25/1997. (III. 26.) BM rendelet

a szolgálati viszonyban állók nyugellátásának eljárási rendjéről

A fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény (a továbbiakban: Hszt.) 342. §-a (2) bekezdésének m) pontjában kapott felhatalmazás alapján - az érintett érdekképviseleti szervek egyetértésével - a következőket rendelem el:

A rendelet hatálya

1. § A rendelet hatálya kiterjed a Belügyminisztérium hivatali szervezetére, a minisztérium hivatali tevékenységét segítő szervezetekre, a belügyminiszter irányítása alá tartozó önálló szervezetekre, a Határőrségre, a Rendőrségre, a Polgári Védelemre, az állami és hivatásos önkormányzati tűzoltóságokra (a továbbiakban együtt: fegyveres szervek) és a velük szolgálati viszonyban lévő hivatásos állomány tagjaira.

SAJÁT JOGÚ NYUGELLÁTÁSOK

Szolgálati nyugdíj

(A Hszt. 182. §-ához)

2. § (1) A hivatásos állomány tagja nyugdíjának megállapítására a jogosultsági feltételek fennállása esetén kerül sor. A nyugdíjra jogosultság a szolgálati viszony megszüntetését követő naptári nappal kezdődik.

(2) A szolgálati viszony nyugállományba helyezéssel történő megszüntetését írásban, parancs, határozat (a továbbiakban együtt: parancs) formájában kell elrendeli, amelynek tartalmaznia kell:

a) a szolgálati viszony megszűnésének jogcímét;

b) a szolgálati viszony megszűnésének időpontját;

c) a nyugállományba helyezett szolgálati helyét, rendfokozatát és beosztását;

d) a ténylegesen hivatásos szolgálati viszonyban eltöltött időt;

e) a társadalombiztosítási szabályok szerinti szolgálati időt.

(3) A nyugállományba helyezésről szóló parancshoz mellékelni kell a (2) bekezdés e) pontja szerinti időtartamokról készült részletes kimutatást.

(4) A nyugellátásra való jogosultság és a nyugellátás mértékének megállapításánál az egyszeresen és a Hszt. 329. §-a szerint kedvezményesen számított szolgálati időket egybe kell számítani.

3. § (1) A Hszt. 182. §-a (4) bekezdésének a) pontja szerinti egészségi, pszichikai, illetve fizikai alkalmatlanság tényét önállóan, a b) pontja szerinti munkaképesség-csökkenést pedig az Országos Egészségbiztosítási Pénztár Orvosszakértői Intézete (a továbbiakban: OEP OSZI) illetékes orvosi bizottsága által megállapított munkaképesség-csökkenés alapulvételével az illetékes belügyi orvosi felülvizsgáló bizottság (a továbbiakban: FÜV) állapítja meg.

(2) A Hszt. 182. §-ának (5) bekezdésében foglaltak alkalmazása esetén a teljes összegű nyugdíjat a nyugdíjas ötvenedik életéve betöltése, illetőleg az 50%-ot elérő munkaképesség-csökkenés megállapítása napjától kezdve kell folyósítani. A munkaképesség-csökkenés napjának megállapításánál az OEP OSZI illetékes orvosi bizottsága által adott szakvélemény dátuma az irányadó.

A szolgálati nyugdíj megállapítása

(A Hszt. 183. §-ához)

4. § (1) Ha a hivatásos állomány tagja tizenkét hónapnál rövidebb időre kapott illetményt, a nyugdíjat e rövidebb időszakban kapott illetmény egy hónapi átlaga alapján kell megállapítani.

(2) Amennyiben a nyugdíjalap számításának időszaka két naptári évet érint, úgy a tört évekre eső illetményt naptári évenként külön-külön kell megállapítani, és ezek együttes összegének egytizenketted része képezi a nyugdíjalapot.

(3) A nyugdíj alapjául szolgáló illetmények közé csak teljes naptári hónapra kifizetett illetményt lehet felvenni.

(4) Ha a nyugellátás megállapítására közvetlenül a más szervnél teljesített szolgálatot követően kerül sor, a nyugdíj alapját a vezénylés, berendelés helyén elért, nyugdíjalapba beszámítható juttatások figyelembevételével kell kiszámítani.

5. § A Hszt. 183. §-ának (2) bekezdése szerinti korlátozásoknak megfelelően a nyugdíjalap megállapításánál a 4. § szerinti jövedelmek közül csak azokat lehet figyelembe venni, amelyekből nyugdíjjárulékot vontak, és azokat is csak a társadalombiztosítási jogszabályok szerinti degresszív (sávosan csökkenő) mértékben.

Rokkantsági nyugdíj

(A Hszt. 185. §-ához)

6. § (1) Az állomány azon hivatásos vagy szerződéses tagjának, akinek munkaképesség-csökkenését az OEP OSZI illetékes orvosi bizottsága 67%-ban vagy azt meghaladó mértékben állapította meg, szolgálati viszonyát csak rokkantsági nyugállományba helyezéssel lehet megszüntetni. Az érintett részére a rokkantsági nyugdíjat a szolgálati viszony megszüntetését követő naptól kell folyósítani.

(2) A rokkantsági nyugdíj alapjának megállapításánál a szolgálati nyugdíjra vonatkozó rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni.

(3)[1] Az ideiglenesen rokkanttá nyilvánítottak esetében, ha az OEP OSZI által elvégzett ismételt felülvizsgálat során a munkaképesség-csökkenés mértéke nem éri el a 67%-ot, a rokkantsági nyugdíj folyósítását az orvosszakértői vélemény keltét követő második hónap első napjától határozattal meg kell szüntetni.

(4)[2] A megszüntetett rokkantsági nyugdíj helyett, - ha a hivatásos állományú tag szolgálati nyugdíjjogosultságot szerzett - olyan összegű szolgálati nyugdíjat kell megállapítani a rokkantság ideje alatti nyugdíjemelések összegével megemelve, mint amilyen a beszüntetés időpontjában a jogosultat a rokkantság harmadik csoportjában megillette, vagy megillette volna.

(5) A megszüntetett rokkantsági nyugdíj helyett megállapított szolgálati nyugdíjat a jogosult életkorától és a munkaképesség-csökkenés mértékétől függetlenül a rokkantsági nyugdíj megszüntetését követő hónap első napjától teljes összegben kell folyósítani.

7. § (1) Ha az ismételt orvosi felülvizsgálat során a rokkantság foka és csoportja megváltozik, a változásnak megfelelően a nyugdíj összegét is módosítani kell.

(2) A nyugdíj összegének emelését az ismételt felülvizsgálat hónapját követő hónap első napjától, a nyugdíj összegének csökkentését pedig a felülvizsgálatot követő második hónap első napjától kell végrehajtani.

(3)[3] A szolgálat felső korhatárának betöltése után a rokkantsági nyugdíj összegét állapotváltozás miatt módosítani nem lehet.

BALESETI ELLÁTÁSOK

(A Hszt. 186. §-ához)

Baleseti rokkantsági nyugdíj

8. § (1) A hivatásos állomány tagja baleseti rokkantsági nyugdíjra való jogosultságának megállapításához:

a) az állományilletékes parancsnok által kijelölt szervnek a baleset (megbetegedés) szolgálati kötelmekkel való összefüggését minősítenie kell, a minősítést az országos parancsnoknak kell jóváhagynia, valamint

b) az OEP OSZI illetékes orvosi bizottsága a munkaképesség-csökkenés mértékét orvos szakértői véleményben állapítja meg, továbbá rögzíti, hogy a munkaképesség-csökkenés a szolgálati kötelmekkel összefüggő balesetből ered.

(2) A baleset (betegség) minősítésének szabályait külön rendelet tartalmazza.

9. § (1) A baleseti rokkantsági nyugdíjat a szolgálati viszony megszüntetését követő naptól kell folyósítani.

(2) A baleseti rokkantsági nyugdíj alapjának megállapításánál a szolgálati nyugdíjra vonatkozó rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni.

(3) Amennyiben a baleseti rokkantsági nyugdíjban részesülő egészségi állapotának változása miatt más rokkantsági csoportba kerül, a baleseti rokkantsági nyugdíjat a 7. § (1)-(2) bekezdésében foglaltak szerint kell módosítani.

Baleseti járadék

10. § (1) A baleseti járadék megállapítására igénybejelentés alapján, a jogosult kérelmére kerül sor.

(2)[4] A baleseti járadékra vonatkozó igényt az állományilletékes parancsnok - a pénzügyi és egészségügyi szerv adatszolgáltatási kötelezettsége mellett - a személyügyi szerv útján köteles felterjeszteni a Belügyminisztérium nyugdíjmegállapító szervéhez, ha az orvosszakértői vélemény szerint a szolgálati kötelmekkel összefüggő balesetből (megbetegedésből) eredő munkaképesség-csökkenés mértéke a 16%-ot eléri, vagy meghaladja.

(3)[5] Az igénybejelentéshez mellékelni kell:

a) az eredeti baleseti jegyzőkönyvet;

b) a munkaképesség-csökkenés mértékét megállapító, az OEP OSZI által hozott orvosszakértői véleményt;

c) szolgálati kötelmekkel összefüggésről szóló balesetet minősítő határozatot, a baleset részletes körülményeinek leírását tartalmazó indokolással;

d) a baleseti ellátás megállapításához szükséges illetményigazolásokat és a nyugdíjjárulék levonását dokumentáló járulék-elszámolási nyilvántartó lapot.

11. § (1) A baleseti járadékra való jogosultság a szolgálati kötelmekkel összefüggő baleset napjától, a szolgálatból eredő betegség alapján megállapított baleseti járadék esetén az ebből származó munkaképesség-csökkenés megállapítása hónapjának első napjától kezdődik.

(2)[6] A baleseti járadék alapját - a 4. §-ban foglalt rendelkezések figyelembevételével - a szolgálati kötelmekkel összefüggő baleset időpontját, megbetegedés okozta munkaképesség-csökkenés esetén annak orvosilag megállapított időpontját közvetlenül megelöző illetmény, kereset alapján kell megállapítani.

(3) A szolgálati kötelmekkel összefüggő újabb baleset (betegség) esetén a következményeket együttesen kell figyelembe venni. Az együttes következmények alapján a baleseti járadék összegét újból meg kell állapítani, ha a járadékos az újabb baleset (betegség) következtében magasabb baleseti fokozatba kerül.

12. § (1) Amennyiben ismételt orvosi felülvizsgálat során a munkaképesség-csökkenés mértéke a 16%-ot nem éri el, az erre vonatkozó orvosi határozatban megállapított időpontot követő második hónap első napjától kell a baleseti járadék folyósítását határozattal megszüntetni.

(2) Ha a munkaképesség-csökkenés újból eléri a 16%-ot, a baleseti járadékra való igény újból megnyílik.

HOZZÁTARTOZÓI NYUGELLÁTÁS

Özvegyi nyugdíj, árvaellátás

13. §[7] A hivatásos állomány elhunyt tagjának az elhalálozáskor vele közös háztartásban nem élt nyugellátásra jogosult hozzátartozói részére megállapított ellátást az elhunyt halála napjától, a jogosultság későbbi bekövetkezése esetén pedig a bekövetkezés napjától kezdve kell folyósítani.

14. § (1) Akinek szolgálati nyugdíját a felső korhatár elérése előtt nem vagy csökkentett mértékben folyósították, elhalálozása esetén a hozzátartozók ellátását a teljes összegű szolgálati nyugdíj alapján kell megállapítani.

(2) A hősi halott hozzátartozói részére az árvaellátást és a szülői nyugdíjat az elhunyt özvegyének járó özvegyi nyugdíj alapján kell megállapítani.

A NYUGDÍJJOGOSULTSÁGRA VONATKOZÓ EGYÉB SZABÁLYOK

A nyugellátás megállapítása

(A Hszt. 191. §-ához)

15. § (1) A Hszt. alapján az 1. §-ban meghatározott igényjogosultak részére járó nyugellátásokat a nyugdíjmegállapító szerv határozattal állapítja meg.

(2) A nyugdíjmegállapító szerv a vonatkozó jogszabályok rendelkezéseinek megfelelően a 16. § (2) bekezdése szerint megküldött okiratok alapján hivatalból hoz határozatot

a) a szolgálati nyugdíjról;

b) a rokkantsági nyugdíjról.

(3) A nyugdíjmegállapító szerv kérelemre bírálja el és hoz határozatot minden egyéb nyugdíjigény tárgyában, így különösen:

a) baleseti járadékról;

b) a szülői nyugdíjigények elbírálásáról;

c) a hivatásos és a szerződéses állomány elhunyt tagjának özvegye (élettársa) és árvái nyugellátásáról;

d) az elvált vagy különélő házastárs özvegyi nyugdíjigénye elbírálásáról;

e) az OEP OSZI illetékes orvosi bizottsága által adott szakvélemény alapján a rokkantsági nyugdíj és a baleseti járadék összegének módosításáról, illetve azok folyósításának beszüntetéséről, továbbá a családtagok rokkantság alapján folyósítható ellátásáról;

f) a nem folyósított vagy csökkentett mértékben folyósított szolgálati nyugdíjnak teljes összegben való folyósítására irányuló igényről;

g) a feltételek hiányában megszüntetett rokkantsági nyugdíj, illetve baleseti járadék ismételt megállapítására irányuló igényekről;

h) a munkaképesség-csökkenés megállapított mértékével kapcsolatban állapotrosszabbodás miatt benyújtott kérelem elbírálásáról;

i) a Hszt. hatálybalépése után nyugállományba helyezettek esetében az ötvenedik életév betöltésekor a teljes összegű nyugdíj folyósításáról.

(4) A nyugellátásra vonatkozó határozatot meg kell küldeni:

a) a nyugellátásra jogosultnak, illetve igénylőnek;

b) a Nyugdíjfolyósító Igazgatóságnak;

c) az állományilletékes szerv vezetőjének.

16. § (1)[8] A 15. § (3) bekezdésében felsorolt nyugdíjigényeket az erre a célra rendszeresített - az igénylő és az állományilletékes parancsnok aláírásával, bélyegzőjével ellátott - nyomtatványon kell bejelenteni, és az igény elbírálásához szükséges eredeti dokumentumokkal együtt kell a nyugdíjmegállapító szervhez felterjeszteni.

A hivatásos állományú tagnak magánnyugdíj-pénztári tagsága esetén az igénylőlaphoz csatolni kell a magánnyugdíj-pénztári belépési nyilatkozat eredeti vagy hitelesített másolati példányát, illetve a visszalépést igazoló dokumentumok eredeti példányát vagy hitelesített másolatát.

(2)[9] Az állományilletékes parancsnok a szolgálati viszony megszűnését követő 15 napon belül köteles gondoskodni a hivatásos állományból nyugállományba helyezettek, illetőleg elhunytak hozzátartozói nyugellátása elbírálásához előírt okmányoknak - a pénzügyi szerv adatszolgáltatási kötelezettsége mellett - a személyügyi szerven keresztül a nyugdíjmegállapító szervhez történő megküldéséről.

(3)[10] Ha a mulasztás miatt az ellátás megállapítására és a folyósítás beindítására késedelmesen kerül sor, úgy a külön törvényben meghatározott késedelmi pótlékot a mulasztást elkövető szerv köteles megfizetni.

(4) A megállapított és a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság által kifizetett késedelmi pótlékot a mulasztásokért felelős szerv gazdasági vezetője az erről szóló értesítés megérkezésétől számított 60 napon belül az Igazgatóság szolgáltatási számlájára utalja át.

17. § A nyugdíjmegállapító szerv által hozott határozat ellen a Hszt. 191. §-ának (2) bekezdése szerinti fellebbezést a belügyminiszterhez címezve, a nyugdíjmegállapító szervhez kell benyújtani.

Átmeneti ellátás

(A Hszt. 192. §-ához)

18. § (1) A Hszt. 192. §-a szerinti kéthavi illetmény nyugellátásnak minősül.

(2) Ha a hivatásos vagy a szerződéses állomány tagja meghalt, a kéthavi illetményt az elhalttal annak haláláig együttélő, nyugellátásra jogosult hozzátartozóknak - házastárs, élettárs, gyermek, szülő sorrendben - kell kifizetni. Ebben az esetben a kéthavi illetmény az özvegyi nyugdíj első kéthavi összegét helyettesíti.

(3) A kéthavi illetményt a hivatásos szolgálati jogviszony utolsó napján a hivatásos állomány tagjának vagy a (2) bekezdés szerinti hozzátartozónak kell kifizetni.

Hatályba léptető rendelkezések

19. § Ez a rendelet a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba, rendelkezéseit azonban az 1996. szeptember 1-jét követő időponttól nyugállományba helyezettek esetén kell alkalmazni. Ezzel egyidejűleg a fegyveres erők és fegyveres testületek nyugdíjáról szóló 22/1971. (VI. 1.) Korm. rendelet végrehajtására kiadott 20/1981. (BK 11.) BM utasítás hatályát veszti.