22/1997. (II. 13.) Korm. rendelet

a tartósan külföldön foglalkoztatott köztisztviselők, ügykezelők és fizikai alkalmazottak közszolgálati jogviszonyára vonatkozó szabályokról

A köztisztviselők jogállásáról szóló, 1992. évi XXIII. törvény (a továbbiakban: Ktv.) 80. §-a (1) bekezdésének g) pontjában kapott felhatalmazás - a 2. § tekintetében az Alkotmány 35. §-a (1) bekezdésének i) alpontjában foglalt feladatai - alapján a Kormány a következőket rendeli el:

Általános rendelkezések

1. § (1) E rendelet hatálya a tartós külföldi szolgálatra (a továbbiakban: külszolgálat) kirendelt köztisztviselők, ügykezelők és fizikai alkalmazottak (a továbbiakban: kirendeltek) közszolgálati jogviszonyára terjed ki.

(2) E rendelet alkalmazásában külszolgálat az a külföldi állomáshelyen teljesített közszolgálat, amelynek tervezett időtartama megszakítás nélkül a három hónapot meghaladja.

2. §[1] A kirendelő közigazgatási szerv közvetlen életveszélyt okozó természeti katasztrófa, fegyveres zavargás, illetve összeütközés vagy háború esetén gondoskodik a kirendeltek és hozzátartozóik biztonságos helyre történő menekítéséről, illetve hazaszállításukról. Az e feladat végrehajtásából eredő költségeket a kirendelő közigazgatási szerv viseli.

A külszolgálat létesítése és megszüntetése, ideiglenes hazarendelés

3. § A külszolgálat elrendeléséhez (a továbbiakban: kirendelés) a külszolgálatra jelölt személy egyetértése szükséges.

4. § (1) Külszolgálatot az láthat el, aki a következő feltételekkel rendelkezik:

a) orvos igazolása alapján a kijelölt állomáshelyen külszolgálatra alkalmas,

b) munkakörének megfelelő idegennyelv-ismerettel rendelkezik,

c) a kirendelő közigazgatási szerv által előírt vizsgakövetelményeknek megfelelt.

(2) A kirendelő közigazgatási szerv a kirendeléshez előzetesen további szakmai és az adott állomáshely (beosztás) viszonyainak megfelelő egyéb feltételeket írhat elő.

5. § A kirendelő közigazgatási szerv a kirendeltet ideiglenesen hazarendelheti:

a) a közigazgatási szerv működési körén kívül eső elháríthatatlan okból,

b) hazai gyógykezelése miatt,

c) szolgálati érdekből, legfeljebb 90 napra.

6. § (1) A külszolgálat megszűnik:

a) a kirendelő okiratban meghatározott idő lejártával,

b) a kirendelő okiratban meghatározott feltétel bekövetkeztével.

(2) A külszolgálat megszüntethető:

a) a felek közös megegyezésével,

b) a kirendelés visszavonásával,

c)[2] a kirendelt kérelmére,

d)[3] nemzetközi jogi okokból.

(3)[4] A (2) bekezdés d) pontjában foglaltak fennállása kérdésében a külügyminiszter állásfoglalása az irányadó.

7. § (1) A kirendelést, a kirendelés visszavonását, a másik külföldi állomáshelyre történő áthelyezést írásba kell foglalni. A kirendelésre és az áthelyezésre vonatkozó okiratoknak tartalmazniuk kell a külszolgálattal kapcsolatos minden lényeges kérdést, így különösen a kirendelt

a) rangját és feladatkörét, munkaköri kulcsszámát (melléklet),

b) állomáshelyét,

c) ellátmánya szorzószámát, az ellátmánypótlékokat,

d) köztisztviselő külszolgálathoz fűződő kinevezését, besorolását,

e) illetményét,

f) ellátmánypótlékra jogosító családtagjai nevét, családi jogállását és gyermekei születési idejét,

g) állomáshelyére és visszautazásához biztosított utazási napok számát,

h) külszolgálatának kezdő időpontját, illetőleg a külszolgálat várható időtartamát,

i) gyermekei külföldi - alap- és középfokú - oktatási költségei viselésének mértékét és időtartamát (20. §),

j) kötelezettségeit vagy jogosultságait, egyéb, a külszolgálat ellátásával kapcsolatos feltételeket.

(2) A kirendelő okirat a felek közös megegyezésével bármikor módosítható.

Rangadományozás, besorolás

8. § (1) A diplomáciai vagy konzuli feladatokat ellátó köztisztviselőnek a külügyminiszter diplomáciai vagy konzuli rangot adományoz, ha kirendelése a Magyar Köztársaság diplomáciai vagy konzuli képviseletére történik.

(2) A kirendeltet a külszolgálat során ellátandó feladatkörének megfelelően e rendelet mellékletében meghatározott külképviseleti munkaköri kulcsszámba kell besorolni. Összevont munkakörök esetén a magasabb szorzójú munkakör az irányadó.

(3)[5] Ha a kirendelt - a munkaköre ellátása mellett - tizenöt naptári napot meghaladó időtartamra megbízást kap a fogadó országban a nagyköveti feladatok ideiglenes ellátására (ügyvivő), a megbízás teljes időtartamára saját ellátmánya 115%-ára jogosult.

Járandóságok

9. § (1) A külszolgálat időtartama alatt a kirendeltet a Ktv. szerinti illetményén felül maga és családja külföldi létfenntartásával, valamint a külszolgálati tevékenységgel kapcsolatos költségeinek fedezésére szolgáló ellátmány, ellátmánypótlék, valamint e rendeletben meghatározott egyéb juttatások illetik meg.

(2) A kirendelő közigazgatási szerv a különösen nehéz körülmények között külszolgálatot teljesítők részére további ellátmánypótlékot állapíthat meg. Az ilyen állomáshelyek körét és az ellátmánypótlék összegét állomáshelyenként a külügyminiszter az érintett miniszterek egyetértésével állapítja meg.

10. § (1) A havi ellátmány összegét az adott állomáshelyre érvényes alapellátmány és a kirendeltre meghatározott munkaköri szorzószám szorzata határozza meg.

(2) Az alapellátmány összegét, valamint a 14. §-ban meghatározott valuta költségtérítés összegét a külügyminiszter az érintett miniszterek egyetértésével állapítja meg.

(3) Az ellátmány a kirendelt részére a külszolgálat kezdő napjától annak megszűnéséig, az ellátmánypótlék az arra jogosító személy tényleges kiutazásától a végleges hazautazásáig - az utazási napokat is figyelembe véve - jár. A töredékhavi ellátmány és ellátmánypótlék kiszámításánál a tárgyhó naptári napjainak számát kell alapul venni.

(4) Az ellátmányt és az ellátmánypótlékot havonta utólag, a tárgyhó utolsó munkanapján kell kifizetni. A külszolgálat megszűnése esetén az ellátmány kifizethető a hazautazást megelőző öt munkanappal korábban.

11. § (1) A kirendeltet a keresőképtelenséggel járó betegsége időtartamára legfeljebb 90 napig állomáshelyén a havi ellátmány 80%-a, belföldön 30%-a illeti meg.

(2) A kirendelt halála esetén a halál bekövetkeztéig járó ellátmányon és ellátmánypótlékon felül egyhavi ellátmányt és ellátmánypótlékot a vele a halálát megelőzően együttélő, ellátmánypótlékra jogosító házastársa vagy gyermeke(i) részére ki kell fizetni.

12. § (1) A kirendelt a vele tartósan együttélő családtagok közül a 25. §-ban meghatározott személy után jogosult az ellátmánypótlékra.

(2) Az ellátmánypótlék összege:

a)[6] házastárs esetén a kirendelt ellátmányának 25%-a;

b) ellátmánypótlékra jogosító gyermek esetén a 2,5 szorzószámmal számított ellátmány

ba) 12. életév betöltéséig 10%-a,

bb) 12. életév betöltését követően 15%-a.

(3) Az (1) bekezdésben meghatározott családtag elhalálozása esetén a kirendelt részére a halál bekövetkeztéig járó ellátmánypótlékon felül ki kell fizetni az ellátmánypótlék egyhavi összegét.

(4) Az ellátmánypótlék időarányosan jár a házastárs és az ellátmánypótlékra jogosító gyermek alkalmi látogatása esetén.

(5) A kirendelt ellátmánypótlékra nem jogosult az (1) bekezdésben meghatározott személynek az állomáshelytől - a kirendelt szabadsága idejének kivételével - 90 napot meghaladó távolléte után. Többszöri távollét esetén a részidőket naptári évenként össze kell számítani. A 25. §-ban meghatározott személy szülése miatti távolléte esetén a kirendelő közigazgatási szerv e bekezdés rendelkezéseitől eltérhet.

(6) Az ellátmánypótlék nem jár, ha az (1) bekezdésben meghatározott személy a tárgyhónapban az állomáshely szerinti alapellátmány összegét meghaladó, külföldön szerzett jövedelemmel rendelkezik. A jövedelem megszerzését a kirendelt írásban köteles bejelenteni.

(7) Az (1) bekezdésben nem említett családtagoknak az állomáshelyen 3 hónapot meghaladó tartózkodását a kirendelt köteles írásban a kirendelőnek bejelenteni.

13. § (1) A kirendelő közigazgatási szerv a kirendelt kérelmére a külszolgálat megkezdésekor - egyszeri alkalommal, 2,5 szorzószámmal számítva - háromhavi, kamatmentes ellátmányelőleget nyújt.

(2) A kirendelő közigazgatási szerv az (1) bekezdésben meghatározottakon felül, a kirendelt kérelmére - kizárólag gépkocsivásárlás céljára - további hathavi, kamatmentes ellátmányelőleget nyújthat. A gépkocsivásárlás céljára adott ellátmányelőleg összege nem haladhatja meg a gépkocsi vételárát.

(3) A kirendelt az ellátmányelőleg felhasználásával vásárolt gépkocsira - az ellátmányelőleg törlesztésének időtartamára - köteles a vásárlástól számított lehető legrövidebb időn belül casco vagy annak megfelelő egyéb biztosítást kötni.

(4) Az ellátmányelőleg felhasználásával vásárolt gépkocsit - jogszabályban meghatározott térítési díj ellenében - a kirendelt köteles a munkakörével összefüggő feladatai ellátására is használni.

(5) Az (1) bekezdésben meghatározott ellátmányelőleget 10 havi, a (2) bekezdésben meghatározott ellátmányelőleget pedig 20 havi részletben kell visszafizetni, abban a pénznemben, amelyben nyújtották. Az ellátmányelőleg törlesztését a felvételét követő negyedik hónapban kell megkezdeni.

(6) Amennyiben a külszolgálat az ellátmányelőleg visszafizetése előtt fejeződik be, a kirendelt az ellátmányelőleg fennmaradó részét állomáshelyén egy összegben a felvétel pénznemében vagy belföldön - legkésőbb a külszolgálat befejezésétől számított 30 napon belül - a hazatérés időpontjában érvényes, az MNB által meghatározott devizaeladási árfolyamon számítva, forintban köteles visszafizetni.

(7) A hat hónapot meg nem haladó időtartamú kirendelés esetén csak a kirendelés időtartamára járó ellátmány fizethető ki előlegként.

(8) A kirendelt halála esetén az ellátmányelőleg még esedékes járandóságból le nem vonható részét el kell engedni.

14. § (1) Ha a kirendelt a külszolgálata alatt kiküldetést teljesít, valuta-költségtérítés illeti meg.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott valuta-költségtérítés szempontjából külföldi kiküldetésnek kell tekinteni azt is, ha a kirendelt az állomáshelye szerinti országban teljesít kiküldetést. Ha a kirendelt az állomáshelye szerinti országban teljesít kiküldetést, valutanapidíj és szállásköltség csak a naptári naponként 8 órát meghaladó távollét esetén jár.

15. §[7] (1) Ha a kirendelt saját munkakörének ellátása mellett mást helyettesít, és ennek időtartama megszakítás nélkül meghaladja a 15 naptári napot, a helyettesítés első napjától kezdődően helyettesítési pótlék illeti meg. Ennek mértéke - időarányosan - a helyettesítő köztisztviselői besorolása szerinti illetményének 15%-a. A helyettesítés rendjét a munkáltatói jogkör gyakorlója határozza meg.

(2) Helyettesítési díj nem állapítható meg az évi rendes szabadságát töltő köztisztviselő helyettesítése esetén.

16. § (1) Az évi rendes szabadságot időarányosan a külszolgálat megkezdése előtt belföldön kell kiadni. A külszolgálat megszűnésének évében járó szabadság időarányosan az állomáshelyen is kiadható.

(2) A kirendelt belföldön eltöltött szabadságára történő haza- és visszautazásra évente egy alkalommal utazási napokra jogosult. Az utazási napok számát a kirendelő okirat határozza meg.

17. § (1) A kirendelt utazásának költségeit az alábbi esetekben a kirendelő közigazgatási szerv viseli:

a) az állomáshelyre történő első kiutazáskor és a végleges hazautazáskor, ideértve a másik állomáshelyre történő áthelyezést is,

b) ideiglenes hazarendeléskor,

c) szabadságra történő hazautazáskor és visszautazáskor, évente egy alkalommal (kivéve a külszolgálat megkezdésének és megszűnésének naptári évét),

d) szülő, gyermek, házastárs és annak szülője, továbbá a testvér temetésére történő hazautazáskor.

(2) Az (1) bekezdés a), c) és d) pontjait a 25. §-ban meghatározott személyre is alkalmazni kell.

(3) Évente egy alkalommal a kirendelő közigazgatási szerv viseli a Magyarországon élő - egyébként ellátmánypótlékra jogosító - gyermek, valamint házastárs állomáshelyre és hazautazásának költségeit, a kirendelés és a végleges hazautazás naptári évének kivételével.

(4) A munkáltatói jogkör gyakorlója a 16. §, valamint a 17. § (1)-(3) bekezdésében foglalt rendelkezésekből rendkívüli méltánylást érdemlő esetben a kirendelt javára eltérhet.

18. § A kirendelt és a 12. § (1) bekezdésében meghatározott személyek ingóságainak indokolt szállítási költségeit a külszolgálat megkezdésekor, befejezésekor és másik külföldi állomáshelyre történő áthelyezéskor a kirendelő közigazgatási szerv viseli.

19. § A külföldön elhunyt kirendelt, valamint együttélő családtagja hazaszállításáról és temetéséről a kirendelő közigazgatási szerv saját költségén gondoskodik.

20. § A kirendelő közigazgatási szerv a kirendelt ellátmánypótlékra jogosító gyermekének a kirendelés ideje alatt az állomáshelyen folytatott átlagos képzési követelményeknek megfelelő és átlagos költségszintű alap- és középfokú tanulmányi költségeit viseli, ha az állomáshelyen egészségügyi vagy más okból a helyi állami iskolarendszer nem vehető igénybe, vagy az tandíjköteles. A költségviselés mértékét a kirendelő okiratban kell meghatározni.

21. § (1) A kirendelő közigazgatási szerv köteles a kirendelt feladatkörének, az együttélő család összetételének, létszámának és az állomáshely körülményeinek megfelelő, berendezett lakást biztosítani.

(2) Az ideiglenes szállodai elhelyezés költségeit, a lakás bérleti díját, a lakásban lévő telefonkészülék és a közüzemi szolgáltatások mérésére szolgáló mérőkészülékek alapdíját a kirendelő közigazgatási szerv viseli. A közüzemi szolgáltatások díja a kirendeltet terheli, melyre a kirendelő közigazgatási szerv - mérőkészülék hiányában - átalányt állapíthat meg.

22. § Együttélő házastársak egyazon állomáshelyre történő kirendelése esetén a 12. § (2) bekezdésének b) pontjában és a (3)-(4) bekezdésben, a 20. §-ban, valamint a 21. §-ban foglalt jogosultságok csak egyiküket illetik meg, a 12. § (7) bekezdésében és a 21. § (2) bekezdésében, továbbá a 23. § (1) bekezdésében foglalt kötelezettségek csak egyiküket terheli.

Vegyes rendelkezések

23. § (1) A kirendelt együttélő családtagja külföldi munkavállalását köteles bejelenteni a kirendelő közigazgatási szervnek.

(2) A Magyar Köztársaság diplomáciai vagy konzuli képviseleteire kirendeltek együttélő, nemzetközi jogi kiváltságokban és mentességekben részesülő családtagjainak a fogadó államban történő munkavállalásához a külügyminiszter engedélye szükséges.

24. § (1) A kirendelt diplomáciai és konzuli képviseleten ügyeleti szolgálatba osztható be.

(2)[8]

25. § E rendelet alkalmazásában ellátmánypótlékra jogosító személynek kell tekinteni a kirendelttel együttélő házastársát, valamint a kirendelttel együttélő gyermekét, ha az

a) tizenhat évesnél fiatalabb,

b) tizenhat évesnél idősebb, de húsz évesnél fiatalabb és alap- vagy középfokú oktatási intézmény nappali tagozatán tanul,

c) tartósan beteg, illetőleg testi vagy értelmi fogyatékos.

26. §[9] Ez a rendelet a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba.

A miniszterelnök helyett:

Kuncze Gábor s. k.,

belügyminiszter

Melléklet a 22/1997. (II. 13.) Korm. rendelethez

Munkaköri kulcsszámok