8/1997. (III. 21.) IKIM rendelet

a mérőedényként használt palackok forgalomba hozataláról

A belkereskedelemről szóló 1978. évi I. törvény 40. §-ában kapott felhatalmazás alapján a következőket rendelem el:

1. § A rendelet célja azoknak a gyártási, vizsgálati és jelölési követelményeknek a meghatározása, amelyek teljesítése nélkül mérőedényként használt palack nem hozható forgalomba.

2. § (1) E rendelet alkalmazásában mérőedényként használt palack (a továbbiakban: palack) az az üvegből vagy más, az üveggel azonos szilárdságú és azonos metrológiai jellemzőkkel rendelkező anyagból készült olyan edény, amely

a) dugóval van ellátva vagy dugóval történő lezárásra készült, és folyadékok tárolására, illetve szállítására szolgál,

b) névleges űrtartalma 0,05 és 5 liter között van,

c) olyan metrológiai jellemzőkkel rendelkezik (tervezési jellemzők és gyártásuk azonos körülményei), amelyek alapján, ha egy meghatározott szintig vagy a színig töltött űrtartalma adott százalékáig fel van töltve, mérőedényként használható,

d) űrtartalma megfelelő pontossággal mérhető.

(2) A palack

a) űrtartalmának jellemzőit,

b) feltöltésének módját,

c) megfelelő pontossággal való megmérésének módját,

d) tényleges űrtartalma ellenőrzésének módját

a rendelet 1. számú melléklete határozza meg.

3. § (1) A palack akkor hozható forgalomba, ha a (2) és (3) bekezdésben meghatározott jelöléseket és jeleket az ott meghatározottaknak megfelelően és jól láthatóan, jól olvashatóan és maradandóan tartalmazza.

(2) A palacknak az oldalán, az alsó szélén vagy az alján maratás vagy domborminta formájában tartalmaznia kell:

a) a névleges űrtartalmat literben, centiliterben vagy milliliterben, legalább 6 mm magas számokkal, ha a névleges űrtartalom nagyobb mint 100 cl, legalább 4 mm magas számokkal, ha az űrtartalom 20 cl és 100 cl között van, illetve legalább 3 mm magas számokkal, ha az űrtartalom 20 cl alatt van,

b) a mértékegység jelét vagy nevét,

c) a gyártó azonosító jelét,

d) legalább 3 mm magas fordított epszilon jelet.

(3) A palacknak az alján vagy az alsó szélén tartalmaznia kell:

a) a palack feltöltésének módjához tartozó számot ugyanolyan méretekkel mint a névleges űrtartalmat, oly módon, hogy ne lehessen összetéveszteni a (2) bekezdésben meghatározott jelölésekkel,

b) a színig töltött űrtartalmat cl-ben, a mértékegység jele nélkül,

c)[1] a névleges űrtartalomnak megfelelő töltési szint és a palack szájsíkja közötti távolságot milliméterben, a mértékegység jelének feltüntetésével.

(4) A (2) bekezdés c) pontban meghatározott gyártói azonosító jelet használat előtt jóvá kell hagynia az ipari, kereskedelmi és idegenforgalmi miniszter által kijelölt szervezetnek.

(5) A (2) és (3) bekezdésben meghatározott jelöléseken és jeleken kívül más jelölések is alkalmazhatóak a palackon, feltéve, hogy azok nem zavarják a kötelező jelölések értelmezését.

4. § (1)[2]

(2)[3]

(3)[4] A palackok ellenőrzését végző hatóság az eredmények kiértékelését a 2. számú mellékletben meghatározott vagy azzal egyenértékű módszerrel végzi.

5. § (1) Ez a rendelet a kihirdetését követő hatodik hónap első napján lép hatályba.

(2) A rendelet alkalmazásában forgalomba hozatalnak számít, mind a palack ingyenes, mind visszterhes elidegenítése a fogyasztók és a felhasználók részére.

(3) A 3. § (4) bekezdésében meghatározott szervezet kijelöléséről az ipari, kereskedelmi és idegenforgalmi miniszter gondoskodik. A kijelölt szervezet megnevezését közzé kell tenni az Ipari, Kereskedelmi és Idegenforgalmi Minisztérium hivatalos lapjában.

(4) Ez a rendelet a Magyar Köztársaság és az Európai Közösségek és azok tagállamai között társulás létesítéséről szóló Brüsszelben, 1991. december 16-án aláírt Európai Megállapodás kihirdetéséről szóló 1994. évi I. törvény alapján az Európai Közösségek jogszabályaihoz, ezen belül a tagállamoknak a tagállamokban mérőedényként használt palackok forgalomba hozatalára vonatkozó törvények közelítéséről szóló 75/107/EGK sz. Tanácsi Irányelvhez való közelítést célozza.

1. számú melléklet a 8/1997. (III. 21.) IKIM rendelethez

1. A rendelet 2. § (2) bekezdésének a) pontjában meghatározott űrtartalom jellemzői

Az űrtartalmak mindig 20 °C referenciahőmérsékletre vonatkoznak.

1.1. A palack névleges űrtartalma: ami a palackon jelölve van, illetve az a folyadékmennyiség, ami használati feltételek mellett a palackba van töltve (Vn).

1.2. A palack színig töltött űrtartalma: az a folyadékmennyiség, amit akkor tartalmaz a palack, mikor színültig van töltve.

1.3. A palack tényleges űrtartalma: az a folyadékmennyiség, ami pontosan előírt feltételek mellett van a palackba töltve elméletileg a névleges űrtartalomig.

2. A rendelet 2. § (2) bekezdésének b) pontjában meghatározott feltöltési mód

A palackok feltöltésének két módja:

- meghatározott szintig való feltöltés,

- meghatározott távolságig való feltöltés.

A távolság az elméleti töltési szint és a palack szájsíkja között, valamint a különbség a névleges űrtartalom és a színig töltött űrtartalom között, tágulási térként ismert, aminek észrevehetően egyformának kell lennie minden azonos típusú palackon, és ez az, amiért minden palacknak azonos méretekkel kell rendelkezniük.

3. A rendelet 2. § (2) bekezdésének c) pontjában meghatározott mérés módja

Ahhoz, hogy kellő pontossággal lehessen megmérni a palackban tárolt folyadék térfogatát, tekintettel kell lenni a feltöltés szokásos bizonytalanságára. A 2. számú mellékletben leírt feltételek mellett, a palackok űrtartalmára megengedett maximális hibát 20 °C-on, azaz a tényleges és a névleges űrtartalom közötti megengedett legnagyobb eltérést, az alábbi táblázat mutatja:

A színig töltött űrtartalom maximum megengedett hibája megegyezik a névleges űrtartalomra megengedett hibával.

4. A rendelet 2. § d) pontjában meghatározott tényleges űrtartalom ellenőrzésének módja

A gyakorlatban a palack tényleges űrtartalmának ellenőrzése annak a 20 °C hőmérsékletű víz mennyiségének meghatározásával történik, amit a palack a névleges űrtartalmát jelölő jelig tartalmaz.

Az űrtartalmat közvetett módon is lehet ellenőrizni azonos pontosságú módszerrel.

2. számú melléklet a 8/1997. (III. 21.) IKIM rendelethez

A melléklet a rendelet 4. § (3) bekezdésében meghatározott, a mérőedényként használt palack statisztikai ellenőrzésére vonatkozó eljárásokat rögzíti.

1. A mintavétel módja

Azonos gyártójú és tervezésű palackok mintavétele egy óra időtartamon belül gyártott tételből kell hogy történjen.

Ha ebből a tételből történt ellenőrzés eredménye nem kielégítő, akkor egy második vizsgálatot is el kell végezni, egy hosszabb gyártási időnek megfelelő tételből vett mintával.

A mintát alkotó palackok száma 35-40 db kell hogy legyen, attól függően, hogy az ellenőrző szerv az alábbi 3. pontban részletesen leírt két módszer közül melyiket választotta az eredmények kiszámítására.

2. A mintát alkotó palackok űrtartalmának mérése

A palackot üresen le kell mérni, majd a palackot meg kell tölteni ismert sűrűségű 20 °C hőmérsékletű vízzel, az ellenőrzési módszernek megfelelő töltési szintig.

A feltöltött palackot ismét le kell mérni.

Az ellenőrzést olyan hiteles mérőeszközökkel kell elvégezni, melyek alkalmasak a szükséges műveletek elvégzésére.

A hiteles mérőeszközzel mért űrtartalom hibája nem lehet nagyobb, mint a palackok névleges űrtartalmára megengedett maximális hiba 1/5-öd része.

3. Az eredmények alkalmazása