3/1997. (I. 28.) BM rendelet
a kézilőfegyverekről és lőszerekről, gáz- és riasztófegyverekről, valamint a légfegyverekről és a lőterekről szóló 115/1991. (IX. 10.) Korm. rendelet végrehajtására vonatkozó 14/1991. (X. 31.) BM rendelet módosításáról
A kézilőfegyverekről, lőszerekről, gáz- és riasztófegyverekről, valamint a légfegyverekről és a lőterekről szóló 115/1991. (IX. 10.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R.) 35. §-ának (1) és (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján az R. végrehajtásáról szóló 14/1991. (X. 31.) BM rendelet módosítására - az érdekelt miniszterekkel, valamint az országos hatáskörű szervek vezetőivel és az érdekképviseleti szervekkel egyetértésben - a következőket rendelem el:
1. § Az R. végrehajtásáról szóló 14/1991. (X. 31.) BM rendelet (a továbbiakban: rendelet) 1. §-ának (1)-(3) bekezdésének helyébe a következő rendelkezések lépnek:
"(1) Az R.-ben meghatározott hatósági ügyekben első fokon:
a) a rendőrkapitányság,
b) Budapest területére kiterjedő illetékességgel a Budapesti Rendőr-főkapitányság Fegyver- és Engedélyügyi Osztály jár el.
(2) Az (1) bekezdés a) pontjának rendelkezésétől eltérően a megyei rendőr-főkapitányság jár el első fokon:
a) a szolgálati és önvédelmi célú maroklőfegyver és a hozzá tartozó lőszer megszerzésével, tartásával kapcsolatos ügyekben és az R. 18. § (1) bekezdésének d) pontjában meghatározott esetekben,
b) a lőfegyver, lőszer, gáz- és riasztófegyver és légfegyver (a továbbiakban együtt: fegyver) gyártásával, kereskedelmével, továbbá a fegyver és a hatástalanított lőfegyver kereskedelmi célú behozatalával, kivitelével és az országon történő átszállításával kapcsolatos ügyekben.
(3) Másodfokon az (1) bekezdés a) pontjában meghatározott esetben a megyei rendőr-főkapitányság, az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott esetben a Budapesti Rendőr-főkapitányság Igazgatásrendészeti Főosztálya, a (2) bekezdés a) és b) pontjában meghatározott ügyekben pedig az Országos Rendőr-főkapitányság jár el."
2. § A rendelet 1. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:
"(7) A fegyvertartási engedély visszavonását [R. 6. § (1)-(2) bekezdés], a fegyver beszolgáltatását [R. 6. § (3) bekezdés], a fegyver forgalomba hozatalára, tartására kiadott engedély szüneteltetését, a fegyver rendőrségnél történő tárolását, használatának korlátozását [R. 7. § (1) bekezdés] - ha az azonnali végrehajtás szükséges - a rendőrkapitányság is elrendelheti, illetőleg a beszolgáltatott fegyvert átveheti, erről azonban az illetékes, az engedélyt kiállító hatóságot haladéktalanul értesítenie kell." 3. § A rendelet 2. §-a (3) bekezdésében "a Belügyminisztérium" szövegrész helyébe "az illetékes megyei (Budapesti) rendőr-főkapitányság" szövegrész lép.
4. § (1) A rendelet 4. §-a (2) bekezdésének c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A fegyver bevonásáról rendelkező határozatnak az általános kellékeken túl tartalmaznia kell:]
"c) a tulajdonosnak a fegyver elidegenítésére, elajándékozására, hatástalaníttatására vonatkozó jogáról szóló tájékoztatást,"
(2) A rendelet 4. §-a a következő (7)-(10) bekezdésekkel egészül ki:
"(7) Az R. 6. §-a (3) bekezdésének b) pontja alapján beszolgáltatott lőfegyvert, lőszert, gáz- és riasztófegyvert a rendőrhatóság jegyzőkönyvvel veszi át, adja ki, amely tartalmazza a fegyver azonosító adatait, a lőszer mennyiségét, a beszolgáltató - kiadás esetén a jogosult - személyi, illetőleg cégadatait, lakóhelyét (székhelyét, telephelyét), az engedély számát, a fegyverrel együtt átvett (kiadott) tartozékokat (tok, fegyvertávcső stb.).
(8) Az R. 3. §-ának (1) bekezdésében meghatározott engedély és az engedélyben szereplő fegyver bevonása esetén a bevonástól számított két évig az engedély jogosítottja bármikor rendelkezhet a fegyver elidegenítéséről, elajándékozásáról vagy hatástalanításáról.
(9) Az engedély és a fegyver (7) bekezdés szerinti beszolgáltatása esetén az (5) és a (8) bekezdés rendelkezését a jogutód (örökös) megállapításának napjától lehet alkalmazni. Ettől a naptól kell megfizetni a tárolási díjat is.
(10) A lőfegyver, lőszer, gáz- és riasztófegyver hatósági tárolásának az R. 7. §-a (1) bekezdése alapján történő elrendelése esetén a tárolási díjat nem kell megfizetni, ha az engedély jogosítottját jogerősen felmentik."
5. § A rendelet 5. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(1) A lőfegyver, valamint annak betétcsöve és váltócsöve tartósságát, biztonságos kezelhetőségét és műszaki állapotát az arra jogosult (kijelölt) szervezet ellenőrzi."
6. § A rendelet 7. §-a (2) bekezdésének második mondata a következők szerint módosul:
"A vizsgakérdéseket és a vizsga szabályait a 10. számú melléklet, a vizsgabizonyítvány formáját és tartalmát a 11. számú melléklet tartalmazza."
7. § A rendelet 8. §-a (2) bekezdésének c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
"c) a lőfegyver javítására jogosult személy vagy az igazságügyi fegyverszakértő vagy a kézilőfegyverek és lőszerek vizsgálatára jogosult (kijelölt) szervezet az általa balesetveszélyesnek minősített vagy selejtezésre utalt fegyverekről 8 napon belül jegyzőkönyvet küld a tevékenységet engedélyező rendőri szervnek."
8. § A rendelet 9. §-ának a) és d) pontjai helyébe a következő rendelkezések lépnek:
[9. § Fegyverjavítási tevékenység esetén:]
"a) a javítási engedéllyel rendelkező a kézilőfegyverek és lőszerek vizsgálatára jogosult (kijelölt) szervezet által selejtezésre utalt lőfegyvert vagy más használt lőfegyvert a tartásra jogosulttól - az illetékes rendőrhatóság külön engedélyével - alkatrészként megvásárolhatja;"
"d) az R.-ben meghatározott esetekben a javítást végző a javított lőfegyvert az arra jogosult (kijelölt) szervezetnél a lőfegyvernek a jogosult részére történő kiadása előtt köteles bevizsgáltatni."
9. § (1) A rendelet 10. §-ának (3) bekezdése a következő mondattal egészül ki:
"E nyomtatványt kell alkalmazni a lőszerre is."
(2) A rendelet 10. §-ának (5) bekezdése a következő mondattal egészül ki:
"A fegyver kereskedelmi célú behozatalához benyújtott kérelemben a gyártási szám hiányozhat. Ebben az esetben a fegyver csak belső áruvizsgálattal együtt tartott vámkezeléssel, a (6) bekezdésben szabályozott bejelentésnek a vámszerv által történő ellenjegyzésével hozható be."
(3) A rendelet 10. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:
"(7) A hatástalanított lőfegyver behozatalánál, kivitelénél és átszállításánál az e §-ban a lőfegyverre megállapított nyomtatványokat kell alkalmazni azzal, hogy a hatástalanítás tényét a nyomtatványon jelölni kell."
10. § A rendelet 13. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(2) A jogi személy részére kiállított engedélyben fel kell tüntetni azokat a tagokat, alkalmazottakat (a továbbiakban együtt: alkalmazott), akik a fegyver kezelését (tárolás, kiadás, visszavétel) végzik és/vagy a fegyvert őrzési célra használhatják."
11. § (1) A rendelet 14. §-ának (2)-(5) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
"(2) Az (1) bekezdés szerinti ismereteket csak arra a lőfegyverfajtára - az (1) bekezdés c) pontjának alkalmazása kivételével gáz- és riasztófegyverre - kell igazolni, amelyre a kérelmet benyújtották.
(3) A szakismeretet, illetve szakértelmet igazoltnak kell tekinteni, ha a kérelmezőnek igazságügyi fegyverszakértői, puskaművesi vagy fegyvermesteri, fegyverműszerész szakvizsgája van, továbbá a vadászlőfegyver tekintetében vadászat és vadgazdálkodás tantárgyból legalább középfokú végzettséggel rendelkezik.
(4) Az R. 17. §-a (1) bekezdésének b)-e) pontjában felsorolt munkakörökbe tartozó személyeket, foglalkozásokat külön jogszabály állapítja meg.
(5) Önvédelmi célú maroklőfegyverre az elméleti és a gyakorlati jártasságot igazoltnak kell tekinteni, ha a kérelmező a kérelem benyújtását megelőző öt éven belül legalább két évig ilyen szolgálati lőfegyver viselésére folyamatosan jogosult volt."
(2) A rendelet 14. §-ának (7) bekezdése a következő mondattal egészül ki:
"A vizsgára jelentkezésnek és a vizsgának a fegyver megszerzésére vonatkozó és az egyéb hatósági engedély iránti kérelem benyújtása nem feltétele."
12. § A rendelet 15. §-a új (3) bekezdéssel egészül ki:
"(3) Az (1) és a (2) bekezdés rendelkezését értelemszerűen az R. 17. §-ában szabályozott egyéb szolgálati lőfegyverre is alkalmazni kell."
13. § A rendelet 19. §-a (3) bekezdésének helyébe a következő rendelkezés lép:
"(3) A színházi és filmfelvételi célokat szolgáló, vaktölténnyel üzemeltethető lőfegyvereket 5 évenként megvizsgálásra az arra jogosult (kijelölt) szervezetnek be kell mutatni."
14. § A rendelet 1. számú melléklete a 2. pontot követően a következő szövegrésszel egészül ki:
"Nem minősül személyek megbízására irányuló hozzájárulásnak a sportlövészettel foglalkozó, nyilvántartásba vett társadalmi szervezet, sportegyesület lőfegyverének a sportlövője részére, sportlövészet céljára történő átadása."
15. § (1) A rendelet 1. számú mellékletének 6. pontja a következő mondattal egészül ki:
"Nem kell a díjat megfizetni a fegyvernek az R. 6. §-a (3) bekezdésének b) pontja alapján történő beszolgáltatása miatti tárolásáért a jogutód (örökös) megállapításáig."
(2) A rendelet 1. számú melléklete kiegészül a következő 7. ponttal:
"7. A hatástalanított lőfegyverrel kapcsolatos eljárásért - a 3. pont i) alpontja kivételével - a 3. pontban megállapított díjak felét kell megfizetni.
A lőfegyver, gáz- és riasztófegyver tartására kiadott engedély meghosszabbításának díja (R. 20. §):
10 db fegyverig 1500 Ft,
11-25 db fegyverig 3000 Ft,
25 db fegyver felett 5000 Ft."
16. § A rendelet 10. számú mellékletének "vizsgakérdések" címe "Vizsgakérdések és a vizsga szabályai"-ra módosul, a melléklet a 69. pont után "A vizsga szabályai" címmel és azt követően a következő szövegrésszel egészül ki:
"A vizsga szabályai:
1. Vizsgára az bocsátható, aki a vizsgadíjat befizette.
2. A vizsga elméleti és gyakorlati vizsgarészből áll.
3. A gyakorlati vizsgarész a fegyver kezelését és használatát, valamint a megfelelő lőkészséget ellenőrzi.
4. Az elméleti vizsgarész írásbeli tesztből és szóbeli vizsgából áll. A vizsgázó csak eredményes tesztvizsga után bocsátható szóbeli vizsgára, majd annak eredményessége esetén gyakorlati vizsgára.
5. Nem kell gyakorlati vizsgát tennie annak:
a) aki kereskedelmi tevékenység folytatásához tesz vizsgát,
b) vadászlőfegyver megszerzéséhez és tartásához, aki állami vadászvizsgával rendelkezik.
6. Nem kell a lőkészséget ellenőrizni a gáz- és riasztófegyverre történő vizsgánál.
7. Sikeres vizsgának minden vizsgarész eredményes letétele minősül. A sikertelen vizsgát - a vizsga napjától számított egy éven belül - abban a részében kell megismételni (elméleti, gyakorlati), amelyben eredménytelen volt. Ennek elmulasztása esetén teljes vizsgát kell tenni.
8. Vizsgát legalább negyedévenként kell szervezni. A vizsgabizottság elnökből és 2 tagból áll. A vizsga eredményéről a vizsgabizottság szótöbbséggel határoz."
17. § A rendelet 14. számú mellékletének I. fejezete a következő 6. ponttal egészül ki:
"6. a szállításért felelős személy személyi adatait (név, születési hely, születési idő, anyja neve, állandó lakóhelye, útlevél száma), valamint a megrendelőnek a lőfegyver és lőszer polgári célú rendeltetésére vonatkozó jognyilatkozatát."
18. § A rendelet 21. számú mellékletében a "Visszavonásig érvényes!" szövegrész hatályát veszti.
19. § A rendelet 22. számú melléklete helyébe ezen rendelet melléklete lép.
20. § (1) Ez a rendelet a kihirdetését követő 3. napon lép hatályba.
(2) A hatálybalépéssel egyidejűleg a rendelet 18. §-ának (1) bekezdése és a 20. számú melléklete hatályát veszti.
Melléklet a 3/1997. (I. 28.) BM rendelethez
Lőfegyverek hatástalanítása
Hatástalanításkor a fegyvercsőbe, a töltényűr felől, a csőfar síkjáról 5 mm-rel beljebb egy, legalább 80 mm hosszú vagy a csőhossz 2/3-ának megfelelő hosszúságú, a töltényűr és a csőfurat átmérőjének megfelelő, szorosan illeszkedő acéldugót kell betenni. Az acéldugót hegesztéssel kell a töltényűr (fegyvercső) falához rögzíteni.
Az acéldugót a csővel együtt a töltényűrnél legalább a lőfegyver calibere felének megfelelő méretben át kell fúrni. Az így elkészített furatba acélcsapot kell ütni, és hegesztéssel rögzíteni.
A tölténytámasz (tűzfal) felületét (a billenőcsövű fegyverek kivételével) 45 fokban, ha lehet teljes mértékben, ha nem, akkor minimálisan az ütőszegvezető furat felső széléig köszörüléssel, marással le kell munkálni. Az ütőszegvezető furatot (a forgópisztolyoknál is) hegesztéssel ki kell tölteni. A fegyver ütőszegcsúcsát le kell vágni.
Azon lőfegyvereknél (hadipuska, géppisztoly, vadászfegyverek stb.), ahol a fegyvercső fedett vagy részben fedett, a csőfalat 1-2 mm szélességben, a csőfar síkjától a fedett rész fele hosszában marással, fűrészeléssel stb. át kell vágni.
Forgópisztolyok, revolverek csőfuratának bedugózása mellett a dobfuratok teljes hosszában acéldugót kell beilleszteni, melynek mellső (fegyvercső felőli) részét hegesztéssel kell rögzíteni. A hegesztett felületet a forgódob síkjával egyvonalban le kell munkálni.
Színházi fegyverek hatástalanítása
A színházi (film) célt szolgáló fegyverek hatástalanításánál a fegyvercsövet a csőfartól a fegyverhez rendszeresített lőszer hosszánál 35 mm-rel előbb el kell vágni. Az elválasztott csőfurat-részekre csavarmenetet kell fúrni, majd a két részt egy, végig lyukas (csőszerű) menetes közdarabbal kell összekötni. A közdarabot a fegyvercsőbe be kell ragasztani.
A csőtorkolatba menetet kell fúrni, melybe egy kb. 30 mm hosszú csőszűkítőt kell becsavarni, és azt a csőfuratba forrasztással kell rögzíteni. A közdarabot és a szűkítőt egy kb. 4-5 mm-es fúróval át kell fúrni. Az öntöltő és automata fegyvereknél a fegyver működtetését lehetővé tevő furatméreteket kell alkalmazni.
A sörétes vadászfegyverek töltényűrébe egy, kb. 25 mm hosszú, 12 mm furatú, a töltényűrbe szorosan illeszkedő szűkítőgyűrűt kell betenni, és azt a töltényűr falához keményforrasztással kell rögzíteni. Ezekhez a fegyverekhez csak papírfojtással és füstös lőporral töltött vaktöltényeket lehet használni.