24/1997. (VI. 5.) MKM rendelet

az alapműveltségi vizsga vizsgaszabályzatának kiadásáról

A közoktatásról szóló - többször módosított - 1993. évi LXXIX. törvény (a továbbiakban: közoktatásról szóló törvény) 94. §-a (1) bekezdésének g) pontjában kapott felhatalmazás alapján a következőket rendelem el:

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. § Az iskolai oktatásban az első évfolyamtól kezdődő és a tizedik évfolyam befejezéséig tartó pedagógiai szakaszban általános műveltséget megalapozó, alapműveltségi vizsgára felkészítő nevelés és oktatás folyik. Az alapműveltségi vizsga követelményeit a helyi tanterv elkészítésénél, elfogadásánál figyelembe kell venni. Alapműveltségi vizsga a tizedik évfolyam követelményeinek teljesítése után tehető. Az alapműveltségi vizsga letétele után kiállított bizonyítvány az általános műveltséget megalapozó készségek, képességek elsajátítását tanúsítja, és jogszabályban meghatározottak szerint szakképzésbe való bekapcsolódásra, valamint munkakör betöltésére, tevékenység folytatására jogosít.

2. § (1) Az általános iskola, a szakiskola és a szakmunkásképző iskola, ha az iskolában működik kilencedik-tizedik évfolyam, továbbá a szakközépiskola és a gimnázium (a továbbiakban a felsorolt valamennyi iskola együtt: iskola) a tizedik évfolyam követelményeinek teljesítése után az e rendeletben foglaltak szerint szervezheti meg az alapműveltségi vizsgát.

(2) Az e rendeletben foglaltakat kell alkalmazni az alapműveltségi vizsga lebonyolítására, az alapműveltségi vizsgára történő jelentkezésre, a vizsgázók teljesítményének értékelésére, az alapműveltségi vizsgával összefüggő ügyviteli tevékenységre (a továbbiakban e rendelet: vizsgaszabályzat).

(3) Az alapműveltségi vizsga keretében kell mérni, hogy a vizsgázó a tizedik évfolyam végére elvárható módon

a) megszerezte-e a tanulmányok folytatásához, az életkezdéshez elengedhetetlen ismeretek alsó szintjét,

b) elsajátította-e az alapvető jártasságokat, készségeket, képességeket,

c) megismerte-e azokat az ismereteket, amelyek szükségesek ahhoz, hogy különböző területeken hatékonyan tudjon dönteni, tevékenykedni.

(4) Az alapműveltségi vizsga keretében - e szabályzatban foglaltak szerint - lehet értékelni az iskolai helyi tantervében meghatározott tananyag elsajátítását is.

Az alapműveltségi vizsga tantárgyai és vizsgarészei

3. § (1) A vizsgázónak legalább hat - három kötelező és három választott, a nemzeti, etnikai kisebbségi oktatásban résztvevőknek négy kötelező és kettő választott - vizsgatantárgyból kell számot adni tudásáról. A választható tantárgyakat - ha a vizsgaszabályzat másképp nem rendelkezik - a megadott tantárgycsoportokból kell kiválasztani (a továbbiakban: kötelezően választható tantárgyak).

(2) A kötelező vizsgatantárgyakból - ha a vizsgaszabályzat másképp nem rendelkezik - minden vizsgázónak számot kell adni a tudásáról. A kötelező vizsgatantárgyak a következők:

a) magyar nyelv és irodalom (írásbeli és szóbeli),

b) matematika (írásbeli),

c) történelem és társadalmi ismeretek (írásbeli és szóbeli),

d) anyanyelv (nemzetiségi nyelv) és irodalom a nemzeti, etnikai kisebbségi iskolai oktatásban résztvevőnek (írásbeli és szóbeli).

(3) A kötelezően választható vizsgatantárgyak tantárgycsoportjai és tantárgyai:

a) első tantárgycsoport

- idegen nyelv (írásbeli és szóbeli),

- informatika (írásbeli és gyakorlati),

b) második tantárgycsoport

- biológia és egészségtan (írásbeli),

- fizika (írásbeli),

- földünk és környezetünk (írásbeli),

- kémia (írásbeli),

c) harmadik tantárgycsoport

- emberismeret (írásbeli és szóbeli),

- ének-zene (írásbeli és gyakorlati),

- technika és háztartástan (írásbeli és gyakorlati),

- testnevelés és sport (gyakorlati),

- vizuális kultúra (írásbeli, szóbeli és gyakorlati),

- mozgóképkultúra és médiaismeret (írásbeli),

- hit- és erkölcstan (szóbeli), világnézetileg elkötelezett iskolákban.

(4) A vizsgázó - ha e szabályzat másképp nem rendelkezik - minden tantárgycsoportból egy-egy vizsgatantárgyat választhat.

(5) A nemzeti, etnikai kisebbségi iskolai oktatásban résztvevő vizsgázó az általa kiválasztott két tantárgycsoportból választ egy-egy kötelezően választható vizsgatantárgyat. A nemzeti, etnikai kisebbségi oktatásban résztvevő vizsgázó a népismeret körébe tartozó ismeretekből a történelem és társadalmi ismeret, illetve a földünk és környezetünk vizsgatantárgy keretében vagy önállóan választható vizsgatantárgyként vizsgázhat. Az ének-zene vizsgatantárgy keretében a nemzeti, etnikai kisebbség dallamkincseiből, zenei hagyományaiból ad számot tudásáról.

(6) A vizsgázó a három kötelező vizsgatantárgy és a három kötelezően választható vizsgatantárgy mellett további vizsgatantárgyakat választhat (a továbbiakban: szabadon választható vizsgatantárgyak). A szabadon választható vizsgatantárgyak a következők:

a) tánc és dráma (írásbeli),

b) második vagy további idegen nyelv (írásbeli és szóbeli),

c) a (3) bekezdésben felsorolt, a kötelező választás keretében nem választott vizsgatantárgyak,

d) az iskola által kidolgozott és vizsgaszabályzat szerint akkreditált követelményekre épülő vizsgatantárgyak (a továbbiakban: akkreditált vizsgatantárgy).

(7) A szakközépiskolában és a szakiskolában a vizsgázó - legfeljebb kettő kötelezően választható vizsgatantárgy helyett - a szakmai előkészítő tantárgyak követelményeire épülő akkreditált vizsgatantárgyból is vizsgázhat.

(8) Ha a vizsgázó nem magyar állampolgár, és anyanyelve nem magyar, a magyar nyelv és irodalom vizsgatantárgyból mint idegen nyelvből tehet kötelező alapműveltségi vizsgát.

(9) A nemzeti, etnikai kisebbségi nyelvű alapműveltségi vizsgán - beleértve az anyanyelv (nemzetiségi nyelv) és irodalom vizsgatantárgyat - legalább két vizsgatantárgyból a nemzeti, etnikai kisebbség nyelvén kell vizsgázni.

(10) Ha az iskolában a tanítás a magyar nyelv mellett másik tannyelven (a továbbiakban: célnyelv) is folyik, (a továbbiakban: két tanítási nyelvű oktatás) az alapműveltségi vizsga két tanítási nyelven is megszervezhető. A két tanítási nyelvű alapműveltségi vizsgán a célnyelvből és egy célnyelven tanult tantárgyból vagy a célnyelven tanult tantárgyak közül legalább kettőből a célnyelven kell vizsgázni.

4. § (1) Ha a vizsgázót a közoktatásról szóló törvény 30. §-ának (9) bekezdése alapján a kötelező vizsgatantárgynak megfelelő tantárgyból mentesítették iskolai tanulmányai során az értékelés, minősítés alól, az alapműveltségi vizsgán a 3. § (3) bekezdésében felsorolt - bármelyik tantárgycsoportban található - vizsgatantárgyak közül választja ki, melyikből tesz vizsgát.

(2) Ha az értékelés, minősítés alóli mentesítés a kötelezően választható vizsgatantárgyak valamelyik tantárgycsoportjában felsorolt valamennyi vizsgatantárgyat érinti, helyette a vizsgázó a többi tantárgycsoportban felsorolt vizsgatantárgyak közül választ vizsgatantárgyat. Ebben az esetben egy tantárgycsoportból több vizsgatantárgy is választható.

5. § (1) A 3. § (2)-(3) és (6) bekezdésében felsorolt vizsgatantárgyak - az akkreditált vizsgatantárgyak kivételével - az általános vizsgakövetelményekre épülnek (a továbbiakban: általános követelményekre épülő vizsgatantárgyak).

(2) Az akkreditált vizsgatantárgy lehet

a) az iskola helyi tantervében található ismeretekre épülő,

b) szakiskolában, szakmunkásképző iskolában és szakközépiskolában a helyi tantervre vagy a szakmai tantárgy központi programjára épülő szakmai előkészítő,

c) a fenntartó által készített tantervben lévő ismeretekre épülő

vizsgatantárgy (az akkreditált követelményekben meghatározott vizsgarészekkel).

6. § (1) Az iskola vagy az iskola fenntartója olyan vizsgatantárgy akkreditálását kezdeményezheti, amelynek a követelményeiből a helyi tantervben meghatározottak szerint legalább kétszer év végi osztályzatot kell szerezni.

(2) A vizsgatantárgy akkreditálását az országos mérési feladatot ellátó országos pedagógiai-szakmai szolgáltató intézettől (a továbbiakban: alapműveltségi vizsgaközpont) lehet kérni.

(3) Az akkreditációs eljárásban azt kell vizsgálni, hogy a vizsgatantárgy követelményei összhangban állnak-e a Nemzeti alaptantervben, továbbá nemzeti, etnikai kisebbségi iskolai oktatás esetén a Nemzeti, etnikai kisebbségi iskolai oktatás irányelvében, illetve két tanítási nyelvű iskolai oktatás esetén a Két tanítási nyelvű iskolai oktatás irányelvében (a továbbiakban ahol a szabályzat Nemzeti alaptantervről rendelkezik, azon értelemszerűen az irányelveket is érteni kell) és az iskola helyi tantervében, a szakmai tantárgy központi programjában meghatározott követelményekkel.

(4) Vizsgatantárgy akkreditálását - a vizsgakövetelmények, a helyi tanterv, illetve a szakmai tantárgy központi programjának megküldésével - minden év január 15. és február 15. között lehet kezdeményezni. Az akkreditálási eljárás kezdeményezőjének a kérelem benyújtásának napján érvényes kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) négyszeresének megfelelő díjat kell befizetni az alapműveltségi vizsgaközpont számlájára.

(5) A kérelemről a benyújtástól számított kilencven napon belül dönt az alapműveltségi vizsgaközpont. A határidő egy alkalommal legfeljebb harminc nappal meghosszabbítható. Az alapműveltségi vizsgaközpont a követelményeket legalább két szakértővel véleményezteti. A szakértőket az Országos szakértői névjegyzékből kell felkérni. Szakmai előkészítő tantárgy esetén be kell szerezni a szakképesítésért felelős minisztérium szakvéleményét is. Ha a vizsgatantárgy a nemzeti, etnikai kisebbségi oktatásban részt vevő iskola részére készül, be kell szerezni az érdekelt országos kisebbségi önkormányzat véleményét.

(6) Az akkreditált vizsgatantárgyat alapműveltségi vizsgatantárgyként az akkreditálást követő harmadik évtől lehet bevezetni.

7. § (1) Az iskola vagy az iskola fenntartója a 6. § (4) bekezdésében meghatározottak szerint kérheti vizsgatantárgy követelményeinek általános követelményként történő kiadását az alapműveltségi vizsgaközpont útján. Az alapműveltségi vizsgaközpont a követelményeket legalább két szakértővel véleményezteti. A szakértőket az Országos szakértői névjegyzékből kell felkérni.

(2) Az alapműveltségi vizsgaközpont a vizsgatantárgy követelményeit, a követelményekre adott szakértői véleményeket javaslatával együtt - a 6. § (5) bekezdésében meghatározott határidőn belül - megküldi az Országos Köznevelési Tanácsnak. Az Országos Köznevelési Tanács javaslata alapján a művelődési és közoktatási miniszter (a továbbiakban: miniszter) dönt a vizsgatantárgy követelményének általános követelményként történő kiadásáról. Szakmai előkészítő tantárgy esetén a miniszter beszerezi a szakképesítésért felelős miniszter véleményét. Ha a vizsgatantárgy a nemzeti, etnikai kisebbségi oktatásban részt vevő iskolák részére készül, az eljárásban az Országos Kisebbségi Tanács működik közre.

(3) Az eljárás megindításakor a kezdeményezőnek - a kérelem benyújtásának napján érvényes - kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) négyszeresének megfelelő összegű díjat az alapműveltségi vizsgaközpont számlájára, a kétszeresének megfelelő összegű díjat az Országos Köznevelési Tanács, Országos Kisebbségi Tanács számlájára be kell fizetnie.

8. § (1) Az általános követelményekre épülő vizsgatantárgyak írásbeli vizsgáztatási követelményeit, valamint a szóbeli vizsga követelményeinek felosztását (a továbbiakban: témakör) az alapműveltségi vizsgaközpont [a továbbiakban: központilag kiadott, sztenderdizált vizsgakövetelmények] adja ki. Az alapműveltségi vizsgaközpont adja ki a feladatlapok javításához, értékeléséhez a javítási és értékelési útmutatót (a továbbiakban: útmutató) is. A szóbeli vizsga témaköreit az alapműveltségi vizsgát megelőzően legalább kettő évvel a Művelődési és Közoktatási Minisztérium (a továbbiakban: minisztérium) hivatalos lapjában közzé kell tenni. A szóbeli vizsga témaköreinek kidolgozása során, ha az a nemzeti, etnikai kisebbségi oktatásban részt vevő iskolák részére készül, be kell szerezni az érintett kisebbségi önkormányzatok véleményét.

(2) A központilag kiadott, sztenderdizált vizsgakövetelményeknek legalább ötven százalékban a Nemzeti alaptanterv minimális teljesítményeire kell épülniük.

Az alapműveltségi vizsga fajtái, a vizsgabizottságok, a vizsgaidőszakok

9. § (1) Az alapműveltségi vizsga lehet

a) rendes,

b) pótló,

c) javító

alapműveltségi vizsga.

(2) Rendes alapműveltségi vizsga a tizedik évfolyam követelményeinek teljesítése után, a tanulói, vendégtanulói jogviszony fennállása alatt vagy megszűnését követően első alkalommal tehető alapműveltségi vizsga.

(3) Pótló alapműveltségi vizsga a vizsgázónak fel nem róható okból meg sem kezdett, vagy megkezdett, de be nem befejezett rendes alapműveltségi vizsga folytatása.

(4) Javító alapműveltségi vizsga a vizsgázónak felróható okból meg sem kezdett, vagy megkezdett, de be nem fejezett, illetve a megkezdett, de tanulmányi követelmények nem teljesítése miatt be nem fejezett, sikertelen rendes, pótló alapműveltségi vizsga folytatása [a továbbiakban az (1)-(4) bekezdésben szabályozott vizsgák együtt: alapműveltségi vizsga].

(5) Az alapműveltségi vizsga megszervezésével, lebonyolításával kapcsolatos kötelező nyomtatványok felsorolását, az alkalmazható záradékokat e szabályzat 1. számú melléklete határozza meg. A nyomtatványokat az alapműveltségi vizsga vizsgabizottságát működtető iskola szerzi be.

10. § (1) Alapműveltségi vizsgát állami alapműveltségi vizsgabizottság (a továbbiakban: vizsgabizottság) előtt lehet letenni.

(2) A vizsgabizottság működtetéséről az alapműveltségi vizsgát szervező iskola gondoskodik (a továbbiakban: vizsgabizottságot működtető iskola).

(3) A vizsgabizottság elnevezésében és körbélyegzőjében fel kell tüntetni a vizsgabizottságot működtető iskola nevét.

11. § (1) Alapműveltségi vizsgát az alapműveltségi vizsga vizsgaidőszakában (a továbbiakban: vizsgaidőszak) lehet szervezni.

(2) A vizsgaidőszakok a következők:

a) június-július hónapi valamennyi iskola részére a rendes, a pótló és a javító alapműveltségi vizsgák megszervezésére,

b) szeptember-október hónapi valamennyi iskola részére a pótló és a javító alapműveltségi vizsgák megszervezésérc&<0C><0A>

(3) Szeptember-október hónapban azok részére, akik nem állnak tanulói jogviszonyban, a főjegyző, megyei jogú városban a jegyző (a továbbiakban együtt: főjegyző) szükség esetén kijelöli azt az iskolát, amelyikben alapműveltségi vizsgát lehet tartani.

(4) Pótlóvizsgát, ha a vizsgaszervezés megoldható a folyamatban lévő alapműveltségi vizsga vizsgaidőszakában vagy az azt követő másik vizsgaidőszakban, javítóvizsgát csak a folyamatban lévő alapműveltségi vizsgát követő másik vizsgaidőszakban lehet tenni. (5) A vizsgaidőszak első és utolsó napját, ezen belül a szóbeli vizsgák megszervezéséhez rendelkezésre álló időszakot, valamint az írásbeli vizsgák vizsganapjait a tanév rendjéről szóló rendelet határozza meg. Az írásbeli vizsgák a tanítási évben is megszervezhetők.

(6) A szóbeli vizsgák napjait - az (5) bekezdésben meghatározott időszakon belül - a vizsgabizottságot működtető iskola igazgatója (a továbbiakban: igazgató) állapítja meg, és bejelenti az iskola székhelye szerint illetékes főjegyzőnek, valamint az iskola fenntartójának, továbbá a közoktatásról szóló törvény 102. §-ának (10) bekezdése alapján illetékes kisebbségi önkormányzatnak (a továbbiakban: kisebbségi önkormányzat).

Jelentkezés az alapműveltségi vizsgára

12. § (1) Az, aki az alapműveltségi vizsga időpontjában tanulói jogviszonyban áll, az alapműveltségi vizsga írásbeli vizsgáján a tizedik évfolyam befejezése előtt részt vehet. A szóbeli vizsgán azonban csak akkor vehet részt, ha a tizedik évfolyam követelményeit teljesítette.

(2) Ha az iskola (iskolai tagozat, osztály) részt vesz a nemzeti, etnikai kisebbségi oktatásban, a vizsgázó választása szerint magyar nyelvű vagy nemzeti, etnikai kisebbségi nyelvű alapműveltségi vizsgát tesz. Ha az iskolában (iskolai tagozaton, osztályban) az oktatás két tanítási nyelven folyik, a vizsgázó választása szerint magyar nyelvű vagy két tanítási nyelvű alapműveltségi vizsgát tesz. Az iskola helyi tanterve előírhatja, hogy a vizsgázónak nemzeti, etnikai kisebbségi nyelvű, illetve két tanítási nyelvű alapműveltségi vizsgát kell tennie.

(3) Nemzeti, etnikai kisebbségi nyelvű, illetőleg célnyelvű alapműveltségi vizsgára jelentkezhet az is, aki nem vett részt az adott nyelven folyó oktatásban.

(4) Az alapműveltségi vizsgára lehet jelentkezni

a) tanulói, vendégtanulói jogviszony fennállása alatt abban az iskolában, amellyel a tanulói, vendégtanulói jogviszony fennáll,

b) tanulói jogviszony megszűnését követően bármelyik vizsgabizottságot működtető iskolában.

(5) A tanulói jogviszony megszűnése után rendes, pótló, javító alapműveltségi vizsgára az eltelt időtől függetlenül jelentkezni lehet. Az alapműveltségi vizsgát mindig az adott vizsgaidőszak idején érvényes vizsgakövetelmények szerint kell letenni.

(6) Az alapműveltségi vizsgára történő jelentkezés az e célra szolgáló jelentkezési lappal történik. A jelentkezési lapot

a) júniusi-júliusi vizsgaidőszak esetén február 15-ig,

b) szeptemberi-októberi vizsgaidőszak esetén augusztus 31-ig

lehet benyújtani a vizsgabizottságot működtető iskola igazgatójához. A jelentkezési lapon a kötelező vizsgatantárgyak mellett fel kell tüntetni a kötelezően választható és a szabadon választható vizsgatantárgyakat. A vizsgára jelentkezőnek fel kell tüntetnie azt is, hogy milyen vizsgatantárgyból kíván a nemzeti, etnikai kisebbség nyelvén vagy célnyelven vizsgázni, illetve élni kíván a közoktatásról szóló törvény 30. §-ának (9) bekezdésében meghatározott jogával.

(7) A jelentkezési lapot személyesen kell benyújtani. A tanulói jogviszony megszűnése után - a jelentkezési lap benyújtásakor - be kell mutatni a tizedik évfolyam befejezését igazoló iskolai bizonyítványt, továbbá a személyi igazolványt. A pótló-, javítóvizsgára történő jelentkezéskor a jelentkezési laphoz csatolni kell az alapműveltségi vizsga törzslapkivonatát is. Abban az esetben, ha az alapműveltségi vizsga a közoktatásról szóló törvény 116. §-a (1) bekezdésének e) pontja alapján nem ingyenes, a jelentkezési laphoz csatolni kell a tandíj befizetésének igazolását.

(8) A vizsgára való jelentkezés elfogadásáról az igazgató dönt. A jelentkezés elfogadásakor dönteni kell a közoktatásról szóló törvény 30. §-ának (9) bekezdésében meghatározottak alapján benyújtott kérelemről is. A jelentkezés elutasításáról - a döntés indokának megjelölésével - az igazgató határozatot hoz.

(9) A jelentkezési határidő lejártát követően az igazgató - az e célra szolgáló nyomtatványon - összesítő jelentést készít az alapműveltségi vizsgára jelentkezőkről. Az összesítő jelentésben fel kell tüntetni a jelentkezők számát, tantárgyankénti megoszlását, a nemzeti, etnikai kisebbség nyelvén, a célnyelven vizsgázókat, a közoktatásról szóló törvény 30. §-ának (9) bekezdésében foglaltak alkalmazásával vizsgázókat.

(10) Az összesítő jelentést

a) júniusi-júliusi vizsgaidőszak esetén március 1-jéig,

b) szeptemberi-októberi vizsgaidőszak esetén augusztus 31-ig

meg kell küldeni a főjegyzőnek azzal a megkereséssel, hogy bízza meg a vizsgabizottság elnökét, továbbá az alapműveltségi vizsgaközpontnak azzal a megkereséssel, hogy küldje meg az általános követelményekre épülő vizsgatantárgyakhoz, vizsgarészekhez a központi (sztenderdizált) vizsgatételeket tartalmazó feladatlapokat, továbbá a feladatlapok javításához, értékeléséhez az útmutatókat.

Az alapműveltségi vizsga vizsgabizottsága

13. § (1) A vizsgabizottság elnökét - az Országos vizsgáztatási névjegyzékben szereplők közül - a főjegyző bízza meg.

(2) A vizsgabizottság munkáját az írásbeli vizsgán felügyelő tanár segíti. Nem lehet felügyelő tanár, aki az adott tantárgy oktatására jogosító végzettséggel és szakképzettséggel rendelkezik.

(3) Az írásbeli feladatok javítására - vizsgatantárgyanként - szaktanárt, a szóbeli vizsgáztatásra - vizsgatantárgyanként - kérdezőtanárt [az (1)-(3) bekezdésben felsorolt tanárok együtt: vizsgáztató tanár] kell kijelölni. Szaktanár és kérdezőtanár az lehet, aki rendelkezik az adott tantárgy oktatásához szükséges felsőfokú iskolai végzettséggel és szakképzettséggel. A szaktanár és a kérdezőtanár feladatait - ha az igazgató eltérően nem rendelkezik - azonos személy látja el. A vizsgabizottság tagjai a szaktanárok és a kérdezőtanárok.

(4) A vizsgáztató tanár nem működhet közre közeli hozzátartozójának vizsgáztatásában.

(5) A vizsgabizottság ügyviteli tevékenységét a vizsgabizottság jegyzője végzi. A vizsgabizottság jegyzőjének feladatait a nevelőtestület bármely tagja, a gazdasági vezető vagy az iskolatitkár láthatja el. A vizsgabizottság jegyzőjének feladata különösen: vezeti az értekezletek jegyzőkönyveit, elkészíti azok mellékleteit, a vizsgázók törzskönyveit, megírja az alapműveltségi vizsga bizonyítványait, ellátja a vizsgával kapcsolatos ügyviteli teendőket, a szabályzatban foglaltak szerint aláírja a vizsga iratait. A jegyző nem tagja a vizsgabizottságnak.

(6) A vizsgáztató tanárt és a vizsgabizottság jegyzőjét az igazgató bízza meg.

(7) Az igazgatónak gondoskodnia kell arról, hogy megfelelő helyettes álljon készenlétben arra az esetre, ha a vizsgáztató tanárok és a vizsgabizottság jegyzői közül bárkit helyettesíteni, pótolni kell.

(8) A vizsgabizottság tagjait és a vizsgabizottság jegyzőjét a vizsgabizottság döntéseinek meghozatalával kapcsolatosan titoktartási kötelezettség terheli.

14. § (1) A megbízást a vizsgabizottság elnökének, a vizsgáztató tanárnak, a vizsgabizottság jegyzőjének és a helyetteseknek írásban, a tanév rendjében meghatározott első írásbeli vizsganap előtt legalább két héttel meg kell küldeni, illetve át kell adni. (2) A megbízás az erről szóló okirat átvételének napjától - a vizsga jegyzőjének kivételével - az alapműveltségi vizsga eredményének kihirdetését követő negyedik munkanap, ha a vizsgabizottság döntése ellen jogorvoslati kérelmet nyújtottak be, a jogerős döntésnek megfelelő intézkedés megtételét követő munkanap végéig tart. A vizsgabizottság jegyzőjének megbízása az alapműveltségi vizsga iratainak irattárba történő elhelyezésének napján, a munkaidő lejártával szűnik meg (a továbbiakban: a vizsgabizottság működési ideje).

15. § (1) A vizsgabizottság elnöke felel az alapműveltségi vizsga szakszerű és törvényes megtartásáért, a vizsgabizottság törvényes működéséért. A vizsgabizottság elnökének feladatai különösen:

a) meggyőződik arról, hogy a vizsgázó teljesítette-e az alapműveltségi vizsga letételéhez előírt feltételeket, és szükség esetén kezdeményezi az alapműveltségi vizsgáról való kizárását annak, aki nem teljesítette azokat,

b) eljárást kezdeményez a főjegyzőnél, ha az alapműveltségi vizsga törvényes megtartása azt szükségessé teszi,

c) vezeti a szóbeli vizsgákat és a vizsgabizottság értekezleteit,

d) átvizsgálja az alapműveltségi vizsgával kapcsolatos iratokat, a szabályzatban foglaltak szerint aláírja a vizsga iratait,

e) a vizsgabizottság értekezletein véleményeltérés esetén szavazást rendel el.

(2) Az elnök feladatainak ellátásába a vizsgabizottság tagjait bevonhatja.

16. § (1) A vizsgabizottság munkáját, az alapműveltségi vizsgát az igazgató készíti elő. Az igazgató felel az alapműveltségi vizsga törvényes előkészítéséért, zavartalan lebonyolításáért.

(2) Az igazgató feladata különösen:

a) dönt minden olyan, az alapműveltségi vizsga előkészítésével és lebonyolításával összefüggő ügyben, amelyet a szabályzat nem utal más jogkörébe,

b) kiadja az előírt megbízásokat, szükség esetén gondoskodik a helyettesítésről,

c) gondoskodik arról, hogy a vizsgára jelentkezők, a vizsgabizottság tagjai, a vizsgabizottság jegyzője, a felügyelő tanárok megismerhessék a vizsgaszabályzatot, a vizsga lebonyolításának rendjét,

d) ellenőrzi a vizsgáztatás rendjének megtartását,

e) megszervezi a vizsgaeredmények kihirdetését, ellenőrzi a törzslapok és bizonyítványok egyeztetését, a szabályzatban foglaltak szerint aláírja és aláíratja a vizsga iratait,

f) minden szükséges intézkedést megtesz annak érdekében, hogy az alapműveltségi vizsgát szabályosan, pontosan meg lehessen kezdeni és be lehessen fejezni.

(3) Az igazgató feladatainak ellátásában közreműködhet - az igazgató megbízása alapján - az igazgató helyettese vagy más megbízottja.

(4) Az igazgató nem lehet vizsgáztató tanár abban a vizsgabizottságban, amelynek tekintetében ellátja az e §-ban meghatározott feladatokat. Amennyiben vizsgáztatói feladatot lát el, helyettesítéséről a (3) bekezdésben foglaltak szerint köteles gondoskodni.

17. § (1) Az igazgató a 14. § (1) bekezdésében szabályozott megbízásnak a vizsgáztató tanárok részére történő megküldésével egyidejűleg felkéri az iskolai szülői szervezetet, hogy képviselője útján kísérje figyelemmel az alapműveltségi vizsga előkészítését, megszervezését, lebonyolítását. Ha az iskolában nemzeti, etnikai kisebbségi oktatás folyik, az igazgató a felkérést megküldi az illetékes kisebbségi önkormányzatnak is.

(2) Az (1) bekezdésben felsorolt szervezetek képviselőinek véleményét ki kell kérni az írásbeli vizsga szervezésével, a szóbeli vizsganapok kijelölésével, beosztásával, a vizsgacsoportok kialakításával összefüggő igazgatói döntések meghozatala előtt.

(3) A vizsgabizottság munkájában tanácskozási joggal részt vehetnek a fenntartó és az (1) bekezdésben felsorolt szervezetek képviselői (a továbbiakban a fenntartó képviselője és a szervezetek képviselői együtt: vizsgabizottság munkájában közreműködők).

(4) A 13. § (4) és (8) bekezdésében foglaltakat a vizsgabizottság munkájában közreműködők tekintetében is alkalmazni kell.

A VIZSGA MENETE

Az írásbeli vizsga

18. § (1) Az általános követelményekre épülő vizsgatantárgyak írásbeli vizsgája központi (sztenderdizált) vizsgakövetelményeket tartalmazó feladatlapok megoldásából áll.

(2) Az általános követelményekre épülő vizsgatantárgyak központi (sztenderdizált) vizsgatételeit tartalmazó feladatlapokat - az (4) bekezdésben meghatározott kivétellel - a főjegyző megbízottjának az alapműveltségi vizsgaközpont, a vizsgabizottságot működtető iskola megbízottjának pedig - fenntartóra tekintet nélkül - a főjegyző adja át, a tanév rendjében meghatározott napon.

(3) Az általános követelményekre épülő vizsgatantárgyak általános követelményeit a szabályzat 2. számú melléklete tartalmazza.

(4) A központi (sztenderdizált) vizsgatételek közlése - ha a vizsgatétel jellege megengedi - a közoktatás információs rendszerén keresztül is történhet.

(5) Az akkreditált vizsgatantárgy írásbeli vizsgatételeit az iskola nevelőtestülete határozza meg a központi (sztenderdizált) vizsgatételeket tartalmazó feladatlap átadásának a napjáig.

(6) Az igazgató az írásbeli vizsgatételeket tartalmazó borítékokat köteles elzárni oly módon, hogy ahhoz illetéktelen személy ne férhessen hozzá.

(7) Az írásbeli vizsgára vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni a gyakorlati vizsgára, amennyiben a vizsgafeladat megoldását valamilyen rögzített módon, a vizsga befejezését követően a szaktanár által javítható formában kell elkészíteni (pl. rajz, műszaki rajz, festmény, számítástechnikai program). A gyakorlati vizsgán a 21. § (1) bekezdésben foglaltakat akkor kell alkalmazni, ha a vizsgatantárgy általános vizsgakövetelményei eltérő rendelkezést nem állapítanak meg.

19. § (1) Az írásbeli vizsga megszervezéséhez az igazgatónak ki kell jelölnie azt az épületrészt (helyiségcsoportot), amelynek felügyelete megfelelő módon biztosítható. Az írásbeli vizsga időtartama alatt a vizsgázók részére elkülönített épületrészbe (helyiségcsoportba) a vizsgázókon, a vizsgabizottság tagjain, a felügyelő tanáron és a vizsgabizottság jegyzőjén kívül csak az igazgató engedélyével lehet belépni.

(2) A vizsgateremben az ülésrendet a vizsganap kezdetekor a felügyelő tanár - az előzetes csoportbeosztás szerint - úgy köteles kialakítani, hogy a vizsgázók egymást ne zavarhassák és ne segíthessék.

(3) A vizsganap kezdetekor az igazgató a felügyelő tanár jelenlétében mindegyik vizsgateremben megállapítja a jelenlévők személyazonosságát, ismerteti az írásbeli vizsga szabályait, majd kihirdeti az írásbeli tételeket. A tételhirdetéskor a vizsgázók közül csak a vizsgázásra kijelölt csoport tagjai lehetnek jelen.

(4) A vizsgázóknak a feladat elkészítéséhez útbaigazítás, segítség nem adható.

20. § (1) Az írásbeli vizsgán csak a vizsgát szervező iskola bélyegzőjével ellátott lapon, feladatlapokon, tétellapokon (a továbbiakban együtt: feladatlap) lehet dolgozni. A rajzokat ceruzával, minden egyéb írásbeli munkát tintával (golyóstollal) kell elkészíteni. A feladatlap előírhatja az írógép, számítógép használatát. A ki nem osztott feladatlapokat az írásbeli vizsga befejeztéig az igazgató az irodájában őrzi. Valamennyi vizsgatárgy egy-egy feladatlapját az alapműveltségi vizsga jegyzőkönyvéhez kell csatolni.

(2) Az íróeszközökről és az általános követelményekben felsorolt segédeszközökről a vizsgázók gondoskodnak; azokat egymás között nem cserélhetik.

(3) A vizsgázó az írásbeli válaszok kidolgozásának megkezdése előtt mindegyik átvett feladatlapon feltünteti nevét, a vizsganap keltét, a tantárgy megnevezését. Vázlatot, jegyzetet csak ezeken a lapokon lehet készíteni.

21. § (1) A vizsgázónak az írásbeli feladatok megválaszolásához rendelkezésre álló maximális idő vizsgatantárgyanként

a) hatvan perc,

b) nemzeti, etnikai kisebbség nyelve, illetve célnyelv használata esetén, kilencven perc,

c) magyar nyelv és irodalom, valamint nemzeti, etnikai kisebbségi anyanyelv és irodalom vizsgatantárgy esetén, kilencven perc.

(2) Ha az írásbeli vizsgán több feladatlapot kell megoldani, az (1) bekezdésben meghatározott időkeretből a feladat megoldására rendelkezésre álló időt a feladatlap meghatározhatja.

(3) Ha az írásbeli vizsgát bármilyen esemény megzavarja, a kiesett idővel a rendelkezésre álló időt meg kell növelni. Az egyes vizsgatantárgyak írásbeli vizsgarészének részletezését a vizsgatantárgy általános követelményei tartalmazzák.

(4) A közoktatásról szóló törvény 30. §-ának (9) bekezdése alapján a vizsgázó kérésére, az igazgató engedélye alapján

a) az (1) bekezdésben meghatározott időt legfeljebb harminc perccel meg kell növelni,

b) lehetővé kell tenni, hogy az iskolai tanulmányok során alkalmazott segédeszközt (pl. számítógép, írógép) használja,

c) engedélyezni kell, hogy írásbeli vizsga helyett szóbeli vizsgát tegyen.

(5) Egy vizsganapon legfeljebb két írásbeli vizsgát lehet megtartani. A vizsgák között legalább hatvan perc pihenőidőt kell a vizsgázók részére biztosítani. A pótlóvizsga harmadik vizsgaként - szükség esetén a pihenőidő egy részének igénybevételével - is megszervezhető.

22. § (1) A vizsgateremben és a folyóson gondoskodni kell az állandó felügyeletről. A felügyelő tanárok az igazgató által előre megállapított sorrendben, óránként váltják egymást.

(2) A felügyelő tanár feladata annak megakadályozása, hogy a vizsgázó meg nem engedett segédeszközt használjon, társaitól vagy más személytől segítséget vegyen igénybe.

(3) A vizsgázóknak az írásbeli vizsga alatt a helyiséget csak indokolt esetben lehet elhagyniuk, s lehetőleg egyidejűleg csak egynek. A helyiséget elhagyó vizsgázó átadja feladatlapját a felügyelő tanárnak, aki a távozás és a visszaérkezés pontos idejét - azon a helyen, ahol az írásbeli munka félbemaradt - arra rávezeti.

(4) Az írásbeli feladatokra adott megoldás kidolgozásának befejezése után a vizsgázó a megoldást tartalmazó feladatlapot, valamennyi átvett, s üresen maradt, valamint a piszkozatot tartalmazó feladatlapot átadja a felügyelő tanárnak, és távozik a vizsga részére elkülönített épületrészből. A vizsgázó a piszkozatot tartalmazó feladatlapot áthúzva adja át a felügyelő tanárnak. A felügyelő tanár az átvett feladatlapon, valamint a jegyzőkönyvben feljegyzi és aláírja a befejezés időpontját, az üresen maradt és mind a két oldalán áthúzza, és aláírásával látja el. A felügyelő tanár a piszkozatot tartalmazó feladatlapot is aláírja.

(5) A felügyelő tanárok az írásbeli vizsgáról jegyzőkönyvet vezetnek. A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell a vizsga menetével kapcsolatos eseményeket. A jegyzőkönyvet a felügyelő tanár az igazgató részére történő átadás előtt aláírja.

23. § (1) Ha a felügyelő tanár az írásbeli vizsgán szabálytalanságot észlel, elveszi a vizsgázó feladatlapját, ráírja, hogy milyen szabálytalanságot észlelt, továbbá az elvétel pontos idejét, aláírja és visszaadja a vizsgázónak, aki folytathatja az írásbeli vizsgát. A felügyelő tanár a folyóson lévő felügyelő tanár útján értesíti az igazgatót.

(2) Az igazgató az írásbeli vizsga befejezését követően haladéktalanul kivizsgálja a szabálytalanság elkövetésével kapcsolatos bejelentést. Megállapításait részletes jegyzőkönyvbe foglalja. A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell a vizsgázó és a felügyelő tanár nyilatkozatát, továbbá minden olyan eseményt, amely lehetővé teszi a szabálytalanság elkövetésének kivizsgálását. A jegyzőkönyvet a felügyelő tanár, az iskola igazgatója és a vizsgázó írja alá. A vizsgázó külön véleményét a jegyzőkönyvre rávezetheti.

24. § (1) Az igazgató az írásbeli vizsga folyamán készített jegyzőkönyveket és a feladatlapokat - az üres és a piszkozatokat tartalmazó feladatlapokkal együtt - a kidolgozási idő lejártával átveszi a felügyelő tanároktól. A jegyzőkönyveket aláírásával - az időpont feltüntetésével - lezárja és a vizsgairatokhoz mellékeli. A megoldásokat tartalmazó feladatlapokat az útmutatókkal együtt elbírálás céljából átadja a szaktanárnak.

(2) Az írásbeli vizsga megkezdését a vizsgázó tizedik évfolyamon folytatott tanulmányainak befejezéséről kiállított bizonyítványba, továbbá - ha a vizsgázó abban az iskolában vizsgázik, amellyel tanulói jogviszonyban áll - az iskolai törzslapra be kell jegyezni.

25. § (1) Ha a vizsgázó az írásbeli vizsgáról fel nem róható okból elkésik, távol marad, a megkezdett vizsgáról engedéllyel eltávozik mielőtt a válaszadást befejezné, az adott vizsgatantárgyból pótlóvizsgát tehet.

(2) Ha a vizsgázó az írásbeli vizsgáról felróható okból elkésik, távol marad, vagy a vizsgáról engedély nélkül eltávozik, az adott vizsgatantárgyból javítóvizsgát tehet.

(3) E § alkalmazásában a vizsgázónak fel nem róható ok, minden olyan a vizsgán való részvételt gátló esemény, körülmény, amelynek bekövetkezése nem vezethető vissza a vizsgázó szándékos vagy gondatlan magatartására.

(4) Az első bekezdésben meghatározott esetben

a) az igazgató - ha ehhez a feltételek megteremthetőek - hozzájárulhat ahhoz, hogy az adott vizsganapon vizsgaidőszakban a vizsgázó pótlóvizsgát tegyen,

b) a vizsgázó kérésére a vizsga megszakításáig az írásbeli vizsgakérdésekre adott válaszokat értékelni kell.

26. § (1) Az írásbeli vizsga feladatlapjait a szaktanár kijavítja, a hibákat, tévedéseket a tanuló által használt tintától jól megkülönböztethető színű tintával megjelöli, röviden értékeli a kidolgozott megoldás erényeit és fogyatékosságait, és értékeli a vizsgakérdésekre adott megoldásokat.

(2) A vizsgakérdésekre kidolgozott megoldásokat az útmutató alapján kell javítani és értékelni.

(3) Ha a szaktanár a feladatlapok javítása során arra a feltételezésre jut, hogy a vizsgázó meg nem engedett segédeszközt használt, segítséget vett igénybe, megállapítását rávezeti a feladatlapra, és értesíti az igazgatót.

(4) Az igazgató által megadott határidőre a szaktanár benyújtja a kijavított feladatlapokat az igazgatónak. A vizsgabizottság jegyzője a javasolt értékelést az osztályozó ívre rávezeti.

(5) A központi (sztenderdizált) vizsgakérdésekre adott válasz értékelése - ha a vizsgakérdés jellege azt megengedi - a közoktatás információs rendszerében közzétett megoldási kulcsok alapján történik. A megoldási kulcs alkalmazása kötelező.

27. § (1) Az írásbeli vizsgakérdések megoldására adott szaktanári értékelést a szóbeli vizsga előtt nyilvánosságra kell hozni. A feladatlapot és az útmutatót a vizsgázó, a vizsgabizottság elnökéhez történő megküldés előtt, az iskola képviselőjének jelenlétében, az igazgató által meghatározott helyen és időben megtekintheti, azokról kézzel másolatot készíthet, és az értékelésre észrevételt tehet. Ha az iskolában a feltételek rendelkezésre állnak, a vizsgázó kérésére a saját feladatlapjáról másolatot kell készíteni. A másolat elkészítésével kapcsolatos költségeket - az igazgató rendelkezése szerint - meg kell téríteni. A megtekintésre, a másolat készítésére egy munkanapot - nyolc órát - kell biztosítani. A vizsgázó észrevételeit a megtekintést követő első munkanap végéig - tizenhat óráig - adhatja le. A vizsgázókat az írásbeli vizsga megkezdése előtt tájékoztatni kell arról, hogy hol és mikor tekinthetik meg az általuk elkészített feladatlapokat, és tehetnek észrevételt a szaktanár értékelésére.

(2) Az igazgató az írásbeli vizsga iratait vizsgatantárgyak, valamint vizsgabizottságok szerint szétválogatja, és legalább hét nappal a szóbeli vizsga kezdő napja előtt megküldi a vizsgabizottság elnökének. Az iratokkal együtt megküldi a szóbeli vizsga tételeit is. Az igazgató a következő iratokat továbbítja a vizsgabizottság elnökének:

a) a vizsgázók által kitöltött és a kitöltetlen feladatlapokat, a hozzá tartozó útmutatót,

b) az írásbeli vizsga folyamán felvett jegyzőkönyveket,

c) az írásbeli feladatlapok szaktanári értékelésére benyújtott vizsgázói észrevételeket,

d) a vizsgákra jelentkezőkről készített összesítő ívet,

e) a szaktanár által javasolt értékeléseket tartalmazó osztályozó ívet.

A vizsgabizottság előzetes értekezlete

28. § (1) A szóbeli vizsga megkezdése előtt, legkésőbb a szóbeli vizsga napján a vizsgabizottság előzetes értekezletet tart, amelyen megállapítja az írásbeli vizsgakérdésekre kidolgozott megoldások végleges értékelését, a szóbeli vizsga időbeosztását, a vizsgázók és a vizsgatantárgyak sorrendjét, valamint az eredményhirdetés időpontját.

(2) Az igazgató gondoskodik arról, hogy a vizsgázók bizonyítványai, az iskolai törzslapok, továbbá az iskola pedagógiai programja, az akkreditált vizsgatantárgy követelményei a vizsgabizottság rendelkezésére álljon.

(3) Ha az írásbeli vizsgakérdésekre adott megoldás szaktanári értékelésére a vizsgázó észrevételt nyújtott be, az igazgató gondoskodik arról, hogy helyettes szaktanár álljon rendelkezésre az észrevételben foglaltak elbírálására. Az észrevétel elbírálásában nem vehet részt az a szaktanár, aki a megoldást értékelte. Az észrevétel kivizsgálásával kapcsolatosan részletes jegyzőkönyvet kell felvenni, és a döntést indokolással ellátott határozatba kell foglalni.

(4) A vizsgabizottság elnöke kezdeményezi a szaktanár által javasolt értékelés módosítását, ha javítatlan hibát, téves javítást talált, vagy a szaktanár eltért a javítási útmutatótól.

(5) Az írásbeli vizsgakérdésekre adott megoldások végleges értékelését rá kell vezetni az osztályozó ívre.

29. § (1) A vizsgabizottság elnöke az előzetes értekezleten szükség szerint ellenőrzi a vizsgára bocsátás jogszerűségét. Abban az esetben, ha a rendelkezésre álló iratok alapján kétséges, hogy a vizsgára bocsátás előfeltételei fennállnak, és az igazgató, valamint a vizsgázó meghallgatásával sem tisztázható egyértelműen a vizsgára bocsátás jogszerűsége, a vizsgabizottság elnöke kezdeményezi a vizsgabizottságnál a vizsgázónak az alapműveltségi vizsgáról való kizárását.

(2) Ha a vizsgabizottság megállapítja, hogy a vizsgára bocsátás előfeltételei nem álltak fenn, megsemmisíti az addig elért eredményeket, és a vizsgázót törli a vizsga nyilvántartásából.

(3) A vizsgabizottság elnöke, ha a vizsgabizottság nem ért egyet az indítványával - az iratok megküldésével - a főjegyző intézkedését kezdeményezheti.

(4) A vizsgabizottság elnöke, illetve a vizsgabizottság az eljárásáról részletes jegyzőkönyvet készít, melynek tartalmaznia kell az eljárás indokát, az alapjául szolgáló tényeket, az elhangzott nyilatkozatokat. A jegyzőkönyvet a vizsgabizottság elnöke és jegyzője, valamint az, akit meghallgattak, írja alá.

(5) A vizsgabizottság elnökének a (3) bekezdésben indított eljárása esetén tájékoztatnia kell a vizsgázót, hogy a vizsgát folytathatja, de amennyiben a vizsgára bocsátás előfeltételei nem valósultak meg a miniszter a vizsgáját megsemmisítheti. A tájékoztatás megtörténtét a részletes jegyzőkönyvben rögzíteni kell.

(6) Ha a vizsgázó a tizedik évfolyam követelményeit nem tudta teljesíteni, és ezért a szóbeli vizsgán nem vehet részt, az alapműveltségi vizsgát a tizedik évfolyam befejezése után pótlóvizsgán folytathatja.

30. § (1) A vizsgabizottság az előzetes értekezleten dönt az írásbeli vizsgával kapcsolatos szabálytalanságról.

(2) A vizsgabizottság indokolt esetben meghallgathatja a vizsgázót, a felügyelő tanárt, a szaktanárt és más vizsgázókat. A szabálytalanság kivizsgálásával kapcsolatosan részletes jegyzőkönyvet kell készíteni. A részletes jegyzőkönyvben rögzíteni kell minden olyan eseményt, tényt, amelyből megállapítható, hogy mi történt, továbbá az elhangzott nyilatkozatokat. A jegyzőkönyvet a vizsgabizottság elnöke és jegyzője, valamint akiket meghallgattak, írja alá.

(3) Ha a vizsgázó szabálytalanságot követett el, a vizsgabizottság a cselekmény súlyosságának mérlegelésével a következő döntést hozhatja:

a) a vizsgakérdésre adott megoldást részben vagy egészben érvénytelennek nyilvánítja, és az érvénytelen rész figyelmen kívül hagyásával értékeli a vizsgán nyújtott teljesítményt,

b) az adott vizsgatantárgyból a vizsgázót javítóvizsgára utasítja,

c) a vizsgázót valamennyi vizsgatantárgy írásbeli vizsgarészéből javítóvizsgára utasítja.

(4) A szabálytalansággal összefüggésben hozott döntést és annak indokait határozatba kell foglalni.

(5) Az előzetes értekezletről jegyzőkönyv készül. A jegyzőkönyv tartalmazza az értekezlet idejét és helyét, a jelenlévő és a hiányzó vizsgabizottsági tag nevét, a vizsgabizottság jegyzője nevét, továbbá a távolmaradás okát, az értekezlet során hozott minden döntést és annak indokolását, az értekezlet esetleges vitaanyagát, a kisebbségi véleményt.

A feladatlapok javítása és a vizsgázó tudásának minősítése a vizsgaközpontban

31. § (1) A miniszter a tanév rendjében elrendelheti egyes vizsgatantárgyak központi (sztenderdizált) vizsgakövetelmények alapján kiadott feladatlapjainak vizsgaközpontban történő javítását, értékelését. Az elrendelés szólhat az egész országra, a ország meghatározott területére, településére, egyes iskolatípusra, egyes vizsgatantárgyakra, tantárgyrészekre.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott esetben az írásbeli vizsgára vonatkozó rendelkezéseket a következő eltéréssel kell alkalmazni:

a) a feladatlapok kijavítása, értékelése a vizsgabizottság által felkért szakértő feladata;

b) az írásbeli vizsgán feltárt szabálytalanságról értesíteni kell a vizsgaközpontot, a vizsgaközpontnak javaslatot kell tenni a minősítésre arra az esetre, ha a vizsgabizottság a szabálytalanságot megállapítja, és arra az esetre, ha megállapítja, hogy nem történt szabálytalanság; hasonló módon kell az értékelést elkészíteni, ha a vizsgaközpontban történő javítás során következtetnek szabálytalanság elkövetésére;

c) az igazgató a vizsgázónak a kijavított feladatlapra benyújtott észrevételét megküldi a vizsgaközpontnak, az észrevételt a vizsgaközpont egy másik, a feladatlap értékelésében közre nem működő szakértővel megvizsgáltatja, s annak eredményeképpen a feladatlap értékelését megváltoztatja vagy helybenhagyja;

d) az igazgató a vizsgaközpont által megküldött feladatlapokat és a feladatlapokra benyújtott észrevételekkel kapcsolatos döntéseket továbbítja a vizsgabizottság elnökének.

(3) Ha a feladatlapot a vizsgaközpontban javítják, értékelik, a vizsgabizottság az előzetes értekezleten tudomásul veszi a vizsgaközponti értékelését, és azt rávezeti az osztályozó ívre.

(4) Ha a vizsgabizottságnak ki kell vizsgálnia az írásbeli vizsgán elkövetett szabálytalanságot, a szabálytalanság elkövetésével kapcsolatosan hozott döntésétől függően fogadja el a vizsgaközpont értékelését.

A szóbeli vizsga menete

32. § (1) A kérdezőtanár az általános követelményekre épülő vizsgatantárgyból az írásbeli vizsgák befejezését követően - a kiadott témakörök alapján - elkészíti a vizsgakérdéseket tartalmazó tételsort. A tételsorról legalább egy másolati példányt is kell készíteni. A vizsgakérdések elkészítésekor alkalmazni lehet a helyi tantervben található követelményeket is.

(2) Az akkreditált vizsgatantárgyak tételsorát a vizsgatantárgyak követelményei alapján készíti el a kérdezőtanár.

(3) A helyi tanterv és az akkreditált vizsgatantárgy követelményei alapján készített tétel csak attól a vizsgázótól kérhető számon, aki az iskolával az alapműveltségi vizsga idején tanulói jogviszonyban áll.

(4) Az igazgató által megküldött tételsort a vizsgabizottság elnöke aláírásával jóváhagyja, megőrzi, és a vizsgabizottság előzetes értekezletén átadja a kérdezőtanárnak.

(5) A szóbeli vizsgára vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni a gyakorlati vizsgára, amennyiben a vizsgafeladatot egyszeri alkalommal kell bemutatni, előadni és ennek alapján kell a vizsgázó teljesítményét értékelni (pl. éneklés, tornagyakorlat). A gyakorlati vizsgáztatás során a vizsgázó felkészülési és feleltetési idejére a 35. § (5)-(6) bekezdésében meghatározottakat akkor lehet alkalmazni, ha az általános követelmények vagy az akkreditált vizsgatantárgy követelményei eltérően nem rendelkeznek.

33. § (1) A szóbeli vizsga megkezdése előtt a vizsgabizottság elnöke a vizsgabizottság tagjainak átadja a vizsgázókról kiállított osztályozó ív egy-egy példányát.

(2) A szóbeli vizsga megkezdése előtt a vizsgabizottság elnöke tájékoztató értekezletet tart, amelyen ismerteti a vizsgázókkal a vizsgabizottság őket érintő döntését, az írásbeli vizsgán elért eredményeket, a szóbeli vizsgával kapcsolatos tudnivalókat, az alapműveltségi vizsgát követő eredményhirdetés helyét és idejét, átadja a vizsgabizottság által hozott határozatokat, s ismerteti a vizsgabizottság döntése elleni jogorvoslat lehetőségét. A tájékoztató értekezleten ismertetett vizsgabizottsági döntések elleni jogorvoslatra rendelkezésre álló időt a tájékoztató értekezletet követő első munkanaptól kell számítani.

(3) A szóbeli vizsgán a vizsgabizottság legalább három tagjának, köztük a vizsgatantárgy kérdezőtanárának egyidejűleg jelen kell lennie. A vizsgabizottság elnöke a vizsga helyiségét indokolt esetben, a szükséges ideig elhagyhatja, távollétében helyettesítését a kérdezőtanár látja el. Fel kell függeszteni a szóbeli vizsgát addig, ameddig a megfelelő számú bizottsági tag vagy a kérdezőtanár jelenléte nem biztosítható.

34. § (1) A szóbeli vizsga reggel nyolc óra előtt nem kezdhető el, és legfeljebb este tizennyolc óráig tarthat.

(2) A vizsgázónak legalább harminc perccel korábban meg kell jelennie a vizsga helyszínén, mint amely időpontban az a vizsgacsoport megkezdi a vizsgát, amelybe beosztották.

(3) A vizsgacsoport legfeljebb hat vizsgázóból állhat.

35. § (1) A szóbeli vizsga nyilvánosságát a vizsgabizottság elnöke hivatalból vagy kérelemre korlátozhatja, illetve zárhatja ki. Ki kell zárni a nyilvánosságot, ha azt a vizsgázó érdeke indokolja. A vizsgabizottság munkájában közreműködők nem zárhatók ki a szóbeli vizsgáról. A nyilvánosság kizárásával kapcsolatos döntést a vizsga jegyzőkönyvében meg kell indokolni, és a vizsga helyszínén közzé kell tenni.

(2) A szóbeli vizsgán a vizsgázó vizsgatantárgyanként húz tételt, és kiválasztja a tétel kifejtéséhez szükséges segédeszközt. Az egyes tantárgyak szóbeli vizsgáihoz szükséges segédeszközökről a kérdezőtanár gondoskodik.

(3) A tételben szereplő kérdések megoldásának sorrendjét a vizsgázó határozza meg.

(4) A vizsgázó útbaigazítás és támogatás nélkül, önállóan felel, de ha elakad, a vizsgabizottság tagjaitól vagy a kérdezőtanártól kaphat segítséget. A vizsgázók a vizsgateremben egymással nem beszélgethetnek, egymást nem segíthetik.

(5) Minden vizsgázónak vizsgatantárgyanként legalább húsz perc gondolkodási időt kell biztosítani a felkészülésre. A felkészülési idő alatt a vizsgázó jegyzetet készíthet, de gondolatait szabad előadásban kell elmondania.

(6) Egy-egy vizsgatantárgyból a feleltetés időtartama tíz percnél nem lehet több. A vizsgabizottság tagjai a tétellel kapcsolatosan a vizsgázónak kérdéseket tehetnek fel, ha meggyőződtek arról, hogy a vizsgázó a tétel kifejtését befejezte vagy a tétel kifejtésében elakadt. A vizsgázót nem szabad félrevezetni, gondolkodásában, a tétel kifejtésében megzavarni. A vizsgázó a tétel kifejtésében akkor szakítható félbe, ha a rendelkezésére álló idő letelt.

(7) Ha a vizsgázó a húzott tétel anyagából teljes tájékozatlanságot árul el, az elnök egy alkalommal póttételt húzat.

(8) Ha vizsgázó a feleletet befejezte, a következő vizsgatantárgyból történő tételhúzás előtt, szükség esetén a vizsgahelyiséget rövid időre elhagyhatja.

(9) Ha a vizsgázó befejezte a tétel kifejtését, a vizsgabizottság tagjai rávezetik az általuk javasolt értékelést az osztályozó ívre.

(10) Azt követően, hogy a vizsganapon valamennyi vizsgázó befejezte a vizsgázást, előzetesen értékelni kell az aznapon vizsgázók teljesítményét. A javasolt értékelést az elnök által vezetett osztályozó ívre kell ráírni.

36. § (1) A közoktatásról szóló törvény 30. §-ának (9) bekezdése alapján a vizsgázó kérésére, az igazgató engedélye alapján

a) e szabályzat 35. § (5) bekezdésében meghatározott gondolkodási időt legfeljebb tíz perccel meg kell növelni,

b) engedélyezni kell, hogy a szóbeli vizsga helyett írásbeli vizsgát tegyen.

(2) Ha a vizsgázó a szóbeli vizsga helyett írásbeli vizsgát tesz, a vizsgatétel kihúzása után külön helyiségben, felügyelő tanár mellett készíti el dolgozatát. A dolgozat elkészítésére harminc percet kell biztosítani. A dolgozatot a vizsgázó vagy a vizsgázó kérésére a kérdezőtanár felolvassa.

(3) Ha a vizsgázónak a közoktatásról szóló törvény 30. §-ának (9) bekezdése alapján engedélyezték, hogy az írásbeli vizsga helyett szóbeli vizsgát tegyen, és a vizsga írásbeli és szóbeli vizsgarészekből áll, két vizsgatételt kell húznia és kifejtenie. A felkészüléshez és a tétel kifejtéséhez rendelkezésre álló időt tételenként kell számítani. A vizsgázó kérésére a második tétel kifejtése után legfeljebb tíz perc pihenőidőt kell adni. A pihenőidő alatt a vizsgaterem nem hagyható el.

37. § (1) Ha a szóbeli vizsgán a vizsgázó szabálytalanságot követ el (pl. társának segítséget nyújt, vagy társa segítségét veszi igénybe, meg nem engedett eszközt használ), vagy a vizsga rendjét zavarja, a vizsgabizottság elnöke figyelmezteti a vizsgázót, hogy a szóbeli vizsgát befejezheti ugyan, de ha szabálytalanság elkövetését, a vizsga rendjének megzavarását, a vizsgabizottság megállapítja, az elért eredményt megsemmisítheti. A figyelmeztetést a vizsga jegyzőkönyvében fel kell tüntetni.

(2) Az igazgató a szóbeli vizsga szünetében vagy a befejezését követően haladéktalanul részletes jegyzőkönyvet készít a szabálytalanság elkövetéséről. A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell a meghallgatottak nyilatkozatát, minden olyan eseményt, körülményt, amely lehetővé teszi a szabálytalanság elkövetésének kivizsgálását. A jegyzőkönyvet a vizsgabizottság elnöke és titkára, továbbá az, akit meghallgattak, írja alá. A vizsgázó külön véleményét a jegyzőkönyvre rávezetheti.

38. § (1) Ha a vizsgázó fel nem róható okból a szóbeli vizsgán nem jelenik meg, vagy a vizsga helyszínéről engedéllyel eltávozik, illetve a megkezdett vizsgát engedéllyel nem fejezi be, a szóbeli vizsgát - ha erre lehetőség van az igazgató engedélyével - az adott vizsganapon vagy az adott vizsgaidőszak másik vizsganapján, illetve, ha erre nincs mód, másik vizsgaidőszakban, pótlóvizsgát tehet.

(2) Ha a vizsgázó a szóbeli vizsgáról felróható okból távol marad, vagy a vizsga helyszínéről engedély nélkül eltávozik, illetve a megkezdett vizsgát engedély nélkül nem fejezi be, azokból a vizsgatantárgyakból, amelyekből nem tett szóbeli vizsgát, másik vizsgaidőszakban javítóvizsgát tehet.

(3) E § alkalmazásában a vizsgázónak fel nem róható ok, minden olyan, a vizsgán való részvételt gátló esemény, körülmény, amelynek bekövetkezése nem vezethető vissza a vizsgázó szándékos vagy gondatlan magatartására.

AZ ALAPMŰVELTSÉGI VIZSGA BEFEJEZÉSE

Az alapműveltségi vizsgán elért teljesítmény minősítése, a záróértekezlet, az eredményhirdetés, az alapműveltségi bizonyítvány

39. § (1) Az alapműveltségi vizsga egyes vizsgatárgyaiból a vizsgázó teljesítményét 0-10 pontskálán kell értékelni. A vizsgázó teljesítményét a pontszámok osztályzatra történő átszámításával kell minősíteni.

(2) Ha valamely tantárgy több vizsgarészből (pl. írásbeli és szóbeli) áll, vagy az írásbeli vizsgarész keretén belül több különálló feladatlapot kell megoldani, minden vizsgarészt és minden feladatot 0-10 pontskálán értékelni kell, és a vizsgatantárgy értékelését átlagolással és öttizedtől felfelé kerekítéssel kell megállapítani.

(3) A vizsgatantárgy osztályzatai a következők:

a) 10-9 pont elérése esetén jeles (5),

b) 8-7 pont elérése esetén jó (4),

c) 6-5 pont elérése esetén közepes (3),

d) 4-3 pont elérése esetén elégséges (2),

e) 2-0 pont elérése esetén elégtelen (1).

(4) Idegen nyelv vizsgatantárgyból teljesíti az alapműveltségi vizsga követelményeit az, aki bármilyen idegen nyelvből legalább alapfokú "C" típusú állami nyelvvizsga-bizonyítvánnyal vagy azzal egyenértékű idegennyelv-tudást igazoló okirattal rendelkezik. A vizsgázó teljesítményét jeles (5) osztályzattal kell elismerni.

40. § (1) A szóbeli vizsgák befejezése után a vizsgabizottság záróértekezletet tart, amelyen megállapítja a vizsgázók vizsgatantárgyankénti pontszámát és osztályzatát.

(2) A záróértekezleten a vizsgabizottság megtárgyalja a szóbeli vizsgán elkövetett szabálytalanságot. A szabálytalanság elbírálására és a döntéshozatalra a vizsgaszabályzatnak az írásbeli vizsgán elkövetett szabálytalanság kivizsgálására vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni [30. § (2)-(4) bek].

(3) A vizsgázó az alapműveltségi vizsga követelményeit akkor teljesítette, ha valamennyi vizsgatantárgyból, annak minden vizsgarészéből tudásáról számot adott, és minden vizsgatantárgyból legalább elégséges (2) osztályzatot szerzett.

(4) A vizsgázónak javító alapműveltségi vizsgát kell tennie abból a vizsgatantárgyból, amelyből nem érte el legalább az elégséges (2) osztályzatot.

41. § (1) A záróértekezletről jegyzőkönyvet kell készíteni.

(2) A záróértekezlet jegyzőkönyve tartalmazza:

a) az értekezlet helyét és idejét,

b) a jelenlévő, illetőleg a hiányzó bizottsági tagok, szaktanárok és kérdezőtanárok nevét, a távolmaradás okát,

c) a vizsgabizottság döntéseit, a rövid indokolással és a szavazás eredményét,

d) azok nevét, akik javítóvizsgán vagy pótlóvizsgán folytathatják az alapműveltségi vizsgát, a vizsgatantárgyak megnevezését és a döntés okát,

e) a vizsgabizottság elnökének rövid értékelését,

f) a vizsgabizottság tagjainak hozzászólását, a kisebbségi véleményeket.

42. § (1) Az alapműveltségi vizsga eredményét, a vizsgabizottság még nem ismertetett döntéseit a vizsgázó, a vizsgabizottság tagjai jelenlétében az elnök az eredményhirdető értekezleten ismerteti. Az eredmény kihirdetése nyilvános. A vizsgabizottság elnöke a vizsgaeredmények kihirdetése előtt röviden értékeli az alapműveltségi vizsgát.

(2) Az eredményhirdető értekezleten ismertetett vizsgabizottsági döntések elleni jogorvoslatra rendelkezésre álló időt az eredményhirdető tájékoztató értekezletet követő első munkanaptól kell számítani.

43. § (1) Az alapműveltségi vizsga követelményeit teljesítő vizsgázó részére alapműveltségi bizonyítványt kell kiállítani.

(2) Az alapműveltségi bizonyítvány tartalmazza a vizsgázó, valamint az alapműveltségi vizsgát szervező iskola adatait, a vizsgázó egyes vizsgatantárgyak követelményeiből elért osztályzatot, az egyes vizsgarészeken elért pontszámot, feltüntetve, hogy általános követelményekre épülő vizsgatantárgyból vagy akkreditált vizsgatantárgyból tettek-e vizsgát.

AZ ALAPMŰVELTSÉGI VIZSGA IRATAI, AZ IRATKEZELÉS

44. § (1) Az alapműveltségi vizsgával kapcsolatos iratokat, ha e szabályzat másképp nem rendelkezik két példányban

a) a vizsgabizottság működési ideje előtt és után az igazgató készíti el és írja alá,

b) a vizsgabizottság működési ideje alatt a vizsgabizottság jegyzője készíti el, és a vizsgabizottság jegyzője, elnöke és az igazgató írja alá.

(2) A vizsgabizottság üléseiről és értekezleteiről a jegyzőkönyvet az ülés, illetve az értekezlet napján, a záróértekezlet jegyzőkönyvét legfeljebb a záróértekezletet követő harmadik munkanap végéig el kell készíteni. A jegyzőkönyveket a vizsgabizottság tagjai, a vizsgabizottság jegyzője és az igazgató írja alá.

(3) Ha a vizsgaszabályzatban foglaltak szerint a vizsgabizottság döntését határozatba kell foglalni, a határozat egy példányát a vizsga jegyzőkönyvéhez kell csatolni. A határozatot az igazgató és a vizsgabizottság elnöke írja alá.

(4) Az alapműveltségi vizsga jegyzőkönyvének, határozatának egy-egy példányát - időbeli sorrendben - össze kell kapcsolni. A jegyzőkönyvhöz csatolni kell a a törzslapokat, az osztályozó ívet és az alapműveltségi vizsga eredményeiről összeállított kimutatást (a továbbiakban: jegyzőkönyv és csatolt iratok).

45. § (1) A vizsgázókkal kapcsolatos adatokat a törzslap tartalmazza. A törzslap két részből áll, a vizsgázókról külön-külön kiállított egyéni lapokból (belív) (a továbbiakban: törzslap) és a vizsgabizottság adatait tartalmazó borítóból (külív).

(2) A törzslap mindkét részét két példányban kell előkészíteni az írásbeli vizsga megkezdése előtt, és a vizsga adatait a vizsgabizottság döntését követően rá kell vezetni.

(3) A törzslap tartalmazza a vizsgázó nevét, születési helyét és idejét, anyja nevét, annak az iskolának a nevét, amelyben a tizedik évfolyamon folytatott tanulmányokat befejezte, a tanév feltüntetésével, a vizsgabizottságot működtető iskola nevét, címét, a vizsga tantárgyait és azok értékelését és minősítését.

(4) A borítót vizsgabizottságonként kell elkészíteni. A borító tartalmazza a vizsgabizottságot működtető iskola nevét és címét, a vizsgabizottság nevét, a vizsgabizottság tagjainak, az igazgatónak, a vizsgabizottság elnökének a nevét.

(5) A törzslapra az adatokat csak eredeti okmányok alapján, jól olvashatóan, nyomtatott betűvel, nem fakuló tintával, írógéppel, számítógéppel szabad bejegyezni.

(6) A törzslapon - megfelelő záradék alkalmazásával - fel kell tüntetni a vizsgabizottság határozatait. A záradékokat a vizsgabizottság elnöke és jegyzője írja alá.

(7) A törzslapon javítani nem szabad. A téves, hibás bejegyzést egyszer át kell húzni és a helyes bejegyzést mellé vagy fölé kell írni. A javított oldalt a vizsgabizottság elnöke és a vizsgabizottság jegyzője - megfelelő záradék alkalmazása után - aláírja. Az aláírások mellé rá kell nyomni a vizsgabizottság körbélyegzőjét.

(8) A borítót a vizsgabizottság tagjai, a vizsgabizottság jegyzője és az igazgató írja alá.

(9) Az alapműveltségi vizsga törzslapjának lapjait vizsgabizottságonként a borítóval együtt össze kell fűzni oly módon, hogy az egyes lapokat ne lehessen eltávolítani vagy kicserélni.

(10) Ha az alapműveltségi vizsga nemzeti, etnikai kisebbségi nyelvű vagy két tanítási nyelvű, a törzslap mindkét részét a nemzeti, etnikai kisebbség nyelvén, illetve célnyelven és magyar nyelven kell kiállítani.

46. § (1) Azok részére, akiknek pótlóvizsgát vagy javítóvizsgát kell tenniük - az alapműveltségi vizsga eredményének kihirdetésekor - a vizsgabizottság elnöke törzslapkivonatot ad át. A törzslapkivonat kiállításáért, kivéve, ha a pótlóvizsga, javítóvizsga - a közoktatásról szóló törvény 114. §-a (1) bekezdés b) pont hetedik gondolatjelében foglaltak szerint - ingyenes, a kiállítás napján érvényes kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) tíz százalékának megfelelő díjat kell befizetni a vizsgabizottságot működtető iskola részére.

(2) A törzslapkivonatot az alapműveltségi vizsga törzslapjával egyezően kell kiállítani. A törzslapkivonatot a vizsgabizottság elnöke és jegyzője írja alá, és a vizsgabizottság körbélyegzőjének lenyomatával kell ellátni.

(3) A pótló-, javító alapműveltségi vizsga törzslapjára azoknak a vizsgatárgyaknak az adatait, amelyből a vizsgázó másik alapműveltségi vizsgán vizsgázott, piros tollal kell feltüntetni a törzslapkivonattal egyezően.

(4) A pótló, javító alapműveltségi vizsga törzslapkivonatát az igazgató megküldi annak a közoktatási intézménynek, amelyikben a vizsgázó a rendes alapműveltségi vizsgát tette. A törzslapkivonatot az eredeti vizsgalapnak a vizsgázóra vonatkozó részéhez kell rögzíteni.

(5) A vizsgabizottság elnöke törzslapkivonatot ad át annak a vizsgázónak, aki vendégtanulói jogviszonya alapján egyes vizsgatantárgyból tett alapműveltségi vizsgát. A törzslapkivonat adatait piros tintával rá kell vezetni a vizsgázó törzslapjára, és a törzslaphoz csatolni kell a törzslapkivonatot.

47. § (1) Az írásbeli vizsga megkezdése előtt vizsgabizottságonként osztályozó ívet kell készíteni. Az osztályozó ívnek tartalmaznia kell a vizsgabizottság nevét és címét, a vizsgázók nevét, törzslapjának számát, továbbá vizsgatantárgyanként, azon belül vizsgarészenként, feladatlaponként a vizsgázó pontskála szerinti értékelését és az egyes vizsgatantárgyak osztályzatait.

(2) A záróértekezlet után vizsgabizottságonként három példányban jelentést kell készíteni a vizsgaeredményekről. A jelentésekben fel kell tüntetni a vizsgára jelentkezők, a megjelentek, a vizsgát sikeresen befejezők, a javítóvizsgára utasított és a pótlóvizsgára kényszerülők számát, vizsgatantárgyanként összesítve az osztályzatokat.

48. § (1) Az alapműveltségi bizonyítványt a törzslap, vendégtanulói jogviszony alapján tett vizsga esetén, továbbá a törzslapkivonat alapján - a bizonyítvány-nyomtatvány felhasználásával - az alapműveltségi vizsga jegyzője állítja ki olvasható, nyomtatott írással, nem fakuló tintával. Az alapműveltségi bizonyítványt a vizsgabizottság elnöke, valamint az igazgató írja alá. A bizonyítványt el kell látni a vizsgabizottság körbélyegzőjének lenyomatával.

(2) Az alapműveltségi bizonyítvány rovatainak kitöltésekor a vizsgatárgyak felesleges rovatait vízszintes vonallal érvényteleníteni kell.

(3) A bizonyítványban törölni, helyesbíteni vagy javítani nem szabad. Az elrontott bizonyítvány-nyomtatvány minden oldalára rá kell írni tintával, nyomtatott nagy betűkkel az "ELRONTOTT" kifejezést, és vastagon át kell húzni tintával, és alá kell írni.

(4) Az alapműveltségi bizonyítvány sorszámát és a törzslapszámot a megfelelő záradék alkalmazásával be kell jegyezni a vizsgázó tizedik évfolyam elvégzéséről kiállított bizonyítványának a jegyzet rovatába. A záradékot az alapműveltségi vizsga elnöke írja alá, és a vizsgabizottság jegyzője ellátja a vizsgabizottság körbélyegzőjével.

(5) A vizsgázó részére, ha nemzeti, etnikai kisebbségi nyelvű alapműveltségi vizsgát tett a nemzeti, etnikai kisebbség nyelvén és magyarul, abban az esetben pedig, ha két tanítási nyelvű alapműveltségi vizsgát tett, célnyelven és magyarul kell az alapműveltségi bizonyítványt kiállítani.

(6) Abban az esetben, ha jogorvoslati eljárásban hozott főjegyzői döntést a bíróság megváltoztatja, a bíróság döntésének megfelelő alapműveltségi bizonyítványt a vizsgabizottságot működtető iskola igazgatója állítja ki, írja alá, s látja el az iskola körbélyegzőjének lenyomatával.

(7) Az elveszett, megsemmisült alapműveltségi bizonyítványról - kizárólag a bizonyítvány tulajdonosának kérésére - másodlatot lehet kiállítani a törzslap alapján. A másodlatban mindazokat az adatokat fel kell tüntetni, amelyek az alapműveltségi bizonyítványban szerepeltek. Ha törzslap hiányában nem állítható ki másodlat, az iskolai bizonyítványban szereplő záradék alapján a vizsgabizottságot működtető iskola - kérelemre - igazolást állít ki arról, hogy az alapműveltségi vizsgát sikeresen letették és az alapműveltségi bizonyítványt kiállították. A másodlatért, illetve az igazolásért a kiállítás napján érvényes kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) húsz százalékának megfelelő díjat kell befizetni az iskola számlájára.

49. § (1) Az alapműveltségi vizsga iratainak első példányát a vizsgabizottságot működtető iskolában kell irattárba helyezni, az alapműveltségi vizsga eredményének kihirdetését követő harminc napon belül.

(2) Az iratokat az iskola irataitól elkülönítve kell tárolni és kezelni. Az iratkezelésre az e rendeletben nem szabályozott kérdésekben a nevelési-oktatási intézmények iratkezelésére vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.

(3) Az iratokat vizsgabizottságonként kell megőrizni.

(4) Az iratok - a (7)-(8) bekezdésben meghatározott kivétellel - őrzési ideje tíz év.

(5) Tíz év eltelte után az iratokból a törzslapokat külön kell választani. A törzslapok nem selejtezhetők.

(6) Az írásbeli feladatlapok őrzési ideje egy év. Az őrzési idő eltelte után - harminc napon belül, kérelemre - a feladatlapok átadhatók annak, aki írta.

(7) Az alapműveltségi vizsga vizsgaidőszakának utolsó napjától számítva az igazgató

a) tizenöt napon belül a jegyzőkönyv és a csatolt iratok egy példányát a főjegyzőnek,

b) harminc napon belül az alapműveltségi vizsga eredményéről készített jelentést a fenntartónak, az illetékes kisebbségi önkormányzatnak és a főjegyzőnek

megküldi.

VEGYES ÉS ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

50. § (1) A közoktatásról szóló törvény 23. §-ára tekintettel engedélyt kap

a) a középiskola fenntartója, hogy olyan helyi tantervet hagyjon jóvá, amely az alapműveltségi vizsgára történő felkészítés befejező időpontját a tizenegyedik évfolyam végére helyezi át, ha

- a nevelő és oktató munka a Nemzeti, etnikai kisebbség iskolai oktatásának irányelve alapján nemzeti, etnikai kisebbség nyelvén vagy a Két tanítási nyelvű iskolai oktatás irányelve alapján két tanítási nyelven folyik, és

- a kilencedik évfolyamot nyelvi előkészítő évfolyamként szervezi meg, továbbá

- a középiskolai oktatás a tizenharmadik évfolyamon fejeződik be,

b) az általános iskola, a speciális szakiskola, a készségfejlesztő speciális szakiskola fenntartója, hogy olyan helyi tantervet hagyjon jóvá, amely alapján az értelmi fogyatékos tanulókat fejlettségüktől függően alapfokú iskolai végzettség megszerzésére vagy alapfokú iskolai végzettség megszerzésére és alapműveltségi vizsga letételére készíti fel az iskola.

(2) Az (1) bekezdésben felsorolt iskoláknak a tanuló felvétele előtt tájékoztatnia kell a tanulókat és szüleiket a helyi tantervben foglaltakról.

51. § (1) Az igazgató vagy a vizsgabizottság elnöke az érettségi vizsga törvényes megtartását veszélyeztető eseményről értesíti a főjegyzőt, akinek az intézkedéséig a vizsga nem kezdhető meg, illetve nem folytatható. A főjegyző indokolt esetben megkeresi a minisztert a közoktatásról szóló törvény 95. §-a (4) bekezdésének a) pontjában és (5) bekezdésében, illetve e szabályzat 54. §-ában szabályozott intézkedés kezdeményezése céljából.

(2) A főjegyző az alapműveltségi vizsga törvényes lefolytatásának biztosítása céljából a következő intézkedéseket hozhatja:

a) új feladatlapokat, szóbeli tételeket igényel, illetve készíttet,

b) érettségi biztost küld a vizsga törvényes lefolytatásának ellenőrzésére,

c) az érettségi biztos jelentése alapján az (1) bekezdésben meghatározottak szerint jár el.

(3) A 17. § (1) bekezdésében meghatározott szervezetek képviselője szükség esetén megkeresi

a) a fenntartót, ha az iskola működésével kapcsolatban a közoktatásról szóló törvény 104. § (1) bekezdésében szabályozott törvényességi ellenőrzést tart szükségesnek, illetve

b) a főjegyzőt az (1)-(2) bekezdésben szabályozott intézkedés kezdeményezése céljából.

52. § (1) A vizsgázó, a kiskorú vizsgázó szülője a vizsgabizottság döntése ellen a közoktatásról szóló törvény 84. §-ának (5) bekezdésében szabályozott törvényességi kérelmet az igazgatónak nyújthatja be, a főjegyzőnek címezve.

(2) Az igazgató a törvényességi kérelmet a döntéssel kapcsolatosan rendelkezésre álló valamennyi irat másolatával együtt a benyújtás napján, illetve, ha ez nem lehetséges, a benyújtást követő első munkanap kézbesítővel megküldi a főjegyzőnek. A kérelemhez csatolni kell a vizsgabizottság elnökének az üggyel kapcsolatos nyilatkozatát is.

(3) A főjegyző a törvényességi kérelem tárgyában - a közoktatásról szóló törvény 84. §-ának (5) bekezdése alapján három munkanapon belül - meghozott döntéséről, a kézbesítéssel egyidejűleg - rövid úton (futár, telefax, távbeszélő) - értesíti az igazgatót, aki arról haladéktalanul tájékoztatja a vizsgabizottság elnökét. A főjegyző a döntését - annak érdekében, hogy a bírósági felülvizsgálattól függetlenül végre lehessen hajtani - előzetesen végrehajthatóvá nyilvánítja.

53. § (1) A művelődési és közoktatási miniszter az alapműveltségi vizsga eredményét - határozattal - megsemmisíti, és a kiállított alapműveltségi bizonyítványt érvénytelennek nyilvánítja, ha bebizonyosodik, hogy a bizonyítványt jogellenesen szerezték meg. (2) A művelődési és közoktatási miniszter a jogerős határozat megküldésével intézkedik a megsemmisítés és érvénytelenné nyilvánítás tényének az alapműveltségi vizsga törzslapjára történő rávezetéséről.

(3) A határozat jogerőre emelkedése után az érvénytelenné nyilvánított alapműveltségi bizonyítványt be kell vonni, és az érvénytelenné nyilvánítás tényét a Magyar Köztársaság hivatalos lapjában - indokolás nélkül - közzé kell tenni.

54. § (1) Az alapműveltségi vizsgán végzett munkáért a vizsgabizottság elnökének, tagjainak, a szaktanárnak, a kérdezőtanárnak, a vizsgaközpont szakértőjének a vizsgabizottság jegyzőjének vizsgáztatási díj, az igazgatónak, a vizsgabiztosnak, a felügyelő tanárnak, a helyettesnek díjazás jár.

(2) A vizsgáztatási díj nem lehet kevesebb - vizsgázónként számítva - a vizsga évének első munkanapján érvényes kötelező legkisebb munkabér (minimálbér)

a) három százalékánál a vizsgabizottság által vizsgáztatott valamennyi vizsgázó figyelembevételével a vizsgabizottság elnöke,

b) két százalékánál vizsgatantárgyanként azoknak a vizsgázóknak a figyelembevételével, akiknek az írásbeli feladatlapját javította, illetve, akiknek a szóbeli vizsgáján kérdezőtanár volt a szaktanár, a kérdezőtanár, a vizsgaközpont szakértője,

c) két százalékánál a vizsgabizottság által vizsgáztatott valamennyi vizsgázó figyelembevételével a vizsgabizottság jegyzője

részére. Ha a szaktanári és a kérdezőtanári feladatokat azonos személy látja el, a vizsgadíj mind a kettő jogcímen megilleti.

(3) Az igazgató és a vizsgabiztos díjazásának összege nem lehet kevesebb a vizsga évének első munkanapján érvényes kötelező legkisebb munkabér (minimálbér)

a) összegének ötven százalékánál, ha a vizsgázók száma nem éri el az ötöt,

b) összegénél, ha a vizsgázók száma meghaladja az ötöt, de nem haladja meg a harmincat,

c) kétszeresénél, ha a vizsgázók száma meghaladja a harmincat, de nem haladja meg a hetvenet,

d) háromszorosánál, ha a vizsgázók száma meghaladja a hetvenet.

(4) Ha az igazgató a vizsga szervezésével kapcsolatos feladatainak ellátásába a helyettesét, illetve más megbízottját is bevonta, a feladatainak ellátásában közreműködők díjazását az érintett vizsgázók számára tekintettel az igazgató állapítja meg.

(5) A felügyelő tanár részére díjazás azokra az órákra állapítható meg, amelyeken legalább harminc percig felügyeletet látott el. Több megkezdett óra idejét össze kell vonni. Az egy óráért járó összeg nem lehet kevesebb a vizsga évének első munkanapján érvényes kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) kettő százalékánál.

(6) A helyettesek részére azokra a napokra, amelyek alatt készenlétben kell állniuk, a vizsga évének első munkanapján érvényes kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) négy százaléka jár.

55. § (1) Ez a rendelet a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba.

(2)[1] -(3)

(4) Az 1998/99. tanévtől kezdődően az első és a hetedik évfolyamon, ezt követően felmenő rendszerben a többi évfolyamon nem alkalmazhatók a művelődési és közoktatási miniszter által az iskolák részére kiadott nevelési-oktatási tervek, és érvényüket vesztik az egyedi megoldások alkalmazására, kísérletek lefolytatására kiadott engedélyek.

(5) A szabályzat 6-7. §-ában foglaltakat 1998. december 31. napjától kell alkalmazni.

1. számú melléklet a 24/1997. (VI. 5.) MKM rendeletehez

Az alapműveltségi vizsga tanügyi nyilvántartásai

I.

Nyomtatványok

1. Alapműveltségi bizonyítvány

2. Alapműveltségi vizsga törzslapja (külív, belív)

3. Törzslapkivonat az alapműveltségi vizsgáról

4. Jelentkezés alapműveltségi vizsgára

5. Tételigénylő összesítő lap alapműveltségi vizsgához

6. Jegyzőkönyv az írásbeli, szóbeli vizsgáról és a vizsgabizottság üléseiről

7. Jelentés a vizsgaeredményekről

8. Kimutatás az alapvizsga bizonyítványokról

9. Osztályozóív (külív, belív)

II.

ZÁRADÉKOK

1. Az alapműveltségi vizsgabizottság körbélyegzőjének felirata:

............... mellett működő Alapműveltségi Vizsga Vizsgabizottsága

2. ......... év ..................... hó ...... napján az alapműveltségi vizsgát megkezdte,

3. Név: ...................................., született: ......... év ..................... hó ...... napján alapműveltségi vizsgát tett ......... év ..................... hó ...... napján.

Bizonyítványának sorszáma: ........................, törzslapszáma: ........................

4. Az alapműveltségi vizsga követelményeit nem teljesítette, javítóvizsgára jelentkezhet.

5. Az alapműveltségi vizsgát megkezdte, de .............................. okból nem tudta befejezni, ..................... vizsgatárgyakból pótlóvizsgát tehet.

6. Az alapműveltségi vizsgát megkezdte, de alapos ok nélkül abbahagyta, ..................... vizsgatantárgyból javítóvizsgát tehet.

7. Az alapműveltségi vizsgán alapos indokkal nem jelent meg, ..................... vizsgatantárgyból pótlóvizsgát tehet.

8. Az alapműveltségi vizsgán alapos ok nélkül nem jelent meg, ..................... tantárgyból javítóvizsgát tehet.

9. Az alapműveltségi vizsgát megkezdte, de alapos indokkal nem fejezte be, ..................... tantárgyból pótlóvizsgát tehet.

10. Az alapműveltségi vizsgát megkezdte, de alapos ok nélkül nem fejezte be, ..................... tantárgyból javítóvizsgát tehet.

11. Az alapműveltségi vizsgáról kitiltották, az alapműveltségi vizsga valamennyi vizsgatantárgyából javítóvizsgát tehet.

12. Az alapműveltségi vizsgán ..................... tantárgyból szabálytalanság miatt a vizsga folytatásától eltiltották, javítóvizsgát tehet.

13. A vizsgabizottság szükség szerint döntéseihez megfelelő további záradékot alakíthat ki.

2. számú melléklet a 24/1997. (VI. 5.) MKM rendeletehez

Általános vizsgakövetelmények

Magyar nyelv és irodalom

(anyanyelv és irodalom)

1. A vizsga tartalmát anyanyelvből a Nemzeti alaptanterv 7-10. évfolyamra, irodalomból az 5-10. évfolyamra előírt követelményei határozzák meg.

a) Anyanyelvből a szövegértésre, a szövegalkotás képességére és a beszédképességre esik a hangsúly.

b) Irodalomból az olvasottság az előírt magyar (nemzetiségi) és világirodalmi szerzők és művek körében, az irodalmi ismeretek és a memoritertudás alkotják a vizsga tárgyát.

2. Az írásbeli vizsgán a vizsgázó megold egy komplex szövegértelmezési feladatlapot, és megír egy fogalmazást.

3. A szóbeli vizsgán a vizsgázó felolvas egy rövid szöveget, kiselőadást tart a témalistából kihúzott témából.

A szóbeli közlések alapján értékelhető a vizsgázó

- olvasási készsége;

- beszédképessége (anyanyelvének megfelelő intonálása, artikulációs készsége, előadói készségének fejlettsége);

- szövegkontextusban való eligazodásának készsége;

- tanult ismeretei felhasználásának, alkalmazásának képessége.

A felolvasás időtartama 2-3 perc, a kiselőadás 5-7 percet vesz igénybe.

Matematika

1. A vizsga tartalmát a Nemzeti alaptanterv 5-10. évfolyamra előírt követelményei határozzák meg, különös tekintettel a fejlesztési követelményekre.

2. A vizsga feladatlapja különböző típusú, a tanultak felidézését, alkalmazását és értelmezését igénylő és lehetőleg gyakorlatközeli feladatokat tartalmaz.

Lehetővé teszi annak értékelését, hogy a vizsgázó

- mennyire képes matematikai szövegek értelmezésére, a szöveg alapján a feladat formalizálására, modellezésére, a jelölésrendszer helyes alkalmazására;

- mennyire képes adatokat, összefüggéseket ábrák, táblázatok, grafikonok alapján, illetve segítségükkel felismerni, értelmezni, szemléltetni;

- tudása milyen fejlett, a tanult ismeretek, módszerek, eljárások alkalmazásának képességei, készségei milyen fokon állnak;

- mennyire képes egy feladat megoldását megtervezni, a várható eredményt megbecsülni, a kapott eredményt ellenőrizni.

A feladatok megoldásához zsebszámológép használható.

Történelem és társadalomismeret

1. A vizsga tartalmát a Nemzeti alaptanterv 7-10. évfolyamra az Ember és társadalom műveltségi terület következő részterületeinek követelményei határozzák meg: Történelem; Társadalmi, állampolgári és gazdasági ismeretek.

2. Az írásbeli vizsga a vizsgázó ismereteit ellenőrzi. A vizsga feladatlapja különböző típusú, a tanultak felidézését, alkalmazását, értelmezését, valamint problémamegoldást, néhány mondatos értelmező választ igénylő feladatokat tartalmaz.

3. A szóbeli vizsgán a képességek színvonalának értékelése kap nagyobb hangsúlyt.

Lehetővé teszi annak értékelését, hogy a vizsgázó

- milyen színvonalon képes ok-okozati összefüggéseket felismerni, tanult ismereteit rendszerezni,

- mennyire képes jelenségeket, összefüggéseket ábrák, táblázatok, grafikonok, diagramok alapján, illetve azok segítségével értelmezni,

- mennyire képes tájékozódni térben és időben,

- mennyire képes különböző forrásokból ismereteket szerezni,

- mennyire képes értékítéletet alkotni a tanult eseményekről, személyekről,

- milyen fejlett kifejezőképességgel rendelkezik.

Idegen nyelv

1. A vizsga tartalmát a Nemzeti alaptanterv 5-10. évfolyamra előírt követelményei határozzák meg. A vizsga a kommunikatív kompetenciát méri: azt, hogy a vizsgázó az idegen nyelvet milyen sikeresen tudja meghatározott célokra használni.

2. Az írásbeli vizsgán a vizsgázó egy feladatlapot old meg. A feladatlap megoldása alapján értékelhető a vizsgázó szövegértési készségének és íráskészségének szintje és a fentieken belül szókincse. Az írásbeli vizsga részben az olvasott szöveg értését, részben az íráskészséget értékeli központilag megadott eljárásokkal.

3. A szóbeli vizsga a beszédértést és beszédkészséget méri a Nemzeti alaptantervben megadott témákról folytatott beszélgetés és szerepjáték, valamint a részletes vizsgakövetelményekben felsorolt egyéb feladattípusok segítségével, amelyek a tanulók és tanáraik számára egyaránt ismertek.

Informatika

1. A vizsga tartalmát számítástechnikából a Nemzeti alaptanterv 7-10. évfolyamra, könyvtárhasználatból az 1-10. évfolyam előírt követelményei határozzák meg.

a) Számítástechnikából a felhasználói tudás értékelésére esik a hangsúly (általános számítástechnikai alapismeretek, számítógép-kezelés, problémamegoldás és felhasználói programhasználat készsége).

b) Könyvtárhasználatból az általános könyvtárhasználati ismeretek, a dokumentumismeret, a könyvtári tájékozódás segédeszközei és a szellemi munka technikája képezik a vizsga tárgyát.

2. Az írásbeli vizsga (feladatlap) a számítástechnikai és könyvtárhasználati tudás értékelésére, a gyakorlati vizsga pedig a számítástechnikai és könyvtárhasználati készségek fejlettségének értékelésére szolgál.

3. A gyakorlati vizsgán

a) a számítástechnikai ismeretek körében különböző típusú feladatokat kell megoldani a szöveg- és ábraszerkesztés témakörében és a problémamegoldás, algoritmizálás, táblázatkezelés vagy adatbázis-kezelés témakörökben;

b) könyvtárhasználati ismeretek körében kell megoldani a könyvtár hagyományos és elektronikai forrásainak (segédkönyvek, periodika, CD-ROM, Internet stb.), valamint tájékoztató segédleteinek (cédulakatalógus, bibliográfia, könyvtári adatbázisok) együttes komplex felhasználásával.

A gyakorlati vizsga során a vizsgázó számítógépen dolgozik és használhatja saját jegyzeteit, a kézikönyveket.

Biológia és egészségtan

1. A vizsga tartalmát a Nemzeti alaptanterv Ember és természet műveltségi terület "Biológia és egészségtan" részterület 7-10. évfolyamra előírt követelményei határozzák meg, különös tekintettel a környezetvédelem és a környezet-egészségügy alapismereteire.

2. A vizsga feladatlapja különböző típusú, a tanultak felidézését, alkalmazását, értelmezését igénylő feladatokat tartalmaz. A vizsga lehetővé teszi annak értékelését, hogy a vizsgázó

- milyen mélyen sajátította el az előírt témák tényeit, fogalmait, törvényeit és összefüggéseit;

- milyen színvonalon képes hasonlóságokat, különbségeket, analógiákat és ok-okozati összefüggéseket felismerni, tanult ismereteit rendszerezni;

- milyen szintű vizsgálódási képességekkel rendelkezik;

- mennyire képes jelenségeket, összefüggéseket ábrák, táblázatok, grafikonok, diagramok alapján, illetve azok segítségével felismerni, értelmezni, szemléltetni;

- milyen fejlettek a képességei, készségei a tanult ismeretek, módszerek, eljárások alkalmazásának terén;

- mennyire ismeri a tanultak gyakorlati alkalmazásának módjait és jelentőségét, esetleges veszélyeit, káros hatásait.

Fizika

1. A vizsga tartalmát a Nemzeti alaptanterv Ember és természet műveltségi terület "Fizika" részterület 7-10. évfolyamra előírt követelményei határozzák meg.

2. A vizsga feladatlapja különböző típusú, a tanultak felidézését, alkalmazását és értelmezését igénylő feladatokat tartalmaz. A vizsga lehetővé teszi annak értékelését, hogy a vizsgázó

- milyen színvonalon képes hasonlóságokat, különbségeket, ok-okozati és egyéb összefüggéseket felismerni, a mennyiségek közötti kapcsolatokat értelmezni, konkretizálni, a feladatok feltételeinek megfelelően átalakítani;

- mennyire képes táblázatból, grafikonról, elektromos kapcsolási rajzról vagy más ábráról az összefüggéseket, kapcsolatokat, a fizikai tartalmat felismerni, értelmezni, konkretizálni;

- milyen fejlett a tanult ismeretek alkalmazása, a feladatok, problémák megoldásához szükséges képességei, készségei terén;

- mennyire ismeri fel a természeti jelenségekben, technikai alkalmazásokban a megismert fizikai összefüggések, törvények érvényesülését, jelentőségét és esetleges veszélyeit, káros hatásait;

- milyen szinten képes egyszerű kísérletet, mérést elvégezni, a tapasztalatokat értelmezni, magyarázni.

3. A számításos feladatok megoldásához zsebszámológép használható.

Földünk és környezetünk

1. A vizsga tartalmát a Nemzeti alaptanterv 7-10. évfolyamra előírt követelményei határozzák meg, különös tekintettel a környezetvédelmi alapismeretekre.

2. A vizsga feladatlapja a tanultak felidézését, reproduktív és produktív alkalmazását, értelmezését igénylő feladatokat egyaránt tartalmaz. Lehetővé teszi annak értékelését, hogy a vizsgázó

- milyen mélyen sajátította el az előírt témák tényeit, fogalmait, törvényeit és összefüggéseit;

- milyen mélyen sajátította el az előírt témák tényeit, fogalmait, törvényeit és összefüggéseit;

- milyen színvonalon képes hasonlóságokat, különbségeket, analógiákat és ok-okozati összefüggéseket felismerni, tanult ismereteit rendszerezni és azokhoz rendszerezési szempontokat készíteni;

- mennyire képes jelenségeket, összefüggéseket térképek, ábrák (keresztmetszetek, szelvények), táblázatok, grafikonok, diagramok alapján, illetve azok segítségével felismerni, ábrázolni, értelmezni;

- mennyire ismeri fel a megismert természeti és társadalmi jelenségekben, folyamatokban a földrajzi összefüggések, törvények érvényesülését, jelentőségét és környezeti következményeit.

Kémia

1. A vizsga tartalmát a Nemzeti alaptanterv Ember és természet műveltségi terület "Kémia" részterület 7-10. évfolyamra előírt követelményei határozzák meg.

2. A vizsga feladatlapja lehetővé teszi annak értékelését, hogy a vizsgázó

- milyen mélyen sajátította el az előírt témák tényeit, fogalmait, törvényeit, összefüggéseit;

- milyen színvonalon képes hasonlóságokat, különbségeket, analógiákat és ok-okozati összefüggéseket felismerni, tanult ismereteit rendszerezni;

- mennyire képes jelenségeket, összefüggéseket ábrák, táblázatok, grafikonok, diagramok alapján felismerni és értelmezni;

- milyen szinten tudja alkalmazni a tanult ismereteket, módszereket, eljárásokat;

- mennyire tudja a tanultakat gyakorlatban alkalmazni.

3. A feladatlap megoldásához a periódusos rendszer, illetve a számítási feladatok megoldásához zsebszámológép használható.

Emberismeret

1. A vizsga tartalmát a Nemzeti alaptanterv Ember és társadalom műveltségi terület "Emberismeret" részterület 7-10. évfolyamra előírt követelményei határozzák meg.

2. Az írásbeli vizsga feladatlapja társas konfliktusok, különleges élethelyzetek értékelését szolgáló feladatokat tartalmaz. Lehetővé teszi annak értékelését, hogy a vizsgázó

- milyen szinten sajátította el a pszichológiai alapfogalmakat;

- tisztában van-e a lelki működés, fejlődés, a társas kapcsolatok legfontosabb törvényszerűségeivel;

- képes-e eltérő álláspontok felsorakoztatására, szembesítésére;

- képes-e önálló állásfoglalásra;

- képes-e a tanultakat alkalmazni hétköznapi helyzetekben.

3. A szóbeli vizsga az írásbeli feladatok megbeszéléséből és közös értékelésből, valamint egy társas helyzetgyakorlatból áll (például meggyőzés, vitavezetés, tanácsadás).

Ének-zene

1. A vizsga tartalmát a Nemzeti alaptanterv Művészetek műveltségi terület "Ének-zene" részterület 5-10. évfolyamra előírt követelményei határozzák meg.

2. Az írásbeli vizsga feladatlapján két feladattípus szerepel.

a) Az egyik a kottaképhez kapcsolódó ismereteket és készségeket tartalmazza.

A népdalelemzéshez kotta használható.

b) A másik feladattípus kérdései hangzó (magnetofonon rögzített) zenei szemelvényekre vonatkoznak.

3. A gyakorlati vizsga két témakört tartalmaz.

a) Az első feladat magyar népdalok és más népek népdalainak éneklését, az énekelt dalok szóbeli elemzését kívánja a vizsgázótól.

b) A második feladat műdalok, énekes szemelvények, zeneművek témáinak bemutatásából és az énekelt részletekhez kapcsolódó tudás (szerző, műfaj, forma, tétel, hangnem) szóbeli ismertetéséből áll.

Technika és háztartástan

1. A vizsga tartalmát a Nemzeti alaptanterv Életvitel és gyakorlati ismeretek műveltségi terület "Technika" és "Háztartástan" részterület 5-10. évfolyamra előírt követelményei határozzák meg.

2. Az írásbeli vizsgán a feladatok megoldása lehetővé teszi annak értékelését, hogy a vizsgázó

- milyen szinten képes rajzot vagy ábrát felismerni, értelmezni;

- mennyire ismeri a magyar és a nemzetközi technikatörténet főbb korszakait, a lényeges technikai találmányokat;

- milyen szinten képes algoritmusokat készíteni és alkalmazni;

- milyen szinten képes felkészülni az önellátásra, a háztartás feladatainak gyakorlására, a célszerű gazdálkodásra a mindennapi életben;

- mennyire képes a háztartási munkákat tervszerűen végezni;

- mennyire tudja a háztartás megtakarítási lehetőségeit kihasználni;

- fel tudja-e ismerni a környezetvédelmi lehetőségeket a lakásban, az iskolában és környékén;

- mennyire tudja a gyalogos, a kerékpáros és a tömegközlekedés szabályait alkalmazni;

- milyen szinten tudja a közlekedési jelzéseket biztonságosan értelmezni;

- ismeri-e a közlekedés pozitív magatartásformáit.

3. A gyakorlati vizsga modellezési feladatokat tartalmaz. A modellek elkészítésére 120 perc áll rendelkezésre.

Testnevelés és sport

1. A vizsga tartalmát a Nemzeti alaptanterv 1-10. évfolyamra előírt követelményei határozzák meg.

2. A vizsgázó négy gyakorlatot végez el. Kettőt a kondicionális képesség, kettőt a koordinációs képesség fejlettségének értékelése érdekében. Továbbá 3 főből álló csapatok tagjaként közreműködik egy körülbelül 10 perces sportjátékban. A gyakorlatok elvégzésére legfeljebb 2-4 kísérletet tehet. A legsikeresebb kísérlet eredménye képezi az értékelés alapját. A vizsgafeladatok bemutatásának összesített ideje körülbelül 90 perc.

Vizuális kultúra

1. A vizsga tartalmát a Nemzeti alaptanterv Művészetek műveltségi terület részterületének az 5-10. évfolyamra előírt követelményei határozzák meg. A vizsga témakörei: a környezetkultúra, a vizuális kommunikáció és a képzőművészet.

A vizsga során el kell készíteni az egyes témakörök alkotó feldolgozását reprezentáló portfoliót (tanulói munkák gyűjteménye), a műelemzés és művészettörténet tudásanyagát felölelő feladatlapot, valamint az ábrázolási konvenciók ismeretét és használatát értékelő rajzi feladatot. A vizsga célja annak felmérése, hogy milyen színvonalon képes a tanuló vizuális problémákat feldolgozni, azokra megoldást keresni, elképzeléseit megvalósítani és értékelni.

2. A gyakorlati vizsgán művészettörténeti feladatlapot és rajzi feladatot kell megoldani.

3. A szóbeli vizsga a portfolió bemutatását tartalmazza.

(Kizárólag a 10. évfolyam során, a rajzórán készült és a diák által kiválasztott (a tanár aláírásával ellátott) munkák szerepelnek.)

- A kérdezőtanár kérdései alapján a tanuló bemutatja, értékeli évközi munkáit. Egy műről részletes elemzést ad. Beszámol a feladat megoldása során felhasznált információforrásokról és (különösen a vizuális kommunikáció és környezetkultúra feladatoknál) bemutatja a tervezés és a megoldási változatok kidolgozásának lépéseit.

Mozgóképkultúra és médiaismeret

1. A vizsga tartalmát a Nemzeti alaptanterv Művészetek műveltség terület "Mozgóképkultúra és médiaismeret" részterületének a 7-10. évfolyamára előírt követelményei határozzák meg.

2. A vizsga három részből álló feladatlap megoldásával történik.

a) A mozgóképkultúra feladatai egy ismeretlen (maximum 10 perces) mozgóképi szöveg megtekintését követően a látottakkal kapcsolatos - elemzést célzó - feladatok.

b) A kreatív feladat értékeli

- az egyszerű helyzetek tér-idő felbontásának képességét, valamint rövid, néhány beállításból álló képsorok megtervezésének készségét,

- az egyszerű mozgóképi szövegek történet-, illetve cselekményvázának megfogalmazási képességét.

c) A médiaismeret feladatai a tömegkommunikációs rendszerek működésére vonatkozó, rövid kifejtést igénylő kérdések.

Tánc és dráma

1. A vizsga tartalmát a Nemzeti alaptanterv Művészetek műveltségi terület "Tánc és dráma" részterületének az 1-8. évfolyamára előírt követelményei határozzák meg. A vizsga témakörei: a hagyomány játékai és táncai, bábjátékok, maszkos játékok, drámajátékok, ünnepi szertartások, rituális játékok, tánc- és mozgásművészet, színi nevelés.

2. Az írásbeli vizsga két témakörből tevődik össze:

a) az egyik a táncművészet körébe tartozó formai, műfaji, kortörténeti, stilisztikai ismereteket és összefüggéseket tartalmazza. (Népi gyermekjátékok, magyar páros táncok, régi és új stílusú táncok, népek és nemzetiségek táncai, népszokásokhoz kapcsolódó táncos elemek, történelmi táncok, XX. századi társastáncok, XX. századi tánc- és mozgásművészet),

b) a másik a dráma és színházművészet körébe sorolható fogalmak, összefüggések ismeretét, értelmezését és elemzését tartalmazza. (Népi gyermekjátékok, báb- és tárgyjátékok, maszkos játékok, népszokások, hagyományok rítusai, némajáték, pantomim, dramatizált művek, színházi előadás.)

Hit és erkölcstan

Katolikus, reformárus, evangélikus valláshoz

1. A vizsga tartalmát a katolikus, a református és az evangélikus egyházi iskolák hitoktatási tanterveinek követelményei határozzák meg. A vizsgán a tanórákon elsajátított ismeretek kérhetők számon a Szentháromság egy Istenről és az ő egyházáról.

2. A vizsgázó négy témakörből kap kérdést. A témakörök a következők: Ószövetség, Újszövetség, Egyháztörténet, Az egyház és a Keresztény ember mai élete.

3. A kérdések a vizsgázó ténybeli tudását ellenőrzik, valamint azt, hogy a tanult ismeretek alkalmazásának képességei, készségei milyen fokon állnak.

4. A vizsgakövetekmények a következők:

- Őstörténetet, benne a teremtő Isten, aki az embernek bűne ellenére gondját viseli.

- Ősatyák és a kiválaszott nép történetének fontos eseményei, a Jézusra vonatkozó fontos próféciák.

- Jézus Krisztus földi életének eseményei, tanításai, megváltó áldozata és feltámadása, Isten üdvözítő tervének legfontosabb pontjai.

- A Szentlélek munkájáról szóló bibiliai tanítás, az egyház történelmének kezdetei, fontos fordulópontjai, benne Isten megtartó munkája. Fontos egyháztörténeti alakok, életükben a példa Krisztus követésében.

- A saját felekezet alapvető sajátosságai, annak ismerete, hogy Isten mindnyájunkat eggyé teszi Krisztusban.

- Az egyházi esztendő ünnepei, a saját felekezet ünnepei, mindezek gyökerei, jelentősége.

- Annak látása, hogy Isten ma is közöttünk és rajtunk keresztül munkálkodik, erre a mindennapi életből származó példák ismertetése.