23/1997. (VI. 11.) IKIM rendelet
az ipari mesterképzés szakmai és vizsgakövetelményeiről szóló 31/1996. (VI. 19.) IKM rendelet módosításáról
A szakképzésről szóló 1993. évi LXXVI. törvény 7. §-ának (3) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján a Magyar Kézműves Kamarával egyetértésben a következőket rendelem el:
1. § Az ipari mesterképzés szakmai és vizsgakövetelményeiről szóló 31/1996. (VI. 19.) IKM rendelet mellékletében foglalt szakmai és vizsgakövetelmények jegyzéke e rendelet melléklete szerinti szakmai és vizsgakövetelményekkel egészül ki.
2. § Ez a rendelet a kihirdetését követő 15. napon lép hatályba.
Melléklet a 23/1997. (VI. 11.) IKIM rendelethez
[Melléklet a 31/1996. (VI. 19.) IKM rendelethez]
"Az ipari mesterképzés szakmai és vizsgakövetelményeinek jegyzéke
8. Ács-állványozó
9. Órás
10. Kozmetikus
11. Fodrász
12. Cukrász
13. Női szabó (nőiruha-készítő)
14. Rádió- és hangtechnikai műszerész
15. Televízió- és videotechnikai műszerész
16. Esztergályos
17. Háztartásigép szerelő
18. Bádogos és épületbádogos
19. Tetőfedő
20. Szerkezetlakatos
21. Fényképész
8. ÁCS-ÁLLVÁNYOZÓ mestervizsga szakmai követelmények
I. A mestervizsgára jelentkezés feltételei
A) A mestervizsgához szükséges szakképesítések adatai:
valamint az ezzel egyenértékű korábbi szakmai képesítések:
B) A mestervizsga előfeltételeként előírt szakmai gyakorlat:
Megjegyzés:
A szakmai gyakorlat részidőkből is összeállható, de az utolsó időszak a vizsgára jelentkezés időpontjánál ne legyen 1 évnél régebbi, ebbe nem számítható be a gyed, illetve katonai szolgálat ideje.
II. A mester munkaterülete, a szakmához tartozó tevékenységkörök
2.1. A mester szakmai munkaterületeinek leírása
Az 1601 szakszámú (33 5216 01 OKJ számú), ács-állványozó szakmai képesítéssel rendelkező mester szakmájának gyakorlása során, önállóan, az alábbi jellemző munkatevékenységeket végzi:
- kötőácsmunkák,
- zsaluzó ácsmunkák,
- állványozó és dúcoló munkák,
- vegyes ácsmunkák.
2.2. A mester tevékenységi területe és feladatköre
- A magas- és mélyépítőiparban előforduló fa- vagy vegyes anyagú, ideiglenes ácsmunkát igénylő szerkezetek, végleges ácsszerkezetek, állványok és zsaluzatok készítése, bontása.
- Kéziszerszámok és kisgépek használatával a fa nyers- és félkész anyagok megmunkálásával a fém vagy műanyag félkész termékek kapcsolt alkalmazásával e tevékenységek végzése.
- A fenti munkafolyamatok előkészítése és irányítása, a munka megszervezése és végzése, valamint a rendelkezésre bocsátott tervek egyeztetése, véleményezése, alkalmazása.
III. Szakmai követelmények
3.1. A szakma - mesterszintű - gyakorlása során előforduló legfontosabb feladatok (feladatcsoportok)
a) Kötőácsmunkák
- Magas- és mélyépítőipari munkaterületeken előforduló fa vagy vegyes anyagú, ideiglenes, kisegítő szerkezetek készítése, bontása.
- Egyszerű és összetett, végleges ácsszerkezetek, fedélszékek, faanyagú födémszerkezetek, függesztő és feszítőművek készítése, bontása.
- Faszerkezetű építmények és választószerkezetek összeszerelése előre gyártott elemekből.
- Favázas, ideiglenes munkahelyi létesítmények szerelése, bontása.
- Anyagszükséglet meghatározása, konszignációk ellenőrzése.
- A tetőterek kialakítása, beépítése.
- Kiviteli tervek hiányában az igénybevételtől függően (fesztáv, héjazat stb.) a helyes szerkezet megválasztása.
b) Zsaluzó ácsmunkák
- Magas- és mélyépítőipari munkaterületeken előforduló fa- vagy vegyes anyagú zsaluzatok, kúszó- és csúszózsaluzatok, alátámasztó állványszerkezetek készítése, bontása.
- Fémanyagú zsaluzó és alátámasztó szerkezetek szerelése, bontása és karbantartása.
- Üzemben előre gyártott acélbetétek elhelyezése zsaluzatban.
c) Állványozó és dúcoló munkák
- Magas- és mélyépítőipari munkaterületeken előforduló fa- vagy fémszerkezetű könnyű munka-, szerelő- és létraállványok készítése, összeállítása, karbantartása és bontása.
- Fa- és fémanyagú feljáró és anyagszállító állványszerkezetek, provizóriumok építése, illetve szerelése, karbantartása és bontása.
- Nehéz munkaállványok, felvonóállványok készítése, illetve szerelése (előre gyártott elemek alkalmazása esetén), ezek karbantartása és bontása.
- Csatorna, árok és munkagödör dúcszerkezeteinek építése, karbantartása és bontása.
- Életveszély-elhárító alá- és megtámasztó dúcszerkezetek, kiváltóállványok elkészítése, karbantartása, bontása.
d) Vegyes ácsmunkák
- Egyszerű berendezési tárgyak, fakerítések, kapuk, ácstokok, padlásfeljáró-lépcsők készítése, javítása.
- Ácsszerkezetekhez kapcsolódó nyílászárók elhelyezése, beépítése.
- Álmennyezetek készítése, javítása.
- Egy- és többkarú lépcsők, csigalépcsők készítése javítása, bontása.
- Padozatok, burkolatok készítése, javítása.
3.2. Követelmények
3.2.1. Szakmai gyakorlati követelmények
A mesterjelölt tudja (ismerje):
- a munkatárgy előállításához, javításához szükséges alább felsorolt technológiai folyamatok megvalósítását,
- a szakma körébe eső műveletek, alapműveletek, munkafázisok előkészítését, elvégzését, irányítását, ellenőrzését és szabályozását,
- az építéshelyi kisegítő-szerkezetek (korlátok, létrák stb.) készítését, elhelyezését, bontását,
- az egyszerű üres fedélszékek lekötését, állítását, bontását,
- a hagyományos és korszerű, egy- és többállószékes, valamint egyéb összetett fedélszerkezetek (torony, fűrészfog stb.) lekötését, állítását, bontását,
- az egyszerű és összetett feszítő, illetve függesztőművek erőtani működési elvét, készítését, bontását,
- a faszerkezetű födémek építését, javítását, bontását,
- az egy- vagy többszintes faszerkezetű építmények (hétvégi házak, lakóépületek stb.) összeszerelését előre gyártott szerkezeti elemekből,
- a hagyományos és korszerű fa vagy vegyes szerkezetű zsaluzatok (fal, sík vagy gerendás födém, kiváltógerenda, koszorú stb.) készítését, bontását,
- a korszerű fémzsaluzatok (kúszó, csúszó, alagút stb.) szerelését és bontását,
- a korszerű fémanyagú zsaluzat-alátámasztó szerkezetek szerelését és bontását,
- a faszerkezetű, könnyű munka-, szerelő- és létraállványok szerkezeti részeinek készítését az állványok felállítását, karbantartását és bontását,
- a korszerű csőállványok és fémszerkezetű modulállványok felállítását és bontását,
- a fa-, fém- és vegyes szerkezetű kisegítő állványszerkezetek (le- és feljárók, anyagtároló és szállítóállványok, provizóriumok stb.) építését, szerelését és bontását,
- a faszerkezetű nehézállványok (kőelhelyező, felvonó stb.) építését, karbantartását és bontását,
- a nehézállványok szerelését és bontását előre gyártott elemekből,
- a hagyományos és korszerű dúcszerkezetek építését, karbantartását és bontását,
- az életveszély elhárító alá- és megtámasztó dúcszerkezetek készítését, karbantartását, bontását,
- a kiváltóállványok készítését, bontását,
- az egyszerű berendezési tárgyak (ácsolt asztal, pad, polc stb.) készítését és beépítését,
- a fakerítések, kapuk készítését, javítását,
- az ácstok, vaktok készítését, javítását,
- a nyílászárók, beállítását, rögzítését,
- a külső belső burkolatok, padozatok készítését, javítását,
- a padlásfeljáró lépcsők, egy- és többkarú lépcsők, csigalépcsők, tetőlétrák, feljárólétrák készítését, javítását,
- az alapműveletek elvégzéséhez szükséges szerszámokat, segédeszközöket, kisgépeket, gépeket, készülékeket kiválasztani, használni, karbantartani, tárolni,
- a munkatárgyak méretének és minőségének megfelelő gépek és felszerelések kiválasztását és használatát,
- a kiviteli folyamatok elvégzéséhez, méréséhez szükséges ellenőrző, mérőeszközöket kiválasztani és használni,
- a munkatárgyak elkészítésének, a szerkezetek szerelésének, javításának műveleteit,
- a zsaluzatok ki- és beszerelését, segédberendezések szerelését, alkatrészek és segédeszközök használatának, pótlásának műveleteit,
- a műszaki tervdokumentáció alapján a technológiai sorrendiséget meghatározni, a folyamatokat részműveletekre bontani, a munkát önállóan megszervezni és elvégezni,
- a munkatermékhez szükséges nyersanyagokat, félkész termékeket, segédanyagokat kiválasztani, azokat előkészíteni, felhasználni, kezelni,
- az egyszerűbb anyagvizsgálatokat elvégezni, (szemrevételezés, próbaterhelés stb.) a fakártevők okozta hibákat, károsodásokat felismerni,
- a faanyagvédelemmel kapcsolatos tevékenységi eljárásokat, területeket,
- a munkatárgyak gyártásához, szereléséhez, javításához szükséges műszaki tervdokumentációt alkalmazni,
- sík- és íves felületek metsződésének szerkesztését,
- sík- és térbeli ábrázolás módszereit és eszközeit,
- a tetőszerkezethez kapcsolódó kőműves szerkezetek alapvető méreteit, funkcióját (koszorúk, kémények, orom- és tűzfalak stb.),
- a hagyományos és korszerű tetőfedő anyagok tulajdonságait és felhasználási módjait (pikkelyfedések, táblásfedések),
- a kiegészítő bádogosmunkákhoz szükséges aljzatok elkészítését,
- a kiegészítő hőszigeteléseket (hőhidak, tetőtérbeépítések stb.),
- a technológiai folyamatok alapját képező épületfizikai jelenségeket.
A mesterjelölt legyen képes (alkalmas):
- a munkavégzéssel kapcsolatos önálló döntések meghozatalára és végrehajtására,
- a szakmában elvárható alapvető emberi magatartási és kapcsolattartási formák betartására (megrendelő, alkalmazott, munkatárs stb.).
Tudjon (tudja):
- önállóan részt venni a speciális munkafolyamatok előkészítésében, a gépesített munkafolyamatok irányításában,
- összekapcsoltan ellátni a munkafolyamatok egymáshoz rendezését, megszervezését, ellenőrzését
3.2.2. Követelmények a szakmai elmélet terén
A mesterjelölt ismerje és tudja alkalmazni az alábbi témakörök alapvető elméleti anyagát:
a) A munkahelyre, munkavégzésre vonatkozó általános előírásokat:
- a szakma gyakorlatában használatos rajzszabványokat, ábrázolásmódokat, jelöléseket (méretmegadás, méretarány stb.),
- az egyszerűbb részlet és műhelyrajzok műszaki vázlatának elkészítési módját,
- a technológiai folyamatok jellemzőinek, műveleteinek, munkafázisainak megvalósítását, lebonyolítását,
- a felmérés, költségvetés rendszerét, készítésének szabályait,
- a munkahely kialakítására, a munkavégzés megszervezésére vonatkozó általános, illetőleg sajátos belső szabályok (munkaköri leírások, egyéni védőeszközök juttatásának rendje stb.),
- a munkahelyi, műszaki adminisztráció általános szabályait (felmérési napló, építési napló stb.),
- a munkahely megfelelő kialakítását, a helyes anyagtárolást.
b) A munkavédelemre vonatkozó általános előírásokat:
- a szakmai feladatcsoportokra jellemző veszélyforrásokat, azok elhárításának lehetőségeit, az egészséget nem veszélyeztető, biztonságos munkavégzéssel kapcsolatos munkavédelmi, tűzvédelmi, továbbá környezetvédelmi előírásokat, munkabalesetek, foglalkozási megbetegedés esetén szükséges teendőket, beleértve az elsősegélynyújtást is,
- az egyes technológiákkal és anyagokkal való munkavégzés során a speciális biztonsági előírások alkalmazását,
- a munkaanyagok - beleértve a munka során felhasznált vegyi anyagokat is - tárolásával, szállításával, felhasználásával kapcsolatos munka-, környezet- és egészségvédelmi előírásokat,
- az egyéni védőfelszerelések (védőeszközök) juttatásával, rendeltetésszerű használatával kapcsolatos szabályokat és gyakorlati tudnivalókat,
- a munkabalesetek, a foglalkozási betegségek előfordulása esetén szükséges teendőket,
- a munkahelyi balesetnél, a sérült számára elsősegélynyújtás módját, a balesetet kiváltó ok megszüntetését, a munkahelyi vezető, illetve segélynyújtó szolgálat értesítésének lehetőségeit,
- a munkahelyi balesetnél a sérülttel kapcsolatos gyakorlati és adminisztratív teendőket,
- közreműködésének jelentőségét a baleset kivizsgálásában, információk szolgáltatásában, a jegyzőkönyv elkészítésében,
- a baleseti jegyzőkönyv illetékesekhez való eljuttatásának módját.
c) A munkahelyre és anyagokra vonatkozó általános tűzvédelmi előírásokat:
- a tűzoltó készülékek, tűzcsapok, tűzoltó homok elhelyezésének szabályait,
- a tűzoltó készülékek (por, hab, gázoltó készülékek) használatára vonatkozó előírásokat és a készülékek alkalmazásának módját,
- tűz- és robbanásveszélyek megelőzésére vonatkozó előírásokat (dohányzás, nyílt láng használatának tilalma stb.).
d) A munkahelyre vonatkozó általános környezetvédelmi előírásokat:
- a szerkezetek készítéséhez használt anyagok, adalékszerek és a keletkezett hulladék tárolására vonatkozó előírásokat,
- a munkahely rendjére és tisztaságára, valamint a munkahely elhagyására vonatkozó előírásokat.
e) A vállalkozás működtetésének feltételeit:
- az építőipari termelés és a cégek, vállalkozások szervezeti felépítésével, üzemszervezéssel, munkatermelékenységgel, munkabérekkel és normákkal költségszámítással, gazdaságossággal összefüggő vezetői feladatokat.
IV. A szakmai minősítés és vizsgáztatás rendje
A mestervizsga célja annak megállapítása, hogy a mesterjelölt
- elsajátította-e a tevékenység gyakorlásához mester szinten szükséges szakmai elméleti és gyakorlati, vállalkozási és pedagógiai ismereteket,
- képes-e munkáját magas színvonalon, önállóan végezni,
- rendelkezik-e a szakmai követelmények által támasztott tudáselemekkel, gyakorlati készségekkel.
További célok, feladatok:
- a szakmai működésével kapcsolatos gazdasági és jogi szabályzók megismertetése és alkalmazása;
- elsajátíttatni a mester működési területére vonatkozó munkaegészségügyi, munka- és tűzvédelmi előírásokat;
- a kapcsolódó szakmákkal való együttműködés alapvető elemeinek megismertetése, különös tekintettel a tetőfedő, bádogos és kőműves szakmákra.
A mestervizsga részei:
- szakmai gyakorlati vizsga,
- szakmai elméleti (írásbeli, szóbeli) vizsga,
- vállalkozási (gazdasági, jogi, munkaügyi stb.) ismeretek,
- pedagógiai ismeretek.
Megjegyzés:
A vállalkozási ismeretek, a pedagógiai ismeretek vizsgarészek követelményrendszere valamennyi szakmában azonos, azt a 31/1996. (VI. 19.) IKM rendelet tartalmazza.
Az elméleti vizsgára bocsátás feltétele az előzőleg sikeresen végrehajtott szakmai gyakorlati vizsga.
A vizsga egyéb kérdéseiben a Magyar Kézműves Kamara hatályos mestervizsga szabályzatának előírásait kell alkalmazni.
A) Gyakorlati vizsga
A gyakorlati vizsga javasolt időtartama 2 munkanap.
Tartalma:
- hagyományos fakötések elkészítése (tetőcsomópontok),
- sík- és íves felületek zsaluzása,
- lépcsőszerkesztés, kiosztás.
A gyakorlati feladatokat a mindenkori lehetőségek figyelembevételével a vizsga szervezője, lebonyolítója javaslata alapján az elnök határozza meg.
B) Írásbeli vizsga
Az írásbeli vizsga javasolt időtartama: 8 óra.
Tartalma:
a) szakrajz készítése:
- összetett alaprajzon tető-kiközepelés,
= szarufa kiosztás készítése,
= a megfelelő fedélszék típus kiválasztása, lerajzolása;
- zsaluzási terv vagy dúcolás készítése
b) szükséges anyagok kigyűjtése, méretmegadása, méretezése, költségvetés kiírás készítése,
c) a technológiai sorrend részletes leírása,
Megjegyzés:
Az írásbeli vizsga konkrét anyagát a megadott területrészek alapján a vizsgabizottság határozza meg.
C) Szóbeli vizsga
A szóbeli vizsga tartalma:
- egy konkrét szakmai kérdés kidolgozása (pl. függesztő-feszítő művek összehasonlítása erőtani szempontból stb.),
- anyag- és gyártásismeret,
- szilárdságtani ismeretek (pl. igénybevételi ábrák),
- raktározás, szállítás,
- munka-, tűz elleni és környezetvédelem,
- a szükséges gép-, energia- és létszámigény, illetve a munkaterület nagyságának megadása.
A vizsga eredményét a bizottság "megfelelt" vagy "nem felelt meg" minősítéssel állapítja meg. A jelölt megfelelt, ha a vizsgabizottság egyszerű többséggel a feleletet elfogadja. Sikertelen szóbeli vizsga esetén a szóbeli vizsgát teljes egészében meg kell ismételnie.
D) Az egyes vizsgarészek alóli felmentés feltételei
Az egyetemi, főiskolai és technikusi végzettséggel rendelkező jelölt a szakmai elméleti vizsgája vagy annak egy része alól - kérelmére - mentesíthető.
A felmentési kérelmet a mestervizsga bizottságtól kell kérni, mely kérelemhez csatolni kell a végzettséget igazoló iratokat.
Amennyiben a jelölt a felmentés feltételeinek megfelel, abban az esetben a szóbeli vizsga (illetve meghatározott tantárgyi vizsgakötelezettség) alól felmenthető.
A gyakorlati vizsga alól felmentés nem adható.
9. ÓRÁS mestervizsga szakmai követelmények
I. A mestervizsgára jelentkezés feltételei
A) A mestervizsgához szükséges szakképesítések adatai:
valamint az ezzel egyenértékű (jogelőd) szakmai képesítések.
B) A mestervizsga előfeltételeként előírt szakmai gyakorlat:
Megjegyzés:
A szakmai gyakorlat részidőkből is összeállhat, de az utolsó időszak a vizsgára jelentkezés időpontjánál ne legyen 1 évnél régebbi.
II. A mester munkaterülete, a szakmához kapcsolódó tevékenységkörök
2.1. A mester szakmai munkaterületének leírása
A 606 (OSZJ) és 33 5237 03 (OKJ) azonosítású számú, órás szakmai képesítéssel rendelkező mester szakmája gyakorlása során önállóan, megfelelő műszerezettséggel, kézi- és célszerszámokkal az alábbi tipikusan jellemző munkatevékenységet végez:
- önálló órajavító szolgáltatói tevékenységet,
- órával kapcsolatos kereskedelmi tevékenységet,
- önálló órajavító és órával kapcsolatos kereskedelmi tevékenységet végző műhely vezetését,
- önálló értékbecslés (óra adásvétel, nemesfém tokozású órák adásvétele).
2.2. A mester tevékenységi területe és feladatköre
- Órajavítás.
- Garanciális órajavítás.
- Az órák felkészítése eladásra.
- Nemesfém tokozású órák adásvétele.
- Óratartozékok értékesítése (bőráru, fémcsatok, nemesfém láncok).
- Stílusismeret alapján antik órák kormeghatározása.
- Értékbecslés.
III. Szakmai követelmények
3.1. A szakma mesterszintű gyakorlása során előforduló legfontosabb feladatok (feladatcsoportok)
- Elektromos és elektronikus kvarcórák javítása, mérőműszerek használata.
- Az órajavító műhely berendezése.
- Fémipari alapismeretek. Kézi forgácsolás, alakítás, oldható és oldhatatlan kötések készítése.
- Az óra pontos meghatározása, értékbecslés.
- Az órák és a részegységek működésének ismerete.
- A hibás alkatrészek felismerése és pontos meghatározása.
- A hibás alkatrészek helyett új alkatrészek megrendelése, beszerzése.
- Alkatrészek műszaki rajzának olvasása, elkészítése.
- Alkatrészek elkészítése.
- Az óraszerkezetek szét- és összeszerelése.
- Az óraszerkezetek javítása gyári műszaki leírások alapján.
- Munkavédelmi, környezetvédelmi, tűzvédelmi, biztonságtechnikai előírások ismerete, betartása és alkalmazása.
- Alapvető kereskedelmi ismeretek alkalmazása.
- A nemesfémmel való kereskedés szabályainak betartása.
- Vállalkozói ismeretek alkalmazása.
- Tanuló szakmai gyakorlati képzése.
3.2. Követelmények
3.2.1. Szakmai gyakorlati követelmények
A mesterjelölt tudja (ismerje):
- az órajavító műhely kialakításának speciális szabályait,
- régi szerszámok ismerete (íjas eszterga, csappolírozó, fogfinírozó stb.),
- az órás eszterga részeit és felhasználási területeit,
- az antik órák meghatározásának alapjait,
- az új csap készítésének munkamenetét,
- a fogaskerék-készítés munkamenetét,
- az órás gátszerkezet részegységeit és a működési alapelvét,
- az órás gátszerkezetben előforduló hibákat és azok okait,
- a henger gátszerkezet részegységeit és működési alapelvét,
- a henger gátszerkezetben előforduló hibákat és azok okait,
- az angol gátszerkezet részegységeit és működési alapelvét,
- az angol gátszerkezetben előforduló hibákat és azok okait,
- a Strasszer gátszerkezet részegységeit és működési alapelvét,
- a Strasszer gátszerkezetben előforduló hibákat és azok okait,
- az óraszerkezetben alkalmazott különleges ingafajták részeit és szerelésüket,
- a Breguet hajszálrugó készítésének munkamenetét a különleges naptárszerkezetek, stopperszerkezetek és négynegyedes ütőszerkezetek fajtáit és működési alapelvüket,
- az órák minőségi és ármeghatározásait,
- a tartós fogyasztási cikkekre érvényes jogszabályokat,
- az órajavítás vállalását és a javítás közben végzendő adminisztrációs tevékenységeket,
- a különböző alkatrész-kereskedések általános és speciális árukészleteit,
- az alapvető szerkesztéseket, egyszerű alkatrészek műszaki rajzait,
- a fémjelek felismerését és a nemesfémek finomsági fokának megállapítását,
- a svájci szabadhorgony gátszerkezet alapelvét, meghibásodási lehetőségeit,
- az elektromos és elektronikus órák javíthatóságát, hibamegállapítását mérő műszerek használatát,
- az elektromos és elektronikus órák működési elvét,
- az elektromos kvarcórák energiatárolóinak (elemek) tulajdonságait, felhasználási lehetőségeit (ezüstoxid, alkáli, lítium).
- azokat a műveleti sorrendeket, amelyekkel a különleges óraszerkezetek szét- és összeszerelhetők,
- betartani szét- és összeszereléskor az alapvető szabályokat, amelyek alkalmazásakor a szerkezet és az alkatrészek nem hibásodnak meg,
- alkalmazni az alkatrészek tisztításának különböző, az adott esetben legcélszerűbb módszereit és megoldásait,
- az olajozás műveleti sorrendjét pontosan betartani,
- alkalmazni azokat a szerszámokat, amelyek elősegítik, illetve lehetővé teszik a szét- és összeszerelés munkaműveletét,
- használni azokat a műszereket, amelyekkel az óraszerkezet összműködése ellenőrizhető,
- alkalmazni a műszaki életben használatos szabványokat,
- felismerni azokat a hibás alkatrészeket, egységeket, amelyek csak új beszerzésével pótolhatók, illetve amelyeket el lehet készíteni,
- azokat a műveleti sorrendeket, amelyek alapján az alkatrészek elkészíthetők,
- a billegőtengely-készítés munkamenetét,
- pontosan kitölteni az alkatrész-megrendelőket, és megrendelni az alkatrészt a gyártól,
- az elektromos és elektronikus órák mérési pontjait, a forrasztások és ragasztások szabályait,
- a szakmában használatos különböző vegyszerek tulajdonságait (tisztításhoz, forrasztáshoz, nemesfémhez használt).
3.2.2. Követelmények a szakmai elmélet területén
A mesterjelölt ismerje és tudja alkalmazni az alábbi témakörök elméleti anyagát:
- Általános alapismeretek
= gyengeáramú alapismeretek.
- Szakmai ismeretek.
- Szerkezettani, szerelési, javítási ismeretek.
- Szakmai számítások
= rugóhossz számítás,
= mutatószerkezeti kerekek méreteinek meghatározása,
= elem működési idejének kiszámítása,
= óránkénti lengésszám meghatározása,
= inga hosszának számítása.
- Fémipari szakmai alapismeretek (műszerész, lakatos stb.).
- Szakrajzi ismeretek
= alapvető szerkesztés, merőleges, párhuzamos, kör, érintő stb.,
= speciális görbék szerkesztése: ellipszis,
= általános géprajzi alapismeretek,
= óra alkatrészek ábrázolása vetületben és metszetben,
= Clement, Graham, peckes és svájci gátszerkezet szerkesztése,
= horgonytest rajza.
- Szakmai etika.
- Anyagismeret.
IV. A szakmai minősítés és vizsgáztatás rendje
A mestervizsga célja annak megállapítása, hogy a mesterjelölt
- elsajátította-e a tevékenység gyakorlásához mester szinten szükséges szakmai elméleti és gyakorlati, az üzlet vezetéséhez szükséges vállalkozási, illetve a tanulóképzéshez szükséges alapvető pedagógiai ismereteket,
- képes-e a munkáját magas színvonalon önállóan végezni,
- rendelkezik-e a szakmai követelmények által támasztott tudáselemekkel, gyakorlati készségekkel.
A mestervizsga részei:
- szakmai gyakorlati vizsga,
- szakmai elméleti (írásbeli, szóbeli) vizsga,
- vállalkozási ismeretek (gazdasági, jogi, munkaügyi stb. ismeretek),
- pedagógiai alapismeretek.
Megjegyzés:
A vállalkozási és a pedagógiai ismeretek vizsga követelményrendszere valamennyi szakmában azonos, azokat a 31/1996. (VI. 19.) IKM rendelet tartalmazza.
Az elméleti vizsgára bocsátás feltétele az előzőleg sikeresen teljesített szakmai gyakorlati vizsga.
A) Gyakorlati vizsga
A mesterjelölt először a vizsgabizottság előtt a gyakorlati felkészültségéről számol be. A gyakorlati vizsga időtartama 6 óránál kevesebb nem lehet.
A mestervizsga bizottság elnöke a vizsga megkezdése előtt ellenőrzi a helyszínt. A vizsgához biztosítani kell a tárgyi feltételeket, a kifogástalan minőségű anyagokat, eszközöket és gépi berendezéseket, valamint az előírás szerinti munka-, egészségügyi és higiéniai feltételeket. A bizottság előírhatja a jelöltnek, hogy a saját eszközeit használja a szakmai szokásos szerszámainak köréből.
A gyakorlati mestervizsga munkavédelmi oktatással kezdődik. Fel kell hívni a vizsgázó figyelmét a munkavégzés során alkalmazandó munka- és környezetvédelmi, valamint az ergonómiai és higiéniai előírások, szabályok betartására.
A gyakorlati vizsga és vizsgamunka értékelése a mestervizsga bizottság által előre elkészített pontozólap alapján történik. A mesterjelölt gyakorlati munkáját a bizottság az elkészített munkadarab minősége alapján bírálja el, figyelembe véve a munkavégzés szakszerűségét, pontosságát, technikai és technológiai folyamatát, továbbá a munkavédelmi szabályok betartását.
Az a jelölt, aki a gyakorlati vizsgán nem éri el a maximálisan adható pontszám 75%-át, annak a minősítése "nem felelt meg", és a vizsgát nem folytathatja. Ismét csak 6 hónap múlva jelentkezhet vizsgára. A gyakorlati vizsga után a jelöltet indoklással tájékoztatni kell az elért eredményéről.
B) Írásbeli vizsga
Helye a mestervizsga bizottság által célszerűen megválasztott helyiség. Időtartama maximum 8 óra lehet a konkrét feladat függvényében.
Az írásbeli vizsga értékelése a bizottság által előre elkészített pontozólap alapján történik.
Annak a jelöltnek, aki a maximálisan adható pontszám 75%-át nem éri el, ezt a vizsgarészt meg kell ismételnie, de a szóbeli vizsgát megkezdheti.
A vizsgafeladathoz szükséges szakirodalmat (pl. normagyűjtemény) a bizottság biztosítja.
Meg nem engedett eszköz használata esetén a jelöltnek a teljes vizsgát meg kell ismételnie.
Az írásbeli vizsgafeladatok szakmai számítási és szakrajzi feladatokból állnak.
C) Szóbeli vizsga
Helye a mestervizsga bizottság által kijelölt helyszín. A kihúzott tétel feldolgozásához mintegy fél óra (20-30 perc) felkészülési időt kell biztosítani.
A jelölt önállóan számol be felkészüléséről. A vizsgabizottság tagjai csak akkor tesznek fel kérdéseket, ha a jelölt elakad feleletében, illetve, ha az orientálás feltétlenül szükséges.
Amint a mesterjelölt feleletét befejezte, természetesen a vizsgabizottságnak joga van a tételanyagon felül, de a szakma tevékenysége, illetve tárgykörébe tartozó további kiegészítő kérdéseket is feltenni, az objektívebb értékelés és minősítés érdekében.
A jelölt megfelelt, ha vizsgabizottság egyszerű többséggel (vagy elnöki szavazat alapján) a feleletet elfogadja minden témakörből külön-külön.
Sikertelen a szóbeli vizsga, ha bármelyik témakörből nem felelt meg a jelölt. Ebben az esetben a szóbeli vizsgát teljes egészében meg kell ismételnie.
A vizsgatételek:
- szakmai ismeretek,
- munkavédelmi ismeretek,
- szakmai etika.
D) A vizsga egyes részei alóli felmentés lehetőségei és feltételei
Becsüs képesítéssel rendelkezők a nemesfém-, drágakő- és vállalkozói ismeretek vizsgatantárgyak alól felmentést kaphatnak.
A szakirányú egyetemi, főiskolai, mérnöki oklevéllel és középfokú technikus végzettséggel rendelkező jelölt a képesítésnek megfelelő szakma esetén szakmai elméleti vizsgája vagy annak egy része alól - kérelmére - felmenthető.
A felmentési kérelmet a mestervizsga bizottságtól kell kérni, amely kérelemhez csatolni kell a felsőfokú végzettséget igazoló okirat hiteles másolatát.
Amennyiben a jelölt a felmentés feltételeinek megfelel, abban az esetben az írásbeli vagy szóbeli vizsga (illetve meghatározott tantárgyi vizsgakötelezettség) alól felmenthető.
A gyakorlati vizsga alól felmentés nem adható.
Ezenkívül felmentés adható:
- 20 éves működési gyakorlat után, tanulótartás nélkül,
- 50 éves korhatár felett.
V. A felkészítést segítő ajánlott szakirodalom
Magyar László: Órások és óragyűjtők kisenciklopédiája
Magyar László: Az órás
Magyar László: Óraipari zsebkönyv
Órás szakmai ismeretek I., II., III. Iskolai tankönyv 36178. sz.
Vályi Ödön: Órás szakmai ismeretek
Bata Lajos: Folyadékkristályok
Anyag- és gyártásismeret a műszer- és híradásipari szakmák számára
Iskolai tankönyv 37028/II-a. sz.
Pallai Sándor: Ötvösség, nemesfémipar
Fémipari anyag- és gyártásismeret I., II. Iskolai tankönyv 36083/I. II. sz.
Órás szakrajz. Iskolai tankönyv 36194. sz.
Szakmai etika. Iskolai tankönyv 37147. sz.
Munkavédelem. Iskolai tankönyv
Vályi Huba: Órajavítási szakmai ismeretek. Iskolai jegyzet
Intered Oktatási Központ: Az Egyéni Vállalkozók Gazdálkodásának legfontosabb szabályai I., II. kötet.
* * *
10. KOZMETIKUS mestervizsga szakmai követelmények
I. A mestervizsgára jelentkezés feltételei
A) A mestervizsgához szükséges szakképesítések adatai:
valamint az ezzel egyenértékű jogelőd szakképesítések.
Továbbá elektrokozmetikai vizsga, ha a korábbi szakmunkás vizsga ezt nem tartalmazta.
B) A mestervizsga előfeltételeként előírt szakmai gyakorlat:
A fenti szakképesítésekkel - kozmetikai szalonban - eltöltött 5 év szakmai gyakorlat, amelybe nem számít bele a szülési szabadság és a hosszabb betegállomány.
II. A mester munkaterülete, a szakmához kapcsolódó tevékenységkörök
2.1. A mester szakmai munkaterületének leírása
Az 1512 szakszámú (51 7812 01 OKJ azonosító számú) és kozmetikus elnevezésű szakmai képesítéssel rendelkező mester szakmájának gyakorlása során, önállóan - korszerű kézi és gépi eszközökkel, szerszámokkal, anyagokkal - az alábbi, tipikusan jellemző munkatevékenységeket végzi:
- bőrdiagnózis,
- a bőr letisztítása, peelingezése (mechanikai és kémiai úton, kézi és gépi eljárás, körkefés masszírozó géppel),
- masszírozás: arc, nyak, dekoltázs, teljes test, reviface kezelés,
- a bőr felpuhítása (vaposon, arctermofor, felpuhító borogatások, dezinkrusztáció),
- a különféle bőrtípusok kitisztítása kézi, gépi módszerekkel (vákuum),
- fertőtlenítés fertőtlenítőszerekkel, vio, bioptron lámpa, evolite, lézer kezelések,
- összehúzó-nyugtató pakolások felvitele. A bőr táplálása: hatóanyagos pakolással, iontoforézissel, ultrahangkezeléssel,
- kendőzés: nappali, délutáni, coctail, színházi, estélyi, esküvői stb. smink készítése,
- permanent make up készítése,
- szempilla, szemöldök festése megengedett oxidációs festékekkel,
- nem kívánt szőrszálak eltávolítása: csipeszeléssel, hagyományos, illetve az egyszerhasználatos gyantával,
- testformázás: iontoforézis, ultrahang, mély-meleg terápia, fóliázás, izzasztás alkalmazásával,
- kézkezelés: radírozás, masszázs, paraffinfürdő,
- ibolyántúli sugárkezelések, szolárium,
- O/V és V/O típusú emulziók készítése, arcszeszek, arcvizek, lotionok.
2.2. A mester tevékenységi területe és feladatköre
A kozmetikus az egészséges bőr és a szépség megtartására és a bőr öregedésének késleltetésére törekszik.
Foglalkozik az egészséges bőr ápolásával, szépítésével, a szépséghibák megszüntetésével vagy palástolásával, a szép bőr szempontjából nem kívánatos jelenségek eltüntetésével.
A kezelést minden esetben megelőzi a bőr diagnosztizálása.
A kozmetikus alapos és körültekintő vizsgálattal állapítja meg a bőr milyenségét, egészséges vagy kóros állapotát. A vizsgálat alapján dönti el, hogy melyik módszert és milyen anyagokat vagy készülékeket alkalmaz a kezelés során, és arról is dönt, hogy kezelheti-e az adott bőrtípust, vagy szakorvos igénybevételét ajánlja. Ez utóbbi megállapítása bőrgyógyászati és anatómiai ismereteket igényel, és nagy felelősséggel jár.
Ezért jól kell ismernie a bőr anatómiáját, biológiáját. Az egyes belső szervek funkcióját és a működésükben beálló zavarok tüneteit, a hormonok szerepét.
A modern kozmetikai szalonok ma már nem képzelhetők el elektromos készülékek nélkül. A kozmetikus munkája ma a manuális beavatkozások, a jó készítmények alkalmazásán és elektromos kezelések együtthatásán alapszik.
Az eredményes munka szempontjából szükség van arra, hogy a szakképzett kozmetikus a gyakorlatban használt modern elektromos készülékeket megismerje, technikai és működési elvüket megértse, és azokat szakszerűen tudja alkalmazni munkájában. Ilyen készülékek: a gőzölő, arc-termofor (termoálarc) iontoforézis, vio, epilálógép, szolárium stb.
III. Szakmai követelmények
3.1. A szakma - mesterszintű - gyakorlása során előforduló legfontosabb feladatok (feladatcsoportok)
(Megegyezik a II. a) pont alattiakkal.)
3.2. Követelmények
3.2.1. Szakmai gyakorlati követelmények
A mester(jelölt)nek
- biztonsággal kell felismernie az egyes bőrtípusokat és egyes bőrelváltozásokat,
- tudnia kell, melyek a kozmetikus által kezelhető, illetve nem kezelhető elváltozások,
- tudnia kell a tartós szempillafestés, valamint az elektrokozmetikai kezelés kizáró okait.
Tudnia kell:
- a dezinkrusztaciót alkalmazni,
- masszírozni a test minden táján,
- minden bőrtípust kitisztítani (a tű gyakorlott használata),
- megfelelő fertőtlenítőszereket kiválasztani,
- kiválasztani megfelelő összehúzó, nyugtató pakolást,
- megfelelő kozmetikumokat ajánlani házi használatra, illetve tanácsokat adni helyes táplálkozásra, egészséges életmódra,
- az alkalomnak megfelelő kendőzést készíteni,
- szempillát és szemöldököt festeni különböző színekben,
- különböző módszerekkel szőreltávolítást végezni,
- különböző erősségű szőkítőket készíteni (bajusz, kar, láb),
- a kozmetikában előforduló elektromos gépeket megfelelően és biztonságosan alkalmazni,
- a kozmetikai tevékenység során a munkaeszközök, vegyi anyagok alkalmazásával összefüggő - a munkát végző szempontjából szóba jövő - veszélyforrásokat, az ellenük való védekezés lehetőségeit, ezzel kapcsolatos munka-(egészség-)védelmi előírásokat, munkabalesetek, foglalkozási betegség esetén szükséges teendőket.
3.2.2. Követelmények a szakmai elmélet terén
A kozmetikusnak megfelelő anatómiai, biológiai, kémiai ismeretekkel kell rendelkeznie, valamint tisztában kell lennie a fizikai kezelőeljárásokkal.
a) Anatómia
A mester(jelölt)nek tudnia kell:
- a sejt fogalmát,
- a szövetek szerepét és meghatározását,
- a csont szerkezetét és a csontvázrendszert,
- az izomrendszert és a test izmait, azok működésének legfontosabb jellemzőit,
- az arc izmait, az izmok és idegek kapcsolatát,
- a bőr szerepét és anatómiáját és járulékos képleteit, a mirigyek váladékainak összetételét, a bőr élettani szerepét,
- az idegrendszer felépítését és az arc idegeit,
- az emésztőrendszert és feladatait,
- a keringés szervrendszerét,
- belső elválasztású mirigyeket és azok feladatait,
- a fehérjék, enzimek szerepét,
- a zsírokat, lipoidokat, zsírkísérő anyagokat,
- a víz, ásványi sók, szénhidrátok, vitaminok szerepét,
- az immunrendszert.
b) Szakismeret
A mester(jelölt)nek tudnia kell:
- a kozmetikai ipar tevékenységét meghatározni,
- felismerni és ismertetni jellemzőit az alábbi bőrtípusoknak és bőrelváltozásoknak:
= normálbőr,
= zsírhiányos (alipikus) bőrtípus,
= vízhiányos (dehidratált) bőrtípus,
= szeborreás bőrtípusok,
= gyulladásos, aknés bőrök,
= hiperhidratált bőrök,
= kombinált bőrtípusok,
- túlzott festékezettség, szeplő, májfolt,
- festékhiányos bőrrendellenességek,
- pubertáskori és felnőttkori szőrnövési rendellenességek,
- jóindulatú daganatok: mílium, fibróma, xantoma, xantolezma, öregkori verruka, festékes, valamint éranyajegyek.
Ismerje:
- a barrier élettani jelentőségét,
- a verejtékmirigyek rendellenes működését (kis és nagy verejtékmirigy),
- a szaruképzési rendellenességeket,
- a pigmentképződés rendellenességeit,
- vírus okozta kozmetikai hibákat,
- a napfény okozta kozmetikai hibákat, a napfény élettani hatásait,
- a szempillafestés elméletét,
- a masszázs élettani hatásait,
- a pakolások alkalmazását, élettani hatásait, hatóanyagait, felszívódásának módjait,
- a házi szereket,
- a pubertás kozmetikai problémáját,
- a klimax kozmetikai problémáját,
- allergiás elváltozásokat.
c) Anyagismeret
A mester(jelölt) ismerje kozmetikai szempontból:
- a víz fizikai-kémiai tulajdonságait,
- a hidrogén-peroxid, a kén, az ichtiol és származékai, bázisok, savak, sók tulajdonságait,
- a pH szerepét a kozmetikában,
- hámoldó, hámképző, tonizáló, anyagcsere- és vérbőségfokozó anyagok fogalmát,
- kendőzőszereket,
- illatosítók, színezékek fajtáit, jellemzőit,
- a kozmetikában alkalmazott szénhidrogének, alkoholok, aldehidek, ketonok, karbonsavak, észterek, aminosavak, fehérjék, nukleinsavak származékainak jellemzőit és fajtáit,
- a konzerváló- és fertőtlenítőszereket,
- depiláló anyagokat,
- fényvédő anyagokat,
- felületaktív anyagokat és alkalmazásukat,
- a kozmetikai készítmények összetételét (krémek, zselék, folyékony készítmények alkalmazásának lehetőségeit),
- drogok, háziszerek hatóanyagait, kozmetikai felhasználásának módjait.
d) Fizikai kezelő eljárások
A mester(jelölt) tudja:
- az iontoforézist,
- az epilálást,
- az infralámpa használatát,
- a termoálarcot,
- a vio-t,
- a vaposont,
- az arcgőzölőt,
- az evolite, biotron, lézer használatát,
- az izomkontrakciós gépeket,
- a face lifting készülékeket,
- a permanent make up-ot,
- a szaunát,
- a szoláriumot,
- a reviface-t,
- az ultrahang készüléket.
IV. A szakmai minősítés és vizsgáztatás rendje
A mestervizsga célja annak megállapítása, hogy a mesterjelölt
- elsajátította-e a tevékenység gyakorlásához mesterszinten szükséges szakmai elméleti és gyakorlati, vállalkozói és pedagógiai ismereteket,
- rendelkezik-e a szükséges és kívánatos készségekkel, és
- képes-e munkáját magas színvonalon, önállóan végezni, és mindezeket továbbadni.
A mestervizsga részei:
- szakmai gyakorlat,
- szakmai elmélet (írásbeli, szóbeli),
- vállalkozási (általános gazdasági, alapvető jogi és munkaügyi) ismeretek,
- pedagógiai (munkapedagógiai) ismeretek.
Megjegyzés:
A vállalkozási és a pedagógiai ismeretek vizsga követelményrendszere valamennyi szakmában azonos, azokat a 31/1996. (VI. 19.) IKM rendelet tartalmazza.
A vizsga egyéb kérdéseiben a Magyar Kézműves Kamara hatályos mestervizsga szabályzatának előírásait kell alkalmazni.
A) Gyakorlati vizsga
A gyakorlati vizsga helye: a mestervizsga bizottság által kijelölt helyszín (pl. kisipari szalon, tanműhely).
Időtartama: 6 óra.
A gyakorlati vizsgafeladatot a mestervizsga bizottság által meghatározott időpontig be kell fejezni, illetve a készültségi foktól függetlenül abba kell hagyni.
A gyakorlati vizsga menete:
- a vizsgabizottság bemutatása,
- munkavédelmi oktatás,
- a sorsolt receptek alapján a magisztrátumok elkészítése,
- a kozmetikai kezelés bemutatása a hozott modelleken; arc, nyak, dekoltázs,
- diagnosztizálás kezelési terv alapján (a döntés szerinti sorsolt vagy saját modell).
A mestervizsga bizottság elnöke a felsorolt feladatokon kívül más műveletek elvégzését is kérheti, ha annak feltételei biztosíthatók (pl. teljes test masszázs, gyantázás stb.).
B) Írásbeli vizsga
Az írásbeli vizsga három fő részből áll:
- a sorsolt recept költségeinek kiszámítása,
- tesztlap kitöltése (minden vizsgára külön tesztlap szükséges),
- a megadott témában esszé készítése, legfeljebb 2 oldal terjedelemben.
A húzott krémrecept kalkulációjának kidolgozása a megadott receptúrák szerint.
A vizsgázó írószerről maga gondoskodik; a receptekhez, valamint az anyagok árkalkulációjához saját jegyzeteit használhatja.
C) Szóbeli vizsga
A szakmai elméleti szóbeli vizsga a
1. Szakmai ismeretek:
a) anyagismeret,
b) szakismeret,
c) anatómia,
d) fizikai kezelő eljárások.
2. Közegészségügyi ismeretek.
3. Általános munkavédelmi és egészségügyi ismeretek; a kozmetikusipar munkavédelmi szabályai vizsgarészeket öleli fel.
A vizsga megkezdésekor 3-5 fő húz tételt, s kezdi meg a felkészülést.
Az első vizsgázónak kb. 20 perc felkészülési idő áll rendelkezésére. Miután feleletét befejezte, beküldi a következő vizsgázót, aki tételt húz és megkezdi felkészülését, és így tovább.
A vizsgán a jelölt csak a vizsgabizottság elnöke által engedélyezett segédeszközöket (pl. számológép) veheti igénybe.
A vizsga eredményét a bizottság "megfelelt" vagy "nem felelt meg" minősítéssel állapítja meg. A jelölt megfelelt, ha a vizsgabizottság egyszerű többséggel a feleletet elfogadja. Sikertelen szóbeli vizsga esetén a szóbeli vizsgát teljes egészében meg kell ismételnie.
D) Az egyes vizsgarészek alóli felmentés feltételei
A szakmai elméleti vizsga alól - kérésre - felmentés adható
- az orvosi egyetemi,
- a kémia-biológia szakos tanári
diploma alapján.
* * *
11. FODRÁSZ mestervizsga szakmai követelmények
I. A mestervizsgára jelentkezés feltételei
A) A mestervizsgához szükséges szakképesítések adatai:
valamint az ezzel egyenértékű jogelőd szakképesítések.
B) A mestervizsga előfeltételeként előírt szakmai gyakorlat:
II. A mester munkaterülete, a szakmához kapcsolódó tevékenységkörök
2.1. A mester szakmai munkaterületének leírása
Az 1515 szakszámú (33 7812 01 OKJ azonosító számú) és fodrász elnevezésű szakmai képesítéssel rendelkező mester szakmájának gyakorlása során, önállóan - korszerű kézi és gépi eszközökkel, anyagokkal - az alábbi, tipikusan jellemző munkatevékenységeket végzi:
- a vendég kívánsága figyelembevételével egyénisége és az aktuális divatnak megfelelő szakmai tanácsadás és munkavégzés,
- vízzel és samponnal mossa, öblíti, hajápoló szerekkel kezeli a hajat,
- ollókkal, hajvágógéppel, borotvával, nyesővel vágja, formázza a hajat, kézi hajszárítóval szárítja, közben kefékkel, fésűkkel formázza, fésüli a hajat,
- hajcsavaróval, csipesszel formára alakított hajat hajszárító burában szárítja, fésüli, feltűzi, díszíti,
- tartóshullámot készít, fest, melíroz, színez, színtelenít,
- borotvál, szakállt, bajuszt formára igazít, fest,
- póthajakat, parókákat készít, tisztít, fésül, formára vág, hajba tűzi,
- a hajjal, fejbőrrel kapcsolatos problémák külsődleges kezelését elvégzi, tanácsot ad,
- hajsütővassal frizurát és hullámokat készít, póthajat formál.
2.2. A mester tevékenységi területe és feladatköre
Fejmosás - tisztító- és gyógymosás -, fejbőr-, hajápolás, fejbőrmasszázs, női, férfi, gyermekhajak vágása, víz- és vashullámosítása, főnözése és fésülése, alkalmi frizurák készítése, bajusz- és szakállvágás, arcápolás, tartós hullámosítás, hajszíntelenítés - szőkítés -, színezés, hajfestés, melírozás, női-férfi parókák, pótrészek tisztítása, berakása, fésülése, tanácsadás - az elvégzendő munkához, otthoni hajápoláshoz.
Minden olyan tevékenységet elvégezhet, ami a fodrász feladatkörébe tartozik.
Nem végezhet olyan tevékenységet, amihez nincs képesítése, ami klinikai beavatkozást igényel (pl. hajátültetés), és ami a fodrászüzletek felszereltsége miatt nem kialakítható a fodrászüzletek esetében.
III. Szakmai követelmények
3.1. A szakma - mesterszintű - gyakorlása során előforduló legfontosabb feladatok (feladatcsoportok)
Vendégfogadás - Megbeszélés - Diagnosztizálás - Tanácsadás
Női, férfi, gyermek vendégek
- Hajmosás, haj- és fejbőrápolás.
- Hagyományos, klasszikus hajvágások és szárítások alkalmazása, fésülése.
- Divatos technikával készült hajvágások és szárítások alkalmazása, fésülése.
- Csavarok, csipeszek alkalmazásával burában szárított frizurák fésülése, formázása.
- Hideg-tartóshullám készítés korszerű technológiákkal.
- Hajfestés oxidációs professzionális termékekkel.
- Melírozás hagyományos és új technológiákkal.
- Hajszíntelenítés, szőkítés blans alkalmazásával.
- Hajszínezés fizikai és oxidációs színezőkkel.
- A száraz haj formázása, hullámosítása vékony és vastag elektromos és gáz melegítésű hajsütővasakkal.
- Póthajak, parókák, tupék tisztítása, fésülése, vágása, feltűzése.
- Hosszú hajak fonása, feltűzése csatokkal, hajtűkkel.
Általános alapműveletek:
A) Férfi szakág
- szolgáltatás megtervezése
- haj- és fejbőrápolás,
- arcápolás,
- hajvágások, szárítás, fizikai hajformálások,
- vegyszeres munkák, tartós hullám, hajszínváltoztatások.
B) Női szakág
- szolgáltatás megtervezése,
- haj- és fejbőrápolás,
- vizes haj formázásai, hullámosításai,
- száraz haj hajsütővassal történő formázásai,
- kézi hajszárító géppel való formázás, főnözés,
- hajvágás,
- hideg-tartóshullám,
- hajszíntelenítés, színelvonás,
- hajszínezés,
- hajfestés,
- melírozás, satírozás.
C) Gyermekhaj
D) Az üzleti tevékenység ismeretei
3.2. Követelmények
3.2.1. Szakmai gyakorlati követelmények
A mester(jelölt) tudja:
- a vendéget fogadni;
- a szolgáltatásokat megtervezni, elvégezni, megtanítani és az elvégzést ellenőrizni, a hibákat tudja korrigálni, kijavítani;
- a vendéget kényelembe helyezni és beteríteni - ruháját védve - az egyes műveletekhez.
A) Férfi szakág
a) Haj- és fejbőrápolás
- Tudja a hajminőséget meghatározni a haj és fejbőr mosása, ápolása végett.
- Tudja alkalmazni a hajszeszeket, hajvizeket, balzsamokat és hajápoló anyagokat.
- Tudjon tanácsot adni az otthoni hajápoláshoz.
b) Arcápolás
- Tudja előkészíteni a borotváláshoz szükséges anyagokat, eszközöket az arcbőr és arcszőrzet típusának megfelelően.
- Tudja a szakáll- és bajuszvágás és festés anyagait, eszközeit, technológiáit, azok sajátosságait, hibaforrásait.
- Ismerje a szakáll és bajusz hagyományos és divatos formáit, adjon tanácsot az otthoni ápolásukra.
- Tudja balesetmentesen elvégezni a műveleteket.
c) Hajvágás, szárítás
- Tudja meghatározni a választékkészítés irányait, a hajnövés, forgók figyelembevételével.
- Ismerje a klasszikus és modern hajvágás pontos követelményeit, azok kialakításait, eszközeit, anyagait.
- Helyesen alkalmazza a frizura befejezéséhez használatos termékeket (finistermékek).
- Tudjon tanácsot adni a helyes frizura kialakításhoz újságból, kép alapján.
- Tudja, hogy milyen eszközök kellenek a különböző típusú frizurák kialakításához.
- Tudja helyesen alkalmazni a kézi hajszárítót, azok tartozékait.
- Tudja a személyiséghez, fejformához, hajnövéshez kialakítani a frizurát.
- Tudja kijavítani a rendellenes fejformák, fejbőr adta feladatot.
- Tudja alkalmazni a tupé adta lehetőségeket.
d) Vegyszeres munkák
- Tudja a HTH-t elvégezni, ismerje sajátosságait, veszélyeit, hibaforrásait.
- Tudja a satírozás, festés, melírozás műveleteit, sajátosságait, hibaforrásait.
B) Női szakág
a) Szolgáltatás megtervezése
- Tudja a beterítés különböző fajtáit, célját a ruházat megvédése végett.
- Tudjon tanácsot adni az elvégzendő szolgáltatás szükségességéről, lehetőségeiről, hibáiról.
- A hajdiagnózisnak megfelelően tervezze meg a szolgáltatást.
b) Haj- és fejbőrápolás
- A haj- és fejbőrdiagnózis után válassza ki a hajmosás és hajápolás anyagait az elvégzendő technológiának megfelelően.
c) Vizes haj formázásai, hullámosításai
- Tudja helyesen elkezdeni és arányosan kialakítani a Marcell-vízhullámot, az egész fejterületen választékkal és választék nélkül is, a helyes szerszámkiválasztással és alkalmazással együtt.
- Helyesen tudja a vízhullámokat kialakítani különböző típusú hajcsavarokkal, csipeszekkel, burában szárítani, száradás után hullámokat kialakítani, azokat összekapcsolni az egész fejen.
- Tudjon a mindenkori fejformához illő frizurát ajánlani, megvalósítani.
- Tudja a hosszú hajat a szükséges anyagok segítségével tűzni, fonni, sodorni, póthajjal kombinálni, díszíteni.
d) Száraz haj hajsütővassal történő formázásai
- Tudja a vékony és vastag sütővas segítségével lapos és spirál csavarással az egész fejen hullámokat kialakítani.
- Tudja a hajsütővas helyes hőmérsékletét megválasztani és a helyes hajmennyiséget leválasztani.
- Tudja alkalmazni az elektromos és gáz melegítésű hajsütővasak különböző típusait.
- Ismerje a típusok felhasználási lehetőségeit, szabályait.
- Tudja a burában és főnszárítás után a hajat átvasalni a frizura igénye szerint.
e) Kézi hajszárító géppel való formázás, főnözés
- Tudja helyesen kiválasztani és alkalmazni a kézi hajszárítás alkalmával az eszközöket és anyagokat.
- Tudjon főnözéssel egész fejen hullámokat kialakítani a hajnövés, a fej- és arcforma figyelembevételével.
- Tudjon a személyiséghez, igényhez és divathoz alkalmazkodva frizurát kialakítani, az esetleges hiányosságokat, elváltozásokat ellensúlyozni.
- Ismerje és alkalmazza a kézi hajszárító gép tartozékait, alkalmazási területeit, tudja azokat tisztítani.
f) Hajvágás
- Tudja a hajvágás előtt a végső frizuraformát, tervezze meg, informálja a vendéget szóban és kép, újság segítségével az elkészítendő frizuráról, annak előnyeiről, szükségeiről, esetleg hibáiról.
- Döntse el a frizura ismeretében, hogy milyen technikát alkalmaz a hajvágás folyamán, milyen eszközökkel alakítja azt ki.
- Folyamatosan képezze magát a hajvágás ismeretében, és ne csak az ösztönös, hanem a tudatos, tanult hajvágásokat is alkalmazza.
g) Hideg-tartóshullám
- Tudja pontosan meghatározni a hideg-tartóshullámosításnál - HTH - az esetleges fejbőr rendellenességeket, hajszerkezet problémákat, amik a műveletet károsan, hátrányosan befolyásolják.
- Tudja alkalmazni a hajszerkezet ismeretében a hajmosás és előkezelés milyenségét, szükségességét.
- Határozza meg a készítendő frizura ismeretében a HTH csavarás alkalmával használatos csavaró - csavarók - (nem fa) átmérőjét, hosszát, megközelítőleg mennyiségét és azok csavarási irányait.
- Tudja meghatározni az alkalmazandó HTH víz típusát, fajtáját, alkalmazási módját, ismerje azok sajátosságait, eltéréseit, hibalehetőségeit.
- Határozza meg a pontos hatóidőt, ellenőrizze azt.
- Tudja a HTH elvégzésekor a fixálás fontosságát, szerepét, pontosan végezze el, tudja hibaforrásait, veszélyeit.
- Ismerje és alkalmazza a HTH utókezelő készítményeket.
- Tudja az egész műveletsor hibaforrásait, tudja azokat kijavítani.
- Tudja és ismerje a speciális HTH technológiák adta, nem általános lehetőségeket, törekedjen azokat bővíteni.
h) Hajszíntelenítés, színelvonás
- Ismerje a hajszíntelenítés, szőkítőanyag (blanch) adta lehetőségeit, natúr és festett, dauerolt hajak esetében is.
- Tudja a készítmény általános és eltérő keverési arányait és azok alkalmazását, veszélyeit.
- Tudja alkalmazni a blanchot a komplex munkafolyamatokban, más készítményekkel párhuzamosan.
- Tudja a szőkítés után a hajápolás anyagait, azok alkalmazását.
- Tudja a blanch által károsított hajat ápolni, de legfőképpen tudja megvédeni a károsodástól a hajat.
- Ismerje az allergiapróbáról szóló rendelet tartalmát, tudja azt alkalmazni a hajszíntelenítés, színelvonás műveleténél.
i) Hajszínezés
- Ismerje a fizikai és kémiai színezők közötti különbséget, tudja különválasztani felhasználási területüket.
- Tudja alkalmazni a fizikai színezőket vizes és száraz hajon egyaránt.
- Tudja alkalmazni a kémiai színezőket önálló és komplex munkafolyamatokban.
- Ismerje a fizikai és kémiai színezők hibaforrásait, veszélyeit, legyen felkészülve azok elhárítására.
- Tudja alkalmazni a színezőket színfelfrissítés végett.
- Adjon tanácsot a színezők otthoni alkalmazásához, felhasználásához.
- Ismerje az allergiapróbáról szóló rendelet tartalmát, tudja azt alkalmazni a hajszínezés műveleténél.
j) Hajfestés
- Tudjon tanácsot adni a kívánt hajszín kiválasztásához.
- Ismerje a professzionális, oxidációs hajfestékeket és azok színskáláinak általános felépítését, rendszerét.
- Ismerje a színelmélet alapszabályait. Színcsillag-színkör.
- Ismerje a színmélységek elvét, azok törvényszerű sajátosságait, veszélyeit, hibaforrásait.
- Ismerje a tónusok értelmét, keverhetőségét, sajátosságait, veszélyeit, hibaforrásait.
- Tudja alkalmazni az oxidációs hajfestékek keverési arányait.
- Tudja, hogy az egyes hajszínek eléréséhez milyen %-os oxidáló szert alkalmaz, milyen veszélyekkel jár a % helytelen megválasztása.
- Tudja meghatározni a szükséges hatóidőt.
- Tudja alkalmazni a "Klimazon - computer, gőzölőbura" adta lehetőségeit a hajfestés folyamán.
- Tudja az első festés és az utófestés technológiai különbségeit, és tudatosan végezze el e műveleteket a veszély- és hibaforrások kiküszöbölésével.
- Tudja a festék felkenés helyes sorrendjét, a fejterület szükséges és helyes felosztásait, tisztán, áttekinthetően fesse a hajat festőecset "csőrösüveg" segítségével.
- Tudja alkalmazni a festőmérleget, mérőhengert, festőtálat, a pontos arányok miatt.
- Tudja alkalmazni a fokolót.
- Tudja a stabilizált oxidáló szer volumen %-os erősségét.
- Tudja az ősz hajak festésének sajátosságait, hibáit, veszélyeit.
- Tudja a világosabbra festés alapelveit, veszélyeit, hibaforrásait.
- Tudja a sötétebbre való festés sajátosságait, előforduló hibáit.
- Tudja az esetleges festékfoltokat a bőrről, ruháról eltávolítani.
- Ismerje és alkalmazza a védőruhát, védőkesztyűt.
- Tudja a bőrpróba elvégzését, fontosságát, elmaradásának következményét.
- Tudjon póthajat, parókát festeni.
- Tudja alkalmazni a növényi hajfestéket különböző sajátosságuk, veszély- és hibaforrásuk figyelembevételével.
- Tudjon mindenkor tanácsot adni a festett haj otthoni ápolására.
- Tudja vezetni a festőkönyvet.
- Ismerje az allergiapróbáról szóló rendelet tartalmát, tudja azt alkalmazni a hajfestés műveleténél.
k) Melírozás, satírozás
- Ismerje a melírozás lehetőségeit, sajátosságait, veszély- és hibaforrásait.
- Ismerje és alkalmazza a hagyományos és korszerű eszközök felhasználását a melírozás folyamán.
- Tudjon több színt alkalmazni egy technológiai folyamatban.
- Tudjon a frizuraformához kapcsolódó melírozást, satírozást kialakítani.
- Ismerje a satírozás lényegét, lehetőségét, sajátosságát.
- Tudjon több technológiájú melírozást.
- Tudjon formagazdag melírozást kialakítani.
- Tudja meghatározni a melírozáshoz, satírozáshoz szükséges anyagok milyenségét, keverési arányait, hatóidejüket, mennyiségüket.
C) Gyermekhaj
- Tudja a gyermek haj- és fejbőrápolás sajátosságait, a berendezések, anyagok, eszközök jellemzőit.
- Ismerje a gyermekhajvágás alapvető formáit, kialakítási lehetőségeit, veszélyforrásait, különös tekintettel az életkori sajátosságokra.
- Tudja a hajszárítással a kívánt frizurát kialakítani.
- Gyermekhaj esetében vegyszeres műveletekről nem beszélhetünk.
- Tudjon tanácsot adni a szülőnek az otthoni hajápoláshoz.
D) Az üzleti tevékenység ismeretei
- Tudja a szolgáltatás után az üzlet rendjét visszaállítani.
- Tudja a szolgáltatásokra használt eszközöket fertőtleníteni, tisztán tartani, rendeltetésük szerint csoportosítani, tárolni.
- Tudja a szerszámokat felhasználásuk szerint csoportosítani, alkalmazni, megóvni és karbantartani.
- Tudja a vegyszerek helyes tárolását, elkülönítését.
- Ismerje a közegészségügyi előírásokat, az üzlet rendjére, a berendezési tárgyakra, a használt és tiszta textíliákra, a vágott haj takarítására és az eszközök fertőtlenítésére egyaránt.
- Tudja az üzletet üzemeltetni a fodrász szolgáltatások és azok sajátosságai figyelembevételével.
- Ismerje fel az esetleges meghibásodásokat a berendezés, gépek, eszközök területén, és szakemberrel javíttassa meg.
- Ismerje a szakmában előforduló munka-, egészségvédelmi, balesetelhárítási, tűzrendészeti, vagyonvédelmi előírásokat, elsősegély-nyújtási alaptevékenységet.
- Ismerje fel a különböző balesetek veszélyhordozóit, előzze meg azokat.
- Ismerje és tudja a munkaártalmak típusait, fajtáit és megelőzéssel, tájékoztatással küszöbölje azokat ki.
3.2.2. Követelmények a szakmai elmélet terén
A mester(jelölt) ismerje:
- a férfi arcápolás anyagainak hatásmechanizmusát, a munkafolyamatok során kialakuló változásokat,
- az arcápolás során alkalmazott anyagok főbb összetevőit, fontosságukat, szerepüket,
- a haj- és fejbőrápolás sajátosságait, a férfi szakágban előforduló problémáit,
- a különböző termékek hatását, alkalmazási sajátosságait, alkotórészeit, szerepét a szolgáltatásban,
- a férfi hajvágás klasszikus formajegyeit, technológiai menetét, eszközeit, technikai kialakítását, hibaforrásait,
- a férfi divat hajvágás eszközeit, követendő technológiáját, formajegyeit, kialakítását, hibajegyeit,
- a HTH sajátosságait, lehetőségeit, kialakítási veszélyeit a férfi frizuráknál,
- a férfi színváltozások lényegét, lehetőségeit, sajátosságait, veszélyeit,
- a női haj és fejbőr szerkezeti rendellenességeit, sajátosságait, azokhoz alkalmazandó anyagok típusait, fajtáit, hatásmechanizmusát, főbb alkotóit,
- a vizes és száraz haj Marcell-hullámosítás technológiáit,
- a vizes és száraz haj divathullámosítás lehetőségeit a szakmában előforduló eszközök, gépek, technológiák viszonylatában,
- a hajvágási alapfogások, alaptechnikák formai szerepét, fontosságát, eszközeit,
- a divat hajvágások lehetőségeit a formai stílusjegyek ismeretében,
- a kézi hajszárító technológiai lehetőségét a frizurakészítésben,
- a hosszú haj feltűzési lehetőségeit, formagazdagságát,
- a póthaj, paróka alkalmazási területeit,
- a HTH technológiai folyamatokban előforduló vegyszerek alkotórészeit, hatásmechanizmusait, vegyi tulajdonságait, formaváltoztató képességük lényegét,
- a korszerű HTH technológiákat,
- a HTH folyamán alkalmazott eszközök szerepeit, fontosságait, anyagait, segédanyagait,
- a HTH során előforduló hibákat, ismerje azok javítási lehetőségét,
- a haj színtelenítés - színezés - festés - melírozás anyagait, azok alapvető alkotórészeit, segédanyagait, a folyamat során végbemenő változásokat, azok fontosságát, okát, veszélyeit,
- a hajszínváltoztatás alapszabályait,
- a gyermekhaj életkori sajátosságait a szolgáltatás folyamán,
- a balesetelhárítási, tűzrendészeti, elsősegély-nyújtási, munkaegészségtani, közegészségügyi előírásokat, a munkaeszközök fertőtlenítésére szolgáló eljárásokat és fertőtlenítőszereket, naprakész ismeretekkel rendelkezzen az engedélyezett fertőtlenítőszerekről,
- a munkahely ipari - kereskedelmi - közgazdasági alapismereteit,
- a szakmával kapcsolatos környezetvédelmi ismereteket és előírásokat,
- a számítástechnikai lehetőségeit,
- a fodrászipar történetét, általános művészettörténeti ismeretekkel gazdagítva,
- az aránypárokat, százalékszámítást,
- a fény és szín alapelméletét,
- az elektromos áram élettani hatásait, az elektromos árammal működő motorok hibalehetőségeit,
- a szervetlen és szerves kémia alapfogalmait, a fodrászipari anyagok, gyógyhatású anyagok hatásait, az alkalmazott vegyszerek toxikológiai tulajdonságát, hatásmechanizmusát, egészségkárosító hatását,
- a szakma gyakorlása során előforduló veszélyforrásokat, az ellenük való védekezés lehetőségeit, a megelőzéssel kapcsolatos munkáltatói kötelezettségeket, a munkabalesetek és foglalkozási betegségek előfordulásakor szükséges teendőket,
- a biológiai alapfogalmakat, a bőr felépítését, fiziológiáját, a haj fizikai és kémiai tulajdonságait, a haj anatómiáját,
- az enzimek, vitaminok, hormonok, allergia, vérzékenység, véralvadás előfordulását, fontosságát,
- a haj, a fejbőr és az arc élettanát, kórtanát.
IV. A szakmai minősítés és vizsgáztatás rendje
A mestervizsga célja annak megállapítása, hogy a mesterjelölt
- elsajátította-e a tevékenység gyakorlásához mesterszinten szükséges szakmai elméleti és gyakorlati, vállalkozói és pedagógiai ismereteket,
- rendelkezik-e a szükséges és kívánatos készségekkel, és
- képes-e munkáját magas színvonalon, önállóan végezni.
A mestervizsga részei:
- szakmai gyakorlat,
- szakmai elmélet (írásbeli, szóbeli),
- vállalkozási (általános gazdasági, alapvető jogi és munkaügyi) ismeretek
- pedagógiai (munkapedagógiai) ismeretek.
Megjegyzés:
A vállalkozási és a pedagógiai ismeretek vizsgák követelményrendszere valamennyi szakmában azonos, azokat a 31/1996. (VI. 19.) IKM rendelet tartalmazza.
A vizsga egyéb kérdéseiben a Magyar Kézműves Kamara hatályos mestervizsga szabályzatának előírásait kell alkalmazni.
A) Gyakorlati vizsga
A gyakorlati vizsga helye a mestervizsga bizottság által kijelölt és biztosított fodrászüzlet, ahol a feladatsorhoz és részvevőhöz megfelelő mennyiségű és minőségű fodrász tud folyamatosan dolgozni.
A vizsga tartalma:
- női szakág
= fizikai formaváltoztatások,
= vegyi tartós változtatások,
- férfi szakág
= arc- és fejbőrápolás, fizikai formaváltoztatások
A vizsga időtartama: 8 óra.
Az előkészített hajjal érkezett modelleket a vizsgából ki kell zárni.
Ha a gyakorlat bármely részfeladata sikertelen, akkor ahhoz a szakághoz tartozó teljes vizsgasort meg kell ismételni.
B) Írásbeli vizsga
Az írásbeli vizsga helye a mestervizsga bizottság által kijelölt - többnyire szervezeti, ipartestületi - helyiség.
Időtartam: 90 perc.
Feladat:
- Fantom festés - A, B, C, D közül egy tétel. A teljes szolgáltatás ismertetése, a vendég érkezésétől a távozásig bezárólag.
- Fantom dauer - A, B, C, D közül egy tétel. Csak az adott technológiasort kell ismertetni.
- A hajszerkezet-keresztmetszet ismertetése.
- A fodrászipar fejlődése, egy történelmi - régi - frizura részletes ismertetése.
C) Szóbeli vizsga
A szóbeli vizsga helye megegyezik az írásbeli vizsgával, és egy napon történik azzal.
A vizsgázó tételt húz a szakmai (komplex elméleti) ismeretekből.
A vizsga eredményét a bizottság "megfelelt" vagy "nem felelt meg" minősítéssel állapítja meg. A jelölt megfelelt, ha a vizsgabizottság egyszerű többséggel a feleletet elfogadja. Sikertelen szóbeli vizsga esetén a szóbeli vizsgát teljes egészében meg kell ismételnie.
D) Az egyes vizsgarészek alóli felmentés feltételei
A mestervizsga szakmai részvizsgái alól felmentés nem adható.
12. CUKRÁSZ mestervizsga szakmai követelmények
I. A mestervizsgára jelentkezés feltételei
A) A mestervizsgához szükséges szakképesítések adatai:
valamint az ezekkel egyenértékű jogelőd szakképesítések, továbbá
vendéglátóipari szakközépiskolai (51-700),
műszaki szakközépiskolai (élelmiszeripari technológus) (61-0300),
vendéglátóipari főiskolai szakirányú
végzettség.
B) A mestervizsga előfeltételeként előírt szakmai gyakorlat:
II. A mester munkaterülete, a szakmához kapcsolódó tevékenységkörök
2.1. A mester szakmai munkaterületének leírása
A 2201 szakszámú (33 7826 01 OKJ azonosító számú) és cukrász elnevezésű szakmai képesítéssel rendelkező mester szakmájának gyakorlása során, önállóan - korszerű kézi és gépi eszközökkel, berendezésekkel, anyagokkal - az alábbi jellemző munkatevékenységeket végzi:
- a cukrász termelőtevékenysége során különféle uzsonna- és teasütemények, fagylaltok, krémek és egyéb édesipari termékek elkészítésével foglalkozik,
- kiméri és előkészíti az alap- és járulékos anyagokat; előkészíti a tésztakészítésre szolgáló gépeket, berendezéseket és eszközöket; végzi, illetőleg végezteti és felügyeli a cukrásztechnológia alap-, díszítő- és befejező műveleteket.
- a hatályos rendeletekben megfogalmazott követelmények betartása mellett, hagyományos vagy saját receptek és technológia alapján élesztős és omlós, hengerelt és vajastésztákat, édes és sós süteményeket, krémeket, parfékat, főzött és porfagylaltokat, gyümölcskészítményeket, díszítő figurákat és bevonatokat mesteri minőségben és kivitelben készít, kávét főz,
- saját készítésű cukrász- és egyéb édesipari termékeit értékesíti, forgalmazza,
- gondoskodik a cukrásztevékenységre vonatkozó egészségügyi, higiéniai és munkavédelmi előírások és szabályok betartásáról.
2.2. A mester tevékenységi területe és feladatköre
- A cukrászkészítményekhez használatos alap- és járulékos anyagok, adalékanyagok félkész termékek jellemző tulajdonságok szerinti kiválasztása, kimérése.
- Az előkészítő műveletek (tisztítás, mosás, aprítás, magozás, hántolás, szitálás, hőkezelés stb.) elvégzése a helyesen megválasztott eszközök segítségével, a munkahelyi és élelmiszer-higiénia előírásainak betartásával.
- A cukrásztechnológia alap-, díszítő- és befejező műveleteinek szakszerű végzése, illetve a komplex munkafolyamat végzésének segítése, ellenőrzése.
- Gazdasági, ügyviteli feladatok ellátása.
- A vevők kulturált kiszolgálásának biztosítása.
III. Szakmai követelmények
3.1. A szakma - mesterszintű - gyakorlása során előforduló legfontosabb feladatok (feladatcsoportok)
Az anyagok tárolására, szállítására és felhasználására vonatkozó előírások alkalmazása és betartatása.
Cukrásztechnológiai alapműveletek elvégzése:
- előkészítő műveletek elvégzése,
- tésztalazítások elvégzése,
- tésztakészítés,
- félkész termékek előállítása:
= cukorkészítmények előállítása,
= zselékészítés,
= töltelékkészítés
- sütés,
- kikészítő műveletek elvégzése.
Késztermékek előállítása:
- uzsonnasütemények készítése,
- kikészített sütemények előállítása,
- teasütemények készítése.
Hidegcukrászati készítmények (főzött és porfagylaltok, parfé, pohárkrémek) előállítása; kávéfőzés.
Díszítő- és befejező műveletek elvégzése.
A vendéglátó helyek működtetésével és a munkavégzéssel kapcsolatos munka- és környezetvédelmi, tűz- és baleset-megelőzési és egyéb hatósági előírások alkalmazása és betartatása.
Gazdálkodás az üzletben, az ügyvitellel kapcsolatos feladatok ellátása.
A vevők kulturált kiszolgálása.
3.2. Követelmények
A mester(jelölt) ismerje:
- a felhasználandó nyers- és segédanyagok, félkész gyártmányok előállítására, összetételére vonatkozó alapfogalmakat,
- a termékek hagyományos és saját elgondolásra épülő receptek szerinti készítésének elméletét, menetét,
- az ízesítés, színezés szabályait, előírásait,
- a kézi és gépi masszakészítés technológiáját és technikáját,
- a főző-, sütő-, gőzölő-, hűtő- és fagyasztógépek és berendezések szerkezeti felépítését és működését,
- a készítmények forgalmazásával, értékesítésével kapcsolatos előírásokat és teendőket,
- az egyszerű áruvizsgálat (érzékszervi ellenőrzés) elméleti alapjait,
- a cukrászipari termékekkel terjedő megbetegedéseket, azok okozóit és a megelőzés lehetőségeit.
Tudjon szakszerűen irányítani, a munkákat átcsoportosítani, és gyorsan, rugalmasan alkalmazkodni az esetleges új, váratlan helyzethez.
Tudjon a tanulókra és alkalmazottakra pedagógiai módszerekkel hatni az eredményes munka és jó munkahelyi légkör érdekében.
Rendelkezzen az önálló vállalkozáshoz szükséges alapvető ismeretekkel:
- ismerje az anyag- és alkatrészbeszerzés menetét, a helyes tárolást és raktározást,
- ismerje a technológiák anyag- és időszükségletét, tudja azokat figyelembe venni a kalkuláció készítésénél,
- ismerje az adó- és gazdasági szabályzókat, tudja azokat alkalmazni saját munkájában,
- tudjon a megrendelt munkákra egyszerűbb árkalkulációt készíteni, vállalási időt megállapítani,
- legyen tárgyalóképes az ügyfelekkel,
- ismerje az egészséget nem veszélyeztető, biztonságos munkavégzéssel összefüggő egészségvédelmi, munkabiztonsági (munkavédelmi) és az egészségügyi szempontból megfelelő foglalkoztatással kapcsolatos munkáltatói kötelezettségeket, előírásokat.
3.2.1. Szakmai gyakorlati követelmények
A mester(jelölt) az élelmiszer-előállítással és -forgalmazással kapcsolatos jogszabályok előírásainak betartása mellett szakszerűen tudja/tudjon:
- a hagyományos és saját elgondolásra épülő receptek szerinti cukrászterméket készíteni;
- a felhasználandó nyersanyagokat (liszt, cukor, tojás, tejtermékek, kakaó, fűszerek stb.), valamint segédanyagokat és félkész gyártmányokat kiválasztani, tisztítani, darálni, őrölni, mérni, keverni és ízesíteni;
- az előkészített nyersanyagokból masszát készíteni;
- az elkészített masszát kézzel, géppel formálni;
- a készítményt sütni, főzni, gőzölni, tartósítani, hűteni, fagyasztani;
- a technológiai berendezéseket szakszerűen és balesetmentesen kezelni;
- az állomány- és szerkezetjavító anyagokat alkalmazni;
- a készítmények egyes munkafázisait ellenőrizni (pl. érzékszervileg), az elkövetett hiányosságokat és hibákat felismerni, illetve pótolni és javítani,
- a készítményeket tárolni, forgalmazni, értékesíteni.
3.2.2. Követelmények a szakmai elmélet terén
A szakmai elmélet követelményrendszere a szakmai gyakorlatra épül, és két fő témakörből áll:
- szakmai ismeret (technológia), amely magában foglalja a legújabb gépek, korszerű technológiák ismeretét, továbbá a speciális munkaegészségügyi, munkabiztonsági és élelmiszer-higiéniai előírásokat;
- anyag- és gyártásismeret (áruismeret), amely felöleli a hazánkban kapható állomány- és szerkezetjavító anyagok ismeretét.
a) Szakmai ismeret
A mesterjelölt ismerje:
- a hagyományos és saját elgondolásra épülő receptek szerinti termékek készítésének elméleti alapjait,
- a kézi és gépi masszakészítés technológiai folyamatát,
- az ízesítés és színezés szabályait,
- a kézi és gépi formálás elméleti alapjait és szerszámait,
- a főző-, sütő-, gőzölő-, hűtő-, fagyasztógépek és berendezések működését, munkaegészségügyi és munkabiztonsági, élelmiszer-higiéniai előírásait,
- a technológiai berendezések szakszerű és balesetmentes kezelését, az üzemeltetésre vonatkozó munkavédelmi előírásokat,
- a készítmények egyes munkafázisait ellenőrizni (pl. érzékszervileg), az elkövetett hiányosságokat és hibákat felismerni, illetve pótolni és javítani,
- a készítmények előállításával, tárolásával, forgalmazásával és értékesítésével kapcsolatos előírásokat.
b) Anyag- és gyártásismeret
A mesterjelölt ismerje:
- a felhasználandó nyers- és segédanyagok, félkész gyártmányok előállítására, összetételére vonatkozó alapfogalmakat,
- az állomány- és szerkezetjavító anyagok hatásmechanizmusának elméleti alapjait és összefüggését,
- az egyszerű áruvizsgálat (érzékszervi ellenőrzés) elméletét és gyakorlati kivitelezését.
IV. A szakmai minősítés és vizsgáztatás rendje
A mestervizsga célja annak megállapítása, hogy a mesterjelölt
- elsajátította-e a tevékenység gyakorlásához alapvetően szükséges szakmai elméleti és gyakorlati, vállalkozói és pedagógiai ismereteket,
- rendelkezik-e a szükséges és kívánatos készségekkel,
- képes-e munkáját magas színvonalon, önállóan végezni.
A mestervizsga részei:
- szakmai gyakorlat,
- szakmai elmélet (írásbeli, szóbeli),
- vállalkozási (általános gazdasági, alapvető jogi és munkaügyi) ismeretek,
- pedagógiai (munkapedagógiai) ismeretek.
A mestervizsga időtartama 2 nap. A mesterjelölt az első napon a vizsgabizottság előtt a gyakorlati felkészültségéről számol be. A második napon a jelöltnek írásbeli dolgozatot kell készítenie. A dolgozat értékelése után a vizsgázó tételt húz, és szóbeli felelet formájában ad bizonyságot felkészültségéről.
A vizsgabizottság a mesterlevél kiadásáról a jelölt gyakorlati, írásbeli és szóbeli eredményének alapján dönt.
Megjegyzés:
A vállalkozási és a pedagógiai ismeretek vizsga követelményrendszere valamennyi szakmában azonos, azokat a 31/1996. (VI. 19.) IKM rendelet tartalmazza.
A vizsga egyéb kérdéseiben a Magyar Kézműves Kamara hatályos mestervizsga szabályzatának előírásait kell alkalmazni.
A) Gyakorlati vizsga
A gyakorlati vizsga helye a mestervizsga bizottság által kijelölt helyszín (cukrászműhely vagy cukrász szakmát oktató szakiskola tanműhelye lehet, amennyiben a vizsga előírásszerű feltételei biztosítottak).
Időtartama: minimum 6 óra (360 perc), maximum 8 óra (480 perc).
Vizsgafeladat:
A jelölt kétféle napi készítményt, továbbá egy darab díszmunkát készít. Az alkalmi díszmunka egy "élő", minimum 20 szeletes tortából áll, tetszés szerinti bevonattal, burkolással és ünnepi díszítéssel.
A dísz lehet marcipánból, karamellből, grillázsból, csokoládéból.
A jelölt a gyakorlati vizsgát - a kiadott tételekből - tételhúzással kezdi. A vizsgáztatáshoz szükséges, érzékszervileg kifogástalan minőségű nyersanyagról, kéziszerszámokról, eszközökről, az esetleg szükséges gépekről a mestervizsga bizottság gondoskodik, annak érdekében, hogy minden vizsgázó azonos feltételek mellett végezhesse feladatát.
Természetesen a jelölt - kérésre - saját formáit, sablonjait, kéziszerszámai, valamint színezőanyagait is használhatja. Az alkalmi díszmunkához szükséges speciális anyagokat, eszközöket a jelöltnek kell biztosítani.
A mestervizsga bizottság elnöke a vizsga megkezdése előtt ellenőrzi az egyenlő feltételek meglétét, az előírás szerinti munkaruhát, higiéniai feltételeket, az érzékszervileg minőség-ellenőrzött nyersanyagokat.
A gyakorlati vizsga értékelése:
A vizsgamunka értékelése (minősítése) az előre elkészített pontozólap alapján történik. A mesterjelölt gyakorlati munkáját a mestervizsga bizottság a munka szakszerűsége, a készítmény minősége, élvezhetősége alapján minősíti. A bizottság nemcsak a kész terméket bírálja el, hanem az elkészítés technikai, technológiai folyamatát, továbbá a munkavédelmi, biztonságtechnikai és higiéniai előírások alkalmazását, betartását is.
A napi készítményre 50-50 pont, a díszmunkára pedig 100 pont adható. Így a maximálisan elérhető pontszám: 200.
Annak a jelöltnek a minősítése, aki a gyakorlati vizsgán az adható pontszám 75%-át (150 pont) nem éri el, nem megfelelő; a vizsgát a mesterjelölt nem folytathatja.
A gyakorlati vizsgát követően a jelöltet tájékoztatni kell az elért eredményéről.
B) Írásbeli vizsga
Az írásbeli vizsga helye a mestervizsga bizottság által kijelölt helyszín.
Időtartama: legalább 120 perc (2 óra).
Az írásbeli vizsgafeladat:
Az írásbeli vizsgának (feladatoknak) tartalmazni kell mindazon számításokat, anyagkimutatást és árkalkulációs számítási feladatokat, amit a vizsgázó az írásbelit megelőzően (az előző napon) elkészített. Tehát a kétnapi készítményének az árát (költségeit), valamint a díszmunkájának eladási árát.
Ezen számításokat a mindenkori érvényes ármeghatározás szerint kell a vizsgázóknak elkészíteniük.
Az írásbeli vizsga értékelése a mestervizsga bizottság által előre elkészített pontozólap alapján történik.
A pontozás felső határa 200 pont.
Annak a jelöltnek, aki a maximálisan adható pontszám 75%-át nem éri el, a vizsgát meg kell ismételnie.
C) Szóbeli vizsga
A szakmai (elméleti) vizsga tantárgyai:
- Szakmai ismeret (technológia).
- Anyag- és áruismeret (áruismeret).
- Közegészségügyi, higiéniai ismeretek.
- Vállalkozási ismeretek.
- Pedagógiai alapismeretek.
D) Felmentés feltételei a mestervizsga egyes részei alól
Felmentés a mestervizsga szakmai vizsgarészei alól nem adható.
* * *
13. NŐI SZABÓ (NŐIRUHA-KÉSZÍTŐ) mestervizsga szakmai követelmények
I. A mestervizsgára jelentkezés feltételei
A) A mestervizsgához szükséges szakképesítések adatai:
valamint az ezzel egyenértékű (jogelőd) és a b) pontban felsorolt szakképesítések.
B) A mestervizsga előfeltételeként előírt szakmai gyakorlat:
II. A mester munkaterülete, a szakmához kapcsolódó tevékenységkörök
2.1. A mester szakmai munkaterületének leírása
Az 1407-5 szakszámú (33 5276 05 OKJ azonosítási számú) és nőiruha-készítő elnevezésű szakmai képesítéssel rendelkező mester szakmájának gyakorlása során, önállóan - korszerű kézi és gépi eszközökkel, anyagokkal -, az alábbi tipikusan jellemző munkatevékenységeket végzi:
- angol-francia női felsőruházati ruhadarabok készítése rendelésre, mérték után.
A mester feladatai közé tartozik továbbá:
- a mindenkori divat figyelemmel kísérése és alkalmazása,
- tanácsadás a vevő részére, hogy az aktuális divatvonalak melyike alkalmazható, vagy melyike nem a megrendelő alkatára, hogy a kötött, kötött és hurkolt textilanyagokból olyan ruhadarabot állítsanak elő, mely megrendelőjének és viselőjének alakjára illik, azt előnyösen díszíti és kényelmes mozgást biztosít.
2.2. A mester tevékenységi területe és feladatköre
a) A nőiruha-készítés jó ízlést, anyag- és áruismeretet, továbbá átlagosnál jobb kézügyességet igénylő feladat.
b) Feladata a vevőkörét úgy segíteni, hogy az alkatának, az anyag jellegének legmegfelelőbb modellt válassza a megrendelő.
c) A kiválasztott modellt mesterszintű színvonalon készítse el, olyan korszerű technológiával, ami az újat képviseli a szakmában.
d) Köteles számlát készíteni az idevonatkozó szabályok szerint, és számlát adni.
e) Joga és kötelessége magát tovább képezni, haladni a kor igényével mind áruismeretben mind a technológiában és a technikával.
f) Szükséges az alap- és speciális gépeket, vasalókat, ragasztópréseket használni. Ismerje a szakmában használatos modern technológiákat. Tudja megelőzni a munkavégzés során felmerülő baleseti forrásokat.
g) Szakmunkástanulókkal és alkalmazottaival tudjon emberi módon foglalkozni. Ismerje azokat a pedagógiai módszereket, amivel fegyelmezett, de jó munkahelyi légkört tud alakítani. Legyen környezetbarát munkavégzése során.
h) Rendelkezzen az önálló üzletvitelhez szükséges alapvető ismeretekkel:
- anyagbeszerzés, segédanyag, kellék beszerzése, és azoknak helyes tárolása, hogy károsodás nélkül kerüljön a megrendelőhöz,
- értsen az árképzéshez,
- a helyes határidő megállapításához,
- legyen tárgyalóképes az ügyfeleivel,
- vitás esetekben kulturáltan tudjon viselkedni, és tudja annak hivatalos elintézési útját.
III. Szakmai követelmények
3.1. A szakma - mesterszintű - gyakorlása során előforduló legfontosabb feladatok (feladatcsoportok)
- Szakszerű méretvétel arányos és attól eltérő testalkatokra.
- Alapminta szerkesztése.
- Modellezés.
- A segéd-, kellék- és alapanyag harmóniájának megteremtése.
- Felfektetés, szabás az alapanyag jellegét figyelembe véve.
- A próba és a próba utáni igazítás elvégzése.
- A helyes vasalási technológia megválasztása.
- A termék elkészítése a teljes befejezésig.
3.2. Követelmények
3.2.1. Szakmai gyakorlati követelmények
A mesterjelölt szakszerűen tudjon:
- a megrendelővel előzetesen kiválasztott fazonhoz megfelelő anyagot és mennyiséget (fm) megbeszélni, valamint a vállalási árat közölni;
- divatlapok alapján a megrendelő alakjának megfelelő fazont ajánlani, és figyelembe venni az anyag jellegét és minőségét a modell elkészítésénél;
- méretet venni (vegye figyelembe a megrendelő testalkatának minden rendellenességét);
- a pontos mértékvétel után - a kiválasztott fazonok alapján - megfelelő szabásmintát készíteni, a fazonnak megfelelően modellezni;
- a felfektetés előtt az anyagot szakszerűen beavatni (az anyag felfektetésénél figyelembe venni az anyag jellegét minta, kocka, irányított minta, hiba, szálirány a szabásminta felfektetése az anyag adottságainak megfelelően, a kellő varrásszélesség ráhagyásával);
- a kiszabott kelméhez segédanyagot és kelléket helyesen kiválasztani;
- első próbára állítani (sima, laza jelölőszál húzással, fércelés);
- a megrendelő igényeinek megfelelően alakítást, javítást, alakra igazítást megfelelően elkészíteni, végezni;
- a felsőruházati termékek (szoknya, blúz, ruha, nadrág, kosztüm különböző kabátok) elkészítéséhez bármely munkafolyamatot magasszintűen megtervezni, esztétikusan kivitelezni.
3.2.2. Követelmények a szakmai elmélet terén
a) Szakrajz
A mesterjelölt:
- ismerje a szakszerű méretvétel szabályait,
- tudjon a mértékvétel alapján alapszerkesztést készíteni (saját módszerei szerint), modellezni és szabásmintát készíteni,
- tudjon a modellrajz (fotó, divatkép) alapján bármilyen női felsőruházati szabásmintát készíteni,
- tudjon az alkati sajátosságok messzemenő figyelembevételével szabásmintát készíteni,
- tudjon közbélés és selyembélés szabásmintát készíteni a modellekhez.
b) Technológia
A mesterjelölt:
- ismerje a hagyományos és korszerű technológiákat,
- ismerje a modellek készítésének helyes technológiai sorrendjét;
- tudja önállóan kiválasztani az alapanyagnak és a modellnek megfelelő technológiát.
c) Anyag- és áruismeret
A mesterjelölt ismerje:
- a ruházati szakmában használatos alapanyagokat, kellékeket és betétanyagokat,
- jellegzetesebb szövetek eredetét, alapvető tulajdonságait,
- az alapvető nyersanyagok egyszerű módszerekkel történő azonosítását (égetés, tapintás),
- a varrócérnák alapanyagát, minőségi jellemzőit, alkalmazási területeit,
- a ruhaipari termékek ismeretében az alapanyaghoz a kellékek kiválasztását,
- kötéstani alapfogalmakat, alapkötéseket,
- lánc és vetülék irány, valamint szín- és fonákoldal megállapítását.
IV. A szakmai minősítés és vizsgáztatás rendje
A mestervizsga célja annak megállapítása, hogy a mesterjelölt:
- elsajátította-e a tevékenység gyakorlásához mesterszinten szükséges szakmai elméleti és gyakorlati, vállalkozói és pedagógiai ismereteket,
- rendelkezik-e a szükséges és kívánatos készségekkel,
és mindezek birtokában képes munkáját magas színvonalon, önállóan végezni.
A mestervizsga részei:
- szakmai gyakorlat,
- szakmai elmélet,
- vállalkozási (általános gazdasági, alapvető jogi és munkaügyi) ismeretek,
- pedagógiai (munkapedagógiai) ismeretek.
A szakmai elméleti vizsga írásbeli és szóbeli vizsgarészből áll.
Megjegyzés:
A vállalkozási és a pedagógiai ismeretek vizsga követelményrendszere valamennyi szakmában azonos, azokat a 31/1996. (VI. 19.) IKM rendelet tartalmazza.
A mestervizsga 3 napos.
A mesterjelölt a mestervizsga követelményrendszert a jelentkezéskor kézhez kapja, kivéve a modellrajzokat, amit a mestervizsga bizottság elnöke lezárt borítékban őriz, és csak a vizsgán bontható ki.
A mestervizsga bizottság a jelölt felkészültségét, az írásbeli, gyakorlati, valamint a szóbeli vizsga alapján állapítja meg. Minden bizottsági tag igennel vagy nemmel szavaz. Akinek a vizsga valamelyik része nem sikerült, ismétlővizsgát tehet, a részvizsgadíj befizetése után.
Ha két vizsgarész eredménytelen, akkor a teljes vizsgát meg kell ismételni, a mestervizsgadíj újbóli megfizetése mellett. Ha valaki a gyakorlati vizsgán nem felelt meg, csak 6 hónap elteltével ismételhet.
A vizsga egyéb kérdéseiben a Magyar Kézműves Kamara hatályos mestervizsga szabályzatának előírásait kell alkalmazni.
A) Gyakorlati vizsga, szakmai gyakorlati vizsgafeladatok
a) Gyakorlati vizsga (I.):
A vizsgázónak hoznia kell:
- 4 m 140-150 cm széles anyagot, melyből francia megoldású ruha készülhet,
- 4 m 140-150 cm széles anyagot, melyből kabát, illetve angolkosztüm készíthető.
A vizsgázó által húzott modell-rajz alapján elkészíteni az alapszabásmintát a saját szerkesztési módszere szerint. A divatrajznak megfelelően modellezni. A vizsgázó által hozott anyagból kiszabni a megbeszélt méret szerint (esetleg saját méretére is lehet).
Első próbára összeállítani (sima és laza jelölő fércelés), lepróbálni, igazítani.
Az elkészítés után a szabásmintát, az elkészített modellt átadni a bizottságnak.
Időtartama: 8 óra.
b) Gyakorlati vizsga (II.):
A jelölt hozzon magával szövetből egy angolkosztüm kabátot (hosszú vagy átmeneti) első próba után:
- vásznazva,
- rögzítő szalagozva,
- zsebezve;
- kigépelt gomblyuk elkészítve,
- 2 varrásos ujja teljesen elkészítve (hasíték, bélelve).
A hozott munkadarabokat a megadott idő alatt elkészíteni. Bélelve és készre vasalni.
A vizsgázó által hozott munkadarab elkészítése mesterjelölt szintnek megfelelően.
Időtartama: 8 óra.
A bizottság a vizsgázó munkáját menet közben is figyelemmel kíséri.
B) Írásbeli vizsga
Harmadik vizsganap írásbeli vizsga: technológiai folyamat leírása, kalkuláció elkészítése.
Időtartama: 2 óra.
1. Egy elkészítendő munkadarab technológiai sorrendjének leírása (a megrendelő megérkezésétől a készruha átadásáig).
2. Készítse el a hozott munkadarab vállalási díjának kalkulációját.
C) Szóbeli vizsga
Helye a mestervizsga bizottság által kijelölt helyszín. A kihúzott tétel feldolgozásához mintegy fél óra (20-30 perc) felkészülési időt kell biztosítani.
A jelölt önállóan számol be felkészültségéről. A vizsgabizottság tagjai tehetnek fel kérdéseket, ha a vizsgázó elakad feleletében, illetve az objektívebb elbíráláshoz azt szükségesnek látja.
A vizsgatételek részei:
- szakmai ismeretek,
- ruhaipari-anyag és áruismeret,
- munka-, egészség- és tűzvédelem.
D) Az egyes vizsgarészek alóli felmentés feltételei
A szakmai vizsgarészek alól felmentés nem adható.
V. Felkészülést segítő és ajánlott szakirodalom
Feketéné Hajdú Erzsébet: Női szabó szakrajz
Müller és fia: Ruhák és blúzok szabásmintáinak szerkesztése
Szakirányú divatlapok
Szakmai kiadványok
* * *
14. RÁDIÓ- ÉS HANGTECHNIKAI MŰSZERÉSZ mestervizsga szakmai követelmények
I. A mestervizsgára jelentkezés feltételei
A) A mestervizsgához szükséges szakképesítések adatai:
- Rádió- és hangtechnikai műszerész szakképesítés (szakmunkás bizonyítvány, illetve a szakmunkás képesítésnél magasabb szakirányú - technikus, illetve mérnök - végzettség).
- Televízió- és videotechnikai műszerész szakképesítés (szakmunkás bizonyítvány, illetve a szakmunkás képesítésnél magasabb szakirányú - technikus, illetve mérnök - végzettség).
- Szakmunkás képesítésként elfogadható még a korábbi rendeletek alapján a jelenlegi szakmai elnevezéstől eltérő rádió-televízió műszerész szakmunkás bizonyítvány.
B) A mestervizsga előfeltételeként előírt szakmai gyakorlat:
A mestervizsgára az jelentkezhet, aki a rádió- és hangtechnikai szakmában önálló tevékenységet igénylő munkaterületen, így
- szervizműszerészként,
- bemérő műszerészként,
- laboratóriumi műszerészként,
- minőségvizsgáló, illetve ellenőrzőként,
- stúdió karbantartó műszerészként
megfelelő gyakorlati és elméleti felkészültségre tett szert.
Ilyen jellegű szakmai gyakorlatot legkevesebb 3 évig folytatott a mestervizsgát közvetlen megelőző időben, s ilyen irányú munkavégzését megfelelően igazolni tudja.
II. A mester munkaterülete, a szakmához kapcsolódó tevékenységkörök
2.1. A mester szakmai munkaterületének leírása
A 608 szakszámú (51 5223 09 OKJ azonosítási számú) és rádió- és hangtechnikai műszerész elnevezésű szakmai képesítéssel rendelkező mester szakmájának gyakorlása során, önállóan - korszerű kézi és gépi eszközökkel, szerszámokkal, anyagokkal -, az alábbi, tipikusan jellemző munkatevékenységeket végzi:
- szórakoztató elektronikai készülékek
= javítása,
= részegységeinek tervezése, bemérése, gyártása,
= szakvélemény elkészítése (tűz- vízkár, villámcsapás, illetve egyéb káreseményből eredőek),
= minőség ellenőrzése, minősítése;
- rádió- és hangtechnikai műszerész tanulók gyakorlati és szakmai oktatása;
- tér- és teremhangosítás tervezése, kivitelezése.
2.2. A mester tevékenységi területe és feladatköre
A tevékenység összeállító, javító és karbantartó jellegű.
Feladata a különböző típusú szórakoztató elektronikai készülékek javítása, a hibás alkatrészek pótlása.
A szükséges beállítások, mérések elvégzése szervizműszerekkel. Berendezések méretezése, számítása, szerkesztése.
III. Szakmai követelmények
3.1. A szakma - mesterszintű - gyakorlása során előforduló legfontosabb feladatok (feladatcsoportok)
- Műhely (szerviz) szakmai és adminisztratív vezetése.
- Szerviztevékenység kapcsán kultúrált ügyfélkapcsolat kiépítése.
- Szakmai morál megkövetelése a beosztottaktól, illetve ennek ellenőrzése.
- A szakma fejlődésével való folyamatos lépéstartás.
- A munkavégzés szakmai színvonalának biztosítása, a szakszerűség mindenkori betartása.
- A munkavégzéshez szükséges számítástechnikai ismeret és számítógép kezelésének ismerete.
- A szakma végzéséhez szükséges érintésvédelmi és munkavédelmi előírások ismerete, alkalmazása és betartása.
- Az ipari és szolgáltatási tevékenységre vonatkozó jogszabályi előírások, rendelkezések ismerete, azok változásainak figyelemmel kísérése.
3.2. Követelmények
3.2.1. Általános szakmai elvárások
A mester(jelölt) ismerje:
- a szakterületéhez tartozó készülékek, berendezések rendszertechnikai felépítését és az áramkörök működését,
- az áramkörök hibátlan, illetve hibás működését, műszeres beméréssel tudja meghatározni és az esetleges szükséges beállításokat elvégezni,
- a szakmában előforduló alkatrészek műszaki paramétereit, jelzéseit, tudja meghatározni egy alkatrész helyettesítő vele műszakilag megegyező típusát,
- a szakmához szervesen kapcsolódó szakmák (finommechanikai műszerész) alapfogásait,
- a munka folyamatos végzéséhez szükséges műszerek, szerszámok használatát és azok karbantartását,
- az általános munka-, egészség- és balesetvédelmi előírásokat, és tudja azokat alkalmazni,
- a védőberendezéseket és azok használatát.
3.2.2. Szakmai gyakorlati követelmények
A szakma mestere tudja önállóan megtervezni egy adott munkavégzés folyamatát, és tudja elvégezni, illetve elvégeztetni annak részfeladatait. Ezzel összefüggésben ismerje:
- a készülékek, berendezések működésének, illetve működtetésének alapvető feltételeit, műszaki paramétereit;
- a gyártási technológiákat és azok menetét;
- az új alkatrészeket, anyagokat, műszaki megoldásokat;
- a szakmához kapcsolódó veszélyeztető, biztonságos munkavégzéssel kapcsolatos, munkavédelmi, érintésvédelmi, tűzvédelmi továbbá környezetvédelmi előírásokat, a munkabalesetek, foglalkozási megbetegedés esetén szükséges teendőket, beleértve az elsősegélynyújtást is;
- az önálló vállalkozáshoz szükséges gazdasági, pénzügyi, jogi, munkaügyi, vezetési és pedagógiai ismereteket.
3.2.3. Követelmények a szakmai elmélet terén
A szakmában a jó hatásfokú eredményes munkavégzés feltétele a szükséges elméleti ismeretek pontos meghatározása és tudása.
Ezért a mesterjelöltnek ismerni kell a készülékek, berendezések rendszertechnikai felépítését, működését blokkvázlat alapján, másrészt az egyes blokkokban található áramkörök részletes funkcionális és fizikai működését.
Továbbá ismerje az elektronikában, híradástechnikában alkalmazott alkatrészek, részegységek gyártástechnológiáját és műszaki paramétereit.
Tudja meghatározni egy adott alkatrész helyettesítő típusát az alkatrész-katalógusok és adatlapok alapján.
Ismerje a szakmában használatos elektronikus műszerek működési elvét, tudja azokat kezelni, rendelkezzen a komplex mérési feladatok elvégzéséhez szükséges ismeretekkel, tudja a mérési eredményeket értékelni, dokumentálni.
Ismerje a szakmában megtalálható egyszerűbb alapáramkörök méretezési elvét, gyakorlati számítási módszerét, a középiskolai matematikai apparátus felhasználásával.
Rendelkezzen alapfokú számítástechnikai ismeretekkel.
Rendelkezzen a 3.2.2. Szakmai gyakorlati követelmények negyedik, ötödik bekezdéseiben felsorolt tudnivalókat megalapozó elméleti ismeretekkel.
IV. A szakmai minősítés és vizsgáztatás rendje
A mestervizsga célja annak megállapítása, hogy a mesterjelölt
- elsajátította-e a tevékenység gyakorlásához mester szinten szükséges szakmai elméleti és gyakorlati, vállalkozói és pedagógiai ismereteket,
- rendelkezik-e a szakmai követelmények által támasztott tudáselemekkel, gyakorlati készségekkel, a vállalkozás működéséhez szükséges szakmai ismeretekkel,
- képes-e munkáját magas színvonalon, önállóan végezni.
A mestervizsga részei:
- szakmai gyakorlat,
- szakmai elmélet,
- vállalkozási (általános gazdasági, alapvető jogi és munkaügyi) ismeretek,
- pedagógiai (munkapedagógiai) ismeretek.
A szakmai elméleti vizsga írásbeli és szóbeli vizsgarészből áll.
Megjegyzés:
A vállalkozási és a pedagógiai ismeretek vizsga követelményrendszere valamennyi szakmában azonos, azokat a 31/1996. (VI. 19.) IKM rendelet tartalmazza.
A gyakorlati vizsga 1 nap, az írásbeli és a szóbeli vizsga szintén 1 nap.
A vizsga egyéb kérdéseiben a Magyar Kézműves Kamara hatályos mestervizsga szabályzatának előírásait kell alkalmazni.
A) Gyakorlati vizsga
A vizsga helyét és a vizsgamunkát a bizottság határozza meg.
A mestervizsga bizottság elnöke ellenőrzi a munkavégzéshez szükséges műszaki és balesetvédelmi előírások szabályosságának a meglétét. A vizsgához biztosítani kell a tárgyi feltételeket, anyagokat, eszközöket, műszereket, munka- és egészségvédelmi feltételeket.
A vizsga időtartama minimum 3 óra, tetszés szerinti szünettel.
1. Konkrét készüléken elvégzendő szervizmunka, ideje a készülék bonyolultsági fokától, illetve a kijavítandó hiba műszaki összetettségétől függ (a bizottság határozza meg).
2. A vizsgamunka (mestermunka) bemutatása, működésének, műszaki paramétereinek méréssel történő ellenőrzése, mérési jegyzőkönyv készítése.
A mestermunka
A vizsgabizottság a mesterjelölttel közös megegyezés alapján határozza meg az elkészítendő mestermunkát, mely a szakmában használatos áramköri egység, illetve részegység kell legyen. A mestermunka pontos műszaki leírását a mesterjelölttel a gyakorlati vizsga dátuma előtt legalább 1 hónappal közölni kell. A mesterjelölt köteles a szükséges alkatrészek, részegységek költségeit fedezni, mivel az a későbbiekben az ő tulajdonában marad. A mestermunkáról műszaki dokumentációt kell készíteni, melyet a mestermunkához mellékelni kell.
A gyakorlati vizsga értékelése a bizottság által előre elkészített értékelő lap alapján történik (pontszám, minősítés).
A mesterjelölt gyakorlati felkészültségét a bizottság a szervizmunka minősége, annak szakszerűsége és a mestermunka értékelése alapján bírálja el.
Az a jelölt, aki a gyakorlati vizsgán "nem felelt meg" eredményt ért el, a további vizsgát nem folytathatja.
A gyakorlati vizsga után a jelöltet tájékoztatni kell az elért eredményről.
B) Írásbeli vizsga
Az írásbeli vizsga helyét a mestervizsga bizottság választja ki. Időtartama maximum 4 óra lehet.
Az írásbeli vizsgafeladat a vizsgabizottság által a vizsga előtt előre összeállított vizsgakérdésekből áll. A vizsgabizottság a vizsgafeladatokat az Ipari és Kereskedelmi Minisztérium által kiadott "Feladatok és példatár 08. Gyengeáram" I. II. kötetéből (kiadva 1993.) köteles kiválasztani.
Az írásbeli vizsga áll:
- az említett példatárból kiválasztott 3 kérdés kidolgozásából,
- 12 tesztkérdés igen vagy nem felelettel történő megválaszolásából,
- egy árajánlat készítéséből.
Az írásbeli vizsga értékelése a gyakorlati vizsgán használatos értékelő lap segítségével történik.
Ha a jelölt írásbeli vizsgájának értékelése "nem felelt meg", ezt a részvizsgát meg kell ismételnie. A jelölt az ismétlővizsgára csak 1 hónap elteltével bocsátható.
C) Szóbeli vizsga
A szóbeli vizsga helye a mestervizsga bizottság által kijelölt helyszín. A vizsga kérdését a mesterjelölt a helyszínen a tételekből húzással választja. A felkészülési idő fél óra. Szóbeli vizsgán a jelölt önállóan számol be a tétel anyagáról.
A vizsgabizottság bármikor kérdéseket tehet fel a tétellel kapcsolatban, vagy kiegészítő kérdéseket is feltehet az objektív értékelés érdekében.
A vizsgatétel tartalmaz:
- szakmai elméleti kérdést,
- munka-, baleset- és érintésvédelmi kérdést,
- vállalkozási ismeretek kérdést,
- pedagógiai alapismeretek kérdést.
A vizsga eredményét a bizottság "megfelelt" vagy "nem felelt meg" minősítéssel állapítja meg. A jelölt megfelelt, ha a vizsgabizottság egyszerű többséggel a feleletet elfogadja. Sikertelen szóbeli vizsga esetén a szóbeli vizsgát teljes egészében meg kell ismételnie.
D) Az egyes vizsgarészek alóli felmentés feltételei
Az egyetemi, főiskolai végzettséggel rendelkező jelölt a képesítésnek megfelelő szakma esetén szakmai elméleti vizsgája alól - kérelmére - mentesíthető.
A felmentési kérelmet a mestervizsga bizottságtól kell kérni, mely kérelemhez csatolni kell a felsőfokú végzettséget igazoló iratokat.
Amennyiben a jelölt a felmentés feltételeinek megfelel, abban az esetben szóbeli és írásbeli vizsga alól felmenthető. A gyakorlati vizsgát a többi jelentkezővel együtt köteles letenni.
15. TELEVÍZIÓ- ÉS VIDEOTECHNIKAI MŰSZERÉSZ mestervizsga szakmai követelmények
I. A mestervizsgára jelentkezés feltételei
A) A mestervizsgához szükséges szakképesítések adatai:
- Televízió- és videotechnikai műszerész szakképesítés (szakmunkás bizonyítvány, illetve a szakmunkás képesítésnél magasabb szakirányú - technikus, illetve mérnök - végzettség).
- Rádió- és hangtechnikai műszerész szakképesítés (szakmunkás bizonyítvány, illetve a szakmunkás képesítésnél magasabb szakirányú - technikus, illetve mérnök - végzettség).
- Szakmunkás képesítésként elfogadható még a korábbi rendeletek alapján a jelenlegi szakmai elnevezéstől eltérő rádió-televízió műszerész szakmunkás bizonyítvány.
B) A mestervizsga előfeltételeként előírt szakmai gyakorlat:
A mestervizsgára az jelentkezhet, aki a televízió- és videotechnikai szakmában önálló tevékenységet igénylő munkaterületen - így
- szervizműszerészként,
- bemérő műszerészként,
- laboratóriumi műszerészként,
- minőségvizsgáló, illetve -ellenőrzőként,
- stúdió karbantartó műszerészként
megfelelő gyakorlati és elméleti felkészültségre tett szert.
Ilyen jellegű szakmai gyakorlatot legkevesebb 3 évig folytatott a mestervizsgát közvetlen megelőző időben, s ilyen irányú munkavégzését megfelelően igazolni tudja.
II. A mester munkaterülete, a szakmához kapcsolódó tevékenységkörök
2.1. A mester szakmai munkaterületének leírása
A 608 szakszámú (51 5223 11 OKJ azonosítási számú) és televízió- és videotechnikai műszerész elnevezésű szakmai képesítéssel rendelkező mester szakmájának gyakorlása során, önállóan - korszerű kézi és gépi eszközökkel, szerszámokkal, anyagokkal -, az alábbi, tipikusan jellemző munkatevékenységeket végzi:
- szórakoztató elektronikai készülékek
= javítása,
= részegységeinek tervezése, illetve annak gyártása,
= szakvélemény elkészítése (tűz- és vízkár, illetve egyéb káreseményből eredőek),
- televízió- és videotechnikai műszerész tanulók gyakorlati és szakmai oktatása,
- televízió vevőkészülékek helyszíni és szervizben végzett javítása,
- videofelvevő és -lejátszó berendezések szervizben történő javítása,
- ezen készülékek hibáinak műszeres behatárolása a gyártási paraméterek betartásával.
2.2. A mester tevékenységi területe és feladatköre
A tevékenység összeállító, javító és karbantartó jellegű.
Feladata a különböző típusú szórakoztató elektronikai készülékek javítása, a hibás alkatrészek pótlása. A szükséges beállítások, mérések elvégzése szervizműszerekkel. Berendezések méretezése, számítása, szerkesztése.
III. Szakmai követelmények
3.1. A szakma - mesterszintű - gyakorlása során előforduló legfontosabb feladatok (feladatcsoportok)
- Műhely (szerviz) szakmai és adminisztratív vezetése.
- Szerviztevékenység kapcsán kultúrált ügyfélkapcsolat kiépítése.
- Szakmai morál megkövetelése a beosztottaktól, illetve ennek ellenőrzése.
- A szakma fejlődésével való folyamatos lépéstartás.
- A munkavégzés szakmai színvonalának biztosítása, a szakszerűség mindenkori betartása.
- A munkavégzéshez szükséges számítástechnikai ismeret és számítógép kezelésének ismerete.
- A szakmavégzéshez szükséges érintésvédelmi és munkavédelmi előírások ismerete, alkalmazása és betartása.
- Az ipari és szolgáltatási tevékenységre vonatkozó jogszabályi előírások, rendelkezések ismerete, azok változásainak figyelemmel kísérése.
3.2. Követelmények
Általános szakmai elvárások
A mester(jelölt):
- ismerje a szakterületéhez tartozó készülékek, berendezések rendszertechnikai felépítését és az áramkörök működését; az áramkörök hibátlan, illetve hibás működését műszeres méréssel tudja meghatározni, és az esetleges szükséges beállításokat elvégezni,
- ismerje a szakmában előforduló alkatrészek műszaki paramétereit, jelzéseit,
- tudja meghatározni egy alkatrész helyettesítő, vele műszakilag megegyező típusát,
- ismerje a szakmához szervesen kapcsolódó szakmák (finommechnikai műszerész) alapfogásait,
- ismerje a munka folyamatos végzéséhez szükséges műszerek, szerszámok használatát és azok karbantartását,
- ismerje és alkalmazza az általános munka-, egészség- és balesetvédelmi előírásokat,
- ismerje a védőberendezéseket és azok használatát.
3.2.1. Szakmai gyakorlati követelmények
A szakma mestere tudja önállóan megtervezni egy adott munkavégzés folyamatát és tudja elvégezni, illetve elvégeztetni annak részfeladatait.
Ismerje:
- a készülékek, berendezések működésének, illetve működtetésének alapvető feltételeit, műszaki paramétereit,
- a gyártási technológiákat és azok menetét,
- az új alkatrészeket, anyagokat, műszaki megoldásokat,
- a szakmával kapcsolatos veszélyforrásokat, azok elhárításának lehetőségeit, az egészséget nem veszélyeztető biztonságos munkavégzéssel kapcsolatos munkavédelmi, érintésvédelmi, tűzvédelmi, továbbá környezetvédelmi előírásokat, munkabalesetek, foglalkozási megbetegedés esetén szükséges teendőket, beleértve az elsősegélynyújtást is,
- az önálló vállalkozáshoz szükséges gazdasági, pénzügyi, jogi, munkaügyi vezetési és pedagógiai ismereteket.
3.2.2. Követelmények a szakmai elmélet terén
A mesterjelölt ismerje:
- a szakma tevékenységi körét, munkaterületeit,
- a javítás során használt mérőműszereket, szerszámokat, eszközöket,
- a javításhoz használt alap- és segédanyagokat,
- helyettesítő alkatrészek szakszerű kiválasztásának műszaki feltételeit,
- az alkatrészek szállításának, tárolásának, raktározásának módját,
- a mérőműszerek kezelését, használatát és karbantartását,
- a 3.2.1. Szakmai gyakorlati követelmények rész negyedik francia bekezdésében felsorolt gyakorlati tudnivalókat megalapozó elméleti ismereteket,
- az érintés- és balesetvédelmi eszközök szakszerű használatát,
- a számítógépek vázlatos működését és azok kezelését.
A mesterjelölt tudjon a tevékenységi körébe tartozó egyszerűbb áramköri egységet tervezni és arról dokumentációt készíteni.
IV. A szakmai minősítés és vizsga rendje
A mestervizsga célja annak megállapítása, hogy a mesterjelölt
- elsajátította-e a tevékenység gyakorlásához mester szinten szükséges, szakmai elméleti és gyakorlati, vállalkozási és pedagógiai ismereteket,
- rendelkezik-e a szakmai követelemények által támasztott tudáselemekkel, gyakorlati készségekkel, a vállalkozás működéséhez szükséges szakmai ismeretekkel,
- képes-e munkáját magas színvonalon, önállóan végezni.
A mestervizsga részei:
- szakmai gyakorlat,
- szakmai elmélet,
- vállalkozási (általános gazdasági, alapvető jogi és munkaügyi) ismeretek,
- pedagógiai (munkapedagógiai) ismeretek.
A szakmai elméleti vizsga írásbeli és szóbeli vizsgarészből áll.
Megjegyzés:
A vállalkozási és a pedagógiai ismeretek vizsga követelményrendszere valamennyi szakmában azonos, azokat a 31/1996. (VI. 19.) IKM rendelet tartalmazza.
A gyakorlati vizsga 1 nap, az írásbeli és a szóbeli vizsga szintén 1 nap.
A vizsga egyéb kérdéseiben a Magyar Kézműves Kamara hatályos mestervizsga szabályzatának előírásait kell alkalmazni.
A) Gyakorlati vizsga
A vizsga helyét és a vizsgamunkát a bizottság határozza meg. A mestervizsga bizottság elnöke ellenőrzi a munkavégzéshez szükséges műszaki és balesetvédelmi előírások szabályosságának a meglétét. A vizsgához biztosítani kell a tárgyi feltételeket, anyagokat, eszközöket, műszereket, munka- és egészségvédelmi feltételeket.
A vizsga időtartama: 8 óra, tetszés szerinti szünettel.
1. Konkrét készüléken elvégzendő szervizmunka, ideje a készülék bonyolultsági fokától, illetve a kijavítandó hiba műszaki összetettségétől függ (a bizottság határozza meg).
2. A vizsgamunka (mestermunka) bemutatása, működésének, műszaki paramétereinek méréssel történő ellenőrzése, mérési jegyzőkönyv készítése.
A mestermunka
A vizsgabizottság a mesterjelölttel történő egyeztetés alapján határozza meg az elkészítendő mestermunkát. A mestermunka pontos műszaki leírását a mesterjelölttel a gyakorlati vizsga dátuma előtt legalább 1 hónappal közölni kell. A mesterjelölt köteles a szükséges alkatrészek, részegységek költségeit fedezni, mivel az a későbbiekben az ő tulajdonában marad. A mestermunkáról műszaki dokumentációt kell készíteni, melyet a mestermunkához mellékelni kell.
A gyakorlati vizsga értékelése a bizottság által előre elkészített értékelő lap alapján történik (pontszám, minősítés).
A mesterjelölt gyakorlati felkészültségét a bizottság a szervizmunka minősége, annak szakszerűsége és a mestermunka értékelése alapján bírálja el.
Az a jelölt, aki a gyakorlati vizsgán "nem felel meg" eredményt ért el, a további vizsgát nem folytathatja.
A gyakorlati vizsga után a jelöltet tájékoztatni kell az elért eredményről.
B) Írásbeli vizsga
Az írásbeli vizsga helyét a mestervizsga bizottság választja ki. Időtartama maximum 4 óra lehet. Az írásbeli vizsgafeladat a vizsgabizottság által a vizsga előtt előre összeállított vizsgakérdésekből áll. A vizsgabizottság a vizsgafeladatokat az Ipari és Kereskedelmi Minisztérium által kiadott "Feladatok és példatár 08. Gyengeáram" I. és II. kötetéből (kiadva 1993.) köteles kiválasztani.
Az írásbeli vizsga áll:
- az említett példatárból kiválasztott 3 kérdés kidolgozásából,
- 12 tesztkérdés igen vagy nem felelettel történő megválaszolásából,
- árajánlat készítéséből.
Az írásbeli vizsga értékelése a gyakorlati vizsgán használatos értékelő lap segítségével történik.
Ha a jelölt írásbeli vizsgájának értékelése "nem felel meg", ezt a részvizsgát meg kell ismételnie. A jelölt az ismétlővizsgára csak 1 hónap elteltével bocsátható.
C) Szóbeli vizsga
A szóbeli vizsga helye a mestervizsga bizottság által kijelölt helyszín. A vizsga kérdését a mesterjelölt a helyszínen a tételekből húzással választja. A felkészülési idő fél óra. Szóbeli vizsgán a jelölt önállóan számol be a tétel anyagáról.
A vizsgabizottság bármikor kérdéseket tehet fel a tétellel kapcsolatban, vagy kiegészítő kérdéseket is feltehet az objektív értékelés érdekében.
A vizsgatétel tartalmaz:
- mindkét témában szakmai elméleti kérdést,
- munka-, baleset- és érintésvédelmi kérdést,
- vállalkozási ismeretek kérdést,
- pedagógiai alapismeretek kérdést.
A vizsga eredményét a bizottság "megfelelt" vagy "nem felelt meg" minősítéssel állapítja meg. A jelölt megfelelt, ha a vizsgabizottság egyszerű többséggel a feleletet elfogadja. Sikertelen szóbeli vizsga esetén a szóbeli vizsgát teljes egészében meg kell ismételnie.
D) Az egyes vizsgarészek alóli felmentés feltételei
Az egyetemi, főiskolai végzettséggel rendelkező jelölt a képesítésének megfelelő szakma esetén szakmai elméleti vizsga alól kérelmére mentesíthető.
A felmentési kérelmet a mestervizsga bizottságtól kell kérni, mely kérelemhez csatolni kell a felsőfokú végzettséget igazoló iratokat.
A mesterjelölt amennyiben a vizsga feltételeinek megfelel, abban az esetben szóbeli és írásbeli vizsga alól felmenthető. A gyakorlati vizsgát a többi jelentkezővel együtt köteles letenni.
* * *
16. ESZTERGÁLYOS
mestervizsga szakmai követelmények
I. A mestervizsgára jelentkezés feltételei
A) A mestervizsgához szükséges szakképesítések adatai:
az ezzel egyenértékű jogelőd szakképesítések, valamint az alábbi szakmai képesítések:
B) A mestervizsga előfeltételeként előírt szakmai gyakorlat:
A gépgyártás területén gépi forgácsolással vagy azzal közvetlenül kapcsolatos műszaki tevékenységgel eltöltött, igazolt munkaviszony jellege és időtartama:
- szakmunkás bizonyítvánnyal 5 év
- középfokú szakirányú végzettséggel 5 év
- felsőfokú szakirányú végzettséggel 3 év
Megjegyzés:
A szakmai gyakorlat részidőkből is összeállhat, de az utolsó időszak a vizsgára jelentkezés időpontjánál ne legyen 2 évnél régebbi.
II. A mester munkaterülete, feladat- és tevékenységi körök
2.1. A mester szakmai munkaterületeinek leírása
A 303-1 szakszámú (31 5233 02 OKJ számú), esztergályos szakmai képesítéssel rendelkező mester szakmájának gyakorlása során, forgácsoló szerszámgépeken fémes és nem fémes anyagú munkadarabok megmunkálását és azok méreteinek ellenőrzését, alkatrészek méretillesztését végzi a műszaki dokumentáció előírásai alapján.
Munkáját képes önállóan, közvetlen és folyamatos irányítás nélkül megszervezni, elvégezni és önmagát kritikusan ellenőrizni.
Ezen tevékenységek során:
- előkészíti a forgácsolást, egyedi és sorozat, valamint a tömeggyártásban,
- beállítja a szerszámgépeket, kezeli és karbantartja őket,
- felismeri az üzem közbeni zavarokat, és képes azokat időben elhárítani,
- ellenőrzi a munkadarabok minőségét,
- tanulmányozza a megmunkálandó munkadarab tervét,
- a műszaki rajz és a megmunkálandó anyag tulajdonságainak ismeretében kiválasztja a helyes megmunkálást vagy a technológiai utasítás alapján elképzeli és átgondolja az elvégzendő gépi műveleteket és azok sorrendjét,
- a megmunkálandó anyag tulajdonságainak ismeretében vagy az előírásoknak megfelelően kiválasztja a forgácsoló szerszámot,
- felszerszámozza, beállítja és működteti az esztergagépet,
- a műveleti tervnek megfelelően forgácsolja, alakítja a munkadarabot,
- figyelemmel kíséri és ellenőrzi az esztergagép működését,
- időközönként, a technológia által megkövetelt gyakorisággal és a munkafeladat végeztével ellenőrzi a munkadarab méreteit,
- a speciális munkadarab előállításához elkészíti a szükséges egyedi szerszámokat, eszközöket, kezeli munkahelyén a speciális megmunkálógépet,
- élezi a szakmai munkájához tartozó forgácsoló szerszámokat, kivéve a szabályosan többélű szerszámokat,
- környezetében a munkavédelmi, tűzvédelmi, balesetelhárítási előírásokat maradéktalanul betartja és betartatja,
- a munkadarabot az esztergagép megfelelően megválasztott befogószerkezetén rögzíti,
- biztosítja a szerszám és a munkadarab megfelelő hűtését-kenését,
- esztergagépét tisztítja, keni, olajozza,
- a nagy értékű eszközeit (mérő-, ellenőrző-, géptartozék, emelő és kisegítőgép stb.) előírás szerint használja, ápolja, óvja,
- munkája közepes fizikai megterhelésű, tevékenysége során terheket emel, tol és húz, huzamosan áll, használja karját, kezét és ujjait, tapintását és látását,
- munkavégzése belső térben, zajos és balesetveszélyes környezetben történik,
- a síktárcsára rögzített egyedi megfogókészülékeket megtervezi, esetleg le is gyártja.
2.2. A mester tevékenységi területe és feladatköre
Tevékenységi területe értelemszerűen mindaz a terület ahol az esztergályos szakmunkás tevékenykedhet.
Ezen belül feladata lehet:
- alkatrészek gyártása,
- alkatrészek mérése és minősítése,
- egyszerű szerelések megszervezése és elvégzése,
- egyszerű műszaki dokumentációk készítése, rendszerezése, használata,
- munkavédelmi, környezetvédelmi, tűzvédelmi, előírások ismerete, betartása és betartatása.
A fentieken felül feladata lehet:
- vállalkozói, munkajogi, szervezési és vezetési ismeretek alkalmazása,
- kisebb munkacsoportok szakmai irányítása, műhelyek vezetése,
- tanulók képzése.
III. Szakmai követelmények
3.1. A szakma - mesterszintű - gyakorlása során előforduló legfontosabb feladatok (feladatcsoportok)
- Munkajogi, munkavédelmi, környezetvédelmi, tűzvédelmi, előírások ismerete, betartása és betartatása.
- A munkafolyamat megtervezése.
- Műszaki dokumentációk ismerete, olvasása, felhasználása.
- Mérés, ellenőrzés.
- Kézi forgácsolás és alakítás. Munkadarabok megmunkálása kézi alakítással és forgácsolással.
- Megmunkálás esztergagépen.
- Alapanyagok, segédanyagok kezelése. Hőkezelés, keménység és repedésvizsgálat.
- Karbantartás.
- Numerikus vezérlésű esztergagép programozása.
3.2. Követelmények
3.2.1. Szakmai gyakorlati követelmények
a) Munkajogi, munkavédelmi, környezetvédelmi, tűzvédelmi, előírások ismerete, betartása és betartatása
- A munkahelyre vonatkozó általános előírások betartása és betartatása.
- A szakmával összefüggő tevékenységek során előadódó veszélyforrások, és az ellenük való védekezés módozatainak ismerete, betartása, illetve betartatása.
- A szakmára vonatkozó biztonsági előírások ismerete, betartása és betartatása a munkafolyamatokban. (Védőfelszerelések használata, a forgácsképződéssel kapcsolatos baleset-elhárítás, gépi teheremelésnél a segítő munkatárs feladatainak ellátása stb.).
- A baleseteknél és tűzeseteknél alkalmazandó intézkedéseknek, az elsősegélynyújtás szabályainak maradéktalan végrehajtása.
- Munkabalesetek, foglalkozási betegségek esetén szükséges teendők, közreműködés az elsősegélynyújtásban.
- A tűz megelőzésére vonatkozó intézkedések végrehajtása, a tűzoltás szabályainak ismerete, a tűzoltó készülékek kezelése.
- A mérgező anyagok, gyúlékony anyagok kezelésére vonatkozó előírások ismerete, betartása és betartatása.
- Az elektromos áram élettani hatásainak megnevezése, az áramütés elleni védekezés szabályainak betartása és betartatása, az előírásoknak megfelelő intézkedés és cselekvés az elektromos áram által okozott baleseteknél.
- A szakmára, a munkahelyre jellemző környezeti szennyezések felsorolása, a környezetszennyezést csökkentő eljárások, módszerek megnevezése, alkalmazása.
b) A munkafolyamat megtervezése
- A gyártmányrajznak, technológiai utasításnak tanulmányozása, az elvégzendő feladat és a helyes műveleti sorrend átgondolása.
- Az előgyártmány méreteinek meghatározása, illetve ellenőrzése.
- Az alkalmazandó technológia megállapítása, az elvégzendő munkafolyamat műveletekre bontása, a műveleti sorrend meghatározása, a szakmai számítások elvégzése.
- A szerszámok, készülékek kiválasztása és előkészítése.
- A mérőeszközök, mérőkészülékek kiválasztása, illetve előkészítése.
- A munka eredményének ellenőrzése a megmunkálás során a technológia által megkövetelt gyakorisággal és a megmunkálás után az előírt méretek ellenőrzése, sorozatgyártásnál az első darab bemutatása és jóváhagyatása a minőségellenőrrel. A selejt okainak felismerése, elemzése, elhárítása.
c) Műszaki dokumentációk ismerete, olvasása, felhasználása
- Egyszerűbb munkadarabok szabadkézi vázlatának készítése:
= mérés, felvételezés,
= szabványos méretmegadás,
= gépelemek jelképes ábrázolása,
= tűrések, illesztések értelmezése, alkalmazása,
= a méret-, helyzet-, alaktűrési szabványok, a felületi érdesség jelölésének felismerése és értelmezése.
- Összeállítási, részösszeállítási, munkadarab rajzok egyértelmű olvasása. A munkadarab szabványos anyagminőség és keménység jelölésének felismerése, értelmezése, a műveleti sorrendre és a technológiára gyakorolt hatásának érvényesítése.
- Technológiai dokumentációk ismerete és felhasználása (ábrás művelettervek, műveleti utasítások, szerszám- és készülékkérő lapok stb.).
- A forgácsológép gépkönyvének kezelési és üzemeltetési utasításának ismerete és felhasználása.
d) Mérés, ellenőrzés
- Hosszúságok mérése biztonsággal tolómérővel 0,05 mm-es, mikrométerrel 0,01 mm-es és mérőhasábokkal 0,005 mm-es pontossággal.
- Szögek mérése, ellenőrzése fix szögmérőkkel, mérés univerzális szögmérőkkel és idomszerekkel.
- Rádiuszok ellenőrzése, mérése mérőmikroszkóppal, sablonnal.
- Csavarmenetek mérése, ellenőrzése idomszerrel, menetmikrométerrel, mérőcsapokkal, mérőmikroszkóppal.
- A felületi minőség, érdesség megítélése, minősítése etalonok segítségével.
- Mérés mérőkészülékekkel.
- A munkadarabok síkfelületének ellenőrzése fényréses eljárással.
- A munkadarabok alak- és helyzettűrésének ellenőrzése idomszerekkel, mechanikus, elektronikus és optikai eszközökkel.
- Az esztergagép megmunkáló és geometriai pontosságának ellenőrzése szabvány szerint, a szabvány útmutatása alapján a mérések kiértékelése.
- A mérési utasítások értelmezése és végrehajtása.
e) Kézi forgácsolás és alakítás. Munkadarabok megmunkálása kézi alakítással és forgácsolással
- Előgyártmányok ellenőrzése (egyengetés).
- Előrajzolás, pontozás, jelölés:
= munkadarabok előrajzolása és jelölése,
= felületek, mérési bázisok előrajzolása,
= furatközéppontok előrajzolása és pontozása.
- Rúdanyagok, csövek és profilok darabolása kézifűrésszel.
- Munkadarabok alakítása reszeléssel:
= külső és belső, sík- és alakos felületek reszelése.
- Furatok kialakítása:
= előfúrás, fúrás, felfúrás, süllyesztés,
= furatok dörzsárazása.
- Központfuratok fúrása, felszabályozása, tisztítása.
- Munkadarabok éllekerekítése, élletörése, sorjázása.
- Belső és külső menetek készítése.
f) Megmunkálás esztergagépen
- A munkadarab befogóeszközeinek (tokmányok, síktárcsák, menesztőtárcsák, szorító- és feszítőhüvelyek, repülőtüskék, homlokoldali menesztők, csúcsok stb.), álló- és mozgótámaszoknak (báboknak) elszerelése, beállítása.
- Szerszámok kiválasztása és befogása a fix és állítható szerszámtartókba.
- A munkadarabok befogása, beállítása és rögzítése.
- Az álló- és mozgótámaszok (bábok) a technológiai követelményeknek megfelelő alkalmazása.
- Acélból, nemvas fémből és műanyagból készült munkadarabokon külső és belső, hengeres és síkfelületek készítése IT7 méretpontosságig és Ra = 1,6-12,5 mm felületi minőségig különböző esztergakésekkel, hűtő-, kenőanyag alkalmazásával.
- Acélból, nemvas fémből és műanyagból készült munkadarabokon külső és belső illesztett kúpfelületek készítése Ra = 1,6-12,5 mm közötti felületi minőségig.
- Acélból, nemvasfémből és műanyagból készült munkadarabokon külső és belső alakos felületek készítése Ra = 1,6-12,5 mm közötti felületi minőségig alakkéssel, másolókészülékkel, gömbesztergáló készülékkel.
- A munkadarab beállítása körhagyó esztergáláshoz, körhagyó esztergálása.
- Kötő-, tömítő- és mozgató menet készítése menetesztergálással külső és belső, hengeres és kúpos felületekre.
- Külső hengeres felületek recézése, rovátkolása, külső és belső felületek csiszolása, görgőzése.
- Vas- és nemvas fémből készült munkadarabok megmunkálása NC-CNC vezérlésű esztergagépen:
= a szerszám kiválasztása, befogása, bemérése,
= a programteszt elvégzése,
= a munkadarab befogása, rögzítése, megmunkálása,
= a méretkorrekciók elvégzése.
g) Alapanyagok, segédanyagok kezelése. Hőkezelés, keménység- és repedésvizsgálat
- A szerszámanyagok felismerése, kiválasztása a megmunkálandó anyagok figyelembevételével (gyorsacélok, keményfémek, TiN-TiC bevonatok, keramikus anyagok, csiszolóanyagok stb.).
- A segédanyagok, hűtő- és kenőanyagok felismerése, a kezelésükre vonatkozó előírások betartása és betartatása.
- A vas és nemvas fémek hőkezelési eljárásainak leírása, összehasonlítása, a kéziszerszámok edzése, megeresztése és lágyítása.
- A munkadarabok keménységének vizsgálata a munkahelyen alkalmazott eljárásokkal.
- A munkadarabok repedésvizsgálatának elvégzése a munkahelyen alkalmazott eljárásokkal.
h) Karbantartás
- Az esztergagép mechanikus működésének vizuális és akusztikus ellenőrzése.
- A gépkönyvben és a munkahelyre előírt folyamatos karbantartási feladatok végrehajtása.
- Meghatározott időnként a szerkezeti vizsgálatok elvégzése. A gép működésével kapcsolatos észrevételek gyűjtése, rögzítése írásban.
- Szükség esetén a szabványos pontossági vizsgálatok elvégzése.
- Egyszerűbb utánállítási feladatok végrehajtása.
- A korrózió elleni védelem fenntartása.
i) Numerikus vezérlésű esztergagép programozása
- Az NC-CNC vezérlésű esztergagéphez egyszerűbb programok elkészítése, bevitele a vezérlésbe, tesztelése.
- A programozási és egyéb technológiai hibaokok felderítése és korrigálása.
3.2.2. Szakmai elméleti követelmények
Birtokában legyen a vállalkozás gyakorlásához és vezetéséhez szükséges, a 3.2.1. pont alatt felsorolt (munkajogi, munkavédelmi stb.) elméleti ismereteknek.
Birtokában legyen a tanulóképzéshez szükséges pedagógiai ismereteknek.
A műszaki kommunikáció területén bekövetkezett változások áttekintő ismerete a hagyományos rajzdokumentációtól a számítógépes tervező és archiváló műveletekig.
Az alapanyagok felosztása a tulajdonságuk és megmunkálhatóságuk szerint. A munkadarabok anyagainak felismerése (acélok, öntöttvasak, réz-, alumínium-ötvözetek).
A munkahely karbantartási rendszerének jellemzése, a karbantartás alapfogalmainak értelmezése (TMK terv, ciklusidő, általános nagy-, közepes és kisjavítás, bonyolultsági fok, szerkezeti és pontossági vizsgálatok stb.).
A korszerű gyártási technológiák, szerszámanyagok és gyártóberendezések jellemzése, kiválasztása.
A gyártási költség összetevőinek ismerete, jellemzése, a költség nagyságának becslése.
A vállalkozással összefüggő számítások (árképzés, árkalkuláció és árajánlat, adózás, költséggazdálkodás, megrendelés, számlázás stb.) elvégzése.
IV. A szakmai vizsga minősítése és rendje
A mestervizsga célja annak megállapítása, hogy a mesterjelölt
- elsajátította-e a tevékenység gyakorlásához mesterszinten szükséges, szakmai elméleti és gyakorlati, vállalkozási és pedagógiai ismereteket,
- képes-e munkáját magas színvonalon, önállóan végezni,
- rendelkezik-e a szakmai követelmények által támasztott tudáselemekkel, gyakorlati készségekkel.
A mestervizsga részei:
- szakmai gyakorlat,
- szakmai elmélet,
- vállalkozási (közgazdasági, jogi, munkaügyi stb.) ismeretek,
- pedagógiai ismeretek.
A szakmai elméleti vizsga írásbeli és szóbeli részből áll.
Megjegyzés:
A vállalkozási ismeretek, a pedagógiai ismeretek vizsgarészek követelményrendszere valamennyi szakmában azonos, azokat a 31/1996. (VI. 19.) IKM rendelet tartalmazza.
Az elméleti vizsgára bocsátás feltétele az előzőleg sikeresen végrehajtott szakmai gyakorlati vizsga.
A mestervizsgán elvárt ismeretek
Mindazon, a szakmához tartozó ismerethalmaz, mely igazolja, hogy a mesterjelölt a szakterületén belül előforduló bármely szituációban döntésképes, és döntése várhatóan szakmailag és gazdaságilag helyes lesz.
A vizsgarészek tantárgyai és időtartama
A) A gyakorlati vizsga tantárgya és időtartama:
- Vizsgamunka 420 perc.
B) A szakmai elméleti vizsga részei
1. Az írásbeli vizsga tantárgyai és időtartama:
- Szakmai ismeretek 120 perc.
- Munkatervezés 120 perc.
2. A szóbeli vizsga tantárgyai és időtartama:
a) Szakmai elmélet.
b) Vállalkozási ismeretek.
c) Pedagógiai ismeretek.
A b) pontban foglalt vizsgarész írásban is letehető. A szóbeli vizsgát tantárgyanként kell lefolytatni és értékelni. A vizsgázónak minden tárgyból egy-egy kérdést kell megválaszolni, egy-egy feleletre maximálisan 10-15 perc fordítható.
A mestervizsga értékelése
A vizsga eredményét a gyakorlati vizsga, írásbeli és szóbeli vizsgák eredménye alapján "megfelelt" vagy "nem felelt meg" minősítéssel kell megállapítani.
Eredménytelennek kell tekinteni a mestervizsgát és "nem felelt meg" minősítést kell megállapítani, ha a jelölt a szakmai elméleti vagy a gyakorlati vizsgatárgyak közül bármelyikre elégtelen osztályzatot kapott.
Eredménytelen írásbeli és szóbeli vizsgarészt 1 éven belül lehet megismételni. Az e határidőn túli jelentkezés és az ismételt sikertelen vizsga esetén a teljes mestervizsgát meg kell ismételni.
Eredménytelen gyakorlati vizsgát 6 hónap elteltével, de legfeljebb 2 éven belül lehet megismételni.
A vizsga egyes részei alóli felmentés lehetőségei és feltételei
Mentes a pedagógiai ismeretek és a vállalkozási ismeretek vizsgarészekből az a jelölt, aki szakirányú végzettséggel rendelkezik, vagy aki 2 éven belül más szakmából sikeres mestervizsgát tett és ezt igazolni tudja.
Felmentést kaphat egyes vizsgatárgyak alól a jelölt, ha javítóvizsgát tesz, és a korábbi vizsga eredményét igazolni tudja.
A gyakorlati vizsga alól felmentés nem adható.
A) Gyakorlati vizsga
A Vizsgamunka tantárgy vizsgája gyártási rajz alapján munkadarabok elkészítését tartalmazza gépi megmunkálással. A munkadaraboknak a következő műveleteket kell tartalmazniuk:
- mérés,
- hosszesztergálás,
- síkesztergálás,
- beszúrás, leszúrás,
- kúpesztergálás, excenter-esztergálás,
- külső és belső menet készítése,
- illesztések
előírt felületi érdességgel.
A Vizsgamunka tantárgy vizsgája megoszlik egyetemes és CNC vezérlésű esztergagépen végzett munkafeladatokra, amelyek egymáshoz viszonyított arányáról az előfeltételek ismeretében a vizsgabizottság elnöke dönt.
Gyakorlati vizsgaremek ajánlás: tengelyszerű alkatrész háromféle tűrt mérettel, külső és belső megmunkálással legyen végrehajtható.
A vizsgahely a vizsgázók számához mérten egyforma feltételekkel tudja a nyugodt munkavégzést biztosítani.
A gyakorlati vizsga értékelése
A Vizsgamunka tantárgy értékelésénél figyelembe kell venni az elkészített munkadarab pontosságát a munkavégzés szakszerűségét, a munka megtervezésének színvonalát és a munka- és környezetvédelmi előírások betartását.
A gyakorlati vizsgát "megfelelt", illetve "nem felelt meg" minősítéssel kell értékelni.
B) Írásbeli vizsga
Az írásbeli vizsga két vizsgatantárgy lényegi anyagát öleli fel:
- Szakmai ismeret.
- Munkatervezés.
C) Szóbeli vizsga
A szóbeli vizsga során a jelöltek három vizsgatantárgyból vizsgáznak, amelyeknek témakörei az alábbiak:
Szakmai elméleti ismeretek (a gyakorlati vizsgánál jelzett témák elméleti ismeretei):
- Anyagismeret, Technológia, Méréstechnika, Forgácsológépek, valamint:
- Vállalkozási (közgazdasági, jogi, munkaügyi stb.) ismeretek,
- Pedagógiai ismeretek.
A jelöltek a szóbeli vizsgán tantárgyanként és témakörönként egy-egy kérdést húznak.
A szakmai elméleti vizsga értékelése
Eredménytelennek kell tekinteni az elméleti vizsgát, ha a jelölt a szóbeli vagy az írásbeli vizsgatárgyak közül bármelyikre nem felelt meg minősítést kapott.
D) A vizsga egyes részei alóli felmentés lehetőségei és feltételei
Felmentés a mestervizsga szakmai vizsgarészei alól nem adható.
* * *
17. HÁZTARTÁSIGÉP-SZERELŐ mestervizsga szakmai követelmények
I. A mestervizsgára jelentkezés feltételei
A) A mestervizsgához szükséges szakképesítések adatai:
valamint az ezekkel egyenértékű (jogelőd) szakmai képesítések, továbbá egyetemeken, főiskolákon szerzett villamos szakirányú mérnöki képesítés, szakirányú technikusi képesítés.
B) A mestervizsga előfeltételeként előírt szakmai gyakorlat:
II. A mester munkaterülete, feladat- és tevékenységi körök
2.1. A mester szakmai munkaterületeinek leírása
Az 504-2 számú 51 5222 02 OKJ azonosítási számú vagy az I. A) pontban meghatározott szakmai képesítéssel rendelkező mester szakmája gyakorlása során, önállóan, elektromos alapfelszereltséggel, megfelelő műszerezettséggel, kézi- és célszerszámokkal az alábbi jellemző munkatevékenységet végzi:
- háztartási kisgépek lakossági és kereskedelmi szerviztevékenysége,
- mobil és immobil hőközlő és hőfejlesztő készülékek telepítése és javítása, időszakos felülvizsgálata,
- hagyományos mosógépek és centrifugák hibafeltárása, javítása,
- automata mosógépek, mosogatógépek elektromos beüzemelése, időszakos szervizelése, hibaelhárítása, biztonságtechnikai mérések elvégzése,
- háztartási hűtőgépek, fagyasztók javítása, általános hibaelhárítás, alkatrészek, fődarabok cseréje, hibabehatárolás, biztonságtechnikai mérések,
- mobil és immobil klímaberendezések telepítése, időszakos karbantartása,
- ipari és szolgáltatás jellegű hőközlő, hőfejlesztő készülékek, mosó- és tisztítóberendezések, hűtőpultok, látványtechnikai hűtőszekrények, hőfüggönyök javítása, karbantartása,
- mikrohullámú energiával működő háztartási sütő-főző berendezések karbantartása, időszakos biztonságtechnikai bemérése, hatásos teljesítményének időszakos mérése, a készülékek hibaelhárítása, fődarabjainak cseréje,
- speciális vendéglátóipari, élelmiszeripari és kereskedelmi kisgépek javítása.
2.2. A mester tevékenységi területe és feladatköre
Háztartási gépszerelő mester tevékenységi területe:
- mosógépszerelő: automata és hagyományos mosógépek szerelése,
- hűtőgépszerelő: klímagépek, fagyasztók stb. szerelése,
- márkaszerviz: márkához és gyártókhoz kötött szerelő-javító tevékenység,
- háztartási gépek szervize: általános szakirányú szerelő-javító tevékenység.
Feladatköre:
- háztartási gépek helyszíni és műhelyben történő hibaelhárítása,
- háztartási gépek állagának felmérése, szakvéleményezés után javaslattétel azok felújítására vagy cseréjére,
- immobil készülékek telepítése, beüzemelése,
- nagyobb gépparkú megrendelők háztartási gépeinek rendszeres, beütemezett karbantartása,
- szakvélemények elkészítése külön felkérésre,
- háztartási gépek, berendezések időszakos biztonságtechnikai felülvizsgálata,
- amennyiben vevőszolgálati, illetve márkaszerződése van, köteles az abban foglaltakat a lakosság felé maradéktalanul teljesíteni, szakértelmével elősegíti a lakosság tájékoztatását és a felvilágosítását szakmai és ehhez kapcsolódó kérdésekben,
- gondot fordít a szakmai utánpótlásra, lehetősége szerint részt vesz a szakmunkástanulók gyakorlati képzésében.
III. Szakmai követelmények
3.1. A szakma - mesterszintű - gyakorlása során előforduló legfontosabb feladatok (feladatcsoportok)
- Háztartási kisgépek (konyhai robotgépek és célgépek, kávédarálók, toszterek, hajszárítók, porszívók, kárpittisztító kombinált gépek és elektromos meghajtású barkácsgépek, valamint az újabb kisfeszültségű és általában a II. érintésvédelmi osztályba tartozó gépek) lakossági és kereskedelmi szerviztevékenysége. A készülék hibáinak behatárolása, javítása, javítás utáni kipróbálása és a szükséges üzemi és érintésvédelmi mérések elvégzése.
- Mobil és immobil hőközlő és hőfejlesztő készülékek telepítése és javítása, időszakos felülvizsgálata.
- Hagyományos mosógépek és centrifugák hibafeltárása, javítása.
- Automata mosógépek, mosogatógépek elektromos beüzemelése, időszakos szervizelése, hibaelhárítása, biztonságtechnikai mérések elvégzése.
- Háztartási hűtőgépek, fagyasztók javítása, általános hibaelhárítás, alkatrészek, fődarabok cseréje, a készülékek helyszínen vagy telephelyen hűtőgázzal történő feltöltése. Hibabehatárolás, biztonságtechnikai mérések.
- Mobil és immobil klímaberendezések telepítése, időszakos karbantartása, melyek hűtőkapacitása nem haladja meg a 300 m3 űrtartalmat.
- Ipari és szolgáltatás jellegű hőközlő, hőfejlesztő készülékek, mosó- és tisztítóberendezések, hűtőpultok, látványtechnikai hűtőszekrények, hőfüggönyök javítása, karbantartása.
- Mikrohullámú energiával működő háztartási sütő-főző berendezések karbantartása, időszakos biztonságtechnikai bemérése, hatásos teljesítményének időszakos mérése. A készülékek hibaelhárítása, fődarabjainak cseréje.
- Speciális vendéglátó-ipari, élelmiszeripari és kereskedelmi kisgépek javítása, melyek értelemszerűen elektromos meghajtásúak és vezérlésűek, és javításuk a mestervizsgához szükséges szakképesítés valamely ágát magában foglalja.
3.2. Szakmai gyakorlati követelmények
- Munkajogi, munkavédelmi, környezetvédelmi, tűzvédelmi és biztonságtechnikai előírások ismerete, betartása és betartatása.
- Jártassági szinten ismerje a világítási hálózatok kiépítésének metodikáját, ismerje az elosztótáblák szerepét, esetenként megfelelő hatékonysággal el tudja hárítani a világítási hálózaton keletkezett hibát.
- Ismerje a különféle fényforrások működési elvét, képes legyen azokat szabályosan bekötni.
- Ismerje és alkalmazza az MSZ 1600, MSZ 172/1 és MSZ 1585, valamint MSZ 447 szabványokat háztartási gépek telepítésénél.
- Kiemelten ismerje az érintésvédelmi osztályokat és megfelelően alkalmazza azok előírásait a háztartási gépek javításánál.
- Tudja a különböző villamos gépek működési elvét, és képes legyen működésüket az adott háztartási gépre leképezni.
- Ismerje a vezérlések és szabályozások jelentősebb megoldásait.
- Tervrajzokról nagy biztonsággal tudjon áramköröket lekövetni.
- Képes legyen elektromos elvi (áramutas) és huzalozási rajzokat készíteni.
- Mérésekkel és rajzolással legyen képes a hibák behatárolására.
- Nagy biztonsággal kezelje az elterjedt villamos műszereket.
- Mérések segítségével nagy biztonsággal legyen képes villamos motorok és készülékek hibáit behatárolni.
- Valamennyi motor- és transzformátortípus bekötését adattábla alapján biztonságosan el tudja végezni.
- Ismerje és alkalmazza a javítások után kötelező biztonságtechnikai méréseket.
- Típusoktól függetlenül nagy biztonsággal ismerje az automata mosógépek működését.
- Típusoktól függetlenül nagy biztonsággal ismerje a kompresszoros hűtés folyamatát, működését.
- Biztonsággal alkalmazza a villamos vezetékek megmunkálásának, csatlakozások kialakításának technológiáját.
- Tudjon készülékeket szabályosan be- és áthuzalozni.
- Nagy pontossággal legyen képes szakszerű szakmai számításokat végezni, amit mérésekkel is ellenőrizhet.
- Ismerje a villamos gépek tekercselésének főbb típusait. Mérésekkel és számítással képes legyen meghatározni álló- és forgórész tekercskiképzésének főbb adatait (horonylépés, kommutátorlépés stb.) és esetleges hibáit.
- Ismerje a klímatechnikai alapfogalmakat és konkrét típusismeret nélkül is határolja be az esetleges hibákat.
- Ismerje a mikrohullámú energia felhasználását, a mikrohullámú sütők főbb egységeit és biztonságtechnikáját.
- Elektronikával vezérelt villamos háztartási gépeken képes legyen az erősáramú és gyengeáramú hibalehetőségeket egymástól jól elhatárolni, ennek alapján képes legyen az egyes modulokat biztonságosan cserélni.
- Biztonságosan alkalmazza a javítási technológiákat valamennyi kisgép esetében.
- Képes legyen felismerni és behelyettesíteni a pótolni kívánt áramköri elem nem azonos, de szabványos megfelelőjét (kapcsolók, érzékelők, jelfogók stb. esetén).
- Hőfejlesztő és hőközlő készülékeket tudjon szakszerűen javítani. Ismerje a hőmérséklet- és teljesítményszabályozás elterjedt módszereit.
- Gyakorlatban biztonságosan tudja alkalmazni az MSZ 172 és az MSZ 1600 szabványt.
- Képes legyen az általa megjavított háztartási gép biztonságtechnikai felülvizsgálatára, és amennyiben szükséges, annak bizonylatának szakszerű kiállítására.
- Tevékenységével, szolgáltatásának színvonalával emelje a szakma becsületét.
- Képes legyen az alkatrészek cseréjénél, beépítésénél felmerülő kézi és gépi megmunkálás valamennyi munkafolyamatát biztonsággal alkalmazni.
3.3. Követelmények a szakmai elmélet területén
A háztartási gépszerelő mesterjelöltnek a 09-4-7449/02-3-204 szakképesítéshez fűződő elméleti felkészültségéről a következő tantárgyak, ismeretkörök vonatkozásában kell számot adnia:
a) Általános szakmai alapozó ismeretek:
- ismerje a szakmai munkavégzésből adódó veszélyforrásokat, az ellenük védekezés módját, az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzéssel összefüggő munkavédelmi, érintésvédelmi, tűzvédelmi, továbbá környezetvédelmi előírásokat, munkabalesetek, foglalkozási megbetegedés esetén szükséges teendőket;
- képes legyen felhasználás szintjén alkalmazni azokat a szoftvereket, melyek elősegítik nyilvántartását, számlázását;
- ismerje a lakossági kommunikáció alapszabályait, rendelkezzen megfelelő munkaerő-piaci ismeretekkel;
- ismerje azokat a pedagógiai, didaktika alapelveket, melyek elősegítik tevékenységét a fiatal szakmunkástanulók gyakorlati képzésében;
- legyen tisztában a szakmai etika alapvető követelményeivel;
- rendelkezzen munkáltatói-munkavállalói jogokkal, ismerje a javító-szerelő szolgáltatás jogi, közgazdasági előírásait.
b) Biztonságtechnikai és környezetvédelmi ismeretek:
- érintésvédelmi módozatok biztonságos felismerése, alkalmazása (MSZ 172);
- feszültség alatti munkavégzés szabályai, megszervezése (MSZ 1585);
- a munkahelyre és munkavégzésre vonatkozó hatályos környezetvédelmi jogszabályok ismerete, a jogszabályok előírásainak betartása és betartatása, ezen belül különösen:
= freon hűtőközeg felhasználása, kezelése, tárolása,
= javítási, karbantartási tevékenység során keletkező hulladékok, segédanyagok kezelése,
= forrasztás, hegesztés munkafolyamatának biztonságtechnikai és környezetvédelmi előírásai.
c) Műszaki dokumentációk ismerete, használata:
- erősáramú és alkalmazott gyengeáramú tervjelek biztonságos ismerete,
- telepítési rajzok olvasása, értelmezése, kivitelezési rajzok készítése,
- robbantott ábrás katalógusrajzok használata,
- villamos kapcsolási és huzalozási rajzok olvasása,
- áramkörök tervezése,
- a szabványtól eltérő ábrázolás és egyes külföldi specifikumok felismerése és értelmezése,
d) Mérőműszerek használata:
- villamos jellemzők mérésére szolgáló műszerek csoportosítása, alkalmazása,
- villamos jellemzők mérése (U, I, P, W, cos j, R,L,C),
- fordulatszámmérés módjai,
- villamos átütési szilárdság mérése,
- szigetelési ellenállás és szivárgó áram mérése,
- védővezető folyamatosságának ellenőrzése,
- mikrohullámú sütők biztonságtechnikai mérése.
e) Szakmai ismeretek:
- villamos szabványok alkalmazása,
- oldható és oldhatatlan villamos kötések és nem villamos kötések módozatai,
- áramkörök védelme, túláram és túlfeszültség ellen,
- háztartási gépek és készülékek nem villamos részegységeinek szerepe, működése,
- villamos hőfejlesztő és hőközlő készülékek,
- kombinált üzemű háztartási főzőkészülékek szerelése,
- hőfokszabályozók, korlátozók, hőkioldók,
- elektromágnesek, mágnesszelepek telepítése, részegységként való felhasználása, alkalmazási területeik (indító relék, kapcsolók, légszivattyúk - meghajtó szerkezetként - stb.) ismerete,
- egyen- és váltakozó áramú villamos gépek működési elve,
- univerzális és törpemotorok,
- univerzális és törpemotorok fordulatszámának szabályozása,
- szellőzők, szagelszívók működése, felépítése, telepítése,
- háztartási automata mosógépek felépítése, telepítése,
- részegységeinek funkcionális összehangolása,
- vezérlés, szabályozás,
- háztartási automata mosógépek programkapcsolói,
- háztartási automata mosógépek különböző típusai,
- jellemző hibatípusok,
- mosogatógépek felépítése, működése, jellemző hibái, telepítése,
- háztartási hűtőgépek felépítése, működése és jellemző hibái:
= kompresszoros hűtés elve,
= abszorpciós hűtés elve,
= hűtőközegek szerepe, kezelésük,
= hűtőgép feltöltése, lefejtése a zöldkártyás hűtővizsga követelményeinek figyelembevételével.
- import és hazai gyártmányú hűtőgépek ismerete,
- ablak és mobil klímaberendezések felépítése és üzemi paraméterei, telepítése,
- kombinált üzemű hűtőgépek szervizelése,
- diódák, egyenirányítók, feszültségkétszerezők,
- mikrohullámú sütő-főzők felépítése, működési elve,
- mikrohullámú sütők biztonságtechnikája, különös tekintettel élettani hatásukra,
- immobil háztartási gépek telepítésének előírásai az MSZ 1600 szabvány előírásainak figyelembevételével,
- háztartási kisgépek (kismotoros gépek) felépítése, vizsgálata, jellemző hibái,
- fűnyírók, szivattyúk, barkácsgépek és más kerti, háztartási munka során használatos gépek.
IV. A szakmai vizsga mínősítése és rendje
A mestervizsga célja annak megállapítása, hogy a mesterjelölt
- elsajátította-e a tevékenység gyakorlásához mesterszinten szükséges, szakmai elméleti és gyakorlati, vállalkozási és pedagógiai ismereteket,
- képes-e munkáját magas színvonalon, önállóan végezni,
- megfelel-e a vonatkozó hatályos rendeletben előírt feltételeknek,
- rendelkezik-e a szakmai követelmények által támasztott tudáselemekkel, gyakorlati készségekkel.
A mestervizsga részei:
- szakmai gyakorlat,
- szakmai elmélet,
- vállalkozási (közgazdasági, jogi, munkaügyi stb.) ismeretek,
- pedagógiai ismeretek.
A szakmai elméleti vizsga írásbeli és szóbeli részből áll.
Megjegyzés:
A vállalkozási és a pedagógiai ismeretek vizsga követelményrendszere valamennyi szakmában azonos, azokat a 31/1996. (VI. 19.) IKM rendelet tartalmazza.
Az elméleti vizsgára bocsátás feltétele az előzőleg sikeresen végrehajtott szakmai gyakorlati vizsga.
A vizsga egyéb kérdéseiben a Magyar Kézműves Kamara hatályos mestervizsga szabályzatának előírásait kell alkalmazni.
A) Gyakorlati vizsga
A kötelező gyakorlati vizsga minden jelölt számára azonos volumenű és nehézségi fokozatú feladatot jelent. Ennek lebonyolítása 4-6 órás tevékenységet feltételez.
Gyakorlati vizsgafeladatok
A gyakorlati vizsga részfeladatai a nehézségi fokozatát tekintve középkategóriájú automata mosógép, hűtőszekrény, mikrohullámú sütő, speciális háztartási kisgépek javítása a szükséges dokumentációk birtokában:
- a hiba behatárolása mérőeszközök segítségével,
- hibaelhárítás, szerelés,
- összeszerelés, kipróbálás,
- üzemi jellemzők mérése, ellenőrzés,
- biztonságtechnikai mérések mérési jegyzőkönyv felvételével, mely az üzemi paramétereket is tartalmazza,
- megadott értékek alapján elő- és utó-árkalkuláció végzése az elvégzett munkáról.
B) Írásbeli vizsga
Az írásbeli vizsga magába foglalja a jelölt által egyénileg vagy szervezett formában történt felkészülése során szerzett ismeretek számonkérését
- szakismereti,
- méréselméleti,
- biztonságtechnikai,
- szakrajz-dokumentáció és ezekhez kapcsolódó anyagismereti
kérdésekben.
C) Szóbeli vizsga
Szakmai felkészültségét a mesterjelölt a gyakorlati és írásbeli részvizsgát követően szóbeli vizsgával zárja. A jelölt számozott tételt húz, mely tételsort a vizsgabizottság előzetesen jóváhagy, illetve központilag elfogadnak.
Általános elv, hogy legalább a vizsgázók kétszeresének megfelelő számú tétel legyen a tételsorban, ez a gyakorlatban 30 tételnek felel meg, mely a) és b) pontokban szakmai kérdésekkel, c) pontok villamos mérésekkel, d) pontok anyag- és gyártásismereti kérdésekkel kapcsolatosak, e) pontként pedig környezetvédelmi, biztonságtechnikai és balesetvédelmi kérdéseket kapnak a jelöltek.
A vizsga eredményét a bizottság "megfelelt" vagy "nem felelt meg" minősítéssel állapítja meg. A jelölt megfelelt, ha a vizsgabizottság egyszerű többséggel a feleletet elfogadja. Sikertelen szóbeli vizsga esetén a szóbeli vizsgát teljes egészében meg kell ismételnie.
D) A vizsga egyes részei alóli felmentés lehetőségei és feltételei
A szakirányú egyetemi, főiskolai, mérnöki oklevéllel és középfokú technikusi végzetséggel rendelkező jelölt a képesítésnek megfelelő szakma esetén szakmai elméleti vizsgája vagy annak egy része alól - kérelmére - felmenthető.
A felmentési kérelmet a mestervizsga bizottságtól kell kérni, amely kérelemhez csatolni kell a felsőfokú végzettséget igazoló okirat hiteles másolatát.
Amennyiben a jelölt a felmentés feltételeinek megfelel, abban az esetben az írásbeli vagy szóbeli vizsga (illetve meghatározott tantárgyi vizsgakötelezettség) alól felmenthető.
A gyakorlati vizsga alól felmentés nem adható.
* * *
18. BÁDOGOS ÉS ÉPÜLETBÁDOGOS mestervizsga szakmai követelmények
I. A mestervizsgára jelentkezés feltételei
A) A mestervizsgához szükséges szakképesítések adatai:
és a korábbi, ezzel egyenértékű jogelőd, valamint az alábbi szakképesítések:
B) A mestervizsga előfeltételeként előírt szakmai gyakorlat:
Megjegyzés:
A szakmai gyakorlat részidőkből is összeállhat, de az utolsó időszak a vizsgára jelentkezés időpontjánál ne legyen 1 évnél régebbi. Az 5 évbe nem számítható be a gyed, illetve katonai szolgálat ideje.
II. A mester munkaterülete, a szakmához kapcsolódó tevékenységkörök
2.1. A mester szakmai munkaterületeinek leírása
Az 1622 szakszámú (31 5216 02 OKJ számú) bádogos és épületbádogos szakmai képesítéssel rendelkező mester szakmájának gyakorlása során, önállóan az alábbi jellemző munkatevékenységeket végzi:
- az épületbádogos munkákkal kapcsolatos tetőalaprajzok, homlokzati rajzok, rajzi jelölések ismerete és értelmezése,
- a fémlemez szerkezetek, használati és berendezési tárgyak műszaki rajzainak, részletrajzainak ismerete és értelmezése,
- az 1,5 mm-nél nem vastagabb fémlemezekből, síklemezekből használati és berendezési tárgyak, fémlemez-szerkezetek és szerkezeti elemek készítése és készíttetése,
- épületbádogos szerkezetek és szerkezeti elemek készítése és készíttetése,
- vízgyűjtő és vízlevezető szerkezetek készítése, felszerelése, felújítása,
- kemény és lágy fedésű tetők bádogos szerkezeteinek készítése, felszerelése, felújítása,
- kőműves szerkezetek fedéseinek készítése, felszerelése, felújítása,
- bádogosipari műanyag szerkezetek összeépítése, felszerelése, felújítása,
- korcolt, léces és hullám-, fémlemezfedések készítése, felszerelése, felújítása,
- torony- és kupolatetők fémlemezfedéseinek készítése tükör- és pikkelyrendszerű fedéssel, felszerelésük, felújításuk,
- háztartási és berendezési tárgyak bádogos szerkezeteinek készítése, felújítása,
- tető- és épületdíszítő bádogosmunkák készítése, felújítása,
- légtechnikai berendezések bádogosmunkáinak légcsatornák és idomok készítése, felszerelése, felújítása,
- hőszigetelt csővezetékek, tartályok. készülékek fémlemezburkolatának készítése, felszerelése, felújítása,
- a felsorolt bádogosmunkák elvégzéséhez, csatlakoztatásához, felszereléséhez szükséges idomszerkezetek készítése és készíttetése,
- a bádogos szerkezetek összeépítéséhez szükséges kötési műveletek elvégzése és elvégeztetése,
- a bádogosmunkák elvégzéséhez esetleg szükséges kisebb tetőfedő-, ács-, kőműves-, hőszigetelő-, valamint lakatosmunkák készítése és készíttetése,
- a szakmához tartozó bontási munkák elvégzése és elvégeztetése,
- a felsorolt munkák készítésének, felszerelésének, felújításának szakszerű irányítása,
- a bádogos szakma feladatkörébe tartozó hagyományos és korszerű anyagok ismerete,
- a bádogos szakmához tartozó munka-, egészség- és környezetvédelmi, valamint tűzvédelmi előírások ismerete, betartása és betarttatása,
- a bádogosmunkák elkészítéséhez, felszereléséhez és felújításához szükséges szerszámok, gépek és segédeszközök szakszerű kezelése, karbantartása.
2.2. A mester tevékenységi területe és feladatköre
- A bádogosmester tevékenységi körében elvégezhető munkák kivitelezése az Országos Építésügyi Szabályzat, az Országos Szabványok, a Műszaki Irányelvek, valamint az Építő- és Szerelőipari Kivitelezési Szabályzat betartásával.
- A 2.1. pontban felsorolt bádogos- és épületbádogos munkák, és az ezekhez kapcsolódó szakipari munkák dokumentációinak ismerete, illetve a dokumentációk elkészítése.
- A munkák elvégzése, elvégeztetése, szakszerű irányítása, a munkák ellenőrzése.
- A munkák írásbeli feladatainak elvégzése, nyilvántartása.
- Építési és felmérési naplók vezetése.
- A munkák előzetes felmérése, megszervezése, versenytárgyalási feltételeinek kidolgozása.
- Az elvégzett munkák felmérése, átadása, a végelszámolás (számla) elkészítése.
III. Szakmai követelmények
3.1. A szakma - mesterszintű - gyakorlása során előforduló legfontosabb feladatok
- A bádogos- és épületbádogos munkák tervdokumentációinak ismerete és értelmezése.
- A bádogos- és épületbádogos munkák előkészítése.
- Az épületbádogos munkák építési segédszerkezeteinek (védőállványok, kidugó- és függőállványok, homlokzati állványok) elkészítése, illetve elkészíttetése.
- A munkák elvégzéséhez szükséges anyagok, szerszámok, gépek és segédeszközök biztosítása.
- Vízgyűjtő és vízlevezető fémlemez-szerkezetek készítése és készíttetése.
- Kemény- és lágyfedésű tetők bádogos szerkezeteinek készítése és készíttetése.
- Kőműves szerkezetek fémlemez fedéseinek készítése és készíttetése.
- Fémlemez tetőfedések készítése és készíttetése.
- Díszítő bádogosmunkák készítése és készíttetése.
- Háztartási bádogos szerkezetek készítése és készíttetése.
- Ipari bádogosmunkák elvégzése:
= légtechnikai berendezések bádogosmunkáinak készítése és készíttetése,
= hőszigetelt csővezetékek, tartályok, készülékek fémlemez burkolatának készítése és készíttetése.
- A felsorolt bádogosmunkák felszerelése, szükség szerinti átalakítása, felújítása (esetleg műemléki épületek, építmények esetében is), a munkák irányítása.
- A bádogos szakmához tartozó bontási munkák elvégzése és elvégeztetése.
3.2. Követelmények
Általános szakmai elvárások
A mesterjelölt:
- ismerje és tudja értelmezni a bádogos szakma alapfogalmait;
- ismerje (a szakmában használt) valamilyen idegen nyelv szakkifejezéseit és ezek eredetét;
- ismerje és értelmezze a szakmában alkalmazott fizikai, kémiai, mechanikai és technológiai ismereteket és az SI mértékegységeket;
- ismerje és tudja értelmezni a szakmára vonatkozó és a szakmával kapcsolatos tervdokumentációkat;
- tudja alkalmazni a tervdokumentációk szakmával kapcsolatos utasításait;
- ismerje és tudja kiválasztani a bádogos- és épületbádogos munkák elvégzéséhez szükséges szerszámokat és gépeket;
- tudja a szerszámokat és a gépeket szakszerűen kezelni és karbantartani;
- tudja kiválasztani és szakszerűen felhasználni a megfelelő anyagokat;
- ismerje és tudja elvégezni az előkészítési és felszerelési műveleteket, a műveletek sorrendjét;
- ismerje a tetőformákat, a tetőszerkezeteket és a tetőfedések anyagait;
- ismerje és tudja elkészíteni a bádogos és az épületbádogos szerkezeteket;
- tudja összeépíteni és felszerelni az épületbádogos szerkezeteket;
- ismerje a bádogosmunkák helyes technológiai sorrendjét és minőségi előírásait;
- tudjon pontos munkát végezni és végeztetni, tudja a munkát megszervezni, irányítani és ellenőrizni;
- ismerje a bontási munkák előtt elvégezendő feladatokat, a bontás helyes technológiai sorrendjét, a bontott anyagok tárolását és elszállítását;
- ismerje és tudja alkalmazni a szakmai munkaterületekre jellemző veszélyforrásokat, azok elhárításának lehetőségeit, az egészséget nem veszélyeztető, biztonságos munkavégzéssel kapcsolatos munkavédelmi, tűzvédelmi, továbbá környezetvédelmi előírásokat, munkabaleseteket, foglalkozási megbetegedés esetén szükséges teendőket, beleértve az elsősegélynyújtást is;
- ismerje és értelmezze a bádogosmunkák elvégzésével kapcsolatos írásbeli feladatokat.
3.2.1. Szakmai gyakorlati követelmények
A mesterjelölt tudja:
- kiválasztani a bádogos- és épületbádogos munkához szükséges szerszámokat és gépeket,
- kiválasztani a megfelelő anyagokat és meghatározni azok mennyiségét,
- a munka elvégzésének műveleti sorrendjét,
- ellenőrizni az épületbádogos munkák elvégzéséhez szükséges betonozó, ács, kőműves, tetőfedő és vízszigetelő munkákat,
- a függő és fekvő ereszcsatornák szerkezeti elemeinek és kiegészítő elemeinek műhelyi előkészítését, összeépítését és felszerelését,
- az álcázott ereszcsatorna, az attika- és sédcsatorna szerkezeti és kiegészítő elemeinek előkészítését, összeépítését és felszerelését,
- a lefolyócsövek szerkezeteinek részeinek műhelyi készítését, helyszíni összeépítését, felszerelését,
- a tetőkibúvók és a tetőablakok készítését, elhelyezését és rögzítését,
- a fal- és kéményszegélyek részeinek készítését, helyszíni összeépítését és rögzítését,
- a fémlemez hajlatok, a hófogórácsok előkészítését, felszerelését és rögzítését,
- a párkányfedések, falfedések készítését, elhelyezését, összeépítését, rögzítését,
- a korcolt, léces, tükör- és pikkelyrendszerű fémlemez fedések előkészítését, elhelyezését, helyszíni összeépítését, rögzítését,
- a tető- és épületdíszítő bádogosmunkák, vízgyűjtő-üstök, csúcsdíszek készítését, elhelyezését és rögzítését,
- a virágtartók, a rózsa-, levél-, kagyló- és pajzsdíszek készítését, elhelyezését és rögzítését,
- a háztartási bádogos szerkezetek készítését, felújítását,
- a légcsatornák és idomaik (ívcső, könyökcső, átmeneti idom, elágazóidom, elszívófej és -ernyő) készítését, felszerelését, csatlakozását, rögzítését,
- a hőszigetelt csővezetékek és idomok, tartályok és készülékek fémlemez burkolásának előkészítését, elhelyezését, összeépítését,
- a burkolatok csatlakozásának készítését,
- elvégezni a csatornalejtések, lefolyócsövek függőzése zsinórozását, illetve a vízszintmérőt alkalmazni,
- a fémlemezfedések elkészítését zsinór kicsapatásával,
- a területfelméréssel kapcsolatos számításokat,
- az állványok, a tetőszerkezetek vizsgálatával kapcsolatos munkákat,
- a munka megszervezését és megfelelő ütemezését,
- a munka- és tűzvédelmi előírásoknak megfelelő anyagtárolási szabályokat állványokon,
- a közlekedési szabályokat műhelyben és építési területen,
- az anyagmozgatási előírásokat vízszintes és függőleges szállítás esetén,
- az anyagszükséglet-számításokat a különféle anyagok (fémlemezek, idomanyagok, segédanyagok, kötőelemek) felhasználásakor,
- a munka-, egészség-, környezet- és tűzvédelemmel kapcsolatos egyéni védőfelszerelések, védőberendezések használatát, kezelését és karbantartását,
- a felsorolt munkákat bemutatni, önállóan elvégezni, elvégeztetni és ellenőrizni,
- a bádogos szerkezetek rajzát méretezés alapján megszerkeszteni és szabásmintát (szabásrajzot) készíteni,
- rajz, illetve felmérés alapján költségvetést és árajánlatot készíteni,
- az elvégzett munkáról pontos felmérést és végszámlát készíteni.
Tudjon részt venni az épületbádogos munkák készítéséhez, szereléséhez, felújításhoz szükséges technológiai folyamatok elvégzésében, a szakma feladatkörébe tartozó munkafolyamatok előkészítése, elvégzése, irányítása és ellenőrzése útján.
Ismerje a bádogosmester munkájával kapcsolatos rokon szakmák egyszerűbb technológiai folyamatait:
- állványozási munkák,
- hagyományos és korszerű tetőfedő munkák,
- az idomacélokból készülő csatornatartókkal, csőbilincsekkel, hófogótartókkal, a légcsatornákat tartó és rögzítő szerkezetekkel kapcsolatos lakatosmunkák,
- tetőszerkezetek készítésével és felújításával kapcsolatos ácsmunkák,
- a ragasztott fedésű tetők vízszigetelési munkái,
- csövek, tartályok és készülékek hőszigetelési munkái.
Tudjon elkészíteni a bádogosmunkákhoz szükséges
- kis- és nagybak állványt,
- a modulállványokat az előírásokban meghatározott magasságig.
Ismerje és tudja alkalmazni:
- a hagyományos és korszerű tetőfedő munkák esetén a különböző tetőfedési módokat, anyagokat,
- a faragás, vágás, az él- és taréjgerinc képzés módjait.
A munkák elvégzéséhez szükséges külön végzettséget nem igénylő gépeket, kézi és gépi meghajtású berendezéseket tudja kiválasztani, kezelni, karbantartani a következő csoportosításban:
- táblaolló,
- körolló,
- emelőkaros ollók,
- rezgőolló,
- kézi lyukasztógép,
- kézi fúrógép,
- kézi ütvefúrógép,
- él- és ívhajlítógépek,
- hornyoló- és göngyölítőgépek,
- korckészítőgép,
- vak (POP)-szegecselőgép.
Tudja:
- a munkák elvégzéséhez szükséges szerszámokat kiválasztani, kezelni és karbantartani,
- a szerszámok és gépek kezelésével kapcsolatos munkavédelmi, érintésvédelmi előírásokat, azokat betartani és rendszeresen ellenőrizni,
- a munkafolyamatok során a végrehajtást ellenőrizni,
- a munkahibákat és következményeiket meghatározni,
- az elvégzett munkák minőségét meghatározni,
- a bádogos szerkezetek készítésének, felszerelésének, felújításának műveleti sorrendjét meghatározni,
- a műveleteket műszaki rajz alapján részműveletekre bontani,
- a munkát és a munkaterületeket megszervezni,
- a műszaki terveket értelmezni, a munkát meghatározni az építészterv, a csatolt költségvetés és a műszaki leírás alapján,
- kiválasztani a selejtet, meghatározni a selejt okait,
- a szakmára vonatkozó általános munka-, egészség-, környezetvédelmi előírásokat alkalmazni, betartani,
- használni az egyéni védőeszközöket, védőruházatot, a védőberendezéseket,
- ismerje és tartsa be a tűzvédelmi előírásokat
3.2.2. Követelmények a szakmai elmélet terén
A mesterjelölt ismerje és tudja alkalmazni az alábbi tantárgyak, ismeretkörök alapvető elméleti anyagát:
a) Szakmai ismeretből ismerje:
- az épületek formáit, szerkezeti részeit,
- a tetők, tetőszerkezetek feladatát, formáit,
- a bádogos- és épületbádogos munkákat,
- az építészet történetét, az építészeti stílusokat,
- a bádogos- és épületbádogos munkák elvégzéséhez szükséges szerszámokat, gépeket,
- a bádogos anyagok és szerkezetek szállításának és tárolásának módjait,
- a bádogmesteri munkákkal kapcsolatos minőségi követelményeket.
b) Munka- és környezetvédelemből ismerje:
- a bádogos- és épületbádogos munkákkal kapcsolatos munkavédelmi előírásokat,
- az egészségvédelmi és környezetvédelmi előírásokat,
- a balesetelhárítási előírásokat,
- tűzvédelmi előírásokat,
- a villamos áram élettani hatásait és az érintésvédelmi módjait;
- az elsősegélynyújtással kapcsolatos teendőket.
c) Anyagismeretből ismerje:
- a fémek fizikai, kémiai, mechanikai és technológiai tulajdonságait,
- a szakmában használt fémlemezek fajtáit, szabványméreteit, az idomanyagokat, a segédanyagokat és a kötőelemeket,
- a beton és vasbeton tulajdonságait,
- az azbesztcement tulajdonságait és gyártmányokat,
- az agyag tulajdonságait és az (égetett agyag) cserépfajtákat,
- vízszigetelő anyagok tulajdonságait, fajtáikat,
- a műanyagok tulajdonságait és fajtáit,
- a hőszigetelő anyagok tulajdonságait és fajtáit,
- a korrózió fogalmát, a korrózió elleni védelem változatait,
- a fémek forrasztási, hegesztési és ragasztási eljárásait,
- a fémek képlékeny alakításának eljárásait,
- a kovácsolás és a hőkezelés célját, lényegét és hatásait a fémek szerkezetére.
d) Szakmai számításból ismerje:
- a munka elvégzéséhez szükséges matematikai ismereteket és szakmai számításokat,
- az arányosság és százalékszámításokat,
- felszín- és köbtartalom-számításokat,
- a használatban lévő (kézi) számológépek szakszerű használatát;
tudja:
- kiszámítani a bádogos szerkezetek űrtartalmát,
- a bádogos és épületbádogos szerkezetek, a tetőfelületek felszínét kiszámítani,
- a bádogos munkák elvégzéséhez az anyagszükségletet kiszámítani.
e) Szakrajzból ismerje:
- a bádogos szakmai vázlatok és szakrajzok készítésének módjait,
- a műszaki rajzok olvasásának módjait,
- az építészeti terveket és rajzokat,
- az építészeti rajzok méretmegadását,
tudja:
- a bádogos szerkezeti elemek rajzát elkészíteni,
- a szerkezeti elemek szabásrajzát elkészíteni,
- a felmérési rajzokat elkészíteni.
IV. A szakmai minősítés és vizsga rendje
A mestervizsga célja annak megállapítása, hogy a mesterjelölt
- elsajátította-e a tevékenység gyakorlásához mesterszinten szükséges, szakmai elméleti és gyakorlati, vállalkozási és pedagógiai ismereteket,
- képes-e munkáját magas színvonalon, önállóan végezni,
- rendelkezik-e a szakmai követelmények által támasztott tudáselemekkel, gyakorlati készségekkel;
A mestervizsga részei:
- szakmai gyakorlati vizsga,
- szakmai (írásbeli, szóbeli) elméleti vizsga,
- vállalkozási ismeretek (közgazdasági, jogi, munkaügyi stb. ismeretek),
- pedagógiai ismeretek.
Megjegyzés:
A vállalkozási ismeretek, a pedagógiai ismeretek vizsgarészek követelményrendszere valamennyi szakmában azonos, azokat a 31/1996. (VI. 19.) IKM rendelet tartalmazza.
Az elméleti vizsgára bocsátás feltétele az előzőleg sikeresen végrehajtott szakmai gyakorlati vizsga.
A vizsga egyéb kérdéseiben a Magyar Kézműves Kamara hatályos mestervizsga szabályzatának előírásait kell alkalmazni.
A) Gyakorlati vizsga
A mesterjelöltnek magas fokú szakmai tudást igénylő vizsgafeladatokat kell elvégezni.
A mesterjelöltnek a mestervizsga előtt mesterremeket kell készíteni, melynek témáját önállóan választja meg. Ez lehet vízgyűjtőüst, csúcsdísz, több betétes hattyúnyak, több betétes félkörszelvényű függő ereszcsatorna szöglet, ívcső, átmeneti idom, manzardablak makettje, virágtartó, cikkelyes gömb, kúpos nadrágcsőidom, több betétes kúpos ívcső stb. A mesterremek anyaga lehet horganylemez, rézlemez, illetve rozsdamentes acéllemez is.
A gyakorlati vizsga helyét és a feladatokat a mestervizsga bizottság jelöli ki az előre előkészített komplex feladatok közül.
A mestervizsga megkezdése előtt a mesterjelöltet munkavédelmi oktatásban kell részesíteni.
A gyakorlati vizsga időtartama a műhelyi előkészítő munkával 16 óra.
Abban az esetben, ha a rossz időjárási viszonyok nem teszik lehetővé, az épületbádogos munka felszerelését, a tanműhelyben kell lefolytatni a gyakorlati vizsgát.
Valamennyi vizsgamunkát, illetve épületbádogos munka szerkezeti elemének szabásrajzát fémlemezen a mesterjelöltnek önállóan kell megszerkesztenie.
B) Írásbeli vizsga
Az írásbeli vizsgafeladatot a mesterjelöltnek tételhúzás alapján kell elkészítenie.
Az írásbeli vizsga időtartama, tehát a feladatok elvégzésére adott idő 360 perc.
Az írásbeli tartalma:
- szakmai ismeret, anyagismeret,
- munka- és környezetvédelem,
- szakrajz,
- alaprajz alapján anyagszükséglet számítás és árajánlat készítés.
C) Szóbeli vizsga
A szóbeli vizsga kérdéscsoportjai:
- szakmai ismeret,
- munka- és környezetvédelmi ismeret,
- anyagismeret.
A válaszadáshoz szükséges felkészülés időtartama legfeljebb 40 perc lehet. Egy-egy mesterjelölt szóbeli vizsgáztatására tantárgyanként minimum 5 percet kell fordítani.
A mesterjelöltnek önállóan kell felelnie, csak elakadás esetén adható részére kisebb útbaigazítás. Válaszadás közben a mesterjelölt gondolatmenetét nem szabad megzavarni.
A válasz kifejtése után a témához kapcsolódó kérdést bármelyik vizsgabizottsági tag feltehet.
Ha az elhangzott válaszokból megállapítható, hogy a mesterjelölt a téma anyagával tisztában van, akkor az elnök félbeszakíthatja a válaszadást.
A vizsga eredményét a bizottság "megfelelt" vagy "nem felelt meg" minősítéssel állapítja meg. A jelölt megfelelt, ha a vizsgabizottság egyszerű többséggel a feleletet elfogadja. Sikertelen szóbeli vizsga esetén a szóbeli vizsgát teljes egészében meg kell ismételnie.
D) A vizsga egyes részei alóli felmentés lehetőségei és feltételei
A gyakorlati és az írásbeli vizsga alól felmentés nem adható.
A szóbeli vizsgán az anyagismeret kérdéscsoportjai alól akkor adható felmentés, ha a mesterjelölt az I. A) pontban előírt szakképesítésen túlmenően a fémipar bármelyik ágazati szakmájában magasabb szintű szakképesítéssel rendelkezik.
* * *
19. TETŐFEDŐ mestervizsga szakmai követelmények
I. A mestervizsgára jelentkezés feltételei
A) A mestervizsgához szükséges szakképesítések adatai:
valamint az ezzel egyenértékű (jogelőd) korábbi szakmai képesítések, továbbá:
B) A mestervizsga előfeltételeként előírt szakmai gyakorlat:
Megjegyzés:
A szakmai gyakorlat részidőkből is összeállhat, de az utolsó időszak a vizsgára jelentkezés időpontjánál ne legyen 1 évnél régebbi.
II. A mester munkaterülete, a szakmához kapcsolódó tevékenységi körök
2.1. A mester szakmai munkaterületének leírása
Az 1623 szakszámú (31 5216 18 OKJ számú), tetőfedő szakmai képesítéssel rendelkező mester szakmájának gyakorlása során, önállóan - korszerű kézi és gépi eszközökkel, mérőműszerekkel, szerszámokkal, fa-, fém-, valamint felületkezelési anyagok felhasználásával -, az alábbi jellemző munkatevékenységeket végzi:
- épületek és építmények magas és kishajlású lapos tetőinek héjalása;
- új építése, meglévő javítása, felújítása, bontása, átépítése hazai és külhoni gyártású fedő- és szigetelőanyagok (szalma, nád, fazsindely, természetes pala, agyag és betoncserép, szálerősített síklemez, fém cserepes lemez, bitumenes zsindelylemez, szálerősített, műanyag, fém-, bitumenes hullámlemez, bevonat szigetelések, hagyományos szigetelőlemezek, korszerű szigetelőlemezek, műanyag fóliák és lemezek) alkalmazásával. A héjalás a sík és íves felületen készül;
- csatlakozás a fedésperemekhez (eresz, orom, gerinc, élgerinc, vápa) vagy a héjaláson átvezetett szerkezetekhez (kémény, kibúvó, felülvilágító, tetőablak, strangszellőző, árboc stb.), egyéb kőműves, ács, bádogos szerkezetekhez (hófogók, tetőjárdák stb.);
- épületek és építmények homlokzatának fedőelemekkel történő burkolása;
- tetőkkel és homlokzatburkolásokkal összefüggő hőszigetelések kialakítása;
- alátéthéjazatok építése, javítása, bontása;
- csatlakozó kőműves, ács, bádogos szerkezetek felmérése, tetőfedéssel kapcsolatos értékelése, javítása, kiegészítése, pótlása, elhelyezése, átalakítása.
- közreműködés szakértői, tervezői, engedélyezési eljárásban.
2.2. A mester tevékenységi területe és feladatköre
- Magas és lapos tetős fedések, homlokzatburkolások építése, javítása, cseréje.
- A fedési munka szervezése, munkában résztvevők irányítása, a munka folyamatos és végső ellenőrzése.
- Meglévő fedések hibáinak feltárása, felmérése, a beavatkozás szükségességének megállapítása.
- Mennyiségi értékekkel alátámasztott, kalkulációra támaszkodó ajánlattétel műszaki alternatívákkal.
- Végzett munka felmérése, elszámolása, üzemeltetési és karbantartási utasítás átadása.
- Részvétel a tetőfedő tanulók gyakorlati, szakmai oktatásában.
- Műszaki normatív, technológiai, egészségügyi, munkavédelmi, tűzvédelmi, környezetvédelmi előírások betartása, betartatása.
- Tetőszerviz igény szerinti gyakorlása.
III. Szakmai követelmények
3.1. A szakma - mesterszintű - gyakorlása során előforduló legfontosabb feladatok (feladatcsoportok)
- A fedés hierarchiájában előtte járó szakmák szakmai munkájának felmérése, ellenőrzése, minősítése, a megfelelősség megítélése, szükség esetén a javítás, pótlás elvégzése.
- A fedendő, szigetelendő, burkolandó felület felmérése.
- Javaslattétel az optimális anyag, segédanyag, segédszerkezet megválasztásához.
- A kapcsolódó hőszigetelések elkészítése.
- Az alátéthéjazat megépítése.
- A tető- és homlokzatburkolás átszellőzésének kiépítése.
- A közvetlen alátámasztó szerkezet (lécezés, deszkázat, nagytáblás elemek) kiosztása, megépítése.
- A fedés, szigetelés, burkolás megépítése a fedésperemekkel együtt
= fazsindellyel,
= égetett agyagcseréppel,
= betoncseréppel,
= természetes palával,
= szálerősített síklemezzel,
= bitumenes zsindellyel,
= hullámlemezzel (szálerősített, fém, műanyag, bitumenes),
= homlokzatburkolás kis és táblás fedő- és burkolóelemekkel,
= szigetelési rétegek készítése, felújítása,
= bevonat-szigetelések,
= hagyományos és korszerű bitumenes lemezekkel,
= PVC lemezzel,
= PIB lemezzel,
= átvezetések, szegélyezések kiépítése.
- Fedések, tetőszigetelések, homlokzatburkolások
= karbantartása,
= javítása,
= felújítása (esetleg műemléki épületek, építmények esetében is),
= átépítése.
3.2. Követelmények
3.2.1. Szakmai gyakorlati követelmények
A mesterjelölt tudja:
- elkészíteni a fedéseket, szigeteléseket vagy falburkolásokat,
- a karbantartás, javítás vagy szanálás munkafolyamatát:
= megszervezni, irányítani és ellenőrizni a teljes fedési, burkolási, szigetelési technológiai folyamatot.
A tudás és készség szintje terjedjen ki az alábbi elemekre:
- munkahelyi berendezkedésre (organizációs elrendezés);
- munka-, baleset-, egészségvédelemre;
- tűzvédelmi szabályok előírásaira;
- környezetvédelmi szabályokra;
- szerszámok, eszközök, gépek használatára, azok élezésére, karbantartására, esetleges javítására;
- anyagok fogadására, raktározására, munkahelyi tárolására, előkészítésére, a felhasználására;
- anyagok munkahelyi vizsgálatára, beépítési alkalmasságának megítélésére.
- mészoltás, habarcskészítésre;
- betonkészítésre, betonozásra (szerkezeti és hőszigetelő);
- kiegészítő kőművesmunkák-falazatok, vakolatok, aljzatok készítésére;
- faszerkezetekkel való műveletekre (hasítás, faragás, darabolás, fűrészelés, vésés, gyalulás, reszelés, fúrás, szegezés, hagyományos és betétes kötések;)
- tetők teherhordó szerkezetének (fedélszékek, födémek) egyszerű vizsgálatára, alkalmasságának megítélésére;
- egyszerű bádogos elemek elkészítésére, kész elemek beépítésére, beépített elemek vizsgálatára, igazítására;
- hőszigetelések beszabására, rögzítésére;
- átszellőzés kiépítésére, biztosítására;
- alátéthéjazatok fektetésére, rögzítésére;
- kiviteli munkák állványainak (munka, anyagtároló) építésére, minősítésére;
- közvetlen alátámasztó szerkezet megválasztására, kitűzésére (zsinórozás), beépítésére;
- a zsindely fedőelemek előkészítésére, válogatására, beépítésére;
- égetett agyagcserepek méretellenőrzésére, válogatására, darabolására;
- egyrétegű fedés sík égetett agyagcserepekkel való készítésére;
- kétrétegű fedés (dupla, korona) sík égetett agyagcserepekkel való készítésére;
- fedésperemek építésére, rögzítésére;
- hornyolt égetett agyagcserepekkel való fedésre;
- betoncserepek méretellenőrzésére, válogatására, darabolására;
- egyrétegű, sík betoncserepekkel való fedésre;
- kétrétegű, sík betoncserepekkel való fedésre;
- hornyolt betoncserepekkel való fedésre;
- fedésperemek szabására, építésére, rögzítésére;
- gerinc, élgerincképzés kúpozással való megépítésére
= száraz kúpozás,
= habarcsozott kúpozás;
- oromképzések bádoggal, speciális elemekkel való megépítésére;
- természetes palával (rombusz, ónémet, halpikkely, téglány stb.) egyenes vagy emelt sorú megoldással való fedésre;
- ereszképzésre természetes palával;
- oromképzésre bádoggal vagy túlnyújtással;
- gerinc-, élgerincképzés túlnyújtással vagy fémanyagú elemmel való kialakítására;
- bekötések, záróelemek építésére ;
- egyrétegű fedésre szálerősített sík lemezekkel
= négyszöglemez, egyenes vagy emeltsorú,
= rombusz (jobbos-balos), egyenes vagy emeltsorú,
= sarkított négyzet (szabvány vagy francia);
- egyrétegű szálerősített síklemezfedés ereszképzésére
= dupla alátétsorral,
= feles rombuszsorral,
= alátétsorral, kiszögellő lemezzel;
- kétrétegű fedések szálerősített síklemezzel való építésére;
- orom, élgerinc, gerincképzés szálerősített síklemezzel való kialakítására
= kúpozással,
= szegősorral, túlnyújtással,
= más anyagú elemmel (pl. bádog);
- átvezetések építésére kiselemes (pikkely) fedéseknél;
- tetősíkban fekvő ablakok beépítésére kiselemes fedéseknél, tekintettel az alátéthéjazatra is (fóliacsatorna);
- speciális fedőelemek beépítésére pikkelyfedéseknél;
- hófogók kiosztására, beépítésére;
- betétes vápák (hajlatok) építésére pikkelyfedésnél
= rövidelemes,
= nagyelemes;
- átfedett vápák készítésére pikkelyfedésnél
= aláfektetett,
= bekötött (német, osztrák, központi stb.);
- kiselemes fedések falra felvezetés építésére;
- íves felületek kiselemes átfedésére;
- íves felületek mintaíveinek, deszkázatának, lécezésének kitűzésére, megépítésére;
- bitumenes zsindelyfedés közvetlen alátámasztó szerkezetének építésére;
- bitumenes zsindelyfedés alátéthéjazatának építésére;
- bitumenes zsindelyfedés összefüggő, sík felületen való kialakítására;
- bitumenes zsindelyfedés fedésperemeinek kialakítására;
- íves felületek fedésére bitumenes zsindellyel;
- vápaképzésre bitumenes zsindelylemezzel bekötött vagy átvezetett megoldással;
- bitumenes zsindelytetők átszellőzésének megoldására;
- toronyfedések kiépítésére kiselemekkel vagy bitumenes zsindellyel;
- hullámlemez fedések alátámasztó szerkezeteinek ellenőrzésére, építésére;
- hullámlemezek előkészítésére, átfedés mértékétől, fedésiránytól függő sarokvágások elkészítésére;
- hullámlemezek fedésének megvalósítására
= rögzítések előfúrása,
= tömítések elhelyezése,
= rögzítések;
- hullámlemezfedésekre
= eresz képzése (túlnyújtás vagy ereszelem),
= gerincképzés (gerincelem),
= oromképzés (túlnyújtás vagy bádogszegély);
- elemes homlokzatburkolatok tartórendszerének megépítésére;
- homlokzati hőszigetelések kialakítására;
- homlokzatburkolás megépítésére különböző fedésképekkel, a peremek lezárásával;
- lapos és kishajlású magastetők szigetelésére bevonatszigeteléssel;
- a fogadó aljzat építésére, előkészítésére;
- bitumenes lemezfedés (szigetelés) aljzatának előkészítésére, építésére;
- hagyományos melegbitumenes lemezfedés megépítésére, beszabásokkal, csomópontképzéssel
= eresszel párhuzamos fektetéssel,
= ereszre merőleges fektetéssel (esetleg léces fektetéssel);
- védőbevonat, védőréteg készítésére
= nem járható tetőkön,
= járható tetőkön;
- modifikált, üveg vagy poliészter hordozójú bitumenes lemezszigetelés aljzatának építésére, előkészítésére;
- bitumenes lemezszigetelések szabására, fektetésére, átvezetések építésére
= öntapadó lemezzel,
= rögzítéssel;
- aljzatok építésére, felületek előkészítésére műanyag lemez szigetelésekhez;
- műanyag leplek, lemezek előkészítésére, szabására;
- műanyag lemez tetőszigetelések fektetésére felületi rögzítéssel, leterheléssel;
- sarkok, átvezetések, falon vagy attikán való rögzítések kialakítására;
- leterhelések, igénybevételtől függő felületvédelmek kiépítésére;
- a tetők fedésének vagy szigetelésének, homlokzatburkolatoknak karbantartására, felújítására;
- a tetők fedésének vagy szigetelésének (homlokzatburkolatoknak), fedőanyagoktól és fedésmódtól függő javítására (javítás előtti hibamegállapítással);
- a tetők fedésének vagy szigetelésének, homlokzatburkolatának felújítására; a rétegek részbeni vagy teljes cseréjével, a meglévő fedés megtartásával, előkészítésével új fedőréteg fogadására alkalmassá tételével;
- a teljes tetőfedés vagy szigetelés, homlokzatburkolás újraépítésére az alátámasztó és kiegészítő szerkezetek javításával, cseréjével;
- a fedési vagy burkolási folyamatban résztvevők munkájának szervezésére, irányítására, számonkérésére, elszámolására;
- a szakma tanulói munkájának - iskolai előrehaladással összefüggő - meghatározására, fogások megismertetésére, viselkedés és kommunikációs formák kialakítására, aktuális ismereteik gyakoroltatására, elmélyítésére, készség szintre vitelére.
3.2.2. Követelmények a szakmai elmélet terén
A mesterjelölt ismerje és tudja alkalmazni az alábbi tantárgyak, ismeretkörök alapvető elméleti anyagát:
a) Szakmai ismeretek
- a tető fogalma, feladata, rendeltetése;
- a tető és tetőfedés története;
- a fedélidom, fedélidom elemei;
- a tető lejtése, a lejtés értelmezése;
- a tetőhéjat fogalma, anyagai;
- vízzáró és vízhatlan fedések;
- épületfizikai alapfogalmak;
- a tető formája;
- hajlás és fedés összefüggése;
- az egyes fedésmódok alkalmazási területei, lehetőségei, korlátai;
- a tető tartószerkezete (fedélszékek, födémek);
- fedélszékek fajtái, fesztávval való összefüggése;
- fedélszékek anyaga, elemei;
- fedélszékek elemeinek összeépítése, fakötések;
- tetőfedésnél használt bádogos szerkezetek;
- bádogos szerkezet anyagai; fémlemezek megmunkálása;
- bádogos szerkezetek elhelyezése, rögzítése;
- egyrétegű fedés sík cserepekkel (fedéskép, vízzárás, zsinórozás);
- kétrétegű fedés sík cserepekkel (dupla-koronafedés, átfedések; zsinórozás-lécosztás);
- fedés különböző hornyolt cserepekkel (oldal- és homlokhornyos; átfedés, lécosztás, zsinórozás);
- cserépfedésnél használt rögzítések; szélirány;
- fedésperemek specifikumai;
- alátéthéjazatok szerepe, funkciója, építésmódja, anyagai a cserépfedésnél;
- hőszigetelés a tetőn, a tetők átszellőzése; hideg-meleg tetők;
- fedés természetes palával; fedésképek, fedési tartomány;
- egyenes vonalú fedésmódok természetes palával, s azok fedésperemei (eresz, orom, gerinc, élgerinc, vápa), zsinórozás;
- emeltsorú fedés természetes palával; fedésperemek; soremelés vonala, zsinórozás;
- fazsindely fedések rövid és hosszú elemekkel; átfedések; fedésperemek;
- egyrétegű négyszög szálerősített lemezfedés egyenes és emeltsorúan, fedésperemek megoldása, zsinórozás-lécezés;
- rombusz szálerősített lemezfedés egyenes vagy emeltsorúan; jobbos-balos fedés; fedésperemek megoldása, zsinórozás-lécezés;
- sarkított négyzet szálerősített lemezfedés; fedésperemek megoldása, rögzítések; zsinórozás-lécezés;
- kétrétegű fedések sík szálerősített lemezből; közvetlen alátámasztó szerkezetek; lécezés-zsinórozás;
- hőszigetelés és alátéthéjazat szálerősített síklemez fedéseknél; a tető átszellőzése;
- vápaképzés kiselemes fedéseknél
= betétes vápák,
= átfedett vápák;
- íves fedések kiselemes fedéseknél;
- toronyfedések (kúp, gúla);
- kiegészítő és speciális elemek beépítése kiselemes fedésekhez (szellőző, hófogó, átvezető, tetőablak);
- bitumenes zsindelylemez fedések, rögzítések;
- bitumenes zsindelylemez fedések alátétjei, specifikumai;
- hullámlemez fedések szálerősített, fém, műanyag, bitumenes hullámlemezzel;
- alátámasztás, rögzítések;
- hullámlemez fedések specifikumai;
- homlokzatburkolatok hőszigetelése, tartószerkezete;
- homlokzatburkolás módjai, rögzítés, peremképzés;
- lapos tetők fedése és rétegrendje, az egyes rétegek funkciója;
- lapos tetők igénybevétele és épületfizikája;
- bevonatszigetelések;
- hagyományos bitumenlemez szigetelések;
- modifikált bitumenlemez szigetelések;
- műanyag lemez szigetelések;
- kiselemes (pikkely) fedések karbantartása, javítása, felújítása, szanálása.
b) Anyagismeret
- építőanyagok csoportosítása, tulajdonságok, vizsgálat
= rendszerezés,
= általános, speciális tulajdonságok,
= általános és munkahelyi vizsgálatok;
- kötő- és adalékanyagok
= hidraulikus kötőanyagok, fajta, minőség, alkalmazás, előállítás,
= adalékanyagok (mállástermék, zúzalék, kavics, homok, agyag), alkalmazásuk;
- habarcsok - összetétel, minőség, fajtái;
- betonok - összetétel, megnevezés, fajtái, tulajdonságai, alkotók aránya, friss és megszilárdult beton vizsgálata, mintavétel, szilárdulás, utókezelés;
- adalékszerek - kötésgyorsítók, -lassítók, plasztifikátorok stb.
- a fa mint építőanyag
= szerkezete,
= csoportosítása, fajtái,
= fizikai, mechanikai tulajdonságok;
- a fa betegségei, védelme;
- faáruk;
- fémek
= általános jellemzőik,
= felhasználási terület,
= fémvegyületek, ötvözetek;
- fémek előállítása
= ötvözés szükségessége,
= fizikai tulajdonságok,
= korrózió és korrózióvédelem,
= bevonatok;
- égetett agyag termékek
= csoportosítás, alapanyag, gyártás,
= minőségi követelmények,
= vizsgálatok;
- az agyagcserép formái, fajtái, jellemzői;
- a tetőfedés betontermékei
= alapanyag, gyártás,
= minőségi előírások,
= ellenőrzés, vizsgálat;
- a betoncserép formái, fajtái, jellemzői;
- a természetes pala
= keletkezés, tulajdonságok,
= feldolgozás;
- szálerősített lemezek
= gyártás, összetétel,
= az erősítőszál,
= tulajdonságok, vizsgálat;
- szálerősített fedő- és burkolóelemek
= formái, fajtái, jellemzői;
- a bitumen-oxid, modifikált
= előállítás,
= minőség, vizsgálatok;
- bitumenes lemezek
= előállítás, összetétel, fajták,
= hordozók, felületképzés,
= vizsgálat, minősítés;
- bitumenes lemez termékek
= bitumenes zsindely,
= szerves hordozójú lemezek,
= szervetlen hordozójú lemezek,
= szállítás, tárolás;
- a hullámlemezek
= szálerősített,
= fém,
= műanyag,
= bitumenes,
= előny, hátrány, minősítés, vizsgálat;
- műanyagok, előállítás, tulajdonságok, méret
= építőipari felhasználás,
= műanyag szerkezetek,
= műanyag fedőelemek;
- műanyag lemezek
= tulajdonságok, méret, megadás,
= beépítés, összeférhetőség más anyagokkal,
= ragasztók, tömítők, elválasztók;
- hőszigetelő anyagok
= tulajdonságok, jellemzők, vizsgálat,
= műgyanta alapanyagú hőszigetelő anyagok,
= ásványi anyagú hőszigetelő anyagok.
c) Eszközök és gépismeret; munkavédelem, biztonságtechnika
- kőműves munka szerszámai, gépei és biztonságtechnikája
= kőműves szerszámok,
= habarcskeverők,
= betonkeverők,
= vibrátorok, simítók;
- ács szakma szerszámai, gépei és biztonságtechnikája
= mérő- és segédeszközök,
= kéziszerszámok,
= kisgépek,
= telepített gépek;
- bádogos szakma szerszámai, gépei és biztonságtechnikája
= mérő és segédeszközök,
= kéziszerszámok,
= kisgépek, gépek;
- anyagmozgató és emelőberendezések és biztonságtechnikájuk;
- a cserépfedés eszközei, szerszámai, gépei és biztonságtechnikájuk;
- a pala és szálerősített lemezfedés eszközei, szerszámai, gépei és biztonságtechnikájuk;
- a bitumenes szigetelőmunkák eszközei, szerszámai, gépei, berendezései és biztonságtechnikájuk;
- a műanyag lemez szigetelő munkák eszközei, szerszámai gépei és biztonságtechnikájuk;
- egyéni és egyéb védőfelszerelések a tetőfedésben;
- a szakmai feladatcsoportokra jellemző veszélyforrásokat, azok elhárításának lehetőségeit, az egészséget nem veszélyeztető, biztonságos munkavégzéssel kapcsolatos munkavédelmi, tűzvédelmi, továbbá környezetvédelmi előírásokat, balesetek, foglalkozási megbetegedés esetén szükséges teendőket, beleértve az elsősegélynyújtást is;
- speciális egészségvédelem a tetőfedésben;
- tűzvédelem és megelőzés;
- környezetvédelem.
d) Szakrajz
- rajz- és mérőeszközök;
- ábrázolási alapfogalmak;
- méretarány;
- síkmértani ábrázolások;
- testek ábrázolása;
- anyagjelölések;
- fedélidom szerkesztése;
- valós hosszak és felületek szerkesztése;
- csomópontok szerkesztése pikkelyfedéshez;
- csomópontok szerkesztése tetőszigeteléshez;
- rétegrendek és részletek lapos tetőkhöz;
- soremelés vonalának szerkesztése;
- vápaszög szerkesztése;
- íves felületek kitűzésének szerkesztése;
- építészeti tervfajták és terviratok;
- tervolvasás.
e) Szakmai számítások
- egyszerű és összetett tetőfelület számítása;
- anyagszükséglet számítása;
- veszteségek meghatározása.
IV. A szakmai minősítés és vizsgáztatás rendje
A mestervizsga célja annak megállapítása, hogy a mesterjelölt
- elsajátította-e a tevékenység gyakorlásához mesterszinten szükséges, szakmai elméleti és gyakorlati, vállalkozási és pedagógiai ismereteket,
- képes-e munkáját magas színvonalon, önállóan végezni,
- megfelel-e a vonatkozó hatályos rendeletben előírt feltételeknek,
- rendelkezik-e a szakmai követelmények által támasztott tudáselemekkel, gyakorlati készségekkel; a vállalkozás működéséhez szükséges szakmai ismeretekkel.
A mestervizsga részei:
- szakmai gyakorlati vizsga,
- szakmai elméleti (írásbeli, szóbeli) vizsga,
- vállalkozási (gazdasági, jogi, munkaügyi stb.) ismeretek,
- pedagógiai ismeretek.
Megjegyzés:
A vállalkozási és a pedagógiai ismeretek vizsga követelményrendszere valamennyi szakmában azonos, azokat a 31/1996. (VI. 19.) IKM rendelet tartalmazza.
Az elméleti vizsgára bocsátás feltétele az előzőleg sikeresen végrehajtott szakmai gyakorlati vizsga.
A vizsga egyéb kérdéseiben a Magyar Kézműves Kamara hatályos mestervizsga szabályzatának előírásait kell alkalmazni.
A) Gyakorlati vizsga
A gyakorlati vizsgát nagymodellen kell lebonyolítani odakészített anyagból.
A jelölt két feladatot húz:
a) kiselemes fedés 6 óra,
b) tetőszigetelés 2 óra.
A feladatok megvalósítását a vizsgabizottság folyamatosan figyelemmel kíséri, hogy az eltakart részek helyességéről is meg tudjon győződni. Az értékelést a zsűritagok önállóan végzik, az eredményről közösen döntenek. Vitás esetben az elnök dönt.
B) Írásbeli vizsga
Az írásbeli vizsga kérdéseit vizsgánként kell összeállítani úgy, hogy felölelje a tetőfedés szakmai skáláját, s részletes megoldást igényeljen.
Tárgyai:
- Szakmai ismeretek.
- Anyagismeret.
- Eszköz-, gépismeret, munkavédelem.
- Szakrajz.
- Szakszámítás.
- Vállalkozási ismeretek.
- Pedagógia ismeretek.
A feladat időtartama 240 perc. A tárgyi feladatokat a jelöltek egyszerre megkapják, tehát a kidolgozás sorrendjét tetszőlegesen megválaszthatják. A lebonyolítás az érettségi írásbeli rendnek megfelelően történik. A feladatrészekhez a pontokat, s a minősítés ponthatárait is előre meg kell határozni.
C) Szóbeli vizsga
Tárgyai:
- Szakmai ismeret.
- Anyagismeret.
- Eszköz-, gépismeret.
- Munkavédelem.
A jelölt tárgyanként húzza a kérdést, felkészülési idő 25 perc. A válaszok kifejtésére kérdésenként min. 5 percet kell biztosítani. A vizsgabizottság teljes létszámmal jelen van, s a válaszok után kérdéseket tehet fel a témával kapcsolatban. A választ minden vizsgabizottsági tag értékeli, a végeredményt közösen alakítják ki. Vitás esetben az elnök dönt.
A vizsga eredményét a bizottság "megfelelt" vagy "nem felelt meg" minősítéssel állapítja meg. Sikertelen szóbeli vizsga esetén a szóbeli vizsgát teljes egészében meg kell ismételnie.
D) A vizsga egyes részei alóli felmentés feltételei
A jelölt felmentést kérhet
a) építésztechnikusi végzettséggel
- írásbeli:
= szakrajz,
= szakszámítás;
b) főiskolai, egyetemi végzettséggel
- írásbeli:
= szakrajz,
= szakszámítás,
= anyagismeret;
- szóbeli:
= anyagismeret
tantárgyakból.
Felmentés a vizsgára jelentkezéskor a területileg illetékes kamarától, illetve a mestervizsga bizottság elnökétől kérhető, a felmentést igazoló dokumentumok benyújtásával.
* * *
20. SZERKEZETLAKATOS mestervizsga szakmai követelmények
I. A mestervizsgára jelentkezés feltételei
A) A mestervizsgához szükséges szakképesítések adatai:
valamint az ezzel egyenértékű (jogelőd) képesítések, továbbá az alábbi szakmai képesítések:
B) A mestervizsga előfeltételeként előírt szakmai gyakorlat:
Megjegyzés:
A szakmai gyakorlat részidőkből is összeállhat, de az utolsó időszak a vizsgára jelentkezés időpontjánál ne legyen 1 évnél régebbi, a gyed, illetve katonai szolgálat ideje nem számítható be.
II. A mester munkaterülete, feladat- és tevékenységi körök
2.1. A mester szakmai munkaterületeinek leírása
A 315 szakszámú (31 5216 16 OKJ számú) és szerkezetlakatos megnevezésű szakmai képesítéssel rendelkező mester, szakmájának gyakorlása során, önállóan végez, illetve irányításával végeztet kézi és gépi eszközökkel munkatevékenységet, amely kiterjed a következőkre:
- árajánlatok készítése,
- hajlított és hegesztett szerelvények önálló készítése,
- fém elemek gyártásához szükséges gépek és berendezések önálló készítése, ehhez szükséges társszakmák gépeinek ismerete,
- épületlakatos szerkezetek készítése - acél és alumínium szelvényekből -, gyártmánytervezése, gyártás-előkészítése, kézi és gépi megmunkálása, összeállítása, minőség-ellenőrzése, felület kikészítése, korrózióvédelme,
- épületszerkezeti tetőszerkezetek (rácsos és gerinclemezes szaruzatok) tervezése, 6 m fesztávig méretezése, szelemenek (kéttámaszú, csuklós többtámaszú és folytatólagos többtámaszú) méretezése, kapcsolatainak tervezése,
- rácsos, gerinclemezes szaruzatok, keretszerkezetű főtartók, tömör és rácsos oszlopok, darupályatartók, merevítések, falvázszerkezetek, felülvilágítók legyártása, összeállítása tervekből, gyártmánytervek önálló készítésével,
- acélszerkezetű épület kapcsolódó szerkezeti elemeinek méretellenőrzése, helyszíni organizációs tervek önálló készítése, szerkezet összeszerelése, elemek beemelése, nagy magasságban végzett munkák vezetése és ellenőrzése.
2.2. A mester tevékenységi területe és feladatköre:
- az SI mértékegység használata, más mértékegységekből történő átváltások ismerete,
- mérőeszközök használata és mérési hibatűréseik és hibakiküszöbölések ismerete,
- szerkezeti acélok és alumíniumok kiválasztása, mechanikus tulajdonságainak ismerete,
- acélok beazonosítása mechanikus eszközökkel,
- anyagvizsgálatok,
- hengerelt, húzott hidegen hajlított, sajtolt termékek kiválasztása,
- acélszerkezeti rajzok ismerete, gyártmánytervek készítése, előrajzolás,
- acélszerkezeti műhely általános technológiai felépítésének kialakítása,
- acélszerkezeti lakatos tevékenységhez szükséges mérőeszközök és mérőműszerek ismerete és használata,
- acél és alumínium anyagok darabolása,
- acél és alumínium anyagok egyengetése,
- acél és alumínium anyagok hajlítása,
- acél és alumínium anyagok reszelése,
- acél és alumínium anyagok köszörülése,
- acél és alumínium anyagok fúrása, süllyesztése, dörzsölése,
- acél és alumínium anyagok lyukasztása és kivágása,
- acél anyagok menetvágása,
- acél és alumínium anyagok gyalulása,
- acél és alumínium anyagok esztergályozása,
- acél és alumínium anyagok marása,
- acél anyagok kovácsolása,
- épületlakatos acél- és alumíniumszerkezetek tervezése és elkészítése (ajtók, ablakok, lépcsők, rácsok, burkolatok stb.),
- acélszerkezetű tömörgerinces oszlopok készítése,
- acélszerkezetű rácsos oszlopok készítése,
- acélszerkezetű tömörgerinces szaruzat készítése,
- acélszerkezetű rácsos szaruzat készítése,
- acélszerkezetű tömörgerinces darupályatartó készítése,
- falváztartók készítése,
- merevítések készítése,
- gyártás közbeni és végi minőség-ellenőrzés,
- kisebb szerkezetek és elemek tervezése, méretezése,
- acélszerkezeti kötések méretezése, elkészítése, ellenőrzése,
- felület-előkészítés és felületvédelem követelményeinek ismerete és elkészítése,
- helyszíni szerelés organizációs tervének elkészítése,
- munkaterület átvétele, a kapcsolódó szerkezeti elemek geometriai és szilárdsági ellenőrzése,
- szerelőállvány építése 5 m magasságig,
- külön kiadványkelyhek kibetonozása, alapcsavarok ragasztása,
- elektromos csatlakozás biztonságtechnikai ismerete,
- emelés feltételeihez szükséges eszközök biztosítása,
- emelőgépek és technológiák ismerete kiválasztása,
- anyagkonszignáció készítése,
- költségvetés készítése,
- gyártás-előkészítés, gyártás-technologizálás,
- munkavédelmi, foglalkoztatással kapcsolatos egészségügyi követelmények és tűzvédelmi szabályok ismerete azok betartása és betartatása,
- pedagógiai ismeretek,
- munkaügyi és jogi ismeretek,
- pénzügyi ismeretek.
III. Szakmai követelmények
3.1. A szakma - mesterszintű - gyakorlása során előforduló legfontosabb feladatok (feladatcsoportok)
- Hajlított és hegesztett szerelvények önálló készítése.
- Fém elemek gyártásához szükséges gépek és berendezések önálló készítése, ehhez szükséges társszakmák gépeinek ismerete.
- Épületlakatos szerkezetek készítése - acél és alumínium szelvényekből -, gyártmánytervezése, gyártás-előkészítése, kézi és gépi megmunkálása, összeállítása, minőség-ellenőrzése, felület kikészítése, korrózióvédelme.
- Épületszerkezeti tetőszerkezetek (rácsos és gerinclemezes szaruzatok) tervezése, 6 m fesztávig méretezése, szelemenek (kéttámaszú, csuklós többtámaszú és folytatólagos többtámaszú) méretezése, kapcsolatainak tervezése.
- Rácsos, gerinclemezes szaruzatok, keretszerkezetű főtartók, tömör és rácsos oszlopok, darupályatartók, merevítések, falvázszerkezetek, felülvilágítók legyártása, összeállítása tervekből, gyártmánytervek önálló készítésével.
- Acélszerkezetű épület kapcsolódó szerkezeti elemeinek méretellenőrzése, helyszíni organizációs tervek önálló készítése, szerkezet összeszerelése, elemek beemelése, nagy magasságban végzett munkák vezetése és ellenőrzése.
- Árajánlatok készítése.
3.2. Szakmai elméleti és gyakorlati követelmények
Acélszerkezeti lakatos szakma kialakulása és területe
Ismerje:
- az acélszerkezeti lakatos szakma kialakulását, történeti és gazdasági alapját,
- a szakma munkaterületét, acélszerkezetű magas és mélyépítési épületek és műtárgyak típusait.
Tudjon a hazai és nemzetközi neves épületeket és műtárgyakat példaként ismertetni.
SI mértékegységrendszer
Ismerje:
- a nemzetközi mértékegység meghatározásait, szabályait, mennyiségek és mértékegységek elnevezéseit.
Tudjon:
- az SI alap-, kiegészítő és származtatott egységekkel biztonságosan műveleteket végezni,
- prefixumokkal és az SI kívüli egységekkel átszámításokat végezni.
Mérőeszközök
Ismerje:
- a hossz- és szögmérés mechanikus és optikai elven működő eszközeit,
- a mérőeszközök működését, mérettartományát, mérési pontosságát.
Tudjon:
- kiválasztani mérőeszközöket a mérési pontosság és a mérettartomány igényekhez,
- mechanikus mérőeszközökkel méréseket végezni, meghatározott pontossággal, mérési hibák kiküszöbölésével,
- teodolittal és szintezőműszerrel méréseket végezni,
- alapozást ellenőrizni, hibát kiegyenlíteni,
- pilléreket szerelés közben beállítani, és ellenőrizni.
Acélok
Ismerje:
- a kristálytani alapfogalmakat,
- a szilárd oldat, fémes vegyület, eutektikum fogalmát,
- ötvözők, szennyezők szerepét, tulajdonságait,
- állapotábrák olvasását, jellegzetes szövetszerkezeteket, tulajdonságait,
- hőkezelés célját, folyamatait, hőkezelési eljárásokat,
- acéljelölési módokat.
Tudja:
- ötvözött, ötvözetlen acél megkülönböztetését szikrakép alapján,
- ötvözetlen, erősen ötvözött edzett acélok lágyítását,
- szerszámacél edzését, megeresztését.
Anyagvizsgálati módszerek
Ismerje:
- az anyag szilárdsági jellemzőinek fogalmát, szilárdsági vizsgálatok célját,
- anyagvizsgálati módszereket, roncsolásos, roncsolásmentes vizsgálatokat, alkalmazási területeit,
- anyagvizsgálati módszereknél nyerhető mérési eredményeket, ezeket befolyásoló tényezőket,
- az anyagjellemzők és az állapottényezők közötti összefüggéseket, statikus és dinamikus vizsgálatok közötti különbségeket,
- anyagfáradás jelenségeit, megjelenési formáit.
Tudja:
- a keménységmérési eljárások alkalmazását, Poldi-keménységmérést.
Acélszelvények
Ismerje:
- a meleg- és hidegalakítási technológiák (hengerlés, kovácsolás, hajlítás, vágás stb.) hatását az anyag szemcseszerkezetére, szálas elrendeződésére, szilárdsági tulajdonságaira.
Tudja:
- az alakos és körszelvényű rudak, csövek, testek műszaki paramétereinek táblázati adatait a gyakorlatban hasznosítani.
Acélszerkezeti rajzok készítése és olvasása
Ismerje:
- a rajzolás eszközeit,
- a műszaki rajzok anyag, méret, felület, kötés stb. rajzjeleit,
- a matematika és a geometria fogalmait,
- a műszaki rajzok típusait.
Tudjon:
- matematikai és geometriai feladatokat megoldani,
- szabadkézi vázlatot készíteni (axonometrikus és vetületi),
- műszaki rajzot készíteni, különböző méretarányokban,
- műszaki rajzokon hegesztési varratokat, furatokat, kötőelemeket, felületmegmunkálásokat stb. jelölni, illetve azokat leolvasni,
- összeállítási tervekből elemterveket, illetve műhelyterveket készíteni,
- műszaki tervekből anyagkonszignációt, technológiai normát készíteni,
- műszaki rajz alapján hegesztési technológiát meghatározni,
- organizációs tervet készíteni kisebb építéseknél,
- emelési tervet készíteni 10 kN emelőerőig.
Gyártás
Ismerje:
- a lakatosműhely kialakításának műszaki, technológiai és szervezési szempontjait.
Tudja:
- a mérőeszközöket használni.
Ismerje:
- a mérési módszereket,
- a laza illesztéseket és a szakmára vonatkozó tűréseket, a méretpontosságot,
- az előrajzolás szabályait, eszközeit és módszereit,
- a darabolás, az egyengetés és hajlítás elvét, technológiáját és szerszámait,
- a reszeléssel történő alakítás helyét a szerkezetgyártásban, a reszelők típusait,
- köszörüléssel történő alakítás, előkészítés lehetőségeit,
- a fúrás, a süllyesztés, a dörzsölés és a menetvágás elvét, technológiáját, szerszámait és műveleteinek alkalmazását a szerkezetgyártásban,
- a lyukasztás és kivágás elvét, technológiáját, szerszámait.
Tudja:
- a gyalugépet és felhasználhatóságát a szerkezetgyártás elemeinek kialakításához,
- a marógépet és felhasználhatóságát a szerkezetgyártás elemeinek kialakításához,
- az esztergagépet és felhasználhatóságát a szerkezetgyártás elemeinek kialakításához.
Gerendatartók
Ismerje:
- a gerendatartók fajtáit, kialakítási módjait,
- a gerinclemezes tartók szerkesztési szabályait, a horpadás, övmerevség, a kifordulással szembeni előírásokat.
Tudjon:
- gerinclemezes tartót toldani, hegesztett, illetve csavarozott kapcsolattal.
Ismerje:
- a merevítő szerkezetek kialakítási módját lokális erőhatás esetén,
- a rácsos tartók szerkesztési elveit, geometriai kialakítási módozatait.
Tudjon:
- egyszerű gerendatartót méretezni,
- rácsrudakat méretezni, csomóponti kötéseket kialakítani.
Ismerje:
- a rácsos tartók stabilitási problémáit, tekintettel az építési és a végleges állapotok közötti szerkezeti különbségre,
- a térbeli rácsos szerkezetek kialakítási elveit, csomóponti megoldásait.
Oszlopok
Ismerje:
- a pillérszerkezetek igénybevételeit, geometriai kialakítási módjait.
Tudja:
- a különböző pillérkeresztmetszetek eltérő szilárdságtani, gyártási ismérveinek egymásra hatását, tekintettel a teherbírásra, korrózióvédelemre, stabilitásra,
- pillért megfelelően beállítani, kehelybe vagy talpcsavaros kötéssel rögzíteni.
Ismerje:
- a pillérek befogási viszonyait, azok kialakítási módjait,
- a pillérek különböző befogási viszonyait, kihajlási hosszait, azok ideiglenes megtámasztási igényeit.
Darupályák
Ismerje:
- a darupályák szerkezeti kialakítási módjait, darutartók szerkezeti elemeit,
- a darupályák terheit, méretezési elveit az ismétlődő terhekre,
- a darutartók stabilitási, merevítési megoldásait.
Csarnokszerkezetek
Ismerje:
- a csarnokszerkezetek elemeit, azok kialakítási módjait,
- a csarnokszerkezetek speciális elemeit, szelemenek, falváztartók, felülvilágítók kialakítási módjait.
Tudja:
- meghatározni egy csarnokváz merevítő szerkezeteit, azok kialakítási módjait a funkció figyelembevételével,
- a dilatációs egységek méretét meghatározni, azok kapcsolatát kialakítani.
Merevítő szerkezetek
Ismerje:
- a merevítő szerkezetek fajtáját, kialakítási módjait,
- az ideiglenes merevítések szükségességét, kialakítási módozatait.
Tudjon:
- kialakítani egyes szerkezeti elemen merevítő elemet, illetve csarnokvázon merevítő elem csatlakozási kapcsolatot.
Öszvérszerkezetek
Ismerje:
- az összetett szerkezetek kialakítási módjait, azok kapcsolati módjait,
- a csatlakozó elemek anyagát, azok fizikai tulajdonságait.
Hídszerkezetek
Ismerje:
- a hídszerkezetek típusait a szerkezeti kialakításuk szerint,
- a hídszerkezetek főbb teherhordó elemeit, azok szerkezeti kapcsolatait,
- a hídépítési különleges gyártási, szereléstechnológiai, minőségi előírásokat.
Nyílászáró szerkezetek
Ismerje:
- a fémszerkezetű nyílászárók típusait.
Tudjon:
- egyszerű nyílászárót megtervezni, elkészíteni és beépíteni,
- nyílászárót átalakítani, méret, illetve nyitási mód megváltoztatása esetén.
Műlakatos gyártmányok, rácsok, korlátok, kerítések
Ismerje:
- a főbb építészeti stílusok lakatosszerkezeti követelményeit.
Tudjon:
- egyszerű mobil rácsot, korlátot, kerítéselemet megtervezni, elkészíteni és beépíteni.
Tartályok, kazánok, medencék
Tudjon:
- egyszerű tartályt méretezni, kialakítani.
Ismerje:
- a tartályszerkezetek, kazánok kialakításának gyártási, ellenőrzési speciális anyagminőségi követelményeit.
Toronyszerkezetek
Ismerje:
- az acélszerkezetű toronyszerkezetek főbb típusait, szerkezeti kialakításuk, statikai vázuk szerint,
- a toronyszerkezetek speciális terhei, igénybevételeit, anyagminőségi követelményeit.
Tudjon:
- egyszerű toronyszerkezetet kialakítani, összeszerelni.
Burkolatok
Ismerje:
- fém és nem fém anyagú burkolatok fajtáit, terheit.
Tudja:
- kialakítani a burkolóelemek és a szerkezetek kapcsolatait a teherbírási és szerelési igényeknek megfelelően.
Szerkezetek gyártási pontossága, minőség-ellenőrzés
Ismerje:
- a szerkezeti elemek gyártási pontossági előírásait.
Tudja:
- a hossz- és a felületi vastagsági méreteket ellenőrizni.
Acélszerkezetek statikája
Ismerje:
- a tartószerkezetek statikai osztályozását azok határozottsága szerint,
- a tartószerkezetekre ható terhek osztályozását és mértékét az MSZ 15021/1 szerint,
- a tartószerkezetek igénybevételeinek osztályozását, azok kialakulásának módozatait.
Tudja:
- statikailag határozott tartók (tömör és rácsos tartók) igénybevételeinek kiszámítási módját.
Ismerje:
- a keresztmetszetek szilárdságtani jellemzőit, azok hatását a beépítési helyzetre,
- a tartószerkezetek tönkremeneteli módjait (törés, stabilitásvesztés, túlzott alakváltozás).
Tudjon:
- egyszerű tartóelemet ellenőrizni (húzás-nyomás, hajlítás, nyírás, kifordulás).
Ismerje:
- a kapcsolatok kialakításának módozatait a statikai modell függvényében (csukló, nyomatékbíró kapcsolat stb.).
Tudjon:
- összetett szelvényt alkotni, keresztmetszet erősítéseként.
Ismerje:
- a tartószerkezetek biztonságának fogalmát, mértékét a tönkremenetelekkel szemben (osztott biztonság fogalma, mértéke),
- az összetett szerkezetek egymásra hatását, figyelembe véve azok szerelésének, összeállításának különböző állapotait.
Tudjon:
- szerkezeti kapcsolatokat osztályozni, méretezni, csavarképet, varratokat ellenőrizni.
Ismerje:
- a szerkezetek pontatlanságából, alakváltozásából, süllyedéseiből származó igénybevételek módosító hatását.
Tudja:
- a tervezők által elkészített tervek alapján a tartószerkezet statikai modelljét azonosítani,
- megállapítani a tervektől való eltérés hatását a tartószerkezetek statikai ismérveire.
Acélszerkezeti kötések: szegecselés
Ismerje:
- a szegecselés célját, anyagait, szegecsfajtákat, szegecskötéseket, szegecselés szerszámait, szegecs igénybevételeket,
- meleg-, hidegszegecselés alkalmazási területeit.
Tudjon:
- szegecsátmérőt, szegecshosszt, furatátmérőt meleg- és hidegszegecselésre számítani,
- szegecseléshez munkadarabot előrajzolni, kifúrni, süllyeszteni; laza, szerkezeti, szilárdsági, tömítő, tömítő-szilárdsági, hideg- és melegszegecselést kézi vagy gépi úton készíteni.
Csavarozás
Ismerje:
- a csavarkötések célját, anyagait, menetrendszereket, menetelemeket, jobb- és balmenetet, menetszelvényeket, csavar és csavaranya fajtákat, menetkészítés szerszámait, csavarkötések szerszámait, csavar igénybevételeket, alkalmazási területeit.
Tudjon:
- menetet, menetfuratot készíteni, csavarbiztosításokat végezni.
Hegesztés (lánghegesztés, elektromos hegesztés)
Ismerje a hegesztéssel kapcsolatos alapismereteket:
- a hegesztés fogalmát,
- hegesztési eljárások felosztását,
- kötésfajtákat,
- fizikai, kémiai és mechanikai alapfogalmak értelmezését, jelölését, mértékegységeit;
- gázhegesztés gázait és eszközeit,
- hegesztéskor használt éghető gázok és oxigén tulajdonságait,
- acetilén, oxigén előállítását, tárolását, gázpalackok kialakítását, szerelvényeit,
- egyfokozatú nyomáscsökkentő szerkezetét, működését, gáztömlőket és csatlakoztatásukat,
- injektoros hegesztőpisztoly szerkezeti egységeit, működésüket,
- gázhegesztés biztonságtechnikai eszközeit,
- karbantartás és javítás szabályait.
Tudja a gázhegesztésnél:
- az egyfokozatú nyomáscsökkentőt kezelni,
- az injektoros hegesztőpisztolyt szakszerűen használni,
- biztonságtechnikai eszközöket használni.
Ismerje a kézi ívhegesztésnél:
- az elektronikai és áramforrásokkal kapcsolatos alapfogalmakat,
- az áram hatásait,
- az áramköröket, áramfajtákat,
- az Ohm-törvényt,
- az ív- és áramforrás jelleggörbéit,
- az áramforrások működési elvét, összehasonlítását, velük szemben támasztott követelményeket,
- a bekapcsolási idő, üresjárási és munkafeszültség fogalmát.
Tudja a kézi ívhegesztésnél:
- a hegesztőgépek adattábláit hasznosítani,
- a hegesztőgépet hegesztéshez előkészíteni, kívánt technológiai paramétereket beállítani, szakszerűen üzemen kívül helyezni.
Ismerje a gázhegesztés technológiáját:
- a lángban végbemenő égési folyamatokat, lángképeket,
- a balra és jobbra hegesztés elvét,
- a lángforrasztás elvét.
Tudja a gázhegesztésnél:
- a gázfogyasztás meghatározását,
- lángbeállítást,
- tompa- és sarokvarrat készítést lemezen és csövön vízszintes, haránt, függőleges helyzetben.
Ismerje a kézi ívhegesztés technológiáját:
- hegesztési hibák okait és megelőzésüket,
- fúvóhatást,
- alap- és hozaganyag befolyását a hegeszthetőségre,
- különböző ömlesztő hegesztő eljárásokat,
- hőhatásövezetek jellemzőit.
Tudja kézi ívhegesztésnél:
- az ívgyújtást,
- tompa- és sarokvarrat készítését lemezen és csövön, vízszintes, haránt, függőleges helyzetben.
Ismerje gázhegesztésnél és kézi ívhegesztésnél:
- az acél fogalmát és tulajdonságait,
- C, Mn, Si, P, S szerepét,
- ötvözetlen és ötvözött szerkezeti acélok szabványos típusait és jellemzőit;
a gázhegesztésnél:
- a hegesztési hozaganyagot,
- hegesztőpálcák kémiai összetételét, típusait, méretét,
- folyósítószerek feladatát, típusait.
Tudja gázhegesztésnél:
- az alapanyag függvényében a hegesztőpálca és a folyasztószer megválasztását;
kézi ívhegesztésnél:
- elektróda-használatot gyök és takaróvarrathoz.
Ismerje kézi ívhegesztésnél:
- a hegesztési hozaganyagot,
- hegesztő elektródák fajtáit, tulajdonságait,
- bevonatok fajtáit, tulajdonságait, felhasználási területeiket,
- elektródafüggő tulajdonságokat;
gázhegesztésnél és kézi ívhegesztésnél:
- a munkadarabok előkészítését,
- előkészítés fajtáit,
- hegesztési varratok típusait és szabványos jelöléseit,
- hegesztési helyzeteket és jelölésüket;
gázhegesztésnél és kézi ívhegesztésnél:
- a lángvágás elvét, vágáskor végbemenő folyamatokat,
- lángvágás gázait, eszközeit,
- vágási hibákat.
Tudja gázhegesztésnél és kézi ívhegesztésnél:
- a munkadarabok befogását, illesztését, rögzítését (fűzését),
- műszaki rajzot olvasni;
Tudjon gázhegesztésnél és kézi ívhegesztésnél:
- lángvágni,
- vágott felületet minősíteni.
Ragasztás
Ismerje:
- a ragasztás célját, a ragasztóanyagokat, a ragasztott kötésfajtákat, a ragasztás eszközeit.
Tudja:
- a ragasztás előkészítését, végrehajtását, minősítését.
Felület-előkészítés és felületvédelem
Ismerje:
- a felülettisztaság követelményeit,
- a felületkezelés előkészítésének mechanikus módszereit,
- a felületkezelés előkészítésének kémiai és elektrokémiai módszereit,
- az öblítés, semlegesítés módszereit.
Tudjon:
- felületet mechanikai és kémiai eszközökkel felületvédelemhez előkészíteni.
Korrózióvédelem
Ismerje
- a fémes bevonatok különböző technológiáját,
- a műanyag bevonatok technológiáját,
- a mázolás és lakkozás technológiáját.
Tudjon:
- tűzihorganyzású felületkezeléshez szerkezetet kialakítani,
- szerkezetet előírt vastagságban és rétegben festeni, esztétikus kivitelben,
- festett felületet javítani.
Felületvédelem minőség-ellenőrzése
Ismerje:
- a felületvédelmek szabványos kialakítását.
Tudjon:
- felületvédelmi bevonatokat ellenőrizni a szabvány előírásainak megfelelően.
Organizációs előkészítés
Ismerje:
- az organizációs tervek jelöléseit,
- a vonalas és hálós ütemtervet,
- a szerelési ütemterv, létszámterv, anyagbiztosítási terv, kooperációs szolgáltatási terv, eszközbiztosítási terv, szállítási, raktározási terv, szerelési technológiai terv fogalmát és tartalmát,
- a szereléstechnológiai dokumentáció szükséges részletes tartalmát.
Tudjon:
- saját tevékenységéhez ütemtervet készíteni,
- saját tevékenységéhez, kisebb létesítményeknél szerelési tervet készíteni,
- saját tevékenységéhez létszám, anyagbiztosítás szállítási és raktározási tervet készíteni, kisebb létesítményhez,
- saját tevékenységére vonatkozóan, meglévő organizációs tervet értelmezni, véleményezni.
Helyszíni szerelés
Ismerje:
- a helyszíni szerelés fázisait,
- a helyszíni szerelés szerszámait és segédberendezéseit,
- a munkaterület átadás-átvétel feltételeit következményeit,
- a szállítóeszközöket,
- a szállítmányok rögzítésének módszereit,
- a szerelőállványok típusait,
- a szerelőállványok kialakításának szabályait, erőtanát, használhatóságát,
- a helyszíni szerelés kötőelemeit, azok elhelyezésének és rögzítésének a technológiáját,
- a biztonsági és tűzvédelmi előírásokat helyszíni szerelés esetére is,
- a betonok minőségét,
- a talajokat és azok tulajdonságait.
Tudjon:
- szállítmányt rögzíteni,
- nehéz acélszerkezeti elemek szállításához szükséges szállítóeszközöket kiválasztani, útvonalát megtervezni,
- helyszíni szereléshez szerszámszükségletet meghatározni,
- alaptesteknek, illetve kapcsolódó vb szerkezeteknek szilárdságát ellenőrizni,
- az alaptestek kelyheit betonnal kiönteni,
- egyszerű szerelőállványt tervezni, kialakítani,
- ideiglenes merevítőket megtervezni és kialakítani,
- eszközöket, berendezéseket ideiglenesen talajhoz rögzíteni,
- acélcsarnokot szerelni, illetve szerelést vezetni,
- darupályát szerelni és beállítani,
- acélszerkezetű toronyszerkezetet szerelni,
- tartályt és csővezetéket szerelni,
- hídszerkezetet szerelni,
- burkolatokat szerelni, illetve szerelést vezetni,
- nyílászáró és egyéb szerkezeteket beállítani és rögzíteni.
Emelési eljárások
Ismerje:
- az emelőberendezések fajtáit,
- a mechanikus emelőket,
- a hidraulikus emelőket,
- a vonóelemeket,
- a teherfelvevő eszközöket,
- a kiegyensúlyozó szerkezeteket,
- a csörlőket, kötélnyelőket,
- a mozgó emelőberendezések típusait,
- a telepített emelőberendezéseket,
- emeléshez szükséges teherkötözést végezni,
- teherfelvevő szerkezeteket kiválasztani adott emelési feladathoz,
- emelőberendezést kiválasztani adott feladathoz,
- emelési berendezéshez telepítési tervet készíteni,
- egyszerűbb emelőgerendát, emelőkeretet, emelő kötélhimbát méretezni,
- emelést forgatással elvégezni,
- emelést vontatással elvégezni,
- emelést gémes daruval elvégezni,
- emelést árboccal végezni,
- hidraulikus berendezéssel emelést végezni.
Tudjon:
- emelőköteleket, láncokat, hevedereket ellenőrizni.
Anyagkonszignáció készítése
Ismerje:
- a gyártási tervdokumentációkat,
- a gyártandó termék műszaki leírása alapján, annak rendeltetését,
- és tudja értelmezni a tervrajzokon szereplő adatokat, jeleket, előírásokat,
- és tudja értelmezni a tervrajz darabjegyzékének adatait (megnevezés, méret, anyagminőség, darabszám stb.).
Tudjon:
- gyártási tervdokumentációt értelmezni és az alapján gyártás-előkészítést indítani,
- tervdokumentáció alapján összesítő kimutatást készíteni, a felhasználásra kerülő anyagok profiljáról, méretéről, anyagminőségéről,
- tervdokumentáció alapján összesítő kimutatást készíteni, a felhasználásra kerülő kereskedelmi árukról (kötőelemek, segédanyagok stb.),
- előrelátóan gondolkodva a szükséges optimális mennyiség raktárkészletet biztosítani alapanyagokból és kereskedelmi termékeiből.
Költségvetés és gyártás-előkészítés, technologizálás
Tudjon:
- megrendelés és a műszaki dokumentáció alapján előkalkulációt készíteni,
- anyagköltséget meghatározni,
- bérköltséget meghatározni,
- általános költséget meghatározni,
- árat meghatározni,
- terhelésszámítást végezni (munkaidő, gép, létszám),
- gazdaságossági számítást végezni,
- gyártás-előkészítést végezni, termelési programot készíteni (feladatok függvényében anyag-, szerszám-, berendezés-előkészítés, szükséges gépek és munkaerő kijelölése, a munkafeladat kiadása),
- alkatrész és összeállítási rajzot értelmezni, műveleti utasításokat és műveletterveket készíteni.
Munkavédelem, tűzvédelem
Ismerje:
- a szakma művelése során előforduló veszélyforrásokat, azok elhárításának lehetőségeit, az egészséget nem veszélyeztető, biztonságos munkavégzéssel kapcsolatos előírásokat,
- az elektromos csatlakozások biztonságtechnikai előírásait,
- az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzéssel kapcsolatos munkavédelmi előírásokat általában és konkrétan az 1.2.2. pont alatt felsorolt tevékenységi területek vonatkozásában,
- a tűzvédelmi előírásokat,
- a tűzvédelmi besorolásokat (épület, technológia, anyagféleségek függvényében),
- az elsősegélynyújtás szabályait,
- a tűzoltáshoz felhasználható anyagokat,
- a tűzoltó készülékeket,
- a tűzoltás elvét,
- az egyéni védőeszközöket,
- láng- és ívhegesztés munka-, tűz- és biztonságtechnikai szabályait,
- az emelés és szállítás szabályait,
- a tárolás, rakodás szabályait,
- a magasban és a talajszint alatti munkavégzések munka-, tűz- és biztonságtechnikai szabályait,
- az építési területre vonatkozó általános előírásokat, szabályokat.
Tudja:
- a fentieket alkalmazni, végrehajtani, betartatni,
- példákat mondani a szakmára jellemző munkabalesetekre, foglalkozási betegségekre és az egészséget nem veszélyeztető, biztonságos munkavégzéssel kapcsolatos teendőkre,
- a munkabalesetek, foglalkozási balesetek bejelentésével, kivizsgálásával kapcsolatos előírásokat, teendőket.
Munkaügyi szabályok
Ismerje:
- a Munka Törvénykönyve, valamint törvényi felhatalmazás alapján más jogszabályok főbb rendelkezéseit, munkaviszonyra vonatkozó szabályokat,
- munkavállalók és munkáltatók, valamint az érdekképviseleti szervezetek kapcsolatrendszerét.
Tudjon:
- munkaviszonyt létesíteni,
- munkaszerződést kötni,
- munkaszerződést módosítani,
- munkaviszonyt megszüntetni,
- kártérítési felelősséget kezdeményezni,
- egyéb szerződést kötni,
- munkaügyi jogvitát kezdeményezni.
Gyártási és szerelési felelősségek
Ismerje:
- a garancia, a szavatosság és a jótállás fogalmát azok közötti különbségeket,
- a Polgári Törvénykönyvben meghatározott esetekben bizonyos szerződésen kívül bekövetkezett eseményekért az anyagi és egyéb felelősségvállalásokat,
- szerződésszegések jogkövetkezményeit (késedelmes teljesítés, kötbér, késedelmi kamat),
- hibás teljesítés jogkövetkezményeit (szavatosság, jótállás),
- termékfelelősség fogalmát (kártérítési igény),
- minőségvédelem, minőségtanúsítás fogalmát,
- Fogyasztásvédelmi Felügyelőség, Kereskedelmi Minőségellenőrző Intézet (KERMI), Országos Fogyasztásvédelmi Egyesület feladatait, jogkörét.
Tudja:
- ellenőrizni az alapanyagok, termékek, eszközök garanciális okmányait,
- a gyakorlatban alkalmazni a gyártási és szerelési felelősségekből adódó jogokat és kötelezettségeket.
Ismerje:
- a gyártási, illetve szerelési munkákra vonatkozó garanciális követelményeket, azok egymásba épülését alvállalkozói közreműködés esetén.
IV. A szakmai vizsga minősítése és rendje
A mestervizsga célja annak megállapítása, hogy a mesterjelölt
- elsajátította-e a tevékenység gyakorlásához mesterszinten szükséges szakmai elméleti és gyakorlati, vállalkozási és pedagógiai ismereteket,
- képes-e munkáját magas színvonalon, önállóan végezni,
- megfelel-e a vonatkozó hatályos rendeletben előírt feltételeknek,
- rendelkezik-e a szakmai követelmények által támasztott tudáselemekkel, gyakorlati készségekkel.
A mestervizsga részei:
- szakmai gyakorlat,
- szakmai elmélet,
- vállalkozási (közgazdasági, jogi, munkaügyi stb.) ismeretek,
- pedagógiai ismeretek.
A szakmai elméleti vizsga írásbeli és szóbeli részből áll.
Megjegyzés:
A vállalkozási és a pedagógiai ismeretek vizsga követelményrendszere valamennyi szakmában azonos, azokat a 31/1996. (VI. 19.) IKM rendelet tartalmazza.
Az elméleti vizsgára bocsátás feltétele az előzőleg sikeresen végrehajtott szakmai gyakorlati vizsga.
A vizsga egyéb kérdéseiben a Magyar Kézműves Kamara hatályos mestervizsga szabályzatának előírásait kell alkalmazni.
A) Gyakorlati vizsga
A jelölt a vizsga során számot ad a gyakorlati felkészültségéről, 8 órás összetett feladat keretében.
A gyakorlati vizsga helyszínén lévő gépek és berendezések típusait a vizsgára jelentkezéskor a jelölttel ismertetni kell, hogy legyen módja a vizsgára készülés közben ezeket megismernie és használatát gyakorolnia.
A gyakorlati vizsga előtt a vizsgabizottság elnöke ellenőrzi a vizsga helyszínét annak gépi berendezéseit. Csak kifogástalan gépek, szerszámok és eszközök használhatóak a vizsgán. A vizsga helyszínének biztosítania kell a munka-, egészségügyi és higiéniai feltételeket. A vizsgabizottság előírhatja, vagy engedélyezheti saját szerszám és eszköz használatát.
A gyakorlati vizsga munkavédelmi oktatással kezdődik, amelyen a jelölt és a vizsgabizottság figyelmét fel kell hívni a munkavégzés során alkalmazandó munka- és környezetvédelmi, valamint az ergonómiai és higiéniai előírások, szabályok betartására.
A gyakorlati vizsga feladatát is az elméleti vizsgán kapott komplex feladathoz kapcsolódóan kell meghatározni. A feladatnak törekednie kell a teljességre, hangsúlyt kell helyezni az ún. mellékfeladatokra.
A vizsga két részből áll, ún. gyártás-előkészítő feladatokból és gyártásból.
A jelölt munkáját a vizsgabizottság a termék minősége alapján bírálja el a munkavégzés előkészítésének és végzésének szakszerűségét, pontosságát, technikai és technológiai folyamatát, továbbá a munkavédelmi szabályok betartását.
A jelölt megfelel, ha a vizsgabizottság a gyakorlati vizsga termékét egyszerű többséggel elfogadja. Ha a jelölt vizsgatermékének minősége nem éri el a sikeres vizsgához szükséges szintet, akkor a gyakorlati vizsgát csak 6 hónapon túl lehet megismételni.
B) Írásbeli vizsga
Helye a mestervizsga bizottság által kijelölt helyiség. Időtartama maximum 8 óra lehet.
Az írásbeli vizsga három részből áll, 15 perces szünetekkel:
- szakmai teszt,
- szabadkézi rajz,
- komplex feladatmegoldás.
Azt a jelöltet, aki meg nem engedett eszközöket vesz igénybe, a vizsgáról ki kell zárni, ezt a vizsga jegyzőkönyvére rá kell vezetni, és a vizsgát meg kell ismételnie.
C) Szóbeli vizsga
Önálló vizsganapon történik, a mestervizsga bizottság által kijelölt helyszínen.
Az elméleti vizsga előtt a jelöltek tudomására kell hozni az írásbeli vizsgák eredményét, melyet a vizsgalapon rögzíteni kell.
Az elméleti vizsgán a jelölt a komplex feladatához kapcsolódó feladatot kap, melyről 15-20 perces felkészülés után szóban számol be. A vizsgabizottság szakmai konzultációs beszélgetésen méri le a jelölt felkészültségét és alkalmasságát szakmája műveléséhez.
A jelölt megfelel, ha a vizsgabizottság egyszerű többséggel (vagy elnöki szavazat alapján) a feleletet elfogadja.
Sikertelen szóbeli vizsga esetén, a jelölt más vizsgaalkalommal újból jelentkezhet vizsgára, szakmai elméleti vizsgáját megismételheti, és az írásbeli vizsgájának eredménye 2 évig beszámítható.
D) A felmentés feltételei a mestervizsga egyes részei alól
A teszt és szabadkézi rajz alóli felmentését kérheti a felsőfokú végzettségű jelölt.
A komplex írásbeli, valamint a szóbeli szakmai vizsga alól nincs felmentés.
Vállalkozási és pedagógiai alapismeretek részből felmentést kérhet közgazdasági és tanári képesítéssel rendelkező jelölt.
Gyakorlati vizsgát minden jelöltnek le kell tennie.
A vizsgarészek alóli felmentést a jelöltnek a jelentkezéskor kérnie kell, melynek elfogadásáról a vizsgabizottság dönt. Ennek eredményéről a jelöltet értesíteni kell, legkésőbb a vizsga időpontjáról történő írásbeli tájékoztatáskor.
* * *
21. FÉNYKÉPÉSZ mestervizsga szakmai követelmények
I. A mestervizsgára jelentkezés feltételei
A) A mestervizsgához szükséges szakképesítések adatai:
A fényképész mestervizsgára az jelentkezhet, aki a "Fényképész" szakmában legalább az alábbi szakképesítések valamelyikével rendelkezik.
B) A mestervizsga előfeltételeként előírt szakmai gyakorlat:
A mestervizsgára az jelentkezhet, aki a "Fényképész" szakmában önálló tevékenységet igénylő munkaterületen, így
- felvételezőként,
- labormunkán
adminisztratív és képanyaggal is bizonyítható módon, megfelelő gyakorlati és elméleti felkészültségre tett szert, s ilyen jellegű szakmai gyakorlatot minimum 3 évig folytatott.
II. A mester munkaterülete, a szakmához kapcsolódó tevékenységi körök
2.1. A mester szakmai munkaterületének leírása
Az 1502 szakszámú (51 7899 02 OKJ azonosító számú) és fényképész megnevezésű szakmai képesítéssel rendelkező mester szakmájának gyakorlása során, önállóan - korszerű kézi és gépi eszközökkel, anyagokkal - az alábbi jellemző munkatevékenységeket végzi:
- szakfényképészeti felvételek készítése,
- szaklaborálás, felvételi anyagok kidolgozása,
- videofelvétel-készítés,
- kikészítés és utómunkálatok,
- kereskedelem és szaktanácsadás,
- adminisztráció,
- munkavédelem.
2.2. A mester tevékenységi területe és feladatköre
- A szolgáltatás végzéséhez szükséges kapcsolattartás kiépítése és ápolása.
- A munkához és az ipari tevékenység végzéséhez szükséges általános tájékozódás (szervezési, tervezési, betanítási, ellenőrzési, adminisztratív, műszaki, fejlesztési, hibaelhárítási és karbantartási speciális feladatok valamint munka- és környezetvédelmi feladatok kísérik a fő tevékenységet).
- A vállalkozással és a tanulóképzéssel kapcsolatos jogi, pénzügyi és pedagógiai tevékenység.
III. Szakmai követelmények
3.1. A szakma - mesterszintű - gyakorlása során előforduló legfontosabb feladatok (feladatcsoportok)
3.1.1. Szakfényképészeti felvételek készítése
- Szolgáltató jellegű, tradicionális személyfényképek: portré, esküvő, gyermekfotó
= stúdióban,
= külső helyszíneken, lakásfotó, szabadtéri felvétel vagy eseményriport,
= iskolai formációk készítése.
- Egyéb fotográfiai feladatok: illusztráció, sajtó, prospektus, dokumentációs és egyéb célokra
= reprodukció,
= tárgyfotó,
= reklám és modelles fotó,
= műszaki felvétel,
= épület és városfotó,
= sajtó riport készítése.
3.1.2. Szaklaborálás, felvételi anyagok kidolgozása
- A laboratóriumi munkák előkészítése.
- Fekete-fehér, negatív-pozitív kézi kidolgozású eljárások.
- Színes negatív-pozitív/dia manuális és korszerű kisüzemi gépi berendezések üzemeltetésével.
3.1.3. Fotó kikészítés és utómunkálatok
- A képek kézi retusálása, színezése, vágása.
- A képek kiszerelése paszpartuban, albumban, keretben.
- Lakkozás, nemesítés, fóliázás.
3.1.4. Videofelvétel-készítés
- Videofelvételek készítése, szerkesztése (editálás), hangosítása.
3.1.5. Kereskedelem és szaktanácsadás
- Fényképezőgép, film, papír, vegyszer, egyéb fotócikk-kereskedelem, és igény szerinti szaktanácsadás.
3.1.6. Adminisztráció
- Árajánlat-készítés.
- Archiválási nyilvántartás.
- Anyagrendelés, anyagleltár.
3.1.7. Munkavédelem
A munkavédelmi előírások jelentősége a megelőzésben, betartásukkal kapcsolatos munkaadói és munkavállalói jogok, kötelezettségek, a szakmával összefüggő munka-(egészség-)védelmi előírások tartalmi ismerete.
3.2. Követelmények
A fényképész mestervizsga összetett gyakorlati és elméleti ismeretek, képességek, készségek és jártasságok meglétét, azok sokrétű alkalmazásának és kreatív igénybevételének a lehetőségét feltételezi és meghatározott gyakorlati feladatok önálló végrehajtását igényli.
3.2.1. Szakmai gyakorlati követelmények
a) Szakfényképészeti felvételek készítése
- A műtermet és az eszközparkot célszerűen tudja kialakítani, a fényképezőgépet és tartozékait szakmai szempontból célszerűen válassza meg.
- A megvilágítás-technikát szakszerűen alkalmazza. A helyes expozíciót mérés és/vagy próbázás alapján állapítsa meg. Tudjon helyesen deríteni.
- A felvételi szűröket a fekete-fehér fényképezésnél és a színes fényképezésnél a képkészítési célnak megfelelően tudja megválasztani.
- A személykép elkészítésénél helyes technológiai sorrendet alkalmazzon.
- A beállításnál és a világításnál az esztétikai korrekciókat a művészeti anatómia és a modell jellemzőinek a figyelembevételével alkalmazza.
- Esztétikai korrekciókat kendőzés és smink igénybevételével is alkalmazni tudjon.
- A képkivágás, a hangsúlyok kiemelése, a perspektíva- és a háttérképzés, valamint a mélységélesség célszerű megválasztásával valósítsa meg a készre munkált fényképen a képi rendet.
- A műszaki tárgy- és épületfelvételeknél tudja alkalmazni a perspektíva korrekciókat. Ezt a gyakorlatot a portréfényképezésben is - szűk határok között - tudja alkalmazni.
- A reprodukciókészítés, a közel- és makró-fényképezés felvételi technikáját ismerje.
- A színes technika kompozíciós követelményeit harmonikus és kontrasztos képelemek, színek és tónusok alkalmazásával tudja alkalmazni.
- A rögtönkép eljárások alkalmazását amatőr- és profi változatban is ismerje, és alkalmazza. Ezzel a módszerrel tudjon igazolványképet is készíteni.
b) Szaklaborálás, felvételi anyagok kidolgozása
Laboratóriumban
- Ismerje a szükséges fizikai, kémiai és műszaki-technológiai feltételek létrehozását, módosítását és szinten tartását. A technológiai folyamatok megtervezését, kialakítását, folyamatos szabályozását és ellenőrzését. A fotóoldatok szakszerű elkészítését, kezelését és felhasználását. A fotográfiai anyagok kezelését, tárolását, megóvását, feladatokra való szakszerű kiválasztását és igénybevételét.
- Ismerje és alkalmazni is tudja a fekete-fehér és a színes negatív és fordítós kézi kidolgozás laboratóriumi munkamenetét.
- Ismerje a fekete-fehér és a színes negatív és fordítós gépi kidolgozás technológiai menetét.
- A kidolgozást vizuálisan - de szenzitometriai módszerekkel is - ellenőrizni tudja. A technológiát folyamatosan karbantartsa, az utántöltést, adott esetben pedig a regenerálást szakszerűen hajtsa végre.
- A kész negatívokat és diapozitívokat szakszerűen értékelje, tárolja vagy archiválja.
- A fekete-fehér előhívott negatívokat kémiai eljárással javítani és korrigálni tudja.
- A kidolgozott negatívokon javító- és formaretust szakszerűen tudjon elvégezni.
Fekete-fehér papírképek készítése
- A negatív kép fotográfiai tulajdonságainak konkrét ismeretében különféle (pl. barit-papíron, RC- és változtatható fokozatú) alapanyagokon tudjon fekete-fehér papírképet kidolgozni.
- Az optikai leképzésnél előforduló egyedi korrekciókat szakszerűen tudja végrehajtani.
- A kémiai színezés technológiáit ismerje és alkalmazni is tudja.
- A papírképeknél szükséges javító- és formaretust végre tudja hajtani.
Színes papírképek készítése
- Manuális szűrőzéssel, vizuális értékeléssel és színanalizátor igénybevételével szakszerűen tudjon színes negatívról papírképet készíteni.
- A színes pozitívkészítés manuális eljárását szakszerűen tudja karbantartani, a szükségessé váló korrekciókat végezze el.
- A papírképek kidolgozásánál szükségessé váló utómunkálatokat és a színretust el tudja végezni.
c) Fotókikészítés és utómunkálatok
d) Videofelvételek készítése
- Ismerje a fél-professzionális videokamerák felépítését és működését, tudja azokat kezelni.
- Ismerje a video formanyelvét, a plánok és a gépmozgások rendszerét.
- Az elkészített felvételeket tudja szerkeszteni (editálni), hangosítani és hangeffektusokkal ellátni.
e) Kereskedelem és szaktanácsadás
- Ismerje a fényképezőgépek felépítését és működését, kiválasztásukhoz és kezelésükhöz szaktanácsot tudjon adni.
- A fotócikk-vásárláshoz tudjon szaktanácsot adni.
- A fekete-fehér és színes negatív, valamint papírkép amatőr kidolgozására szaktanácsot tudjon adni.
f) Adminisztráció
- A szolgáltatással és kereskedelemmel kapcsolatos nyilvántartási és számlázási feladatokat el tudja végezni.
- A fényképészeti szolgáltatáshoz szükséges anyag- és eszközrendelést szakszerűen tudja elkészíteni.
g) Munka-(egészség-), környezet-, érintés- és tűzvédelmi előírások betartása.
- Ismerje a műteremben való munkavégzésnél az érintés- és tűzvédelem szabályait.
- A mesterjelölt tudja ellenőrizni az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés feltételeit, ismerje az egyéni védőeszközök (védőfelszerelések) rendeltetésszerű használatát, tartsa és tartassa be a környezetvédelmi, egészségügyi, érintésvédelmi és tűzvédelmi előírásokat.
3.2.2. Szakmai elméleti követelmények
A) A szakmai ismeretek témaköréből tudja:
- a fény fotográfiai jellemzését (erősség, irány, jelleg, szín),
- ismertetni a fényforrások fajtáit, felhasználási területüket,
- definiálni a fénytörést és a reflexiót,
- a fotometriai fogalmakat értelmezni,
- a fényforrások és a vaku használatát,
- elmagyarázni a megvilágítás-mérés és az expozíció összefüggéseit,
- ismertetni a színelméleteket, a színkeverés szabályait, a színmérési módokat,
- elmagyarázni a fotográfiai optika alaptörvényeit, elvégezni a szükséges számításokat,
- jellemezni az objektíveket fotográfiai-optikai tulajdonságaik alapján,
- ismertetni a tipikus fényképezőgépeket, automata kamerákat,
- jellemezni a stúdiófelvételt és a műteremben alkalmazott világítástechnikát,
- megkülönböztetni és ismertetni a személy, a tárgy, a műszaki és a speciális felvételi feladatok technológiáit,
- jellemezni az építészeti fotográfiát,
- ismertetni a labortechnika gépeit, jellemezni a munkafolyamatokat az amatőr és a szakkidolgozás esetén,
- felsorolni és jellemezni a szenziometria gyakorlati alkalmazásait,
- ismertetni a videotechnika műszaki alapjait,
- jellemezni a videofelvételek formanyelvét, elmagyarázni az editálás folyamatát,
- a fényképezés és a laborálás műveleteihez tartozó kémiai ismereteket,
- jellemezni a fényérzékeny anyagok tulajdonságait,
- a fényérzékeny anyagok kidolgozásának a fizikai- kémiai-technológiai folyamatait,
- a fotográfiai végtermékek kikészítésére, tárolására, archiválására, szavatosságára vonatkozó követelményeket amatőr és szakkidolgozás esetén,
- a digitális fényképezés, elektronikus képfeldolgozás munkaműveleteit.
B) A gyakorlati ismeretek körében tudja:
- a kiadott feladatok időbeni elvégzését megszervezni,
- kiválasztani és alkalmazni az optimális technológiai sorrendet,
- megválasztani a szükséges eszközöket, anyagokat és technológiákat, szakszerűen használni, kezelni és működtetni azokat a biztonságtechnikai és munkavédelmi előírások betartásával,
- szakszerűen alkalmazni a műtermi fényképezés művészeti anatómiáját, szakmai etikáját, világítási és felvételtechnikáját, kompozíciós változatait,
- szakszerűen elvégezni a műtermi portréfelvételek manuális árnyalatmódosításait, a javító- és formaretust a negatív és a pozitív képárnyalatoknál,
- fekete-fehér szaklaborálással homogén sorozatot készíteni: kézi nagyítógép, valamint különböző tálas rendszerű előhívási technológiák alkalmazásával, meghatározott korrekciós és kompozíciós elvárásokkal,
- kézi szűrőzéssel színhelyes papírképet készíteni színes negatívról, a szaklaborálási elvárások teljesítésével.
A mester a felvételkészítés során tudja alkalmazni:
- a "távolságtörvény" összefüggéseit és jelentkezési eseteit; ennek függvényében választja ki a fényképezőgépet, valamint az alkalmazásra kerülő objektíveket;
- a "nagyítás-kicsinyítés optikai összefüggéseit" a gyújtótávolság és a látószög megválasztásához;
- a "hiperfokális távolság"-ot a síkbeli élesség kiválasztásánál és a közel-távol élességhatárok rekeszeléssel végezhető kialakításánál;
- az "éles látás biológiai-optikai összefüggései" és a tónusértékekkel való függvénykapcsolat alapján határozza meg az élesség-feloldóképesség-tónusérték relációkat; ennek a megvalósítása érdekében választja ki a megfelelő rajzolóképességű objektívet, felvevő- és sokszorosítóanyagot, kidolgozási és sokszorosítási eljárást, vagyis az MTF (modulációátviteli függvény) teljes kapcsolatrendszerét,
- megfelelő "expozíciós idő"-t a látens kép kialakulásához, az anyag Schwarzschild hatásra való érzékenységének az egyidejű figyelembevételével; ismerje a tónusátvitel gyakorlatát és korlátait; a túlzott fény-árnyék ellentéteket tudja mérsékelni;
- a "fényforrások erősségének és távolságának" az alapján határozza meg a megvilágítás erősségét, tónust adó szerepének az érvényesülési lehetőségeit, színhőmérsékletének a követelményeit, a téma fényvisszaverő képességének és színjellemzőinek a hatását a színegyensúly, a színharmónia és a kívánatos tónustágasság megvalósításához; ismerje a vakuhasználat technikáját;
- az "al- és a túlexpozició" képkaraktert alakító hatásmechanizmusát tudatosan alkalmazza a képszerkesztés gyakorlatában; ismerje a latenzifikálást.
Ismerje:
- a különböző fényforrások "külön- és együttalkalmazási" lehetőségeit;
- tudja alkalmazni "pozitív-, negatív-, dikroitikus-, UV-, polár-, infra- és szürke szűrőket";
- "a perspektívahatás típusait" és kialakulásuk feltételeit, valamint korrigálásuk lehetőségeit és módszereit;
- a kidolgozásban alkalmazható "pushirozás" lehetőségét, igénybevételi eseteit és a hozzá szükséges expozíciókat, vagyis érzékenységtartományokat.
Ismerje a gyakorlat műtermi igénybevételének és külső felvételezésen való alkalmazhatóságának a speciális indokoltságát, valamint korlátait:
- személyfényképezésnél, a csoport- és akciófotografálásban a "beállítás és mozdulatábrázolás" lehetőségeit;
- a fényképezésben általában "a beállítás és térbehelyezés, a téma-, melléktéma és a környezet" funkcióelkülönítési szerepét, a térkihasználás lehetőségeit;
- "a természetes és a mesterséges fényforrások" alkalmazását; a kép szerkezetének a kialakítását a világítástágasság meghatározásának és változatainak az igénybevételével; a szürke- és a színárnyalatok, valamint a tónusok karaktertényezőként való használatát; a semleges színek és tónusok képi alkalmazását; a tarka színek telített és tompa árnyalatainak a létrehozását, képtérbe szerkesztését; segítségükkel a téma- és melléktéma elhatárolások, részletelkülönítések megvalósítását, képhatárok lezárását;
- a fénymérőket és iránykarakterisztikákat, a beállítás és világítás kialakításánál szükséges direkt- és indirekt mérések végzését a méretarányok, a síkbeli- és mélységélesség, a megvilágítás erőssége és arányainak a variálása alakítására, illetve az expozíciós érték meghatározásához; e fotográfiai jellemzőknek mérésekkel, számításokkal, etalonokkal és próbafelvételekkel való komplex ellenőrzéssel végrehajtható gyakorlatát és alkalmazását; segítségével a fotográfiai műveleteket szabályozni, korrigálni tudja; képes legyen a fényforrások színhőmérsékletének és világítási arányainak az összehangolására;
- a felvételkészítés - expozíció - megfelelő pillanatának a kiválasztását, e pillanat kedvező feltételeinek a létrehozását és alakítását.
C) A mester a laboratóriumi munkavégzésnél
Ismerje:
- a valódi oldat készítésének, a kész oldatok kémiai jellemzői megőrzésének a feltételeit és szabályait;
- a fotográfiai oldatok összetételének a jelentőségét, ezek stabilizálására ható tényezőket, ezen állandók változtatásának és megőrzésének a feltételeit, az oldatok energiaállapotának a szinten tartási lehetőségeit és gyakorlatát;
- az oldatok pH értékét, annak a hatását és szinten tartási módszereit. Az oldatok szennyeződésének az okát, elhasználódásának a tényezőit és tüneteit, felhasználásuk típuslehetőségeit (egyszerhasználatos - utántöltéses); e jellemzők figyelemmel kísérésének a jelentőségét és lehetőségét;
- az oldatkezelés és -használat, elöntés általános gyakorlatának a szabályozásait;
- a vegyszerek fő- és mellékhatásait, tárolásuk és kezelésük speciális követelményeit, jelölési gyakorlatukat, helyettesítésük lehetőségeit és szabályait - illetve tilalmait - környezetet és egészségünket veszélyeztető hatásaikat;
- a fekete-fehér kidolgozó laboratórium elhelyezési rendjét, munkarendszerét, biztonsági eszközeit s azok gyakorlati alkalmazását; a laboratóriumban rendszeresített eszközök és anyagok szakszerű igénybevételét és azok kezelési eljárásait.
Tudja:
- a laboratórium munkanapjának az előkészítési munkáit, azok ellenőrzési eljárásait, a fekete-fehér manuális rendszerű kidolgozás gyakorlatában;
- a laboratóriumi munkanap, valamint munkahét befejezésének a gyakorlatát;
- a kezelő oldatok elkészítését, kezelését, utántöltését és frissítését, cseréjét és a környezetvédelmi előírásoknak megfelelő elöntését;
- a másoló- és nagyítógépek kezelését, használatát, karbantartását, szükségessé váló kisebb szereléseit a fekete-fehér manuális kidolgozásban;
- a pH, a fajsúly, a hőmérséklet, az idő, a hatékonyság, a fedettség, valamint a fokozat meghatározást részben méréses gyakorlattal, részben pedig vizuálisan; ennél a gyakorlatnál ismerje az etalonok és próbacsíkok, a mérőeszközök típusait és használatukat; az utántöltési arány ellenőrzését mérések és számítások segítségével végre tudja hajtani; vizuálisan is meg tudja állapítani a helyes vagy a helytelen fokozatot, s annak az eltérési irányait, a fátyolosodást és annak a lehetséges okát, a D max. értéket; az elégtelen tónustágasságot, élességet-életlenséget, a jellemző feloldóképességet, az alul- és a túlexpozíciót a vizuális vizsgálat mellett etalonokkal és egyéb segédeszközök igénybevételével;
- meghatározni a kép elfogadható és elfogadhatatlan paramétereit; az elfogadhatatlan paraméterek okát találja meg, s azok elhárításának a gyakorlati módszereit (hőmérséklet, idő, expozíció, oldatváltoztatás, fokozatmódosítás, eszközváltoztatás, pontosabb beállítás, takarás stb.), költségkímélő módszerét tudja megjelölni;
- az egytálas és a többtálas kidolgozási gyakorlatot.
Alkalmazható ismerete legyen a fekete-fehér laborálásban alkalmazható kidolgozó automatákról.
Legyen gyakorlati áruismerete a fekete-fehér negatív és pozitív anyagokról, kiszerelt vegyszerekről és oldatkészítményekről.
Ismerje és tudja használni az ellenőrzéshez használt mérő- és ellenőrzőeszközöket és -anyagokat.
A színes laborálással kapcsolatosan ismerje:
- a színes negatív, pozitív, fordítós, dup- és transzparens anyagok szokványos áruválasztékát;
- a színes negatív, pozitív és diaanyagok kidolgozási technológiáit;
- a szubtraktív és additív színkeverési eljárásokat, azok szabályait és eszközeit; ezeknél az eljárásoknál alkalmazható szín- és fedettségkorrekciós eljárásokat és műveleteket;
- a színes fotóanyagok fotográfiai jellemzőit, azok értelmezési gyakorlatát, így:
= az általános érzékenységet, a színérzékenységet, a fokozatot, a színdenzitást, a fő- és a mellékdenzitásokat, a D min, az LD, a HD, az LD-HD, a keresztgamma fogalmát, az alexponálás és a túlexponálás szakaszjellemzőket, a megvilágítás-terjedelmet és a denzitás-terjedelmet, ezen fogalmak tartalmát és hasznosíthatóságát, a felbontóképességet, a látens kép stabilitásjellemzőit, a Schwarzschild hatásra való érzékenységet, a tárolással kapcsolatos jellemzőket és előírásokat,
= a színes negatív- és diahívás manuális és gépi kidolgozó eszközeit és technológiai menetét, a másolási és nagyítási eljárásokat, a másoló- és a nagyítógépeket s azok használati elveit, a másoláshoz és nagyításhoz használatos eszköztárat,
= a színszűrőket, a fény- és a megvilágításmérőket, a színanalizátorokat, a biztonsági világítás eszközeit, a filmtartó spirálokat, kereteket, csipeszeket, jelölőeszközöket és jelölési módokat, a beállító és élességállító eszközöket és módszereket, az időmérő és exponáló órákat és azok használatát;
- a tál- és a tankhívás eszközeit és gyakorlatát; ezzel kapcsolatban az oldatok kezelési és használati feltételeit és előírásait, így:
= az oldathőmérséklet jelentőségét és mérését, az oldattemperáló eszközöket s azok használatát, az oldatok pH szintjének az ellenőrzését és korrigálását, a pufferolást és anyagait, az oldatok egyszerhasználatos gyakorlatát és az utántöltéses eljárást, az utántöltés szabályozását és ellenőrzését, az oldatsűrűség mérését és a nyert információ hasznosítását,
= a képanyag szárítását, kiszerelését, védelmét és archiválását, javítási és retusálási lehetőségeit, kasírozását és fóliázását, fénytől és vegyi hatásoktól való védelmét;
- a laboratóriumi munka előkészítő műveleteit, mérési, ellenőrzési eszközeit és a kapott mérési eredmények értékelési gyakorlatát; a szabályozás és a korrigálás eljárásait; a vizuális és az összehasonlító értékelési, minősítési gyakorlatokat; a próbacsík exponálás, felhasználás és kidolgozás szerepét és műveleteit a minősítésben, illetve az eljárás szabályozásában;
- a fotóanyagok, oldatok, hulladékok kezelésének, semlegesítésének, eltávolításának, illetve megsemmisítésének az előírásait, lehetőségeit és módszereit;
- a színes eljárással kapcsolatban lévő általános és helyi munka- és környezetvédelmi előírásokat és gyakorlatot.
D) Szakmai tájékozottság körében legyen információja:
- a célra rendszeresített amatőr és profi, színes és fekete-fehér fényérzékeny anyagok választékáról, azok főbb használati és kezelési jellemzőiről;
- az extra- vagy speciális igényeket szolgáló fotókellékekről és eszközökről;
- a tömeges méretű kidolgozásban használható printerekről és előhívógépekről, minilaborokról, félautomatákról és automatákról, speciális értékelő és beállító-szabályozó eszközökről; a laborálásban, a képszerkesztésben és javításban használható csúcstechnikáról és technológiákról (Photo CD, APS); a speciális laboratóriumi célgépekről; a piacon megjelent legújabb eszközökről, anyagokról és eljárásokról; mindezek igénybevételi lehetőségeiről és felhasználásuk célszerűségéről, valamint gazdaságosságáról;
- a légi, a víz alatti és a tudományos fényképezés jogi és hatósági követelményeiről, anyagairól és eszközeiről.
E) A speciális szakmai tevékenységgel összefüggésben tudjon ajánlást és tanácsot adni a szolgáltatás vevőköre részére:
- a rendelkezésükre álló eszközök használatára és kezelésére, illetve karbantartására, esetleges szabályozására vagy beállításváltoztatására,
- a fotóanyagok és vegyszerek kiválasztására, használatára, kezelésére és tárolására,
- archiválásra,
- a képanyag értékeléséhez, válogatásához, korrigálásához és javításához, valamint színezéséhez.
3.2.3. Követelmények a munka- és környezetvédelmi ismeretekből tudja:
- a fényképész műterem és laboratórium kialakítását a munkavédelmi, tűzvédelmi és környezetvédelmi szabályok figyelembevételével szakszerűen megtervezni,
- a laboratóriumi anyagok szakszerű tárolását végrehajtani,
- a tűz megelőzésére vonatkozó biztonsági előírásokat alkalmazni, és a kézi tűzoltó készüléket használni,
- az elektromos áram élettani hatásait,
- ellátni a töréssel, vérzéssel és áramütéssel összefüggő, valamint a vegyszerektől elszenvedett baleseteknél a szakszerű elsősegélynyújtást,
- az alkalmazott vegyszerek és oldatok lehetséges jellemzőit - toxikológiai tulajdonságuk, hatásmechanizmusok a bőrre kerülve, belélegezve vagy lenyelve, egészségkárosodás (heveny, idült) - és környezeti károsító hatását, azok biztonságos kezelését, megsemmisítését vagy eltávolítását,
- a környezetszennyeződést csökkentő eljárásokat.
IV. A szakmai minősítés és vizsgáztatás rendje
A mestervizsga célja annak megállapítása, hogy a mesterjelölt
- elsajátította-e a tevékenység gyakorlásához szükséges szakmai elméleti és gyakorlati, vállalkozói és pedagógiai ismereteket,
- rendelkezik-e a szükséges és kívánatos készségekkel, és
- képes-e munkáját magas színvonalon, önállóan végezni.
A mestervizsga tartalmi részei:
- szakmai gyakorlat,
- szakmai elmélet,
- vállalkozási (általános gazdasági, alapvető jogi és munkaügyi) ismeretek,
- pedagógiai (munkapedagógiai) ismeretek.
A szakmai elméleti vizsga írásbeli és szóbeli vizsgarészből áll.
Megjegyzés:
A vállalkozási ismeretek és a pedagógiai ismeretek vizsga követelményrendszerét a 31/1996. (VI. 19.) IKM rendelet tartalmazza.
A vizsga egyéb kérdéseiben a Magyar Kézműves Kamara hatályos mestervizsga szabályzatának előírásait kell alkalmazni.
A) Szakmai gyakorlati vizsga
A mestervizsga gyakorlati része maximum 6 óra időtartamú.
A mesterjelölt - a gyakorlati vizsgára jelentkezéssel egyidőben - 10 db, a saját munkájából összeállított, bemutatkozó képanyagot köteles beadni.
A beadandó képanyag lehet tetszőleges technikai kivitelben (fekete-fehér vagy színes) dia vagy 18×24 cm-es papírkép egységes mérettel, ami fotókiszerelés esetén a paszpartu mérete is lehet:
a) a fényképészetben szokásos személyfényképek bármelyik kategóriájából, vagy
b) egyéb fotográfiai megrendelések témaköréből.
Az ilyen képanyag bemutatása azonban nem mentesít a gyakorlati vizsgafeladatok végrehajtása alól.
A mestervizsga bizottság elnöke a vizsga megkezdése előtt ellenőrzi a helyszínt.
A vizsgához a bizottság biztosítja a helyi és a tárgyi feltételeket, a kifogástalan minőségű anyagokat, eszközöket és gépi berendezéseket, valamint az előírás szerinti munka, egészségügyi és higiéniai feltételeket. A vizsga megkezdése előtt munkavédelmi tájékoztatást kell a vizsga helyén adni.
A gyakorlati vizsgán a jelölt a fekete-fehér és színes fényképezésben teljes munkafeladatot hajt végre.
A gyakorlati vizsgafeladatok
- felvételkészítést, portré- vagy tárgyfelvétel készítését,
- negatív eljárást, a leszárított negatív retusálását,
- pozitív eljárást, vagyis a felvételről 3 db, pontosan egyforma nagyítás készítését és kiretusálását
tartalmazzák.
A gyakorlati vizsga értékelését a mestervizsga bizottság pontozásos rendszer alkalmazásával hajtja végre. A pontozási rendszert és szempontjait a vizsgabizottság állítja össze, és arról a vizsgázókat előre tájékoztathatja. Eredményes vizsgát az a jelölt tesz, aki az elérhető összpontszám legalább 60%-át eléri. Aki ezt a szintet nem teljesíti, a mestervizsgát tovább nem folytathatja.
A mestervizsga bizottság köteles a jelöltet a gyakorlati vizsgán elért eredményről közvetlenül a vizsga után tájékoztatni.
B) Szakmai elméleti vizsga
1. Írásbeli vizsga
Az írásbeli vizsga célszerűen két fő vizsgafeladatból áll:
I. feladat: Komplex jellegű, szakmai számításokkal és érvekkel indokolt feladat végrehajtását jelenti, aminek a tartalma:
- műterem vagy laboratórium kialakítása, munkájának a megszervezése, gazdálkodásának a bemutatása, vagy
- nagy volumenű termelési program előkészítése, megszervezése, szakmai feltételeinek a leírása, számításokkal és vázlatrajzokkal igazolt kivitelezése, lebonyolítása.
Az első feladatcsoport olyan gyakorlati és elméleti ismeretanyagot is tartalmazhat, aminek a gyakorlati vizsgán való bemutatásához, illetve feladat programba állításához szükséges tárgyi feltételeket nem lehet létrehozni (így például a külső fényképezés feladatai, vagy pedig a színes kidolgozás, illetve a kidolgozó automaták és a videózás témakörébe tartozó munkák és ismeretek).
II. feladat: Részletekre irányuló kérdések és feladatok megválaszolását, illetve megoldását jelenti.
A kérdéscsoportok:
- eszközismeret és azok használata,
- technológiai ismeretek és azok alkalmazhatósága,
- vegyszer ismeretek és azok szerepe a fotókidolgozásban,
- munka- és környezetvédelmi ismeretek,
- az adott konkrét feladatnál - ismert adatokkal - szakmai számítás.
Az írásbeli vizsgamunkát is pontozásos rendszerben kell értékelni. Az értékelés módszerét, gyakorlatát és a pontozás elveit, szempontjait a vizsgabizottság határozza meg. A sikeres írásbeli vizsga feltétele az adható maximális pontszám legalább 60%-ának az elérése. Sikertelen írásbeli vizsga esetén az írásbeli vizsgát meg kell ismételni.
2. Szóbeli vizsga
A vizsgázó a szóbeli vizsgán tételt húz. A tételben szereplő kérdésekre 20-30 perc felkészülési időt kap. Ezt követően felkészültségének megfelelően önállóan számol be ismereteiről a bizottságnak. A beszámolás befejezését követően a bizottságnak joga van további vagy pontosító kérdéseket feltenni. A bizottság abban az esetben is beavatkozhat a vizsgázó beszámolójába, ha elakad, vagy tévedése miatt orientálásra van szüksége. A kapott válaszokat a bizottság tagjai önállóan értékelik, majd értékeléseiket egyeztetik.
A szóbeli vizsgatételek
- szakmai elméleti,
- vállalkozói (gazdasági, alapvető jogi és munkaügyi) ismeretek,
- pedagógiai (munkapedagógiai) ismeretek
tételrészekből épülnek fel.
A szakmai elméleti vizsgakérdések
- a Szakmai technológiai ismeretek,
- az Anyag- és gyártásismeret,
- a Munka- és környezetvédelmi ismeretek
tantárgyak lényegi ismeretanyagát ölelik fel.
A vizsga eredményét a bizottság "megfelelt" vagy "nem felelt meg" minősítéssel állapítja meg. A jelölt megfelelt, ha a vizsgabizottság egyszerű többséggel a feleletet elfogadja. Sikertelen szóbeli vizsga esetén a szóbeli vizsgát teljes egészében meg kell ismételnie.
V. Felmentés vizsgarészek alól
A mestervizsga szakmai vizsgarészei alól felmentés nem adható.
VI. A felkészülést segítő és ajánlott szakirodalom
A szakmunkásképzéshez rendszeresített szakismereti és anyagismereti tankönyvek.
Dr. Sevcsik Jenő-Dr. Hefelle József: Fényképészet. Műszaki Könyvkiadó, 1982
Iczkovits Jenő-Hefelle József: Portréfényképezés. Műszaki Könyvkiadó, 1981
Fotólexikon. Akadémiai Kiadó, 1963
Új fotólexikon. Műszaki Könyvkiadó, 1984
Morvay György-Szimán Oszkár-Dr. Polster Alfréd-Polster Ákos: Fotózsebkönyv. Műszaki Könyvkiadó, 1965
Fotólabor zsebkönyv. Műszaki Könyvkiadó, 1979
Sárközi-Dr. Sevcsik-Kún: Fotósok könyve. Műszaki Könyvkiadó, 1977
Dr. Sevcsik Jenő: Fotólabor. Műszaki Könyvkiadó, 1960
Dr. Sevcsik Jenő: Fényképezés. Műszaki Könyvkiadó, 1960
Dr. Sevcsik Jenő: Gyakorlati fényképezés. Műszaki Könyvkiadó, 1961
Szűcs Miklós: Fotóanyagok kidolgozása. Műszaki Könyvkiadó, 1985"