22/1971. (VI. 1.) Korm. rendelet

a fegyveres erők és fegyveres testületek hivatásos állományú tagjainak nyugdíjáról[1]

A Kormány a fegyveres erők és fegyveres testületek hivatásos állományának szolgálati viszonyáról szóló 1971. évi 10. törvényerejű rendelet (a továbbiakban: Tvr.) 46. §-ának (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján a következőket rendeli:

I. Fejezet

A rendelet hatálya

1. §[2] A rendelet hatálya a fegyveres erők (honvédség, határőrség) és a fegyveres testületek (rendőrség, büntetés-végrehajtási testület) hivatásos állományú tagjaira (a továbbiakban együtt: hivatásos állomány), valamint azok családtagjaira terjed ki.

II. Fejezet

A NYUGDÍJJOGOSULTSÁG

A szolgálati nyugdíj

2. §[3] (1) A hivatásos állomány tagja teljes szolgálati nyugdíjra az ötvenötödik életév betöltésével jogosult.

(2) Szolgálati nyugdíjra jogosult - életkorától függetlenül - a hivatásos állománynak az a tagja is, akinek a szolgálati viszonya megszűnésekor nyugdíj szempontjából beszámítható huszonöt év szolgálati ideje van.

3. § A szolgálati időt a Tvr. 33. §-a alapján kell számítani.

4. §[4] A hivatalos állománynak az a tagja, akinek rokkantsági nyugdíjat állapítanak meg, és rokkantsága megszűnt, szolgálati nyugdíjra szerez jogosultságot, ha rokkantságának megszűnésekor szolgálati ideje a rokkantsági nyugállományban eltöltött idővel együtt a huszonöt évet eléri.

A rokkantsági nyugdíj

5. § Szolgálati idejére tekintet nélkül rokkantsági nyugdíjra jogosult a hivatásos állománynak az a tagja, akinek szolgálati viszonya hatvanhét százalékot elérő, vagy azt meghaladó munkaképesség-csökkenés miatt szűnik meg, vagy a szolgálati viszony megszűnését követő két éven belül rokkanttá válik.

A baleseti járadék

6. § (1) Szolgálati idejére tekintet nélkül baleseti járadékra jogosult a hivatásos állománynak az a tagja, akinek

a) szolgálati kötelmekkel összefüggő baleset, sérülés vagy

b) a szolgálatból származó betegség miatt tizenöt százalékot meghaladó munkaképesség-csökkenése keletkezett.

(2) Ha a munkaképesség-csökkenés a huszonöt százalékot nem haladja meg, a baleseti járadék legfeljebb két évig jár.

Az özvegyi nyugdíj

7. § (1) A hivatásos állomány tagjának özvegye, illetve nyugdíjas özvegye - elhalt férje szolgálati idejére tekintet nélkül - férje halálától számított tizenkét hónapon át özvegyi nyugdíjra jogosult.

(2) Az özvegyi nyugdíj tizenkét hónapon túl is megilleti az özvegyet ha,

a) férje szolgálati kötelmekkel összefüggő baleset, sérülés vagy a szolgálatból származó betegség következtében halt meg.

b) férje halálakor rokkant, a rokkantság tartalmára,

c) férje halálakor ötvenötödik életévét betöltötte,

d) férje jogán árvaellátásra jogosult legalább két gyermek eltartásáról gondoskodik, addig amíg legalább egy gyermek után árvaellátást kap.

e) férjét a fegyveres erő, illetőleg a fegyveres testület halottjának nyilvánították, férje halálától számított öt évig.

(3) Az az özvegy, akinek férje a házasság megkötésekor hatvanadik életévét már betöltötte, özvegyi nyugdíjra csak abban az esetben jogosult, ha a házasságból (együttélésből) gyermek származott, vagy a házasság megkötése után öt évig együtt éltek.

Az elvált vagy különélő feleség özvegyi nyugdíja

8. § (1) Annak a nőnek, akinek házasságát felbontották és annak a feleségnek, aki férjétől egy évnél hosszabb ideig külön élt, özvegyi nyugdíj csak abban az esetben jár, ha férjétől annak halálakor tartásdíjban részesült, vagy az özvegyi nyugdíjhoz szükséges feltételek a különéléstől számított tizenöt éven belül következnek be, és a tartásra való érdemtelenséget a bíróság nem állapította meg.

(2) Az elhalálozást követő tizenkét hónapra járó özvegyi nyugdíj az elvált nőt és a különélő feleséget csak abban az esetben illeti meg, ha a férj halálakor tartásdíjban részesült, vagy a részére a bíróság tartásdíjat állapított meg.

Az élettárs jogosultsága

9. § (1) Özvegyi nyugdíjra jogosult a feleséggel egyenlő feltételek mellett az a nő (élettárs) is, aki a meghalt férfival annak halálát közvetlenül megelőzően egy éven át együtt élt, ha az együttélésből gyermek származott, és a férfi az apaságot elismerte, vagy azt a bíróság jogerősen megállapította.

(2) Özvegyi nyugdíjra jogosult az az élettárs is, aki a meghalt férfival annak haláláig legalább tíz éven át, megszakítás nélkül együtt élt.

(3) Meghalt élettársa jogán özvegyi nyugdíjra nem jogosult az a nő, akinek korábban özvegyi nyugdíjat állapítottak meg, és azt az özvegyi nyugdíjra jogosultsághoz az (1)-(2) bekezdés szerint szükséges együttélési időtartam vagy annak egy része alatt felvette.

Az eltűnt férj feleségének (élettársának) jogosultsága

10. § (1) Az a feleség (élettárs), akinek férje eltűnt és az eltűnést a bíróság jogerősen megállapította, ugyanúgy jogosult özvegyi nyugdíjra, mintha férje meghalt volna.

(2)[5] Az eltűnést az illetékes miniszter, illetőleg a munkásőrség országos parancsnoka (a továbbiakban együtt: illetékes miniszter) is megállapíthatja.

(3) Az (1)-(2) bekezdésben foglaltakat az árvaellátásra és a szülői nyugdíjra való jogosultság elbírálása során is alkalmazni kell.

Az özvegyi nyugdíj megszűnése és feléledése

11. § (1)[6] Az özvegyi nyugdíj megszűnik, ha az özvegy ötvenötödik életévének betöltése előtt házasságot köt.

(2) Feléled az özvegyi nyugdíj jogosultsága annak az özvegynek, akinek özvegyi nyugdíja nem újabb házasságkötés folytán szűnt meg, ha az özvegyi nyugdíj megszűnésétől számított tizenöt éven belül megrokkan vagy az ötvenötödik életévét betölti.

(3) Az 1963. évi május hó 1. napján vagy ezt követően kötött házasság miatt megszüntetett özvegyi nyugdíjra a jogosultság e házasság megszűnése esetén feléled, ha

a) az igénylő a házasság megkötésekor végkielégítést nem vett fel, és

b) az igénylőt - a házasság létrejötte nélkül - az özvegyi nyugdíj tizenkét hónapon túl egyébként is megilletné.

A férj özvegyi nyugdíja

12. § (1) A hivatásos állomány tagjának, illetve a nyugdíjas nőnek a munkaképtelen férje is jogosult özvegyi nyugdíjra, ha őt a felesége a halálát megelőző egy éven át saját háztartásában, saját keresetéből, túlnyomó részben eltartotta, vagy a bíróság a férj részére tartásdíjat állapított meg.

(2)[7] A férj özvegyi nyugdíja munkaképtelensége tartamára vagy újabb házasságkötéséig jár. Nem szűnik meg az özvegyi nyugdíjra jogosultság, ha a házasságkötés az özvegy férj 60. életévének betöltése után történt.

A végkielégítés

13. § (1) Annak az özvegynek, akinek tizenkét hónapon túl is járó özvegyi nyugdíja újabb házasságkötés folytán szűnt meg, egyévi özvegyi nyugdíjával egyenlő összegű végkielégítésre van igénye.

(2)[8] Az özvegyi nyugdíj továbbfolyósítása helyett végkielégítést kérhet az, akinek az özvegyi nyugdíjra jogosultságát az újabb házasságkötés nem szűnteti meg.

Az árvaellátás

14. § (1) Árvaellátás jár a hivatásos állomány meghalt tagja, illetve a meghalt nyugdíjas gyermekének, mostohagyermekének és örökbefogadott gyermekének.

(2) Árvaellátás illeti meg a nevelt gyermeket, a testvért és az unokát is, ha őt a hivatásos állomány meghalt tagja, illetve a meghalt nyugdíjas saját háztartásában tartotta el és a nevelt gyermeknek, testvérnek, illetőleg unokának tartásra köteles és képes hozzátartozója nincs.

(3) Az árvaellátás az árva tizenhatodik életévének betöltéséig jár. Ha az árva nappali tagozaton közép- vagy felsőfokú tanulmányokat folytat, az árvaellátás a tanulmányok befejezéséig, de legfeljebb az árva huszonötödik életévének betöltéséig jár.

(4) Ha az árva jogosultságának a (3) bekezdés szerinti megszűnése előtt megrokkan, és eltartásra szorul, ennek az állapotnak a tartamára az árvaellátás életkorára tekintet nélkül megilleti.

(5)[9] Az árvaellátásra jogosultságot nem érinti, ha az árva vagy életben maradt szülője házasságot köt, vagy az árvát örökbe fogadják.

A szülői nyugdíj

15. § (1) Szülői nyugdíj jár a hivatásos állomány meghalt tagja, illetve a meghalt nyugdíjas szülőjének és nagyszülőjének, ha a szülő vagy nagyszülő az elhalálozás időpontjában rokkant volt és őt az elhalt, halálát megelőző egy éven át, egészen vagy túlnyomó részben eltartotta.

(2) A mostoha- és nevelőszülő is jogosult a szülői nyugdíjra, ha az (1) bekezdésben megkívánt feltételeknek megfelel, és az elhaltat legalább tíz éven át eltartotta.

(3) A szülői nyugdíj a szülő (nagyszülő) rokkantságának tartamára jár.

(4) Ha a szülő vagy nagyszülő a hivatásos állomány tagjának, illetve a nyugdíjasnak a halála után tíz éven belül rokkan meg, szülői nyugdíjra csak akkor szerez jogosultságot, ha nincs tartásra köteles és képes hozzátartozója.

III. Fejezet

A jogosultságot kizáró és korlátozó okok

16. § (1)[10][11] A jogosultat - a (3) bekezdésben meghatározott eset kivételével - csak egy nyugellátás illeti meg, aki több nyugellátásra jogosult, ezek közül választhat. Annak részére azonban, akinek szolgálati viszonya az ötvenötödik életévének betöltése előtt hatvanhét százalékot elérő vagy ezt meghaladó munkaképesség-csökkenés miatt szűnik meg, csak rokkantsági nyugdíjat lehet megállapítani.

(2)[12] Az (1) bekezdés rendelkezésétől eltérően, az az özvegyi nyugdíjra jogosult nő, aki saját jogán is nyugdíjra jogosultságot szerzett, kérheti választott nyugellátásának a másik nyugellátás összegével történő kiegészítést. A kiegészítés a társadalombiztosítási jogszabályokban megállapított határösszeg 200 Ft-tal emelt összegéig terjedhet, ha az özvegy legalább az egyik nyugellátásra a hivatásos állomány tagjainak nyugdíjáról szóló rendelkezések alapján jogosult. A saját jogú nyugellátás megállapítását követően elszenvedett üzemi baleset alapján folyósított járadékrészt és az ösztönző nyugdíjpótlékot e határösszeg szempontjából figyelmen kívül kell hagyni.

(3)[13] A (2) bekezdésben meghatározott kiegészítés helyett a hivatásos, továbbszolgáló (szerződéses) állomány tagjának, illetve nyugdíjasának 1992. december 31. utáni elhalálozása esetén - a halálát követő egy éven át - az özvegyét a saját jogú nyugellátás mellett, annak összegétől függetlenül megilleti a 25. § szerinti özvegyi nyugdíj is.

17. § (1) Nem jogosult az e rendelet szerinti nyugdíjra az, akit a bíróság jogerősen az állam vagy a béke és az emberiség elleni szándékos bűntett miatt háromévi vagy egyéb szándékos bűntett miatt ötévi szabadságvesztésnél súlyosabb büntetésre ítélt.

(2) Az (1) bekezdésben megjelölt személy nyugdíjjogosultságát a dolgozók társadalombiztosítási nyugdíjáról szóló jogszabályok alapján kell elbírálni.

18. § (1) Nem jogosult rokkantsági nyugdíjra az, aki rokkantságát szándékosan maga okozta.

(2) A szolgálati viszony megszűnését követő két éven túl bekövetkezett rokkantság miatt e rendelet alapján rokkantsági nyugdíjat nem lehet megállapítani. Az ilyen igényt a dolgozók társadalombiztosítási nyugdíjáról szóló jogszabályok alapján kell elbírálni.

(3) Nem jogosult nyugellátásra az a családtag, aki a hivatásos állomány tagjának, illetve a nyugdíjasnak a halálát szándékosan okozta.

IV. Fejezet

A NYUGELLÁTÁS ALAPJA ÉS MÉRTÉKE

A nyugellátás alapja

19. § (1) A nyugdíj összegét a szolgálati viszony megszűnését megelőző tizenkét hónapi összilletmény egy hónapi átlaga alapján kell megállapítani.

(2)[14] A hivatásos állomány tagjának nyugdíját a huszonötödik szolgálati éve betöltését megelőző tizenkét hónapban kapott összilletményének egy hónapi átlaga alapján kell megállapítani, ha ez számára kedvezőbb.

(3) Ha a repülőhajózót a repüléstől egészségi okból véglegesen eltiltották, nyugdíját - a saját illetménye helyett - a szolgálati viszonyának megszűnésekor vele azonos rendfokozatú, beosztású és minősítésű repülőhajózó illetményének alapulvételével kell az (1) bekezdés szabályai szerint megállapítani, feltéve, hogy ez reá kedvezőbb.

20. § A baleseti járadék összegét a balesetet, illetve a szolgálatból származó betegség okozta munkaképesség-csökkenés keletkezésének orvosilag megállapított időpontját megelőző tizenkét naptári hónapban kapott összilletmény átlaga alapján kell megállapítani. Ha a hivatásos állomány tagja balesetét megelőzően tizenkét hónapnál rövidebb időre kapott illetményt, baleseti járadékát e rövidebb időre kapott illetményének egy hónapi átlaga alapján kell megállapítani.

21. § (1) A nyugdíj alapját képező illetmény megállapításánál számításba kell venni minden illetményt és pótlékot, a beosztásban végzett munkáért kapott jutalmat, prémiumot és részesedést, továbbá a baleseti járadékot.

(2)[15] Az (1) bekezdés alapján megállapított illetményátlag összege

- nem lehet alacsonyabb:

a) tiszteknél a hadnagy rendfokozat és a legalacsonyabb tiszti beosztásra tíz év szolgálati idő figyelembevételével megállapított legmagasabb beosztási illetmény együttes összegénél,

b) tiszthelyetteseknél a törzsőrmester rendfokozat és a legalacsonyabb tiszthelyettesi beosztásra tíz év szolgálat idő figyelembevételével megállapított legmagasabb beosztási illetmény együttes összegénél;

- nem lehet magasabb:

a társadalombiztosítási jogszabályok szerint az öregségi nyugdíj megállapításánál figyelembe vehető havi átlagkereset legmagasabb összegénél.

(3)[16] A nyugdíj alapját képező illetmény megállapításánál az illetményátlag egyhavi összegének megfelelő jutalom számítható.

A szolgálati és a rokkantsági nyugdíjak összege

22. §[17] A szolgálati nyugdíj összege:

Ha a teljes szolgálati évek számaA nyugdíj összege, az illetményátlag
2565,0
2666,0
2767,5
2869,0
2970,5
3072,0
3173,5
3275,0
3376,5
3478,0
3579,5
3681,0
37 és ennél több83,0 %-a.

23. § (1)[18] A szolgálati kötelmekkel nem összefüggő rokkantsági nyugdíj összege:

Ha a teljes szolgálati évek számaA rokkantság III. csoportjában az illetményátlagA rokkantság II. csoportjában az illetményátlagA rokkantság I. csoportjában az illetményátlag
050,055,060,0
150,555,560,5
251,056,061,0
351,556,561,5
452,057,062,0
552,557,562,5
653,058,063,0
753,558,563,5
854,059,064,0
954,559,564,5
1055,060,065,0
1155,560,565,5
1256,061,066,0
1356,561,566,5
1457,062,067,0
1557,562,567,5
1658,063,068,0
1758,563,568,5
1859,064,069,0
1959,564,569,5
2060,065,070,0
2161,066,071,0
2262,067,072,0
2363,068,073,0
2464,069,074,0
2565,070,075,0
2666,071,076,0
2767,572,577,5
2869,074,079,0
2970,575,580,5
3072,077,082,0
3173,578,583,5
3275,080,085,0
3376,581,586,5
3478,083,088,0
3579,584,589,5
3681,086,091,0
37 és ennél több83,088,093,0 százaléka

(2)[19] A szolgálati kötelmekkel összefüggő rokkantsági nyugdíj összege:

Ha a teljes szolgálati évek számaA rokkantság III. csoportjában az illetményátlagA rokkantság II. csoportjában az illetményátlagA rokkantság I. csoportjában az illetményátlag
0606570
1616671
2626772
3636873
4646974
5657075
6667176
7677277
8687378
9697479
10707580
11717681
12727782
13737883
14747984
15758085
16768186
17778287
18788388
19798489
20808590
21818691
22828792
23838893
24848994
25859095
26869196
27879297
28889398
29899499
309095100
319196100
329297100
339398100
349499100
3595100100
3696100100
3797100100
3898100100
3999100100
40 és ennél több100100100 százaléka

(3) A rokkantság III. csoportjába tartozik az, aki munkaképességét legalább hatvanhét százalékban elvesztette.

(4) A rokkantság II. csoportjába tartozik az, aki munkaképességét teljesen elvesztette, de mások gondozására nem szorul.

(5) A rokkantság I. csoportjába tartozik az, aki munkaképességét teljesen elvesztette, és mások gondozására szorul.

A baleseti járadék összege

24. § A baleseti járadék összege

Baleseti fokozatbanMunkaképesség-csökkenés mértéke (százaléka)Az illetményátlag százaléka
1.16-258,0
2.26-3510,0
3.36-4915,0
4.50 vagy ennél több30,0

Az özvegyi nyugdíj összege

25. § (1) Az özvegyi nyugdíj összege annak a nyugdíjnak a hatvan százaléka, amely az elhaltat a III. csoportbeli rokkantsága esetén megillette volna.

(2) Ha a halál szolgálati kötelmekkel összefüggő baleset, sérülés vagy a szolgálatból származó betegség miatt következett be, az özvegyi nyugdíj összege annak a rokkantsági nyugdíjnak a hatvan százaléka, amely az elhaltat a szolgálati kötelmekkel összefüggő II. csoportbeli rokkantsága esetén megillette volna.

(3) A meghalt szolgálati nyugdíjas özvegyének járó özvegyi nyugdíj összege a meghaltat megillető szolgálati nyugdíj hatvan százaléka.

(4) A meghalt rokkantsági nyugdíjas özvegyének járó özvegyi nyugdíj annak a rokkantsági nyugdíjnak a hatvan százaléka, amely az elhaltat a III. csoportbeli rokkantsága esetén megillette, vagy megillette volna.

(5) Az élettárs özvegyi nyugdíjának összege az (1)-(4) bekezdés rendelkezései szerint alapul vett nyugdíj ötven százaléka.

(6) Ha az özvegyi nyugdíjra többen jogosultak, azt közöttük meg kell osztani.

Az árvaellátás összege

26. § Az árvaellátás összege árvánként az özvegyi nyugdíj ötven százaléka. Annak az árvának, akinek mindkét szülője meghalt (szülőtlen árva), az özvegyi nyugdíj teljes összegének megfelelő árvaellátás jár.

A szülői nyugdíj összege

27. § A szülői nyugdíj összege az özvegyi nyugdíj összegével egyenlő. Ha a szülői nyugdíjra többen szereztek jogot, a szülői nyugdíj a jogosultakat egyenlő arányban illeti meg.

A kiemelt nyugellátás

28. § (1) A hősi halott családtagjainak kiemelt nyugdíj jár.

(2) A kiemelt özvegyi nyugdíj annak az özvegynek jár, aki a hivatásos állomány hősi halottá nyilvánított tagjával, annak halálakor együtt élt.

(3) A kiemelt özvegyi nyugdíj összege a szolgálati kötelmekkel összefüggő II. csoportbeli rokkantság alapján járó nyugdíj hetven százaléka.

(4) A kiemelt árvaellátás gyermekenként a kiemelt özvegyi nyugdíj fele, szülőtlen árva esetében pedig a kiemelt özvegyi nyugdíjjal egyenlő.

(5) A kiemelt szülői nyugdíj a kiemelt özvegyi nyugdíjjal egyenlő.

(6)[20] A kiemelt nyugellátás nem lehet kevesebb a társadalombiztosítási rendelkezések szerint a hősi halottak hozzátartozói részére járó ellátás 300 Ft-tal emelt összegénél.

V. Fejezet

A nyugellátás megállapítása

29. § (1)[21] Az e rendelet alapján járó nyugellátásokat - ideértve a nyugdíjasokat megillető házastársi pótlékot és a családi pótlékot is - az illetékes miniszter által kijelölt szerv hivatalból, illetőleg kérelemre állapítja meg. A megállapított nyugellátásokat az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság folyósítja.

(2)[22] A nyugellátás megállapítása tárgyában hozott határozat ellen, annak kézbesítésétől számított tizenöt napon belül az illetékes miniszterhez lehet fellebbezni.

30. § A rokkantság fokának, illetőleg a munkaképesség-csökkenés mértékének megállapítására az Országos Orvosszakértői Intézet munkaképesség-csökkenést véleményező első- és másodfokú orvosi bizottsága tesz javaslatot.

VI. Fejezet

A NYUGELLÁTÁS FOLYÓSÍTÁSA

A szolgálati nyugdíj folyósítása

31. § (1)[23] Annak, aki a szolgálati viszonya megszűnésekor az ötvenedik életévét még nem töltötte be, a részére megállapított szolgálati nyugdíj ötven százalékát kell folyósítani mindaddig, amíg az ötvenötödik életévét be nem tölti, vagy legalább ötvenszázalékos mértékben csökkent munkaképességűvé nem válik.

(2) Annak, aki a szolgálati viszonya megszűnésekor az ötvenedik életévét már betöltötte, de az ötvenötödik életévét még nem érte el, a részére megállapított szolgálati nyugdíj hetven százalékát kell folyósítani mindaddig, amíg az ötvenötödik életévét be nem tölti, vagy legalább ötvenszázalékos mértékben csökkent munkaképességűvé nem válik.

(3) A megállapított szolgálati nyugdíjat a felső korhatár elérése előtt teljes összegben folyósítani kell annak, akit a fegyveres erő, illetve a fegyveres testület orvosi felülvizsgáló bizottsága hivatásos szolgálatra alkalmatlannak minősített, vagy számára szolgálati beosztást - neki fel nem róható okból - nem lehetett biztosítani, és szolgálati viszonya ennek folytán szűnt meg.

(4) A szolgálati nyugdíjat a nyugállományba helyezett illetményének beszüntetését követő naptól kezdve kell folyósítani.

(5) A csökkentett mértékben folyósított nyugdíj helyett a teljes összegű szolgálati nyugdíj folyósítását az ötvenötödik életév betöltése hónapjának, illetve az ötvenszázalékos munkaképesség-csökkenés orvosi megállapítása hónapjának első napjától kell megkezdeni.

32. § Nem folyósítható ötvenötödik életévének betöltése vagy megrokkanása előtt a szolgálati nyugdíj annak, akinek nyugállományba helyezése a Tvr. 5. § (2) bekezdésének b), c), d), illetve e) pontja alapján történt.

A rokkantsági nyugdíj folyósítása

33. § (1) A rokkantsági nyugdíjat a nyugállományba helyezés napjától - életkorra tekintet nélkül - teljes összegben kell folyósítani.

(2) Ha a hivatásos állomány tagja szolgálati viszonya megszűnése után rokkan meg, a rokkantsági nyugdíjat a rokkantság orvosi megállapítása hónapjának első napjától kell folyósítani.

Egyéb ellátások folyósítása

34. § (1) A baleset alapján megállapított baleseti járadékot a baleset napjától, a szolgálatból eredő betegség alapján megállapított baleseti járadékot pedig az ebből származó munkaképesség-csökkenés orvosi megállapítása hónapjának első napjától kell folyósítani.

(2) Az özvegyi nyugdíjat, az árvaellátást és a szülői nyugdíjat a hivatásos állomány tagja elhalálozását követő második hónap első napjától, a jogosultság későbbi keletkezése esetén pedig a keletkezés hónapjának első napjától kell folyósítani.

(3) Az özvegyi nyugdíjat, az árvaellátást és a szülői nyugdíjat az elhalálozás hónapjának első napjától, a jogosultság későbbi keletkezése esetén pedig a keletkezés hónapjának első napjától kell folyósítani, ha a nyugdíjas halt meg.

(4) A baleseti járadékot, az özvegyi nyugdíjat, az árvaellátást és a szülői nyugdíjat - a jogosultság fennállása alatt - a munkaviszonyra és keresőfoglalkozásra tekintet nélkül kell folyósítani.

(5)[24] Az állandó özvegyi nyugdíj továbbfolyósítását kérheti az, akinek az állandó özvegyi nyugdíját 1963. április 30-a után történt házasságkötés miatt szüntették meg, ha a házasságkötés időpontjában az állandó özvegyi nyugdíjra jogosító életkort már betöltötte és végkielégítést nem vett fel.

(6) Ha az árvaellátás a jogosult 1975. július hó 1. napján vagy azt követően történt házasságkötése miatt szűnt meg, és a jelen rendelet szerint a jogosultság egyébként fennáll, újabb igénybejelentés alapján a megszűntetett ellátást folyósítani lehet.

A nyugdíj folyósítása munkaviszony vagy keresőfoglalkozás estén

35. §[25] A szolgálati és a rokkantsági nyugdíj folyósításának munkaviszony, szövetkezeti tagsági viszony, bedolgozói, illetőleg munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony, vagy keresőfoglalkozás esetén történő korlátozására a társadalombiztosítási jogszabályok rendelkezései az irányadók.

A korábbi jogszabályok alapján megállapított nyugellátásokra vonatkozó szabályok

36. § (1) A korábbi jogszabályok alapján megállapított nyugellátások folyósítását e rendelet nem érinti; e nyugellátások folyósítása továbbra is a korábbi szabályok, illetve a dolgozók társadalombiztosítási nyugdíjára vonatkozó rendelkezések szerint történik.

(2) Ha a korábbi jogszabályok alapján rokkantsági nyugdíjban részesülő nyugdíjas egészségi állapota változik, és emiatt rokkantsági nyugdíjának összegét módosítani kell, a nyugellátás összegét az állapotváltozásnak megfelelően, rokkantsági csoportonként, a mindenkori rokkantsági nyugdíj összegének öt százalékával kell növelni, illetőleg csökkenteni.

(3) A korábbi jogszabályok alapján nyugellátásban részesülő nyugdíjas halála esetén családtagjainak a nyugellátását az elhalt nyugdíjának alapulvételével e rendelet szerinti mértékben és feltételek szerint kell megállapítani, illetve folyósítani.

Felhatalmazás

37. § Felhatalmazást kap az illetékes miniszter, hogy az e rendeletekben megállapított folyósítási szabályoktól egyedi esetekben szolgálati érdekből vagy szociális körülményekre figyelemmel a jogosult javára eltérhessen.

VII. Fejezet

A kivételes nyugellátás

38. §[26]

VIII. Fejezet

Vegyes és hatálybaléptető rendelkezések

39. § (1) Az e rendelet szerint nyugellátásra jogosultnak a nyugállományba helyezését követő két hónapra nyugdíj helyett az utolsó havi alapilletményének és rendszeres pótlékainak megfelelő összegű illetményt kell kifizetni.

(2) Ha a hivatásos állomány tagja meghalt, az (1) bekezdés szerinti illetményt azoknak a nyugellátásra jogosult családtagoknak kell folyósítani, akik az elhalttal annak halálakor együtt éltek.

40. § A nyugdíjas - a dolgozók társadalombiztosítási nyugdíjáról szóló rendelkezések, illetve az erre vonatkozó jogszabályok szerint - jogosult nyugdíjának átcserélésére, vagy ha nyugdíjának megállapítása után újabb háromévi hivatásos szolgálatot teljesít, nyugdíjának újabb megállapítását kérheti.

41. § (1) A nyugdíjas a nyugdíjának megállapítása után szerzett újabb szolgálati idő alapján kérheti nyugdíja összegének kiegészítését. A kiegészítés mértéke minden újabb évi szolgálati idő után a nyugdíj alapjául vett illetményátlag egy és fél százaléka.

(2) A nyugdíj szünetelésének tartama alatt szerzett szolgálati időt teljes egészében be kell számítani, a nyugdíj teljes összegű folyósítása alatti időt pedig nem lehet figyelembe venni. A csökkentett mértékű nyugdíj folyósítása alatt figyelembe vehető idő mértékét az illetékes miniszter szabályozza.

(3) A korábbi jogszabályok alapján szolgálati vagy rokkantsági nyugdíjban részesülő személyeket a nyugdíjazás után szerzett szolgálati időre a dolgozók társadalombiztosítási nyugdíjáról szóló rendelkezések szerinti mértékben nyugdíjkiegészítés illeti meg, ha a munkaviszony fennállása miatt a nyugdíjat korlátozva folyósították, vagy a folyósítást szüneteltették.

42. § (1) Az e rendelet alapján járó nyugellátásokra - az e rendeletben nem érintett kérdésekben - a dolgozók társadalombiztosítási nyugdíjára vonatkozó szabályokat megfelelően alkalmazni kell, ha jogszabály eltérően nem rendelkezik.

(2) Az e rendelet hatálya alá tartozó és a korábbi jogszabályok alapján megállapított szolgálati vagy rokkantsági nyugdíjban részesülő nyugdíjasokat a dolgozók társadalombiztosítási nyugdíjáról szóló rendelkezésekben előírt feltételek szerint és mértékben családi pótlék és házastársi pótlék illeti meg.

43. § (1) Ez a rendelet kihirdetése napján lép hatályba, rendelkezéseit azonban alkalmazni kell a hivatásos állománynak arra a volt tagjára, illetőleg a meghalt családtagjára, aki e rendelet hatálybalépésekor még illetményben részesült.

(2)[27] E rendelet végrehajtásáról - a pénzügyminiszterrel, a munkaügyi miniszterrel és a Szakszervezetek Országos Tanácsával egyetértésben - az illetékes miniszter gondoskodik. E rendelet alkalmazásában illetékes miniszter a Kormánynak az a tagja, akinek alárendeltségében a fegyveres erő, illetőleg a fegyveres testület működik.

(3) E rendeletet az állami tűzoltóság hivatásos állományára megfelelően alkalmazni kell.

(4) E rendelet egyes rendelkezéseit az illetékes miniszter a továbbszolgáló állomány tagjaira is kiterjesztheti.

Lábjegyzetek:

[1] Utóbb a rendeletet a 140/1996. (VIII. 31.) Korm. rendelet hatályon kívül helyezte.

[2] A rendelet hatályát kiterjeszti a Vám- és Pénzügyőrség hivatásos tagjaira is a 45/1981. (X. 8.) MT rendelet 1. §-ának e) pontja.

[3] A 2. § az 5/1981. (III. 16.) MT rendelet 1. §-ával megállapított szöveg.

[4] A 4. § az 5/1981. (III. 16.) MT rendelet 2. §-ával megállapított szöveg.

[5] A munkásőrséget az 1989. évi XXX. törvény megszűntette.

[6] A 11. § (1) bekezdése a 23/1977. (VII. 1.) MT rendelet 1. §-ával megállapított szöveg.

[7] A 12. § (2) bekezdése a 23/1977. (VII. 1.) MT rendelet 2. §-ával megállapított szöveg.

[8] A 13. § (2) bekezdése a 23/1977. (VII. 1.) MT rendelet 3. §-ával megállapított szöveg.

[9] A 14. § (5) bekezdése a 23/1977. (VII. 1.) MT rendelet 4. §-ával megállapított szöveg.

[10] A 16. § (1) bekezdésének első mondata a 120/1993. (IX. 6.) Korm. rendelet 1. §-ának (1) bekezdésével megállapított szöveg.

[11] A 16. § (1) bekezdésének második mondatát az 5/1981. (III. 16.) MT rendelet 3. §-a iktatta be a rendeletbe.

[12] A 16. § (2) bekezdése a 23/1977. (VII. 1.) MT rendelet 5. §-ával megállapított szöveg.

[13] A 16. § (3) bekezdését a 120/1993. (IX. 6.) Korm. rendelet 1. §-ának (2) bekezdése iktatta a szövegbe.

[14] A 19. § (2) bekezdése az 5/1981. (III. 16.) MT rendelet 4. §-ával megállapított szöveg.

[15] A 21. § (2) bekezdése a 23/1977. (VII. 1.) MT rendelet 6. §-ával megállapított szöveg.

[16] A 21. § (3) bekezdése a 22/1972. (VI. 21.) MT rendelettel megállapított és az 5/1981. (III. 16.) MT rendelet 12. §-ának (1) bekezdésével módosított szöveg.

[17] A 22. § az 5/1981. (III. 16.) MT rendelet 5. §-ával megállapított szöveg.

[18] A 23. § (1) bekezdése az 5/1981. (III. 16.) MT rendelet 6. §-ával megállapított szöveg.

[19] A 23. § (2) bekezdése a 23/1977. (VII. 1.) MT rendelet 7. §-ával megállapított szöveg.

[20] A 28. § (6) bekezdése az 5/1981. (III. 16.) MT rendelet 7. §-ával megállapított szöveg.

[21] Lásd a 91/1993. (VI. 9.) Korm. rendelet 1. §-ának (1) bekezdését.

[22] A 29. § (2) bekezdés második mondatát a 62/1992. (XII. 11.) AB határozat megsemmisítette.

[23] A 31. § (1)-(3) bekezdése az 5/1981. (III. 16.) MT rendelet 8. §-ával megállapított szöveg.

[24] A 34. § (5)-(6) bekezdése a 23/1977. (VII. 1.) MT rendelet 8. §-ával megállapított szöveg.

[25] A 35. § az 5/1981. (III. 16.) MT rendelet 9. §-ával megállapított szöveg.

[26] A 38. §-t a 8/1990. (I. 29.) MT rendelet 2. §-ának d) pontja hatályon kívül helyezte.

[27] A Szakszervezetek Országos Tanácsa megszűnt.

Tartalomjegyzék