9/1997. (III. 19.) HM rendelet

a hadköteles katonák kártérítési felelősségének egyes szabályairól

A hadköteles katonák szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIV. törvény (a továbbiakban: Hkt.) 146. §-a (2) bekezdésének e) pontjában kapott felhatalmazás alapján - a Magyar Honvédségnél hadköteles katonai szolgálatot teljesítők vonatkozásában - a következőket rendelem el:

1. § (1) A rendelet alkalmazása szempontjából a kár a Honvédelmi Minisztériumot, a honvédelmi miniszter közvetlen irányítása alá tartozó hivatalokat és háttérintézményeket, a katonai nemzetbiztonsági szolgálatokat és a katonai felsőoktatási intézményeket, valamint a Magyar Honvédség katonai szervezeteit (a továbbiakban együtt: testület) ért vagyoni hátrány, különösen

a) az anyagi-technikai eszközök, létesítmények, azok berendezéseinek rendeltetésellenes használatából eredő megrongálódása, megsemmisítése, hiánya, illetve a javításra, pótlásra fordított költség és kiadás;

b) az anyagi-technikai eszközök vagy pénzeszközök jogtalan felhasználása, illetve igénybevétele;

c) a testület vagyoni értékű joga érvényesítésének elmulasztása;

d) a testületre ellenszolgáltatás nélkül háruló olyan vagyoni kötelezettség, amely abból keletkezett, hogy a honvédségnek a katona vétkes magatartása miatt kártérítést, kötbért, kamatot, bírságot stb. kellett fizetnie.

(2) A rendelet alkalmazása szempontjából a testület vagyonának minősülnek

a) mindazok a vagyontárgyak (ingó, ingatlan) és pénzeszközök, amelyek a testület kezelésébe, illetve gazdálkodási körébe tartoznak;

b) azok az idegen vagyontárgyak és pénzeszközök, amelyek jogszabály, hatósági intézkedés vagy szerződés alapján ideiglenesen kerültek a testület kezelésébe;

c) a testületet illető vagyoni értékű jogok és követelések;

d) a társadalmi szervezeteknek és egyesületeknek átadott azok a vagyontárgyak és pénzeszközök, amelyeket e szervezetek, illetve egyesületek a honvédséggel szembeni visszaszolgáltatási vagy elszámolási kötelezettséggel kezelnek.

2. § Ha a kártérítési ügy tényállása bonyolult, vagy a keletkezett kár összege meghaladja a 100 000 Ft-ot, akkor a kártérítési eljárás során az igazgatási szolgálat véleményét is ki kell kérni a kártérítés jogalapjáról és az eljárás törvényességéről.

3. § (1) A kár összegének meghatározásánál figyelembe kell venni

a) a megrongált dolog kijavítására fordított kiadást - ideértve az üzemviteli költségeket is - és a kijavítás ellenére még fennmaradó esetleges értékcsökkenés mértékét;

b) ha a dolog megsemmisült, vagy használhatatlanná vált, illetve, ha nincs meg, a károkozás időpontjában érvényes fogyasztói árat, az avulásra is tekintettel.

(2) A kár összegét a biztosítási szerződés alapján megtérülő összeggel, továbbá a megrongált dolog kijavításakor létrejött értéknövekmény értékével csökkenteni kell.

4. § A kártérítési ügyben, ha az eljárás menete egy jegyzőkönyvben nem rögzíthető, a lefolytatott bizonyításról összefoglaló jelentést kell készíteni. Ebben - illetve a jegyzőkönyvben - rögzíteni kell:

a) a vizsgálattal megbízott személynek vagy a bizottság tagjainak nevét, rendfokozatát, beosztását,

b) a hadköteles katona személyi adatait (születési hely, év, hó, nap, anyja neve), rendfokozatát, beosztását és lakóhelyét,

c) a kár keletkezésének idejét és körülményeit,

d) a kár összegét,

e) a bizonyítékokat (pl. tanúvallomás, szakértői nyilatkozat, szemle jegyzőkönyv, fegyelmi vagy a büntetőeljárás során hozott határozat, szakmai kivizsgálásról készített jelentés),

f) a hadköteles katona felelőssége mértékének alapjául szolgáló illetményt,

g) azokat a tényezőket, amelyek a felelősség elbírálásához, illetve a kártérítés mérsékléséről vagy kiszabásának mellőzéséről való döntéshez szükségesek (vagyoni viszonyok, családi és szociális körülmények),

h) a hadköteles katonának a felelősségre vonatkozó nyilatkozatát, továbbá

i) a vizsgálat összegzett eredményét, illetve a vizsgálatot végző személy vagy bizottság indokolt véleményét arról, hogy a kárért kit (kiket) és milyen mértékben tart felelősnek.

5. § (1) A vizsgálat befejezése után az összefoglaló jelentést - a kárügy összes iratával együtt - haladéktalanul, döntés végett, az állományilletékes parancsnok elé kell terjeszteni.

(2) Ha a vizsgálat során lényeges körülmény nem tisztázódott, az állományilletékes parancsnok haladéktalanul intézkedik a bizonyítás kiegészítése iránt.

(3) Ha az összefoglaló jelentés alapján az anyagi felelősség megnyugtatóan elbírálható, az állományilletékes parancsnok (vezető) határozatban dönt.

6. § A hadköteles katona és képviselője jogosult betekinteni a kártérítési eljárás során keletkezett iratokba, a kárüggyel kapcsolatban észrevételt, megjegyzést tenni.

7. § (1) Az állományilletékes parancsnok által hozott határozat rendelkező részből és indokolásból áll.

(2) A rendelkező rész kötelező tartalma:

a) a katonai szervezet megnevezése,

b) a kártérítésre kötelezett személyi adatai (születési hely, idő, anyja neve, lakóhelye), rendfokozata, beosztása,

c) a kiszabott kártérítés összege (számmal és betűvel),

d) a kártérítés megfizetésének időpontjára, a havonta fizetendő részletekre vagy a levonás elhalasztására vonatkozó rendelkezés,

e) a fellebbezés benyújtásának lehetőségéről, határidejéről és helyéről történő kioktatás.

(3) Az indokolás kötelező tartalma:

a) a megállapított tényállás világos és pontos ismertetése, a kár kiszámításának módja, a bizonyítékokra utalás,

b) a hadköteles katona védekezésének lényege és annak értékelése,

c) a felelősség elbírálásánál alkalmazott jogszabály vonatkozó rendelkezésére való hivatkozás, és

d) a döntés egyéb, szükség szerinti indokolása (pl. a kártérítés mérséklése).

8. § (1) A 7. §-ban említett határozatot legalább három példányban kell elkészíteni és nyilvántartásba venni, melyből egy példányt a hadköteles katonának kézbesíteni kell, egy példányt pedig a kárügy irataihoz kell csatolni, egy további példányát a határozat jogerőre emelkedése után előjegyzésre, illetve végrehajtásra az ellátó pénzügyi és számviteli szervezetnek kell átadni.

(2) A határozat átvételének tényét és idejét a hadköteles katona aláírásával köteles igazolni. Ha a kézbesítés posta útján történik, az átvétel igazolására a tértivevény szolgál.

9. § (1) A fellebbezést az állományilletékes parancsnoknál kell írásban előterjeszteni. A fellebbezésben kell előadni, hogy a hadköteles katona a határozatot miért sérelmezi.

(2) Fellebbezésnek kell tekinteni - elnevezésére tekintet nélkül - minden olyan beadványt vagy kérelmet, amelyben a hadköteles katona az állományilletékes parancsnok határozatát sérelmezi, illetve annak megváltoztatását kéri.

(3) A fellebbezés szóban is előterjeszthető. Ebben az esetben a hadköteles katona panaszát jegyzőkönyvezni, a jegyzőkönyv egy példányát pedig át kell adni a hadköteles katonának.

(4) Ha a fellebbezést nem az állományilletékes parancsnokhoz nyújtották be, azt haladéktalanul a határozatot meghozó parancsnokhoz kell továbbítani.

10. § A hadköteles katona fellebbezését - a kárügy irataival együtt - 8 napon belül fel kell terjeszteni a határozatot hozó parancsnok elöljáró parancsnokához, kivéve, ha a határozatot hozó parancsnok a fellebbezésnek megfelelően módosítja, kijavítja, vagy kiegészíti a megtámadott határozatot.

11. § (1) A fellebbezést elbíráló elöljáró parancsnok a határozatban a sérelmezett határozatot helyben hagyja, megváltoztatja, vagy hatályon kívül helyezi, és az állományilletékes parancsnokot új eljárásra utasítja.

(2) A határozat tartalmi elemeire - a jelen szakasz (3) bekezdésében foglaltakon túlmenően - a rendelet 7. §-ában írtakat kell értelemszerűen alkalmazni.

(3) A határozatban a hadköteles katona figyelmét fel kell hívni a jogorvoslat lehetőségére. Ki kell oktatni arra, hogy a keresetlevelet mennyi példányban, melyik bírósághoz címezve és mennyi időn belül kell az elöljáró parancsnokhoz benyújtani.

(4) A nyilvántartásba vett határozatot - a kárügy iratainak visszaküldése mellett - meg kell küldeni az állományilletékes parancsnoknak, aki köteles a határozat egy példányát a fellebbezőnek kézbesíteni, egy példányát az ellátó pénzügyi és számviteli szervezetnek átadni, illetőleg a határozat egy példányát a kárügy irataihoz csatolni.

12. § (1) A határozatot meghozó állományilletékes és az elöljáró parancsnok a határozatot név-, szám- vagy számítási hiba és más hasonló elírás esetén kijavíthatja, vagy kiigazíthatja.

(2) Az (1) bekezdésben írt parancsnok hivatalból vagy a hadköteles katona kérelmére a határozatot kiegészítheti, ha az ügy érdeméhez tartozó kérdésben nem határozott. A kiegészítés nem érintheti a határozat egyéb rendelkezéseit.

(3) A kijavítást és a kiegészítést a határozat eredeti példányára és kiadmányaira is fel kell jegyezni, és a jelen rendelet 8. §-ában, illetőleg 11. §-ában foglaltaknak megfelelően közölni kell a hadköteles katonával.

13. § Az állományilletékes parancsnok és az elöljáró parancsnok jogerős határozatait - a jogerőre emelkedéstől számított egy éven belül - a honvédelmi miniszter - a hadköteles katona érdekében - hatályon kívül helyezheti, és új eljárást rendelhet el, ha a határozat törvénysértő.

14. § A hadköteles katona kártérítési ügyében a helyi bíróság előtt indított perben az alperes a másodfokon eljárt katonai szervezet.

15. § (1) Indokolt esetben a hadköteles katona kérelmére vagy hivatalból a jogerős határozat végrehajtása elhalasztható.

(2) A jogerősen kiszabott kártérítés végrehajtásának elhalasztásánál figyelemmel kell lenni a hadköteles katona magatartására, vagyoni helyzetére, kereseti, jövedelmi, családi és szociális viszonyaira. A végrehajtás elhalasztására általában csak akkor kerülhet sor, ha a kötelezett vagyoni helyzete önhibáján kívüli okból úgy alakult, hogy az adott időszakban még a kártérítés részletekben való megfizetése is aránytalanul súlyos helyzetet teremtene.

(3) A halasztás időtartamát úgy kell meghatározni, hogy az megfeleljen a méltányolható körülményeknek, de ne veszélyeztesse a kártérítés megfizetését sem.

16. § (1) A kiszabott kártérítés (beleértve a bíróság által megítélt kártérítést is) - kérelemre vagy hivatalból - akkor mérsékelhető, illetve engedhető el, ha

a) a kötelezett a károkozást követően tanúsított magatartásával ezt kiérdemelte, és a testület vagyonának megóvására irányuló érdek a kártérítés teljes megfizetése nélkül is megvalósult, vagy

b) a kötelezett anyagi helyzete (családi és szociális körülményei) úgy alakult, hogy a kártérítést még részletekben sem képes a saját vagy az általa eltartottak megélhetésének veszélyeztetése nélkül megfizetni.

(2) Az utólagos mérséklésről és elengedésről az állományilletékes parancsnok dönt az (1) bekezdésben írtak alapján.

17. §[1]

18. § (1) A katonai szervezetnél keletkezett károkat és hiányokat a vonatkozó nyilvántartásokból kiadásba kell helyezni, és egyidejűleg be kell írni a károkról vezetett nyilvántartó könyvbe (hiánynyilvántartó könyvbe). A nyilvántartó könyvet a katonai szervezet szakanyag szerint illetékes fegyvernemi és szolgálati ág főnökei kötelesek vezetni.

(2) A nyilvántartó könyvnek tartalmaznia kell mindazokat az adatokat, amelyekből hitelt érdemlően megállapítható, hogy a kár milyen anyagban, milyen módon keletkezett, milyen összeget képvisel és hogyan rendeződött.

19. § (1) Leírással kell rendezni azokat a károkat (hiányokat), amelyek a Hkt. felelősségi szabályai szerint - az államháztartásról és a számvitelről szóló törvény előírásaira is figyelemmel - nem térülnek meg.

(2) A leírási jogkört - a ténylegesen bekövetkezett kár (hiány) összegének alapulvételével számított értékhatár alapján - miniszteri utasításban szabályozott módon, az abban írt szolgálati személyek gyakorolják.

(3) A leírási tanúsítványt két példányban kell kiállítani, és az egyik példányt az iratokkal együtt a leírást kérő szolgálati személynek kell megküldeni, a másik példány a leírási tömbben marad.

20. § (1) Törléssel kell rendezni a kiszabott, de behajthatatlannak minősített kártérítést. Erre annak a katonai szervnek a parancsnoka jogosult, amelyik azt nyilvántartja.

(2) A kártérítés törlését írásba kell foglalni, és meg kell indokolni.

(3) A kártérítést csak akkor lehet behajthatatlannak minősíteni, ha a kötelezett bizonyíthatóan tartósan fizetőképtelen, illetve vagyontalan és emiatt az ellene vezetett végrehajtás (behajtás) legalább két esetben sikertelennek bizonyult, és előreláthatóan a további eljárás sem vezet eredményre, illetőleg költségigénye eléri a követelt összeget.

(4) A 100 000 Ft-ot meghaladó kártérítést a Honvédelmi Minisztériumban, a honvédelmi miniszter közvetlen irányítása alá tartozó hivatalokban és háttérintézményeknél, valamint a katonai felsőoktatási intézményeknél a közigazgatási államtitkár, a Magyar Honvédség katonai szervezeteinél pedig a Magyar Honvédség parancsnoka, vezérkari főnöke törölheti.

(5) A (4) bekezdésben írt összeghatárú kártérítés törlésére a katonai nemzetbiztonsági szolgálatoknál a honvédelmi miniszter jogosult.

21. § A Hkt.-nek a kártérítési felelősségre vonatkozó szabályait, valamint a jelen rendelet előírásait a hadköteles katonákkal minden bevonulásukat követően ismertetni kell.

22. § (1) Ez a rendelet a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba.

(2) A fegyveres erők, a fegyveres testületek és a rendészeti szervek tagjainak a testületekkel szemben fennálló anyagi felelősségéről szóló 23/1970. (HK 2.) HM utasítást és a módosításáról szóló 86/1980. (HK 31.), valamint a 62/1993. (HK 19.) HM utasítást visszavonom.