2/1997. (II. 26.) TNM rendelet

a polgári nemzetbiztonsági szolgálatoknál más kereső foglalkozást nem folytatható vezetők körének meghatározásáról, a más kereső foglalkozás bejelentésével, engedélyezésével, az összeférhetetlenség megszüntetésével és tilalma megszegése következményeivel kapcsolatos eljárás rendjéről

A fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény (a továbbiakban: Hszt.) 342. §-a (2) bekezdésének c) pontjában foglalt felhatalmazás alapján - figyelemmel a nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló 1995. évi CXXV. törvény 22. §-a (1) bekezdésének e), f) pontjaira - az alábbiakat rendelem el:

A rendelet hatálya

1. §[1] A rendelet hatálya kiterjed az Információs Hivatalra (a továbbiakban: Hivatal), valamint a Hivatal hivatásos állományú tagjaira (a továbbiakban: ht. állomány tagja).

Értelmező rendelkezések

2. § E rendelet alkalmazásában:

a) más kereső foglalkozásnak minősül a munkavégzéssel járó, valamint a munkavégzéssel nem járó egyéb jogviszony;

b)[2] munkavégzéssel járó egyéb jogviszonynak minősül a ht. állomány tagjának szolgálati viszonyával párhuzamosan fennálló, személyes közreműködési kötelezettséget magába foglaló, kifejezetten munkavégzésre irányuló - közalkalmazotti, közszolgálati és munkajogi jogviszonya (ideértve a bedolgozói jogviszonyt is), vagy polgári jogi jogviszony alapján végzett - tevékenysége, továbbá egyéni vállalkozás működtetése;

c)[3] munkavégzéssel nem járó egyéb jogviszonynak minősül a ht. állomány tagjának szolgálati viszonyával párhuzamosan fennálló, személyes közreműködési kötelezettséggel járó, de kifejezetten munkavégzésre nem irányuló, továbbá személyes közreműködési kötelezettséggel nem járó, más kereseti lehetőséget biztosító tevékenysége, valamint a sporttal vagy ismeretterjesztéssel összefüggő munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonya;

d) gazdálkodó szervezetnek minősülnek a Ptk. 685. § c) pontjában meghatározott szervezetek;

e) gazdálkodó szervezetnél végzett tevékenységnek minősül az államnál, helyi önkormányzatnál, költségvetési szervnél, egyesületnél, köztestületnél, valamint a külföldi jogi személyek és jogi személyiséggel nem rendelkező gazdálkodó szervek képviseleteinél vagy szerviz- és információs irodáinál folytatott más kereső foglalkozás is.

f)[4] kisebbségi üzletrésztulajdonnak minősül a korlátolt felelősségű társaság tagját megillető, 10%-os részesedést meg nem haladó és kisebbségi tulajdonosi jogokat nem biztosító üzletrész tekintetében fennálló tulajdonosi érdekeltség.

Munkavégzéssel járó egyéb jogviszonyt nem létesíthető vezetők köre

3. § Munkavégzéssel járó egyéb jogviszonyt nem létesíthet és nem folytathat a Hivatal főigazgatója, főigazgató-helyettese és igazgatója.

Engedélyezés munkavégzéssel járó egyéb jogviszony létesítése esetén

4. § A ht. állomány tagja munkavégzéssel járó egyéb jogviszonyt csak a szolgálati időn túl, az állományilletékes parancsnok előzetes, írásbeli engedélye alapján létesíthet.

5. § (1) A munkavégzéssel járó egyéb jogviszony létesítésére vonatkozó engedélyt írásban meg kell tagadni (összeférhetetlenség), amennyiben e tevékenység

a) a szolgálati viszonyhoz méltatlan tevékenység folytatására irányul,

b) veszélyezteti a ht. állomány tagja által betöltött beosztás kifogástalan ellátását,

c) sérti vagy veszélyezteti a ht. állomány tagjának pártatlanságát, befolyásmentességét,

d) a ht. állomány tagja szolgálati tevékenységével érintett szervvel létesítendő, illetve a szolgálati viszonnyal összefüggésben szerzett információkkal való visszaélésre adhat alkalmat,

e) egyébként sérti vagy veszélyezteti a szolgálat érdekeit.

(2) A szolgálati viszonyhoz méltatlan a tevékenység különösen, ha

a) a ht. állomány tagjának alkalmazási feltétele a Hivatalhoz való tartozás meglétének nyílt hirdetése,

b) információ gyűjtésére irányul,

c) magánszemély őrzésével, biztosításával kapcsolatos feladatokra terjed ki,

d) követelések behajtására vonatkozik,

e) a Hivatal vagy a rendőrség nyilvántartásai ahhoz felhasználhatók lennének, illetve olyan ügyekkel kapcsolatos, amelyekben a Hivatal mint hatóság jár el,

f) a Hivatal társadalmi megbecsülését hátrányosan befolyásolhatja.

Bejelentés munkavégzéssel nem járó egyéb jogviszony létesítése esetén[5]

6. § A ht. állomány tagja köteles az állományilletékes parancsnoknak előzetesen írásban bejelenteni a munkavégzéssel nem járó egyéb jogviszony létrehozására irányuló szándékát, így[6]

a) sporttal vagy ismeretterjesztéssel összefüggő munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony létesítését,

b) gazdálkodó szervezetben munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonynak nem minősülő, de személyes közreműködési kötelezettséggel járó tagsági, felügyelő bizottsági tagsági, kuratóriumi stb., vagy a gazdálkodó szervezetben vezető tisztségviselői viszony folytatását, valamint

c)[7] gazdasági társaságban vagyonával közvetlenül érdekeltté válást, ide nem értve a kisebbségi üzletrésztulajdont és a nem meghatározó arányú részvényt.

7. § (1)[8] A munkavégzéssel nem járó egyéb jogviszony létesítését írásban meg kell tiltani, amennyiben ez az 5. § (1) bekezdésének a), illetve c)-e) pontjaiba ütközik.

(2) Az (1) bekezdésben megállapított szabályok vonatkoznak arra az esetre is, ha a ht. állomány tagja olyan gazdálkodó szervezettel áll személyes közreműködést nem igénylő jogviszonyban, amely gazdálkodó szervezet az 5. § (2) bekezdésének b)-f) pontjaiba ütköző tevékenységet folytat.

Engedélyezés, illetve bejelentés esetén követendő eljárás rendje

8. § (1) A munkavégzéssel járó egyéb jogviszony létesítésére irányuló engedélyezési kérelmet, illetve a munkavégzéssel nem járó egyéb jogviszony létesítésére irányuló bejelentést e rendelet 1., illetve a 2. számú melléklete szerinti nyomtatványon kell - két példányban - előterjeszteni. Az engedélyezési kérelemhez csatolni kell annak a munkáltatónak a tervezett munkavégzéssel járó egyéb jogviszony létesítésére és a végzendő feladatra vonatkozó nyilatkozatát, amellyel a kérelmező szerződést kíván kötni. Megbízási jogviszony létesítése esetén a kérelmező nyilatkozatának a megbízás tartalmát kell magába foglalnia.

(2)[9] Az engedélyezési kérelemben, illetve a bejelentésben foglaltaknak a kérelmező (bejelentő) szolgálati elöljárója mérlegeli, és a kérelem (bejelentés) benyújtását követő 15 napon belül állásfoglalásával záradékolva felterjeszti az állományilletékes parancsnokhoz.

(3)[10] Az állományilletékes parancsnok köteles az engedélyezési kérelmet 30 napon belül elbírálni, illetve, amennyiben a munkavégzéssel nem járó egyéb jogviszony létesítését a 7. § alapján meg kell tiltani, ezt 30 napon belül megtenni.

Felülvizsgálat

9. § (1) A kiadott engedélyeket, továbbá az elfogadott bejelentéseket évente felül kell vizsgálni; amennyiben ezek feltételei már nem állnak fenn, az engedélyt haladéktalanul vissza kell vonni, illetve a munkavégzéssel nem járó egyéb jogviszony folytatását meg kell tiltani.

(2) Az engedélyt év közben is vissza kell vonni, illetve a munkavégzéssel nem járó egyéb jogviszony folytatását meg kell tiltani, amennyiben ez az (1) bekezdés alapján szükséges.

Jogorvoslat

10. § A ht. állomány tagja szolgálati panasszal élhet, ha a 4. §-ban meghatározott engedély megtagadását, illetve a 6. §-ban meghatározott bejelentés el nem fogadását (a jogviszony létesítésének megtiltását) sérelmesnek tartja.

Nyilvántartás

11. § (1) A ht. állomány tagja által benyújtott engedélyezési kérelem, illetve bejelentés első példányát az állományilletékes parancsnok, második példányát a Hivatal humánpolitikai szerve (a továbbiakban: humánpolitikai szerv) kapja.

(2) A ht. állomány tagja munkavégzéssel járó egyéb jogviszonya létesítéséhez szükséges engedélyt, vagy annak megtagadását 3 példányban kell kiadni; az 1. példányt a kérelmező kapja, 1-1 példányát pedig az állományilletékes parancsnok, illetve a humánpolitikai szerv rakja le. Ugyanez az eljárás követendő a munkavégzéssel nem járó egyéb jogviszonnyal kapcsolatos bejelentések esetén is.

(3) A ht. állomány tagja más kereső foglalkozása létesítéséről, valamint folytatásáról a Hivatal (1) bekezdésben meghatározott szerve nyilvántartást vezet.

Az összeférhetetlenség megszüntetése és tilalma megszegésének következményeivel kapcsolatos eljárás

12. § A ht. állomány tagja köteles az állományilletékes parancsnoknak haladéktalanul írásban jelenteni, ha vele szemben az 5. §-ban, illetve a 7. §-ban meghatározott összeférhetetlenségi ok merült fel. Az állományilletékes parancsnok köteles a bejelentéssel kapcsolatos körülményeket megvizsgálni, s indokolt esetben a bejelentéstől számított 30 napon belül a ht. állomány tagját az összeférhetetlenség megszüntetésére felszólítani, illetve köteles annak kizárására a szükséges intézkedéseket haladéktalanul megtenni.

13. § Ha a ht. állomány tagja az összeférhetetlenségi okot a felszólítástól számított 30 napon belül nem szünteti meg, szolgálati viszonya a törvény erejénél fogva megszűnik.

Vegyes rendelkezések

14. § (1) Az állományilletékes parancsnok az engedélyezési kérelem, illetve a bejelentés elbírálásának, a 9. §-ban megjelölt éves felülvizsgálat lefolytatásának, valamint a 16. §-ban meghatározott egyszeri felülvizsgálat lefolytatásának jogát a helyettesére átruházhatja.

(2) Az (1) bekezdésben foglalt vezetők esetén a bejelentés elbírálásának jogát az állományilletékes parancsnok nem ruházhatja át.

(3) A főigazgatók és a főigazgató-helyettesek bejelentéseit a miniszter bírálja el.

Záró rendelkezések

15. § A ht. állomány tagja részére az e rendelet hatálybalépése előtt kiadott, a más kereső foglalkozás végzésére jogosító engedélyeket, illetve hozzájárulásokat e rendelet hatálybalépését követő 3 hónapon belül felül kell vizsgálni.

16. § A rendelet a kihirdetését követő hónap 1. napján lép hatályba, rendelkezéseit a folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.

1. számú melléklet a 2/1997. (II. 26.) TNM rendelethez

2. számú melléklet a 2/1997. (II 26.) TNM rendeleteihez[11]