114/1998. (VI. 11.) Korm. rendelet

a Magyar Köztársaság Kormánya és a Horvát Köztársaság Kormánya között a természeti és civilizációs katasztrófák elleni védelemről szóló, Budapesten, 1997. július 9-én aláírt Egyezmény kihirdetéséről

(Az Egyezmény jóváhagyásáról szóló jegyzékváltás 1998. április 28. napján megtörtént.)

1. § A Kormány a Magyar Köztársaság Kormánya és a Horvát Köztársaság Kormánya között a természeti és civilizációs katasztrófák elleni védelemről szóló, Budapesten, 1997. július 9-én aláírt Egyezményt e rendelettel kihirdeti.

2. § Az Egyezmény szövege a következő:

"EGYEZMÉNY

a Magyar Köztársaság Kormánya és a Horvát Köztársaság Kormánya között a természeti és civilizációs katasztrófák elleni védelem terén

A Magyar Köztársaság Kormánya és a Horvát Köztársaság Kormánya (a továbbiakban: Szerződő Felek, meggyőződve a két állam közötti együttműködés szükségességéről, attól az óhajtól vezérelve, hogy megkönnyítsék a katasztrófák vagy súlyos szerencsétlenségek esetén a kölcsönös segítségnyújtást, figyelembe véve a két fél által aláírt, a tárggyal kapcsolatos többoldalú nemzetközi szerződéseket, a következőkben állapodtak meg:

1. Cikk

Az Egyezmény tárgya

A Szerződő Felek jelen Egyezménnyel szabályozzák együttműködésük keretfeltételeit a katasztrófa elleni védelem terén, amelyek a polgári lakosság életének, biztonságának és anyagi javainak védelmében valósulnak meg, különösen

1. az árvíz, a földrengés, a tűzvész, a hajókatasztrófa, a sugárveszélyek, valamint az ipari és más civilizációs katasztrófával összefüggő megelőző intézkedések tervezése és végrehajtása,

2. kölcsönösen tájékoztatják egymást a katasztrófák általi veszélyeztetettségről, bekövetkezéséről és következményeiről,

3. kölcsönösen segítik egymást a katasztrófa elleni védelemben, a mentésben és a következmények felszámolásában,

4. együttműködnek a polgári védelmi, a tűzoltó és egyéb mentőcsapatok tagjai és szakemberek kiképzésében, közös védelmi és mentési gyakorlatok megszervezésének végrehajtásában,

5. a katasztrófavédelem szempontjából fontos tudományos és műszaki adatok cseréjében,

6. a mentési felszerelések fejlesztése és gyártása területén.

2. Cikk

A fogalmak jelentése

Ezen Egyezményben szereplő fogalmak jelentése a következő:

a) "Természeti és civilizációs katasztrófák" - az életet, az életfeltételeket, az anyagi javakat, a természeti környezetet jelentős mértékben és súlyosan károsító vagy azokat közvetlenül veszélyeztető elemi csapás, ipari szerencsétlenség vagy más, pusztító hatású természeti vagy civilizációs eredetű káresemény, amelynek bekövetkezte esetén az ellene való védekezésre rendkívüli intézkedéseket kell foganatosítani.

b) "Információk és adatok az eseményről" - a természeti és civilizációs katasztrófákra vonatkozó adatok, amelyek közlésének célja a lakosság időbeni értesítése a veszélyről, valamint az azonnali intézkedések foganatosítása az élet és az anyagi javak védelme érdekében.

c) "Védő intézkedések" - megelőző és óvó rendszabályok, illetve tevékenységek:

- a lakosságot fenyegető veszélyek megelőzésére, enyhítésére, elhárítására,

- az anyagi javak megóvására.

d) "Mentés és segítségnyújtás" - mindazon mentőerők és eszközök, különleges felszereléssel ellátott egységek tevékenysége, amelyeknek célja a katasztrófák közvetlen és közvetett következményeinek felszámolása.

e) "Segélycsapatok vagy segítők" - a másik Szerződő Fél által segítségnyújtásra kijelölt személy (személyek).

f) "Felszerelés" - mindazon személyi és csoportos védelemre szolgáló eszközök - beleértve a mentés technikai és egyéb eszközeit is -, amelyeket a mentés és segítségnyújtás során a mentő- és egyéb erők alkalmaznak.

g) "Segélyszállítmányok" - mindazon anyagok, tárgyak, eszközök, élelmiszerek, ivóvíz, gyógy- és kötszerek, amelyek a veszélyeztetett, illetve a károsult lakosság részére díjmentesen a természeti és civilizációs katasztrófák káros következményeinek csökkentése céljából szétosztásra kerülnek.

3. Cikk

Vélemény- és tapasztalatcsere

(1) A Szerződő Felek a katasztrófák előrejelzése, elhárítása, a hatékony védelmi és mentési munkálatok érdekében kölcsönösen informálják egymást tudományos és technikai eredményeikről, tapasztalataikról. Az információcsere a természeti és civilizációs katasztrófákra, a veszélyeztetettség közös tudományos kutatási programjának kidolgozására, az általános és a Szerződő Feleket közösen érintő veszély esetére készített tervekre, valamint a védelmi és vezetési tervek kidolgozásában való együttműködésre is kiterjed.

(2) Az együttműködés e területen a Szerződő Felek országainak saját jogrendszerével összhangban történik, ez okból a Szerződő Felek az érintett jogszabályokkal kapcsolatos adatokat egymás közt kicserélik.

(3) A Szerződő Felek a tudományos és technikai együttműködés eredményeinek hatékony felhasználására törekednek úgy gazdasági téren, mint a más országokkal való együttműködésben.

4. Cikk

A felszerelés továbbfejlesztése és gyártása

A Szerződő Felek elősegítik a vállalatok, intézmények együttműködését a közös programok végrehajtásában, valamint a műszaki fejlesztés és gyártás terén.

5. Cikk

A humanitárius szervezetek együttműködésének ösztönzése

A Szerződő Felek ösztönzik a természeti és civilizációs katasztrófák elleni védelemben a humanitárius szervezetek közötti együttműködést.

6. Cikk

Oktatás és továbbképzés

A Szerződő Felek ösztönzik a kölcsönös együttműködést a mentésben részt vevő mentőcsapatok oktatása és továbbképzése tekintetében a következő módon:

- az oktató intézmények közötti közvetlen kapcsolatok létesítésével, és az oktatók, előadók és szakemberek cseréjének ösztönzésével;

- az oktatás és kiképzés finanszírozásában való együttműködéssel;

- az oktató anyagok és eszközök, valamint az oktatás és továbbképzés szempontjából a védelemben és mentésben szerzett tapasztalatok kölcsönös cseréjének ösztönzésével.

7. Cikk

A veszély jelzése

(1) A Szerződő Felek kölcsönösen értesítik egymást minden olyan veszélyről, természeti és civilizációs katasztrófák bekövetkezésének lehetőségéről, amelyek a másik Szerződő Fél számára fenyegetettséget jelenthetnek. Ezért mindkét Szerződő Fél a saját területén gyűjti a szükséges adatokat, információkat és azokat a másik Fél erre illetékes szerveinek közvetlenül tudomására hozza.

(2) A Szerződő Felek kölcsönösen értesítik egymást a területükön bekövetkezett természeti és civilizációs katasztrófákról. Az értesítésnek tartalmaznia kell a veszély vagy a bekövetkezett esemény leírását, helyét, idejét, kiterjedését, következményeit és a végrehajtott intézkedéseket. A segítséget nyújtó Szerződő Fél tájékoztatást ad a másik Szerződő Félnek a rendelkezésére bocsátható mentőerőkről és eszközökről, a segítségnyújtás lehetőségeiről, módjairól.

(3) Az (1)-(2) bekezdés szerinti értesítés a Szerződő Felek nyelvén vagy angolul szóban és írásban adható, de a szóbeli információt írásban meg kell erősíteni.

(4) A veszélyeztetettséggel és a bekövetkezett eseményekkel kapcsolatos értesítés közvetítésére, átvételére jogosultak:

a) a Magyar Köztársaság területén:

- a Belügyminisztérium,

b) a Horvát Köztársaság területén:

- a Belügyminisztérium.

8. Cikk

A megelőző intézkedések végrehajtása

A Szerződő Felek a közös veszélyeztetettség megelőzésére, illetve csökkentése céljából megfelelő, közös megelőző intézkedéseket terveznek és hajtanak végre.

9. Cikk

Segítségnyújtás

(1) A Szerződő Fél, amelynek területén a természeti és más civilizációs katasztrófa bekövetkezett, a másik Szerződő Féltől - szükség esetén - segítséget kérhet, amely vonatkozhat a segélycsapatok és/vagy segítők küldésére, felszerelési és segítségnyújtási eszközök biztosítására.

(2) A segélykérésnek a jelen Egyezmény 7. Cikkének (2) bekezdésében meghatározott adatokat kell tartalmaznia, továbbá a kért segítségnyújtás módját, mértékét, közvetítésének lehetőségeit és a kapcsolatfelvételre kijelölt személyekre és szervezetekre vonatkozó adatokat. A segélykérés az eseményektől függően pontosítható és kiegészíthető.

(3) A segítségnyújtás a Szerződő Felek országainak saját jogrendjével összhangban történik.

10. Cikk

A segélykérések és segítségnyújtás illetékes szervei

A segítségnyújtás és a segélykérés illetékes szervei a következők:

a) a Magyar Köztársaság területén:

- a Belügyminisztérium,

b) a Horvát Köztársaság területén:

- a Belügyminisztérium.

11. Cikk

Az országhatár átlépése

(1) A segélycsapatok tagjainak nincs szükségük útlevélre, tartózkodási engedélyre vagy vízumra. Határátlépéskor csak a segélycsapat vezetőjétől lehet egy, a jogállását tanúsító igazolványt és a segélycsapat tagjainak névjegyzékét kérni.

(2) Rendkívül sürgős esetben, a különben erre érvényes előírások figyelembevétele nélkül a határátkelőhelyeken kívül is át lehet lépni a határt. Ebben az esetben az illetékes határőrizeti és vámszervet haladéktalanul értesíteni kell.

(3) A segélycsapatoknak joguk van arra, hogy a másik Szerződő Fél állama területén egyenruhát viseljenek.

(4) A másik Szerződő Fél területére lőfegyver, lőszer és robbanóanyag nem vihető be.

(5) Az (1) és a (2) bekezdésben szereplő határátlépési könnyítések azokra a személyekre is érvényesek, akiket evakuálni kell.

12. Cikk

Felszerelési tárgyak és segélyszállítmányok behozatala és kivitele

(1) A Szerződő Felek megkönnyítik a felszerelési tárgyak, a segélynyújtás és a (2) bekezdésben meghatározott anyagok behozatalát és kivitelét. A segélycsapat vezetőjének a határátlépéskor a segítséget kérő Szerződő Fél vámszerveinek egy-egy jegyzéket kell átnyújtania a magukkal vitt felszerelési tárgyakról és segélyszállítmányokról. Amennyiben rendkívül sürgős esetben a határátlépés a határátkelőhelyen kívül történik, az említett jegyzékeket haladéktalanul az illetékes határőrizeti és vámszervnek kell átadni.

(2) A segélycsapatok a felszerelési tárgyakon és a segélyszállítmányokon kívül csak az ellátásukhoz és a felszerelések működtetéséhez szükséges anyagokat vihetik magukkal.

(3) A felszerelési tárgyakra és a segélyszállítmányokra nem érvényesek a behozatali és kiviteli áruforgalomra vonatkozó tilalmak és korlátozások. A segélyszállítmányok a másik Szerződő Fél államának területére vámmentesen vihetőek be. A felszerelési tárgyak a formai eljárások és vámbiztosíték mellőzésével behozhatók. Ha ezeket a felszerelési tárgyakat, illetőleg a (2) bekezdésben meghatározott anyagokat a céljuknak és rendeltetésüknek megfelelően felhasználták, mentesek a vámterhek és a vámmal együtt fizetendő egyéb költségektől. Ha nem kerülnek végleges felhasználásra, úgy azokat vissza kell vinni. Amennyiben a tárgyak és anyagok segélyszállítmányként maradnak vissza, akkor ezek fajtáját, mennyiségét, helyét közölni kell a Szerződő Fél illetékes hatóságával, amely értesíti a vámhatóságot.

(4) A (3) bekezdés alkalmazandó a segélycsapatok által bevitt kábító- és bódítószereket tartalmazó gyógyszerek vonatkozásában is. Ez a ki- és bevitel a kábító- és bódítószerekre vonatkozó nemzetközi megállapodások szerint nem minősül áruforgalomnak. Segélycsapatok kábító- és bódítószereket tartalmazó gyógyszereket csak sürgős orvosi szükséglet szerinti mennyiségben vihetnek magukkal és csak szakképzett egészségügyi személyzet alkalmazhatja, annak a Szerződő Fél államának jogszabályi rendelkezései szerint, amely Szerződő Félhez a segélycsapat tartozik.

13. Cikk

Irányítás

(1) A mentés irányítása a segítséget kérő Szerződő Fél, illetve illetékes szerveinek hatásköre.

(2) A segélyt kérő Szerződő Fél illetékes szervei a mentéssel és segítségnyújtással kapcsolatos feladatokat a segítséget nyújtó csapat vezetőjének adják.

(3) A segélykérő Szerződő Fél illetékes szervei a rendelkezésükre bocsátott mentőegységek, szervezetek és szakértők számára elősegítik a biztonságos munkavégzés feltételeinek megteremtését, szükség esetén biztosítják ellátásukat.

14. Cikk

A segélycsapatok szállítása és a légijárművek felhasználása

(1) A segélycsapatok tagjainak vagy a segítőknek a felszerelésük és a segélycsapatok szállítása közúton, vasúton, légi úton vagy vízi úton történik.

(2) Mindkét Szerződő Fél megengedi, hogy azok a légijárművek, amelyek a másik Szerződő Fél államának felségterületéről kerülnek bevetésre, átrepüljenek országa felségterületén, kijelölt helyen fel- és leszállhassanak vám- és útlevél-ellenőrzéssel ellátott repülőtér igénybevételének kényszere nélkül és az engedélyezett leszállóhelyeken kívül.

(3) Légijárművek felhasználását be kell jelenteni a segítséget kérő Szerződő Fél országa illetékes szervének és a légi irányítás szerveinek a légijármű adatainak, fajtájának, típusának és megjelölésének felsorolásával, valamint a személyzet, a szállítmány, a repülési idő, a feltételezett útvonal és leszállási hely megjelölésével.

(4) A repülések a Szerződő Felek országai azon légiforgalmi szabályaival összhangban történnek, melyek rendezik a légijárművek felhasználását és navigálását a területükön történő átrepülések esetén.

(5) A 11. Cikk rendelkezései vonatkoznak a légijármű személyzetére, valamint a szállított segélycsapatokra és segítőkre is.

(6) A 12. Cikk rendelkezései vonatkoznak a légijárművekre és az azon szállított felszerelésekre és segélyszállítmányokra.

15. Cikk

A segítségnyújtási költségek

(1) A segítséget nyújtó Szerződő Fél a segítségnyújtás költségeinek megtérítésére nem tarthat igényt. Ez vonatkozik azokra a költségekre is, amelyek a felszerelések és az anyagok felhasználásából, károsodásából vagy eltűnéséből erednek.

(2) A segítségnyújtás költségeinek legalább fele részben vagy ennél magasabb arányban történő megtérülése esetén az (1) bekezdés nem alkalmazható. Ebben az esetben a segítséget nyújtó Szerződő Fél költségeit megtérítik.

(3) A segítségnyújtás költségei - amelyeket a segítséget nyújtó Szerződő Fél közvetítésével természetes vagy jogi személyek nyújtanak, a másik Szerződő Fél kérésére - a segítséget kérő Szerződő Felet terhelik.

16. Cikk

Kártérítés

(1) A Szerződő Felek lemondanak minden kártérítési igényről a másik Szerződő Féllel szemben a saját felszerelésében bekövetkezett kár esetében, ha a kárt az Egyezményben előírt mentési és segítségnyújtási feladatok végrehajtása közben a mentésben részt vevő személy nem szándékosan okozta.

(2) A Szerződő Felek lemondanak minden kártérítési igényről a másik Szerződő Féllel szemben a mentésben résztvevők sérülése, egészségkárosodása vagy halála esetén, ha a baleset a jelen Egyezmény feladatainak végrehajtása során következett be, kivéve, ha ezt szándékosan okozták.

(3) Az (1), (2) bekezdésben meghatározott kártérítési felelősség a segítséget kérő Szerződő Fél államának területére történő belépéstől annak elhagyásáig áll fenn.

(4) Ha a feladatvégzés közben a Szerződő Fél területén egy harmadik személy sérelmére a segélycsapatok által okozott kár keletkezett, a felelősség a segélyt kérő Szerződő Felet terheli úgy, mintha ezt a kárt a segítséget kérő Szerződő Fél saját segélycsapatai okozták volna.

17. Cikk

Az Egyezményben foglaltak végrehajtására szervezett bizottság

(1) A Szerződő Felek az Egyezmény végrehajtására Állandó Vegyes Bizottságot hoznak létre, amely Magyar és Horvát tagozatból áll. A bizottság tagozatonként azonos létszámú (legalább 3-3 fő). Az Állandó Vegyes Bizottság társelnökeinek személyéről a Szerződő Felek diplomáciai úton tájékoztatják egymást.

(2) Az Állandó Vegyes Bizottság feladata:

- az Egyezményből adódó tevékenység szervezése és az ebből eredő konkrét technikai problémák megoldása,

- a kapcsolattartás és értesítés rendjének meghatározása,

- saját ügyrendjének elkészítése.

(3) Az Állandó Vegyes Bizottság szükség esetén megfelelő szakirányú albizottságot hozhat létre és szakértőket vehet igénybe az együttműködés egyes feladatainak kidolgozására.

(4) Az Állandó Vegyes Bizottság szükség szerint, de legalább kétévente egy alkalommal tanácskozik a Magyar Köztársaság, illetve a Horvát Köztársaság területén felváltva.

18. Cikk

Az Egyezmény hatálybalépése

Az Egyezmény azon utóbbi diplomáciai jegyzék kézhezvételét követő hónap első napján lép hatályba, amelyben a Szerződő Felek megerősítik, hogy az Egyezmény hatálybalépésével kapcsolatos belső jogi feltételeknek eleget tettek.

19. Cikk

Az Egyezmény felmondása

Jelen Egyezményt bármelyik Szerződő Fél írásban diplomáciai úton bármikor felmondhatja. Az Egyezmény attól az időtől számított három hónap elteltével veszti hatályát, amikor a felmondást a másik Szerződő Fél átvette.

20. Cikk

Az Egyezmény hatása más egyezményekre

Jelen Egyezmény a Szerződő Felek más nemzetközi egyezményeiben foglalt jogait és kötelezettségeit nem érinti.

21. Cikk

A véleménykülönbségek rendezése

Ha az Egyezmény végrehajtásával és alkalmazásával kapcsolatban a Szerződő Felek között vitás kérdésekre kerül sor, ezek tisztázása a 17. Cikk (1) bekezdésében említett Állandó Vegyes Bizottság feladata. Amennyiben a vitatott kérdésekben az Állandó Vegyes Bizottság nem tud dönteni, a továbbiakban azokat diplomáciai úton kell megoldani.

Készült Budapesten, az 1997. év július hónap 9. napján, két eredeti példányban, magyar és horvát nyelven, mindkét nyelvű szöveg egyaránt hiteles.

A Magyar Köztársaság Kormánya nevében

A Horvát Köztársaság Kormánya nevében

UGOVOR

izmeču Vlade Republike Mačarske i Vlade Republike Hrvatske o suradnji na području zaštite od prirodnih i civilizacijskih katastrofa

Vlada Republike Mađarske i Vlada Republike Hrvatske (u daljnjem tekstu: ugovorne stranke), uvjerene u nužnost suradnje između dviju država, u želji da se olakša pružanje uzajamne pomoći u slučaju katastrofa ili teških nesreća, uzimajući u obzir već potpisane međunarodne ugovore s navedenog područja, koje su potpisale obje ugovorne stranke, ugovorile su kako slijedi:

Članak 1.

Predmet Ugovora

Ugovorne stranke ovim Ugovorom reguliraju okvime uvjete suradnje u zaštiti od katastrofa, koja se ostvaruje u interesu zaštite života, sigurnosti i materijalnih dobara stanovništva, a pogotovo u:

(1) planiranju i provedbi preventivnih mjera zu zaštitu od poplava, potresa, požara, plovidbenih nezgoda, radioloških opasnosti te industrijskih i drugih civilizacijskih katastrofa;

(2) međusobnom obavješćivanju o opasnostima, nastanku i posljedicama katastrofa;

(3) međusobnoj pomoći pri zaštiti, spašavanju i uklanjanju posljedica katastrofa;

(4) suradnji pri obrazovanju i osposobljavanju pripadnika civilne zaštite, vatrogasaca i drugih pripadnika spasilačkih ekipa i stručnjaka za zaštitu i spašavanje te organiziranju i obavljanju zajedničkih vježbi za zaštitu i spašavanje;

(5) razmjeni znanstvenih i tehničkih podataka bitnih za zaštitu od katastrofa;

(6) suradnji pri razvitku i proizvodnji opreme za spašavanje.

Članak 2.

Značenje izraza

U ovom se poglavlju donose izrazi koji se spominju u ovom Ugovoru s njihovim značenjima kako slijedi:

(A) "Prirodne i civilizacijske katastrofe" - su elementame nepogode, industrijske nesreće, te drugi štetni događaji prirodnog ili civilizacijskog podrijetla s devastirajućim djelovanjem, koji u znatnoj mjeri i teško oštećuju ili neposredno ugrožavaju život, njegove uvjete, materijalna dobra i prirodni okoliš, te u slučaju kojih je nužno poduzeti izvanredne zaštitne mjere.

(B) "Obavijesti i podaci o događaju" - su podaci o prirodnim i civilizacijskim katastrofama koji se priopćavaju da bi se stanovništvo pravodobno obavijestilo o opasnosti u svrhu da se poduzmu žurne mjere za zaštitu života i materijalnih dobara.

(C) "Zaštitne mjere" - preventivne su i zaštitne mjere, odnosno djelatnosti:

- za sprečavanje, ublažavanje i otklanjanje opasnosti koje ugrožavaju stanovništo;

- za očuvanje materijalnih dobara.

(D) "Spašavanje i pružanje pomoći" - su djelatnosti spasilačkih ekipa i sredstava, te postrojbi opremljenih specijalnom opremom čija je svrha uklanjanje neposrednih i posrednih posljedica katastrofa.

(E) "Spasilačke ekipe i pojedinci koji sudjeluju u pomoći" - su osobe (ili osoba) koje (ili koju) druga ugovorna stranka odredi za pružanje pomoći.

(F) "Oprema" - su sredstva za pojedinačnu ili skupnu zaštitu - uključujući tehnička i druga sredstva za spašavanje - koje upotrebljavaju spasilačke ekipe i pojedinci prilikom spasavanja i pružanja pomoći.

(G) "Humanitarna pomoć" - su materijali, predmeti, sredstva, namirnice, pitka voda, lijekovi i sanitetski materijali namjenjeni besplatnoj raspodjeli ugroženom, odnosno stradalom stanovništvu u svrhu ublaživanja štetnih posljedica prirodnih i civilizacijskih katastrofa.

Članak 3.

Razmjena spoznaja i iskustava

(1) Ugovorne se stranke uzajamno izvješćuju o svojim znanstvenim i techničkim dostignućima i iskustvima, u interesu previđanja, uklanjanja katastrofa i djelotvorne zaštite is spašavanja. Razmjena podatajka obuhvaća prirodne i civilizacijske katastrofe, izradu zajedničkog znanstveno-istraživačkog programa za slučaj ugroženosti, planove za slučaj opće opasnosti od katastrofe i opasnosti koje su od obostranog interesa za ugovorne stranke, te suradnju u izradi planova za zaštitu i upravljanje.

(2) Suradnja se na tom području obavlja u skladu s pravnim sustavom ugovornih stranaka. Ugovorne stranke će međusobno razmijeniti podatke vezane za dotične pravne propise.

(3) Ugovorne stranke nastojat će se učinkovito koristiti rezultatima znanstvene i tehničke suradnje, kako na gospodarskom planu, tako i pri suradnji s drugim zemljama.

Članak 4.

Razvitak i proizvodnja opreme

Ugovorne stranke potpomažu suradnju među poduzećima i ustanovama kao i na području tehnološkog razvitka i proizvodnje u provedbi zajedničkih programa.

Članak 5.

Poticanje suradnje humanitarnih organizacija

Ugovorne stranke potiču suradnju između humanitarnih organizacija u zaštiti od prirodnih i civilizacijskih katastrofa.

Članak 6.

Obrazovanje i usavršavanje

Ugovorne stranke potaknut će međusobnu suradnju glede obrazovanja i usavršavanja spasilačkih ekipa koje sudjeluju u spašavanju na slijedeći način:

- uspostavom neposrednih veza između obrazovnih ustanova i poticanjem razmjene instruktora, predavača i stručnjaka:

- suradnjom u financiranju obrazovanja i obučavanja;

- poticanjem međusobne razmjene obrazovnih materijala i stredstava, te iskustava stečenih u zaštiti i spašavanju, bitnih za obrazovanje i usavršavanje.

Članak 7.

Obavješćivanje o opasnostima

(1) Ugovorne stranke međusobno će se izvješćivati o opasnostima, mogućnostima nastanka prirodnih i civilizacijskih katastrofa koje mogu ugroziti drugu ugovornu stranku. U tu će svrhu svaka ugovorna stranka na svom području prikupljati potrebne podatke i obavijesti i neposredno će ih obznaniti nadležnim tijelima druge stranke.

(2) Ugovorne stranke međusobno će se izvješćivati o prirodnim i civilizacijskim katastrofama nastalima na svom području. Obavijest mora sadržavati opis nastale opasnosti ili događaja, podatke o mjestu, vremenu, opsegu i posljedicama; te o poduzetim mjerama. Ugovorna stranka koja pruža pomoć u slučaju iskrsle katastrofe, izvijestit će drugu ugovomu stranku koja traži pomoć o svojim spasilačkim snagama i sredstvima koje može staviti na raspolaganje, kao i o mogućnostima i načinima pružanja pomoći.

(3) Prema stavcima 1. i 2. ovog članka obavijest se može proslijediti usmeno ili pismeno, na jezicima ugovornih stranaka ili na engleskom jeziku. Obavijesti izrečene usmenim putem moraju se i pismeno potvrditi.

(4) Za preuzimanje i prosljeđivanje obavijesti vezanih za opasnost od katastrofe ili već nastale događaje ovlašteni su:

a) na području Republike Mađarske:

Ministarstvo unutarnjih poslova,

b) na području Republike Hrvatske:

Ministarstvo unutarnjih poslova.

Članak 8.

Provedba preventivnih mjera

Ugovorne će stranke u svrhu sprečavanja, odnosno smanjivanja zajedničke opasnosti planirati poduzeti odgovarajuće zajedničke preventivne mjere.

Članak 9.

Pružanje pomoći

(1) Ugovorna stranka na čijem je području nastala prirodna ili druga civilizacijska katastrofa može od druge ugovome stranke - u slučaju potrebe - zatražiti pomoć, koja se može odnositi na slanje spasilačkih ekipa i/ili pojedinaca, te opreme i sredstava za pružanje pomoći.

(2) Molba za pomoć mora sadržavati podatke određene stavkom 2. članka 7. ovog Ugovora, nadalje način i mjeru pružanja zatražne pomoći, mogućnosti njegova posredovanja, te podatke o osobama i organizacijama određenim za uspostau veze. Molba za pomoć može, ovisno o tijeku događaja, biti podrobnija i opširnija podacima.

(3) Pružanje pomoći obavlja se u skladu s pravnim propisima država ugovornih stranaka.

Članak 10.

Nadležno tijelo za traženje i pružanje pomoći

Tijela nadležna za traženje i pružanje pomoći su:

a) na području Republike Mađarske:

Ministarstvo unutarnjih poslova,

b) na području Republike Hrvatske:

Ministarstvo unutarnjih poslova.

Članak 11.

Prelaženje državne granice

(1) članovima spasilačkih ekipa nije potrebna putovnica, boravišna dozvola ili viza. Prilikom prelaska državne granice može se samo od voditelja spasilačke ekipe tražiti isprava koja potvrđuje njegov pravni status i popis članova spasilačke ekipe.

(2) U izvanredno žurnim slučajevima granica se može prijeći i izvan graničnih prijelaza, bez uvažavanja za to važećih propisa. U takvim se slučajevima nadležna granična i carinska tijela moraju odmah i obvezatno izvijestiti.

(3) Spasilačke ekipe imaju pravo nositi odoru na području druge ugovorne stranke kojoj pružaju pomoć.

(4) Vatreno oružje, streljivo i eksplozivna sredstva ne smiju se unijeti u područje druge ugovorne stranke.

(5) Olakšice pri prelaženju granice, spomenute u stavcima 1. i 2. ovog članka uživaju i osobe koje se moraju evakuirati.

Članak 12.

Unošenje i iznošenje opreme i humanitarnih pošiljaka preko državne granice

(1) Ugovorne stranke ce olakšati unošenje i iznošenje opreme te sredstava preko granice, potrebne za pružanje pomoći, odnosno sredstva određena stavkom 2. ovog Ugovora. Voditelj spasilačke ekipe prilikom prelaska granice dužan je predati carinskim tijelima ugovorne stranke koja prima pomoć poseban primjerak popisa opreme i sredstava i popisa humanitarne pomoći koju voze sa sobom. Ukoliko se u žurnim slučajevima granica prelazi izvan graničnog prijelaza, navedeni se popisi prvom prilikom trebaju predati nadležnim graničnim i carinskim tijelima.

(2) Osim predmeta, opreme i sredstava za humanitarnu pomoć, spasilačke ekipe mogu prenijeti još i sredstva i opremu za dijelovanje i funkcioniranje spasilačke ekipe i njezinih članova.

(3) Oprema i sredstva za humanitarnu pomoć ne podliježu zabranama i ograničenjima za uvozni i izvozni promet roba. Humanitarna se pomoć u području druge ugovorne stranke može uvoziti bez plaćanje carine. Predmeti, oprema i sredstva mogu se uvoziti bez formalnih postupaka i naplaćivanja jamčevine. Ukoliko se spomenuta oprema, odnosno sredstava određena u stavku 2. ovog članka, potroše prema svojoj namjeni i svrsi oslobođena je od plaćanja svih uvoznih carinskih i drugih pristojbi. Ukoliko oprema i sredstva nisu do kraja potrošena, preostali dio mora se vratiti ugovornoj stranci koja je pružila pomoć. Ukoliko se upotrebljavana oprema i sredstva ostavljaju kao humanitarna pomoć, vrstu, količinu i mjesto gdje se oprema nalazi, mora se prijaviti nadležnom tijelu ugovorne stranke koja prima pomoć, koja će o tome obavjestiti carinsku službu.

(4) Stavak 3. ovog članka primjenjuje se kad je riječ o lijekovima koje spasilačke ekipe nose za svoje potrebe, a koji sadržavaju narkotike (opojna sredstva). Ovakav se uvoz odnosno izvoz lijekova, sukladno međunarodnim ugovorima, ne smatra prometom roba. Spasilačke ekipe sa sobom mogu unijeti lijekove koji sadržavaju narkotike ili opojna sredstva najviše u količini koja je potrebna za hitnu medicinsku potrebu, a mogu ih upotrebljavati samo zdravstveno osoblje sa stručnom naobrazbom i to prema odredbama pravnih propisa one ugovorne stranke kojoj dotična spasilačka ekipa pripada.

Članak 13.

Upravljanje

(1) Upravljanje spašavanjem u domeni je ugovorne stranke koja je zatražila pomoć, odnosno njezinih nadležnih tijela.

(2) Zadaće u spašavanju i pružanju pomoći, nadležna tijela ugovorne stranke koja je zatražila pomoć povjerava voditelju spasilačke ekipe ugovome stranke koja pomoć pruža.

(3) Nadležna tijela ugovorne stranke koja je zatražila pomoć potpomažu stvaranju sigurnosnih uvjeta spasilačkim ekipama, organizacijama i stručnjacima za obavljanje njihovih zadaća, te će im, po potrebi, osigurati potrebnu opskrbu.

Članak 14.

Primjena letjelica

(1) Letjelice se mogu koristiti ne samo za brzi prijevoz spasilačkih ekipa prema stavku 3. članka 4. ovog Ugovora, nego i u ostalim slučajevima pružanja pomoći u smislu ovog Ugovora.

(2) Obje će ugovorne stranke omogućiti da letjelice koje su angažirane s područja države druge ugovorne stranke prema stavku 1. ovog Ugovora prelijeću preko područja njezine države, te da slijeću i uzlijeću na određenim mjestima bez obveze korištenja zračne luke.

(3) O namjeri primjenjivanja letjelice prilikom pružanja pomoći ugovornu stranku koja je zatražila pomoć treba bez odgode izvijestiti. Po mogućnosti treba joj točno odrediti tip letjelice, zemlju gdje je ona zabilježena, registarsku oznaku, popis osoblja, putnika, spasilačkih ekipa, predmeta opreme, pomoćnih sredstava, vrijeme polaska, očekivanu rutu letenja, te mjesto slijetanja.

(4) Po smislu se primjenjuju:

a) odredbe članka 5. stavka 3., članka 9. te članka 10. ovog Ugovora za osoblje i prijevoz spasilačke ekipe;

b) odredbe članka 6. ovog Ugovora za letjelice, druge prevožene predmete opreme, te pomoćna sredstva.

(5) Ako drukčije ne proizlazi iz stavka 2. ovog članka primjenjuju se propisi ugovornih stranaka koji reguliraju zračni promet s posebnim obzirom na obavezu priopćavanja podataka o letenju s nadležnim zračnim tijelima vlasti ugovornih stranaka.

(6) Ovaj Ugovor ne odnosi se na prilog br. 12. Ugovora o međunarodnom zračnom prometu potpisanog 7. prosinca 1944., a koji regulira službu za istraživanje i spašavanje u zračnom prometu.

Članak 15.

Troškovi pružanja pomoći

(1) Ugovorna stranka koja pruža pomoć ne može postaviti zahtjev za naknadu troškova pomoći. To se odnosi i na troškove koji su nastali uporabom i oštećivanjem, odnosno gubljenjem opreme i sredstava.

(2) Stavak 1. ovog članka neće se primjenjivati ako ugovorna stranka koja je zatražila pomoć može osigurati nadoknadu troškova pružanja pomoći u iznosu većem od 50% ukupnih troškova. U tom će se slučaju nadoknaditi troškovi pružanja pomoći i ugovornoj stranki koja je pružila pomoć.

(3) Troškove pomoći - koju pružaju fizičke ili pravne osobe posredstvom ugovorne stranke od koje je zatražena pomoć, a na molbu druge ugovorne stranke, podmiruje ugovorna stranka koja pomoć prima.

Članak 16.

Naknada štete

(1) Ugovorne stranke odriču se svakog zahtjeva za naknadu štete naopremi za spašavanje koju je izazvala druga ugovorna stranka, ukoliko je štetu prilikom obavljanja spasilačkih zadaća i pružanja pomoći po ovom Ugovoru nenamjerno prouzrokovao sudionik u spašavanju.

(2) Ugovorne stranke odriču se svakog zahtjeva za naknadu u slučaju tjelesne ozljede, posljedica na zdravlje, odnosno u slučaju smrti sudionika u spasilačkim akcijama, prema drugoj ugovornoj stranki, ukoliko se nesreća dogodila u tijeku obavljanja zadaća predviđenih ovim Ugovorom, osim ako je nesreća namjerno izazvana.

(3) Odgovornost za naknadu štete odreeđnu u stavcima 1. i 2. ovog članka traje od trenutka ulaska u područje ugovorne stranke koja prima pomoć do trenutka napuštanja njezina teritorija.

(4) Ukoliko spasilačke ekipe u tijeku obavljanja zadaća prouzrokuju štetu trećoj osobi na teritoriju druge ugovorne stranke, odgovornost snosi ugovorna stranka koja pomoć prima, kao da su štetu prouzrokovale njezine spasilačke ekipe.

Članak 17.

Povjerenstvo za provedbu zadaća određenih Ugovorom

(1) Za provedbu Ugovora ugovorne stranke će osnovati stalno mješovito povjerenstvo koje će se sastojati od hrvatskih i mađarskih članova. Oba dijela Povjerenstva imaju isti broj članova (najmanje tri). O osobama izabranim za funkciju supredsjednika Stalnog mješovitog povjerenstva ugovorne stranke će obavijestiti jedna drugu diplomatskim putem.

(2) Zadaće Stalnog mješovitog povjerenstva su:

- organiziranje djelatnosti koje slijede iz Ugovora i rješavanje konkretnih tehničkih problema s njim u svezi;

- određivanje načina održavanja veza i obavješćivanja;

- izrada svog poslovnika.

(3) Stalno mješovito povjerenstvo, po potrebi može osnovati pododbor s odgovarajućim profilom za izradu pojedinih zadaća koje obuhvaća suradnja a pritom se može iskoristiti i pomoć drugih stručnjaka.

(4) Stalno mješovito povjerenstvo sastajat će se po potrebi, a najmanje jedanput u dvije godine i to naizmjence na području Republike Mađarske i Republike Hrvatske.

Članak 18.

Stupanje na snagu Ugovora

Ovaj Ugovor stupa na snagu prvog dana sljedećeg mjeseca od dana primitka posljednje diplomatske note kojom se potvrđuje da su ugovorne stranke ispunile uvjete predviđene nacionalnim zakonodavstvom za stupanje na snagu ovog Ugovora.

Članak 19.

Otkaz Ugovora

Svaka ugovorna stranka može ovaj Ugovor otkazati bilo kada i to pismeno, diplomatskim putem. Ugovor prestaje vrijediti tri mjeseca nakon dana kad je obavijest o otkazu primila druga ugovorna stranka.

Članak 20.

Utjecaj ovog Ugovora na druge Ugovore

Ovaj Ugovor ne odnosi se na prava i obveza ugovornih stranaka po drugim međunarodnim ugovorima.

Članak 21.

Rješavanje sporova

Ako među ugovornim strankama dođe do spora u vezi s provedbom i primjenom Ugovora, rješavanje nesporazuma je u domeni Stalnog mješovitog povjerenstva navedenog u stavku 1. čanka 17. ovog Ugovora. Ukoliko Stalno mješovito povjerenstvo ne može riješiti prijeporno pitanje, ono se rješava diplomatskim putem.

Sastavljeno u mjestu ...... dne ......, u dva izvorna primjerka, na mađarskom i hrvatskom jeziku, pri čemu su oba teksta vjerodostojna.

U ime Vlade Republike Madarske

U ime Vlade Republike Hrvatske"

3. § (1) Ez a rendelet a kihirdetését követő nyolcadik napon lép hatályba, rendelkezéseit azonban 1998. május 1. napjától kell alkalmazni.

(2)[1] E rendelet végrehajtásáról a katasztrófák elleni védekezésért felelős miniszter a feladat- és hatáskörük alapján érintett miniszterekkel együttműködve gondoskodik.

Horn Gyula s. k.,

miniszterelnök