68/1996. (V. 15.) Korm. rendelet

a pályakezdő munkanélküliek elhelyezkedésének elősegítéséről

A Kormány a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény (a továbbiakban: Flt.) 19/A. §-ában foglalt felhatalmazás alapján a következőket rendeli el:

1. § (1)[1] E rendelet hatálya az Flt. 58. §-a (5) bekezdésének k) pontja szerint pályakezdő álláskeresőnek minősülő személyekre, a 9. § hatálya pedig az ott meghatározott pályakezdő fiatalokra terjed ki.

(2)[2] Az Flt. 58. §-a (5) bekezdésének k) pontja alkalmazásában a tanulmányok befejezése alatt a tanulói, illetőleg a hallgatói jogviszony megszűnését kell érteni.

(3) E rendelet alkalmazásában

a) a munkahely akkor megfelelő, ha

aa)[3] a pályakezdő álláskereső képzettségi szintjének, vagy a munkaügyi központ által felajánlott és a képzettségi szintnek megfelelő képzési lehetőség figyelembevételével megszerezhető képzettségének megfelel,

ab)[4] a pályakezdő álláskereső egészségi állapota szerint a munka elvégzésére alkalmas,

ac) a munkahely és a lakóhely között naponta - tömegközlekedési eszközzel - történő oda- és visszautazás ideje a három órát, illetve tíz éven aluli gyermeket nevelő nő és tíz éven aluli gyermeket egyedül nevelő férfi esetében a két órát nem haladja meg;

b) munkaviszonyon a magyar jog hatálya alá tartozó munkaviszonyt, közalkalmazotti jogviszonyt, közszolgálati jogviszonyt és a bírósági, ügyészségi szolgálati viszonyt kell érteni.

(4)[5]

(5)[6] Az e rendeletben szabályozott támogatások az Flt. 58. §-a (5) bekezdésének k) pontjában meghatározott életkor betöltését követően akkor folyósíthatók, ha a támogatás megállapítására már az életkor betöltését megelőzően sor kerül.

2. § (1) A munkaügyi központ az általános iskolákban, szakmunkásképző iskolákban, szakiskolákban, speciális szakiskolákban, gimnáziumokban, szakközépiskolákban, főiskolákon és egyetemeken a végzős fiatalok részére a tanév befejezése előtt szóbeli vagy írásbeli tájékoztatást nyújt az elhelyezkedési esélyekről, valamint a foglalkoztatást elősegítő támogatások igénybevételének lehetőségeiről.

(2) A munkaügyi központ állásbörzéket szervez.

3. § (1)[7] A munkaügyi központ a pályakezdő álláskereső számára egyéni adottságaihoz igazodó szolgáltatást nyújt.

(2)[8] Az (1) bekezdésben foglalt szolgáltatás keretében a munkaügyi központ a pályakezdő

a) álláskereső adatait felveszi,

b) álláskereső részére tájékoztatást nyújt, továbbá

c) álláskeresővel külön jogszabályban meghatározott álláskeresési megállapodást köt.

(3)[9]

(4)[10] A munkaügyi központ a pályakezdő álláskereső részére munkaközvetítést, álláskeresési felkészítésen történő részvételt biztosít. A munkaügyi központ az álláskeresési megállapodásban foglaltak szerint biztosítja a pályakezdő álláskereső részére a pályaválasztást, pályamódosítást elősegítő programban való részvételt.

4. § (1)[11] A szakképzetlen és az 5. § (2) bekezdés a) pontja szerint meghatározott szakképzettségű pályakezdő álláskereső a nyilvántartásba vételét követő kilencven nap elteltével jogosult munkatapasztalat szerzése támogatására.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott jogosultság alapján a munkaügyi központ köteles pályázatok rendszeres kiírásával és egyéb módon állást keresni, és megfelelő munkaadói ajánlat esetén a munkaadónak támogatást nyújtani a 7. § (1) bekezdésében meghatározott foglalkoztatáshoz.

(3) A (2) bekezdésben meghatározott pályázati felhívást közzé kell tenni legalább egy napilapban.

(4)[12] Megfelelő munkaadói ajánlat hiánya esetén a pályakezdő álláskereső jogosult képzésének támogatására az 5. § (2) bekezdés b) pont szerint kijelölt képzés vállalása esetén, ha a képzési feltételeknek megfelel.

(5)[13]

(6)[14] Az (1) bekezdésben meghatározott támogatásra való jogosultság megállapításánál a pályakezdő álláskereső legmagasabb iskolai végzettségét kell figyelembe venni.

5. § (1)[15] A megyei (fővárosi) munkaügyi tanács (a továbbiakban: munkaügyi tanács) a pályakezdő álláskeresők foglalkoztatásának elősegítése érdekében a megye (főváros) munkaerőpiaci helyzete alapján - a megyében működő területi gazdasági kamarák véleményének meghallgatásával - a 7. §-ban foglalt támogatás tekintetében meghatározza annak elveit, hogy a (2) bekezdés a) pontjában megjelölt szakképesítéstől eltérő szakképesítésnél mi tekinthető különös méltánylást érdemlőnek.

(2)[16] A munkaügyi központ a munkaügyi tanács és a területi gazdasági kamarák véleményének kikérése után

a)[17] meghatározza azoknak a szakképesítéseknek a körét, amelyekkel rendelkező pályakezdő álláskeresők jogosultak munkatapasztalat szerzésére,

b) megállapítja azoknak a képzéseknek a körét, amelyekben résztvevőknek a munkaügyi központ támogatást ad. Olyan képzéseket is ebbe a körbe kell sorolni, amelyek általános iskolai végzettséggel is elvégezhetők.

6. §[18]

Munkatapasztalat szerzés támogatása

7. §[19][20] (1)[21] A munkaügyi központ támogatást nyújt annak a munkaadónak, aki szakképzetlen, vagy az 5. § (2) bekezdésében meghatározott szakképesítéssel rendelkező pályakezdő álláskereső munkaviszony keretében történő foglalkoztatását legalább napi négyórás munkaidőben, és - a (6) bekezdésben foglaltak figyelembevételével - legalább 360 napi időtartamra olyan munkakörben vállalja, amelyben a munkanélküli megfelelő munkatapasztalatot szerezhet.

(2)[22] Az (1) bekezdésben meghatározott támogatás olyan pályakezdő álláskereső - a kérelem beadását követően kezdődő - munkatapasztalat-szerzéséhez nyújtható, aki a nyilvántartásba vételétől számított legalább 90 napig a munkaügyi központtal együttműködött.

(3)[23] A támogatást a foglalkoztatás időtartamára, legfeljebb azonban 360 napra a pályakezdő részére járó munkabérnek (illetménynek) 50-100%-ig terjedő mértékben kell megállapítani. A támogatás mértéke - a pályakezdő részére járó munkabér (illetmény) 100%-ában történő megállapítása esetén - havonta nem haladhatja meg szakképzetlen pályakezdő esetében a kötelező legkisebb munkabér másfélszeresét, középfokú szakképzettségű pályakezdő esetében kétszeresét, felsőfokú szakképzettségű pályakezdő esetében két és félszeresét. Ha a támogatás mértéke a pályakezdő részére járó munkabérnél (illetménynél) alacsonyabb, illetve a foglalkoztatás nem teljes munkaidőben történik, akkor felső határként az előbbiekben meghatározott összeg arányos részét kell figyelembe venni.

(4)[24] Ha a munkaadónak az e jogcímen nyújtott támogatás mértéke meghaladja az Európai Közösséget létrehozó Szerződés 87. és 88. cikkeiben foglaltaknak a csekély összegű (de minimis) támogatásokra való alkalmazásáról szóló 2001. január 12-i 69/2001/EK bizottsági rendelet 2. cikkének 2. pontjában meghatározott mértéket - az (5) bekezdésben foglaltak kivételével -, megállapításának további feltétele, hogy a munkaadó vállalja a pályakezdőnek legalább a támogatott foglalkoztatás időtartamával megegyező időtartamú továbbfoglalkoztatását. A munkaadónak a kérelem benyújtását megelőző három év alatt kapott, csekély összegű (de minimis) támogatások összegéről írásban nyilatkoznia kell.

(5)[25] A (4) bekezdésben foglaltakat nem kell alkalmaznia költségvetési szervre, valamint a (7) bekezdésben meghatározott munkaadóra.

(6)[26] A munkaügyi központ igazgatója - az 5. § (1) bekezdésében foglaltaknak megfelelően - különös méltánylást érdemlő esetben engedélyezheti az 5. § (2) bekezdésének a) pontjában megjelölt szakképesítéstől eltérő szakképesítésű pályakezdő álláskereső foglalkoztatásának támogatását, feltéve, hogy a munkaadó megfelel a rendezett munkaügyi kapcsolatok - az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 15. §-ában meghatározott - feltételeinek, illetve e feltételek fennállása a külön jogszabályban meghatározott módon igazolásra kerül.

(7)[27] Ha a munkaadó egyesület, alapítvány, közalapítvány, köztestület, kisebbségi önkormányzat vagy közhasznú társaság, a (3) bekezdésben meghatározott támogatáson felül a pályakezdő részére járó munkabért terhelő társadalombiztosítási és munkaadói járulék is átvállalható, feltéve, hogy a foglalkoztatás nem vállalkozási tevékenység keretében történik, és a munkaadó megfelel a rendezett munkaügyi kapcsolatok - az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 15. §-ában meghatározott - feltételeinek, illetve e feltételek fennállása a külön jogszabályban meghatározott módon igazolásra kerül.

(8)[28] Ha a pályakezdő támogatott munkaviszonya 360 napnál rövidebb idő után megszakad, újbóli foglalkoztatása esetén a 360 napból fennmaradó időtartamra nyújtható támogatás.

(9)[29] Nem nyújtható támogatás a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény 106. §-a, 150. §-a, valamint a 193/C. §-ának a) pontja szerinti foglalkoztatáshoz, továbbá a (4) bekezdésben meghatározott továbbfoglalkoztatási kötelezettség időtartamába e munkavégzések időtartama nem számít bele.

Foglalkoztatást elősegítő képzés

8. §[30] (1) A munkaügyi központ, ha a pályakezdő álláskereső részére az 5. § (2) bekezdés b) pontjában megjelölt képzést ajánl fel, a képzési költséget megtéríti.

(2) A pályakezdő álláskereső részére az (1) bekezdésben meghatározott támogatáson túlmenően keresetpótló juttatást vagy keresetkiegészítést az Flt.-ben foglaltak szerint lehet megállapítani.

(3) Az (1) bekezdésben meghatározott képzésként kell figyelembe venni azt a képzést is, amely a pályakezdő álláskereső szakképesítésének megfelelő vállalkozóvá váláshoz szükséges ismeretek megszerzésére irányul.

Foglalkoztatási támogatás

9. § (1)[31] Kérelmére foglalkoztatási támogatást kell megállapítani annak a munkaadónak, aki a szakmunkásképző iskola, szakiskola és speciális szakiskola befejezését követően, a nála legalább egy tanéven keresztül gyakorlati képzésben részesült pályakezdő foglalkoztatását szakképzettségének megfelelő munkakörben vállalja, legalább napi hatórás időtartamban. A támogatás további feltétele, hogy a pályakezdőnek a munkaadónál történő foglalkoztatása a támogatás iránti kérelem benyújtását követő időpontban kezdődjön meg.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott támogatás akkor állapítható meg, ha a pályakezdő foglalkoztatása a szakképzettség megszerzését követő kilencven napon belül megkezdődik.

(3) Az (1) bekezdésben meghatározott támogatást kétszázhetven napi időtartamra kell megállapítani. A támogatás feltétele, hogy a munkaadó a folyósítás megszűnését követően a pályakezdőt kilencven napig támogatás nélkül foglalkoztatja.

(4)[32] A támogatás mértéke a jogszabályban megállapított, az adott munkáltatóra érvényes kötelező legkisebb havi munkabér fele. Ha a munkaidő a teljes munkaidőnél rövidebb, a támogatás mértékét a munkaidő eltérő mértékével arányosan csökkentve kell megállapítani.

10. §[33] A pályakezdő foglalkoztatásához e rendeletben nem szabályozott támogatás az Flt.-ben és felhatalmazása alapján kiadott jogszabályban foglaltak szerint nyújtható.

11. §[34] (1) Az e rendeletben szabályozott támogatásokkal kapcsolatos ügyekben a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény rendelkezéseit kell alkalmazni az Flt. 21. §-ában, 54. és 55. §-ában, valamint a (2)-(4) bekezdésben foglaltak figyelembevételével.

(2) A 7. §-ban meghatározott támogatás esetében a pályakezdő álláskereső lakóhelye (tartózkodási helye) szerinti munkaügyi központ illetékes az eljárásra.

(3) A munkaügyi központ mérlegelése során

a) a 7. § (3) bekezdésében meghatározott esetben az adott térségben a pályakezdők munkaerőpiaci helyzetét, a munkaadó által ajánlott foglalkoztatás időtartamát, a munkaügyi központ és a munkaadó közötti együttműködés tapasztalatait,

b) a 8. § (2) bekezdésében meghatározott esetben az adott térségben a pályakezdők munkaerőpiaci helyzetét, valamint a pályakezdő szociális helyzetét veszi különösen figyelembe.

(4) Az a munkaadó, aki e rendeletben, továbbá az Flt. 16-16/B. §-ában, valamint 18. és 19. §-ában és a 19/C. §-ában meghatározott támogatásokra vonatkozó hatósági szerződésben foglaltakat megszegte, három éven belül - újabb pályakezdő foglalkoztatása esetén - e rendeletben meghatározott támogatásra nem jogosult.

12. § A rendelet 1996. július 1-jén lép hatályba.

Horn Gyula s. k.,

miniszterelnök