39/1997. (III. 5.) Korm. rendelet

a pályakezdő munkanélküliek elhelyezkedésének elősegítéséről szóló 68/1996. (V. 15.) Korm. rendelet módosításáról

A Kormány a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény (a továbbiakban: Flt.) 19/A. §-ában, valamint 43. §-ának (3) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján a következőket rendeli el:

1. § (1) A pályakezdő munkanélküliek elhelyezkedésének elősegítéséről szóló 68/1996. (V. 15.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R.) 1. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) E rendelet hatálya az Flt. 58. §-a (5) bekezdésének k) pontja szerint pályakezdő munkanélkülinek minősülő személyekre, a 9. § hatálya pedig az ott meghatározott pályakezdő fiatalokra terjed ki."

(2) Az R. 1. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) Az Flt. 58. §-a (5) bekezdésének k) pontja alkalmazásában a tanulmányok befejezése alatt a tanulói, illetőleg a hallgatói jogviszony megszűnését kell érteni."

(3) Az R. 1. §-ának (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(5) Az e rendeletben szabályozott támogatások az Flt. 58. §-a (5) bekezdésének k) pontjában meghatározott életkor betöltését követően akkor folyósíthatók, ha a támogatás megállapítására már az életkor betöltését megelőzően sor kerül."

2. § (1) Az R. 5. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A megyei (fővárosi) munkaügyi tanács (a továbbiakban: munkaügyi tanács) a pályakezdő munkanélküliek foglalkoztatásának elősegítése érdekében a megye (főváros) munkaerőpiaci helyzete alapján - a megyében működő területi gazdasági kamarák véleményének meghallgatásával - a 7. §-ban foglalt támogatás tekintetében meghatározza annak elveit, hogy a (2) bekezdés a) pontjában megjelölt szakképesítéstől eltérő szakképesítésnél mi tekinthető különös méltánylást érdemlőnek."

(2) Az R. 5. §-a (2) bekezdésének bevezető szövegrésze helyébe a következő rendelkezés lép:

"A munkaügyi központ a munkaügyi tanács és a területi gazdasági kamarák véleményének kikérése után"

3. § Az R. 6. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A pályakezdő munkanélküli a munkaügyi központtal köteles együttműködni."

4. § Az R. 7. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"7. § (1) A munkaügyi központ támogatást nyújt annak a munkaadónak, aki szakképzetlen, vagy az 5. § (2) bekezdésében meghatározott szakképesítéssel rendelkező pályakezdő munkanélküli munkaviszony keretében történő foglalkoztatását legalább napi négyórás munkaidőben, és - a (6) bekezdésben foglaltak figyelembevételével - legalább 360 napi időtartamra olyan munkakörben vállalja, amelyben a munkanélküli megfelelő munkatapasztalatot szerezhet.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott támogatás olyan pályakezdő munkanélküli - a kérelem beadását követően kezdődő - munkatapasztalat-szerzéséhez nyújtható, aki a nyilvántartásba vételétől számított legalább 90 napig a munkaügyi központtal együttműködött.

(3) A támogatást a foglalkoztatás időtartamára, legfeljebb azonban 360 napra a pályakezdő részére járó munkabérnek (illetménynek) 50-100%-ig terjedő mértékben kell megállapítani. A támogatás mértéke - a pályakezdő részére járó munkabér (illetmény) 100%-ában történő megállapítása esetén - havonta nem haladhatja meg szakképzetlen pályakezdő esetében a kötelező legkisebb munkabér másfélszeresét, középfokú szakképzettségű pályakezdő esetében kétszeresét, felsőfokú szakképzettségű pályakezdő esetében két és félszeresét. Ha a támogatás mértéke a pályakezdő részére járó munkabérnél (illetménynél) alacsonyabb, illetve a foglalkoztatás nem teljes munkaidőben történik, akkor felső határként az előbbiekben meghatározott összeg arányos részét kell figyelembe venni. Az előbbiekben meghatározott támogatáson kívül a pályakezdő után fizetendő egészségügyi hozzájárulás összege is megtéríthető.

(4) A munkaügyi központ igazgatója - az 5. § (1) bekezdésében foglaltaknak megfelelően - különös méltánylást érdemlő esetben engedélyezheti az 5. § (2) bekezdésének a) pontjában megjelölt szakképesítéstől eltérő szakképesítésű pályakezdő munkanélküli foglalkoztatásának támogatását.

(5) Ha a munkaadó egyesület, alapítvány, közalapítvány, köztestület, kisebbségi önkormányzat vagy közhasznú társaság, a (3) bekezdésben meghatározott támogatáson felül a pályakezdő részére járó munkabért terhelő társadalombiztosítási és munkaadói járulék is átvállalható, ha a foglalkoztatás nem vállalkozási tevékenység keretében történik.

(6) Ha a pályakezdő támogatott munkaviszonya 360 napnál rövidebb idő után megszakad, újbóli foglalkoztatása esetén a 360 napból fennmaradó időtartamra nyújtható támogatás."

5. § Az R. 8. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) A pályakezdő munkanélküli részére az (1) bekezdésben meghatározott támogatáson túlmenően keresetpótló juttatást vagy keresetkiegészítést az Flt.-ben foglaltak szerint lehet megállapítani."

6. § (1) Az R. 9. §-ának (1) bekezdése a következő mondattal egészül ki:

"A támogatás további feltétele, hogy a pályakezdőnek a munkaadónál történő foglalkoztatása a támogatás iránti kérelem benyújtását követő időpontban kezdődjön meg."

(2) Az R. 9. §-ának (4) bekezdése a következő rendelkezéssel egészül ki:

"Ha a munkaidő a teljes munkaidőnél rövidebb, a támogatás mértékét a munkaidő eltérő mértékével arányosan csökkentve kell megállapítani. További támogatásként a pályakezdő után fizetendő egészségügyi hozzájárulás is megtéríthető."

7. § Az R. 10. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"10. § A pályakezdő foglalkoztatásához e rendeletben nem szabályozott támogatás az Flt.-ben és felhatalmazása alapján kiadott jogszabályban foglaltak szerint nyújtható."

8. §[1]

9. § (1) Ez a rendelet 1997. július 1-jén lép hatályba, rendelkezéseit a hatálybalépést követően benyújtott kérelmek tekintetében kell alkalmazni.

(2)[2]

Horn Gyula s. k.,

miniszterelnök

1. számú melléklet a 39/1997. (III. 5.) Korm. rendelethez

Regisztrált munkanélküliek és pályakezdők száma

1995-1997

IdőpontRegisztrált munkanélküliek száma, főEbből: pályakezdő, fő%
1995. I.545 44559 82811,0
II.550 48459 35010,8
III.540 71856 69610,5
IV.53188355 79110,5
V.486 41636 6237,5
VI.482 74739 0448,1
VII.504 31258 80411,7
VIII.499 32061 96112,4
IX.49141659 86512,2
X.4791025610811,7
XI.484 61756 37611,6
XII.495 89355 41211,2
1996. I.517 83654 29010,5
II.530 59253 91310,2
III.528 36752 0419,8
IV.511890471969,2
V.490 10036 9477,5
VI.48195133 6027,0
VII.494 46147 5449,6
VIII.494 90050 34410,2
IX.501 10250 29510,0
X.494 33145 5039,2
XI.484 47043 7689,0
XII.477 45939 3568,2
1997. I.474 63639 1138,2

Forrás. Országos Munkaügyi Módszertani Központ

2. számú melléklet a 39/1997. (III. 5.) Korm. rendelethez

A támogatási rendszer működésének főbb tapasztalatai

A támogatási rendszer bevezetése óta 6 hónap telt el, de már ennek alapján is le lehet vonni a működés tapasztalatait.

A támogatási rendszer a pályakezdő fogalom kiszélesítésével olyan rétegek támogathatóságát is lehetővé teszi, akik erre rászorulnak, de korábban kiestek a segélyezettek köréből (általános iskolai végzettség alattiak, szakképzésből lemorzsolódók).

A bevezetett új aktív eszközök voltaképpen kétszeresére bővítették a fiatalok állásba helyezését segítő eszköztárt. Az új eszközök mintegy 10 ezer pályakezdőt érintettek.

A csökkenésben természetesen jelentős szerepet játszottak a foglalkoztatási törvényben szabályozott aktív eszközök. Mind a munkanélküliek "hagyományos" képzésében, mind a bértámogatásban, valamint az utazási költségtérítésben a pályakezdők részvétele magasabb, mint a munkanélkülieken belüli arányuk, a közhasznú foglalkoztatásban azonban - a megfelelő állásajánlatok hiányában - részvételi arányuk alacsonyabb.

A megyei munkaügyi központok az elhelyezkedés segítése érdekében helyi programokat készítettek. A központok és a kirendeltségek a tájékoztatás sokféle formáját alkalmazták a személyes tájékoztatástól az írott és elektronikus sajtóig megcélozva mind a pályakezdőket, mind a munkáltatókat. Számos olyan kapcsolattartási fórumot hoztak létre, amelyek az állásba helyezést segítették, illetve az új (és a régi) aktív foglalkoztatáspolitikai eszközöket népszerűsítették (pl. nyílt nap, állás- és képzési börze, pályakezdők hónapja, munkáltatói klubok).

Érzékelhető közeledés történt a civil szervezetek és az önkormányzatokkal való szorosabb együttműködés felé, amely azonban még további erősítésre szorul.

A támogatási rendszer egyes elemeinek működését az alábbiakban tekintjük át:

1. A pályakezdőket segítő új munkaerőpiaci szolgáltatások

A rendelet szerint a pályakezdők az új aktív eszközök biztosította támogatásokban - összefüggésben a megszüntetett pályakezdő munkanélküli segély, valamint a foglalkoztatási törvényben szabályozott bértámogatás szabályaival - három hónap elteltével részesíthetők. A három hónap lehetőséget teremtett a munkaügyi szervezet számára a fiatalok (támogatás nélküli) állásba helyezésére, illetve ennek érdekében tájékoztatásukra, valamint az egyéni adottságaikhoz igazodó szolgáltatások nyújtására.

A fiataloknak impulzust, saját életútjuk megtervezéséhez motivációt adó tanfolyamon 1996. december végéig mintegy 5 ezer fő végzett és arra további 3,5 ezer fő jelentkezett. Ezt követően, a fiatalokkal folytatott egyéni beszélgetések alapján kétoldalú kötelezettségeket tartalmazó együttműködési tervek készültek elhelyezkedésük segítése érdekében. A képzettségtől, illetve az együttműködési tervtől függően a pályakezdők részére a központok pályaválasztást elősegítő tanácsadást, a pályamódosítást vagy a pályamegerősítést segítő programban való részvételt ajánlottak. A munkaügyi központok, illetve a kirendeltségek több ezer fiatalt érintően szerveztek állásbörzét.

2. A pályakezdőket segítő új aktív eszközök

A munkatapasztalat-szerzés támogatása eszközével érintettek száma a félév során folyamatosan bővült, novemberben már mintegy 2200 fő kapott alanyi jogon támogatást foglalkoztatásához.

Hátráltatta az eszköz működését a közalkalmazotti bértáblára épülő támogatási mérték.

A legalább egy tanéven keresztül vállalati gyakorlati képzésben részesült pályakezdő elhelyezkedésének alanyi jogú foglalkoztatási támogatása közel 3 ezer fő, főként szakmunkás fiatal számára jelentette, illetve jelenti a munkahely egyéves biztosítását.

Az eszközzel érintettek számának jelentős emelkedése várható ez évtől a központok, illetve a kirendeltségek munkatársainak munkáltatói kapcsolatának erősítése, bővítése, valamint a munkáltatók létszámfelvételi igényének és tájékozottságának függvényében.

A foglalkoztatást elősegítő képzés támogatása alanyi jogon (közel 5 ezer főt érintően) segítette a fiatalokat a munkaerőpiacon eladható képzettség megszerzésében egyrészt a szakmához jutás által, másrészt a meglévő ismeretek korszerűsítésével.

(Az aktív eszközökben érintettekről készített kimutatást a Függelék tartalmazza.)

Függelék

Kimutatás a pályakezdők elhelyezkedését támogató új és régi eszközökben érintettekről

(1996. november hónapban)

Aktív eszközökPályakezdő fiatalok száma (fő)Pályakezdő fiatalok aránya (%)
Új eszközök
Munkatapasztalat-szerzés támogatása218012,3
Foglalkoztatásbővítő támogatás283416,0
Foglalkoztatást elősegítő képzés463026,0
Részösszesen:964454,3
Hagyományos eszközök:
Bértámogatás329418,5
Közhasznú munka230913,0
Utazási költségtérítés4432,5
Képzés207711,7
Részösszesen:812345,7
Összesen:17767100,0

Lábjegyzetek:

[1] Hatályon kívül helyezte a 225/2005. (X. 13.) Korm. rendelet 13. § d) pontja. Hatálytalan 2005.11.01.

[2] Hatályon kívül helyezte a 225/2005. (X. 13.) Korm. rendelet 13. § d) pontja. Hatálytalan 2005.11.01.

Rendezés: -
Rendezés: -
Kapcsolódó dokumentumok IKONJAI látszódjanak:
Felület kinézete:

Visszaugrás

Ugrás az oldal tetejére