62/1997. (XI. 26.) IKIM rendelet

földtani és bányászati követelmények a nukleáris létesítmények és a radioaktív hulladék elhelyezésére szolgáló létesítmények telepítéséhez és tervezéséhez

Az atomenergiáról szóló 1996. évi CXVI. törvény (a továbbiakban: At.) 68. §-ának (6) és (9) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján a következőket rendelem el:

A rendelet hatálya

1. § A rendelet hatálya

a) nukleáris létesítmény és radioaktív hulladék elhelyezésére szolgáló létesítmény (a továbbiakban együtt: létesítmény) telepítése, létesítése, üzembe helyezése és bezárása során, továbbá a bezárást követően végzendő földtani és bányászati tevékenységekre, továbbá

b) az e tevékenységeket végző természetes és jogi személyekre, valamint jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetekre

terjed ki.

Fogalmak

2. § E rendelet alkalmazásában:

a) a telephely földtani környezete: a Föld felszín alatti természetes, élettelen közegének (földkéregnek) azon része, melynek szilárd-, folyékony- és gázfázisai kölcsönhatásban vannak, vagy lehetnek a létesítménnyel;

b) földtani adottságok: a földtani környezet ásvány-kőzettani, geokémiai, geomechanikai, geofizikai, tektonikai, rétegtani, hidrogeológiai, radiometriai, fejlődéstörténeti jellemzői, melyek meghatározóak a tervezett létesítmény és a tevékenység szempontjából;

c)[1] földtani alkalmasság: a létesítmény biztonsági követelményei szempontjából meghatározó földtani adottságok kedvező minősítése;

d) befogadó kőzet: az a földtani képződmény vagy képződményegyüttes, melyben a radioaktív hulladék elhelyezésére szolgáló létesítmény települ, és amelynek térbeli kiterjedése nagyobb mint a tárolótér;

e) földtani gát: a földtani környezetnek azon része, mely meghatározott ideig és mértékben, természetes állapotában képes akadályozni a radioaktív izotópok terjedését;

f) földtani kutatás: a földkéreg anyagi, szerkezeti és fejlődéstörténeti sajátosságainak megismerésére irányuló műszaki-tudományos tevékenység;

g) radioaktív hulladék felszíni és felszínközeli tárolója: a radioaktív hulladék végleges elhelyezésére szolgáló létesítmény, mely a talajvízszint feletti földtani környezetben települ;

h) radioaktív hulladék mélységi tárolója: a radioaktív hulladék végleges elhelyezésére szolgáló, bányászati módszerekkel kialakított létesítmény, mely a talajvízszint alatti földtani környezetben települ;

i) átmeneti tároló: olyan radioaktív hulladék tároló létesítmény, amelynek üzemeltetési engedélye csak meghatározott ideig érvényes, továbbá a hulladék csak visszanyerhető módon helyezhető el benne;

j) telephely: a felszínen és a mélységben egyértelműen elhatárolt térrész, amelyben a nukleáris létesítmény és védőzónája, vagy a radioaktív hulladéktároló létesítmény és védőzónája elhelyezhető;

k) potenciális telephely: olyan, földtani kutatással vizsgált telephely, melynek földtani alkalmassága biztonsági értékelésben még nem bizonyított;

l) felajánlott telephely: a helyi lakosság és az illetékes önkormányzatok előzetes beleegyezésével bíró és az általuk létesítésre felajánlott telephely;

m) intézményes ellenőrzés: a hulladéktárolónak az erre a célra kijelölt szervezet által végzett ellenőrzése, amely lehet aktív (megfigyelés, felügyelet, helyreállítás) vagy passzív (földhasználat ellenőrzése); az intézményes ellenőrzés a létesítmény tervezésekor számításba veendő tényező.

A földtani alkalmasság vizsgálata

3. § (1) A földtani környezet vizsgálatának módszere a földtani kutatás. A földtani kutatás során érvényesíteni kell

a) a fokozatos, egyenletes és szükséges mértékű megismerést;

b) a kutatási fázisok egymásra épülését;

c) a műszakilag és gazdaságilag elérhető legjobb módszer és technológia alkalmazását;

d) az adatok megőrzését és reprodukálhatóságát;

e) a minőségbiztosítást.

(2) A komplex biztonsági értékeléshez szükséges földtani adatokat a földtani kutatás során kell meghatározni.

(3) Földtani kutatási zárójelentésben kell vizsgálni és bizonyítani a potenciális telephelyek és a kiválasztott telephely földtani alkalmasságát.

(4) A műszaki védelem elemei úgy tervezendők és létesítendők, hogy ezek kölcsönhatása a földtani környezettel ne veszélyeztesse a földtani gátat.

4. § A nukleáris létesítmények és a radioaktív hulladék elhelyezésére szolgáló létesítmények telephely-kijelölése és a földtani alkalmasság vizsgálata fázisokra tagolható, amelyeket a földtani kutatási terv készítése és jóváhagyása során kell meghatározni.

5. §[2] Az egyes kutatási fázisokat megalapozó földtani kutatási terveket és a kutatási fázisokat lezáró földtani kutatási zárójelentéseket a Magyar Bányászati és Földtani Hivatal (a továbbiakban: MBFH) hagyja jóvá.

6. § A földtani kutatások tartalmát a 11. §-ban meghatározott általános földtani követelmények, az 1. számú mellékletben felsorolt földtani vizsgálati szempontok és a 2-5. számú mellékletben részletezett különleges földtani alkalmassági követelmények alapján kell meghatározni.

7. § A földtani kutatás során a kutatási módszerek kiválasztásakor, a kutatólétesítmények számának és elhelyezésének tervezésekor figyelemmel kell lenni arra, hogy a potenciális befogadó kőzet és a földtani gát kedvező adottságai ne károsodjanak. Károsodás esetén a földtani kutatást végző köteles az eredetivel azonos szintű földtani alkalmasság helyreállítására.

8. § (1) A földtani kutatást és a létesítményt úgy kell megtervezni, hogy az lehetővé tegye a földtani környezet rendszeres megfigyelését és a létesítmény intézményes ellenőrzését annak

a) működése megkezdése előtti időszakban,

b) működése alatt,

c) bezárása, illetve felszámolása után.

(2) A befogadó kőzet, illetve a földtani gát viselkedését és a radioaktív izotópok esetleges kijutását és terjedését a földtani környezetben a nukleáris létesítmény és a radioaktív hulladék elhelyezésére szolgáló létesítmény

a) üzemelése alatt rendszeres időközönként,

b) a tervezési alapban figyelembe nem vett esemény bekövetkeztekor,

c) bezárása előtt,

d) a bezárás utáni intézményes ellenőrzés alatt rendszeres időközönként

elkészítendő biztonsági értékelésben, biztonsági jelentésben, környezetvédelmi felülvizsgálatban kell bemutatni.

9. § A földtani kutatás során feltárt ásványi nyersanyagok és védett vagy védelemre érdemes természeti értékek bejelentésére a bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvényben és a természet védelméről alkotott 1996. évi LIII. törvényben foglaltak vonatkoznak.

Minőségbiztosítás

10. § (1) A földtani kutatás tervezésekor minőségbiztosítási rendszert kell kidolgozni és a kivitelezéskor alkalmazni.

(2) A minőségbiztosítás lényeges elemei a következők:

a) a kutatás kezdeményezőjének ki kell jelölnie a földtani kutatások szakmai irányítását ellátó földtani szervezetet;

b) a szakmai irányítást ellátó szervezet kutatási tervet állít össze, amelynek része a minőségbiztosítási dokumentáció. A minőségbiztosítási dokumentációban rögzíteni kell a kutatásban résztvevők felelősségi körét és az ellenőrzés rendjét;

c) földtani kutatást csak földtani szakértői engedéllyel rendelkező személy vezethet;

d) a kutatásban résztvevőknek megfelelő szakképesítéssel kell rendelkezniük;

e) a kutatás során olyan technikai eszközök és eljárások alkalmazhatók, amelyek megfelelnek a hazai vagy ennek hiányában a nemzetközi szabványoknak és a rendelkezésre álló műszaki irányelveknek. Ezeknek hiányában a kutatást végzőnek az alkalmazott technikai eszközöknek és eljárásoknak olyan leírását kell elkészítenie, amely alapján a vizsgálat reprodukálható;

f) a kutatás során nyert és/vagy felhasznált adatokat egységes adatbázisba kell szervezni. A kutatásban résztvevők jogosultak és kötelesek az egységes adatbázis munkájukhoz szükséges részét használni;

g) a kutatás során nyert mérési eredmények, adatok megőrizendők a létesítmény bezárásáig, illetve az intézményes ellenőrzés befejezéséig.

Általános földtani követelmények

11. § (1) Létesítmény ott telepíthető, ahol

a) a telephely földtani környezete, a befogadó kőzet és a földtani gát a tudomány és a technika adott szintjén jól megismerhető és modellezhető;

b) a földtani környezet geomorfológiai, geomechnikai, szeizmológiai, vulkanikus, hidrogeológiai, ásvány-kőzettani, geokémiai stabilitásának a biztonsági értékelésben számba vett mértéke bizonyítható;

c) a földtani gátat olyan adottságok jellemzik, melyek a biztonsági értékelésben számításba vett mértékben akadályozzák az esetlegesen kiszabadult radioaktív izotópok terjedését a földtani környezetben;

d) a földtani környezet ásvány-kőzettani, geokémiai és geomikrobiológiai hatásai nem veszélyeztetik a műszaki védelem elemeit.

(2)[3] Telephely nem jelölhető ki olyan törésszakaszon, ahol az utolsó százezer évben felszíni elmozdulás volt.

(3) A potenciális telephely kijelölését követően mikroszeizmikus mérőhálózatot kell telepíteni és folyamatosan üzemeltetni legalább három éven át. A létesítmény tervezésekor figyelembe kell venni a várható földrengésekből származó közvetlen és közvetett hatásokat (talajfolyósodás, rézsű állékonyság stb.).

(4) A létesítmény megvalósításának gazdasági értékelésénél figyelembe kell venni a potenciális telephellyel lekötött nem vagy feltételesen megújuló természeti erőforrásokat és védett vagy védendő földtani értékeket.

(5) A 2. § g) és h) pontjai szerinti radioaktív hulladék tároló az (1)-(4) bekezdésben foglalt követelmények mellett csak ott telepíthető, ahol

a) a befogadó kőzet térbeli kiterjedése elegendő a tároló befogadására, és ezen belül homogén földtani adottságokkal bír;

b) a földtani gátnak a műszaki védelem meghibásodása vagy megsemmisülése esetén a radioaktív izotópok kiszabadulását és terjedését gátló vagy megakadályozó visszatartó (retenciós), késleltető (retardációs), megkötő (szorpciós) képessége van, és ez a tulajdonsága megmarad a biztonsági értékelésben számításba vett ideig;

c) a hidrogeológiai rendszer biztosítja a radioaktív izotópok megfelelően hosszú, a biztonsági értékelésben számításba vett ideig késleltetett felszínre jutását, illetve koncentrációjának sugárterhelési szempontból elfogadható hígulását;

d) a földtani környezet védelmet nyújt a felszíni éghajlati, lepusztulási, vízrajzi változások és az emberi beavatkozás létesítményt veszélyeztető, káros hatásaival szemben.

12. § Nagy aktivitású és hosszú felezési idejű radioaktív hulladék végleges elhelyezése kizárólag olyan mélységi hulladéktárolóban engedélyezhető, ahol a földtani környezet önmagában biztosítja a sugárvédelmi követelmények teljesülését.

Általános bányászati követelmények

13. § (1) Radioaktív hulladék tárolására szolgáló bányatérség, valamint egyéb föld alatti térség helyének kiválasztásánál figyelembe kell venni, hogy az elhelyezésre kerülő hulladékot ne veszélyeztesse a vonatkozó bányabiztonsági szabályzat fogalmai szerint

a) omlásveszély,

b) vízbetörésveszély,

c) robbanásveszély (sújtólégveszély),

d) gázkitörésveszély,

e) endogén vagy exogén tűzveszély.

(2) A bányászati műveletek során alkalmazandó eljárások és technológiák nem károsíthatják a földtani környezet kedvező adottságait.

(3) Radioaktív hulladék tárolására szolgáló bányatérség, valamint egyéb föld alatti térség létesítése, üzembe helyezése, üzemeltetése, átalakítása, lezárása, továbbá ezek engedélyezése és ellenőrzése során meg kell tartani a bányászatról szóló jogszabályokban és biztonsági szabályzatokban, valamint kötelező szabványokban előírt bányaműszaki és bányabiztonsági követelményeket is.

14. §[4] (1)[5]

(2)[6]

(3) A földtani kutatási terveket és földtani kutatási zárójelentéseket az MBFH engedélyezi, illetve hagyja jóvá.

(4) Az engedélyezési eljárás megindítása előtt a kérelmező kérheti az MBFH előzetes szakvéleményét. Az így kiadott előzetes szakvélemény díjfizetés-köteles.

(5) Az MBFH az engedélyezési eljárás során a (4) bekezdés szerint kiadott előzetes szakvéleményétől eltérő határozatot adhat ki, amennyiben

a) az ügy érdemi részét érintő újabb adatok jutottak tudomására, vagy

b) a kérelmező nem tett eleget az előzetes szakvéleményben foglalt kiegészítési, továbbkutatási javaslatnak.

Záró rendelkezések

15. § (1) Ez a rendelet a kihirdetése napán lép hatályba.

(2)[7]

1. számú melléklet a 62/1997. (XI. 26.) IKIM rendelethez

Nukleáris létesítmények és radioaktív hulladékok elhelyezésére szolgáló létesítmények telephelye földtani alkalmasságának általános vizsgálati szempontjai

2. számú melléklet a 62/1997. (XI. 26.) IKIM rendelethez

Nukleáris létesítmények telepítésének különleges földtani követelményei

1. Nukleáris létesítmény nem telepíthető

a) meredek (>15° szilárd alkotó kőzet és >5° laza alkotó kőzet esetén), vagy erősen tagolt felszínű, vagy erózió-, csuszamlás-, kúszásveszélyes területen;

b) 100 méternél kisebb mélységben lévő, karsztképződésre hajlamos képződmények felett, attól 1,0 km távolságon belül;

c) felszín alatti természetes vagy mesterséges eredetű üregek, barlangok, bányák, pincék vagy más rekultiválatlan műtárgyak felett, azok geomechanikai hatásterületén belül.

2. A nukleáris létesítmény telephelyének kiválasztásánál meghatározó földtani adottság a telephely szeizmikus veszélyeztetettsége. A földrengés által a telephelyen kiváltott talajmozgások két valószínűségi szintjét határozzuk meg:

S1 - az a legnagyobb talajmozgás, amely a telephelyen a nukleáris létesítmény élettartama során várhatóan egyszer bekövetkezik;

S2 - az a legnagyobb talajmozgás, amelynek valószínűsége 10-4 esemény/év.

3. Nukleáris létesítmény tervezéséhez meg kell határozni a két valószínűségi szint bármelyikén bekövetkező földrengés által kiváltott talajmozgást meghatározó, a telephelyre jellemző szabad felszíni válaszspektrumot, a mozgás időbeli lefutását, továbbá a talajfolyás, roskadás, csúszás valószínűségét és mértékét. Ezek a telephelyre jellemző függvények, mennyiségek a szeizmikus tervezési alapadatok.

4. A szeizmikus tervezési alapadatok meghatározásához szakirodalmi adatok felhasználásával és terepi kutatással földtani adatbázist kell létrehozni. Az elérendő adatsűrűséget és az adatok térbeli megoszlását a földtani kutatási tervekben szerepeltetni kell. Az adatbázisok terjedjenek ki a geofizikai, kőzettani, tektonikai, neotektonikai, hidrogeológiai, geomorfológiai, geotechnikai, szeizmológiai (történelmi földrengések, műszeres megfigyelések, mérnökszeizmológia) vizsgálatok eredményeire. Az értékelés során vizsgálni kell a különböző módszerekkel nyert eredmények közötti összefüggéseket.

5. A szeizmikus tervezési alapadatokat

a) a létesítés megkezdése előtt független számítással,

b) az üzembe helyezés előtt a 11. § (3) bekezdés szerint megvalósított mikroszeizmikus megfigyelő rendszer adatainak értékelésével[8]

igazolni kell.

6. A létesítmény telepítésére kedvezőtlen egyéb földtani adottságok:

a) a kivitelezés költségét növelő kedvezőtlen geomechanikai adottságok, különösen a felszínközelben elhelyezkedő térfogatváltozó agyag, magas talajvíz, kis teherbírású tőzeg, könnyen oldódó és térfogatváltozó anhidrit stb.;

b) a potenciális szennyeződés gyors terjedése a felszín alatti vizekben a bioszféráig;

c) a felszín süllyedésének lehetősége a felszín alatti vizek, szénhidrogének termelése vagy egyéb hatások eredményeként.

7. Megfigyelő kúthálózatot kell telepíteni

a) a telephely kijelölését követően a hidrogeológiai viszonyok meghatározása céljából, és azt folyamatosan üzemeltetni szükséges a létesítmény üzembe helyezéséig,

b) a létesítmény üzembe helyezését követően,

c) a létesítmény leszerelése után

a felszín alatti vizek megfigyelése céljából.

8. A telephely földtani környezetében meg kell határozni a létesítést megelőző radioaktív sugárzási alapszintet, annak természetes és mesterséges eredetű forrásait. A vizsgálandó terület meghatározásánál figyelembe kell venni a nukleáris létesítményből kijutó szennyeződések lehetséges terjedési útvonalait.

9. A nukleáris biztonsági szempontból kijelölt épületeken és az építkezéssel nem érintett területeken elhelyezett mérőhelyekkel geodéziai megfigyelőrendszert kell kiépíteni a telephely és a létesítmény stabilitásának rendszeres és folyamatos ellenőrzésére.

3. számú melléklet a 62/1997. (XI. 26.) IKIM rendelethez

Nagy radioaktivitású hulladék mélységi tárolója telepítésénél figyelembe veendő különleges földtani követelmények

1. Nagy radioaktivitású hulladék mélységi tárolója telephelyének kiválasztásánál a földtani környezet alkalmassága meghatározó követelmény, mert a műszaki védelem elemeinek hatékonysága nem biztosított a lerakásra szánt hosszú felezési idejű radioaktív elemek sugárvédelmi szempontból elfogadható több tízezer éves lebomlási idejéig.

2. A telephely kiválasztásakor és alkalmasság vizsgálatakor az időben változó földtani folyamatokat figyelembe kell venni. Ezért a kiválasztott telephely vagy telephelyek földtani alkalmasságát legalább ötéves in situ vagy közeli földtani analóg területen folytatott mérésekkel és megfigyelésekkel szükséges vizsgálni és bizonyítani. A vizsgálatoknak ki kell térnie a létesítmény és a földtani környezet kölcsönhatásának következményeire is.

3. A telephely tektonikai, szeizmikus, vulkanikus, geomechanikai, ásvány-kőzettani, geokémiai, hidrogeológiai stabilitása földtörténeti léptékben vizsgálandó és tízezer évre prognosztizálandó. A földtani folyamatok és események bekövetkezési gyakoriságuk, valószínűségük és fontosságuk alapján a műszaki tervezés alapjául szolgálnak.

4. A befogadó kőzet felett olyan kis vízvezető képességű, nagy kiterjedésű földtani gát legyen, mely képes visszatartani vagy elterelni a tároló felé irányuló vízáramlást. A befogadó kőzetet kis vízszintes és függőleges vízvezető képesség és lefelé mutató hidraulikus gradiens jellemezze.

5. A mélységi rétegvizek kémiai összetétele, elektrokémiai jellemzői (Eh, pH, vezetőképesség), radiokémiai összetétele és hőmérséklete olyan legyen, mely sem önmagában, sem a víz-kőzet kölcsönhatások során nem képez agresszív, korrozív mállásterméket és oldatot, nem veszélyezteti a műszaki védelem elemeit, és gátolja a víz-hulladék kölcsönhatás során a radioaktív anyagok kioldódását.

6. A földtani környezet stabilitásának vizsgálatakor kiemelt figyelmet kell fordítani a különböző okokból (tektonika, kiemelkedés, erózió, felszíni domborzat és klíma változásai, szeizmikus és vulkanikus aktivitás) potenciálisan bekövetkező hidrogeológiai változásokra.

7. A telephely földtani környezetét olyan ásvány-kőzettani, geokémiai tulajdonságok jellemezzék, melyek elősegítik a radioaktív izotópok kicsapódását vagy szorpcióját; gátolják az olyan részecskék, kolloidok, szerves és szervetlen komplexek képződését, melyek növelik a radioaktív izotópok mobilitását.

8. A telephely földtani környezetét olyan ásvány-kőzettani, geokémiai adottságok és folyamatok jellemezzék, melyek nem veszélyeztetik a műszaki védelem elemeit, és nem lépnek olyan kölcsönhatásba a tárolótérből kiszabaduló anyagokkal, melynek reakciótermékei tovább károsítanák a műszaki és földtani gátakat.

9. A befogadó kőzet hőmérséklete, olvadáspontja, hővezető képessége, hőtágulási együtthatója biztosítsa, hogy az elhelyezendő hulladék hőtermelése ne módosítsa veszélyes mértékben a geomechanikai tulajdonságokat. A hőhatás nem befolyásolhatja a földtani gát kedvező ásvány-kőzettani, geokémiai, hidrogeológiai tulajdonságait.

10. A földtani környezet geodinamikai folyamatai (szeizmikus, tektonikus, vulkanikus események) ne veszélyeztessék a hulladéktároló műszaki és földtani gátjainak mechanikai állékonyságát.

11. A hulladéktároló földtani környezetében ne legyenek olyan természetes üregek (nyitott kőzethasadékok, karszt- vagy más eredetű barlangok) vagy mesterséges üregek és műtárgyak (felhagyott vagy működő bányák, pincék, el nem tömedékelt mélyfúrások stb.), melyek kedvezőtlenül hathatnak a geomechanikai stabilitásra, segíthetik a radioaktív szennyeződés terjedését, és megnehezítik a földtani modellezést.

4. számú melléklet a 62/1997. (XI. 26.) IKIM rendelethez

Kis és közepes radioaktivitású hulladék mélységi tárolója telepítésénél figyelembe veendő különleges földtani követelmények

1. Kis és közepes radioaktivitású hulladék mélységi tárolója telepítésének földtani követelményei azonosak a nagy radioaktivitású hulladék tárolójánál leírtakkal a 2-4. pontokban foglalt eltérésekkel.

2. A létesítést nem kell megelőznie ötéves in situ vizsgálati és megfigyelési időszaknak, de a földtani kutatás során létesített kutatóobjektumok egy részét megfigyelő állomássá kell kiképezni.

3. A telephely földtani környezetének stabilitása az elhelyezendő radioaktív izotópok felezési ideje függvényében hatszáz éves időtávlatban vizsgálandó és bizonyítandó.

4. A befogadó kőzetet nem kell vizsgálni a 3. számú melléklet 9. pontjában előírtak szerint.

5. számú melléklet a 62/1997. (XI. 26.) IKIM rendelethez

Kis és közepes radioaktivitású hulladék felszíni és felszínközeli tárolója telepítésénél figyelembe veendő különleges földtani követelmények

1. Radioaktív hulladék felszíni és felszínközeli tárolója nem létesülhet meredek (>15° szilárd alkotó kőzet és >5° laza alkotó kőzet esetében), vagy erősen tagolt felszínű, vagy erózió-, csuszamlás-, kúszás-, árvíz- és üledéklerakódás-veszélyes területen, negatív domborzati formaelemen, karsztosodott vagy karsztosodásra hajlamos képződmények felett.

2. A hulladéktároló nem létesülhet felszín alatti természetes és mesterséges üregek, bányák, rekultiválatlan mélyfúrások és más műtárgyak feletti térszínen, illetve geomechanikai hatásterületén; kis teherbírású, folyósodásra hajlamos üledékek és térfogatváltozó agyagok, tőzeg és anhidrit felett.

3. A hulladéktároló olyan pozitív domborzati formán települjön, ahol a maximális talajvízszint a műszaki védelem legalsó szintje alatt legalább öt méterrel húzódik.

4. A földtani környezet hidrogeológiai alkalmasságának feltétele, hogy az esetlegesen kiszabaduló radioaktív izotópok felszínre jutását leszálló vízáramlás gátolja.

5. A telephely földtani környezetének stabilitásvizsgálatakor kiemelt figyelmet kell fordítani az éghajlati, vízrajzi, geomorfológiai, talajmechnaikai, tektonikai és szeizmikus időben változó folyamatokra, és ezeket hatszáz év időtartamra kell prognosztizálni.