egyszerű, emelt szinten bonyolultabb mutatószámok kiszámítását elsajátította, azokat képes gazdasági értelemben használni;

k) képes egy adathalmazból többféle feladat megoldására.

1.2.12.2. GAZDASÁGI ISMERETEK ÉRETTSÉGI VIZSGA LEÍRÁSA

1.2.12.2.1. Középszintű vizsga

1.2.12.2.1.1. A vizsga részei

1.2.12.2.2. Emelt szintű vizsga

1.2.12.2.2.1. A vizsga részei, ha az írásbeli vizsga projekt

4 Projektmunka készítését csak az a vizsgázó választhatja, aki érettségi bizonyítvánnyal nem rendelkezik, és tanulói jogviszonyban van.

1.2.12.2.2.2. A vizsga részei, ha az írásbeli vizsga központilag készült feladatsor

1.2.13. HITTAN ÉRETTSÉGI VIZSGA

1.2.13.1. ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEK

1.2.13.1.1. A hittan érettségi vizsga célja

A hittan oktatásnak kettős feladata van: egyrészt segít a tanulók hitének ébresztésében, elmélyítésében, az istenszeretet növekedésében, a fiatalok a keresztény/keresztyén életgyakorlatba történő bevezetésében, másrészt oda kell eljuttatnia a diákokat, hogy felfogják az isteni igazság teljességét.

Az érettségi vizsgán mérhető és értékelhető a hitoktatás folyamán elsajátított ismeret a Szentháromság egy Istenről, az ő egyházáról, egyházának tanításáról és küldetéséről a világban.

Nem lehet az érettségi vizsga célja a személyes hit számonkérése. A követelményekben

a) hangsúlyosan szerepelnek a képességjellegű követelmények, valamint azok az elemzési szempontok és vallási ismeretek, amelyek segítségével a vizsgázó aktualizálni tudja felekezete tanításait, el tud igazodni korunk erkölcsi kérdéseiben,

b) nagy figyelmet kapnak a korszerű biblia és teológiai ismeretek, valamint azok a készségek és ismeretek, amelyek egyháza tanításának komplex és időszerű bemutatásához szükségesek,

c) fontos szerepet kapnak azok az ismeretek, amelyek egyháza jelenkori társadalmi, szociális és kulturális tevékenységét és azokat az erőfeszítéseket mutatják be, amelyeket egyháza az emberiség üdvösségének érdekében fejt ki.

A vizsga célja annak megállapítása, hogy a vizsgázó

a) rendelkezik-e a keresztény/keresztyén élet és gondolkodásmód kialakításához szükséges alapfogalmakkal;

b) tudja-e használni az alapvető vallási terminológiákat, a vallási fogalmakat, a szakkifejezéseket, a szaknyelvet;

c) ki tudja-e fejezni ismereteit szóban és írásban;

d) elsajátította-e azokat a képességeket és ismereteket, amelyekkel felekezetének tanításait korszerűen be tudja mutatni;

e) jártas-e a bibliai szövegek olvasásában és értelmezésében;

f) látja-e a kapcsolatot a Biblia tanítása és mai életünk között: látja-e azokat az erkölcsi értékeket, amelyek pozitívan alakíthatják életünket és világunkat, valamint ismeri-e a kereszténység/keresztyénség alapvető válaszait a személyes és végső kérdésekre;

g) képes-e vallási ismereteit a dialógus és az ökumené szellemében mások számára közvetíteni;

h) birtokában van-e felekezetének, egyházának történetében a részletes követelményekben meghatározott alapvető tényeknek.

Az érettségi vizsga témaköreit és részletes követelményeit az egyes felekezetek tanterveik alapján fogalmazzák meg.

1.2.13.1.1.1. Középszinten:

A középszintű vizsga a vizsgázóktól az alapvető hittani ismereteket, kifejezőképességet, az ismeretek rendszerezési képességét, a hittani tudás alkalmazását, valamint az erkölcsi ítéletalkotás képességét várja el.

1.2.13.1.1.2. Emelt szinten:

Az emelt szintű vizsga elsősorban az egyházi felsőoktatásban tovább tanulni szándékozó vizsgázó képességeit és ismereteit vizsgálja. A középszintű követelményeket meghaladó komplex ismereteket, összetettebb teológiai kérdések világos előadását, korszerű bibliai és egzegetikai ismereteket, magasabb fokú gondolkodási műveleteket, önállóbb vélemény- és ítéletalkotási készségeket vár el.

1.2.13.2. EVANGÉLIKUS HITTAN ÉRETTSÉGI VIZSGA LEÍRÁSA

1.2.13.2.1. Középszintű vizsga

1.2.13.2.1.1. A vizsga részei

1.2.13.2.2. Emelt szintű vizsga

1.2.13.2.2.1. A vizsga részei

1.2.13.3. KATOLIKUS HITTAN ÉRETTSÉGI VIZSGA LEÍRÁSA

1.2.13.3.1. Középszintű vizsga

1.2.13.3.1.1. A vizsga részei

1.2.13.3.2. Emelt szintű vizsga

1.2.13.3.2.1. A vizsga részei

1.2.13.4. REFORMÁTUS HITTAN ÉRETTSÉGI VIZSGA LEÍRÁSA

1.2.13.4.1. Középszintű vizsga

1.2.13.4.1.1. A vizsga részei

1.2.13.4.2. Emelt szintű vizsga

1.2.13.4.2.1. A vizsga részei

1.2.14. HONVÉDELMI ALAPISMERETEK ÉRETTSÉGI VIZSGA

1.2.14.1. ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEK

1.2.14.1.1. A honvédelmi alapismeretek érettségi vizsga célja

A vizsga azt hivatott megállapítani, hogy a vizsgázó

a) tisztában van-e azzal, hogy a honvédelem nemzeti ügy;

b) tudja-e, hogy Magyarország védelmi képességének fenntartásában és fejlesztésében állampolgárainak a haza védelme iránti elkötelezettségére és áldozatkészségére is épít;

c) ismeri-e, mi az egyén és a közösség szerepe, kötelessége a haza biztonságát fenyegető helyzetekben, időszakokban;

d) ismeri-e a Magyar Honvédség helyét és szerepét a honvédelem rendszerében;

e) a honvédelem rendszerének ismeretében megérti-e, hogy mit jelent napjainkban az egyén szintjén a hazafiság és a hazaszeretet;

f) képes-e a tanult területekről írásban és szóban gondolatait összefüggően kifejteni, fogalmak, képek és források felhasználásával összehasonlításokat és elemzéseket készíteni;

g) képes-e a gyakorlatban alkalmazni az egyes témakörök ismeretanyagának elsajátítása során alkalmazott eszközöket;

h) képes-e bemutatni az alakias mozgás, tájékozódás, elsősegélynyújtás tanult fogásait;

i) szert tett-e olyan általános katonai műveltségre, amely segíti őt eligazodni a napi történésekben;

j) szert tett-e olyan, a hétköznapi életben is hasznos gyakorlati ismeretekre, amelyek segítenek fejleszteni az önfegyelmet, a kitartást és a magabiztosságot;

k) képes-e a katonai terminológia szakszerű alkalmazására.

1.2.14.1.1.1. Középszinten:

A középszintű vizsgán a vizsgázónak az egyszerűbb ismeretszerzési eljárásokról, a rendszerezés és alkalmazás alapvető formáiról kell számot adnia. A vizsgakövetelményekben megfogalmazott témakörök lényegi ismeretanyagának reprodukálása, a fontosabb összefüggések felismerése, a gyakorlati ismeretek elsajátítása és az érettségi vizsgán történő bemutatása, továbbá a katonai terminológia használata a követelmény. A középszinten elsajátítandó témakörök elsősorban olyan ismereteket tartalmaznak, amelyek az állampolgárok alapvető honvédelmi ismereteihez járulnak hozzá.

1.2.14.1.1.2. Emelt szinten:

Az emelt szintű vizsga elsősorban a katonai felsőoktatásba készülő vizsgázók képességeit és ismereteit vizsgálja. A vizsgázótól a középszintű követelményeket meghaladó, bonyolultabb ismeretszerzési eljárásokat, kifejezőkészséget, összetettebb összehasonlítási és elemzési szempontokat követel meg, valamint a tények és az adatok tágabb körét kéri számon.

1.2.14.2. HONVÉDELMI ALAPISMERETEK ÉRETTSÉGI VIZSGA LEÍRÁSA

1.2.14.2.1. Középszintű vizsga

1.2.14.2.1.1. A vizsga részei

1.2.14.2.2. Emelt szintű vizsga

1.2.14.2.2.1. A vizsga részei

1.2.15. JUDAISZTIKA ÉRETTSÉGI VIZSGA

1.2.15.1. ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEK

1.2.15.1.1. A judaisztika érettségi vizsga célja

A judaisztika érettségi vizsga célja, hogy az érettségiző számot adjon arról, hogy

a) rendelkezik a zsidó élet és gondolkodásmód kialakításához szükséges alapfogalmakkal;

b) érti és használni tudja az alapvető judaisztikai szaknyelvet és fogalmakat;

c) rendelkezik alapvető Bibliaismerettel;

d) ismeri a zsidó naptárt és a zsidó ünnepeket;

e) tisztában van a zsidó élet fontosabb állomásaival;

f) tudja a kóserság alapelemeit;

g) rendelkezik alapvető ismeretekkel a zsidó otthon és a zsinagóga vonatkozásában;

h) felismeri a parancsolatok hatását a mai életünkre;

i) ismeri a zsidó történelem fontosabb eseményeit és összefüggéseit;

j) érzékeli a zsidó etika és filozófia sajátosságait;

k) jellemezni tudja a magyarországi zsidóságot irányultsága, szervezetei alapján;

l) tisztában van a zsidó állam létével;

m) képes ismereteit a dialógus szellemében, mások számára is közvetíteni.

Nem lehet az érettségi vizsga célja a személyes hit számonkérése.

1.2.15.1.1.1. Középszinten:

A középszintű vizsga az érettségiző vizsgázóktól pontos ismereteket, megfelelő kifejezőkészséget, az elemzés, rendszerezés alapvető egyszerűbb formáját várja el.

1.2.15.2. JUDAISZTIKA ÉRETTSÉGI VIZSGA LEÍRÁSA

1.2.15.2.1. Középszintű vizsga

1.2.15.2.1.1. A vizsga részei

1.2.16. KÉMIA ÉRETTSÉGI VIZSGA

1.2.16.1. ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEK

1.2.16.1.1. A kémia érettségi vizsga célja

1.2.16.1.1.1. Középszinten:

A középszintű érettségi vizsgán elsősorban a megismert elemek és vegyületek tulajdonságait kell értelmeznie, illetve kísérletekkel igazolnia a vizsgázónak. Ehhez szükség van a kizárólag általános iskolában tanult anyagrészek szintézisére, a középiskolában tanult ismeretek alapján történő újraértelmezésére. A középszintű vizsga hivatott mérni, hogy a vizsgázó

a) képes-e ismereteit szóban és írásban előadni;

b) rendelkezik-e a természettudományos gondolkodás alapjaival;

c) ismeri-e a természettudományos megismerési módszereket;

d) ismeri-e a kémiatudomány legfontosabb történeti vonatkozásait;

e) ismeri-e az alapvető kémiai fogalmakat és összefüggéseket;

f) tudja-e értelmezni a megismert anyagok tulajdonságait és változásait;

g) képes-e egyszerű kémiai számításokat elvégezni;

h) képes-e egyszerű kémiai kísérleteket elvégezni, megtervezni, illetve értelmezni;

i) képes-e munkájához kiválasztani és használni táblázatok adatait;

j) ismeri-e a kémiai elveken és módszereken alapuló környezetvédelem legfontosabb összefüggéseit;

k) kémiai ismeretei alkalmasak-e korszerű ökológiai világkép kialakulásához.

1.2.16.1.1.2. Emelt szinten:

Az emelt szintű vizsgán a kémiatanulás során megismert elemek és vegyületek tulajdonságainak ismeretén túl a vizsgázó legyen képes megbecsülni különböző elemek, vegyületek tulajdonságait. Az emelt szintű vizsga hivatott mérni, hogy a vizsgázó

a) képes-e ismereteit szóban és írásban előadni;

b) rendelkezik-e a természettudományos gondolkodás alapjaival;

c) ismeri-e a kémiatudomány legfontosabb történeti vonatkozásait;

d) ismeri-e és tudja-e alkalmazni a természettudományos megismerési módszereket, rendelkezik-e a felsőoktatási tanulmányokhoz szükséges természettudományos alapismeretekkel;

e) ismeri-e az alapvető kémiai fogalmakat és összefüggéseket;

f) tudja-e használni a megismert kémiai fogalmakat és összefüggéseket az elemek és vegyületek tulajdonságainak és változásainak értelmezésénél;

g) képes-e egyszerű kémiai kísérleteket tervezni, szakszerűen elvégezni, illetve értelmezni;

h) képes-e kémiai számításokat elvégezni, számításai végeredményét megfelelő pontossággal megadni;

i) képes-e munkájához kiválasztani és használni táblázatok adatait;

j) tud-e példát mondani a kémia gyakorlati alkalmazására és veszélyeire;

k) kémiai ismeretei alkalmasak-e korszerű ökológiai világkép kialakulásához.

1.2.16.2. KÉMIA ÉRETTSÉGI VIZSGA LEÍRÁSA

1.2.16.2.1. Középszintű vizsga

1.2.16.2.1.1. A vizsga részei

5 Projektmunka készítését csak az a vizsgázó választhatja, aki érettségi bizonyítvánnyal nem rendelkezik, és tanulói jogviszonyban van.

1.2.16.2.2. Emelt szintű vizsga

1.2.16.2.2.1. A vizsga részei

1.2.17. KÖZIGAZGATÁSI ISMERETEK ÉRETTSÉGI VIZSGA

1.2.17.1. ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEK

1.2.17.1.1. A közigazgatási ismeretek érettségi vizsga célja

A közigazgatási ismeretek választható közismereti érettségi vizsga követelményeiben középszinten két alapvető elvárás fogalmazódik meg. Egyrészt az, hogy a vizsgázó minél több ismeretet gyűjtsön az állam működéséről és szolgáltató funkciójáról. Másrészt az érettségi célja annak bemutatása, hogy a vizsgázó a megszerzett ismereteire hagyatkozva mennyire képes eligazodni a közszolgálatban, és tudását mennyiben képes alkalmazni a mindennapokban.

A közigazgatási ismeretek érettségi vizsga célja annak megállapítása, hogy a vizsgázó

a) ismeri-e a közigazgatás alapvető intézményeit, a közigazgatás szervezetrendszerét, feladatait;

b) meg tudja-e egymástól különböztetni az államszervezet főbb intézményeit, azok funkcióját;

c) képes-e az állam működésével szemben támasztott elvárásokról önálló véleményt alkotni, véleményét érvekkel alátámasztani;

d) ismeri-e a központi és a területi-helyi szervek működését meghatározó főbb jellemzőket;

e) ismeri-e a közigazgatás személyi állományának legfontosabb sajátosságait;

f) meg tudja-e különböztetni az alapvető jogokat;

g) ismeri-e az állampolgárság keletkezésének, megszerzésének, megszűnésének legfontosabb szabályait;

h) ismeri-e az Európai Unió alapintézményeit;

i) ismeri-e a civil szervezetek közigazgatásban betöltött szerepét;

j) képes-e gondolatait szabatosan megfogalmazni, a tanult fogalmakat helyesen alkalmazni;

k) teljesítményében kifejeződik-e önálló gondolkodása, problémalátása, lényegkiemelő és rendszerező képessége;

l) előadásmódja a szakmai elvárásoknak megfelelően határozott, meggyőző-e.

Az érettségi vizsga elsősorban az elsajátított ismereteket méri, illetve az alapvető ismeretek számonkérésén túl legfőképpen arra irányul, hogy a vizsgázó képes-e megérteni a közszolgálat működését. A közigazgatási ismeretek vizsgatárgy közép- és emelt szintű vizsgakövetelményei között a különbség az ismeretek mennyiségében, mélységében és megközelítési módjában nyilvánul meg. A témakörökhöz tartozó részletezett tematikus követelmények elsajátítását a vizsgázó középszinten a saját tapasztalatait és kutatását is tartalmazó projektmunka keretében, illetve annak szóbeli "megvédésében", továbbá a tételes szóbeli vizsgafeleletében kell, hogy igazolja. Az emelt szintű írásbeli vizsgán a vizsgázó többnyire források elemzésével, kompetenciaalapú feladatok megoldásával ad számot közigazgatási ismereteiről. A vizsgafeladatok a tananyagban való általános tájékozottságot, az egyszerű összefüggések felismerését, a praktikus ismeretek birtoklását és alkalmazásának képességét mérik.

1.2.17.2. KÖZIGAZGATÁSI ISMERETEK ÉRETTSÉGI VIZSGA LEÍRÁSA

1.2.17.2.1. Középszintű vizsga

1.2.17.2.1.1. A vizsga részei

1.2.17.2.2. Emelt szintű vizsga

1.2.17.2.2.1. A vizsga részei

1.2.18. MOZGÓKÉPKULTÚRA ÉS MÉDIAISMERET ÉRETTSÉGI VIZSGA

1.2.18.1. ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEK

1.2.18.1.1. A mozgóképkultúra és médiaismeret érettségi vizsga célja

A mozgóképkultúra és médiaismeret érettségi vizsga célja, hogy vizsgalehetőséget biztosítson a különféle mozgóképi és médiaszövegek értelmezésében megmutatkozó elemzési-interpretációs és kritikai képesség bizonyítására. A mozgóképkultúra és médiaismeret érettségi alkalmat ad annak megállapítására is, hogy a vizsgázó tisztában van-e a média - és különösen az audiovizuális média és az internet - társadalmi szerepével és működés módjával.

A vizsga célja, hogy a vizsgázó az alapszintű médiaismereti felkészültség birtokában, illetve a mozgókép kultúrtörténetének és stílustörténetének, részben a mozgókép formanyelvének ismeretében, illetve adott film, filmrészlet, televíziós műsor-műsorrészlet, digitális szöveg vagy internetes forrás alapján a következőkkel bizonyítsa felkészültségét:

a) bemutatja, hogy a stílus és a megjelenítés formája hogyan utal a szerzőre, a tapasztalati valóság és a virtuális valóság kapcsolatára, a gyártási, illetve a társadalmi és kulturális körülményekre;

b) jellemzi valamely tömegfilmi műfajtát témaválasztásban, a motívumhasználatban és az elbeszélésmódban megfigyelhető hasonlóságok alapján, egy-egy arra alkalmas film segítségével;

c) ismerteti egy-egy jelentős alkotó életművét a szerző legfontosabb műveinek alapján;

d) megtervez és meg is valósít néhány beállításból álló értelmes mozgóképi szövegrészletet vagy egyéb médiaszöveget;

e) bizonyítja, hogy rendelkezik a tömegkommunikációs eszközök tudatos használatának képességével, tájékozódik a sajtóműfajok, az audiovizuális műsortípusok, internetes szöveg- és kommunikációs formák, a globális monitor kultúra világában;

f) jellemzi azokat az érintkezési módokat, ahogyan a médiaintézmények kapcsolatba kerülnek a politikával, a társadalmi és kulturális eseményekkel, a mindennapi élettel;

g) ismeri a médiaintézmények működésének gazdasági alapjait, valamint a gyártók és a közönség közötti kapcsolatrendszert;

h) önálló ítéletet alkot néhány ismert médiakritikai elmélet által megfogalmazott problematikáról és azok helytállóságáról;

i) teljesítményében kifejeződik önálló gondolkodása, problémalátása, lényegkiemelő és rendszerező képessége, kreativitása, mozgóképi kultúrájának egyéni sajátosságai, értékválasztásai.

A mozgóképkultúra és médiaismeret középszintű érettségi vizsgája lehetővé teszi a vizsgázó mozgókép-nyelvi kultúrájának, filmműveltségének és a médiatársadalmi szerepét illető tájékozottságának minősítését és értékelését. A vizsgázó teljesítménye mutatja, hogy milyen minőségű és mélységű tudással rendelkezik ezen a téren, továbbá azt is, hogy ismereteit milyen módon tudja önálló produktumok létrehozásával (projektmunka), valamint írásban megjeleníteni. Az emelt szintű érettségi vizsgán részben a mű- és stílustörténeti ismeretanyag, a fogalmi tájékozottság, részben a mű- és műsorelemzési képesség, valamint a médiajelenségekre vonatkozó - társadalmi-gazdasági ismeretekre támaszkodó - kritikai képesség tekintetében várható el mélyebb és alaposabb ismeretanyag. A középfokú vizsgától mindennek árnyaltabb-személyesebb alkalmazása és magasabb színvonalú kifejtése különbözteti meg.

1.2.18.2. MOZGÓKÉPKULTÚRA ÉS MÉDIAISMERET ÉRETTSÉGI VIZSGA LEÍRÁSA

1.2.18.2.1. Középszintű vizsga

1.2.18.2.1.1. A vizsga részei

1.2.18.2.2. Emelt szintű vizsga

1.2.18.2.2.1. A vizsga részei

1.2.19. NEMZETISÉGI NÉPISMERET ÉRETTSÉGI VIZSGA

1.2.19.1. ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEK

1.2.19.1.1. A nemzetiségi népismeret érettségi vizsga célja

A nemzetiségi népismeret érettségi vizsga célja, hogy az integráló, több tantárgy és műveltségi terület tartalmait egyesítő jellegéből következően ötvözze a vizsgakövetelményekben a történelem, a néprajz, a földrajz, a szociológia, a nyelvtörténet és nyelvjárástan, az építészettörténet, a zenetörténet és az állampolgári ismeretek elemeit, továbbá, hogy a vizsgabizottság megállapíthassa, milyen mértékben képes a vizsgázó a hazai nemzetiség helyzetét, aktuális gondjait önállóan értelmezni, mérlegelni, a nemzeti-etnikai identitás megőrzésének tennivalóit megfogalmazni.

A nemzetiségi népismeret érettségi vizsga célja annak tanúsítása, hogy a vizsgázó

a) ismeri az adott nemzetiség történetének alapvető jellemzőit, a nemzetiségi anyanemzet történetének legfontosabb eseményeit és összefüggéseit, Közép- és Délkelet-Európa népei együttélésének történeti jellemzőit;

b) megismerkedett az adott nép, népcsoport sajátos kultúrájával, annak egyes területeivel, megkülönböztető jegyeivel;

c) át tudja tekinteni és be tudja mutatni az adott nemzetiség kultúrájának fejlődését;

d) ismeri az adott nép, népcsoport hazai településterületeit, azok természet- és gazdaságföldrajzi meghatározóit;

e) tudja elemezni a földrajzi tényezők hatását az adott nemzetiség mindennapi életkörülményeire, életmódjára;

f) be tudja mutatni a nemzetiségen, mint társadalmi csoporton belül az eltérő érdekviszonyokat, a közösségi kapcsolatok alakulását, szervezeti kereteit;

g) rendelkezik ismeretekkel az irodalmi és beszélt nyelv változatairól; be tudja őket mutatni; ismeri azokat a nyelvi- történeti hatásokat, amelyek alakították az adott nemzetiség által használt és beszélt nyelvet;

h) ismeri az adott nemzetiség által beszélt nyelvhez kapcsolódó írott nyelvi emlékeket, össze tudja őket vetni a mai köznyelvvel, irodalmi nyelvvel;

i) be tudja mutatni az adott népcsoport épített környezetének sajátos vonásait, és a népcsoportok közötti kölcsönhatásokat;

j) átfogó ismeretekkel rendelkezik az adott nép, népcsoport zenei kultúrájáról;

k) tudja alkalmazni a legfontosabb zenei alapfogalmakat;

l) be tudja mutatni mindazokat a szervezeti, politikai kereteket, amelyek között a nemzetiségek megőrizhetik sajátos kultúrájukat, erősíthetik önazonosságukat;

m) ismeri a jogszabályi, törvényi hátteret, annak alkalmazását a gyakorlatban;

n) képes egy projektet megtervezni, amelyben komplex módon feltár egy témát vagy problémát a nemzetiség helyzetében.

1.2.19.1.1.1. Középszinten:

A középszintű érettségi vizsga a vizsgázóktól az emelt szintű követelményektől egyszerűbb rendszerezési, alkalmazási, összehasonlítási és elemzési szempontokat vár el, illetve a nemzetiségi népismeret fogalmi ismereteinek, tényeinek, összefüggéseinek szűkebb körét kéri számon.

1.2.19.1.1.2. Emelt szinten:

Az emelt szintű vizsga nemzetiségi népismeret fogalmi ismereteinek, tényeinek, összefüggéseinek bővebb körét kéri számon, amelynél a vizsgázó műveltségét, problémalátását, problémamegoldó gondolkodását vizsgálja. Így a vizsga a vizsgázóktól a mindennapi életben és az önművelésben szükséges ismeretszerzési eljárásokat, írásbeli és szóbeli kifejezőképességet, a rendszerezés és alkalmazás formáit, az elemzés, az értelmezés és az önálló ítéletalkotás képességének bizonyítását várja el.

Vizsgálja továbbá, a fogalmi ismereteket, tények és összefüggések széles körű felismerését. Az emelt szintű vizsga célja a fentieken túl annak tanúsítása, hogy a vizsgázó

a) rendelkezik a felsőoktatásban való továbbtanuláshoz szükséges tantárgyi alapismeretekkel;

b) látja és tudja értelmezni azokat a konfliktusokat, amelyeket a nemzetiségi közösséghez tartozó egyén él át többes kötődése következtében;

c) elemezni tudja az interetnikus környezetben élő emberek, közösségek helyzetét az önazonosság fenntartása szempontjából;

d) képes elemezni esettanulmányokat, amelyekben a tolerancia és a konszenzusos együttműködés kérdése áll a középpontban;

e) ismeri és tudja értelmezni a globalizációnak és a modernizációnak a nemzetiségekre gyakorolt hatásait;

f) tud logikusan érvelni egy adott probléma megoldását célzó elképzelés mellett.

1.2.19.2. A HORVÁT, A NÉMET, A ROMA/CIGÁNY, A ROMÁN, A SZERB, A SZLOVÁK, VALAMINT A SZLOVÉN NÉPISMERET ÉRETTSÉGI VIZSGA LEÍRÁSA

1.2.19.2.1. Középszintű vizsga

1.2.19.2.1.1. A vizsga részei

1.2.19.2.2. Emelt szintű vizsga

1.2.19.2.2.1. A vizsga részei

1.2.20. TERMÉSZETTUDOMÁNY ÉRETTSÉGI VIZSGA

1.2.20.1. ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEK

1.2.20.1.1. A természettudomány érettségi vizsga célja

A természettudomány érettségi vizsga fő célja, hogy egy egységes természetszemléleten alapuló, hatékony gondolati eszköz meglétét igazolja, és egyben elő is mozdítsa. A szaktárgyi érettségikkel szemben nem annyira az adatok, képletek, megoldási sémák ismeretét követeli meg, hanem inkább a tájékozódó képességet, a megoldandó kérdések meglátását és helyes megfogalmazását, a rendelkezésre álló adatok mérlegelését, ábrázolását, az összefüggések felismerését.

Az érettségi vizsgakövetelmények a biológia, kémia, fizika, valamint a földrajz tantárgyak kerettantervének megfelelően csoportosított részletei - tehát nincs bennük olyan tartalom, mely e tárgyak valamelyikében ne szerepelne. Ezért a vizsga célja annak megállapítása, hogy a vizsgázó

a) képes-e tárgyi ismereteit életszerű helyzetekben alkalmazni;

b) képes-e összetett probléma elemzésére;

c) tud-e egy állítást igazolni vagy cáfolni adatok, grafikonok elemzésével;

d) képes-e adatokból, adatsorokból, grafikonokból, ábrákból következtetéseket levonni, összefüggéseket felismerni;

e) képes-e kísérletek vagy megfigyelések eredményeit értelmezni;

f) felismeri-e a hasonlóságokat és különbségeket egyes jelenségek, folyamatok, rendszerek között;

g) képes-e döntések következményeinek értékelésére kívánatosságuk alapján;

h) képes-e térbeli és időbeli minták, struktúrák és funkciók kapcsolatának elemzésére.

1.2.20.2. A TERMÉSZETTUDOMÁNY ÉRETTSÉGI VIZSGA LEÍRÁSA

1.2.20.2.1. Középszintű vizsga

1.2.20.2.1.1. A vizsga részei

6 Projektmunka készítését csak az a vizsgázó választhatja, aki érettségi bizonyítvánnyal nem rendelkezik, és tanulói jogviszonyban van.

1.2.21. TESTNEVELÉS ÉRETTSÉGI VIZSGA

1.2.21.1. ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEK

1.2.21.1.1. A testnevelés érettségi vizsga célja

A tárgy jellegéből következik, hogy a testkultúra értékeinek felismerésével és elsajátításával, illetve a mozgások megjelenítésével és teljesítményszintjével kapcsolatos követelmények külön kompetenciaként jelennek meg a követelményekben. A tanult sportági csoportok és a testkultúra különböző területei külön témaköröket fednek le. A testnevelés érettségi vizsga célja annak megállapítása, hogy a vizsgázó

a) képes-e az iskolai testnevelésben tanult sportágak technikájának teljesítményhez kötött bemutatására;

b) rendelkezik-e a testi képességekhez kapcsolódó ismeretek alkotó felhasználásával;

c) rendelkezik-e olyan szintű motoros képességekkel, amelyek lehetővé teszik a tanult mozgásformák eredményes végrehajtását;

d) képes-e az egészséges életmódhoz kapcsolódó ismeretek felhasználására és átadására;

e) rendelkezik-e az egyéni és társasjátékok, sporttevékenységek űzéséhez szükséges ismeretekkel, képes-e ezek bemutatására.

Célja továbbá annak megállapítása, hogy a vizsgázó

a) tudja-e értelmezni a kultúra és a testkultúra kapcsolatrendszerét és a biológiai fejlődéssel összhangban a mozgásigény és mozgásszükséglet alakulását;

b) ismeri-e az önálló testedzés elméleti és gyakorlati alapjait;

c) ismeri-e a testi képességek és a mozgásműveltség sokoldalú fejlesztésének lehetőségeit;

d) tudja-e értelmezni a testi és lelki egészség megőrzésére vonatkozó lehetőségeket, a higiénés szokások jelentőségét;

e) ismeri-e az iskolában tanult és az olimpiai játékokon szereplő sportágakat;

f) ismeri-e a kiemelkedő magyar sportsikereket;

g) ismeri-e az olimpiai játékok történetét, tudja-e értelmezni az olimpiai eszmét.

1.2.21.2. TESTNEVELÉS ÉRETTSÉGI VIZSGA LEÍRÁSA

1.2.21.2.1. Középszintű vizsga

1.2.21.2.1.1. A vizsga részei

1.2.21.2.2. Emelt szintű vizsga

1.2.21.2.2.1. A vizsga részei

1.2.22. VIZUÁLIS KULTÚRA ÉRETTSÉGI VIZSGA

1.2.22.1. ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEK

1.2.22.1.1. A vizuális kultúra érettségi vizsga célja

A vizuális kultúra érettségi vizsga célja annak megállapítása, hogy a vizsgázó rendelkezik-e az alábbi kompetenciákkal:

1. a vizuális jelenségek megfigyelése, széles körű elemző vizsgálata, esztétikai és kommunikációs szempontok szerinti megítélése;

2. a vizuális nyelv elemeinek ismerete és megfelelő használata az alkotó tevékenység során, valamint ezen ismeretek segítségével vizuális alkotások elemzése;

3. a különböző köznapi és művészi vizuális közlésformák gyakorlati alkalmazása, továbbá sajátos és közös vonásainak bemutatása, sokrétű értelmezése, mérlegelő szemléletű megítélése;

4. a köznapi vizuális kommunikáció során értelmezhető vizuális közlések létrehozása a közlés céljának megfelelő formában és alkalmas technikával, hagyományos, mozgóképi és digitális eszközhasználattal;

5. vizuális információk tudatos befogadása pontos vizuális megfigyelés és megfelelő értelmezés alapján;

6. tárgyak, vizuálisan érzékelhető jelenségek ábrázolása, valamint elképzelt dolgok, más tantárgy tananyagtartalmaként megismert, természet- vagy társadalomtudományban jelen lévő, vagy más művészeti ág tevékenységrendszerében használt fogalmak kifejezése különböző vizuális eszközökkel;

7. személyes érzések kifejezése változatosan használt vizuális eszközökkel;

8. tárgyak, a köznapi vizuális környezet elemző vizsgálata, különböző szempontok szerinti megítélése és a tapasztalatok felhasználása alkotásban, tervezésben;

9. a környezettudatos gondolkodás elveinek megjelenítése a környezetkultúra témakör jellemző alkotó-tervező tevékenységeiben;

10. a képzetekben gazdag képi látásmód alkalmazása és ennek árnyalt vizuális kifejezése;

11. időben és térben eltérő kultúrák és művészeti korszakok művészi értékeire vonatkozó ismereteinek bemutatása, értelmezése, elemzése és felhasználása saját célú alkotás létrehozásában;

12. vizuális megjelenések kultúraközvetítő szerepének megértése és bemutatása az egyetemes, európai és magyar művészet példáival, és a tanulságok felhasználása alkotásban;

13. a magyar vizuális kultúra jelentősebb alkotásainak, alkotóinak ismerete és az ismeretek felhasználása alkotó munkában;

14. a magyar népművészet, díszítőművészet, tárgykultúra, építészet jellemző példáinak ismerete és felhasználása változatos célú alkotó munkában;

15. az adott feladatnak megfelelő képalkotó technikák ismerete és használata alkotó munkában;

16. a vizuális megjelenések leírása, elemzése és értelmezése során a reflexiók szemléletes és szakszerű megfogalmazása, szöveges és képi megjelenítéssel is;

17. a vizuális kultúra tantárgy gyakorlati feladataiban megismert fogalmak, szakkifejezések helyes használata;

18. vizuálisan feldolgozható problémahelyzetek önálló felismerése, kreatív megoldása, alkotói folyamat önreflektív bemutatásával, analóg és a digitális prezentációs technikák használatával;

19. különböző mediális produktum elemzése, összehasonlítása a vizuális jelrendszer, kommunikációs szándék és hatáskeltés szempontjából, és a tanulságok felhasználása saját célú digitális képalkotásban;

20. technikai képnél és digitális környezetben a manipuláció és a befolyásolás vizuális eszközeinek felismerése, értelmezése, bemutatása.

1.2.22.2. VIZUÁLIS KULTÚRA ÉRETTSÉGI VIZSGA LEÍRÁSA

1.2.22.2.1. Középszintű vizsga

1.2.22.2.1.1. A vizsga részei

1.2.22.2.2. Emelt szintű vizsga

1.2.22.2.2.1. A vizsga részei

1.2.23. BIBLIAISMERET - BAPTISTA HITTAN ÉRETTSÉGI VIZSGA

1.2.23.1. ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEK

1.2.23.1.1. A bibliaismeret - baptista hittan érettségi vizsga célja

A bibliaismeret alapvető feladata a Biblia igazságainak megismertetése, a Teremtő és Gondviselő Mennyei Atya bemutatása, és ezek alapján a tanulók társaikhoz, családjukhoz és környezetükhöz való viszonyának, értékrendjüknek, normarendszerüknek, gondolkodás- és viselkedésmódjuknak a fejlesztése, alakítása.

Az erkölcsi kérdésekről való gondolkodás során az elemi értékek fokozatosan értékrenddé, koherens, folyamatosan formálódó meggyőződésekké állnak össze, amelyek később meghatározó módon befolyásolják a felnőttkori keresztény életmódot, életfelfogást és életminőséget.

A tanulók tudjanak számot adni erkölcsi érzékük fejlődéséről, az Isten igéjében megfogalmazott és általában az európai keresztény kultúra alapvető erkölcsi értékeinek tanulmányozásáról és alkalmazásáról a mindennapokban azzal a szándékkal, hogy mindez segítségükre legyen a megfelelő életvezetés és értékrend kialakításában, az önálló véleményformálásban, erkölcsi problémáik tudatosításában és a felelős döntéshozatalban.

A bibliaismeret - baptista hittan érettségi vizsgája olyan kitüntetett alkalom, amely az alábbi célokat követve teszi lehetővé a vizsgázó nyelvi kultúrájának és műveltségének minősítését és értékelését.

Az érettségi vizsga célja annak megállapítása, hogy a vizsgázó

a) hogyan tudja alkalmazni a Biblia erkölcsi tanításait, fogalmi ismereteit, tapasztalatait a múlt és a jelenkor jelenségeinek megértésében;

b) hogyan képes tudását, gondolatait, véleményét szóban és írásban előadni a vizsgafeladatoknak megfelelő műfajban, a szükséges és lehetséges tartalmakkal, szerkezetben és stílusban;

c) tud-e önállóan reagálni a Biblia szövegének gondolataira, állításaira, következtetéseire;

d) képes-e élethelyzetek, döntési szituációk, etikai kérdések, gondolatok, érzelmek, magatartások, szociális beállítódások, elvek, hitigazságok, érzelmek árnyalt bemutatására, értelmezésére;

e) képes-e felelősen élni a Biblia tanításai által az egyetemes és európai emberi értékrenddel;

f) teljesítményében kifejeződik-e önálló gondolkodása, problémalátása, lényegkiemelő és rendszerező képessége, értékválasztásai;

g) tud-e logikusan érvelni, következtetéseit, gondolatait világos nyelvi formában előadni, véleményt alkotni;

h) képes-e isteni igazságok összevetésére, különböző bibliai szövegek elemzésére, összehasonlítására, értelmezésére, értékelésére;

i) tud-e bibliai szövegekben, kérdésfelvetések és válaszok sokféleségében tematikusan és kronológiailag tájékozódni.

1.2.23.2. BIBLIAISMERET - BAPTISTA HITTAN ÉRETTSÉGI VIZSGA LEÍRÁSA

1.2.23.2.1. Középszintű vizsga

1.2.23.2.1.1. A vizsga részei

1.2.23.2.2. Emelt szintű vizsga

1.2.23.2.2.1. A vizsga részei

1.2.24. FENNTARTHATÓSÁG

1.2.24.1. ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEK

1.2.24.1.1. A fenntarthatóság érettségi vizsga célja

A fenntarthatóság érettségi vizsga célja annak megállapítása, hogy a vizsgázó rendelkezik-e a köznapi műveltség részét képező környezeti, illetve a fenntarthatósággal kapcsolatos ismeretekkel, továbbá, hogy a vizsgázó

a) képes-e összekapcsolni ismereteit a mindennapokban tapasztalható környezeti, illetve fenntarthatósággal kapcsolatos folyamatokkal, jelenségekkel, történésekkel;

b) rendelkezik-e környezeti folyamatokat összefüggéseiben átlátó rendszerszemlélettel;

c) eligazodik-e a témához kapcsolódóan a nyomtatott és elektronikus információhordozókban megjelenő adatokban, információkban, képes-e azokat elemezni, rendszerezni, azokból következtetéseket, illetve prognózisokat megfogalmazni;

d) képes-e véleményét a környezeti, fenntarthatósági szempontokra alapozva érvekkel alátámasztva kifejteni szóban és írásban egyaránt;

e) képes-e környezeti megfigyelései, vizsgálódásai megtervezésére, az eredmények értelmezésére és szemléletes bemutatására különböző módszerek alkalmazásával;

f) képes-e projektet önállóan megtervezni és megvalósítani egy adott környezeti-fenntarthatósági probléma feltárására, megoldására;

g) döntéseiben, válaszaiban tükröződik-e a jövőért felelős, a fenntarthatóságot szem előtt tartó szemlélet.

1.2.24.2. FENNTARTHATÓSÁG ÉRETTSÉGI VIZSGA LEÍRÁSA

1.2.24.2.1. Középszintű vizsga

1.2.24.2.1.1. A vizsga részei