152/1998. (IX. 18.) Korm. rendelet

a természettudományos felsőoktatás alapképzési szakjainak képesítési követelményeiről szóló 166/1997. (X. 3.) Korm. rendelet módosításáról

A Kormány a felsőoktatásról szóló - többször módosított - 1993. évi LXXX. törvény 72. §-ának d) pontjában foglalt felhatalmazás alapján a következőket rendeli el:

1. § A természettudományos felsőoktatás alapképzési szakjainak képesítési követelményeiről szóló 166/1997. (X. 3.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R.) 4. számú melléklete - a vegyész szakot követően - kiegészül az e rendelet mellékletében foglalt egyetemi szintű környezettudományi szak képesítési követelményeivel.

2. § Ez a rendelet a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba.

Orbán Viktor s. k.,

miniszterelnök

Melléklet a 152/1998. (IX. 18.) Korm. rendelethez

KÖRNYEZETTUDOMÁNYI SZAK

1. A képzési cél

Okleveles környezettudományi szakemberek képzése, akik a jellegzetesen multidiszciplináris környezettudomány alkotó műveléséhez szükséges tudományterületeken magas szintű alaptudás, széles körben hasznosítható sokoldalú kézségek, általános műveltség, korszerű természettudományos szemléletmód, legalább egy, a nemzetközi kapcsolattartáshoz és a szakirodalom feldolgozásához szükséges idegen nyelv kellő szintű ismerete, matematikai és informatikai, valamint kémiai és biológiai alapok, továbbá a szakterületek átfogó és speciális ismereteinek birtokában képesek a környezettudomány magas szintű művelése iránti társadalmi igények kielégítésére, a felmerülő problémák önálló felismerésére és megoldására a rész- és társtudományokhoz csatlakozó határterületeken is; önálló és irányító munkaköröket tudnak betölteni a környezettudományhoz kapcsolódó alap- vagy alkalmazott kutatásokat végző munkahelyeken, a környezettudomány eredményeit alkalmazó más, elsősorban környezetvédelemmel foglalkozó munkahelyeken, kutató-fejlesztő intézetekben, szakigazgatási szervekben; alkotó módon képesek bekapcsolódni az ipar, a mező- és erdőgazdaság, a vízügy, az egészségügy, a települési önkormányzatok, valamint a természetvédelem területén jelentkező környezettudományi szakképzettséget igénylő feladatok megoldásába; rendszeres szakmai önképzés alapján képesek az új tudományos eredményeket megérteni, feldolgozni és alkotó módon alkalmazni azokat munkájukban, továbbá bekapcsolódni szakmájuk felsőfokú oktatásába, a siker esélyével pályázni egyetemi doktori és más tudományos ösztöndíjakra.

2. Az oklevélben szereplő végzettség szintje és a szakképzettség

Az egyetemi szintű végzettséget tanúsító oklevélben szereplő szakképzettség megnevezése:

okleveles környezetkutató.

3. A képzési idő

10 félév, az R. 3. számú melléklet 3. b) pontjában foglaltak figyelembevételével.

4. A képzés főbb tanulmányi területei

a) Természettudományos alapismeretek

Az R. 3. számú melléklet 4. a) pontjában foglaltakra figyelemmel

- matematikai, legalább 6 szakmai tanulmányi munkaegység, ezen belül alkalmazott matematikai statisztika (biometria, hidrometria, kemometria, metrológia) legalább 4 szakmai tanulmányi munkaegység,

- informatika (számítástechnika) legalább 3 szakmai tanulmányi munkaegység,

- fizika, legalább 2 szakmai tanulmányi munkaegység,

- kémia, legalább 4 szakmai tanulmányi munkaegység.

b) Nem-természettudományos ismeretek

Az R. 3. számú melléklet 4. b) pontjára tekintettel legalább 6 szakmai tanulmányi munkaegység.

c) Szakmai törzsanyag

A környezettan-tanári szak sajátos képesítési követelményei - az R. 2. számú melléklet - 4. ca) és 4. cb) pontjaiban foglaltakon túlmenően az alábbi kiegészítő ismeretek:

- Az ember egyedfejlődése.

- A Föld belső szerkezete, annak változásai.

- A kőzetburok szerkezete, fejlődése, ásványok és kőzetek. A Föld anyagainak hasznosítása: nyersanyagok és energiahordozók.

- A főbb földtörténeti időszakok. Az antropogén geomorfológia rendszere és fő területei.

- A Föld légkörének anyagi összetétele és mozgásfolyamatai. Energiaátalakulások a légkörben.

- Főbb hazai talajtípusaink. A talajvédelem eszközrendszere.

- A táj struktúrája, típusa, természeti és társadalmi hatásokra bekövetkező változásai.

- Magyarország természeti viszonyainak általános jellemzése. Magyarország nagy tájai, hazai tájtípusok.

- Ökotoxikológia.

- Környezetanalitika, mintavételi eljárások.

- Atom- és molekulaspektroszkópiai módszerek, tömegspektrometria és alkalmazásuk a környezeti minták analízisében.

- Az épített környezet fogalma, összetevői, védelmének eszközrendszere.

- A hulladékgazdálkodás lényege, korszerű módszerei.

- A zaj okozta környezeti károk és elhárításuk.

- A levegőszennyezés forrásai és csökkentésének lehetőségei, modellezése, mérési eljárások.

- Felszíni és felszín alatti vízrendszerek jellemzése. A víz mint élettér. A vízi életközösségek. A vízminőség és a vízminőség-védelem.

- A víz földi körforgása, a csapadékok jellemzése. Hidrológiai mérési módszerek.

- A felszíni és felszín alatti vízszennyezés terjedésének modellezése.

- Az ipari és kommunális szennyvizek kezelése.

- Környezetállapot felmérése, a környezet minősítése, hatástanulmány, adatok kiértékelése.

- Környezet-egészségtan alapjai, a környezet-egészségügyi problémák felismerésének és elhárításának módszerei.

- A környezetvédelem hazai és nemzetközi jogi vonatkozásai, igazgatási, szabályozási ismeretek.

- A minőségbiztosítási ismeretek.

A szakmai törzsanyagot megalapozó tananyagból a tanórával megszerzendő szakmai tanulmányi munkaegységek száma legalább 70.

d) Gyakorlati képességek

A szakdolgozatot közvetlenül előkészítő (szaklaboratóriumi) gyakorlaton kívüli kísérletes jellegű tárgyakkal megszerzendő szakmai tanulmányi munkaegységek száma legalább 60.

e) Szakmai és egyéb természettudományos ismeretek

Az R. 3. számú melléklete 4. e) pontjára tekintettel megszerzendő szakmai tanulmányi munkaegységek száma legalább 200.

f) Szakmai gyakorlat

A terepgyakorlattal megszerzendő szakmai tanulmányi munkaegységek száma legalább 10.

5. Az ismeretek ellenőrzési rendszere

Az R. 3. számú melléklet 5. pontjában foglaltak figyelembevételével a szóbeli komplex záróvizsga tárgyai: ökológia, környezetkémia, környezetföldtan.