8/2000. (V. 24.) OM rendelet

a nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet módosításáról

A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 97. §-ának b) pontjában, továbbá a közoktatásról szóló - többször módosított - 1993. évi LXXIX. törvény (a továbbiakban: közoktatási törvény) 94. §-a (1) bekezdésének b), f), h) és k) pontjában foglalt felhatalmazás alapján - szakképzés tekintetében a szakképesítésért felelős miniszterekkel egyetértésben - a következőket rendelem el:

1. § A nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló - többször módosított - 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet (a továbbiakban: R.) a következő címmel, alcímmel, valamint 1/A. §-sal egészül ki:

"A KÖZOKTATÁS RENDSZERE

A közoktatás intézményei

1/A. § (1) A közoktatási törvény 28. §-ának (2) bekezdésében foglaltak alapján az iskola fenntartójának gondoskodnia kell arról, hogy a hat vagy nyolc évfolyammal működő gimnáziumban a nevelést-oktatást négy évfolyamon is megszervezzék, ha a közoktatási törvény 88. §-ának (2) bekezdésében szabályozott középtávú beiskolázási terv előrejelzése alapján fővárosi, megyei szinten a hat vagy nyolc évfolyammal működő gimnáziumba felvehető tanulók létszáma eléri a beiskolázható tanulói létszám tíz százalékát, és ennek következtében nem oldható meg azoknak a tanulóknak a gimnáziumi felvétele, akik tanulmányaikat a kilencedik évfolyamon szeretnék megkezdeni. A nem állami, nem önkormányzati fenntartású iskolák esetében e rendelkezéseket akkor kell alkalmazni, ha az iskola szerepel a fővárosi, megyei fejlesztési tervben.

(2) Az (1) bekezdés alkalmazásában nem oldható meg a tanulók gimnáziumi felvétele, ha az iskola székhelyén, továbbá a bejáró tanulókat figyelembe véve a tömegközlekedési eszközzel menetrend szerint legfeljebb harmincperces utazással elérhető vonzáskörzetében nem áll rendelkezésre megfelelő létszámú gimnáziumi hely. E kérdés eldöntéséhez a gimnázium fenntartója minden év augusztus 31-éig beszerzi a közoktatási törvény 88. §-ának (7), illetve (11) bekezdésében szabályozott - fővárosi, megyei fejlesztési tervre épülő - szakvéleményt.

(3) Ha a középiskolai felvételi eljárás tapasztalatai alapján a településen és vonzáskörzetében nem megoldott azoknak a tanulóknak a gimnáziumi felvétele, akik tanulmányaikat a kilencedik évfolyamon szeretnék megkezdeni, a közigazgatási hivatal vezetője az oktatási miniszternek a közoktatási törvény 93. §-ának (4) bekezdése alapján megküldött kezdeményezésére megvizsgálja, hogy a fenntartó teljesítette-e az (1)-(2) bekezdésben foglaltakat.

(4) A közoktatási törvény 28. §-ának (3) bekezdésében foglaltak alapján, ha a többcélú intézmény gimnáziumi és szakközépiskolai feladatokat is ellát, a gimnáziumi nevelés-oktatás a következő esetek bármelyikének fennállásakor kezdődhet a kilencedik évfolyamnál alacsonyabb évfolyamon:

a) egységes iskola intézményegység keretében látják el a feladatokat,

b) nem csökken a gimnáziumi osztályok száma a kilencedik évfolyamtól,

c) a szakközépiskolai nevelés-oktatás - a közoktatási törvény 29. §-ának (9) bekezdése alapján - csak szakképzési évfolyamon folyik.

(5) Szakközépiskolákban és szakiskolákban az első szakképzési évfolyam törtjel utáni kiegészítő számát a szakképzésbe való bekapcsolódás előfeltételeként meghatározott iskolai végzettség alapján kell meghatározni a következők szerint: ha a szakképzésbe való bekapcsolódás

a) iskolai előképzettséghez nem kötött, az első szakképzési évfolyam jelölése 1/8.,

b) alapfokú iskolai végzettséghez kötött, az első szakképzési évfolyam jelölése 1/9.,

c) a tizedik évfolyam elvégzéséhez kötött, az első szakképzési évfolyam jelölése 1/11.,

d) a középiskola utolsó évfolyamának elvégzéséhez vagy középiskolai végzettséghez kötött, az első szakképzési évfolyam jelölése 1/13."

2. § (1) Az R. 2. §-a (4) bekezdésének első mondata helyébe a következő rendelkezés lép, s a bekezdés a következő második mondattal egészül ki:

"(4) Az óvodai nevelés nélküli munkanapok, a kollégiumi foglalkozás nélküli munkanapok száma egy nevelési évben, illetve egy tanítási évben az öt napot nem haladhatja meg. Iskolában a tanév rendjéről szóló miniszteri rendelet határozza meg a tanítás nélküli munkanapok számát."

(2) Az R. 2. §-a (6) bekezdésének második mondata helyébe a következő rendelkezés lép:

"A nevelési-oktatási intézményben folyó hit- és vallásoktatás idejének és helyének meghatározásához be kell szerezni az iskolaszék (óvodaszék, kollégiumi szék), illetve, ha az nem működik az iskolai, kollégiumi szülői szervezet (közösség) és az iskolai, kollégiumi diákönkormányzat véleményét."

3. § (1) Az R. 4. §-ának (1) bekezdése a következő c) ponttal egészül ki:

(A nevelési-oktatási intézmény szervezeti és működési szabályzatában kell meghatározni:)

"c) a belépés és benttartózkodás rendjét azok részére, akik nem állnak jogviszonyban a nevelési-oktatási intézménnyel,"

(2) Az R. 4. §-a (1) bekezdésének o) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A nevelési-oktatási intézmény szervezeti és működési szabályzatában kell meghatározni:)

"o) a rendkívüli esemény, bombariadó stb. esetén szükséges teendőket,"

(3) Az R. 4. §-ának (1) bekezdése a következő p) ponttal egészül ki, s egyidejűleg a jelenlegi p) pont jelölése r) pontra változik:

(A nevelési-oktatási intézmény szervezeti és működési szabályzatában kell meghatározni:)

"p) azokat az ügyeket, amelyekben a szülői szervezetet (közösséget) a szervezeti és működési szabályzat véleményezési, egyetértési joggal ruházza fel,"

4. § (1) Az R. 6. §-a (5) bekezdésének c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A gyermek- és ifjúságvédelmi felelős feladata különösen:)

"c) gyermekbántalmazás vélelme vagy egyéb pedagógiai eszközökkel meg nem szüntethető veszélyeztető tényező megléte esetén kezdeményezi, hogy az igazgató értesítse a gyermekjóléti szolgálatot,"

(2) Az R. 6. §-a (5) bekezdésének e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A gyermek- és ifjúságvédelmi felelős feladata különösen:)

"e) a tanuló anyagi veszélyeztetettsége esetén kezdeményezi, hogy az iskola igazgatója indítson eljárást a tanuló lakó-, illetve ennek hiányában tartózkodási helye szerint illetékes települési önkormányzat polgármesteri hivatalánál rendszeres vagy rendkívüli gyermekvédelmi támogatás megállapítása, szükség esetén a támogatás természetbeni ellátás formájában történő nyújtása érdekében,"

(3) Az R. 6. §-a (5) bekezdésének g) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A gyermek- és ifjúságvédelmi felelős feladata különösen:)

"g) az iskola nevelési programja, gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatai keretében egészségnevelési, ennek részeként kábítószer-ellenes program kidolgozásának segítése, végrehajtásának figyelemmel kísérése; szükség esetén intézkedés megtételének kezdeményezése az iskola igazgatójánál, tájékoztatás nyújtása a tanulók, a szülők és a pedagógusok részére."

5. § Az R. 6. §-ának (10) bekezdése a következő mondattal egészül ki:

"Az iskola - a kiskorú tanulóktól elkülönítetten - a nagykorú tanulói részére kijelölhet olyan helyet, ahol dohányozni lehet."

6. § Az R. a következő 6/B. §-sal egészül ki, s egyidejűleg a jelenlegi 6/B. § jelölése 6/C. §-ra változik:

"6/B. § (1) A szabadidő-szervező segíti az iskola pedagógusainak és a tanulók szabadidő-szervezéssel, közösségi élet kialakításával összefüggő munkáját. A szabadidő-szervező feladata különösen:

a) az iskola pedagógiai programjához kapcsolódó tanórán kívüli foglalkozások, programok előkészítése, szervezése, a környezeti neveléssel összefüggő tevékenység segítése (erdei iskola, tábor stb.),

b) a pedagógiai programhoz nem kötődő szabadidős tevékenység előkészítése, szervezése, tájékoztatás nyújtása a szabadidős programokról,

c) a tanulóközösség, diákönkormányzat programjainak segítése,

d) a szülői szervezet (közösség) munkájának segítése,

e) az iskolai hagyományok keretébe tartozó foglalkozások előkészítése, szervezése,

f) az egészséges életmód, továbbá a szenvedélybetegségek megelőzésével, valamint a gyógyult szenvedélybeteg tanulók beilleszkedésével összefüggő szabadidős tevékenység szervezése,

g) az alapvető emberi értékek, a nemzeti, nemzetiségi, kisebbségi hagyományok iskolán belüli megismertetésében, a kulturális, etnikai stb. másság megismertetésében és elfogadtatásában való közreműködés,

h) az iskola hazai és nemzetközi kapcsolatai kiépítésének, a partneriskolákkal való együttműködésének segítése,

i) a hazai és a külföldi tanulmányi utak szervezésével kapcsolatos pályázati lehetőségek figyelemmel kísérése, a pályázatok elkészítésében való közreműködés.

(2) A szabadidő-szervező együttműködik a gyermek- és ifjúságvédelmi felelőssel, a diákönkormányzatok munkáját segítővel.

(3) A szabadidő-szervező segíti az iskolai továbbtanulási, pályaválasztási tanácsadást, közreműködik, segítséget nyújt a munkába állással kapcsolatos programok megszervezéséhez, tájékoztatást nyújt a tanulók részére szervezett szabadidős programokról.

(4) Az iskola vezetője gondoskodik a szabadidő-szervező munkájához szükséges feltételekről."

7. § (1) Az R. 7. §-ának (1) bekezdése a következő mondattal egészül ki:

"Az iskolaszék (óvodaszék, kollégiumi szék), a szülői szervezet (közösség), az iskolai, kollégiumi diákönkormányzat részére érkezett iratokat bontatlanul kell átadni az érdekelteknek. Az így átvett iratok iratkezelése az érdekelt kezdeményezésére történik."

(2) Az R. 7. §-a (2) bekezdésének harmadik mondata helyébe a következő rendelkezés lép:

"Ha az irat elintézésére az iskolaszék (óvodaszék, kollégiumi szék), a szülői szervezet (közösség), a diákönkormányzat jogosult, döntését legkésőbb az iktatástól számított harmincadik napot követő első ülésén köteles meghozni."

8. § Az R. a következő 7/A. §-sal egészül ki:

"7/A. § (1) Igazgatási díjat kell fizetni, ha az iskola kérelemre

a) az elveszett vagy megsemmisült bizonyítványról másodlatot vagy pótbizonyítványt állít ki,

b) névváltozás esetén bizonyítványt cserél.

(2) Az igazgatási díj összege az elkészítés évének első munkanapján érvényes kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) tíz százaléka.

(3) Az igazgatási díjat az iskola által meghatározott módon és számlára kell befizetni. A befizetett igazgatási díj az iskola bevétele. A befizetett díj kezelése és nyilvántartása az államháztartás alrendszereinek bankszámla-vezetési, költségvetési, befizetési és letéti kezelési, valamint kötelezettségvállalási rendjéről szóló jogszabályokban meghatározottak szerint történik.

(4) E rendelkezések nem alkalmazhatók, ha a névváltoztatásra a nemzetiségi név felvétele miatt kerültsor."

9. § Az R. 8. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:

"(5) A (3)-(4) bekezdésben meghatározott kérdések szervezeti és működési szabályzatban történő szabályozásánál az iskolaszéket (óvodaszéket, kollégiumi széket), illetve ha az nem működik, az iskolai (óvodai, kollégiumi) szülői szervezetet (közösséget) és az iskolai kollégiumi diákönkormányzatot egyetértési jog illeti meg."

10. § Az R. 9. §-ának (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(5) Annak a tanulónak, aki a hatodik életévét elérte, illetve, aki a huszonkettedik életévét nem töltötte be, a közoktatási törvény 116. §-a (1) bekezdésének a) pontja alapján tandíjfizetési kötelezettsége a heti foglalkozásai összes időtartamának a háromszáz percet meghaladó részére áll fenn. E rendelkezést akkor is alkalmazni kell, ha a tanuló egyidejűleg több alapfokú művészetoktatási intézménnyel létesít tanulói jogviszonyt. Ha a tanuló több alapfokú művészetoktatási intézménnyel létesít tanulói jogviszonyt, a tanulónak, kiskorú tanuló esetén a szülőnek írásban nyilatkoznia kell arról, hogy melyik iskolában, hány foglalkozást vesz igénybe térítési díj fizetési kötelezettség mellett."

11. § Az R. 12. §-a a következő (8)-(9) bekezdéssel egészül ki:

"(8) A pályáztató valamennyi - határidőre benyújtott - pályázatot megküldi az előkészítő bizottságnak.

(9) A pályázatot át kell adni a nevelési-oktatási intézményben működő szakmai munkaközösség részére is, amely írásban véleményezi a vezetési programot."

12. § (1) Az R. 13. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) Az alkalmazotti közösség értekezlete meghatározza működésének rendjét. A nevelőtestület maga határozza meg, hogy milyen módon alakítja ki véleményét azzal a megkötéssel, hogy az intézmény vezetésére vonatkozó program és a szakmai helyzetelemzésre épülő fejlesztési elképzelések támogatásáról vagy elutasításáról szakmai vita és a szakmai munkaközösség véleményének megtárgyalását követően, titkos szavazással határoz. A nevelőtestület véleményét írásba kell foglalni, melynek tartalmaznia kell a szakmai munkaközösség véleményét is."

(2) Az R. 13. §-ának (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(5) Azt, aki a nevelési-oktatási intézménnyel munkaviszonyban, közalkalmazotti jogviszonyban áll, az alkalmazotti értekezletre, a nevelőtestület tagját a nevelőtestületi értekezletre meg kell hívni. Azt, akinek a munkaviszonya, közalkalmazotti jogviszonya szünetel, az alkalmazotti közösségi értekezlet és a nevelőtestületi értekezlet határozatképességének meghatározásakor figyelmen kívül kell hagyni, amennyiben meghívás ellenére nem jelent meg. Az óraadó tanár tanácskozási joggal vehet részt az alkalmazotti értekezleten, nevelőtestületi értekezleten, és a határozatképesség számításánál figyelmen kívül kell hagyni."

13. § (1) Az R. 16. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki, s egyidejűleg a jelenlegi (3)-(6) bekezdés jelölése (4)-(7) bekezdésre módosul:

"(3) A közoktatási törvény 42. §-ának (2) bekezdésében, és 66. §-ának (1) bekezdésében szabályozott felvételi vizsgának számít - a szervezés formájától és elnevezésétől függetlenül - a jelentkező minden olyan beszámoltatása, megmérettetése, mérése, értékelése, amelynek célja a tárgyi tudás, a tudás szint megismerése."

(2) Az R. 16. §-a a következő (8) bekezdéssel egészül ki:

"(8) Az, aki a szakiskola kilencedik-tizedik évfolyamát elvégezte, tanulmányait - szükség esetén évfolyamismétléssel vagy osztályozó vizsga letételével - középiskolában folytathatja, illetőleg bekapcsolódhat a tizedik évfolyam sikeres elvégzéséhez kötött szakképzésbe, továbbá alapműveltségi vizsgát tehet."

14. § Az R. 17. §-ának (4) bekezdése a következő második-harmadik mondattal egészül ki:

"Ha a tanuló az alapfokú művészetoktatási intézmény magasabb évfolyamára kéri felvételét, a jelentkezési lapján ezt fel kell tüntetnie. Kérelméről a bizottság különbözeti vizsga alapján dönt, az Alapfokú művészetoktatás követelményei és tantervi programjának az adott évfolyamra meghatározott rendelkezései alapján."

15. § Az R. 19. §-ának (1) bekezdése a következő második mondattal egészül ki:

"Ha az iskola nem vesz részt kisebbségi oktatásban, a tanuló, kiskorú tanuló esetén a szülő, attól az évtől kezdődően, amelyben a tanuló a tizenegyedik életévét elérte, a szülő és a tanuló közös kérelmére engedélyezni kell, hogy a tanuló a közoktatási törvény 86. §-ának (5) bekezdésében meghatározott kiegészítő kisebbségi oktatásban vegyen részt."

16. § Az R. 20. §-ának (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(6) Ha a tanulónak egy tanítási évben az igazolt és igazolatlan mulasztása együttesen

a) a közoktatási törvény 8. §-a (1) bekezdésének c) pontjában meghatározott iskolai nevelés-oktatás általános műveltséget megalapozó szakaszában a kettőszázötven tanítási órát,

b) a közoktatási törvény 8. §-a (1) bekezdésének d) pontjában meghatározott iskolai nevelés-oktatás szakképesítés megszerzésére felkészítő szakaszában az elméleti tanítási órák húsz százalékát,

c) alapfokú művészetoktatási intézményben a tanítási órák egyharmadát,

d) egy adott tantárgyból a tanítási órák húsz százalékát meghaladja, a tanítási év végén nem osztályozható, kivéve, ha a nevelőtestület engedélyezi, hogy osztályozó vizsgát tegyen. Ha a tanuló tanítási év végén nem osztályozható, tanulmányait évfolyamismétléssel folytathatja."

17. § Az R. 22. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A független vizsgabizottság előtt letehető tanulmányok alatti vizsgát az Országos Közoktatási Értékelési és Vizsgaközpont, szakmai-elméleti és szakmai-gyakorlati vizsgatantárgyak esetén pedig a szakképesítésért felelős miniszter által kijelölt intézmény (a továbbiakban az Országos Közoktatási Értékelési és Vizsgaközpont és a miniszter által kijelölt intézmény együtt: vizsgáztatásra kijelölt intézmény) szervezi."

18. § Az R. 23. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki, s egyidejűleg a jelenlegi (5) bekezdés számozása (6) bekezdésre változik:

"(5) Ha a tanulónak a közoktatási törvény 70. §-ának (7) bekezdése alapján egyéni továbbhaladást engedélyeztek, a pedagógus - jogszabályban meghatározott munkamegosztás szerint - a nevelési tanácsadó vagy a szakértői és rehabilitációs bizottság szakértői véleménye alapján egyéni fejlesztési ütemtervet készít. Az ütemtervben kell meghatározni, hogy a tanulónak az egyes évfolyamok végére milyen követelményeket kell teljesítenie, továbbá, hogy melyik évfolyam végére kell utolérnie a többi tanulót."

19. § Az R. 24. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) Ha a tanuló egy vagy több tantárgy több évfolyamra megállapított követelményeit egy tanévben teljesíti, osztályzatait minden érintett évfolyamra meg kell állapítani. Ha a tanuló több iskolai évfolyam valamennyi követelményét teljesíti, az osztályzatokat valamennyi elvégzett évfolyam bizonyítványába be kell jegyezni. Ha a tanuló nem teljesíti az iskolai évfolyam valamennyi követelményét, az egyes tantárgyak osztályzatát a törzslapján valamennyi elvégzett évfolyamon fel kell tüntetni, és a vizsga évében, ezt követően az adott évben kiállításra kerülő év végi bizonyítványba be kell írni. E rendelkezéseket kell alkalmazni abban az esetben is, ha e rendelet 17. § (4) bekezdése alapján a tanulót az alapfokú művészetoktatási intézmény magasabb évfolyamára vették fel."

20. § (1) Az R. 26. §-ának (2) bekezdése a következő harmadik-negyedik mondattal egészül ki:

"A tanulmányok alatti vizsga részeit - írásbeli, szóbeli vagy mindkettő - a nevelőtestület, illetve a vizsgáztatásra kijelölt intézmény határozza meg, legalább tizenöt nappal a vizsga előtt. Döntését a helyben szokásos módon nyilvánosságra kell hozni."

(2) Az R. 26. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki, s egyidejűleg a jelenlegi (3) bekezdés számozása (4) bekezdésre változik:

"(3) Az alapfokú művészetoktatási intézményben a művészeti alapvizsgát és a záróvizsgát a tanév rendjében meghatározott időpontban kell megszervezni. A művészeti alapvizsga és záróvizsga a művészeti ág jellegének megfelelő elméleti és gyakorlati vizsgából áll. Az elméleti és gyakorlati vizsga az Alapfokú művészetoktatás követelményei és tantervi programjára épül. A vizsgafeladatok az Alapfokú művészetoktatás követelményei és tantervi programja alapján kerülnek kidolgozásra. A művészeti alapvizsgát és záróvizsgát egyebekben a (2) bekezdésben foglaltak szerint kell lebonyolítani, azzal az eltéréssel, hogy a vizsga megszervezésénél az alapműveltségi vizsga vizsgaszabályzatának kiadásáról szóló 24/1997. (VI. 5.) MKM rendelet 54. §-át alkalmazni kell, míg a 21. §-ának (1) bekezdését és 36. §-át pedig nem kell alkalmazni; továbbá a vizsgabizottság tagjait az igazgató az Országos szakértői névjegyzékben szereplő szakértők közül kérheti fel, illetve a vizsgabizottság elnökét - az igazgató megkeresésére - az Országos Közoktatási Értékelési és Vizsgaközpont jelöli ki a szakértők közül."

21. § Az R. 27. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki, s egyidejűleg a jelenlegi (3) bekezdés számozása (4) bekezdésre változik:

"(3) Egyéni továbbhaladás esetén, amennyiben a tanuló az egyéni ütemtervben meghatározott évfolyam utolsó tanítási napjáig nem éri utol a többi tanulót, tanulmányait ennek az évfolyamnak a megismétlésével folytathatja."

22. § Az R. a 30. §-t követően a következő alcímmel és 30/A. §-sal egészül ki:

"A szülői szervezet

30/A. § Ha a nevelési-oktatási intézményben nem működik óvodaszék, iskolaszék, kollégiumi szék, minden olyan kérdésben, amelyben jogszabály rendelkezése alapján egyetértési jogot gyakorolna, a szülői szervezet (közösség) véleményét ki kell kérni."

23. § Az R. 31. §-ának (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(6) Az évi rendes diákközgyűlésen a diákönkormányzat és az iskola, illetve a kollégium képviselője beszámol az előző diákközgyűlés óta eltelt időszak munkájáról, különös tekintettel a gyermeki jogok, a tanulói jogok helyzetéről és érvényesüléséről, az iskolai, kollégiumi házirendben meghatározottak végrehajtásának tapasztalatairól."

24. § (1) Az R. 35. §-a (3) bekezdésének második mondata helyébe a következő rendelkezés lép:

"A jegyző, főjegyző határozatában feltünteti a nevelési-oktatási intézmény nevét, székhelyét, típusát, tagozatát, telephelyét, tagintézményét, alapfeladatait, iskola esetén az évfolyamok számát, szakképzés esetén az Országos Képzési Jegyzékben meghatározottak szerint a szakképesítés megnevezését és azonosító számát, alapfokú művészetoktatás esetén a művészeti ágat, azt a legmagasabb gyermek- és tanulói létszámot, amelyet a nevelési-oktatási intézmény fogadni képes."

(2) Az R. 35. §-a a következő (4)-(6) bekezdéssel egészül ki:

"(4) Telephely esetén a határozatban külön fel kell tüntetni a telephelyen ellátott feladatokat, a legmagasabb gyermek- és tanulólétszámot, amelyet a telephelyen a nevelési-oktatási intézmény fogadni képes.

(5) Ha a határozatokban található - a (3) bekezdésben felsorolt - adatokban változás következik be, a határozatot a jegyzőnek, főjegyzőnek ki kell egészítenie. Ha a nevelési-oktatási intézmény székhelye, illetve feladata megváltozik a jegyző, főjegyző a közoktatási törvény 79. §-ának (5) bekezdése alapján indított eljárásban azokat a feltételeket vizsgálja, amelyeket a változás érintett.

(6) Ha a nevelési-oktatási intézmény a feladatait telephelyen oldja meg, a telephely tekintetében a 6. számú mellékletben meghatározott mellékleteket be kell nyújtani."

25. § Az R. a következő 39/A-39/B. §-sal egészül ki:

"39/A. § (1) A közoktatási törvény 27. §-ának (8) bekezdésében meghatározott felzárkóztató oktatás felkészíthet

a) iskolai előképzettséghez nem,

b) alapfokú iskolai végzettséghez - a nyolcadik évfolyam elvégzéséhez - ,

c) a tizedik évfolyam elvégzéséhez,

d) alapműveltségi vizsgához

kötött szakképesítés megszerzésére felkészítő szakképzésbe való bekapcsolódásra.

(2) Az egyéves időtartamú felzárkóztató oktatást a szakiskola tizedik, a kétéves időtartamú felzárkóztató oktatást a kilencedik-tizedik évfolyamán kell megszervezni.

(3) A felzárkóztató oktatás befejezéséről kiállított iskolai bizonyítvány szakképzési évfolyamba lépésre, továbbá az általános iskolában a nyolcadik évfolyamig, illetve a szakiskolában kilencedik-tizedik évfolyamon osztályozó vizsga letételére jogosít. Az osztályozó vizsga bármelyik általános iskolában, - vendégtanulói jogviszony keretében - letehető. A felzárkóztató oktatást szervező szakiskola - ha nem olyan többcélú közoktatási intézményben működik, amely ellátja az általános iskola feladatait is - megállapodást köt valamelyik általános iskolával a felzárkóztató oktatásban résztvevők levizsgáztatására.

(4) A felzárkóztató oktatás keretében általános műveltséget megalapozó nevelés-oktatás, pályaorientáció, szakmai előkészítő ismeretek oktatása és szakmai alapozó oktatás folyik, elméleti és gyakorlati tanórai foglalkozások keretében.

(5) A felzárkóztató oktatásban a pedagógus-munkakör betölthető

a) az általános műveltséget megalapozó nevelésben-oktatásban a közoktatási törvény 17. §-a (1) bekezdésének d) pontjában,

b) pályaorientáció, szakmai előkészítő ismeretek oktatása és szakmai alapozó oktatás esetén a közoktatásról szóló törvény 17. §-a (1) bekezdésének g) pontjában és a 127. § (1) bekezdésének c)-e) pontjában és (2)-(4) bekezdésében

meghatározott felsőfokú iskolai végzettséggel és szakképzettséggel, illetve szakképesítéssel.

(6) Ha a tanuló a felzárkóztató oktatást követően alapműveltségi vizsgához kötött szakképesítés megszerzésére készül fel, a szakképzési évfolyamon a szakiskola felkészíti az alapműveltségi vizsgára is.

39/B. § (1) A közoktatási törvény 86. §-ának (5) bekezdésében szabályozott kiegészítő kisebbségi oktatást a Nemzeti, etnikai kisebbségi iskolai oktatás irányelvének a nyelvoktató kisebbségi oktatás követelményei szerint kell megszervezni.

(2) A kiegészítő kisebbségi oktatásban való részvétel céljából létesített vendégtanulói jogviszony lehet

a) az általános iskolában, középiskolában vagy szakiskolában folytatott tanulmányok mellett létesített vendégtanulói jogviszony,

b) kizárólagosan a kiegészítő kisebbségi oktatásban való részvétel céljából létesített vendégtanulói jogviszony.

(3) A tanuló kérelmére a kiegészítő kisebbségi oktatásban szerzett osztályzatait az iskolai tanulmányaiba be kell számítani, ha a vendégtanulói jogviszonyban, illetve a tanulói jogviszonyban folytatott tanulmányok azonos évfolyamra esnek. Ha a kiegészítő kisebbségi oktatásban szerzett osztályzatot be kell számítani az iskolai tanulmányokba, a tanulót - kérelmére - fel kell menteni az idegen nyelv tanulása alól. Egyebekben e rendelet 24. §-ának (4) bekezdésében foglaltakat kellalkalmazni.

(4) Ha a kiegészítő kisebbségi oktatásban részt vevő tanuló nem jár másik iskolába, vagy nem kéri, hogy osztályzatait beszámítsák (a továbbiakban: iskolai tanulmányokon kívül folytatott kisebbségi tanulmányok) az iskolai tanulmányaiba, a kiegészítő kisebbségi oktatásban elért osztályzatairól külön bizonyítványt kell kiállítani, és e követelmények tekintetében külön kell dönteni az iskola magasabb évfolyamába lépésről.

(5) Annak, aki az iskolai tanulmányokon kívül folytatott kisebbségi tanulmányok keretében befejezte a nyolcadik, tizedik, illetve tizenkettedik évfolyamot, kérelmére

a) az adott évfolyam bizonyítványát kiállító iskola ezt a tényt - záradék formájában - rávezeti az iskolai törzslapra és a bizonyítványba,

b) engedélyezni kell, hogy nemzeti, etnikai kisebbségi nyelvből és népismeretből - abban az iskolában, amely részt vesz a kisebbségi nevelésben-oktatásban - alapműveltségi vizsgát, illetve érettségi vizsgát tegyen.

(6) A kiegészítő kisebbségi oktatás megszervezhető tanórán kívüli foglalkozásként is."

26. § Az R. a következő 51-52. §-sal egészül ki:

"51. § (1) Az 1999/2000. tanévben az állami nyelvvizsga bizonyítvány meglétéhez kötött szakmai vizsgán részt vehet az is, aki nem tudja bemutatni az állami nyelvvizsga bizonyítványt. A vizsgázó részére a szakképesítést tanúsító bizonyítványt az állami nyelvvizsga bizonyítvány bemutatása után lehet kiállítani és kiadni, feltéve, hogy a nyelvvizsga bizonyítványt a szakmai vizsga vizsgaidőszak utolsó napjától számított egy éven belül bemutatja. A vizsgázó részére a szakmai vizsga követelményének teljesítéséről törzslapkivonatot kell kiadni.

(2) Az 1/A. § (1)-(2) bekezdésében foglaltakat a 2001/2002. tanévtől kezdve kell bevezetni, felmenő rendszerben.

(3) Művészeti alapvizsgát először azoktól a tanulóktól lehet megkövetelni a továbbhaladás feltételeként, akik a 2000/2001. tanévben kezdik meg tanulmányaikat az alapfokú művészetoktatási intézmény első alapfokú évfolyamán. Addig az időpontig, ameddig a továbbképző évfolyamra lépés előfeltételeként a művészeti alapvizsga nem követelhető meg, a tanuló az e rendelet 17. §-a (4) bekezdésének alkalmazásával akkor kezdheti meg tanulmányait az alapfokú művészetoktatási intézmény továbbképző évfolyamán, ha legalább két alapfokú évfolyamot sikeresen elvégzett.

(4) A 20. § (6) bekezdésének d) pontjában foglaltakat a 2000/2001. tanévtől lehet alkalmazni.

(5) Felzárkóztató oktatást első alkalommal e rendelet 39/A. §-ában foglaltak szerint a 2001/2002. tanévben lehet megszervezni. Addig az időpontig az iskola felzárkóztató oktatást a fenntartó által jóváhagyott pedagógiai programja alapján szervezhet.

52. § (1) Az Országos Képzési Jegyzékről szóló - többször módosított - 7/1993. (XII. 30.) MüM rendeletben az "a"-val jelölt szakképesítések a nyolcadik évfolyam elvégzésével tanúsított alapfokú iskolai végzettségre, az "a*"-gal jelölt szakképesítések pedig a tizedik évfolyamra épülő szakképesítések.

(2) A helyi önkormányzatok első alkalommal 2000. augusztus 31-ig kötelesek beszerezni a rendelet 1/A. §-ának (2) bekezdésében szabályozott szakvéleményt. Eddig az időpontig meg kell küldeni a 2000. évi középiskolai felvételi eljárásról szóló kimutatást valamennyi megyei, illetve a fővárosi közgyűlés elnökének, a megyei jogú városok polgármestereinek. Amennyiben az adott településen és vonzáskörzetében a hat vagy nyolc évfolyammal működő gimnáziumba felvehető tanulók létszáma eléri a beiskolázható tanulói létszám tíz százalékát, új hat vagy nyolc évfolyammal gimnáziumi nevelés-oktatás nem szervezhető. Abban az esetben, ha az 1/A. § (1)-(2) bekezdése alapján indokolt, a gimnáziumi oktatást a 2001. szeptember 1-jén induló tanévtől kezdődően kell négy évfolyammal megszervezni. A fenntartónak 2003. szeptember 1-jéig - négy évfolyamos gimnáziumi nevelés-oktatás szervezésével - gondoskodnia kell arról, hogy a hat vagy nyolc évfolyammal működő gimnáziumba felvehető tanulók létszáma ne haladja meg a beiskolázható tanulói létszám tíz százalékát. E rendelkezéseket a nem állami, nem helyi önkormányzati iskolák tekintetében akkor kell alkalmazni, ha szerepelnek a fővárosi, megyei fejlesztési tervben."

27. § (1) Az R. 4. számú melléklete "A nevelési-oktatási intézmények ügyintézésének, iratkezelésének általános szabályai és a tanügyi nyilvántartások" cím

a) a "A törzslap" alcím 6. a) alpontja a következő második mondattal egészül ki:

"A törzslapon fel kell tüntetni az iskola nevét, címét és az OM azonosítót."

b) a "A bizonyítvány" alcím 7. a) alpontjának harmadik mondata helyébe a következő rendelkezés lép, és az alpont a következő negyedik-ötödik mondattal egészül ki:

"A tanuló által elvégzett évfolyamokról év végi bizonyítványt kell kiállítani. A bizonyítványban fel kell tüntetni az OM azonosítót. A bizonyítványban záradék formájában fel kell tüntetni az alapműveltségi vizsga, az érettségi vizsga, a szakmai vizsga, a művészeti alapvizsga és záróvizsga letételét."

c) "A tanügyi nyilvántartások vezetése" alcím 10. b) alpontja a következő mondattal egészül ki:

"Alapfokú művészetoktatási intézményben a szaktanár, illetve a főtárgyat oktató tanár vezeti az egyéni foglalkozási naplót, a csoportos foglalkozási naplót, a törzslapot és kiállítja a bizonyítványt."

d) a "A tanügyi nyilvántartások vezetése" alcím 11. pontja a következő c) ponttal egészül ki:

"c) Ha a bizonyítvány kiadását követően derül ki, hogy az iskola hibás adatokat vezetett be a bizonyítványba, a hibás bizonyítványt az a)-b) pontban meghatározottak szerint ki kell cserélni. A cseréért díjat nem kell fizetni."

e) a "A tanügyi nyilvántartások vezetése" alcím után a következő alcímmel és 12. ponttal egészül ki:

"A bizonyítvány-nyomtatványok kezelése

12. a) Az iskola az üres bizonyítvány-nyomtatványokat köteles zárt helyen elhelyezni oly módon, hogy ahhoz csak az igazgató vagy az általa megbízott személy férjen hozzá.

b) Az iskola az elrontott és nem helyesbíthető, illetve a kicserélt bizonyítványról jegyzőkönyvet készít, és a bizonyítványt megsemmisíti.

c) Az iskola nyilvántartást vezet

- az üres bizonyítvány-nyomtatványokról,

- a kiállított és kiadott bizonyítvány-nyomtatványokról,

- az elrontott és megsemmisített bizonyítványokról"

(2) Az R. 4. számú melléklete "A nevelési-oktatási intézmények irattári terve, az iskolai záradékok és a kötelező nyomtatványok" cím II. fejezet "Az iskolák által alkalmazott záradékok" alcím

a) a következő 4/A-4/C. ponttal egészül ki:

b) a következő 33/A. ponttal egészül ki:

(3) Az R. 4. számú melléklete "A nevelési-oktatási intézmények irattári terve, az iskolai záradékok és a kötelező nyomtatványok" cím III. fejezet "az iskola által kötelezően használt nyomtatványok" alcím a következő 34. ponttal egészül ki:

"34. Egyéni foglalkozási napló (a zeneművészeti szakközépiskolában)"

(4) Az R. 4. számú melléklete "A nevelési-oktatási intézmények irattári terve, az iskolai záradékok és a kötelező nyomtatványok" cím III. fejezet "az iskola által kötelezően használt nyomtatványok" alcímet követően a következő alcímmel és 1-16. ponttal egészül ki:

"Az alapfokú művészetoktatási intézmények által használt kötelező nyomtatványok

1. Beírási napló*

2. Tájékoztató füzet (Ellenőrző)

3. Egyéni foglalkozási napló

4. Csoportos foglalkozási napló

5. Tantárgyfelosztás

6. Összesítő kimutatás a térítési díj és tandíj befizetéséről

7. Eszköz- és hangszerkölcsönzési kötelezvény

8. Eszköz- és hangszernyilvántartó lap

9. Javítóvizsga-jegyzőkönyv

10. Jegyzőkönyv a vizsgához

11. Osztályozóív a vizsgához

12. Osztályozóvizsga-jegyzőkönyv

13. Jegyzőkönyv a tanuló- és gyermekbalesetekről*

14. Nyilvántartás a tanuló- és gyermekbelesetekről*

15. Bizonyítványkönyv* (alapfokú művészetoktatási intézmény művészeti ágai - zeneművészet, táncművészet, képző- és iparművészet, szín- és bábművészet - szerint)

16. Törzslap külív, belív* (alapfokú művészetoktatási intézmény művészeti ágai - zeneművészet, táncművészet, képző- és iparművészet, szín- és bábművészet - szerint)"

28. § Az R. 5. számú melléklete 1. pontjának második mondata helyébe a következő rendelkezés lép:

"Az értesítésben meg kell jelölni a fegyelmi tárgyalás időpontját és helyét, azzal a tájékoztatással, hogy a tárgyalást akkor is meg lehet tartani, ha a gazdálkodó szervezet képviselője szabályszerű értesítés ellenére, illetve a tanuló, a szülő vagy a meghatalmazott ismételt szabályszerű meghívás ellenére nem jelenik meg."

29. § Az R. 6. számú mellékletének III. része helyébe a következő rendelkezés lép:

"III.

A mellékletek

A kérelemhez csatolni kell (eredetiben vagy hitelesített másolatban):

1. A nevelési-oktatási intézmény alapító okiratát, valamint a nyilvántartásba vétellel kapcsolatos határozatot.

2. Az ellátott feladatokhoz a nevelési programot, a pedagógiai programot, a szakmai programot.

3. A gyermekek, tanulók foglalkoztatására szolgáló helyiségek felsorolását, feltüntetve a használat jogcímét és idejét (tulajdonosként, bérlőként, használóként stb.). A helyiséghasználati jog igazolását (tulajdoni lap, megállapodás stb.).

4. Annak igazolását, hogy a helyiségek nevelési-oktatási intézmény céljaira történő használatra alkalmasak (használatbavételi engedély vagy rendeltetés megváltoztatására szóló engedély).

5. Szakképzésben részt vevő iskola esetén annak ismertetését, hogy a gyakorlati oktatást milyen módon szervezik meg, saját gyakorlati oktatási hely hiányában a gyakorlati oktatási hely biztosítására kötött megállapodást, illetve nyilatkozatot arról, hogy a gyakorlati képzést tanulószerződés alapján végzik.

6. Jegyzéket - a kötelező (minimális) eszköz- és felszerelési jegyzékben meghatározottak szerint elkészítve - a rendelkezésre álló eszközökről és felszerelésekről, felmenő rendszerben történő oktatásszervezés esetén az eszközök és felszerelések beszerzésének ütemtervét. Szakképzésben részt vevő iskola esetén a gyakorlati képzésre vonatkozó felszerelési jegyzéket.

7. Jegyzéket az óvodai nevelésben, illetve az iskolai nevelésben, oktatásban részt vevő pedagógusokról, feltüntetve a pedagógusok nevét, iskola esetén tantárgyankénti bontásban, valamint a pedagógus-végzettséget tanúsító oklevél kiállítóját és az oklevél számát, továbbá a működéshez szükséges többi alkalmazott nevét, szakképzettségét, a foglalkoztatási jogviszonyukat.

8. Annak részletes kidolgozását, hogy a nevelési-oktatási intézmény milyen forrásokból finanszírozza tevékenységét, továbbá egy évre szóló költségvetést (amely tartalmazza a működéshez szükséges álló- és fogyóeszközök beszerzési értékét, feltüntetve a dologi és személyi kiadások összegét, utóbbiba beleértve az alkalmazottak bérét, annak közterheit és a tanulói juttatások költségeit). A források között kell feltüntetni a rendelkezésre álló készpénzt, a meglévő álló- és fogyóeszközök értékét, továbbá a bankhitelt, a betervezett bevételt és bármilyen, a működéshez felhasználható tárgyi vagy pénzbeli juttatást, a tevékenységben való ingyenes közreműködést, ha a nevelési-oktatási intézmény közoktatási megállapodást kötött, a megállapodás alapján járó összeget, egyházi jogi személy esetén a közoktatásról szóló törvény alapján tett egyoldalú nyilatkozatot. Központi költségvetési szerv által fenntartott nevelési-oktatási intézmény esetén elégséges a fenntartó nyilatkozatát csatolni arról, hogy a működéshez szükséges fedezetet biztosítja."

30. § (1) Ez a rendelet a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba.

(2)[1] E rendelet hatálybalépésének napján az R. 4. §-a (3) bekezdés c) pontjában a "továbbá az (1) bekezdés p) pontjában" szöveg helyébe a "továbbá az (1) bekezdés r) pontjában" szöveg; az R. 7. §-ának (3) bekezdésében a "2. számú" szöveg helyébe a "4. számú" szöveg; az R. 32. §-ának (2) bekezdésében a "3. számú" szöveg helyébe az "5. számú" szöveg; 2. számú melléklete "A tanuló- és gyermekbalesetek jelentési kötelezettsége" cím 7. pontjában, a 4. számú melléklet III. részében a "Művelődési és Közoktatási Minisztérium" szöveg helyébe az "Oktatási Minisztérium" szöveg; az R. 39. §-ának (5) bekezdésében a "közoktatási törvény 27. §-ának (9) bekezdése alapján" szöveg helyébe a "közoktatási törvény 27. §-ának (8) bekezdése alapján" szöveg; a 4. számú melléklet III. részében "a Munkaügyi Minisztérium" szöveg helyébe az "Oktatási Minisztérium" szöveg; az R. 5. számú mellékletének 14. pontjában az "öt napon" szöveg helyébe a "nyolc napon" szöveg lép.

(3) E rendelet hatálybalépésének napján hatályát veszti az R. 4. számú melléklet III. rész az "Az iskola által kötelezően használt nyomtatványok" alcím 7., 10., 12., 15-16., 26. pontja.

(4) Az OM azonosítót első alkalommal a 2000 júniusában kiadott valamennyi év végi iskolai bizonyítványba be kell jegyezni, és a tanulók törzslapján fel kell tüntetni.

(5) Az iskolák és kollégiumok 2000. december 31-ig vizsgálják felül

a) házirendjüket, különös tekintettel a közoktatási törvény 40. §-ának (7) bekezdésében, 43. §-ában, 62. §-ának (1) bekezdésében, 66. §-ának (3) bekezdésében, 81. §-ának (1) bekezdésében foglaltakra,

b) továbbá a szervezeti és működési szabályzatukat.

31. § E rendelet hatálybalépésének napján a pedagógusszakvizsga képesítési követelményeiről szóló 41/1999. (X.13.) OM rendelet 3. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) E rendelet mellékletének 5.2.1. pontja szerint választott szakhoz kapcsolódó ismeretek megszerzésének teljesítését, illetve az 5.2.2. pont szerint válaszott témakör esetén szerzett közoktatásvezetői szakképesítést, továbbá az 5.2.4. pontja szerint választott témakör keretében elvégzett szaktanácsadói, vizsgaelnöki, szakértői vagy minőségbiztosítási feladatok ellátására felkészítő tanulmányok eredményes ellátására felkészítő tanulmányok teljesítését, a feladat ellátásához szükséges szakképesítés megszerzését a pedagógus-szakvizsgára felkészítő szakirányú továbbképzésben szerzett, az oklevélhez csatolt melléklet igazolja."

32. § E rendelet hatálybalépésének napján az Országos szakértői és Országos vizsgáztatási névjegyzékről és a szakértői tevékenységről szóló 42/1999. (X. 13.) OM rendelet

a)[2]

b)[3]

33. § E rendelet hatálybalépésének napján hatályát veszti az alapműveltségi vizsga vizsgaszabályzatának kiadásáról szóló 24/1997. (VI. 5.) MKM rendelet 55. §-ának (2)-(3) bekezdése.

Pokorni Zoltán s. k.,

oktatási miniszter